Brüsszel, 2024.10.14.

COM(2024) 482 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

Javaslat
A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

a Hollandia helyreállítási és rezilienciaépítési terve értékelésének jóváhagyásáról szóló, 2022. október 4-i (EU) (ST 12275/22 INIT; ST 12275/22 INIT ADD 1) végrehajtási határozat módosításáról


MELLÉKLET

1. SZAKASZ: A HELYREÁLLÍTÁSI ÉS REZILIENCIAÉPÍTÉSI TERVBEN FOGLALT REFORMOK ÉS BERUHÁZÁSOK

1.A reformok és beruházások ismertetése

A.ÖSSZETEVŐ: PA ZÖLD ÁTÁLLÁS AKADÁLYOZÁSA

A holland helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponensének célja a zöld átállás előmozdítása és felgyorsítása Hollandiában, valamint a holland Natura 2000 területeken és azok környékén a túlzott nitrogénlerakódások által okozott problémák kezelése. A komponens öt reformból és hat, a zöld átállás előmozdítására irányuló beruházásból áll, amelyek közül kettő a nitrogénnel kapcsolatos kihívásokkal foglalkozik.

A zöld átállás célkitűzéseit egy olyan költségvetési zöldítési reformcsomag támogatja, amelynek célja, hogy a fenntartható energiaforrásokat pénzügyileg vonzóbbá tegye a fosszilis tüzelőanyagokkal szemben, és ösztönözze a polgárokat és a vállalkozásokat energiafogyasztásuk korlátozására. Az átfogó energiatörvény reformjának célja például a gáz- és villamosenergia-rendszerek szabályozási keretének aktualizálása, korszerűsítése és integrálása a villamosenergia-hálózat alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiarendszerre való átállásának támogatása céljából. Ezeket a reformokat a megújuló energiaforrások (azaz a tengeri szélenergia) és a hordozók (azaz a zöld hidrogén) bevezetésére irányuló beruházási programok, valamint a fenntartható mobilitási megoldások, például a kibocsátásmentes belvízi hajók és a hidrogénmeghajtó rendszerekkel meghajtott légi járművek fejlesztésére irányuló beruházások egészítik ki.

A nitrogénnel kapcsolatos kihívásokat egy átfogó természethelyreállítási program kezeli, amely a Natura 2000 területek érzékeny élőhelyein található nitrogénlerakódások csökkentésére összpontosít. A nitrogénnel kapcsolatos kihívásokkal a Natura 2000 területek közelében található sertéstelepek beszüntetésére irányuló támogatási rendszer is foglalkozik.

Az összetevő hozzájárul a holland energia- és éghajlat-politikai célkitűzések eléréséhez, beleértve a nemzeti energia- és klímatervet (NEKT). Az komponens támogatja továbbá azokat az országspecifikus ajánlásokat, amelyek célja, hogy a beruházásokkal kapcsolatos gazdaságpolitikát a megújuló energiára, az energiahatékonyságra és az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére irányuló stratégiákra összpontosítsák (2019-ben a 3. országspecifikus ajánlás), a beruházásoknak a zöld és digitális átállásra való összpontosítása (2020-ban a 3. országspecifikus ajánlás), valamint a fosszilis tüzelőanyagoktól való általános függőség csökkentése a megújuló energiaforrások elterjedésének felgyorsítása révén, különösen a hálózati infrastruktúrába történő kiegészítő beruházások fellendítése és az engedélyezési eljárások további egyszerűsítése, az energiahatékonyság javítása, különösen az épületek esetében, valamint a fenntartható közlekedésbe és a fenntartható mezőgazdaságba történő beruházások felgyorsítása révén (2022-ben a 4. országspecifikus ajánlás).

A jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatással (2021/C58/01) összhangban az intézkedések leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket figyelembe véve várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentősen az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke értelmében vett környezeti célkitűzéseket.

1.1.Vissza nem térítendő pénzügyi támogatásra vonatkozó reformok és beruházások ismertetése

C1.1 R1 reform: Energiaadó-reform

E reform célja, hogy ösztönözze a vállalkozásokat és a háztartásokat energiafogyasztásuk korlátozására és az éghajlatbarátabb energiaforrásokra való átállásra. A reformnak magában kell foglalnia a tarifamódosításokat, amelyek költségesebbé teszik a földgáz használatát és a villamos energia használatát, valamint az energiaadóztatás strukturális kiigazításait, amelyek célja az energiafogyasztástól való elrettentés.

A vámtarifa-kiigazításokra vonatkozó reform a következő változtatások bevezetését foglalja magában:

a)növelni kell a gázhasználatra vonatkozó első sávos díjszabást („eerste schijf”), és csökkenteni kell a villamosenergia-felhasználásra vonatkozó első sávos díjszabást;

b)csökkenteni kell a villamosenergia-felhasználás második és harmadik sávjának („tweede en derde schijf”) díjait;

c)az energiatarifa-struktúrát a legmagasabb gáz- és villamosenergia-fogyasztási sávok díjszabásának növelésével csökkenteni kell; és

d)a villamosenergia-fogyasztóknak nyújtott energiaadó-csökkentés éves átalányösszege villamosenergia-csatlakozásonként legalább 493,27 EUR.

Az energiaadóztatás strukturális kiigazításai tekintetében a reform:

a)a kohászati és ásványtani folyamatokra vonatkozó (földgázra és villamos energiára vonatkozó) mentességi és visszatérítési rendszer eltörlése;

b)a villamosenergia-termelés során felhasznált földgázra vonatkozó mentességet a hálózatba betáplált villamos energia előállításához felhasznált földgázra korlátozza; és

c)el kell törölni az üvegházas kertészetre vonatkozó kedvezményes adómértéket.

A reform végrehajtását 2025. március 31-ig be kell fejezni.

C1.1 R2 reform: Az ipar szén-dioxid-adójának bevezetése és szigorítása

E reform célja az ipar szén-dioxid-kibocsátásának csökkentése az iparra kivetett szén-dioxid-illeték révén. Ez az illeték alsó árként szolgál, és egy tonna kibocsátott CO2 minimumárat határoz meg: ha az Európai Unió kibocsátáskereskedelmi rendszerében (ETS) az ár e minimumár alá csökken, a kibocsátáskereskedelmi rendszer szerinti ár és az alsó ár közötti különbséget adóként kell kivetni.

Az ipari szén-dioxid-illetékkel kapcsolatos reformnak a következő elemeket kell tartalmaznia:

a)szén-dioxid-illeték bevezetése az ipar számára; és

b)az illeték szigorítása az ipar szén-dioxid-kibocsátásának további csökkentése céljából. A reform végrehajtását 2023. március 31-ig be kell fejezni.

C1.1 R3 reform: A légiutas-adó (ATT) emelése

E reform célja, hogy jobban tükrözze a légi személyszállítás társadalmi költségeit, és visszaszorítsa a rövid távú repülést. A reform növeli a légi közlekedési adót, ami a Hollandiában található repülőtérről induló utasok repülőjegyeinek azonnali emelkedését eredményezi.

A reform végrehajtását 2023. március 31-ig be kell fejezni.

C1.1 R4 reform: A gépjárműadó reformja

E reform célja a fosszilis üzemű autók által megtett kilométerek számának csökkentése. A reform a következő elemeket tartalmazza:

a)a gépjármű- és motorkerékpár-vásárlási adó („Belasting van Personenauto’s en Motorrijwielen” – BPM) alóli mentesség fokozatos megszüntetése a hozzáadottérték-adóról szóló törvény (Wet op de omzetbelasting 1968) 7. cikkében meghatározott, fosszilis tüzelőanyaggal működő vállalkozói kisteherautók esetében; és

b)a meglévő tulajdonjogi adó alapjának módosítása a jármű súlyáról a megtett kilométerek számára.

A reformot 2026. június 30-ig be kell fejezni. C1.1 R5 reform: Energiatörvény

E reform célja a gáz- és villamosenergia-rendszerekre vonatkozó szabályozási keret aktualizálása, korszerűsítése és integrálása. A reform különösen az energiatörvény hatálybalépéséből áll, amely egyetlen jogi keretbe foglalja a jelenlegi gáztörvényt és a jelenlegi villamosenergia-törvényt, és a következő elemeket tartalmazza:

a)a gáz- és villamosenergia-adatok gyűjtésére, tárolására és cseréjére szolgáló rendszer javítása;

b)az energiainfrastruktúra-projektekbe történő tartományi vagy központi kormányzati beavatkozás jogalapjának felülvizsgálata a nemzeti érdekű projektek – Energieprojecten van Nationale Belang (nemzeti koordinációs rendszer – Rijkscoördinatieregeling, RCR) engedélyezésének és végrehajtásának optimalizálása érdekében.

c)az átvitelirendszer-üzemeltetőkre és az elosztórendszer-üzemeltetőkre vonatkozó szabályozási keret aktualizálása;

d)szabályozzák a villamosenergia-felhasználók azon lehetőségeit, hogy aktív szereplőkké váljanak az energiapiacon azáltal, hogy lehetővé teszik i. több üzemeltető szerződéskötését egy összeköttetésre, ii. a saját előállítású villamos energia akár aggregálás útján történő értékesítését, akár nem, valamint iii. a végfelhasználók tényleges kereslettel kapcsolatos rugalmasságának aggregálás révén történő monetizálását; és

e)a végső fogyasztók védelmének javítása.

A reform végrehajtását 2025. március 31-ig be kell fejezni.

C1.1 I1. beruházás: Tengeri szélenergia

E beruházás célja az Északi-tenger szélenergia-termelési kapacitásának növelése. Ahelyett, hogy maguknak az offshore szélerőműparkoknak az építési költségeit fedeznék, a beruházás célja a további tengeri szélenergia-kapacitás kiépítéséhez kapcsolódó negatív externáliák csökkentése.

A beruházás pénzügyi támogatást nyújt a következőkhöz:

a)a hajózás biztonságának javítása a tengeri szélerőműparkok közelében, i. öt új tengeri elektromos töltőállomás beszerzése elektromos hajók számára és öt új töltőpont beszerzése az elektromos hajók rakpartjában (beleértve a hibrid hajókat is), valamint ii. három vészhelyzeti reagálóhajó beszerzése;

b)a tengeri szélerőműparkok telepítése által potenciálisan hátrányosan érintett északi-tengeri ökoszisztéma megerősítése és védelme i. a madár- és tengeri emlősök védelmére irányuló természetjavító intézkedések, ii. a Natura 2000 területeken belüli és kívüli kísérleti természet-helyreállítási intézkedések, iii. az északi-tengeri ökoszisztéma megerősítésére és a fajok védelmére irányuló lehetséges intézkedésekre irányuló kutatási projektek, iv. a holland kormány tengeri szélenergiára vonatkozó ökológiai programja (WOZEP) és v. az északi-tengeri ökológiai megfigyelés digitalizálása révén, beleértve az ökológiai érzékelők telepítését is; és



c)a tengeri villamosenergia-ellátás megfelelő integrálása a szárazföldi kirakodóhelyekbe, beleértve a következőket:

i. négy területi beruházási terv a szélenergia-lerakóhelyek érintett területekre gyakorolt negatív helyi hatásának korlátozására, valamint ii. a Watt-tenger térségére vonatkozó ökológiai ösztönző csomag és a mezőgazdasági földterületek szikesedésének ellentételezése.

Az intézkedés várhatóan nem sérti jelentősen az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezetvédelmi célkitűzéseket, figyelembe véve az intézkedés leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően. A három új veszélyhelyzet-reagálási hajóra vonatkozó ajánlati felhívás(ok)nak és aláírt szerződés(ek)nek különösen a következő kötelező támogathatósági kritériumokat kell tartalmazniuk, amelyeket a végrehajtó hatóságnak ellenőriznie kell:

a)Biztosítékot kell nyújtani arra vonatkozóan, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében támogatott hajók kizárólag az (EU) 2018/2001 megújulóenergia-irányelvnek (RED II) és a kapcsolódó végrehajtási és felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak megfelelő zöld metanolt használják.

b)A zöld metanol előállításához használt zöld hidrogénnek meg kell felelnie a hidrogén esetében a teljes életciklusra vonatkozó, 73,4%-os üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási követelménynek (ami 3 t CO2eq/tH2-t jelent).

c)A zöld metanolnak legalább 70%-os kibocsátásmegtakarítást kell elérnie az (EU) 2018/2001 megújulóenergia-irányelvvel (RED II), valamint a kapcsolódó végrehajtási és felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal összhangban.

d)A hajók teljes élettartamuk alatti energiafogyasztásának legalább 90%-ának elektromosnak kell lennie, és a fennmaradó energiafogyasztásnak vagy i. zöld metanolból kell származnia (a fenti c) pontban a zöld metanolra vonatkozóan meghatározott feltételeknek), amelyet víz és megújuló energia elektrolízisével előállított zöld hidrogén felhasználásával állítanak elő (megfelelnek a fenti b) pontban a zöld hidrogénre vonatkozóan meghatározott feltételeknek), valamint szén-dioxidból kell származnia: 1. levegőből történő közvetlen leválasztás, 2) ipari tevékenységek maradék szén-dioxid-kibocsátása, 3) nem újrafeldolgozható hulladék (szén-dioxid-újrafeldolgozás), kivéve az égetési folyamatokból származó hulladékot, és/vagy 4. a kaszált fű (vagy más biológiailag lebomló hulladék) erjesztése, amennyiben a kaszált fű nem áll rendelkezésre elegendő mértékben; a zöld metanol előállításához használt „egyéb biológiailag lebontható hulladék” valamennyi típusának meg kell felelnie a RED II IX. mellékletének A. részében szereplő alapanyag-kategóriákból származó maradékanyagoknak és/vagy hulladéknak, és azokból kell származnia; vagy ii. az ágazatban elérhető legjobb technológián alapuljon. Az i. és a ii. pont közötti választás az ágazat lehető legkisebb környezeti hatásainak elérésétől függ.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

C1.1 I2. beruházás: A hidrogén zöld ereje

E beruházás célja, hogy felgyorsítsa és fokozza a zöld hidrogén-ökoszisztéma fejlesztését

Hollandia.

A beruházás pénzügyi támogatást nyújt a következőkhöz:

a)legalább két demonstrációs létesítmény építése innovatív zöldhidrogén-technológiák számára a nagyléptékű elektrolízis és a zöld hidrogén bevezetésének megvalósíthatóságának bemutatása érdekében;

b)legalább három, a zöld hidrogén előállítására, tárolására, szállítására vagy felhasználására összpontosító kutatási projekt; és

c)a humántőke-menetrend kidolgozása, amely intézkedéseket tartalmaz a zöld hidrogénnel kapcsolatos készségek kínálatának növelésére legalább öt regionális tanulási közösség és tananyag létrehozásával, valamint

a vállalkozások és az oktatási vagy kutatási intézmények közötti cseréket elősegítő rendezvények vagy központok.

Az intézkedés várhatóan nem sérti jelentősen az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezetvédelmi célkitűzéseket, figyelembe véve az intézkedés leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően. Az e beruházás keretében végrehajtott intézkedések különösen csak olyan hidrogéntermelést, -tárolást, -szállítást és -felhasználást támogathatnak, amely az (EU) 2018/2001 megújulóenergia-irányelvvel (RED II) összhangban megújuló energiaforrásokat felhasználó elektrolízisen vagy hálózati villamos energián alapul (ez utóbbihoz kapcsolódóan meg kell indokolni, hogy hogyan kell nemzeti szinten elérni a megnövelt megújulóenergia-termelési kapacitást), vagy olyan hidrogéntevékenységeket, amelyek megfelelnek a hidrogén esetében a 73,4%-os életciklus-alapú üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási követelménynek (ami azt eredményezi, hogy az életciklusra számított üvegházhatásúgáz-kibocsátás kevesebb mint 3 t CO2e/tH2), hidrogénalapú szintetikus üzemanyagok esetében pedig 70%-os az (EU) 2018/2001 irányelv 25. cikkének (2) bekezdésében és V. mellékletében meghatározott megközelítés analógiájára 94 g CO2e/MJ fosszilisüzemanyag-komparátor.

Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében végzett olyan tevékenységeket és eszközöket, amelyek a vonatkozó referenciaértékeknél nem alacsonyabb üvegházhatásúgáz-kibocsátást érnek el, ki kell zárni1.

A beruházás végrehajtását 2025. június 30-ig be kell fejezni.

C1.1 I3. beruházás: Belvízi hajózás energetikai átállása, kibocsátásmentességi szolgáltatások (ZES) projekt

E beruházás célja a teljes mértékben elektromos, kibocsátásmentes belvízi közlekedés kiépítése. A beruházás forrásokat biztosít a 150 kWh összkapacitású moduláris energiakonténerek (MEC-ek), 14 berakodási hely a hajók és a teljesen elektromos belvízi hajók számára 6161 TEU teljes űrtartalommal (huszon lábnak megfelelő egység). A MEC-ek cserélhető energiatárolók, amelyeket megújuló energiaforrásokból előállított villamos energiával kell feltölteni, és amelyek alkalmasak új és meglévő belvízi hajókba történő beszerelésre. A hajóparancsnokoknak képesnek kell lenniük a MEC-ek cseréjére a 14 berakodási hely bármelyikén. Ezeket a töltőhelyeket „nyílt hozzáférésű” hálózattal kell felszerelni, amely a villamosenergia-hálózat stabilizálására vagy a helyi és ideiglenes villamosenergia-kereslet biztosítására használható.

Az intézkedés várhatóan nem sérti jelentősen az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezetvédelmi célkitűzéseket, figyelembe véve az intézkedés leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően. A belvízi hajóknak különösen kibocsátásmentes hajóknak kell lenniük, és a MEC-eket az (EU) 2018/2001 megújulóenergia-irányelvvel (RED II) összhangban megújuló villamos energiával kell ellátni.

A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

C1.1 I4. beruházás: Átalakulóban lévő légi közlekedés

E beruházás célja, hogy fenntarthatóvá tegye a holland légi közlekedési ágazatot annak érdekében, hogy 2050-ra teljes mértékben klímasemleges holland légi közlekedés valósuljon meg azáltal, hogy megszünteti a hidrogén légi járművekben energiahordozóként való felhasználására szolgáló technológiák elterjedésével kapcsolatos szűk keresztmetszeteket.

A beruházás pénzügyi támogatást nyújt a következőkhöz:

1 Amennyiben a támogatott tevékenység olyan előre jelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást ér el, amely nem lényegesen alacsonyabb a vonatkozó referenciaértékeknél, meg kell indokolni, hogy ez miért nem lehetséges. A kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó tevékenységek ingyenes kiosztásához megállapított referenciaértékeket az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendelet határozza meg.

a)a „H2-turbofán Ombouw” hidrogéntüzelésű turbóventilátor végleges részletes terve, amely a Fokker 100 egyik motorjára vonatkozik, folyékony hidrogén használatára alkalmas égetőkamrákkal;

b)az üzemanyagcella-elektromos „hidrogén-légijármű erőátviteli és -tároló rendszer” végleges részletes terve, amely hidrogén üzemanyagcellás elektromos meghajtórendszert biztosít a CS-23 tanúsításra alkalmas légi járművön történő alkalmazáshoz; és

c)fenntartható légiközlekedési agytröszt („Flying Vision”) létrehozása, amelyben a holland légiközlekedési kutatóintézetek, légitársaságok és repülőterek, valamint a repülőgépek eredeti berendezéseinek nemzetközi gyártói képviseltetik magukat.

Az intézkedés várhatóan nem sérti jelentősen az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezetvédelmi célkitűzéseket, figyelembe véve az intézkedés leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően. Az e beruházás keretében végrehajtott intézkedéseknek különösen a tervezési szakaszra kell korlátozódniuk, és nem támogathatják a H2-turbofán „H2-turbofan Ombouw” és az üzemanyagcellás elektromos „Hydrogen repülőgép erőátviteli és -tároló rendszer” demonstrációs légi járművekben történő tényleges tesztelését és használatát.

A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

C1.2 I1 beruházás: Természetvédelmi program

Ez a beruházás része Hollandia nitrogénre vonatkozó strukturális megközelítésének, és célja a nitrogénkibocsátás negatív hatásainak csökkentése Hollandiában, amelyek különösen a fajokat és élőhelyeket érintették, valamint a veszélyeztetett természet helyreállítása. A beruházásnak hozzá kell járulnia a vadon élő madarak védelméről szóló 2009/147/EK irányelv (madárvédelmi irányelv) és a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló 92/43/EGK irányelv (élőhelyvédelmi irányelv) szerinti fajok és élőhelyek kedvező vagy jobb védettségi helyzetének eléréséhez a Natura 2000 területeken vagy azok környékén végrehajtott alábbi intézkedések révén:

a)a természet minőségének javítása;

b)hidrológiai tevékenységek;

c)a természetvédelem és a természetvédelmi területek elrendezésének optimalizálása;

d)átmeneti övezetek, beleértve a területek közötti összeköttetést; és

e)egyéb tevékenységek, például rekreációs övezetek kialakítása vagy az invazív fajok elleni védekezés

Emellett a tartományoknak erdőtelepítési intézkedéseket kell végrehajtaniuk a kijelölt területeken bekövetkező erdőpusztulás kompenzálása érdekében.

A beruházás keretében a 12 tartomány mindegyikére vonatkozóan végrehajtási terveket kell kidolgozni. A tartományok közigazgatási szervei megkapják a természet-helyreállítási intézkedések végrehajtásához szükséges pénzügyi forrásokat. A beruházásnak hozzá kell járulnia a madárvédelmi irányelv és az élőhelyvédelmi irányelv szerinti, a fajok és élőhelyek kedvező vagy jobb védettségi helyzetéhez szükséges feltételek megteremtéséhez. A 12 végrehajtási tervet a Mezőgazdasági, Természetvédelmi és Élelmiszer-minőségi Minisztérium értékeli és fogadja el. A tevékenységeknek javítaniuk kell a Natura 2000 területeken és azok környékén összesen 101924 hektárnyi természet minőségét.

A földgazdálkodási szervezetek a Natura 2000 területeken és azok környékén a természet minőségének javítását célzó intézkedéseket hajtanak végre. A Mezőgazdasági, Természetvédelmi és Élelmiszer-minőségi Minisztérium nevében a Holland Vállalkozói Ügynökség (Rijksdienst voor Ondernemend Nederland, RvO) legalább 49 410 000 EUR összegű kötelezettséget vállal földgazdálkodási szervezetek számára ezen intézkedések végrehajtására.

A Közmunkaügyi és Vízügyi Főigazgatóság (Rijkswaterstaat) háromféle intézkedést hajt végre a folyami természet és az út menti gazdálkodás javítása érdekében:

a)a vízgazdálkodás fenntarthatóbbá tétele;

b)hidrológiai és egyéb tervezési intézkedések meghozatala; és

c)az infrastruktúra áttervezése vagy minőségjavítása.

A Mezőgazdasági, Természetvédelmi és Élelmiszer-minőségi Minisztérium legalább 29 610 000 EUR-t köt le a Közmunkaügyi és Vízügyi Főigazgatóság (Rijkswaterstaat) számára ezen intézkedések végrehajtására.

A Mezőgazdasági, Természetvédelmi és Élelmiszer-minőségi Minisztérium legalább 18 800 000 EUR-t különít el olyan tevékenységek támogatására, amelyek elsősorban a természet helyreállításával és kezelésével kapcsolatos ismeretek fejlesztésére (beleértve a természet helyreállítására és kezelésére szolgáló tudáshálózat fejlesztését), a kommunikációra és az érdekelt felek kezelésére, valamint a meglévő természetfigyelés kiigazítására irányulnak annak érdekében, hogy lehetővé tegyék az e beruházás keretébe tartozó intézkedések értékelését, ami a következőket eredményezi:

a)a természetmegfigyelő rendszer első továbbfejlesztett verziójának működőképesnek kell lennie;

b)legalább három jelentést kell közzétenni a nitrogénérzékeny élőhelyek természetminőségének javításáról; és

c)kommunikációs stratégiát kell kidolgozni.

Az intézkedés várhatóan nem sérti jelentősen az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezetvédelmi célkitűzéseket, figyelembe véve az intézkedés leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően. Különösen a 2011/92/EU irányelvvel (a környezeti hatásvizsgálatról szóló irányelv) összhangban kell környezeti hatásvizsgálatot végezni. Amennyiben környezeti hatásvizsgálatot végeztek, végre kell hajtani a környezet védelméhez szükséges mérséklő intézkedéseket. A biológiai sokféleség szempontjából érzékeny területeken vagy azok közelében (beleértve a védett területek Natura 2000 hálózatát, az UNESCO világörökségi helyszíneit és a biológiai sokféleség szempontjából kulcsfontosságú területeket, valamint más védett területeket) található helyszínek/műveletek esetében adott esetben a 2009/147/EK és a 92/43/EGK irányelvvel összhangban megfelelő vizsgálatot kell végezni, és annak következtetései alapján végre kell hajtani a szükséges mérséklési intézkedéseket.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

C1.2 I2. beruházás: A sertéstenyésztő gazdaságok rehabilitációjára irányuló támogatási program

E beruházás célja az ammóniakibocsátás és a szagártalom rövid távú csökkentése azokon a területeken, ahol a sertéstelepek koncentrációja magas, valamint a Natura 2000 területeken található nitrogénlerakódások csökkentése. Támogatás ítélhető oda a sertéstenyésztőknek abban, hogy önkéntes alapon véglegesen és visszavonhatatlanul felhagyjanak sertéstartó gazdaságaikkal a következők révén:

a)sertéstenyésztési jogaik végleges lemondása; és

b)a támogatások kedvezményezettjeinek azon kötelezettsége, hogy lebontsák termelési kapacitásukat, beleértve az istállókat, a trágyapincéket, a trágyasilókat és a takarmánysilókat.

A sertéstenyésztők kártérítést kapnak a sertéstenyésztési jogaik átadásáért, valamint a termelőeszközök értékveszteségéért. Azáltal, hogy 2019-hez képest nemzeti szinten legalább 6%-kal csökkenti a hollandiai sertésállományt, a beruházás csökkenti az istállótrágyának tulajdonítható szagártalmat és csökkenti a nitrogénkibocsátást a Natura 2000 területeken. Kompenzációt kell nyújtani 275 sertéstelep bezárásáért, ami a becslések szerint 2019-hez képest mintegy 900 000 kg-kal csökkenti az ammóniakibocsátást.

A beruházás végrehajtását 2023. június 30-ig be kell fejezni.

1.2.Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Szám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

Minőségi mutatók

(a részcélokra vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók (a célokhoz)

A végrehajtás indikatív ütemterve

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

Kiindulási

Cél

Negyed

Év

1

C1.1 R1–1

Energiaadó-reform

Mérföldkő

Az energiaadó-tarifák kiigazításáról szóló törvény hatálybalépése

A hatálybalépést előíró jogszabályi rendelkezés

NEGYEDÉV

2024

Az energiaadó-tarifákat az alábbiak szerint módosító jogszabály hatálybalépése:

a)    Növelni kell a gázhasználatra vonatkozó első sávos díjszabást, és csökkenteni kell a villamosenergia-felhasználásra vonatkozó első sávos díjszabást. 2023-hoz képest 2024-ben reálértéken legalább 2,5 cent/m³-rel növelni kell az első sáv gázvámtarifáját, és ez a mértéknövekedés legalább

2026-ban reálértéken 3,5 cent/m³. A villamos energiára vonatkozó első sávos díjszabást 2024-ben reálértéken legalább 2,5 cent/kWh-val csökkenteni kell 2023-hoz képest, és ennek a csökkenésnek 2026-ban reálértéken legalább 3,5 cent/kWh-ra kell emelkednie.

b)A villamos energia második és harmadik sávban történő használatára kivetett díjakat 2024-ben reálértéken csökkenteni kell 2023-hoz képest.

c)Az energiatarifa-struktúrát a legmagasabb gáz- és villamosenergia-fogyasztási sávok díjszabásának növelésével csökkenteni kell.

d)A villamosenergia-fogyasztóknak nyújtott energiaadó-csökkentés éves átalányösszege 2023-ban villamosenergia-hálózatonként legalább 49 327 EUR.

2

C1.1 R1–2

Energiaadó-reform

Mérföldkő

A strukturális elemeket kiigazító törvény hatálybalépése

A hatálybalépést előíró jogszabályi rendelkezés

NEGYEDÉV

2025

A következő módosításokat tartalmazó törvény hatálybalépése:

a)A (földgázra és villamos energiára kivetett) energiaadó mentességi és visszatérítési rendszere

Szám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

Minőségi mutatók

(a részcélokra vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók (a célokhoz)

A végrehajtás indikatív ütemterve

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

Kiindulási

Cél

Negyed

Év

energiaadók

a kohászati és ásványi anyagokat el kell törölni.

b)A villamosenergia-termelés során felhasznált földgáz tekintetében az energiaadó alóli mentesség a hálózat számára szolgáltatott villamos energia előállításához felhasznált földgázra korlátozódik.

c)Az üvegházas kertészetre vonatkozó energiaadó-kedvezményt el kell törölni.

