<!DOCTYPE html PUBLIC "yes" "xhtml1-strict.dtd">
<html xmlns="http://www.w3.org/1999/xhtml">
<!--GENDOC2XHTML # converter_version: 1.2.14-->
  <head>
    <title>2025-01-202501C116202303460-00-TRA-DOC-HU-CONCL-C-0346-23-202407171-07_00</title>
    <meta content="text/html; charset=utf-8" http-equiv="Content-Type"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGeneratedDate"/>
    <meta content="0" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_ContentBits"/>
    <meta content="Commission Use" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Name"/>
    <meta content="hu-HU" name="Gendoc_Lang"/>
    <meta content="" name="Gendoc_GenerationDate"/>
    <meta content="" name="IsFlattened"/>
    <meta content="1" name="NumProc"/>
    <meta content="Final" name="Gendoc_EditionType"/>
    <meta content="0001" name="Gendoc_CaseNumberSuite"/>
    <meta content="5/02/2025 14:56:37" name="Gendoc_LastVerificationDate"/>
    <meta content="" name="Gendoc_ProcedureNumber"/>
    <meta content="hu" name="Gendoc_LangCode"/>
    <meta content="CNC" name="TypeDoc"/>
    <meta content="7PqYrYVdXNun+1eScSSRRb+jhTIPKXqMkHjpg3pwo1zrjbYH0lmOwB8XJNwuf8N6Cn7OG6E6zkgQZJkRnl55P7lHuYcSbPs03qBtclKnSnF8SBvr6mV8OTsF1VLTShsJUqRMdipeBeW28fpL+jweWhF8sJIlCPvGWUlBZeO1HAs=" name="GenDocUID"/>
    <meta content="P" name="TypeProc"/>
    <meta content="" name="CreateCustomParts"/>
    <meta content="OK" name="ReadyToPublish"/>
    <meta content="emn" name="Gendoc_User"/>
    <meta content="" name="EP_Mode"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGenerated"/>
    <meta content="" name="Gendoc_Vademecum"/>
    <meta content="true" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Enabled"/>
    <meta content="8bfd3383-70fc-4ab6-80b0-6208178bc127" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_ActionId"/>
    <meta content="0346" name="NumeroOrdre"/>
    <meta content="2023" name="Annee"/>
    <meta content="P" name="Gendoc_ProcedureType"/>
    <meta content="" name="EP_Version"/>
    <meta content="HU" name="Langue"/>
    <meta content="emn" name="Gendoc_DGTGeneratedUser"/>
    <meta content="b24c8b06-522c-46fe-9080-70926f8dddb1" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_SiteId"/>
    <meta content="FAST_document_go_ok" name="Gendoc_LastVerificationStatus"/>
    <meta content="CNC_C" name="Gendoc_GendocTemplateType"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlockFlatP"/>
    <meta content="GenDoc 16-08-24 10:33:49" name="Created"/>
    <meta content="" name="Canevas3_Vademecum"/>
    <meta content="2024-09-17T12:12:47Z" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_SetDate"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlock"/>
    <meta content="" name="Gendoc_CaseYear"/>
    <meta content="false" name="Generation_In_Progress"/>
    <meta content="C" name="Juridiction"/>
    <meta content="1153c3a873924187b9bd146c7d7d084b" name="DocumentIdentifier"/>
    <meta content="0346" name="Gendoc_CaseNumber"/>
    <meta content="ImportedWithoutSource" name="SdlIdentifier"/>
    <meta content="RP" name="NatureAff"/>
    <meta content="RP" name="Gendoc_CaseNature"/>
    <meta content="0001" name="NumSuite"/>
    <meta content="C" name="Gendoc_Juridiction"/>
    <meta content="Standard" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Method"/>
  </head>
  <body>
    <div style="header">
      <div id="rId24" style="first"/>
      <div id="rId20" style="even">Medina főtanácsnok indítványa – C‑346/23. sz. ügy</div>
      <div id="rId21" style="default">Banco Santander (Az egyéni fogyasztók képviselete)</div>
    </div>
    <p class="C36Centre" id="para-1" title="page-1">
      LAILA MEDINA
    </p>
    <p class="C36Centre" id="para-2" title="page-1">
      FŐTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA
    </p>
    <p class="C36Centre" id="para-3" title="page-1">
      Az ismertetés napja: 2024. szeptember 5. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-1" href="#t-1">1</a>
</span>)
      
    </p>
    <p class="C38Centregrasgrandespacement" id="para-4" title="page-1">
      C‑346/23. sz. ügy
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-5" title="page-1">
      Banco Santander SA, a Banco Banif SA jogutódja
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-6" title="page-1">
      kontra
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-7" title="page-1">
      Asociación de Consumidores y Usuarios de Servicios Generales-Auge, tagjai, Andrea és Alberto képviseletében
    </p>
    <p class="C39Centreespacement" id="para-8" title="page-1">
      (a Tribunal Supremo [legfelsőbb bíróság, Spanyolország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)
    </p>
    <p class="C71Indicateur" id="para-9" title="page-1">
      „Előzetes döntéshozatal – A pénzügyi eszközök piacai – 2004/39/EK irányelv – A fogyasztók érdekében indított kereset – Az 52. cikk (2) bekezdése – A fogyasztói szervezetek azon joga, hogy az egyéni fogyasztók képviselete érdekében keresetet indítsanak – Befektető fogyasztók – A fogyasztói szervezetek részére biztosított költségmentesség – Az ellenérdekű fél költségeinek megfizetése alóli mentesség – A visszaélésszerű pereskedés kockázata”
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-10" title="page-2">
      
        <br/>
      
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">I. Bevezetés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügy azon szabályok értelmezésére vonatkozik, amelyek a fogyasztói szervezetek azon jogával kapcsolatosak, hogy a fogyasztók érdekében a pénzügyi piaci eszközökkel összefüggésben keresetet indítsanak a 2004/39/EK irányelv (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-2" href="#t-2">2</a>
</span>) (a továbbiakban: „MiFID I” irányelv) 52. cikkének (2) bekezdése szerint. A fő kérdés az, hogy elfogadható‑e a fogyasztónak minősülő egyéni befektetők nevében eljáró fogyasztói szervezet keresetindítási jogának azon pénzügyi termékek jellege és értéke alapján történő korlátozása, amelyekbe e fogyasztók befektettek. A Bíróságnak így alkalma lesz megvizsgálni a befektetők védelme, a fogyasztók védelme és a fogyasztók érdekében rendelkezésre álló jogorvoslati mechanizmusok közötti átfedéseket.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">II. Jogi keret</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">a) Az Európai Unió joga</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A „MiFID I” irányelv</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A MiFID I irányelvnek „A fellebbezés joga” című 52. cikke a következőképpen szólt:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-17" title="page-3">
      „(1) A tagállamok biztosítják, hogy az ezen irányelv szerint elfogadott törvények, rendeletek vagy közigazgatási rendelkezések alapján meghozott minden határozathoz megfelelő indokolást fűzzenek, és az ellen bírósághoz lehessen fordulni. A bírósághoz való fordulás jogát alkalmazni kell az olyan engedély iránti kérelem esetében is, amely tartalmazza az összes előírt információt, de a benyújtástól számított hat hónapon belül arról nem hoztak határozatot.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-18" title="page-3">
      (2) A tagállamok rendelkeznek arról, hogy a fogyasztók érdekében az alábbi testületek közül a nemzeti jog meghatározása szerint egy vagy több a nemzeti joggal összhangban eljárást indíthasson a bíróságok vagy az illetékes közigazgatási szervek előtt annak biztosítására, hogy az ezen irányelv végrehajtására irányuló nemzeti rendelkezéseket alkalmazzák:
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-19" title="page-3">
      a) köztestületek vagy képviselőik;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-20" title="page-3">
      b) fogyasztói szervezetek, amelyeknek jogos érdeke fűződik a fogyasztók védelméhez;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-21" title="page-4">
      c) szakmai szervezetek, amelyeknek jogos érdeke fűződik a tagjaik védelmében történő eljáráshoz.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">3.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A „MiFID I” irányelvnek „A befektetői panaszok intézésének bíróságon kívüli mechanizmusa” című 53. cikke a következőképpen szólt:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-23" title="page-4">
      „(1) A tagállamok ösztönzik a befektetési vállalkozások által nyújtott befektetési és kiegészítő szolgáltatásokkal kapcsolatos fogyasztói jogviták bíróságon kívüli rendezésére vonatkozó hatékony és eredményes panasz-, illetve jogorvoslati eljárások létrehozását, adott esetben meglévő testületek felhasználásával.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-24" title="page-4">
      […]”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2014/65/EU irányelv („MiFID II” irányelv)</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">4.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról szóló, 2014. május 15‑i 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2014. L 173., 349. o.; helyesbítések: HL 2016. L 188, 28. o.; HL 2016. L 273, 35. o.; HL 2017. L 64, 116. o.) (a továbbiakban: „MiFID II” irányelv) 74. cikkének (2) bekezdése a következőképpen szól:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-27" title="page-4">
      „(2) A tagállamok rendelkeznek arról, hogy a fogyasztók érdekében az alábbi testületek közül a nemzeti jogban meghatározottak szerint egy vagy több a nemzeti joggal összhangban szintén eljárást indíthasson a bíróságok vagy az illetékes közigazgatási szervek előtt annak biztosítására, hogy [a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. május 15‑i (HL 2014. L 173., 84. o.; helyesbítések: HL 2015. L 270., 4. o.; HL 2016. L 39., 63. o.; HL 2016. L 187., 30. o.; HL 2017. L 278., 54. o.)] 600/2014/EU rendelet és az ezen irányelv végrehajtására irányuló nemzeti rendelkezéseket alkalmazzák:
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-28" title="page-4">
      a) közjogi szervek vagy azok képviselői;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-29" title="page-4">
      b) fogyasztói szervezetek, amelyeknek jogos érdekük fűződik a fogyasztók védelméhez;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-30" title="page-4">
