I. MELLÉKLET

A LÉGINAVIGÁCIÓS SZOLGÁLATOK ELLÁTÁSÁNAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

1.   TECHNIKAI ÉS MŰKÖDÉSI KÉPESSÉG ÉS ALKALMASSÁG

A léginavigációs szolgáltató biztonságosan, hatékonyan, folyamatosan és fenntarthatóan látja el a szolgálatokat, az adott légtér általános terheltsége ésszerű szintjének megfelelően. E célból megfelelő technikai és működési kapacitással és szakértelemmel rendelkezik.

2.   SZERVEZETI FELÉPÍTÉS ÉS IGAZGATÁS

2.1.   Szervezeti felépítés

A léginavigációs szolgáltató olyan felépítés szerint hozza létre és igazgatja a szervezetet, hogy az biztosítsa a szolgálat biztonságos, hatékony és folyamatos ellátását.

A szervezeti felépítés meghatározza:

a)	a kijelölt tisztségviselők, különösen a repülésbiztonsággal, a védelemmel, a minőséggel, a pénzügyekkel és a emberi erőforrásokkal összefüggő funkciókért felelős igazgatási személyzet hatáskörét, kötelezettségeit és felelősségeit;

b)	a szervezet különböző részei és folyamatai között lévő kapcsolatot és a jelentéstétel irányvonalait.

2.2.   Szervezeti igazgatás

A léginavigációs szolgáltató legalább öt évre vonatkozó üzleti tervet készít. Az üzleti terv:

a)	vázolja a szolgáltató általános célkitűzéseit és az elérésükhöz szükséges stratégiát a szolgáltató általános, hosszabb távú terveivel és az infrastruktúra vagy egyéb technológia fejlesztésére vonatkozó közösségi követelményekkel összhangban;

b)	tartalmazza a megfelelő teljesítményre irányuló célkitűzéseket a szolgálat minősége és színvonala, a biztonság és a költséghatékonyság szempontjából.

A léginavigációs szolgáltató éves tervet készít a következő évre, amely tovább konkretizálja az üzleti terv részeit és kifejti az esetleges változtatásokat.

Az éves terv a következő adatokat tartalmazza a szolgálat színvonaláról és minőségéről, mint például a kapacitás, a biztonság, a késések várható szintje, és a pénzügyi intézkedések:

a)	az új infrastruktúra és egyéb fejlesztéssel kapcsolatos információ és nyilatkozat arról, hogy mindez miként járul hozzá a szolgálat színvonalának és minőségének javításához;

b)	olyan teljesítménymutatók, amelyek alapján megfelelően értékelhető a szolgálat színvonala és minősége;

c)	a szolgáltató várható rövid távú pénzügyi helyzete, és az üzleti terv változásai vagy az arra gyakorolt hatások.

3.   BIZTONSÁG- ÉS MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS

3.1.   Biztonságirányítás

A léginavigációs szolgáltató biztosítja minden szolgálata biztonságát. Ennek érdekében együttműködési felületet biztosít a szolgálatok biztonságát közvetlenül befolyásolni képes érdekelt felekkel.

3.2.   Minőségirányítási rendszer

A légiszolgáltatónak legkésőbb 2 évvel e rendelet hatályba lépése után minden általa ellátott léginavigációs szolgálatra kiterjedő minőségirányítási rendszerrel kell rendelkeznie a következő elveknek megfelelően. A szolgáltató:

a)	meghatározza a különböző felhasználókat a lehető legnagyobb mértékben kielégítő minőségpolitikát;

b)	olyan minőségbiztosítási programot dolgoz ki, amelynek eljárásai ellenőrzik, hogy a tevékenységek megfelelnek-e az alkalmazandó követelményeknek, szabványoknak és eljárásoknak;

c)	kézikönyvek és ellenőrző dokumentumok segítségével bizonyítja a minőségrendszer működését;

d)	igazgatási felelősöket jelöl ki a biztonságos és hatékony működési gyakorlatot biztosító eljárásoknak való megfelelés és az eljárások helyességének figyelemmel kísérésére.

e)	elvégzi a minőségrendszer felülvizsgálatát, és szükség esetén orvosolja a hibákat.