3

C1.1 R2–1

Az ipar szén-dioxid-adójának bevezetése és szigorítása

Mérföldkő

Az ipari szén-dioxid-adót bevezető törvény hatálybalépése

A hatálybalépést előíró jogszabályi rendelkezés

NEGYEDÉV

2021

Az iparra vonatkozó nemzeti szén-dioxid-illetéket megállapító törvény hatálybalépése. Az illeték alsó árként szolgál, és egy tonna kibocsátott CO2 minimumárat határoz meg: ha az Európai Unió kibocsátáskereskedelmi rendszerének (ETS) ára e minimumár alá csökken, a kibocsátáskereskedelmi rendszer szerinti ár és az alsó ár közötti különbséget adóként kell kivetni.

4

C1.1 R2–2

Az ipar szén-dioxid-adójának bevezetése és szigorítása

Mérföldkő

Az ipari szén-dioxid-illetéket szigorító törvény hatálybalépése

A hatálybalépést előíró jogszabályi rendelkezés

NEGYEDÉV

2023

Azon jogszabály hatálybalépése, amely a szén-dioxid-kibocsátási ipari illetéket a 2021. évi tonnánkénti 30 EUR-ról EUR-ra növeli

2023-ban tonnánként 50,10, majd fokozatosan EUR-ra

2026-ban tonnánként 82,80 millió tonna, valamint olyan jogszabály hatálybalépése, amely fokozatosan csökkenti a szén-dioxid-illeték alól mentesített szén-dioxid-kibocsátást, ami 2026-ban várhatóan 2,4 millió tonnával kevesebb szén-dioxid-kibocsátást eredményez.

5

C1.1 R3–1

A légiutas-adó (ATT) emelése

Mérföldkő

A hollandiai repülőtérről induló légi utasok légiközlekedési adójának emeléséről szóló törvény hatálybalépése

A hatálybalépést előíró jogszabályi rendelkezés

NEGYEDÉV

2023

A hollandiai repülőtérről induló utasok légi közlekedési adójának emeléséről szóló törvény hatálybalépése. Az adónak legalább háromszor magasabbnak kell lennie, mint a 2022. évi adónak (2022-ben utasonként 7,94 EUR).

Szám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

Minőségi mutatók

(a részcélokra vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók (a célokhoz)

A végrehajtás indikatív ütemterve

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

Kiindulási

Cél

Negyed

Év

6

C1.1 R4–1

A gépjárműadó reformja

Mérföldkő

A kereskedelmi kisteherautókra vonatkozó gépjármű- és motorkerékpár-vásárlási adó (BPM) alóli mentesség fokozatos megszüntetéséről szóló törvény hatálybalépése

A hatálybalépést előíró jogszabályi rendelkezés

NEGYEDÉV

2025

A gépjármű- és motorkerékpár-vásárlási adó („Belasting van Personenauto’s en Motorrijwielen” – BPM) fokozatos megszüntetéséről szóló törvény hatálybalépése a hozzáadottérték-adóról szóló törvény (Wet op de omzetbelasting 1968) 7. cikkében meghatározott, fosszilis tüzelőanyaggal működő vállalkozói kisteherautókra.

7

C1.1 R4–2

A gépjárműadó reformja

Mérföldkő

A személygépkocsikra és kisteherautókra kivetett jelenlegi gépjárműadót módosító törvény kihirdetése a Hivatalos Lapban

Közzététel a Hivatalos Lapban

MÁSODIK NEGYEDÉV

2025

A személygépkocsik és kisteherautók adóalapjának a személygépkocsi vagy kisteherautó súlyától a megtett kilométerek számára történő módosításáról szóló törvény közzététele a Hivatalos Lapban. A törvény tartalmazhat olyan rendelkezéseket, amelyek legkésőbb 2030-ban lépnek hatályba. A törvény olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek a megfelelő végrehajtó szervekre ruházzák a felelősségi köröket és hatásköröket, és amelyek a közzététellel lépnek hatályba és alkalmazandók. A törvény meghatározza a díjszabási rendszer típusát, valamint a díjszabás felépítését és a megtett kilométerek nyilvántartásba vételének módját.

8

C1.1 R4–3

A gépjárműadó reformja

Mérföldkő

Levél a Parlamentnek a személygépkocsik és kisteherautók adóalapját módosító törvény végrehajtásának állásáról

A Parlamentnek küldött levél

MÁSODIK NEGYEDÉV

2026

A kormány által a parlamentnek küldött levél részletezi a megbízott végrehajtó ügynökségek által a személygépkocsik és kisteherautók adóalapjának a személygépkocsi vagy kisteherautó súlyától a megtett kilométerek számára történő módosításáról szóló törvény végrehajtása érdekében hozott intézkedéseket. A levél ismerteti a végrehajtás következő lépéseit a) a díjszabási rendszer, b) a díjszabási rendszer és c) a megtett kilométerek nyilvántartásba vétele tekintetében, a személygépkocsik és kisteherautók meglévő adóját módosító törvénnyel összhangban történő működőképessé tétel biztosítása érdekében.

9

C1.1 R5–1

Mérföldkő

Hatálybalépés

az energiához

Jogszabályi rendelkezés

a belépést lehetővé tevő rendelkezések

NEGYEDÉV

2025

Az energiatörvény hatálybalépése, amely

a jelenlegi gáztörvény és a jelenlegi villamosenergia-törvény

Szám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

Minőségi mutatók

(a részcélokra vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók (a célokhoz)

A végrehajtás indikatív ütemterve

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

Kiindulási

Cél

Negyed

Év

Energiatörvény

Törvény

ÁLYBALÉPÉS

egyetlen jogi keretbe foglalva, amely a következő jellemzőkkel rendelkezik:

a)a gáz- és villamosenergia-adatok gyűjtésére, tárolására és cseréjére szolgáló rendszer javítása;

b)az energiainfrastruktúra-projektekbe történő tartományi vagy központi kormányzati beavatkozás jogalapjának felülvizsgálata a nemzeti érdekű projektek engedélyezésének és végrehajtásának optimalizálása érdekében – Energieprojecten van Nationale Belang (a nemzeti koordinációs rendszeren keresztül – Rijkscoördinatieregeling, RCR)

c)az átvitelirendszer-üzemeltetőkre és az elosztórendszer-üzemeltetőkre vonatkozó szabályozási keret aktualizálása;

d)szabályozzák a villamosenergia-felhasználók azon lehetőségeit, hogy aktív szereplőkké váljanak az energiapiacon azáltal, hogy lehetővé teszik a) több üzemeltetővel való szerződéskötést egy összeköttetésre, b) a saját termelésű villamos energia akár aggregálás útján történő értékesítését, akár nem, és c) a végfelhasználók tényleges kereslettel kapcsolatos rugalmasságának aggregálás révén történő monetizálását; és

e)a végső fogyasztók védelmének javítása.

10

C1.1 I1–1

Tengeri szélenergia

Mérföldkő

A hajózás biztonságának biztosítása – Ajánlott szerződés(ek) új töltőpontok megvásárlására a tengeren és a rakparton

Aláírt szerződés(ek) öt új tengeri töltőállomás megvásárlására, valamint öt új töltőállomás megvásárlására a rakpartban.

MÁSODIK NEGYEDÉV

2026

Az elektromos hajók (beleértve a hibrid hajókat is) számára a tengeren igénybe vehető öt új elektromos töltőállomás megvásárlására vonatkozó szerződés(ek) aláírása; valamint a rakpartban található öt új elektromos töltőállomás (beleértve a hibrid hajókat is) megvásárlására vonatkozó szerződés(ek) aláírása.

11

C1.1 I1–2

Mérföldkő

A hajózás biztonságának biztosítása –

Közzététel

Közzétett ajánlat(ok) a következők megvásárlására:

három vészhelyzet

NEGYEDIK NEGYEDÉV

2025

Pályázat(ok) közzététele három új, vészhelyzetre reagáló vontatóhajó megvásárlására, amelyeket a következő célokra használnak:

a hajózás biztonságának biztosítása a tengeri szélenergiában és annak környékén

Szám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

Minőségi mutatók

(a részcélokra vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók (a célokhoz)

A végrehajtás indikatív ütemterve

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

Kiindulási

Cél

Negyed

Év

Tengeri szélenergia

a vészreagálású vontatóhajók vásárlására vonatkozó ajánlat(ok)

válaszvontató hajók

gazdaságok. A kiírási feltételek kötelező érvényű támogathatósági kritériumokat tartalmaznak, amelyeket a végrehajtó hatóságnak ellenőriznie kell a DNSH-nak való megfelelés biztosítása érdekében, a beruházás leírásában meghatározottak szerint.

12

C1.1 I1–3

Tengeri szélenergia

Mérföldkő

A hajózás biztonságának biztosítása – Ajánlott szerződés(ek) a vészreagálású vontatóhajók megvásárlására

Aláírt szerződés(ek) három vészreagálású vontatóhajó megvásárlására

MÁSODIK NEGYEDÉV

2026

Szerződés(ek) aláírása három új, a tengeri szélerőműparkokban és azok környékén a hajózás biztonságát garantáló vontatóhajó megvásárlására. A DNSH-nak való megfelelés biztosítása érdekében a szerződés(ek)nek tartalmazniuk kell a beruházás leírásában meghatározott előírásokat.

13

C1.1 I1–4

Tengeri szélenergia

Mérföldkő

A természetfejlesztés és a fajvédelem fejlesztése és végrehajtása

Aláírt szerződések vagy támogatási megállapodások a természetjavítás és a fajvédelem fejlesztésére és végrehajtására

NEGYEDIK NEGYEDÉV

2025

Természetvédelmi és fajvédelmi intézkedések kidolgozására aláírt szerződések és/vagy támogatási megállapodások:

a)legalább hat fajvédelmi terv vagy természetjavítási terv;

b)legalább négy nyomonkövetési kutatási tanulmány a fajvédelmi tervek és/vagy a természetjavítási tervek további javítása, valamint az alapfelmérés kidolgozása érdekében;

c)legalább három (kísérleti) projekt a fajvédelmi tervekben és/vagy a természetjavítási tervekben és/vagy az azt követő kutatási tanulmányokban meghatározott tevékenységek tesztelésére.

A következő természetjavítási és fajvédelmi intézkedések végrehajtására aláírt szerződések és/vagy támogatási megállapodások:

a)legalább két madármentő terület;

b)legalább öt kisléptékű fajvédelmi intézkedés;

c)természet-helyreállítási vagy természetjavítási intézkedések

Szám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

Minőségi mutatók

(a részcélokra vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók (a célokhoz)

A végrehajtás indikatív ütemterve

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

Kiindulási

Cél

Negyed

Év

legalább három tengeri szélerőműparkban.

14

C1.1 I1–5

Tengeri szélenergia

Célpont

Az északi-tengeri ökoszisztéma megerősítése és védelme – olyan projektek, amelyek hozzájárulnak a természet javításához és/vagy helyreállításához a Natura 2000 területeken és azok környezetében, valamint a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv szerinti védett területeken

Azon projektek száma, amelyekre szerződést írtak alá

0

4

NEGYEDIK NEGYEDÉV

2025

Legalább négy olyan projektre vonatkozóan aláírt szerződések, amelyek hozzájárulnak a természet javításához és/vagy helyreállításához a Natura 2000 területeken, a Natura 2000 területeket körülvevő területeken és a tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló 2008/56/EK irányelv (tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv) alapján védett területeken. E négy projekt olyan intézkedéseket hoz, amelyek az e védett területekre vonatkozó gazdálkodási tervekben szereplő egy vagy több természetvédelmi célt szolgálják.

15

C1.1 I1–6

Tengeri szélenergia

Mérföldkő

Az északi-tengeri ökoszisztéma megerősítése és védelme – tengeri szélenergia-ökológiai program (WOZEP)

A tengeri szélenergiával kapcsolatos ökológiai program kutatása: összefoglaló jelentés közzétéve

NEGYEDÉV

2026

A kutatási projekteket a következő kutatási területeken kell jelentősen előrehaladni:

a)adatgyűjtés és modellezés a tengeri szélenergia-fejlesztés és a szélturbinák madarakra és denevérekre gyakorolt hatásairól;

b)a tengeri szélenergia fejlesztésének (építési és üzemeltetési szakasz) tengeri emlősökre gyakorolt hatásai;

c)a tengeri szélenergia-hasznosítás hatásai az északi-tengeri ökoszisztémára, beleértve az élelmiszerek rendelkezésre állását és az élőhelyek védett madár-, denevér- és tengeri emlősfajok számára való alkalmasságát; és

d)kumulatív hatásvizsgálatok a következők kiszámításához:

a tervezett és a meglévő szélerőműparkok hatása

Szám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

Minőségi mutatók

(a részcélokra vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók (a célokhoz)

A végrehajtás indikatív ütemterve

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

Kiindulási

Cél

Negyed

Év

védett fajok.

Jelentés formájában összefoglalót kell készíteni a kutatási projektekről; az értékelésnek a fent felsorolt projektek rendelkezésre álló eredményein kell alapulnia.

16

C1.1 I1–7

Tengeri szélenergia

Célpont

Az északi-tengeri ökoszisztéma megerősítése és védelme – Az északi-tengeri megfigyelőállomások digitalizálása

A telepített és működő megfigyelő állomások száma

0

12

NEGYEDÉV

2026

Legalább két statikus megfigyelő állomást és legalább 10 mobil megfigyelőállomást kell felszerelni és működtetni.

17

C1.1 I1–8

Tengeri szélenergia

Mérföldkő

Tengeri energiahálózati összeköttetés szárazföldi kirakodóhelyekkel. A területi beruházási tervekre vonatkozó irányítási megállapodások

Aláírt irányítási megállapodások

MÁSODIK NEGYEDÉV

2024

A Gazdasági és Éghajlatpolitikai Minisztérium és a tengeri szélenergia-kirakodóhelyekkel rendelkező valamennyi régió (Borssele, Maasvlakte, Noordzeekanaalgebied és Eemshaven) irányítási megállapodást ír alá. E megállapodásoknak legalább a következőket kell tartalmazniuk:

a)A tengeri szélenergia-kirakodóhelyekkel rendelkező régiókban végrehajtott beruházások irányítási rendszerében részt vevő felek és érdekelt felek jogai és kötelezettségei;

b)Annak meghatározása, hogy milyen infrastruktúrára van szükség a zöld energiához és annak az egyes régiókra gyakorolt következményeihez;

c)A tengeri szélenergia-kirakodások által a régió lakókörnyezetének minőségére gyakorolt káros hatások enyhítését célzó intézkedésekre a régió számára elkülönített összeg;

d)A tervezett enyhítő intézkedések típusa; és

e)Annak előírása, hogy a 2011/92/EU irányelvvel összhangban környezeti hatásvizsgálatot (KHV) kell elvégezni

Szám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

Minőségi mutatók

(a részcélokra vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók (a célokhoz)

A végrehajtás indikatív ütemterve

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

Kiindulási

Cél

Negyed

Év

(A környezeti hatásvizsgálatról szóló irányelv). Amennyiben környezeti hatásvizsgálatot végeztek, végre kell hajtani a környezet védelméhez szükséges mérséklő intézkedéseket. A biológiai sokféleség szempontjából érzékeny területeken vagy azok közelében (beleértve a védett területek Natura 2000 hálózatát, az UNESCO világörökségi helyszíneit és a biológiai sokféleség szempontjából kulcsfontosságú területeket, valamint más védett területeket) található helyszínek/műveletek esetében adott esetben a 2009/147/EK és a 92/43/EGK irányelvvel összhangban megfelelő vizsgálatot kell végezni, és annak következtetései alapján végre kell hajtani a szükséges mérséklési intézkedéseket.

18

C1.1 I1–9

Tengeri szélenergia

Mérföldkő

Tengeri energiahálózati összeköttetés szárazföldi kirakodóhelyekkel – A területi beruházási tervekre vonatkozó igazgatási megállapodások

Aláírt igazgatási megállapodások

NEGYEDÉV

2026

A Gazdasági és Éghajlatpolitikai Minisztérium és a tengeri szélenergia-kirakodóhelyekkel rendelkező régiók (Borssele, Maasvlakte, Noordzeekanaalgebied és Eemshaven) között igazgatási megállapodásokat kell aláírni. E megállapodásoknak tartalmazniuk kell a régiókban végrehajtandó intézkedéscsomagokat a tengeri szélenergia-kirakodások által a fizikai lakókörnyezet minőségére gyakorolt káros hatások enyhítése érdekében, valamint a kapcsolódó finanszírozási kötelezettségvállalást. Valamennyi igazgatási megállapodás együttesen legalább a következő intézkedéseket tartalmazza:

a)Nagyfeszültségű állomások hangvédelme

b)Zöld és/vagy szabadidős terek, például erdők vagy parkok

c)A helyi mobilitási infrastruktúra, például kerékpáros vagy gyalogutak fejlesztése

d)Az energetikai átállással foglalkozó nyilvános információs központok.

Legalább 200 000 000 EUR-t a következők kötnek le:

Szám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

Minőségi mutatók

(a részcélokra vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók (a célokhoz)

A végrehajtás indikatív ütemterve

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

Kiindulási

Cél

Negyed

Év

A Gazdaságügyi és Éghajlatpolitikai Minisztérium az összes együttes fellépésért.

19

C1.1 I1–10

Tengeri szélenergia

Mérföldkő

Tengeri energiaátviteli összeköttetés szárazföldi kirakodóhelyekkel – A Watt-tenger ökológiai impulzuscsomagja

A Watt-tenger ökológiai impulzuscsomagjáról szóló határozat(ok) elfogadása

NEGYEDÉV

2025

A Watt-tenger ökológiai impulzuscsomagjára vonatkozó határozat(oka)t a nemzeti és regionális kormányok képviselőiből álló Watt-tengeri Régió Politikai Tanács fogadja el. A Watt-tenger ökológiai impulzuscsomagja a következőket támogató intézkedésekre terjed ki:

a)A nemesítési madárvédelmi cselekvési terv II. szakaszának végrehajtása2;

b)A Watt-tengeri Gazdálkodási Hatóság3 integrált gazdálkodási tervének végrehajtása, amely támogatja a víz alatti biológiai sokféleséget, például az ember által készített kemény szerkezetek és a kagylópartok körüli tengeri moszatok helyreállítását, a sós mocsarak nyomon követését, megerősítését, valamint a felügyeletet és a végrehajtást;

c)A természet helyreállítása olyan területeken, ahol a tengervíz összecsapódik édesvízzel; és

d)A Watt-tengeren jelentkező emberi terhelések kumulatív hatásaira és az éghajlatváltozás ökológiai hatásaira vonatkozó kutatás.

A határozat(ok)nak tartalmazniuk kell az e tevékenységekhez kapcsolódó finanszírozási kötelezettségvállalást is.

A Gazdaságügyi és Éghajlatpolitikai Minisztérium legalább 17 000 000 EUR-t különít el a következő célokra:

2  https://rijkewaddenzee.nl/wp-content/uploads/2018/05/Actieplan-Broedvogels-Waddenzee-2018_DEF_MET_voorwoord.pdf

3  https://www.beheerautoriteitwaddenzee.nl/integraal-beheerplan/wat-is-het-integraal-beheerplan

Szám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

Minőségi mutatók

(a részcélokra vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók (a célokhoz)

A végrehajtás indikatív ütemterve

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

Kiindulási

Cél

Negyed

Év

minden intézkedés.

20

C1.1 I1–11

Tengeri szélenergia

Mérföldkő

Tengeri energiahálózati összeköttetés szárazföldi kirakodóhelyekkel. A mezőgazdasági földterületek szikesedésének ellentételezése és csökkentése

A Watt-tengeri régió politikai testületéről szóló határozat(ok) elfogadása

NEGYEDÉV

2025

A Watt-tengeri régió politikai tanácsa határoz a mezőgazdasági földterületek szikesedésének ellentételezésére és mérséklésére irányuló intézkedésekről. Legalább EUR

4875000-et a Gazdaságügyi és Éghajlatpolitikai Minisztérium köt le minden tevékenység tekintetében.

21

C1.1 I2–1

A hidrogén zöld ereje

Mérföldkő

A humántőke-menetrend közzététele a zöld hidrogénnel kapcsolatos készségkínálat növelése érdekében

A humántőke-program elfogadása és közzététele a zöld hidrogénnel kapcsolatos készségkínálat növelése érdekében

NEGYEDÉV

2023

A kormány elfogadta és közzétette a humántőke-programot a zöld hidrogénnel kapcsolatos készségkínálat növelése érdekében. Ez a menetrend cselekvési tervet határoz meg legalább 5 regionális tanulási közösség, kurzusanyagok és rendezvények vagy központok létrehozására a vállalkozások és az oktatási vagy kutatási intézmények közötti cserék megkönnyítése érdekében.

22

C1.1 I2–2

A hidrogén zöld ereje

Célpont

Az innovatív zöldhidrogén-technológiához kapcsolódó demonstrációs létesítményekre vonatkozóan aláírt támogatási megállapodások

Aláírt támogatási megállapodások száma

0

2

MÁSODIK NEGYEDÉV

2025

Támogatási megállapodások aláírása legalább két, innovatív zöldhidrogén-technológiákat szolgáló demonstrációs létesítmény megépítésére vonatkozóan, amelyek bizonyítják az elektrolízis és a hidrogén széles körű alkalmazásának megvalósíthatóságát. A DNSH-nak való megfelelés biztosítása érdekében a támogatási megállapodásoknak tartalmazniuk kell a beruházás leírásában meghatározott előírásokat.

23

C1.1 I2–3

A hidrogén zöld ereje

Célpont

Aláírt támogatási megállapodások a zöld hidrogénnel kapcsolatos kutatási projektekre

Aláírt támogatási megállapodások száma

0

3

MÁSODIK NEGYEDÉV

2025

Támogatási megállapodások aláírása legalább három, a zöld hidrogén előállítására, tárolására, szállítására vagy felhasználására összpontosító kutatási projektre vonatkozóan. A DNSH-nak való megfelelés biztosítása érdekében a támogatási megállapodásoknak tartalmazniuk kell a beruházás leírásában meghatározott előírásokat.

24

C1.1 I3–1

Belvízi

Célpont

Kilowattóra

(kWh) villamos energia

kWh

0

150

NEGYEDIK NEGYEDÉV

2025

Moduláris energiatárolók (MEC) összesen

a dokkolóállomásokkal együtt legalább 150 kWh teljesítményűnek kell lennie. A MEC-ek a következők:

Szám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

Minőségi mutatók

(a részcélokra vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók (a célokhoz)

A végrehajtás indikatív ütemterve

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

Kiindulási

Cél

Negyed

Év

a vízi utak energetikai átállása, ZES projekt

működő moduláris energiatárolók biztosítják

az (EU) 2018/2001 megújulóenergia-irányelvvel (RED II) összeegyeztethető, megújuló energiaforrásokból előállított villamos energiával feltölthető cserélhető energiatárolók, amelyek alkalmasak új és meglévő belvízi hajókba történő beszerelésre.

25

C1.1 I3–2

Belvízi energetikai átállás, ZES projekt

Célpont

Az üzemi berakodási helyek száma

Az üzemi berakodási helyek száma

0

14

NEGYEDIK NEGYEDÉV

2025

14 hajó berakodási helyének működőképesnek kell lennie. A feltöltési helyeket a moduláris energiatárolók feltöltésére kell használni. A hajóparancsnokoknak képesnek kell lenniük a MEC-ek cseréjére a 14 berakodási hely bármelyikén. Ezeket a töltőhelyeket „nyílt hozzáférésű” hálózattal kell felszerelni, amely a villamosenergia-hálózat stabilizálására vagy a helyi és ideiglenes villamosenergia-kereslet biztosítására használható.

26

C1.1 I3–3

Belvízi energetikai átállás, ZES projekt

Célpont

A kibocsátásmentessé átalakított hajók teljes űrtartalma

20 láb ekvivalens egységben mért teljes tonnatartalom (EUSZ)

0

6161

NEGYEDIK NEGYEDÉV

2025

Azokat a hajókat, amelyek összesített űrtartalma eléri a 6161 TEU-t, kibocsátásmentes, teljesen elektromos belvízi hajókká kell átalakítani, elektromos meghajtással.

27

C1.1 I4–1

Átalakulóban lévő légi közlekedés

Mérföldkő

A hidrogéntüzelésű turbóventilán részletes tervezése

Elkészült hidrogéntüzelésű turbóventilán végleges részletes terve

NEGYEDIK NEGYEDÉV

2025

El kell végezni a hidrogéntüzelésű turbóventilán (H2-turbofán Ombouw) végleges részletes tervezését. A végleges részletes tervet a Fokker 100 egyik, folyékony hidrogén használatára alkalmas égéskamrával rendelkező motorjára vonatkozóan kell elkészíteni.

A végleges részletes terv részletesen ismerteti a következőket:

a)a légijármű-rendszer tervezett architektúrája;

b)a turbóventilátoros hajtómű módosításának jellemzői;

c)a hidrogéntárolás és -elosztás alrendszerek jellemzői; és

d)a kapcsolódó ellenőrzés jellemzői

Szám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

Minőségi mutatók

(a részcélokra vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók (a célokhoz)

A végrehajtás indikatív ütemterve

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

Kiindulási

Cél

Negyed

Év

rendszerek

28

C1.1 I4–2

Átalakulóban lévő légi közlekedés

Mérföldkő

A hidrogén-üzemanyagcella elektromos meghajtásának részletes tervezése

Elkészült a hidrogén-üzemanyagcellás elektromos meghajtórendszer végleges részletes tervezése

NEGYEDIK NEGYEDÉV

2025

El kell végezni a „Hydrogen Aircraft Powertrain and Storage System” üzemanyagcellás elektromos meghajtórendszer végleges részletes tervezését. A végleges részletes tervnek hidrogén üzemanyagcellás elektromos meghajtórendszert kell biztosítania a CS-23 által tanúsítható légi járművön történő alkalmazáshoz.

A végleges részletes terv részletesen ismerteti a következőket:

a)a légijármű-rendszer tervezett architektúrája;

b)a hidrogén-elektromos hajtáslánc jellemzői, beleértve az olyan kritikus alkatrészeket, mint az üzemanyagcella és az elektromos motor;

c)a hidrogéntárolás és -elosztás alrendszerek jellemzői; és

d)a kapcsolódó ellenőrzési rendszerek jellemzői.

29

C1.1 I4–3

Átalakulóban lévő légi közlekedés

Mérföldkő

A „fling Vision” agytröszt működőképes

A „fling Vision” agytröszt működőképessége és az első ütemterv közzététele

NEGYEDIK NEGYEDÉV

2025

A légi közlekedés úgy gondolja, hogy „A repülési jövőképnek” működőképesnek kell lennie, amint azt a klímasemleges légi közlekedésre vonatkozó első technológiai ütemtervének közzététele is mutatja. Ez az ütemterv meghatározza a következőket:

a)lehetséges hosszú távú megoldások a klímasemleges repüléssel kapcsolatos kihívásokra; és

b)az egész iparágra kiterjedő kutatási és technológiafejlesztési igények.

30

C1.2 I1–1

Célpont

Minőség

javulás

Száma

hektár

0

101 924

MÁSODIK NEGYEDÉV

2026

A tartományok öt minőségtípust hajtanak végre

javító intézkedések a Natura 2000-ben és annak környékén

Szám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

Minőségi mutatók

(a részcélokra vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók (a célokhoz)

A végrehajtás indikatív ütemterve

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

Kiindulási

Cél

Negyed

Év

Természetvédelmi program

a Natura 2000 területeken és azok környékén végrehajtott intézkedések

javított

terület:

a)a természet minőségének javítása;

b)hidrológiai tevékenységek;

c)a természetvédelem és a természetvédelmi területek elrendezésének optimalizálása;

d)átmeneti övezetek, beleértve a területek közötti összeköttetést;

e)egyéb tevékenységek, például rekreációs övezetek kialakítása vagy invazív fajok elleni védekezés.

Emellett a tartományoknak erdőtelepítési intézkedéseket kell végrehajtaniuk a kijelölt területeken bekövetkező erdőpusztulás kompenzálása érdekében.

A tevékenységeknek összesen legalább 101924 hektárnyi természet minőségét kell javítaniuk. Az ugyanazon a területen végrehajtott különböző intézkedések együttesen hozzájárulhatnak ahhoz a célkitűzéshez, hogy legalább 101924 hektárt fejlesszenek ki.

