<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?>
<JUDGMENT xmlns:fmx="http://opoce" xmlns:xsi="http://www.w3.org/2001/XMLSchema-instance" xsi:noNamespaceSchemaLocation="http://formex.publications.europa.eu/schema/formex-05.21-20110601.xd"><BIB.JUDGMENT><REF.CASE FILE="ECRCJ2010HUB.0400404501.case.xml"><NO.CASE>C-102/09</NO.CASE></REF.CASE><NO.CELEX>62009CJ0102</NO.CELEX><NO.SEQ>0028.0001</NO.SEQ><PAGE.FIRST.ECR>I-4047</PAGE.FIRST.ECR><PAGE.SEQ>1</PAGE.SEQ><PAGE.LAST.ECR>I-4064</PAGE.LAST.ECR><PAGE.TOTAL>18</PAGE.TOTAL><AUTHOR>CJ</AUTHOR></BIB.JUDGMENT><CURR.TITLE><LEFT><DATE ISO="20100429">2010. 04. 29-I</DATE> ÍTÉLET – C-102/09. SZ. ÜGY</LEFT><RIGHT>CAMAR</RIGHT></CURR.TITLE><TITLE><TI><P><HT TYPE="UC">A Bíróság ítélete</HT> (harmadik tanács)</P><P><DATE ISO="20100429">2010. április 29.</DATE><NOTE NOTE.ID="E0001" NUMBERING="STAR" TYPE="FOOTNOTE"><P>Az eljárás nyelve: olasz.</P></NOTE></P></TI></TITLE><JUDGMENT.INIT><P>A C-102/09. sz. ügyben,</P><P>az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Tribunale di Firenze (Olaszország) a Bírósághoz <DATE ISO="20090313">2009. március 13-án</DATE> érkezett, <DATE ISO="20090220">2009. február 20-i</DATE> határozatával terjesztett elő az előtte</P></JUDGMENT.INIT><PARTIES><PLAINTIFS><P>a <HT TYPE="BOLD">Camar Srl</HT></P></PLAINTIFS><AGAINST>és</AGAINST><DEFENDANTS><P>a <HT TYPE="BOLD">Presidenza del Consiglio dei Ministri</HT></P><P>között folyamatban lévő eljárásban,</P></DEFENDANTS></PARTIES><PREAMBLE><PREAMBLE.INIT><P>A BÍRÓSÁG (harmadik tanács),</P><P>tagjai: K. Lenaerts tanácselnök, R. Silva de Lapuerta, J. Malenovský, T. von Danwitz (előadó) és D. Šváby bírák,</P><?PAGE NO="I-4048"?><P>főtanácsnok: E. Sharpston,</P><P>hivatalvezető: R. Șereș tanácsos,</P></PREAMBLE.INIT><GR.VISA><VISA>tekintettel az írásbeli szakaszra és a <DATE ISO="20100211">2010. február 11-i</DATE> tárgyalásra,</VISA></GR.VISA><GR.CONSID><CONSID><P>figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:</P><LIST TYPE="DASH"><ITEM><P>a Camar Srl képviseletében W. Viscardini és G. Donà avvocati,</P></ITEM><ITEM><P>az olasz kormány képviseletében G. Palmieri, meghatalmazotti minőségben, segítője P. Gentili, avvocato dello Stato,</P></ITEM><ITEM><P>az Európai Bizottság képviseletében L. Prete és A. Bordes, meghatalmazotti minőségben,</P></ITEM></LIST></CONSID></GR.CONSID><GR.VISA><VISA>tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,</VISA></GR.VISA><?PAGE NO="I-4049"?><PREAMBLE.FINAL>meghozta a következő</PREAMBLE.FINAL></PREAMBLE><CONTENTS.JUDGMENT><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD">Ítéletet</HT></P></TI></TITLE><NP><NO.P>1</NO.P><TXT>Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az <DATE ISO="19630720">1963. július 20-án</DATE> Yaoundéban aláírt, az Európai Gazdasági Közösség és az e Közösséggel társult afrikai államok és Madagaszkár közötti társulási egyezmény (<REF.DOC.OJ COLL="P" DATE.PUB="1964" NO.OJ="093" PAGE.FIRST="1431">HL 1964. 93., 1431. o.</REF.DOC.OJ>, a továbbiakban: első yaoundéi egyezmény) 14. cikkének és az <DATE ISO="19891215">1989. december 15-én</DATE> Loméban aláírt negyedik AKCS-EGK egyezményhez (<REF.DOC.OJ COLL="L" DATE.PUB="1991" NO.OJ="229" PAGE.FIRST="3">HL 1991. L 229., 3. o.</REF.DOC.OJ>, a továbbiakban: negyedik loméi egyezmény) csatolt, banánra vonatkozó 5. jegyzőkönyv 1. cikkének értelmezésére vonatkozik.</TXT></NP><NP><NO.P>2</NO.P><TXT>E kérelmet a Camar Srl (a továbbiakban: Camar) által a Presidenza del Consiglio dei Ministrivel (a Minisztertanács elnöksége) szemben azon károk megtérítése iránt indított kártérítési kereset keretében terjesztették elő, amelyek e társaságot állítása szerint a közösségi jog Corte suprema di cassazione (Semmítőszék) általi állítólagos megsértése következtében érték.</TXT></NP><?PAGE NO="I-4050"?><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD">Jogi háttér</HT></P></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><P><HT TYPE="ITALIC">A nemzetközi egyezmények</HT></P></TI></TITLE><NP><NO.P>3</NO.P><TXT>Az első yaoundéi egyezmény 1. cikke, amely annak <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0001" REF.END="QE0001" />Kereskedelem<QUOT.END CODE="201D" ID="QE0001" REF.START="QS0001" /> című I. címében található, ekképp rendelkezik:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0002" REF.END="QE0002" />A társult államok és a tagállamok közötti kereskedelem fokozásának előmozdítása, a gazdasági kapcsolataik és a társult államok gazdasági függetlenségének erősítése, és ezáltal a nemzetközi kereskedelem fejlődéséhez való hozzájárulás érdekében a Magas Szerződő Felek a kölcsönös kereskedelemi kapcsolataikat szabályozó alábbi rendelkezésekben állapodnak meg.