European flag

Az Európai Unió
Hivatalos Lapja

HU

L sorozat


2026/1045

2026.5.13.

A BIZOTTSÁG (EU) 2026/1045 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2026. május 12.)

a Kínai Népköztársaságból származó egyes alkil-foszfonsavaknak és ezek nátriumsóinak a behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: alaprendelet) és különösen annak 7. cikkére,

a tagállamokkal folytatott konzultációt követően,

mivel:

1.   AZ ELJÁRÁS

1.1.   Az eljárás megindítása

(1)

Az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) 2025. szeptember 18-án az alaprendelet 5. cikke alapján dömpingellenes vizsgálatot indított a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína vagy érintett ország) származó egyes alkil-foszfonsavaknak és ezek nátriumsóinak az Unióba érkező behozatalára vonatkozóan. Az eljárás megindításáról a Bizottság értesítést (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában (2).

(2)

A Bizottság azt követően indított vizsgálatot, hogy 2025. augusztus 7-én a LANXESS Deutschland GmbH (a továbbiakban: Lanxess vagy panaszos) panaszt nyújtott be. A panaszt az egyes alkil-foszfonsavakkal és ezek nátriumsóival foglalkozó, az alaprendelet 5. cikkének (4) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazat nyújtotta be. A panaszban foglalt, a dömpinggel és az abból eredő jelentős kárral kapcsolatos bizonyítékok elegendőek voltak a vizsgálat megindításához.

1.2.   Nyilvántartásba vétel

(3)

A Bizottság az (EU) 2025/2385 bizottsági végrehajtási rendelettel (3) (a továbbiakban: a nyilvántartásba vételt elrendelő rendelet) nyilvántartásbavételi kötelezettséget vezetett be az érintett termék behozatalára vonatkozóan.

1.3.   Érdekelt felek

(4)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte az érdekelt feleket, hogy a vizsgálatban való részvétel érdekében vegyék fel vele a kapcsolatot. A Bizottság emellett külön tájékoztatta az ismert exportáló gyártókat és a kínai hatóságokat, valamint az ismert importőröket és felhasználókat a vizsgálat megindításáról, és felkérte őket az abban való részvételre.

(5)

Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy észrevételeket tegyenek a vizsgálat megindításával kapcsolatban, és kérjék a Bizottság és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatásukat.

1.4.   Az eljárás megindításával kapcsolatos észrevételek

(6)

Az érdekelt felektől nem érkezett észrevétel a vizsgálat megindításával kapcsolatban.

1.5.   Mintavétel

(7)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy az alaprendelet 17. cikkével összhangban mintavételt végezhet az érdekelt felek körében.

Mintavételre az uniós gyártók körében nem került sor

(8)

Mivel a Lanxess az egyetlen uniós gyártó, ebben az esetben nem volt szükség mintavételre.

Mintavétel a független importőrök körében

(9)

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte a független importőröket az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására.

(10)

Egy vállalatcsoporthoz tartozó három független importőr válaszolt, illetve bocsátotta rendelkezésre a kért információkat és járult hozzá ahhoz, hogy felvegyék a mintába. A válaszok kis számára való tekintettel a Bizottság úgy döntött, hogy nincs szükség mintavételre.

Mintavétel az exportáló gyártók körében

(11)

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte a Kínában működő összes exportáló gyártót az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására. Emellett a Bizottság felkérte a Kínai Népköztársaságnak az Európai Unió mellett működő képviseletét, hogy nevezze meg azokat az esetleges további exportáló gyártókat, amelyek érdeklődést tanúsíthatnak a vizsgálatban való részvétel iránt, illetőleg vegye fel velük a kapcsolatot.

(12)

Az érintett országban működő exportáló gyártók közül öt nyújtotta be a kért információkat és egyezett bele a mintába való felvételébe. A Bizottság az alaprendelet 17. cikkének (1) bekezdésével összhangban az Unióba irányuló export legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján három olyan vállalatot vett fel a mintába, amelyet a rendelkezésre álló idő alatt megfelelően meg tudott vizsgálni. A Bizottság az alaprendelet 17. cikkének (2) bekezdésével összhangban a minta kiválasztásáról egyeztetett valamennyi ismert érintett exportáló gyártóval és az érintett ország hatóságaival.

(13)

A Shandong Green Technologies Import and Export Co., Ltd., a mintában nem szereplő kínai exportáló gyártó kifogásolta, hogy nem került be a mintába.

(14)

A Bizottság megvizsgálta a kifogás megalapozottságát. A Bizottság megerősítette, hogy a szóban forgó exportáló gyártó exportvolumene a vizsgálati időszak alatt jelentősen alacsonyabb volt, mint a mintában szereplő exportőrök volumene. Ezenkívül a Bizottság megállapította, hogy a javasolt minta a vizsgálati időszak alatt az Unióba irányuló export azon legnagyobb reprezentatív volumenét foglalta magában, amelyet a rendelkezésre álló időn belül megfelelően meg lehetett vizsgálni az alaprendelet 17. cikkének (1) bekezdésében előírtak szerint. Következésképpen a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a minta módosítása nem indokolt. A mintát ezért a Bizottság fenntartotta.

1.6.   Egyedi vizsgálat

(15)

A Shandong Green Technologies Import and Export Co., Ltd. arról is tájékoztatta a Bizottságot, hogy az alaprendelet 17. cikkének (3) bekezdése alapján egyedi vizsgálatot kérhet, azonban nem nyújtott be választ a kérdőívre és ezáltal végső soron nem kért egyedi vizsgálatot.

1.7.   Kitöltött kérdőívek és ellenőrző látogatások

(16)

A Bizottság kérdőívet küldött a Kínai Népköztársaság kormányának (a továbbiakban: kínai kormány) az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások Kínában való fennállására vonatkozóan.

(17)

A panaszos továbbá a panaszában elegendő bizonyítékkal szolgált arról, hogy Kínában az érintett termék vonatkozásában nyersanyagpiaci torzulások állnak fenn. Ezért az eljárás megindításáról szóló értesítésben foglaltaknak megfelelően a vizsgálat ezekre a nyersanyagpiaci torzulásokra is kiterjedt annak megállapítása érdekében, hogy a Bizottság alkalmazza-e Kína tekintetében az alaprendelet 7. cikke (2a) és (2b) bekezdésében foglalt rendelkezéseket. A Bizottság ezért további kérdőíveket küldött a kínai kormánynak.

(18)

A Bizottság kérdőíveket küldött a Kínában működő kiválasztott vállalatoknak. A Bizottság ugyanezeket a kérdőíveket az eljárás megindításának napján hozzáférhetővé tette az interneten (4).

(19)

A Bizottság minden olyan információt megkísérelt beszerezni és ellenőrzött, amelyet szükségesnek tartott a dömping, az abból eredő kár és az uniós érdek ideiglenes megállapításához. Az alaprendelet 16. cikke szerinti ellenőrző látogatásokra a következő vállalatok telephelyén került sor:

uniós gyártók:

—

LANXESS Deutschland GmbH, Köln, Németország,

független importőrök:

—

Connect Chemicals GmbH, Connect Chemicals Benelux B.V. és Connect Chemicals Italia Srl (a továbbiakban: Connect), Ratingen, Németország,

felhasználók:

—

Hypred SAS, Dinard, Franciaország (a továbbiakban: Hypred),

kínai exportáló gyártók:

—

Jiyuan Qingyuan Water Treatment Co., Ltd., Jiyuan, Kína,

—

Nantong Uniphos Chemicals Co., Ltd., Nantong, Kína,

—

Shandong Taihe Technologies Co., Ltd., Zaozhuang, Kína,

kapcsolatban álló importőr az Unióban:

—

Uniphos GmbH, Gross-Gerau, Németország.

1.8.   Vizsgálati időszak és figyelembe vett időszak

(20)

A dömpingre és a kárra vonatkozó vizsgálat a 2024. július 1. és 2025. június 30. közötti időszakra (a továbbiakban: vizsgálati időszak) terjedt ki. A kárra vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2022. január 1-jétől a vizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

2.   A VIZSGÁLT TERMÉK, AZ ÉRINTETT TERMÉK ÉS A HASONLÓ TERMÉK

2.1.   Vizsgált termék

(21)

A vizsgált termék a jelenleg a 2931 49 80  KN-kód (TARIC-kód: 2931 49 80 60) alá tartozó 2-foszfonobután-1,2,4-trikarbonsav és nátriumsója, a tetranátrium-hidrogén-2-foszfonátbután-1,2,4-trikarboxilát szilárd formában vagy vizes oldatban (a továbbiakban: vizsgált termék vagy PBTC).

(22)

A vizsgált termék általában a Vegyianyag Nyilvántartási Szolgálat (a továbbiakban: CAS) 37971-36-1 és 66669-53-2 nyilvántartási száma alá tartozik, és azt az Európai Unióban a 253-733-5, illetve a 266-442-3 európai közösségi (EC) hivatkozási szám alatt, valamint a vegyi anyagok európai vámügyi jegyzékében (a továbbiakban: ECICS) a 0027475-9, illetve a 0087281-1 vámuniós és statisztikai számon (a továbbiakban: CUS) tartanak nyilván.

(23)

A vizsgált terméket a következő három fő lépésben állítják elő. Először is, a dimetil-foszfit (DMPI) és a maleinsav-dimetil-észter (MDE) egy reaktorban reakcióba lép egy báziskatalizátorral, és foszfono-borostyánkősav-tetrametil-észtert (PBS-észter) képez. Az első reaktorban képződött PBS-észtert ezután izoláció nélkül átviszik egy második reaktorba, ahol a PBS-észter további báziskatalizált reakció során reakcióba lép az akrilsav-metilészterrel (AM), és így 2-foszfonobután-1,2,4-trikarbonsav-pentametilészter (PBTC-észter) keletkezik. A PBTC-észtert ezután egy harmadik reaktorba helyezik. A PBTC létrehozásához a PBTC-észtert vízzel hidrolizálják. A PBTC-Na4-et a PBTC-ből állítják elő nátrium-hidroxiddal történő semlegesítéssel.

(24)

A PBTC elsősorban vízkezelési eljárások során, valamint az ipari és intézményi tisztítás során használatos, mivel optimális vízkő- és korróziógátló.

2.2.   Az érintett termék

(25)

Az érintett termék a Kínából származó vizsgált termék.

2.3.   A hasonló termék

(26)

A vizsgálat rámutatott arra, hogy a következő termékek azonos alapvető fizikai, kémiai és műszaki tulajdonságokkal rendelkeznek, és alapvető felhasználási területeik is megegyeznek:

—

az Unióba exportált érintett termék,

—

a Kínában gyártott és Kína belföldi piacán értékesített vizsgált termék, és

—

az Unióban az uniós gazdasági ágazat által gyártott és értékesített vizsgált termék.

(27)

A Bizottság ezért az eljárás e szakaszában úgy határozott, hogy ezek a termékek az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékek.

2.4.   A termékkörre vonatkozó észrevételek

(28)

A Bizottsághoz nem érkezett beadvány vagy állítás az érdekelt felektől a vizsgálat termékkörével kapcsolatban.

3.   DÖMPING

3.1.   Az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerinti eljárás a rendes érték megállapításához

(29)

Mivel a vizsgálat megindításakor elegendő arra utaló bizonyíték állt rendelkezésre, hogy Kínában az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében jelentős torzulások állnak fenn, a Bizottság helyénvalónak ítélte, hogy a vizsgálatot a szóban forgó ország exportáló gyártói tekintetében az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése figyelembevételével indítsa meg.

(30)

Ebből következően a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének lehetséges alkalmazásához szükséges adatok összegyűjtése érdekében az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte a Kínában működő összes exportáló gyártót arra, hogy bocsássanak rendelkezésre információkat a PBTC előállítása során felhasznált inputokra vonatkozóan. A kért információkat négy exportáló gyártó küldte meg.

(31)

A vélt jelentős torzulásokra irányuló vizsgálathoz szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság kérdőívet küldött a kínai kormánynak. Emellett az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.3.2. pontjában a Bizottság felkérte az érdekelt feleket arra, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül ismertessék álláspontjukat és szolgáltassanak információkat az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése alkalmazását illetően, és mindezeket támasszák alá bizonyítékokkal. A kínai kormánytól nem érkezett kitöltött kérdőív, és az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása kapcsán sem érkezett beadvány a kitűzött határidőn belül. Ezt követően a Bizottság tájékoztatta a kínai kormányt arról, hogy a jelentős torzulások Kínában való fennállásának megállapításához az alaprendelet 18. cikke értelmében a rendelkezésre álló tényeket fogja felhasználni.

(32)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság jelezte továbbá, hogy a rendelkezésére álló bizonyítékokra való tekintettel a rendes érték torzulásmentes árak vagy referenciaértékek alapján történő meghatározása az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja értelmében egy megfelelő reprezentatív ország kiválasztását teheti szükségessé.

(33)

2026. március 13-án a Bizottság feljegyzés (a továbbiakban: a feljegyzés) útján tájékoztatta az érdekelt feleket azokról a releváns forrásokról, amelyeket a rendes érték meghatározásához kíván felhasználni. E feljegyzésben a Bizottság teljeskörűen – többek között az alapanyagokra, a munkaerőre és az energiára is kiterjedően – felsorolta azokat a termelési tényezőket, amelyeket a PBTC előállításához felhasználnak. Emellett a torzulástól mentes árak, illetve referenciaértékek megválasztásának kritériumai alapján a Bizottság megállapította, hogy Brazília megfelelő reprezentatív ország. A feljegyzéssel kapcsolatban két érdekelt fél (a Shandong Taihe Technologies Co., Ltd. (a továbbiakban: Taihe) és a Lanxess) nyújtott be észrevételeket. Ezekkel az észrevételekkel a 3.2. szakaszban foglalkozunk.

3.2.   Rendes érték

(34)

Az alaprendelet 2. cikkének (1) bekezdése szerint „[a] rendes érték rendszerint az exportáló országban a független vevők által a szokásos kereskedelmi forgalom keretében ténylegesen fizetett vagy fizetendő árakon alapszik”.

(35)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint ugyanakkor „[a]bban az esetben, ha […] megállapítást nyer, hogy az exportáló országban fennálló, b) pont szerinti jelentős torzulások következtében nem helyénvaló az exportáló országbeli belföldi árak és költségek alkalmazása, a rendes értéket a torzulásoktól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek alapján kell képezni”, és annak „tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét” (az igazgatási, értékesítési és általános költségekre a továbbiakban az „SGA-költségek” fordulattal hivatkozunk).

(36)

Az alábbiakban található részletes magyarázat szerint a Bizottság e vizsgálat keretében a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján – a kínai kormány együttműködésének hiányára is figyelemmel – arra a következtetésre jutott, hogy indokolt az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása.

3.2.1.   Jelentős torzulások fennállása

(37)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja szerint a „[j]elentős torzulások azok a torzulások, amelyek akkor következnek be, ha a jelentett árak vagy költségek – a nyersanyag- és energiaköltségeket is beleértve – jelentős kormányzati beavatkozás hatására nem szabadpiaci erőviszonyok eredményei. A jelentős torzulások fennállásának értékelése során – többek között – figyelembe kell venni az alábbiak közül egy vagy több elem lehetséges hatását:

—

a kérdéses piacot jelentős mértékben olyan vállalkozások szolgálják ki, amelyek az exportáló ország hatóságainak tulajdonában vannak, ellenőrzése vagy szakpolitikai felügyelete vagy irányítása alatt állnak,

—

az állami jelenlét a vállalatokban lehetővé teszi az állam számára, hogy befolyást gyakoroljon az árak és a költségek tekintetében,

—

a belföldi beszállítókat előnyben részesítő vagy a szabadpiaci erőviszonyokat más módon befolyásoló közpolitikák vagy intézkedések,

—

a csődeljárási, a társasági jogi és a tulajdonjogi jogszabályok hiánya, diszkriminatív alkalmazása vagy nem megfelelő érvényesítése,

—

a bérköltségek torzult volta,

—

közpolitikai célokat megvalósító vagy az államtól más tekintetben nem függetlenül tevékenykedő intézmények által nyújtott finanszírozás vehető igénybe”.

(38)

Mivel az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontjában felsorolt elemeknek nem együttesen kell fennállniuk, a jelentős torzulások fennállásának megállapításához nem szükséges mindegyik elemnek jelen lennie. Emellett bizonyos esetekben ugyanazok a ténybeli körülmények több felsorolt elem fennállásának megállapításához is felhasználhatók.

(39)

Mindazonáltal az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállására vonatkozó következtetést az összes rendelkezésre álló bizonyíték alapján kell megfogalmazni. A torzulások fennállására vonatkozó általános értékelés során figyelembe vehetők az exportáló országot jellemző általános összefüggések és körülmények is, különösen olyan esetekben, amikor az exportáló ország gazdasági és közigazgatási berendezkedésének alapelemeiből fakadóan a kormányzat olyan alapvető hatáskörökkel rendelkezik, amelyek segítségével érdemben beavatkozhat a gazdaságba, és ennek hatására az árak és a költségek nem a piaci erőviszonyok szabad alakulásának eredményeként jönnek létre.

(40)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének c) pontja szerint „[a]mennyiben a Bizottság megalapozott jelzésekkel rendelkezik a b) pontban említettek szerinti torzulások egy adott országban vagy az ország egy adott ágazatában való fennállásáról, és amennyiben az e rendelet eredményes alkalmazása szempontjából helyénvaló, a Bizottságnak jelentést kell készítenie, nyilvánosságra hoznia és rendszeresen frissítenie, amelyben leírja a b) pontban említett piaci körülményeket az adott országban vagy ágazatban”.

(41)

E rendelkezés alapján a Bizottság összeállított egy országjelentést Kínáról (5) (a továbbiakban: jelentés), amely bizonyítékokat tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a kormányzat számos szinten jelentős mértékben beavatkozik a gazdaság működésébe, és ezzel torzulásokat idéz elő különösen több fontos termelési tényező (például a földterület, az energia, a tőke, a nyersanyagok és a munkaerő) esetében, illetve a kiválasztott ágazatokban (például a vegyiparban, …). Az érdekelt felek az eljárás megindításakor felkérést kaptak arra, hogy cáfolják, észrevételezzék vagy egészítsék ki a vizsgálat iratai között található bizonyítékokat. A Bizottság a Kínáról szóló jelentést a vizsgálat megindításakor elhelyezte a vizsgálat iratai között. A panaszos a jelentésben foglalt bizonyítékokra, különösen a jelentésnek a kínai vegyipari ágazat torzulásaival foglalkozó külön fejezetére támaszkodott (6).

(42)

A panaszos rámutatott arra, hogy a kínai állam a Kínai Kommunista Párt (a továbbiakban: KKP) vezetése alatt kialakított szocialista piacgazdaság, amely az állam valamennyi alapvető aspektusára kiterjed, beleértve a gazdaságot és az igazságszolgáltatási rendszert is, mivel a kínai intézményekre nem vonatkozik a hatalmi ágak szétválasztásának elve. Előadta, hogy a KKP gazdasági szinten különösen szoros ellenőrzést gyakorol, ami azt eredményezte, hogy az állami tulajdonú vállalatok nagy jelentőséggel bírnak a kínai gazdaságban. A KKP olyan mértékben vesz részt a kormányzati intézményekben, valamint a magánvállalatok és az állami tulajdonú vállalatok vállalati struktúráiban, hogy erőfölényt és abszolút ellenőrzést gyakorolhat a kínai gazdaság egésze felett. A panaszos a kínai kormány kínai gazdaságba való beavatkozásának három fő csatornájára mutatott rá, melyek a következők: közigazgatási, pénzügyi és szabályozási (7).

(43)

Emellett a panasz is tartalmazott néhány olyan releváns bizonyítékot, amely kiegészíti a jelentésben foglaltakat. A panaszos hivatkozott továbbá a Bizottság által több közelmúltbeli vizsgálat keretében tett ténymegállapításokra is, amelyek megerősítették hogy a kínai vegyipari ágazat tekintetében jelentős torzulások állnak fenn; ilyen vizsgálat volt többek között az egyes alkil-foszfát-észterekre (8), az aceszulfámra (9), a citromsavra (10) és a nátrium-glutamátra (11) vonatkozó vizsgálat.

(44)

Ezenkívül a panasz a következő, jelentős torzulásokat okozó elemekre mutatott rá.

(45)

Először: a PBTC-ágazatot jelentős mértékben olyan vállalkozások szolgálják ki, amelyek állami hatóságok tulajdonában vannak, illetve azok ellenőrzése, szakpolitikai felügyelete vagy irányítása alatt állnak. A kínai kormány erős befolyást gyakorol mind az állami tulajdonú vállalatokra, mind a magánvállalatokra, különösen a stratégiainak tekintett vagy ösztönzött iparágakban, például a vegyiparban (amely magában foglalja a PBTC-t és annak nátriumsóját). A kínai kormány a KKP-n keresztül nevezi ki és ellenőrzi a kulcsfontosságú vezetőket, valamint kedvezményes hozzáférést biztosít az állami tulajdonú vállalatok számára bizonyos fontos inputokhoz (például földhöz és tőkéhez), továbbá egyéb versenyelőnyökhöz juttatja őket. Mind nemzeti, mind helyi szinten a kínai kormány létrehozta az állami tulajdonú eszközök felügyeletével és kezelésével megbízott bizottságot (a továbbiakban: SASAC) azzal a céllal, hogy az állam tulajdonosi érdekeit képviselje az állami tulajdonú vállalatokban. A panaszos az úgynevezett „társadalmi kreditrendszerre” is hivatkozott, amelyet a KKP által jóváhagyott új eszközként a kínai kormány a Kínában működő valamennyi belföldi és külföldi vállalat magatartásának nyomon követésére, értékelésére és szabályozására fog használni (12). Végezetül 2021-ben a kínai kormány közzétette a tizennegyedik ötéves tervet, amelynek célja a szocialista politikák fenntartása és Kína gazdasági növekedésének támogatása a szocialista piacgazdaság révén.

(46)

Konkrétan a PBTC-ágazatot illetően megjegyzendő, hogy továbbra is jelentős mértékű a kínai kormány tulajdonosi szerepe, és a nyilvánosan hozzáférhető információk szerint a PBTC és a PBTC-Na4 számos kulcsfontosságú gyártója állami tulajdonú vállalat. Ilyen például a China National Chemical Corporation (ChemChina), amelynek a Sinochem Holding Company Limited a részvényese (13). Hasonlóképpen úgy tűnik, hogy a magántulajdonban lévő vállalatok is a kínai kormány szoros ellenőrzése alatt állnak (14). A panaszos szerint a kínai kormány a PBTC és a PBTC-Na4 ágazatban tevékenykedő állami tulajdonú vállalatokba való további beruházást és azok megerősítését is tervezi (15).

(47)

Másodszor: a PBTC-t előállító vállalatokban való állami jelenlét azt is lehetővé teszi a hatóságok számára, hogy beavatkozzanak az árakba és/vagy a költségekbe. Szabályozási és szakpolitikai intézkedésekkel a kínai kormány a PBTC-hez és a PBTC-Na4-hez hasonló termékek gyártását, valamint költségeit és árait is befolyásolja, azáltal, hogy jelen van és beavatkozásokat hajt végre a termeléséhez szükséges nyersanyagok és inputok upstream ágazataiban (16). A kínai kormány például Shandong tartományban a maleinsav-anhidriddel kapcsolatos stratégiai beruházási projekteket indított, mely anyag a PBTC gyártásának kulcsfontosságú nyersanyaga. Ez bizonyítja, hogy a kínai kormány célja ezen anyag gyártásának fokozása, továbbá felhívja a figyelmet arra a fontos szerepre, amelyet a maleinsav-anhidrid játszik a kínai vegyiparban (17). További példa a sárga foszfor, amely a PBTC és a PBTC-Na4 előállításához használt kulcsfontosságú nyersanyag. A panaszos a Kínából származó egyes alkil-foszfát-észterek behozatalára vonatkozó közelmúltbeli dömpingellenes vizsgálatra hivatkozott, amelyben a Bizottság elismerte, hogy a kínai kormány a sárga foszfor előállításának ellenőrzését, illetve a sárga foszfor előállításába való beavatkozást célzó stratégiát vezetett be (18). A kínai kormány a sárga foszforra kivetett 20 %-os exportadót is fenntartja, ami megakadályozza e nyersanyag exportját, és hatalmas kapacitásfelesleget okoz Kínában. A panaszos továbbá azzal érvelt, hogy ez az exportadó az alaprendelet 7. cikkének (2a) bekezdése értelmében piactorzulásnak minősül, amely mesterségesen csökkenti a foszforszármazékok, például a PBTC és sói előállítási költségeit. Emellett a kínai kormány exportadó-politikája nemzetközi torzulásokat is okozott a sárga foszfor tekintetében, melyek a vietnámi és a kazah nyersanyag-beszállítókra voltak hatással (19).

