<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><CONCLUSION NNC="YES" xmlns:fmx="http://opoce" xmlns:xsi="http://www.w3.org/2001/XMLSchema-instance" xsi:noNamespaceSchemaLocation="http://formex.publications.europa.eu/schema/formex-05.55-20141201.xd"><BIB.CONCLUSION><REF.CASE FILE="n.a."><NO.CASE>C‑452/16 PPU</NO.CASE></REF.CASE><NO.CELEX>62016CC0452</NO.CELEX><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2016:782">EU:C:2016:782</NO.ECLI><NO.SEQ>0001</NO.SEQ><PAGE.FIRST.ECR>1</PAGE.FIRST.ECR><PAGE.SEQ>1</PAGE.SEQ><PAGE.LAST.ECR>15</PAGE.LAST.ECR><PAGE.TOTAL>15</PAGE.TOTAL></BIB.CONCLUSION><CURR.TITLE><PAGE.HEADER><P>CAMPOS SÁNCHEZ‑BORDONA FŐTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA – C‑452/16. PPU. SZ. ÜGY</P><P>POLTORAK</P></PAGE.HEADER></CURR.TITLE><TITLE><TI><P><HT TYPE="UC">Manuel Campos Sánchez‑Bordona</HT></P><P><HT TYPE="UC">Főtanácsnok indítványa</HT></P><P>Az ismertetés napja: <DATE ISO="20161019">2016. október 19.</DATE><NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0001"><P>Eredeti nyelv: spanyol.</P></NOTE></P></TI><STI><P><HT TYPE="BOLD">C‑452/16. PPU. sz. ügy</HT></P><P><HT TYPE="BOLD">Openbaar Ministerie</HT></P><P><HT TYPE="BOLD">kontra</HT></P><P><HT TYPE="BOLD">Krzysztof Marek Poltorak</HT></P><P><HT TYPE="NORMAL">(a Rechtbank Amsterdam [amszterdami elsőfokú bíróság, Hollandia] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)</HT></P></STI></TITLE><INDEX><KEYWORD>Büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés</KEYWORD><KEYWORD>2002/584/IB kerethatározat</KEYWORD><KEYWORD>Európai elfogatóparancs</KEYWORD><KEYWORD>Az <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0001" REF.END="QE0001"/>igazságügyi hatóság<QUOT.END REF.START="QS0001" CODE="00AB" ID="QE0001"/> és <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0002" REF.END="QE0002"/>igazságügyi hatósági határozat<QUOT.END REF.START="QS0002" CODE="00AB" ID="QE0002"/> fogalma</KEYWORD></INDEX><CONTENTS.CONCLUSION><NP.ECR IDENTIFIER="NP0001"><NO.P>1.</NO.P><TXT>A 2002/584/IB kerethatározat<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0002"><P>A személyek eljárási jogainak megerősítése, valamint a kölcsönös elismerés elvének az érintett személy megjelenése nélkül lefolytatott eljárásokat követően hozott határozatokra való alkalmazásának előmozdítása tekintetében a 2002/584/IB, a 2005/214/IB, a 2006/783/IB, a 2008/909/IB és a 2008/947/IB kerethatározat módosításáról szóló, 2009. február 26‑i 2009/299/IB tanácsi kerethatározat (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="081" PAGE.FIRST="24" DATE.PUB="2009">HL 2009. L 81., 24. o.</REF.DOC.OJ>) által módosított, az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról szóló, 2002. június 13‑i tanácsi kerethatározat (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="190" PAGE.FIRST="1" DATE.PUB="2002">HL 2002. L 190., 1. o.</REF.DOC.OJ>; magyar nyelvű különkiadás 19. fejezet, 6. kötet, 34. o.) (A továbbiakban: kerethatározat).</P></NOTE> által létrehozott szabályozási rendszerben, amely a kiadatás hagyományos mechanizmusát váltotta fel, a tagállamok igazságügyi hatóságai játsszák a főszerepet. A kerethatározat különösen vonatkozik mind a kibocsátó igazságügyi hatóságra, amely kibocsátja az európai elfogatóparancsot,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0003"><P>A továbbiakban: EEP.</P></NOTE> mind pedig a fogadó államban a végrehajtó igazságügyi hatóságra, amelynek teljesítenie kell az elfogatóparancsot.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0002"><NO.P>2.</NO.P><TXT>Mostanáig nem kérték a Bíróságot arra, hogy értelmezze az <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0003" REF.END="QE0003"/>igazságügyi hatóság<QUOT.END REF.START="QS0003" CODE="201D" ID="QE0003"/> (amely a kerethatározat 6. cikkében szerepel) és az <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0004" REF.END="QE0004"/>igazságügyi hatósági határozat<QUOT.END REF.START="QS0004" CODE="201D" ID="QE0004"/> fogalmait (ugyanezen jogszabály 1. cikke). A Rechtbank Amsterdam (amszterdami elsőfokú bíróság, Hollandia) a jelen előzetes döntéshozatali kérelemben négy kérdést terjeszt a Bíróság elé, amelyekben, összefoglalva, az említett kifejezések tisztázását kéri azért, hogy egy svéd rendőri hatóság által jogerős ítélet végrehajtása céljából kibocsátott EEP‑t foganatosítson‑e, vagy azt utasítsa el.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0003"><NO.P>3.</NO.P><TXT>A jelen üggyel párhuzamosan az alapügyben eljáró ugyanazon bíróság előzetes döntéshozatal céljából más kérdéseket is előterjesztett az <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0005" REF.END="QE0005"/>igazságügyi hatósági határozat<QUOT.END REF.START="QS0005" CODE="201D" ID="QE0005"/> fogalma kapcsán, amely tartalmazza a kerethatározat 8. cikke által előírt egyik feltételt, noha a kérdések nem az EEP‑re, hanem az ennek alapját képező nemzeti elfogatóparancsra vonatkoznak. Ugyanazon a napon nyújtottam be az e másik ügyre vonatkozó indítványomat.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0004"><P>A Bíróság előtt folyamatban lévő Özçelik‑ügy, C‑453/16 PPU.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><?PAGE NO="2"?><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P>I –</NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Jogi háttér</HT></TXT></NP></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P>A –</NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">Az uniós jog</HT></TXT></NP></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P>1.</NO.P><TXT>EU‑Szerződés</TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0004"><NO.P>4.</NO.P><TXT>A 6. cikk értelmében:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><PARAG IDENTIFIER="006.001"><NO.PARAG><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0006" REF.END="QE0006"/>(1)</NO.PARAG><ALINEA>Az Unió elismeri az Alapjogi Chartá[ban] [a továbbiakban: Charta] foglalt jogokat, szabadságokat és elveket; e Charta ugyanolyan jogi kötőerővel bír, mint a Szerződések.</ALINEA><ALINEA>A Charta rendelkezései semmilyen módon nem terjesztik ki az Uniónak a Szerződésekben meghatározott hatásköreit.</ALINEA><ALINEA>A Chartában foglalt jogokat, szabadságokat és elveket a Charta VII. címében foglalt, az értelmezést és alkalmazást szabályozó általános rendelkezéseknek megfelelően kell értelmezni, kellően figyelembe véve a Chartában említett azon magyarázatokat, amelyek meghatározzák az egyes rendelkezések eredetét.</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="006.002"><NO.PARAG>(2)</NO.PARAG><ALINEA>Az Unió csatlakozik az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, [Rómában 1950. november 4‑én aláírt] európai egyezményhez (a továbbiakban: EJEE). Ez a csatlakozás nem érinti az Uniónak a Szerződésekben meghatározott hatásköreit.</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="006.003"><NO.PARAG>(3)</NO.PARAG><ALINEA>Az alapvető jogok, ahogyan azokat az EJEE biztosítja, továbbá ahogyan azok a tagállamok közös alkotmányos hagyományaiból következnek, az uniós jogrend részét képezik, mint annak általános elvei.<QUOT.END REF.START="QS0006" CODE="201D" ID="QE0006"/></ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P>2.</NO.P><TXT>A Charta</TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0005"><NO.P>5.</NO.P><TXT><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0007" REF.END="QE0007"/>A hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jog<QUOT.END REF.START="QS0007" CODE="201D" ID="QE0007"/> címet viselő 47. cikk értelmében:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0008" REF.END="QE0008"/>Mindenkinek, akinek az Unió joga által biztosított jogait és szabadságait megsértették, az e cikkben megállapított feltételek mellett joga van a bíróság előtti hatékony jogorvoslathoz.</ALINEA><ALINEA>Mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a törvény által megelőzően létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen, nyilvánosan és észszerű időn belül tárgyalja. Mindenkinek biztosítani kell a lehetőséget tanácsadás, védelem és képviselet igénybevételéhez.</ALINEA><ALINEA>[…]<QUOT.END REF.START="QS0008" CODE="201D" ID="QE0008"/></ALINEA></QUOT.S></P></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P>3.</NO.P><TXT>Kerethatározat</TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0006"><NO.P>6.</NO.P><TXT>Az (5) preambulumbekezdés így szól:</TXT><QUOT.S LEVEL="1"><CONSID><P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0009" REF.END="QE0009"/>Az Uniónak abból a kitűzött céljából, hogy a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének térségévé váljon, következik a tagállamok közötti kiadatás eltörlése és annak az igazságügyi hatóságok közötti átadási rendszerrel való felváltása. […]<QUOT.END REF.START="QS0009" CODE="201D" ID="QE0009"/></P></CONSID></QUOT.S></NP.ECR><?PAGE NO="3"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0007"><NO.P>7.</NO.P><TXT>A (6) preambulumbekezdés szerint:</TXT><QUOT.S LEVEL="1"><CONSID><P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0010" REF.END="QE0010"/>Az e kerethatározatban előírt európai elfogatóparancs az első konkrét megvalósulása a büntetőjog területén a kölcsönös elismerés elvének, amelyre az Európai Tanács az igazságügyi együttműködés <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0011" REF.END="QE0011"/>sarokköveként<QUOT.END REF.START="QS0011" CODE="00AB" ID="QE0011"/> utalt.<QUOT.END REF.START="QS0010" CODE="201D" ID="QE0010"/></P></CONSID></QUOT.S></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0008"><NO.P>8.</NO.P><TXT>Továbbá a (10) preambulumbekezdés hangsúlyozza, hogy:</TXT><QUOT.S LEVEL="1"><CONSID><P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0012" REF.END="QE0012"/>Az európai elfogatóparancs szabályozása a tagállamok közötti nagyfokú bizalomra épül. Végrehajtása csak abban az esetben függeszthető fel, ha a tagállamok egyike súlyosan és tartósan megsérti az Európai Unióról szóló szerződés 6. cikkének (1) bekezdésében rögzített alapelveket, és ezt a Tanács a Szerződés 7. cikkének (1) bekezdése szerint, a 7. cikkének (2) bekezdésében rögzített következményekkel megállapítja.<QUOT.END REF.START="QS0012" CODE="201D" ID="QE0012"/></P></CONSID></QUOT.S></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0009"><NO.P>9.