EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2021.6.2.
COM(2021) 282 final
2021/0137(NLE)
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2021.6.2.
COM(2021) 282 final
2021/0137(NLE)
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról
INDOKOLÁS
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés előírja a tagállamoknak, hogy gazdaságpolitikáikat és a foglalkoztatás ösztönzését közös érdekű ügynek tekintsék, és az e téren hozott intézkedéseiket a Tanács keretében hangolják össze. Előírja továbbá, hogy a Tanácsnak foglalkoztatási iránymutatásokat kell elfogadnia (148. cikk), amelyeknek összhangban kell lenniük a gazdaságpolitikára vonatkozó átfogó iránymutatásokkal (121. cikk).
Míg a gazdaságpolitikákra vonatkozó átfogó iránymutatások időtállók, a foglalkoztatási iránymutatásokat évről évre újra meg kell határozni. Ezek az iránymutatások eredetileg 2010-ben kerültek elfogadásra („integrált csomagként”) az Európa 2020 stratégia alátámasztására. Az integrált iránymutatások 2014-ig változatlanok maradtak. 2015-ben felülvizsgált integrált iránymutatásokat fogadtak el. A foglalkoztatási iránymutatásokat 2018-ban hozzáigazították a szociális jogok európai pillérének elveihez, amelyet az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság 2017 novemberében hirdetett ki azzal a céllal, hogy a megújult konvergenciafolyamat iránytűjeként szolgáljon Európa-szerte, és ösztönözze a nemzeti szintű reformfolyamatokat. Az iránymutatások 2019-ben változatlanok maradtak. 2020-ban kiigazították őket annak érdekében, hogy integrálják a Covid19-válság következményeivel, a zöld és digitális átállással, valamint az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival kapcsolatos elemeket.
Az átfogó gazdaságpolitikai iránymutatásokkal együtt a foglalkoztatási iránymutatásokat a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról szóló tanácsi határozat (az integrált iránymutatások II. része) tartalmazza, és ezek képezik az országspecifikus ajánlások alapját az egyes területeken.
A foglalkoztatási iránymutatásokban foglalt átfogó célkitűzések és prioritások továbbra is érvényesek maradnak. Az EUMSZ 148. cikkének (2) bekezdése értelmében a 2021-re vonatkozó foglalkoztatási iránymutatások érvényességét az Európai Parlamenttel, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal, a Régiók Bizottságával, valamint a Foglalkoztatási Bizottsággal folytatott konzultációt követően tanácsi határozattal kell megerősíteni.
A „foglalkoztatási iránymutatások” az alábbiak:
5. iránymutatás: A munkaerő-kereslet fellendítése
6. iránymutatás: A munkaerő-kínálat növelése, valamint a munkavállalás, a készségek és a kompetenciák javítása
7. iránymutatás: A munkaerőpiacok működésének és a szociális párbeszéd hatékonyságának javítása
8. iránymutatás: A mindenki számára biztosítandó esélyegyenlőség előmozdítása, a társadalmi befogadás elősegítése és a szegénység elleni küzdelem
2021/0137 (NLE)
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 148. cikke (2) bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
tekintettel az Európai Parlament véleményére 1 ,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 2 ,
tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére 3 ,
tekintettel a Foglalkoztatási Bizottság véleményére 4 ,
mivel:
(1)A tagállamoknak és az Uniónak az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikkében megállapított, a teljes foglalkoztatottságra és a társadalmi haladásra, a kiegyensúlyozott növekedésre, a környezet minőségének magas fokú védelmére és javítására vonatkozó célkitűzések elérése érdekében összehangolt stratégia kialakítására kell törekedniük a foglalkoztatásra és különösen a szakképzett, képzett és alkalmazkodásra képes munkaerő, valamint a jövőorientált és a gazdasági változásokra reagálni képes munkaerőpiacok előmozdítására vonatkozóan. A tagállamoknak közös érdekű ügyként kell tekinteniük a foglalkoztatás előmozdítására, és az ilyen irányú fellépésüket össze kell hangolniuk a Tanács keretében, figyelembe véve a szociális partnerek kötelezettségeire vonatkozó nemzeti gyakorlataikat.
(2)Az Uniónak küzdenie kell a társadalmi kirekesztés és a megkülönböztetés ellen, elő kell mozdítania a társadalmi igazságosságot és védelmet, a nők és a férfiak közötti egyenlőséget, a generációk közötti szolidaritást, valamint a gyermekek jogainak védelmét. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 9. cikkében megállapítottak szerint politikái és tevékenységei meghatározása és végrehajtása során az Uniónak figyelembe kell vennie a foglalkoztatás magas szintjének előmozdítására, a megfelelő szociális védelem biztosítására, a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemre, valamint az oktatás, a képzés és az emberi egészség védelmének magas szintjére vonatkozó követelményeket.