<QUOT.END CODE="201D" ID="QE0002" REF.START="QS0002" />[nem hivatalos fordítás]</ALINEA></QUOT.S></P></NP><NP><NO.P>4</NO.P><TXT>Az első yaoundéi egyezmény 14. cikke ekképp rendelkezik:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0003" REF.END="QE0003" />A jelen egyezményben előírt különös rendelkezések és különösen a lenti 3. cikkben szereplő rendelkezések sérelme nélkül minden Szerződő Fél megtilt minden olyan belső adójogi intézkedést vagy gyakorlatot, amely közvetlenül vagy közvetve hátrányos megkülönböztetést tesz termékeik és a többi Szerződő Fél hasonló termékei között.<QUOT.END CODE="201D" ID="QE0003" REF.START="QS0003" />[nem hivatalos fordítás]</ALINEA></QUOT.S></P></NP><NP><NO.P>5</NO.P><TXT>Az első yaoundéi egyezmény helyébe az <DATE ISO="19690729">1969. július 29-én</DATE> Yaoundéban aláírt, az Európai Gazdasági Közösség és az e Közösséggel társult afrikai államok és Madagaszkár közötti társulási egyezmény (<REF.DOC.OJ COLL="L" DATE.PUB="1970" NO.OJ="282" PAGE.FIRST="2">HL 1970. L 282., 2. o.</REF.DOC.OJ>, a továbbiakban: második<?PAGE NO="I-4051"?> yaoundéi egyezmény) lépett. Ez utóbbi egyezmény 5. cikke – az első yaoundéi egyezmény 14. cikkével majdnem azonos megfogalmazással – így rendelkezik:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0004" REF.END="QE0004" />A jelen egyezményben előírt különös rendelkezések sérelme nélkül minden szerződő fél megtilt minden olyan belső adójogi intézkedést vagy gyakorlatot, amely közvetlenül vagy közvetve hátrányos megkülönböztetést tesz termékeik és a többi szerződő fél hasonló termékei között.<QUOT.END CODE="201D" ID="QE0004" REF.START="QS0004" />[nem hivatalos fordítás]</ALINEA></QUOT.S></P></NP><NP><NO.P>6</NO.P><TXT>A második yaoundéi egyezmény helyébe az <DATE ISO="19750228">1975. február 28-án</DATE> aláírt loméi AKCS-EGK egyezmény (<REF.DOC.OJ COLL="L" DATE.PUB="1976" NO.OJ="025" PAGE.FIRST="2">HL 1976. L 25., 2. o.</REF.DOC.OJ>, a továbbiakban: első loméi egyezmény) lépett. Az első loméi egyezményhez csatolt, banánra vonatkozó 6. jegyzőkönyv 1. pontja ekképp rendelkezik:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><NP><NO.P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0005" REF.END="QE0005" />1.</NO.P><TXT>a Közösségbe irányuló banánkiviteleire vonatkozóan a piacokra jutást és a piacon élvezett előnyöket tekintve egyetlen [afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS)] állam sem kerül a korábbi vagy jelenlegi helyzeténél kevésbé kedvező helyzetbe<QUOT.END CODE="201D" ID="QE0005" REF.START="QS0005" />.[nem hivatalos fordítás]</TXT></NP></QUOT.S></P></NP><NP><NO.P>7</NO.P><TXT>A negyedik loméi egyezményhez csatolt, banánra vonatkozó 5. jegyzőkönyv 1. cikke ezzel majdnem azonos megfogalmazással ekképp rendelkezik:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0006" REF.END="QE0006" />A közösségi piacokra irányuló banánkiviteleire vonatkozóan a hagyományos közösségi piacokra jutást és az e piacokon élvezett előnyeiket tekintve egyetlen AKCS-állam sem kerül a korábbi vagy a jelenlegi helyzeténél kevésbé kedvező helyzetbe.<QUOT.END CODE="201D" ID="QE0006" REF.START="QS0006" />[nem hivatalos fordítás]</ALINEA></QUOT.S></P></NP><?PAGE NO="I-4052"?><NP><NO.P>8</NO.P><TXT>Az <DATE ISO="19791031">1979. október 31-én</DATE> Loméban aláírt második AKCS-EGK egyezményhez (<REF.DOC.OJ COLL="L" DATE.PUB="1980" NO.OJ="347" PAGE.FIRST="140">HL 1980. L 347., 140. o.</REF.DOC.OJ>), valamint az <DATE ISO="19841208">1984. december 8-án</DATE> Loméban aláírt harmadik AKCS-EGK egyezményhez (<REF.DOC.OJ COLL="L" DATE.PUB="1986" NO.OJ="086" PAGE.FIRST="3">HL 1986. L 86., 3. o.</REF.DOC.OJ>) csatolt, banánra vonatkozó 4. jegyzőkönyv 1. cikkének szövege szintén majdnem azonos módon van megfogalmazva.</TXT></NP><NP><NO.P>9</NO.P><TXT>Az AKCS-EGK Miniszteri Tanácsának az <DATE ISO="19900301">1990. március 1-jétől</DATE> érvényes átmeneti intézkedésekre vonatkozó [nem hivatalos fordítás], <DATE ISO="19900227">1990. február 27-i</DATE> 2/90 határozata (<REF.DOC.OJ COLL="L" DATE.PUB="1990" NO.OJ="084" PAGE.FIRST="2">HL L 84., 2. o.