</NO.P><TXT><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0013" REF.END="QE0013"/>Az európai elfogatóparancs meghatározása és végrehajtásának kötelezettsége<QUOT.END REF.START="QS0013" CODE="201D" ID="QE0013"/> című 1. cikk alapján:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><PARAG IDENTIFIER="001.001"><NO.PARAG><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0014" REF.END="QE0014"/>(1)</NO.PARAG><ALINEA>Az európai elfogatóparancs egy tagállamban kibocsátott igazságügyi hatósági határozat, amely azt a célt szolgálja, hogy egy másik tagállam a büntetőeljárás lefolytatása, szabadságvesztés‑büntetés, illetve szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása végett a keresett személyt elfogja és átadja.</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="001.002"><NO.PARAG>(2)</NO.PARAG><ALINEA>A tagállamok minden európai elfogatóparancsot a kölcsönös elismerés elve alapján és e kerethatározat rendelkezéseinek megfelelően hajtanak végre.</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="001.003"><NO.PARAG>(3)</NO.PARAG><ALINEA>E kerethatározat nem érinti az Európai Unióról szóló szerződés 6. cikkében biztosított alapvető jogok és alapvető jogelvek tiszteletben tartásának a kötelezettségét.<QUOT.END REF.START="QS0014" CODE="201D" ID="QE0014"/></ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0010"><NO.P>10.</NO.P><TXT><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0015" REF.END="QE0015"/>Az illetékes igazságügyi hatóságok meghatározása<QUOT.END REF.START="QS0015" CODE="201D" ID="QE0015"/> címet viselő 6. cikk előírja, hogy:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><PARAG IDENTIFIER="006.001"><NO.PARAG><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0016" REF.END="QE0016"/>(1)</NO.PARAG><ALINEA>Kibocsátó igazságügyi hatóság a kibocsátó tagállamnak az az igazságügyi hatósága, amely ezen állam joga szerint az európai elfogatóparancs kibocsátására illetékes.</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="006.002"><NO.PARAG>(2)</NO.PARAG><ALINEA>Végrehajtó igazságügyi hatóság a végrehajtó tagállamnak az az igazságügyi hatósága, amely ezen állam joga szerint az európai elfogatóparancs végrehajtására illetékes.</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="006.003"><NO.PARAG>(3)</NO.PARAG><ALINEA>A tagállamok mindegyike tájékoztatja a Tanács Főtitkárságát a joga szerinti illetékes igazságügyi hatóságról.<QUOT.END REF.START="QS0016" CODE="201D" ID="QE0016"/></ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0011"><NO.P>11.</NO.P><TXT>A központi hatóságra vonatkozó 7. cikk értelmében:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><PARAG IDENTIFIER="007.001"><NO.PARAG><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0017" REF.END="QE0017"/>(1)</NO.PARAG><ALINEA>Az illetékes igazságügyi hatóságok támogatására minden tagállam kijelölhet egy vagy – ha jogrendszere úgy rendelkezik – több központi hatóságot.</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="007.002"><NO.PARAG>(2)</NO.PARAG><ALINEA>A tagállam, ha ez igazságszolgáltatási rendszere felépítése következtében szükséges, központi hatóságát (hatóságait) bízhatja meg az európai elfogatóparancsok hatósági továbbításával és fogadásával, továbbá az ezekkel kapcsolatos minden egyéb hivatalos levelezéssel.</ALINEA><ALINEA>[…]<QUOT.END REF.START="QS0017" CODE="201D" ID="QE0017"/></ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP.ECR><?PAGE NO="4"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0012"><NO.P>12.</NO.P><TXT>A más nemzetközi szerződésekhez való viszonyt illetően a 31. cikk (1) bekezdésének a) pontja megállapítja, hogy:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><PARAG IDENTIFIER="031.001"><NO.PARAG><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0018" REF.END="QE0018"/>(1)</NO.PARAG><ALINEA><P>2004. január 1‑jétől – a tagállamok és harmadik államok viszonylatában történő alkalmazásuk sérelme nélkül – ez a kerethatározat lép a tagállamok közötti viszonylatban a kiadatás terén alkalmazandó alábbi egyezmények megfelelő rendelkezéseinek helyébe:</P><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>a)</NO.P><TXT>az 1957. december 13‑i európai kiadatási egyezmény, ennek 1975. október 15‑i kiegészítő jegyzőkönyve, 1978. március 17‑i második kiegészítő jegyzőkönyve, valamint a terrorizmus visszaszorításáról szóló, 1977. január 27‑i európai egyezménynek a kiadatással kapcsolatos rendelkezései;</TXT></NP></ITEM></LIST><P>[…]<QUOT.END REF.START="QS0018" CODE="201D" ID="QE0018"/></P></ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P>B –</NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">A svéd jog</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0013"><NO.P>13.</NO.P><TXT>2009. május 29‑én Svédország a kerethatározat 6. cikkének (3) bekezdése alapján a belső joga szerint hatáskörrel rendelkező igazságügyi hatóságokra vonatkozó alábbi aktualizált információt<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0005"><P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0019" REF.END="QE0019"/>A Svédország által nyújtott információk és magyarázatok aktualizált változata az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról szóló kerethatározatra vonatkozóan<QUOT.END REF.START="QS0019" CODE="201D" ID="QE0019"/> (10400/09. sz. tanácsi dokumentum, 2. o.).</P></NOTE> közölte az Európai Unió Tanácsának Főtitkárságával:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><GR.SEQ><TITLE><TI><P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0020" REF.END="QE0020"/>A 6. cikk (3) bekezdésével [kapcsolatban]</P></TI></TITLE><P>Svédországban a következő hatóságok rendelkeznek hatáskörrel európai elfogatóparancs kibocsátására és végrehajtására.</P></GR.SEQ><GR.SEQ><TITLE><TI><P>Kibocsátó igazságügyi hatóság</P></TI></TITLE><P>[…]</P><P>A Nemzeti Rendőrségi Hivatal (<HT TYPE="ITALIC">Rikspolisstyrelsen</HT>) bocsátja ki az európai elfogatóparancsot szabadságvesztés‑büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából […].<QUOT.END REF.START="QS0020" CODE="201D" ID="QE0020"/></P></GR.SEQ></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0014"><NO.P>14.</NO.P><TXT>Az előzetes döntéshozatalra utaló határozat szerint, és amint azt a svéd kormány az írásbeli észrevételeiben és a tárgyaláson megerősítette, a jogerős ítéletek végrehajtása és az ezen országban e tekintetben később elfogadásra kerülő határozatok meghozatala az igazságügyi hatóságoktól – különösen az ezen ítéleteket meghozó bíróságoktól – eltérő hatóságok hatáskörébe tartozik.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0006"><P>E kormány magyarázata, amely teljes egészében megismerhető a 14876/11. sz. tanácsi dokumentumból (Evaluation report on the fourth round of mutual evaluations <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0021" REF.END="QE0021"/>the practical application of the European Arrest Warrant and corresponding surrender procedures between Member States<QUOT.END REF.START="QS0021" CODE="201D" ID="QE0021"/> Follow‑up to Report on Sweden), 2. o., így szól: <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0022" REF.END="QE0022"/>Sweden would like to stress that when a judgment is final all subsequent decisions concerning the enforcement of the sentence in our legal system are taken by other authorities than the court. […] In Sweden we have three different enforcement authorities and in order to coordinate the issuing of the EAWs: in these cases, the International Police Cooperation Division (IPO) was designated as the issuing authority. […] To conclude, the existing system is the most effective and in line with our national procedure and no complaints has been put forward. Thus, Sweden has not found any convincing reason to change the current system.<QUOT.END REF.START="QS0022" CODE="201D" ID="QE0022"/></P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0015"><NO.P>15.</NO.P><TXT>Továbbá a Rechtbank Amsterdam (amszterdami elsőfokú bíróság) által megküldött információkérésre adott válaszként a svéd rendőri hatóság (<HT TYPE="ITALIC">Swedish Police Authority</HT>) 2016. augusztus 1‑jei levelében közölte, hogy e hatóság:</TXT><P><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>a)</NO.P><TXT>illetékes a szabadságvesztés‑büntetés végrehajtása céljából EEP kibocsátására;</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>b)</NO.P><TXT>EEP‑t csak a [Nemzeti] Büntetésvégrehajtási és Pártfogó Szolgálat (büntetés‑végrehajtási szolgálat) kérelmére bocsát ki, amelytől mégis független;</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>c)</NO.P><TXT>a Nemzetközi Rendőrségi Együttműködési Osztály egy vagy több alkalmazottjára hatásköröket ruházott át;</TXT></NP></ITEM><?PAGE NO="5"?><ITEM><NP><NO.P>d)</NO.P><TXT>e hatásköreit teljes mértékben a bíróságok, az igazságügyi miniszter és a büntető ítéletet hozó bíróság felügyelete nélkül gyakorolja.</TXT></NP></ITEM></LIST></P></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P>II –</NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0016"><NO.P>16.</NO.P><TXT>2016. május 23‑án a Rechtbank Amsterdam (amszterdami elsőfokú bíróság) mellett működő ügyész azt kérte e bíróságtól, hogy tegyen eleget a svéd Nemzeti Rendőrségi Hivatal<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0007"><P>[A továbbiakban: DGPN. A magyar fordításban nem alkalmazott rövidítésre vonatkozó lábjegyzet.]</P></NOTE> által az Alphen aan de Rijn‑i (Hollandia) büntetés‑végrehajtási intézetben fogvatartott K. M. Poltorak elfogása és átadása céljából 2014. június 30‑án kibocsátott EEP‑nek.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0017"><NO.P>17.</NO.P><TXT>Az EEP a göteborgi városi bíróság (Göteborg, Svédország) 2012. december 21‑én hozott jogerős ítéletén (hivatkozási szám: B 9380/12) alapszik, amely K. M. Poltorakot egy év, három hónapig tartó szabadságvesztés‑büntetésre ítélte súlyos testi sértés bűncselekményének elkövetése miatt.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0008"><P>Az EEP e) pontjában foglalt leírás szerint, K. M. Poltorak 2012. május 4‑én Husargatanban (Göteborg, Svédország) megtámadta az áldozatot, és egy seprű végét beleszúrta a szemébe, amelynek következtében az áldozat szeménél a kötőszövet és a könnycsatorna zúzódást szenvedett, amely kötőhártya‑gyulladás esetén vérzik, valamint az arcüreg alsó és felső csontfala összetört. Megállapították, hogy a sérülést súlyosbította az elítélt által alkalmazott durva és kegyetlen elkövetési mód.