      c) szakmai szervezetek, amelyeknek jogos érdekük fűződik a tagjaik védelmében történő eljáráshoz.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">b) A spanyol jog</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">5.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2000. január 7‑i Ley de Enjuiciamiento Civil (a polgári perrendtartásról szóló törvény) (a BOE 2000. január 8‑i 7. száma, 575. o.; a továbbiakban: LEC) 11. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a károsult személyek egyéni keresetindítási jogának sérelme nélkül, a jogszerűen létrehozott fogyasztói és felhasználói szervezetek a tagjaik és a szervezet jogainak és érdekeinek, valamint a fogyasztók és felhasználók általános érdekeinek bíróság előtti védelme érdekében keresetindítási joggal rendelkeznek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">6.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az 1996. január 10‑i Ley 1/1996, de asistencia jurídica gratuita (a költségmentességről szóló 1/1996. sz. törvény) (a BOE 1996. január 12‑i 11. száma, 793. o.; a továbbiakban: 1/1996. sz. törvény) második kiegészítő rendelkezése értelmében a fogyasztói szervezetek költségmentességre jogosultak, ha a benyújtott kereset „közvetlenül kapcsolódik gyakran, szokásosan és általánosan használt vagy fogyasztott termékekhez vagy szolgáltatásokhoz”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">7.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az 1/1996. sz. törvény 36. cikkének (2) bekezdése szerint a pervesztes szervezetnek és az általa a perben képviselt egyes tagoknak – akármilyen magas a pertárgyérték – nem kell megfizetniük az ellenérdekű fél költségeit.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">8.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2000. szeptember 1‑jei Real Decreto 1507/2000 por el que se actualizan los catálogos de productos y servicios de uso o consumo común, ordinario y generalizado y de bienes de naturaleza duradera, a efectos de lo dispuesto, respectivamente, en los artículos 2, apartado 2, y 11, apartados 2 y 5, de la Ley General para la Defensa de los Consumidores y Usuarios y normas concordantes (a fogyasztók és felhasználók védelméről szóló általános törvény és egyéb vonatkozó törvények egységes szerkezetbe foglalt változata 2. cikke (2) bekezdésének, illetve 11. cikke 2. és 5. bekezdésének alkalmazásában a gyakran, szokásosan és általánosan használt vagy fogyasztott termékek vagy szolgáltatások és a tartós áruk katalógusának meghatározásáról szóló 1507/2000. sz. királyi rendelet) (a BOE 2000. szeptember 12‑i 219. száma, 31349. o.) I. melléklete c) pontjának 13. alpontja a gyakran, szokásosan és általánosan használt termékek közé sorolja általánosságban a banki és pénzügyi szolgáltatásokat.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">9.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az 1985. július 1-i Ley Orgánica del Poder Judicial (az igazságszolgáltatásról szóló alkotmányos törvény) (a BOE 1985. július 2-i 157. száma, 20632. o.) 11. cikkének (2) bekezdése és a polgári perrendtartásról szóló törvény 247. cikkének (2) bekezdése azonos megfogalmazásban akként rendelkezik, hogy a Juzgado (egyesbíróság) és a Tribunal (bíróság) elutasítja azon kérelmeket, csatlakozó kérelmeket és kifogásokat, amelyeket nyilvánvaló joggal való visszaéléssel vagy az anyagi, illetve az eljárási jogszabályok megkerülésével fogalmaztak meg.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">III. A tényállás, az eljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">10.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2007 májusa és 2009 márciusa között két természetes személy, Alberto és Andrea öt pénzügyi termékre vonatkozó vételi megbízást kötött a Banco Banif SA‑val (jelenleg Banco Santander SA, a továbbiakban: Banco Santander), 150 000 és 300 000 euró közötti összegekre, összesen 900 000 euró értékben.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">11.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Valamennyi szerződést a „MiFID I” irányelv alapján kötötték.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">12.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az Asociación de Consumidores y Usuarios de Servicios Generales (általános szolgáltatásokat igénybe vevő fogyasztók és felhasználók szervezete, a továbbiakban: Auge) tagjai, Alberto és Andrea képviseletében eljárva keresetet indított a Banco Banif SA ellen. A szervezet a fent említett pénzügyi termékek vételére vonatkozó szerződések hozzájárulási hiba miatti semmisségének megállapítását kérte. A szervezet emellett a díjakkal, költségekkel és kamatokkal növelt 481 634,14 euró összegnek a befektetők részére történő visszatérítését kérte. E keresetnek első fokon bizonyos vételi megbízások tekintetében részben helyt adtak. Következésképpen a bankintézetet arra kötelezték, hogy fizessen vissza a felpereseknek 462 515,74 eurót a befektetések megsemmisítésének időpontjától számított törvényes kamatokkal együtt.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">13.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az alperes bankintézet fellebbezést nyújtott be az elsőfokú ítélet ellen az Audiencia Provincial de Granadához (granadai tartományi bíróság, Spanyolország). E bíróság elutasította a fellebbezést, és helybenhagyta az elsőfokú ítéletet, mivel úgy vélte, hogy az alperes nem vette figyelembe az ügyfelek befektetői minőségét, és a szerződéskötést megelőzően nem adott nekik világos és teljes körű tájékoztatást a befektetési szerződésben szereplő termékek kockázatairól.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">14.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az alperes bankintézet eljárási szabálysértésen alapuló rendkívüli keresetet, valamint megsemmisítés iránti kérelmet nyújtott be. Azzal érvel, hogy az Auge nem rendelkezik a tagjai nevében történő keresetindításhoz szükséges joggal, mivel a szerződésben szereplő termékek nem szokásos és általános használati termékek, hanem éppen ellenkezőleg, olyan spekulatív, nagy gazdasági értékű pénzügyi termékekről van szó, amelyek túlmutatnak a szokásos fogyasztói termékeken.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">15.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Tribunal Supremo (legfelsőbb bíróság, Spanyolország) hangsúlyozza, hogy főszabályként – sőt olyan eljárásokban is, amelyekben az Auge részt vett – elfogadta a fogyasztói szervezetek keresetindítási jogát a tagjaiknak a „MiFID I” irányelv hatálya alá tartozó tevékenységek gyakorlásával kapcsolatos védelme tekintetében.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">16.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Két konkrét ügyben azonban a Tribunal Supremo (legfelsőbb bíróság) megállapította, hogy az Auge mint fogyasztói szervezet nem rendelkezik keresetindítási joggal a fogyasztók egyéni érdekeinek a spekulatív, nagy gazdasági értékű pénzügyi termékekre vonatkozó befektetésekkel kapcsolatos védelme tekintetében, mivel ezek nem gyakran, szokásosan és általánosan használt vagy fogyasztott termékek vagy szolgáltatások. E tekintetben úgy vélte, hogy a spanyol szabályozás szerint a fogyasztói és felhasználói szervezeteket az említett jog a gyakran, szokásosan és általánosan használt vagy fogyasztott termékekhez vagy szolgáltatásokhoz közvetlenül kapcsolódó fogyasztói jogok védelme érdekében illeti meg.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">17.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezekben az ítéletekben a Tribunal Supremo (legfelsőbb bíróság) úgy vélte, hogy léteznek olyan pénzügyi szolgáltatások, amelyek természetük és körülményeik okán – tekintettel e szolgáltatások jelentős értékére és spekulatív jellegére – túlmutatnak a „gyakran, szokásosan és általánosan használt szolgáltatások” körén. Ez nem azt jelenti, hogy az érintett egyéni befektetők saját maguk nem indíthatnak eljárást jogaik védelmében, hanem azt, hogy nem indokolt, hogy ezt egy fogyasztói szervezeten keresztül tegyék meg annak érdekében, hogy elkerüljék a perindításhoz szükséges költségelőleg letétbe helyezését, és az esetleges költségviselésre kötelezés kockázatát mind elsőfokon, mind pedig a fellebbezési eljárásban.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">18.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A cél tehát a fogyasztói szervezeteket megillető e különleges jog csalárd vagy visszaélésszerű gyakorlásának elkerülése olyan eljárásokban, amelyekben a fogyasztói helyzete a jogvita jellegére és pertárgyértékre tekintettel gyengébb. Ellenkező esetben a kérdést előterjesztő bíróság szerint fennáll a veszélye annak, hogy kihasználják a törvény által az e szervezetek számára a tagjaik érdekvédelmét szolgáló perre vonatkozóan biztosított költségmentességhez való jogot.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">19.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Végezetül a Tribunal Supremo (legfelsőbb bíróság) kifejti, hogy ítélkezési gyakorlatában soha nem tagadta a vállalkozási vagy szakmai tevékenység területén kívül eljáró, nyereségérdekelt befektetők fogyasztói minőségét, még akkor sem, ha befektetéseik összetettek vagy jelentős értékűek voltak. Megkérdőjelezte azonban az említett szervezet keresetindítási jogát néhány olyan konkrét ügyben, amelyekben a körülményekre tekintettel az eljárási szabályok megkerüléséről lehet szó. A megkerülés a költségelőleg letétbe helyezésének és a költségviselésre kötelezés következményeinek abból eredő elkerüléséből áll, hogy a perindításra nem személyesen, hanem egy fogyasztói szervezeten keresztül kerül sor, mindez az ellenérdekű fél és az államháztartás kárára.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">20.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E körülmények között határozott úgy a Tribunal Supremo (legfelsőbb bíróság), hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjeszti a Bíróság elé:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-49" title="page-7">
      „Azon az alapon, hogy a fogyasztói szervezetek jogosultak bíróság előtt képviselni az olyan befektetőket/fogyasztókat, akiknek valamely befektetési vállalkozás összetett pénzügyi termékek értékesítéséhez kapcsolódó kötelezettségszegéséből fakadó követelésük van, a nemzeti bíróságok kivételesen korlátozhatják‑e ezt a jogosultságot, ha valamely egyéni követelés keretében jelentős pénzügyi teljesítőképességgel rendelkező olyan befektetőkről van szó, akik szokásosnak és általánosnak nem minősíthető ügyleteket bonyolítanak le, és akik a fogyasztói szervezet védelme alatt indítanak keresetet, ami azt eredményezi, hogy költségmentességben részesülhetnek a nagyon magas pertárgyértékű bírósági eljárásokban azáltal, hogy kivonják magukat a költségelőleg letétbe helyezése és az ellenérdekű fél költségeinek az alaptalanul vagy akár rosszhiszeműen indított keresetek esetén való viselése alól?”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">21.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az Auge, a Banco Santander, a spanyol kormány és az Európai Bizottság nyújtott be írásbeli észrevételeket. Az említett felek a 2024. május 8‑án tartott tárgyaláson szóbeli érvelést terjesztettek elő, és válaszoltak a Bíróság által feltett kérdésekre.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">IV. Értékelés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">22.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Egyetlen kérdésével lényegében a kérdést előterjesztő bíróság arra vár választ, hogy a „MiFID I” irányelv 52. cikkének (2) bekezdését úgy kell‑e értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti ítélkezési gyakorlat, amely kivételesen korlátozza a fogyasztói szervezeteknek a fogyasztói minőségben eljáró befektetők bizonyos csoportjai egyéni érdekeinek képviseletére vonatkozó keresetindítási jogosultságát azon pénzügyi termékek pénzben kifejezett értéke és jellege alapján, amelyekbe befektettek. A kérdést előterjesztő bíróság azt a kérdést is felteszi, hogy mennyiben releváns az a tény, hogy ilyen helyzetekben a fogyasztói szervezetek költségmentességben részesülnek, és hogy az általuk képviselt személyek kivonhatják magukat a költségelőleg letétbe helyezése és az ellenérdekű fél költségeinek viselése alól.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">23.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kérdést előterjesztő bíróság által feltett kérdés a spanyol jog két konkrét aspektusából ered. Az első az, hogy a fogyasztói szervezetek nemcsak a „fogyasztók általános érdekeinek”, hanem „tagjaik jogainak és érdekeinek” védelmére is jogosultak. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-3" href="#t-3">3</a>
</span>) A második, hogy a fogyasztói szervezetek költségmentességre jogosultak, ha a benyújtott kereset „közvetlenül kapcsolódik gyakran, szokásosan és általánosan használt vagy fogyasztott termékekhez vagy szolgáltatásokhoz”. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-4" href="#t-4">4</a>