</REF.DOC.OJ>) 2. cikke (1) bekezdésének f) pontja, valamint a 2/90 határozat végrehajtásáról szóló [nem hivatalos fordítás], <DATE ISO="19900305">1990. március 5-i</DATE> 714/90/EGK tanácsi rendelet (<REF.DOC.OJ COLL="L" DATE.PUB="1990" NO.OJ="084" PAGE.FIRST="1">HL L 84., 1. o.</REF.DOC.OJ>) 1. cikke és 2. cikkének második bekezdése alapján a negyedik loméi egyezményhez csatolt, banánra vonatkozó 5. jegyzőkönyvet <DATE ISO="19900301">1990. március 1-jétől</DATE> kellett alkalmazni.</TXT></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><P><HT TYPE="ITALIC">A nemzeti szabályozás</HT></P></TI></TITLE><NP><NO.P>10</NO.P><TXT>Az <DATE ISO="19641009">1964. október 9-i</DATE> 986/1964. sz. törvény (a GURI <DATE ISO="19641027">1964. október 27-i</DATE> 264. száma) nemzeti adót vezetett be a friss banán fogyasztására. Ezt a törvényt az <DATE ISO="19901229">1990. december 29-i</DATE> 428/1990. sz. törvény (a GURI <DATE ISO="19910112">1991. január 12-i</DATE> 10. száma) hatályon kívül helyezte. Az évek során ezen adó összege fokozatosan emelkedett, és eltörlésének időpontjában elérte az 525 ITL-t kilogrammonként. Ebben az időszakban az Olaszországban hagyományosan termelt gyümölcsök fogyasztását nem adóztatták.</TXT></NP></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD">Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések</HT></P></TI></TITLE><NP><NO.P>11</NO.P><TXT>A Camar két eljárás keretében vitatta a szomáliai eredetű banánbehozatallal kapcsolatban a 986/1964. sz. törvény alapján tőle követelt adót. Ezek az eljárások a Corte suprema di cassazione két ítéletével zárultak le.</TXT></NP><?PAGE NO="I-4053"?><NP><NO.P>12</NO.P><TXT>A Tribunale di Firenze (firenzei bíróság) előtt ezt követően indított keresetében a Camar arra hivatkozott, hogy a Corte suprema di cassazione figyelmen kívül hagyta a közösségi jogot, nevezetesen az EK 234. cikkből eredő kötelezettséget, amikor anélkül utasította el az előtte indított kereseteket, hogy bizonyos kérdéseket a Bíróság elé terjesztett volna előzetes döntéshozatalra.</TXT></NP><NP><NO.P>13</NO.P><TXT>A Camar által a tárgyaláson adott tájékoztatásból kiderül, hogy az alapügyben szereplő behozatalra <DATE ISO="19900301">1990. március 1-jét</DATE> követően került sor. Ebben az időszakban az olasz banántermelés meglehetősen alacsony mértékű volt, vagy nem is létezett.</TXT></NP><NP><NO.P>14</NO.P><TXT>A kérdést előterjesztő bíróság megjegyzi, hogy a 986/1964. sz. törvénynek a jelen ítélet 3–8. pontjában említett nemzetközi egyezményekből eredő kötelezettségekkel való összeegyeztethetőségére irányuló vizsgálat előzetes jelleggel bír a Camar által e bíróság előtt indított felelősség megállapítása iránti kereset megalapozottságának megítélése során. Úgy ítéli meg, hogy e vizsgálat olyan összetett jogkérdéseket vet fel, amelyekkel a Bíróság e területen kialakított ítélkezési gyakorlata még nem foglalkozott kimerítően.</TXT></NP><NP><NO.P>15</NO.P><TXT>E körülmények között a Tribunale di Firenze felfüggesztette az eljárást, és a következő kérdéseket terjesztette előzetes döntéshozatalra a Bíróság elé:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><LIST TYPE="ARAB"><ITEM><NP><NO.P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0007" REF.END="QE0007" />1)</NO.P><TXT>Az első yaoundéi egyezmény 14. cikke kizárta-e, hogy valamely tagállam belső adót vezessen be a szomáliai eredetű banánra, amelyet ténylegesen nem alkalmaztak a nemzeti banánra (amelynek a termelése egyáltalán nem létezett, vagy nem volt jelentős), és nem volt alkalmazható egyetlen más nemzeti gyümölcstípusra sem?</TXT><?PAGE NO="I-4054"?><P>Az előző kérdésre adandó igenlő válasz esetén:</P></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>2)</NO.P><TXT>Az akkor hatályban lévő loméi egyezményhez csatolt, [banánra vonatkozó jegyzőkönyv] kizárta-e az első yaoundéi egyezmény 14. cikkével összeegyeztethetetlen adó beszedését a szomáliai banán Olaszországba 1990-ben történő behozatalára vonatkozóan, tekintettel az említett jegyzőkönyv és a korábbi loméi egyezményekhez csatolt hasonló jegyzőkönyvek, valamint a második yaoundéi egyezmény 5. cikkének egybevetett rendelkezéseire?</TXT><P>Nemleges válasz esetén:</P></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>3)</NO.P><TXT>Úgy kell-e tekinteni, hogy a loméi egyezményekhez csatolt, banánra vonatkozó jegyzőkönyvek kizárták, hogy egy olyan adót, mint a szomáliai eredetű banánra vonatkozó olasz fogyasztási adó, <DATE ISO="19760401">1976. április 1-jét</DATE> követően emeljék, ezen emeléseknek az említett banán kivitelére gyakorolt konkrét hatásától függetlenül?