<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><JUDGMENT xmlns:xsi="http://www.w3.org/2001/XMLSchema-instance" xsi:noNamespaceSchemaLocation="http://formex.publications.europa.eu/schema/formex-05.00-20081231.xd"><BIB.JUDGMENT><REF.CASE FILE="ECRT12005HUA.1100472501.case.xml"><NO.CASE>T-275/03</NO.CASE></REF.CASE><NO.CELEX>62003A0275</NO.CELEX><NO.SEQ>0001.0001</NO.SEQ><PAGE.FIRST.ECR>4727</PAGE.FIRST.ECR><PAGE.SEQ>1</PAGE.SEQ><PAGE.LAST.ECR>4742</PAGE.LAST.ECR><PAGE.TOTAL>16</PAGE.TOTAL><AUTHOR>T</AUTHOR></BIB.JUDGMENT><CURR.TITLE><LEFT><DATE ISO="20051109">2005. 11. 09-I</DATE> ÍTÉLET — T-275/03. SZ. ÜGY</LEFT><RIGHT>FOCUS MAGAZIN VERLAG KONTRA OHIM — ECI TELECOM (HIFOCUS)</RIGHT></CURR.TITLE><TITLE><TI><P><HT TYPE="UC">Az Elsőfokú Bíróság ítélete</HT> (harmadik tanács)</P><P><DATE ISO="20051109">2005. november 9.</DATE><NOTE NOTE.ID="E0001" NUMBERING="STAR"><P>Az eljárás nyelve: német.</P></NOTE></P></TI></TITLE><JUDGMENT.INIT><P>A T-275/03. sz. ügyben,</P></JUDGMENT.INIT><PARTIES><PLAINTIFS><P>a <HT TYPE="BOLD">Focus Magazin Verlag GmbH</HT> (székhelye: München [Németország], képviseli: U. Gürtler ügyvéd)</P><PARTY.STATUS>felperesnek,</PARTY.STATUS></PLAINTIFS><AGAINST>a</AGAINST><DEFENDANTS><P><HT TYPE="BOLD">Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)</HT> (képviseli: A. von Mühlendahl, B. Müller és G. Schneider, meghatalmazotti minőségben)</P><PARTY.STATUS>alperes ellen</PARTY.STATUS></DEFENDANTS><?PAGE NO="II-4728"?><AGAINST>másik fél az OHIM fellebbezési tanácsa előtti eljárásban:</AGAINST><DEFENDANTS><P>az <HT TYPE="BOLD">ECI Telecom Ltd</HT> (székhelye: Petah Tikva [Izrael]),</P></DEFENDANTS></PARTIES><P>az OHIM negyedik fellebbezési tanácsának <DATE ISO="20030430">2003. április 30-i</DATE> (R 913/2001-4. sz. ügy), a Focus Magazin Verlag és az ECI Telecom Ltd közötti felszólalási eljárásra vonatkozó határozata ellen benyújtott kereset tárgyában,</P><PREAMBLE><PREAMBLE.INIT><P>AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁGA (harmadik tanács),</P><P>tagjai: M. Jaeger elnök, V. Tiili és Czúcz O. bírák,</P><P>hivatalvezető: K. Andová tanácsos,</P></PREAMBLE.INIT><GR.VISA><VISA>tekintettel az Elsőfokú Bíróság Hivatalához <DATE ISO="20030804">2003. augusztus 4-én</DATE> benyújtott keresetlevélre és <DATE ISO="20040402">2004. április 2-án</DATE> benyújtott válaszbeadványra,</VISA><VISA>tekintettel az Elsőfokú Bíróság Hivatalához <DATE ISO="20031210">2003. december 10-én</DATE> benyújtott válaszbeadványra és <DATE ISO="20040708">2004. július 8-án</DATE> benyújtott viszonválaszra,</VISA><VISA>a <DATE ISO="20050512">2005. május 12-i</DATE> tárgyalást követően</VISA></GR.VISA><?PAGE NO="II-4729"?><PREAMBLE.FINAL><P>meghozta a következő</P></PREAMBLE.FINAL></PREAMBLE><CONTENTS.JUDGMENT><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><P>ítéletet</P></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P>A jogvita előzményei</P></TI></TITLE><NP><NO.P>1</NO.P><TXT><DATE ISO="19991001">1999. október 1-jén</DATE> az ECI Telecom Ltd (a továbbiakban: bejelentő) a közösségi védjegyről szóló, <DATE ISO="19931220">1993. december 20-i</DATE> 40/94/EK módosított tanácsi rendelet (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="011" DATE.PUB="1994" PAGE.FIRST="1">HL 1994. L 11., 1. o.</REF.DOC.OJ>; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 146. o.) alapján közösségi védjegybejelentést nyújtott be a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalhoz (védjegyek és formatervezési minták) (a továbbiakban: OHIM).</TXT></NP><NP><NO.P>2</NO.P><TXT>A lajstromoztatni kívánt védjegy a Hi-FOCuS szómegjelölés volt.