</span>) Ezekben az esetekben a pervesztes szervezetnek és az általa a perben képviselt egyes tagoknak nem kell megfizetniük az ellenérdekű fél költségeit.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">24.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kérdést előterjesztő bíróság kételyei az ítélkezési gyakorlatban fellelhető azon értelmezésnek a „MiFID I” irányelv 52. cikkének (2) bekezdésével való összeegyeztethetőségére vonatkoznak, hogy a fogyasztói szervezetek keresetindítási joga korlátozható.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">25.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kérdést előterjesztő bíróság kifejti, hogy az ítélkezési gyakorlata szerint a befektető fogyasztónak minősül, ha vállalkozási vagy szakmai tevékenységének területén kívül jár el (a továbbiakban: befektető fogyasztó). (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-5" href="#t-5">5</a>
</span>) Azt is elfogadta, hogy a fogyasztói szervezetek általában véve jogosultak a befektető fogyasztók védelmére. Felteszi a kérdést azonban, hogy az Auge‑hez hasonló, a tagjaik egyéni érdekeinek képviseletében eljáró fogyasztói szervezetek keresetindítási joga korlátozható‑e az olyan eszközölt befektetések jellege és értéke alapján, amelyek nem tekinthetők a gyakran, szokásosan és általánosan használt vagy fogyasztott termékeknek. A kérdést előterjesztő bíróság kifejti, hogy a fogyasztói szervezetekre alkalmazandó költségmentesség rendszerére tekintettel a fogyasztói szervezetek részére ilyen körülmények között elismert keresetindítási jog az eljárás megkerüléséhez vezethet, amely a költségelőleg letétbe helyezésének és a perköltségek viselésének elkerüléséből áll.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">26.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mielőtt a kérdést előterjesztő bíróság által feltett kérdéssel foglalkoznánk, először is meg kell határozni az alapügyben ratione temporis alkalmazandó rendelkezést.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">a) Előzetes észrevételek a ratione temporis alkalmazandó rendelkezéssel kapcsolatban</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">27.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A „MiFID I” irányelvet 2017. január 3‑án, az „MiFID II” irányelv hatályba lépésekor hatályon kívül helyezték. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-6" href="#t-6">6</a>
</span>) A „MiFID II” irányelv 74. cikkének (2) bekezdése szabályozza az ott felsorolt testületek azon jogát, hogy a fogyasztók érdekében fellépjenek. Megszövegezése szinte azonos a „MiFID I” irányelv 52. cikkének (2) bekezdésével. A „MiFID II” irányelv 74. cikke (2) bekezdésének első mondata tartalmazza a „szintén” határozószót, egyértelművé téve, hogy az ott felsorolt testületek keresetindítási joga kiegészíti az említett cikk (1) bekezdésében meghatározott fellebbezési jogot.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">28.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kérdést előterjesztő bíróság úgy véli, hogy az alapügyben ratione temporis alkalmazandó rendelkezés a „MiFID I” irányelv 52. cikkének (2) bekezdése, amennyiben valamennyi érintett pénzügyi ügyletet az említett irányelv alkalmazásának időpontjában kötötték.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">29.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A tárgyaláson a Bíróság azt a kérdést intézte a Bizottsághoz, hogy a keresetindítási jogot szabályozó vonatkozó rendelkezés anyagi jogi vagy eljárási jellegű‑e annak meghatározásakor, hogy melyik irányelv alkalmazandó ratione temporis. A Bizottság úgy vélte, hogy az érintett rendelkezés eljárási jellegű, és a „MiFID I” irányelv vagy a „MiFID II” irányelv alkalmazhatóságát a kereset benyújtásának időpontja alapján kell meghatározni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">30.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben először is emlékeztetni kell arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint az eljárási szabályokat általában azok hatálybalépésétől kezdve kell alkalmazni, az anyagi jogi szabályokat viszont úgy kell értelmezni, hogy azok a hatálybalépésüket megelőzően megszerzett jogi helyzetekre csak annyiban vonatkoznak, amennyiben szövegükből, céljukból és rendszertani elhelyezkedésükből az ilyen értelmezés világosan következik. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-7" href="#t-7">7</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">31.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az Auge a tárgyaláson előadta, hogy keresetét 2015‑ben nyújtotta be. A Bíróság előtt lévő iratokból az is megállapítható, hogy a keresetet 2017 előtt nyújtották be.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">32.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Amennyiben az Auge keresetét a „MiFID II” irányelv hatálybalépése előtt nyújtották be, aminek vizsgálata a kérdést előterjesztő bíróság feladata, az alkalmazandó rendelkezés ratione temporis a „MiFID I” irányelv 52. cikkének (2) bekezdése. Nem tűnik szükségesnek tehát annak meghatározása, hogy a „MiFID I” irányelv 52. cikkének (2) bekezdése és a „MiFID II” irányelv 74. cikkének (2) bekezdése eljárási vagy anyagi jogi szabályokat állapít‑e meg.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">33.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mindenesetre, amint arra a Bizottság a tárgyaláson rámutatott, mivel a „MiFID II” irányelv 74. cikke (2) bekezdésének szövege szinte megegyezik a „MiFID I” irányelv 52. cikke (2) bekezdésének szövegével, az utóbbi rendelkezéssel kapcsolatban elfogadott bármely értelmezés ugyanúgy érvényes az előbbi rendelkezés tekintetében is.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">34.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fentiekre tekintettel elemzésem abból indul ki, hogy a ratione temporis alkalmazandó rendelkezés a „MiFID I” irányelv 52. cikkének (2) bekezdése.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">b) A „MiFID I” irányelv 52. cikkének (2) bekezdése szerinti, a „fogyasztók érdekében” történő eljárásának terjedelme</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">35.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Banco Santander és a spanyol kormány lényegében azt állítja, hogy az alapügyben felvetett kérdés az uniós jog hatályán kívül esik, és hogy a Bíróság nem rendelkezik hatáskörrel a feltett kérdés megválaszolására. Véleményük szerint a „MiFID I” irányelv 52. cikkének (2) bekezdése csak a fogyasztói szervezetek azon jogát szabályozza, hogy a fogyasztók egyéni érdekeivel szemben a fogyasztók kollektív érdekeiben indítsanak eljárást. Véleményük szerint a felvetett kérdés tehát a spanyol jog értelmezésére vonatkozik, amely a fogyasztói szervezeteknek nemcsak a kollektív, hanem az egyéni érdekek védelme érdekében is keresetindítási jogosultságot biztosít.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">36.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Amennyiben a Banco Santander és a spanyol kormány vitatja a Bíróság hatáskörét, elég, ha arra utalunk, hogy a kérdést előterjesztő bíróság e kérdéssel az uniós jog valamely rendelkezésének értelmezését kéri. E tekintetben rá kell mutatni, hogy jóllehet az EUMSZ 267. cikk alapján kezdeményezett eljárás keretében a nemzeti jogszabályok értelmezése a nemzeti bíróságok feladata, nem pedig a Bíróságé, és ez utóbbi nem dönthet a belső jogszabályoknak az uniós jogi rendelkezésekkel való összeegyeztethetőségéről, a Bíróság hatáskörrel rendelkezik arra, hogy tájékoztassa a nemzeti bíróságot minden olyan, az uniós jog értelmezésére vonatkozó szempontról, amely lehetővé teszi számára az ilyen jogszabályok uniós szabályozással való összeegyeztethetőségének értékelését. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-8" href="#t-8">8</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">37.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyben a kérdést előterjesztő bíróság kérdésére a „MiFID I” irányelv 52. cikkének (2) bekezdése alapján benyújtott keresettel összefüggésben a „fogyasztók érdekében” kifejezés terjedelmét kell meghatározni. Ez a kérdés e rendelkezés tárgyi hatályára vonatkozik. Ebből következik, hogy a Bíróság hatáskörrel rendelkezik arra, hogy a kérdésre választ adjon.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">38.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kérdés érdemét illetően meg kell jegyezni, hogy a „MiFID I” irányelv 52. cikkének (2) bekezdése értelmében a tagállamoknak rendelkezniük kell arról, hogy a fogyasztók érdekében az említett rendelkezésben felsorolt testületek közül a nemzeti jog meghatározása szerint egy vagy több a nemzeti joggal összhangban eljárást indíthasson a bíróságok vagy az illetékes közigazgatási szervek előtt annak biztosítására, hogy az említett irányelv végrehajtására irányuló nemzeti rendelkezéseket alkalmazzák. Az említett rendelkezésben felsorolt testületek a következők: a) köztestületek vagy képviselőik; b) fogyasztói szervezetek, amelyeknek jogos érdeke fűződik a fogyasztók védelméhez; c) szakmai szervezetek, amelyeknek jogos érdeke fűződik a tagjaik védelmében történő eljáráshoz.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">39.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az alábbiakban kifejtendő okok miatt úgy vélem, hogy az említett rendelkezésben használt „fogyasztók érdekében” kifejezés elég tág, és a tagállamok mérlegelési jogkörébe tartozik ezen érdekek pontos körének meghatározása, amely lehet kollektív és egyéni is.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">40.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Így különösen arra kell rámutatni, hogy a „MiFID I” irányelv 52. cikkének (2) bekezdésében szereplő „a fogyasztók” szó többes számban szerepel. A többes szám használata azt jelzi, hogy az érintett intézkedés kollektív dimenzióval bír. A tagállamoknak olyan mechanizmusról kell rendelkezniük, amely lehetővé teszi, hogy az ott felsorolt testületek közül egy vagy több a pénzügyi és befektetési szolgáltatások területén a fogyasztók és érdekeik sokaságának védelme érdekében keresetindítási joggal rendelkezzen.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">41.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Egyébként az 52. cikk (2) bekezdése nem határozza meg a szóban forgó fogyasztói érdekek pontos körét, pontosabban azt, hogy a keresetindítási joggal rendelkező testületek kizárólag a fogyasztók kollektív érdekeinek védelmére jogosultak‑e a fogyasztók általános érdekeként értelmezve, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-9" href="#t-9">9</a>
</span>) vagy pedig a fogyasztók egy meghatározott csoportjának egyéni érdekeit is védhetik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">42.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az egyes tagállamok belső jogrendje határozza meg a „MiFID I” irányelv 52. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárások pontos terjedelmét az ezen eljárások által védeni kívánt fogyasztói érdekekre tekintettel.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">43.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A „MiFID I” irányelv 52. cikkének (2) bekezdése ugyanis általános megfogalmazással bír, és nem jelenti az abban felsorolt testületek, köztük a fogyasztói szervezetek által indítható keresetekre vonatkozó nemzeti rendelkezések kimerítő harmonizációját.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">44.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben a „MiFID I” irányelv (2) preambulumbekezdéséből következik, hogy az irányelv „a befektetők magas szintű védelméhez szükséges összehangolás mértékéről” rendelkezik. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-10" href="#t-10">10</a>
