EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2024.6.19.
COM(2024) 620 final
Ajánlás
A TANÁCS AJÁNLÁSA
Ausztria gazdasági, szociális, foglalkoztatási, strukturális és költségvetési politikájáról
{SWD(2024) 600 final} - {SWD(2024) 620 final}
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2024.6.19.
COM(2024) 620 final
Ajánlás
A TANÁCS AJÁNLÁSA
Ausztria gazdasági, szociális, foglalkoztatási, strukturális és költségvetési politikájáról
{SWD(2024) 600 final} - {SWD(2024) 620 final}
Ajánlás
A TANÁCS AJÁNLÁSA
Ausztria gazdasági, szociális, foglalkoztatási, strukturális és költségvetési politikájáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 121. cikke (2) bekezdésére és 148. cikke (4) bekezdésére,
tekintettel a gazdaságpolitikák hatékony összehangolásáról és a többoldalú költségvetési felügyeletről, valamint az 1466/97/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2024. április 29-i (EU) 2024/1263 európai parlamenti és tanácsi rendeletre 1 és különösen annak 3. cikke (3) bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság ajánlására,
tekintettel az Európai Parlament állásfoglalásaira,
tekintettel az Európai Tanács következtetéseire,
tekintettel a Foglalkoztatási Bizottság véleményére,
tekintettel a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság véleményére,
tekintettel a szociális védelemmel foglalkozó bizottság véleményére,
tekintettel a Gazdaságpolitikai Bizottság véleményére,
mivel:
(1)A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt létrehozó (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2 2021. február 19-én hatályba lépett. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz reformok és beruházások végrehajtásához nyújt pénzügyi támogatást a tagállamoknak, így az Unió által finanszírozott fiskális impulzust biztosít. Az európai szemeszter prioritásaival összhangban hozzájárul a gazdasági és társadalmi helyreállításhoz, valamint fenntartható reformok és beruházások megvalósításához, különösen a zöld és a digitális átállás előmozdítása, valamint a tagállamok gazdasági rezilienciájának megerősítése érdekében. Emellett közép- és hosszú távon elősegíti az államháztartás helyzetének megerősítését, valamint a növekedés és a munkahelyteremtés fellendítését, továbbá hozzájárul az EU-n belüli területi kohézió javításához és a szociális jogok európai pillérének további végrehajtásához.
(2)A 2023. február 27-én elfogadott REPowerEU-rendelet 3 célja, hogy fokozatosan megszűnjön az Európai Unió függősége az orosz fosszilis tüzelőanyagok behozatalától. Ez hozzájárul az energiabiztonsághoz és az EU energiaellátásának diverzifikálásához, egyúttal segíti a megújuló energiaforrások elterjedését, az energiatárolási kapacitások bővítését és az energiahatékonyság javítását. Ausztria a REPowerEU célkitűzéseinek elérését elősegítő kulcsfontosságú reformok és beruházások finanszírozása érdekében új REPowerEU-fejezettel egészítette ki nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervét.
(3)2023. március 16-án a Bizottság kiadta „Az EU hosszú távú versenyképessége: előretekintés a 2030 utáni időszakra” című közleményét 4 , amely a szakpolitikai döntések megalapozására és a növekedés fokozásához szükséges keretfeltételek megteremtésére irányult. A közlemény kilenc egymást erősítő tényező mentén határozza meg a versenyképesség keretfeltételeit. E tényezők közül a magántőkéhez való hozzáférés, a kutatás és innováció, az oktatás és a készségek, valamint az egységes piac a reformokat és a beruházásokat alapvetően meghatározó szakpolitikai prioritásként jelenik meg az aktuális termelékenységi kihívások kezelése, valamint az EU és tagállamai hosszú távú versenyképességének kiépítése szempontjából. A közleményt követően, 2024. február 14-én a Bizottság bemutatta az egységes piacról és a versenyképességről szóló 2024. évi éves jelentését 5 . Az európai egységes piac versenyképességének erősségeit és kihívásait részletesen ismertető jelentés a kilenc versenyképességi tényező alapján követi az éves előrehaladást.
(4)A Bizottság 2023. november 21-én elfogadta a 2024. évi éves fenntartható növekedési jelentést 6 , amely elindította a gazdaságpolitikai koordináció 2024. évi európai szemeszterét. Az Európai Tanács 2024. március 22-én jóváhagyta a 2024. évi éves fenntartható növekedési jelentésnek a versenyképes fenntarthatóság négy dimenziójára vonatkozó prioritásait. A Bizottság 2023. november 21-én az 1176/2011/EU rendelet alapján elfogadta a riasztási mechanizmus keretében készült 2024. évi jelentést is, amelyben Ausztriát nem sorolta azon tagállamok közé, amelyek tekintetében fennállhat egyensúlyhiány vagy annak kockázata, és amelyek vonatkozásában részletes vizsgálatra van szükség. Ugyanezen a napon a Bizottság elfogadta az Ausztria 2024. évi költségvetésiterv-javaslatára vonatkozó véleményt is. Emellett a Bizottság elfogadta az euroövezet gazdaságpolitikájáról szóló tanácsi ajánlásra vonatkozó ajánlást, amelyet a Tanács 2024. április 12-én elfogadott, valamint a foglalkoztatási iránymutatások és a szociális jogok európai pillérében foglalt elvek végrehajtását elemző 2024. évi együttes foglalkoztatási jelentésre vonatkozó javaslatot is, amelyet a Tanács 2024. március 11-én elfogadott.