A szolgáltató léginavigációs szolgálataira kiterjedő, megfelelően akkreditált szervezet által kiadott EN ISO 9001 tanúsítvány a megfelelés elégséges eszközének tekintendő. A léginavigációs szolgáltató a tanúsítvánnyal kapcsolatos dokumentációt átadja a nemzeti felügyeleti hatóságnak, amennyiben az ezt kéri.

3.3.   Működési kézikönyvek

A léginavigációs szolgáltató naprakész működési kézikönyvet vezet a szolgálatok ellátásával kapcsolatban a működtető személyzet használatára és a személyzetnek történő útmutatás céljából. Biztosítja, hogy:

a)	a működési kézikönyv tartalmazza a működtető személyzet számára a kötelezettségek ellátásához szükséges utasításokat és információkat;

b)	a működési kézikönyv vonatkozó részei elérhetőek legyenek az érintett személyzet számára;

c)	a működtető személyzetet gyorsan értesítsék a működési kézikönyv kötelezettségeiket érintő módosításairól és azok hatályba lépéséről.

4.   ÜZEMBIZTONSÁG

A léginavigációs szolgáltató védelmi-irányítási rendszert dolgoz ki, amely biztosítja a következőket:

a)	az eszközök és a személyzet biztonságát a szolgálatba való jogellenes beavatkozás megakadályozása érdekében;

b)	a kapott, előállított vagy egyéb módon felhasznált működési adatok védelmét, hogy csak az engedéllyel rendelkezők férhessenek hozzá.

A védelmi-irányítási rendszer meghatározza:

a)	a védelmi kockázat értékelésével és csökkentésével, a biztonság figyelemmel követésével és javításával, a biztonsági vizsgálatokkal és a tanulságok terjesztésével kapcsolatos eljárásokat;

b)	a biztonsági rések észlelését és a személyzet megfelelő biztonsági figyelmeztetésekkel történő riasztását szolgáló eszközöket;

c)	a biztonsági rések hatásainak csökkentését és az újbóli bekövetkezés elleni orvosló intézkedések és csökkentési eljárások azonosítását célzó eszközöket.

A léginavigációs szolgáltató szükség esetén biztosítja a személyzet biztonsági ellenőrzését, és az eszközök, a személyzet és az adatok védelmének biztosítása érdekében egyeztet az illetékes polgári és katonai hatóságokkal.

5.   EMBERI ERŐFORRÁSOK

A léginavigációs szolgáltató megfelelően képzett személyzetet alkalmaz, hogy biztosítsa a szolgálatok biztonságos, hatékony, folyamatos és fenntartható ellátását. Ennek érdekében kidolgozza a személyzet felvételi és képzési politikáját.

6.   PÉNZÜGYI ERŐ

6.1.   Gazdasági és pénzügyi kapacitás

A léginavigációs szolgáltatónak eleget kell tennie pénzügyi kötelezettségeinek, például a rögzített és változó működési költségeknek és a tőkebefektetési költségeknek. Megfelelő költségelszámolási rendszert kell használnia. Az e melléklet 2.2. részében említett éves tervvel, valamint a jogi alapokmányának megfelelő mérlegekkel és számlákkal bizonyítja a kapacitását.

6.2.   Pénzügyi ellenőrzés

Az 550/2004/EK rendelet 12. cikke (2) bekezdésének megfelelően a léginavigációs szolgáltató bizonyítja, hogy rendszeresen aláveti magát független könyvvizsgálatnak.

7.   FELELŐSSÉG ÉS BIZTOSÍTÁSI FEDEZET

A léginavigációs szolgáltató ellátja az alkalmazandó törvényből eredő felelősségeit.

A felelősség ellátására alkalmazott módszer a kérdéses veszteségnek és kárnak felel meg, figyelembe véve a szolgáltató jogállását és a rendelkezésre álló kereskedelmi biztosítási fedezet szintjét.

A másik léginavigációs szolgáltató szolgálataival élő léginavigációs szolgáltató biztosítja, hogy a megállapodások rendelkezzenek a felelősség megosztásáról.

8.   A SZOLGÁLATOK MINŐSÉGE

8.1.   Nyílt és átlátható szolgáltatás

A léginavigációs szolgáltató nyílt és átlátható módon látja el a szolgálatait. Közzéteszi a szolgálataihoz való hozzáférés feltételeit, és rendszeresen, legalább évente egyszer hivatalosan konzultál a szolgálatok felhasználóival, egyenként vagy kollektíven.