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0018"><NO.P>18.</NO.P><TXT>A kérdést előterjesztő bíróság azt szeretné megtudni, hogy az EEP‑t a kerethatározat 6. cikkének (1) bekezdése értelmében vett <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0023" REF.END="QE0023"/>igazságügyi hatóság<QUOT.END REF.START="QS0023" CODE="201D" ID="QE0023"/> bocsátotta‑e ki, és ezáltal az az említett kerethatározat 1. cikkének (1) bekezdése szerinti <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0024" REF.END="QE0024"/>igazságügyi hatósági határozatnak<QUOT.END REF.START="QS0024" CODE="201D" ID="QE0024"/> minősül‑e. Hozzáteszi, hogy e probléma elsősorban a Bíróság 2016. június 1‑jei Bob‑Dogi‑ítéletében<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0009"><P>C‑241/15, EU:2016:385.</P></NOTE> tett megállapításokra tekintettel merül fel.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0019"><NO.P>19.</NO.P><TXT>E körülmények között a Rechtbank Amsterdam (amszterdami elsőfokú bíróság) felfüggesztette az eljárást, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjesztette a Bíróság elé:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><LIST TYPE="OTHER"><ITEM><NP><NO.P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0025" REF.END="QE0025"/>1)</NO.P><TXT>A 2002/584/IB kerethatározat 6. cikkének (1) bekezdésében foglalt <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0026" REF.END="QE0026"/>igazságügyi hatóság<QUOT.END REF.START="QS0026" CODE="00AB" ID="QE0026"/> és a 2002/584/IB kerethatározat 1. cikkének (1) bekezdésében foglalt <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0027" REF.END="QE0027"/>igazságügyi hatósági határozat<QUOT.END REF.START="QS0027" CODE="00AB" ID="QE0027"/> kifejezések az uniós jog önálló fogalmai?</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>2)</NO.P><TXT>Az első kérdésre adandó igenlő válasz esetén: milyen kritériumok alapján határozható meg az, hogy a kibocsátó tagállam valamely hatósága ilyen <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0028" REF.END="QE0028"/>igazságügyi hatóságnak<QUOT.END REF.START="QS0028" CODE="00AB" ID="QE0028"/>, valamint hogy az e hatóság által kibocsátott [EEP] ilyen <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0029" REF.END="QE0029"/>igazságügyi hatósági határozatnak<QUOT.END REF.START="QS0029" CODE="00AB" ID="QE0029"/> minősül‑e az említett rendelkezések értelmében?</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>3)</NO.P><TXT>Az első kérdésre adandó igenlő válasz esetén: a svéd Nemzeti Rendőrségi Hivatal a 2002/584/IB kerethatározat 6. cikkének [(1)] bekezdésében foglalt <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0030" REF.END="QE0030"/>igazságügyi hatóság<QUOT.END REF.START="QS0030" CODE="00AB" ID="QE0030"/> fogalmának hatálya alá tartozik‑e, és ennélfogva az e hatóság által kibocsátott [EEP] a 2002/584/IB kerethatározat 1. cikkének (1) bekezdésében foglalt <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0031" REF.END="QE0031"/>igazságügyi hatósági határozatnak<QUOT.END REF.START="QS0031" CODE="00AB" ID="QE0031"/> minősül‑e?</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>4)</NO.P><TXT>Az első kérdésre adandó nemleges válasz esetén: a svéd Nemzeti Rendőrségi Hivatalhoz hasonló valamely nemzeti rendőrségi hivatal kibocsátó igazságügyi hatóságként való kijelölése összeegyeztethető az uniós joggal?<QUOT.END REF.START="QS0025" CODE="201D" ID="QE0025"/></TXT></NP></ITEM></LIST></QUOT.S></P></NP.ECR><?PAGE NO="6"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0020"><NO.P>20.</NO.P><TXT>Az alapügyben eljáró bíróságnak az előzetes döntéshozatalra utaló határozat 4.2–4.6 pontjában kifejtett értékelése szerint:</TXT><P><LIST TYPE="DASH"><ITEM><P>A kerethatározat 6. cikkének (1) bekezdése szerinti <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0032" REF.END="QE0032"/>igazságügyi hatóság<QUOT.END REF.START="QS0032" CODE="201D" ID="QE0032"/> kifejezés úgy is értelmezhető, hogy az <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0033" REF.END="QE0033"/>igazságügyi hatóság<QUOT.END REF.START="QS0033" CODE="201D" ID="QE0033"/> fogalmának meghatározását a kibocsátó tagállam jogára bízták, vagy úgy is, hogy kizárólag e jogrendre tartozik az illetékes hatóságok kijelölése.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0010"><P>Bár a kerethatározat 1. cikkének (1) bekezdése nem utal a tagállamok jogára, az <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0034" REF.END="QE0034"/>igazságügyi hatósági határozat<QUOT.END REF.START="QS0034" CODE="201D" ID="QE0034"/> kifejezés és az <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0035" REF.END="QE0035"/>igazságügyi hatóság<QUOT.END REF.START="QS0035" CODE="201D" ID="QE0035"/> fogalom közötti szoros összefüggés – a kérdést előterjesztő bíróság szerint – alátámasztja azok azonos kezelését.</P></NOTE> Az első esetben az <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0036" REF.END="QE0036"/>igazságügyi hatóság<QUOT.END REF.START="QS0036" CODE="201D" ID="QE0036"/> nem minősülne uniós jogi fogalomnak és ennélfogva nem igényelne önálló és egységes értelmezést. A második esetben az uniós jog önálló fogalmaként jelenne meg, de nincs olyan egyértelmű értelmezés,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0011"><P>Az <REF.DOC.ECR><DATE ISO="19821006">1982. október 6‑i</DATE> <NAME.CASE>CILFIT</NAME.CASE>‑ítélettel (<NO.CASE>C‑283/81</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:1982:335">EU:C:1982:335</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>) az <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0037" REF.END="QE0037"/>acte clair<QUOT.END REF.START="QS0037" CODE="201D" ID="QE0037"/> kapcsán kialakított ítélkezési gyakorlat értelmében.</P></NOTE> illetve nincs a Bíróságnak sem olyan korábbi állásfoglalása, amely azt <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0038" REF.END="QE0038"/>acte éclairé<QUOT.END REF.START="QS0038" CODE="201D" ID="QE0038"/>‑vé [értelmezett jogi aktus] tenné.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0012"><P>Az <REF.DOC.ECR><DATE ISO="19630327">1963. március 27‑i</DATE> <NAME.CASE>Da Costa en Schaake NV és társai</NAME.CASE> ítélettel (<NO.CASE>28/62–30/62</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:1963:6">EU:C:1963:6</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>) kezdődő ítélkezési gyakorlat szerint.</P></NOTE></P></ITEM><ITEM><P>A szövegösszefüggésből, és különösen az európai kiadatási egyezményből, valamint a jogalkotási előzményekből, kiváltképpen a kerethatározatra irányuló javaslatból<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0013"><P>Az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról szóló tanácsi kerethatározatra irányuló javaslat, amelyet a Bizottság 2001. szeptember 19‑én nyújtott be (COM/2001/0522 végleges – CNS 2001/0215) <REF.DOC.OJ COLL="C" NO.OJ="332E" PAGE.FIRST="305" DATE.PUB="2001">HL 2001. C 332. E, 305. o.</REF.DOC.OJ></P></NOTE> nem következik egyértelműen, hogy az igazságügyi hatóságokon kívül más hatóságok is rendelkezhetnek a 6. cikk (1) bekezdése értelmében vett hatáskörrel az EEP kibocsátására, az európai kiadatási egyezménnyel indult szabályozási fejlődésben megfigyelt azon irányzat ellenére, amely szerint a tagállamok közötti kapcsolatokat felváltják az igazságügyi hatóságok közötti kapcsolatok.</P></ITEM><ITEM><P>A kerethatározat azon célja, hogy a személyek átadására vonatkozó egyszerűsített rendszert vezessen be a kölcsönös elismerés elve alapján és ez bírósági felülvizsgálat alatt történjen,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0014"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="20130530">2013. május 30‑i</DATE> <NAME.CASE>F</NAME.CASE>‑ítélet (<NO.CASE>C‑168/13 PPU</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2013:358">EU:C:2013:358</NO.ECLI>), <REF.NP.ECR REF="NP0046">46.</REF.NP.ECR> pont.</REF.DOC.ECR></P></NOTE> az eljárási jogok és alapvető jogok kétszintű védelmét biztosítja,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0015"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="20160601">2016. június 1‑jei</DATE> <NAME.CASE>Bob‑Dogi</NAME.CASE>‑ítélet (<NO.CASE>C‑241/15</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:2016:385">EU:2016:385</NO.ECLI>), <REF.NP.ECR REF="NP0057">57</REF.NP.ECR></REF.DOC.ECR>. pont.</P></NOTE> vagyis a kibocsátó államban és a végrehajtó államban is, oly módon, hogy e védelem hiánya a két szint bármelyikén hátrányosan befolyásolhatja a kölcsönös elismerés és bizalom elvét.</P></ITEM></LIST></P></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P>III –</NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">A Bíróság előtti eljárás</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0021"><NO.P>21.</NO.P><TXT>Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem 2016. augusztus 16‑án érkezett a Bírósághoz, azzal a kéréssel, hogy sürgősségi előzetes döntéshozatali eljárásban bírálják el az ügyet (EUMSZ 267. cikk negyedik bekezdése). A kérdést előterjesztő bíróság azzal indokolta kérelmét, hogy K. M. Poltorak fogva tartásban van, és e helyzetének fenntartása az ügy érdemi elbírálásától függ.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0022"><NO.P>22.</NO.P><TXT>A Bíróság a 2016. szeptember 1‑jei hivatali értekezleten úgy határozott, hogy az ügyet sürgősségi előzetes döntéshozatali eljárás keretében bírálja el.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0023"><NO.P>23.</NO.P><TXT>Írásbeli észrevételeket terjesztett elő K. M. Poltorak védője, a holland és svéd kormány, valamint az Európai Bizottság.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0024"><NO.P>24.</NO.P><TXT>2016. október 5‑én a C‑477/16 PPU üggyel (Kovalkovas‑ügy) együtt tartott közös tárgyaláson felhívták a Bíróság alapokmányának 23. cikke szerinti érdekelteket, konkrétan a svéd kormányt, hogy adjon választ a számára feltett kérdésekre.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0025"><NO.P>25.</NO.P><TXT>K. M. Poltorak képviselői, a holland, a német, a görög, a finn és a svéd kormány képviselői, valamint a Bizottság az említett tárgyaláson előadták észrevételeiket.