(3)Az EUMSZ-szel összhangban az Unió szakpolitikai koordinációs eszközöket alakított ki és hajt végre a gazdasági és foglalkoztatási politikákra vonatkozóan. Ezen eszközök részeként az (EU) 2020/1512 tanácsi határozat( 5 ) mellékletében meghatározott, a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatások (a továbbiakban: az iránymutatások) az (EU) 2015/1184 tanácsi ajánlásban( 6 ) meghatározott, a tagállamok és az Unió gazdaságpolitikáira vonatkozó átfogó iránymutatásokkal együtt képezik az integrált iránymutatásokat. Ezek példaként szolgálnak a tagállamokban és az Unióban a szakpolitikák végrehajtásához, tükrözve a tagállamok egymásrautaltságát. Az így létrejövő, egymással összehangolt európai és nemzeti szakpolitikák és reformok csomagjának a gazdasági és szociálpolitikai intézkedések megfelelő, összességükben fenntartható rendszerévé kell összeállnia, amely pozitív tovagyűrűző hatásokat képes elérni.
(4)Az iránymutatások összhangban állnak a Stabilitási és Növekedési Paktummal, a hatályos uniós jogszabályokkal és különböző uniós kezdeményezésekkel, így többek között a 2020. október 30-i tanácsi ajánlással( 7 ), a 2016. február 15-i tanácsi ajánlással( 8 ), a 2016. december 19-i tanácsi ajánlással( 9 ), a 2018. március 15-i tanácsi ajánlással( 10 ), az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról szóló, 2018. május 22-i tanácsi ajánlással( 11 ), a 2019. május 22-i tanácsi ajánlással( 12 ), a 2019. november 8-i tanácsi ajánlással( 13 ), 2014. március 10-i tanácsi ajánlással( 14 ), a 2020. november 24-i tanácsi ajánlással( 15 ), a Covid19-válságot követően a foglalkoztatás hatékony és aktív támogatásáról szóló, 2021. március 4-i bizottsági ajánlással( 16 ) és [az európai gyermekgarancia létrehozásáról szóló tanácsi ajánlással ( 17 )].
(5)Az európai szemeszter e különböző eszközökből alakítja ki a gazdasági és foglalkoztatási szakpolitikák integrált, átfogó keretét, amely biztosítja ezek többoldalú összehangolását és felügyeletét. A környezeti fenntarthatóság, a termelékenység, a méltányosság és a stabilitás céljainak szem előtt tartásával az európai szemeszter integrálja a szociális jogok európai pillérének és nyomonkövetési eszközének, a szociális eredménytáblának az elveit, ideértve a szociális partnerekkel, a civil társadalommal és a más érdekelt felekkel való szoros kapcsolattartást. A szemeszter támogatja a fenntartható fejlődési célok megvalósítását. Az Unió és a tagállamok foglalkoztatási és gazdaságpolitikáinak kéz a kézben kell haladniuk Európa klímasemleges, környezeti szempontból fenntartható és digitális gazdaságra való átállásával, javítva a versenyképességet, biztosítva a megfelelő munkafeltételeket, ösztönözve az innovációt, előmozdítva a társadalmi igazságosságot és az esélyegyenlőséget, valamint kezelve az egyenlőtlenségeket és a regionális különbségeket.
(6)Az éghajlatváltozás és a kapcsolódó környezeti kihívások, a globalizáció, a digitalizáció, a mesterséges intelligencia, a távmunkavégzés, a platformalapú gazdaság és a demográfiai változások várhatóan átalakítják Európa gazdaságát és társadalmait. Az Uniónak és tagállamainak együtt kell működniük e strukturális tényezők hatékony kezelése és a meglévő rendszerek szükség szerinti kiigazítása érdekében, felismerve a tagállamok gazdaságainak, munkaerőpiacainak és kapcsolódó szakpolitikáinak szoros egymásrautaltságát. Ehhez mind uniós, mind nemzeti szinten összehangolt, ambiciózus és hatékony szakpolitikai fellépésre van szükség, amely megfelel az EUMSZ-nek és a gazdasági kormányzásra vonatkozó uniós rendelkezéseknek. E szakpolitikai fellépésnek el kell érnie a fenntartható beruházások fellendítését és az újbóli elköteleződést az olyan, megfelelően ütemezett reformok iránt, amelyek javítják a gazdasági növekedést, a minőségi munkahelyteremtést, termelékenységet, a megfelelő munkafeltételeket, a társadalmi és területi kohéziót, a felfelé irányuló konvergenciát, a rezilienciát és a felelősségteljes költségvetési gazdálkodást. Kombinálnia kell kínálati és keresleti oldali intézkedéseket, szem előtt tartva ugyanakkor azok környezeti, foglalkoztatási és társadalmi hatását.