(5)2024. április 30-án hatályba lépett az EU új gazdasági kormányzási kerete. A keret magában foglalja egyrészt a gazdaságpolitikák hatékony összehangolásáról és a többoldalú költségvetési felügyeletről, valamint az 1466/97/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2024/1263 európai parlamenti és tanácsi rendeletet, másrészt a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásáról szóló módosított 1467/97/EK rendeletet és a tagállamok költségvetési keretrendszeréről szóló módosított 2011/85/EU irányelvet 7 . Az új keret célja, hogy fokozatos államháztartási konszolidációval, továbbá reformok és beruházások végrehajtásával fenntarthatóvá tegye az államadósságot és előmozdítsa a fenntartható és inkluzív növekedést. Előmozdítja a nemzeti felelősségvállalást, fokozott hangsúlyt helyez a középtávra, emellett hatékonyabbá és következetesebbé teszi a végrehajtást. Minden tagállamnak nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervet kell benyújtania a Tanácsnak és a Bizottságnak. A nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervek a tagállam költségvetési, reform- és beruházási kötelezettségvállalásait tartalmazzák, amelyek a nemzeti törvényhozás ciklusának rendes hosszától függően 4 vagy 5 éves tervezési időhorizontra vonatkoznak. A nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervben foglalt nettó kiadási pályának 8 meg kell felelnie az (EU) 2024/1263 rendeletben előírt követelményeknek, többek között annak, hogy az államadósságot a kiigazítási időszak végére megalapozottan csökkenő pályára kell állítani, vagy ilyen pályán kell tartani, vagy biztosítani kell, hogy a nettó kiadási pálya prudens szinten, a GDP 60 %-a alatt maradjon, továbbá az államháztartási hiányt középtávon a GDP 3 %-a alá kell csökkenteni, és/vagy e referenciaérték alatt kell tartani. Amennyiben egy tagállam elkötelezi magát az (EU) 2024/1263 rendeletben meghatározott kritériumoknak megfelelő releváns reformok és beruházások mellett, a kiigazítási időszak legfeljebb három évvel meghosszabbítható. Az említett tervek elkészítésének támogatása céljából a Bizottság 2024. [június 21-én] iránymutatást fog nyújtani a tagállamoknak a tervek és az elért eredményekről szóló, későbbiekben benyújtandó éves jelentések tartalmára vonatkozóan, és az (EU) 2024/1263 rendelet 5. cikkének megfelelően (adott esetben referenciapályát és technikai információkat tartalmazó) technikai iránymutatást fog küldeni számukra a költségvetési kiigazításokhoz. A tagállamoknak 2024. szeptember 20-ig kell benyújtaniuk középtávú költségvetési-strukturális terveiket, kivéve, ha az adott tagállam és a Bizottság megállapodik a határidő észszerű időtartammal történő meghosszabbításáról. A tagállamoknak biztosítaniuk kell nemzeti parlamentjük bevonását, valamint adott esetben a független költségvetési intézményekkel, a szociális partnerekkel és más nemzeti érdekelt felekkel folytatott konzultációt. 2024-ben a gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtásához igazodóan fejlődik tovább. A helyreállítási és rezilienciaépítési tervek teljes körű végrehajtása változatlanul elengedhetetlen az európai szemeszter szerinti szakpolitikai prioritások teljesítéséhez, mivel a tervek hozzájárulnak az elmúlt években kiadott releváns országspecifikus ajánlásokban azonosított kihívások mindegyikének vagy jelentős részének eredményes kezeléséhez. A 2019., 2020., 2022. és 2023. évi országspecifikus ajánlások ugyanúgy relevánsak maradnak az (EU) 2021/241 rendelet 14., 18. és 21. cikkével összhangban felülvizsgált, aktualizált vagy módosított helyreállítási és rezilienciaépítési tervek tekintetében is.
(6)Ausztria 2021. április 30-án az (EU) 2021/241 rendelet 18. cikkének (1) bekezdésével összhangban benyújtotta nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervét a Bizottságnak. Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikkének megfelelően a Bizottság az említett rendelet V. mellékletében foglalt értékelési iránymutatásokkal összhangban értékelte a helyreállítási és rezilienciaépítési terv relevanciáját, eredményességét, hatékonyságát és következetességét. A Tanács 2021. július 13-án elfogadta az Ausztria helyreállítási és rezilienciaépítési terve értékelésének jóváhagyásáról szóló határozatát 9 , amelyet 2023. november 9-én módosítottak az (EU) 2021/241 rendelet 21. cikkének (1) bekezdésével összhangban egyrészt annak okán, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési terv részben már nem megvalósítható objektív körülmények miatt, másrészt a REPowerEU-fejezet beillesztése céljából 10 . A részletek folyósításának feltétele, hogy a Bizottság az (EU) 2021/241 rendelet 24. cikkének (5) bekezdésével összhangban határozatot hozzon arról, hogy Ausztria kielégítően teljesítette a tanácsi végrehajtási határozatban foglalt releváns mérföldköveket és célokat. A kielégítő teljesítés előfeltétele, hogy a korábbi mérföldkövek és célok terén ne következzen be visszalépés.
(7)A Bizottság 2024. június 19-én közzétette az Ausztriára vonatkozó 2024. évi országjelentést 11 . Ebben értékelte a Tanács által 2019 és 2023 között elfogadott releváns országspecifikus ajánlások végrehajtása terén Ausztria által elért előrehaladást, és számba vette a helyreállítási és rezilienciaépítési terv Ausztria általi végrehajtását. Ezen elemzés alapján az országjelentés rávilágított a helyreállítási és rezilienciaépítési terv által nem vagy csak részben kezelt kihívásokra, valamint újonnan felmerült és kialakulóban lévő kihívásokra hívta fel a figyelmet. A jelentés értékelte továbbá az Ausztria által a szociális jogok európai pillérének végrehajtása, a foglalkoztatásra, a készségekre és a szegénység csökkentésére vonatkozó kiemelt uniós célok elérése, valamint az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak megvalósítása terén elért eredményeket.