</span>) Noha az említett irányelv az (5) preambulumbekezdés szerint „átfogó szabályozási rendszert” hoz létre a pénzügyi piacok bizonyos területein, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-11" href="#t-11">11</a>
</span>) a rendelkezéseinek végrehajtására szolgáló eszközök nem képezik kimerítő harmonizáció tárgyát.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">45.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ez kitűnik a „MiFID I” irányelv 52. cikke (2) bekezdésének szövegéből, amely kétszer is utal a nemzeti jogra. Először is, a nemzeti jog határozza meg, hogy az ott felsorolt testületek közül melyek jogosultak eljárást indítani. Másodszor, e testületek „a nemzeti joggal összhangban” gyakorolják keresetindítási jogukat. Az uniós jogalkotó tehát a nemzeti jogra való hivatkozással az egyes tagállamok mérlegelési jogkörére bízta, hogy kijelöljék azokat a testületeket, amelyek eljárást indíthatnak, és meghatározzák a jogérvényesítés modelljét, a jogorvoslati mechanizmusokat, a védett fogyasztói érdekek körét és a keresetindítási jog gyakorlásának feltételeit.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">46.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A „MiFID I” irányelv 52. cikkének (2) bekezdésében felsorolt azon testületek különböző kategóriái, amelyek a pénzügyi szolgáltatások területén a fogyasztói érdekek védelme érdekében a nemzeti jogtól függően keresetet indíthatnak, tükrözik a tagállamok eltérő megközelítését és hagyományait a fogyasztói érdekeket védő szabályok végrehajtásáért fennálló elsődleges felelősségre tekintettel. A különbségtétel nagyjából abban áll, hogy a végrehajtásért elsődlegesen a hatóságok (állami végrehajtás) vagy a fogyasztói és szakmai szervezetek (magánjogi végrehajtás) vagy a kettő keveréke a felelős. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-12" href="#t-12">12</a>
</span>) Ennélfogva a tagállamok választásától függően a köztestületekre vagy képviselőikre hárulhat annak kizárólagos vagy elsődleges felelőssége, hogy a „MiFID I” irányelv végrehajtására irányuló nemzeti rendelkezések alkalmazásának biztosítására a fogyasztók érdekében eljárást indítsanak (az 52. cikk (2) bekezdésének a) pontja) (az állami végrehajtás modellje). (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-13" href="#t-13">13</a>
</span>) A tagállamok dönthetnek úgy is, hogy a kizárólagos vagy elsődleges felelősség az 52. cikk (2) bekezdésének b) pontja és/vagy az 52. cikk (2) bekezdésének c) pontja alapján a fogyasztók védelméhez fűződő jogos érdekkel rendelkező fogyasztói szervezeteket, illetve a tagjaik védelmében történő eljáráshoz fűződő jogos érdekkel rendelkező szakmai szervezeteket terheli (a magánjogi végrehajtás modellje).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">47.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A végrehajtási modell megválasztása hatással van a védett fogyasztói érdekek körére. A köztestületek védik a közérdeket. A fogyasztói szervezetek is elsősorban az általános fogyasztói érdekeket védik. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-14" href="#t-14">14</a>
</span>) Nem zárható ki azonban, hogy a nemzeti jogtól függően a fogyasztói szervezetek számára lehetővé válik az egyéni érdekek védelmében történő eljárás. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-15" href="#t-15">15</a>
</span>) A fogyasztók egyéni érdekeinek védelme (a pénzügyi és befektetési szolgáltatások területén) különösen fontosnak tűnik a „MiFID I” irányelv 52. cikke (2) bekezdésének c) pontjában felsorolt végrehajtási lehetőség szempontjából, amennyiben az olyan szakmai szervezetekre utal, „amelyeknek jogos érdeke fűződik a tagjaik védelmében történő eljáráshoz”. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-16" href="#t-16">16</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">48.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Tágabb összefüggésben fontos figyelembe venni azt a tényt, hogy a „MiFID I” irányelv elfogadásakor (2004‑ben) a fogyasztói érdekek védelmére szolgáló jogorvoslati eszközök harmonizációjának mértéke az Európai Unióban általában véve rendkívül alacsony volt. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-17" href="#t-17">17</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">49.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Csak néhány, a fogyasztóvédelem szempontjából releváns terület rendelkezett a fogyasztók kollektív érdekeinek védelmét szolgáló, a jogsértés megszüntetésére irányuló mechanizmusról anélkül, hogy hatályon kívül helyezték volna a fogyasztók védelmére szolgáló meglévő jogorvoslati mechanizmusokat.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">50.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E rendelkezések közül a legfontosabb a még jelenleg is hatályos 93/13/EGK irányelv 7. cikkének (2) bekezdése. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-18" href="#t-18">18</a>
</span>) Az e rendelkezésben előírt mechanizmus lehetővé teszi a tagállamok számára a típusszerződésekben foglalt tisztességtelen feltételek felülvizsgálatának bevezetését fogyasztóvédelmi szervezetek által közérdekből jogsértés megszüntetése iránt indított kereset útján. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-19" href="#t-19">19</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">51.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 98/27/EK irányelv (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-20" href="#t-20">20</a>
</span>) a fogyasztóknak az említett irányelv mellékletében felsorolt irányelvekben foglalt kollektív érdekeinek védelmét célzó, jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokra vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket közelítette. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-21" href="#t-21">21</a>
</span>) A 98/27 irányelv (2) preambulumbekezdése szerint a fogyasztók „kollektív érdekei” „nem a jogsértő magatartás következtében károsuló magánszemélyek érdekeinek egyszerű halmozódását jelentik”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">52.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 98/27 irányelv melléklete egyáltalán nem tartalmazott utalást a „MiFID I” irányelv elődjére, nevezetesen a 93/22/EGK irányelvre. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-22" href="#t-22">22</a>
</span>) Ez helyénvalónak tűnik, mivel a 93/22 irányelv célja csupán a befektetési vállalkozásokra vonatkozó induló engedélyi és működési követelmények összehangolása volt, és nem bírt nagy jelentőséggel a pénzügyi és befektetési szolgáltatások területén eljáró fogyasztók védelme szempontjából. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-23" href="#t-23">23</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">53.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A „MiFID I” irányelv hatálybalépését követően és a „MiFID I” irányelv 52. cikkének (2) bekezdésében szereplő, a „fogyasztók érdekére” történő hivatkozás ellenére a 98/27 irányelv melléklete nem módosult. A fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról szóló 2009/22/EK irányelv (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-24" href="#t-24">24</a>
</span>) sem vette fel mellékletébe a „MiFID I” irányelvet. A „MiFID I” irányelvnek a 2009/22/EK irányelv hatályából való kizárása azt jelzi, hogy a „MiFID I” irányelv területén a fogyasztók érdekeinek védelmét szolgáló jogorvoslati mechanizmusok harmonizációja alacsony szintű volt, és az is maradt.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">54.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fogyasztók kollektív érdekeinek védelmére irányuló képviseleti keresetekről szóló (EU) 2020/1828 irányelv (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-25" href="#t-25">25</a>
</span>) a kollektív jogorvoslat első jelentősebb harmonizációját teremtette meg az Európai Unió szintjén, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-26" href="#t-26">26</a>
</span>) amely a jogsértés megszüntetésére irányuló, valamint a jogorvoslati intézkedésekre is kiterjed. Ezen irányelv meghatározása szerint a „fogyasztók kollektív érdekei” „a fogyasztók általános érdeke, valamint – különösen a jogorvoslati intézkedések esetében – a fogyasztók egy csoportjának érdekei”. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-27" href="#t-27">27</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">55.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2020/1828 irányelv hatálya különösen széles. Magas szintű fogyasztóvédelmet kíván elérni számos, a fogyasztók érdekeit érintő területen, így a pénzügyi szolgáltatások terén is. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-28" href="#t-28">28</a>
</span>) Melléklete többek között magában foglalja a „MiFID II” irányelv 23–29. cikkét, amelyek a befektetők védelmét biztosító rendelkezéseket tartalmazzák.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">56.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2020/1828 irányelv néhány preambulumbekezdése rámutat az irányelv elfogadásakor létező azon jogorvoslati mechanizmusok sokféleségére, amelyek a fogyasztók egyéni és kollektív érdekeinek védelmét szolgálják, többek között a pénzügyi szolgáltatások területén is. A (13) preambulumbekezdés konkrétan kimondja, hogy a fogyasztóvédelem magas szintjéhez szükség van arra, hogy „[az irányelv] az általános fogyasztóvédelmi jogon túl olyan területekre is kiterjedjen, mint […] a pénzügyi szolgáltatások […]”, és hogy „[m]ivel fokozott fogyasztói kereslet mutatkozik a pénzügyi és befektetési szolgáltatások iránt, fontos javítani a fogyasztóvédelmi jog érvényesülését az említett területeken”. A 2020/1828 irányelv (11) preambulumbekezdése értelmében „[h]elyénvaló, hogy […] ne váltsa fel azokat a meglévő nemzeti eljárási mechanizmusokat, amelyek a fogyasztók kollektív vagy egyéni érdekeinek védelmére irányulnak”. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-29" href="#t-29">29</a>