Az alkalmazandó közösségi törvényeknek megfelelően a léginavigációs szolgáltató nem tesz különbséget nemzetiség vagy a felhasználó vagy felhasználók személyazonossága alapján.

8.2.   Készenléti tervek

A légiszolgáltatónak legkésőbb egy évvel a tanúsítvány kézhezvétele után minden szolgáltatásához rendelkeznie kell a szolgálatok jelentős romlásához vagy megszakításához vezető eseményekre szóló készenléti tervvel.

9.   JELENTÉSTÉTELI KÖTELEZETTSÉGEK

A léginavigációs szolgáltatónak éves jelentést kell benyújtania a tevékenységéről az illetékes nemzeti felügyeleti hatóságnak. A jelentés kitér a pénzügyi eredményekre az 550/2004/EK rendelet 12. cikkének sérelme nélkül, valamint a működési teljesítményre és minden egyéb jelentős tevékenységre vagy fejlesztésre, különösen a biztonság területén.

Az éves jelentés minimálisan tartalmazza:

—	az ellátott szolgálat színvonalának, minőségének és repülésbiztonsági szintjének értékelését,

—	a léginavigációs szolgáltató teljesítményét az üzleti tervben megállapított teljesítménycélokhoz viszonyítva, az éves tervben megállapított teljesítménymutatók segítségével összevetve a valós teljesítményt az éves tervvel,

—	a működés és az infrastruktúra fejlesztéseit,

—	a pénzügyi eredményeket, amennyiben azokat az 550/2004/EK rendelet 12. cikkének (1) bekezdése értelmében nem teszik közzé külön,

—	a szolgálatok felhasználóival folytatott hivatalos konzultációs folyamatról szóló információkat,

—	a emberi erőforrással kapcsolatos politikáról szóló információkat.

A léginavigációs szolgáltató hozzáférhetővé teszi a nyilvánosság számára az éves jelentés tartalmát a nemzeti felügyeleti hatóság által a nemzeti jog alapján meghatározott feltételekkel.

II. MELLÉKLET

A LÉGIFORGALMI SZOLGÁLATOK ELLÁTÁSÁNAK SPECIÁLIS KÖVETELMÉNYEI

1.   TULAJDON

A légiforgalmi szolgáltató tájékoztatja az 550/2004/EK rendelet 7. cikkének (2) bekezdésében említett nemzeti felügyeleti hatóságot a következőkről:

—	jogállása, tulajdonstruktúrája és az eszközök ellenőrzésére jelentősen ható intézkedések,

—

a léginavigációs szolgálatok ellátásával nem foglalkozó szervezetekkel fenntartott kapcsolatok, beleértve a közvetlenül vagy kapcsolódó vállalkozással folytatott, a várható bevétel több mint 1 %-át jelentő kereskedelmi tevékenységet is. Továbbá értesíti a hatóságot a szolgáltató teljes részvényesi körének legalább 10 %-át képviselő részvényessel kapcsolatos változásokról.

A légiforgalmi szolgáltató minden tőle telhető intézkedést megtesz, hogy elkerülje az összeférhetetlenséget, ami aláásná a szolgálatok részrehajlásmentes és objektív ellátását.

2.   NYÍLT ÉS ÁTLÁTHATÓ SZOLGÁLTATÁS

Az I. melléklet 8.1. része rendelkezésének kiegészítéseképpen és amennyiben egy tagállam versenykörnyezetben kívánja megszervezni bizonyos légiforgalmi szolgálatok ellátását, a tagállam minden szükséges intézkedést megtehet annak biztosítása érdekében, hogy e légiforgalmi szolgáltatók ne kövessenek sem olyan magatartást, amelynek célja vagy hatása a verseny akadályozása, korlátozása vagy torzítása, sem olyat, amely az alkalmazandó nemzeti vagy közösségi jogszabályok értelmében erőfölénnyel való visszaélést jelent.

