<!DOCTYPE html PUBLIC "yes" "xhtml1-strict.dtd">
<html xmlns="http://www.w3.org/1999/xhtml">
<!--GENDOC2XHTML # converter_version: 1.2.7-->
  <head>
    <title>2022-10-202210C120202101110-00-TRA-DOC-HU-CONCL-C-0111-21-202202199-07_00</title>
    <meta content="text/html; charset=utf-8" http-equiv="Content-Type"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGeneratedDate"/>
    <meta content="0" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_ContentBits"/>
    <meta content="Commission Use" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Name"/>
    <meta content="hu-HU" name="Gendoc_Lang"/>
    <meta content="" name="Gendoc_GenerationDate"/>
    <meta content="" name="IsFlattened"/>
    <meta content="1" name="NumProc"/>
    <meta content="Final" name="Gendoc_EditionType"/>
    <meta content="0001" name="Gendoc_CaseNumberSuite"/>
    <meta content="13/11/2022 12:51:24" name="Gendoc_LastVerificationDate"/>
    <meta content="" name="Gendoc_ProcedureNumber"/>
    <meta content="hu" name="Gendoc_LangCode"/>
    <meta content="CNC" name="TypeDoc"/>
    <meta content="NExlFhfMfWR7/xvarI4Y6WY64oWPvyO6iKZpmkw3d9oOPzLxpl7S+ddmhLA08RFx6llgTJbTcEUYpzP46Ka/xQABPGeOzOmHEgRyk9GzAqEzGJJ8ZzmhU4fUjuwCdcCaz0lj9chPmNWvPD5HuDvHKtRfGOpFB1QgAfuKTLzv3yc=" name="GenDocUID"/>
    <meta content="P" name="TypeProc"/>
    <meta content="" name="CreateCustomParts"/>
    <meta content="OK" name="ReadyToPublish"/>
    <meta content="karvaiv" name="Gendoc_User"/>
    <meta content="" name="EP_Mode"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGenerated"/>
    <meta content="" name="Gendoc_Vademecum"/>
    <meta content="true" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Enabled"/>
    <meta content="aeb1d9db-1570-46fc-9c6c-e5efd43803ab" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_ActionId"/>
    <meta content="0111" name="NumeroOrdre"/>
    <meta content="2021" name="Annee"/>
    <meta content="P" name="Gendoc_ProcedureType"/>
    <meta content="" name="EP_Version"/>
    <meta content="HU" name="Langue"/>
    <meta content="karvaiv" name="Gendoc_DGTGeneratedUser"/>
    <meta content="b24c8b06-522c-46fe-9080-70926f8dddb1" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_SiteId"/>
    <meta content="FAST_document_go_ok" name="Gendoc_LastVerificationStatus"/>
    <meta content="CNC_C" name="Gendoc_GendocTemplateType"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlockFlatP"/>
    <meta content="GenDoc 16/03/2022 08:19:30" name="Created"/>
    <meta content="" name="Canevas3_Vademecum"/>
    <meta content="2022-04-06T19:12:55Z" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_SetDate"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlock"/>
    <meta content="" name="Gendoc_CaseYear"/>
    <meta content="false" name="Generation_In_Progress"/>
    <meta content="C" name="Juridiction"/>
    <meta content="1c0a27d2cdef411780196e851ec04c09" name="DocumentIdentifier"/>
    <meta content="0111" name="Gendoc_CaseNumber"/>
    <meta content="ImportedWithoutSource" name="SdlIdentifier"/>
    <meta content="RP" name="NatureAff"/>
    <meta content="RP" name="Gendoc_CaseNature"/>
    <meta content="0001" name="NumSuite"/>
    <meta content="C" name="Gendoc_Juridiction"/>
    <meta content="Standard" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Method"/>
  </head>
  <body>
    <div style="header">
      <div id="rId24" style="first"/>
      <div id="rId20" style="even">Richard de la Tour főtanácsnok indítványa – C‑111/21. sz. ügy</div>
      <div id="rId21" style="default">Laudamotion</div>
    </div>
    <p class="C36Centre" id="para-1" title="page-1">
      JEAN RICHARD DE LA TOUR
    </p>
    <p class="C36Centre" id="para-2" title="page-1">
      FŐTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA
    </p>
    <p class="C36Centre" id="para-3" title="page-1">
      Az ismertetés napja: 2022. március 24. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-1" href="#t-1">1</a>
</span>)
      
    </p>
    <p class="C38Centregrasgrandespacement" id="para-4" title="page-1">
      C‑111/21. sz. ügy
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-5" title="page-1">
      BT
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-6" title="page-1">
      kontra
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-7" title="page-1">
      Laudamotion GmbH
    </p>
    <p class="C39Centreespacement" id="para-8" title="page-1">
      (az Oberster Gerichtshof [legfelsőbb bíróság, Ausztria] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)
    </p>
    <p class="C71Indicateur" id="para-9" title="page-1">
      „Előzetes döntéshozatal – Légi közlekedés – Montreali Egyezmény – A 17. cikk (1) bekezdése – A légi fuvarozók baleset esetén fennálló felelőssége – A »testi sérülés« fogalma – A pszichés sérülésnek a »testi sérülés« fogalmába történő beemelése – Kiszállás közben történt balesetet követően bekövetkezett poszttraumatikus stressz szindróma”
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-10" title="page-1">
      
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">I.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Bevezető</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A nemzetközi légi szállítás egyes szabályainak egységesítéséről szóló egyezmény (továbbiakban: Montreali Egyezmény) (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-2" href="#t-2">2</a>
</span>) 17. cikkében alkalmazott „testi sérülés” kifejezés vonatkozik‑e a pszichés sérülésre is, amely, noha eléri a betegség szintjét, nem valamely, szűk értelemben vett testi sérülés következménye (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-3" href="#t-3">3</a>
</span>)?</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság által megválaszolandó e kérdés a pszichés szenvedés és a pszichológiai traumák testi sérülés miatti kártérítéshez való jogban történő elismerésének keretébe illeszkedik, amely jogot eddig a testi sérülésnek a pszichés sérüléssel szembeni elsőbbsége jellemzett, mind az e jog alapjául szolgáló jogviták jellege, mind pedig az orvosi technikák által eddig jelentett korlátok miatt, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-4" href="#t-4">4</a>
</span>) mivel a szűk értelemben vett testi sérülés láthatóbb, valósága kézzelfoghatóbb és közvetlenebb, mint a pszichés sérülés.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">3.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E kérelem a Laudamotion GmbH (a továbbiakban: Laudamotion) légitársaság és annak egy utasa közötti jogvita keretébe illeszkedik. Az alapeljárás felperese kártérítési igényt nyújtott be poszttraumatikus stressz szindróma miatt, amelyet egy kiszállással kapcsolatos művelet során bekövetkezett balesetet követően diagnosztizáltak nála. A jelen jogvitával összefüggésben az Oberster Gerichtshof (legfelsőbb bíróság, Ausztria) kétségeit fejezte ki a Montreali Egyezmény 17. cikke (1) bekezdésének hatályát illetően, amely meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett a repülőgép fedélzetén vagy a beszállással és kiszállással kapcsolatos műveletek során bekövetkezett baleset miatt „testi sérülést” szenvedett utas a járatot üzemeltető légi fuvarozó felelősségének megállapítását kérheti.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">4.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen indítványban, amely a Bíróság kérésének megfelelően az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első kérdésre összpontosít, kifejtem azokat az okokat, amelyek miatt az ezen egyezmény 17. cikkének (1) bekezdésében említett „testi sérülés” fogalmának ki kell terjednie – függetlenül attól, hogy az utas testi épsége sérült‑e – a valamely baleset következtében elszenvedett pszichés sérülésre, amennyiben e sérülést orvosi szakvélemény állapította meg és az orvosi kezelést igényel.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">II.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Jogi háttér</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">A.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A nemzetközi jog</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">5.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Montreali Egyezmény preambulumának második, harmadik és ötödik bekezdése a következőket mondja ki:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-19" title="page-4">