(48)

Harmadszor: a kínai kormány a belföldi beszállítókat előnyben részesítő vagy a szabadpiaci erőviszonyokat más módon befolyásoló közpolitikákat vagy intézkedéseket valósít meg: A panaszos kifejtette, hogy a kínai gazdaság fejlődését jelentős mértékben egy részletesen kidolgozott tervrendszer határozza meg, amely prioritásokat állít fel, és előírja azokat a célokat, amelyekre a központi és helyi kormányzati szerveknek összpontosítaniuk kell, és amelyek megvalósítására törekedniük kell. A kínai kormány különböző szakpolitikai dokumentumaiban következetesen nagy hangsúlyt fektetett a vegyiparra, és intézkedéseit egyértelműen úgy alakította ki, hogy azokkal a belföldi vegyipari gyártókat részesítse előnyben. Lásd e tekintetben különösen az Államtanácsnak az ipari szerkezetátalakítás támogatásáról szóló ideiglenes rendelkezések kihirdetéséről és végrehajtásáról szóló határozatát (a továbbiakban: 40. sz. határozat), amely egyértelműen jelzi, hogy a kínai kormány támogatja a finomvegyipar fejlesztését. A panaszos a kínai kormány különböző egyéb végrehajtási terveire és szakpolitikáira hivatkozott, amelyek mind azt bizonyítják, hogy a kínai kormány határozottan támogatja a kínai vegyipart, de különösen a sárga foszfor termelésének fejlesztését, illetve az arra való összpontosítást, mely anyag a PBTC és sói előállításának kulcsfontosságú nyersanyaga. Ilyen volt például a foszforforrások hatékony és nagy értékű felhasználásának előmozdítására vonatkozó végrehajtási terv (a továbbiakban: a foszforerőforrásokra vonatkozó végrehajtási terv) (20).

(49)

Negyedszer, a kínai gazdaság bármely más ágazatához hasonlóan a vegyipart is érintik a kínai csődeljárási, társasági jogi és tulajdonjogi szabályok diszkriminatív alkalmazásából vagy nem megfelelő végrehajtásából eredő torzulások. A panaszos előadta, hogy a kínai csődjogi rendszer alkalmatlan főbb céljainak elérésére, így például arra, hogy biztosítsa a követelések és a tartozások méltányos rendezését, vagy hogy védelmet nyújtson a hitelezők és az adósok jogai számára, ami viszont hatással van a kínai pénzügyi és hitelfelvételi piacra. Ezenkívül a tulajdonjogi rendszer hiányosságai Kínában elsősorban a földterületek tulajdonjogával és a földhasználati jogokkal összefüggésben nyilvánvalóak, azaz abban a tekintetben, hogy minden földterület a kínai állam tulajdonában van. Ezért a panaszos szerint a PBTC-t és annak sóit előállító gyártók a kínai csődeljárási, társasági jogi és tulajdonjogi szabályok hatálya alá tartoznak, ezért őket is érintik az e jogszabályok diszkriminatív alkalmazásából vagy nem megfelelő végrehajtásából eredő torzulások (21).

(50)

Ötödször: a bérköltségek a PBTC és a PBTC-Na4 ágazatában is torzultak. A bérköltségek nem a rendes piaci erőkből vagy a szabad kollektív tárgyalásokból erednek, hanem a Kínában fennálló jelentős torzulások hatásainak vannak kitéve. A bérköltségek torzulását tovább fokozzák kínai állam által nyújtott a munkaerő-támogatások, különösen azok, amelyekben a PBTC-gyártók részesülnek. A panaszos szerint például a Shandong Taihe Water Treatment Technologies Co., Ltd. és a Henan Qingshuiyuan Technology Co. Ltd. számolt be ilyen több ilyen támogatásról, többek között képzési támogatásokról, gyakornoki támogatásokról, munkahely-stabilizációs támogatásokról, a tehetségek finanszírozására szolgáló alapok bevezetéséről és készségfejlesztési támogatásokról. Ily módon a kínai kormány által a PBTC-ágazatok bérköltségeire gyakorolt nagy mértékű befolyás jelentős hatással van a költségekre és a szabadpiaci erőkre, ami elkerülhetetlenül jelentős torzulásokat okoz a piacon (22).

(51)

Hatodszor, a panaszos előadta, hogy a PBTC-t gyártó vállalatok közpolitikai célokat megvalósító vagy az államtól más tekintetben nem függetlenül tevékenykedő intézmények által nyújtott finanszírozást vehetnek igénybe. Mivel az állam továbbra is befolyást gyakorol a kínai pénzügyi rendszer valamennyi főbb aspektusára, Kínában a vállalati szereplők tőkéhez való hozzáférése jelentős torzulásoknak van kitéve. E különböző torzulások közé tartozik a kormányzat erős jelenléte a pénzügyi intézményekben és a beruházásélénkítési célzattal mesterségesen alacsonyan tartott hitelfelvételi költségek, ami azt mutatja, hogy a helyzet nem hasonlítható össze más piaci alapú gazdaságokkal. A panaszos számos, kedvezményes hitelezési elveket meghatározó szakpolitikai dokumentumra és jogszabályi rendelkezésre – többek között a foszforforrásokra vonatkozó végrehajtási tervre – is hivatkozott annak bizonyítása érdekében, hogy a PBTC és a PBTC-Na4 gazdasági ágazata a kínai kormány pénzügyi rendszerbe való beavatkozása következtében jelentősen torzul. A panaszos továbbá azt állította, hogy a PBTC és a PBTC-Na4 kínai gyártói közvetlenül részesültek mind állami tulajdonú bankok, mind pedig magánbankok által nyújtott kedvezményes hitelekből. Például a Henan Qingshuiyan Technology Co. Ltd több kínai banktól, így az Agricultural Bank of China, a Bank of China, a China Construction Bank, a China Merchants Bank és a CITIC Bank bankoktól vett fel hitelt (23).

(52)

A panaszos előadta, hogy a fent említett torzulások rendszerszintűek. Összegezve: a panaszos azzal érvelt, hogy a PBTC és a PBTC-Na4 kínai ágazatában az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerinti jelentős torzulások állnak fenn, ezért e vizsgálatban nem helyénvaló a belföldi költségek alkalmazása a rendes érték megállapításához. A panaszos azt kérte, hogy a Bizottság a rendes értéket egy megfelelő reprezentatív országbab fennálló vonatkozó előállítási és értékesítési költségek alapján számítsa ki (24).

(53)

A Bizottság megvizsgálta, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében fennálló jelentős torzulások következtében helyénvaló-e a Kínában érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása. A Bizottság ezt a vizsgálatot a vizsgálat iratai között megtalálható, köztük a jelentésben foglalt bizonyítékokra alapozta. Az ügyben rendelkezésre álló bizonyítékok egyebek mellett a nyilvánosan hozzáférhető források felhasználásával összeállított jelentésből származtak.

(54)

Az elvégzett elemzés általában véve a kínai gazdaságba való jelentős mértékű kormányzati beavatkozással, valamint konkrétan az érintett gazdasági ágazat és az érintett termék piacának sajátos helyzetével foglalkozott. A Bizottság ezeket a bizonyítékokat kiegészítette a Kínában fennálló jelentős torzulások alátámasztása szempontjából releváns különböző kritériumokkal kapcsolatos saját kutatásával.

3.2.1.1.   A kínai belföldi árakat és költségeket befolyásoló jelentős torzulások

(55)

A kínai gazdasági rendszer a „szocialista piacgazdaság” koncepcióján alapul. Ez a kínai alkotmányban is rögzített koncepció határozza meg a kínai gazdaságirányítást. Alapelve, hogy „a termelőeszközök állami tulajdonban, azaz a nép egészének tulajdonában és a dolgozók kollektív tulajdonában vannak” (25).

(56)

Az állami tulajdonon alapuló gazdaság „a nemzetgazdaság első számú motorja”, és az államnak feladata a gazdaság „konszolidációjának és növekedésének biztosítása” (26). A SASAC megerősítette, hogy a tizenharmadik ötéves tervhez képest a központi vállalkozások teljes eszközállománya 44,6 %-kal nőtt a tizennegyedik ötéves terv során, ami „hathatósan ösztönzi az upstream és downstream vállalkozások integrált fejlődését az ipari láncban, és robusztus támogatást nyújt a hazánk gazdasági és társadalmi fejlődéséhez kapcsolódó fő célok és feladatok sikeres megvalósulásához” (27).

(57)

Következésképpen Kína általános gazdasági berendezkedése nemhogy lehetővé teszi, hanem kifejezetten megköveteli a gazdaságba való jelentős mértékű állami beavatkozást. Az az alapelv, hogy az állami tulajdon elsőbbséget élvez a magántulajdonnal szemben, a teljes jogrendszert áthatja, és minden fontosabb jogszabályban alapelvként kap hangsúlyt.

(58)

Jó példa erre a kínai ingatlantörvény, amely a szocializmus kezdeti szakaszára hivatkozva az államot olyan alapvető gazdasági rendszer fenntartásával bízza meg, amelyben uralkodó szerepet játszik az állami tulajdon. A jogrendszer megtűr más tulajdoni formákat is, de azoknak az állami tulajdon mellett kell fejlődniük (28).

(59)

A kínai jog szerint továbbá a szocialista piacgazdaság fejlesztése a KKP vezetésével történik. A kínai állam és a KKP struktúrái minden szinten (a jog, az intézmények és a személyek szintjén egyaránt) egymásba fonódnak, és olyan felépítményt alkotnak, amelyben a KKP és az állam szerepe nem választható szét.

(60)

A kínai alkotmány 2018. márciusi módosítása nyomán a KKP vezető szerepe még nagyobb hangsúlyt kapott azzal, hogy az alkotmány 1. cikkébe is bekerült.

(61)

A módosítás a cikk korábbi első mondata mögé, amely szerint „[a] Kínai Népköztársaság alaprendszere a szocialista rendszer”, beillesztett egy új második mondatot, amely szerint „[a] kínai típusú szocializmus meghatározó eleme a Kínai Kommunista Párt vezető szerepe” (29). Ez jól szemlélteti, hogy a KKP milyen mértékben gyakorol megkérdőjelezhetetlen és egyre nagyobb mértékű ellenőrzést a kínai gazdasági rendszer felett.

(62)

Ez a vezető szerep és ellenőrzés alapvető ismérve a kínai rendszernek, és túlmutat a más országokban megszokott helyzeten, ahol a kormány a szabadpiaci erők működése mellett lát el általános makrogazdasági szabályozó szerepet.

(63)

A kínai állam intervencionista gazdaságpolitikát követve valósítja meg céljait, amelyek egybeesnek a KKP politikai programjában foglaltakkal, nem pedig a szabadpiacon uralkodó gazdasági viszonyokat tükrözik (30). A kínai hatóságok által alkalmazott intervencionista gazdaságpolitikai eszközök sokrétűek, és az ipartervezésre, a pénzügyi rendszerre és a szabályozási környezet szintjére egyaránt kiterjednek.

(64)

Először: az állam által gyakorolt ellenőrzés általános szintjén a kínai gazdaság fejlődési irányát az ipartervezés összetett rendszere határozza meg, amely kihat az országban zajló valamennyi gazdasági tevékenységre. A tervek áthatják a gazdasági ágazatok és a horizontális politikák bonyolult szövevényét, és a kormányzat minden szintjén jelen vannak.

(65)

A tartományi szintű tervek részletesek, míg az országos szintűek általánosabb célokat tűznek ki. A tervek emellett meghatározzák az érintett gazdasági ágazatok támogatásának eszközeit, valamint a célkitűzések megvalósításának időkereteit is. Egyes tervek konkrét kimeneti célokat is rögzítenek.

(66)

A tervek a kormányzati prioritásoknak megfelelően kijelölik, hogy mely konkrét ipari ágazatokat és/vagy projekteket kell pozitív vagy negatív prioritásnak tekinteni, és milyen konkrét fejlesztési célokat kell velük kapcsolatban teljesíteni (ipar-korszerűsítés, nemzetközi terjeszkedés stb.).

(67)

A gazdasági szereplőknek – a magán- és az állami tulajdonban lévőknek egyaránt – lényegében a tervrendszer által megszabott realitáshoz kell igazítaniuk üzleti tevékenységüket. Nemcsak a tervek kötelező volta miatt, hanem azért is, mert az illetékes kínai hatóságok a kormányzat valamennyi szintjén a tervek szerint járnak el és hatáskörüket azoknak megfelelően gyakorolják, a gazdasági szereplők kénytelenek követni a tervekben meghatározott prioritásokat (31).

(68)

Másodszor: a pénzügyi erőforrások elosztásának szintjén Kína pénzügyi rendszerét az állami tulajdonú kereskedelmi és fejlesztési bankok uralják. Ezeknek a bankoknak a hitelezési politikájuk kialakításakor és végrehajtásakor a kormányzat iparpolitikai célkitűzéseihez kell igazodniuk, ahelyett, hogy elsődlegesen az adott projekt gazdasági megalapozottságát értékelnék (32).

(69)

Ugyanez vonatkozik a kínai pénzügyi rendszer többi elemére, például a részvény-, kötvény- és magántőkepiacokra stb. Továbbá a pénzügyi rendszer ezen szegmenseiről is elmondható, hogy intézményi berendezkedésük és tevékenységük nem a pénzügyi piacok hatékony működését szolgálja, hanem az állam és a KKP számára biztosítja az ellenőrzés és a beavatkozás lehetőségét (33).

(70)

Harmadszor: a szabályozási környezet szintjén az államnak a gazdaságba való beavatkozása sokféle formában jelenik meg. Például a közbeszerzési szabályokat rendszeresen használják fel a gazdasági hatékonyságtól eltérő szakpolitikai célok elérése érdekében, ami akadályozza ezen a területen a piacközpontú elvek érvényesülését. A vonatkozó jogszabály kifejezetten arról rendelkezik, hogy a közbeszerzések lebonyolításával az állami politikai intézkedések keretében kitűzött célok megvalósulását kell elősegíteni. Az viszont, hogy nincs meghatározva e célok mibenléte, széles mérlegelési jogkört biztosít a döntéshozó szervek számára (34).

(71)

Ugyanígy a beruházások területén a kínai kormány jelentős mértékben ellenőrzi és befolyásolja mind az állami, mind a magánberuházások rendeltetését és méretét. A beruházások szűrése, valamint a beruházásokhoz kapcsolódó különféle ösztönzők, korlátozások és tilalmak fontos hatósági eszközei az iparpolitikai célok támogatásának, például a kulcságazatok feletti állami ellenőrzés fenntartásának vagy a belföldi ipar megerősítésének (35).

(72)

Összefoglalva: a kínai gazdasági modell olyan alapelveken nyugszik, amelyek biztosítják és ösztönzik a sokrétű kormányzati beavatkozást. A jelentős mértékű kormányzati beavatkozás ellentétes a piaci erők szabad érvényesülésével, ennélfogva a piaci elveknek megfelelő hatékony erőforrás-elosztáshoz képest torzulásokat eredményez (36).

3.2.1.2.   Jelentős torzulások az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának első franciabekezdése szerint: a kérdéses piacot jelentős mértékben olyan vállalkozások szolgálják ki, amelyek az exportáló ország hatóságainak tulajdonában vannak, ellenőrzése vagy szakpolitikai felügyelete vagy irányítása alatt állnak.

(73)

Kínában az állam tulajdonában lévő, annak ellenőrzése és/vagy szakpolitikai felügyelete vagy irányítása alatt álló vállalatok jelentős részét teszik ki a gazdaságnak.

(74)

Az érintett termék ágazatát főként olyan magánvállalatok szolgálják ki, mint a Shandong Taihe Technologies Co. Ltd (37) vagy a Jiyuan Qingyuan Water Treatment Co. Ltd (38), de olyan vállalatok is, amelyek részben állami tulajdonban vannak, mint például a Nantong Uniphos Chemicals Co. Ltd (39), amely 67 %-ban a Nantong Jiangshan Agrochemicals and Chemicals Co. Ltd (40) tulajdonában van, amely viszont 27 %-ban állami tulajdonú (41). Hozzá kell tenni azt is, hogy a sárga foszfornak – a PBTC előállításához használt elsődleges nyersanyagnak – az upstream ágazatában az állami tulajdon mértéke továbbra is jelentős, mivel számos gyártó részben az állam tulajdonában vagy ellenőrzése alatt áll (42); ilyen például a Hubei Xingfa Chemicals Group Co. Ltd (43) , (44), amelynek 20 %-a a Yichang Xingfa Group Co. Ltd tulajdonában van, amely a Yichang város népi önkormányzata által ellenőrzött állami tulajdonú vállalat, vagy a Yunnan Phosphorus Group Co. (45), a Yunnan Yuntianhua – amely végső soron a Yunnan állami tulajdonú eszközök felügyeletével és kezelésével foglalkozó bizottság (46) irányítása alá tartozó állami tulajdonú vállalat – 100 %-ban tulajdonolt leányvállalata (47).

(75)

A KKP operatív döntéshozatalba való beavatkozása azonban nemcsak az állami tulajdonú vállalatoknál, hanem a magánvállalatoknál is általánossá vált (48), mivel a KKP az ország gazdaságának szinte minden területén vezető szerepet követel magának. Ugyanis az állam által a KKP vállalatokon belüli alapszervezetein keresztül gyakorolt befolyás ténylegesen azt eredményezi, hogy a gazdasági szereplők a kormány ellenőrzése és szakpolitikai felügyelete alatt állnak, tekintve, hogy Kínában az állam és a pártszervezetek milyen szorosan összefonódtak egymással. Emellett az érintett termék ágazatára számos kormányzati szakpolitika vonatkozik: először is „a sárga foszfor előállítása során alkalmazott” alacsony szennyezőanyag-kibocsátású „foszforiszap-kezelési eljárások” az ösztönzendő iparágak között szerepelnek az iparági strukturális kiigazításokról szóló 2024. évi útmutató katalógusban (49), a vegyipar és petrolkémiai ipar kategóriájában, ami jelzi a hatóságok azon szándékát, hogy az ágazat fejlődését elősegítő szabályozási környezetet hozzanak létre, és ami potenciálisan megnyitja az utat az ipar finanszírozáshoz való hozzáférése előtt is. Ugyanakkor a kisebb termelési kapacitással rendelkező sárgafoszfor-gyártók is szerepelnek a megszüntetendő iparágak között – „az évi 5 000 tonnánál kisebb egységkapacitású sárgafoszfor-termelő egységek” (50) – ami azt mutatja, hogy a kínai hatóságok befolyásolni kívánják a foszforipar szerkezetét. A kisebb gyártók által előállított egyéb inputok, például a metanol és a metil-metakrilát szintén a korlátozott iparágak kategóriájában kerülnek felsorolásra (51).

(76)

Emellett a nyersanyagokról szóló tizennegyedik ötéves terv (52) közvetlenül foglalkozik a petrolkémiai és vegyipari ágazattal, kijelentve, hogy „[a]z olyan ágazatokban, mint a petrolkémiai ágazat és a vegyipar, az acél-, a nemvasfém- és az építőanyag-ágazat, elő kell mozdítanunk az ipari lánc számos úttörő vállalkozását, amelyek vezető szerepet töltenek be az ökoszisztémában, és amelyeket alapvető versenyképesség jellemez (…). A vegyiparban és az építőanyag-ágazatban működő vezető vállalkozások vezető szerepét ki kell használni a vállalati reform és szerkezetátalakítás előmozdítására”. A terv célja továbbá, hogy „szigorúan ellenőrizze az új kapacitásokat az olyan iparágakban, mint például […] a sárga foszfor ágazata”.

(77)

Ezen túlmenően a foszforerőforrásokra vonatkozó végrehajtási terv (53) célja „a vonatkozó nemzeti tervek kulcsfontosságú feladatainak végrehajtása, a foszforforrások hatékony és nagy értékű hasznosításának megvalósítása, valamint a teljes ipari lánc versenyelőnyének fokozása”. A terv konkrétabban arra törekszik, hogy „gyorsítsa a hagyományos iparágak, például […] a sárga foszfor ágazatának átalakítását és korszerűsítését, erőteljesen fejlessze a feltörekvő iparágakat, például a felső kategóriás foszfortartalmú vegyi anyagok iparágát, felgyorsítsa a fejlett gyártási klaszterek létrehozását, és magas színvonalú, intelligens, zöld, integrált és koncentrált foszforkémiai ipari rendszereket építsen ki”.

(78)

Az állami ellenőrzés és a szakpolitikai felügyelet megfigyelhető az érintett ipari szövetségek szintjén is (54).

(79)

Például a Kínai Petrolkémiai és Vegyipari Szövetség (a továbbiakban: CPCIF [China Petrochemical and Chemical Industry Federation]), az ágazati ipari szövetség. A CPCIF alapszabályának 3. cikke kimondja, hogy a szervezet „elfogadja a nyilvántartásba vételért és irányításért felelős szervezetek, a pártépítésért felelős szervezetek, valamint az ipar igazgatásáért felelős illetékes szakhatóságok szakmai útmutatásait, felügyeletét és irányítását” (55).

(80)

Ezen túlmenően a CPCIF létrehozott egy csúcskategóriás vegyi anyagokkal foglalkozó különbizottságot, amely kifejezetten a „vízkezelő anyagokkal” foglalkozik (56).

(81)

A Hubei Xingfa Chemicals Group Co. Ltd és a Yunnan Yuntianhua a CPCIF tagjai (57) , (58).

(82)

Következésképpen az érintett termék ágazatában a magántulajdonú gyártók nem működhetnek piaci feltételek mellett. Ugyanis az ágazatban az állami tulajdonú vállalatokra és a magántulajdonú vállalatokra egyaránt kiterjed a szakpolitikai felügyelet és irányítás.

3.2.1.3.   Jelentős torzulások az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának második franciabekezdése szerint: az állami jelenlét a vállalatokban lehetővé teszi az állam számára, hogy befolyást gyakoroljon az árak és a költségek tekintetében

(83)

A kínai kormány a vállalatokban való állami jelenlétének köszönhetően abban a helyzetben van, hogy befolyást gyakorolhat az árakra és a költségekre. Ugyanis a KKP-nek az állami és a magántulajdonú vállalatokban egyaránt jelen lévő alapszervezetei révén az állam egy olyan fontos csatornával rendelkezik, amelynek révén befolyásolhatja az üzleti döntéseket.

(84)

A kínai társasági jog szerint minden vállalatnál KKP-szervezetet kell létrehozni (és ebben a KKP alapszabálya szerint legalább három KKP-tagnak lennie kell (59)), amely számára az adott vállalatnak kell biztosítania a szükséges működési feltételeket.

(85)

Ezt a szabályt a jelek szerint korábban nem mindig tartották be, illetve érvényesítették szigorúan. Legkésőbb 2016-tól azonban a KKP erőteljesebben, mintegy politikai alapelvként (60) érvényesíti azt az igényét, hogy az állami tulajdonú vállalatokban ellenőrzése alatt tartsa az üzleti döntéseket, többek között azzal, hogy nyomást gyakorol a magántulajdonú vállalatokra, hogy azok elsődlegesnek tekintsék a „patriotizmust”, és pártfegyelmet (61) tanúsítsanak.

(86)

Értesülések szerint már 2017-ben a mintegy 1,86 millió magántulajdonú vállalat 70 %-ában működött pártalapszervezet, a vállalatok pedig egyre inkább arra kényszerültek, hogy a KKP szervezeteinek engedjék át a végső üzleti döntéshozatal jogát (62). Ezek a szabályok a kínai gazdaság teljes egészében, minden ágazatra kiterjedően érvényesülnek, így az érintett termék gyártói és inputjaik beszállítói esetében is.