(8)Az Eurostat által hitelesített adatok 12 alapján Ausztria GDP-arányos államháztartási hiánya a 2022. évi 3,3 %-ról 2023-ban 2,7 %-ra csökkent, míg a GDP-arányos államadósság a 2022. év végi 78,4 %-ról 2023 végére 77,8 %-ra csökkent.
(9)A Tanács 2022. július 12-i ajánlása 13 szerint Ausztriának 2023-ban biztosítania kell, hogy a nemzeti finanszírozású elsődleges folyó kiadások növekedése összhangban legyen az összességében semleges költségvetési irányvonallal 14 , figyelembe véve az energiaár-emelkedésnek leginkább kitett háztartásoknak és vállalkozásoknak, valamint az Ukrajnából menekülőknek nyújtott ideiglenes és célzott támogatás fenntartását. Az ajánlás azt is tartalmazta, hogy Ausztriának készen kell állnia arra, hogy a folyó kiadásokat a változó helyzethez igazítsa. Ausztria részére egyebek mellett azt az ajánlást is megfogalmazták, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz és más uniós források felhasználásával fokozza a zöld és a digitális átállásra, illetve a REPowerEU kezdeményezés figyelembevételével az energiabiztonságra irányuló közberuházásokat. A Bizottság becslései szerint a költségvetési irányvonal 15 2023-ban restriktív volt, és a GDP 0,9 %-ának felelt meg, magas inflációs környezetben. A nemzeti finanszírozású (a diszkrecionális bevételi intézkedések nélkül számított) elsődleges folyó kiadások 2023. évi növekedése a GDP 0,5 %-ának megfelelő restriktív hatást gyakorolt a költségvetési irányvonalra. Ez magában foglalja, hogy az energiaár-emelkedésnek leginkább kitett háztartásoknak és vállalkozásoknak nyújtott célzott szükséghelyzeti támogatási intézkedések költsége a GDP 0,2 %-ával nőtt. A nemzeti finanszírozású elsődleges folyó kiadások 2023. évi növekedése összhangban volt a tanácsi ajánlással. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz vissza nem térítendő támogatásai és más uniós alapok által finanszírozott kiadások 2023-ban a GDP 0,2 %-át tették ki. A nemzeti finanszírozású beruházások 2023-ban a GDP 3,5 %-át tették ki, ami 2022-höz képest 0,1 százalékpontos növekedést jelent. Ausztria addicionális beruházásokat finanszírozott a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből és más uniós alapokból. Ausztria a zöld és a digitális átállásra és az energiabiztonságra – például a vidéki és távoli területeken a széles sávú hozzáférés javítására, továbbá a háztartások számára a fosszilis tüzelőanyaggal működő fűtési rendszereknek megújuló energiaforrásokon alapuló fűtési technológiákra való lecseréléséhez nyújtott támogatásokra – irányuló közberuházásokat finanszírozott, részben Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből és más uniós forrásokból.
(10)Az Ausztria gazdasági és költségvetési előrejelzéseinek alapjául szolgáló makrogazdasági forgatókönyv 2024-ben 0,2 %-os, 2025-ben pedig 1,8 %-os reál-GDP növekedéssel számol, a CPI-inflációt 2024-ben 3,8 %-ra, 2025-ben pedig 2,7 %-ra prognosztizálja. A GDP-arányos államháztartási hiány 2024-ben várhatóan 2,9 %-ra nő, majd 2025-ben a GDP 2,8 %-ának megfelelő szinten lesz, míg a GDP-arányos államadósság 2024 végére várhatóan 77,5 %-ra, 2025 végére pedig 77,4 %-ra csökken. Az előrejelzések szerint 2025 után az államháztartási hiány 2026-ra fokozatosan a GDP 2,8 %-ára, 2027-ben pedig a GDP 2,7 %-ára csökken. Az államháztartási hiány tehát a tervek szerint a program időhorizontjában a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaérték alatt marad. Ezzel szemben az előrejelzések szerint 2025 után a GDP-arányos államadósság 2026-ban és 2027-ben változatlanul 77,4 %-os szinten marad. A Bizottság 2024. tavaszi előrejelzése szerint a reál-GDP 2024-ben 0,3 %-kal, 2025-ben pedig 1,6 %-kal nő, a HICP-infláció 2024-ben 3,6 %, 2025-ben pedig 2,8 % lesz.
(11)A Bizottság 2024. tavaszi előrejelzése 2024-re a GDP 3,1 %-ának megfelelő államháztartási hiányt vetít előre, és azzal számol, hogy a GDP-arányos államadósság 2024 végére 77,7 %-ra csökken. A hiány 2024. évi növekedése elsősorban az infláció kiadási oldalra (bérek, nyugdíjak, indexált szociális juttatások) gyakorolt, késve fellépő hatásait, valamint a nemzeti költségvetési keretből a gyermekgondozás, a lakhatás és az éghajlatpolitika terén eszközölt többletkiadásokat, valamint a nemrég elfogadott lakhatási és építési csomagot tükrözi. Emellett számos energiatámogatási szükséghelyzeti intézkedést, mint például a villamos energiára vonatkozó árféket, 2024 végéig meghosszabbítottak. A Bizottság becslései alapján a költségvetési irányvonal 2024-ben várhatóan expanzív lesz, a GDP 0,4 %-ának megfelelő mértékben.
(12)A Bizottság 2024. tavaszi előrejelzése szerint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből származó vissza nem térítendő támogatásokból finanszírozott kiadások nagysága 2024-ben a GDP 0,1 %-a lesz, szemben a 2023. évi 0,2 %-kal. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz vissza nem térítendő támogatásaival finanszírozott kiadások magas színvonalú beruházásokat és termelékenységnövelő reformokat tesznek majd lehetővé anélkül, hogy közvetlen hatással lennének Ausztria államháztartási egyenlegére és államadósságára.