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><?PAGE NO="7"?><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P>IV –</NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Elemzés</HT></TXT></NP></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P>A –</NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első kérdésről</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0026"><NO.P>26.</NO.P><TXT>A holland bíróság azt kérdezi, hogy a kerethatározat 6. cikkének (1) bekezdésében foglalt <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0039" REF.END="QE0039"/>igazságügyi hatóság<QUOT.END REF.START="QS0039" CODE="201D" ID="QE0039"/> és az ugyanezen jogszabály 1. cikkének (1) bekezdésében foglalt <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0040" REF.END="QE0040"/>igazságügyi hatósági határozat<QUOT.END REF.START="QS0040" CODE="201D" ID="QE0040"/> kifejezéseket az uniós jog önálló fogalmaiként kell‑e értelmezni.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0027"><NO.P>27.</NO.P><TXT>A Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint az uniós jog egységes alkalmazásának követelményéből és az egyenlőség elvéből az következik, hogy a jelentésének és hatályának meghatározása érdekében a tagállami jogokra kifejezett utalást nem tartalmazó uniós jogi rendelkezést az egész Európai Unióban önállóan és egységesen kell értelmezni. Ezt az ítélkezési gyakorlatot kifejezetten a kerethatározat néhány rendelkezése<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0016"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="20160728">2016. július 28‑i</DATE> <NAME.CASE>J. Z.</NAME.CASE>‑ítélet (<NO.CASE>C‑294/16 PPU</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2016:610">EU:C:2016:610</NO.ECLI>), <REF.NP.ECR REF="NP0035">35.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR> és a hivatkozott ítélkezési gyakorlat.</P></NOTE> és a kölcsönös elismerés elvének a pénzbüntetésekre való alkalmazásáról szóló, 2005. február 24‑i 2005/214/IB tanácsi kerethatározat 1. cikke a) pontjának iii. alpontja szerinti <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0041" REF.END="QE0041"/>különösen büntetőügyekben hatáskörrel rendelkező bíróság<QUOT.END REF.START="QS0041" CODE="201D" ID="QE0041"/> fogalma tekintetében alkalmazták.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0017"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="20131114">2013. november 14‑i</DATE> <NAME.CASE>Baláž</NAME.CASE>‑ítélet (<NO.CASE>C‑60/12</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2013:733">ECLI:EU:C:2013:733</NO.ECLI>), <REF.NP.ECR REF="NP0024">24</REF.NP.ECR>–<REF.NP.ECR REF="NP0032">32.</REF.NP.ECR> pont.</REF.DOC.ECR></P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0028"><NO.P>28.</NO.P><TXT>Márpedig a kerethatározat említett két cikke közül egyik sem utal a tagállami jogokra a jelentésének és hatályának meghatározása érdekében. Kétségtelen, hogy a 6. cikk (1) bekezdése azon igazságügyi hatóságra utal, amely <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0042" REF.END="QE0042"/>a tagállam joga szerint […] illetékes<QUOT.END REF.START="QS0042" CODE="201D" ID="QE0042"/>. Mindazonáltal az említett hivatkozás nem az <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0043" REF.END="QE0043"/>igazságügyi hatóság<QUOT.END REF.START="QS0043" CODE="201D" ID="QE0043"/> fogalmának meghatározására irányul, hanem mindössze az EEP‑k kibocsátására vonatkozó hatáskör nemzeti hatóságra vagy hatóságokra való telepítésére, a belső jog szerint.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0029"><NO.P>29.</NO.P><TXT>Úgy kell érteni tehát, hogy a kerethatározat 6. cikkének (1) bekezdésében és az 1. cikkének (1) bekezdésében foglalt <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0044" REF.END="QE0044"/>igazságügyi hatóság<QUOT.END REF.START="QS0044" CODE="201D" ID="QE0044"/>, illetve <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0045" REF.END="QE0045"/>igazságügyi hatósági határozat<QUOT.END REF.START="QS0045" CODE="201D" ID="QE0045"/> kifejezések önálló uniós jogi fogalmak, amelyeket az Európai Unió területén önállóan és egységesen kell értelmezni, figyelembe véve e rendelkezések szövegét, azok összefüggéseit, valamint azon szabályozás célját, amelynek részét képezik.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0018"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="20160728">2016. július 28‑i</DATE> <NAME.CASE>J. Z.</NAME.CASE>‑ítélet (<NO.CASE>C‑294/16 PPU</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2016:610">EU:C:2016:610</NO.ECLI>), <REF.NP.ECR REF="NP0037">37.</REF.NP.ECR> pont.</REF.DOC.ECR></P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0030"><NO.P>30.</NO.P><TXT>Árnyalni kell azonban e megállapítást: tekintettel az eljárásjogi környezetre, amelybe a két kifejezés illeszkedik, értelmezésük során figyelembe kell venni a tagállamok szabályalkotási szabadságát mind a hatáskörrel rendelkező bíróságok kijelölésére, mind azon keresetek eljárási szabályainak megalkotására, amelyek a polgárok uniós jogból eredő jogainak védelmét hivatottak biztosítani.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0019"><P>Lásd analógia alapján: 2016. június 30‑i Toma‑ítélet (C‑205/15, EU:2016:499), 33. pont.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0031"><NO.P>31.</NO.P><TXT>Az első kérdésre adandó igenlő válasz tárgytalanná teszi a negyedik kérdést, amelyet kizárólag az első kérdésre adandó nemleges válasz esetére terjesztettek elő.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P>B –</NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett második és harmadik kérdés</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0032"><NO.P>32.</NO.P><TXT>A második és harmadik kérdéssel a Rechtbank Amsterdam (amszterdami elsőfokú bíróság) végeredményben azt kívánja megtudni, hogy a svéd Nemzeti Rendőrségi Hivatalhoz hasonló valamely szerv megfelel‑e a kerethatározat 6. cikke (1) bekezdésének értelmében vett <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0046" REF.END="QE0046"/>igazságügyi hatóság<QUOT.END REF.START="QS0046" CODE="201D" ID="QE0046"/>‑nak való minősítéshez szükséges feltételeknek, és így a jelen ügyben kibocsátott EEP az ugyanezen jogszabály 1. cikke (1) bekezdése szerinti <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0047" REF.END="QE0047"/>igazságügyi hatósági határozat<QUOT.END REF.START="QS0047" CODE="201D" ID="QE0047"/> jellegét ölti‑e.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="8"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0033"><NO.P>33.</NO.P><TXT>Ahogy azt már kiemeltem, a C‑453/16 PPU ügyben előterjesztett előzetes döntéshozatal iránti kérelemtől eltérően, az alapügyben eljáró bíróság kérdései a jelen ügyben nem arra a hatóságra vonatkoznak, amelyik az alapul szolgáló nemzeti elfogatóparancs kibocsátására jogosult, hanem arra, amelyik a kerethatározat alapján az EEP kibocsátására hatáskörrel rendelkezik.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0034"><NO.P>34.</NO.P><TXT>Előzetesen szeretném megjegyezni, hogy a második és harmadik kérdés általam javasolt átdolgozása abból a meggyőződésemből fakad, hogy egy igazságügyi hatósági határozat jellege szorosan összefügg a határozatot meghozó igazságügyi hatóság minőségével. Ezért a jelen ügyben valójában az <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0048" REF.END="QE0048"/>igazságügyi hatóság<QUOT.END REF.START="QS0048" CODE="201D" ID="QE0048"/> fogalma igényel pontosítást.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0035"><NO.P>35.</NO.P><TXT>Logikusnak tűnik, hogy ha a svéd Nemzeti Rendőrségi Hivatal nem tekinthető azon intézmények és szervek közé tartozónak, amelyet igazságügyi hatóságként hoztak volna létre, az általa kibocsátott EEP sem rendelkezik e meghatározó jellemzővel – nevezetesen azzal a jellemzővel, hogy azt az igazságügyi igazgatáshoz tartozó valamely szerv bocsátja ki –, amely ugyanakkor az <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0049" REF.END="QE0049"/>igazságügyi<QUOT.END REF.START="QS0049" CODE="201D" ID="QE0049"/> jellegű határozattal szemben elsődleges követelmény.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0036"><NO.P>36.</NO.P><TXT>Mivel a kerethatározat szövegében az <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0050" REF.END="QE0050"/>igazságügyi hatóság<QUOT.END REF.START="QS0050" CODE="201D" ID="QE0050"/> fogalma nincs meghatározva,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0020"><P>Az Európai Parlament kiemelte a kerethatározatban foglalt <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0051" REF.END="QE0051"/>igazságügyi határozat<QUOT.END REF.START="QS0051" CODE="201D" ID="QE0051"/> kifejezésen alapuló értelmezési különbségeket, ezért 2014. február 27‑én elfogadott egy olyan határozatot a Bizottságnak szóló ajánlásokkal az EEP felülvizsgálatáról, amelyben bírálta, hogy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0052" REF.END="QE0052"/>a 2002/584/IB kerethatározat és az egyéb kölcsönös elismerési eszközök nem határozzák meg az <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0053" REF.END="QE0053"/>igazságügyi hatóság<QUOT.END REF.START="QS0053" CODE="00AB" ID="QE0053"/> fogalmát, ami a tagállamokban eltérő gyakorlatokat és ennek folytán bizonytalanságot, a kölcsönös bizalom megromlását és vitát eredményezett<QUOT.END REF.START="QS0052" CODE="201D" ID="QE0052"/> (2013/2019(INL) eljárás). Az Európai Parlament felhívta a Bizottságot, hogy […] terjesszen elő <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0054" REF.END="QE0054"/>a mellékletben foglalt részletes ajánlásokat követő jogalkotási javaslatokat, amelyek az alábbiakról rendelkeznek: a) az <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0055" REF.END="QE0055"/>igazságügyi hatóság<QUOT.END REF.START="QS0055" CODE="00AB" ID="QE0055"/> fogalom eltérő értelmezéseinek áthidalása érdekében olyan eljárás létrehozása, amelynek keretében valamely kölcsönös elismerési eszközt a kiállító tagállamban szükség esetén bíró, bíróság, vizsgálóbíró vagy ügyész érvényesíthet […]<QUOT.END REF.START="QS0054" CODE="201D" ID="QE0054"/>.</P></NOTE> a Bíróság szokásos hermeneutikai kritériumainak megfelelően a szavak szó szerinti jelentésére, az összefüggéseikre és céljaikra kell hagyatkozni.