(7)Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság kihirdette a szociális jogok európai pillérét( 18 ) (a továbbiakban: a pillér). A pillér a jól működő és méltányos munkaerőpiacok és jóléti rendszerek alapjaként húsz kulcsfontosságú elvet és jogot határoz meg, melyeket három kategóriába sorol: esélyegyenlőség és a munkaerőpiacra való belépés, tisztességes munkakörülmények, valamint szociális védelem és társadalmi befogadás. Ezen elvek és jogok irányt szabnak az uniós stratégiának, biztosítva, hogy a klímasemlegességre és a környezeti fenntarthatóságra való átállás, a digitalizáció és a demográfiai változás társadalmi szempontból igazságos és méltányos legyen. A pillér és az azt kísérő szociális eredménytábla referenciakeretként szolgál a tagállamok foglalkoztatási és szociális teljesítményének nyomon követéséhez, a nemzeti, regionális és helyi szintű reformok ösztönzéséhez, valamint a mai modern gazdaságban a „szociális” és a „piaci” szempontok összeegyeztetéséhez, többek között a szociális gazdaság előmozdítása révén. A Bizottság 2021. március 4-én cselekvési tervet terjesztett elő a szociális jogok európai pillérének( 19 ) végrehajtására vonatkozóan, amely 2030-ra ambiciózus, de reális kiemelt célokat és kiegészítő részcélokat tartalmaz a foglalkoztatás, a készségek, az oktatás és a szociális területek vonatkozásában.
(8)2021. május 8-án a portói szociális csúcstalálkozón( 20 ) az uniós vezetők elismerték, hogy a szociális jogok európai pillére a helyreállítás alapvető eleme, megjegyezve, hogy annak végrehajtása erősíteni fogja az Unió digitális, zöld és méltányos átállásra irányuló törekvéseit, valamint hozzá fog járulni a felfelé irányuló társadalmi és gazdasági konvergencia megvalósításához és a demográfiai kihívások kezeléséhez. Hangsúlyozták, hogy a szociális dimenzió, a szociális párbeszéd és a szociális partnerek aktív részvétele a magas versenyképességű szociális piacgazdaság központi eleme. A tagállamok szerint a Bizottság által előterjesztett, a szociális jogok európai pillérére vonatkozó cselekvési terv hasznos iránymutatást nyújtott a pillér végrehajtásához, többek között a foglalkoztatás, a készségek, az egészségügy és a szociális védelem területén. Üdvözölték a foglalkoztatásra (a 20–64 év közötti lakosság 78 %-a foglalkoztatottságának elérésére), a készségekre (évente az összes felnőtt 60 %-ának képzésben való részvételére) és a szegénység csökkentésére (legalább 15 millióval, köztük ötmillió gyermek) vonatkozó, 2030-ra kitűzött új kiemelt uniós célokat, valamint a felülvizsgált szociális eredménytáblát, amelynek célja a szociális pillér elveinek végrehajtása felé tett előrehaladás nyomon követése az európai szemeszter keretében a szakpolitikai koordinációs keret részeként. Megjegyezték továbbá, hogy amint Európa fokozatosan talpra áll a Covid19-világjárványt követően, a munkahelyek védelme helyett a munkahelyek teremtése és a munkahelyek minőségének javítása lesz az elsődleges feladat, és hangsúlyozták, hogy a szociális jogok európai pillérében foglalt elvek végrehajtása alapvető fontosságú lesz ahhoz, hogy az inkluzív helyreállítás keretében mindenki számára több és jobb munkahely jöjjön létre. Végezetül a tagállamok hangsúlyozták annak fontosságát, hogy – a legmagasabb szinten is – szorosan nyomon kell követni a szociális jogok európai pillérének végrehajtása és a 2030-ra kitűzött uniós kiemelt célok megvalósítása terén elért eredményeket.
(9)A munkaerőpiaci reformoknak követniük kell a társadalmi párbeszéddel kapcsolatos tagállami gyakorlatot, köztük a tagállami bérmegállapítási mechanizmusokat annak érdekében, hogy tisztességes életszínvonalat és fenntartható növekedést lehetővé tevő tisztességes béreket biztosítsanak. Lehetővé kell tenniük továbbá az olyan társadalmi-gazdasági kérdések átfogó mérlegelését, mint például a fenntarthatóság, a versenyképesség, az innováció, a minőségi munkahelyteremtés, a munkafeltételek, a dolgozói szegénység, az oktatás és a készségek, a népegészségügy és befogadás, valamint a reáljövedelmek javítása. A tagállamoknak és az Uniónak biztosítaniuk kell, hogy a Covid19-válság társadalmi, foglalkoztatási és gazdasági hatása mérséklődjön, valamint hogy az átalakulások méltányosak és társadalmi szempontból igazságosak legyenek. Arra kell törekedniük, hogy támogassák a helyreállítást és az egyre inkább befogadó és reziliens társadalom irányába történő elmozdulást, amelyben az emberek védelmet élveznek, és képesek az előttük álló változások felmérésére és kezelésére, és amelyben mind a társadalomnak, mind a gazdaságnak tevékeny szereplői. A Covid19-válságot követően a foglalkoztatás hatékony aktív támogatásáról szóló bizottsági ajánlásban kiemelteknek megfelelően a munkaerőpiaci átmenet támogatása érdekében az aktív munkaerőpiaci szakpolitikák koherens csomagjára van szükség, amely magában foglalja az ideiglenes munkaerő-felvételt és az átmenetet ösztönző intézkedéseket, a készségekkel kapcsolatos szakpolitikákat és a jobb foglalkoztatási szolgáltatásokat.