</TXT></NP><NP><NO.P>3</NO.P><TXT>A bejelentést a védjegyekkel ellátható termékek és szolgáltatások nemzetközi osztályozására vonatkozó, felülvizsgált és módosított, <DATE ISO="19570615">1957. június 15-i</DATE> Nizzai Megállapodás szerinti 9. és 38. osztályba tartozó árukkal, szolgáltatásokkal kapcsolatban tették, a következő leírással:</TXT><P><LIST TYPE="DASH"><ITEM><P>9. osztály: <QUOT.START ID="QS0001" REF.END="QE0001" CODE="201E"/>különböző telefonos szolgáltatások átvitelére szolgáló távközlési és kapcsolási rendszerek, szélessávú hozzáférést biztosító bővíthető rendszerrel; rézalapú távközlési rendszerek; optikai szálas távközlési rendszerek; aszinkron<?PAGE NO="II-4730"?> átviteli módú távközlési és kapcsolási rendszerek; helyi hálózatot és előfizetőt - így telefonközpontot és előfizetői állomást - összekötő különböző telefonos szolgáltatások átvitelére szolgáló távközlési rendszerek<QUOT.END ID="QE0001" REF.START="QS0001" CODE="201D"/>;</P></ITEM><ITEM><P>38. osztály: <QUOT.START ID="QS0002" REF.END="QE0002" CODE="201E"/>különböző telefonos szolgáltatások átvitele szélessávú hozzáférést biztosító bővíthető rendszerrel; adatátvitel rézalapú távközlési rendszerrel; adatátvitel optikai szálas távközlési rendszerrel; távközlési adatátvitel és kapcsolási szolgáltatások nyújtása aszinkron átviteli módú rendszerrel; helyi hálózatot és előfizetőt - így telefonközpontot és előfizetői állomást - összekötő különböző telefonos szolgáltatások<QUOT.END ID="QE0002" REF.START="QS0002" CODE="201D"/>.</P></ITEM></LIST></P></NP><NP><NO.P>4</NO.P><TXT>A bejelentést angol nyelven tették. A franciát a 40/94 rendelet 115. cikkének (3) bekezdése alapján második nyelvként jelölték meg.</TXT></NP><NP><NO.P>5</NO.P><TXT>A bejelentés a Közösségi Védjegyértesítő <DATE ISO="20000522">2000. május 22-i</DATE>, 41/00. számában került közzétételre.</TXT></NP><NP><NO.P>6</NO.P><TXT><DATE ISO="20000718">2000. július 18-án</DATE> a Focus Magazin Verlag GmbH a 40/94 rendelet 42. cikke alapján felszólalást nyújtott be a bejelentett védjeggyel szemben. A felszólalást a FOCUS nemzeti szóvédjegyre alapították, amelyet <DATE ISO="19960523">1996. május 23-án</DATE> a 394 07 564. számon lajstromoztak Németországban a 3., 5., 6., 7., 8., 9., 14., 15., 18., 20., 21., 24., 25., 26., 28., 29., 30., 33., 34., 36., 38., 39., 41. és 42. osztályba tartozó áruk és szolgáltatások vonatkozásában.</TXT></NP><?PAGE NO="II-4731"?><NP><NO.P>7</NO.P><TXT>A felszólalást a közösségi védjegybejelentésben szereplő valamennyi áruval és szolgáltatással szemben nyújtották be, és a korábbi védjeggyel jelölt valamennyi árura és szolgáltatásra alapították. A felszólalásban a felperes a 40/94 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontjában és 8. cikkének (5) bekezdésében foglalt viszonylagos kizáró okokra hivatkozott.</TXT></NP><NP><NO.P>8</NO.P><TXT>A felszólalásban a korábbi védjegy lajstromozásának bizonyítékaként szerepelt a német védjegy német nyelven kiállított védjegyokirata, amelyre a felszólalást alapították, valamint a felperes <QUOT.START ID="QS0003" REF.END="QE0003" CODE="201E"/>FOCUS<QUOT.END ID="QE0003" REF.START="QS0003" CODE="201D"/> nemzetközi védjegyének <FT TYPE="NUMBER">663349</FT>. számú, francia nyelven kiállított védjegyokirata.