<QUOT.END CODE="201D" ID="QE0007" REF.START="QS0007" /></TXT></NP></ITEM></LIST></QUOT.S></P></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD">Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről</HT></P></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><P><HT TYPE="ITALIC">Az első és a második kérdésről</HT></P></TI></TITLE><NP><NO.P>16</NO.P><TXT>A kérdést előterjesztő bíróság első kérdése lényegében arra irányul, hogy az első yaoundéi egyezmény 14. cikke oly módon zárta-e ki egy olyan adó bevezetését, mint amilyet a 986/1964. sz. törvény vezetett be, hogy a tagállamok még akkor sem<?PAGE NO="I-4055"?> vethettek ki adót valamely társult államból származó banán behozatalára egy ilyen törvény alapján, amikor a yaoundéi egyezmények hatályukat vesztették.</TXT></NP><NP><NO.P>17</NO.P><TXT>E kérdés megválaszolása érdekében legelőször is meg kell vizsgálni, hogy a fenti 14. cikkel ellentétes volt-e, hogy valamely tagállam a 986/1964. sz. törvényhez hasonló törvény alapján a szomáliai eredetű banán fogyasztására adót vessen ki az adókivetés bevezetésének időszakában. E célból anélkül kell megvizsgálni a fenti 14. cikk hatályát, hogy szükséges lenne annak meghatározása, hogy rendelkezik-e közvetlen hatállyal e rendelkezés. Amint ugyanis az első kérdés szövegéből kiderül, a kérdést előterjesztő bíróság kérdése a fenti cikk hatályára vonatkozik, függetlenül annak esetleges közvetlen hatályától.</TXT></NP><NP><NO.P>18</NO.P><TXT>Az első yaoundéi egyezmény 14. cikke értelmében minden szerződő fél megtilt minden olyan belső adójogi intézkedést vagy gyakorlatot, amely közvetlenül vagy közvetve hátrányos megkülönböztetést tesz termékeik és a többi szerződő fél hasonló termékei között.</TXT></NP><NP><NO.P>19</NO.P><TXT>Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kiderül, hogy az olaszországi banántermelés egészen csekély mértékű volt, vagy nem is létezett az alapeljárásban releváns időszakban, ezért azt figyelmen kívül kell hagyni. Így azt a hasonló jelleget, amelyen megfogalmazása alapján az első yaoundéi egyezmény 14. cikkében foglalt tilalom alapul, az érintett tagállamban hagyományosan termelt asztali gyümölcsökhöz viszonyítva kell megítélni (lásd analógia útján a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="184/85" PAGE.ECR="2013" YEAR="1987">184/85. sz., Bizottság kontra Olaszország ügyben <DATE ISO="19870507">1987. május 7-én</DATE> hozott ítélet [EBHT 1987., 2013. o.]</REF.DOC.ECR> 8. pontját).</TXT></NP><NP><NO.P>20</NO.P><TXT>E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a Bíróságot már felkérték a banán és az Olaszországban termelt más asztali gyümölcsök közötti hasonlóság megítélésére az EGK-Szerződés 95. cikke első bekezdésének (később az EK-Szerződés 95. cikkének első bekezdése, majd az EK 90. cikk első bekezdése) értelmezésére vonatkozó jogvitákban. A Bíróság úgy ítélte meg, hogy a két termékkategória az EGK-Szerződés 95. cikkének első bekezdése értelmében nem hasonló jellegű, mivel eltérő jellemzőket<?PAGE NO="I-4056"?> mutat, és nem azonos fogyasztói igényeknek felel meg (lásd a fent hivatkozott Bizottság kontra Olaszország ügyben hozott ítélet 9. és 10. pontját, valamint a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="193/85" PAGE.ECR="2085" YEAR="1987">193/85. sz. Cooperativa Co-Frutta ügyben <DATE ISO="19870507">1987. május 7-én</DATE> hozott ítélet [EBHT 1987., 2085. o.]</REF.DOC.ECR> 17. és 18. pontját).</TXT></NP><NP><NO.P>21</NO.P><TXT>A Bíróság ugyanis megállapította, hogy a fenti termékcsoportok esetében az érzékszervi jellemzők és a víztartalom különbözők, és hogy a banánt – legalábbis az olasz piacon – különösen tápláló és energiában gazdag élelmiszernek tekintik, amely különösen megfelelő a csecsemők számára (lásd a fent hivatkozott Bizottság kontra Olaszország ügyben hozott ítélet 10. pontját).</TXT></NP><NP><NO.P>22</NO.P><TXT>Ezt a tényértékelést nem vitatja a Camar. Ezzel szemben az első yaoundéi egyezmény 14. cikkének annál szélesebb értelmezése mellett szóló érvekre hivatkozik, mint ahogyan az EK 90. cikk első bekezdését a fent említett ítéletek alapján értelmezni kell.