EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2020.8.18.
COM(2020) 385 final
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE
AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS A SZÁMVEVŐSZÉKNEK AZ EURÓPAI STRATÉGIAI BERUHÁZÁSI ALAP GARANCIAALAPJÁNAK 2019. ÉVI KEZELÉSÉRŐL
{SWD(2020) 162 final}
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2020.8.18.
COM(2020) 385 final
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE
AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS A SZÁMVEVŐSZÉKNEK AZ EURÓPAI STRATÉGIAI BERUHÁZÁSI ALAP GARANCIAALAPJÁNAK 2019. ÉVI KEZELÉSÉRŐL
{SWD(2020) 162 final}
Tartalomjegyzék
1. Bevezetés
2. Operatív háttér
3. Pénzügyi beszámoló és jelentős költségvetési ügyletek 2019-ben
3.1. Az ESBA-garanciaalap 2019. december 31-i pénzügyi kimutatásai
3.2. Uniós garanciával fedezett ESBA-műveletek
3.3. Az ESBA-garanciaalap feltöltése
3.4. Az uniós garancia lehívása és felhasználása
4. Az ESBA-garanciaalap 2019. évi kezelése
4.1. Pénzgazdálkodás
4.2. Piaci fejlemények 2019-ben
4.3. A portfólió összetétele és fő kockázati jellemzői
4.4. Teljesítmény
5. Az ESBA-garanciaalap célösszege és szintje megfelelőségének értékelése
1.Bevezetés
E jelentés jogalapját az Európai Stratégiai Beruházási Alapról, az Európai Beruházási Tanácsadó Platformról és a Beruházási Projektek Európai Portáljáról, valamint az 1291/2013/EU és az 1316/2013/EU rendelet módosításáról (az Európai Stratégiai Beruházási Alap) szóló, 2015. június 25-i (EU) 2015/1017 európai parlamenti és tanácsi rendelet 1 (a továbbiakban: az ESBA-rendelet) képezi. Az ESBA-rendeletet az Európai Stratégiai Beruházási Alap időbeli hatályának meghosszabbítására, továbbá az említett alapot és az Európai Beruházási Tanácsadó Platformot érintő technikai javítások bevezetésére vonatkozó 2017. december 13-i (EU) 2017/2396 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2 (a továbbiakban: az ESBA 2.0 módosítás) módosította. Az ESBA 2.0 módosítás többek között növelte az uniós garancia összegét, továbbá módosította a garanciaalap célösszegét. Az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) irányítására és az uniós garancia biztosítására vonatkozó megállapodást (a továbbiakban: az ESBA-megállapodás) az Európai Bizottság és az Európai Beruházási Bank (EBB) 2015. július 22-én írta alá; a megállapodást 2016. július 21-én, 2017. november 21-én, 2018. március 9-én, 2018. december 20-án, 2020. március 27-én és 2020. április 27-én módosították és újraszövegezték.
Az ESBA-rendelet 16. cikkének (6) bekezdése előírja, hogy a Bizottság minden év május 31-ig éves jelentést 3 nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Számvevőszéknek az Európai Stratégiai Beruházási Alap garanciaalapjának (a továbbiakban: az ESBA-garanciaalap) előző naptári évi kezeléséről, amely jelentés többek között értékeli a célösszeg és az ESBA-garanciaalap szintjének megfelelőségét, továbbá azt, hogy szükség van-e a garanciaalap feltöltésére. Ez az éves jelentés tartalmazza az ESBA-garanciaalap előző naptári év végi pénzügyi helyzetének, az előző naptári év során végbement pénzügyi mozgásoknak, valamint a jelentős ügyleteknek és a pénzügyi beszámolóval kapcsolatos releváns információknak a bemutatását. A jelentés továbbá az előző naptári év végére vonatkozóan információkat tartalmaz az ESBA-garanciaalap pénzgazdálkodásáról, teljesítményéről és kockázatáról.
2.Operatív háttér
Az uniós garancia 4 az EBB által az infrastruktúra és innováció keret fő részének terhére, valamint az EBA által a kkv-keret, illetve az infrastruktúra és innováció keret kkv-k/közepes tőkeértékű vállalatok alapjaiba történő befektetésre szolgáló részkeretének terhére jóváhagyott finanszírozási és beruházási műveleteket fedezi. Az ESBA-műveletek egy részét az uniós garancia fedezi, míg egy másik részét az EBB csoport hajtja végre saját kockázatra 5 .