3.   A SZOLGÁLATOK BIZTONSÁGA

3.1.   Repülésbiztonságirányítási rendszer

3.1.1.   Általános repülésbiztonsági követelmények

A légiforgalmi szolgáltató a szolgálatok irányításának szerves részeként repülésbiztonsági rendszerrel (SMS) rendelkezik, amely:

—

formalizált, konkrét és megelőző megközelítést biztosít a szisztematikus repülésbiztonság irányításhoz a szolgálatok ellátásakor felmerülő repülésbiztonsági felelősségek betartása érdekében, minden szolgálat és az irányító ellenőrzés támogató intézkedéseinek tiszteletben tartásával működik és alapjaként tartalmazza a repülésbiztonság politikai nyilatkozatot, amely meghatározza a szervezet alapvető hozzáállását a repülésbiztonsághoz,

—

biztosítja, hogy a légiforgalmi szolgálatok ellátásának repülésbiztonsági elemeiben érintettek egyénileg legyenek felelősek a saját tevékenységükért, hogy a vezetőség felelős legyen a hozzá tartozó osztály vagy részleg repülésbiztonsági teljesítményéért és hogy a szolgáltató felső vezetése általános repülésbiztonsági felelősséggel rendelkezzen (repülésbiztonsági felelősség),

—	biztosítja, hogy a légiforgalmi szolgálatok megfelelő repülésbiztonságának elérése a legmagasabb prioritást élvezze (repülésbiztonsági prioritás),

—	biztosítja, hogy a légiforgalmi szolgálatok ellátása közben a legfontosabb repülésbiztonsági célkitűzés a légi jármű balesetének kockázatához való hozzájárulás minimálisra csökkentése legyen az ésszerűség határain belül (repülésbiztonsági célkitűzés).

3.1.2.   A repülésbiztonság elérésének követelményei

Az SMS működésén belül a légiforgalmi szolgáltató:

—	biztosítja, hogy a személyzet megfelelően képzett és alkalmas legyen az elvégzendő munkához, valamint hogy szükség esetén rendelkezzen a megfelelő tanúsítványokkal és megfeleljen az alkalmazandó orvosi alkalmassági követelményeknek (alkalmasság),

—

biztosítja, hogy a repülésbiztonság irányítási rendszer kidolgozásáért és fenntartásáért szervezeti felelősséggel rendelkező repülésbiztonság irányítási funkció jöjjön létre; biztosítja, hogy e felelősségi pont független legyen a közvetlen vezetőségtől és közvetlenül a legmagasabb szervezeti szintnek tartozzon elszámolással. Azon kisebb szervezetek esetében azonban, ahol a felelősségek elegyítése megakadályozhatja a szükséges függetlenséget, a repülésbiztonsággal kapcsolatos intézkedéseket további független eszközökkel egészítik ki; és biztosítja, hogy a szolgáltató szervezet felső vezetése aktívan részt vegyen a repülésbiztonság irányítás biztosításában (repülésbiztonság-irányítási felelősség),

—	biztosítja, hogy – amikor csak szükséges – mennyiségi repülésbiztonsági szinteket állapítsanak meg és tartsanak fenn a funkcionális rendszerekhez (mennyiségi repülésbiztonsági szintek),

—	biztosítja az SMS dokumentálását oly módon, hogy az világos kapcsolatot szolgáltasson a szervezet repülésbiztonság politikájával (SMS-dokumentálás),

—	biztosítja a külső szolgálatok és eszközök biztonságának megfelelő ellenőrzését, figyelembe véve azok biztonsági jelentőségét a szolgálatok ellátásában (külső szolgálatok és eszközök),

—

biztosítja a kockázat elemzésének és csökkentésének megfelelő szintű lebonyolítását, hogy az ATM ellátásának minden szempontját a kellő mértékben tekintetbe vegyék (kockázat elemzés és csökkentése). Ami az ATM funkcionális rendszerét érintő változásokat illeti, e melléklet 3.2 részének rendelkezéseit kell alkalmazni,

—

biztosítja a jelentős repülésbiztonsági következményekkel járó, ATM-mel kapcsolatos működési vagy műszaki események azonnali kivizsgálását és a szükséges helyreállító intézkedések foganatosítását (repülőesemények). Ezenkívül bizonyítja, hogy eleget tett az alkalmazandó nemzeti és közösségi jogszabályoknak megfelelő, a repülőesemények bejelentésére és értékelésére vonatkozó követelményeknek.