</TXT></NP><NP><NO.P>23</NO.P><TXT>A Camar ugyanis úgy ítéli meg, hogy az első yaoundéi egyezmény 14. cikkét úgy kell értelmezni, hogy az nem csupán a hasonló termékek hátrányosan megkülönböztető adóztatását tiltja, hanem – az EK 90. cikk első és második bekezdésében szereplő rendelkezések szintéziseként – a behozott termékekkel versenyhelyzetben lévő nemzeti termékek javára gyakorolt közvetett adóprotekcionizmus minden fajtáját is. A fenti 14. cikk azon értelmezése, miszerint az abból az előfeltevésből indul ki, hogy a behozott termékek a nemzeti termékekkel azonos jellemzőkkel bírnak, teljes mértékben megfosztaná e rendelkezést hatékony érvényesülésétől, mivel az afrikai országok első yaoundéi egyezményben szereplő termékei mind olyan trópusi termékek, amelyek a tagállamok termékeitől eltérő jellemzőkkel rendelkeznek.</TXT></NP><NP><NO.P>24</NO.P><TXT>Azonban meg kell állapítani, hogy a Camar által javasolt értelmezést semmi nem támasztja alá az első yaoundéi egyezmény 14. cikkének szövegében. E rendelkezés ugyanis – az EK 90. cikk első bekezdéséhez hasonló megfogalmazással – a hasonló<?PAGE NO="I-4057"?> termékek hátrányosan megkülönböztető adóztatása tilalmának előírására szorítkozik. Az EK 90. cikk első bekezdésére vonatkozó ítélkezési gyakorlattal összhangban egyértelmű, hogy azok a hasonló termékek, amelyekre e tilalom érvényes, hasonló jellemzőket mutató termékek, és azonos fogyasztói igényeknek felelnek meg (lásd ebben az értelemben a fent hivatkozott Bizottság kontra Olaszország ügyben hozott ítélet 9. és 10. pontját).</TXT></NP><NP><NO.P>25</NO.P><TXT>Ebből következik, hogy amennyiben a Közösség és a vele társult afrikai államok, valamint Madagaszkár nem a hasonló, hanem a versenyhelyzetben lévő termékekkel kapcsolatos belső adóztatás problémáját szerette volna szabályozni, a kizárólag az EK 90. cikk első bekezdéséhez hasonló rendelkezés helyett olyan rendelkezést fogadott volna el, amely az EK 90. cikk második bekezdéséhez is hasonlít (lásd analógia útján a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-469/93" PAGE.ECR="I-4533" YEAR="1995">C-469/93. sz. Chiquita Italia ügyben <DATE ISO="19951212">1995. december 12-én</DATE> hozott ítélet [EBHT 1995., I-4533. o.]</REF.DOC.ECR> 43. pontját).</TXT></NP><NP><NO.P>26</NO.P><TXT>Így meg kell állapítani, hogy e cikk szövegével összeegyeztethetetlen az első yaoundéi egyezmény 14. cikkének Camar által javasolt értelmezése.</TXT></NP><NP><NO.P>27</NO.P><TXT>Azt is meg kell vizsgálni, hogy az első yaoundéi egyezmény célja megköveteli-e az egyezmény 14. cikkének olyan értelmezését – szövegének korlátozott jellege ellenére –, miszerint az az EK 90. cikk második bekezdése által tiltott belső adójogi intézkedésekhez hasonló intézkedések tilalmára is vonatkozik.</TXT></NP><NP><NO.P>28</NO.P><TXT>E tekintetben először is meg kell állapítani, hogy az első yaoundéi egyezmény 14. cikkének a szövegén túlmutató értelmezése – a Camar álláspontjával ellentétben – nem szükséges e rendelkezés hatékony érvényesülésének biztosításához.</TXT></NP><NP><NO.P>29</NO.P><TXT>Egyrészt ugyanis a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0008" REF.END="QE0008" />hasonló termékek<QUOT.END CODE="201D" ID="QE0008" REF.START="QS0008" /> kifejezést nem úgy kell értelmezni, hogy az a termékek azonosságát követeli meg, hanem – amint a jelen ítélet 20. pontjában<?PAGE NO="I-4058"?> említésre került – mindössze úgy, hogy kizárja az eltérő jellemzőket mutató és a nem azonos fogyasztói igényeknek megfelelő termékeket. Ebből következik, hogy általánosságban véve még a hagyományos trópusi termékek sem tekinthetők a tagállamokból származó termékekhez nem hasonlóknak.</TXT></NP><NP><NO.P>30</NO.P><TXT>Másrészt az első yaoundéi egyezmény 14. cikke – a szövegének megfelelően – a szerződő felektől származó termékekre általánosságban vonatkozik anélkül, hogy a trópusi termékekre korlátozódna.</TXT></NP><NP><NO.P>31</NO.P><TXT>Másodsorban – szélesebb megközelítésben – meg kell állapítani, hogy nem fogadható el az első yaoundéi egyezmény 14. cikkének azon értelmezése, amely olyan hatályt tulajdonít e rendelkezésnek, amely magában foglalja az EK 90. cikk második bekezdésében szereplőkhöz hasonló belső adójogi intézkedések tilalmát is. E két rendelkezés alapjául ugyanis különböző célkitűzések szolgálnak, ily módon értelmezés útján nem feleltethetők meg egymásnak.