Az ESBA-rendelet 12. cikke szerint az ESBA-garanciaalap olyan likviditási puffert képez, amelyből az uniós garancia lehívása esetén az EBB számára kifizetést kell teljesíteni. Az EU és az EBB között létrejött ESBA-megállapodásnak megfelelően az ESBA-garanciaalapból történő lehívás esetén akkor teljesíthető kifizetés, ha a lehívás összege meghaladja az ESBA-számlán az EBB rendelkezésére álló pénzeszközöket. Az EBB által kezelt ESBA-számla létrehozásának célja az uniós garanciával fedezett műveletekből eredő uniós bevételek, valamint a behajtott összegek beszedése, továbbá a rendelkezésre álló egyenleg mértékéig az uniós garancia keretében eszközölt lehívások kifizetése.
Az ESBA-garanciaalap feltöltése fokozatosan történik, az uniós garancia által viselt kitettség növekedésének figyelembevételével.
Az ESBA-rendelet 12. cikke (4) bekezdésének megfelelően az ESBA-garanciaalap eszközeit közvetlenül a Bizottság kezeli, és – a megfelelő prudenciális szabályok betartásával – a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban fekteti be.
Az EBB és az EBA hatáskörébe tartozik az uniós garanciával fedezett egyes műveletek kockázatának értékelése és nyomon követése. A Bizottság e jelentés, továbbá a jövőbeli tevékenységre vonatkozó koherens és prudens feltételezések alapján biztosítja az ESBA-garanciaalap felülvizsgálat tárgyát képező célösszegének és szintjének megfelelőségét. Az ESBA-rendelet 16. cikke (3) bekezdésének megfelelően az EBB és az EBA 2019 márciusában jelentést tett a Bizottságnak és az Európai Számvevőszéknek.
Az ESBA-rendelet 16. cikkének (2) bekezdése szerint az EBB által az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak benyújtandó éves jelentésnek konkrét információkat kell tartalmaznia az ESBA keretében végrehajtott finanszírozási és beruházási műveletekhez kapcsolódó összesített kockázatról, valamint a garancia lehívásáról.
3.Pénzügyi beszámoló és jelentős költségvetési ügyletek 2019-ben
Az ESBA-ra vonatkozó pénzügyi információkat az alábbiakban négy szakaszban mutatjuk be: 1. az ESBA-garanciaalap pénzügyi helyzete 2019. december 31-én, 2. az EBB csoport által 2019. december 31-ig végrehajtott, uniós garanciával fedezett ESBA-műveletek, 3. az ESBA-garanciaalap feltöltése és 4. az uniós garancia lehívása és felhasználása.
3.1. Az ESBA-garanciaalap 2019. december 31-i pénzügyi kimutatásai
Az ESBA-garanciaalap teljes eszközállománya 2019. december 31-én 6 688 millió EUR-t tett ki 6 . Az eszközök a következőket foglalták magukban: az értékesíthetőként besorolt befektetési célú értékpapír-portfólió (6 654 millió EUR), az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközként besorolt, pozitív nettó jelenértékű határidős USD-eladási ügylet (3 millió EUR), valamint pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek (31 millió EUR).
A 2019. évi eredménykimutatás szerint az ESBA-garanciaalap az évet 21,7 millió EUR összegű gazdasági eredménnyel zárta 7 . A fő hozzájárulás a 18,3 millió EUR összegű utólagos nettó kamatbevételből és az értékesíthető értékpapírok értékesítéséből befolyó nettó nyereségből 8 (17,1 millió EUR) származott. Ezt egy –13,1 millió EUR összegű negatív devizaátértékelési eredmény ellensúlyozta 9 . A fennmaradó –0,6 EUR millió összegű nettó kiadás főként letétkezelői díjakból származott.