</span>) Végül a (48) preambulumbekezdés kimondja, hogy „[a] tagállamoknak szabályokat kell megállapítaniuk a képviseleti keresetek, a fogyasztók által indított egyéni keresetek, valamint az uniós vagy a nemzeti jogban meghatározott, a fogyasztók egyéni és kollektív érdekeinek védelmét célzó egyéb keresetek közötti koordinációra vonatkozóan”. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-30" href="#t-30">30</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">57.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fentiekből következik, hogy a „MiFID I” irányelv 52. cikkének (2) bekezdése szerinti, „a fogyasztók érdekében” kifejezés terjedelmét tágan kell értelmezni, lehetővé téve a tagállamok számára, hogy a nemzeti hagyományoktól függően, amelyek jelentősen eltérhetnek egymástól, a fogyasztók kollektív, de egyéni érdekeinek védelmére szolgáló eljárásokról is rendelkezzenek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">58.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ha tehát a tagállamok úgy döntenek, hogy a „MiFID I” irányelv 52. cikke (2) bekezdésének b) pontja alapján a fogyasztói szervezeteknek keresetindítási jogot biztosítanak, mérlegelési jogkörrel rendelkeznek arra, hogy a fogyasztók kollektív érdekeinek védelmére irányuló eljárást korlátozzák. Emellett Spanyolország esetéhez hasonlóan annak elismerése tekintetében is mérlegelési jogkörrel rendelkeznek, hogy a fogyasztói szervezetek ne csak a fogyasztók kollektív és általános érdekeinek, hanem tagjaik egyéni érdekeinek védelme érdekében is keresetet indíthassanak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">59.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Amint azonban a következő szakaszban kifejtem, az e tekintetben a kereset terjedelmének meghatározása vonatkozásában a tagállamokra hagyott mérlegelési mozgástérnek vannak korlátai.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">c) A tagállamok mérlegelési jogkörének korlátai a „MiFID I” irányelv 52. cikke (2) bekezdésének átültetése során</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">60.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A „MiFID I” irányelv 52. cikkének (2) bekezdése megköveteli, hogy a tagállamok rendezzenek arról, hogy a fogyasztók érdekében az említett rendelkezésben kijelölt testületek közül egy vagy több „a nemzeti joggal összhangban” eljárást indíthasson annak biztosítására, hogy az ezen irányelv végrehajtására irányuló nemzeti rendelkezéseket alkalmazzák. Amikor azonban a tagállamok élnek a „MiFID I” irányelv 52. cikkének (2) bekezdésében biztosított mérlegelési jogkörükkel, mérlegelési jogkörüket – amint azt a Bizottság lényegében megállapította – az említett rendelkezés által meghatározott korlátokon belül kell gyakorolniuk. Közelebbről, a vonatkozó nemzeti jogi szabályozás nem áshatja alá e rendelkezés hatékony érvényesülését, figyelembe véve az irányelv céljait. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-31" href="#t-31">31</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">61.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Konkrétabban a „MiFID I” irányelv 52. cikkének (2) bekezdése szerinti kereset tárgyi hatályát illetően e rendelkezésből az következik, hogy az irányelv átültetésére vonatkozó nemzeti rendelkezéseknek a fogyasztók érdekében történő helyes alkalmazására terjed ki, anélkül, hogy kizárná a fogyasztónak minősülő befektetőket. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-32" href="#t-32">32</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">62.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A „fogyasztó” fogalmát a „MiFID I” irányelv 52. cikkének (2) bekezdése és egyéb rendelkezése sem határozza meg. A „MiFID I” irányelv 4. cikke ezzel szemben meghatározza az „ügyfél” fogalmát és az ügyfelek két kategóriáját (lakossági és szakmai).  (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-33" href="#t-33">33</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">63.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Amint azt a tudományos szakirodalomban helyesen megjegyzik, az európai uniós jogban nincs egységes meghatározás a „fogyasztó” fogalmára vonatkozóan. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-34" href="#t-34">34</a>
</span>) Minden irányelv meghatározza alkalmazási körét, és mindegyik irányelv tartalmazza a „fogyasztó” saját meghatározását, amely az adott jogi aktus szempontjából releváns. A „MiFID I” irányelv azonban nem határozza meg, hogy ki minősül „fogyasztónak”. Ezért a fogyasztói szerződések terén az európai jogalkotó által kitűzött célok tiszteletben tartásának, valamint az uniós jog koherenciájának biztosítása érdekében különösen a „fogyasztónak” a más uniós jogi rendeletekben szereplő fogalmait kell figyelembe venni. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-35" href="#t-35">35</a>
</span>) A „MiFID I” irányelv elfogadásakor a fogyasztói érdekek védelme szempontjából releváns jogi eszközök (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-36" href="#t-36">36</a>
</span>) a „fogyasztó” fogalma meghatározásának egyes alapvető elemeit illetően konvergenciát mutatnak. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-37" href="#t-37">37</a>
</span>) A fogyasztó olyan természetes személy, aki kereskedelmi vagy szakmai tevékenységen kívül vagy ilyen céltól függetlenül, kizárólag a magánfogyasztásával kapcsolatos saját egyéni szükségleteinek kielégítése céljából jár el.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">64.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fogyasztó fogalmának ezen értelmezése, amely a kereskedelmi vagy szakmai tevékenységén kívül eljáró természetes személy kritériumán alapul, objektív jellegű. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-38" href="#t-38">38</a>
</span>) A „MiFID I” irányelv 52. cikkének (2) bekezdése nem utal arra, hogy a befektető e rendelkezés szerinti „fogyasztónak” minősítése szempontjából lényeges figyelembe venni az adott személy pénzügyi helyzetét a befektetés eszközlésének időpontjában, valamint a befektetett pénzügyi eszközök jellegét és értékét.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">65.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A „MiFID I” irányelv 52. cikkének (2) bekezdése szerinti, a „fogyasztók érdekére” való hivatkozás azt jelzi, hogy a fogyasztónak minősíthető befektetők két „kalapot” viselnek, a fogyasztóét és a befektetőét. A „MiFID I” irányelv 53. cikke megerősíti ezt a kettős státuszt. Amint az e rendelkezés címében szerepel, ez a rendelkezés a befektetői panaszok intézésének bíróságon kívüli mechanizmusát szabályozza. E rendelkezés kimondja, hogy a tagállamoknak ösztönözniük kell a „befektetési és kiegészítő szolgáltatásokkal kapcsolatos fogyasztói jogviták” bíróságon kívüli rendezésére vonatkozó hatékony és eredményes panasz‑, illetve jogorvoslati eljárások létrehozását. Az említett rendelkezésből következik, hogy vannak olyan befektetői jogviták, amelyek fogyasztói jogvitának minősülnek. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-39" href="#t-39">39</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">66.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A befektető fogyasztó kettős státuszát a „MiFID II” irányelv is megerősíti, amely a preambulumbekezdéseiben a befektető‑ és fogyasztóvédelem céljára hivatkozik. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-40" href="#t-40">40</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">67.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2020/1828 irányelv is támogatja ezt a kettős jogállást. A (14) preambulumbekezdés kimondja, hogy ezen irányelv hatályának ki kell terjednie az irányelv I. mellékletében említett uniós jogi rendelkezések, beleértve a „MiFID II” irányelvet is, megsértéseire, amennyiben az említett rendelkezések a fogyasztók érdekeit védik, „függetlenül attól, hogy fogyasztóként, […] vevőként, lakossági befektetőként, lakossági ügyfélként […] vagy másként hivatkoznak ezekre a fogyasztókra” (kiemelés tőlem).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">68.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fentiekből következik, hogy a „MiFID I” irányelv 52. cikkének (2) bekezdésével összefüggésben a befektető és a fogyasztó fogalma egymás mellett létezik, és a „befektető fogyasztó” „összetett fogalmát” alkotja. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-41" href="#t-41">41</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">69.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ez az egymás mellett létezés nem jelent semmilyen küszöböt a pénzügyi eszközökre vagy a pénzügyi eszközök értékére vonatkozóan a „MiFID I” irányelv 52. cikkének (2) bekezdésében meghatározott keresetindítási jog tekintetében. Ennélfogva e rendelkezés értelmében a fogyasztó befektetői magatartása, különösen az általa befektetett összeg, illetve az eszközök összetettsége vagy értéke nem fosztja meg e személyt a fogyasztói státusztól, amennyiben a kereskedelmi vagy szakmai tevékenységén kívül jár el. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-42" href="#t-42">42</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">70.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fentiekből következik, hogy ezek a tényezők nem lehetnek relevánsak az ott felsorolt szervezetek azon jogosultságának meghatározása szempontjából, hogy befektető fogyasztók érdekében indítsanak keresetet. Más szóval a „MiFID I” irányelv 52. cikkének (2) bekezdése szerinti keresetindítási jog nem választható el a befektetők fogyasztói státuszától.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">71.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az említett szervek és különösen a fogyasztói szervezetek keresetindítási jogának kizárása bizonyos, fogyasztói státusszal rendelkező befektetők tekintetében közvetve gyengítené ezt a státuszt, noha az valójában nem függ semmiféle minősítéstől vagy fenntartástól. Emellett e jog kizárása aláásná a „MiFID I” irányelv 52. cikke (2) bekezdésének hatékony érvényesülését, amely abban áll, hogy valamennyi befektető fogyasztó számára biztosítja a keresetindítási jogot, anélkül, hogy a befektetés nagyságától vagy jellegétől függően különböző szintű bírói védelmet biztosítana. E tekintetben figyelembe kell venni azt is, hogy a „MiFID I” irányelv célja a (2) és (31) preambulumbekezdés szerint az, hogy a befektetőknek magas szintű védelmet biztosítson.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">72.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ebben az esetben nyilvánvaló, hogy a spanyol jog elismeri a fogyasztói szervezetek keresetindítási jogát a tagjaik jogainak és érdekeinek, valamint a fogyasztók általános érdekeinek képviselete érdekében. A kérdést előterjesztő bíróság rámutat, hogy az alapügyben érintett természetes személyek fogyasztók, és hogy fogyasztói minőségük megállapítható. Emellett kimondta, hogy általánosságban elismerte a fogyasztói szervezetek azon jogosultságát, hogy tagjaikat a „MiFID I” irányelv hatálya alá tartozó vitákban megvédjék. Úgy véli azonban, hogy a fogyasztói szervezetek keresetindítási jogát korlátozni kell, amikor olyan fogyasztók érdekeit képviselik, akik összetett pénzügyi termékekbe fektettek be.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">73.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fenti 69–71. pontban kifejtett okok miatt azonban az ilyen bírói értelmezés, amely a pénzügyi termék értéke vagy jellege alapján korlátozza az említett szervezetek keresetindítási jogát, alkalmas arra, hogy aláássa a „MiFID I” irányelv 52. cikke (2) bekezdésének hatékony érvényesülését.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">74.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fentiekből következik, hogy bár a tagállamok mérlegelési jogkörrel rendelkeznek annak eldöntésében, hogy a „MiFID I” irányelv 52. cikke (2) bekezdésének végrehajtásakor a fogyasztói szervezetek a fogyasztók kollektív érdekeinek védelmére vagy tagjaik egyéni érdekeinek védelmére jogosultak‑e, e jogosultság a befektetők fogyasztói státuszához kapcsolódik. A termékek típusa vagy az érintett befektető fogyasztók által eszközölt befektetés összege e tekintetben nem meghatározó.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">d) Keresetindítás és eljárással való visszaélés a költségmentesség alkalmazandó rendszerére tekintettel</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">75.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kérdést előterjesztő bíróság előadta, hogy a spanyol jog szerint a fogyasztói szervezetek költségmentességre jogosultak, ha a benyújtott kereset „közvetlenül kapcsolódik gyakran, szokásosan és általánosan használt vagy fogyasztott termékekhez vagy szolgáltatásokhoz”. Ez az alkalmazandó nemzeti jog szerint azt jelenti, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-43" href="#t-43">43</a>