</TXT></NP><NP><NO.P>9</NO.P><TXT><DATE ISO="20000919">2000. szeptember 19-én</DATE> a felszólalási osztály <DATE ISO="20001119">2000. november 19-ig</DATE> szabott határidőt a felperesnek arra, hogy az áruk és szolgáltatások jegyzékét ezen a nyelven benyújtsa; ennek hiányában a felszólalást mint elfogadhatatlant elutasítja. A határidőt megállapító iraton a következő felirat szerepelt: <QUOT.START ID="QS0004" REF.END="QE0004" CODE="201E"/>A felszólaló értesítése a felszólalás hiányos tartalmáról<QUOT.END ID="QE0004" REF.START="QS0004" CODE="201D"/> (a közösségi védjegyről szóló 40/94/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, <DATE ISO="19951213">1995. december 13-i</DATE> 2868/95/EK bizottsági rendelet [<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="303" DATE.PUB="1995" PAGE.FIRST="1">HL L 303., 1. o.</REF.DOC.OJ>] 15. szabálya és 18. szabályának (2) bekezdése).</TXT></NP><NP><NO.P>10</NO.P><TXT><DATE ISO="20000927">2000. szeptember 27-i</DATE> telefaxával a felperes tájékoztatta az OHIM-ot, hogy a kért fordítást már a felszólalással egyidejűleg benyújtotta. Újból megküldte a <FT TYPE="NUMBER">663349</FT>. számú nemzetközi védjegyokiratot, hangsúlyozva, hogy az a német védjegy nemzetközi lajstromozásának a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) által készített hivatalos fordítása, amelyen a felszólalás alapult.</TXT></NP><NP><NO.P>11</NO.P><TXT><DATE ISO="20010115">2001. január 15-én</DATE> a felszólalási osztály újabb iratot küldött a felperesnek a következő címmel: <QUOT.START ID="QS0005" REF.END="QE0005" CODE="201E"/> A felszólaló értesítése a felszólalási eljárás kontradiktórius szakasza megnyitásának időpontjáról és a felszólalás alátámasztására szolgáló<?PAGE NO="II-4732"?> tények, bizonyítékok és észrevételek előterjesztésének határidejéről (a [2868/95] rendelet 19. szabályának (1) bekezdése, 16. szabályának (3) bekezdése, 17. szabályának (2) bekezdése és 20. szabályának (2) bekezdése)<QUOT.END ID="QE0005" REF.START="QS0005" CODE="201D"/>. Az iratot a felszólalás alátámasztására szolgáló bizonyítékokra vonatkozó magyarázó megjegyzésekkel kiegészítve küldték meg.</TXT></NP><NP><NO.P>12</NO.P><TXT><DATE ISO="20010321">2001. március 21-i</DATE> levelével a bejelentő közölte a felperessel, hogy peren kívüli egyezséget kíván kötni az ügyben.</TXT></NP><NP><NO.P>13</NO.P><TXT><DATE ISO="20010515">2001. május 15-én</DATE> a felperes ténybeli elemeket, bizonyítékokat és észrevételeket tartalmazó további iratokat nyújtott be felszólalása alátámasztására.</TXT></NP><NP><NO.P>14</NO.P><TXT><DATE ISO="20010712">2001. július 12-én</DATE> az OHIM közölte a felperessel, hogy az említett iratot megküldte a bejelentőnek azzal a megjegyzéssel, hogy mivel a felperes nem nyújtotta be annak a védjegyokiratnak az eljárás nyelvére történt teljes értékű fordítását, amelyre a felszólalást kizárólagosan alapították, azaz a 39407564. lajstromszámú német védjegyét, az OHIM határozatot hoz a felszólalásról.</TXT></NP><NP><NO.P>15</NO.P><TXT><DATE ISO="20010716">2001. július 16-án</DATE> a felperes újból megküldte az OHIM-nak a <DATE ISO="20000927">2000. szeptember 27-én</DATE> kelt levelét, amely szerint a korábbi német védjegy áru- és szolgáltatásjegyzéke megegyezik a nemzetközi védjegyével. Kiemelte, hogy a nemzetközi védjegyokirat kifejezetten megnevezi a korábbi német védjegyet mint alapvédjegyet, valamint az elsőbbség napját; a korábbi védjegyokirat pedig szerinte minden szabványkóddal ellátott információt tartalmaz, így a bejelentő minden szükséges információt megtudhatott.</TXT></NP><?PAGE NO="II-4733"?><NP><NO.P>16</NO.P><TXT><DATE ISO="20010827">2001. augusztus 27-én</DATE> a felszólalási osztály azzal az indokkal utasította el a felszólalást, hogy mivel a felperes nem nyújtotta be a német védjegye okiratának teljes értékű fordítását, nem bizonyította korábbi védjegye fennállását. A felszólalási osztály úgy ítélte meg, hogy a nemzetközi védjeggyel jelölt áruk és szolgáltatások jegyzékére történt hivatkozás nem minősül a német védjegyokirat teljes értékű francia fordításának.