31

C1.2 I1–2

Természetvédelmi program

Célpont

Gyorsított természet-helyreállítás a földgazdálkodási szervezetek által

Összeg (EUR)

0

49 410 000

MÁSODIK NEGYEDÉV

2026

A földgazdálkodási szervezetek a Natura 2000 területeken és azok környékén a természet minőségének javítását célzó intézkedéseket hajtanak végre. A Mezőgazdasági, Természetvédelmi és Élelmiszer-minőségi Minisztérium nevében a Holland Vállalkozói Ügynökség (Rijksdienst voor Ondernemend Nederland) legalább 49 410 000 EUR összegű kötelezettséget vállal földgazdálkodási szervezetek számára ezen intézkedések végrehajtására.

32

C1.2 I1–3

Természetvédelmi program

Célpont

A folyami természet és az út menti gazdálkodás minőségjavítása

Összeg (EUR)

0

29 610 000

MÁSODIK NEGYEDÉV

2026

A Közmunkaügyi és Vízügyi Főigazgatóság (Rijkswaterstaat) háromféle intézkedést hajt végre a folyami természet és az út menti gazdálkodás javítása érdekében:

a)A vízgazdálkodás fenntarthatóbbá tétele;

b)Hidrológiai és egyéb tervezési intézkedések meghozatala;

Szám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

Minőségi mutatók

(a részcélokra vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók (a célokhoz)

A végrehajtás indikatív ütemterve

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

Kiindulási

Cél

Negyed

Év

C)    Az infrastruktúra áttervezése vagy minőségjavítása.

A Mezőgazdasági, Természetvédelmi és Élelmiszer-minőségi Minisztérium legalább 29 610 000 EUR-t köt le a Közmunkaügyi és Vízügyi Főigazgatóság (Rijkswaterstaat) számára ezen intézkedések végrehajtására.

33

C1.2 I1–4

Természetvédelmi program

Célpont

A természetvédelmi program tudásalapjának nyomon követéséhez és fejlesztéséhez hozzájáruló intézkedések

Összeg (EUR)

0

18 800 000

MÁSODIK NEGYEDÉV

2026

A Mezőgazdasági, Természetvédelmi és Élelmiszer-minőségi Minisztérium legalább 18 800 000 EUR-t különít el olyan tevékenységek támogatására, amelyek elsősorban a természet helyreállításával és kezelésével kapcsolatos ismeretek fejlesztésére (beleértve a természet helyreállításával és kezelésével foglalkozó tudáshálózat fejlesztését), a kommunikációra és az érdekelt felek kezelésére, valamint a meglévő természetfigyelés kiigazítására irányulnak annak érdekében, hogy lehetővé tegyék az e beruházás keretébe tartozó intézkedések értékelését, ami a következőket eredményezi:

a)A természetmegfigyelő rendszer első továbbfejlesztett verziójának működőképesnek kell lennie;

b)A nitrogénérzékeny élőhelyeken a természet minőségének javításáról legalább három jelentést kell közzétenni; és

c)Kommunikációs stratégiát kell kidolgozni.

34

C1.2 I2–1

A sertéstenyésztő gazdaságok rehabilitációjára irányuló támogatási program

Célpont

Megszüntetett sertéstenyésztési helyek száma

Megszüntetett sertéstenyésztési helyek száma

0

275

MÁSODIK NEGYEDÉV

2023

Kompenzációt kell nyújtani 275 sertéstelep bezárásáért, amelyek 2019-hez képest nemzeti szinten legalább 6%-kal csökkentik a sertésállományt. A 275 sertéstenyésztő telep bezárása következtében az ammóniakibocsátás a becslések szerint mintegy 900 000 kg-kal csökken 2019-hez képest.

B.2. ÖSSZETEVŐ: ADIGITÁLIS ÁTALAKULÁS FELGYORSÍTÁSA

A holland helyreállítási és rezilienciaépítési terv e komponensének célja a holland gazdaság digitális átállásának felgyorsítása. Az alkotóelem kilenc beruházásból és egy reformból álló csomagot tartalmaz, amelynek célja i. az innovatív technológiák és a digitális készségek fejlesztésének előmozdítása, ii. a mobilitás időtállóvá tétele és iii. a holland központi kormányzat digitalizációjának felgyorsítása.

Az alkotóelem célja, hogy hozzájáruljon a Hollandiának címzett országspecifikus ajánlások kezeléséhez, különösen a beruházásoknak a digitális átállásra való összpontosításához (2020-ban a 3. országspecifikus ajánlás), valamint a közlekedési szűk keresztmetszetek csökkentéséhez (2019-ben a 3. országspecifikus ajánlás).

A jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatással (2021/C58/01) összhangban az intézkedések leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket figyelembe véve várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentősen az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke értelmében vett környezeti célkitűzéseket.

2.1.Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

C2.1 I1 beruházás: Quantum Delta NL

E beruházási program célja i. a kvantumtechnológia alkalmazásai fejlesztésének felgyorsítása, ii. tehetségek fejlesztése, vonzása és megtartása, valamint iii. új vállalatok fejlesztésének és létrehozásának ösztönzése a kvantumtechnológia területén Hollandiában.

A beruházás célja a kvantumszámítógépek, kvantumhálózatok és kvantumérzékelők kutatásába és fejlesztésébe való beruházás, és pénzügyi támogatást nyújt a Quantum Delta NL által közzétett cselekvési terv első és második szakaszához. E két szakasz befejezésének legalább a következőket kell magában foglalnia:

a)az induló innovatív vállalkozások bevetés előtti létesítményének fejlesztése;

b)kutatási és fejlesztési (K+F) kommunikációs hálózat kialakítása a következő területeken:

kvantumtechnológia („Quantum NL K+F hálózat”);

c)a Nanolab Cleanroomba irányuló beruházások; és

d)doktori ösztöndíjak nyújtása a kvantumtechnológia területén.

Annak biztosítása érdekében, hogy az intézkedés megfeleljen a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01), a közelgő felhívásokra vonatkozó feladatmeghatározásban szereplő támogathatósági kritériumok kizárják a támogathatóság köréből a tevékenységek és eszközök alábbi listájához kapcsolódó megoldások, folyamatok, technológiák és létesítmények fejlesztését: a fosszilis tüzelőanyagokhoz kapcsolódó tevékenységek és eszközök, beleértve a downstream felhasználást is4; ii. az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében végzett tevékenységek és eszközök, amelyek olyan előre jelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást érnek el, amely nem alacsonyabb a vonatkozó referenciaértékeknél5; hulladéklerakókkal, hulladékégetőkkel6 és mechanikai-biológiai hulladékkezelő létesítményekkel7 kapcsolatos tevékenységek és eszközök; és

4 A jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatás (2021/C58/01) III. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelelő, földgázt felhasználó villamosenergia- és/vagy hőtermelésre, valamint a kapcsolódó átviteli és elosztási infrastruktúrára irányuló, ezen intézkedés keretében megvalósuló projektek kivételével.

5 Amennyiben a támogatott tevékenység olyan előre jelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást ér el, amely nem lényegesen alacsonyabb a vonatkozó referenciaértékeknél, meg kell indokolni, hogy ez miért nem lehetséges. A kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó tevékenységekre vonatkozó ingyenes kiosztásra vonatkozóan az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott referenciaértékek.

6 Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés szerinti, kizárólag a nem újrafeldolgozható veszélyes hulladékok kezelésére szolgáló létesítményekben végzett tevékenységekre, valamint azokra a meglévő üzemekre, ahol az ezen intézkedés szerinti tevékenységek célja az energiahatékonyság növelése, a kipufogógázok tárolása, felhasználása vagy égetéséből származó anyagok visszanyerése, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti ilyen tevékenységek nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növekedését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; ezek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.

7 Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés keretében a meglévő mechanikus-biológiai tisztítótelepeken végzett tevékenységekre, amennyiben az ezen intézkedés szerinti tevékenységek célja az energiahatékonyság növelése vagy a szétválasztott hulladék újrafeldolgozási műveletekhez való utólagos átalakítása:

(IV)olyan tevékenységek és eszközök, amelyek esetében a hosszú távú hulladékártalmatlanítás károsíthatja a környezetet. E feladatmeghatározás azt is előírja, hogy csak a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak megfelelő tevékenységeket kell kiválasztani.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

C2.1. I2 beruházás: MI-ned és alkalmazott MI-tanuló közösségek

E beruházás célja a mesterséges intelligenciában (MI) rejlő lehetőségek fejlesztése és kiaknázása a holland gazdaság és társadalom számára. A beruházás célja a mesterségesintelligencia-megoldások széles körű alkalmazását korlátozó szűk keresztmetszetek – például az innováció lassú üteme, a tudásbázis korlátozott kiterjedése, a mesterséges intelligenciával kapcsolatos képzés alacsony kínálata a munkaerőpiacon, a szélesebb társadalom korlátozott bevonása és az adatcsere-megoldások hiánya – kezelése.

A beruházás pénzügyi támogatást nyújt a következőkhöz:

a)a megbízható és emberközpontú MI-rendszerek telepítésére szolgáló módszerek kidolgozása;

b)a mesterséges intelligenciával kapcsolatos ismeretek szintjének javítása doktoranduszok és posztdoktori kutatók kinevezésére irányuló ösztöndíjak odaítélése révén a mesterséges intelligencia területén;

c)négy vissza nem térítendő támogatás odaítélése innovatív MI-alkalmazások fejlesztésére irányuló kutatási és fejlesztési (K+F) projektekhez; és

d)hat alkalmazott MI-tanulási közösség megvalósítása.

A beruházás végrehajtását 2026. március 31-ig be kell fejezni.

C2.1. I3. beruházás: A digitális oktatás ösztönzése

E beruházási program célja, hogy tovább aknázza ki a digitalizációban rejlő lehetőségeket a szakképzésben és a felsőoktatásban, valamint javítsa a diákok és a tanárok digitális készségeit. A beruházás célja, hogy összefogja a hollandiai szakképzési és felsőoktatási intézményeket egy szabványosított, biztonságos és megbízható ágazati információs és kommunikációs technológiai (IKT) infrastruktúra és egy ágazati tudásinfrastruktúra létrehozása érdekében.

A beruházás pénzügyi támogatást nyújt a következők fejlesztéséhez:

a)a digitális tananyagok megosztására szolgáló nemzeti alapeszköz;

b)oktatási és tanulási központok, amelyek támogatást nyújthatnak a diákoknak, az oktatóknak és a kutatóknak a digitális tananyagokkal kapcsolatban; és

c)a diákok adatainak tárolására és az azokhoz való biztonságos hozzáférésre szolgáló rendszer.

A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

C2.1 I4. beruházás: Digitális infrastruktúra logisztika

E beruházási program célja, hogy felgyorsítsa és megkönnyítse a logisztikai ágazat digitalizálását.

megbízható, decentralizált, szervezett adatinfrastruktúra létrehozása a kereskedelmi szempontból érzékeny logisztikai adatok logisztikai ágazatbeli szereplők közötti megosztására.

A program beruházási támogatást nyújt a következőkhöz:

a)Hollandia alapvető adatinfrastruktúrájának kialakítása. Az alapvető adatinfrastruktúrát olyan elvek és megállapodások összességeként kell meghatározni, amelyek lehetővé teszik a részt vevő felek számára egy adott informatikai hálózat közös fejlesztését.

komposzt biohulladék és a biohulladék anaerob lebontása, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti intézkedések nem eredményezik az alábbiak növekedését:

az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitása vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítása; ezek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.

Az alapvető adatinfrastruktúrának legalább 80%-ban meg kell felelnie az Infrastrukturális és Vízügyi Minisztérium által meghatározott referenciaarchitektúra minimumkövetelményeinek;

b)digitális készenléti munkacsomag kidolgozása a holland logisztikai ágazat digitális felkészültségének növelése érdekében; és

c)legalább négy élő laboratórium befejezése, azaz adatszolgáltatásaik összekapcsolása az alapvető adatinfrastruktúrával.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

C2.2 I1 beruházás: Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszer (ERTMS)

E beruházás célja, hogy hozzájáruljon a meglévő analóg vonatvédelem felváltásához.

a vonatvédelemre és -irányításra vonatkozó európai digitális szabvánnyal rendelkező rendszer, az Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszer (ERTMS).

A beruházás a következő projektekhez nyújt pénzügyi támogatást:

a)AKijfhoek-belga határszakasz tervezési tanulmánya: a vasúti forgalom tervezésének (Rail Verkeers Technisch Ontwerp, RVTO) fejlesztése. A vasúti forgalomtervnek igazolnia kell, hogy a szükséges forgalomirányítási kiigazítások megfelelnek a vasútbiztonságra és kölcsönös átjárhatóságra vonatkozó jogszabályoknak és rendelkezéseknek;

b)Azészak-hollandiai vágányszakasz tervezési tanulmánya: funkcionális integrált rendszertervezés és vasúti forgalomtervezés (RVTO) kidolgozása. A vasúti forgalomtervnek igazolnia kell, hogy a szükséges forgalomirányítási kiigazítások megfelelnek a vasútbiztonságra és kölcsönös átjárhatóságra vonatkozó jogszabályoknak és rendelkezéseknek, és hogy elkészült a kapcsolódó integrált funkcionális rendszertervezés;

c)GSM-Rail rádióhálózat megújítási projekt: az alapvető adó-vevő állomásoknak (GSM-Rail oszlopoknak) képesnek kell lenniük arra, hogy az ERTMS-rendszer keretében üzemeljenek;

d)Speciális információtechnológiai (IT) alkalmazások adaptálása az ERTMS kiépítéséhez: a ProRail pályahálózat-működtető informatikai logisztikai rendszereit ki kell igazítani, beleértve a vonatkozó informatikai alkalmazások átírását vagy frissítését, hogy azok az ERTMS kiépítését követően megkaphassák és feldolgozhassák a megfelelő vasútbiztonsági és átjárhatósági biztonsági információkat (ERTMS/központi biztonsági rendszer (CSS)); és

e)Központi biztonsági rendszer ERTMS: a CSS-nek működésbe kell lépnie az ERTMS ProRail számára. A beruházás végrehajtását 2024. december 31-ig be kell fejezni.

C2.2. I2 beruházás: Biztonságos, intelligens és fenntartható mobilitás

E beruházás célja, hogy a meglévő infrastruktúra-hálózatok használatának optimalizálása révén megerősítse a biztonságos, intelligens és fenntartható mobilitásra való átállást.

A beruházás a következő intézkedésekhez nyújt pénzügyi támogatást:

a)legalább 450 intelligens forgalomirányító eszköz, azaz olyan eszközök telepítése, amelyek képesek digitálisan összekapcsolni az úthasználókat (IntelligenteVerkeersregelinstallaties);

b)kiemelt biztonsági szolgáltatások bevezetése az úthasználók számára, amelynek keretében a szerződő felek, azaz a biztonsági szolgáltatók digitális üzeneteket küldenek az úthasználóknak a közúti veszélyes helyzetekről;

c)a jövőbeli reziliens mobilitást szolgáló nemzeti digitális infrastruktúra (DITM) kidolgozása, amely alapul szolgál egy méretezhető, együttműködő, összekapcsolt és automatizált mobilitási rendszer (CCAM) kidolgozásához és végrehajtásához; és

d)a nemzeti mobilitásiadat-hozzáférési pont (NTM) platformjának fejlesztése, beleértve 20 mobilitási adatkészlet online közzétételét.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

C2.2. I3. beruházás: Intelligens út menti állomások (iWKS)

E beruházás célja, hogy a meglévő út menti állomásokat (WKS), azaz az elektronikus közúti jelzőtáblákkal kommunikálni képes közúti sávok melletti eszközöket intelligens út menti állomásokkal (iWKS) váltsa fel, amelyek nagyobb funkciókkal rendelkeznek. Az intelligens út menti állomások célja a forgalmi torlódások csökkentése és a forgalom áramlásának javítása az eseményekre és forgalmi dugókra vonatkozó gyorsabb riasztások, valamint a közúti forgalom alternatív útvonalak közötti jobb és gyorsabb eloszlása révén. Emellett az intelligens út menti állomások célja, hogy hatékonyabbak és tartósabbak legyenek, és kevesebb karbantartást igényeljenek, mint a meglévő út menti állomások.

A beruházásnak pénzügyi támogatást kell nyújtania az 1906 iWKS telepítéséhez. A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

C2.3 R1 reform: Nyilvános információkezelés (Nyílt Kormányzati Törvény)

E reform célja a közigazgatás információkezelésének felülvizsgálata átláthatóságának és nyitottságának javítása érdekében, a nyílt kormányzásról szóló törvény (Wet open overheid, WOO) hatálybalépése révén. A Nyílt Kormányzati Törvény átláthatóbbá teszi a hatóságokat és a félig állami hatóságokat azáltal, hogy biztosítja, hogy a közszféra információi könnyebben megtalálhatók, kompatibilisek és digitálisan könnyen hozzáférhetők legyenek a polgárok, a sajtó és a média, az országgyűlési képviselők és alkalmazottaik számára.

A reform a következő elemeket tartalmazza:

a)a nyílt kormányzásról szóló törvény hatálybalépése;

b)a központi kormányzati szervezetek, valamint az önálló közigazgatási szervek és ügynökségek azon kötelezettsége, hogy az átláthatóság elérése érdekében cselekvési terveket nyújtsanak be az állami szervezetek információs rendszerei digitális hozzáférhetőségének javítására; és

c)közigazgatási szervek összekapcsolása a Belügyminisztérium és a Királysági Kapcsolatok Minisztériuma által fenntartott digitális infrastruktúrával, amely legalább 330000 dokumentumhoz biztosít nyilvános hozzáférést.

A reform végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

C2.3 I1. beruházás: A Védelmi Minisztérium informatikai infrastruktúrájának felújítása

Ez a beruházás a Védelmi Minisztérium információtechnológiai (IT) infrastruktúrájának megújítását célzó informatikai projektek szélesebb körének részét képezi. A beruházás célja, hogy lehetővé tegye a Védelmi Minisztérium számára, hogy megbízható, biztonságos, időtálló és rugalmas rendszereket használjon. A holland helyreállítási és rezilienciaépítési terv részeként számos olyan projektet kell végrehajtani, amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül katonai vagy védelmi vonatkozású műveletekhez, ideértve az információbiztonságot, a telefonos ügyfélszolgálatokat és a harmadik felekkel folytatott biztonságos kommunikációt.

A beruházás pénzügyi támogatást nyújt a következőkhöz:

a)a kiberbiztonsággal kapcsolatos intézkedések kidolgozása, beleértve i. a biztonsági műveleti központ létrehozását, ii. a harmadik felekkel való együttműködést szolgáló azonosítási és hozzáférés-kezelő rendszer bevezetését, iii. a tanúsított és ellenőrzött, alacsony és magas minősítésű adatok cseréjére vonatkozó megoldás végrehajtását; és iv. az adatközpontokhoz való digitális hozzáférés ellenőrzésére szolgáló megoldás bevezetése;

b)annak lehetővé tétele, hogy a Védelmi Minisztérium legalább 500 polgári személyzete távmunkában dolgozzon egy biztonságos hálózaton keresztül, amely kommunikációs eszközöket (például hang-, video- és csevegést) biztosít, személyes virtuális munkahelyeket épít, egységes együttműködési tereket hozva létre; és

c)a fizikai helyszínek hálózati berendezéseinek korszerűsítése, a hálózati sávszélesség növelése a Védelmi Minisztérium polgári személyzete által használt alkalmazások megfelelő hálózati minőségének biztosítása érdekében, valamint a back-end alkalmazások áthelyezése az új adatközponti infrastruktúrára és tárhelyplatformokra.

d)a védelmi minisztérium legalább 500 polgári alkalmazottja számára a távmunka biztonságának további javítása egy megújított kapcsolattartó központ létrehozása és az alapvető alkalmazásokhoz való hozzáférés révén.

A beruházás végrehajtását 2026. március 31-ig be kell fejezni.

C2.3 I2. beruházás: A büntető igazságszolgáltatási lánc digitalizálása

E beruházás célja a büntető igazságszolgáltatási lánc hatékonyságának javítása azáltal, hogy a meglévő folyamatok során a papírmunkát digitális eszközökkel váltja fel, és biztosítja a releváns információkhoz való állandó hozzáférést.

A beruházás pénzügyi támogatást nyújt a következőkhöz:

a)egy olyan portál kifejlesztése, amely lehetővé teszi a polgárok számára, hogy büntetőeljárások során cselekményeket hajtsanak végre, beleértve a bejelentések benyújtását is; és

b)a büntető igazságszolgáltatási lánc meglévő információtechnológiai (IT) rendszereinek fejlesztése annak érdekében, hogy lehetővé váljon a „gyakran elkövetett bűncselekmények” kategóriába tartozó büntetőügyek digitális kezelése a büntető igazságszolgáltatási lánc érdekelt felei (azaz a rendőrség, az ügyészség és az igazságszolgáltatás) számára; valamint hozzáférést kell biztosítani az érdekelt felek számára a „gyakran elkövetett bűncselekmények” kategóriájába tartozó ügyekkel kapcsolatos videó- és audioanyagokhoz.

Ezen intézkedés kialakítása és végrehajtása során biztosítani kell a bírói ág bevonását.

A beruházás végrehajtását 2023. december 31-ig be kell fejezni.

2.2.Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Szám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

Minőségi mutatók

(a részcélokra vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók (a célokhoz)

A végrehajtás indikatív ütemterve

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

Kiindulási

Cél

Negyed

Év

35

C2.1 I1–1

Quantum Delta NL

Mérföldkő

A quantum Delta NL létrehozása

A Quantum Delta NL-nek nyújtott támogatás és a cselekvési terv közzététele

NEGYEDIK NEGYEDÉV

2021

A quantum Delta NL támogatást kap a Nemzeti Növekedési Alap keretében a kvantum-számítástechnika és a hálózatépítés ösztönzésére, valamint a kvantumterületen végzett kutatás és készségfejlesztés támogatására. A quantum Delta NL részletes cselekvési tervet tesz közzé, amely szakaszosan épül fel.

A jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) való megfelelést kizárási lista alkalmazásával, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelményével kell biztosítani.

36

C2.1 I1–2

Quantum Delta NL

Mérföldkő

Quantum Delta NL

A cselekvési terv 1. és 2. szakaszának lezárása

MÁSODIK NEGYEDÉV

2026

A quantum Delta NL teljes mértékben teljesítette a Nemzeti Növekedési Alaphoz benyújtott tervének első két szakaszát (kivéve a DEP által finanszírozott QCIN-t). Ezek a szakaszok magukban foglalják legalább az induló innovatív vállalkozások bevetés előtti létesítményének létrehozását, a Quantum NL K+F hálózat fejlesztését, a kvantumtechnológia területén nyújtott PhD-ösztöndíjakat és a Nanolab Cleanroomba történő beruházásokat.

Szám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

Minőségi mutatók

(a részcélokra vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók (a célokhoz)

A végrehajtás indikatív ütemterve

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

Kiindulási

Cél

Negyed

Év

37

C2.1 I2–1

MI-ned és alkalmazott MI-tanuló közösségek

Célpont

Ösztöndíjak odaítélése

Szám

0

13

NEGYEDÉV

2024

13 ösztöndíjat kell odaítélni doktoranduszok és posztdoktori kutatók kinevezéséhez a mesterséges intelligencia területén.

38

C2.1 I2–2

MI-ned és alkalmazott MI-tanuló közösségek

Célpont

ELSA MESTERSÉGES INTELLIGENCIA

működő kutatólaboratóriumok

Szám

0

4

NEGYEDIK NEGYEDÉV

2025

Legalább négy új etikai, jogi és társadalmi vonatkozásokkal (ELSA) foglalkozó kutatólaboratóriumnak kell működnie a megbízható és emberközpontú MI-rendszerek telepítésére szolgáló módszerek kidolgozása érdekében.

39

C2.1 I2–3

MI-ned és alkalmazott MI-tanuló közösségek

Célpont

Odaítélt K+F projektek

Szám

0

4

NEGYEDIK NEGYEDÉV

2025

Legalább négy vissza nem térítendő támogatást kell odaítélni innovatív MI-alkalmazások fejlesztésére irányuló K+F projektekhez.

40

C2.1 I2–4

MI-ned és alkalmazott MI-tanuló közösségek

Célpont

Az MI-tanulási közösségek megvalósítása

Szám

0

6

NEGYEDÉV

2026

Legalább hat MI-tanulóközösség működik köz- és magánszféra közötti partnerségek formájában az AI Ned keretében. A mesterséges intelligenciával foglalkozó tanulási közösség célja, hogy lehetővé tegye a vállalkozások, az oktatási intézmények és az innovációs laboratóriumok számára, hogy együttműködjenek a mesterségesintelligencia-megoldások gyakorlati alkalmazásának módján.

41

C2.1 I3–1

Digitális oktatás

Mérföldkő

Egységes platform a digitális tanuláshoz való hozzáféréshez

létrehozott anyagok

Az egységes platform működőképes és digitális személyazonosság

megoldás a diákok számára

NEGYEDIK NEGYEDÉV

2025

Egységes platformot kell létrehozni a szakképzéshez szükséges digitális tananyagok felkutatására, megosztására és újrafelhasználására.

oktatás (MBO), egyetemek

Szám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

Minőségi mutatók

(a részcélokra vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók (a célokhoz)

A végrehajtás indikatív ütemterve

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

Kiindulási

Cél

Negyed

Év

impulzus

valamint operatív és digitális személyazonossági megoldás a használatban lévő diákok számára

használatban van

alkalmazott tudományok (HBO) és kutatóegyetemek (WO). A platform működőképes, ami a következőket jelenti:

a)a platform online elérhető;

b)a kapcsolódó oktatási intézmények diákjai és oktatói beléphetnek a digitális tananyagokba, és hozzáférhetnek azokhoz.

A hallgatók digitális személyazonossági megoldását a szakképzésben részt vevő hallgatóknak (MBO), az alkalmazott tudományok egyetemeinek (HBO) és a kutatóegyetemeknek (WO) kell használniuk. A diákok digitális személyazonossági megoldásának lehetővé kell tennie a diákok azonosítását és engedélyezését, a diákokra vonatkozó információk oktatási intézmények közötti cseréjét és a diákokra vonatkozó információk tárolását.

42

C2.1 I3–2

A digitális oktatás ösztönzése

Célpont

Oktatási és tanulási központok operatív

Szám

0

20

NEGYEDIK NEGYEDÉV

2025

20 oktatási és tanulási központ (CTL) működik a szakképzésben (MBO), az alkalmazott tudományok egyetemein (HBO) vagy a kutatóegyetemeken (WO).

A CTL-nek működőképesnek kell lennie, ami azt jelenti, hogy egy vagy több oktatási intézmény olyan fizikai helyszínt hozott létre, ahol a diákok, az oktatók és a kutatók támogatást kapnak a digitális tananyag tekintetében.

Szám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

Minőségi mutatók

(a részcélokra vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók (a célokhoz)

A végrehajtás indikatív ütemterve

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

Kiindulási

Cél

Negyed

Év

43

C2.1 I4–1

Digitális infrastruktúra logisztika

Célpont

Kifejlesztett alapadat-infrastruktúra

Százalék

0

80

NEGYEDIK NEGYEDÉV

2024

Ki kell fejleszteni az alapvető adatinfrastruktúrát, amelynek legalább 80%-ban meg kell felelnie az Infrastrukturális és Vízügyi Minisztérium által meghatározott referenciaarchitektúra minimumkövetelményeinek. A megfelelést külső ellenőrzés keretében kell értékelni.

44

C2.1 I4–2

Digitális infrastruktúra logisztika

Célpont

Nőtt a digitális felkészültség a logisztikai ágazatban

A digitális felkészültség százalékos aránya

10

30

NEGYEDIK NEGYEDÉV

2025

Digitális készenléti munkacsomagot kell kidolgozni és végrehajtani annak érdekében, hogy az ágazat digitális készségeinek fejlesztése révén javuljon a holland logisztikai ágazat digitális felkészültsége.

A munkacsomagnak 30%-os digitális felkészültséget kell elérnie, amelyet a digitális infrastruktúra logisztikai programja által e célból kidolgozott módszertan szerint kell kiszámítani. A digitális felkészültség 10%-os alapszintjét az Evofenedex 2021-ben állapította meg.

45

C2.1 I4–3

Digitális infrastruktúra logisztika

Célpont

Befejezett élő laboratóriumok

Szám

0

4

MÁSODIK NEGYEDÉV

2026

Legalább 4 élő laboratóriumot kell kitölteni. Az élő laboratóriumok akkor tekintendők befejezettnek, ha adatszolgáltatásaik kapcsolódnak az alapvető adatinfrastruktúrához.