3.1.3.   A repülésbiztonság szavatolásának követelményei

Az SMS működésén belül a légiforgalmi szolgáltató biztosítja, hogy:

—	a repülésbiztonsági felülvizsgálatok rutinfeladatként végezzék, hogy szükség esetén fejlesztéseket javasoljanak, hogy a vezetőket biztosítsák a területükhöz tartozó tevékenységek biztonságáról és hogy megerősítsék az SMS megfelelő részeinek való megfelelést (repülésbiztonsági felülvizsgálatok),

—	megfelelő módszerekkel észleljék a funkcionális rendszerek vagy tevékenységek azon változásait, amelyek azt jelzik, hogy valamely elem lassan már nem felel meg az elfogadható repülésbiztonsági szabványoknak, és helyesbítő intézkedések történjenek (a repülésbiztonság felügyelete),

—	az SMS működéséről repülésbiztonsági nyilvántartás készüljön, és ez álljon rendelkezésre a nemzeti felügyeleti hatóság és mindenki számára, aki összefüggésben áll az ellátott szolgáltatásokkal, felelős értük vagy függ tőlük (repülésbiztonsági nyilvántartás).

3.1.4.   A repülésbiztonság fokozásának követelményei

Az SMS működésén belül a légiforgalmi szolgáltató biztosítja, hogy:

—	a személyzet minden tagja tudatában legyen a munkájukkal összefüggő potenciális repülésbiztonsági veszélyeknek (repülésbiztonsági tudatosság),

—	a repülésbiztonsággal összefüggő események kivizsgálásából és egyéb biztonsági tevékenységekből nyert tanulságokat irányítási és működési szinten terjesszék a szervezetben (a tanulságok terjesztése),

—	a személyzet minden tagját aktívan ösztönözzék a veszélyek felismerését célzó megoldások felvetésére, és szükség esetén változtatásokat eszközöljenek a repülésbiztonság javítására (biztonság növelése).

3.2.   A változások kockázatainak értékelésére és csökkentésére vonatkozó biztonsági követelmények

3.2.1.   1. szakasz

Az SMS működésén belül a légiforgalmi szolgáltató biztosítja, hogy szisztematikusan elvégezzék a veszélyek azonosítását, valamint a kockázatok elemzését és csökkentését az ATM funkcionális rendszere és kiegészítő elrendezéseinek irányítása alatt álló részein bekövetkezett változások esetén, a következőket figyelembe vevő módon:

a)	az ATM funkcionális rendszerének vizsgálat alatt álló alkotórészének teljes életciklusa, a kezdeti tervezéstől és meghatározástól a végrehajtást követő műveletekig, a fenntartásig és a leállításig;

b)	az ATM rendszerének levegőben, földön és adott esetben az űrben használt elemei, együttműködésben a felelős felekkel, és

c)	az ATM funkcionális rendszerének felszerelése, eljárásai és emberi erőforrásai, az ezen elemek közötti interakció és a vizsgált alkotórész, illetve az ATM funkcionális rendszerének többi része közötti interakció.

3.2.2.   2. szakasz

A veszélyek azonosítására, a kockázat elemzésére és csökkentésére irányuló folyamatok tartalmazzák:

a)	A vizsgált rendszerelem hatáskörének, határainak és felületeinek meghatározását, valamint az alkotórész elvégzendő funkcióinak és a működéséhez szánt környezetnek az azonosítását;

b)

Az rendszerelemmel kapcsolatos repülésbiztonsági célkitűzések meghatározását, amely a következőket tartalmazza: — Az ATM-mel összefüggő hiteles veszély- és meghibásodási körülmények azonosítása, valamint azok együttes hatásai, — A légi jármű biztonságára gyakorolt hatásuk vizsgálata, valamint a hatások súlyosságának vizsgálata, a 4. szakaszban olvasható súlyossági osztályozási rendszer segítségével, — Elfogadhatóság megállapítása a veszély bekövetkeztének maximális valószínűsége függvényében, a veszély hatásainak súlyossága és maximális valószínűsége alapján, a 4. szakasszal összhangban lévő módon levezetve;

c)

