(1)

Az (EU) 2016/429 rendelet megállapítja az állatra vagy emberre nézve fertőző állatbetegségekkel szembeni megelőzésre és járványvédelemre vonatkozó szabályokat, ideértve a betegséggel kapcsolatos tudatosságra, a felkészültségre és védekezésre vonatkozó szabályokat is. Az (EU) 2016/429 rendelet ezen belül betegségspecifikus szabályokat ír elő az 5. cikkében felsorolt betegségek megelőzésére az azok elleni védekezésre.

(2)

Az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2) az (EU) 2016/429 rendeletet kiegészítő szabályokat állapít meg egyes jegyzékbe foglalt, az (EU) 2018/1882 bizottsági végrehajtási rendelet (3) szerinti betegségek, különösen az A, B és C kategóriájú betegségek megelőzése és az e betegségekkel szembeni védekezés tekintetében. Az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet korlátozás alatt álló körzet létrehozását írja elő az A kategóriájú betegségek megjelenése esetén, továbbá az A kategóriájú betegségek terjedésének megfékezését célzó intézkedések részeként korlátozásokat és feltételeket vezet be az állatok és az azokból származó termékek korlátozás alatt álló körzeteken belüli és e körzetekből történő mozgatására vonatkozóan.

(3)

Az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet és az (EU) 2020/692 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (4) eltérő fogalommeghatározásokat tartalmaz az „állati bél” tekintetében; a helyes fogalommeghatározás az (EU) 2020/692 felhatalmazáson alapuló rendeletben szereplő fogalommeghatározás. Az (EU) 2016/429 rendeletben meghatározott állategészségügyi követelményeket kiegészítő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok rendelkezései közötti koherencia biztosítása érdekében az „állati bél” (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendeletben meghatározott fogalommeghatározását helyesbíteni kell és össze kell hangolni az (EU) 2020/692 felhatalmazáson alapuló rendeletben szereplő fogalommeghatározással.

(4)

Az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 23. cikkének c) pontja lehetővé teszi az illetékes hatóság számára, hogy eltérést engedélyezzen a korlátozás alatt álló körzetben alkalmazandó intézkedésektől, amennyiben A kategóriájú betegség tör ki egy olyan létesítményben, ahol legfeljebb 50 fogságban tartott madarat tartanak, a korlátozás alatt álló körzet létrehozására vonatkozó, az említett felhatalmazáson alapuló rendelet 21. cikkében foglalt rendelkezésekből eredő kötelezettség alól azonban nem. Ez a kötelezettség szükségtelen kereskedelmi korlátozásokat eredményezhet, és indokolatlan terhet róhat a gazdasági szereplőkre és az illetékes hatóságokra.

(5)

Az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendeletben előírt járványvédelmi intézkedéseknek arányosaknak kell lenniük a kapcsolódó kockázatokkal. Bizonyos körülmények között, ha egy legfeljebb 50 fogságban tartott madarat tartó létesítmény nem érintkezik közvetlenül vagy közvetve más, baromfit vagy fogságban tartott madarakat tartó létesítményekkel, jelentéktelen lehet annak a kockázata, hogy egy ilyen járvány hozzájárul a betegség terjedéséhez. Ezért az illetékes hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy eltérjenek a korlátozás alatt álló körzet létesítésére vonatkozó követelménytől, ha A kategóriájú betegség tör ki egy legfeljebb 50 fogságban tartott madarat tartó létesítményben, amennyiben az illetékes hatóság által végzett kockázatértékelés azt mutatja, hogy a létesítmény nem érintkezik közvetlenül vagy közvetve baromfival vagy más, fogságban tartott madarakat tartó létesítményekkel.

(6)

Ezért az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 21. cikkének (3) bekezdését módosítani kell annak érdekében, hogy a legfeljebb 50 fogságban tartott madarat tartó létesítmények azon helyek közé tartozzanak, ahol A kategóriájú betegség megjelenése esetén az illetékes hatóság bizonyos körülmények között dönthet arról, hogy létre kell-e hozni korlátozás alatt álló körzetet.