3.2. Uniós garanciával fedezett ESBA-műveletek
2019. december 31-én az Uniónak az EBB csoport ESBA-műveletei keretében folyósított kintlévő összegekhez kapcsolódó garanciából eredő kitettsége 17,7 milliárd EUR-t tett ki az uniós garanciára jogi kötelezettségvállalás alapján rendelkezésre álló nettó 25,8 milliárd EUR-hoz 10 viszonyítva. Egy 17,6 milliárd EUR-s összeg függő kötelezettségként szerepel az EU 2019. évi pénzügyi kimutatásaihoz fűzött megjegyzésekben, míg a fennmaradó 0,1 milliárd EUR-ra céltartalékot jelenítettek meg (74 millió EUR).
2019-ben az EBB által az infrastruktúra és innováció keretből kezelt ESBA-műveletek az EU számára 299,5 millió EUR összegű nettó bevételt eredményeztek 11 . Ebből az összegből a 2019. december 31-i állapot szerint a Bizottság EBB-vel szembeni nettó követelése az Európai Unió 2019. évi pénzügyi kimutatásaiban 50,8 millió EUR volt.
A kkv-keretből kezelt ESBA-műveletekkel összefüggésben az EU-nál 2019-ben 109,9 millió EUR összegű költség merült fel 12 . Ebből az EU 2019. évi pénzügyi kimutatásaiban szereplő 37,9 millió EUR összegű EBA-díj és költség 2019. december 31-ét követően fizetendő az EBA számára.
3.3.Az ESBA-garanciaalap feltöltése
Az ESBA-garanciaalap feltöltésére 2019-ben összesen 357 millió EUR költségvetési előirányzatot kötöttek le. Ebből az összegből a C(2019) 875 bizottsági határozattal 13 167 millió EUR összegű költségvetési előirányzatot kötöttek le. További kötelezettségvállalási előirányzatok kerültek lekötésre 190 millió EUR összegben címzett bevételként.
Az év során összesen 1 166 millió EUR tényleges kifizetésére került sor az ESBA-garanciaalap részére. Ez nagyrészt az EU általános költségvetésének kifizetési előirányzataiból származott, míg 163 millió EUR címzett bevételként került behajtásra (136 millió EUR az ESBA-bevételekből és 27 millió EUR az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz bevételeiből), 3 millió EUR-t pedig további kifizetési előirányzatként a költségvetési év végén csoportosítottak át.
3.4.Az uniós garancia lehívása és felhasználása
2019-ben az ESBA-megállapodás 8. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban az uniós garanciából 3,5 millió EUR került lehívásra egy, az infrastruktúra és innováció keretből végrehajtott nemteljesítő sajáttőke-típusú művelethez kapcsolódóan. Ezenfelül 1,4 millió EUR-t hívtak le az EBB finanszírozási költségeire 14 , 27,3 millió EUR-t értékhelyesbítésekre 15 és 0,14 millió EUR-t behajtási költségekre 16 . A kkv-keretben 8,1 millió EUR-t hívtak le nem euróban történő fedezetre.
Valamennyi lehívás az ESBA-számlán rendelkezésre álló forrásokból került kifizetésre. Az ESBA-garanciaalapból nem került kifizetésre lehívás.
4.Az ESBA-garanciaalap 2019. évi kezelése
4.1.Pénzgazdálkodás
Az ESBA-garanciaalap befektetési portfólióját az ESBA-garanciaalap eszközkezelésére vonatkozó iránymutatások jóváhagyásáról szóló, 2016. január 21-i C(2016) 165 bizottsági határozatban megállapított gazdálkodási elvekkel összhangban fektetik be.
Az iránymutatás szerint a befektetési portfólióban található eszközöknek elegendő likviditást kell biztosítaniuk a garancia esetleges lehívása esetére, ugyanakkor nagy fokú biztonság és stabilitás fenntartása mellett optimális hozam- és kockázati szint kialakítását célozzák.
A befektetési célkitűzések és a piaci feltételekre vonatkozó kilátások figyelembevételével befektetési és kockázatkezelési stratégiákat fogadtak el. A befektetések során a cél a különböző rögzített hozamú eszközosztályok közötti fokozottabb diverzifikáció volt.
4.2.Piaci fejlemények 2019-ben
2019-ben a rögzített hozamú eszközök piacán érezhető ingadozásokra került sor: a tízéves német államkötvény (bund) egy körülbelül 1 %-os tartományban 0,27 % (január) és –0,72 % (augusztus) között mozgott.