Szükség szerint kockázatcsökkentési stratégia levezetését, amely: — Meghatározza a kockázatot hordozó veszélyek ellen védelmet nyújtó védelmi intézkedéseket, — Szükség szerint tartalmazza a vizsgált rendszerelemmel vagy az ATM funkcionális rendszerének vagy működési környezetének egyéb részeivel potenciálisan összefüggő repülésbiztonsági követelmények kidolgozását, és — Biztosítékot kínál a megvalósíthatóságra és hatékonyságra nézve;

d)	Annak igazolását, hogy minden azonosított repülésbiztonsági célkitűzésnek és követelménynek eleget tettek — a változás végrehajtása előtt, — a működő szolgálatba történő átmenet időszaka alatt, — a működése alatt, és — a leállítását, kivonását megelőző bármely átmeneti időszak alatt.

3.2.3.   3. szakasz

A kockázat elemzésére és csökkentésére irányuló folyamatok eredményeit, kapcsolódó elemzéseit és igazolásait, beleértve a veszély azonosítását is, a következőképpen kell összegyűjteni és dokumentálni:

—

átfogó érvekkel kell bizonyítani, hogy a vizsgált rendszerelem, valamint általában az ATM funkcionális rendszere elfogadhatóan biztonságos és az is marad, vagyis megfelel a repülésbiztonsági célkitűzéseknek és követelményeknek. Ennek szükség szerint része a használt előrejelzési, nyomon követési vagy felmérési technikák meghatározása,

—	a változás végrehajtásával kapcsolatos repülésbiztonsági követelményeknek visszavezethetőknek kell lenniük a szándékolt tevékenységekre/funkciókra.

3.2.4.   4. szakasz

A veszély azonosítása és a súlyosság értékelése

A veszélyeket szisztematikusan azonosítani kell. Az adott működési környezetben jellemző veszélyek hatásainak súlyosságát a következő táblázatban lévő osztályozási rendszer segítségével kell meghatározni, a súlyosság osztályozása pedig a veszélyek legvalószínűbb hatását – a legrosszabb esetből kiindulva – bizonyító konkrét érvre támaszkodik.

Súlyossági osztály	A tevékenységekre gyakorolt hatás
1 (Legsúlyosabb)	Baleset (1)
2	Súlyos esemény (1)
3	Komoly esemény. A légi jármű működtetésével összefüggő komoly esemény, amelyben a légi jármű biztonságossága csökkenhet, és ez csaknem egy másik légi járművel, a földdel vagy valamely akadállyal történő összeütközéshez vezet.
4	Jelentős esemény, amelynek körülményei azt jelzik, hogy baleset, súlyos vagy komoly esemény történhetett volna, ha a kockázatot nem kezelték volna a biztonsági ráhagyáson belül, vagy ha a közelben másik légi jármű lett volna.
5 (Legkevésbé súlyos)	Nincs közvetlen hatása a biztonságra

A veszély tevékenységekre gyakorolt hatásának megállapítása és súlyosságának meghatározása érdekében a szisztematikus megközelítés/folyamat magában foglalja a veszélyek hatását az ATM funkcionális rendszerének különböző elemeire, mint például a hajózó személyzet, a légiforgalmi irányítók, a légi jármű funkcionális képességei, az ATM funkcionális rendszere földi részének funkcionális képességei és a biztonságos légiforgalmi szolgáltatás képessége.

A kockázatok osztályozási rendszere

A kockázaton alapuló repülésbiztonsági célkitűzéseket a veszély bekövetkeztének maximális valószínűsége függvényében határozzák meg, a veszély hatásainak súlyossága és maximális valószínűsége alapján levezetve.

A megállapított mennyiségi célkitűzéseknek való megfelelés bizonyításának szükséges kiegészítéseként további repülésbiztonság irányítási megfontolásokat kell alkalmazni, hogy szükség esetén még biztonságosabb legyen az ATM-rendszer.

3.3.   A repülésbiztonsággal összefüggő feladatokat végző mérnöki és műszaki személyzetre vonatkozó biztonsági követelmények

A légiforgalmi szolgáltató biztosítja, hogy a műszaki és mérnöki személyzet – beleértve a működési használatra jóváhagyott ATM-felszerelést működtető és fenntartó alvállalkozó szervezetek személyzetét is – elégséges ismeretekkel és hozzáértéssel rendelkezzen a támogatott szolgálatokról, munkájának a szolgálatok repülésbiztonságára gyakorolt tényleges és potenciális hatásáról és az alkalmazandó munkakorlátokról.