(87)

Ezenfelül 2020. szeptember 15-én „A KKP Központi Bizottsága Főhivatalának iránymutatása az Egységfront munkájának a magánszektorban, az új korszak jegyében történő fokozásához” címmel megjelent egy dokumentum (63) (a továbbiakban: az iránymutatás), amely tovább növelte a pártbizottságok magánvállalkozásokban játszott szerepét.

(88)

Az iránymutatás II.4. szakasza kimondja: „[f]okoznunk kell a pártnak az Egységfront magánszektorban végzett munkájának vezetésére irányuló általános képességét, és hatékonyan intenzívebbé kell tennünk a munkát ezen a területen”; a III.6. szakasz pedig a következőket jelenti ki: „[t]ovább kell fokoznunk a pártépítési tevékenységet a magánvállalkozásokban, és lehetővé kell tennünk a pártalapszervezetek számára, hogy hatékonyan betölthessék védőbástya szerepüket, és lehetővé kell tennünk a párttagok számára, hogy élcsapatként és úttörőként maguk is szerepet játszhassanak”. Az iránymutatás tehát hangsúlyozza, illetve fokozni kívánja a KKP szerepét a vállalatokban és egyéb magánszektorbeli gazdasági szereplőkben (64).

(89)

A vizsgálat megerősítette, hogy a PBTC és a PBTC-Na4 ágazatában is előfordulnak a vezetői pozíciók és a KKP-tagság/pártfunkciók közötti átfedések.

(90)

Példaként említhető, hogy a Henan Qingshuiyuan Technology (65), a Jiyuan Qingyuan Water Treatment Co. Ltd-t is tömörítő csoport elnöke egyúttal a csoport általános párttagozatának vezetője is (66).

(91)

Hasonlóképpen a Nantong Jiangshan Agrochemicals and Chemicals Co. Ltd elnöke és elnökhelyettese tölti be a pártbizottság titkárhelyettesi, illetve titkári tisztségét (67).

(92)

Ezenkívül a Shandong Taihe Technologies Co. Ltd alapszabályának (68) 13. cikke kimondja: „A Kínai Kommunista Párt alapszabályának rendelkezéseivel összhangban a vállalat kommunista pártszervezetet hoz létre, és párttevékenységeket végez. A pártszervezet tevékenységeihez a vállalatnak kell biztosítania a szükséges működési feltételeket”.

(93)

A KKP upstream ágazatba való beavatkozása a rendelkezésre álló vállalati dokumentumokból tűnik ki. A Hubei Xingfa Chemicals Group Co. Ltd 2024. évi éves jelentése szerint a vállalat elnöke, vezérigazgatója és több igazgatója a Yichang Xingfa Group Co. Ltd holdingtársaság pártbizottságának titkára, illetve titkárhelyettese (69). A vizsgálat során a Bizottság megállapította, hogy a Yichang Xingfa Group Co. Ltd aktívan részt vesz a KKP által szervezett és felügyelt ágazati koordinációs intézkedésekben (70).

(94)

Az államnak a pénzügyi piacokon, valamint a nyersanyagokat és más inputokat előállító gazdasági ágazatokban való jelenléte és az azok működésébe való beavatkozása további torzító hatást fejt ki a piacra (71). A PBTC ágazatában és más ágazatokban (így a pénzügyi és az inputokat előállító ágazatokban) működő vállalatokban való állami jelenlét lehetővé teszi a kínai kormány számára, hogy befolyást gyakoroljon az árak és költségek tekintetében.

3.2.1.4.   Jelentős torzulások az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának harmadik franciabekezdése szerint: a belföldi beszállítókat előnyben részesítő vagy a szabadpiaci erőviszonyokat más módon befolyásoló közpolitikák vagy intézkedések

(95)

A kínai gazdaság irányát jelentős mértékben egy részletesen kidolgozott tervrendszer határozza meg, amely prioritásokat állít fel és célokat tűz ki a központi, a megyei és a helyi kormányzati szervek számára. A tervek a kormányzat valamennyi szintjén jelen vannak, és gyakorlatilag minden gazdasági ágazatot lefednek. A tervek kötelezően betartandó célokat rögzítenek, miközben a közigazgatás egyes szintjein működő hatóságok figyelemmel kísérik, hogy az alattuk lévő szinten elhelyezkedő kormányzati szervek hogyan hajtják végre őket.

(96)

Összességében a kínai tervrendszer hatására az erőforrások a kormányzat által stratégiaiként kijelölt vagy politikailag másként fontosnak tartott ágazatokba irányulnak, ahelyett, hogy elosztásukat a piaci erők határoznák meg (72).

(97)

A kínai hatóságok több olyan szakpolitikát is elfogadtak, amelyek az érintett termék ágazatának működésére nézve irányadóak.

(98)

A gazdasági és társadalmi fejlődésről és a 2035-ös kilátásokról szóló tizennegyedik ötéves terv (73) célja „a hagyományos iparágak korszerűsítése; a nyersanyagipar, például a petrolkémiai ipar, az acél-, a nemvasfém- és az építőanyag-ágazat optimalizálásának és strukturális kiigazításának előmozdítása; a kiváló minőségű termékek kínálatának bővítése például a könnyűiparban és a textiliparban; a vállalkozások átalakításának és korszerűsítésének felgyorsítása az olyan kulcsfontosságú iparágakban, mint például a vegyipar és a papírgyártás; valamint a zöld gyártási rendszer javítása” (74).

(99)

A nyersanyagiparról szóló tizennegyedik ötéves terv (75) szerint Kína „a szilárd ipari alapokkal, jelentős komparatív előnyökkel és vezető technológiákkal rendelkező alterületekre vagy kulcsfontosságú termékekre fog összpontosítani annak érdekében, hogy teljes mértékben kihasználhassa az ipari lánc vezető vállalkozásai által játszott irányító szerepet, […] és ipari klaszterek sorát hozza létre a petrolkémiai ágazatban. […] A petrolkémiai és vegyipari ágazatban, valamint az acél-, a nemvasfém- és az építőanyag-ágazatban segítünk több olyan úttörő vállalkozást, amelyek alapvető versenyképességüknek köszönhetően irányíthatják az ipari lánc ökoszisztémáját […]” (76).

(100)

Konkrétabban: az ipar zöld fejlesztéséről szóló tizennegyedik ötéves terv (77) előírja, hogy „az új kapacitást szigorú ellenőrzés alá kell vonni az olyan iparágakban, mint például […] a sárga foszfor ágazata” (78).

(101)

Emellett a petrolkémiai és a vegyipar magas színvonalú fejlesztésének előmozdítására vonatkozó iránymutatás (79) előírja „az ágazati politikák megerősítését és az ágazat méretének tudományos eszközökkel való szabályozását: a csúcskategóriás polimerek, különleges vegyi anyagok és egyéb termékek ellátási kapacitásának fejlesztését”; […] valamint „[a] támogató szakpolitikák fejlesztését: a fiskális, pénzügyi, regionális, befektetési, import- és export-, energia-, környezetvédelmi, ár- és egyéb politikák iparpolitikákkal való összehangolásának az erősítését. A nemzeti ipar-finanszírozási együttműködési platform teljes körű szerepvállalásának lehetővététele, […]”.

(102)

Emellett a foszforerőforrásokra vonatkozó végrehajtási terv (80) célja „a teljes [foszfor]ipari lánc versenyelőnyének növelése”, és előírja, hogy „gyorsítani kell a hagyományos iparágak, például a foszfáttartalmú műtrágyák és a sárga foszfor ágazatának átalakítását és korszerűsítését, erőteljesen fejleszteni kell a feltörekvő iparágakat, például a csúcskategóriás foszfortartalmú vegyi anyagok iparágát, fel kell gyorsítani a fejlett gyártási klaszterek létrehozását, és magas színvonalú, intelligens, zöld, integrált és koncentrált foszforkémiai ipari rendszert kell kiépíteni, hathatósan támogatva az új iparosítás előmozdítását és a gyártási képesség kiépítésének felgyorsítását”.

(103)

Tartományi szinten Henan tartománynak a feldolgozóipar magas színvonalú fejlesztéséről szóló tizennegyedik ötéves terve előírja, hogy „nemzeti sóágazati bázist kell kiépíteni, [és] fel kell gyorsítani a vegyipar finomvegyszerekre és új vegyi anyagokra való átállását” (81). Konkrétabban: Henan 2017-ben a technológiai innovációra vonatkozó végrehajtási tervet (82) tett közzé, amelynek célja „a hagyományos iparágak előmozdítása és korszerűsítése [és a] kulcsfontosságú technológiák és a fejlett ipari szennyvízkezelő berendezések hatékony, teljes készleteinek fejlesztés[ére való összpontosítás]”.

(104)

A Jiyuan Qingyuan Water Treatment Co., Ltd. Henanban található.

(105)

Továbbá Shandong tartománynak a vegyipar fejlesztéséről szóló tizennegyedik ötéves terve (83) felszólítja a helyi hatóságokat a következőkre: „[a] meglévő vállalkozások technológiai átalakulásának fokozása, az energia- és erőforrás-felhasználás hatékonyságának javítása, valamint a vállalkozások alapvető versenyképességének növelése, [továbbá] egy mechanizmus létrehozása a vállalkozások számára a parkokból való kivonulásra, az elavult termelési kapacitások határozott felszámolására, a korlátozott termelési kapacitás szigorú ellenőrzésére, valamint az olyan erőforrások elosztására vonatkozó differenciált szakpolitikák és intézkedések végrehajtására, mint a termőföld, a villamos energia és a víz, hogy rákényszerítsék a vállalkozásokat az átalakulásra és a fejlődésre”. Sürgeti továbbá a következőket: „[a] pénzügyi támogatás fokozása. A fiskális politikai ösztönzők megerősítése, a különleges alapok koordinálása és bevonása, a vegyipari vállalkozások támogatása a technológiai és intelligens átalakulás, az ipari technológiaátadás, a parkokba való áttelepülés, az elavult berendezések felszámolása stb. felgyorsítása érdekében, továbbá az importált jelentősebb műszaki berendezések adómentességének, az áfa-visszatérítéseknek, valamint kutatási-fejlesztési politikáknak a megvalósítása (például a kezdeti műszaki berendezések költségének további levonása és biztosításának ellentételezése). A különféle pénzügyi intézmények és társadalmi tőke tevékeny irányítása a vegyiparba történő beruházások ösztönzésére, a politikák keretében nyújtott finanszírozás, a fejlesztésfinanszírozás és a kereskedelmi finanszírozás előnyeinek kiaknázása, valamint a vegyi technológia kulcsfontosságú területeinek nyújtott pénzügyi támogatás fokozása”. Konkrétabban: a terv célja, hogy „irányítsa és fejlessze a sók vegyiparát az olyan stratégiai fontosságú feltörekvő iparágak irányában, mint például az új anyagok, az új környezetvédelem és az új energia iparága”.

(106)

Emellett Shandong tartománynak az ökológiai és környezetvédelmi ipar magas színvonalú fejlesztésére vonatkozó, 2023–2025-ös időszakra szóló hároméves cselekvési terve (84) előírja, hogy Zaozhuang önkormányzata „terjessze ki és erősítse meg az új vegyi anyagok ágazatát (elsősorban a csúcskategóriás vízkezelő szerekre összpontosítva), igazítsa ki a vízkezelő szerek ipari szerkezetét és energiaellátási struktúráját, optimalizálja az ipari elrendezést, építse ki az új anyagok csúcskategóriás környezetvédelmi ipari láncát, és törekedjen arra, hogy jelentős belföldi ipari bázist hozzon létre az új környezetvédelmi anyagok (vízkezelő szerek) vonatkozásában”. A cselekvési terv azt is előírja, hogy „a meglévő projektekre és az ipari lánc alapjaira, például a Shandong Taihe Technologies Co. Ltd és a Xintai Water Treatment vállalatra támaszkodva [Zaozhuang önkormányzata] több mint tíz kulcsfontosságú projektet hajt végre, többek között a vízkezelő szerek ipari láncának bővítését, a vízkezelő szerek új fajtáinak kifejlesztését, valamint a környezetbarát és zöld technológiaivíz-kezelő szerek arányának növelését. 2025-re a különböző új környezetvédelmi anyagok (vízkezelő szerek) termelési kapacitása eléri az 1 millió tonnát”.

(107)

Az itt felsorolt és egyéb eszközökkel a kínai kormány tehát az ágazat fejlesztését és működését, valamint az upstream inputokat azoknak gyakorlatilag valamennyi vonatkozására kiterjedően irányítja és ellenőrzi.

(108)

Összességében elmondható, hogy a kínai kormány intézkedései a gazdasági szereplőket az ágazathoz kapcsolódó közpolitikai célkitűzések teljesítésére ösztönzik. Az intézkedések gátolják a piaci erők szabad érvényesülését.

3.2.1.5.   Jelentős torzulások az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának negyedik franciabekezdése szerint: a csődeljárási, a társasági jogi és a tulajdonjogi jogszabályok hiánya, diszkriminatív alkalmazása vagy nem megfelelő érvényesítése

(109)

Az ügyben rendelkezésre álló információk szerint a kínai csődjogi rendszer alkalmatlan a céljainak elérésére, így például arra, hogy biztosítsa a követelések és a tartozások méltányos rendezését, vagy hogy védelmet nyújtson a hitelezők és az adósok törvényes jogai és érdekei számára. Ennek okai a jelek szerint abban keresendők, hogy bár formálisan a kínai csődjog hasonló elveken nyugszik, mint más, Kínán kívüli országok megfelelő jogszabályai, a kínai rendszert a jogérvényesítés alapvető hiánya jellemzi.

(110)

A csődesetek száma az ország gazdaságának méretéhez képest feltűnően alacsony, nem utolsósorban azért, mert a fizetésképtelenségi eljárásoknak számos olyan hiányosságuk van, amelyek a gyakorlatban visszatartják a vállalkozásokat a csődvédelem igénybevételétől. Emellett az állam továbbra is hangsúlyos és tevékeny szerepet játszik a fizetésképtelenségi eljárásokban, és sok esetben közvetlenül befolyásolja azok kimenetelét (85).

(111)

A tulajdonjogi rendszer hiányosságai Kínában elsősorban a földterületek tulajdonjogával és a földhasználati jogokkal összefüggésben nyilvánvalóak (86). Minden föld az állam tulajdonában áll (a vidéki földterületek kollektív tulajdonban, a városi földterületek állami tulajdonban vannak), és azok kiosztásáról továbbra is kizárólag az állam rendelkezik. Vannak olyan jogszabályi előírások, amelyek – például aukciók előírásával – azt kívánják biztosítani, hogy a földhasználati jogok allokálása átlátható módon, piaci árakon történjen. Ezeket az előírásokat azonban rendszeresen figyelmen kívül hagyják, és egyes vevők ingyen vagy a piaci ár alatt jutnak földterülethez (87). A hatóságok emellett a földhasználati jogok allokálásakor gyakran törekednek konkrét politikai célok elérésére, például a gazdasági tervek teljesítésére (88).

(112)

A kínai gazdaság más ágazataihoz hasonlóan az érintett termék gyártóira is az általános kínai csődjogi, társasági jogi és tulajdonjogi szabályok alkalmazandók. Ennek következtében ezek a vállalatok is ki vannak téve a csődjogi és a tulajdonjogi szabályozás diszkriminatív alkalmazásából és nem megfelelő érvényesítéséből fakadó, felülről lefelé ható torzulásoknak. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján e megfontolások maradéktalanul érvényesek a PBTC és a PBTC-Na4 ágazatára is. A jelen vizsgálat nem tárt fel olyan körülményt, amely kétségbe vonná ezeket a ténymegállapításokat.

(113)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az érintett termék ágazatában a csődeljárási és a tulajdonjogi jogszabályokat diszkriminatív módon alkalmazzák, vagy nem érvényesítik megfelelő módon.

3.2.1.6.   Jelentős torzulások az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának ötödik franciabekezdése szerint: a bérköltségek torzult volta

(114)

Kínában nem fejlődhet ki teljes mértékben piaci alapokon nyugvó bérrendszer, mert a munkavállalók és a munkaadók nem gyakorolhatják kollektív önszerveződési jogaikat. Kína nem erősítette meg a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet több alapegyezményét, köztük azokat sem, amelyek az egyesülés szabadságára és a kollektív tárgyaláshoz való jogra vonatkoznak (89).

(115)

A nemzeti jog értelmében egyetlen szakszervezet működik. Ez a szakszervezet azonban nem független az állami hatóságoktól, a kollektív tárgyalások és a munkavállalói jogok védelme melletti elkötelezettsége pedig csupán kezdetleges (90). Emellett a kínai munkaerő mobilitását korlátozza a háztartás-regisztrációs rendszer, amely a társadalombiztosítási és más juttatásokat kizárólag az adott közigazgatási területen lakók számára teszi maradéktalanul elérhetővé.

(116)

Ennek eredményeként a regisztrált helyi lakcímmel nem rendelkező munkavállalók jellemzően kiszolgáltatott foglalkoztatási helyzetben vannak, és alacsonyabb jövedelemhez jutnak a regisztrált helyi lakcímmel rendelkezőkhöz képest (91). A fenti ténymegállapításokkal jellemzett körülmények a kínai bérköltségek torzulásához vezetnek.

(117)

A Bizottsághoz nem nyújtottak be arra vonatkozó bizonyítékot, hogy a PBTC és a PBTC-Na4 ágazata ne tartozna az előzőekben bemutatott kínai munkajogi rendszer hatálya alá. Az ágazatban tehát a bérköltségek torzulása közvetlenül (az érintett termék és annak legfontosabb nyersanyaga előállításával összefüggésben) és közvetetten (az ugyanezen kínai munkajogi rendszer hatálya alá tartozó vállalatoktól származó tőke és inputok felhasználásán keresztül) egyaránt érvényesül.

3.2.1.7.   Jelentős torzulások az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának hatodik franciabekezdése szerint: közpolitikai célokat megvalósító vagy az államtól más tekintetben nem függetlenül tevékenykedő intézmények által nyújtott finanszírozás vehető igénybe

(118)

Kínában a vállalati szereplők tőkéhez jutása többféle szempontból torzult.

(119)

Először: a kínai pénzügyi rendszert az állami tulajdonú bankok erős pozíciója jellemzi (92), valamint az, hogy ezek a bankok a források kihelyezésekor az adott projekt gazdasági életképességétől eltérő szempontokat vesznek figyelembe. A pénzügyi ágazaton kívüli állami tulajdonú vállalatokhoz hasonlóan a bankok nemcsak a tulajdoni jogviszonyon, hanem személyes kapcsolatokon keresztül is kötődnek az államhoz (a nagy állami tulajdonú pénzügyi intézmények felső vezetőit végső soron a KKP nevezi ki) (93), továbbá rendszeresen részt vesznek a kínai kormány által kidolgozott közpolitikai intézkedések végrehajtásában.

(120)

Ezzel összefüggésben a bankok eleget tesznek azon kifejezett jogszabályi kötelezettségüknek, hogy működésük során a nemzeti gazdaság- és társadalomfejlesztés igényeinek megfelelően, az állami iparpolitika iránymutatása szerint kell eljárniuk (94). Amellett, hogy léteznek olyan jogszabályi rendelkezések, amelyek a rendes banki magatartás követéséről és a prudenciális követelmények tiszteletben tartásáról, így például a hitelfelvevők hitelképességi vizsgálatának szükségességéről rendelkeznek, a számos bizonyíték – ideértve a piacvédelmi vizsgálatok ténymegállapításait is – azt valószínűsíti, hogy ezek a fajta szabályok a különböző jogszabályi rendelkezések alkalmazása során csupán másodlagos szerepet töltenek be.

(121)

A közelmúlt fejleményei is szemléltetik a kínai pénzügyi intézményekre gyakorolt kormányzati befolyás mértékét. 2025 márciusában a kínai kormány bejelentette, hogy 500 milliárd jüan összegű kincstári kötvényt bocsát ki annak érdekében, hogy jelentős pénzügyi támogatást nyújtson a nagy bankok, többek között a Bank of China, a China Construction Bank, a Bank of Communications és a Postal Savings Bank of China részére. E beavatkozás célja az volt, hogy a csökkenő jövedelmezőség és a rekordalacsony nettó kamatkülönbözet jelentette környezetben stabilizálja ezeket az intézményeket, kiemelve az állam által a gazdasági stabilitás fenntartása érdekében hozott proaktív intézkedéseket (95).

(122)

A kínai kormány azt is tisztázta, hogy a KKP-nek még a magánkézben lévő kereskedelmi bankok döntéseit is felügyelnie kell, és azoknak összhangban kell lenniük a nemzeti politikákkal. Jelenleg az állam bankirányítással kapcsolatos három átfogó céljának egyike az, hogy megerősítse a párt vezető szerepét a banki és biztosítási ágazatban, többek között a működési és irányítási kérdésekkel kapcsolatban (96). Ezenkívül a kereskedelmi bankok teljesítményértékelési kritériumainak most nevezetesen azt kell figyelembe venniük, hogy a szervezetek hogyan „szolgálják a nemzeti fejlesztési célkitűzéseket és a reálgazdaságot”, és különösen azt, hogy miként „szolgálják a stratégiai fontosságú és a feltörekvő iparágakat” (97).

(123)

Ezenkívül a pénzügyi források elosztásának szintjén a magánberuházások fejlesztésének előmozdítását célzó számos intézkedéssel (98) a kínai kormány arra törekszik, hogy „növelje a központi költségvetési forrásokat a minősített magánberuházási projektek támogatása érdekében, és aktív irányító és vezető szerepet játsszon”. A kínai kormány emellett „megfelelően ki kívánja használni az új szakpolitikai pénzügyi eszközöket [és] támogatni kíván számos minősített magánberuházási projektet a fontos iparágakban és kulcsfontosságú területeken” (99).

(124)

Emellett a kötvény- és a hitelminősítések gyakran különféle okokból torzultnak tekinthetők, többek között amiatt, hogy a kockázatértékelést befolyásolja az adott vállalat stratégiai fontossága a kínai kormány számára, valamint az implicit állami kezességvállalás megléte (100). Ezt a helyzetet további olyan szabályok tetézik, amelyek a pénzügyi forrásokat a kormányzat által ösztönzendőként kijelölt vagy másként fontosnak tartott ágazatokba irányítják (101). Emiatt a hitelezés súlypontja az állami tulajdonú vállalatok, a jó összeköttetésekkel rendelkező, nagyobb méretű magántulajdonú vállalatok, valamint a kulcsfontosságú ipari ágazatokban működő vállalatok felé tolódik el, ami azt jelzi, hogy a tőkéhez jutás feltételei és költségei nem minden piaci szereplő számára azonosak.

(125)

Másodszor: az elmúlt időszakban a hitelfelvétel költségeit a beruházások élénkítése érdekében mesterségesen alacsonyan tartották. Ez túlhajtotta a tőkeberuházásokat, amelyek egyre kisebb megtérülési ráta mellett valósultak meg. A folyamatot szemlélteti, hogy az állami szektorban a vállalatok tőkeáttételi mutatója a jövedelmezőség drasztikus visszaesése ellenére is nőtt, ami arra utal, hogy a bankrendszer mechanizmusai nem a szokásos kereskedelmi reakcióknak megfelelően működnek.

(126)

Harmadszor: bár 2015 októberében megtörtént a nominális kamatlábak liberalizációja, az árjelzések a kormányzat által előidézett torzulások hatása miatt továbbra sem a szabadpiaci erőviszonyok eredményei. 2018 végén a referencia-kamatlábon vagy az alatt nyújtott hitelek aránya még mindig az összes hitelezés legalább egyharmadát tette ki (102). Kína hivatalos médiája nemrégiben arról számolt be, hogy a KKP „a hitelpiaci kamatláb letörését” szorgalmazta (103). A mesterségesen alacsony kamatlábak alulárazást eredményeznek, ez pedig túlzott tőkefelhasználáshoz vezet.