      „[A szerződő felek felismerik] a Varsói Egyezmény[ (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-5" href="#t-5">5</a>
</span>)] és a kapcsolódó okiratok aktualizálásának és egységesítésének szükségességét,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-20" title="page-4">
      [A szerződő felek felismerik,] hogy fontos a nemzetközi légi szállítás megrendelői érdekvédelmének a biztosítása, valamint hogy szükség van az eredeti állapot helyreállításának elvén alapuló méltányos kártérítésre,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-21" title="page-4">
      […]
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-22" title="page-4">
      [A] nemzetközi légi szállításra vonatkozó bizonyos szabályok további harmonizációja és kodifikálása érdekében az államok közös fellépése egy új egyezmény keretein belül a legmegfelelőbb eszköz az érdekek méltányos egyeztetésének [helyesen: egyensúlyának] megvalósításához”.
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">6.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Montreali Egyezménynek „Az utasok halála és sérülése – a poggyászban bekövetkezett kár” című 17. cikke az (1) bekezdésében a következőket írja elő:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-24" title="page-4">
      „(1) A fuvarozó kizárólag abban az esetben felelős az utasok halálával vagy testi sérülésével járó károkért, ha a halált vagy a sérülést okozó baleset a repülőgép fedélzetén, vagy a beszállással vagy kiszállással kapcsolatos műveletek során következett be.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">7.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Montreali Egyezménynek „A követelések alapja” című 29. cikke ezenkívül a következőképpen rendelkezik:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-26" title="page-5">
      „Utasok, poggyász és teherszállítmány [helyesen: áruk] szállítása esetén – bármilyen jogalapú – kártérítési per kizárólag ennek az egyezménynek a feltételeire és a felelősség [helyesen: és a felelősség egyezményben előírt] korlátozására figyelemmel kezdeményezhető, függetlenül attól, hogy arra az ezen egyezmény vagy egy szerződés alapján, szerződésen kívül károkozás alapján, vagy egyéb módon [helyesen: egyéb jogcím alapján] kerül sor, valamint annak a sérelme nélkül, hogy kinek van joga pert indítani, és az milyen vonatkozó jogokkal rendelkezik. Bármely ilyen per esetén a büntető, példás vagy egyéb nem kártalanító kártérítés [helyesen: büntető jellegű, elrettentő vagy egyéb, nem kompenzációs célú kártérítés] nem behajtható.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">B.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az uniós jog</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">8.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Montreali Egyezmény aláírását követően a 2027/97/EK rendeletet (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-6" href="#t-6">6</a>
</span>) módosította a 889/2002/EK rendelet (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-7" href="#t-7">7</a>
</span>).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">9.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 889/2002 rendelet (1), (7), (10) és (18) preambulumbekezdése a következőket mondja ki:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-30" title="page-5">
      „(1) A közös közlekedéspolitika keretén belül fontos a légi baleseteket elszenvedő utasok megfelelő szintű kártérítése.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-31" title="page-5">
      […]
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-32" title="page-5">
      (7) E rendelet és a Montreali Egyezmény megerősíti az utasok és az általuk eltartott személyek védelmét, és nem értelmezhető úgy, hogy gyengíti a védelmüket az e rendelet elfogadásának napján hatályban lévő jogszabályokhoz képest.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-33" title="page-5">
      […]
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-34" title="page-5">
      (10) Egy biztonságos és korszerű légi közlekedési rendszerben az utasok halála vagy sérülése esetében érvényes korlátlan felelősségi rendszer alkalmazása a helyénvaló.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-35" title="page-5">
      […]
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-36" title="page-5">
      (18) A tagállamok felelősek az ilyen rendelkezések meghozataláért olyan mértékben, amennyiben további szabályok szükségesek a Montreali Egyezmény végrehajtásához a 2027/97/EK rendelet hatálya alá nem tartozó kérdésekben.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">10.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2027/97 rendelet 1. cikke értelmében:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-38" title="page-5">
      „Ez a rendelet a Montreali Egyezménynek az utasok és poggyászuk légi szállítására vonatkozó lényeges rendelkezéseit hajtja végre, és egyes kiegészítő rendelkezéseket állapít meg.[…]”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">11.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2027/97 rendelet 2. cikkének (2) bekezdése a következőket írja elő:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-40" title="page-6">
      „Az e rendeletben szereplő és az (1) bekezdésben meg nem határozott fogalmak megegyeznek a Varsói Egyezményben használtakkal.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">12.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2027/97 rendelet 3. cikkének (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-42" title="page-6">