(10)A megkülönböztetés minden formája ellen fel kell lépni, biztosítani kell a nemek közötti egyenlőséget és támogatni kell a fiatalok foglalkoztatását. Egyenlő hozzáférési feltételeket és lehetőségeket kell teremteni mindenki számára, továbbá csökkenteni kell a szegénységet és a társadalmi kirekesztettséget a gyermekek esetében is, különösen a munkaerőpiacok és a megfelelő és inkluzív szociális védelmi rendszerek hatékony működésének biztosításával, valamint az oktatás, a képzés és a munkaerőpiaci részvétel előtt álló akadályok megszüntetésével, többek között a kisgyermekkori nevelésbe és gondozásba, valamint a digitális készségekbe történő beruházások révén. A megfizethető tartós ápolás-gondozási és egészségügyi szolgáltatásokhoz való időben történő és egyenlő hozzáférés, beleértve a betegségmegelőzést és az egészségügyi ellátás ösztönzését is, különösen releváns a Covid19-válság fényében és az elöregedő társadalmak kontextusában. Jobban ki kell aknázni a fogyatékossággal élő személyek potenciálját a gazdasági növekedéshez és a társadalmi fejlődéshez való hozzájárulásra. Ahogy az Unió munkahelyein új gazdasági és üzleti modellek alakulnak ki, a munkaviszonyok is változóban vannak. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az új munkaformákból eredő munkaviszonyok fenntartsák és erősítsék az európai szociális modellt.
(11)Az országspecifikus ajánlásoknak, amelyeket a Tanács a tagállamokhoz intézhet, az integrált iránymutatások képezik az alapját. Tekintettel a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek átfogó és előretekintő szakpolitikai jellegére, és mivel valamennyi tagállam benyújtotta ezeket a terveket, a Bizottságnak 2021-ben nem kellett országspecifikus ajánlásokat előterjesztenie. A Bizottság ettől függetlenül a Stabilitási és Növekedési Paktumban előirányzottaknak megfelelően a tagállamok költségvetési helyzetére vonatkozóan ajánlásokat javasolt 2021-ben.
(12)A tagállamoknak teljes mértékben ki kell használniuk a REACT-EU( 21 ) támogatást 2023-ig a kohéziós politikai alapok megerősítésére, az Európai Szociális Alap Pluszt, az új Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt( 22 ) és az egyéb uniós alapokat, beleértve a Méltányos Átállást Támogató Alapot és az InvestEU Alapot a foglalkoztatás, a szociális beruházások, a társadalmi befogadás, az akadálymentesség ösztönzése, a munkaerő tovább- és átképzési lehetőségeinek, a mindenki számára hozzáférhető egész életen át tartó tanulás és a magas szintű oktatás és képzés, többek között a digitális jártasság és készségek előmozdítása céljából. Bár az integrált iránymutatások a tagállamoknak és az Uniónak szólnak, végrehajtásuknak valamennyi nemzeti, regionális és helyi hatósággal partnerségben, illetve a parlamentek, a szociális partnerek és a civil társadalom képviselői szoros bevonásával kell történnie.
(13)A Foglalkoztatási Bizottság és a Szociális Védelmi Bizottság – a Szerződés szerinti megbízatásukkal összhangban – nyomon követik a vonatkozó szakpolitikáknak a foglalkoztatáspolitikai iránymutatások fényében történő végrehajtását. E bizottságoknak és a Tanács azon egyéb előkészítő szerveinek, amelyek részt vesznek a gazdasági és szociális politikák koordinációjában, szorosan együtt kell működniük. Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti szakpolitikai párbeszédet fenn kell tartani a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatások tekintetében is.
(14)A szociális védelemmel foglalkozó bizottsággal konzultáció folyt.
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Az (EU) 2020/1512 tanácsi határozat mellékletében meghatározott, a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatások a 2021. évre érvényben maradnak, és azokat a tagállamoknak foglalkoztatáspolitikájukban és reformprogramjaikban figyelembe kell venniük.
2. cikk
Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
a Tanács részéről
az elnök