46

C2.2 I1–1

Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszer

Mérföldkő

ERTMS

a Kijfhoek-belga határ tervezési tanulmánya befejeződött

A vasúti forgalom tervezésének véglegesítése

NEGYEDIK NEGYEDÉV

2022

A vasúti forgalom tervét a Kijfhoek és a belga határ közötti vasúti pályaszakaszra vonatkozó tervezési tanulmány részeként véglegesítik. A vasúti forgalomtervnek igazolnia kell, hogy a szükséges forgalomirányítási kiigazítások megfelelnek

a vonatkozó jogszabályokkal, valamint

Szám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

Minőségi mutatók

(a részcélokra vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók (a célokhoz)

A végrehajtás indikatív ütemterve

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

Kiindulási

Cél

Negyed

Év

(ERTMS)

a vasúti biztonságról és kölcsönös átjárhatóságról szóló rendeletek.

47

C2.2 I1–2

Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszer (ERTMS)

Mérföldkő

ERTMS

elkészült Észak-Hollandia tervezési tanulmánya

Befejezve a funkcionális integrált rendszertervezést és a vasúti forgalom tervezését

NEGYEDÉV

2023

Az észak-hollandiai vasúti pályaszakaszokra vonatkozó tervezési tanulmány részeként véglegesíteni kell a funkcionális integrált rendszertervezést és a vasúti forgalom tervezését. A vasúti forgalomtervnek igazolnia kell, hogy a szükséges forgalomirányítási kiigazítások megfelelnek a vasútbiztonságra és kölcsönös átjárhatóságra vonatkozó jogszabályoknak és rendelkezéseknek, és hogy elkészült a kapcsolódó integrált funkcionális rendszertervezés.

48

C2.2 I1–3

Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszer (ERTMS)

Célpont

Az ERTMS-hez működőképes GSM-Rail oszlopok száma

Szám

0

130

NEGYEDÉV

2024

130 bázis adó-vevő állomásnak (GSM-Rail oszlopoknak) képesnek kell lennie arra, hogy az ERTMS-rendszer keretében üzemeljen.

49

C2.2 I1–4

Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszer (ERTMS)

Mérföldkő

Az ERTMS-hez igazított logisztikai rendszerek

Az adaptált rendszereknek a ProRail informatikai osztálya által történő átadása a ProRail más szervezeti egységei informatikai alkalmazásainak felhasználói számára

NEGYEDÉV

2024

A ProRail pályahálózat-működtető informatikai logisztikai rendszereit ki kell igazítani, beleértve a vonatkozó informatikai alkalmazások átírását vagy frissítését, hogy azok megkaphassák és feldolgozhassák a megfelelő vasútbiztonsági és kölcsönös átjárhatósági információkat (ERTMS/CSS-információk). A forgalomirányító személyzet műszakilag integrálja és teszteli a rendszereket.

50

C2.2 I1–5

Mérföldkő

Központi biztonság

Rendszer

A központi biztonság

NEGYEDIK NEGYEDÉV

2024

A központi biztonsági rendszer (CSS)

üzemképesnek kell lennie az ERTMS ProRail számára.

Szám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

Minőségi mutatók

(a részcélokra vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók (a célokhoz)

A végrehajtás indikatív ütemterve

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

Kiindulási

Cél

Negyed

Év

Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszer (ERTMS)

operatív

A rendszer működik

Akkor tekinthető működőképesnek, ha megfelel az (EU) 2016/919 bizottsági rendeletben és a bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott átjárhatósági műszaki előírásoknak.

(EU) 2019/776 és a Bizottság végrehajtási rendelete

(EU) 2020/387. Ezt a megfelelést a ProRail-nek meg kell erősítenie.

51

C2.2 I2–1

Biztonságos, intelligens és fenntartható mobilitás

Célpont

Intelligens forgalomirányító berendezések

Szám

0

450

NEGYEDIK NEGYEDÉV

2024

Legalább 450 intelligens forgalomirányító berendezésnek (IntelligenteVerkeersregelinstallaties)kell működőképesnek lennie, ami azt jelenti, hogy

1) átadásra és telepítésre került, és 2) össze kell kapcsolni a nemzeti városi adathozzáférési platformmal.

52

C2.2 I2–2

Biztonságos, intelligens és fenntartható mobilitás

Célpont

Kiemelt biztonsági szolgáltatások

Megtett kilométerek százalékos aránya

7

12.5

NEGYEDÉV

2025

Hollandiában megtett 100 kilométerenként legalább 12,5-ig az úthasználók számára lehetővé kell tenni, hogy igénybe vehessék a személygépjármű-gyártók vagy navigációs eszközök által nyújtott kiemelt biztonsági szolgáltatásokat.

Ez az úthasználók által Hollandiában megtett távolságra vonatkozik, ahol a kiemelt biztonsági szolgáltatások vezetés közben aktívak. Ez az érték 2022-ben 7% volt.

53

C2.2 I2–3

Biztonságos, intelligens és fenntartható

Célpont

Digitális infrastruktúra a jövőbeli reziliens mobilitásért (DITM)

EUR

0

30 000 000

MÁSODIK NEGYEDÉV

2026

A Holland Vállalkozói Ügynökség (Rijksdienst voorOndernemend Nederland) 30 000 000 EUR innovációs támogatást fizet a

olyan vállalkozások kiválasztott konzorciuma, amelyek

Szám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

Minőségi mutatók

(a részcélokra vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók (a célokhoz)

A végrehajtás indikatív ütemterve

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

Kiindulási

Cél

Negyed

Év

mobilitás

hozzájárul a jövőbeli reziliens mobilitást szolgáló digitális infrastruktúra (DITM) fejlesztéséhez, amely alapot biztosít a méretezhető együttműködő, összekapcsolt és automatizált mobilitási rendszer fejlesztéséhez és végrehajtásához.

54

C2.2 I2–4

Biztonságos, intelligens és fenntartható mobilitás

Célpont

A nemzeti mobilitásiadat-hozzáférési ponton elérhető adatkészletek

Szám

0

20

MÁSODIK NEGYEDÉV

2026

Ki kell fejleszteni a nemzeti mobilitásiadat-hozzáférési pontot (NTM), és legalább 20 adatkészletet közzé kell tenni online, és a nemzeti mobilitásiadat-hozzáférési platformon keresztül használhatóvá kell tenni.

55

C2.2 I3–1

Intelligens út menti állomások (iWKS)

Célpont

A telepített intelligens út menti állomások száma

Szám

0

152

NEGYEDIK NEGYEDÉV

2023

Legalább 152 intelligens út menti állomást kell felszerelni, azaz fizikailag el kell helyezni és működőképesnek kell lenniük.

56

C2.2 I3–2

Intelligens út menti állomások (iWKS)

Célpont

A telepített további intelligens út menti állomások száma

Szám

152

953

NEGYEDIK NEGYEDÉV

2025

Legalább 953 intelligens út menti állomást kell felszerelni, azaz fizikailag el kell helyezni és működőképesnek kell lenniük.

57

C2.2 I3–3

Intelligens út menti állomások (iWKS)

Célpont

A telepített intelligens út menti állomások végleges száma

Szám

953

1 906

MÁSODIK NEGYEDÉV

2026

Legalább 1906 intelligens út menti állomást kell felszerelni, azaz fizikailag el kell helyezni és működtetni kell.

58

C2.3 R1–1

Nyilvános információk

Mérföldkő

A nyílt kormányról szóló törvény hatálybalépése

A hatálybalépést előíró jogszabályi rendelkezés

MÁSODIK NEGYEDÉV

2022

A Nyílt Kormányzati Törvény hatályba lép. A jogi aktus többek között kiterjeszti az átláthatóság hatályát.

a Parlamenttel és a Tanáccsal szembeni követelmények

Szám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

Minőségi mutatók

(a részcélokra vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók (a célokhoz)

A végrehajtás indikatív ütemterve

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

Kiindulási

Cél

Negyed

Év

igazgatás (nyitott kormányzati törvény)

az igazságszolgáltatás, az Államtanács, a Számvevőszék és a nemzeti ombudsman esetében az átláthatósági követelmények hatálya alá tartozó intézmények számára aktív közzétételi kötelezettséget írnak elő, lerövidítik az információkérések feldolgozási idejét, és létrehoznak egy átláthatósági tanácsadó testületet. A jogi aktusnak biztosítania kell, hogy a közszféra információihoz digitálisan könnyen hozzá lehessen férni a polgárok, a sajtó és a média, a parlamenti képviselők és alkalmazottaik számára. Az információk meghatározott kategóriáinak aktív közzétételére vonatkozó kötelezettség (a Nyitott Kormányzati Törvény 3. cikkének (3) bekezdése) a királyi rendelet által meghatározandó időszakokban, szakaszokban léphet hatályba.

59

C2.3 R1–2

Nyilvános információkezelés (Nyílt Kormányzati Törvény)

Mérföldkő

Az információkezelés javítására vonatkozó aktualizált cselekvési tervek közzététele

A központi kormányzati szervezetek aktualizált cselekvési tervének közzététele

NEGYEDIK NEGYEDÉV

2022

A központi kormányzati szervezetek (12 minisztérium, beleértve azok autonóm közigazgatási szerveit és ügynökségeit) aktualizált cselekvési terveket tesznek közzé az információs rendszereik digitális hozzáférhetőségének javítása érdekében.

A minisztériumok aktualizált cselekvési tervei a következő 8 prioritással foglalkoznak:

1.A megfelelő saját irányítási rendszer létrehozása minisztériumok, autonóm közigazgatási szervek és ügynökségek szintjén.

2.Az alapforgatókönyv végrehajtása

a minisztérium mérése

Szám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

Minőségi mutatók

(a részcélokra vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók (a célokhoz)

A végrehajtás indikatív ütemterve

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

Kiindulási

Cél

Negyed

Év

információs rendszer.

3.Minőségi keretrendszer vagy hasonló IV. rendszerfunkciók végrehajtása.

4.A parlamenti dokumentumok főosztályok általi végrehajtása.

5.A nemzeti komponensek kapcsolódása a platform nyílt kormányzati információihoz (PLOOI).

6.A központi kormányzati e-mail archiválási kézikönyvének végrehajtása.

7.Az üzenetküldő alkalmazások szakpolitikai vonalának végrehajtása.

8.Webarchiválás végrehajtása a vonatkozó keretszerződéssel összhangban.

60

C2.3 R1–3

Nyilvános információkezelés (Nyílt Kormányzati Törvény)

Célpont

A nyílt kormányzati információk platformján elérhető dokumentumok

Szám

0

330 000

MÁSODIK NEGYEDÉV

2026

Összesen legalább 330000 dokumentum, amely a cikkben felsorolt 17 információkategória közül legalább 4 alá tartozik.

A Nyílt Kormányzati Törvény 3.3. pontja a Belügyminisztérium és a Királysági Kapcsolatok Minisztériuma által fenntartott digitális infrastruktúrához való kapcsolódás eredményeként elérhető a nyílt kormányzati információk platformján.

61

C2.3 I1–1

A Védelmi Minisztérium informatikai infrastruktúrájának felújítása

Mérföldkő

A kiberbiztonság javítását célzó intézkedések végrehajtása

A kiberbiztonság javítását célzó intézkedések végrehajtása

NEGYEDÉV

2024

A védelmi minisztérium a következő kiberbiztonsági intézkedéseket hajtja végre:

-Biztonsági műveleti központ létrehozása;

-Az azonosítás bevezetése és

hozzáférés-kezelő rendszer

Szám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

Minőségi mutatók

(a részcélokra vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók (a célokhoz)

A végrehajtás indikatív ütemterve

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

Kiindulási

Cél

Negyed

Év

együttműködés harmadik felekkel;

-A minősített és ellenőrzött, alacsony minősítésű adatok (LGI) és a magas minősített adatok (HGI) cseréjére szolgáló megoldás bevezetése; és

-Megoldás bevezetése az adatközpontokhoz való digitális hozzáférés ellenőrzésére.

62

C2.3 I1–2

A Védelmi Minisztérium informatikai infrastruktúrájának felújítása

Célpont

Védelmi Minisztérium biztonságos hálózaton keresztül távolról dolgozó polgári személyzet

Szám

0

500

NEGYEDIK NEGYEDÉV

2024

A Védelmi Minisztérium legalább 500 polgári személyzetének hozzáféréssel kell rendelkeznie egy biztonságos távoli hálózathoz, amely a következőket foglalja magában:

a)kommunikációs eszközök (hang, videó és csevegés);

b)személyes virtuális munkahelyek; és

c)egységes együttműködési terek.

63

C2.3 I1–3

A Védelmi Minisztérium informatikai infrastruktúrájának felújítása

Mérföldkő

A hálózatok fejlesztése és az új informatikai infrastruktúrára való átállás befejezése

A hálózat fejlesztése és az új informatikai infrastruktúrára való átállás

NEGYEDÉV

2025

A honvédelmi minisztérium polgári személyzete által használt alkalmazások megfelelő hálózati minőségének biztosítása érdekében korszerűsíteni kell a fizikai helyszínek hálózati berendezéseit, és növelni kell a hálózati sávszélességet. A back-end alkalmazásokat új adatközponti infrastruktúrára és tárhelyplatformokra kell áttérni.

64

C2.3 I1–4

A Védelmi Minisztérium informatikai infrastruktúrájának felújítása

Célpont

A Védelmi Minisztérium további biztonságos távmunkás létesítményekhez hozzáféréssel rendelkező polgári személyzete

Szám

0

500

NEGYEDÉV

2026

A távmunka biztonságának további javítása érdekében a Védelmi Minisztérium legalább 500 polgári személyzetének hozzáféréssel kell rendelkeznie a következőkhöz:

a)megújított kapcsolattartó központ, és

b)alapvető alkalmazások (beleértve a prezentációk, táblázatok, üzleti internet és nyomdai berendezések feldolgozását).

Szám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

Minőségi mutatók

(a részcélokra vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók (a célokhoz)

A végrehajtás indikatív ütemterve

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

Kiindulási

Cél

Negyed

Év

65

C2.3 I2–1

A büntető igazságszolgáltatási lánc digitalizálása

Mérföldkő

A büntetőeljárások során folytatott hivatalos kommunikáció digitális portálja működőképes

A digitális portál működőképes

NEGYEDÉV

2023

A digitális kommunikáció digitális portáljának működőképesnek és a polgárok számára hozzáférhetőnek kell lennie, és biztosítania kell a büntetőeljárásokról az áldozatokkal, az ügyvédekkel és az elkövetőkkel folytatott hivatalos kommunikáció (ideértve a bejelentések benyújtását is) feltételeit.

66

C2.3 I2–2

A büntető igazságszolgáltatási lánc digitalizálása

Mérföldkő

A gyakori bűncselekmények operatív digitális feldolgozása

A gyakori bűncselekmények operatív digitális feldolgozása

NEGYEDIK NEGYEDÉV

2023

Lehetővé kell tenni a „gyakran elkövetett bűncselekmények” (veel voorkomende criminaliteit, VVC) kategóriájába tartozó valamennyi büntetőügy digitális feldolgozását.

A rendőrségi jelentéseket(proces-verbaal) digitálisan kell kezdeményezni, és a büntetőügyekben hozott határozatokat digitálisan kell létrehozni és feldolgozni.

A „gyakran elkövetett bűncselekmények” (VVC) kategóriájába tartozó bűncselekményekre vonatkozó, video- és audioanyagok formájában rendelkezésre bocsátott bizonyítékokat digitálisan hozzáférhetővé kell tenni a következők számára:

rendőrség, ügyészség

valamint az igazságszolgáltatás.

C.ÖSSZETEVŐ: A LAKÁSPIAC FEJLESZTÉSE ÉS AZ INGATLANOK ENERGIAHATÉKONYSÁGÁNAK NÖVELÉSE

A holland helyreállítási és rezilienciaépítési terv e komponensének célja, hogy hozzájáruljon a holland lakáspiac előtt álló kihívások kezeléséhez. Öt reformból és három beruházásból áll, amelyek célja i. a holland adórendszer olyan jellemzőinek megszüntetése, amelyek előnyben részesítenek bizonyos típusú lakóingatlanokat másokkal szemben, ii. a hollandiai építőipari tevékenység felgyorsítása és felszabadítása, valamint iii. a magán- és az állami ingatlanok energiahatékonyságának felújítási támogatások révén történő javítása. Az e komponenshez tartozó intézkedések célja az ingatlanpiaci egyenlőtlenségek csökkentése azáltal, hogy megszüntetik az adótorzulásokat, miközben növelik a (fizethető) lakáskínálatot az új lakáskínálat központosított tervezése, az építési tervezési folyamat szűk keresztmetszeteinek megszüntetése, valamint a lakásépítési projektek elindítására irányuló állami beruházások biztosítása révén. Célja továbbá a szociális bérleti díjak jövedelemfüggőbbé tétele azáltal, hogy lehetővé teszi a magasabb jövedelmű bérlők bérletidíj-emelését. A komponens második alrészébe történő beruházások célja a köz- és magánépületek energiahatékonyságának javítása, beleértve az olyan beavatkozásokat, mint a hőszivattyúk és napkazánok telepítése, valamint a lakások szigetelésének javítása.

Az alkotóelem célja, hogy hozzájáruljon a Hollandiának címzett országspecifikus ajánlásokhoz, különösen a háztartások adósságkedvezményeinek és a lakáspiaci torzulásoknak a csökkentéséhez, többek között a magánbérlési ágazat fejlesztésének támogatása és a lakáskínálat növelését célzó intézkedések meghozatala révén (2019-ben az 1. országspecifikus ajánlás, 2022-ben az 1. országspecifikus ajánlás), valamint „a fosszilis tüzelőanyagoktól való általános függés csökkentése az energiahatékonyság, különösen az épületek energiahatékonyságának javítása révén” (2022-ben 4. országspecifikus ajánlás), valamint „a beruházásokkal kapcsolatos gazdaságpolitikának az energiahatékonyságra és az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére irányuló stratégiákra való összpontosítása (...)” (2019-ben 3. országspecifikus ajánlás).

A jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatással (2021/C58/01) összhangban az intézkedések leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket figyelembe véve várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentősen az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke értelmében vett környezeti célkitűzéseket.

3.1.Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

C3.1 R1 reform: A betöltetlen birtokok értékének növekedése

Ez a reform növeli a betöltetlen birtokérték arányát(leegwaarderatio) a holland adórendszerben. A magántulajdonban lévő eszközök jelenlegi adóztatása feltételezi, hogy a nem tulajdonos által használt ingatlanok becsült értéke túlbecsüli az ingatlan valós értékét. Ezért a bérbe adott ingatlan értékét korrigálni kell a betöltetlen birtokérték arányával, ami ténylegesen adókedvezményt vezet be a bérbeadásra vásárolt ingatlanok tulajdonosai számára. Az arány növelésének célja, hogy a bérbe adott ingatlanok adóztatása jobban igazodjon az ingatlantulajdonosok számára képviselt tényleges gazdasági értékhez, ezáltal csökkentve a lakáspiaci torzulásokat.

Az olyan bérleti ingatlanok esetében, amelyek éves bérleti díja meghaladja az ingatlannak az adott település (azaz a Waardering Onroerende Zaken [WOZ]) által meghatározott becsült értékének 5%-át, valamint a kapcsolt feleknek bérbe adott ingatlanok esetében az arányt 100%-ra kell növelni, ténylegesen kizárva az adókedvezményt. Az olyan bérleti ingatlanok esetében, amelyek éves bérleti díja az értékelési érték 5%-a vagy az alatt van, az arányt a 2022-ben alkalmazandó arányhoz képest legalább 25 százalékponttal növelni kell. A megüresedő birtokérték nem vonatkozik az ideiglenes bérleti szerződéssel rendelkező bérleti ingatlanokra, és ezekben az esetekben ténylegesen megszünteti az adókedvezményt.

A reform végrehajtását 2023. március 31-ig be kell fejezni.

C3.1 R2 reform: A lakásvásárlásokat finanszírozó ajándékok adómentességének fokozatos megszüntetése

Ez a reform két lépésben szünteti meg a fiatalok lakásvásárlását finanszírozó ajándékok adómentességét. 2022-ben minden 18 és 40 év közötti személy jogosult egyszeri adómentességre 106 671 EUR összegig terjedő ajándékok átvétele esetén, ha az adományozott összeget az egyén első (tulajdonos által lakott) otthonának megvásárlására fordítják. 2023. január 1-jétől az adómentességet a 2022. évi mentességhez képest legalább 70%-kal csökkenteni kell. 2024. január 1-jétől el kell törölni. A reform célja, hogy csökkentse a lakáspiaci torzulásokat és egyenlőtlenségeket.

A reform végrehajtását 2024. március 31-ig be kell fejezni.

C3.1 R3 reform: Központosított tervezés a lakáskínálat növelése érdekében

E reform keretében a nemzeti kormány meghatározza a megvalósítandó új lakások számát.

(újonnan épített vagy más használatból átalakított, beleértve az elhagyott vagy nem alkalmas használatot) minden tartományban, amelyet az önkormányzatok szintjén megvalósítandó új lakások számának meghatározásához kell felhasználni.

A reform a következőket vonja maga után:

a)megállapodások megkötése a nemzeti kormány és a tartományok között a tartományok meghatározott számú új lakásáról, beleértve az átalakítást is, összesen 900000, 2030-ig befejezendő és üzembe helyezendő új lakásra vonatkozóan, amelyből 600000-nek megfizethetőnek kell lennie (az alábbiakban meghatározottak szerint);

b)a tartományok és az önkormányzatok közötti, a településről szóló megállapodások megkötése – az a) pontban meghatározott nemzeti törekvések teljesítése érdekében megvalósítandó új lakások száma;

c)nyomonkövetési rendszer bevezetése az új lakások megvalósítása terén elért eredmények nyomon követésére; és

d)olyan jogszabályok hatálybalépése, amelyek lehetővé teszik a nemzeti kormány számára, hogy az új lakások építésére vonatkozó tartományi vagy regionális megállapodások (azaz az a) és b) pontban megjelölt megállapodások) megsértése esetén közigazgatási vagy jogi eljárásba avatkozzon.

E reform alkalmazásában a megfizethető lakhatást a következőképpen kell meghatározni: a) szociális bérlakások, b) bérlakások egy bizonyos maximális bérleti díjig, amelyet 2022-ben havi 1 000 EUR-ban állapítottak meg, és c) olyan saját tulajdonú lakások, amelyek ára nem haladja meg annak a háznak a maximális vételárát, amelyre a nemzeti jelzáloghitel-garancia (NHG) garanciát nyújt a jelzálogra. A b) pontban említett maximális bérleti díj a következő években kiigazítható, ha azt szakpolitikai és gazdasági fejlemények, például az árak vagy a jövedelmek alakulása indokolja. Minden kiigazítást, különösen azokat, amelyek túlmutatnak az ár- és jövedelemindexáláson, kellően meg kell indokolni.

A reform végrehajtását 2025. június 31-ig be kell fejezni.

C3.1 R4 reform: A jövedelemfüggőség növelése a bérleti díjtól

Ez a reform növeli a közepes és magas jövedelmű szociális lakásbérlők bérleti díjának összegét.

a lakhatás évente növelhető. A havi bérleti díj új maximális emelése 2022. január 1-jétől a közepes jövedelmű bérlők esetében 50 EUR, a magas jövedelmű bérlők esetében pedig 100 EUR. E reform célja, hogy a bérleti díjakat jobban összehangolja a bérlők jövedelmével, és célzottabb ellátást tegyen lehetővé.

megfizethető lakhatás az alacsony jövedelmű háztartások számára, miközben segíti a lakásépítő vállalatokat abban, hogy növeljék az új bérlakásokba történő beruházásokat.

A reform végrehajtását 2022. március 31-ig be kellett fejezni.

C3.1 R5 reform: A lakásépítési folyamatok és eljárások felgyorsítása

E reform célja, hogy megszüntesse az építési tervezési és engedélyezési eljárás szűk keresztmetszeteit.

hollandiai folyamatok. Első lépésként az illetékes minisztérium a Parlamentnek címzett levél formájában cselekvési tervet készít. A cselekvési tervnek tartalmaznia kell a tervezési és engedélyezési eljárások felgyorsítását célzó intézkedések listáját és végrehajtásuk ütemtervét. Második lépésként az azonosított intézkedések jelentős részét kell végrehajtani. Ez magában foglalja legalább i. az önkormányzatok és az építőipari vállalatok tervezési eljárásokkal kapcsolatos ismereteinek javítását célzó intézkedéseket, ii. szakértői csoport létrehozását, amely segítheti az önkormányzatokat és a lakásépítő vállalatokat az új lakások megvalósításához szükséges eljárások felgyorsításában, valamint iii. egy olyan nemzeti csoport létrehozását, amely segítheti az önkormányzatokat a tervezési eljárások szűk keresztmetszeteinek kezelésében, iv. az eljárások felgyorsításával kapcsolatos előrehaladás nyomon követésére szolgáló rendszer létrehozását.

A reform végrehajtását 2024. március 31-ig be kell fejezni.

C3.1 I1 beruházás: Új építési projektek elindítása

E beruházás célja, hogy eszközöket biztosítson az önkormányzatok számára a szükséges intézkedések végrehajtásához.

a lakásépítés megkezdése előtti beruházások. E beruházással összefüggésben a lakásépítési projektek kezdete a lakásokat tartalmazó épületek alapozására irányuló munkálatok megkezdése.

A beruházás az önkormányzatoknak nyújtott támogatási programon keresztül nyújtott pénzügyi támogatásból áll, amelynek legalább 100000 lakás építésének megkezdéséhez kell vezetnie.

A beruházás részeként a Belügyminisztérium és a Királysági Kapcsolatok Minisztériuma jelentést tesz közzé. A jelentésnek minőségi bizonyítékot kell szolgáltatnia arra vonatkozóan, hogy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó, a vonatkozó megállapodásokban meghatározott minimumkövetelményeket teljesítő intézkedéseket a jóváhagyott támogatási kérelmekkel összhangban hajtották végre. A megállapodások a tartományok, az önkormányzatok és a lakó- és kereskedelmi célú építkezési folyamatban részt vevő egyéb érdekelt felek közötti megállapodások, amelyekben az érdekelt felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodó, magán- és közterületen történő építkezésre vonatkozó minimumszabályokat írnak elő a hő-, aszály-, guviális, folyami és part menti áradások elleni védelemre, valamint a természet inkluzivitására vonatkozóan.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

C3.2 I1 beruházás: Az állami szektor ingatlanainak fenntarthatóságát célzó támogatási program

Ez a beruházás támogatást nyújt az állami ingatlanok tulajdonosainak, például a helyi épületeknek.

közigazgatási szervek vagy oktatási és egészségügyi intézmények az épületek energiahatékonyságának javítása és az ebből eredő szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében. Az előzetes becslések szerint a szén-dioxid-kibocsátás évi 110 kg-os csökkenését eredményezi. A beavatkozások célja, hogy az előzetes kibocsátásokhoz képest átlagosan legalább 30%-kal csökkenjen a közvetlen és közvetett üvegházhatásúgáz-kibocsátás.

A beruházás a) a felújítási támogatási rendszert létrehozó rendelet hatálybalépéséből és b) a felújítási támogatási program keretében végrehajtott felújítások vagy energiahatékonysági beavatkozások befejezéséhez nyújtott pénzügyi támogatásból áll.

A beruházás végrehajtását 2025. március 31-ig be kell fejezni.

C3.2. I2 beruházás: A fenntartható energiához és az energiamegtakarításhoz nyújtott beruházási támogatás

Ez a beruházás támogatást nyújt a háztartásoknak az energiamegtakarítási beavatkozások végrehajtásához. A támogatható beavatkozások közé tartoznak a napenergiával működő kazánok, a hőcsatlakozások, a szigetelés, a hőszivattyúk és 2023-tól az elektromos főzőberendezések. E beavatkozások közül legalább 225000-et a támogatás eredményeként kell finanszírozni. A beavatkozások célja a primerenergia-kereslet átlagosan legalább 30%-os csökkentése.

A beruházás végrehajtását 2026. március 31-ig be kell fejezni.

Amennyiben a támogatott tevékenység olyan előre jelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást ér el, amely nem marad jelentősen alacsonyabb a vonatkozó referenciaértékeknél, meg kell indokolni, hogy ez miért nem lehetséges. A kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó tevékenységek ingyenes kiosztásához megállapított referenciaértékeket az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendelet határozza meg.

3.2.Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Szám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

Minőségi mutatók

(a részcélokra vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók (a célokhoz)

Indikatív

a teljesítés ütemezése

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

Kiindulási

Cél

Negyed

Év

67

C3.1 R1–1

A betöltetlen birtokok arányának növelése

Mérföldkő

A betöltetlen birtokok arányát növelő jogszabály hatálybalépése

A hatálybalépést előíró jogszabályi rendelkezés

NEGYEDÉV

2023

A betöltetlen birtokok arányát növelő jogszabály hatálybalépése. Az arányt 100%-ra kell emelni az olyan bérleti ingatlanok esetében, amelyek éves bérleti díja meghaladja az ingatlannak az adott település (azaz a Waardering Onroerende Zaken [WOZ]) által meghatározott becsült értékének 5%-át, valamint a kapcsolt feleknek bérbe adott ingatlanok esetében. Az olyan bérleti ingatlanok esetében, amelyek éves bérleti díja az értékelési érték 5%-a vagy az alatt van, az arányt a 2022-ben alkalmazandó arányhoz képest legalább 25 százalékponttal növelni kell. Az üresenléti érték nem vonatkozik az ideiglenes bérleti szerződéssel rendelkező bérleti ingatlanokra.