      „Az utasok és poggyászuk tekintetében a közösségi légifuvarozó felelősségét a Montreali Egyezménynek az ilyen felelősségre vonatkozó összes rendelkezése szabályozza.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">III.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">13.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az utas 2019. március 1‑jén a Laudamotion által üzemeltetett, London (Egyesült Királyság) és Bécs (Ausztria) között közlekedő járaton utazott. Felszálláskor a bal hajtómű felrobbant, ezért a repülőgépet kiürítették. A felperes a jobb szárnynál található vészkijáraton keresztül hagyta el a gépet. A jobb hajtómű ekkor még járt, és a hajtómű okozta légnyomás több métert repített a felperesen.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">14.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Azóta ezen utas alvás‑ és koncentrációs zavaroktól, hangulatingadozásoktól, sírógörcsöktől, súlyos kimerültségtől és dadogástól szenved. A felperesnél poszttraumatikus stressz szindrómát diagnosztizáltak, ezért orvosi ellátásban részesül.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">15.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felperes a Bezirksgericht Schwechat (schwechati kerületi bíróság, Ausztria) előtt keresetet indított a Laudamotion ellen a légitársaság felelősségének a Montreali Egyezmény 17. cikke (1) bekezdése alapján történő megállapítása, valamint 4353,60 euró orvosi költség és 2500 euró összegű kártérítés kamatokkal és perköltséggel növelt összegének megfizetése iránt. Kéri továbbá a Laudamotion felelősségének megállapítását a jövőbeli károkért és rámutat, hogy az osztrák jog alapján egyébként is felelős.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">16.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2019. november 12‑i ítéletével a Bezirksgericht Schwechat (schwechati kerületi bíróság) helyt adott e keresetnek. E bíróság megállapította, hogy a Montreali Egyezmény 17. cikkének (1) bekezdése nem alkalmazható, mert e rendelkezés a légi fuvarozónak csak a testi sérülésekért való felelősséget írja elő, azonban a Laudamotion felelőssége az osztrák jog alapján megállapítható, amely tisztán pszichés sérülések esetére is előírja a kártérítést, amennyiben azok – mint a jelen ügyben – elérik a betegség szintjét.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">17.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Laudamotion fellebbezése alapján eljárva a Landesgericht Korneuburg (korneuburgi regionális bíróság, Ausztria) a 2020. április 7‑i ítéletével helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét a Montreali Egyezmény 17. cikke (1) bekezdésének értelmezését illetően, ezt meghaladóan azonban elutasította a keresetet, azzal az indokkal, hogy a Montreali Egyezmény 29. cikke alapján az osztrák jog nem alkalmazható.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">18.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felperes által az ezen ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelem alapján eljáró Oberster Gerichtshofnak (legfelsőbb bíróság) kételyei vannak azzal kapcsolatban, hogy a Montreali Egyezmény 17. cikkének (1) bekezdése értelmében vett „testi sérülés” fogalma kiterjed‑e a tisztán pszichés sérülésekre, és nemleges válasz esetén kizárt‑e a nemzeti jogon alapuló kártérítési kereset a Montreali Egyezmény 29. cikke alapján.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">19.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E körülmények között az Oberster Gerichtshof (legfelsőbb bíróság) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-51" title="page-7">
      „1) A Montreali Egyezmény 17. cikke (1) bekezdésének értelmében vett »testi sérülésnek« minősül‑e az utas által valamely baleset következtében elszenvedett, a betegség szintjét elérő pszichés sérülés?
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-52" title="page-7">
      2) Az első kérdésre adandó nemleges válasz esetén ellentétes‑e ezen egyezmény 29. cikkével az alkalmazandó nemzeti jog alapján fennálló kártérítési igény?”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">20.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Írásbeli észrevételeket nyújtott be egyrészről az alapeljárás alperese és az Európai Bizottság, akik ellenzik, hogy a pszichés sérülés önmagában kártérítésre jogosítson a Montreali Egyezmény 17. cikkének (1) bekezdése alapján, és másrészről az alapeljárás felperese és a német kormány, akik ellenben azt állítják, hogy a betegség szintjét elérő pszichés sérülésnek e cikk alapján kártérítésre kell jogosítania.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">IV.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Elemzés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">A.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Előzetes észrevételek</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">21.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Előzetesen emlékeztetni kell arra, hogy a Montreali Egyezmény által szabályozott területeket illetően a tagállamok ez utóbbira ruházták a légi fuvarozóknak az utas halála vagy sérülése esetén bekövetkezett károkért való felelőssége terén fennálló hatásköreiket. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-8" href="#t-8">8</a>
</span>) A 2027/97 rendelet 3. cikkének (1) bekezdése ezenkívül előírja, hogy a légi fuvarozónak az utasok tekintetében fennálló felelősségét a Montreali Egyezménynek az ilyen felelősségre vonatkozó összes rendelkezése szabályozza. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-9" href="#t-9">9</a>
</span>) Mivel e rendelkezések az Unió jogrendjének szerves részét képezik (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-10" href="#t-10">10</a>
</span>), a Bíróság hatáskörrel rendelkezik ezek értelmezésére.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">22.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Egyébiránt a „baleset”, a „sérülés”, vagy a „kár” fogalmához hasonlóan, a „testi sérülésnek” a Montreali Egyezmény 17. cikkének (1) bekezdése értelmében vett fogalma sem nyert meghatározást. E körülmények között a Bíróság megállapítja, hogy „a fenti egyezmény céljára tekintettel – amely a nemzetközi légi szállításra vonatkozó szabályok egységesítése – egységesen és autonóm módon kell értelmezni e fogalmakat, annak ellenére, hogy az ezen egyezményben részes államok belső jogrendszereiben különböző az értelmük” (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-11" href="#t-11">11</a>
</span>).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">23.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E célból a Bíróságnak nem a „testi sérülés” fogalmának a tagállamok belső joga szerinti különböző értelmezéseit, hanem az Uniót kötelező általános nemzetközi jog értelmezési szabályait kell figyelembe vennie. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-12" href="#t-12">12</a>
</span>) A Bíróság ezért köteles e fogalmat az általános nemzetközi jogot kodifikáló Bécsi Egyezmény (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-13" href="#t-13">13</a>
</span>) (kihirdette az 1987. évi 82. tvr.) 31. cikkének megfelelően értelmezni, amely szerint a nemzetközi szerződéseket jóhiszeműen, szövegük összefüggéseinek szokásos értelme szerint, valamint tárgyuk és céljuk figyelembevételével kell értelmezni” (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-14" href="#t-14">14</a>
</span>). A Bécsi Egyezmény 32. cikke egyébiránt az értelmezés kiegészítő eszközeiként előírja különösen a szóban forgó szerződést előkészítő munkálatokat és megkötésének körülményeit is.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">B.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Montreali Egyezmény 17. cikke (1) bekezdésének értelmében vett „testi sérülés” fogalmának értelmezése</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Szó szerinti értelmezés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">24.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Montreali Egyezmény 17. cikke (1) bekezdésének szövegét illetően máris emlékeztetek arra, hogy az egyezménynek csak a „hitelesnek” minősülő hat nyelvi változata hiteles. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-15" href="#t-15">15</a>