</span>) hogy a fogyasztói szervezetek nem kötelesek viselni az ellenérdekű fél költségeit még akkor sem, ha veszítenek. A fogyasztói szervezetek továbbá nem kötelesek megfizetni a keresetindítással kapcsolatos jogi költségeket.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">76.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kérdést előterjesztő bíróság úgy véli, hogy azokban a helyzetekben, amelyekben valamely fogyasztói szervezet olyan keresetet nyújt be, amely nem „kapcsolódik közvetlenül gyakran, szokásosan és általánosan használt vagy fogyasztott termékekhez vagy szolgáltatásokhoz”, mint például a „MiFID I” irányelv hatálya alá tartozó összetett pénzügyi termékek, fennáll a keresetindítási jog csalárd vagy visszaélésszerű gyakorlásának veszélye. Ez a visszaélés abban áll, hogy a fogyasztói szervezet indokolatlanul kihasználja a költségmentesség „kedvezményes” rendszerét.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">77.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben először is emlékeztetni kell arra, hogy a kérdést előterjesztő bíróság feladata a nemzeti jogban meghatározott, a fogyasztói szervezetet költségmentességre jogosító feltételek értelmezése. Konkrétabban, a kérdést előterjesztő bíróság feladata annak meghatározása, hogy a nagy értékű, összetett pénzügyi termékeket a „gyakori, szokásos és általánosan használt vagy fogyasztott termékek vagy szolgáltatások” körébe tartozónak vagy azon kívül esőnek kell‑e tekinteni. A nemzeti bíróság feladata továbbá, hogy meghatározza az ilyen termékek besorolásának következményeit a költségmentességre vonatkozó nemzeti rendszer alkalmazhatósága tekintetében.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">78.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor, világosan meg kell különböztetni a fogyasztói szervezeteknek a „MiFID I” irányelv keretében fennálló keresetindítási jogát a költségmentesség vagy az esetleges eljárási visszaélések kérdésétől.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">79.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az általam a jelen indítványban képviselt azon álláspont, hogy a fogyasztói szervezeteknek a „MiFID I” irányelv 52. cikkének (2) bekezdése szerinti keresetindítási joga nem korlátozható az érintett pénzügyi termékek értéke vagy jellege alapján, nem érinti azt a kérdést, hogy az e szervezeteknek biztosított költségmentesség korlátozható‑e ilyen szempont alapján.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">80.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben meg kell jegyezni, hogy a „MiFID I” irányelv 52. cikkének (2) bekezdése (vagy bármely más, akkor hatályos uniós jogszabály) nem tartalmaz a keresetindítási joggal rendelkező szervezetek számára biztosított költségmentességre vonatkozó rendelkezést. Ebből az következik, hogy a „MiFID I” irányelv 52. cikkének (2) bekezdésével összefüggésben a fogyasztók érdekében keresetet indító fogyasztói szervezeteknek nyújtott költségmentességre vonatkozó európai uniós szabályozás hiányában az ilyen szabályok megállapítása az eljárási autonómia elve alapján az egyes tagállamok belső jogrendjébe tartozik, azzal a feltétellel azonban, hogy e szabályok nem lehetnek kedvezőtlenebbek a hasonló jellegű belső jogi helyzetekre vonatkozókhoz képest (az egyenértékűség elve), és nem tehetik gyakorlatilag lehetetlenné vagy rendkívül nehézzé az uniós jog által ruházott jogok gyakorlását (a tényleges érvényesülés elve). (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-44" href="#t-44">44</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">81.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az egyenértékűség elvét illetően meg kell állapítani, hogy a Bíróság nem rendelkezik olyan információval, amely kételyre adna okot azt illetően, hogy az alapügyben vitatott eljárási szabályok ezen elvvel összhangban állnak‑e.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">82.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az 1/1996. sz. törvény második kiegészítő rendelkezéséből ugyanis – a kérdést előterjesztő bíróság által lefolytatandó vizsgálatok fenntartásával – kitűnik, hogy az a szabály, amely szerint a fogyasztói szervezetek költségmentességre jogosultak, ha a benyújtott keresetek közvetlenül a gyakran, szokásosan és általánosan használt vagy fogyasztott termékekre vagy szolgáltatásokra vonatkoznak, minden vonatkozó keresetre vonatkozik, függetlenül attól, hogy azok az uniós vagy a nemzeti jogon alapulnak‑e.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">83.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A tényleges érvényesülés elvét illetően a Bíróság korábban úgy ítélte meg, hogy minden esetben, amikor felmerül a kérdés, hogy egy nemzeti eljárási rendelkezés lehetetlenné vagy rendkívül nehézzé teszi‑e az uniós jog alkalmazását, meg kell vizsgálni, hogy milyen e rendelkezésnek a különböző nemzeti hatóságok előtti teljes eljárásban betöltött helye, valamint alkalmazása és sajátosságai. Ebből a szempontból adott esetben azokat az alapelveket is figyelembe kell venni, amelyek a nemzeti bírósági rendszer alapjául szolgálnak, mint például a védelemhez való jog, a jogbiztonság elve és az eljárás szabályos lefolytatásának elve. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-45" href="#t-45">45</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">84.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A költségmentességhez való hozzáférést korlátozó nemzeti szabályozás továbbá hatással lehet a bírósághoz való hozzáférés jogára és az Európai Unió Alapjogi Chartája 47. cikkében foglalt hatékony bírói jogvédelem elvére. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-46" href="#t-46">46</a>
</span>) E jog alapján azoknak, akik nem rendelkeznek elégséges pénzeszközökkel, költségmentességet kell biztosítani, amennyiben az igazságszolgáltatás hatékony igénybevételéhez erre szükség van. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-47" href="#t-47">47</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">85.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen esetben – a kérdést előterjesztő bíróság általi vizsgálat fenntartása mellett – úgy tűnik, hogy a fogyasztói szervezeteknek biztosított költségmentesség nem a szervezet pénzügyi helyzetétől, hanem kizárólag a jogvitában érintett termék vagy szolgáltatás jellegétől függ. Úgy tűnik továbbá, hogy az alkalmazandó nemzeti jog a fogyasztói szervezetek javára felfüggeszti a „vesztes fizet elv” alkalmazását. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-48" href="#t-48">48</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">86.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Amennyiben a nemzeti jog kedvező rendszert hoz létre a fogyasztói szervezetek számára, és eltér a „vesztes fizet elvtől”, úgy tűnik, hogy a nemzeti jog által az e szabályozás előnyeiben való részesüléshez a termék jellegével kapcsolatosan megállapított, a nemzeti bíróságok által értelmezett kritériumok nem alkalmasak a tényleges érvényesülés elvének aláásására. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-49" href="#t-49">49</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">87.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Emellett mivel a „MiFID I” irányelv 52. cikkének (2) bekezdése megerősíti a Charta 47. cikkében foglalt hatékony jogorvoslathoz való jogot, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-50" href="#t-50">50</a>
</span>) meg kell jegyezni, hogy a szóban forgó nemzeti szabályozás lehetővé teszi, hogy a fogyasztói szervezeteknek a megfelelő források hiánya bizonyításának előírása nélkül biztosítsanak költségmentességet. Ilyen körülmények között a költségmentességre vonatkozó ezen sajátos szabályozás nem tűnik alkalmasnak arra, hogy a fogyasztói szervezet hatékony bírósági jogorvoslathoz való jogát befolyásolja.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">88.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Hozzá kell tenni továbbá, hogy a nemzeti jog által a költségmentesség különös szabályozásából eredő előnynek a fogyasztói szervezetek által történő igénybevételére vonatkozóan meghatározott kritériumok nem érintik – amint azt a spanyol kormány a tárgyaláson előadta, valamint fenntartva a kérdést előterjesztő bíróság általi vizsgálatot – a fogyasztónak minősülő egyéni befektetők azon jogát, hogy a nemzeti jog vonatkozó rendelkezéseivel összhangban egyéni keresetet nyújtsanak be és költségmentességet kérjenek, ha nem rendelkeznek elegendő forrással.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">89.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A nemzeti bíróság feladata az is, hogy a nemzeti jogszabályokat alkalmazza a visszaélésszerű pereskedés és a nem megalapozott keresetek szankcionálására. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-51" href="#t-51">51</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">90.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ennek fényében ki kell emelni, hogy pusztán az a tény, hogy egy fogyasztói szervezet jelentős pénzügyi eszközökkel rendelkező és összetett termékekbe fektető befektetők – fogyasztók – nevében indít eljárást, még önmagában nem jelent olyan eljárási visszaélést, amely megfosztaná a fogyasztói szervezetet a keresetindítási jogától.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">91.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Bármely más értelmezés a fenti elemzésemmel összhangban (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-52" href="#t-52">52</a>
</span>) aláásná a „MiFID I” irányelv 52. cikke (2) bekezdésének hatékony érvényesülését.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">92.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fentiekre tekintettel a „MiFID I” irányelv 52. cikkének (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azokkal ellentétes az olyan nemzeti ítélkezési gyakorlat, amely kivételesen korlátozza a fogyasztói szervezeteknek a fogyasztói minőségben eljáró befektetők bizonyos csoportjai egyéni érdekeinek képviseletére vonatkozó jogosultságát azon pénzügyi termékek értéke és jellege alapján, amelyekbe befektettek. Ez nem érinti azt a kérdést, hogy a költségmentesség és az ezzel együtt járó, a bírósági illeték és az ellenérdekű fél költségeinek megfizetése alóli mentesség korlátozható‑e ilyen szempontok alapján.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">V. Végkövetkeztetés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">93.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Azt javaslom a Bíróságnak, hogy a Tribunal Supremo (legfelsőbb bíróság, Spanyolország) által előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekre a következő választ adja:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-129" title="page-24">
      A pénzügyi eszközök piacairól, a 85/611/EGK és a 93/6/EGK tanácsi irányelv, és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 93/22/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 21‑i 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 52. cikkének (2) bekezdését
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-130" title="page-25">
      úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti ítélkezési gyakorlat, amely kivételesen korlátozza a fogyasztói szervezeteknek a fogyasztói minőségben eljáró befektetők bizonyos csoportjai egyéni érdekeinek képviseletére vonatkozó jogosultságát azon pénzügyi termékek értéke és jellege alapján, amelyekbe befektettek. Ez nem érinti azt a kérdést, hogy a költségmentesség és az ezzel együtt járó, a bírósági illeték és az ellenérdekű fél költségeinek megfizetése alóli mentesség korlátozható‑e ilyen szempontok alapján.