Ami a repülésbiztonsággal összefüggő feladatokat végző személyzetet illeti – beleértve az alvállalkozó szervezetek személyzetét is –, a légiforgalmi szolgáltató dokumentálja a személyzet alkalmasságának mértékét, a szolgálat elégséges kapacitását és folyamatosságát biztosító szolgálati beosztást, a személyzet képesítésének rendszerét és politikáját, a személyzeti képzési politikát, a képzési terveket és nyilvántartásokat, valamint a nem képesített személyzet ellenőrzésére vonatkozó információkat. Eljárásokról gondoskodik arra az esetre, ha kétségek merülnek fel a személyzet fizikai vagy szellemi állapotával kapcsolatban.

A légiforgalmi szolgáltató nyilvántartást vezet a repülésbiztonsággal összefüggő feladatokat végző személyzet számával, státuszával és alkalmazásával kapcsolatos információkról. A nyilvántartás:

a)	megnevezi a repülésbiztonsággal összefüggő funkciókért felelős vezetőket;

b)	rögzíti a műszaki és operatív személyzet vonatkozó képesítéseit, és összehasonlítja azokat az elvárt képességekkel és alkalmassági követelményekkel;

c)	meghatározza a munkavégzés helyszíneit és kötelezettségeit a hozzárendelt műszaki és operatív személyzetre vonatkozóan, beleértve az esetleges beosztási módszereket is.

4.   MUNKAMÓDSZEREK ÉS ÜZEMELTETÉSI ELJÁRÁSOK

A légiforgalmi szolgáltatónak bizonyítania kell, hogy munkamódszerei és üzemeltetési eljárásai megfelelnek a nemzetközi polgári repülésről szóló egyezmény következő mellékleteinek, amennyiben azok az érintett légtérben ellátott légiforgalmi szolgálatokra vonatkoznak:

—	2. melléklet a repülési szabályokról (10. kiadás, 2005. július),

—	10. melléklet a légiforgalmi távközlésről, 2. kötet a távközlési eljárásokról (6. kiadás, 2001. október, az összes módosítással a 79-es számúig),

—	11. melléklet a légiforgalmi szolgálatokról (13. kiadás, 2001. július, az összes módosítással a 43-as számúig).

---

(1)  A polgári légiközlekedési balesetek és repülőesemények vizsgálatának alapvető elveiről szóló, 1994. november 21-i 94/56/EK tanácsi irányelvben (HL L 319., 1994.12.12., 14. o.) meghatározottak szerint.

III. MELLÉKLET

A METEOROLÓGIAI SZOLGÁLATOK ELLÁTÁSÁNAK SPECIÁLIS KÖVETELMÉNYEI

1.   TECHNIKAI ÉS ÜZEMELTETÉSI KÉPESSÉG ÉS ALKALMASSÁG

A meteorológiai szolgáltató biztosítja, hogy a különböző funkciók teljesítéséhez szükséges meteorológiai információ a felhasználóknak megfelelő formában a következők rendelkezésére álljon:

—	a légi jármű üzemeltetőknek és a repülőszemélyzet tagjainak a repülés előtti és repülés alatti tervezéshez,

—	légiforgalmi és repüléstájékoztató szolgáltatók,

—	kutatást és mentést végző egységek, és

—	repülőterek.

A meteorológiai szolgáltató biztosítja a tevékenységekhez megadott információk elérhető pontosságának szintjét, beleértve az információ forrását is, ugyanakkor biztosítja, hogy az információt időben terjesszék és szükség szerint frissítsék.

2.   MUNKAMÓDSZEREK ÉS ÜZEMELTETÉSI ELJÁRÁSOK

A meteorológiai szolgáltatónak bizonyítania kell, hogy munkamódszerei és működési eljárásai megfelelnek a nemzetközi polgári repülésről szóló egyezmény következő mellékleteinek, amennyiben azok az érintett légtérben ellátott meteorológiai szolgálatokra vonatkoznak:

—	3. melléklet a nemzetközi léginavigációval kapcsolatos meteorológiai szolgálatról (15. kiadás, 2004. július),

—	11. melléklet a légiforgalmi szolgálatokról (13. kiadás, 2001. július, az összes módosítással a 43-as számúig),

—	14. melléklet a repülőterekről (I. kötet: 4. kiadás, 2004. július; II. kötet: 2. kiadás, 1995. július, az összes módosítással a 3-as számúig).