</span>) Ezek közül három változat az Unió hivatalos nyelveinek is megfelel, nevezetesen a francia („lésion corporelle”), az angol („bodily injury”) és a spanyol („lesión coporal”). (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-16" href="#t-16">16</a>
</span>) Nem látok lényeges eltérést az egyes nyelvi változatok között, mind következetesek és egységesek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">25.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bécsi Egyezmény 31. cikkében előírtaknak megfelelően tehát a „testi sérülés” fogalmát a szokásos értelme szerint kell értelmezni. E fogalom egyszerre egyszerű és összetett. Egyrészről egyszerű, mivel azt mindenki úgy érti, hogy a sérülés az emberi test épségét ért sérelem. A szokásos értelme szerint a „sérülés” valamely szerv, szövet vagy sejt betegség vagy baleset következtében bekövetkező helyi elváltozása. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-17" href="#t-17">17</a>
</span>) A fogalom másrészről összetett, mivel a „testi” kifejezés a testre utal, valamely élőlény, különösen az ember anyagi részére, szemben mindazzal, ami az elméhez kapcsolódik. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-18" href="#t-18">18</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">26.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E fogalommeghatározásokra tekintettel a kollektív képzelet alapján a test szemben áll az elmével, a fizikai a lelkivel, és így a „testi sérülés” határozottan kizárja az olyan „pszichés sérülés” fogalmát, amely nem a testi épség sérelmének következménye.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">27.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Számomra azonban úgy tűnik, hogy így elhanyagolnánk a test fogalommeghatározásával és az elmével való kapcsolatának tanulmányozásával kapcsolatos filozófiai, jogi és tudományos kérdéseket. A test nem csupán egy egyszerű, megfigyelhető és tapintható tárgy, hanem egy jogalanyhoz is kapcsolódik, akinek a sérthetetlenségét védeni kell. Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 3. cikke alapján a személyi sérthetetlenséghez való jog a személy testi és szellemi sérthetetlenségéhez kapcsolódik. Így nem annyira a „pszichés sérülést” kell a testhez való viszonyában megérteni, hanem inkább azt kell meghatározni, hogy a „tisztán pszichés” sérülés ugyanolyan kártérítésre jogosít‑e, mint a szűk értelemben vett testi sérülés.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">28.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Montreali Egyezmény 17. cikke (1) bekezdésének szövegezését övező összefüggéseket és célkitűzéseket tanulmányozva lehet e kérdésre választ adni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A rendszertani és teleologikus értelmezés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">29.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Először is megjegyzem, hogy noha a „testi sérülés” fogalma valóban a Montreali Egyezmény 17. cikkének (1) bekezdésében szerepel, az említett cikknek „Az utasok halála és sérülése – a poggyászban bekövetkezett kár” címe maga csak a „sérülés” kifejezést említi, a „testi” jelző nélkül. E jelző ezen egyezmény 20. és 21. cikkében sem szerepel, amelyek az utas „sérülése” esetén a légi fuvarozó felelősség alóli mentesítését lehetővé tevő, vagy a fuvarozót terhelő kártérítési kötelezettséget korlátozó feltételeket írják elő. Az említett egyezménynek végül csak az „Egy utas halálából vagy sérüléséből eredő kár” esetén fennálló joghatóságra vonatkozó 33. cikkének (2) bekezdésében jelenik meg ismét a „testi” jelző.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">30.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben az International Union of Aviation Insurers (Repülésbiztosítók Nemzetközi Szövetsége) azt javasolta, hogy a sérülést a Montreáli Egyezmény teljes szövegében minősítsék „testi”‑nek annak elkerülése érdekében, hogy a „pszichés sérülés” fogalma a „sérülés” fogalmának túlságosan megengedő értelmezésében jelenhessen meg. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-19" href="#t-19">19</a>
</span>) Akár a szigor hiányáról, akár a szerkesztők kifejezett szándékáról van szó, megjegyzem, hogy a szöveg nem korlátozódott a „testi sérülés” fogalmának túlságosan szűk értelmezésére, és a „pszichés sérülés” fogalmát sem zárták ki kifejezetten.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">31.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Montreali Egyezmény szövegén túlmenően, véleményem szerint a kidolgozásának egész története is sokatmondó. Megállapítom ugyanis, hogy a „pszichés sérülés” fogalma a szövegezési folyamat több szakaszában is megjelent, a légi fuvarozók felelősségi körébe tartozó „halál vagy testi sérülés” mellett. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-20" href="#t-20">20</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">32.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Először az egyezmény tervezetének szövegezéséért felelős International Civil Aviation Organization (Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet) jogi bizottsága vette fontolóra, hogy túllép a Varsói Egyezményen azáltal, hogy e tervezetbe kifejezetten belefoglalja a „pszichés sérülés” fogalmát. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-21" href="#t-21">21</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">33.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mivel a javaslatot a „varsói rendszer” (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-22" href="#t-22">22</a>
</span>) korszerűsítésével és megerősítésével foglalkozó különleges csoport nem fogadta el, az egyezménytervezet 16. cikkének (1) bekezdése csak a „testi sérülés” kifejezést tartalmazza. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-23" href="#t-23">23</a>
</span>) A „pszichés sérülés” fogalmának kifejezett beillesztésére irányuló szándék azonban megerősödött, amikor több küldöttség javasolta e cikk módosítását a „pszichés sérülés” fogalmával való ismételt kiegészítése érdekében, pontosítva, hogy az ilyen típusú sérülésnek kártérítésre kell jogosítania a légi utasokat, még abban az esetben is, ha e sérülés nem jár a szűk értelemben vett „testi sérüléssel” (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-24" href="#t-24">24</a>
</span>).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">34.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A következőkben bemutatom egyrészről, hogy az e javaslatot követő viták azt a határozott szándékot jelzik, hogy a „pszichés sérülés” a szűk értelemben vett „testi sérüléssel” azonos jogcímen jogosítson kártérítésre, másrészről, hogy az a tény, miszerint a „testi sérülés” fogalmát az egyezmény végleges szövege megtartotta, nem jelez olyan szándékot, hogy a kártérítést bizonyos típusú sérülésekre akarták volna korlátozni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">a)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Azon törekvés, hogy a „pszichés sérülés” a szűk értelemben vett „testi sérüléssel” azonos jogcímen jogosítson kártérítésre</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">35.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Abból kiindulva, hogy az embert nem lehet tisztán fizikai és tisztán pszichés elemekre bontani, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-25" href="#t-25">25</a>