(127)

A kínai hitelezés általános bővülése azt jelzi, hogy a tőkeallokáció hatékonyságának romlása ellenére nincs jele a hitelezési gyakorlat szigorításának, amelyre pedig torzulásmentes piaci környezetben számítani lehetne. Emiatt rohamosan nőtt a nemteljesítő hitelek volumene; a kínai kormány többször is úgy döntött, hogy vagy elkerüli a nemteljesítéseket (ami úgynevezett „zombicégek” létrejöttéhez vezetett) vagy átruházza az adósságot (például vállalategyesülések vagy hitel-tőke konverzió formájában), ezek a módszerek azonban nem feltétlenül oldották meg az általános hitelproblémát vagy kezelték annak elsődleges okait.

(128)

Összességében a piac liberalizációja érdekében tett lépések ellenére a kínai vállalati hitelezésben továbbra is jelen vannak az állam mindent átható tőkepiaci jelenlétéből fakadó jelentős torzulások. Ebből következően a pénzügyi rendszerbe való jelentős kormányzati beavatkozás minden szinten nagymértékben befolyásolja a piaci viszonyokat.

(129)

E vizsgálat keretében nem nyújtottak be a Bizottsághoz olyan bizonyítékot, amely azt jelezné, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának hatodik franciabekezdése szerinti, a pénzügyi rendszerben érvényesülő kormányzati beavatkozás ne hatna ki az érintett termék ágazatára. Ebből következően a pénzügyi rendszerbe való jelentős kormányzati beavatkozás minden szinten nagymértékben befolyásolja a piaci viszonyokat.

3.2.1.8.   A bemutatott torzulások rendszerszintű jellege

(130)

A Bizottság megállapította, hogy az aktualizált jelentésben bemutatott torzulások jellemzőek a kínai gazdaságra. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a kínai rendszer jellemzőiről fentebb és az aktualizált jelentés I. részében tett ténymegállapítások az ország egészére és a gazdaság valamennyi ágazatára érvényesek. Ugyanez igaz a termelési tényezőkkel kapcsolatban fentebb és az aktualizált jelentés II. részében ismertetett jellemzésre is.

(131)

A Bizottság emlékeztetni kíván arra, hogy az érintett termék gyártásához bizonyos inputokra van szükség. Amikor az érintett termék gyártói beszerzik inputjaikat vagy szerződést kötnek inputjaik beszerzése érdekében, az általuk fizetett árakra (amelyeket költségként jelenítenek meg) nyilvánvalóan kihatnak az előzőekben ismertetett rendszerszintű torzulások. Például az inputok beszállítói olyan munkaerőt foglalkoztatnak, amelyre kihatnak a torzulások. Amikor kölcsönt vesznek fel, olyan forrásokat vesznek igénybe, amelyekre kihathatnak a pénzügyi szektor, illetve a tőkeallokáció torzulásai. Működésüket behatárolja a tervrendszer, amely a kormányzat minden szintjén és az összes gazdasági ágazatban érvényesül. Ezeket a torzulásokat a fentiekben részletesen ismertettük. A Bizottság rámutatott arra, hogy az e torzulások mögött meghúzódó szabályozási felépítés általánosan alkalmazandó, és a PBTC és a PBTC-Na4 gyártóira ugyanúgy vonatkoznak ezek a szabályok, mint bármely más kínai gazdasági szereplőre. A torzulások ezért közvetlen hatással vannak az érintett termék költségszerkezetére.

(132)

Következésképpen az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja értelmében nemcsak az érintett termék belföldi értékesítési árait nem helyénvaló alkalmazni, hanem az inputköltségeket (ezen belül a nyersanyagok, az energia, a földterület, a finanszírozás, a munkaerő stb. költségeit) sem, hiszen ezekre is kihat az aktualizált jelentés I. és II. részében bemutatott jelentős mértékű kormányzati beavatkozás.

(133)

A tőke, a földterület, a munkaerő, az energia és a nyersanyagok allokálásával összefüggésben bemutatott kormányzati beavatkozás Kína teljes egészében érvényesül. Ebből egyebek mellett az is következik, hogy a Kínában különféle termelési tényezők felhasználásával előállított inputra szintén jelentős torzulások hatnak. Ugyanez vonatkozik az input inputjaira, és így tovább.

(134)

Sem a kínai kormány, sem a jelen vizsgálatban érintett exportáló gyártók nem szolgáltak ellentétes értelmű bizonyítékkal vagy érvekkel.

3.2.2.   Reprezentatív ország

3.2.2.1.   Általános megjegyzések

(135)

A reprezentatív ország kiválasztása az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja alapján, a következő szempontok szerint történt:

—

a Kínáéhoz hasonló gazdasági fejlettség. Ebben a vonatkozásban a Bizottság olyan országokat vett figyelembe, amelyek egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelme a Világbank adatbázisa szerint hasonló Kínáéhoz (104),

—

a vizsgált termék termelése az adott országban,

—

a vonatkozó könnyen hozzáférhető adatok megléte a reprezentatív országban,

—

több lehetséges reprezentatív ország esetén a Bizottság indokolt esetben előnyben részesítette azt az országot, amelyben a szociális védelem és a környezetvédelem szintje megfelelő.

(136)

A (33) preambulumbekezdésben ismertetett módon a Bizottság 2026. március 13-án a rendes érték meghatározásához felhasznált forrásokkal kapcsolatban feljegyzést fűzött az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktához. E feljegyzés ismertette a vonatkozó kritériumok alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, tájékoztatta az érdekelt feleket arról, hogy ebben az ügyben a Bizottság Brazíliát szándékozik kiválasztani megfelelő reprezentatív országként abban az esetben, ha megerősítést nyer az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése a) pontja szerinti jelentős torzulások fennállása.

3.2.3.   A Kínáéhoz hasonló gazdasági fejlettség

(137)

A termelési tényezőkről szóló feljegyzésben a Bizottság kifejtette, hogy a vizsgált terméket Kínán kívül a jelek szerint csak az Európai Unióban (Németországban) és Indiában állítják elő, mely országok egyike sem rendelkezik a (135) preambulumbekezdésben említett kritériumok szerint a Kínáéhoz hasonló gazdasági fejlettséggel.

(138)

Mivel gazdasági fejlettségi szintjüket tekintve a PBTC-t előállító országok (Németország és India) mindegyike különbözik Kínától, a Bizottság a vizsgált termék általános kategóriájába és/vagy ágazatba tartozó más termék előállítását vette figyelembe. A Bizottság ezért jelezte, hogy a „más szerves-szervetlen vegyületek” kategóriáját fogja használni azon termékek általános kategóriájaként, amelyekbe körébe a PBTC tartozik, annak érdekében, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása céljából meghatározzon egy megfelelő reprezentatív országot.

(139)

A termelési tényezőkre vonatkozó feljegyzésben a Bizottság Brazíliát, Indonéziát, Kolumbiát és Malajziát azonosította olyan országként, amelynek gazdasági fejlettsége a Világbank megítélése szerint hasonló Kínáéhoz, tekintettel arra, hogy bruttó nemzeti jövedelme alapján a Világbank besorolása szerint mindegyik a közepes jövedelmű országok felső sávjába tartozik; a Bizottság a vizsgált termék általános kategóriájába és/vagy ágazatába tartozó más termék előállítását vette figyelembe.

(140)

Az azonosított országok gazdasági fejlettségével kapcsolatban nem érkezett észrevétel.

(141)

A feljegyzéshez fűzött észrevételeiben a Taihe egyetértett a Bizottsággal abban, hogy a vizsgált terméket csak az Unióban, Indiában és Kínában gyártották, és hogy a „más szerves-szervetlen vegyületek” kategóriája tekintendő azon általános termékkategóriának, amelybe a PBTC tartozik.

3.2.4.   A vonatkozó könnyen hozzáférhető adatok megléte a reprezentatív országban

(142)

A feljegyzésben a Bizottság azonosította azokat az országokat, ahol „más szerves-szervetlen vegyületek” előállítása zajlik; ezek a következők: Brazília, Indonézia, Kolumbia és Malajzia. A Bizottság megállapította továbbá, hogy mind a négy lehetséges reprezentatív országban elegendő számú nyereséges vállalat működik, amely „más szerves-szervetlen vegyületeket” gyárt, ami lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy torzulástól mentes és észszerű összeget állapítson meg az SGA-költségekre és a nyereségre vonatkozóan.

(143)

A Bizottság elemezte ezenfelül a fő termelési tényezők Brazíliába, Indonéziába, Kolumbiába és Malajziába érkező behozatalát is.

(144)

A Bizottság megállapította, hogy ezen országok egyike sem importált DMPI-t, amely a PBTC gyártásának fő nyersanyaga. A Bizottság más potenciális országokat is ellenőrzött, de arra a következtetésre jutott, hogy a közepes jövedelmű országok felső sávjába tartozó országokba szinte egyáltalán nem importáltak DMPI-t. A Bizottság ezért úgy határozott, hogy a Globális Kereskedelmi Atlaszban (a továbbiakban: GTA) megtalálható, az összes országból az összes országba érkező behozatalra vonatkozó adatokat használja fel a DMPI torzulástól mentes nemzetközi referenciaértékének megállapításához. Miután megállapította, hogy a Kínából érkező DMPI-behozatal árai jóval alatta maradtak a más forrásokból érkező behozatal árainak (és ezért valószínűleg ki voltak téve a jelen ügyben megállapított torzulásoknak), a Bizottság a Kínából származó DMPI-behozatal referenciaértékének kiszámítása során azokat nem vette figyelembe.

(145)

Ezt követően a Bizottság megvizsgálta a metil-akrilát (AM), a maleinsav-anhidrid (MA), a metanol (MeOH), az IBC hordók és műanyag vödrök Brazíliába, Indonéziába, Kolumbiába és Malajziába irányuló behozatalát. A behozatali adatok elemzése azt mutatta, hogy a főbb termelési tényezők némelyikének Kínától eltérő forrásokból Indonéziába, Kolumbiába és Malajziába irányuló behozatala nem volt elegendő, ezért sem Indonézia, sem Kolumbia, sem Malajzia nem tekinthető megfelelő reprezentatív országnak. Az elemzés kimutatta, hogy Kolumbia esetében a metil-akrilát Kínából érkező behozatala a teljes behozatal 77 %-át tette ki. Ezeket a behozatalokat átlagosan 20 %-kal alacsonyabb áron értékesítették, mint a Kínától eltérő forrásokból származó behozatalokat (ezekre tehát valószínűleg hatással voltak a Kínában megállapított torzulások). Emellett az importált IBC hordók 62 %-a Kínából érkezett, az egyéb forrásokból érkezőkhöz képest 44 %-kal alacsonyabb árakon. Indonézia esetében a maleinsav-anhidrid Kínából érkező behozatala a teljes behozatal 91 %-át tette ki, és az ára átlagosan 22 %-kal volt alacsonyabb, mint a Kínától eltérő forrásokból érkező behozatalé, a Kínából érkező IBC hordók a teljes behozatal 84 %-át, a Kínából érkező műanyag vödrök pedig a teljes behozatal 61 %-át tették ki, áruk pedig a Kínától eltérő forrásokból érkező behozataléhoz képest átlagosan 44 %-kal, illetve 26 %-kal volt alacsonyabb. Malajzia esetében a metil-akrilát Kínából érkező behozatala teljes behozatal 87 %-át tette ki, és átlagosan 36 %-kal alacsonyabb volt az ára, mint a Kínától eltérő forrásokból érkező behozatalé. Emellett a Kínából származó maleinsav-anhidrid és műanyag vödrök behozatala a teljes behozatal 73 %-át tette ki, a Kínától eltérő forrásokból származó behozataléihoz képest átlagosan 73 %-kal, illetve 18 %-kal alacsonyabb árakon. Ezzel szemben Brazília esetében a maleinsav-anhidrid volt az egyetlen fő nyersanyag, ahol a Kínából érkező behozatal fontos forrásnak minősült (58 %). A Kínából érkező behozatal átlagára összehasonlítható volt a más forrásokból származó behozatal áraival (sőt, 3,6 %-kal magasabb volt azoknál), ezért valószínűleg nem érintik torzulások.

(146)

Az elemzés tehát azt mutatta, hogy Brazília figyelembe vehető mint megfelelő ország, mivel a fő termelési tényezők behozatala elegendő mennyiségben történt, és azt a Kínából vagy az (EU) 2015/755 európai parlamenti és tanácsi rendelet (105) I. mellékletében felsorolt országok bármelyikéből érkező behozatal nem befolyásolta lényegesen. Megjegyzendő, hogy a Kínától eltérő forrásokból Brazíliába érkező behozatal a metil-akrilát esetében a behozatal 71 %-át, a metanol esetében 100 %-át, az ICB hordók esetében 85 %-át és a műanyag vödrök esetében 57 %-át tette ki.

(147)

A fenti megfontolások alapján a Bizottság arról tájékoztatta az érdekelt feleket, hogy a rendes érték kiszámításához szükséges, torzulásoktól mentes árak vagy referenciaértékek összegyűjtéséhez az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdésében foglaltaknak megfelelően Brazíliát kívánja megfelelő reprezentatív országként figyelembe venni, valamint az Unipar Carbocloro S.A, a Videolar-Innova S/A, a Sika S A, a Braskem Green S.A, a Basequimica S.A. és a Birla Carbon Brasil LTDA vállalatok adatait kívánja felhasználni. Az érdekelt feleket felkérte észrevételeik benyújtására.

(148)

A Taihe előadta, hogy Brazília helyett Törökországot kellene reprezentatív országként figyelembe venni. A Taihe előadta, hogy egyes termelési tényezők, nevezetesen a maleinsav-anhidrid, a műanyag vödrök és az IBC hordók esetében (melyek közül az utóbbi kettőt csomagolóanyagként használják) Törökország kevesebbet importált Kínából, mint Brazília.

(149)

Míg azonban egyes termelési tényezők esetében Törökország kevesebbet importált Kínából, mint Brazília, a Bizottság megállapította, hogy a „más szerves-szervetlen vegyületek” török gyártóira vonatkozó, nyilvánosan hozzáférhető adatok (Orbis) észszerűtlenül magas SGA-költségeket (59%) mutattak. Törökországot ezért nem lehetett megfelelő reprezentatív országnak tekinteni.

(150)

A Taihe előadta továbbá, hogy a Bizottságnak nem az összes országból az összes országba irányuló importra vonatkozóan a GTA-ban szereplő adatokat kellett volna felhasználnia a DMPI nemzetközi piaci árának megállapításához, hanem kizárólag a Malajziából származó export árát kellett volna figyelembe vennie.

(151)

A Bizottság nem értett egyet az állítással. Miután megállapította, hogy a közepes jövedelmű országok felső sávjába tartozó országok egyike sem importált DMPI-t, a Bizottság úgy határozott, hogy ebben az esetben a torzulástól mentes nemzetközi referenciaérték megfelelőbb, mint a Malajziából származó kivitel, mely ország jelen ügyben nem minősült megfelelő reprezentatív országnak. A Bizottság megjegyezte továbbá, hogy a Malajziából exportált mennyiségek kicsik voltak (50 400 tonna a Kína nélküli teljes – 867 115 tonnára rúgó –globális exporton belül), ami megerősítette, hogy jelen ügyben megfelelőbb a nemzetközi referenciaérték alkalmazása. Ezért a Bizottság elutasította ezt a felvetést.

(152)

Végezetül a Taihe előadta, hogy az SGA-költségek és a nyereség torzulásmentes referenciaértékének kiszámításához kiválasztott hat brazil vállalat közül három nem vehető figyelembe, mivel fő üzleti tevékenységük nem sorolható a „más szerves-szervetlen vegyületek” kategóriájába. E vállalatok a következők: az UNIPAR CARBOCLORO S.A, a SIKA S A és a BIRLA CARBON BRASIL LTDA. A Bizottság elemezte ezt az állítást, és megerősítette, hogy két vállalat (a SIKA S A és a BIRLA CARBON BRASIL LTDA) fő üzleti tevékenysége nem sorolható a „más szerves-szervetlen vegyületek” kategóriájába. A harmadik vállalat, az UNIPAR CARBOCLORO S.A esetében azonban a Bizottság nem talált erre mutató bizonyítékot.

(153)

A Bizottság ezeket az információkat figyelembe vette azon vállalatok jegyzékének meghatározásakor, amelyek pénzügyi adatait felhasználta az SGA-költségekre és a nyereségre vonatkozó torzulásmentes referenciaértékek megállapításához, valamint azon brazíliai vállalatok felülvizsgált jegyzékének meghatározásakor, amelyek 2024. évi pénzügyi adatai pozitív jövedelmezőséget mutattak:

—

UNIPAR CARBOCLORO S.A,

—

VIDEOLAR-INNOVA S/A,

—

BRASKEM GREEN S.A,

—

BASEQUIMICA S.A.

3.2.5.   A szociális védelem és a környezetvédelem szintje

(154)

Miután megállapítást nyert, hogy a fenti tényezők összessége alapján Brazília megfelelő reprezentatív ország, a szociális védelem és a környezetvédelem szintjének vizsgálatára az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontja első franciabekezdésének utolsó fordulatával összhangban már nem volt szükség.

3.2.5.1.   Következtetés

(155)

A fenti elemzés alapján Brazília teljesítette azokat a kritériumokat, amelyeket az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdése a megfelelő reprezentatív országként történő figyelembevételhez meghatároz.

3.2.5.2.   Termelési tényezők

(156)

Az érdekelt felek által benyújtott és az ellenőrző látogatások keretében összegyűjtött információk figyelembevételével a Bizottság a következő termelési tényezőket és forrásaikat azonosította a rendes értéknek az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban történő meghatározásához:

1. táblázat

A PBTC termelési tényezői

Termelési tényező

Vámtarifaszám

Torzulásmentes érték (CNY)

Mértékegység

NYERSANYAGOK

Az adatok forrása:

HIS Markit Globális Kereskedelmi Atlasz (GTA) (106) az importra vonatkozóan és a Market Access Map [Piacrajutási térkép], Nemzetközi Kereskedelmi Központ (107), a vámokra vonatkozóan.

Dimetil-foszfit (DMPI)

2920 21 00

42 099,04

tonna

Metil-akrilát (akrilsav-metilészterek) (AM)

2916 12 10

14 023,20

tonna

Maleinsav-anhidrid (MA)

2917 14 00

8 672,81

tonna

Metanol (metil-alkohol) MeOH

2905 11 00

3 300,10

tonna

Köztes ömlesztettáru-tartály (IBC) hordók

—

polimerek: 3925 10 00

—

acél vagy rozsdamentes acél:

7309 00

7310 10

42 455,19

tonna

Műanyag vödrök

3923 90 90

3926 90

67 003,64

tonna

 

 

 

 

MUNKAERŐ

n/a

n/a

23,01

Munkaóra

ENERGIA

Adatforrások:

Villamos energia: Ministério de Minas e Energia in Brazil (108), víz: Sanel Brazil (109), gáz: Ministério de Minas e Energia in Brazil (110); az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériuma által javasolt módszertan (111) az előállításhoz szükséges földgáz költsége alapján.

Villamos energia

n/a

1,08

kWh

Víz

n/a

13,36

m3

Gőz

n/a

206 ~ 252

tonna

MELLÉKTERMÉKEK

Metanol (metil-alkohol) MeOH

2905 11 00

3 300,10

kg

(106)  https://connect.spglobal.com/.

(107)  www.macmap.org.

(108)  https://www.gov.br/mme/pt-br/assuntos/secretarias/sntep/publicacoes/boletins-mensais-de-energia/boletins%20anos%20anteriores/2024/english.

(109)  https://www.sanel.eco.br/legislacao-e-tarifas/.

(110)  https://www.gov.br/mme/pt-br/assuntos/secretarias/sntep/publicacoes/boletins-mensais-de-energia/boletins%20anos%20anteriores/2024/english.

(111)  https://www1.eere.energy.gov/manufacturing/tech_assistance/pdfs/steam15_benchmark.pdf. Ez a módszertan a telített gőznek az üzemi nyomás és a tápvíz-hőmérséklet jellemző értékei esetén felmerülő költségére vonatkozik. A módszertan alkalmazása során a Bizottság az egyes vállalatok által alkalmazott nyomást és hőmérsékletet figyelembe véve végzett számításokat.

(157)

A Bizottság az előzőekben említett termelési tényezőkön kívüli költségek figyelembevétele céljából a rendes értékbe a gyártási általános költségek értékét is belefoglalta. Ennek az összegnek a megállapításához a Bizottság a mintában szereplő exportáló gyártóknál a vizsgált termék előállítása során felmerült gyártási általános költséget a felhasznált nyersanyagok tényleges költségének százalékában fejezte ki, majd ugyanezt a százalékos arányt alkalmazta ugyanazon nyersanyagok torzulásmentes költségére, hogy megkapja a torzulásmentes gyártási általános költséget. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy e vizsgálat keretében az exportáló gyártó nyersanyagköltségéből és a jelentett általános költségekből képzett hányados észszerű módon felhasználható a torzulásmentes gyártási általános költségek becslésére.

3.2.5.3.   Nyersanyagok

(158)

A reprezentatív országbeli gyártó telephelyére leszállított nyersanyagok torzulásmentes árának meghatározása során a Bizottság a Globális Kereskedelmi Atlaszban szereplő, a reprezentatív országba érkező importhoz tartozó súlyozott átlagos importárból indult ki, és azt megnövelte az importvámmal és a fuvarozási költségekkel. A reprezentatív országban érvényes importárat a Kínán és a Kereskedelmi Világszervezetben tagsággal nem rendelkező, az (EU) 2015/755 rendelet (112) 1. mellékletében felsorolt országokon kívüli összes harmadik országból érkező import egységárainak súlyozott átlaga szolgáltatta. A Bizottság azért döntött a Kínából a reprezentatív országba érkező import figyelmen kívül hagyása mellett, mert a (132) és (133) preambulumbekezdésben jelzett módon arra a következtetésre jutott, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállása miatt nem helyénvaló a Kínában érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása. Mivel nem áll rendelkezésre arra utaló bizonyíték, hogy ugyanezek a torzulások az exportra szánt termékekre nem hatnak ki ugyanilyen módon, a Bizottság úgy tekintette, hogy ezek a torzulások az exportárakat is befolyásolják.

(159)

Egyes termelési tényezők esetében az együttműködő exportáló gyártók által viselt tényleges költségek az összes nyersanyagköltség elhanyagolható részét (kevesebb mint 2 %) tették ki a felülvizsgálati időszakban. Mivel az ezekhez használt értéknek – a felhasznált forrástól függetlenül – nem volt érzékelhető hatása a dömpingkülönbözet-számításokra, a Bizottság úgy döntött, hogy e költségeket a fogyóeszközökhöz sorolja.

(160)

Annak érdekében, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdésében előírt módon meghatározza a nyersanyagok torzulásmentes árát, a Bizottság a reprezentatív ország importstatisztikáiban rögzített, a GTA-ban rendelkezésre álló CIF-értéket vette figyelembe. A Bizottság a MacMapen fellelhető vonatkozó behozatali vámokat hozzáadta a CIF-értékekhez.

(161)

A Bizottság az együttműködő exportáló gyártók által a nyersanyagok beszerzésével kapcsolatban viselt fuvarozási költséget kifejezte az érintett nyersanyagok tényleges költségének százalékában, majd a torzulásmentes fuvarozási költség megállapítása érdekében ezt a százalékot alkalmazta az érintett nyersanyagok torzulásmentes költségére. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy e vizsgálat keretében az exportáló gyártó nyersanyagköltségéből és a jelentett fuvarozási költségekből képzett hányados észszerű módon felhasználható a vállalat telephelyére leszállított nyersanyagok torzulásmentes fuvarozási költségének becslésére.

3.2.5.4.   Munkaerő

(162)

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (a továbbiakban: ILO) részletes információkat tesz közzé a Brazília különböző gazdasági ágazataiban alkalmazott bérekről. A Bizottság az ILOSTAT-ban a 2024. évre vonatkozóan rendelkezésre álló legfrissebb statisztikákat használta a brazíliai feldolgozóipari ágazatban adódó átlagos munkaerőköltségek vonatkozásában, a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása (közismert nevén NACE) alapján, mely munkaerőköltségek magukban foglalják az egyéb szerves vegyi alapanyagok gyártásával kapcsolatos munkaerőköltségeket is (113).