A piacok az év elején erősödő gazdaságra és növekvő inflációra számítottak. Azzal számoltak, hogy az Európai Központi Bank (EKB) kamatlábat emel, míg az Egyesült Államok központi jegybankjától a kamatlábemelési ciklus folytatását várták. Az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi megállapodásról szóló tárgyalások elhúzódása azonban nagy fokú bizonytalanságot váltott ki, melynek során mindkét fél gyors és váratlan vámemeléseket foganatosított anélkül, hogy életképes megoldás lenne a láthatáron. Európát is fokozott bizonytalanság jellemezte, mert az Egyesült Államok azzal fenyegetőzött, hogy a jelentős iparágakra, különösen az autóiparra vámokat vet ki. Ezt a globális ellátási láncok sínylették meg, ami károkat okozott a feldolgozóiparban, és a tőkekiadások elhalasztásához vezetett.
Mindezek következtében megnőtt a biztonságos eszközök iránti kereslet, és a kötvények minden eszközosztályban jól teljesítettek, míg a hozamok fokozatosan estek és augusztusban érték el mélypontjukat. Ekkorra a globális növekedés már lelassult, és az infláció Európában épphogy 1 % felett mozgott. A gazdaság támogatása érdekében az Egyesült Államok központi jegybankja júliusban csökkentette a kamatlábakat, az EKB szeptemberben követte a példát és ezzel egy időben felújította eszközvásárlási programját is.
Egy másik kedvező fejlemény a szolgáltatási ágazatnak a főbb gazdaságokban megfigyelhető általános rezilienciája volt. Az év vége felé nagyon valószínűnek tűnt, hogy részleges kereskedelmi megállapodás születik az Egyesült Államok és Kína között. A piaci hangulat javult, és az alacsonyabb likviditásnak, valamint az év végén az egyensúly helyreállításának és a nyereségszerzésnek köszönhetően a hozamok újra emelkedni kezdtek és a bund –0,20 % körül zárt.
Összességében az európai államkötvények német államkötvényekhez viszonyított kamatfelára csökkent: Olaszország és Spanyolország esetében a tízéves lejárati idejű kötvények tekintetében akár 110 bázisponttal is. A rögzített hozamú eszközök egyéb szektorai, pl. a szupranacionális, alsóbb államszervezeti szintű és ügynökségi adósságok, továbbá a fedezett kötvények és a vállalati kötvények is jól teljesítettek az év során.
4.3.A portfólió összetétele és fő kockázati jellemzői
2019. december 31-én a befektetési portfólió elsősorban az államok, alsóbb szintű állami kibocsátók, szupranacionális szervek vagy ügynökségek, valamint külföldi kormányzatok által kibocsátott értékpapírokból (a piaci érték 47 %-a az 59 %-os referenciaértékhez képest) és fedezett kötvényekből (a piaci érték 18 %-a a 20 %-os referenciaértékhez képest) állt. A fennmaradó részt főként vállalatok és pénzügyi intézmények által kibocsátott fedezetlen kötvények alkották. A portfólió mintegy 6 %-át likvid és magas (AA/AAA) minősítésű, USA-dollárban denominált befektetések adták. Az említett befektetések devizakockázati kitettségét fedezték. 2019 végén a portfólió környezeti, társadalmi és kormányzati kritériumokat teljesítő kötvényekkel szembeni kitettsége meghaladta a 6 %-ot, vagyis a megfelelő referenciamutatóhoz képest több mint ötszörös volt.
A portfólió futamideje 17 2019 végén 3,07 év, átlagos hitelminősítése pedig BBB+ volt.
A portfólió nagy részét likvid értékpapírokba fektették be, és a portfólió egy megfelelő nagyságú részének (a portfólió összértékének 21 %-a) futamideje 12 hónapnál rövidebb.
A portfólió lejárati, hitelkockázati és likviditási profilját úgy kalibrálták, hogy összhangban álljon az uniós garanciával fedezett ESBA-műveletekből eredő előre jelzett cash-flow-kkal (pl. tervezett lehívások, bevételek).
4.4.Teljesítmény
Az éves teljesítmény kiszámítása idősúlyozott alapon történik, hogy azt ne befolyásolja a portfólió mérete, amely az év folyamán továbbra is jelentősen növekedett.