(13)A Tanács 2023. július 14-én azt ajánlotta 16 , hogy Ausztria biztosítson prudens költségvetési politikát, különösen azáltal, hogy a nemzeti finanszírozású nettó elsődleges kiadások 17 nominális növekedését 2024-ben legfeljebb 4,6 %-ra korlátozza. A Bizottság a 2023. évi költségvetés végrehajtásával és a 2024. évi költségvetésiterv-javaslatok elkészítésével összefüggésben felhívta a tagállamok figyelmét arra, hogy a 2023. évi tényadatok függvényében javasolni fogja a hiányalapú túlzotthiány-eljárások megindítását a Tanácsnak. A Bizottság 2024. tavaszi előrejelzése szerint Ausztria nemzeti finanszírozású nettó elsődleges kiadásai változatlan politika mellett 2024-ben 5,9 %-kal fognak emelkedni, ami meghaladja a kiadások növekedésének maximális ajánlott mértékét. A nettó nemzeti finanszírozású elsődleges kiadások ajánlott maximális növekedési rátáját meghaladó többletkiadások 2024-ben a GDP 0,6 %-át teszik ki. Így fennáll annak a kockázata, hogy az ország nem felel meg a tanácsi ajánlásnak.
(14)A Tanács továbbá azt ajánlotta, hogy Ausztria 2023–2024-ben a lehető leghamarabb vezesse ki a hatályban lévő szükséghelyzeti energiatámogatási intézkedéseket, és az így keletkező megtakarításokat fordítsa az államháztartási hiány csökkentésére. Emellett a Tanács pontosította, hogy amennyiben az energiaárak újbóli emelkedése miatt új támogatási intézkedésekre vagy a meglévők folytatására lesz szükség, Ausztriának biztosítania kell, hogy ezek a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások és vállalkozások védelmére irányuljanak, beleférjenek a költségvetési keretekbe, és megőrizzék az energiamegtakarításra irányuló ösztönzőket. A Bizottság 2024. tavaszi előrejelzése szerint a szükséghelyzeti energiatámogatási intézkedések nettó költségvetési terhe 18 2023-ban a GDP 1,4 %-át, 2024-ben 0,4 %-át, 2025-ben pedig 0,1 %-át teszi ki. Konkrétan a háztartásoknak biztosított, villamos energiára vonatkozó árfék, és az energiadíj csökkentése feltételezhetően 2024-ben fennmarad, hatásuk azonban csekély lesz 19 . Ha az így keletkező megtakarításokat a tanácsi ajánlásnak megfelelően az államháztartási hiány csökkentésére használják fel, akkor az az előrejelzések szerint 2024-ben a GDP 1,0 %-ának megfelelő mértékű költségvetési kiigazítást eredményezne, miközben ugyanebben az évben a nettó nemzeti finanszírozású elsődleges kiadások 20 a GDP 0,4 %-ának megfelelő expanzív hatást gyakorolnak a költségvetési irányvonalra. Az előrejelzés szerint a szükséghelyzeti energiatámogatási intézkedéseket nem fogják 2023–2024-ben a lehető leghamarabb kivezetni. Így fennáll annak a kockázata, hogy az ország nem felel meg a tanácsi ajánlásnak. Emellett az így keletkező megtakarításokat az előrejelzés szerint nem használják fel teljes mértékben az államháztartási hiány csökkentésére. Emiatt fennáll annak a kockázata, hogy az ország nem felel meg a tanácsi ajánlásnak. A kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások és vállalkozások védelmére irányuló szükséghelyzeti energiatámogatási intézkedések költségvetési terhe a becslések szerint 2024-ben a GDP kevesebb mint 0,1 %-át (2023-ban 0,4 %-át) teszi ki. Az intézkedéseknek a GDP kevesebb mint 0,1 %-át kitevő része őrzi meg az energiakereslet csökkentésére és az energiahatékonyság növelésére irányuló árjelzést (2023-ban 0,4 %).
(15)A Tanács emellett azt is ajánlotta, hogy Ausztria tartsa fenn a nemzeti finanszírozású közberuházások szintjét, és biztosítsa a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből származó vissza nem térítendő támogatások és más uniós alapok hatékony felhasználását, különösen a zöld és a digitális átállás előmozdítása érdekében. A Bizottság 2024. tavaszi előrejelzése szerint a nemzeti finanszírozású közberuházások (a 2023. évi GDP-arányos 3,5 %-hoz képest) 2024-ben a GDP 3,3 %-ára csökkennek. Ez a 2023. évi kiemelkedően magas beruházásokra vezethető vissza, melyek részben az önkormányzati beruházási törvénynek tudhatók be. Ezen addicionális tényezők figyelembevételével az értékelés szerint a 2024. évi közberuházások megfelelnek a tanácsi ajánlásnak. Ezzel szemben az uniós forrásokból (többek között a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből) finanszírozott közkiadások mértéke 2024-ben várhatóan a GDP 0,2 %-án marad.
(16)Az előrejelzés zárónapján ismert gazdaságpolitikai intézkedések alapján, és változatlan szakpolitikát feltételezve a Bizottság 2024. tavaszi előrejelzése 2025-ben a GDP 2,9 %-ának megfelelő államháztartási hiányt valószínűsít. A hiány 2025. évi csökkenése elsősorban a bérek, a nyugdíjak és más szociális juttatások szerényebb mértékű emelkedését tükrözi, ami a csökkenő inflációnak, valamint a magas energiaárak hatásainak mérséklésére hozott intézkedések fokozatos megszüntetésének tudható be. A GDP-arányos államadósság 2025 végére várhatóan 77,8 %-ra nő. A GDP-arányos államadósság 2025. évi növekedése elsősorban a 2024. évi magasabb kamatkiadásokat és az alacsonyabb GDP-növekedési rátákat tükrözi.