(7)

Az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 28. és 43. cikke meghatározza az állatok és termékek védő-, illetve felügyeleti körzetekben történő mozgatására vonatkozó tilalmaktól való eltérés engedélyezésének általános feltételeit. Ezek az általános feltételek meghatározzák azokat az intézkedéseket, amelyeket az illetékes hatóságnak alkalmaznia kell annak biztosítása érdekében, hogy az A kategóriájú betegségek ilyen mozgatás során történő terjedésének kockázata elenyésző legyen. Ezek az intézkedések magukban foglalnak bizonyos szigorú, kiegészítő biológiai védelmi intézkedéseket valamennyi, a származási létesítménytől az abban a rendeltetési létesítményben történő kirakodásig tartó szállítási művelet során, amelyet az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 28. és 43. cikkével összhangban a származási létesítmény szerinti illetékes hatóság jelölt ki. Amennyiben a származási létesítmény szerinti illetékes hatóság eltér a rendeltetési létesítmény szerinti illetékes hatóságtól, előfordulhat, hogy a származási létesítmény szerinti illetékes hatóság nem tudja garantálni az összes említett intézkedés végrehajtását, különösen abban az esetben, ha nem ismeri a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó állatokat tartó létesítmények elhelyezkedését, nem tudja kiválasztani az e helyszíneket elkerülő útvonalat, vagy nem tudja biztosítani, hogy a kijelölt rendeltetési létesítményben történő kirakodáskor kiegészítő biológiai védelmi intézkedéseket hajtsanak végre.

(8)

Továbbá, ha a származási létesítmény szerinti illetékes hatóság nem azonos a kijelölt rendeltetési létesítmény szerinti illetékes hatósággal, a származási létesítmény szerinti illetékes hatóságnak értesítenie kell a rendeltetési létesítmény szerinti illetékes hatóságot a kijelölésről. Az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 28. és 43. cikkében meghatározott valamennyi intézkedés helyes végrehajtásának biztosítása érdekében azonban a rendeltetési létesítményt a származási létesítmény szerinti illetékes hatóságnak a rendeltetési létesítmény szerinti illetékes hatósággal együttműködve kell kijelölnie. Ezért az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 28. cikkének (3) bekezdését és 43. cikkének (3) bekezdését ennek megfelelően módosítani kell.

(9)

Az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 30. cikkének (2) bekezdése és 46. cikkének (2) bekezdése egyedi feltételeket határoz meg a fiatal tojóbaromfiknak az A kategóriájú betegség megjelenésére válaszul létrehozott védő- és felügyeleti körzetekben található létesítményekből történő mozgatása engedélyezésére vonatkozóan. E cikkekkel összhangban az illetékes hatóság csak akkor engedélyezheti az ilyen mozgatásokat, ha a rendeltetési létesítményben nincsenek más, jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatok. A gyakorlatban egyes esetekben azok a tojótyúkokat tartó létesítmények, ahol a fiatal tojóbaromfikat mozgatják, több, az (EU) 2016/429 rendelet 4. cikkének 39. pontjában meghatározott járványügyi egységből állhatnak, amelyeket különböző időpontokban kell megtölteni annak érdekében, hogy az év során biztosítani tudják a folyamatos tojástermelést. Ezért az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 30. cikkének (2) bekezdését és 46. cikkének (2) bekezdését módosítani kell annak érdekében, hogy lehetővé tegye a fiatal tojóbaromfiknak a védő- vagy megfigyelési körzetből egy olyan létesítményen belüli üres járványügyi egységbe történő mozgatását is, ahol jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó állatokat tartanak más járványügyi egységekben.

(10)

Az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 39. és 55. cikke meghatározza a védő-, illetve felügyeleti körzetekben alkalmazott járványvédelmi intézkedések megszüntetésére vonatkozó feltételeket. Az előzetes tisztítás és fertőtlenítés olyan alapvető intézkedések, amelyeket hatékonyan kell végrehajtani annak érdekében, hogy elkerülhető legyen az A kategóriájú betegség fertőzött létesítményből való terjedése. A tisztításra és fertőtlenítésre vonatkozó eljárásokat az említett felhatalmazáson alapuló rendelet IV. mellékletének A. és B. pontja határozza meg. Ezen eljárások szerint az előzetes tisztítás és fertőtlenítés akkor fejeződik be, ha a fertőtlenítőszer legalább 24 órán keresztül a kezelt felületen maradt. Az A kategóriájú betegségekkel szembeni védekezésre és a mentesítésre vonatkozó jól ismert elvként a korlátozás alá vont körzetekben végrehajtandó intézkedések minimális időtartamát csak az előzetes tisztítás és fertőtlenítés elvégzését követően kell figyelembe venni.