</span>) elismerve ugyanakkor, hogy nem volt jogi vagy etikai oka annak, hogy a „pszichés sérülés” által okozott kárt ne térítsék meg, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-26" href="#t-26">26</a>
</span>) a küldöttségek többsége támogatta a nemzetközi légi szállítás egyes szabályainak egységesítéséről szóló egyezménytervezet 16. cikke (1) bekezdésének módosítását. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-27" href="#t-27">27</a>
</span>) Más delegációk még szélesebb megfogalmazásokat javasoltak, mint például a „sérülés”, minden jelző nélkül, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-28" href="#t-28">28</a>
</span>) vagy „personal injury” (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-29" href="#t-29">29</a>
</span>).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">36.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Nem lehet azonban figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy néhány küldöttség támogatta az eredeti szöveget, és a „testi sérülés” fogalmának megtartását kérte a „pszichés sérülés” említése nélkül. Két megjegyzés tehető ezzel kapcsolatban.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">37.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Egyrészről néhány részes állam úgy vélte, hogy a „testi sérülés” francia kifejezése („lésion corporelle”) már magában foglalja a „pszichés sérülést”, és ezért nem szükséges a „pszichés sérülésre” történő kifejezett utalás hozzáadása. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-30" href="#t-30">30</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">38.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másrészről néhány küldöttség elutasította a „pszichés sérülés” fogalmának a „testi sérülés” fogalma mellé történő felvételét, mivel attól tartottak, hogy e túl homályos fogalom (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-31" href="#t-31">31</a>
</span>) visszaélésekhez és csalárd kártérítési igényekhez vezethet, mivel a „pszichés sérülés” nehezen bizonyítható. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-32" href="#t-32">32</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">39.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E néhány bizonytalanságon túl a viták konszenzushoz vezetnek, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-33" href="#t-33">33</a>
</span>) amelyből új javaslat születik: a nemzetközi légi szállítás egyes szabályainak egységesítéséről szóló egyezménytervezet 16. cikkét átfogalmazzák oly módon, hogy az (1) bekezdésben a „testi sérülés” fogalmát a „sérülés” fogalmával helyettesítik, és egy új (2) bekezdésben meghatározzák a sérülés fogalmát, amely mind a „testi sérülésre”, a szűk értelemben vett testi sérüléshez kapcsolódó pszichés sérülésre, és az utas egészségét jelentősen érintő „pszichés sérülésre” is utal. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-34" href="#t-34">34</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">b)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A „testi sérülésnek” a fogalom kiterjesztő értelmezése céljából elfogadott megfogalmazása</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">40.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Noha a nagyon előrehaladott javaslatok egyértelműen azon szándékot jelezték, hogy a Montreali Egyezmény szövegében szerepeljen a „pszichés sérülés” fogalma, az utolsó pillanatban úgy döntöttek, hogy a 17. cikkének (1) bekezdésében csak a „testi sérülés” fogalmát tartják meg. A helyzetnek ez a hirtelen megváltozása, noha zavarba ejtő, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-35" href="#t-35">35</a>
</span>) arra a szándékra utal-e, hogy a „tisztán pszichés sérülés” nem jogosít kártérítésre? Nem gondolom, hogy így volna.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">41.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ellenkezőleg, a montreali konferencia plenáris bizottságának nyilatkozata kifejti, hogy a Montreali Egyezmény értelmezése céljából a „testi sérülés” fogalmát annak alapján fogadták el, „hogy egyes államokban bizonyos feltételek mellett a pszichés sérülések kártérítésre jogosítanak, hogy az ítélkezési gyakorlat fejlődik ezen a területen, és nem cél beavatkozni e fejlődésbe, amely a nemzetközi légi közlekedéstől eltérő területek ítélkezési gyakorlatától függ” (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-36" href="#t-36">36</a>
</span>).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">42.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E nyilatkozatra az Egyesült Államok által kifejezett aggodalmakat követően került sor. Ezen ország ugyanis felhívta a figyelmet, hogy az ítélkezési gyakorlata akként értelmezte a „testi sérülés” fogalmát, mint amely magában foglalja a szűk értelemben vett testi sérüléshez kapcsolódó pszichés sérülést. Ha tehát a Montreali Egyezmény egyetlen előrelépésként a szűk értelemben vett testi sérülésből eredő pszichés sérülésre utalt, ez az Egyesült Államok számára „visszalépést” (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-37" href="#t-37">37</a>
</span>) jelentene az amerikai ítélkezési gyakorlathoz képest.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">43.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az Egyesült Királyság rámutatott, hogy ha a „pszichés sérülést” úgy határozzák meg, hogy „jelentősnek” minősítik, az is „visszalépést” jelentene. Azok az utasok ugyanis, akik a szűk értelemben vett testi sérüléshez kapcsolódó pszichés sérülésért kártérítést igényelhetnének, anélkül azonban, hogy a pszichés sérülést „jelentősnek” kellene minősíteni, többé nem kaphatnának ilyen kártérítést, ha a Montreali Egyezmény túlzottan megszorítóan határozná meg a „pszichés sérülés” fogalmát. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-38" href="#t-38">38</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">44.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ebben az értelemben az egyezménytervezet 16. cikkének (1) bekezdésében említett „pszichés sérülés” fogalmát és a 16. cikk (2) bekezdésében szereplő fogalommeghatározást törölték. Az e tervezet felülvizsgálata során javasolt különböző megfogalmazásoknak ennélfogva nem célja, hogy akadályozzák az ítélkezési gyakorlat folyamatos fejlődését, amelynek meg kell felelnie egy modern társadalom követelményeinek. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-39" href="#t-39">39</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">c)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A „pszichés sérülés” miatti kártérítés egy modern társadalomban</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">45.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az emberi egészségre vonatkozó jelenlegi megközelítés véleményem szerint eloszlathatja a „testi sérülés” fogalmának jelentésével kapcsolatban fennmaradt utolsó kétségeket.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">46.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Először is, a jelenlegi megközelítés már nem megosztó, hanem azon a megfontoláson alapul, amely szerint a testi és a lelki egészség egy egészet alkot. Az Egészségügyi Világszervezet meghatározása szerint az „egészség” a testi, szellemi és szociális teljes jólétnek állapota és nemcsak betegség vagy fogyatékosság hiánya” (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-40" href="#t-40">40</a>