68

C3.1 R2–1

A lakásvásárlásokat finanszírozó ajándékok adómentességének fokozatos megszüntetése

Mérföldkő

A lakásvásárlások finanszírozására szolgáló ajándékok adómentességének fokozatos megszüntetéséről szóló jogszabály hatálybalépése két lépésben

A hatálybalépést előíró jogszabályi rendelkezés

NEGYEDÉV

2024

Olyan jogszabály hatálybalépése, amely a következő két lépést foglalja magában a lakásvásárlásokat finanszírozó ajándékok adómentességének fokozatos megszüntetése érdekében:

(1)2023. január 1-jétől a lakásvásárlásokat finanszírozó ajándékokra vonatkozó maximális adómentesség legalább 70%-os csökkentése a 2022. évi maximális adómentességhez képest

(2)az adómentesség 2024. január 1-jétől történő eltörlése.

69

C3.1 R3–1

Központosított tervezés a lakáskínálat növelése érdekében

Mérföldkő

A nemzeti kormány és a tartományok közötti, 900000 új lakás létesítéséről szóló megállapodások

A nemzeti kormány és a tartományok közötti megállapodások aláírása

NEGYEDIK NEGYEDÉV

2022

A nemzeti kormány és a tartományok közötti, a 2030-ig – többek között átalakítás révén – megvalósítandó új lakások számáról szóló megállapodások aláírása. A megállapodásokban meg kell határozni a tartományonként megépítendő új lakások számát és a megfizethető új lakások számát. A tartományokban található új lakások száma összesen:

legalább 900000 lakás, ebből legalább

Szám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

Minőségi mutatók

(a részcélokra vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók (a célokhoz)

Indikatív ütemterv

befejezése

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

Kiindulási

Cél

Negyed

Év

600000 megfizethető lakás.

70

C3.1 R3–2

Központosított tervezés a lakáskínálat növelése érdekében

Mérföldkő

Tartományok és települések közötti, 900000 új lakás létesítéséről szóló megállapodások

A tartományok és a települések közötti megállapodások aláírása

MÁSODIK NEGYEDÉV

2023

A tartományok és a települések közötti, az új lakások településspecifikus számáról szóló megállapodások aláírása, amelyek célja, hogy 2030-ig nemzeti szinten 900000 új lakást építsenek ki, beleértve az átalakítást is, amelyből legalább 600000-nek megfizethetőnek kell lennie. E megállapodásoknak legalább a következő elemeket kell tartalmazniuk:

(1)a megvalósítandó településspecifikus lakásszámra vonatkozó célértékek, külön feltüntetve a megfizethető lakások számát,

(2)az alkalmazandó állami forrásokat és eszközöket meghatározó rendelkezés, és

(3)az új lakások megvalósításának ütemterve.

71

C3.1 R3–3

Központosított tervezés a lakhatás növelésére

kínálat

Mérföldkő

Az önkormányzatokkal kötött megállapodások végrehajtásának nyomon követésére szolgáló rendszer elindítása

A nyomonkövetési rendszer elindítása

NEGYEDÉV

2023

Nyomonkövetési rendszert kell létrehozni a tartományok és az önkormányzatok között aláírt megállapodások végrehajtásának nyomon követésére, azaz az új lakások megvalósításának nyomon követésére.

72

C3.1 R3–4

Központosított tervezés a lakáskínálat növelése érdekében

Mérföldkő

Az új építésre vonatkozó megállapodások végrehajtása érdekében az állam által tett kiegészítő intézkedésekről szóló törvény hatálybalépése

lakások

A hatálybalépést előíró jogszabályi rendelkezés

MÁSODIK NEGYEDÉV

2025

Azon törvény hatálybalépése, amely lehetővé teszi a nemzeti kormány számára, hogy az új lakások építésére vonatkozó tartományi vagy regionális megállapodások szerinti szerződéses kötelezettségek megszegése esetén közigazgatási vagy jogi eljárásba beavatkozzon. A törvénynek olyan rendelkezéseket kell tartalmaznia, amelyek lehetővé teszik a kormány számára az új lakások – köztük a megfizethető lakások – megvalósítására vonatkozó célok meghatározását, elérését és érvényesítését.

73

C3.1 R4–1

A jövedelem növelése – az alábbiaktól való függőség

Mérföldkő

A maximális éves növelésről szóló jogszabály hatálybalépése

bérletidíj-emelés

A hatálybalépést előíró jogszabályi rendelkezés

NEGYEDÉV

2022

Olyan jogszabály hatálybalépése, amely a szociális lakások havi bérleti díjának megengedett maximális éves emelését a közepes jövedelmű bérlők esetében 50 EUR-ra, a magas jövedelműek esetében pedig 100 EUR-ra növeli.

jövedelembérlők 2022. január 1-jétől.

Szám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

Minőségi mutatók

(a részcélokra vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók (a célokhoz)

Indikatív ütemterv

befejezése

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

Kiindulási

Cél

Negyed

Év

bérlet

szociális lakásokban élő közepes és magas jövedelmű bérlők

A közepes jövedelmű bérlők éves jövedelme 47 948 EUR és 56 527 EUR (egyszemélyes háztartások) vagy 55 486 EUR és 75 369 EUR (többszemélyes háztartások) között van (2022. évi árszint). A magas jövedelmű bérlőket úgy kell meghatározni, hogy éves jövedelmük meghaladja ezen árrés felső határát.

74

C3.1 R5–1

A lakásépítési folyamatok és eljárások felgyorsítása

Mérföldkő

Levél a Parlamentnek a tervezési folyamat szűk keresztmetszeteiről, amely azonosítja a lehetséges megoldásokat

A Parlamentnek címzett levél közzététele

NEGYEDIK NEGYEDÉV

2022

A Belügyi és a Királysági Kapcsolatok Minisztériuma által a Parlamenthez intézett levél közzététele, amely meghatározza a tervezési folyamatot késleltető szűk keresztmetszetek kezelésére irányuló intézkedéseket, a lakóépület-projektekhez kapcsolódó kibocsátásokat és jogi eljárásokat, többek között szükség esetén jogszabályi módosítások révén; valamint az intézkedések végrehajtásának konkrét lépéseit tartalmazó ütemterv.

75

C3.1 R5–2

A lakásépítési folyamatok és eljárások felgyorsítása

Mérföldkő

A lakhatási projektek tervezési folyamatának felgyorsítására irányuló intézkedések

A Parlamentnek címzett levélben meghatározott jelentős intézkedéscsomag végrehajtása

NEGYEDÉV

2024

A Parlamentnek címzett levélben a 74. mérföldkő keretében azonosított számos intézkedést végre kell hajtani a lakóépület-projektek tervezési folyamatának felgyorsítása érdekében. Ez magában foglalja legalább i. az önkormányzatok és az építőipari vállalatok tervezési eljárásokkal kapcsolatos ismereteinek javítását célzó intézkedéseket, ii. szakértői csoport létrehozását, amely segítheti az önkormányzatokat és a lakásépítő vállalatokat az új lakások megvalósításához szükséges eljárások felgyorsításában, valamint iii. egy olyan nemzeti csoport létrehozását, amely segítheti az önkormányzatokat a tervezési eljárások szűk keresztmetszeteinek kezelésében,

az eljárások felgyorsítása terén elért eredmények nyomon követésére szolgáló rendszer elindítása.

77

C3.1 I1–2

Új építési projektek elindítása

Célpont

Építési munkák (1. szakasz)

Szám

0

10 000

NEGYEDIK NEGYEDÉV

2024

Az önkormányzatoknak a támogatási program keretében nyújtott pénzügyi támogatás jóváhagyását követően meg kell kezdeni 10000 lakás építését.

Szám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

Minőségi mutatók

(a részcélokra vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók (a célokhoz)

Indikatív ütemterv

befejezése

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

Kiindulási

Cél

Negyed

Év

78

C3.1 I1–3

Új építési projektek elindítása

Célpont

Építési munkák (2. szakasz)

Szám

10 000

31 000

NEGYEDIK NEGYEDÉV

2025

Az önkormányzatoknak a támogatási programon keresztül nyújtott pénzügyi támogatás jóváhagyását követően meg kell kezdeni további 21000 lakás építését.

79

C3.1 I1–4

Új építési projektek elindítása

Célpont

Építési munkák (3. szakasz)

Szám

31 000

100 000

MÁSODIK NEGYEDÉV

2026

Az önkormányzatoknak a támogatási programon keresztül nyújtott pénzügyi támogatás jóváhagyását követően meg kell kezdeni további 69000 lakás építését.

80

C3.1 I1–5

Új építési projektek elindítása

Mérföldkő

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó intézkedések végrehajtása

Közzétett jelentés a támogatási rendszer keretében finanszírozott, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó intézkedések végrehajtásáról

MÁSODIK NEGYEDÉV

2026

A Belügyminisztérium és a Királysági Kapcsolatok Minisztériuma jelentést tesz közzé. A jelentésnek minőségi bizonyítékot kell szolgáltatnia arra vonatkozóan, hogy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó, a vonatkozó megállapodásokban meghatározott minimumkövetelményeket teljesítő intézkedéseket a jóváhagyott támogatási kérelmekkel összhangban hajtották végre. A megállapodások a tartományok, az önkormányzatok és a lakó- és kereskedelmi célú építkezési folyamatban részt vevő egyéb érdekelt felek közötti megállapodások, amelyekben az érdekelt felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodó, magán- és közterületen történő építkezésre vonatkozó minimumszabályokat írnak elő a hő-, aszály-, guviális, folyami és part menti áradások elleni védelemre, valamint a természet inkluzivitására vonatkozóan.

81

C3.2 I1–1

Az állami szektor ingatlanainak fenntarthatóságát célzó támogatási program

Mérföldkő

A felújítási támogatási program létrehozásáról szóló rendelet hatálybalépése

A rendelet hatálybalépését jelző rendelkezés

MÁSODIK NEGYEDÉV

2022

A felújítási támogatási programot létrehozó rendelet hatálybalépése. A támogatási program az épületek energiahatékonyságának javítása érdekében támogatást nyújt az állami ingatlanok tulajdonosainak, például a helyi közigazgatási szervek vagy az oktatási és egészségügyi intézmények épületeinek.

82

C3.2 I1–2

Fenntarthatósági támogatási rendszer

Célpont

A szén-dioxid-kibocsátás éves csökkentésének összege (Ktonnában)

az összes jóváhagyott

Az egy főre jutó CO2-kibocsátás-csökkentés kilogrammjai

év

0

110

NEGYEDÉV

2025

A támogatási rendszer keretében jóváhagyott felújítások és energiahatékonysági beavatkozások összesen évi 110 kg szén-dioxid-kibocsátáscsökkentést tesznek lehetővé, a következők szerint:

előzetes becslés. A beavatkozások a következők:

Szám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

Minőségi mutatók

(a részcélokra vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók (a célokhoz)

Indikatív ütemterv

befejezése

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

Kiindulási

Cél

Negyed

Év

köztulajdonban lévő ingatlanból

a következők keretében támogatott felújítási és energiahatékonysági beavatkozások:

séma

a közvetlen és közvetett üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak az előzetes kibocsátásokhoz képest átlagosan legalább 30%-os csökkentésére irányuló célkitűzés.

83

C3.2 I2–1

A fenntartható energiához és az energiamegtakarításhoz nyújtott beruházási támogatás

Célpont

Támogatott fenntartható energia- és energiamegtakarítási beavatkozások

Támogatott beavatkozások száma

231 985

456 985

NEGYEDÉV

2026

A fenntartható energiára és energiamegtakarításra irányuló beruházási támogatás keretében legalább 225000 beavatkozást (napkazánok, hőcsatlakozások, szigetelés, hőszivattyúk, valamint 2023-tól kezdődően elektromos főzőberendezések) kell támogatni. A beavatkozások célja a primerenergia-kereslet átlagosan legalább 30%-os csökkentése. Ez a követelmény a 83., 128. és 129. cél keretében támogatott összes beavatkozásra vonatkozik.

D.4. RÉSZ: SA MUNKAERŐPIAC, A NYUGDÍJAK ÉS AJÖVŐORIENTÁLT OKTATÁS MEGERŐSÍTÉSE

A négy reformból és hat beruházásból álló holland helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponensének célja i. a munkaerőpiac és a nyugdíjrendszer felkészítése a jelenlegi és jövőbeli kihívásokra, valamint ii. a világjárvány következtében bekövetkező tanulási veszteségek elleni küzdelem, miközben előmozdítja a digitális innovációt az oktatásban. Az ebbe a komponensbe tartozó intézkedések célja az alkalmazottak és az önálló vállalkozók közötti különbségek csökkentése és a színlelt önfoglalkoztatás kezelése, valamint a munkaerő fenntartható foglalkoztathatóságába való beruházás továbbképzési és átképzési lehetőségek révén. Emellett a tervek szerint megreformálják a nyugdíjrendszer második pillérét, hogy az jobban igazodjon a változó munkaerőpiachoz, ugyanakkor javítsa a generációk közötti méltányosságot, az átláthatóságot és a sokkokkal szembeni ellenálló képességet. Az oktatás területén intézkedéseket terveznek a Covid19-világjárvány alatti iskolabezárások által okozott oktatási veszteségek leküzdésére. A komponens magában foglal egy olyan beruházást is, amelynek célja a digitális innováció előmozdítása az oktatásban.

Az összetevő célja, hogy hozzájáruljon a Hollandiának címzett országspecifikus ajánlásokhoz, különösen annak biztosítása érdekében, hogy a nyugdíjrendszer második pillére átláthatóbb, generációk közötti méltányosabb és a sokkhatásokkal szemben ellenállóbb legyen (2019-ben 1. országspecifikus ajánlás, 2022-ben pedig 1. országspecifikus ajánlás), az alkalmazottak nélküli önfoglalkoztatók ösztönzőinek csökkentése, az önfoglalkoztatók megfelelő szociális védelmének előmozdítása és a színlelt önfoglalkoztatás kezelése mellett, valamint a Covid19-válság foglalkoztatási (és szociális) hatásának enyhítése, valamint különösen a munkaerőpiac peremén lévők és az inaktívak készségeinek megerősítése (2019-ben a 2. országspecifikus ajánlás, 2020-ban a 2. országspecifikus ajánlás, 2022-ben pedig a 3. országspecifikus ajánlás).

A jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatással (2021/C58/01) összhangban az intézkedések leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket figyelembe véve várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentősen az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke értelmében vett környezeti célkitűzéseket.

4.1.Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

C4.1 R1 reform: Az önálló vállalkozók levonásának csökkentése

A reform célja a munkavállalók és az önálló vállalkozók közötti eltérő adóügyi bánásmód csökkentése. Azt a maximális összeget, amelyet az önálló vállalkozók levonhatnak adójukból, fokozatosan, a 2022. évi 6 310 EUR-ról 2026-ban legfeljebb 3 710 EUR-ra kell csökkenteni. A maximális levonható összegnek 2030-ra el kell érnie az 1 200 EUR-t meg nem haladó strukturális szintet.

A reformot 2023. március 31-ig be kell fejezni.

C4.1 R2 reform: Önálló vállalkozók rokkantsági biztosítása

A reform célja, hogy a kötelező rokkantsági biztosítás bevezetése révén növelje az önfoglalkoztatók szociális védelmi fedezetét. A reform a kötelező rokkantsági biztosítást létrehozó törvény kidolgozásából és hatálybalépéséből áll. A törvény célja, hogy hozzájáruljon a munkavállalók és az önálló vállalkozók közötti egyenlőbb versenyfeltételekhez. A törvény meghatározza legalább a biztosított személyek csoportját és a biztosítást végrehajtó végrehajtó ügynökségeket, valamint meghatározza a biztosítás finanszírozásának módját. A törvény észszerű átmeneti időszakot írhat elő a biztosítás hatékony alkalmazására. A szociális és munkaügyi miniszter Parlamenthez intézett levele részletezi a megbízott végrehajtó ügynökségek által a kötelező rokkantsági biztosítás végrehajtása érdekében hozott intézkedéseket, és ismerteti a következőt

lépések a biztosítás teljes körű működőképessé tétele érdekében, összhangban az önálló vállalkozókra vonatkozó kötelező rokkantsági biztosítást létrehozó törvénnyel.

A reformot 2026. március 31-ig be kell fejezni.

C4.1 R3 reform: A nyugdíjrendszer második pillérének reformja

E reform célja a holland nyugdíjrendszer második pillérének reformja azzal a céllal, hogy átláthatóbbá, méltányosabbá, a sokkhatásokkal szemben ellenállóbbá és a változó munkaerőpiachoz jobban alkalmazkodóvá tegye azt. A reform a nyugdíjrendszer második pillérét megreformáló törvény hatálybalépéséből és a felügyeleti hatóság által jóváhagyott,a második pillérbe tartozó biztosítottak legalább 66%-a nyugdíjeszközeinek az új nyugdíjrendszerbe történő átviteléről szóló kötelező határozatokból (invaarbesluiten) áll. A törvény megszünteti a különböző korcsoportok közötti rendszerszintű újraelosztást (ajtóneesystematiek),életkortól független nyugdíjjárulék-mértéket állapít meg a járuléknak megfelelő eredményszemléletű nyugdíjjárulékkal, és megállapítja a nyugdíjra vonatkozó tőkeelszámoláson alapuló új nyugdíjszerződésekre vonatkozó szabályokat.

Az új nyugdíjrendszert létrehozó törvény a hatálybalépését követően aláírt nyugdíjszerződésekre azonnal hatályba lép és alkalmazandó. A meglévő nyugdíjszerződésekre azonban átmeneti időszak is alkalmazható. A törvény előírja, hogy ezen átmeneti időszak alatt meg kell tenni a szükséges lépéseket a meglévő nyugdíjszerződések módosítása és a meglévő nyugdíjszerződések szerinti nyugdíjeszközöknek az új rendszerbe történő átvitele érdekében.

A reformot 2026. június 30-ig be kell fejezni.

C4.1 R4 reform: A színlelt önfoglalkoztatás elleni küzdelem

A reform célja a színlelt önfoglalkoztatás visszaszorítása. A reform a következőkből áll:

a következő elemek:

a)Levél a parlamentnek, amely ismerteti a színlelt önfoglalkoztatás csökkentésére irányuló tervezett intézkedéseket. Részleteznie kell i. a munkaviszonyok értékelésének deregulációjára vonatkozó végrehajtási moratórium eltörléséhez szükséges lépéseket (Wet deregulering beoordeling arbeidsrelaties),

ii. az említett jogszabályok közjogi érvényesítésének fokozására és az érintett végrehajtó ügynökségek kapacitásának növelésére irányuló intézkedések, valamint iii. a színlelt önfoglalkoztatás elleni megelőző intézkedések;

b)a munkaviszony fogalommeghatározását módosító törvény közzététele. A törvény általános célja, hogy tisztázza és csökkentse a munkaviszony meghatározásának kétértelműségét; és

c)a munkaviszonyok értékelésének deregulációjára vonatkozó végrehajtási moratórium eltörlése (Wet deregulering beoordeling arbeidsrelaties).

A reformot 2025. március 31-ig be kell fejezni.

C4.1 I1. beruházás: Hollandia továbbra is tanul

A beruházás célja az alábbiak munkaerőpiaci helyzetének és foglalkoztathatóságának megerősítése:

a holland munkaerőpiacon jelen lévő személyek annak megakadályozása érdekében, hogy munkanélkülivé váljanak, vagy ha munkanélkülivé válnak, segítsék őket a munkába való visszatérésben. A beruházás három ideiglenes támogatási rendszerhez nyújt pénzügyi támogatást, amelyek mindegyike a következő elemekből áll:

a)szakképzett pályaválasztási tanácsadók által nyújtott szakmai továbbképzési tanácsadás, amelynek célja, hogy támogassa az embereket szakmai pályafutásuk irányának megváltoztatásában;

b)a készségfejlesztést támogató ingyenes képzési és tanulási tevékenységek; és

c)az egyének támogatása egy adott ágazaton belüli, testre szabott ágazati pályák révén. Ezeknek az útvonalaknak a következő elemek közül legalább egyet tartalmazniuk kell: i. pályaválasztási tanácsadás (azaz a jelenlegi munkakörre, készségekre és karrierpályára összpontosít), ii. pályaorientáció (azaz a pályamódosításokra és/vagy az új készségekre és munkahelyekre összpontosítva), iii. készségképzés, vagy iv. a megszerzett kompetenciák elismerésére vonatkozó tanácsadás.

Független értékelést kell végezni a „Hollandiában továbbra is tanult” támogatási rendszerek társadalmi-gazdasági hatásairól, és ennek eredményeként szakpolitikai értékelő jelentést kell közzétenni. Az értékelő jelentésnek információkat kell tartalmaznia a támogatási rendszerek kialakításának és végrehajtásának alapjául szolgáló szakpolitikai folyamatok javításának lehetséges módjairól. Az értékelő jelentésben különös figyelmet kell fordítani a támogatási rendszereknek a kiszolgáltatott csoportokra gyakorolt hatására, beleértve azokat is, amelyek képzettségi szintje a szakképzésben vagy annál alacsonyabb szinten van. A jelentésnek továbbá szakpolitikai információkat kell tartalmaznia a támogatási rendszerek társadalmi-gazdasági és hosszú távú hatásáról. Az értékelő jelentést online közzé kell tenni.

A beruházás végrehajtását 2024. december 31-ig be kell fejezni.

[C4.1 I2. beruházás: Regionális mobilitási csoportok (RMT-k)

C4.1 I3. beruházás: Továbbképzési és átképzési költségvetés a munkanélküliek számára

E beruházás („Scholingsbudget WW” vagy a munkanélküliek továbbképzése és átképzése) célja, hogy növelje azon személyek újrafoglalkoztatását, akik ideiglenes munkanélküli ellátásban részesülnek, és akik gyenge munkaerőpiaci pozícióval rendelkeznek, vagy azáltal, hogy a munkaerőpiactól való távolságra vonatkozó kérdőíven alacsony pontszámot értek el (Werkverkenner), vagy akiket egy UWV (holland Munkavállalói Biztosítási Ügynökség) tanácsadója választott ki különleges képzési igényekkel rendelkező személyként. Az UWV-k számára finanszírozást kell biztosítani az e célcsoporthoz tartozó személyeket továbbképzésben és átképzésben segítő képzési programok finanszírozására. A beruházásnak legalább 8000 képzési programhoz kell pénzügyi támogatást nyújtania az e célcsoporthoz tartozó személyek foglalkoztatásának megkönnyítése érdekében.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

C4.2 I1. beruházás: Nemzeti MI oktatási laboratórium

E beruházás átfogó célja az oktatás javítása a méretezhetőség megvitatásával és javaslattételével

mesterségesintelligencia-megoldások a tanulási folyamathoz az alap- és/vagy középfokú oktatásban. A projekteket a nemzeti oktatási laboratórium MI-vel foglalkozó irányítóbizottsága választja ki.

A beruházás pénzügyi támogatást nyújt a következőkhöz:

a)legalább 20 olyan projekt, amely az alap- és/vagy középfokú oktatás minőségének digitális innováció révén történő javítására irányul, és amelyet a nemzeti oktatási laboratórium MI irányítóbizottsága választ ki;

b)a kiválasztott projektek közül legalább 10 projekt befejezésének hozzá kell járulnia az alábbi célkitűzések legalább egyikéhez: i. a testre szabott oktatás megerősítése; ii. olyan oktatási termékek és/vagy szolgáltatások nyújtása, amelyek növelhetik a diákok motivációját;

a tanárok vagy diákok ismereteinek vagy kompetenciájának növelése; vagy iv. a tanárok számára a diákok támogatására rendelkezésre álló idő növelése; és

c)a kiválasztott projektek eredményeként legalább két olyan innovatív digitális oktatási megoldásokat előmozdító termék jön létre, amelyek elérték a 6. technológiai érettségi szintet (TRL) (a TRL végső szakasza a piaci szakasz előtt).

A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

C4.2 I2. beruházás: Az újonnan érkezők támogatása a tanulási veszteségek megelőzése érdekében

E beruházás célja, hogy megelőzze az újonnan érkezők tanulási veszteségeit a Covid19-világjárvány miatt, például az iskolabezárások miatt. Az általános és középiskolai iskolák olyan támogatásban részesülnek, amely lehetővé teszi számukra, hogy támogatást nyújtsanak azoknak a migráns hátterű középiskolás diákoknak, akik kevesebb mint két éve Hollandiában élnek, illetve azoknak a migráns hátterű általános iskolai tanulóknak, akik kevesebb mint négy éve tartózkodnak Hollandiában.

A beruházás végrehajtását 2023. december 31-ig be kell fejezni.

C4.2 I3. beruházás: A középiskola utolsó évében tanulóknak nyújtott támogatás

E beruházás célja, hogy további támogatást nyújtson a középiskola utolsó évében a tanulóknak a Covid19-világjárvány miatti, például az iskolabezárásokból eredő tanulási veszteségek enyhítése érdekében. A beruházás az Oktatási, Kulturális és Tudományügyi Minisztérium által indított online platformból áll, amely tananyagokkal támogatja a tanulókat a középiskolai záróvizsgájukon, valamint további finanszírozást nyújt a középiskolai igazgatótanácsoknak, lehetővé téve az iskolák számára, hogy a középiskola utolsó évében további támogatást nyújtsanak a tanulóknak. A hátrányos helyzetű tanulókat nevelő iskolák igazgatótanácsai további pénzügyi támogatásban részesülnek.

A beruházás végrehajtását 2022. december 31-ig be kell fejezni.

C4.2 I4. beruházás: Laptopok és táblagépek az online és hibrid oktatásban a tanulási deficit leküzdése és mérséklése érdekében

A beruházás célja, hogy támogassa az iskolákat abban, hogy hibrid és online oktatást szervezzenek a Covid19-világjárvány okozta – például az iskolabezárásokból eredő – tanulási veszteségek leküzdése és enyhítése érdekében. A beruházásoknak 75000 eszközt (laptopot és táblagépet) kell biztosítaniuk a kiválasztott iskolák számára az alapfokú oktatásban, a középfokú oktatásban és a középfokú szakképzésben részt vevő diákok online és hibrid oktatásának megkönnyítése érdekében.

A beruházás végrehajtását 2021. december 31-ig be kellett fejezni.

4.2.Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Szám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

Minőségi mutatók

(a részcélokra vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók (a célokhoz)

Indikatív ütemterv

befejezése

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

Kiindulási

Cél

Negyed

Év

84

C4.1 R1–1

Mérföldkő

Az önálló vállalkozók adólevonásának csökkentéséről szóló törvény hatálybalépése

Jogszabályi rendelkezés

NEGYEDÉV

2023

A csökkentésről szóló törvény hatálybalépése

gondoskodik arról, hogy

az önálló vállalkozókra vonatkozó éves adólevonás

Csökkentés

hatálybalépés

a 2022. évi 6 310 EUR-ról legfeljebb 5 660 EUR-ra,

önálló vállalkozó

2023-ban 5 010 EUR vagy kevesebb 2024-ben, 4 360 EUR vagy

személyek”

2025-ben kevesebb, 2026-ban pedig legfeljebb 3 710 EUR. Az

levonás

a törvény csökkenti az eltérő adójogi bánásmódot

az alkalmazottak és az önálló vállalkozók között.

85

C4.1 R2–1

Önálló vállalkozók rokkantsági biztosítása

Mérföldkő

Az önálló vállalkozókra vonatkozó kötelező rokkantsági biztosítás létrehozásáról szóló törvény közzététele a Hivatalos Lapban

Közzététel a Hivatalos Lapban

NEGYEDÉV

2025

Az önálló vállalkozókra vonatkozó kötelező rokkantsági biztosítás létrehozásáról szóló törvény közzététele a Hivatalos Lapban. A törvény célja, hogy hozzájáruljon a munkavállalók és az önálló vállalkozók közötti egyenlőbb versenyfeltételekhez. A törvény meghatározza a biztosított személyek csoportját és a biztosítást végrehajtó ügynökségeket, valamint meghatározza a biztosítás finanszírozásának módját. A törvény észszerű átmeneti időszakot írhat elő a biztosítás hatékony alkalmazására.

Azokat a végrehajtási utasításokat, amelyek előírják az érintett végrehajtó ügynökségek számára, hogy készüljenek fel az önálló vállalkozókra vonatkozó kötelező rokkantsági biztosítás bevezetésére, a Szociális és Foglalkoztatási Minisztérium adja ki, és azokat a törvény kihirdetésekor kell alkalmazni.