A sok kihívást jelentő, összességében negatív vagy példátlanul alacsony hozamokkal, továbbá a kapcsolódó jelentős piaci volatilitással és bizonytalansággal jellemezhető piaci környezetben az alap éves abszolút teljesítménye 2019-ben 1,239 % volt. Ez a megtérülés összhangban van az ESBA referenciamutatójával (2,302 %).
5.Az ESBA-garanciaalap célösszege és szintje megfelelőségének értékelése
2019. december 31-én az Európai Stratégiai Beruházási Alap keretében aláírt – 28 tagállamra kiterjedő – műveletek összességében 68,7 milliárd EUR-t tettek ki, ebből az összegből 49,2 milliárd EUR-t az infrastruktúra és innováció keret (532 művelet), 19,5 milliárd EUR-t pedig a kkv-keret (630 művelet) keretében írtak alá. Összességében ez jelentős növekedést mutat 2018-hoz képest, amikor az év végén az aláírt műveletek összesen 53,6 milliárd EUR-t tettek ki.
2019. december 31-én az uniós garanciával fedezett, kintlévő folyósított kitettségek összege 17,7 milliárd EUR volt (16,1 milliárd EUR az infrastruktúra és innováció keret és 1,6 milliárd EUR a kkv-keret vonatkozásában), ami emelkedést jelent a 2018. évi 15,8 milliárd EUR-hoz képest.
Az uniós költségvetés uniós garanciával fedezett lehetséges jövőbeli kifizetésekből származó kitettsége az aláírt (folyósított és nem folyósított) műveletek tekintetében 21,9 milliárd EUR volt (18,3 milliárd EUR az infrastruktúra és innováció keret és 3,6 milliárd EUR a kkv-keret vonatkozásában).
Az infrastruktúra és innováció keretből az uniós garanciával fedezett kintlévő folyósított kitettségek összege 16,1 milliárd EUR volt, ebből a hitel típusú műveletek 15,2 milliárd EUR-t, a sajáttőke-típusú műveletek pedig 1 milliárd EUR-t jelentettek 18 .
Amennyiben az infrastruktúra és innováció kerethez kapcsolódó műveletekkel összefüggésben veszteség merülne fel, azt az uniós garancia fedezi az ESBA-megállapodásban meghatározott feltételeknek megfelelően. Konkrétan, az infrastruktúra és innováció keret esetében az uniós garancia biztosítására az infrastruktúra és innováció keret hitelportfóliói és az infrastruktúra és innováció keret nemzeti fejlesztési banki sajáttőke-portfóliói (IIW Equity Portfolio–NPB) keretében portfólióalapú első veszteségviselő rész formájában kerül sor. Az infrastruktúra és innováció keret standard sajáttőke-portfóliójához kapcsolódóan az uniós garancia teljes garanciát jelent, feltéve, hogy az EBB ugyanolyan összegű eszközt azonos feltételek mellett saját kockázatára fektet be.
2019. december 31-én a kkv-kerethez kapcsolódó, uniós garanciával fedezett kintlévő folyósított kitettség összesen 1,6 milliárd EUR volt, ebből 1,2 milliárd EUR garanciaműveletet, 0,4 milliárd EUR pedig sajáttőke-műveletet jelentett 19 .
Amennyiben a kkv-kerethez kapcsolódó garanciaműveletekkel összefüggésben veszteség merül fel, azt elsősorban az InnovFin kkv-garanciaeszközből, a COSME hitelgarancia-eszközéből, a kulturális és kreatív ágazatok garanciaeszközéből, valamint az EaSI (a foglalkoztatás és a szociális innováció európai uniós programja) garanciafinanszírozási eszközéből származó hozzájárulások fedeznék. A kkv-kerethez tartozó sajáttőke-finanszírozási termékek esetében a veszteségek fedezése az uniós garanciából történne az ESBA és (a 2. sajáttőke-termék részkeret esetében) az InnovFin tőkefinanszírozási eszköz első veszteségviselő része keretében.