</TXT></NP><NP><NO.P>17</NO.P><TXT><DATE ISO="20011015">2001. október 15-én</DATE> a felperes a 40/94 rendelet 57-62. cikke alapján fellebbezést nyújtott be az OHIM-hoz a felszólalási osztály határozata ellen. A fellebbezéshez mellékleteként szerepelt a korábbi védjegy német védjegyokiratának francia nyelvű fordítása.</TXT></NP><NP><NO.P>18</NO.P><TXT>A negyedik fellebbezési tanács <DATE ISO="20030430">2003. április 30-i</DATE> határozatával (a továbbiakban: megtámadott határozat) elutasította a fellebbezést. Úgy ítélte meg, hogy a felperesnek korábbi védjegye fennállásának bizonyítására be kell nyújtani a védjegyokirata fordítását, és a jelen ügyben előterjesztett bizonyíték nem elegendő. A fellebbezési tanács ezenkívül megállapította, hogy az OHIM nem köteles jelezni a felszólalónak azt, hogy egy okirat vagy annak fordítása nem elegendő egy korábbi jog fennállásának igazolására. A fellebbezési tanács ezen túlmenően eltekintett az első ízben előtte beterjesztett német védjegyokirat fordításának megtekintésétől.</TXT></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P>A felek kérelmei</P></TI></TITLE><NP><NO.P>19</NO.P><TXT>A felperes azt kéri, hogy az Elsőfokú Bíróság:</TXT><P><LIST TYPE="DASH"><ITEM><P>semmisítse meg a felszólalási osztály határozatát;</P></ITEM><?PAGE NO="II-4734"?><ITEM><P>semmisítse meg a megtámadott határozatot;</P></ITEM><ITEM><P>utasítsa az OHIM-ot, hogy az Elsőfokú Bíróság határozatának figyelembevételével döntsön az ügy érdemében;</P></ITEM><ITEM><P>kötelezze az OHIM-ot a költségek viselésére.</P></ITEM></LIST></P></NP><NP><NO.P>20</NO.P><TXT>Az OHIM azt kéri, hogy az Elsőfokú Bíróság:</TXT><P><LIST TYPE="DASH"><ITEM><P>utasítsa el a keresetet;</P></ITEM><ITEM><P>kötelezze a felperest a költségek viselésére.</P></ITEM></LIST></P></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P>A felperes harmadik kereseti kérelmének elfogadhatóságáról</P></TI></TITLE><NP><NO.P>21</NO.P><TXT>Harmadik kereseti kérelmével a felperes azt kéri az Elsőfokú Bíróságtól, hogy utasítsa az OHIM-ot, hogy az Elsőfokú Bíróság határozatának figyelembevételével döntsön az ügy érdemében.</TXT></NP><NP><NO.P>22</NO.P><TXT>Ebben a vonatkozásban emlékeztetni kell arra, hogy a 40/94 rendelet 63. cikkének (6) bekezdése értelmében az OHIM köteles megtenni a közösségi bíró ítéletének<?PAGE NO="II-4735"?> végrehajtásához szükséges intézkedéseket. Ennélfogva az Elsőfokú Bíróság nem utasíthatja az OHIM-ot. Ez utóbbinak kötelessége ugyanis az Elsőfokú Bíróság ítéleteinek rendelkező részéből és indokolásából levonni a következtetéseket (az Elsőfokú Bíróság <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="T-331/99" YEAR="2001" PAGE.ECR="II-433">T-331/99. sz., Mitsubishi HiTec Paper Bielefeld kontra OHIM (Giroform) ügyben <DATE ISO="20010131">2001. január 31-én</DATE> hozott ítéletének (EBHT 2001., II-433. o.] 33. pontja</REF.DOC.ECR>; a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="T-34/00" YEAR="2002" PAGE.ECR="II-683">T-34/00. sz., Eurocool Logistik kontra OHIM (EUROCOOL) ügyben <DATE ISO="20020227">2002. február 27-én</DATE> hozott ítéletének [EBHT 2002., II-683. o.] 12. pontja</REF.DOC.ECR> és a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="T-129/01" YEAR="2003" PAGE.ECR="II-2251">T-129/01. sz., Alejandro kontra OHIM - Anheuser-Busch (BUDMEN) ügyben <DATE ISO="20030703">2003. július 3-án</DATE> hozott ítéletének [EBHT 2003., II-2251. o.] 22. pontja</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP><NP><NO.P>23</NO.P><TXT>A felperes harmadik kereseti kérelme ezért elfogadhatatlan.