(17)Ausztria költségvetési kerete a szövetségi és regionális hatóságok közötti kormányközi transzferek összetett rendszerén alapul, amely csak korlátozott mértékben ösztönzi a hatékony közkiadásokat. Az adózási autonómia hiánya miatt a kiadások szövetségi szinten történő finanszírozása nagymértékben függ ettől a rendszertől. 2023-ban az összes állami bevételeknek csupán kis százaléka származott a szövetségi tartományok saját forrásaiból. Ugyanakkor az olyan alapvető szolgáltatások, mint az egészségügyi ellátás, a gyermekgondozás és a közforgalmú személyszállítás finanszírozása részben a szövetségi tartományok és az önkormányzatok kiadásaitól függenek. A demográfiai változások és a zöld átállás még inkább súlyosbítják a szövetségi tartományokra és az önkormányzatokra nehezedő költségnyomást, ugyanakkor a saját forrásokból származó bevételek nem követik a kiadások dinamikáját. A jelenlegi költségvetési keret hatékonysági problémákhoz vezet és nem biztosítja az átláthatóságot, mivel az adóteher és az állami kiadások közötti kapcsolat nem jelenik meg egyértelműen. A saját forrásokból származó bevételeknek a központi szint alatti kormányzati szervek kiadásaival való összehangolásának javítása, valamint az átláthatóság és a koordináció erősítése fontos szerepet töltenek be a közkiadások általános minőségének javításában. Az ingatlanadó-rendszer reformja révén javítható lenne a fiskális föderalizmus és összességében véve az adórendszer.
(18)Az adószerkezet továbbra is túlnyomórészt a munkából származó jövedelemre (munkabéreket terhelő adók és társadalombiztosítási járulékok) és a fogyasztásra épül. 2022-ben az adó GDP-hez viszonyított aránya Ausztriában volt a harmadik legmagasabb az EU‑ban, kiemelkedően magas adóék mellett. 2023 óta a személyi jövedelemadó adósávjai az inflációhoz kötöttek, ami megelőzi az adóéknek a hideg progresszió miatti további növekedését. Ugyanakkor a 2022-es ökoszociális adóreform adókedvezményeket biztosított az adózás és a társadalombiztosítás terén, és bevezette a szén-dioxid-kibocsátás árazását a közlekedési és a fűtési ágazatban, javítva az adószerkezetet. Azonban az adószerkezetben továbbra is tartós strukturális kihívások állnak fenn, melyek megoldásra várnak. A növekedést jobban elősegítő adók hatékonyabb felhasználása elősegítheti a szükséges költségvetési mozgástér megteremtését és méltányosabbá teheti az adórendszert.
(19)Az egészségügyi kiadások uniós viszonylatban a legmagasabbak között vannak, az egészségügyi szolgáltatásokat nagyrészt még mindig a kórházak nyújtják, ami költséges és kevésbé hatékony módja az ellátásnak. Az egészségügyi közkiadások várhatóan növekedni fognak, 2050-re a GDP 8,8 %-ára a 2022. évi 7,8 %-ról. Továbbá, az elöregedő népesség arányának növekedésével várhatóan egyre többen fogják igénybe venni az egészségügyi szolgáltatásokat, ami még inkább súlyosbítja majd a költségvetési fenntarthatósággal kapcsolatos aggályokat. A 2023. évi egészségügyi reform jelentős beruházásokat irányzott elő az egészségügyi alapellátásba, a járóbeteg-szakellátásba, a digitalizációba és a megelőzésbe, ami hosszú távon – strukturális reformok mellett – elősegítheti a költségek visszaszorítását. Döntő fontosságú lesz biztosítani, hogy a betegeket következetes módon irányítsák az egészségügyi rendszerben, azaz biztosítani kell, hogy az egészségügyi alapellátás elérhetőbbé tételével csökkenjen a kórházak által nyújtott egészségügyi szolgáltatások és a járóbeteg-szakellátás jelenlegi igénybe vétele. Ausztria helyreállítási és rezilienciaépítési terve elősegíti a járóbeteg-szakellátás erősítését azáltal, hogy támogatja az egészségügyi alapellátást nyújtó meglévő és új központokat a vidéki térségekben. A 2023. évi reformcsomag azonban nem tartalmazott strukturális reformokat, amelyek összehangolnák a finanszírozási és a kiadási feladatköröket a hatékonyságnövelés céljából.
(20)A tartós ápolás-gondozás 2023. évi reformja javította a szolgáltatásnyújtás megfelelőségét, figyelemmel az elöregedő népességre. Ugyanakkor a nők növekvő munkaerőpiaci részvétele és a családszerkezet átalakulása miatt erősíteni kell a formális gondozás struktúráit. Míg a tartós ápolás-gondozás reformja javította a tartós ápolás-gondozás terén alkalmazottak képzési lehetőségeit, munkafeltételeit és bérezését, további erőfeszítésekre van szükség az önfoglalkoztató házi gondozók helyzetének javítása érdekében. Továbbá, a reform nem kezelte a strukturális költségvetési fenntarthatóság kérdését. A tartós ápolás-gondozással kapcsolatos kiadások várhatóan mintegy megkétszereződnek majd, 2070-re a GDP 3,1 %-ára a 2022. évi 1,6 %-ról. A tartós ápolás-gondozás rendszerében különválnak a finanszírozási és a szolgáltatásnyújtási feladatok. Kívánatos lenne a finanszírozást és a szolgáltatásokat jobban összehangolni, javítani a különböző ágazatok közötti kordinációt, és a régiók mindegyikében egységes teljesítménystandardokat bevezetni. Az otthoni és a közösségi gondozás esetében vagyonvizsgálatot alkalmaznak, a bentlakásos gondozás esetében viszont nem, ami pénzügyi szempontból a viszonylag drágább bentlakásos gondozás igénybevételére ösztönöz.