</TXT></NP><NP><NO.P>32</NO.P><TXT>A Bíróság ítélkezési gyakorlatából ugyanis az következik, hogy az EK 90. cikk célja, hogy szabályos versenyfeltételek mellett biztosítsa az áruk szabad mozgását a tagállamok között a protekcionizmus minden olyan formájának kiiktatásával, amely a más tagállamból származó termékekre vonatkozó, hátrányosan megkülönböztető belső adó alkalmazásából eredhet, és biztosítsa a belső adórendszer teljes semlegességét a hazai termékek és a behozott áruk közötti verseny vonatkozásában (lásd ebben az értelemben a fent hivatkozott Bizottság kontra Olaszország ügyben hozott ítélet 7. pontját).</TXT></NP><NP><NO.P>33</NO.P><TXT>Ugyanakkor e rendelkezés értelmezése során figyelembe kell venni a Szerződés célkitűzéseit – ahogyan azokat az EK 2. cikk, az EK 3. cikk és az EK 14. cikk megfogalmazza –, amelyek között első helyen szerepel egy olyan belső piac létrehozása, ahol az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása biztosított (lásd ebben az értelemben a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="299/86" PAGE.ECR="1213" YEAR="1988">299/86. sz. Drexl-ügyben <DATE ISO="19880225">1988. február 25-én</DATE> hozott ítélet [EBHT 1988., 1213. o.]</REF.DOC.ECR> 24. pontját).</TXT></NP><?PAGE NO="I-4059"?><NP><NO.P>34</NO.P><TXT>Márpedig meg kell állapítani, hogy az EK 90. cikk alapjául szolgáló ezen célok hiányoznak az első yaoundéi egyezményből. Annak 1. cikke – amely a 14. cikkéhez hasonlóan a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0009" REF.END="QE0009" />Kereskedelem<QUOT.END CODE="201D" ID="QE0009" REF.START="QS0009" /> című I. címben található – szerint ugyanis ezen egyezmény célja a társult államok és a tagállamok közötti kereskedelem fokozásának előmozdítása, a gazdasági kapcsolataik és a társult államok gazdasági függetlenségének erősítése, és ezáltal a nemzetközi kereskedelem fejlődéséhez való hozzájárulás.</TXT></NP><NP><NO.P>35</NO.P><TXT>Azt a következtetést, miszerint az első yaoundéi egyezmény célja nem követeli meg a 14. cikk szövegén túlmutató olyan értelmezését, amely e rendelkezést az EK 90. cikk második bekezdéséhez hasonló hatállyal ruházná fel, megerősíti a fenti 14. cikkel majdnem azonos rendelkezéseknek a Bíróság által egy szabadkereskedelmi rendszer létrehozására irányuló megállapodásokra vonatkozó jogvitákban adott értelmezése. A Bíróság ugyanis úgy ítélte meg, hogy e rendelkezések a szerződő felek számára a hátrányos megkülönböztetés tilalmát írják elő az adóztatás területén, amely tilalom egyedül az adott adórendszer által érintett termékek hasonló jellegének megállapításától függ (lásd a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="104/81" PAGE.ECR="3641" YEAR="1982">104/81. sz. Kupferberg-ügyben <DATE ISO="19821026">1982. október 26-án</DATE> hozott ítélet [EBHT 1982., 3641. o.]</REF.DOC.ECR> 26. pontját, valamint a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-114/95+C-115/95" PAGE.ECR="I-4263" YEAR="1997">C-114/95. és C-115/95. sz., Texaco és Olieselskabet Danmark egyesített ügyekben <DATE ISO="19970717">1997. július 17-én</DATE> hozott ítélet [EBHT 1997., I-4263. o.]</REF.DOC.ECR> 31. pontját).</TXT></NP><NP><NO.P>36</NO.P><TXT>Ezen túlmenően a Bíróság kifejezetten kimondta, hogy valamely szabadkereskedelmi megállapodás olyan rendelkezésének hatálya, amely hasonló az első yaoundéi egyezmény 14. cikkéhez, a hasonló termékek hátrányosan megkülönböztető adóztatásának tilalmára korlátozódik. Az Európai Gazdasági Közösség és a Portugál Köztársaság között <DATE ISO="19720722">1972. július 22-én</DATE> Brüsszelben aláírt és a Közösség nevében az <DATE ISO="19721219">1972. december 19-i</DATE> 2844/72/EGK tanácsi rendelettel (<REF.DOC.OJ COLL="L" DATE.PUB="1972" NO.OJ="301" PAGE.FIRST="164">HL L 301., 164. o.</REF.DOC.OJ>) megkötött és jóváhagyott megállapodás 21. cikkének első bekezdésére vonatkozóan ugyanis a Bíróság úgy határozott a fent hivatkozott Kupferberg-ügyben hozott ítélet 42. pontjában, hogy a fent említett megállapodás 21. cikkének értelmében vett hátrányos megkülönböztetést nem valósítja meg az a tény, hogy valamely tagállam az érintett harmadik államokból származó termékekre nem alkalmazza a valamely gyártói vagy termékcsoport számára előírt adócsökkentést, ha az érintett tagállam piacán nem létezik olyan hasonló termék, amely ténylegesen részesült ebben a kedvezményben.</TXT></NP><?PAGE NO="I-4060"?><NP><NO.P>37</NO.P><TXT>Azt a következtetést kell tehát levonni, hogy az első yaoundéi egyezmény 14. cikkében előírt tilalom a szövegével összhangban a hasonló termékek hátrányosan megkülönböztető adóztatásának tilalmára korlátozódik, így nem vonatkozik tehát a versenyhelyzetben lévő nem hasonló termékekre.