(163)

A feljegyzést követően a Lanxess előadta, hogy a brazíliai munkaerő-referenciaérték esetében az ILOSTAT adatai helyett az Instituto Brasileiro de Geografia e Estatística (IBGE) által közzétett hivatalos brazil nemzeti statisztikákat kell figyelembe venni. A Bizottság megvizsgálta a Lanxess által benyújtott adatokat, és megállapította, hogy az IBGE rendelkezésre álló statisztikai információi nincsenek átfedésben a vizsgálati időszakkal, ezért azokat kevésbé megfelelőnek ítélte, mint az ILOSTAT 2024. évi adatait, amelyek a vizsgálati időszak legalább felét lefedik. Ezért a Bizottság elutasította ezt a felvetést.

3.2.5.5.   Villamos energia

(164)

A brazíliai vállalatokra (ipari felhasználókra) vonatkozó villamosenergia-árat a brazil Ministério de Minas e Energia teszi közzé. A Bizottság a megfelelő fogyasztási sávba tartozó ipari villamosenergia-árak kapcsán a 2025. július 14-én közzétett, a 2024-es évre vonatkozóan BRL/kWh-ban megadott adatokat használta fel (114).

3.2.5.6.   Víz

(165)

A Bizottság a Sanel Brazil által 2025-re felszámított átlagos brazíliai vízköltséget (115) vette figyelembe, amely 13,36 CNY/m3.

3.2.5.7.   Gőz

(166)

A Bizottság a vizsgálati időszakra nézve a brazíliai gőz árát az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériuma által javasolt módszertan (116) alapján számította ki a gőz előállításhoz szükséges földgáz költsége alapján. Az így kapott átlagár a vizsgálati időszakra nézve 206–252 CNY/tonna között mozgott.

3.2.5.8.   Melléktermékek

(167)

A melléktermékek referenciaértékének megállapításához a Bizottság a melléktermékek értéke és az eredeti nyersanyag értéke közötti, az exportáló gyártók számviteli rendszerében rögzített arányt használta, és ezt az arányt alkalmazta a GTA-ból kapott referenciaértékre.

3.2.5.9.   Gyártási általános költségek, SGA-költségek és nyereség

(168)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint „[a] képzett rendes értéknek tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét”. Emellett az előzőekben említett termelési tényezőkön kívüli költségek figyelembevétele a gyártási általános költségek értékének megállapítását is szükségessé teszi.

(169)

A Bizottság az együttműködő exportáló gyártó által viselt gyártási általános költségeket kifejezte az exportáló gyártók tényleges gyártási költségeinek százalékában. Ezt követően a Bizottság ezt a százalékot alkalmazta a gyártási költségek torzulástól mentes értékére.

(170)

Az SGA-költségek és a nyereség torzulásmentes és észszerű összegének megállapításához a Bizottság a (153) preambulumbekezdésben említett vállalatok 2024. évi pénzügyi adataira támaszkodott, amelyeket az Orbisból kérdezett le.

Számítás

(171)

A fentiek alapján a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban terméktípusonként megállapította a gyártelepi alapon számított rendes értéket.

(172)

Ennek keretében az egyes termelési tényezőkből az együttműködő exportáló gyártó által felhasznált mennyiségeket megszorozta a torzulásmentes egységköltségekkel. A Bizottság a felhasználási arányok helytállóságát az ellenőrzés során megvizsgálta. A Bizottság a felhasználási tényezőket megszorozta a reprezentatív országban megfigyelt, a 3.2.5.3. szakaszban bemutatott módon megállapított torzulásmentes egységköltségekkel.

(173)

A meghatározott torzulástól mentes gyártási költségre a Bizottság a (169)–(170) preambulumbekezdésnek megfelelően alkalmazta a gyártási általános költségeket, az SGA-költségeket, a nyereséget és az értékcsökkenést.

(174)

Az értékesített áruk költségének százalékában kifejezett, a torzulásmentes előállítási költségekre alkalmazott SGA-költség 21,0 % volt. Az értékesített áruk költségének százalékában kifejezett, a torzulásmentes előállítási költségekre alkalmazott nyereség 20,0 % volt.

(175)

A Bizottság ezzel az eljárással az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának megfelelően terméktípusonként megállapította a gyártelepi alapon számított rendes értéket.

3.3.   Exportár

(176)

A mintában szereplő exportáló gyártók az Unióba vagy közvetlenül független vevőknek, vagy importőrként eljáró, velük kapcsolatban álló vállalatokon keresztül exportáltak.

(177)

Azon exportáló gyártók esetében, amelyek az érintett terméket közvetlenül az Unióban működő független vevőknek exportálták, az exportár az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdésével összhangban az Unióba exportra értékesített termékért ténylegesen fizetett vagy fizetendő ár.

(178)

Azon exportáló gyártó esetében, amely az érintett terméket vele kapcsolatban álló, importőrként eljáró vállalaton keresztül exportálta az Unióba, az exportár megállapítása az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdésével összhangban a behozott terméknek az Unióban a független vevők részére történő első viszonteladásakor alkalmazott ár alapján történt. Ebben az esetben a Bizottság az árat a behozatal és a viszonteladás között viselt összes költséggel – köztük az SGA-költségekkel –, valamint az együttműködő független importőrök nyereségének megfelelő elért nyereséggel (4,6 %) kiigazította.

3.4.   Összehasonlítás

(179)

Az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdése előírja a Bizottság számára, hogy azonos kereskedelmi szinten végezze el a rendes érték és az exportár tisztességes összehasonlítását, és vegye figyelembe az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló tényezők közötti különbségeket. A szóban forgó ügyben a Bizottság úgy határozott, hogy a rendes értéket és a mintában szereplő exportáló gyártók exportárát gyártelepi kereskedelmi szinten hasonlítja össze. Az alábbiakban részletesebben kifejtettek szerint adott esetben a rendes értéket és az exportárat kiigazította annak érdekében, hogy: i. azokat visszanettósítsa a gyártelepi szintre, valamint ii. figyelembe vegye az árakat, illetve az árak összehasonlíthatóságát állítólag és igazoltan befolyásoló tényezők közötti különbségeket.

3.4.1.   A rendes érték kiigazításai

(180)

A (171) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a rendes értéket gyártelepi szinten állapították meg az előállítási költségek, valamint az adott kereskedelmi szint tekintetében észszerűnek tekintett SGA-költségek és nyereség összegei alapján. Következésképpen nem volt szükség kiigazításokra a rendes érték gyártelepi szintre nettósítása érdekében.

3.4.2.   Az exportár kiigazításai

(181)

Annak érdekében, hogy az exportárat a gyártelepi szintre nettósítsa, a Bizottság kiigazításokat végzett az alábbiak tekintetében: fuvarozási, biztosítási, anyagmozgatási és rakodási költségek.

(182)

A Bizottság a következő, az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló tényezőket vette figyelembe: hitelköltségek és banki díjak.

3.5.   Dömpingkülönbözetek

(183)

A mintában szereplő exportálók gyártó esetében a Bizottság az alaprendelet 2. cikkének (11) és (12) bekezdésével összhangban összehasonlította a hasonló termék egyes típusaihoz tartozó rendes értékek súlyozott átlagát az érintett termék megfelelő típusaihoz tartozó exportárak súlyozott átlagával.

(184)

Mindezek alapján az ideiglenes súlyozott átlagos dömpingkülönbözetek a vámfizetés nélküli, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve a következő értékekre adódtak:

Vállalat

Ideiglenes dömpingkülönbözet (%)

Jiyuan Qingyuan Water Treatment Co., Ltd.

210,4

Nantong Uniphos Chemicals Co., Ltd.

219,4

Shandong Taihe Technologies Co., Ltd.

182,9

(185)

A mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártók esetében a Bizottság az alaprendelet 9. cikkének (6) bekezdésével összhangban a mintába felvett exportáló gyártókra vonatkozóan megállapított dömpingkülönbözetek súlyozott átlagát számította ki.

(186)

Ennek alapján a mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártók ideiglenes dömpingkülönbözete 210,4 %.

(187)

A Kínában működő összes többi exportáló gyártó esetében a Bizottság a dömpingkülönbözetet az alaprendelet 18. cikkével összhangban, a rendelkezésre álló tények alapján határozta meg. Ennek érdekében a Bizottság meghatározta az exportáló gyártók együttműködésének szintjét. Az együttműködés szintje az együttműködő exportáló gyártók Unióba irányuló exportvolumene a vizsgálati időszakban, elosztva a vizsgálati időszakban az érintett országból az Unióba érkező, a panaszos által megadott információk alapján megállapított teljes importvolumennel.

(188)

Ebben az esetben az együttműködés szintje magas, mivel a vizsgálati időszakban a teljes import több mint 80 %-át az együttműködő exportáló gyártók exportvolumene adta. Ennek alapján a Bizottság úgy határozott, hogy a nem együttműködő exportáló gyártók dömpingkülönbözetét a mintában szereplő együttműködő vállalatok közül a legnagyobb dömpingkülönbözetű vállalat dömpingkülönbözetének szintjén állapítja meg, melynek mértéke 219,4%.

(189)

Az ideiglenes dömpingkülönbözetek tehát a vámfizetés nélküli, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve a következők:

Vállalat

Ideiglenes dömpingkülönbözet (%)

Jiyuan Qingyuan Water Treatment Co., Ltd.

210,4

Nantong Uniphos Chemicals Co., Ltd.

219,4

Shandong Taihe Technologies Co., Ltd.

182,9

A mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártók

200,4

Minden egyéb kínai exportáló gyártó

219,4

4.   KÁR

4.1.   Az uniós gazdasági ágazat és az uniós termelés meghatározása

(190)

A hasonló terméket a vizsgálati időszakban egy uniós gyártó gyártotta: a Lanxess. Tehát ez a vállalat alkotta az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazatot.

(191)

A vizsgálati időszakban a teljes uniós termelés mintegy [7 200–9 600] tonna volt. A Bizottság ezt a számadatot a panaszos kérdőívre adott ellenőrzött válaszaira alapozta.

4.2.   Uniós felhasználás

(192)

A Bizottság ezt a számadatot a panaszos kérdőívre adott ellenőrzött válaszaira és az együttműködő kínai gyártók által a mintavételre adott válaszokra alapozta, amelyek a figyelembe vett időszakban a teljes kínai behozatalt lefedték.

(193)

Az uniós felhasználás (117) a következőképpen alakult:

2. táblázat

Uniós felhasználás (tonna)

 

2022

2023

2024

Vizsgálati időszak

Teljes uniós felhasználás

[12 100 –16 200 ]

[11 500 –15 300 ]

[12 200 –16 300 ]

[11 300 –15 000 ]

Index

100

95

100

93

Forrás:

Lanxess, együttműködő kínai exportáló gyártók.

(194)

Az uniós felhasználás 2022 és 2023 között 5 %-kal csökkent, és 2024-re megközelítette a 2022. évi szintet. A felhasználás ezt követően a vizsgálati időszakban a 2023-ban tapasztalt szintre esett vissza. A 2022. és 2023. évi ingadozás a Covid19-világjárvány utáni kereskedelmi zavarok hatását tükrözi. 2022-ben a PBTC uniós felhasználói készleteket halmoztak fel, mivel jövőbeni ellátási hiányt valószínűsítettek, ami a felhasználás mesterséges és ideiglenes növekedéséhez vezetett.

(195)

Míg a vizsgálati időszakban a PBTC uniós felhasználása 7 %-kal a 2022. évi szint alá csökkent, a vizsgálati időszakban ez a változás inkább a normalitáshoz való visszatérésre utal, tekintettel arra, hogy a 2022. évi felhasználási szintek a Covid19 által kiváltott fokozott készletfelhalmozásnak tudhatók be.

(196)

Mindenesetre a figyelembe vett időszak vonatkozásában az átfogó kép azt mutatja, hogy az uniós felhasználás viszonylag stabil maradt, és az egyik évről a másikra ingadozott, ami nagyrészt az anyag mennyiségének növekedésével vagy készleteinek csökkenésével függ össze.

4.3.   A Kínából érkező behozatal

4.3.1.   A Kínából érkező behozatal értéke és piaci részesedése

(197)

Az érintett termék behozatala a 2931 49 80  KN-kód alá tartozik. Ez azonban a „más szerves-szervetlen vegyületek” maradványkódja, amely a jelen vizsgálatban érintett terméken kívül egyéb kémiai vegyületek igen széles körét foglalja magában. A kínai behozatal volumenének becslésére szolgáló részletes statisztikák vagy egyéb megbízható referenciaérték hiányában a Bizottság a behozatal volumenének alapjául a vizsgálatban együttműködő kínai exportáló gyártók által a mintavételi kérdőívre adott válaszokban a figyelembe vett időszakra vonatkozóan szolgáltatott exportértékesítési adatokat vette figyelembe. A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ebben az esetben az együttműködés szintje magas volt, mivel a bejelentett volumenek magasabbak voltak, mint a panaszos által becsült behozatali volumenek.

(198)

A kínai behozatal piaci részesedését a Bizottság ugyanazon az alapon állapította meg, mint a behozatal volumenét.

(199)

A Kínából az Unióba érkező behozatal a következőképpen alakult:

3. táblázat

A behozatal mennyisége és a piaci részesedés

 

2022

2023

2024

Vizsgálati időszak

A Kínából érkező behozatal mennyisége (tonna)

6 742

9 318

9 703

9 290

Index

100

138

144

138

Piaci részesedés (%)

[38 –51 ]

[56 –75 ]

[55 –74 ]

[57 –76 ]

Index

100

146

143

148

Forrás:

az együttműködő japán exportáló gyártók által kitöltött kérdőívek.

(200)

A Kínából érkező behozatal abszolút értékben több mint 2 500 tonnával nőtt a figyelembe vett időszak alatt, ami a vizsgálati időszakban a teljes uniós felhasználás közel [18–20] %-a. A kínai behozatal teljes piaci részesedése a már 2022-ben is magas [38–51] %-ról a vizsgálati időszakban a kiugróan magas [57–76] %-ra nőtt. Összességében elmondható, hogy a Kínából érkező behozatal a 2022. évihez képest 38 %-kal nőtt a vizsgálati időszakban.

4.4.   A Kínából érkező behozatalhoz tartozó importár, áralákínálás és árerózió

(201)

A Bizottság a behozatal árait a vizsgálatban együttműködő kínai exportáló gyártók mintavételi válaszai alapján határozta meg. A behozatal vizsgálati időszakbeli áralákínálását a mintában szereplő exportáló gyártók és az uniós gyártó kérdőívre adott válaszai, valamint (a behozatal utáni költségek tekintetében) a független importőrök válaszai alapján állapította meg.

(202)

A Kínából az Unióba érkező behozatalhoz tartozó súlyozott átlagos importár a következőképpen alakult:

4. táblázat

Importárak (EUR/tonna)

 

2022

2023

2024

Vizsgálati időszak

A Kínából érkező behozatal

2 134

1 229

1 011

976

Index

100

58

47

46

Forrás:

az együttműködő japán exportáló gyártók által kitöltött kérdőívek.

(203)

A kínai behozatal átlagára a 2022. évi 2 134 EUR/tonnáról 2023-ban 1 229 EUR/tonnára, majd 2024-ben és a vizsgálati időszakban még tovább, 1 011 EUR/tonnára, illetve 976 EUR/tonnára esett vissza.

(204)

A figyelembe vett időszak alatt a Kínából érkező dömpingelt behozatal átlagos egységára 54 %-kal csökkent. A Kínából érkező behozatal árai már a figyelembe vett időszak elején is a megfigyelt uniós értékesítési árak alatt voltak, amint azt a 4. és a 8. táblázat mutatja. Azonban 2023-tól kezdődően és a figyelembe vett időszak végéig megszakítás nélkül az volt tapasztalható, hogy az árkülönbség még szembetűnőbbé vált (például a vizsgálati időszakban a kínai árak [35–45] %-kal maradtak alatta az uniós értékesítési áraknak).

(205)

A vizsgálati időszakbeli áralákínálás meghatározásához a Bizottság összehasonlította egymással:

(a)

az uniós gyártó által az Unió piacán a független vevők felé felszámított értékesítési árak gyártelepi szintre átszámított terméktípusonkénti súlyozott átlagát; valamint

(b)

a mintában szereplő együttműködő kínai gyártóktól származó behozatal tekintetében az első független uniós vevő részére történő értékesítéshez tartozó, CIF-alapon (a költségek, a biztosítások és a fuvardíjak megfizetésének feltételezésével) megállapított, a vámokkal és a behozatal után felmerülő költségekkel megfelelő módon kiigazított terméktípusonkénti súlyozott átlagárakat.

(206)

Az árak összehasonlítása terméktípusonként történt, a kereskedelem azonos szintjén történő ügyleteket vizsgálva. Az összehasonlítás eredményét a Bizottság kifejezte az uniós gyártó vizsgálati időszak alatti elméleti árbevételének százalékában. Ennek alapján a Kínából érkező behozatalhoz tartozó súlyozott átlagos alákínálási különbözet az Unió piacán 20 % és 40 % között volt.

(207)

Mindenesetre az alákínálásra vonatkozó ténymegállapításoktól függetlenül a Bizottság megállapította, hogy a dömpingelt behozatal jelentős árcsökkenéshez is vezetett a vizsgálati időszak alatt (ahogy azt az alulértékesítési különbözetek is tükrözik), amikor az uniós gazdasági ágazat az előállítási költsége alatt értékesítette az epoxigyantát.

4.5.   Az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete

4.5.1.   Általános megjegyzések

(208)

A dömpingelt behozatal által az uniós gazdasági ágazatra kifejtett hatás vizsgálata az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdésével összhangban valamennyi olyan gazdasági mutató értékelésére kiterjedt, amely a figyelembe vett időszakban hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat helyzetére.

(209)

A kár meghatározása során a Bizottság különbséget tett a makrogazdasági és a mikrogazdasági kármutatók között. A Bizottság a makrogazdasági mutatókat az egyetlen uniós gyártó ellenőrzött kitöltött kérdőíveiben található adatok alapján értékelte. A Bizottság a mikrogazdasági mutatókat is az egyetlen uniós gyártó kitöltött kérdőíveiben található adatok alapján értékelte.

(210)

A makrogazdasági mutatók a következők: termelés, termelési kapacitás, kapacitáskihasználás, értékesítési volumen, piaci részesedés, növekedés, foglalkoztatás, termelékenység, a dömpingkülönbözet nagysága, valamint a korábbi dömpingelt behozatal hatásaiból való felépülés.

(211)

A mikrogazdasági mutatók a következők: átlagos egységár, egységköltség, munkaerőköltség, készletek, jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, a beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség.

4.5.2.   Makrogazdasági mutatók

4.5.2.1.   Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(212)

A teljes uniós termelés, a termelési kapacitás és a kapacitáskihasználás a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

5. táblázat

Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

 

2022

2023

2024

Vizsgálati időszak

Termelési mennyiség (tonna)

[10 600 –14 200 ]

[5 900 –7 800 ]

[7 600 –10 100 ]

[7 200 –9 600 ]

Index

100

55

71

68

Termelési kapacitás (tonna)

[15 700 –21 100 ]

[15 400 –20 600 ]

[15 500 –20 800 ]

[15 500 –20 700 ]

Index

100

98

99

98

Kapacitáskihasználás %

[60 –70 ]

[32 –42 ]

[40 –50 ]

[38 –48 ]

Index

100

57

72

69

Forrás:

Lanxess.

(213)

A hasonló termék uniós gyártása 2022-ben egyértelműen csökkenő tendenciát mutatott a figyelembe vett időszak többi részéhez képest, és a termelés 2023 és a vizsgálati időszak közötti periódusban mintegy 30–45 %-kal szűkült. Bár 2024 és a vizsgálati időszak közötti periódusban a termelési szintek javultak a 2023. évi értékekhez képest, ez annak tudható be, hogy a felhasználás megnőtt azt követően, hogy a felhasználók 2023-ban felhasználták a 2022-ben felhalmozott készletek nagy részét. Mindenesetre 2024 és a vizsgálati időszak közötti periódusban az uniós gazdasági ágazat termelési szintje a figyelembe vett időszak elején megfigyelt termelési volumennek mintegy 70 %-át érte el csupán.

(214)

A termelési kapacitás a figyelembe vett időszakban stabil maradt, és 2023 és a vizsgálati időszak közötti periódusban csak kis mértékben, 1–2 %-kal esett vissza, ami arra utal, hogy az egyetlen uniós gyártó nem szüntetett meg kapacitásokat, illetve nem is telepített további kapacitásokat.

(215)

A kapacitáskihasználás a termelés alakulásával összhangban (lásd a (213) preambulumbekezdést) 2022 után jelentős csökkenést mutatott, és a vizsgálati időszakig folyamatosan alacsony maradt. A kapacitáskihasználás 2023-ban jóval 50 % alá csökkent, és a vizsgálati időszakban mindössze [38–48] %-on állt.

4.5.2.2.   Értékesítési mennyiség és piaci részesedés

(216)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési mennyisége és piaci részesedése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

6. táblázat

Értékesítési mennyiség és piaci részesedés

 

2022

2023

2024

Vizsgálati időszak

Teljes értékesítési mennyiség az uniós piacon (tonna)

[6 500 –8 700 ]

[3 700 –5 000 ]

[4 100 –5 500 ]

[3 500 –4 700 ]

Index

100

57

63

54

Piaci részesedés (%)

[45 –60 ]

[27 –36 ]

[28 –37 ]

[26 –35 ]

Forrás:

Lanxess.

(217)

Az uniós gyártó értékesítési volumene jelentős csökkenést mutat a figyelembe vett időszak kezdete (2022) és a figyelembe vett időszak további szakasza között (a 2023-tól a vizsgálati időszakig eltelt periódusban). Míg az értékesítési volumen 2022-ben [6 500–8 700] tonna volt, az azt követő években meredeken csökkent, és a vizsgálati időszakban az értékesítési mennyiségek az uniós gyártó által 2022-ben értékesített mennyiségeknek csak mintegy felét tették ki.

(218)

Ami az uniós gazdasági ágazat piaci részesedésének alakulását illeti, az általános kedvezőtlen tendencia egyértelműen látható volt a figyelembe vett időszak egészében, míg a piaci részesedés csökkenése évesített alapon 2022 és a vizsgálati időszak hátralévő része közötti időszakban volt a leginkább szembetűnő, amikor az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése [45–60] %-ról (2022) a 2023 és a vizsgálati időszak közötti időszakban [27–35] %-ra csökkent.

(219)

A piaci részesedés csökkenése, valamint a termelési szintek és a működési arányok csökkenése a Kínából származó PBTC dömpingelt behozatalának tudható be, amely az egyetlen uniós gyártó kárára növelte piaci részesedését (lásd a (200) preambulumbekezdést).

4.5.2.3.   Növekedés

(220)

Míg az uniós felhasználás a figyelembe vett időszak alatt 7 %-kal csökkent, az uniós gazdasági ágazatnak az uniós piacon elért értékesítési volumene jóval nagyobb mértékben, 46 %-kal szűkült. Következésképpen az uniós gazdasági ágazat veszített piaci részesedéséből az immár dominánssá vált kínai behozatallal szemben.

4.5.2.4.   Foglalkoztatás és termelékenység

(221)

A foglalkoztatás és a termelékenység a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

7. táblázat

Foglalkoztatás és termelékenység

 

2022

2023

2024

Vizsgálati időszak

Alkalmazottak száma

[45 –50 ]

[30 –35 ]

[30 –35 ]

[30 –35 ]

Index

100

69

71

70

Termelékenység (egység/munkavállaló)

[200 –300 ]

[150 –250 ]

[200 –300 ]

[200 –300 ]

Index

100

80

101

97

Forrás:

Lanxess.

(222)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós foglalkoztatás 30 %-kal csökkent, míg a termelékenység csak 3 %-kal esett vissza a figyelembe vett időszakban, tekintettel arra, hogy a foglalkoztatási szintek csökkenése lényegében az ugyanezen időszak alatt megfigyelhető csökkenő termelésnek felelt meg (2023 kivételével, amikor a termelés meredek visszaesését még nem kísérte a munkaerő leépítése).