    </p>
    <div/>
  <hr class="note"/>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-1" href="#c-1">1</a>
</span>) Eredeti nyelv: angol.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-2" href="#c-2">2</a>
</span>) A pénzügyi eszközök piacairól, a 85/611/EGK és a 93/6/EGK tanácsi irányelv, valamint a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról és a 93/22/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 21‑i európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2004. L 145., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 7. kötet, 263. o.). Általánosan „MiFID I” néven ismert irányelv.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-3" href="#c-3">3</a>
</span>) A polgári perrendtartásról szóló törvény 11. cikkének (1) bekezdése értelmében.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-4" href="#c-4">4</a>
</span>) Az 1/1996. sz. törvény második kiegészítő rendelkezése. Lásd a jelen indítvány 6. pontját.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-5" href="#c-5">5</a>
</span>) A befektető fogyasztó fogalmát a továbbiakban a jelen indítvány 65. és azt követő pontjaiban vizsgálom.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-6" href="#c-6">6</a>
</span>) A „MiFID II” irányelv 93. cikkének (1) bekezdésében foglalt feltételek szerint.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-7" href="#c-7">7</a>
</span>) 2021. június 3‑i Jumbocarry Trading ítélet (C‑39/20, EU:C:2021:435, 28. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-8" href="#c-8">8</a>
</span>) Lásd ebben az értelemben: 2024. május 8‑i Asociaţia „Forumul Judecătorilor din România” (Bírák és ügyészek egyesületei) ítélet (C‑53/23, EU:C:2024:388, 14. pont); 2022. június 21‑i Ligue des droits humains ítélet (C‑817/19, EU:C:2022:491, 240. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-9" href="#c-9">9</a>
</span>) A „kollektív érdekek” meghatározása vita tárgyát képezte a jogi szakirodalomban. Lásd: Boré, L., La défense des intérêts collectifs par les associations devant les juridictions administratives et judiciaires, LGDJ, Párizs, 1997, 3. o., aki rámutat arra, hogy a kollektív érdek legalább két személyt érint, anélkül, hogy jelentőséggel bírna, hogy két személyt vagy kétmilliárd embert érint‑e, mert ez „a szó szó szerinti jelentése; ez világos és egyszerű” („C’est un intérêt qui concerne au moins deux personnes. Qu’il en concerne deux ou deux milliards, peu importe, cela reste un intérêt collectif. Tel est le sens littéral du mot; il est clair et simple”). Ezzel szemben a kollektív érdek jogi meghatározását illetően ugyanez a szerző elismeri, hogy az „homályos és vita tárgyát képezi” („Son sens juridique, au contraire, est obscure et discuté”). Lásd: Calais‑Auloy, J., Temple, H. és Depincé, M., Droit de la consommation. 10. kiadás, Párizs, Dalloz, 2020, 719. o., akik a kollektív érdeket úgy határozzák meg, mint „az egyes fogyasztók egyéni érdekei és az összes polgár általános érdeke között középen elhelyezkedő érdek” („interêt qui se trouve à mi-chemin entre les intérêts individuels de quelques consommateurs et l'intérêt général de tous les citoyens”). Lásd alább a jelen indítvány 48. és azt következő pontjait.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-10" href="#c-10">10</a>
</span>) Kiemelés tőlem. Lásd: Campos Sánchez‑Bordona főtanácsnok Khorassani ügyre vonatkozó indítványa (C‑678/15, EU:C:2017:100, 21. lábjegyzet).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-11" href="#c-11">11</a>
</span>) Lásd: Daams, L., Private enforcement im Kapitalmarktrecht – Das Verhältnis von Aufsichts- und Zivilrecht nach der MiFID II, Verlag Dr. Kovač, Hamburg, 2021, 96. o., amely „területspecifikus maximális harmonizációra” („bereichsspezifische Vollharmonisierung”) hivatkozik. A „MiFID II” irányelv (7) preambulumbekezdése kimondja, hogy „mivel [a MiFID II] irányelv fő célkitűzése és tárgya az említett területekkel kapcsolatos nemzeti rendelkezések harmonizálása, az irányelvnek az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 53. cikkének (1) bekezdésén kell alapulnia.”.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-12" href="#c-12">12</a>
</span>) Lásd általánosságban: Cafaggi, F. és Micklitz, H. W., New Frontiers of Consumer Protection: The Interplay between Private and Public Enforcement, Intersentia, Antwerpen, 2009; Fairgrieve, D. és Lein, E., Extraterritoriality and Collective Redress, Oxford University Press, Oxford 2012; Hodges, C., The Reform of Class and Representative Actions in European Legal Systems: A New Framework for Collective Redress in Europe, Hart, Oxford, 2008, 15. és azt követő oldalak.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-13" href="#c-13">13</a>
</span>) A „MiFID I” irányelv 52. cikkének (2) bekezdése szerinti keresetindítási jog nem érinti az illetékes hatóságok azon hatáskörét, hogy a „MiFID I” irányelv 50. cikke (2) bekezdésének d) pontja alapján megköveteljék a „MiFID I” irányelv végrehajtása során elfogadott rendelkezésekkel ellentétes gyakorlat megszüntetését, valamint a „MiFID I” irányelv 51. cikke alapján a közigazgatási szankciók elfogadására vonatkozó hatáskörét.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-14" href="#c-14">14</a>
</span>) Lásd Hodges, C., The Reform of Class and Representative Actions in European Legal Systems, i. m. 12. lábjegyzet, 15. o., rámutatva, hogy „a magánjogi jogalany, a fogyasztói szervezet által indítható keresetek tárgya hagyományosan az általános fogyasztói érdekek védelmét szolgáló jogsértés megszüntetésére korlátozódik, nem pedig az egyéni érdekek vagy veszteségek érvényesítésére”.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-15" href="#c-15">15</a>
</span>) Úgy tűnik, hogy ez a helyzet a spanyol jogrendszerben, ahogyan azt a kérdést előterjesztő bíróság bemutatta. A francia fogyasztóvédelmi jogban is vannak példák a fogyasztók egy csoportjának egyéni érdekeit érintő keresetekre. Ilyen például a code de la consommation (a fogyasztók védelméről szóló törvénykönyv) L.623‑14. cikke szerinti action de groupe simplifiée (egyszerűsített csoportos kereset). E kereset lehetővé teszi a fogyasztói szervezetek számára, hogy keresetet indítsanak, ha a fogyasztók személye és száma ismert, és ha a fogyasztókat ugyanaz a kár érte. Egy másik példa a fogyasztók védelméről szóló törvénykönyv L.622‑1. cikke szerinti action en représentation conjointe (együttes képviseleti kereset). Ez a rendelkezés bármely országos képviselettel rendelkezőnek elismert fogyasztói szervezetnek jogot biztosít arra, hogy kártérítési pert indítson, ha számos azonosított fogyasztót ugyanazon személy cselekménye miatt közös eredetű személyes kár ért, amennyiben az érintett fogyasztók közül legalább kettő erre felhatalmazást ad. A tudományos szakirodalom rámutat e „made in France” kereset megkülönböztető jellegére, mivel elszakad a kollektív érdekektől, és mivel célja „az egyéni érdekek gyűjteményének” védelme, lásd: Poillot, E., „L’action des associations en réprésentation conjointe” in Sauphanor-Brouillaud N. és társai, Les Contrats de Consommation. Règles Communes, Traité de Droit Civil sous la direction de Jacques Destin, LGDJ, 2011, 1075. o. (kiemelés tőlem).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-16" href="#c-16">16</a>
</span>) Kiemelés tőlem. Franciaországban a code monétaire et financier (monetáris és pénzügyi törvénykönyv) L. 452‑2. cikke a befektetők kijelölt szervezeteinek kártérítésre irányuló keresetindítási jogot biztosít, amennyiben az érintett befektetők közül legalább kettő erre felhatalmazást ad, e befektetők nevében, olyan körülmények között, amikor több azonosított befektető közös eredetű személyes kárt szenvedett ugyanazon személy cselekményei miatt.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-17" href="#c-17">17</a>
</span>) Lásd: Hodges, C. és Voet, S., Delivering Collective Redress: New Technologies, Oxford, Hart, 2018, 12. o., megjegyezve, hogy „Európa sok éven át küzdött azzal, hogy egyértelmű álláspontot fogadjon el a kollektív jogorvoslatra vonatkozóan, és koherens jogi keretet hozzon létre”. Lásd még: Mullenix, L. S., „For the Defense: 28 Shades of European Class Actions” in Uzelac, A., and Voet, S., (szerk.), Class Actions in Europe, Holy Grail or Wrong Trail?, Springer, 2021, 43–69. o.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-18" href="#c-18">18</a>
</span>) A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5‑i tanácsi irányelv (HL 1993. L 95., 29. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 2. kötet, 288. o.).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-19" href="#c-19">19</a>
</span>) Lásd ebben az értelemben: 2024. július 4‑i Caixabank és társai (Az átláthatóság közérdekű kereset keretében végzendő felülvizsgálata) ítélet (C‑450/22, EU:C:2024:577, 26. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-20" href="#c-20">20</a>
</span>) A fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról szóló, 1998. május 19‑i európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 1998. L 166., 51. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 4. kötet, 43. o.).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-21" href="#c-21">21</a>
</span>) Lásd: Hodges, C. kritikus véleményét, The Reform of Class and Representative Actions in European Legal Systems, i. m. 12. lábjegyzet, 10. o., megjegyezve, hogy „hiba azt képzelni, hogy az uniós intézkedések, különösen a jogsértés megszüntetéséről szóló 98/27 irányelv harmonizálják a korábban létező nemzeti kollektív mechanizmusok nagy részét. Sőt még az is elmondható, hogy az említett irányelv hatása az, hogy homályosítja, mintsem harmonizálja vagy egyszerűsíti az általános helyzetet”.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-22" href="#c-22">22</a>
</span>) Az értékpapír‑befektetési szolgáltatásokról szóló, 1993. május 10‑i tanácsi irányelv (HL 1993. L 141., 27. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 2. kötet, 43. o.).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-23" href="#c-23">23</a>
</span>) Lásd a „MiFID I” irányelv (2) preambulumbekezdését.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-24" href="#c-24">24</a>
</span>) 2009. április 23‑i európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2009. L 110., 30. o.).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-25" href="#c-25">25</a>