(11)

Az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 39. és 55. cikkének jelenlegi szövege nem egyértelmű a védő- és felügyeleti körzetekben végrehajtandó intézkedések minimális időtartamának kezdő időpontját illetően, és ez ahhoz vezethet, hogy a tagállamok az említett követelményt eltérő módon hajtják végre. Ezért az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 39. és 55. cikkét módosítani kell annak érdekében, hogy egyértelműen meghatározásra kerüljön az a kezdő időpont, amelytől a védő- és felügyeleti körzetekben alkalmazott intézkedések minimális időtartamát számítani kell.

(12)

Az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 31. cikke (1) bekezdésének a) pontja lehetővé teszi az illetékes hatóság számára, hogy engedélyezze a keltetőtojások mozgatását egy védőkörzetben található létesítményből egy ugyanazon tagállamban található keltetőbe, és a mozgatásnak a keltetőtojások egy védőkörzetben található létesítményből a felügyeleti körzetben található keltetőbe történő mozgatását is magában kell foglalnia. Az említett felhatalmazáson alapuló rendelet 46. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott rendelkezésekkel összhangban azonban a felügyeleti körzetből származó naposcsibék ugyanazon tagállam létesítményeibe történő mozgatása csak akkor engedélyezhető, ha az állatok a felügyeleti körzetben található létesítményekből származó tojásokból keltek ki. Ezért az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 46. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében az illetékes hatóság nem engedélyezheti a védőkörzetben található létesítményekből származó tojásokból kikelt naposcsibék felügyeleti körzetből történő mozgatását.

(13)

Az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 30. cikke (1) bekezdésének a) pontja lehetővé teszi a naposcsibék védőkörzeten belüli létesítményből történő mozgatását, amennyiben azok korlátozás alatt álló körzetből származó tojásokból keltek ki. Következésképpen az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 30. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint az illetékes hatóság bizonyos feltételek teljesülése esetén engedélyezheti a védőkörzeten belüli létesítményekből származó tojásokból kikelt naposcsibék korlátozás alatt álló körzetből történő mozgatását. Az illetékes hatóság számára azt is lehetővé kell tenni, hogy hasonló feltételek teljesülése esetén engedélyezze a védőkörzeten belüli létesítményekből származó tojásokból kikelt naposcsibék felügyeleti körzetből történő mozgatását. A 46. cikk (1) bekezdésének a) pontját ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(14)

Az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 52. cikke rendelkezik azokról az egyedi feltételekről, amelyeket akkor kell teljesíteni, amikor az illetékes hatóság engedélyezi a felügyeleti körzetben előállított növényi eredetű takarmány-alapanyagok, illetve a szalma mozgatását. Az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 52. cikkének jelenlegi megfogalmazása úgy értelmezhető, hogy az említett cikk a)–d) pontjában felsorolt valamennyi feltételnek teljesülnie kell. Az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 52. cikkének d) pontja azonban arra az esetre utal, amikor a növényi eredetű takarmány-alapanyagokat, illetve a szalmát az említett felhatalmazáson alapuló rendelet VIII. mellékletében meghatározott kockázatcsökkentő kezelések legalább egyikének alávetették. A kockázatcsökkentő kezelés alkalmazásának következtében a növényi eredetű takarmány-alapanyagok, illetve a szalma biztonságos termékké válnak, és ezért a felügyeleti körzeten kívülre mozgathatók. Ezen túlmenően az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 36. cikke rendelkezik a növényi eredetű takarmány-alapanyagok, illetve a szalma védőkörzetből történő mozgatásának engedélyezésére vonatkozó egyedi feltételekről. Az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 36. cikkének megfelelően a növényi eredetű takarmány-alapanyagok, illetve a szalma védőkörzetből történő mozgatása akkor engedélyezhető, ha azokat alávetették legalább egy, az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet VIII. melléklete szerinti kockázatcsökkentő kezelésnek. Ezenkívül az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 52. cikkének a)–d) pontjában meghatározott feltételek hasonlóak az említett felhatalmazáson alapuló rendelet 36. cikkében meghatározottakhoz. Ezért a felügyeleti körzetben előállított növényi eredetű takarmány-alapanyagok, illetve a szalma mozgatására nem vonatkozhatnak szigorúbb feltételek, mint amelyek a védőkörzetben előállított növényi eredetű takarmány-alapanyagok, illetve a szalma mozgatására vonatkoznak. Az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 52. cikkét ezért helyesbíteni kell annak érdekében, hogy hasonló feltételek teljesülése esetén a felügyeleti körzetben hasonló korlátozások legyenek érvényben, mint a védőkörzetben.