4.5.2.5.   A dömpingkülönbözet nagysága és a korábbi dömpingelt behozatal hatásaiból való felépülés

(223)

Minden dömpingkülönbözet jóval nagyobb volt a csekély mértékű dömpingkülönbözetet meghatározó küszöbértéknél. Figyelembe véve a Kínából származó behozatal volumenét és árait, a tényleges dömpingkülönbözetek jelentős hatást gyakoroltak az uniós gazdasági ágazatra.

(224)

Az érintett termékkel kapcsolatban ez az első dömpingellenes vizsgálat. Ebből adódóan az esetleges korábbi dömping hatásainak értékeléséhez nem álltak rendelkezésre adatok.

4.5.3.   Mikrogazdasági mutatók

4.5.3.1.   Árak és az árakat befolyásoló tényezők

(225)

Az uniós gyártó által az uniós független vevők részére felszámított értékesítési egységárak súlyozott átlaga a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

8. táblázat

Értékesítési árak az Unióban

 

2022

2023

2024

Vizsgálati időszak

Átlagos értékesítési egységár az Unióban (EUR/tonna)

[2 300 –3 000 ]

[1 800 –2 300 ]

[1 400 –1 900 ]

[1 400 –1 900 ]

Index

100

78

61

62

Termelési egységköltség (EUR/tonna)

[2 300 –3 100 ]

[2 400 –3 200 ]

[1 900 –2 600 ]

[2 000 –2 700 ]

Index

100

102

83

88

Forrás:

Lanxess.

(226)

A fenti táblázat az értékesítési egységárnak a hozzá tartozó termelési költséghez viszonyított, uniós piacon tapasztalt változását mutatja.

(227)

Az átlagos értékesítési árak már 2022-ben alacsonyabbak voltak az átlagos termelési egységköltségnél. A készleteknek a felhasználói gazdasági ágazat általi leépítését követően és a dömpingelt behozatal által gyakorolt további nyomást hatására az uniós gyártó helyzete tovább romlott. Ez a romlás az uniós gyártó nyomott értékesítési árait eredményezte, amelyek jóval az előállítási költség alatt voltak, különösen 2023 és a vizsgálati időszak között.

(228)

Ez az árerózió olyan körülmények között következett be, amikor – annak ellenére, hogy 2023 után, az energiaválság enyhülését követően sor került a termelési költség korrekciójára – az értékesítési ár még meredekebben csökkent, amint azt a 8. táblázat mutatja. Összességében elmondható, hogy a vizsgálati időszakban és a 2022. évi értékekhez képest az előállítási költség 12 %-kal csökkent, míg az átlagos értékesítési ár nagyobb mértékben, 38 %-kal esett vissza. Ennek eredményeként az uniós gyártó a 2023 és a vizsgálati időszak közötti periódus alatt jelentős veszteséggel működött.

4.5.3.2.   Munkaerőköltség

(229)

Az uniós gyártó átlagos munkaerőköltsége a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

9. táblázat

Alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség

 

2022

2023

2024

Vizsgálati időszak

Alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség (EUR)

[64 000 –85 500 ]

[61 000 –81 600 ]

[62 500 –83 600 ]

[63 600 –85 100 ]

Index

100

95

98

99

Forrás:

Lanxess.

(230)

Az alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség a figyelembe vett időszakban viszonylag stabil volt: a 2022. évi értékhez képest 2023-ban 5 %-kal, 2024-ben pedig 2 %-kal csökkent, majd a vizsgálati időszakban lényegében visszatért a 2022. évi szintre.

4.5.3.3.   Készletek

(231)

Az uniós gyártó készletszintje a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

10. táblázat

Készletek

 

2022

2023

2024

Vizsgálati időszak

Zárókészlet (tonna)

[600 –700 ]

[700 –1 000 ]

[800 –1 000 ]

[1 000 –1 300 ]

Index

100

134

140

177

Zárókészlet a termelés százalékában (%)

5

13

10

14

Forrás:

Lanxess.

(232)

A termelés százalékában kifejezett év végi zárókészletek a 2022. évi 5 %-ról 2023-ban 13 %-ra, a vizsgálati időszakban – amikor a Kínából érkező dömpingelt behozatal hatása leginkább érezhető volt a figyelembe vett időszakon belül – pedig még tovább, 14 %-ra nőttek.

4.5.3.4.   Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, a beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség

(233)

Az uniós gyártó jövedelmezősége, pénzforgalma, beruházásai és beruházásainak megtérülése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

11. táblázat

Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások és a beruházások megtérülése

 

2022

2023

2024

Vizsgálati időszak

Az Unióban a független vevők részére végrehajtott értékesítések jövedelmezősége (az értékesítési árbevétel százalékában)

[0 –4 ]

[–24 ]–[–32 ]

[–27 ]–[–36 ]

[–32 ]–[–42 ]

Pénzforgalom (EUR)

[450 000 –550 000 ]

[–3 500 000 ]–[–4 500 000 ]

[–4 000 000 ]–[–5 000 000 ]

[–5 000 000 ]–[–6 000 000 ]

Beruházások (EUR)

[300 000 –400 000 ]

[240 000 –340 000 ]

[90 000 –130 000 ]

[40 000 –80 000 ]

Index

100

81

30

16

A beruházások megtérülése (%)

[–7 ]–[–10 ]

[– 138 ]–[– 184 ]

[– 154 ]–[– 206 ]

[– 200 ]–[– 267 ]

Forrás:

Lanxess.

(234)

A Bizottság a mintában szereplő egyetlen uniós gyártó jövedelmezőségét úgy állapította meg, hogy a hasonló termék független vevők részére végrehajtott uniós értékesítéseiből származó adózás előtti nettó nyereséget kifejezte az értékesítési árbevétel százalékában. 2022-ben az ellátási láncok zavarai hatással voltak a kínai exportra, és korlátozták a PBTC-ellátást. A Lanxess 2022-ben – amikor már jelentős kínai behozatali volumennel kellett számolnia – csupán csekély nyereséget könyvelhetett el, ezt követően pedig 2023-tól a helyzet fenntarthatatlanná vált az uniós gyártó számára, mivel értékesítési volumene és árai jóval az előállítási költsége alá csökkentek, ami a 2023 és a vizsgálati időszak közötti periódusban rendkívül veszteséges helyzethez vezetett.

(235)

A nettó pénzforgalom az uniós gyártó önfinanszírozó képességét jelzi. A nettó pénzforgalom elemzése 2023-ban jelentős visszaesést mutatott, amely a figyelembe vett időszak végéig fennállt, összhangban a többi fő kármutató esetében megfigyelt tendenciával.

(236)

Hasonlóképpen, a beruházások 2023-tól kezdődően csökkenő tendenciát mutattak. Összességében a figyelembe vett időszak alatt a Lanxess beruházásai meredeken (84 %-kal) csökkentek, és főként a gépek karbantartásához kapcsolódtak. A beruházásokban a 2023 és a vizsgálati időszak közötti periódusban tapasztalt drámai visszaesés a PBTC uniós értékesítésének veszteséges alakulását tükrözte.

(237)

A beruházások megtérülése a beruházások könyv szerinti nettó értékének százalékában kifejezett nyereség. A fent ismertetett fejlemények nyomán a beruházások megtérülése 2022-től a figyelembe vett időszak végéig folyamatosan csökkent.

(238)

Ami a tőkebevonási képességet illeti, a romló üzleti környezet miatt a tőkebevonás jelentősen megdrágult és nehezebbé vált az uniós gazdasági ágazat számára. Mindenesetre a Bizottság úgy véli, hogy a tőkebevonási képesség ebben az esetben semmilyen módon nem befolyásolná a kár értékelését.

4.6.   A kárra vonatkozó következtetés

(239)

A figyelembe vett időszak alatt a fő makrogazdasági mutatók kedvezőtlen tendenciát mutattak: az uniós termelési volumen 32 %-kal, a kapacitáskihasználás 31 %-kal, az uniós értékesítési volumen 46 %-kal, a foglalkoztatás pedig 30 %-kal esett vissza. Az említett mutatók főként 2023-tól kezdődően csökkentek drámaian, és ez a negatív tendencia a figyelembe vett időszak hátralevő részében is fennállt.

(240)

Hasonló kép rajzolódik ki a mikroökonómiai mutatók tekintetében is. Az uniós értékesítések jövedelmezősége csak 2022-ben volt (kissé) pozitív, de ezt követően visszaesett, és az uniós gazdasági ágazat 2023-tól kezdődően veszteségessé vált. Hasonlóképpen, a figyelembe vett időszak elején pozitív pénzforgalom 2023-tól kezdődően negatívba fordult. A termelés százalékában kifejezett év végi zárókészletek 10 % fölé nőttek 2023-tól kezdődően, amikor a Kínából érkező növekvő behozatal hatása már fenntarthatatlanná kezdett válni az uniós gazdasági ágazat számára.

(241)

A Kínából származó import volumene a figyelembe vett időszakban 38 %-kal csökkent. A figyelembe vett időszakban az éves felhasználás több mint 1 000 tonnával csökkent, a Kínából érkező éves behozatal pedig ugyanebben az időszakban több mint 2 500 tonnával nőtt, ami azt eredményezte, hogy a Kínából érkező kivitelnek ennek megfelelően megnőtt a részesedése a piacon (amely a Lanxesst és a kínai exportőröket foglalta magában), mivel a kínai árak a figyelembe vett időszakban jelentősen alákínáltak az uniós gazdasági ágazat árainak. A vizsgálati időszak alatt az érintett ország exportőreinek alákínálási különbözete jelentős volt, és 20–40 % között mozgott (amint azt a (206) preambulumbekezdés vázolja).

(242)

A Kínából érkező, alacsony árú dömpingelt behozatal emellett jelentős árlenyomást okozott az uniós gazdasági ágazat számára. Ennek eredményeként az uniós gazdasági ágazat még az előállítási költségeit fedező árakon sem tudott értékesíteni (a költségek 2023 utáni csökkenő tendenciája ellenére sem), és 2023-tól veszteségessé vált.

(243)

A figyelembe vett időszakban a nettó beruházások megdöbbentő mértékben, 84 %-kal szűkültek és a beruházások megtérülése, valamint a pénzforgalom 2023-tól kezdődően negatívba fordul, miközben az alkalmazottak száma 30 %-kal csökkent a figyelembe vett időszak alatt. Ebből következik, hogy az uniós gazdasági ágazat egzisztenciális fenyegetéssel néz szembe a dömpingelt behozatal megnövekedett áramlása miatt; itt kell megjegyezni, hogy a Lanxess már jelentősen csökkentette munkaerő-állományát.

(244)

A pénzügyi mutatók – például a nyereség, a pénzforgalom és a beruházások megtérülése – negatív alakulása befolyásolta az uniós gazdasági ágazat azon képességét, hogy jelentős beruházásokat hajtson végre, ami a növekedését akadályozza.

(245)

A fentiek alapján a Bizottság az eljárás e szakaszában arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazatot az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében jelentős kár érte.

5.   OK-OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉS

(246)

Az alaprendelet 3. cikkének (6) bekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy a Kínából érkező dömpingelt behozatal okozott-e jelentős kárt az uniós gazdasági ágazatnak. A Bizottság emellett az alaprendelet 3. cikkének (7) bekezdésével összhangban azt is megvizsgálta, hogy ezzel egy időben más ismert tényezők okozhattak-e kárt az uniós gazdasági ágazatnak. A Bizottság gondoskodott arról, hogy a kínai dömpingelt behozatalon kívüli egyéb tényezők által esetlegesen előidézett károkat ne a dömpingelt behozatalnak tulajdonítsa. Ezek a tényezők a következők voltak: az egyéb harmadik országokból érkező behozatal, az uniós gyártó exportteljesítménye, a nyersanyagköltségek változásainak hatásai és az uniós piaci kereslet.

5.1.   A dömpingelt behozatal hatásai

(247)

A Kínából érkező behozatal mennyisége a figyelembe vett időszakban 38 %-kal, a 2022. évi 6 742 tonnáról a vizsgálati időszakban megfigyelt 9 290 tonnára nőtt. Amint azt a (200) preambulumbekezdés kifejti, ez a jelentős növekedés egybeesett a belső felhasználás 7 %-os csökkenésével, míg az uniós gyártó belföldi értékesítései ugyanebben az időszakban 46 %-kal csökkentek.

(248)

Ennek eredményeként a figyelembe vett időszakban Kína piaci részesedése [38–51] %-ról [57–76] %-ra nőtt. Eközben az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése ugyanilyen arányban csökkent (tekintettel arra, hogy az uniós piacot lényegében csak a Lanxess és a kínai exportáló gyártók szolgálják ki), és a vizsgálati időszakban [45–60] %-ról mindössze [26–35] %-ra esett vissza.

(249)

Az uniós gyártó már a figyelembe vett időszak elején jelentős kínai behozatallal volt kénytelen számolni, az ellátási láncok zavarai és a vevők általi rendkívüli készletfelhalmozás ellenére is. A dömpingelt behozatal hatásai 2023-tól tovább súlyosbodtak, mivel az említett behozatal tovább növelte piaci részesedését, és egyre nagyobb árnyomást gyakorolt a nehéz helyzetben lévő uniós gazdasági ágazatra. Míg 2022-ben az uniós gyártónak továbbra is sikerült visszafogott mértékű nyereséget elérnie, az uniós gazdasági ágazat számára fenntarthatatlanná vált az a nyomás, amelyet az azt követő időszakban az uniós gyártó termelési költségeinél jelentősen alacsonyabb dömpingárakon érkező, növekvő behozatali volumen jelentett. Az uniós gazdasági ágazat nem tudta oly mértékben megnövelni értékesítési árait, hogy fedezhesse az előállítási költségeket, mivel a kínai PBTC-behozatal miatt tisztességtelen versennyel szembesült. A termelési volumenben és a piaci részesedésben bekövetkező veszteségek mérséklése érdekében az uniós gyártó arra kényszerült, hogy jövedelmezősége rovására csökkentse az árakat. Az uniós gazdasági ágazat 2023-tól rendkívül veszteségessé vált. Ezért a Kínából érkező dömpingelt behozatal az alaprendelet 3. cikkének (3) bekezdése értelmében leszorította az uniós gazdasági ágazat árait.

(250)

A fenti megfontolásokra tekintettel a Bizottság ideiglenesen megállapította, hogy az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kárt a Kínából érkező, az alaprendelet 3. cikkének (6) bekezdése értelmében vett dömpingelt behozatal okozta. Az említett kár mind a volumenekre, mind pedig az árakra hatással volt.

5.2.   Egyéb tényezők hatásai

5.2.1.   A harmadik országokból érkező behozatal

(251)

A panasz alapján a vizsgálati időszakban (Kínától eltekintve) az Indiából érkező behozatal nem volt jelentős (az uniós felhasználás mintegy 0,1 %-a). A kínai behozatal tehát lényegében a vizsgált termék egyetlen alternatív beszerzési forrása az Unióban. Következésképpen, mivel a harmadik országokból érkező behozatal volumenét tekintve tulajdonképpen nem létezik, e behozatalról észszerűen nem feltételezhető, hogy befolyásolta volna a dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kár közötti ok-okozati összefüggést:

5.2.2.   Az uniós gazdasági ágazat exportteljesítménye

(252)

Az uniós gyártó exportvolumene a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

12. táblázat

Az uniós gyártó exportteljesítménye

 

2022

2023

2024

Vizsgálati időszak

Exportvolumen (tonna)

[500 –700 ]

[300 –400 ]

[350 –450 ]

[350 –450 ]

Index

100

63

59

61

Átlagár (EUR/tonna)

[2 400 –3 200 ]

[2 100 –2 800 ]

[1 400 –1 900 ]

[1 400 –1 900 ]

Index

100

88

59

58

Forrás:

Lanxess.

(253)

A termelési volumenhez és a belföldi értékesítéshez hasonlóan az uniós gazdasági ágazat exportvolumene is jelentősen csökkent a figyelembe vett időszakban, különösen 2023-tól kezdődően. Az exportárak pedig ugyanazt a tendenciát követték, mint az uniós piaci árak.

(254)

A független vevők részére történő kivitel azonban az uniós gazdasági ágazat teljes uniós értékesítésének csupán mintegy [7–10] %-át tette ki, ami a figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat termelésén belül mintegy 5 %-nak felel meg. A Bizottság ezért ideiglenesen arra a következtetésre jutott, hogy jóllehet az uniós gazdasági ágazat exportteljesítménye hozzájárult a jelentős kárhoz, mégsem gyengítette a Kínából érkező dömpingelt behozatal és a megállapított jelentős kár közötti ok-okozati összefüggést.

5.2.3.   Kereslet az Unióban

(255)

Az uniós piac a figyelembe vett időszak alatt valóban szűkült 7 %-kal, jóllehet a vizsgálati időszakot megelőző években nagyrészt stabil maradt. A szokásos versenyfeltételek mellett egy zsugorodó piacon az összes piaci szereplő értékesítési volumene többé-kevésbé egyenlő mértékben csökkent volna. A jelen ügyben azonban a kínai behozatal a figyelembe vett időszakban további [20–25] százalékpontos piaci részesedést szerzett az uniós piacon az uniós gazdasági ágazat kárára, amelynek piaci részesedése ugyanebben az időszakban ugyanilyen mértékben csökkent. A Bizottság megállapítása szerint tehát a jelen ügyben a keresletvisszaesés nem okozott jelentős kárt az uniós gazdasági ágazatnak.

5.2.4.   A nyersanyagköltségek változásai

(256)

A nyersanyagárak elkerülhetetlenül befolyásolják bármely termék árképzését. Jelen ügyben az uniós gyártó a figyelembe vett időszak elején képes volt megemelni az értékesítési árakat, hogy fedezze a növekvő előállítási költségeket, és bizonyos szintű nyereséget érjen el. 2023-tól azonban a nyersanyagárak fokozatos csökkenése ellenére a Lanxess az agresszíven árazott kínai PBTC megnövekedett beáramlása miatt arra kényszerült, hogy a PBTC-t a költségek alatt értékesítse. A költségnövekedés áthárítására való képtelenség és a jövedelmezőség zuhanása csupán a dömpingelt behozatal által okozott kár megnyilvánulása volt, nem pedig a Lanxess által okozott teljesítménycsökkenés. A nyersanyagköltségek figyelembe vett időszak alatti ingadozása tehát nem tekinthető olyan tényezőnek, amely gyengítené a dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kár közötti ok-okozati összefüggést.

5.3.   Az ok-okozati összefüggésre vonatkozó következtetés

(257)

A Bizottság megállapította, hogy az egyrészről a Kínából érkező dömpingelt behozatal, másrészről az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kár között ok-okozati összefüggés áll fenn. Időbeli egybeesés volt a dömpingelt behozatal volumenének és piaci részesedésének jelentős növekedése és az uniós gazdasági ágazat teljesítményének romlása között, amely különösen 2023-tól kezdődően vált láthatóvá. A kereslet zsugorodásával jellemezhető piacon a dömpingelt behozatal megnövekedett volumene erodálta az uniós gazdasági ágazat működési rátáját és azon képességét, hogy olyan árakat határozzon meg, amelyek fedeznék a termelési költségeket; ez egyértelműen az árleszorítás fennállását jelzi. Ez a helyzet 2023-ban és a vizsgálati időszakban az uniós gyártó veszteségéhez vezetett.

(258)

A Bizottság más lehetséges tényezőket is megvizsgált, amelyek hatással lehettek az uniós gazdasági ágazat helyzetére. A Bizottság megkülönböztette és szétválasztotta e tényezőknek az uniós gazdasági ágazat helyzetére gyakorolt hatásait a dömpingelt behozatal káros hatásaitól.

(259)

Az egyéb harmadik országokból érkező behozatal hatásait illetően a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy – az elhanyagolható indiai behozatal kivételével – harmadik országokból nem érkezett behozatal (lásd a (251) preambulumbekezdést). Ezért észszerűen nem feltételezhető, hogy ez a tényező kárt okozhatott volna az uniós gazdasági ágazatnak. Hasonlóképpen, a független vevők részére történő kivitel az uniós gazdasági ágazat teljes értékesítésének csak korlátozott részét tette ki (lásd a (254) preambulumbekezdést), és bár az uniós gazdasági ágazat exportteljesítménye hozzájárulhatott a jelentős kárhoz, nem gyengítette a Kínából érkező dömpingelt behozatal és a megállapított kár közötti ok-okozati összefüggést.

(260)

Végezetül: a figyelembe vett időszakban a jelentős kárt nem a nyersanyagárak ingadozása, és nem is az uniós felhasználás enyhe visszaesése okozta. A dömpingelt behozatal által az eladási árakra gyakorolt nyomás abban nyilvánult meg, hogy az uniós gazdasági ágazat még a csökkenő termelési költségeket sem tudta áthárítani. Továbbá az, hogy az uniós gazdasági ágazat a csak mérsékelten csökkenő kereslet ellenére jelentősen veszített piaci részesedéséből az uniós piacon, inkább az alacsony árú kínai behozatal növekvő volumene által okozott árerózió és az említett dömpingelt behozatal miatt elszenvedett kár bizonyítéka.

(261)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a Kínából érkező dömpingelt behozatal jelentős kárt okozott az uniós gazdasági ágazatnak, és az egyéb tényezők (a más országokból érkező behozatal, az uniós gazdasági ágazat exportteljesítménye, a nyersanyagköltségek ingadozása és a keresletvisszaesés) – akár külön-külön, akár együttesen vizsgálva – nem gyengítették vagy szüntették meg a jelentős kár és a dömpingelt behozatal közötti ok-okozati összefüggést. A kár az alacsonyabb piaci részesedésből, termelésből, termelésikapacitás-kihasználásból, foglalkoztatási szintekből, jövedelmezőségből, zárókészletekből és pénzforgalomból, valamint a beruházások csökkent megtérüléséből adódik. Továbbá, amint azt a (249) preambulumbekezdés kifejti, az uniós gazdasági ágazat a Kínából érkező dömpingelt behozatal miatt árlenyomást szenvedett.

6.   AZ INTÉZKEDÉSEK SZINTJE

6.1.   Alulértékesítési különbözet

(262)

A kár megszűnne, ha az uniós gazdasági ágazat az alaprendelet 7. cikkének (2c) és (2d) bekezdése értelmében képes lenne egy meghatározott irányáron értékesíteni, és ezáltal elérne egy meghatározott nyereségcélt.

(263)

Az alaprendelet 7. cikkének (2c) bekezdésével összhangban a Bizottság a nyereségcél megállapítása során figyelembe vette a vizsgált országból érkező behozatal megnövekedése előtti jövedelmezőséget, a költségek, a beruházások, a kutatás-fejlesztés és az innováció teljes költségének fedezéséhez szükséges jövedelmezőséget, valamint azt a jövedelmezőséget, amelyre rendes versenyfeltételek között számítani lehet. Ez a haszonkulcs nem lehet 6 %-nál kisebb.

(264)

Az egyetlen uniós gyártó nyeresége a figyelembe vett időszakban 6 % alatt volt, és az azt megelőző időszakra vonatkozóan nem nyújtottak be a jövedelmezőséget alátámasztó megalapozott adatokat. Ezért ezen évek egyike sem használható fel az alaprendelet 7. cikkének (2c) bekezdése alkalmazásában a nyereségcél megállapításához. Továbbá az uniós gyártó nem fogalmazott meg kellően alátámasztott állítást az elmaradt beruházások összegéről, illetve a K+F és az innováció költségeiről. Mindezek miatt a Bizottság a 6 %-os minimális nyereségcélból indult ki, és a kárt nem okozó ár megállapítása érdekében ezzel növelte meg az uniós gazdasági ágazat tényleges termelési költségét.

(265)

Továbbá mivel a 7. cikk (2d) bekezdésével összhangban az érdekelt felek a felsorolt ILO-egyezmények, illetve a többoldalú környezetvédelmi megállapodások és azok jegyzőkönyvei következtében felmerülő jelenlegi vagy jövőbeli költségekkel kapcsolatban nem fogalmaztak meg tényekkel alátámasztott észrevételeket, a Bizottság az így megállapított kárt nem okozó árat nem növelte meg további költségösszeggel.