86

C4.1 R2–2

Önálló vállalkozók rokkantsági biztosítása

Mérföldkő

Levél a Parlamentnek a kötelező rokkantsági biztosítás végrehajtásának állásáról

Levél a Parlamentnek

NEGYEDÉV

2026

A szociális és foglalkoztatási miniszter Parlamenthez intézett levele részletezi a megbízott végrehajtó ügynökségek által a kötelező rokkantsági biztosítás végrehajtása érdekében hozott intézkedéseket, és ismerteti az alábbiak érdekében tett lépéseket:

a biztosítás teljes körű működőképessé tételének biztosítása

Szám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

Minőségi mutatók

(a részcélokra vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók (a célokhoz)

A végrehajtás indikatív ütemterve

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

Kiindulási

Cél

Negyed

Év

az önálló vállalkozókra vonatkozó kötelező rokkantsági biztosítást létrehozó törvénnyel összhangban.

87

C4.1 R3–1

A nyugdíjrendszer második pillérének reformja

Mérföldkő

A nyugdíjrendszer második pillérének reformjáról szóló törvény hatálybalépése

A hatálybalépést előíró jogszabályi rendelkezés

NEGYEDÉV

2023

A nyugdíjrendszer második pillérét megreformáló törvény hatálybalépése. A törvény megszünteti a különböző korcsoportok közötti rendszerszintű újraelosztást (ajtóneesystematiek),életkortól független nyugdíjjárulék-mértéket állapít meg a nyugdíjjogosultságnak a járuléknak megfelelő elhatárolásával, és megállapítja a tőkemérlegen alapuló új nyugdíjszerződésekre vonatkozó szabályokat.

A törvény a hatálybalépését követően aláírt nyugdíjszerződésekre azonnal alkalmazandó. A törvény észszerű átmeneti időszakot írhat elő a meglévő nyugdíjszerződésekre. A progresszív járulékmértékkel rendelkező nyugdíjszerződések mentesülhetnek az új törvény hatálya alól.

88

C4.1 R3–2

A nyugdíjrendszer második pillérének reformja

Mérföldkő

Az új nyugdíjrendszerre való áttérésre vonatkozó tervek véglegesítése és közzététele

Az átállási tervek közzététele a nyugdíjalapok honlapján

NEGYEDÉV

2025

A nyugdíjalapok weboldalaikon közzéteszik az általuk kezelt nyugdíjszerződésekre vonatkozó véglegesített átállási terveket. Ezek a tervek meghatározzák a munkáltatók és a munkavállalók képviselői (azaz a szociális partnerek) közötti megállapodást az új nyugdíjszerződések feltételeiről és a nyugdíjeszközök új nyugdíjrendszerbe való átmenetéről.

89

C4.1 R3–3

A nyugdíjrendszer második pillérének reformja

Mérföldkő

A nyugdíjalapok végrehajtási terveinek véglegesítése és közzététele

A végrehajtási terv benyújtása a biztoshoz és közzététel a nyugdíjalapok weboldalain

NEGYEDÉV

2026

A nyugdíjalapok végrehajtási terveket dolgoznak ki a 88. mérföldkőben említett átállási tervekhez. Ezek a végrehajtási tervek ismertetik, hogyan kell végrehajtani a 88. mérföldkőben említett új nyugdíjszerződéseket, és hogyan kell végrehajtani az új nyugdíjrendszerre való áttérést. A végrehajtási terveket be kell nyújtani a nyugdíjalapok felügyeletéhez, és közzé kell tenni a nyugdíjalapok honlapján.

Szám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

Minőségi mutatók

(a részcélokra vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók (a célokhoz)

A végrehajtás indikatív ütemterve

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

Kiindulási

Cél

Negyed

Év

89a

C4.1 R3–3

A nyugdíjrendszer második pillérének reformja

Célpont

Jóváhagyott határozatok a biztosítottak nyugdíjeszközeinek az új nyugdíjrendszerbe történő átviteléről

Szerződők százalékos aránya

0

66%

MÁSODIK NEGYEDÉV

2026

A nyugdíjalapok kötelező erejű (invaarbesluiten) – azaz a felügyeleti hatóság által jóváhagyott – határozatokat hoznak a második pillérbe tartozó biztosítottak legalább 66%-a nyugdíjeszközeinek az új nyugdíjrendszerbe történő átviteléről.

E határozatokban meg kell határozni az átadás időpontját, amely legkésőbb 2027. január 1-je.

90

C4.1 R4–1

A színlelt önfoglalkoztatás elleni küzdelem

Mérföldkő

A Parlament elé terjesztett, a színlelt önfoglalkoztatás csökkentésére irányuló cselekvési terv

A cselekvési tervet részletező levél a Parlamentnek

NEGYEDIK NEGYEDÉV

2022

A holland kormány levelet küld a parlamentnek, amelyben részletesen ismerteti a színlelt önfoglalkoztatás csökkentésére irányuló tervezett intézkedéseket. Ismertetnie kell a) a munkaviszonyok értékelésének deregulációjára vonatkozó jogszabályok végrehajtási moratóriumának eltörléséhez szükséges lépéseket, b) az említett jogszabályok közjogi érvényesítésének fokozására és az érintett végrehajtó ügynökségek kapacitásának növelésére irányuló intézkedéseket, valamint c) a színlelt önfoglalkoztatás elleni megelőző intézkedéseket.

91

C4.1 R4–2

A színlelt önfoglalkoztatás elleni küzdelem

Mérföldkő

A munkaviszony meghatározását módosító törvény közzététele a Hivatalos Lapban

A törvény kihirdetése a Hivatalos Lapban

NEGYEDÉV

2025

A munkaviszony meghatározását módosító törvény kihirdetése a Hivatalos Lapban. A törvény legkésőbb 2026. január 1-jétől lép hatályba és válik teljes mértékben alkalmazandóvá.

92

C4.1 R4–3

A színlelt önfoglalkoztatás elleni küzdelem

Mérföldkő

A munkaviszonyok értékelésének deregulációjára vonatkozó végrehajtási moratórium

megszűnt

Levél a Parlamentnek a végrehajtási moratórium eltörléséről

NEGYEDÉV

2025

A munkaviszonyok értékelésének mellőzéséről szóló törvény (Wet deregulering beoordeling arbeidsrelaties) végrehajtási moratóriumátel kell törölni.

93

C4.1 I1–1

Hollandia továbbra is tanul

Célpont

Karriertanácsadás az egyének támogatására

A támogatásban részesülő egyedek száma

pályaorientációs tanácsadás

0

68 705

NEGYEDÉV

2020

68705 személy kap szakmai előmeneteli tanácsadást képzett pályaorientációs tanácsadók által.

Szám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

Minőségi mutatók

(a részcélokra vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók (a célokhoz)

A végrehajtás indikatív ütemterve

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

Kiindulási

Cél

Negyed

Év

94

C4.1 I1–2

Hollandia továbbra is tanul

Célpont

Az egyéneket támogató készségfejlesztések

Készségekben részesülő személyek száma

képzés

0

119 000

NEGYEDIK NEGYEDÉV

2022

119000 személy vesz részt ingyenes képzési és tanulási tevékenységekben a készségfejlesztés támogatása érdekében.

95

C4.1 I1–3

Hollandia továbbra is tanul

Célpont

A foglalkoztatásba való átmenetet támogató, testre szabott ágazati pályák

A létrehozott, személyre szabott útvonalak száma

0

21

MÁSODIK NEGYEDÉV

2023

21 személyre szabott ágazati útvonalat kell létrehozni. Ezeknek az útvonalaknak a következő elemek közül legalább egyet tartalmazniuk kell: pályaválasztási tanácsadás (azaz a jelenlegi munkakörre, készségekre és karrierpályára összpontosítva), pályaorientáció (azaz a pályamódosításokra és/vagy új készségekre és munkahelyekre összpontosítva), készségfejlesztés és a megszerzett kompetenciák elismerésére vonatkozó tanácsadás.

96

C4.1 I1–4

Hollandia továbbra is tanul

Mérföldkő

A „Hollandia” szerinti támogatási rendszerek társadalmi-gazdasági hatásának független értékelése

továbbra is tanulnak”

A független értékelés elkészült és a jelentés közzétételre került

NEGYEDIK NEGYEDÉV

2024

Független értékelést kell végezni a „Hollandiában továbbra is tanult” támogatási rendszerek társadalmi-gazdasági hatásairól. Az értékelő jelentésnek információkat kell tartalmaznia a rendszerek kialakításának és végrehajtásának alapjául szolgáló szakpolitikai folyamatok javításának lehetséges módjairól. Az értékelő jelentésben különös figyelmet kell fordítani a támogatási rendszereknek a kiszolgáltatott csoportokra gyakorolt hatására, beleértve azokat is, amelyek képzettségi szintje a szakképzésben vagy annál alacsonyabb szinten van. A jelentésnek szakpolitikai információkat kell tartalmaznia a támogatási rendszerek társadalmi-gazdasági és hosszú távú hatásáról. Az értékelő jelentést online közzé kell tenni.

97a

C4.1 I3–1

Továbbképzési és átképzési költségvetés a munkanélküliek számára

Mérföldkő

A költségvetési törvény hatálybalépése

A pénzügyi keretet előíró jogszabályi rendelkezés

NEGYEDIK NEGYEDÉV

2023

Egy olyan költségvetési törvény hatálybalépése, amely pénzügyi keretet biztosít, amelyen keresztül strukturális költségvetést kell rendelkezésre bocsátani az ideiglenes munkanélküli ellátásban részesülő és gyenge munkaerőpiaci helyzetben lévő személyek továbbképzéséhez és átképzéséhez.

Szám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

Minőségi mutatók

(a részcélokra vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók (a célokhoz)

A végrehajtás indikatív ütemterve

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

Kiindulási

Cél

Negyed

Év

98a

C4.1 I3–2

Továbbképzési és átképzési költségvetés a munkanélküliek számára

Célpont

A munkanélküliek továbbképzésére és átképzésére irányuló képzési programok finanszírozása

Képzési programok száma

0

8 000

MÁSODIK NEGYEDÉV

2026

A 2023–2025-ös időszakban legalább 8000 képzési programot kell finanszírozni az ideiglenes munkanélküli ellátásban részesülő és gyenge munkaerőpiaci helyzetben lévő személyek továbbképzésére és átképzésére.

101

C4.2 I1–1

Nemzeti MI oktatási laboratórium

Célpont

Innovatív digitális oktatási megoldások előmozdítására kiválasztott projektek

Projektek száma

0

20

MÁSODIK NEGYEDÉV

2024

A mesterséges intelligenciával foglalkozó nemzeti oktatási testület irányítóbizottságának legalább 20 olyan projektet kell kiválasztania, amelyek célja az alap- és/vagy középfokú oktatás minőségének digitális innováció révén történő javítása.

102

C4.2 I1–2

Nemzeti MI oktatási laboratórium

Célpont

Lezárultak az innovatív digitális oktatási megoldásokat előmozdító projektek

Projektek száma

0

10

NEGYEDIK NEGYEDÉV

2025

A kiválasztott projektek közül legalább 10 olyan projektet kell befejezni, amely hozzájárult az alábbi célkitűzések legalább egyikéhez: i. a testre szabott oktatás megerősítése; ii. olyan oktatási termékek és/vagy szolgáltatások nyújtása, amelyek növelhetik a diákok motivációját; a tanárok vagy diákok ismereteinek vagy kompetenciáinak bővítése;

iv. a tanárok számára a diákok támogatására rendelkezésre álló idő növelése.

103

C4.2 I1–3

Nemzeti MI oktatási laboratórium

Célpont

Két termék szállítása 6. technológiai készenléti szinttel

Termékek száma

0

2

NEGYEDIK NEGYEDÉV

2025

A kiválasztott projektek eredményeként legalább két olyan innovatív digitális oktatási megoldásokat előmozdító termék jön létre, amelyek elérték a 6. technológiai érettségi szintet.

104

C4.2 I2–1

Az újonnan érkezők támogatása a tanulási veszteségek megelőzése érdekében

Célpont

Az általános és középiskolák iskolarendszereinek támogatása az újonnan érkezők további támogatása érdekében

A fogadó általános és középiskolák száma

finanszírozás az iskolapadokon keresztül

0

2 198

NEGYEDIK NEGYEDÉV

2023

A legalább 1800 általános iskola és 398 középiskola iskolarendszere olyan finanszírozásban részesül, amely lehetővé teszi számukra, hogy támogatást nyújtsanak az újonnan érkezőknek a Covid19-világjárvány miatti tanulási veszteségek megelőzése érdekében.

Szám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

Minőségi mutatók

(a részcélokra vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók (a célokhoz)

A végrehajtás indikatív ütemterve

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

Kiindulási

Cél

Negyed

Év

105

C4.2 I3–1

A középiskola utolsó évében tanulóknak nyújtott támogatás

Mérföldkő

Online platform elindítása a tanulók támogatására a középiskola utolsó évében

Online platform indítása

NEGYEDIK NEGYEDÉV

2021

Az Oktatási, Kulturális és Tudományügyi Minisztérium online platformot indít, hogy támogassa a középiskola utolsó évének tanulóit a záróvizsgával. A platformnak webináriumokat, megbízatásokat és oktatóvideókat kell tartalmaznia a vizsgatémákról.

106

C4.2 I3–2

A középiskola utolsó évében tanulóknak nyújtott támogatás

Célpont

Az iskolaigazgatóságok támogatása a középiskola utolsó évének tanulói számára nyújtott kiegészítő támogatás érdekében

Finanszírozásban részesülő iskolatestületek száma

0

300

NEGYEDIK NEGYEDÉV

2022

Legalább 300 iskolai testület részesül finanszírozásban, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy a középiskola utolsó évében támogassák a tanulókat a Covid19-világjárvány miatti tanulási veszteségek enyhítése céljából. A hátrányos helyzetű tanulókat nevelő iskolák igazgatótanácsai további pénzügyi támogatásban részesülnek.

107

C4.2 I4–1

Laptopok és táblagépek az online és hibrid oktatáshoz az ellenük való küzdelem és azok enyhítése érdekében

tanulási veszteségek

Célpont

A rendelkezésre bocsátott digitális eszközök száma

Digitális eszközök száma

0

75 000

NEGYEDIK NEGYEDÉV

2021

75000 digitális eszközt kell biztosítani az iskolák számára az alapfokú oktatásban, a középfokú oktatásban és a szakképzésben részt vevő diákok online és hibrid oktatásának támogatására.

E.ÖSSZETEVŐ: AZ ÁLLAMI EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS ÉS A VILÁGJÁRVÁNYOKRA VALÓ FELKÉSZÜLTSÉG MEGERŐSÍTÉSE

A holland helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen eleme a népegészségügyi ágazat megerősítésére és a holland egészségügyi rendszer világjárványokra való felkészültségére összpontosít. Ez négy beruházást foglal magában, amelyek célja az egészségügyi ágazat humánerőforrás-hiányának csökkentése egészségügyi válság idején, valamint az intenzív ápolási-gondozási kapacitás növelése. Emellett a komponensben foglalt intézkedések célja, hogy az e-szolgáltatások használata révén lehetővé tegyék a távoli egészségügyi ellátást, és megerősítsék az egészségügyi intézmények közötti adatcserét.

Az alkotóelem célja, hogy hozzájáruljon a Hollandiának címzett országspecifikus ajánlásokhoz, különösen annak érdekében, hogy minden szükséges intézkedést megtegyen az egészségügyi rendszer rezilienciájának megerősítése érdekében, többek között az egészségügyi dolgozók egészségügyi válság idején fennálló hiányának kezelése és a releváns e-egészségügyi eszközök alkalmazásának fokozása révén (2020-ban 1. országspecifikus ajánlás).

A jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatással (2021/C58/01) összhangban az intézkedések leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket figyelembe véve várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentősen az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke értelmében vett környezeti célkitűzéseket.

5.1.Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

C5.1. I1 beruházás: Átmeneti kiegészítő humánerőforrás-kapacitás válság idején a gondozáshoz

E beruházás célja, hogy válság idején megfelelő humánerőforrás-kapacitást biztosítson a gondozáshoz. A beruházás célja, hogy oktatást és munkahelyi képzést biztosítson a közép- és felsőfokú egészségügyi szakképzés első évében („mbo” és „hbo”), valamint hogy létrehozza a korábbi egészségügyi szakemberekből álló nemzeti egészségügyi tartalékot, amelyből az egészségügyi intézmények válság idején további személyzetet vehetnek fel.

A beruházás pénzügyi támogatást nyújt a következőkhöz:

a)szakképzés és munkahelyi képzés az egészségügyi ágazatban;

b)kommunikációs kampányok, korábbi egészségügyi szakemberek képzése és kapcsolatfelvétele az egészségügyi szervezetekkel, ami 2500 korábbi egészségügyi szakemberből álló tartalék létrehozásához vezet, akiket az egészségügyi intézmények szükség esetén, például egy jövőbeli egészségügyi válság idején toborozhatnak.

A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

C5.1. I2 beruházás: Intenzív ellátás kiterjesztése

E beruházás célja, hogy növelje a kórházak kapacitását a betegek ellátására, különös tekintettel a Covid19-betegekre. A beruházás célja a kórházak emberi erőforrásainak és infrastruktúrájának javítása annak érdekében, hogy képesek legyenek a Covid19-betegek ellátására a Covid19-válság idején és azt követően. A kórházak fenntarthatják vagy eltávolíthatják azokat a létesítményeket (főként az intenzív osztályok bővítését célzó kórházi felújításokat), amelyek a támogatási program lejárta után a Covid19-világjárvány idején növelték az intenzív osztályok kapacitását. A képzett személyzetet kórházak rendszeresen bevethetik vagy tartósan toborozhatják azzal a céllal, hogy hozzájáruljanak az ágazatban tapasztalható munkaerőhiány csökkentéséhez.

A beruházás pénzügyi támogatást nyújt a következőkhöz:

a)51 kórház, hogy a létesítményeket úgy alakítsák át, hogy növeljék a rögzített és rugalmas intenzív ágyak számát; és

b)67 kórházat a személyzet képzésére és oktatására, hogy növeljék az intenzív és klinikai ellátási egységek kapacitását.

A beruházás végrehajtását 2023. december 31-ig be kell fejezni.

C5.1. I3. beruházás: A COVID19 ELLENI KÜZDELEM

E beruházás (E-Health at home – Stimulering E-Health Thuis, SET) célja az otthon élő személyek, különösen az idősek és a kiszolgáltatott helyzetben lévők ellátásának támogatása. A kiszolgáltatott személyek e két kategóriájához szükséges további ellátást és támogatást e-egészségügyi megoldások révén kell biztosítani a Covid19-világjárvány idején.

A beruházás pénzügyi támogatást nyújt különböző e-egészségügyi alkalmazásoknak (online egészségügyi ellátás videokapcsolaton keresztül, alkalmazáson keresztüli diagnózis és gyógyszeradagolók) az általános orvosi ellátásban, a körzeti ápolókban, a mentális egészségügyi ellátásban és a szociális ellátást nyújtó szolgáltatók általi használatához.

A beruházás végrehajtását 2022. december 31-ig be kell fejezni.

C5.1. I4. beruházás: Egészségügyi kutatási infrastruktúra (HRI)

E beruházás célja az élettudományok és az egészségügyi ágazat innovációjának ösztönzése az egészségügyi kutatási infrastruktúrákkal (Health RI) foglalkozó konzorcium adatainak szabványosítása és összekapcsolása révén. A beruházás célja egy integrált nemzeti egészségügyi adatinfrastruktúra kialakítása, a társadalmi és szervezeti akadályok felszámolása a köz- és magánszféra érdekelt felei közötti megállapodás révén, valamint egy központi adatkiadási pont létrehozása.

A beruházás pénzügyi támogatást nyújt a következőkhöz:

a)a kutatókat támogató rendszer kifejlesztése és működőképessé tétele, amely egy regionális szintű ügyfélszolgálatból és egy nemzeti szintű központi ügyfélszolgálatból áll;

b)az egészségügyi adatok másodlagos felhasználására vonatkozó ütemterv elfogadása, amely meghatározza azokat a lépéseket, amelyeket az egyetemi egészségügyi központoknak meg kell tenniük annak biztosítása érdekében, hogy egészségügyi adataik fellelhetők, hozzáférhetők, kicserélhetők és újrafelhasználhatók legyenek; és

c)az adatportál első verziójának működőképessé tétele az egészségügyi adatok felkutatása és az azokhoz való hozzáférés céljából. A beruházás végrehajtását 2023. december 31-ig be kell fejezni.

5.2.Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Szám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

Minőségi mutatók (a mérföldkövekhez)

Mennyiségi mutatók (a célokhoz)

A teljesítés indikatív ütemterve Az egyes mérföldkövek és célok leírása

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

Kiindulási

Cél

Negyed

Év

108a

C5.1 I1–1

Átmeneti kiegészítő humánerőforrás-kapacitás válság idején a gondozáshoz

Mérföldkő

Az egészségügyi ágazaton belüli képzést lehetővé tevő pénzügyi keret

Pénzügyi keret elfogadása, amely strukturálisan beépíti az egészségügyi képzést az ágazat munkaerőpiaci programjába

NEGYEDIK NEGYEDÉV

2024

Pénzügyi keret elfogadása, amely strukturálisan beépíti az egészségügyi képzést az ágazat munkaerőpiaci programjába (a „TAZ” munkaerőpiaci gondozási és jólléti programja)

109a

C5.1 I1–2

Átmeneti kiegészítő humánerőforrás-kapacitás válság idején a gondozáshoz

Célpont

A szakoktatási és foglalkoztatási képzési programban részt vevő személyek száma

Személyek száma

0

8 325

NEGYEDIK NEGYEDÉV

2025

Legalább 8325 személynek részt kell vennie a következőkben:

a 2023/2024-es tanévben a közép- és felsőfokú egészségügyi szakképzés első évének szakoktatási és munkahelyi képzési programja („mbo” és „hbo”).

110

C5.1 I1–3

Átmeneti kiegészítő humánerőforrás-kapacitás válság idején a gondozáshoz

Célpont

Létrehozták a nemzeti egészségügyi tartalékállományt

Tartalékos egészségügyi szakemberek száma

0

2 500

NEGYEDIK NEGYEDÉV

2024

Kommunikációs kampányok, a korábbi egészségügyi szakemberek képzése és az egészségügyi szervezetekkel való kapcsolatfelvétel révén létre kell hozni egy legalább 2500 korábbi egészségügyi szakemberből álló tartalékot, amelyből az egészségügyi intézmények szükség esetén – például jövőbeli egészségügyi válság idején – ideiglenes segítséget vehetnek igénybe.

111

C5.1 I2–1

Határidő meghosszabbítása:

Célpont

Kórházak száma

Kórházak száma

0

51

NEGYEDIK NEGYEDÉV

2023

Legalább 51 kórháznak át kell alakítania létesítményeit a rögzített és rugalmas intenzív ellátás számának növelése érdekében.

Szám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

Minőségi mutatók (a mérföldkövekhez)

Mennyiségi mutatók (a célokhoz)

A teljesítés indikatív ütemterve Az egyes mérföldkövek és célok leírása

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

Kiindulási

Cél

Negyed

Év

Intenzív ellátás

a meglévő rögzített ágyakra és rugalmas ágyakra vonatkozó létesítmények átalakításának befejezése

ágyak.

112

C5.1 I2–2

Intenzív ellátás kiterjesztése

Célpont

A kórházi személyzet képzése

Kórházak száma

0

67

NEGYEDIK NEGYEDÉV

2023

Legalább 67 kórháznak kell képeznie és oktatnia személyzetét az intenzív és klinikai ellátási egységek kapacitásának növelése érdekében.

113

C5.1 I3–1

A COVID19 ELLENI KÜZDELEM

Célpont

Odaítélt támogatások száma

Szám

0

1 000

NEGYEDIK NEGYEDÉV

2022

Legalább 1000 támogatást kell odaítélni az egészségügyi szolgáltatóknak a különböző e-egészségügyi alkalmazások (például videokapcsolaton keresztül történő online egészségügyi ellátás, alkalmazáson keresztüli diagnózis és gyógyszeradagolók) általános orvosi ellátásban, körzeti ápolásban, közösségi ellátásban, mentális egészségügyi ellátásban és szociális segítségnyújtásban való felhasználásáért.

114

C5.1 I4–1

Egészségügyi kutatási infrastruktúra (HRI)

Mérföldkő

Támogató rendszer a kutatók számára – ügyfélszolgálatok

A regionális és nemzeti ügyfélszolgálatok működőképesek

NEGYEDIK NEGYEDÉV

2022

Ki kell fejleszteni és működőképessé kell tenni a kutatók támogatási rendszerét, amely egy regionális szintű ügyfélszolgálatból és egy nemzeti szintű központi ügyfélszolgálatból áll.

115

C5.1 I4–2

Egészségügyi kutatási infrastruktúra (HRI)

Mérföldkő

Tisztességes adatok (annak biztosítása, hogy az adatok megtalálhatók, hozzáférhetők, interoperábilisak és újrafelhasználhatók legyenek)

ütemterv

Elfogadták a FAIR-adatok létrehozására vonatkozó ütemtervet

NEGYEDIK NEGYEDÉV

2023

Az egészségügyi kutatási infrastruktúra-konzorciumnak ki kell dolgoznia az egészségügyi adatok fellelhető, hozzáférhető, interoperábilis és újrafelhasználható (FAIR) másodlagos felhasználására vonatkozó ütemtervet, amelyet az egyetemi egészségügyi központok (UMC) fogadnak el. Az ütemtervben meg kell határozni azokat a lépéseket, amelyeket az UMC-nek meg kell tennie annak érdekében, hogy egészségügyi adatai megtalálhatók legyenek, hozzáférhetők legyenek, kicserélhetők és újrafelhasználhatók legyenek.

Szám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

Minőségi mutatók (a mérföldkövekhez)

Mennyiségi mutatók (a célokhoz)

A teljesítés indikatív ütemterve Az egyes mérföldkövek és célok leírása

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

Kiindulási

Cél

Negyed

Év

elfogadott

116

C5.1 I4–3

Egészségügyi kutatási infrastruktúra (HRI)

Mérföldkő

Operatív adatportál

A kutatási adatok felkutatására és az azokhoz való hozzáférésre szolgáló adatportál működőképes

NEGYEDIK NEGYEDÉV

2023

Az egészségügyi adatok felkutatására és az azokhoz való hozzáférésre szolgáló adatportál első verziójának működőképesnek kell lennie, ami azt jelenti, hogy az egyetemi egészségügyi központok (UMC) csatlakoztak a nemzeti adatinfrastruktúrához.

F.ÖSSZETEVŐ: AZAGRESSZÍV ADÓTERVEZÉS ÉS A PÉNZMOSÁS ELLENI KÜZDELEM

A holland helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen elemének célja, hogy hatékonyabban kezelje az agresszív adótervezést és a pénzmosást Hollandiában. A komponens az agresszív adótervezéssel foglalkozó öt reformból és egy pénzmosás elleni reformból áll.

Az összetevő hozzájárul az adókikerülés elleni küzdelemhez azáltal, hogy i. feltételes forrásadót vet ki az alacsony adómértéket alkalmazó joghatóságoknak fizetett osztalékokra, valamint olyan helyzetekben, amelyek a visszaélések elleni holland rendeletek értelmében adóvisszaélésnek minősülnek, ii. a szokásos piaci ár elvének alkalmazása során jelentkező eltérések elhárítására vonatkozó törvény bevezetése, iii. az adómentesség egyedi kamatlevonási korlátozás révén történő megakadályozása, iv. a felszámolási és megszüntetési megállapodások korlátozása, valamint v. a veszteségelszámolás korlátozása. Hollandia azt is tervezi, hogy nyomon követi az adókikerülés elleni küzdelemmel kapcsolatos fejleményeket.

A pénzmosással kapcsolatos kihívásokat olyan stratégia kezeli, amelynek célja i. a pénzügyi információs egység (FIU) személyzeti kapacitásának 20 teljes munkaidős egyenértékkel történő növelése és ii. a készpénzfizetések korlátozásának bevezetése. Ily módon a komponens célja a bűnözők pénzmosása előtt álló akadályok felszámolása, valamint a nyomozási és büntetőeljárási kapacitás megerősítése.

Az alkotóelem hozzájárul az agresszív adótervezésre (2019-ben 1. országspecifikus ajánlás, 2020-ban pedig 4. országspecifikus ajánlás) és a pénzmosásra (2020-ban 4. országspecifikus ajánlás) vonatkozó országspecifikus ajánlások kezeléséhez.

A jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatással (2021/C58/01) összhangban az intézkedések leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket figyelembe véve várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentősen az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke értelmében vett környezeti célkitűzéseket.