</TXT></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P>Az ügy érdeméről</P></TI></TITLE><NP><NO.P>24</NO.P><TXT>Keresete alátámasztására a felperes lényegében három jogalapra hivatkozik: először is, hogy a felszólalási osztály nem vette figyelembe az elé terjesztett bizonyítékokat, másodszor, hogy megsértették a felszólalási osztály által a fellebbezési tanács elé terjesztett bizonyítékokra vonatkozó megvizsgálási kötelezettséget, és harmadszor, hogy megsértették a korábbi védjegy fennállásának bizonyítására vonatkozó szabályokat.</TXT></NP><NP><NO.P>25</NO.P><TXT>Először a második jogalapot kell megvizsgálni.</TXT></NP><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><P>A felek érvei</P></TI></TITLE><NP><NO.P>26</NO.P><TXT>A felperes előadja, hogy a korábbi jog fennállására vonatkozó bizonyítékot még a fellebbezési szakban is elő lehet terjeszteni.</TXT></NP><?PAGE NO="II-4736"?><NP><NO.P>27</NO.P><TXT>A 2868/95 rendelet 16-20. szabálya ugyanis, amely a bizonyíték benyújtásának határidejéről rendelkezik, csak a felszólalási eljárásra alkalmazandó. Ezenkívül a hatékony bírói jogvédelem követelményébe ütközne, ha nem lehetne a fellebbezési eljárásban további bizonyítékot előterjeszteni a korábbi védjegy fennállására vonatkozóan.</TXT></NP><NP><NO.P>28</NO.P><TXT>A felperes előadja, hogy az Elsőfokú Bíróság <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="T-308/01" YEAR="2003" PAGE.ECR="II-3253">T-308/01. sz., Henkel kontra OHIM -LHS (UK) (KLEENCARE) ügyben <DATE ISO="20030923">2003. szeptember 23-án</DATE> hozott ítéletéből (EBHT 2003., II-3253. o.)</REF.DOC.ECR> következik, hogy a korábbi védjegy fennállására vonatkozó bizonyítékot még a fellebbezési szakban is be lehet nyújtani. Az, hogy figyelembe veszik-e az új bizonyítékokat, vagy sem, az adott ügy megítélésétől függ, amelynek a jelen ügyben a benyújtott fordítás figyelembevételét kellett volna eredményeznie.</TXT></NP><NP><NO.P>29</NO.P><TXT>A felperes szerint azzal, ha nem vesznek figyelembe új bizonyítékokat és tényeket, nem csökken az OHIM munkaterhe, hanem éppen hogy nő, ami a jogbiztonság ellen hat. Ha ugyanis a felszólalásokat egyszerű formai okból kell elutasítani, a korábbi védjegy jogosultja azonnal törlési kérelmet nyújthat be a 40/94 rendelet 52. és 55. pontja alapján, amely valamennyi tény újbóli megvizsgálását eredményezi.</TXT></NP><NP><NO.P>30</NO.P><TXT>Másfelől a bejelentőnek is el kell fogadnia a további bizonyítékok előterjesztését, mivel első fokon nem vitatta a korábbi védjegy fennállását. A 40/94 rendelet 74. cikkének (2) bekezdése szerinti érdekek mérlegelése alapján figyelembe kell venni a német védjegyokirat fordítását. Mivel a felperes a felszólalási eljárás során már terjesztett elő bizonyítékot, ha nem is az eljárás nyelvén, az lenne méltányos, ha megengednék neki, hogy a fellebbezési szakban előterjeszthesse a megfelelő fordítást. Ezen túlmenően a bejelentő keresettel is fordulhat az Elsőfokú Bírósághoz, ennélfogva a védelemhez való joga sem sérül.</TXT></NP><?PAGE NO="II-4737"?