(266)

A Bizottság ezt követően úgy határozta meg az alulértékesítési különbözetet, hogy a Kínában működő, a mintában szereplő együttműködő exportáló gyártók által alkalmazott importárnak az alákínálás-számítás céljából meghatározott súlyozott átlagos értékét összehasonlította az uniós gyártó által az uniós piacon a vizsgálati időszakban értékesített hasonló termék súlyozott átlagos kárt nem okozó árával. Az ezen összehasonlítás során megállapított esetleges különbséget a Bizottság kifejezte a behozatalok CIF-alapon számított súlyozott átlagos értékének százalékában.

(267)

Az alulértékesítési különbözet az „egyéb együttműködő vállalatok” és „az érintett országból származó minden más behozatal” esetében ugyanúgy kerül meghatározásra, mint a szóban forgó vállalatokra és behozatalokra vonatkozó dömpingkülönbözet a 3.5. szakaszban.

Vállalat

Alulértékesítési különbözet (%)

Jiyuan Qingyuan Water Treatment Co., Ltd.

105,6

Nantong Uniphos Chemicals Co., Ltd.

119,0

Shandong Taihe Technologies Co., Ltd.

104,9

A mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártók

109,7

Minden egyéb kínai exportáló gyártó

119,0

(268)

A jelen ügyben a panaszos azt állította, hogy az alaprendelet 7. cikkének (2a) bekezdése értelmében nyersanyagpiaci torzulások állnak fenn. Ennek megfelelően az intézkedések megfelelő szintjére vonatkozó értékelés elvégzéséhez a Bizottság az alaprendelet 7. cikkének (2a) bekezdésével összhangban elsőként megállapította annak a vámnak az összegét, amely torzulások hiányában megszüntetné az uniós gazdasági ágazatot érő kárt. Ezt követően a Bizottság megvizsgálta, hogy a mintában szereplő exportáló gyártók dömpingkülönbözete nagyobb lenne-e az alulértékesítési különbözetüknél.

6.2.   Nyersanyagpiaci torzulások

(269)

A panaszos a panaszban elegendő bizonyítékot szolgáltatott arra vonatkozóan, hogy az alaprendelet 7. cikke (2a) bekezdésének értelmében Kínában nyersanyagpiaci torzulások állnak fenn az érintett termék tekintetében. A panaszban szereplő bizonyítékok szerint az érintett termék előállítási költségének több mint 17 %-át kitevő foszfor-triklorid (a továbbiakban: PCl3) Kínában 0 %-os héa-visszatérítés hatálya alá tartozik.

(270)

Ezért az eljárás megindításáról szóló értesítésben foglaltaknak megfelelően, az alaprendelet 7. cikke (2a) bekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgálta az állítólagos torzulások és az alaprendelet 7. cikke (2a) bekezdésének értelmében vett bármely egyéb torzulás fennállását Kínában.

(271)

A Bizottság elsőként azonosította a mintában szereplő egyes exportáló gyártók által az érintett termék előállítása során felhasznált fő nyersanyagokat. A mintában szereplő három exportáló gyártó nem használ PCl3-at nyersanyagként a PBTC előállításához. Ehelyett DMPI-t vásárolnak, amely PCl3-ból és metanolból előállított vegyi anyag. A PCl3 tehát a PBTC upstream nyersanyaga, tekintettel arra, hogy a DMPI-nek (a PBTC fő nyersanyagának) egyik összetevőjeként szolgáló nyersanyag. Ezért még ha a mintában szereplő exportáló gyártók nem is vásárolnak PCl3-at, élvezhetik a PCl3-at érintő esetleges nyersanyagpiaci torzulás előnyeit.

(272)

A Bizottság a 7. cikke (2a) bekezdése szerinti torzulások által érintett nyersanyagnak azokat az érintett termék előállítási költségének legalább 17 %-át kitevő nyersanyagokat tekintette. A Bizottság először a mintában szereplő minden egyes exportáló gyártó esetében azonosította a termelési tényezőiket. Először a Bizottság megállapította, hogy mennyi PCl3 kell egy tonna DMPI előállításához; ehhez a panaszos által benyújtott, a saját előállítási folyamatára (többek között nyersanyagok, energia, munkaerő, általános költségek) vonatkozó adatokat használta. Ezt követően a mintában szereplő exportáló gyártók által szolgáltatott felhasználási arányok alapján és az egyes termelési tényezők torzulástól mentes brazíliai árainak figyelembevételével megállapította, hogy a DMPI a mintában szereplő egyes exportáló gyártók PBTC -előállítási költségének hány százalékát teszi ki. Végül a Bizottság azt a százalékot, amelyet a PCL3 a DMPI előállítási költségében kitett, alkalmazta arra a százalékra, amelyet a DMPI a PBTC előállítási költségében kitesz. Ennek eredményeként a Bizottság megállapította, hogy a PCl3 a mintában szereplő három exportáló gyártó mindegyike esetében a PBTC előállítási költségének több mint 17 %-át tette ki.

(273)

A Bizottság ezt követően megvizsgálta, hogy a PCl3 árát torzította-e valamely, az alaprendelet 7. cikkének (2a) bekezdésében felsorolt intézkedés: kettős árképzési rendszerek, exportadók, exportkülönadók, exportkvóták, exporttilalom, az exportra kivetett fiskális célú adók, engedélyezési előírások, minimum exportár, a hozzáadottérték-adó (héa) visszatérítésének csökkentése vagy megvonása, az exportőrök korlátozása a vámkezelés helyének megválasztásában, minősített exportőrök jegyzéke, belföldi piaci kötelezettségek, saját célú bányászat. E célból a Bizottság a kínai héakulcsokról szóló weboldalt (118) vett figyelembe, amely megerősítette, hogy a PCl3-ra 13 %-os héa vonatkozott, és a vizsgálati időszak alatt az export esetében a héa-visszatérítés 0 % volt.

(274)

Ezt követően a Bizottság összehasonlította a PCl3 árát a reprezentatív nemzetközi piac áraival. Tekintettel arra, hogy a mintában szereplő exportáló gyártók egyike sem vásárolt PCl3-at, a Bizottság a kínai vegyi anyagok áraira vonatkozó nyilvánosan hozzáférhető adatokat (119) használt fel, amelyek azt mutatták, hogy a vizsgálati időszakban a PCl3 kínai árainak átlaga 5 714 CNY volt. A Bizottság ezt az árat összehasonlította a GTA-ban a PCl3-nak a vizsgálati időszakban az összes országból az összes országba történő behozatalára vonatkozóan megtalálható behozatali statisztikákkal, melyek alapján a súlyozott átlagár 11 136 CNY-re adódott. Mivel a PCl3 kínai árai a nemzetközi importárak 51 %-át tették ki, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a kínai árak jelentősen alacsonyabbak voltak, mint a reprezentatív nemzetközi piac árai.

(275)

A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a Pcl3 esetében az alaprendelet 7. cikkének (2a) bekezdése értelmében torzulás áll fenn.

6.2.1.   Az uniós érdek az alaprendelet 7. cikkének (2b) bekezdése alapján

(276)

Az alaprendelet 7. cikkének (2b) bekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy egyértelműen megállapítható-e az, hogy az Uniónak érdekében áll az ideiglenes vámoknak az alaprendelet 7. cikkének (2a) bekezdésével összhangban történő megállapítása. Az uniós érdek meghatározása a jelen vizsgálathoz kapcsolódó összes releváns információ mérlegelésén alapult, ideértve az exportáló országban rendelkezésre álló szabad kapacitásokat, a nyersanyagokért folyó versenyt és az uniós vállalatok beszállítói láncaira gyakorolt hatásokat is.

(277)

A Bizottság információkat kért az érdekelt felektől annak megállapítása érdekében, hogy az alaprendelet (2) vagy (2a) bekezdése alkalmazandó-e. Minden érdekelt felet felkért arra, hogy nyújtsák be az eljárás megindításáról szóló értesítésben szereplő releváns információkat. Külön kérdőívet küldött a kínai kormánynak, továbbá az ügy megindításától elérhető kérdőívek segítségével is tájékoztatást kért minden érdekelt féltől.

6.2.1.1.   Szabad kapacitás az exportáló országban

(278)

Az exportáló gyártók PBTC-vel kapcsolatos szabad kapacitása meghaladja a 25 kt-t, ami majdnem kétszerese a vizsgálati időszak alatti uniós felhasználásnak. Ezért fennáll annak a lehetősége, illetve ösztönzés is van arra, hogy a Kínából érkező PBTC dömpingelt behozatala továbbra is jelentős mennyiségben lépjen be az uniós piacra, még akkor is, ha a vámok szintjét az alaprendelet 7. cikkének (2a) bekezdése alapján állapítják meg.

6.2.1.2.   A nyersanyagokért folyó verseny

(279)

A nyersanyagok terén tapasztalható verseny értékelése a foszfor-trikloridra (PCl3) összpontosított. A PCl3 előállításához használt nyersanyag a sárga foszfor (P4) és a klór (CL2). A PCl3 előállításához használt kulcsfontosságú input a sárga foszfor, amely upstream input a PBTC előállítása során az Unióban és Kínában egyaránt. Lényegében a nyersanyagok terén fennálló erős verseny a sárga foszfor szintjén jelentkezik. A sárga foszfort világszinten csak néhány olyan régióban gyártják, ahol vannak rendelkezésre álló foszfátkészletek, nevezetesen Kínában, Kazahsztánban és az Egyesült Államokban.

(280)

A sárga foszfor Kínában belföldön elérhető, az uniós gyártóknak azonban nincs belföldi forrásuk, és a sárga foszfort harmadik országokból, elsősorban Kazahsztánból vagy Kínából kell importálniuk és a nyílt piacon megvásárolniuk, ahol az árakat a globális kereslet-kínálat dinamikája, az energiaköltségek és a geopolitikai tényezők befolyásolják. A kínai gyártóktól eltérően az uniós gyártók nem részesülnek az exportkorlátozások előnyeiből, amelyek megvédhetik őket az áringadozástól. Ez a strukturális ellátási hátrány a foszfor uniós továbbfelhasználóit – köztük a panaszost – lényegesen kedvezőtlenebb helyzetbe hozza, mint a kínai exportáló gyártókat. Ez még akkor is igaz, ha ezek a kínai gyártók nem közvetlenül vásárolnak sárga foszfort, hanem közvetve szerzik be azt, vagyis először a PCI3, majd a dimetil-foszfit (a PBTC-gyártás közvetlen upstream inputjának) egyik összetevőjeként.

6.2.1.3.   Az uniós vállalatok beszállítói láncaira gyakorolt hatások

(281)

Az uniós vállalatok foszforral kapcsolatos ellátási láncára vonatkozó információk hiányában a Bizottság az intézkedéseknek a dömpingkülönbözet szintjén kifejtett lehetséges hatását kizárólag a downstream ellátási lánc – a PBTC felhasználói ágazata – tekintetében elemezte.

(282)

Ehhez mind a 25 ismert felhasználót felkérte arra, hogy szolgáltassanak információt, többek között annak értékelésére vonatkozóan, hogy az intézkedések bevezetése milyen hatással lenne az ellátási láncra. A felhasználói ágazat igen korlátozott együttműködése (a PBTC uniós piacának kevesebb mint 10 %-a) arra utal, hogy hogy nem számolnak a vámok kivetéséből eredő jelentős fennakadásokkal annak ellenére, hogy két együttműködő felhasználó szerint várhatóan kevesebb PBTC áll majd rendelkezésre, növekednek az árak és a gyártási folyamataikban valószínűleg át kell állniuk alternatív kémiai anyagra.

(283)

Az uniós gazdasági ágazatban rendelkezésre álló szabad kapacitás, amely a teljes uniós felhasználást lefedi, hosszú távon garantálni fogja a PBTC-ellátás biztonságát.

(284)

Dömpingelt behozatal hiányában az uniós gazdasági ágazat várhatóan növelné termelését és javítaná kapacitáskihasználását, ezáltal pedig csökkennének az egységköltégek, és az iparág alacsonyabb értékesítési árak mellett fenn tudná tartani nyereségességét. Ezáltal a továbbfelhasználók könnyebben hozzá tudnának jutni a helyben beszerzett agyagokhoz, csökkenne a harmadik országok ellátási láncaitól való függőségük és erősödne az ellátás terén a rezilienciájuk.

6.2.2.   Az uniós érdekre vonatkozó következtetés az alaprendelet 7. cikkének (2b) bekezdése alapján

(285)

A jelen vizsgálathoz kapcsolódó valamennyi releváns információ értékelése alapján a Bizottság ideiglenesen arra a következtetésre jutott, hogy az Uniónak érdekében áll az ideiglenes vámok összegének az alaprendelet 7. cikkének (2a) bekezdésével összhangban történő meghatározása.

6.3.   Az intézkedések mértékére vonatkozó következtetés

(286)

A fenti értékelés alapján az ideiglenes dömpingellenes vámokat az alaprendelet 7. cikkének (2a) bekezdésével összhangban az alábbiak szerint indokolt megállapítani.

Vállalat

Ideiglenes dömpingkülönbözet (%)

Jiyuan Qingyuan Water Treatment Co., Ltd.

210,4

Nantong Uniphos Chemicals Co., Ltd.

219,4

Shandong Taihe Technologies Co., Ltd.

182,9

A mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártók

200,4

Minden egyéb kínai exportáló gyártó

219,4

7.   AZ UNIÓS ÉRDEK

(287)

Miután az alaprendelet 7. cikke (2a) bekezdésének alkalmazása mellett döntött, a Bizottság az alaprendelet 21. cikkével összhangban megvizsgálta, hogy a kárt okozó dömping megállapítása ellenére egyértelműen kijelenthető-e, hogy a jelen ügyben az intézkedések elfogadása nem szolgálja az Unió érdekét. Az uniós érdek meghatározása az összes érintett érdek értékelésén alapult, beleértve az uniós gazdasági ágazat, az importőrök és a felhasználók érdekét is.

7.1.   Az uniós gazdasági ágazat érdeke

(288)

Amint azt a (190) preambulumbekezdés közli, a PBTC-t a vizsgálati időszakban egy uniós gyártó gyártotta: a Lanxess.

(289)

Egy olyan helyzetben, amikor a termelési volumen és az uniós értékesítés jelentősen visszaesett a figyelembe vett időszak alatt, és amikor az uniós gazdasági ágazat súlyos veszteségeket szenvedett el, miközben a dömpingelt kínai PBTC-behozatal beáramlásával szembesült, a dömpingellenes vámok kivetése várhatóan helyreállítja a tisztességes kereskedelmi feltételeket a PBTC uniós piacán. Az egyenlő versenyfeltételek helyreállítása véget vetne az árlenyomásnak, és lehetővé tenné az uniós gazdasági ágazat számára a jövedelmezőség helyreállítását és javítását, továbbá a munkaerő fenntartását.

(290)

Nagyon valószínű, hogy intézkedések hiányában az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete tovább romlana. Eredményes korrekciós intézkedések hiányában ugyanis komoly a kockázata annak, hogy az egyetlen uniós gyártó teljesen beszünteti a termelést. Ebben az esetben viszont a PBTC uniós felhasználói arra kényszerülnének, hogy teljes mértékben a kínai behozataltól függjenek.

(291)

Továbbá az intézkedések importőrökre vagy felhasználókra gyakorolt esetleges negatív hatása korlátozott lenne (lásd a 7.2. és a 7.3. szakaszt), és azt jelen ügyben felülmúlná az uniós gazdasági ágazat érdeke.

(292)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazat érdekében állna a dömpingellenes vámok kivetése.

7.2.   A független importőrök érdeke

(293)

A független importőrök tekintetében egy három importőrből álló vállalatcsoport (Connect Chemicals) működött együtt jelen vizsgálatban úgy, hogy válaszolt a Bizottság kérdőívére. A Connect Chemicals ellenezte az esetleges dömpingellenes intézkedéseket. A Connect Chemicals esetében a PBTC viszonteladása a teljes forgalomnak csupán [0–10] %-át teszi ki. Ez azt jelenti, hogy ha sor kerül a PBTC-t érintő intézkedések bevezetésére, az importőr üzleti tevékenységére gyakorolt hatás mértéke elhanyagolható lesz. A Bizottság emlékeztet arra, hogy az intézkedések célja a tisztességes kereskedelmi feltételek helyreállítása hogy az Unióban gyártott PBTC és a kínai PBTC vonatkozásában, továbbá hogy az importőröket semmi nem akadályozza meg abban, hogy továbbra is importáljanak kínai PBTC-t.

7.3.   A felhasználók érdeke

(294)

A PBTC fő felhasználási területei i. az ipari és intézményi tisztítás, valamint ii. az ipari vízkezelés és a szennyvízkezelés. A jelen ügyben mindkét szegmensben tevékenykedő felhasználók jelentkeztek.

(295)

A vizsgálat kezdetén rendelkezésre bocsátott felhasználói kérdőívre azonban csak két felhasználó (a Hypred és a Kurita) válaszolt, amelyek a PBTC-t speciálisabb módon használják fel (elsősorban a mezőgazdasági/élelmiszeripari tisztítás, illetve az ipari vízkezelés területén). Más felhasználók a célzott felhasználói kérdőív kitöltése nélkül vettek részt a vizsgálatban.

(296)

A Hypred és a Kurita pénzügyi teljesítménye azt mutatta, hogy [2–10] %-os egészséges haszonkulccsal működnek. Ezenkívül a szóban forgó felhasználók által beküldött adatok azt is jelezték, hogy a PBTC költségeinek az előállítási költséghez viszonyított aránya elenyésző, és általában az előállítási költség legfeljebb 10 %-át teszi ki. Ezenkívül a PBTC-t tartalmazó termékekből származó bevételük nem haladta meg a vállalat teljes bevételének 10–25 %-át. Ezenkívül a jelentkező felhasználók által vásárolt PBTC egy része (15–35 %) az uniós gazdasági ágazattól származott. A javasolt intézkedések bevezetése esetén a felhasználók teljes jövedelmezőségére gyakorolt hatás várhatóan korlátozott lesz (de semmi esetre sem haladja meg az 1 százalékpontot).

(297)

Ezenkívül a felhasználók érdekeinek elemzésével összefüggésben figyelemre méltó, hogy a Kurita elismerte, hogy a kár elsődleges oka a jelek szerint a PBTC kínai behozatala.

(298)

A Kurita és a Hypred a kínai behozataltól eltérő beszerzési forrásokra való átállás kapcsán előadta, hogy az uniós gazdasági ágazat nem tudta kielégíteni a PBTC iránti keresletet.

(299)

A felek nem szolgáltattak megalapozott bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy az egyetlen uniós gyártó ne lenne képes kielégíteni az uniós felhasználók által támasztott keresletet. Bár az uniós gyártó működési rátája a (215) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint csökkenhetett a hanyatló piacon, termelési kapacitásuk a figyelembe vett időszak alatt stabil és elegendő szintű maradt. Megjegyzendő, hogy a Lanxess termelési kapacitása több mint 5 000 tonnával meghaladta az uniós felhasználást. Ezért az uniós gyártó a kínai importforgalomtól függetlenül képes kielégíteni a felhasználó iparágak ellátási igényeit.

(300)

A fentiek tények fényében – amelyek azt bizonyítják, hogy az intézkedések korlátozott hatást gyakorolnak a PBTC felhasználóira – a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a kínai PBTC-behozatal elleni intézkedések hiányában a felhasználók számára jelentkező esetleges előnyök nem ellensúlyozhatják azokat a negatív következményeket, amelyeket a jelenlegi helyzet gyakorolna az uniós gazdasági ágazatra és amelyek szélsőséges esetben akár a PBTC-ágazat megszűnéséhez is vezethetnének.

7.4.   Az uniós érdekre vonatkozó következtetés

(301)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nem állnak fenn olyan kényszerítő okok, amelyek miatt a Kínából származó PBTC behozatalára vonatkozó intézkedések bevezetése a vizsgálat e szakaszában ne szolgálná az Unió érdekét.

8.   IDEIGLENES DÖMPINGELLENES INTÉZKEDÉSEK

(302)

A Bizottságnak a dömpinggel, a kárral, az ok-okozati összefüggéssel, az intézkedések szintjével és az uniós érdekkel kapcsolatos következtetései alapján helyénvaló ideiglenes intézkedéseket bevezetni annak megakadályozása érdekében, hogy a dömpingelt behozatal további kárt okozzon az uniós gazdasági ágazatnak.

(303)

A Kínából származó PBTC behozatalára vonatkozóan az alaprendelet 7. cikke (2a) bekezdésének a) pontjának megfelelően ideiglenes dömpingellenes intézkedéseket kell bevezetni. A Bizottság a (285) preambulumbekezdésben arra a következtetésre jutott, hogy a kár megszüntetésének megfelelő szintje a dömpingkülönbözet.

(304)

A fentiek alapján az ideiglenes dömpingellenes vám vámtételei a vámfizetés nélküli, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve a következők:

Vállalat

Ideiglenes dömpingkülönbözet (%)

Jiyuan Qingyuan Water Treatment Co., Ltd.

210,4

Nantong Uniphos Chemicals Co., Ltd.

219,4

Shandong Taihe Technologies Co., Ltd.

182,9

A mellékletben felsorolt, a mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártók

200,4

Minden egyéb kínai exportáló gyártó

219,4

(305)

Az e rendeletben egyes meghatározott vállalatok számára megállapított egyedi dömpingellenes vámtételek a vizsgálat ténymegállapításain alapulnak. Ezért a jelen vizsgálat során e vállalatok tekintetében megállapított helyzetet tükrözik. Ezek a vámtételek kizárólag az érintett országból származó és a megnevezett jogalanyok által előállított érintett termék behozatalára vonatkoznak. Az e rendelet rendelkező részében kifejezetten meg nem nevezett vállalatok – ideértve a kifejezetten megnevezett vállalatokkal kapcsolatban álló vállalatokat is – által előállított érintett termék behozatalára „az érintett országból származó minden más behozatal” esetében alkalmazandó vámtételt kell alkalmazni. E behozatal esetében az egyedi dömpingellenes vámtételek nem alkalmazhatók.

(306)

A vámtételek közötti különbségből adódó, az intézkedések kijátszásával kapcsolatos kockázat lehető legkisebbre csökkentése érdekében különleges intézkedésekkel szükséges biztosítani az egyedi dömpingellenes vámok alkalmazását. Az egyedi dömpingellenes vámok alkalmazásának feltétele, hogy a tagállamok vámhatóságainak érvényes kereskedelmi számlát kell bemutatni. A számlának meg kell felelnie az e rendelet 1. cikkében meghatározott követelményeknek. Az ilyen számla bemutatásáig a behozatalra „az érintett országból származó minden más behozatal” esetében alkalmazandó dömpingellenes vám vonatkozik.

(307)

Bár a számla bemutatása szükséges ahhoz, hogy a tagállamok vámhatóságai az egyedi dömpingellenes vámtételeket alkalmazhassák a behozatalra, a vámhatóságoknak nem kizárólag a számlát kell figyelembe venniük. A tagállamok vámhatóságai minden más esethez hasonlóan – az árunyilatkozatban foglalt adatok helytállóságának ellenőrzése céljából, valamint annak biztosítása érdekében, hogy az adott vámtétel alkalmazása vámjogi szempontból indokolt legyen – akkor is kötelesek elvégezni a szokásos ellenőrzéseket és akkor is jogosultak további dokumentumokat (fuvarokmányokat stb.) kérni, ha a bemutatott számla teljesíti az e rendelet 1. cikkében meghatározott összes követelményt.

(308)

Amennyiben a dömpingellenes intézkedések bevezetését követően az alacsonyabb egyedi vámtételű vállalatoktól érkező export volumene jelentősen megnő, ez a volumennövekedés önmagában is tekinthető az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése szerinti, a kereskedelem szerkezetében az intézkedések bevezetése nyomán bekövetkezett változásnak. Ilyenkor – a feltételek teljesülése esetén – kijátszásellenes vizsgálat indítható. Ez a vizsgálat többek között irányulhat annak megállapítására, hogy szükség van-e az egyedi vámtétel(ek) eltörlésére és ebből következően országos hatályú vám kivetésére.