Az ESBA-garanciaalap célösszegét az ESBA-rendelet eredetileg az uniós garanciával fedezett teljes kötelezettségállomány 35 %-ában állapította meg 20 . Az uniós garancia alá tartozó különböző termékek kockázatértékelése azt mutatja, hogy az ESBA-garanciaalap említett feltöltési célértéke esetén az uniós költségvetés összességében megfelelően védett az uniós garancia terhére történő potenciális lehívásokkal szemben, figyelembe véve a követelések behajtását, a bevételeket és az EBB korábbi műveleteiből befolyt bevételeket. Ezért a 35 %-os célráta megfelelőnek tekinthető.
Az ESBA-garanciaalap kialakítási szakasza 2022-ig tart, így a feltöltés szükségességét egy későbbi szakaszban fogják értékelni.
HL L 169., 2015.7.1., 1. o.
HL L 345., 2017.12.27., 34. o.
Ez a jelentés az ESBA-garanciaalapra vonatkozó ötödik jelentés. Az előző jelentéseket a COM(2016) 353 final, a COM(2017) 326 final, a COM(2018) 345 final és a COM(2019) 244 final dokumentum tartalmazza.
Az uniós garancia mértékét az ESBA 2.0 módosítás 16 milliárd EUR-ról 26 milliárd EUR-ra növelte.
Az EBB csoport által nyújtott garancia mértékét az ESBA 2.0 módosítás 5 milliárd EUR-ról 7,5 milliárd EUR-ra növelte.
Az ESBA-garanciaalap auditált pénzügyi kimutatásai az ESBA-garanciaalapról szóló jelentéshez mellékelt bizottsági szolgálati munkadokumentumban került közzétételre.
Lásd az ESBA-garanciaalapról szóló jelentést kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum 6. oldalát.
A nettó összeg 18,5 millió EUR nyereséget és 1,4 millió EUR veszteséget tartalmaz.
A portfólió USD-ben denominált részéhez kapcsolódó devizakockázat fedezése után.
Az ESBA 2.0 módosítás 11. cikke szerint az uniós garancia összege semmilyen esetben nem haladhatja meg a 26 milliárd EUR-t, 2018. július 6. előtt pedig nem haladhatja meg a 16 milliárd EUR-t. A lehívott és felhasznált uniós garancia összege, valamint a kkv-keretben a portfóliógaranciát képező termékekre vonatkozó céltartalékok levonásra kerülnek az uniós garancia maximális összegéből.
Ez az összeg magában foglal 135,0 millió EUR nem realizált bevételt, amely az infrastruktúra és innováció keret tőkeportfóliói 2019. december 31-én érvényes valós értékének 2018. december 31-hez viszonyított emelkedéséből származik.
Ez az összeg magában foglalja a kkv-keret adósságportfólióira képzett 69,5 millió EUR összegű pénzügyi céltartalékokat, valamint 4,3 millió EUR nem realizált kiadást, amely a kkv-keret tőkeportfóliói 2019. december 31-én érvényes valós értékének 2018. december 31-hez viszonyított csökkenéséből származik.
A Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóság 2019. évi éves munkaprogramjának elfogadásáról szóló, 2019. február 11-i bizottsági határozat, amely finanszírozási határozatként szolgál.
Lásd az ESBA-megállapodás 8. cikke (1) bekezdésének d) pontját.
Lásd az ESBA-megállapodás 8. cikke (1) bekezdésének b) pontját.
Lásd az ESBA-megállapodás 8. cikke (1) bekezdésének d) pontját és 11. cikkének (7) bekezdését.
A futamidőre vonatkozó adat módosított átlagos hátralévő futamidőre utal, amely figyelembe veszi a kötvény kamatlábmozgásokkal szembeni árérzékenységét. Ez az adat azon az elven alapul, hogy az értékpapír ára és a kamatláb fordítottan arányos.
A hitel típusú és a sajáttőke-típusú műveletekre vonatkozó két számadat kerekítése miatt ezek összege 16,2 milliárd helyett 16,1 milliárdot tesz ki.
Amint az az EU 2019. december 31-i pénzügyi kimutatásaiból kiderül, ez nem tartalmazza azokat a garanciaszerződéseket, amelyek rendelkezésreállási időszaka 2020-ban kezdődik.
Lásd az ESBA-rendelet 12. cikkének (5) bekezdését.