><NP><NO.P>31</NO.P><TXT>Az OHIM úgy véli, hogy a fent hivatkozott KLEENCARE-ítélet a jelen ügyben nem alkalmazandó. A ténybeli és jogi helyzet figyelembevétele a fellebbezési tanács határozatának meghozatalakor ugyanis nem eredményezheti az eljárási szabálytalanságok orvoslását vagy az iratok kiegészítését a kitűzött határidőn kívül. Az <HT TYPE="ITALIC">inter partes</HT> eljárásokban az OHIM-nak csak akkor van mérlegelési jogköre új tények vagy bizonyítékok megengedésére vonatkozóan, ha korábban nem állapított meg határidőt ezek előterjesztésére, amelyről a jelen ügyben nincsen szó. Ezt az értelmezést támasztja alá az Elsőfokú Bíróság <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="T-388/00" YEAR="2002" PAGE.ECR="II-4301">T-388/00. sz., Institut für Lernsysteme kontra OHIM - Educational Services (ELS) <DATE ISO="20021023">2002. október 23-i</DATE> ítéletének (EBHT 2002., II-4301. o.) 29. pontja</REF.DOC.ECR>, a korábbi védjegyhasználat bizonyítására vonatkozóan (az Elsőfokú Bíróság <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="T-232/00" YEAR="2002" PAGE.ECR="II-2749">T-232/00. sz., Chef Revival USA kontra OHIM -Massagué Marín (Chef) <DATE ISO="20020613">2002. június 13-i</DATE> ítélete [EBHT 2002., II-2749. o.]</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP><NP><NO.P>32</NO.P><TXT>Az OHIM előadja, hogy ha a felek az OHIM első fóruma előtti határidő elmulasztását elháríthatnák azzal, hogy a fellebbezési tanács előtt első ízben terjesztenek elő tényeket és bizonyítékokat, akkor ez jelentősen meghosszabbítaná a közösségi védjegy-lajstromozási eljárást, amely erősen csorbítaná a jogbiztonság elvét.</TXT></NP><NP><NO.P>33</NO.P><TXT>Az OHIM ezenkívül emlékeztet arra, hogy a felszólalásról hozott határozatoknak nincsen kötőerejük, míg a törlési kérelem megtámadhatatlan elutasítása jogerőre emelkedik. Két különböző, közösségi rendelettel szabályozott eljárásról van szó, és a felperes szerint megkérdőjelezendő ez a megkülönböztetés.</TXT></NP><NP><NO.P>34</NO.P><TXT>Elfogadhatatlan lenne a bejelentő védelemhez való jogát az OHIM belső fellebbezési fórumára korlátozni (az Elsőfokú Bíróság <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="T-235/02" YEAR="2003" PAGE.ECR="II-4903">T-235/02. sz., Strongline kontra OHIM -<?PAGE NO="II-4738"?>Scala (SCALA) ügyben <DATE ISO="20031117">2003. november 17-én</DATE> hozott ítélete [EBHT 2003., II-4903. o.]</REF.DOC.ECR>). Az OHIM fórumai által folytatott eljárás egységességének elve alapján a határidő-mulasztás jogi következményei a fellebbezési tanács előtt is fennmaradnak. Ha a fellebbezési tanács előtti eljárásban új jogalapok válnak megengedhetővé, és ezáltal egy fórumot eltörölnek, ez nem orvosolható az Elsőfokú Bírósághoz és esetlegesen a Bírósághoz fordulással, mivel a közösségi igazságszolgáltatás előtti eljárás jelentősebb összetettebb és költségesebb, mint az OHIM előtt folyó igazgatási eljárás.</TXT></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><P>Az Elsőfokú Bíróság álláspontja</P></TI></TITLE><NP><NO.P>35</NO.P><TXT>A jelen ügyben megállapítható, hogy a felperes a felszólalással együtt benyújtotta a korábbi védjegy lajstromozásáról kiállított német védjegyokiratot és a korábbi nemzeti védjegyen alapuló, <FT TYPE="NUMBER">663349</FT>. számú nemzetközi védjegyének lajstromozásáról francia nyelven kiállított védjegyokiratot. Az is megállapítható, hogy a felperes a felszólalási osztály határozata ellen irányuló keresete mellékleteként benyújtotta a korábbi védjegy lajstromozásáról kiállított német védjegyokirat francia fordítását.</TXT></NP><NP><NO.P>36</NO.P><TXT>Ez utóbbi okiratot a felperes azért nyújtotta be, mert a felszólalási osztály úgy ítélte meg, hogy a korábbi nemzeti védjegyen alapuló nemzetközi védjegy lajstromozásáról kiállított védjegyokirat annak ellenére nem tekinthető a német védjegyokirat eljárás nyelvére történt teljes értékű fordításának, hogy a felperes közölte, hogy az a felszólalásban hivatkozott német védjegy nemzetközi lajstromozásáról a WIPO által készített hivatalos fordítás.</TXT></NP><?PAGE NO="II-4739"?