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0037"><NO.P>37.</NO.P><TXT>A tévedések elkerülése érdekében mégis elengedhetetlennek tartom kezdettől fogva kiemelni, hogy nem látok jogi alapot arra, hogy az ítélet végrehajtása céljából kibocsátott EEP‑ket és az ítélet kihirdetését megelőző büntetőjogi intézkedések (mint például az elfogatóparancs és hasonlók) végrehajtása céljából kibocsátott EEP‑ket eltérően kezeljék. Mivel mindegyik arra irányul, hogy valamely tagállam átadja a másik tagállamban keresett személyeket, az EEP‑t kibocsátó és fogadó igazságügyi hatóság fogalmának értelmezése szempontjából nincs jelentősége, hogy a keresés arra tekintettel történik‑e, hogy ítélet útján elítélt személyt vagy pedig egy olyan személyt adjanak át a nemzeti bíróságnak, aki ellen büntetőeljárás van folyamatban, és ítélethozatalra még nem került sor.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0038"><NO.P>38.</NO.P><TXT>Szükség van erre a pontosításra, mert ha figyelmen kívül hagyjuk, az is elképzelhető lenne, hogy a büntetőítélet végrehajtása céljából kibocsátott EEP‑k esetén az <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0056" REF.END="QE0056"/>igazságügyi hatóság<QUOT.END REF.START="QS0056" CODE="201D" ID="QE0056"/> beavatkozása az ítélet meghozatalával kimerülne, és annak végrehajtása tekintetében már nem is kellene nyilatkoznia. Véleményem szerint nem ez a helyzet, és egy olyan átadási rendszerben, amelyet a bírósági jelleg előnyben részesítése és következésképpen a bírósági határozatok későbbi kölcsönös elismerése jellemez, az ítéletet követően kibocsátott EEP is megkívánja bizonyos határozatok előzetes meghozatalát, amelyek csakis bírósági határozatok lehetnek, már amennyiben a szabadság átmeneti vagy tartós elvonását és az arányosság – e döntés meghozatalának céljából történő – vizsgálatát érintik.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0021"><P>Az EEP keretében az arányosság kapcsán Bot főtanácsnok 2016. április 5‑i Aranyosi és Căldăraru ítéletre vonatkozó indítványának (amellyel teljes mértékben egyetértek) (C‑404/15 és C‑659/15 PPU, EU:2016:140) 137. és azt követő pontjaira, és különösen a kibocsátó igazságügyi hatóságokat illetően a 145–155. pontjaira hivatkozom. Lásd ugyancsak: 17195/1/10 REV 1. sz. tanácsi dokumentum, Revised version of the European handbook on how to issue a European Arrest Warrant, <DATE ISO="20101217">2010. december 17.</DATE>, 14. o., amelyben arra ösztönzik a kibocsátó hatóságokat, hogy az EEP kibocsátása előtt végezzenek arányossági tesztet.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><?PAGE NO="9"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0039"><NO.P>39.</NO.P><TXT>A 6. cikk értelmezését és elsősorban a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0057" REF.END="QE0057"/>hatóság<QUOT.END REF.START="QS0057" CODE="201D" ID="QE0057"/> és <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0058" REF.END="QE0058"/>igazságügyi<QUOT.END REF.START="QS0058" CODE="201D" ID="QE0058"/> szavak <HT TYPE="ITALIC">szokásos jelentését</HT> illetően meg kell jegyezni, hogy az előbbi egy olyan szervre utal, amely a ráruházott jogosultságoknál és hatalomnál fogva és az ehhez szükséges legitimitással rendelkezve a közélet valamely területén irányítást gyakorol. Az <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0059" REF.END="QE0059"/>igazságügyi<QUOT.END REF.START="QS0059" CODE="201D" ID="QE0059"/> melléknév az általa kísért főnév jelentését annyiban árnyalja, hogy az adott hatóságnak az igazságügyi igazgatás<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0022"><P>Nem a jelen indítványban, hanem a Bíróság előtt folyamatban lévő Özçelik‑ügyre vonatkozó indítványban, C‑453/16 PPU, foglalkozom azzal a kérdéssel, hogy az ügyészség mennyiben tekinthető igazságügyi hatóságnak a kerethatározat értelmezése során.</P></NOTE> alá kell tartoznia, szemben a törvényhozói és a végrehajtói hatalommal, a hatalmi ágak szétválasztásának klasszikus elve szerint.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0040"><NO.P>40.</NO.P><TXT>Így a kerethatározat azon nyelvi változatai, amelyekkel dolgoztam, változatlanul említik az igazságügyet: franciául <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0060" REF.END="QE0060"/>autorité judiciaire<QUOT.END REF.START="QS0060" CODE="201D" ID="QE0060"/>; angolul <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0061" REF.END="QE0061"/>judicial authority<QUOT.END REF.START="QS0061" CODE="201D" ID="QE0061"/>; németül <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0062" REF.END="QE0062"/>Justizbehörde<QUOT.END REF.START="QS0062" CODE="201D" ID="QE0062"/>; olaszul <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0063" REF.END="QE0063"/>autorità giudiziaria<QUOT.END REF.START="QS0063" CODE="201D" ID="QE0063"/>; portugálul <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0064" REF.END="QE0064"/>autoridade judiciária<QUOT.END REF.START="QS0064" CODE="201D" ID="QE0064"/>; svédül <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0065" REF.END="QE0065"/>rättsliga myndighet<QUOT.END REF.START="QS0065" CODE="201D" ID="QE0065"/> és lettül pedig <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0066" REF.END="QE0066"/>tiesu iestāde<QUOT.END REF.START="QS0066" CODE="201D" ID="QE0066"/>.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0041"><NO.P>41.</NO.P><TXT>Tehát már itt is kitűnik az első jele annak, hogy különösen a kerethatározat 6. cikke által hivatkozott hatóságnak az igazságügyi igazgatás alá kell tartoznia. Ahogy azt a Rechtbank Amsterdam (amszterdami elsőfokú bíróság) találóan megjegyzi, ezt az első nyomot a jogalkotási előzmények is megerősítik. Az európai kiadatási egyezmény és a kerethatározatra vonatkozó javaslat<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0023"><P>COM/2001/0522 végleges; lásd a jelen indítvány 13. lábjegyzetét.</P></NOTE> is az <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0067" REF.END="QE0067"/>illetékes hatóság<QUOT.END REF.START="QS0067" CODE="201D" ID="QE0067"/> és az <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0068" REF.END="QE0068"/>igazságügyi hatóság<QUOT.END REF.START="QS0068" CODE="201D" ID="QE0068"/> kifejezések használatát támogatták olyan értelemben, hogy azok a bíróságokat és az ügyészséget is magukban foglalják, de kifejezetten kizárták a rendőri hatóságokat.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0024"><P>A Javaslat 3. cikkére vonatkozó magyarázat megállapítja, hogy: <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0069" REF.END="QE0069"/><HT TYPE="ITALIC">The procedure of the European arrest warrant is based on the principle of mutual recognition of court judgments. State‑to‑State relations are therefore substantially replaced by court‑to‑court relations between judicial authorities. The term</HT> <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0070" REF.END="QE0070"/><HT TYPE="ITALIC">judicial authority<QUOT.END REF.START="QS0070" CODE="00AB" ID="QE0070"/> corresponds, as in the 1957 Convention (cf. Explanatory Report, Article 1), to the judicial authorities as such and the prosecution services, but not to the authorities of police force. The issuing judicial authority will be the judicial authority which has authority to issue the European arrest warrant in the procedural system of the Member State (Article 4)</HT>.<QUOT.END REF.START="QS0069" CODE="201D" ID="QE0069"/></P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0042"><NO.P>42.</NO.P><TXT>Másodsorban e benyomást támasztják alá a hivatkozott 6. cikk összefüggései. A 7. cikkel együtt, amely a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0071" REF.END="QE0071"/>központi hatóság részvételéről<QUOT.END REF.START="QS0071" CODE="201D" ID="QE0071"/> szól, ahogy ezt a címe is jelzi, mind a kettő a kerethatározat által létrehozott egyszerűsített eljárás intézményes szerkezetének részét képezi. E szabályozás pedig az alapsémát követve működik, amelyet a továbbiakban ismertetek.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0043"><NO.P>43.</NO.P><TXT>Főszabály szerint, ahogy az az (5) preambulumbekezdésből kitűnik, a tagállamok közötti kiadatást felváltja az igazságügyi hatóságok közötti átadási rendszer, amelyet a kölcsönös elismerés elve alapján hoztak létre.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0025"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="20160405">2016. április 5‑i</DATE> <NAME.CASE>Aranyosi és Căldăraru</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑404/15 és 659/15 PPU</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:2016:198">EU:2016:198</NO.ECLI>), <REF.NP.ECR REF="NP0075">75</REF.NP.ECR></REF.DOC.ECR>. pont.</P></NOTE> Az elismerés tartóoszlopa éppen a 6. cikk által megalkotott, a felek, azaz az EEP‑t kibocsátó és az azt végrehajtó vagy fogadó, azt foganatosító igazságügyi hatóságok közötti párbeszéd. A tagállamok közötti kapcsolatok e felépítésének köszönhetően az adott igazságügyi hatóságaik részvételével a tagállamok között kölcsönös, aziránt fennálló bizalom alakul ki, hogy a nemzeti jogrendjeik képesek az uniós szinten és különösen a Chartában elismert alapjogok tekintetében egyenértékű és tényleges védelmet nyújtani.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0026"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="20160601">2016. június 1‑jei</DATE> <NAME.CASE>Bob‑Dogi</NAME.CASE>‑ítélet (<NAME.CASE>C‑241/15</NAME.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:2016:385">EU:2016:385</NO.ECLI>), 33</REF.DOC.ECR>. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0044"><NO.P>44.</NO.P><TXT>A rendszer működésétől való egyetlen, a jogalkotó által elfogadott eltérést a kerethatározat 7. cikke foglalja magában, amely kivételes jelleggel lehetővé teszi nem <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0072" REF.END="QE0072"/>igazságügyi<QUOT.END REF.START="QS0072" CODE="201D" ID="QE0072"/> területhez tartozó hatóságok részvételét. Mindazonáltal e rendelkezés szó szerinti értelme nem hagy kétséget: az ezen <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0073" REF.END="QE0073"/>központi hatóságok<QUOT.END REF.START="QS0073" CODE="201D" ID="QE0073"/> eljárásának alárendelt jelleg leírására alkalmazott szavakat gondosan választották ki, az igazságügyi hatóságok közötti párbeszéd keretében betöltött szerepük körülhatárolása céljából.