</span>). Ami az Alapjogi Charta 3. cikkét illeti, emlékeztetek arra, hogy a sérthetetlenséghez való jogot úgy rögzíti, mint minden személy „testi és szellemi sérthetetlenséghez való jogát”. A közlekedés és különösen a gépjárművek használatából eredő polgári jogi felelősségbiztosítás területén a Bíróság megállapította, hogy „a személyi sérülések fogalmába tartozik minden olyan kár […], amely a személy testi épségének sérelméből ered, ideértve mind a testi, mind a lelki szenvedéseket. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-41" href="#t-41">41</a>
</span>) Végül a büntetőjogban a nemzeti jogalkotó az emberi személy elleni bűncselekményeket a testi és lelki épség e kettős összetevőjének hangsúlyozásával vizsgálja, amelyet az erőszak vagy a pszichológiai bántalmazás bűncselekménye megerősít. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-42" href="#t-42">42</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">47.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezért ma alapvető fontosságúnak tűnik a „testi sértés” fogalmának olyan értelmezése, amely a testi sértéssel azonos jogcímen elismeri a pszichés sérülést is, amennyiben az a sérülést elszenvedő személy azon képességét befolyásolja, hogy testét vagy szellemi képességeit tevékenységei gyakorlása során használja. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-43" href="#t-43">43</a>
</span>) Minden olyan szokatlan esemény, amelyet az egyén súlyos és közvetlen életveszélynek érez, mint például egy természeti katasztrófa, terrortámadás, súlyos közlekedési baleset vagy akár egy támadás, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-44" href="#t-44">44</a>
</span>) traumának minősülhet, amely kétségtelenül pszichológiai jellegű, de ugyanolyan valós és pusztító, mint maga a testi sérülés. Ha e pszichés sérüléseket nem vonnánk a „testi sérülés” fogalma alá, az „elavult és tarthatatlan kettősség” lenne. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-45" href="#t-45">45</a>
</span>) Ráadásul hogyan lehetne megmagyarázni, hogy két olyan személyt, akik ugyanazon baleset következtében azonos súlyosságú sérüléseket szenvedtek – az egyik testi, a másik pszichés, vagy akár a szűk értelemben vett testi sérülésből eredő pszichés sérülést, a másik pedig „tisztán pszichés” sérülést –, a légi fuvarozó nem azonos módon kártalanít (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-46" href="#t-46">46</a>
</span>)?</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">48.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor megjegyzem, hogy a Montreali Egyezménynek fordulatot kellett jelentenie a Varsói Egyezmény fő célkitűzéséhez képest, ami a légi fuvarozók felelősségének korlátozása volt az akkor kialakulóban lévő polgári légiközlekedési ágazat növekedésének elősegítése érdekében. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-47" href="#t-47">47</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">49.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Montreali Egyezmény preambulumának második, harmadik és ötödik bekezdéséből kitűnik, hogy a Varsói Egyezmény „aktualizálásának és egységesítésének” célkitűzésén túlmenően az új egyezmény „a nemzetközi légi szállítás megrendelői érdekvédelmének biztosítására, valamint az eredeti állapot helyreállításának elvén alapuló méltányos kártérítésre” irányul a légi fuvarozók objektív felelősségi rendszere révén, a szóban forgó „érdekek méltányos egyensúlyának” megőrzésével. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-48" href="#t-48">48</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">50.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Jelenleg a közlekedési balesetből eredő pszichés sérülések esetén a testi sérülésekhez hasonlóan a légi utasok számára kártérítés nyújtásának lehetővé tétele tökéletesen összhangban állna e célkitűzésekkel.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">51.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Emlékeztetek arra, hogy a bizonyítási teher a légi utast terheli. A légi fuvarozó felelősségét csak akkor lehet megállapítani, ha a sérült utas orvosi szakvélemény alapján bizonyítja, hogy a baleset következtében elszenvedett pszichés sérülés olyan súlyos vagy intenzív, hogy az jelentősen befolyásolja az egészségét, és orvosi kezelés nélkül nem fog enyhülni. E megközelítés lehetővé teszi a légi fuvarozók és az utasok „érdekei méltányos egyensúlyának” megőrzését, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-49" href="#t-49">49</a>
</span>) mivel az előbbiek megvédhetik magukat a csalárd kártérítési igényekkel szemben, és így nem hárul rájuk olyan nagyon súlyos kártérítési teher, amely nehezen azonosítható és kiszámítható, és amely veszélyeztethetné, sőt megbéníthatná gazdasági tevékenységüket. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-50" href="#t-50">50</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">52.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tényezők összességére tekintettel javaslom a Bíróság számára annak megállapítását, hogy a Montreali Egyezmény 17. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a „testi sérülés” fogalma az utas testi épségének sérülésétől függetlenül magában foglalja az utas által valamely baleset következtében elszenvedett pszichés sérülést, amennyiben azt orvosi szakvélemény állapítja meg és orvosi kezelést igényel.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">53.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Figyelemmel az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első kérdésre javasolt válaszra, a kérdést előterjesztő bíróság által feltett második kérdést nem szükséges vizsgálni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">V.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Végkövetkeztetés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">54.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fenti megfontolásokra tekintettel azt javasolom a Bíróságnak, hogy az Oberster Gerichtshof (legfelsőbb bíróság, Ausztria) által előzetes döntéshozatalra előterjesztett első kérdésre a következő választ adja:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-97" title="page-16">
      A nemzetközi légi szállítás egyes szabályainak egységesítéséről szóló, 1999. május 28‑án Montrealban kötött, az Európai Közösség által 1999. december 9‑én aláírt, és annak nevében a 2001. április 5‑i 2001/539/EK tanácsi határozattal jóváhagyott egyezmény 17. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a „testi sérülés” fogalma az utas testi épségének sérülésétől függetlenül magában foglalja az utas által valamely baleset következtében elszenvedett pszichés sérülést, amennyiben azt orvosi szakvélemény állapítja meg és orvosi kezelést igényel.
    </p>
    <div/>
  <hr class="note"/>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-1" href="#c-1">1</a>
</span>) Eredeti nyelv: francia.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-2" href="#c-2">2</a>
</span>) Az 1999. május 28‑án Montrealban kötött, az Európai Közösség által 1999. december 9‑én aláírt, és annak nevében a 2001. április 5‑i 2001/539/EK tanácsi határozattal (HL 2001. L 194., 39. o., magyar nyelvű különkiadás 7. fejezet, 5. kötet, 491. o.) jóváhagyott egyezmény (kihirdette a 2005. évi VII. törvény). Az egyezmény az Európai Unió tekintetében 2004. június 28‑án lépett hatályba.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-3" href="#c-3">3</a>