(21)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének b) pontjával és V. mellékletének 2.2. kritériumával összhangban Ausztria helyreállítási és rezilienciaépítési terve 2026-ig végrehajtandó, egymást kölcsönösen erősítő reformok és beruházások széles körét tartalmazza. Ezek várhatóan hatékonyan hozzájárulnak a releváns országspecifikus ajánlásokban azonosított kihívások összességének vagy jelentős részének kezeléséhez. Ausztria hosszú távú versenyképességének a zöld és a digitális átállás révén történő fokozása, és ezzel egyidejűleg a társadalmi méltányosság biztosítása szempontjából elengedhetetlenül fontos, hogy a REPowerEU-fejezettel kiegészített terv eredményes végrehajtása e szűkös időkereten belül gyorsan megvalósuljon. A tervben foglalt kötelezettségvállalások 2026 augusztusáig történő teljesítése szempontjából alapvető fontosságú, hogy Ausztria folytassa a reformok és a beruházások végrehajtását a felmerülő késedelmek kezelése révén. E tekintetben kiemelten fontos, hogy előrelépés történjen a második és a harmadik kifizetési kérelmek előkészítése terén. A helyreállítási és rezilienciaépítési terv sikeres végrehajtásához alapvető fontosságú a helyi és regionális hatóságok, a szociális partnerek, a civil társadalom szereplői és más releváns érdekelt felek szisztematikus bevonása a széles körű felelősségvállalás biztosítása érdekében.
(22)A kohéziós politikai alapok félidős felülvizsgálatának részeként Ausztriának az (EU) 2021/1060 rendelet 18. cikkével összhangban 2025 márciusáig felül kell vizsgálnia az egyes programokat, figyelembe véve többek között a 2024. évi országspecifikus ajánlásokban azonosított kihívásokat, valamint nemzeti energia- és klímatervét. Az egyes programokhoz nyújtott uniós finanszírozás végleges összegét ezen felülvizsgálat alapján fogják meghatározni. Bár Ausztria haladást ért el a kohéziós politika és a szociális jogok európai pillérének végrehajtása terén, továbbra is vannak kihívások. Ausztriában a regionális egyenlőtlenségek a legkisebbek közé tartoznak EU-szerte, de a meglévők esetében fennáll annak a veszélye, hogy azok felerősödnek a demográfiai kihívások, valamint az egyes távoli vidéki térségeket érintő elnéptelenedés miatt. Fontos feladat a kohéziós politika végrehajtásának felgyorsítása, és a programokban elfogadott prioritások továbbra is relevánsak. Különösen fontos javítani a kutatási és innovációs rendszer hatékonyságát, összhangban a nemzeti és regionális intelligens szakosodási stratégiákkal, és ki kell használni a tudományos élet és a vállalkozások közötti kapcsolatokat. Fontos folytatni a zöld beruházásokat, nevezetesen az energiahatékonyság ösztönzése és a szénlábnyom csökkentése terén, többek között a kialakulóban lévő környezetbarát technológiák révén. Kulcsfontosságúak az inkluzív és fenntartható helyi fejlődés támogatását szolgáló integrált területfejlesztési megközelítések. Továbbra is releváns az oktatás, a képzés és az egész életen át tartó tanulás minőségének és inkluzivitásának előmozdítása, különösen a hátrányos helyzetű csoportok esetében, és folytatni kell az aktív befogadást és a foglalkoztathatóságot támogató beruházásokat is. Ausztria továbbá kihasználhatná a Stratégiai Technológiák Európai Platformja kezdeményezés előnyeit a kritikus technológiák – például tiszta és erőforrás-hatékony technológiák – fejlesztésének és gyártásának támogatása céljából.
(23)A helyreállítási és rezilienciaépítési terv által, továbbá az egyéb uniós alapokkal kezelt gazdasági és társadalmi kihívásokon túl Ausztria számos további kihívással néz szembe a munkaerőpiac, az üzleti dinamizmus és a kockázati tőkéhez jutás terén, továbbra is fennáll az Oroszországból importált földgáztól való függőség, a közlekedési ágazatban pedig relatíve magas a károsanyag-kibocsátás.
(24)A nők teljes munkaidős egyenértékben mért foglalkoztatási rátája az uniós átlag alatti, jóllehet felfelé mutató trend figyelhető meg. Ausztria a nők részmunkaidős foglalkoztatása terén a második helyen áll az uniós rangsorban. Nincs elegendő, minőségi kisgyermekkori nevelést és gondozást végző létesítmény, ami a jelentős regionális különbségekkel együtt kulcsszerepet tölt be abban, hogy kiemelkedően magas a nők aránya a részmunkaidős foglalkoztatásban. 2023-ban a 3 év alatti gyermekek csupán 24,1 %-a részesült intézményes gyermekgondozásban, ezért a kisgyermekkori nevelésben és gondozásban részesülő gyermekek aránya továbbra is a 34,9 %-os uniós átlag alatti. A fizetett munka és a gondozási kötelezettségek kettős terhe jóval nagyobb mértékben érinti a nőket, mint a férfiakat. Jóllehet intézkedéseket hoznak a kisgyermekkori nevelési és gondozási szolgáltatás rendelkezésre állásának és minőségének javítására, a gyermekgondozási létesítmények nyitvatartási ideje nem segíti elő jelentősen azt, hogy a gondozási feladatokat ellátó szülők, alapvetően a nők, hosszabb munkaidőben dolgozhassanak. Továbbá, a kisgyermekkori nevelés és gondozás terén kötelező minőségstandardok bevezetésével jobban lehetne biztosítani a minőségi gondozást országszerte.