(15)

Az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 59. cikkének (2) bekezdése meghatározza az A kategóriájú betegség megjelenése által érintett létesítmények újratelepítésére szánt, jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatokra vonatkozó követelményeket. Ezeknek az állatoknak olyan létesítményből kell származniuk, amely nem korlátozás alatt álló körzetben található, és amelyre az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet II. részének II. fejezetében a tartott szárazföldi állatok A kategóriájú betegségei tekintetében előírt járványvédelmi intézkedések vonatkoznak. Az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 59. cikke (2) bekezdésének a) pontja azonban tévesen az említett felhatalmazáson alapuló rendelet III. fejezetében előírt korlátozásokra hivatkozik. Ezért az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 59. cikke (2) bekezdésének a) pontját helyesbíteni kell, hogy az az említett felhatalmazáson alapuló rendelet II. fejezetében előírt korlátozásokra hivatkozzon.

(16)

Az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 27. és 42. cikke az állatokra, termékekre és egyéb anyagokra vonatkozó, a védő- és felügyeleti körzeteken belüli, azokból kiinduló vagy azokba irányuló tevékenységekkel kapcsolatos tilalmakat állapít meg, beleértve a mozgatásokat is. Ezeket a tilalmakat az említett felhatalmazáson alapuló rendelet VI. mellékletében szereplő táblázat sorolja fel. A szóban forgó táblázat szerint tilos a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatok korlátozás alatt álló körzetben található létesítményekbe történő mozgatása annak megakadályozása érdekében, hogy megnövekedjen az olyan tartott állatok állománya, amelyek fogékonyak az adott körzetben megerősítetten előforduló A kategóriájú betegségre. A keltetőtojások korlátozás alatt álló körzetben található keltetőbe történő mozgatása nyomán naposcsibék kelhetnek ki, ami növeli a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatok állományát a korlátozás alatt álló körzetben. Ezért az ilyen mozgatás ellentétes lenne a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatok korlátozás alatt álló körzetben található létesítményekbe történő mozgatására vonatkozó tilalom céljával. Következésképpen az ilyen mozgatást általános szabályként tiltottnak kell tekinteni. Az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet VI. mellékletében szereplő táblázat azonban tévesen csak a korlátozás alatt álló körzetben található létesítményekből származó keltetőtojások mozgatásának tilalmát sorolja fel. Ezért az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet VI. mellékletében szereplő táblázat szövegét helyesbíteni kell, hogy az a keltetőtojások korlátozás alatt álló körzetben található létesítményekbe történő mozgatásának tilalmára is hivatkozzon.

(17)

Emellett az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet VI. mellékletében a növényi eredetű takarmány-alapanyagok, illetve a szalma mozgatására vonatkozóan felsorolt tilalom tévesen a védőkörzetből származó takarmány-alapanyagokra korlátozódik, lehetővé téve a felügyeleti körzetben előállított növényi eredetű takarmány-alapanyagok, illetve szalma mozgatását, ami a betegség terjedésének kockázatát jelentheti. Az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet VI. mellékletét ezért helyesbíteni kell azért, hogy tilos legyen a korlátozás alatt álló körzetben előállított növényi eredetű takarmány-alapanyagok, illetve szalma mozgatása.