</TXT></NP><NP><NO.P>38</NO.P><TXT>A fentiekre tekintettel az első előterjesztett kérdésre azt a választ kell adni, hogy az első yaoundéi egyezmény 14. cikkével nem ellentétes a szomáliai eredetű banán olyan adóztatása, mint amilyet a 986/1964. sz. törvény vezetett be.</TXT></NP><NP><NO.P>39</NO.P><TXT>Az első kérdésre adott válaszra tekintettel nem kell válaszolni a második kérdésre.</TXT></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><P><HT TYPE="ITALIC">A harmadik kérdésről</HT></P></TI></TITLE><NP><NO.P>40</NO.P><TXT>A kérdést előterjesztő bíróság harmadik kérdése lényegében arra irányul, hogy a loméi egyezményekhez csatolt, banánra vonatkozó jegyzőkönyvekben szereplő <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0010" REF.END="QE0010" />standstill<QUOT.END CODE="201D" ID="QE0010" REF.START="QS0010" />-záradék nemzeti bíróság általi alkalmazása megköveteli-e a 986/1964. sz. törvény által bevezetetthez hasonló adó emeléseinek konkrét hatásaira vonatkozó vizsgálatot annak meghatározása céljából, hogy ezek az adóemelések a fenti záradékkal összeegyeztethetők-e.</TXT></NP><NP><NO.P>41</NO.P><TXT>Mivel a kérdést előterjesztő bíróság nem pontosította, hogy melyik loméi egyezményre kíván hivatkozni, előzetesen azt kell meghatározni, hogy az alapügy körülményeire tekintettel a négy loméi egyezmény közül melyiket kell figyelembe venni. E tekintetben a Camar által a tárgyaláson adott tájékoztatásból kiderül, hogy azokra<?PAGE NO="I-4061"?> a behozatalokra, amelyekre az alapügyben vitatott adót kivetették, <DATE ISO="19900301">1990. március 1-je</DATE> után került sor. Mivel a 2/90 határozat 2. cikke (1) bekezdésének f) pontja, és a 714/90 rendelet 1. cikke és 2. cikkének második bekezdése alapján a negyedik loméi egyezményhez csatolt, banánra vonatkozó 5. jegyzőkönyv <DATE ISO="19900301">1990. március 1-jén</DATE> már hatályos volt, ezért erre az utóbbi egyezményre kell hivatkozni.</TXT></NP><NP><NO.P>42</NO.P><TXT>A fenti jegyzőkönyv 1. cikke <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0011" REF.END="QE0011" />standstill<QUOT.END CODE="201D" ID="QE0011" REF.START="QS0011" />-záradék formájában jelenik meg. E rendelkezés – másképp megfogalmazva – annak biztosítására irányul, hogy az AKCS-államokból származó banán olyan feltételek és szabályok mellett juthasson a hagyományos piacára, amelyek nem kedvezőtlenebbek a jegyzőkönyv hatályba lépése idején érvényeseknél. Az AKCS-államokból származó banán a piacra jutás ezen biztosítékában azonban csak a fenti rendelkezés hatályba lépése idején behozott mennyiség mértékéig részesülhet (a fent hivatkozott Chiquita Italia ügyben hozott ítélet 59. pontja).</TXT></NP><NP><NO.P>43</NO.P><TXT>Az első három loméi egyezmény mindegyike tartalmazott a negyedik loméi egyezményhez csatolt, banánra vonatkozó 5. jegyzőkönyv 1. cikkéhez hasonlóan megfogalmazott <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0012" REF.END="QE0012" />standstill<QUOT.END CODE="201D" ID="QE0012" REF.START="QS0012" />-záradékot (a fent hivatkozott Chiquita Italia ügyben hozott ítélet 62. pontja). Miután az első loméi egyezmény <DATE ISO="19760401">1976. április 1-jén</DATE> lépett hatályba, ez az időpont a referenciapont a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0013" REF.END="QE0013" />standstill<QUOT.END CODE="201D" ID="QE0013" REF.START="QS0013" />-záradék alkalmazása szempontjából (lásd ebben az értelemben a fent hivatkozott Chiquita Italia ügyben hozott ítélet 63. pontját).</TXT></NP><NP><NO.P>44</NO.P><TXT>Ezért a kérdést előterjesztő bíróságnak kell meghatároznia, hogy az alapügyben szereplő behozatalok az első loméi egyezmény hatálybalépésekor, <DATE ISO="19760401">1976. április 1-jén</DATE> behozott mennyiségnek megfelelő importált banánra vonatkoznak-e.</TXT></NP><NP><NO.P>45</NO.P><TXT>Ami pontosabban a kérdést előterjesztő bíróság azon vizsgálatra vonatkozó kérdését illeti, amelyet az alapügyben szereplőhöz hasonló adó emelésének a negyedik loméi egyezményhez csatolt, banánra vonatkozó 5. jegyzőkönyv 1. cikkében foglalt<?PAGE NO="I-4062"?