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="10"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0045"><NO.P>45.</NO.P><TXT>A kerethatározat 7. cikkének (1) bekezdése szerint tehát az ilyen típusú központi hatóságok kijelölésére való jogosultságot, amely a tagállamokat illeti, az illetékes igazságügyi hatóságok <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0074" REF.END="QE0074"/>támogatása<QUOT.END REF.START="QS0074" CODE="201D" ID="QE0074"/> céljából biztosítják a tagállamok számára. Ebből egyértelműen következik a pusztán együttműködő és semmiképpen sem döntéshozó vagy irányító szerepük, amely munka eszközjellegét az ugyanezen cikk (2) bekezdésében alkalmazott kifejezések is megerősítik: a kijelölt központi hatóság által vállalható feladat az EEP‑k hatósági <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0075" REF.END="QE0075"/>továbbítása<QUOT.END REF.START="QS0075" CODE="201D" ID="QE0075"/> és <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0076" REF.END="QE0076"/>fogadása<QUOT.END REF.START="QS0076" CODE="201D" ID="QE0076"/>, továbbá <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0077" REF.END="QE0077"/>az ezekkel kapcsolatos minden egyéb hivatalos levelezés<QUOT.END REF.START="QS0077" CODE="201D" ID="QE0077"/>.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0046"><NO.P>46.</NO.P><TXT>E kötelezettségeket az igazságügyi hatóságok részére kijelölt feladatokkal összevetve (a 6. cikk (1) és (2) bekezdése értelmében a kibocsátó hatóság elfogatóparancs <HT TYPE="ITALIC">kibocsátására</HT> illetékes, a végrehajtó hatóság pedig elfogatóparancs <HT TYPE="ITALIC">végrehajtására</HT> illetékes) kitűnik, hogy a központi hatóságok szerepét egyszerűen az adminisztratív tevékenységekre korlátozták, és hiányzik minden jogkörük ahhoz, hogy az eljáráshoz megadják a szükséges lendületet, azaz megindítsák az EEP kibocsátásának mechanizmusát.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0047"><NO.P>47.</NO.P><TXT>Következésképpen, bár a jogalkotó lehetővé tette egy különös jellegű közigazgatási szerv részvételét a kerethatározat által megvalósítani kívánt, az igazságügyi hatóságok közötti párbeszédben, részvétele nagyon korlátozott: a) egyrészt csak a tagállam által kifejezetten kijelölt hatóság járhat el (amelyről e tagállam a Tanács Főtitkárságát tájékoztatta), más hatóság nem; b) másrészt pedig az általa végezhető feladatok az igazi döntéshozó szerveknek, nevezetesen azon igazságügyi hatóságoknak nyújtandó támogatásra korlátozódnak, amelyeknek dönteniük kell az EEP kibocsátásáról vagy végrehajtásáról.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0048"><NO.P>48.</NO.P><TXT>Ez az értelmezés következik a kerethatározatra vonatkozó javaslat indokolásából is.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0027"><P>Lásd a jelen indítvány 41. pontját és az ahhoz tartozó lábjegyzetet.</P></NOTE> A cikkekhez fűzött magyarázat megállapítja a jelenlegi 7. cikkel kapcsolatban, hogy azt <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0078" REF.END="QE0078"/>az Európai Unió kiadatásról szóló, 1996. évi Egyezményének rendelkezései és az Európai Unió kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, 2000. évi Egyezményének rendelkezései ihlették […], hogy a tagállamok közötti <HT TYPE="ITALIC">információátadás megkönnyítését</HT> biztosító gyakorlati rendelkezésről van szó […]<QUOT.END REF.START="QS0078" CODE="201D" ID="QE0078"/>, és hogy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0079" REF.END="QE0079"/>[…] a központi hatóságok szerepe az [EEP‑k] <HT TYPE="ITALIC">tagállamok közötti terjesztésének és végrehajtásának elősegítése</HT>, [amely hatóságoknak] különösen biztosítani kell a fordítást, valamint a parancsok <HT TYPE="ITALIC">végrehajtásának adminisztratív támogatását</HT><QUOT.END REF.START="QS0079" CODE="201D" ID="QE0079"/><NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0028"><P>Kiemelés tőlem. Az indokolás elfogadta a közigazgatási szerv részvételét a taxatíve felsorolt esetekben: ha a szóban forgó tagállami szabályozásban valamely közigazgatási hatóságnak egy adott személy mentességéről kell döntenie (31. cikk); ha fontos humanitárius okok igazolják az elfogatóparancs végrehajtásának áthelyezését (38. cikk); vagy másik tagállam által arra vonatkozóan nyújtott biztosítékok vizsgálata esetén, hogy nem alkalmaz életfogytig tartó szabadságvesztés‑büntetést (37. cikk).</P></NOTE>.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0049"><NO.P>49.</NO.P><TXT>Harmadrészt az EEP így kialakított intézményes felépítése az, amely a legjobban összeegyeztethető azzal a <HT TYPE="ITALIC">céllal</HT>, hogy az elítéltek vagy a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítottak átadásának új, egyszerűsített és hatékonyabb rendszerét vezessék be, megkönnyítve és meggyorsítva az igazságügyi együttműködést annak érdekében, hogy elősegítse az Unió azon célkitűzésének elérését, hogy a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének azon nagyfokú bizalomra épülő térségévé váljon, amelynek a tagállamok között fenn kell állnia.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0029"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="20160524">2016. május 24‑i</DATE> <NAME.CASE>Dworzecki</NAME.CASE>‑ítélet (<NO.CASE>C‑108/16 PPU</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2016:346">EU:C:2016:346</NO.ECLI>) <REF.NP.ECR REF="NP0027">27.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0050"><NO.P>50.</NO.P><TXT>Az igazságügyi hatóságok közötti párbeszéd – amely hatóságok lényegében hasonló alkotmányos vonásokat mutatnak abban a tekintetben, hogy tagállamukban a bírói hatalomhoz tartoznak –, valamint az EUSZ 6. cikkben hivatkozott alapvető jogok és szabadságok tiszteletben tartásának biztosításához fűződő kötelezettségük a kölcsönös bizalom kulcselemét képezik. Ehhez hozzátartozik, hogy más jellegű, nem igazságügyi hatóságok nem avatkozhatnak be, azok szerepe adott esetben csak egyszerű támogatás lehet a kerethatározat 7. cikke által kijelölt kereteken belül.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0051"><NO.P>51.</NO.P><TXT>Ezenkívül, ahogy azt már a Bíróság megállapította, a kerethatározatban szabályozott tagállamok közötti átadási eljárás egésze bírósági felülvizsgálat alatt zajlik.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0030"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="20130530">2013. május 30‑i</DATE> <NAME.CASE>F</NAME.CASE>‑ítélet (<NO.CASE>C‑168/13 PPU</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2013:358">EU:C:2013:358</NO.ECLI>) <REF.NP.ECR REF="NP0046">46.</REF.NP.ECR> pont.</REF.DOC.ECR></P></NOTE></TXT></NP.ECR><?PAGE NO="11"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0052"><NO.P>52.</NO.P><TXT>Ugyanakkor van egy kiegészítő érv, amely az EEP‑ket illetően a bűnügyi együttműködés bíróságokra való korlátozását erősíti meg: a kerethatározat anyagi jogi alapja, az EUSZ 31. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontja. Az említett Szerződés 2002‑ben hatályos változata<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0031"><P>A 31. cikk (1) bekezdésének a) pontja előírta, hogy: <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0080" REF.END="QE0080"/>[A büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködésre vonatkozó együttes fellépés többek között magában foglalja] a minisztériumok és az igazságügyi hatóságok vagy ezeknek megfelelő tagállami hatóságok közötti együttműködés megkönnyítését és gyorsítását, és szükség esetén az Eurojust bevonását, a határozatok végrehajtásával kapcsolatban.<QUOT.END REF.START="QS0080" CODE="201D" ID="QE0080"/></P></NOTE> még <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0081" REF.END="QE0081"/>a minisztériumok és az igazságügyi vagy annak megfelelő hatóságai közötti<QUOT.END REF.START="QS0081" CODE="201D" ID="QE0081"/> együttműködés megkönnyítéséről és gyorsításáról beszélt. Azonban a Lisszaboni Szerződés után e rendelkezés átkerült az EUMSZ 82. cikkbe, amelynek (1) bekezdése bevezeti a bírósági ítéletek és határozatok kölcsönös elismerésének elvét, d) pontja pedig átveszi a korábbi EUSZ 31. cikk (1) bekezdésének a) pontjának tartalmát, de azzal a jelentős változással, hogy mellőzi a minisztériumok kifejezett említését.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0032"><P>Az EUMSZ 82. cikk (1) bekezdésnek d) pontja így szól: <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0082" REF.END="QE0082"/>a tagállamok igazságügyi vagy annak megfelelő hatóságai közötti együttműködés megkönnyítése a büntetőeljárások keretében és a határozatok végrehajtása terén<QUOT.END REF.START="QS0082" CODE="201D" ID="QE0082"/>.</P></NOTE> E változást figyelembe kell venni a kerethatározat új szellemben történő értelmezéséhez, amely még inkább az igazságügyi területre korlátozza az ilyen bűnügyi együttműködést.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0033"><P>Mind a Lisszaboni Szerződés előtti EUSZ 30. cikk, mind a jelenlegi EUMSZ 87–89. cikk (amelyek a rendőrségi együttműködés címet viselő V. cím 5. fejezete alatt találhatók) a rendőrségi együttműködéssel foglalkozik, amelybe beilleszkedhetne a svéd rendőri hatóságok által más tagállamok hasonló szerveivel fenntartott kapcsolat. Ugyanakkor, az európai elfogatóparancsra vonatkozó szabályok, egyéb intézkedések mellett, ugyanezen cím 4. fejezetében találhatók az <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0083" REF.END="QE0083"/>Igazságügyi együttműködés büntetőügyekben<QUOT.END REF.START="QS0083" CODE="201D" ID="QE0083"/> cím alatt.</P></NOTE> E tekintetben meg kell említeni a Bíróság ítélkezési gyakorlatát, amelynek értelmében valamely másodlagos uniós jogszabályt – amennyiben lehetséges – úgy kell értelmezni, hogy összhangban legyen a Szerződések rendelkezéseivel.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0034"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="20150416">2015. április 16‑i</DATE> <NAME.CASE>Parlament kontra Tanács</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑540/13</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2015:224">EU:C:2015:224</NO.ECLI>), <REF.NP.ECR REF="NP0038">38.