><NP><NO.P>37</NO.P><TXT>Az Elsőfokú Bíróság emlékeztet arra, hogy az OHIM fórumai előtti eljárás egységességének elvéből következik, hogy a 40/94 rendelet 74. cikke (1) bekezdésének második mondatának alkalmazási körében a fellebbezési tanácsnak határozata meghozatalánál a fellebbező által mind az első fokon döntő fórum előtti, mind pedig - a 74. cikk (2) bekezdésére figyelemmel - a fellebbezési eljárásban előterjesztett teljes ténybeli és jogi helyzetre kell támaszkodnia (a fent hivatkozott KLEENCARE-ítélet 32. pontja). Ellentétben azzal, amit az OHIM az inter partes eljárásra hivatkozással állít, az OHIM különböző fórumai előtti eljárás egységességének elvéből ezért nem következik, hogy azt a felet, amelyik az első fokon döntő fórum előtt nem terjesztett elő egy adott ténybeli vagy jogi elemet az e fórum előtt érvényes határidőn belül, a 40/94 rendelet 74. cikkének (2) bekezdése alapján a fellebbezési tanács nem hallgathatja meg erre az előterjesztésre vonatkozóan. Az eljárás egységessége ezzel szemben azt jelenti, hogy ez a fél előterjesztheti az említett elemeket a fellebbezési tanács előtt, figyelemmel a 40/94 rendelet 74. cikkének (2) bekezdésére az e fórum előtti eljárásban (az Elsőfokú Bíróság <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="T-164/02" YEAR="2004" PAGE.ECR="II-3809">T-164/02. sz., Kául kontra OHIM - Bayer (ARCOL) ügyben <DATE ISO="20041110">2004. november 10-én</DATE> hozott ítélet [EBHT 2004., II-3809. o.] 29. pontja</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP><NP><NO.P>38</NO.P><TXT>Következésképpen mivel a jelen ügyben a szóban forgó okiratokat a 40/94 rendelet 74. cikkének (2) bekezdése értelmében nem mutatták be késedelmesen, hanem a felperes által a fellebbezési tanácshoz <DATE ISO="20011015">2001. október 15-én</DATE> benyújtott beadvány mellékleteként terjesztették elő, azaz a 40/94 rendelet 59. cikkében megállapított négy hónapos határidőn belül, a fellebbezési tanács nem utasíthatta volna el ezeknek az okiratoknak a figyelembevételét.</TXT></NP><NP><NO.P>39</NO.P><TXT>Ilyen körülmények között nincsen jelentősége az OHIM által fentebb hivatkozott Chefítéletnek, amelyben nem a bizonyítékoknak a fellebbezési tanács előtt történő előterjesztéséről van szó, hanem arról a kérdésről, hogy köteles volt-e a felszólalási osztály jelezni a felszólalónak azt a hiányosságot, hogy a kitűzött határidőn belül elmulasztotta bemutatni a korábbi nemzeti védjegy védjegyokiratának fordítását. Ebben az ügyben a Bíróság továbbá úgy ítélte meg, hogy nem szükséges arról<?PAGE NO="II-4740"?> határozni, hogy figyelembe veheti-e az OHIM a 40/94 rendelet 74. cikkének (2) bekezdése alapján az általa kitűzött határidő lejártát követően előterjesztett tényeket és bizonyítékokat, és ha igen, milyen mértékben, mivel a felszólaló a határidő lejártát követően sem mutatta be a fordítást (a fent hivatkozott CHEF-ítélet 63-65. pontja).</TXT></NP><NP><NO.P>40</NO.P><TXT>Nem eredményes e tekintetben az OHIM-nak a fent hivatkozott ELS-ítéletre történt hivatkozása sem, amelyben a korábbi védjegyre vonatkozó bizonyítékokat az OHIM által kitűzött, a felszólalási osztály előtti határidő lejártát követően mutatták be, mivel a fellebbezési tanács az előtte határidőn belül bemutatott bizonyítékokat köteles a fellebbezés vizsgálatakor figyelembe venni (a fent hivatkozott KLEENCAREítélet 32. pontja és ARCOL-ítélet 29. pontja). Feltétlenül emlékeztetni kell arra, hogy a felperes a jelen ügyben már határidőn belül bemutatta a felszólalási osztály előtt a korábbi jogának fennállására vonatkozó bizonyítékokat, majd a fellebbezési tanács előtt egy további fordítást, mivel a felszólalási osztály szerint a nemzetközi védjegyokirat nem minősül a korábbi védjegy teljes értékű fordításának.