IV. MELLÉKLET

A LÉGIFORGALMI TÁJÉKOZTATÓ SZOLGÁLATOK ELLÁTÁSÁNAK SPECIÁLIS KÖVETELMÉNYEI

1.   TECHNIKAI ÉS ÜZEMELTETÉSI KÉPESSÉG ÉS ALKALMASSÁG

A légiforgalmi tájékoztató szolgáltató biztosítja, hogy a tevékenységekhez szükséges információk és adatok rendelkezésre álljanak a következőknek megfelelő formában:

—	a repülés üzemeltető személyzet, beleértve a repülőszemélyzetet, valamint a repüléstervező rendszert, a fedélzeti vezérlő rendszert és a repülés szimulátort, és

—	a repüléstájékoztatásért, a repülőtéri repüléstájékoztatásért és a repülés előtti információk szolgáltatásáért felelős légiforgalmi szolgáltatók.

A légiforgalmi tájékoztató szolgáltató biztosítja az adatok integritását és az információk terjesztése előtt megerősíti a tevékenységekhez megadott információk pontosságának szintjét, beleértve az információ forrását is.

2.   MUNKAMÓDSZEREK ÉS ÜZEMELTETÉSI ELJÁRÁSOK

A légiforgalmi információs szolgáltatónak bizonyítania kell, hogy munkamódszerei és üzemeltetési eljárásai megfelelnek a nemzetközi polgári repülésről szóló egyezmény következő mellékleteinek, amennyiben azok az érintett légtérben ellátott légiforgalmi tájékoztató szolgálatokra vonatkoznak:

—	3. melléklet a nemzetközi léginavigációval kapcsolatos meteorológiai szolgálatról (15. kiadás, 2004. július),

—	4. melléklet a légiforgalmi térképek (10. kiadás, 2001. július, az összes módosítással az 53-as számúig),

—	15. melléklet a légiforgalmi tájékoztató szolgálatokról (12. kiadás, 2004. július).

V. MELLÉKLET

A TÁVKÖZLÉSI, NAVIGÁCIÓS VAGY LÉGTÉRELLENŐRZŐ SZOLGÁLATOK ELLÁTÁSÁNAK SPECIÁLIS KÖVETELMÉNYEI

1.   TECHNIKAI ÉS ÜZEMELTETÉSI KÉPESSÉG ÉS ALKALMASSÁG

A távközlési, navigációs vagy légtérellenőrző szolgáltató biztosítja szolgálatai rendelkezésre állását, folyamatosságát, pontosságát és integritását.

A távközlési, navigációs vagy légtérellenőrző szolgáltató biztosítja szolgálatainak minőségi szintjét, és bizonyítja, hogy felszerelését rendszeresen karbantartja és szükség esetén kalibrálja.

2.   A SZOLGÁLATOK BIZTONSÁGA

A távközlési, navigációs vagy légtérellenőrző szolgáltató megfelel a II. melléklet 3. részének a szolgálatok biztonságával kapcsolatos követelményeinek.

3.   MUNKAMÓDSZEREK ÉS ÜZEMELTETÉSI ELJÁRÁSOK

A távközlési, navigációs vagy légtérellenőrző szolgáltató bizonyítania kell, hogy munkamódszerei és működési eljárásai megfelelnek a nemzetközi polgári repülésről szóló egyezmény 10. melléklet légiforgalmi távközlésről szóló szabványainak (I. kötet: 5. kiadás, 1996. július; II. kötet: 6. kiadás, 2001. október; III. kötet: 1. kiadás, 1995. július; IV. kötet: 3. kiadás, 2002. július; V. kötet: 2. kiadás, 2001. július, az összes módosítással a 79-es számúig), amennyiben azok az érintett légtérben ellátott távközlési, navigációs vagy légtérellenőrző szolgálatokra vonatkoznak.