(25)Ausztriában gyengül az üzleti dinamizmus, a vállalkozásalapítási és -megszűnési ráták a legalacsonyabbak között vannak az EU-ban. Az induló vállalkozások és a fiatal vállalkozások aránya csökken, ami negatívan hat a termelékenységre (míg 2013-ban a fiatal vállalkozások aránya 5,4 % volt, addig 2020-ban ez az arány az uniós átlag alá, 3,8 %-ra esett vissza). A gyorsan növekvő vállalkozások aránya is jóval az uniós átlag alatti (2021-ben az összes vállalkozás 8,21 %-a és az összes foglalkoztatott 7,29 %-a, szemben a 9,18 %-os illetve 12,40 %-os uniós átlaggal). A sajáttőke-bevonás mértéke nemzetközi viszonylatban alacsony. A magánforrásból származó kockázati tőke korlátozottan áll rendelkezésre, ami akadályt jelent az innovatív vállalkozásokra és a technológiaterjesztésre nézve. Ausztriában nem kifejezetten nagy a kockázatitőke-kínálat és -kereslet, ami visszafoghatja a technológiaintenzív vagy innovatív új vállalkozások alapítását és növekedését. A kockázati tőkéhez jutás korlátai különösen az innovatív kkv-kat és az induló vállalkozásokat sújtják. A kockázatitőke-finanszírozás alulfejlett, a magántőke 2022-ben a GDP csupán 0,14 %-át tette ki, ami jóval a 0,64 %-os uniós átlag alatt van, a kockázati tőke pedig a GDP 0,041 %-át adta (az uniós átlag: 0,09 %).
(26)Ausztriában a szakemberhiány és a strukturális munkaerőhiány jelenti az egyik legsürgetőbb kihívást, a népesség elöregedése pedig még inkább súlyosbítani fogja a helyzetet. A betöltetlen álláshelyek aránya az egyik legmagasabb az EU-ban és 2021 vége óta folyamatosan 4 % feletti. Jóllehet az idősebb munkavállalók foglalkoztatási rátája az elmúlt évtizedben folyamatosan emelkedett és 2023-ban elérte az 57,7 %-ot, továbbra is jóval a 63,8 %-os uniós átlag alatti. Korlátozott digitális készségeik és az életkoruk miatt velük szemben alkalmazott diszkriminatív gyakorlatok megnehezítik az idősebb munkavállalók munkaerőpiaci visszailleszkedését. Az alacsonyan képzett, csupán kötelező alapfokú iskolai végzettséggel rendelkező személyek különösen kiszolgáltatottak és a munkanélküliek legnagyobb arányát teszik ki Ausztriában. Hasonlóan, a migráns hátterű személyek és a hátrányos társadalmi-gazdasági hátterű személyek körében alacsonyabb a munkaerőpiaci részvétel és munkaerőpiaci korlátokkal szembesülnek az iskolából a munka világába való átmenettel kapcsolatos kihívások miatt is. A 2022. évi nemzetközi tanulói teljesítménymérés (PISA) szerint a 15 éves osztrák diákok körében négyből mintegy egy diák nem éri el a minimális tudásszintet a matematika, az olvasás és a tudomány terén; a hátrányos helyzetű vagy migráns hátterű diákok esetében ez az arány 45 %-ra nőtt a matematika terén. Továbbá, a nem az EU-ban született fiatalok körében kétszer nagyobb a korai iskolaelhagyás valószínűsége, ami hátrányos a munkaerőpiaci integrációjukra nézve. Megvalósítás alatt vannak az Ausztria helyreállítási és rezilienciaépítési tervében a készségkínálat, valamint a hátrányos helyzetű tanulók oktatási eredményeinek javítását célzó intézkedések, de további intézkedésekre van szükség a meglévő munkaerő- és szakemberhiány csökkentésére. Ilyen intézkedés lehet például a munkaerőpiaci hozzáférés javítása az idősebb, alacsony iskolai végzettségű dolgozók és a migráns hátterű személyek körében, a migráns hátterű fiatalok korai iskolaelhagyásának megelőzése, továbbá a hátrányos helyzetű tanulók és a migráns hátterű tanulók alapkészségeinek javítása.
(27)A diverzifikációt szolgáló néhány erőfeszítés ellenére Ausztria továbbra is nagymértékben függ az orosz gáztól. Jóllehet 2023-ban nőtt a Norvégiából, és kisebb mértékben Észak-Afrikából és Közép-Ázsiából származó gázmennyiség, a gázellátást az Oroszországból érkező import dominálta, kiemelten a téli időszakban (2023 decemberében az összes import 98 %-a). A szomszédos országok – például Németország és Olaszország – felőli szállítási kapacitás bővítése céljából Ausztria a földgázvezeték-infrastruktúrájának korszerűsítésébe irányuló beruházásokat támogatott. Ugyanakkor az Ausztria helyreállítási és rezilienciaépítési tervében foglalt olyan intézkedések, mint például az energiahatékonyságba és a fosszilis tüzelőanyagokkal működő fűtőberendezések lecserélésébe eszközölt beruházások elősegítik a földgáz iránti kereslet csökkentését és a zöld átmenet felgyorsítását. A kormány új tervet jelentett be az orosz Gazprom vállalkozással kötött hosszú távú földgázszállítási szerződés felbontására, és kötelezettséget vezet be a belföldi gázszolgáltatókra arra vonatkozóan, hogy diverzifikáció révén csökkentsék az orosz földgáztól való függőséget, azonban ennek végrehajtására nem állapít meg pontos ütemtervet. Ausztria sérülékeny az energiaellátás terén, mert nincs egyértelmű stratégiája az orosz gázról való leválásra.