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0053"><NO.P>53.</NO.P><TXT>A büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés tekintetében a Bíróság kimondta, hogy a Lisszaboni Szerződés alapvetően módosította az intézményi keretet, és az átmeneti rendelkezésekről szóló 36. sz. Jegyzőkönyv 9. cikkének elsődleges célja annak biztosítása, hogy az ezen együttműködés keretében elfogadott jogi aktusok az említett együttműködés intézményi keretének módosítása ellenére továbbra is hatékonyan alkalmazhatók legyenek.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0035"><P>Ugyanott, 44. pont.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0054"><NO.P>54.</NO.P><TXT>E megállapítás, amely egy megsemmisítés iránti kereset ügyében született, nem ellentétes a kerethatározat keletkezéstörténetének magyarázatával, amelyet bár egy korábbi jogi alap szerint fogadtak el, azt összeegyezteti az új jogalap szövegével és céljaival, azaz jobban összhangba hozza a jogalkotó által a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés tekintetében adott megfogalmazással. A szabályozó aktusnak kizárólag a régi jogi alap szellemében végzett további értelmezése azzal a kockázattal járna, hogy megkövesedne a jogrend, maga az EUMSZ és a jogalkotó későbbi kifejezett akarata ellenére.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0055"><NO.P>55.</NO.P><TXT>Az előző megállapítások alapján, ha a jelen ügyben az EEP‑t kiadó hatóság a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0084" REF.END="QE0084"/>rendőrség<QUOT.END REF.START="QS0084" CODE="201D" ID="QE0084"/> részét képezi, anélkül, hogy határozatát bármilyen bíróság jóváhagyta volna, érthető, hogy felmerül a kétség azzal kapcsolatban, hogy a rendőrségi szerv a kerethatározat értelmében vett <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0085" REF.END="QE0085"/>igazságügyi hatóság<QUOT.END REF.START="QS0085" CODE="201D" ID="QE0085"/> jellegét öltheti‑e. Márpedig nem kétséges, hogy a rendőrség az állam kényszerítő hatalmának részét képezi, általában a végrehajtó hatalom jogosultjainak irányítása alatt, mindazonáltal gyakran támogatja az igazságügyi hatóságokat a bűncselekmények nyomozása és néha az igazságügyi hatósági határozatok végrehajtása során. Ez az együttműködési elem vagy segítség azonban nem teszi [a rendőrséget] igazságügyi hatósággá.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0056"><NO.P>56.</NO.P><TXT>A kérdést előterjesztő bíróság által feltett kérdésekre válaszolva a svéd rendőri hatóság által nyújtott információból<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0036"><P>A Nemzeti Rendőrségi Hivatal jogutódja.</P></NOTE> az EEP kibocsátásával megbízott hatóság alábbi jellemzői tűnnek ki: a) a rendőrség széles körű cselekvési hatalommal rendelkező, kényszer alkalmazására jogosult hatóság; b) az említett hatóság nem kap utasításokat az igazságügyi minisztertől az EEP‑vel kapcsolatban; c) nincs közvetlen vagy közvetett kapcsolatban a keresett személyt elítélő bírósággal; d) az EEP‑ket a büntetésvégrehajtási igazgatás kérésére bocsátja ki, de nem kap utasításokat ezzel kapcsolatban és mérlegelési mozgástérrel<?PAGE NO="12"?> rendelkezik annak kibocsátása során; és e) az IPO‑ra<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0037"><P>International Police Cooperation Division (az <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0086" REF.END="QE0086"/>IPO<QUOT.END REF.START="QS0086" CODE="201D" ID="QE0086"/> mozaikszó a Rechtbank Amsterdam által a Bíróság elé terjesztett határozatokból származik).</P></NOTE> – amely egy olyan jogászokból álló közigazgatási alosztály, akik közül csak hárman jogosultak a svéd EEP‑k aláírására – ruházta azon EEP kibocsátására való jogosultságot, amely a szabadságvesztés‑büntetést tartalmazó jogerős ítélet végrehajtására irányul.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0057"><NO.P>57.</NO.P><TXT>Mindezen jellemző vonások közül éppen az EEP‑ket kibocsátó hatóság kijelölésére vonatkozó, a kerethatározatot a belső jogrendbe átültető svéd törvényből eredő jellemző kelt komolyabb aggályokat, figyelemmel az e kerethatározat 6. cikkének (3) bekezdésével kapcsolatban a svéd kormány által 2009‑ben a Tanácsnak küldött tájékoztatásra.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0038"><P>Lásd a jelen indítvány fenti 13. pontját.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0058"><NO.P>58.</NO.P><TXT>Megállapítható ugyanis, hogy a Tanács azt ajánlotta Svédországnak,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0039"><P>Evaluation report on the fourth round of mutual evaluations <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0087" REF.END="QE0087"/>the practical application of the European Arrest Warrant and corresponding surrender procedures between Member States<QUOT.END REF.START="QS0087" CODE="201D" ID="QE0087"/> (9927/2/08 REV 2. sz. tanácsi határozat), 46. o.</P></NOTE> hogy hozzon megfelelő intézkedéseket annak biztosítására, hogy a büntetések végrehajtása során az EEP‑ket, a kerethatározatnak megfelelően, valamely igazságügyi hatóság bocsássa ki, vagy igazságügyi hatóság felügyelete mellett történjen a kibocsátás.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0059"><NO.P>59.</NO.P><TXT>A svéd kormány ezen ajánlásra adott nemleges válasza nyilvánvaló az EEP‑re vonatkozó rendszernek a belső jogrendjébe történő átültetési módjára figyelemmel. Összefoglalva,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0040"><P>Lásd a jelen indítvány 13. pontját és 5. lábjegyzetét.</P></NOTE> e kormány szerint megfelelő, hogy azon büntetőítélet végrehajtása során, amelynek értelmében az elítéltet a másik tagállamból át kell adni, nem követelmény, hogy az EEP‑t szigorú értelemben vett igazságügyi hatóságnak kell kibocsátania. Ellenkezőleg, arra hivatkozik, hogy mivel a bírák és a bíróságok által hozott ítéletek nemzeti végrehajtási rendszere más típusú, nem feltétlenül igazságügyi hatóságokra ruházza a hatáskört, nem ellentétes a kerethatározattal az, hogy e hatóságok, amelyek nem igazságügyi jellegét elismeri, szintén döntenek az EEP kibocsátásáról.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0060"><NO.P>60.</NO.P><TXT>Márpedig, a korábban általam kifejtett megállapításokra tekintettel úgy vélem, hogy a svéd kormány által támogatott intézményi rendszer nem követi a kerethatározatot. Csak akkor felelhetne meg annak, ha az ítélet végrehajtására irányuló EEP‑t kibocsátó rendőri hatóság eleget tenne az alábbi feltételeknek, amelyeket az EEP‑k rendszerét megalapozó igazságügyi biztosítékok szintjének fenntartásához elengedhetetlennek tekintek: a) a kerethatározat 6. cikke szerinti valamely igazságügyi hatóság utasítása és felügyelete alatt kell eljárnia; b) nem rendelkezhet mérlegelési jogkörrel, sem mérlegelési mozgástérrel az EEP kibocsátását illetően, amelynek tekintetében az igazságügyi hatóságtól kapott utasítást kell irányadónak tekinteni. Ezenkívül az elfogatóparanccsal kapcsolatos kétségek esetén ez utóbbi feladata kellene, hogy legyen a kerethatározat értelmezésének kérdésében előzetes döntéshozatali eljárás útján a Bírósághoz fordulni.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0061"><NO.P>61.</NO.P><TXT>Ahogy az iratokból kitűnik és a svéd kormány írásbeli észrevételeiből következik, a svéd Nemzeti Rendőrségi Hivatal nem tesz eleget e követelményeknek. A szervezetrendszerben elfoglalt helye az igazságügyi igazgatás területén kívülre helyezi, és mivel nincs kapcsolata a bíróságokkal és az ügyészséggel, az igazságügyi hatóságok nem tudják az EEP‑k kibocsátásra vonatkozó határozatok felett a kötelező felülvizsgálatot gyakorolni, amelyek tekintetében a Nemzeti Rendőrségi Hivatal mérlegelési jogkörrel rendelkezik.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0062"><NO.P>62.</NO.P><TXT>Nem gyengíti e következtetést az a függetlenség, amellyel a rendőri hatóság az igazságügyi minisztérium és a büntetés‑végrehajtási szolgálat tekintetében rendelkezhet, amely szervektől nem kap utasításokat. Álláspontom szerint e jellemző nem releváns abból a szempontból, hogy a rendőri hatóságot <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0088" REF.END="QE0088"/>igazságügyi hatóságnak<QUOT.END REF.START="QS0088" CODE="201D" ID="QE0088"/> minősítsék. Ami pedig az EEP kibocsátása során fennálló mérlegelési mozgásterét illetően jelentőséggel bír, az az, hogy nem kell bíróság döntését kérnie, sem a<?PAGE NO="13"?> keresett személyt elítélő bíróság előtt számot adnia. Amennyire e tény megerősíti az ítélethozó bírósággal szembeni önállóságát, egyúttal a bírósági felülvizsgálat hiányát is nyilvánvalóvá teszi, azon ítélkezési gyakorlattal szemben, amely kimondta, hogy a kerethatározatban szabályozott tagállamok közötti átadási eljárás egészét bírósági felülvizsgálat mellett kell lefolytatni.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0041"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="20130530">2013. május 30‑i</DATE> <NAME.CASE>F</NAME.CASE>‑ítélet (<NO.CASE>C‑168/13 PPU</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2013:358">EU:C:2013:358</NO.ECLI>), <REF.NP.ECR REF="NP0046">46.</REF.NP.ECR> pont.</REF.DOC.ECR></P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0063"><NO.P>63.</NO.P><TXT>Végül, a tagállamok önállósága megfelelő szabadságot biztosít számukra ahhoz, hogy belső jogrendjükben meghatározzák, hogy mely hatóságok rendelkeznek eljárási hatáskörrel (ebben az esetben az EEP‑k kibocsátására vonatkozó hatáskörökről van szó). A Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint, e területre vonatkozó közösségi szabályozás hiányában, minden tagállam belső jogrendjének feladata kijelölni a hatáskörrel rendelkező bíróságot és szabályozni azon bírósági keresetekre vonatkozó eljárásokat, amelyek a jogalanyok uniós jogból eredő jogainak védelmét hivatottak biztosítani, feltéve, hogy az említett eljárások nem lehetnek kevésbé kedvezőek, mint a hasonló belső jogi keresetek esetében (az egyenértékűség elve), és nem tehetik a gyakorlatban lehetetlenné vagy rendkívül nehézzé az uniós jogrend által biztosított jogok gyakorlását (a tényleges érvényesülés elve).<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0042"><P>A <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20151006">2015. október 6‑i</DATE> <NAME.CASE>Târșia</NAME.CASE>‑ítélet (<NO.CASE>C‑69/14</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2015:662">EU:C:2015:662</NO.ECLI>) <REF.NP.ECR REF="NP0027">27.