</TXT></NP><NP><NO.P>41</NO.P><TXT>Nem releváns továbbá az OHIM hivatkozása a fentebb idézett SCALA-végzésre sem. Ebben az ügyben a felperes ugyanis első ízben az Elsőfokú Bíróság előtt mutatta be a szükséges okiratokat és fordításokat, míg a jelen ügyben a fellebbezési tanács előtt a szóban forgó fordítás előterjesztése és figyelembevétele lehetővé tette volna azt, hogy a bejelentő gyakorolhassa a védelemhez való jogát az <HT TYPE="ITALIC">inter partes</HT> eljárásban, és hogy a fellebbezési tanács kellő bizonyossággal meggyőződhessen arról, hogy a hivatkozott jogok valóban fennállnak (a fent hivatkozott SCALA-ítélet 45. pontja). A nemzetközi védjegyokirat jellegére tekintettel nem zárható ki továbbá, hogy ez és a német nyelven kiállított német védjegyokirat együtt lehetővé tette volna azt, hogy a bejelentő a felszólalási osztály előtti eljárásban gyakorolhassa az <HT TYPE="ITALIC">inter partes</HT> eljárásban biztosított védelemhez való jogát, és hogy a fellebbezési tanács kellő bizonyossággal meggyőződhessen arról, hogy a hivatkozott jogok valóban fennállnak.</TXT></NP><?PAGE NO="II-4741"?><NP><NO.P>42</NO.P><TXT>Nem meggyőző továbbá az OHIM-nak az az érve sem, miszerint jelentősen meghosszabbítaná a közösségi védjegy-lajstromozási eljárást, ha a felek a fellebbezési tanács előtt is terjeszthetnének elő első ízben tényeket és bizonyítékokat. Ellenkezőleg, mivel a korábbi jog fennállására vonatkozóan több megegyező bizonyítékot is előterjesztettek már a felszólalási osztály előtt, sokkal inkább az vezetett az eljárás meghosszabbodásához, hogy nem fogadták el a fellebbezési tanács előtt bemutatott kiegészítő fordítást.</TXT></NP><NP><NO.P>43</NO.P><TXT>Ebből következik, hogy a fellebbezési tanács megsértette a 40/94 rendelet 74. cikkét azáltal, hogy nem vette figyelembe az előtte a felperes által a rendelet 59. cikkében megállapított határidőn belül bemutatott okiratot. Következésképpen meg kell semmisíteni a megtámadott határozatot, anélkül hogy a további jogalapokról nyilatkozni kellene, és hogy az Elsőfokú Bíróságnak határoznia kellene a felszólalási osztály határozatának megsemmisítésére irányuló kérelem elfogadhatóságáról.</TXT></NP></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P>A költségekről</P></TI></TITLE><NP><NO.P>44</NO.P><TXT>Az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzata 87. cikke (2) bekezdése szerint a pervesztes felet kötelezik a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte.</TXT></NP><NP><NO.P>45</NO.P><TXT>Mivel az OHIM pervesztes lett, a felperes kérelmének megfelelően a költségek viselésére kötelezik.</TXT></NP></GR.SEQ></GR.SEQ><?PAGE NO="II-4742"?><JURISDICTION><INTRO><P>A fenti indokok alapján</P><P>AZ ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁG (harmadik tanács)</P><P>a következőképpen határozott:</P></INTRO><LIST TYPE="ARAB"><ITEM><NP><NO.P>1)</NO.P><TXT>Megsemmisíti a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) negyedik fellebbezési tanácsának <DATE ISO="20030430">2003. április 30-i</DATE> (R 913/2001-4. sz. ügy) határozatát.</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>2)</NO.P><TXT>Az alperest kötelezi a költségek viselésére.</TXT></NP></ITEM></LIST></JURISDICTION></CONTENTS.JUDGMENT><SIGNATURE.CASE><P>Jaeger</P><P>Tiili</P><P>Czúcz</P><P>Kihirdetve Luxembourgban, a <DATE ISO="20051109">2005. november 9-i</DATE> nyilvános ülésen.</P><SIGNATORY><P>E. Coulon</P><P>hivatalvezető</P></SIGNATORY><SIGNATORY><P>M. Jaeger</P><P>elnök</P></SIGNATORY></SIGNATURE.CASE></JUDGMENT>