(18)

Az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet VII. melléklete kockázatcsökkentő kezeléseket ír elő a korlátozás alatt álló körzetből származó állati eredetű termékek, különösen a hús, az állati belek és a tej tekintetében. E kezeléseknek, amelyek inaktiválják a kórokozókat, összhangban kell állniuk a meglévő uniós jogszabályokkal, a nemzetközi szabványokkal és az új tudományos bizonyítékokkal. Az említett mellékletnek a juh- és kecskehimlő vírusára vonatkozó bejegyzése ezen termékek tekintetében jelenleg üres, mivel az eddig kapott kezelésekre vonatkozóan nem állnak rendelkezésre tudományos adatok vagy tanulmányok. Mivel az Unióban a közelmúltban megjelent a juhhimlő és a kecskehimlő, az ilyen járványkitörések ellen küzdő tagállamok számára lehetővé kell tenni a védő- és felügyeleti körzetekből származó kecske- és juhfélék húsának és tejének kezelését. Az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet VII. melléklete nem rendelkezik ilyen kezelésekről, mivel a Bizottság a Capripox vírusokat vizsgáló uniós referencialaboratóriumtól megrendelt tanulmány eredményeire, illetve az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) által adott további tudományos szakvéleményre vár. Figyelembe véve azonban a juh- és a kecskehimlő vírusa, valamint a bőrcsomósodáskór vírusa közötti hasonlóságot – ugyanis mindkettő a Poxviridae családba és a Capripoxvirus nemzetségbe tartozik –, az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet VII. mellékletének vonatkozó táblázatában helyénvaló engedélyezni a kockázatcsökkentő kezelések alkalmazását. A juhhimlőre és a kecskehimlőre vonatkozó kockázatcsökkentő kezelések alkalmazását felül kell vizsgálni, amint további tudományos bizonyítékok állnak rendelkezésre.

(19)

A Hatóság egy közelmúltbeli tudományos szakvéleményben (5) értékelte az állati eredetű termékek és egyéb anyagok egyes kockázatcsökkentő kezeléseinek hatékonyságát az A kategóriájú betegségek tekintetében. Egyéb kezelések mellett a Hatóság úgy ítélte meg, hogy a húsnak a legalább 30 percig 70 °C-os maghőmérsékletet elérő hőkezelése hatékony módszer az afrikai sertéspestis vírusának inaktiválására. Ezért az új tudományos bizonyítékok alapján és az Állategészségügyi Világszervezet (OMSA) afrikai sertéspestisre vonatkozó nemzetközi szabványával (6) összhangban az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet VII. mellékletét ennek megfelelően módosítani kell, hogy az az afrikai sertéspestisre vonatkozó további kockázatcsökkentő kezelést tartalmazzon.

(20)

Az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet VIII. melléklete meghatározza „a védőkörzetből származó nem állati eredetű termékekre vonatkozó kockázatcsökkentő kezeléseket”, bár ezekre a kezelésekre az említett felhatalmazáson alapuló rendelet 52. cikke is hivatkozik, amely a növényi eredetű takarmány-alapanyagok, illetve a szalma felügyeleti körzetből történő mozgatásának engedélyezését érintő egyedi feltételekre vonatkozik. Ezért indokolt helyesbíteni az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet VIII. mellékletének címét, hogy az „a korlátozás alatt álló körzetből származó nem állati eredetű termékek kockázatcsökkentő kezelésére” hivatkozzon.

(21)

Az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

1.

A 21. cikk (3) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

2.

A 28. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

3.

A 30. cikk (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

4.

A 39. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

5.

A 43. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

6.

A 46. cikk (1) bekezdésének a) pontja a következőképpen módosul:

7.

A 46. cikk (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

8.

Az 55. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

9.

A VII. mellékletben a húsra, az állati bélre és a tejre vonatkozó első táblázat helyébe az e rendelet mellékletében szereplő táblázat lép.

1.

A 2. cikk 10. pontjában a „bél” meghatározása helyébe a következő meghatározás lép:

2.

Az 52. cikk c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

3.

Az 59. cikk (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

4.

A VI. mellékletben szereplő táblázatot a következőképpen kell helyesbíteni:

5.

A VIII. melléklet címe helyébe a következő szöveg lép:

„ KOCKÁZATCSÖKKENTŐ KEZELÉSEK A KORLÁTOZÁS ALATT ÁLLÓ KÖRZETBŐL SZÁRMAZÓ NEM ÁLLATI EREDETŰ TERMÉKEK ESETÉBEN ”.