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, és az <REF.DOC.ECR><DATE ISO="19980915">1998. szeptember 15‑i</DATE> <NAME.CASE>Ansaldo Energia és társai</NAME.CASE> (<NO.CASE>C‑279/96, C‑280/96 és C‑281/96</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:1998:403">EU:C:1998:403</NO.ECLI>) <REF.NP.ECR REF="NP0016">16.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, amely az alábbi úttörő ítéletekre hivatkozik: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="19761216">1976. december 16‑i</DATE> <NAME.CASE>Rewe</NAME.CASE>‑ítélet (<NO.CASE>33/76</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:1976:188">EU:C:1976:188</NO.ECLI>), <REF.NP.ECR REF="NP0005">5.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>; <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Comet</NAME.CASE>‑ítélet (<NO.CASE>45/76</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:1976:191">EU:C:1976:191</NO.ECLI>) <REF.NP.ECR REF="NP0013">13.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0016">16.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>; <REF.DOC.ECR><DATE ISO="19951214">1995. december 14‑i</DATE> <NAME.CASE>Peterbroeck</NAME.CASE>‑ítélet (<NO.CASE>C‑312/93</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:1995:437">EU:C:1995:437</NO.ECLI>) <REF.NP.ECR REF="NP0012">12.</REF.NP.ECR> pont.</REF.DOC.ECR></P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0064"><NO.P>64.</NO.P><TXT>A kerethatározat elfogadását követően néhány tagállam a kerethatározat 6. cikkének (3) bekezdése alapján tájékoztatta a Tanács Főtitkárságát arról, hogy belső joguk szerint mely hatóságok illetékesek az EEP‑k kibocsátására vagy végrehajtására, és Svédország ezek között megjelölte a rendőri hatóságot (Nemzeti Rendőrségi Hivatal vagy <HT TYPE="ITALIC">Rikspolisstyrelsen</HT>) a szabadságvesztés‑büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtására irányuló EEP tekintetében.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0065"><NO.P>65.</NO.P><TXT>E tájékoztatások szigorúan véve jogi szempontból nem határozzák meg előre és nem képezik feltételét annak, hogy az egyes tagállamok eljárása igazodik‑e a kerethatározat tartalmához. A rendelkezés felhatalmazást ad arra, hogy az államok az igazságügyi hatóságaik közül kijelöljék vagy kiválasszák az EEP‑k kibocsátására vagy befogadására illetékes hatóságokat, de nem teszi lehetővé számukra az igazságügyi hatóság fogalmának kiterjesztését olyan szervekre, amelyek nem rendelkeznek e jogállással.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0066"><NO.P>66.</NO.P><TXT>Ilyen körülmények között úgy vélem, hogy nem jelent túlzott beavatkozást a szóban forgó tagállam által az ítéletek végrehajtásának szabályozásához választott modellbe – az eljárási autonómiájának figyelembevételével – az a követelmény (a Tanács által a svéd kormánynak tett ajánlást követve), amely szerint meg kell hoznia az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy az EEP‑k tekintetében a rendőri hatóságok részvételének fenntartása esetén azok a felügyeletet ellátó, igazi igazságügyi hatóság utasítása és ellenőrzése alatt tegyék ezt meg. E változtatás nem ásná alá a nemzeti szabályozási rendszert, és elősegítené ez utóbbinak a kerethatározat által e területen létrehozott igazságügyi együttműködés mintájához való igazítását.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0067"><NO.P>67.</NO.P><TXT>Következésképpen megállapítom, hogy a svéd Nemzeti Rendőrségi Hivatal jogköreihez hasonló jogkörökkel rendelkező valamely rendőri hatóság nem felel meg a kerethatározat 6. cikkének (1) bekezdése szerinti <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0089" REF.END="QE0089"/>igazságügyi hatóság<QUOT.END REF.START="QS0089" CODE="201D" ID="QE0089"/> fogalmának, amely ok miatt az ilyen hatóság által kibocsátott EEP sem minősülhet ugyanezen kerethatározat 1. cikke (1) bekezdésének értelmében vett <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0090" REF.END="QE0090"/>igazságügyi hatósági határozatnak<QUOT.END REF.START="QS0090" CODE="201D" ID="QE0090"/>.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ><?PAGE NO="14"?><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P>V –</NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">A Bíróság ítélete időbeli joghatásainak korlátozásáról</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0068"><NO.P>68.</NO.P><TXT>A tárgyaláson részt vevő kormányok némelyike, valamint a Bizottság azt javasolták a Bíróságnak, hogy ha végül úgy dönt, hogy megtagadja a svéd Nemzeti Rendőrségi Hivatal által kibocsátott EEP‑k tekintetében az igazságügyi hatósági határozat jelleg elismerését (amely értelemszerűen megakadályozza, hogy a végrehajtó állam igazságügyi hatósága azt foganatosítsa), úgy korlátozza ítéletének időbeli hatályát, hogy az csak <HT TYPE="ITALIC">pro futuro</HT> hatállyal rendelkezzen.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0069"><NO.P>69.</NO.P><TXT>Véleményem szerint a javaslatot nem kell elfogadni. Ahogy arra egy nemrég ismertetett másik indítványban<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0043"><P>Az <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Eco‑Emballages kontra Melitta France és társai egyesített</NAME.CASE> ügyekre vonatkozó <DATE ISO="20160713">2016. július 13‑i</DATE> indítvány (<NO.CASE>C‑313/15 és C‑530/15</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2016:551">EU:C:2016:551</NO.ECLI>), <REF.NP.ECR REF="NP0056">56.</REF.NP.ECR> pont.</REF.DOC.ECR></P></NOTE> emlékeztettem, főszabály szerint <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0091" REF.END="QE0091"/>az az értelmezés, amelyet a Bíróság valamely uniós jogszabály kapcsán fejt ki az EUMSZ 267. cikkben ráruházott hatáskör gyakorlása során, megmagyarázza és pontosítja e szabály hatályát és jelentőségét, amely szerint azt a hatálybalépésének időpontjától értelmezni és alkalmazni kell, illetőleg értelmezni és alkalmazni kellett volna. Ebből következik, hogy az így értelmezett szabályt a bíróság alkalmazhatja és alkalmaznia kell az értelmezés iránti kérelemről határozó ítélet előtt keletkezett és létrejött jogviszonyokkal kapcsolatban, ha egyebekben adottak a feltételek az említett szabály alkalmazásával kapcsolatos pernek a hatáskörrel rendelkező bíróság előtti megindításához.<QUOT.END REF.START="QS0091" CODE="201D" ID="QE0091"/></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0070"><NO.P>70.</NO.P><TXT>Úgy vélem, hogy a jelen ügyben nem indokolt e szabály alóli kivétel alkalmazása, mivel:</TXT><P><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>a)</NO.P><TXT>A kérdést előterjesztő bíróság nem fogalmazott meg semmilyen kérdést a Bíróság ítéletének időbeli hatályával kapcsolatban (szigorúan véve az EEP azonnali következményei tekintetében sem tette ezt meg), kétségei a már vizsgált kérdésekre korlátozódnak.</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>b)</NO.P><TXT>Az egyes tagállamok bíróságainak kell esetről esetre értékelni, hogy a foganatosításra váró EEP‑k megfelelnek‑e a Bíróság ítéletében megállapított feltételeknek, amelyek függőben lévő helyzeteket is érinthetnek, annál is inkább, mert olyan személyek szabadságelvonásáról van szó, akik még fogva tartásban vannak, átadásra várva. Az egyes esetek megoldása sok változó tényezőtől függ, amelyek jelen pillanatban nehezen jelezhetők előre, többek között például az eredeti EEP‑nél felmerülő <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0092" REF.END="QE0092"/>hiba<QUOT.END REF.START="QS0092" CODE="201D" ID="QE0092"/> későbbi lehetséges orvoslásának feltétezett esete.</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>c)</NO.P><TXT>Végül, a már végrehajtott átadásokat illetően (úgy tűnik, hogy ezek képezik a Bizottság által kifejtett aggályok tárgyát) ismét a nemzeti bíróságoknak kell értékelniük, hogy a Bíróság ítélete milyen hatással van az átadásokra, amely értékelésnél nem mellőzhetik az ítélt dolog elvének szerves részét képező követelményeket.</TXT></NP></ITEM></LIST></P></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P>VI –</NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Végkövetkeztetések</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0071"><NO.P>71.</NO.P><TXT>A fent kifejtett megfontolások alapján azt javaslom, hogy a Bíróság a Rechtbank Amsterdam (amszterdami elsőfokú bíróság, Hollandia) által előterjesztett kérdéseket a következőképpen válaszolja meg:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><LIST TYPE="OTHER"><ITEM><NP><NO.P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0093" REF.END="QE0093"/>1)</NO.P><TXT>A 2009. február 26‑i 2009/299/IB tanácsi kerethatározattal módosított, az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról szóló, 2002. június 13‑i 2002/584/IB tanácsi kerethatározat 1. cikke (1) bekezdésében foglalt <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0094" REF.END="QE0094"/>igazságügyi hatósági határozat<QUOT.END REF.START="QS0094" CODE="00AB" ID="QE0094"/> és a 6. cikkének (1) bekezdésében szereplő <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0095" REF.END="QE0095"/>igazságügyi hatóság<QUOT.END REF.START="QS0095" CODE="00AB" ID="QE0095"/> kifejezések az uniós jog önálló fogalmai, és azokat az Európai Unió egész területén egységesen kell értelmezni.</TXT></NP></ITEM><?PAGE NO="15"?><ITEM><NP><NO.P>2)</NO.P><TXT>A svéd Nemzeti Rendőrségi Hivatal jogköreihez hasonló jogkörökkel rendelkező valamely rendőri hatóság nem felel meg a 2002/584/IB kerethatározat 6. cikkének (1) bekezdése szerinti <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0096" REF.END="QE0096"/>igazságügyi hatóság<QUOT.END REF.START="QS0096" CODE="00AB" ID="QE0096"/>‑nak való minősítéshez szükséges feltételeknek, és a jelen ügyben hozott európai elfogatóparancs sem ölti az <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0097" REF.END="QE0097"/>igazságügyi hatósági határozat<QUOT.END REF.START="QS0097" CODE="00AB" ID="QE0097"/> jellegét az említett kerethatározat 1. cikkének (1) bekezdése értelmében.<QUOT.END REF.START="QS0093" CODE="201D" ID="QE0093"/></TXT></NP></ITEM></LIST></QUOT.S></P></NP.ECR></GR.SEQ></CONTENTS.CONCLUSION></CONCLUSION>