</span>) A „szűk értelemben vett testi sérülést” úgy kell érteni, mint az utasnak kizárólag a testi épségét érintő sérelmet.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-4" href="#c-4">4</a>
</span>) Lásd e tekintetben: Guégan‑Lécuyer, A., „L’éventualité de préjudices corporels en l’absence de blessures”, Gazette du Palais, Lextenso Éditions, Issy‑les‑Moulineaux, 2015. január 8., 8. sz., 4. o., A szerző megjegyzi, miszerint az, hogy a testi sérülésért járó kártérítésre vonatkozó jog a testi épség sérülésének következményeire összpontosít, azzal magyarázható, hogy e jogterület a testi sérülés alapján épült fel és fejlődik tovább a 19. század végén a munkabalesetekkel összefüggésben, majd a közúti közlekedéshez, a közlekedéshez, az orvosi tevékenységhez, a hibás termékekhez, a bűncselekményekhez és a technológiai katasztrófákhoz kapcsolódó testi sérülések átfogóbb összefüggésében.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-5" href="#c-5">5</a>
</span>) A nemzetközi légifuvarozásra vonatkozó egyes jogszabályok egységesítéséről szóló, Varsóban 1929. október 12‑én aláírt egyezmény (kihirdette: 1936. évi XXVIII. törvény), Egyesült Nemzetek Szerződéseinek Tára, CXXXVII. kötet, 12. o. A továbbiakban: Varsói Egyezmény.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-6" href="#c-6">6</a>
</span>) A légifuvarozók balesetek esetén fennálló felelősségéről szóló, 1997. október 9‑i 2027/97/EK tanácsi rendelet (HL 1997. L 285., 1. o., magyar nyelvű különkiadás 7. fejezet, 3. kötet, 489. o.).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-7" href="#c-7">7</a>
</span>) A 2027/97 rendelet módosításáról szóló, 2002. május 13‑i európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2002. L 140., 2. o.).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-8" href="#c-8">8</a>
</span>) Lásd ebben az értelemben: 2004. április 29‑én letétbe helyezett közösségi jóváhagyó okiratban foglalt, a Montreali Egyezmény által szabályozott kérdésekben az akkori Európai Közösség hatásköréről szóló nyilatkozat.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-9" href="#c-9">9</a>
</span>) Lásd különösen: 2021. május 12‑i Altenrhein Luftfahrt ítélet (C‑70/20, EU:C:2021:379, 30. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-10" href="#c-10">10</a>
</span>) Lásd ezen ítélet 25. pontját.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-11" href="#c-11">11</a>
</span>) 2010. május 6‑i Walz ítélet (C‑63/09, EU:C:2010:251, 21. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-12" href="#c-12">12</a>
</span>) Lásd ebben az értelemben: 2010. május 6‑i Walz ítélet (C‑63/09, EU:C:2010:251, 22. és 23. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-13" href="#c-13">13</a>
</span>) A szerződések jogáról szóló, 1969. május 23‑i Bécsi Egyezmény, Egyesült Nemzetek Szerződéseinek Tára 1155. kötet, 331. o.; a továbbiakban: Bécsi Egyezmény).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-14" href="#c-14">14</a>
</span>) 2021. május 12‑i Altenrhein Luftfahrt ítélet (C‑70/20, EU:C:2021:379, 31. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-15" href="#c-15">15</a>
</span>) Lásd e tekintetben: 2016. február 17‑i Air Baltic Corporation ítélet (C‑429/14, EU:C:2016:88, 23. és 34. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-16" href="#c-16">16</a>
</span>) A másik három változat, amelyek nem minősülnek az unió hivatalos nyelveinek, az arab, a kínai és az orosz, ezek mindegyike szintén a testi sérülés fogalmához kapcsolódik.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-17" href="#c-17">17</a>
</span>) Lásd: Académie française szótára, 9. kiadás.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-18" href="#c-18">18</a>
</span>) Lásd: Académie française szótára, 9. kiadás.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-19" href="#c-19">19</a>
</span>) Lásd ebben az értelemben: International Union of Aviation Insurers által ismertetett vélemény, légi közlekedési jogról szóló nemzetközi konferencia, Montréal, 1999. május 10–28., II. kötet, Dokumentumok, DCW Doc 28. sz., 1999. május 13., 156. o.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-20" href="#c-20">20</a>
</span>) Lásd e tekintetben: a légi közlekedési jogról szóló nemzetközi konferencia valamennyi vitája és munkálatai, Montréal, 1999. május 10–28., Doc 9775‑DC/2, I. kötet – Jegyzőkönyvek, II. kötet – Dokumentumok és III. kötet – Előkészítő munkálatok.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-21" href="#c-21">21</a>
</span>) Lásd: a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet jogi bizottságának 1997. április 28‑május 9. közötti 30. ülése által jóváhagyott, a nemzetközi légi szállítás egyes szabályainak egységesítéséről szóló egyezménytervezet, légi közlekedési jogról szóló nemzetközi konferencia, Montréal, 1999. május 10–28., III. kötet – Előkészítő munkálatok, Doc 9636‑LC/190, 145‑ 224. o., különösen 212. o.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-22" href="#c-22">22</a>
</span>) Lásd: a nemzetközi légi szállítás egyes szabályainak egységesítéséről szóló egyezménytervezet, légi közlekedési jogról szóló nemzetközi konferencia, Montréal, 1999. május 10–28., II. kötet – Dokumentumok, DCW DOC 4. sz., 38. o. és III. kötet – Előkészítő munkálatok, 276. o.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-23" href="#c-23">23</a>
</span>) Lásd e tekintetben: a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet jogi bizottságának 1997. április 28‑május 9. közötti 30. ülése által jóváhagyott és a „varsói rendszer” korszerűsítésével és megerősítésével foglalkozó különleges csoport által módosított (Montréal, 1998. április 14–18.), a nemzetközi légi szállítás egyes szabályainak egységesítéséről szóló egyezménytervezet, légi közlekedési jogról szóló nemzetközi konferencia, Montréal, 1999. május 10–28., II. kötet – Dokumentumok, DCW DOC 3. sz., 18. o.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-24" href="#c-24">24</a>
</span>) Légi közlekedési jogról szóló nemzetközi konferencia, Montréal, 1999. május 10–28., II. kötet – Dokumentumok, a nemzetközi légi szállítás egyes szabályainak egységesítéséről szóló egyezménytervezetre vonatkozó, Norvégia és Svédország (DCW Doc 10. sz., 97.), a Latin‑Amerikai Polgári Repülési Bizottság (DCW Doc 14. sz., 115. o.) és Kolumbia (DCW Doc 31. sz., 191. o.) által ismertetett észrevételek.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-25" href="#c-25">25</a>
</span>) Lásd e tekintetben Chile küldöttségének a nemzetközi légi szállítás egyes szabályainak egységesítéséről szóló egyezménytervezetre vonatkozó álláspontját, légi közlekedési jogról szóló nemzetközi konferencia, Montreal, 1999. május 10–28., I. kötet, jegyzőkönyvek, 67. o.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-26" href="#c-26">26</a>
</span>) Lásd e tekintetben a Dominikai Köztársaság küldöttségének a nemzetközi légi szállítás egyes szabályainak egységesítéséről szóló egyezménytervezetre vonatkozó álláspontját, légi közlekedési jogról szóló nemzetközi konferencia, Montreal, 1999. május 10–28., I. kötet, jegyzőkönyvek, 68. o.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-27" href="#c-27">27</a>