(28)Ausztria telepített megújulóenergia-kapacitása 6 %-kal nőtt 2022-ben. Míg a napenergia, elsősorban a fotovoltaika, folytatta erőteljes térnyerését, addig a szélenergia lassabban terjedt a napenergiához képest. A villamosenergia-tárolás, továbbá az átviteli és elosztóhálózatok korszerűsítése és bővítése, különösen Ausztria keleti és nyugati részei között, kiemelten sürgős kérdéssé vált Ausztria arra vonatkozó célkitűzése fényében, hogy 2030-ra 100 %-ban megújuló energiaforrásokból előállított villamos energiát fog használni. Ez egyfelől még több beruházást igényel további, megújuló energiaforrásból származó villamosenergia-termelési kapacitásoknak a rendszerbe történő integrálásába, másfelől az integrálást fel kell gyorsítani, összhangban az első integrált hálózati infrastruktúra tervben foglaltakkal, melyet 2024 áprilisában tettek közzé. Ausztria további intézkedéseket mutatott be az energetikai átmenet felgyorsítására, azonban a villamosenergia-piacról szóló felülvizsgált törvény és a megújuló gázokról szóló törvény még mindig a Parlament általi elfogadásra vár.
(29)Az Ausztria által az elmúlt években az üvegházhatásúgáz-kibocsátások csökkentésére hozott intézkedések mostanra kezdenek eredményeket mutatni. Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer által nem lefedett üvegházhatásúgáz-kibocsátás 5 %-kal csökkent 2022-ben. A jelenlegi intézkedések ellenére Ausztria 21 százalékponttal marad el a közös kötelezettségvállalási rendeletben elfogadott céljától, mely kimondja, hogy 2030-ig az üvegházhatásúgáz-kibocsátását 48 %-kal csökkenti a 2005-ös szintjéhez képest. Ausztriának még be kell nyújtania nemzeti energia- és klímatervének aktualizált tervezetét a Bizottságnak, mely 2023 júniusában volt esedékes, amelyben ismerteti, hogy hogyan tervezi behozni ezt a lemaradást. Ausztria szén-dioxid-árat vezetett be a nem ETS-ágazatokra vonatkozóan, ami a helyes irányba tett lépés, azonban az egy főre jutó közlekedési kibocsátás szintje továbbra is az uniós átlag feletti, többek között a dízelolajra kivetett adó relatíve alacsony mértéke miatt, ami ún. „üzemanyag-turizmust” eredményezett. Ausztria helyreállítási és rezilienciaépítési terve számos reformot és beruházást tartalmaz a fenntartható közlekedés terén, de további intézkedéseket lehetne még hozni a kibocsátáscsökkentés érdekében, többek között a vidéki térségekben a közforgalmú személyszállítás megerősítése révén.
(30)Az euroövezeti tagállamok gazdaságai közötti szoros összefonódásokra és a gazdasági és monetáris unió működéséhez való együttes hozzájárulásukra tekintettel 2024-ben a Tanács azt ajánlotta, hogy az euroövezeti tagállamok tegyenek intézkedéseket – többek között helyreállítási és rezilienciaépítési terveik révén – az euroövezet gazdaságpolitikájáról szóló ajánlás végrehajtása érdekében. Ausztria esetében az 1., 2, 3. és 4. ajánlás hozzájárul az első, második, harmadik és negyedik euroövezeti ajánlás végrehajtásához.
AJÁNLJA, hogy Ausztria 2024-ben és 2025-ben tegyen intézkedéseket a következők érdekében:
1.Kellő időben nyújtsa be a középtávú költségvetési-strukturális tervet. A megreformált Stabilitási és Növekedési Paktum követelményeinek megfelelően 2025-ben korlátozza a nettó kiadások 21 növekedését olyan mértékűre, amely összhangban van azzal, hogy az államadósság középtávon megalapozottan csökkenő pályára kerül, és az államháztartási hiány megfelel a Szerződésben a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaértéknek. Javítsa az egészségügyi ellátás rendszerének és a tartós ápolás-gondozás rendszerének költségvetési fenntarthatóságát. Egyszerűsítse és észszerűsítse a költségvetési kapcsolatokat és feladatköröket a kormányzati szintek között, valamint hangolja össze a finanszírozási és kiadási feladatköröket. Folytassa adószerkezetének javítását az adóék csökkentése, továbbá az inkluzív és fenntartható növekedés támogatása érdekében.
2.A REPowerEU-fejezettel kiegészített helyreállítási és rezilienciaépítési terv folyamatos, gyors és hatékony végrehajtása érdekében kezelje a felmerülő késedelmeket, és biztosítsa a reformok és a beruházások befejezését 2026 augusztusáig. Gyorsítsa fel a kohéziós politikai programok végrehajtását. A félidős felülvizsgálat keretében továbbra is összpontosítson az elfogadott prioritásokra, figyelembe véve a Stratégiai Technológiák Európai Platformja kezdeményezés által a versenyképesség javítására kínált lehetőségeket.
3.Fokozza a nők és az idősebb munkavállalók munkaerőpiaci részvételét, többek között a színvonalas gyermekgondozási szolgáltatások javítása révén. Javítsa a hátrányos helyzetű csoportok – például az alacsony iskolai végzettségű álláskeresők és a migráns háttérrel rendelkezők – munkaerőpiaci eredményeit, többek között az alapkészségeik szintjének emelése révén, az iskolai szinten kezdve. Mozdítsa elő az üzleti dinamizmust, a fiatal vállalkozások alapítását és növekedését, többek között a kockázati tőkéhez való hozzáférés javítása révén.
4.Javítsa az energiabiztonságot a gázellátás nem orosz forrásokra épülő diverzifikációjának felgyorsítása révén. Folytassa a kibocsátáscsökkentést, különösen a közlekedési ágazatban.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
a Tanács részéről
az elnök