6.1.Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

C.6.1. R1 reform: Holland adópolitika

A reform célja, hogy korlátozza az agresszív adótervezés lehetőségeit, és csökkentse a Hollandiából az alacsony adómértéket alkalmazó joghatóságokba áramló forrásokat. Az osztalékokra kivetett forrásadó célja, hogy lehetővé tegye Hollandia számára, hogy az ilyen kifizetéseket olyan országokba terhelje, amelyek kevés adót vetnek ki, vagy egyáltalán nem vetnek ki adót.

A reform célja, hogy forrásadót vezessen be az alacsony adómértéket alkalmazó joghatóságoknak fizetett osztalékokra, valamint olyan helyzetekben, amelyek a visszaélések elleni holland szabályozás értelmében adóvisszaélésnek minősülnek. Tartalmaznia kell továbbá egy nyomonkövetési jelentést az ezen alkotóelem alá tartozó adókikerülés elleni politikák hatásairól.

A reform végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

C.6.1. R2 reform: A szokásos piaci ár elvének alkalmazása terén mutatkozó eltérések kezelése

E reform célja a szokásos piaci ár elvének a társasági adózás terén történő eltérő alkalmazásából vagy értelmezéséből eredő eltérések kezelése. Nemzetközi helyzetekben az ilyen eltérések azt eredményezhetik, hogy egy multinacionális vállalat nyereségének egy részét nem vonják be a nyereségadóba. A reform célja, hogy semlegesítse a transzferárazást vagy az eszköztartási nyereséget és veszteséget az adóztatás kettős elmaradásának megelőzése és a holland adórendszer nemzetközi átláthatóságának növelése érdekében.

A reform egy olyan törvény hatálybalépéséből áll, amely orvosolja az alábbiak alkalmazása során felmerülő eltéréseket:

a szokásos piaci ár elve.

A reform végrehajtását 2022. március 31-ig be kellett fejezni.

C.6.1. R3 reform: Az egyedi kamatlevonási korlátozás módosítása a negatív kamatokra és a pozitív devizaeredményekre vonatkozó adómentességek elkerülése érdekében

A reform célja annak elkerülése, hogy a társasági adóról szóló törvény (10a. cikk) szerinti, visszaélés elleni kamatlevonás korlátozása indokolatlan adómentességekhez vezessen.

A reform a társasági adóról szóló törvény módosításainak hatálybalépéséből áll annak érdekében, hogy elkerülhető legyen az egyedi kamatlevonási korlátozás alkalmazása abban az esetben, ha az a negatív kamatok és a pozitív devizaeredmények adó alóli mentességéhez vezet.

A reform végrehajtását 2021. március 31-ig be kellett fejezni. C.6.1. R4 reform: A felszámolási és megszűnési veszteségek levonásának korlátozása

A reform célja, hogy korlátozza a gazdálkodó egység végleges veszteségeinek (felszámolási veszteségek) és az állandó telephely végleges veszteségeinek (elbocsátási veszteségek) a társasági adóból való levonhatóságát.

Ez a reform módosítja a társasági adóról szóló törvényt annak érdekében, hogy korlátozza a felszámolásból és megszüntetésből származó veszteségek levonhatóságát azáltal, hogy három szükséges feltételt vezet be ahhoz, hogy ezek a veszteségek levonhatók legyenek:

a)időbeli feltétel: a felszámolási vagy megszűnési veszteségek csak akkor vonhatók le, ha a felszámolás vagy megszüntetés az üzleti tevékenység beszüntetésének naptári évét vagy az arra vonatkozó határozat meghozatalának naptári évét követő három éven belül befejeződött;

b)területi feltételek: a felszámolási vagy megszűnési veszteség csak akkor vehető figyelembe az adólevonás szempontjából, ha a megszűnt szervezet vagy állandó telephely Hollandiában, az Európai Unióban, az Európai Gazdasági Térségben vagy olyan harmadik országban telepedett le, amellyel az Európai Unió elismert társulási megállapodást kötött; és

c)mennyiségi feltétel: a felszámolási veszteségek levonása csak meghatározó befolyás (ellenőrző részesedés) esetén lehetséges, ami azt jelenti, hogy az adózó hatáskörrel rendelkezik a felszámolt szervezet tevékenységeinek meghatározására.

A területi és mennyiségi feltételek csak az 5 000 000 EUR-t meghaladó veszteségekre alkalmazandók. A reform végrehajtását 2021. március 31-ig be kellett fejezni.

C.6.1. R5 reform: A veszteségelszámolás korlátozása

A reform célja, hogy korlátozza a nyereség más évek veszteségeivel való beszámításának lehetőségét. A reform célja annak megakadályozása, hogy a Hollandiában nyereséges tevékenységet folytató vállalatok kijátsszák a társasági adó fizetését.

Ez a reform módosítja a társasági adóról szóló törvényt, amely korlátozza a veszteségek társasági adóból történő levonását. A veszteségelszámolás csak az 1 000 000 EUR összeget meghaladó adóköteles nyereség 50%-áig vehető igénybe, amelyhez korlátlan veszteségátviteli időszak (korábban legfeljebb hat év) társul. Ha az adóköteles nyereség legfeljebb 1 000 000 EUR, a veszteségek teljes mértékben levonhatók.

A reform végrehajtását 2022. március 31-ig be kellett fejezni.

C.6.1. R6 reform: Pénzmosás elleni politika

A reform célja Hollandia pénzmosás elleni keretének megerősítése és a holland pénzügyi rendszerrel a bűnözők által elkövetett visszaélések elleni küzdelem.

A reform a következőkből áll:

a)a pénzmosás megelőzéséért és felderítéséért, a csalás elleni küzdelemért és a bűncselekmények nyomon követéséért felelős pénzügyi információs egység (FIU) megerősítése 20 további teljes munkaidős egyenérték alkalmazásával; és

b)egy olyan törvény hatálybalépése, amely korlátozza a készpénzfizetést. A reform végrehajtását 2025. március 31-ig be kell fejezni.

6.2.Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Szám

Kapcsolódó intézkedés (Reform vagy

Beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

Minőségi mutatók

(a részcélokra vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók (a célokhoz)

A végrehajtás indikatív ütemterve

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

Kiindulási

Cél

Negyed

Év

117

C6.1 R1–1

Holland adópolitika

Mérföldkő

A forrásadót megállapító törvény hatálybalépése

A hatálybalépést előíró jogszabályi rendelkezés

NEGYEDÉV

2024

2024. január 1-jétől hatályba lép az alacsony adómértéket alkalmazó joghatóságoknak fizetett osztalékokra kivetett forrásadóról szóló törvény, valamint az olyan helyzetekben, amelyek a visszaélések elleni holland rendeletek értelmében adóvisszaélésnek minősülnek.

118

C6.1 R1–2

Holland adópolitika

Mérföldkő

A Parlamentnek küldött, az adópolitikai változások hatásait nyomon követő levél

A kabinet által a Parlamentnek küldött ellenőrző levél

NEGYEDIK NEGYEDÉV

2025

A kabinet elküldi a Parlamentnek az adókikerülés elleni politikák hatásait nyomon követő levelet, amelyet online nyilvánosan hozzáférhetővé tesz. A levélnek tartalmaznia kell a Hollandiából kiinduló és oda irányuló pénzmozgások (osztalékok, kamatok és jogdíjak) korai nyomon követését a holland központi bank (De Nederlandsche Bank) által jelentett független adatok alapján.

119

C6.1 R2–1

A szokásos piaci ár elvének alkalmazása terén mutatkozó eltérések kezelése

Mérföldkő

A szokásos piaci ár elvének alkalmazása terén mutatkozó eltérések kiküszöböléséről szóló törvény hatálybalépése

A hatálybalépést előíró jogszabályi rendelkezés

NEGYEDÉV

2022

A szokásos piaci ár elvének alkalmazása terén mutatkozó eltérések kezelésére vonatkozó törvény hatálybalépése. A törvény megszünteti azokat az eltéréseket, amelyek a transzferárazásban vagy a beszerzett eszközök értékelésében mutatkozó különbségekhez kapcsolódnak, és amelyek az adóztatás kettős elmaradásához vezetnek.

120

C6.1 R3–1

Az egyedi kamatlevonás módosítása

Mérföldkő

A társasági adóról szóló törvény adó eltörlését célzó módosításainak hatálybalépése

A társasági adóról szóló törvényt módosító törvénynek a törvény hatálybalépését előíró rendelkezése

NEGYEDÉV

2021

A társasági adóról szóló törvény (10a. cikk) módosításainak hatálybalépése, amelyek oly módon módosítják a társasági adóról szóló törvényben foglalt egyedi kamatlevonási korlátozást, hogy e visszaélés elleni szabály alkalmazása ne vezessen jogtalanhoz

Szám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

Minőségi mutatók

(a részcélokra vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók (a célokhoz)

A végrehajtás indikatív ütemterve

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

Kiindulási

Cél

Negyed

Év

korlátozás a negatív kamatokra és a pozitív devizaeredményekre vonatkozó adómentességek megelőzése érdekében

a negatív kamatokra és a pozitív devizaeredményekre vonatkozó mentességek

a negatív kamatok és a pozitív devizaeredmények utáni adófizetés alóli mentesség.

121

C6.1 R4–1

A felszámolási és megszűnési veszteségek miatti adólevonások korlátozása

Mérföldkő

A társasági adóról szóló törvény azon módosításainak hatálybalépése, amelyek célja a felszámolási és megszűnési veszteségek miatti adómentesség korlátozása

A társasági adóról szóló törvényt módosító törvénynek a törvény hatálybalépését előíró rendelkezése

NEGYEDÉV

2021

A társasági adóról szóló törvény módosításainak hatálybalépése, amelyek korlátozzák a felszámolási és megszüntetési veszteségek levonhatóságát. A módosítások három szükséges feltételt vezetnek be ahhoz, hogy a felszámolási és megszüntetési veszteségek levonhatók legyenek az adóból:

a)Időbeli feltétel: a felszámolási és megszűnési veszteségek csak akkor vonhatók le, ha a felszámolás vagy megszüntetés az üzleti tevékenység beszüntetésének naptári évét vagy az arra vonatkozó határozat meghozatalának naptári évét követő három éven belül befejeződött.

b)Területi feltételek: a felszámolási és megszűnési veszteségek csak akkor vonhatók le az adóból, ha a szervezet vagy állandó telephely Hollandiában, az Európai Unióban, az Európai Gazdasági Térségben vagy olyan harmadik országban telepedett le, amellyel az Európai Unió elismert társulási megállapodást kötött.

c)Mennyiségi feltétel: a felszámolási veszteségek levonása csak meghatározó befolyás (ellenőrző részesedés) esetén lehetséges, ami azt jelenti, hogy az adózó hatáskörrel rendelkezik a felszámolt szervezet tevékenységeinek meghatározására.

A területi és mennyiségi feltételek csak akkor alkalmazandók, ha a veszteség meghaladja az 5 000 000 EUR-t.

Szám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

Minőségi mutatók

(a részcélokra vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók (a célokhoz)

A végrehajtás indikatív ütemterve

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

Kiindulási

Cél

Negyed

Év

122

C6.1 R5–1

A veszteségelszámolás korlátozása

Mérföldkő

A társasági adóról szóló törvény módosításainak hatálybalépése a veszteségek könnyítésének korlátozása érdekében

A társasági adóról szóló törvényt módosító törvénynek a törvény hatálybalépését előíró rendelkezése

NEGYEDÉV

2022

A társasági adóról szóló törvény módosításainak hatálybalépése a társasági adózás terén a veszteségcsökkentés csökkentése érdekében, az alábbiak szerint: a veszteségelszámolás csak az 1 000 000 EUR összeget meghaladó adóköteles nyereség 50%-áig vehető igénybe, amelyhez korlátlan veszteségátviteli időszak (korábban legfeljebb hat év) társul. A legfeljebb 1 000 000 EUR adóköteles nyereség esetében a veszteségek teljes mértékben levonhatók.

123

C6.2. R6–1

Pénzmosás elleni politika

Célpont

A pénzügyi információs egység teljes munkaidős egyenértékének növekedése

Szám

82

102

NEGYEDIK NEGYEDÉV

2024

A pénzügyi információs egység (FIU) személyzetét 2022. januárhoz képest 20 teljes munkaidős egyenértékkel kell növelni, amelynek fő feladata a pénzmosás felderítése, a csalás elleni küzdelem és a bűncselekmények finanszírozásának nyomon követése.

124

C6.2 R6–2

Pénzmosás elleni politika

Mérföldkő

A készpénzfizetésre vonatkozó korlátozást bevezető törvény hatálybalépése

A hatálybalépést előíró jogszabályi rendelkezés

NEGYEDÉV

2025

Hatályba lép egy olyan törvény, amely korlátozza a készpénzfizetést.

G.A.ÉS C.ONTROL

7.1.Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

Az Unió pénzügyi érdekeinek hatékony védelme érdekében az első kifizetési kérelem benyújtása előtt létre kell hozni és működőképesnek kell lennie a helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtásával kapcsolatos valamennyi releváns adat rögzítésére és tárolására szolgáló központi adattárrendszer, amely legalább a mérföldkövek és célok elérését, valamint a végső kedvezményezettekre, vállalkozókra, alvállalkozókra és tényleges tulajdonosokra vonatkozó adatokat tartalmazza. Hollandia az első kifizetési kérelem benyújtása előtt külön ellenőrzési jelentést nyújt be, amely megerősíti az adattárrendszer funkcióinak meglétét.

Emellett a holland helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtásának koordinálásában, nyomon követésében, kontrolljában és auditjában részt vevő hatóságok vonatkozó jogi felhatalmazásait és megbízásait az első kifizetési kérelem benyújtása előtt a nemzeti jogszabályokkal összhangban kell elfogadni.

7.2.Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Szám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

Kvalitatív mutatók (a következők tekintetében:

mérföldkövek)

Mennyiségi mutatók

(célértékek esetében)

Idő

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

Kiindulási

Cél

Negyed

Év

125

C7–1

Ellenőrzés és kontroll, végrehajtás és komplementaritás

Mérföldkő

Ellenőrzési és ellenőrzési adattárrendszer: információk a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtásának nyomon követéséhez

Az adattárrendszer funkcióit megerősítő ellenőrzési jelentés

NEGYEDÉV

2023

Létre kell hozni és működőképesnek kell lennie a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtásának nyomon követésére szolgáló központi adattárrendszernek.

A rendszernek legalább a következő funkciókat kell tartalmaznia:

(a)adatgyűjtés, valamint a mérföldkövek és célok elérésének nyomon követése;

(b)az (EU) 2021/241 rendelet (RRF-rendelet) 22. cikke (2) bekezdése d) pontjának i-iii. alpontjában előírt adatok gyűjtése, tárolása és az azokhoz való hozzáférés biztosítása.

126

C7–2

Ellenőrzés és kontroll, végrehajtás és komplementaritás

Mérföldkő

Az ellenőrző szerv alapszabályát módosító miniszteri rendelet hatálybalépése

(„Auditdienst rijk”)

A miniszteri rendelet hatálybalépését jelző rendelkezés

NEGYEDIK NEGYEDÉV

2022

Az ellenőrző szerv alapszabályát módosító miniszteri rendelet („Auditdienst Rijk”) magában foglalja a Hollandia helyreállítási és rezilienciaépítési tervéhez kapcsolódó rendszerellenőrzések és tételes vizsgálatok létrehozására és elvégzésére vonatkozó megbízást.

A Pénzügyminisztérium megbízza a holland ellenőrző szervet („Auditdienst Rijk”) a Hollandia helyreállítási és rezilienciaépítési tervével kapcsolatos rendszerellenőrzések és tételes vizsgálatok létrehozásával és elvégzésével.

127

C7–3

Ellenőrzés és kontroll, végrehajtás és komplementaritás

Mérföldkő

A helyreállítási és rezilienciaépítési terv programigazgatóságának megbízatását meghatározó szervezeti határozat („organisatiebesluit”) módosításáról szóló miniszteri rendelet hatálybalépése

A miniszteri rendeletben szereplő, hatálybalépést jelző rendelkezés

NEGYEDIK NEGYEDÉV

2022

A Pénzügyminisztérium Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközért Felelős Programigazgatósága a holland helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtásáért felelős koordináló szervként eljáró Pénzügyminisztérium (a továbbiakban: Pénzügyminisztérium) szervezeti határozatát módosító miniszteri rendelet hatálybalépésével hivatalosan megbízást kap.

H.REPowerEU

A REPowerEU komponens hozzájárul a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentésével kapcsolatos kihívás kezeléséhez. A komponens célkitűzései az épületek energiahatékonyságának javítása, a villamosenergia-hálózatba történő beruházások megkönnyítése, a hálózati szűk keresztmetszetek kezeléséhez való hozzájárulás és a megújulóenergia-projektekre vonatkozó jogi eljárások felgyorsítása. Mindezeknek a célkitűzéseknek az a célja, hogy hozzájáruljanak ahhoz a tágabb célkitűzéshez, hogy növeljék a megújuló energiaforrások részarányát Hollandia energiaszerkezetében. Az ezen alkotóelemhez tartozó intézkedések határokon átnyúló vagy több országra kiterjedő dimenzióval rendelkeznek, mivel hozzájárulnak az energiaellátás biztosításához az Unió egészében.

A REPowerEU-komponens hozzájárul azon országspecifikus ajánlások kezeléséhez, amelyek célja a beruházásokkal kapcsolatos gazdaságpolitikának a megújuló energiára, az energiahatékonyságra és az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére irányuló stratégiákra való összpontosítása (2019-ben a 3. országspecifikus ajánlás), a beruházásoknak a zöld és digitális átállásra való összpontosítása (2020-ban a 3. országspecifikus ajánlás), valamint a fosszilis tüzelőanyagoktól való általános függőség csökkentése a megújuló energiaforrások elterjedésének felgyorsítása révén, különösen a hálózati infrastruktúrába történő kiegészítő beruházások fellendítése, az engedélyezési eljárások további egyszerűsítése és az energiahatékonyság javítása révén, különösen az épületekben (2022-ben a 4. országspecifikus ajánlás).

A jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatással (2021/C58/01) összhangban az intézkedések leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket figyelembe véve várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentősen az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke értelmében vett környezeti célkitűzéseket.

8.1.Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

C8 I1. beruházás (Kibővített intézkedés): A fenntartható energiához és az energiamegtakarításhoz nyújtott beruházási támogatás

Ezen intézkedés célja a 3. komponens (A lakáspiac javítása és az ingatlanok energiahatékonyságának növelése) keretében a C3.2 I2 („A fenntartható energiához és az energiamegtakarításhoz nyújtott beruházási támogatás”) növelése. A beruházás kibővített részének 355600-rel kell növelnie a beavatkozások számát, és támogatnia kell a C3.2. I2. „A fenntartható energiát és energiamegtakarítást célzó beruházási támogatás” című beruházás leírásában felsorolt támogatható beavatkozásokat. A kiegészítő beavatkozások célja a primerenergia-kereslet átlagosan legalább 30%-os csökkentése.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

C8 R1 reform: Energiapiaci reformcsomag

E reform célja a Hollandia előtt álló energiapiacokkal kapcsolatos számos kihívás kezelése.

A reform a következő elemeket tartalmazza:

9 Amennyiben a támogatott tevékenység olyan előre jelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást ér el, amely nem marad jelentősen alacsonyabb a vonatkozó referenciaértékeknél, meg kell indokolni, hogy ez miért nem lehetséges. A kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó tevékenységek ingyenes kiosztásához megállapított referenciaértékeket az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendelet határozza meg.

a.A holland villamosenergia-hálózat szűk keresztmetszetének csökkentését célzó intézkedések, amelyek magukban foglalják i. a fogyasztóvédelmi és piacfelügyeleti hatóság azon határozatának hatálybalépését, amely módosítja a villamosenergia-hálózati szabályzatot annak érdekében, hogy a hálózat túlterheltsége esetén további eszközöket biztosítson a hálózatüzemeltetők számára a rugalmas hálózathasználathoz, valamint a kereslet csökkentésére és a hálózati kapacitásnak a hálózat felhasználóihoz történő újraelosztására irányuló ösztönzőket; valamint ii. az „Energia- és éghajlat-politikai infrastruktúra 2.0” elnevezésű 12 többéves tartományi program (provinciale Meerjarenprogramma Infrastructuur Energie en Klimaat, pMIEK) elfogadása.

b.Az átviteli- és elosztórendszer-üzemeltetők villamosenergia-hálózati beruházásainak elsőbbségi kereteit megállapító miniszteri rendelet hatálybalépése. A keretnek biztosítania kell, hogy az energetikai és éghajlati infrastruktúrára vonatkozó nemzeti és tartományi többéves programok (Meerjarenprogramma Infrastructuur Energie en Klimaat, MIEK) részét képező beruházások elsőbbséget élvezzenek.

c.A környezetről és a területrendezésről szóló törvényt módosító törvény (omgevingswet) hatálybalépése. A módosító jogi aktus felgyorsítja a megújulóenergia-projektek engedélyezési eljárásait. A gyorsításban részesülő megújulóenergia-projektek körét alárendelt rendeletben kell meghatározni.

A reform végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

8.2.Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Szám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

Minőségi mutatók

(a részcélokra vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók (a célokhoz)

Idő

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

Kiindulási

Cél

Negyed

Év

128

C8-I1

Célpont

Fenntartható

Száma

0

134 050

MÁSODIK NEGYEDÉV

2024

Legalább 134050 beavatkozás

Befektetés

energiaügy és

támogatott

a fenntarthatóságot célzó beruházási támogatás

támogatás

energiamegtakarítás

beavatkozások

energia- és energiamegtakarítás (napenergia)

fenntartható

beavatkozások

kazánok, hőcsatlakozások,

energiaügy és

támogatott

szigetelés, hőszivattyúk és

energia

2023-tól kezdődően elektromos főzés

megtakarítások

létesítmények) támogatásban részesülnek. Az

a beavatkozások célja:

átlagosan legalább

30%-os primerenergia-igény

csökkentési Ez a követelmény a 128. cél keretében támogatott összes beavatkozásra vonatkozik.

129

C8-I1

Célpont

Fenntartható

Száma

134 050

231 985

MÁSODIK NEGYEDÉV

2025

Legalább további 97935

Befektetés

energiaügy és

támogatott

a beruházás keretében végrehajtott beavatkozások

támogatás

energiamegtakarítás

beavatkozások

a fenntartható energiához nyújtott támogatás, valamint

fenntartható

beavatkozások

energiamegtakarítás (napkazánok, hőkazánok)

energiaügy és

támogatott

csatlakozások, szigetelés, hőszivattyúk

energia

2023-tól pedig elektromos

megtakarítások

főzőberendezések)

támogatott. A beavatkozások:

célul tűzzék ki a következők elérését:

átlagosan legalább 30% primer energia

keresletcsökkentés. Ez a követelmény a 128. és 129. cél keretében támogatott összes beavatkozásra vonatkozik.

130

C8-I1

Célpont

Fenntartható

Száma

456 985

580 600

MÁSODIK NEGYEDÉV

2026

Legalább további 123615

Befektetés

energiaügy és

támogatott

a beruházás keretében végrehajtott beavatkozások

támogatás

energiamegtakarítás

beavatkozások

a fenntartható energiához nyújtott támogatás, valamint

fenntartható

beavatkozások

energiamegtakarítás (napkazánok, hőkazánok)

energiaügy és

támogatott

csatlakozások, szigetelés, hőszivattyúk

energia

2023-tól pedig elektromos

megtakarítások

főzőberendezések)

támogatott. A beavatkozások:

céljuk, hogy átlagosan legalább 30%-os primerenergia-felhasználást érjenek el

keresletcsökkentés. Ez a követelmény a 83., 128., 129. és 130. cél keretében támogatott összes beavatkozásra vonatkozik.

131

C8-R1

Energiapiaci reformcsomag

Mérföldkő

A villamosenergia-hálózati szabályzatot módosító fogyasztóvédelmi és piacfelügyeleti hatóság határozatának hatálybalépése

A fogyasztóvédelmi és piacfelügyeleti hatóság határozatában foglalt, a határozat hatálybalépésére vonatkozó rendelkezés

NEGYEDIK NEGYEDÉV

2022

A villamosenergia-hálózati szabályzatot módosító fogyasztóvédelmi és piacfelügyeleti hatóság határozatának hatálybalépése.

A határozat további eszközöket biztosít a hálózatüzemeltetők számára a hálózat túlterheltsége esetén a rugalmas hálózathasználathoz. Ösztönöznie kell továbbá a keresletcsökkentést és a hálózati kapacitás újraelosztását

a hálózat felhasználói.

132

C8-R1

Energiapiaci reformcsomag

Mérföldkő

A villamosenergia-hálózati beruházások elsőbbségi keretének megállapításáról szóló miniszteri rendelet hatálybalépése

A miniszteri rendelet hatálybalépéséről rendelkező rendelkezés

MÁSODIK NEGYEDÉV

2023

Az átviteli- és elosztórendszer-üzemeltetők villamosenergia-hálózati beruházásainak elsőbbségi kereteit megállapító miniszteri rendelet hatálybalépése. A keret biztosítja, hogy az energetikai és éghajlati infrastruktúrára vonatkozó nemzeti és tartományi többéves programok (MIEK) részét képező beruházások:

fontossági sorrend.

133

C8-R1

Energiapiaci reformcsomag

Célpont

12 „Az energia- és éghajlat-politikai infrastruktúra 2.0-ra vonatkozó többéves tartományi programok” elfogadása

Elfogadott programok száma

0

12

MÁSODIK NEGYEDÉV

2025

Összesen 12 „Energia- és éghajlati infrastruktúrára vonatkozó többéves tartományi programot (pMIEK) 2.0” (tartományonként egy-egy) fogadnak el. Ezek a programok előnyben részesítik a hálózatüzemeltetőknek a tartományi villamosenergia-hálózat bővítésével kapcsolatos energiainfrastruktúra-projektjeit.

kell.

134

C8-R1

Energiapiaci reform

csomag

Mérföldkő

A környezetvédelmet módosító jogi aktus hatálybalépése

és tervezési törvény

A környezetvédelmi és területrendezési törvény módosításáról szóló törvény rendelkezése

a rendelet hatálybalépésének előírása

NEGYEDIK NEGYEDÉV

2025

A környezetvédelmi és területrendezési törvényt módosító törvény hatálybalépése. A módosító jogi aktus a következő módosításokat vezeti be az engedélyezésben:

megújulóenergia-projektekre vonatkozó eljárások:

a)Minden közigazgatási bírósági eljárást az Államtanács előtt kell lefolytatni;

b)Az Államtanács határozatai elleni fellebbezést hat hónapon belül kell benyújtani;

c)Az Államtanács határozatai elleni fellebbezést a fellebbezést benyújtó félnek kell megindokolnia a fellebbezés benyújtására nyitva álló határidőn belül.

A gyorsítás előnyeit élvező megújulóenergia-projektek körét a következőképpen kell meghatározni:

alárendelt rendelet.



2.A helyreállítási és rezilienciaépítési terv becsült összköltsége

Hollandia helyreállítási és rezilienciaépítési tervének becsült összköltsége 5 443 293 000 EUR.

A REPowerEU-fejezet becsült összköltsége 735 000 000 EUR.