> <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0014" REF.END="QE0014" />standstill<QUOT.END CODE="201D" ID="QE0014" REF.START="QS0014" />-záradékkal való összeegyeztethetősége megítélése érdekében kell elvégezni, meg kell állapítani, hogy az ilyen adóemelések az érintett banánok árának emelkedését okozzák, és következésképpen megnehezítik a szóban forgó piacra való belépést (a fent hivatkozott Chiquita Italia ügyben hozott ítélet 60. pontja). Ezért az ilyen adóemelésnek a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0015" REF.END="QE0015" />standstill<QUOT.END CODE="201D" ID="QE0015" REF.START="QS0015" />-záradék szempontjából történő vizsgálata rendes körülmények között nem követeli meg ezen emelés behozatalra gyakorolt konkrét hatásainak vizsgálatát.</TXT></NP><NP><NO.P>46</NO.P><TXT>A felek által vitatott azon esetet illetően azonban, miszerint ezen adóemelések mindössze a 986/1964. sz. törvény által bevezetetthez hasonló adónak az inflációhoz való igazítására irányulnak, meg kell állapítani, hogy a fenti <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0016" REF.END="QE0016" />standstill<QUOT.END CODE="201D" ID="QE0016" REF.START="QS0016" />-záradék célja annak elkerülése, hogy a banánkivitel a korábbi helyzethez képest kevésbé kedvező helyzetbe kerüljön a hagyományos piacra jutását és az e piacokon élvezett előnyöket tekintve (lásd ebben az értelemben a fent hivatkozott Chiquita Italia ügyben hozott ítélet 63. pontját), oly módon, hogy a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0017" REF.END="QE0017" />standstill<QUOT.END CODE="201D" ID="QE0017" REF.START="QS0017" />-záradék a fenti piacok tényleges helyzetéhez kapcsolódik.</TXT></NP><NP><NO.P>47</NO.P><TXT>Következésképpen amennyiben az alapügyben szereplőhöz hasonló adó emelései az adó inflációhoz való igazítására korlátozódnak abból a célból, hogy a termék tényleges adóztatását állandó szinten tartsák, ezen adóemelések nem ellentétesek a negyedik loméi egyezményhez csatolt, banánra vonatkozó 5. jegyzőkönyv 1. cikkével.</TXT></NP><NP><NO.P>48</NO.P><TXT>A fentiekre tekintettel a harmadik előterjesztett kérdésre azt a választ kell adni, hogy a nemzeti bíróság nem köteles az <DATE ISO="19760401">1976. április 1-je</DATE> előtti helyzet szempontjából megvizsgálni a szomáliai eredetű banánbehozatalra kivetett, az alapügyben szereplő szabályozás által bevezetetthez hasonló adó megemeléseinek konkrét hatásait annak megítélése érdekében, hogy ezen adóemelések összeegyeztethetők-e a negyedik loméi egyezményhez csatolt, banánra vonatkozó 5. jegyzőkönyv 1. cikkében szereplő<?PAGE NO="I-4063"?> <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0018" REF.END="QE0018" />standstill<QUOT.END CODE="201D" ID="QE0018" REF.START="QS0018" />-záradékkal. Mindazonáltal az ilyen adó azon emelései, amelyek az adó inflációhoz való igazítására korlátozódnak, nem ellentétesek e záradékkal.</TXT></NP></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD">A költségekről</HT></P></TI></TITLE><NP><NO.P>49</NO.P><TXT>Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.</TXT></NP></GR.SEQ></GR.SEQ><JURISDICTION><INTRO>A fenti indokok alapján a Bíróság (harmadik tanács) a következőképpen határozott:</INTRO><LIST TYPE="ARAB"><ITEM><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">1)</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Az <DATE ISO="19630720">1963. július 20-án</DATE> Yaoundéban aláírt, az Európai Gazdasági Közösség és az e Közösséggel társult afrikai államok és Madagaszkár közötti társulási egyezmény 14. cikkével nem ellentétes a szomáliai eredetű banán olyan adóztatása, mint amilyet az <DATE ISO="19641009">1964. október 9-i</DATE> 986/1964. sz. törvény vezetett be.</HT></TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">2)</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">A nemzeti bíróság nem köteles az <DATE ISO="19760401">1976. április 1-je</DATE> előtti helyzet szempontjából megvizsgálni a szomáliai eredetű banánbehozatalra kivetett, az alapügyben szereplő szabályozás által bevezetetthez hasonló adó megemeléseinek konkrét hatásait annak megítélése érdekében, hogy ezen adóemelések összeegyeztethetők-e az <DATE ISO="19891215">1989. december 15-én</DATE> Loméban aláírt negyedik AKCS-EGK egyezményhez csatolt, banánra vonatkozó 5. jegyzőkönyv 1. cikkében<?PAGE NO="I-4064"?> szereplő</HT> <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0019" REF.END="QE0019" /><HT TYPE="BOLD">standstill</HT><QUOT.END CODE="201D" ID="QE0019" REF.START="QS0019" /><HT TYPE="BOLD">-záradékkal. Mindazonáltal az ilyen adó azon emelései, amelyek az adó inflációhoz való igazítására korlátozódnak, nem ellentétesek e záradékkal.</HT></TXT></NP></ITEM></LIST></JURISDICTION></CONTENTS.JUDGMENT><SIGNATURE.CASE><P>Aláírások</P></SIGNATURE.CASE></JUDGMENT>