9.   NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL

(309)

A (3) preambulumbekezdésben említett módon a Bizottság nyilvántartásbavételi kötelezettséget vezetett be az érintett termék behozatalára. A nyilvántartásba vételnek az volt a célja, hogy az alaprendelet 10. cikkének (4) bekezdésével összhangban a vámok visszaható hatállyal beszedhetők legyenek.

(310)

Az eljárás ideiglenes szakaszában megfogalmazott ténymegállapítások tükrében a behozatalok nyilvántartásba vételét meg kell szüntetni.

(311)

Az eljárás e szakaszában nem született döntés a dömpingellenes intézkedések esetleges visszamenőleges hatályú alkalmazásáról.

10.   TÁJÉKOZTATÁS AZ ELJÁRÁS IDEIGLENES SZAKASZÁBAN

(312)

A Bizottság az alaprendelet 19a. cikkével összhangban tájékoztatta az érdekelt feleket az ideiglenes vámok tervezett kivetéséről. A Bizottság ezt a tájékoztatást a Kereskedelmi Főigazgatóság internetes honlapján keresztül a nyilvánosság számára is hozzáférhetővé tette. Az érdekelt felek három munkanapot kaptak arra, hogy a kifejezetten nekik megküldött számítások helytállóságával kapcsolatban észrevételeket tegyenek.

(313)

A számítások pontosságával kapcsolatban nem érkezett észrevétel.

11.   ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

(314)

A megfelelő ügyintézés érdekében a Bizottság fel fogja kérni az érdekelt feleket, hogy egy meghatározott határidőig tegyenek írásbeli észrevételeket, és/vagy kérjék a Bizottság és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatásukat.

(315)

Az ideiglenes vámok kivetésével kapcsolatos ténymegállapítások ideiglenesek, és a vizsgálat végleges szakaszában módosíthatók,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1)   A Bizottság ideiglenes dömpingellenes vámot vet ki a Kínai Népköztársaságból származó, jelenleg a 2931 49 80  KN-kód (TARIC-kód: 2931 49 80 60), a Vegyianyag Nyilvántartási Szolgálat (CAS) 37971-36-1 és 66669-53-2 nyilvántartási száma alá tartozó, és az Európai Unióban a 253-733-5 és a 266-442-3 európai közösségi (EC) hivatkozási szám alá besorolt következő termék behozatalára: 2-foszfonobután-1,2,4-trikarbonsav és nátriumsója, a tetranátrium-hidrogén-2-foszfonátbután-1,2,4-trikarboxilát szilárd formában vagy vizes oldatban.

(2)   Az (1) bekezdésben meghatározott, az alábbiakban felsorolt vállalatok által gyártott termékre vonatkozó, a vámfizetés előtti, uniós határparitáson számított nettó árra alkalmazandó ideiglenes dömpingellenes vámtételek a következők:

Származási ország

Vállalat

Az ideiglenes dömpingellenes vám vámtétele (%)

TARIC-kiegészítő kód

Kína

Jiyuan Qingyuan Water Treatment Co., Ltd.

210,4

88CI

Kína

Nantong Uniphos Chemicals Co., Ltd.

219,4

88CJ

Kína

Shandong Taihe Technologies Co., Ltd.

182,9

88CK

Kína

A mellékletben felsorolt egyéb együttműködő vállalatok

200,4

Lásd a mellékletet

Kína

Az érintett országból származó minden más behozatal

219,4

8999

(3)   A (2) bekezdésben megnevezett vállalatok számára meghatározott egyedi vámtételek alkalmazásának feltétele, hogy a tagállamok vámhatóságainak olyan érvényes kereskedelmi számlát mutassanak be, amelyen szerepel a számlát kibocsátó vállalat név és beosztás szerint azonosított tisztségviselője által keltezett és aláírt következő nyilatkozat: „Alulírott igazolom, hogy az e számla tárgyát képező, az Európai Unióba történő kivitelre értékesített (mennyiség, az általunk használt mértékegységben kifejezve) (érintett termék)-t a(z) (vállalat neve és címe) (TARIC-kiegészítő kód) állította elő [érintett ország]-ban/-ben. Kijelentem, hogy az e számlán szereplő adatok hiánytalanok és megfelelnek a valóságnak.” Amíg ilyen számlát nem mutatnak be, a Kínából származó minden más behozatal esetében alkalmazandó vámot kell alkalmazni.

(4)   Az (1) bekezdésben meghatározott termék Unión belüli szabad forgalomba bocsátásának feltétele az ideiglenes vám összegével megegyező vámbiztosíték nyújtása.

(5)   Eltérő rendelkezés hiányában a vámokra vonatkozó hatályos rendelkezések alkalmazandók.

2. cikk

(1)   Az érdekelt felek az e rendeletre vonatkozó írásbeli észrevételeiket az e rendelet hatálybalépésétől számított 15 naptári napon belül nyújthatják be a Bizottságnak.

(2)   Azok az érdekelt felek, amelyek kérni kívánják a Bizottság előtti meghallgatásukat, ilyen irányú kérésüket az e rendelet hatálybalépésétől számított 5 naptári napon belül nyújthatják be.

(3)   Azok az érdekelt felek, amelyek kérni kívánják a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatásukat, ilyen irányú kérésüket az e rendelet hatálybalépésétől számított 5 naptári napon belül nyújthatják be. A meghallgató tisztviselő megvizsgálhatja a határidőn túl benyújtott kérelmeket, és a kérelmek elfogadásáról az adott eset körülményeinek megfelelően határozhat.

3. cikk

(1)   A vámhatóságok a behozataloknak az (EU) 2025/2385 végrehajtási rendelet 1. cikkében elrendelt nyilvántartásba vételét megszüntetik.

(2)   A legfeljebb 90 nappal e rendelet hatálybalépése előtt az Unió területére felhasználás céljából behozott termékek tekintetében gyűjtött adatokat az esetleges végleges intézkedések hatálybalépéséig vagy ezen eljárás megszüntetéséig meg kell őrizni.

4. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2026. május 12-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN


(1)   HL L 176., 2016.6.30., 21. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2016/1036/oj.

(2)  Értesítés a Kínai Népköztársaságból származó egyes alkil-foszfonsavak és ezek nátriumsói behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megindításáról (HL C, C/2025/5021, 2025.9.18., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2025/5021/oj).

(3)  A Bizottság (EU) 2025/2385 végrehajtási rendelete (2025. november 27.) a Kínai Népköztársaságból származó egyes alkil-foszfonsavaknak és ezek nátriumsóinak behozatalára vonatkozó nyilvántartásbavételi kötelezettség bevezetéséről (HL L, 2025/2385, 2025.11.28., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2025/2385/oj).

(4)   https://tron.trade.ec.europa.eu/investigations/case-view?caseId=2813.

(5)  Bizottsági szolgálati munkadokumentum piacvédelmi vizsgálatokhoz a Kínai Népköztársaság gazdaságának jelentős torzulásairól, 2024. április 10. (SWD(2024) 91 final).

(6)  Panasz (nyilvános változat), 74. pont.

(7)  Panasz (nyilvános változat), 64–66. pont.

(8)  A Bizottság (EU) 2024/1064 végrehajtási rendelete (2024. április 9.) a Kínai Népköztársaságból származó egyes alkil-foszfát-észterek behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről (HL L, 2024/1064, 2024.4.10., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2024/1064/oj).

(9)  A Bizottság (EU) 2022/116 végrehajtási rendelete (2022. január 27.) a Kínai Népköztársaságból származó aceszulfám-kálium behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről (HL L 19, 2022.1.28., 22. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2022/116/oj).

(10)  A Bizottság (EU) 2023/2180 végrehajtási rendelete (2023. október 16.) a Kínai Népköztársaságból származó citromsav behozatalára vonatkozó, a Malajziában feladott, akár Malajziából származóként, akár nem ilyenként bejelentett citromsav behozatalára is kiterjesztett végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló (EU) 2021/607 végrehajtási rendeletnek az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1036 rendelete 11. cikkének (4) bekezdése szerinti, új exportőrre vonatkozó felülvizsgálatot követő módosításáról (HL L, 2023/2180, 2023.10.17., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2023/2180/oj).

(11)  A Bizottság (EU) 2021/633 végrehajtási rendelete (2021. április 14.) a Kínai Népköztársaságból és az Indonéziából származó nátrium-glutamát behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről (HL L 132, 2021.4.19., 63. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2021/633/oj).

(12)  Panasz (nyilvános változat), 4.1.3. szakasz.

(13)  Panasz (nyilvános változat), 91. pont.

(14)  Panasz (nyilvános változat), 92–94. pont.

(15)  Panasz (nyilvános változat), 95. pont.

(16)  Panasz (nyilvános változat), 103. pont.

(17)  Panasz (nyilvános változat), 104. pont.

(18)  Panasz (nyilvános változat), 105. pont; lásd még a 4. lábjegyzetet.

(19)  Panasz (nyilvános változat), 106–109. pont.

(20)  Panasz (nyilvános változat), 111–120. pont.

(21)  Panasz (nyilvános változat), 121–124. pont.

(22)  Panasz (nyilvános változat), 125–128. pont.

(23)  Panasz (nyilvános változat), 129–141. pont.

(24)  Panasz (nyilvános változat), 142–143. pont.

(25)  Jelentés: 2. fejezet, 7. o.

(26)  Jelentés: 2. fejezet, 7–8. o.

(27)  Lásd a következő internetcímen: http://finance.people.com.cn/n1/2026/0128/c1004-40654753.html (hozzáférés: 2026. március 5.).

(28)  Jelentés: 2. fejezet, 10. o., 18. o.

(29)  Megtekinthető a következő internetcímen: http://www.npc.gov.cn/zgrdw/englishnpc/Constitution/node_2825.htm (hozzáférés: 2024. április 8.).

(30)  Jelentés: 2. fejezet, 29–30. o.

(31)  Jelentés: 4. fejezet, 57. o., 92. o.

(32)  Jelentés: 6. fejezet, 149–150. o.

(33)  Jelentés: 6. fejezet, 153–171. o.

(34)  Jelentés: 7. fejezet, 204–205. o.

(35)  Jelentés: 8. fejezet, 207–208. o. és 242–243. o.

(36)  Jelentés: 2. fejezet, 19–24. o.; 4. fejezet, 69. o. és 99–100. o.; 5. fejezet, 130–131. o.

(37)  Lásd a következő internetcímen: https://www.thwater.com/rongyu.html (hozzáférés: 2026. március 20.).

(38)  Lásd a következő internetcímen: http://www.qyscl.com.cn/index.php/about/31#31 (hozzáférés: 2026. március 20.).

(39)  Lásd a következő internetcímen: http://www.qyscl.com.cn/index.php/about/31#31 (hozzáférés: 2026. március 20.).

(40)  Lásd a következő internetcímen: https://en.jsac.com.cn/ (hozzáférés: 2026. március 20.).

(41)  Lásd a Nantong Jiangshan Agrochemicals and Chemicals Co. Ltd 2024. évi éves jelentését, 83. o., elérhető a következő internetcímen: https://www.jsac.com.cn/uploadfile/202504/cd9fba280fea622.pdf (hozzáférés: 2026. március 20.).

(42)  Lásd a következő internetcímen: https://chemicalresearchinsight.com/2025/11/01/top-10-companies-in-the-yellow-phosphorus-industry-2025-market-leaders-powering-global-chemicals/ (hozzáférés: 2026. március 20.).

(43)  Lásd a következő internetcímen: https://www.xingfagroup.com/ (hozzáférés: 2026. március 20.).

(44)  Lásd a Hubei Xingfa Chemicals Group 2024. évi éves jelentését, 74. o., elérhető a következő internetcímen: https://file.finance.sina.com.cn/211.154.219.97:9494/MRGG/CNSESH_STOCK/2025/2025-4/2025-04-01/10835918.PDF (hozzáférés: 2026. március 20.).

(45)  Lásd a következő internetcímen: http://en.yunphos.com/ (hozzáférés: 2026. március 20.).

(46)  Lásd a Yunnan Yuntianhua Co. Ltd 2024. évi éves jelentését, 115. o., elérhető a következő internetcímen: http://file.finance.sina.com.cn/211.154.219.97:9494/MRGG/CNSESH_STOCK/2025/2025-3/2025-03-25/10802990.PDF (hozzáférés: 2026. március 20.).

(47)  Lásd a következő internetcímen: https://ypc123456.en.made-in-china.com/ (hozzáférés: 2026. március 20.).

(48)  A KKP alapszabályának 33. cikke, a kínai társasági törvény 19. cikke. Lásd a jelentés 3. fejezetét, 47–50. o.

(49)  Lásd az iparági strukturális kiigazításokról szóló 2024. évi útmutató katalógus 23. oldalát. A katalógus elérhető a következő internetcímen: https://www.ndrc.gov.cn/xxgk/zcfb/fzggwl/202312/t20231229_1362999.html (hozzáférés: 2026. március 20.).

(50)  Ugyanott, 110. o.

(51)  Ugyanott, 87. o.

(52)  A nyersanyagokról szóló tizennegyedik ötéves terv, IV.3. és IV.1. szakasz, elérhető a következő internetcímen: https://www.miit.gov.cn/zwgk/zcwj/wjfb/tz/art/2021/art_2960538d19e34c66a5eb8d01b74cbb20.html (hozzáférés: 2026. március 20.).

(53)  Lásd a következő internetcímen: https://www.gov.cn/zhengce/zhengceku/202401/content_6923991.htm (hozzáférés: 2026. március 20.).

(54)  Jelentés: 2. fejezet, 24–27. o.

(55)  Lásd a következő internetcímen: http://www.cpcif.org.cn/detail/40288043661e27fb01661e386a3f0001?e=1 (hozzáférés: 2026. március 20.).

(56)  Lásd a következő internetcímen: http://www.cpcif.org.cn/detail/39747711-f959-4eb8-8a59-0f3f776ae8e0 (hozzáférés: 2026. március 20.).

(57)  Lásd a következő internetcímen: http://www.cpcif.org.cn/list/40288043661dc14701661ddbe0980010 (hozzáférés: 2026. március 20.).

(58)  Lásd a következő internetcímen: http://www.cpcif.org.cn/detail/78f4fdd0-52c0-429d-b47b-a34ee66ff54f (hozzáférés: 2026. március 20.).

(59)  Jelentés: 3. fejezet, 40. o.

(60)  Lásd például: Blanchette, J.: Xi’s Gamble: The Race to Consolidate Power and Stave off Disaster [Xi játszmája: esély a hatalom konszolidálására és a katasztrófa elhárítására]; Foreign Affairs, 100. kötet, 4. szám, 2021. július/augusztus, 10–19. o.

(61)  Jelentés: 3. fejezet, 41. o.

(62)  Megtekinthető a következő internetcímen: https://www.reuters.com/article/us-china-congress-companies-idUSKCN1B40JU (hozzáférés: 2026. március 24.).

(63)  A KKP Központi Bizottsága Főhivatalának iránymutatása az Egységfront munkájának a magánszektorban, az új korszak jegyében történő fokozásához: www.gov.cn/zhengce/2020-09/15/content_5543685.htm (hozzáférés: 2026. március 23.).

(64)  Financial Times (2020): „Chinese Communist Party asserts greater control over private enterprise” [A Kínai Kommunista Párt fokozottabb ellenőrzés alá vonja a magánvállalkozásokat]: https://on.ft.com/3mYxP4j (hozzáférés: 2026. március 23.).

(65)  Lásd a következő internetcímen: http://www.qyscl.com.cn/ (hozzáférés: 2026. március 23.).

(66)  Lásd a következő internetcímen: http://www.qyscl.com.cn/index.php/content/231 (hozzáférés: 2026. március 23.).

(67)  Lásd a Nantong Jiangshan Agrochemicals and Chemicals Co. Ltd 2024. évi éves jelentését, 45. o., elérhető a következő internetcímen: https://www.jsac.com.cn/uploadfile/202504/cd9fba280fea622.pdf (hozzáférés: 2026. március 23.).

(68)  Lásd a következő internetcímen: https://money.finance.sina.com.cn/corp/view/vCB_AllBulletinDetail.php?stockid=300801&id=11086997 (hozzáférés: 2026. március 23.).

(69)  Lásd a Hubei Xingfa Chemicals Group Co. Ltd. 2024. évi éves jelentését, 35. o., elérhető a következő internetcímen: http://file.finance.sina.com.cn/211.154.219.97:9494/MRGG/CNSESH_STOCK/2025/2025-4/2025-04-01/10835918.PDF (hozzáférés: 2026. március 23.).

(70)  Lásd a következő internetcímen: https://news.hubeidaily.net/mobile/c_5118226.html (hozzáférés: 2026. március 23.).

(71)  Jelentés: 14. fejezet, 14.1–14.3. szakasz.

(72)  Jelentés: 4. fejezet, 56–57. és 99–100. o.

(73)  Lásd a következő internetcímen: https://www.gov.cn/xinwen/2021-03/13/content_5592681.htm (hozzáférés: 2026. március 23.).

(74)  Uo., III.8. szakasz.

(75)  Lásd a következő internetcímen: https://www.gov.cn/zhengce/zhengceku/2021-12/29/content_5665166.htm (hozzáférés: 2026. március 12.).

(76)  Uo. Lásd a IV.2. és a IV.3. szakaszt.

(77)  Lásd a következő internetcímen: https://www.gov.cn/zhengce/zhengceku/2021-12/03/content_5655701.htm (hozzáférés: 2026. március 23.).

(78)  Uo.

(79)  Lásd a következő internetcímen: https://www.miit.gov.cn/zwgk/zcwj/wjfb/yj/art/2022/art_4ef438217a4548cb98c2d7f4f091d72e.html (hozzáférés: 2026. március 23.).

(80)  Lásd a következő internetcímen: https://www.gov.cn/zhengce/zhengceku/202401/content_6923991.htm (hozzáférés: 2026. március 23.).

(81)  Lásd: Henan tartomány tizennegyedik ötéves terve a feldolgozóipar magas színvonalú fejlesztéséről és a szolgáltatóipar korszerűsítéséről) 2021/49, III.1. szakasz.

(82)  Lásd a következő internetcímen: https://www.jiyuan.gov.cn/zwgk/zfxxgk/zc/xzgfxwj/t829785.html (hozzáférés: 2026. március 24.).

(83)  Lásd a következő internetcímen: http://gxt.shandong.gov.cn/module/download/downfile.jsp?classid=0&filename=17e54531cb74483596b5cca1a40ec8d8.pdf (hozzáférés: 2026. március 23.).

(84)  Lásd a következő internetcímen: https://www.h2o-china.com/news/346173.html (hozzáférés: 2026. március 24.).

(85)  Jelentés: 6. fejezet, 171–179. o.

(86)  Jelentés: 9. fejezet, 260–261. o.

(87)  Jelentés: 9. fejezet, 257–260. o.

(88)  Jelentés: 9. fejezet, 252–254. o.

(89)  Jelentés: 13. fejezet, 360–361. és 364–370. o.

(90)  Jelentés: 13. fejezet, 366. o.

(91)  Jelentés: 13. fejezet, 370–373. o.

(92)  Jelentés: 6. fejezet, 137–140. o.

(93)  Jelentés: 6. fejezet, 146–149. o.

(94)  Jelentés: 6. fejezet, 149. o.

(95)  A kínai kormány által a bankok részére nyújtott eseti támogatás, Hivatalos közlemény, Pénzügyminisztérium, Kína, 2025. március 29. https://www.mof.gov.cn/zhengwuxinxi/caizhengxinwen/202503/t20250329_3961036.htm (hozzáférés: 2026. március 12.).

(96)  Lásd a Kínai Banki és Biztosítási Szabályozó Bizottság 2020. augusztus 28-i hivatalos szakpolitikai dokumentumát: Hároméves cselekvési terv a banki és biztosítási ágazat vállalatirányításának javítására (2020–2022): http://www.hunan.gov.cn/zqt/zcsd/202009/t20200914_13727273.html (hozzáférés: 2026. március 24.). A terv arra utasít, hogy „folytassák Xi Jinping főtitkárnak a pénzügyi szektor vállalatirányítási reformjának előmozdításáról szóló programbeszéde által képviselt szellemiség érvényesítését”. A terv II. szakaszának célja továbbá, hogy előmozdítsa a pártvezetés és a vállalatirányítás szerves integrációját: „a pártvezetésnek a vállalatirányításba történő beépülését szisztematikusabbá, egységesebbé és sajátos eljárásokon alapulóvá kell tennünk […] A főbb operatív és vezetési kérdéseket a pártbizottságnak meg kell vitatnia, mielőtt az igazgatótanács vagy a felső vezetés döntést hozna”.

(97)  Lásd a CBIRC kereskedelmi bankok teljesítményértékelési módszeréről szóló közleményét (kiadás időpontja: 2020. december 15.): https://www.beijing.gov.cn/zhengce/zhengcefagui/qtwj/202204/t20220407_2656358.html (hozzáférés: 2026. március 24.).

(98)  Lásd a következő internetcímen: https://www.gov.cn/zhengce/content/202511/content_7047643.htm (hozzáférés: 2026. március 24.).

(99)  Ugyanott, 11. szakasz.

(100)  Jelentés: 6. fejezet, 157–158. o.

(101)  Jelentés: 6. fejezet, 150–152. o., 156–160. o. és 165–171. o.

(102)  OECD (2019), OECD Economic Surveys: China 2019 [OECD gazdasági felmérések, Kína 2019], OECD Publishing, Párizs, 29. o., elérhető a következő címen: https://doi.org/10.1787/eco_surveys-chn-2019-en (hozzáférés: 2026. március 27.).

(103)   http://www.mof.gov.cn/zhengwuxinxi/caizhengxinwen/202006/t20200618_3534446.htm (hozzáférés: 2026. március 13.).

(104)  World Bank Open Data – Upper Middle Income (A Világbank nyílt hozzáférésű adatai – közepes jövedelmű országok, felső sáv): https://data.worldbank.org/income-level/upper-middle-income.

(105)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/755 rendelete (2015. április 29.) az egyes harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó közös szabályokról (HL L 123., 2015.5.19., 33. o. ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2015/755/oj), módosította a Bizottság 2017. február 24-i (EU) 2017/749 felhatalmazáson alapuló rendelete az (EU) 2015/755 európai parlamenti és tanácsi rendelet Kazahsztánnak a rendelet I. mellékletében szereplő országok jegyzékéből való törlése tekintetében történő módosításáról (HL L 113., 2017.4.29., 11. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_del/2017/749/oj).

(112)  Az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdése szerint az ezekben az országokban alkalmazott belföldi árak nem használhatók fel a rendes érték megállapításához.

(113)   https://rshiny.ilo.org/dataexplorer96/?lang=en&segment=indicator&id=SDG_0851_SEX_OCU_NB_A.

(114)   https://www.gov.br/mme/pt-br/assuntos/secretarias/sntep/publicacoes/boletins-mensais-de-energia/boletins%20anos%20anteriores/2024/english.

(115)   https://www.sanel.eco.br/legislacao-e-tarifas/.

(116)   https://www1.eere.energy.gov/manufacturing/tech_assistance/pdfs/steam15_benchmark.pdf. Ez a módszertan a telített gőznek az üzemi nyomás és a tápvíz-hőmérséklet jellemző értékei esetén felmerülő költségére vonatkozik. A módszertan alkalmazása során a Bizottság az egyes vállalatok által alkalmazott nyomást és hőmérsékletet figyelembe véve végzett számításokat.

(117)  A PBTC belső felhasználása elhanyagolható volt; ezt az adatot a Bizottság a felhasználás és más gazdasági mutatók tekintetében figyelembe vette.

(118)   https://cess.tax360.com.cn (legutóbbi hozzáférés: 2026. március 27.).

(119)   https://www.chemall.com.cn/news/search.php?kw=%E4%B8%89%E6%B0%AF%E5%8C%96%E7%A3%B7&page=4 (legutóbbi hozzáférés: 2026. március 27.).


MELLÉKLET

A mintában nem szereplő kínai együttműködő exportáló gyártók

Név

TARIC-kiegészítő kód

SHANDONG GREEN TECHNOLOGIES IMPORT AND EXPORT CO., LTD

88CL

HEBEI LONGKE WATER TREATMENT CO., LTD

88CM


ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2026/1045/oj

ISSN 1977-0731 (electronic edition)