2. SZAKASZ: PÉNZÜGYI TÁMOGATÁS

1.Pénzügyi hozzájárulás

A 2. cikk (2) bekezdésében említett részösszegek szerkezete a következő:

1.1.Első részösszeg (vissza nem térítendő támogatás):

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

3

C1.1 R2–1

Az ipar szén-dioxid-adójának bevezetése és szigorítása

Mérföldkő

A törvény hatálybalépése

az ipari szén-dioxid-illeték bevezetése

4

C1.1 R2–2

Az ipar szén-dioxid-adójának bevezetése és szigorítása

Mérföldkő

Az ipari szén-dioxid-kibocsátás szigorításáról szóló törvény hatálybalépése

illeték

5

C1.1 R3–1

A légiutas-adó (ATT) növekedése

Mérföldkő

A repülőterről induló légi utasokra kivetett légiközlekedési adó emeléséről szóló törvény hatálybalépése

Hollandia

35

C2.1 I1–1

Quantum Delta NL

Mérföldkő

A quantum Delta NL létrehozása

46

C2.2 I1–1

Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszer (ERTMS)

Mérföldkő

ERTMS tervezési tanulmány Kijfhoek-belga határ

befejezett

58

C2.3 R1–1

Nyilvános információkezelés (Nyílt Kormányzati Törvény)

Mérföldkő

A nyílt kormányról szóló törvény hatálybalépése

59

C2.3 R1–2

Nyilvános információkezelés (Nyílt Kormányzati Törvény)

Mérföldkő

Az aktualizált intézkedés közzététele

az információkezelés javítására vonatkozó tervek

67

C3.1 R1–1

A betöltetlen birtokok arányának növelése

Mérföldkő

Az üresedést növelő jogszabály hatálybalépése

birtokérték-arány

69

C3.1 R3–1

Központosított tervezés a lakáskínálat növelése érdekében

Mérföldkő

A nemzeti kormány és a tartományok közötti, a megvalósításról szóló megállapodások

900000 új lakásból

73

C3.1 R4–1

A jövedelemfüggőség növelése a bérleti díjtól

Mérföldkő

A maximális éves bérletidíj-emelés növelését célzó jogszabály hatálybalépése

közepes-magas jövedelműek

szociális lakásban élő bérlők

elhelyezés

74

C3.1 R5–1

A lakásépítési folyamatok és eljárások felgyorsítása

Mérföldkő

Levél a Parlamentnek a tervezési folyamat szűk keresztmetszeteiről, a lehetséges megoldások azonosításáról

publikált

81

C3.2 I1–1

Az állami szektor ingatlanainak fenntarthatóságát célzó támogatási program

Mérföldkő

Az Európai Parlament és a Tanács

felújítási támogatási program

84

C4.1 R1–1

Az önálló vállalkozók levonásának csökkentése

Mérföldkő

A törvény hatálybalépése

az önálló vállalkozók adólevonásának csökkentése

87

C4.1 R3–1

A nyugdíjrendszer második pillérének reformja

Mérföldkő

A második pillér reformjáról szóló törvény hatálybalépése

nyugdíjrendszer

90

C4.1 R4–1

A színlelt önfoglalkoztatás elleni küzdelem

Mérföldkő

Cselekvési terv a színleltség csökkentésére

az önfoglalkoztatás bemutatása a Parlamentnek

93

C4.1 I1–1

Hollandia továbbra is tanul

Célpont

Karriertanácsadás az egyének támogatására

94

C4.1 I1–2

Hollandia továbbra is tanul

Célpont

Készségfejlesztések a következők támogatására:

egyének

105

C4.2 I3–1

A középiskola utolsó évében tanulóknak nyújtott támogatás

Mérföldkő

Online platform indítása az utolsó tanulók támogatására

a középiskola éve

106

C4.2 I3–2

A középiskola utolsó évében tanulóknak nyújtott támogatás

Célpont

Az iskolaigazgatóságok támogatása annak érdekében, hogy további támogatást nyújtsanak a tanulóknak a következő év utolsó évében:

középiskola

107

C4.2 I4–1

Laptopok és táblagépek az online és hibrid oktatáshoz, valamint

mérsékli a tanulási veszteségeket

Célpont

A rendelkezésre bocsátott digitális eszközök száma

113

C5.1 I3–1

A COVID19 ELLENI KÜZDELEM

Célpont

Odaítélt támogatások száma

114

C5.1 I4–1

Egészségügyi kutatási infrastruktúra (HRI)

Mérföldkő

Működő kutatókat támogató rendszer –

Ügyfélszolgálat

119

C6.1 R2–1

Az eltérések kezelése

a szokásos piaci ár alkalmazása

alapelv

Mérföldkő

A szokásos piaci feltételek alkalmazása terén mutatkozó eltérések kiküszöböléséről szóló törvény hatálybalépése

a hosszúság elve

120

C6.1 R3–1

Az egyedi kamatlevonási korlátozás módosítása a negatív kamatokra és a pozitív devizaeredményekre vonatkozó adómentességek elkerülése érdekében

Mérföldkő

A társasági adóról szóló törvény módosításainak hatálybalépése a negatív kamatokra és a pozitív kamatokra vonatkozó adómentességek megszüntetése érdekében

devizaeredmények

121

C6.1 R4–1

Az adólevonások korlátozása az alábbiak miatt:

felszámolási és megszűnési veszteségek

Mérföldkő

Hatálybalépés

a vállalat módosításai

Jövedelemadó-törvény a felszámolás és megszüntetés miatti adómentesség korlátozására

veszteségek

122

C6.1 R5–1

A veszteségelszámolás korlátozása

Mérföldkő

A társasági adóról szóló törvény veszteségkorlátozást célzó módosításainak hatálybalépése

mentesség

125

C7–1

Ellenőrzés és kontroll, végrehajtás és komplementaritás

Mérföldkő

Ellenőrzési és ellenőrzési adattárrendszer: a végrehajtás nyomon követésére vonatkozó információk

a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből

126

C7–2

Ellenőrzés és kontroll, végrehajtás és komplementaritás

Mérföldkő

Az ellenőrző szerv alapszabályát módosító miniszteri rendelet hatálybalépése

(„Auditdienst rijk”)

127

C7–3

Ellenőrzés és kontroll, végrehajtás és komplementaritás

Mérföldkő

A programigazgatóság feladatkörét meghatározó szervezeti döntés („organisatiebesluit”) módosításáról szóló miniszteri rendelet hatálybalépése

helyreállítási és rezilienciaépítési terv

131

C8-R1

Energiapiaci reformcsomag

Mérföldkő

A villamosenergia-hálózatot módosító fogyasztóvédelmi és piacfelügyeleti hatóság határozatának hatálybalépése

kód

Részlet

Összeg

EUR

1 332 776 071

1.2.Második részösszeg (vissza nem térítendő támogatás):

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

1

C1.1 R1–1

Energiaadó-reform

Mérföldkő

Az energiaadó-tarifák kiigazításáról szóló törvény hatálybalépése

6

C1.1 R4–1

A gépjárműadó reformja

Mérföldkő

A kereskedelmi kisteherautókra vonatkozó gépjármű- és motorkerékpár-vásárlási adó (BPM) alóli mentesség fokozatos megszüntetéséről szóló törvény hatálybalépése

21

C1.1 I2–1

A hidrogén zöld ereje

Mérföldkő

A humántőke-menetrend közzététele a zöld hidrogénnel kapcsolatos készségkínálat növelése érdekében

34

C1.2 I2–1

A sertéstenyésztő gazdaságok rehabilitációjára irányuló támogatási program

Célpont

Megszüntetett sertéstenyésztési helyek száma

47

C2.2 I1–2

Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszer (ERTMS)

Mérföldkő

Elkészült az ERTMS tervezési tanulmánya Észak-Hollandia

55

C2.2 I3–1

Intelligens út menti állomások (iWKS)

Célpont

A telepített intelligens út menti állomások száma

65

C2.3 I2–1

A büntető igazságszolgáltatási lánc digitalizálása

Mérföldkő

A büntetőeljárások során folytatott hivatalos kommunikáció digitális portálja működőképes

66

C2.3 I2–2

A büntető igazságszolgáltatási lánc digitalizálása

Mérföldkő

A gyakori bűncselekmények operatív digitális feldolgozása

68

C3.1 R2–1

A lakásvásárlásokat finanszírozó ajándékok adómentességének fokozatos megszüntetése

Mérföldkő

A lakásvásárlások finanszírozására szolgáló ajándékok adómentességének fokozatos megszüntetéséről szóló jogszabály hatálybalépése két lépésben

70

C3.1 R3–2

Központosított tervezés a lakáskínálat növelése érdekében

Mérföldkő

Tartományok és települések közötti, 900000 új lakás létesítéséről szóló megállapodások

71

C3.1 R3–3

Központosított tervezés a lakáskínálat növelése érdekében

Mérföldkő

Az önkormányzatokkal kötött megállapodások végrehajtásának nyomon követésére szolgáló rendszer elindítása

75

C3.1 R5–2

A lakásépítési folyamatok és eljárások felgyorsítása

Mérföldkő

A lakhatási projektek tervezési folyamatának felgyorsítására irányuló intézkedések

95

C4.1 I1–3

Hollandia továbbra is tanul

Célpont

A foglalkoztatásba való átmenetet támogató, testre szabott ágazati pályák

97a

C4.1 I3–1

Továbbképzési és átképzési költségvetés a munkanélküliek számára

Mérföldkő

A költségvetési törvény hatálybalépése

104

C4.2 I2–1

Az újonnan érkezők támogatása a tanulási veszteségek megelőzése érdekében

Célpont

Az általános és középiskolák iskolarendszereinek támogatása az újonnan érkezők további támogatása érdekében

111

C5.1 I2–1

Intenzív ellátás kiterjesztése

Célpont

Azon kórházak száma, amelyek befejezték a meglévő rögzített ágyak és rugalmas ágyak berendezéseinek átalakítását

112

C5.1 I2–2

Intenzív ellátás kiterjesztése

Célpont

A kórházi személyzet képzése

115

C5.1 I4–2

Egészségügyi kutatási infrastruktúra (HRI)

Mérföldkő

Méltányos adatok (annak biztosítása, hogy az adatok megtalálhatók, hozzáférhetőek, interoperábilisak és újrafelhasználhatók legyenek)

116

C5.1 I4–3

Egészségügyi kutatási infrastruktúra (HRI)

Mérföldkő

Operatív adatportál

117

C6.1 R1–1

Holland adópolitika

Mérföldkő

A forrásadót megállapító törvény hatálybalépése

132

C8-R1

Energiapiaci reformcsomag

Mérföldkő

Az elsőbbségi keret meghatározásáról szóló miniszteri rendelet hatálybalépése

villamosenergia-hálózati beruházások

Részösszeg

EUR

1 185 101 166

1.3.Harmadik részösszeg (vissza nem térítendő támogatás):

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

2

C1.1 R1–2

Energiaadó-reform

Mérföldkő

A strukturális elemeket kiigazító törvény hatálybalépése

energiaadók

9

C1.1 R5–1

Energiatörvény

Mérföldkő

Az energia hatálybalépése

Törvény

17

C1.1 I1–8

Tengeri szélenergia

Mérföldkő

Tengeri energiahálózati összeköttetés szárazföldi kirakodóhelyekkel. A területre vonatkozó irányítási megállapodások

beruházási tervek

37

C2.1 I2–1

MI-ned és alkalmazott MI-tanuló közösségek

Célpont

Ösztöndíjak odaítélése

43

C2.1 I4–1

Digitális infrastruktúra logisztika

Célpont

Alapvető adatinfrastruktúra

fejlett

48

C2.2 I1–3

Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszer (ERTMS)

Célpont

Az ERTMS-hez működőképes GSM-Rail oszlopok száma

49

C2.2 I1–4

Európai vasúti forgalom

Irányítási rendszer

(ERTMS)

Mérföldkő

Az alábbiakhoz igazított logisztikai rendszerek:

ERTMS

50

C2.2 I1–5

Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszer

(ERTMS)

Mérföldkő

A központi biztonsági rendszer működése

51

C2.2 I2–1

Biztonságos, intelligens és fenntartható mobilitás

Célpont

Intelligens forgalomirányító berendezések

61

C2.3 I1–1

A Védelmi Minisztérium informatikai infrastruktúrájának felújítása

Mérföldkő

A kiberbiztonság javítása

végrehajtott tevékenységek

62

C2.3 I1–2

A Védelmi Minisztérium informatikai infrastruktúrájának felújítása

Célpont

A Védelmi Minisztériumon keresztül távolról dolgozó polgári személyzet

biztonságos hálózat

72

C3.1 R3–4

Központosított tervezés a lakáskínálat növelése érdekében

Mérföldkő

Az új lakások építésére vonatkozó megállapodások végrehajtása érdekében az állam által hozott kiegészítő intézkedéseket meghatározó törvény hatálybalépése

77

C3.1 I1–2

Új építési projektek elindítása

Célpont

Építési munkák (1. szakasz)

85

C4.1 R2–1

Önálló vállalkozók rokkantsági biztosítása

Mérföldkő

A kötelező rokkantsági biztosítást létrehozó törvény közzététele a Hivatalos Lapban

önálló vállalkozók esetében

88

C4.1 R3–2

A nyugdíjrendszer második pillérének reformja

Mérföldkő

Az új nyugdíjrendszerbe való átmenetre vonatkozó tervek véglegesítése

és közzétéve

91

C4.1 R4–2

A színlelt önfoglalkoztatás elleni küzdelem

Mérföldkő

A foglalkoztatás fogalommeghatározását módosító törvény közzététele a Hivatalos Lapban

kapcsolat

92

C4.1 R4–3

A színlelt önfoglalkoztatás elleni küzdelem

Mérföldkő

A munkaviszonyok értékelésének deregulációjára vonatkozó végrehajtási moratórium

megszűnt

96

C4.1 I1–4

Hollandia továbbra is tanul

Mérföldkő

A támogatási rendszerek társadalmi-gazdasági hatásának független értékelése

Hollandia továbbra is tanul”

101

C4.2 I1–1

Nemzeti MI oktatási laboratórium

Célpont

Az innovatív digitális oktatás előmozdítására kiválasztott projektek

megoldások

108a

C5.1 I1–1

Átmeneti kiegészítő humánerőforrás-kapacitás válság idején a gondozáshoz

Célpont

Az egészségügyi ágazaton belüli képzést lehetővé tevő pénzügyi keret

110

C5.1 I1–3

Ideiglenes kiegészítő humán erőforrás

ellátási kapacitás válság idején

Célpont

Létrehozták a nemzeti egészségügyi tartalékállományt

123

C6.2. R6–1

Pénzmosás elleni politika

Célpont

A pénzügyi eszközök teljes munkaidős egyenértékének növekedése

Hírszerző egység

124

C6.2 R6–2

Pénzmosás elleni politika

Mérföldkő

A készpénzre vonatkozó korlátozást bevezető törvény hatálybalépése

kifizetések

128

C8-I1

A fenntartható energiához és az energiamegtakarításhoz nyújtott beruházási támogatás

Célpont

Támogatott fenntartható energia- és energiamegtakarítási beavatkozások

Részlet

Összeg

EUR

1 421 267 213

1.4.Negyedik kifizetés (vissza nem térítendő támogatás):

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

7

C1.1 R4–2

A gépjárműadó reformja

Mérföldkő

Jogszabály kihirdetése

Hivatalos Lap a személygépkocsikra és kisteherautókra kivetett jelenlegi gépjárműadó módosításáról

11

C1.1 I1–2

Tengeri szélenergia

Mérföldkő

A hajózás biztonságának biztosítása – Veszélyhelyzet-reagálási ajánlat(ok) közzététele

vontató hajók

13

C1.1 I1–4

Tengeri szélenergia

Mérföldkő

A természetfejlesztés és a fajok fejlesztése és végrehajtása

védelem

14

C1.1 I1–5

Tengeri szélenergia

Célpont

Az északi-tengeri ökoszisztéma megerősítése és védelme – olyan projektek, amelyek hozzájárulnak a természet javításához és/vagy helyreállításához a Natura 2000 területeken és azok környezetében, valamint a tengervédelmi stratégia keretében védett területeken

Keretirányelv (MSFD)

19

C1.1 I1–10

Tengeri szélenergia

Mérföldkő

Part menti villamosenergia-átviteli összeköttetés szárazföldi kirakodóhelyekkel – Ökológiai impulzuscsomag

Watt-tenger

20

C1.1 I1–11

Tengeri szélenergia

Mérföldkő

Tengeri energiaátviteli összeköttetés szárazföldi kirakodóhelyekkel. A szikesedés ellentételezése és csökkentése

mezőgazdasági földterület

22

C1.1 I2–2

A hidrogén zöld ereje

Célpont

Aláírt támogatási megállapodások

demonstrációs létesítmények

innovatív zöld hidrogén

technológia

23

C1.1 I2–3

A hidrogén zöld ereje

Célpont

Aláírt támogatási megállapodások

a zöld hidrogénnel kapcsolatos kutatási projektek

24

C1.1 I3–1

Belvízi energetikai átállás, ZES projekt

Célpont

Moduláris üzemi energiával szolgáltatott villamos energia kilowattórája (kWh)

konténerek

25

C1.1 I3–2

Belvízi energetikai átállás, ZES projekt

Célpont

Az üzemi berakodási helyek száma

26

C1.1 I3–3

Belvízi energetikai átállás, ZES projekt

Célpont

A kibocsátásmentességre átváltott hajók teljes űrtartalma

27

C1.1 I4–1

Átalakulóban lévő légi közlekedés

Mérföldkő

A hidrogén részletes tervezése

tüzérségi turbóventilán

28

C1.1 I4–2

Átalakulóban lévő légi közlekedés

Mérföldkő

A hidrogén-tüzelőanyag részletes tervezése

cellás elektromos meghajtás

29

C1.1 I4–3

Átalakulóban lévő légi közlekedés

Mérföldkő

„Fling Vision” agytröszt

operatív

38

C2.1 I2–2

MI-ned és alkalmazott MI-tanuló közösségek

Célpont

Az ELSA mesterséges intelligenciával foglalkozó kutatólaboratóriumai működőképesek

39

C2.1 I2–3

MI-ned és alkalmazott MI-tanuló közösségek

Célpont

Odaítélt K+F projektek

41

C2.1 I3–1

A digitális oktatás ösztönzése

Mérföldkő

Egységes platform a létrehozott digitális tananyagokhoz, valamint az operatív és digitális személyazonossághoz való hozzáféréshez

megoldás a használatban lévő diákok számára

42

C2.1 I3–2

A digitális oktatás ösztönzése

Célpont

Oktatási központok és

Tanulás operatív

44

C2.1 I4–2

Digitális infrastruktúra logisztika

Célpont

Nőtt a digitális felkészültség

a logisztikai ágazat

52

C2.2 I2–2

Biztonságos, intelligens és fenntartható mobilitás

Célpont

Kiemelt biztonsági szolgáltatások

56

C2.2 I3–2

Intelligens út menti állomások (iWKS)

Célpont

A telepített további intelligens út menti állomások száma

57

C2.2 I3–3

Intelligens út menti állomások (iWKS)

Célpont

A telepített intelligens út menti állomások végleges száma

63

C2.3 I1–3

A Védelmi Minisztérium informatikai infrastruktúrájának felújítása

Mérföldkő

A hálózatok fejlesztése és

az új informatikai infrastruktúrára való átállás befejeződött

78

C3.1 I1–3

Új építési projektek elindítása

Célpont

Építési munkák (2. szakasz)

82

C3.2 I1–2

Az állami szektor ingatlanainak fenntarthatóságát célzó támogatási program

Célpont

Az összes jóváhagyott felújítási és energiahatékonysági beavatkozásból származó éves CO2-kibocsátás-csökkentés összege (Ktonnában)

a támogatási program keretében támogatott

86

C4.1 R2–2

Önálló vállalkozók rokkantsági biztosítása

Mérföldkő

Levél a Parlamentnek az Európai Unió működéséről

kötelező rokkantsági biztosítás

89

C4.1 R3–3

A nyugdíjrendszer második pillérének reformja

Mérföldkő

A nyugdíjalapok végrehajtása

a tervek véglegesítése és közzététele

102

C4.2 I1–2

Nemzeti MI oktatási laboratórium

Célpont

Innovatív projekteket támogató projektek

elkészültek a digitális oktatási megoldások

103

C4.2 I1–3

Nemzeti MI oktatási laboratórium

Célpont

Két termék szállítása

Technológiai készenléti szint

109a

C5.1 I1–2

Átmeneti kiegészítő humánerőforrás-kapacitás az ellátás terén

válság idején

Célpont

A szakoktatási és foglalkoztatási képzési programban részt vevő személyek száma

118

C6.1 R1–2

Holland adópolitika

Mérföldkő

Az adópolitikai változások hatásait értékelő levél küldése

Parlament

129

C8-I1

A fenntartható energiához és az energiamegtakarításhoz nyújtott beruházási támogatás

Célpont

Támogatott fenntartható energia- és energiamegtakarítási beavatkozások

133

C8-R1

Energiapiaci reformcsomag

Célpont

12 „Az energiaügyre és az éghajlatra vonatkozó többéves tartományi programok” elfogadása

Infrastruktúra 2.0”

134

C8–R1 Energiapiaci reformcsomag

Mérföldkő

A környezetvédelmet módosító jogi aktus hatálybalépése és

Tervezési törvény

Részlet

Összeg

EUR

751 139 298



1.5.Ötödik rész (vissza nem térítendő támogatás):

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

8

C1.1 R4–3

A gépjárműadó reformja

Mérföldkő

Levél a Parlamenthez a következő tárgyban:

az adóalapot módosító törvény végrehajtásának állása

a személygépkocsik és a kisteherautók esetében

10

C1.1 I1–1

Tengeri szélenergia

Mérföldkő

A hajózás biztonságának biztosítása – Ajánlott szerződés(ek) új díjak megvásárlására

tengeri és rakparti pontok

12

C1.1 I1–3

Tengeri szélenergia

Mérföldkő

A hajózás biztonságának biztosítása – Ajánlott szerződés(ek) vészhelyzet megvásárlására

válaszvontató hajók

15

C1.1 I1–6

Tengeri szélenergia

Célpont

Az északi-tengeri ökoszisztéma megerősítése és védelme – tengeri szélenergia-ökológiai

Program (WOZEP)

16

C1.1 I1–7

Tengeri szélenergia

Célpont

Az északi-tengeri ökoszisztéma megerősítése és védelme – Az Északi-tenger digitalizációja

–Ellenőrző állomások

18

C1.1 I1–9

Tengeri szélenergia

Mérföldkő

Tengeri energiaátviteli összeköttetés szárazföldi kirakodóhelyekkel –

A területi beruházási tervekre vonatkozó igazgatási megállapodások

30

C1.2 I1–1

Természetvédelmi program

Célpont

Minőségjavító intézkedések a Natura 2000-ben és annak környékén

megvalósított területek

31

C1.2 I1–2

Természetvédelmi program

Célpont

Gyorsított természet-helyreállítás

földgazdálkodási szervezetek által

32

C1.2 I1–3

Természetvédelmi program

Célpont

A folyók természetének és az út menti területek minőségének javítása

menedzsment

33

C1.2 I1–4

Természetvédelmi program

Célpont

A nyomon követéshez és az ismeretek fejlesztéséhez hozzájáruló intézkedések

a természetvédelmi program alapja

36

C2.1 I1–2

Quantum Delta NL

Mérföldkő

Quantum Delta NL

40

C2.1 I2–4

MI-ned és alkalmazott MI-tanuló közösségek

Célpont

Az MI-tanulási közösségek megvalósítása

45

C2.1 I4–3

Digitális infrastruktúra logisztika

Célpont

Befejezett élő laboratóriumok

53

C2.2 I2–3

Biztonságos, intelligens és fenntartható mobilitás

Célpont

Digitális infrastruktúra

Jövőbeli reziliens mobilitás (DITM)

54

C2.2 I2–4

Biztonságos, intelligens és fenntartható mobilitás

Célpont

Az adatkészletek a következő internetcímen érhetők el:

Nemzeti mobilitásiadat-hozzáférési pont

60

C2.3 R1–3

A nyilvánosság tájékoztatásának kezelése

(Nyitott kormánytörvény)

Célpont

A dokumentumok a következő internetcímen érhetők el:

Nyílt kormányzat platform

Információ

64

C2.3 I1–4

A Védelmi Minisztérium informatikai infrastruktúrájának felújítása

Célpont

A Védelmi Minisztérium további hozzáféréssel rendelkező polgári személyi állománya

biztonságos távmunka-létesítmények

79

C3.1 I1–4

Új építési projektek elindítása

Célpont

Építési munkák (3. szakasz)

80

C3.1 I1–5

Új építési projektek elindítása

Mérföldkő

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás

végrehajtott tevékenységek

83

C3.2 I2–1

A fenntartható energiához és energiamegtakarításhoz nyújtott beruházási támogatás (ISDE)

Célpont

Fenntartható energiával és energiamegtakarítással kapcsolatos beavatkozások

támogatott.

89a

C4.1 R3–3

A nyugdíjrendszer második pillérének reformja

Célpont

Jóváhagyott határozatok a biztosítottak nyugdíjeszközeinek az újba történő átviteléről

nyugdíjrendszer

98a

C4.1 I3–2

Továbbképzési és átképzési költségvetés a munkanélküliek számára

Célpont

A munkanélküliek továbbképzésére és átképzésére irányuló képzési programok finanszírozása

személyek

130

C8-I1

A fenntartható energiához és az energiamegtakarításhoz nyújtott beruházási támogatás

Célpont

Fenntartható energia és energia

támogatott megtakarítási beavatkozások

Részlet

Összeg

EUR

751 139 298

3. SZAKASZ: KIEGÉSZÍTŐ INTÉZKEDÉSEK

1.A helyreállítási és rezilienciaépítési terv nyomon követéséhez és végrehajtásához kapcsolódó intézkedések

Hollandia helyreállítási és rezilienciaépítési tervének nyomon követése és végrehajtása a következő rendelkezésekkel összhangban történik:

·A Pénzügyminisztérium Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközzel foglalkozó programigazgatósága („systeemverantwoordelijk”) általános felelősséggel tartozik a terv nyomon követéséért és végrehajtásáért, valamint az Unió pénzügyi érdekeinek védelméért.

·Az érintett minisztériumok, ügynökségek és konzorciumok szakpolitikai igazgatóságai biztosítják a helyreállítási és rezilienciaépítési terv intézkedéseinek jelentését és végrehajtását, míg az érintett minisztériumok pénzügyi gazdasági igazgatóságai felügyelik és nyomon követik a szakpolitikai igazgatóságokat, és különösen felügyelik a mérföldkövek és célok teljesítése terén elért eredményeket.

·A Pénzügyminisztérium Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközért Felelős Programigazgatósága általános iránymutatásokat dolgoz ki, amelyek meghatározzák, hogy a mérföldköveket és célokat hogyan kell jelenteni, és azokhoz további bizonyítékokat kell csatolni. Ezeket az iránymutatásokat bele kell foglalni a költségvetési rendeletbe, amelyet évente naprakésszé kell tenni. A helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtását integrálni kell a helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtásában részt vevő különböző minisztériumok belső tervezési és kontrollciklusába, és azt bele kell foglalni éves jelentésükbe. A végrehajtó szervek közvetítői nyilatkozatok (azaz a végrehajtó szervek szintjén kiadott vezetői nyilatkozatok) révén megerősítik az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét, és megerősítik a mérföldkövekre és célokra vonatkozóan bejelentett adatok érvényességét. Ezeket a közbenső nyilatkozatokat a helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtásában részt vevő minisztériumok Pénzügyi Gazdasági Igazgatóságai ellenőrzik és írják alá.

·Az „Auditdienst Rijk” ellenőrző hatóság, amely a Pénzügyminisztérium független szolgálata, rendszeresen ellenőrzi az irányítási és kontrollrendszereket, beleértve a tételes vizsgálatokat is. Összefoglalót is készít az elvégzett ellenőrzésekről, amelyet bele kell foglalni a kifizetési kérelmekbe. Az irányítási és kontrollrendszerek ellenőrzése során értékelni kell, hogy a nyomonkövetési és végrehajtási intézkedések teljes körű és megbízható adatokat szolgáltatnak-e a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott mutatókról, és hogy a végrehajtási rendszer biztosítja-e, hogy a pénzeszközök kezelése a szabályokkal összhangban történjen, és képes-e megelőzni, feltárni és korrigálni a csalást, az összeférhetetlenséget, a korrupciót és a kettős finanszírozást.

2.A Bizottságnak az alapul szolgáló adatokhoz való teljes körű hozzáférését biztosító intézkedések

Annak érdekében, hogy a Bizottság teljes mértékben hozzáférhessen az alapul szolgáló releváns adatokhoz, Hollandia a következő intézkedéseket hozza:

·Koordináló szervként a Pénzügyminisztérium Helyreállítási és RezilienciaépítésiEszközért Felelős Programigazgatósága jár el. Felelős továbbá a kifizetési kérelmek benyújtásáért és a vezetői nyilatkozatok elkészítéséért. A terv végrehajtásával és nyomon követésével kapcsolatos valamennyi információt a helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtásához kifejlesztett központi adattárrendszerben kell tárolni. A végrehajtó szervek az (EU) 2021/241 rendelet 22. cikke (2) bekezdésének d) pontjában említett valamennyi adatot összegyűjtik és tárolják. Az információkat a különböző minisztériumok szervezeti egységek IT-rendszereiben kell tárolni, és meg kell osztani a koordináló szervvel. A kifejlesztendő központi adattárrendszer tartalmazza a mérföldkövekkel és célokkal kapcsolatos információkat, valamint az (EU) 2021/241 rendelet 22. cikke (2) bekezdésének d) pontjával összhangban összegyűjti,tárolja és biztosítja az adatokhoz való hozzáférést.



·Az (EU) 2021/241 rendelet 24. cikkének (2) bekezdésével összhangban az e melléklet 2.1. szakaszában foglalt releváns elfogadott mérföldkövek és célok teljesítését követően Hollandia kellően indokolt kérelmet nyújt be a Bizottsághoz a pénzügyi hozzájárulás kifizetése iránt. Hollandia biztosítja, hogy kérésre a Bizottság teljes körű hozzáféréssel rendelkezzen a kifizetési kérelem megfelelő indokolását alátámasztó releváns adatokhoz, mind a kifizetési kérelemnek az (EU) 2021/241 rendelet 24. cikkének (3) bekezdése szerinti értékelése, mind pedig ellenőrzési és kontroll céljából.