</span>) Ezek – hogy csak néhányat említsünk – Kanada, Chile, Kolumbia, Dánia, Spanyolország, Finnország, Franciaország, a Dominikai Köztársaság, az Egyesült Királyság, a Svájc és Kanada küldöttsége.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-28" href="#c-28">28</a>
</span>) Lásd Pakisztán küldöttségének a nemzetközi légi szállítás egyes szabályainak egységesítéséről szóló egyezménytervezetre vonatkozó álláspontját, légi közlekedési jogról szóló nemzetközi konferencia, Montreal, 1999. május 10–28., I. kötet, jegyzőkönyvek, 70. o.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-29" href="#c-29">29</a>
</span>) Lásd Olaszország küldöttségének a nemzetközi légi szállítás egyes szabályainak egységesítéséről szóló egyezménytervezetre vonatkozó álláspontját, Montreal, 1999. május 10–28., I. kötet – Jegyzőkönyvek, 70. o.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-30" href="#c-30">30</a>
</span>) Lásd: légi közlekedési jogról szóló nemzetközi konferencia, Montréal, 1999. május 10–28., I. kötet – Jegyzőkönyvek. A német és a francia küldöttség úgy vélte, hogy a francia szöveg a „testi sérülést” és a „pszichés sérülést” is magában foglalja, hogy a problémakört mindig is egyben kezelték, és hogy az értelmezési nehézség az angol változat sajátossága (68. o.). A spanyol küldöttség a „pszichés sérülés” kifejezett említését támogatta, de úgy vélte, hogy a „testi sérülés” francia fogalma megfelelő kompromisszum, amely már magában foglalja a „pszichés sérülést” (74. o.).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-31" href="#c-31">31</a>
</span>) Lásd: légi közlekedési jogról szóló nemzetközi konferencia, Montréal, 1999. május 10–28., I. kötet – Jegyzőkönyvek, 70. o.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-32" href="#c-32">32</a>
</span>) Lásd: Etiópia, India és Szingapúr küldöttségének a nemzetközi légi szállítás egyes szabályainak egységesítéséről szóló egyezménytervezetre vonatkozó álláspontját, légi közlekedési jogról szóló nemzetközi konferencia, Montréal, 1999. május 10–28., I. kötet – Jegyzőkönyvek, 70–72. o.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-33" href="#c-33">33</a>
</span>) A francia küldöttség emlékeztet arra, hogy a viták során konszenzus született az olyan „pszichés sérülés” elismeréséről, amely nem kapcsolódik közvetlenül a szűk értelemben vett testi sérüléshez. Lásd ebben az értelemben: légi közlekedési jogról szóló nemzetközi konferencia, Montréal, 1999. május 10–28., I. kötet – Jegyzőkönyvek, DCW‑Min. FCG/1, 120. o.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-34" href="#c-34">34</a>
</span>) Lásd ezzel kapcsolatban: légi közlekedési jogról szóló nemzetközi konferencia, Montréal, 1999. május 28., II. kötet – Dokumentumok, DCW‑FCG Doc 1. sz., 495. o.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-35" href="#c-35">35</a>
</span>) Lásd: McKay, C., „The Montreal Convention: Can passengers finally recover for mental injuries?”, Vanderbilt Journal of Transnational Law, 41. kötet, 4. sz., 2008. január, 1075. o.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-36" href="#c-36">36</a>
</span>) Hatodik közgyűlés jegyzőkönyve, 1999. május 27., légi közlekedési jogról szóló nemzetközi konferencia, Montreal, 1999. május 10–28., I. kötet – Jegyzőkönyvek, 240. és 243. o., valamint II. kötet – Dokumentumok, 285. o. (szabad fordítás).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-37" href="#c-37">37</a>
</span>) Légi közlekedési jogról szóló nemzetközi konferencia, Montréal, 1999. május 10–28., I. kötet – Jegyzőkönyvek, 112. o. (szabad fordítás).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-38" href="#c-38">38</a>
</span>) Lásd ebben az értelemben: légi közlekedési jogról szóló nemzetközi konferencia, Montréal, 1999. május 10–28., I. kötet – Jegyzőkönyvek, 115. o.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-39" href="#c-39">39</a>
</span>) Lásd ebben az értelemben: légi közlekedési jogról szóló nemzetközi konferencia, Montréal, 1999. május 10–28. I. kötet – Jegyzőkönyvek, 201. o.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-40" href="#c-40">40</a>
</span>) Az Egészségügyi Világszervezet Alkotmánya (kihirdette: 1948. évi XII. törvény) preambulumának első bekezdése, amelyet az 1946. június 19‑július 22. között New Yorkban tartott Nemzetközi Egészségügyi Értekezlet hagyott jóvá és 1948. április 7‑én lépett hatályba.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-41" href="#c-41">41</a>
</span>) 2013. október 24‑i Haasová ítélet (C‑22/12, EU:C:2013:692, 47. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-42" href="#c-42">42</a>
</span>) Lásd különösen a francia jogban: code pénal (büntető törvénykönyv) 222–14–3. cikk (JORF 2010. július 10., 0158. sz.).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-43" href="#c-43">43</a>
</span>) Lásd e tekintetben: De Mol, J., Le dommage psychique – Du traumatisme à l’expertise, Larcier, Brüsszel, 2012., Lásd szintén, a pszichológiai integritás jogi elismerésének és védelmének szükségességét illetően: Bublitz, J‑C., „The Nascent Right to Psychological Integrity and Mental Self‑Determination” in: von Arnauld, A., von der Decken, K. és Susi, M., The Cambridge handbook of new human rights: recognition, novelty, rhetoric, Cambridge University Press, Cambridge, 2020., 387–403. o.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-44" href="#c-44">44</a>
</span>) Lásd ezzel kapcsolatban: De Mol, J., Le dommage psychique – Du traumatisme à l’expertise, Larcier, Brüsszel, 2012., 10. o.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-45" href="#c-45">45</a>
</span>) Andrews, C., „Psychiatric Injury in Aviation Accidents under the Warsaw and Montreal Conventions: The Interface between Medicine and Law”, The Journal of air law and commerce, 76. kötet, 1. szám, 2011. január, 39. o. (Szabad fordítás).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-46" href="#c-46">46</a>
</span>) Lásd ebben az értelemben Norvégia és Svédország küldöttségének észrevételeit a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet Jogi Bizottságának 1997. április 28. és május 9. között tartott 30. ülésszakán jóváhagyott, a nemzetközi légi szállítás egyes szabályainak egységesítéséről szóló egyezménytervezetre vonatkozóan, amelyet a „varsói rendszer” korszerűsítésével és egységesítésével foglalkozó különleges csoport módosított, Montreal, 1998. április 14–18., légi közlekedési jogról szóló nemzetközi konferencia, Montreal, 1999. május 10–28., DCW Doc 10. sz., II. kötet – Dokumentumok, 97. o.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-47" href="#c-47">47</a>
</span>) Lásd: első közgyűlés jegyzőkönyve, 1999. május 10., légi közlekedési jogról szóló nemzetközi konferencia, Montreal, 1999. május 10–28., I. kötet – Jegyzőkönyvek, 37. o.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-48" href="#c-48">48</a>
</span>) Lásd: 2021. május 12‑i Altenrhein Luftfahrt ítélet (C‑70/20, EU:C:2021:379, 36. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-49" href="#c-49">49</a>
</span>) Lásd: McKay, C., „The Montreal Convention: Can passengers finally recover for mental injuries?”, Vanderbilt Journal of Transnational Law, 41. kötet, 4. sz., 2008. január, 1069. o.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-50" href="#c-50">50</a>
</span>) Lásd analógia útján: 2020. szeptember 3‑i NIKI Luftfahrt ítélet (C‑530/19, EU:C:2020:635, 40. pont).</p>
</body>
</html>