</span>) A 2009/22/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2020. november 25‑i európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2020. L 409., 1. o.).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-26" href="#c-26">26</a>
</span>) Lásd: Kodek, G., „Representative Actions – a Judge's View”, Praefatio, Lex &amp; Forum, 1. kötet 2024. (hamarosan megjelenik), aki rámutat arra, hogy a 2020/1828 irányelv „azt a szkeptikus és valójában korlátozó megközelítést tükrözi, amely már a korábbi uniós kezdeményezéseket is jellemezte”. A szerző megjegyzi, hogy ez az irányelv „nem teremt új jogokat, hanem csak azt kívánja biztosítani, hogy a meglévő jogok hatékonyan érvényesíthetők legyenek”.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-27" href="#c-27">27</a>
</span>) A 2020/1828 irányelv 3. cikkének (3) bekezdése.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-28" href="#c-28">28</a>
</span>) Lásd a 2020/1828 irányelv (13) preambulumbekezdését, amely kimondja, hogy „[m]ivel fokozott fogyasztói kereslet mutatkozik a pénzügyi és befektetési szolgáltatások iránt, különösen fontos javítani a fogyasztóvédelmi jog érvényesülését az említett területeken”.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-29" href="#c-29">29</a>
</span>) Kiemelés tőlem. Lásd még a (15) preambulumbekezdést, amely kimondja, hogy a 2020/1828 irányelv „nem érintheti az I. mellékletben felsorolt jogi aktusokat, és ezért […] nem válthatja fel az esetlegesen az említett jogi aktusokban foglalt jogérvényesítési mechanizmusokat”.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-30" href="#c-30">30</a>
</span>) Kiemelés tőlem.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-31" href="#c-31">31</a>
</span>) Lásd ebben az értelemben: 2024. január 11‑i G (Lejárat előtti felmondás költségei) ítélet (C‑371/22, EU:C:2024:21, 50. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-32" href="#c-32">32</a>
</span>) A „MiFID I” irányelv 52. cikke (2) bekezdésének jogalkotási előzményei azt mutatják, hogy a jogalkotó az ott említett keresetnek széles körű alkalmazási kört kívánt biztosítani. A befektetési szolgáltatásokról és a szabályozott piacokról, valamint a 85/611/EGK tanácsi irányelv, a 93/6/EGK tanácsi irányelv és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslat 48. cikkének (2) bekezdése „az (1) bekezdésben említett fellebbezési jogra vonatkozóan” bevezető tagmondatot foglalta magában. Így közvetlen kapcsolatot teremtett az ott felsorolt szervek bármelyikének keresetindítási joga és az említett javaslat 48. cikkének (1) bekezdésében említett azon jog között, hogy a törvények, rendeletek vagy közigazgatási rendelkezések alapján meghozott valamennyi határozattal szembeni bírósághoz lehessen fordulni. Ez a bevezető tagmondat kimaradt a végleges szövegből.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-33" href="#c-33">33</a>
</span>) A meghatározás szerint „ügyfél” „bármely természetes vagy jogi személy, akinek vagy amelynek a befektetési vállalkozás befektetési és/vagy kiegészítő szolgáltatást nyújt”. A „szakmai ügyfél” a II. mellékletben megállapított ismérveknek megfelelő ügyfelet jelenti, míg a „lakossági ügyfél” fogalma, negatív módon, olyan ügyfélként kerül meghatározásra, aki nem szakmai ügyfél.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-34" href="#c-34">34</a>
</span>) Stuyck, J., „La notion de consommateur en droit de l'Union européenne”, in Combet, M., Le droit européen de la consommation au XXIe siècle, État des lieux et perspectives, Bruylant, 2022, 25. o.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-35" href="#c-35">35</a>
</span>) Lásd ebben az értelemben: 2019. május 2‑i Pillar Securitisation ítélet (C‑694/17, EU:C:2019:345, 34. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-36" href="#c-36">36</a>
</span>) Lásd a 2009/22 irányelv I. mellékletében felsorolt, a fogyasztók érdekeinek védelmével kapcsolatos szabályokat megállapító irányelveket. A különös jelentőséggel bíró irányelvek a 93/13 irányelv és a fogyasztói pénzügyi szolgáltatások távértékesítéssel történő forgalmazásáról, valamint a 90/619/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK irányelv és a 98/27/EK irányelv módosításáról szóló, 2002. szeptember 23‑i 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2002. L 271., 16. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 4. kötet, 321. o.).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-37" href="#c-37">37</a>
</span>) Lásd: Riassetto, I., „L’investisseur-consommateur à la croisée du droit financier et du droit de la consommation. The investor-consumer at the crossroads of financial and consumer law”, European Journal of Consumer Law – Revue Européenne du Droit de la Consommation, 2. kötet, 2023., 373. o.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-38" href="#c-38">38</a>
</span>) A fogyasztó fogalmának objektív értelmezéséhez lásd: 2024. július 4‑i Caixabank és társai (Az átláthatóság közérdekű kereset keretében történő vizsgálata) ítélet (C‑450/22, EU:C:2024:577, 49. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat); 2019. október 3‑i Petruchová ítélet (C‑208/18, EU:C:2019:825, 55. pont). Lásd: Poillot, E., „Clients et consommateurs en droit bancaire et financier: entre protection subjective et protection objective de la partie faible en droit européen”, Hors-série Banque &amp; Droit, 2023. február, 10. o., 13. o.; Prorok, J., „La distinction entre consommateur et investisseur. EUB Kommentár, 4. tanács, 2020. április 2., C‑500/18, AU kontra Reliantco Investments és Reliantco Investments Limassol Sucursala Bucureşti' Banque &amp; Droit, 2020. május–június, 48. o., 49. o.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-39" href="#c-39">39</a>
</span>) A „MiFID II” irányelv értelmében a bíróságon kívüli mechanizmusra vonatkozó rendelkezés a 75. cikk, amelynek címe kifejezetten a „fogyasztói panaszokra” utal.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-40" href="#c-40">40</a>
</span>) Lásd a „MiFID II” irányelv (77), (156) és (166) preambulumbekezdését.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-41" href="#c-41">41</a>
</span>) Riassetto, I., „L’investisseur-consommateur à la croisée du droit financier et du droit de la consommation. The investor-consumer at the crossroads of financial and consumer law”, i. m. 37. lábjegyzet, 369–386. o.; Riassetto, I., „Prestations de services d’investissement et clauses abusives”, in Henry, X. (dir.), Des contrats civils et commerciaux aux contrats de consommation, Mélanges en l’honneur du Doyen Bernard Gross, Presses Universitaires de Nancy, 2009, 273. o. Lásd még: Poillot, E., „Clients et consommateurs en droit bancaire et financier: entre protection subjective et protection objective de la partie faible en droit européen”, i. m. 38. lábjegyzet, 15. o., rámutatva, hogy a két védelmi rendszer egymás mellett létezése és összekapcsolása az EUMSZ 12. cikkből ered.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-42" href="#c-42">42</a>
</span>) Lásd analógia útján: 2019. október 3‑i Petruchová ítélet (C‑208/18, EU:C:2019:825, 42. pont); 2020. április 2‑i Reliantco Investments és Reliantco Investments Limassol Sucursala Bucureşti ítélet (C‑500/18, EU:C:2020:264, 53. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-43" href="#c-43">43</a>
</span>) Lásd a jelen indítvány 7. pontját.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-44" href="#c-44">44</a>
</span>) Lásd ebben az értelemben: 2018. szeptember 20‑i EOS KSI Slovensko ítélet (C‑448/17, EU:C:2018:745, 36. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-45" href="#c-45">45</a>
</span>) 2014. február 27‑i Pohotovosť ítélet (C‑470/12, EU:C:2014:101, 51. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-46" href="#c-46">46</a>
</span>) Lásd ebben az értelemben: 2010. december 22‑i DEB ítélet (C‑279/09, EU:C:2010:811, 29–31. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-47" href="#c-47">47</a>
</span>) Lásd ebben az értelemben: 2014. február 27‑i Pohotovosť ítélet (C‑470/12, EU:C:2014:101, 53. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-48" href="#c-48">48</a>
</span>) A fogyasztói szervezetek finanszírozásának kérdéséről a kollektív jogorvoslattal összefüggésben lásd: Hodges, C., The Reform of Class and Representative Actions in European Legal Systems, i. m. 12. lábjegyzet, 234. o., rámutatva, hogy „a nem kormányzati szervezeteknek a »vesztes fizet« szabály alól való kisebb‑nagyobb mértékű mentesítése elméleti lehetőség, de […] alaptalan”. Megállapítható, hogy a 2020/1828 irányelv támogatja a „vesztes fizet” elvet a jogorvoslati intézkedések meghozatala iránti képviseleti keresetekben. Ezen irányelv 12. cikke szerint a „tagállamok biztosítják, hogy a jogorvoslati intézkedések meghozatala iránti képviseleti keresettel megindított eljárásokban a pervesztes fél viselje a pernyertes félnél felmerült eljárási költségeket, a bírósági eljárásokra általában alkalmazandó nemzeti jogban előírt feltételeknek és kivételeknek megfelelően.”</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-49" href="#c-49">49</a>
</span>) Lásd ebben az értelemben: 2014. február 27‑i Pohotovosť ítélet (C‑470/12, EU:C:2014:101, 54. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-50" href="#c-50">50</a>
</span>) Lásd ebben az értelemben: 2018. szeptember 13‑i UBS Europe és társai ítélet (C‑358/16, EU:C:2018:715, 57. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-51" href="#c-51">51</a>
</span>) Megjegyzem, hogy a 2020/1828 irányelv a visszaélésszerű pereskedés kérdését a tagállamokra bízza. Az említett irányelv (39) preambulumbekezdése kimondja, hogy „[a] visszaélésszerű pereskedés elkerülése érdekében a tagállamoknak új szabályokat kell elfogadniuk vagy a nemzeti jog szerinti meglévő szabályokat kell alkalmazniuk annak érdekében, hogy a bíróság vagy a közigazgatási hatóság határozatot hozhasson a nyilvánvalóan megalapozatlan ügyek elutasításáról, amint a bíróság vagy a közigazgatási hatóság megkapta a határozat indokolásához szükséges információkat.”</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-52" href="#c-52">52</a>
</span>) A jelen indítvány 71. pontja.</p>
</body>
</html>
