<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><CONCLUSION NNC="YES" xmlns:fmx="http://opoce" xmlns:xsi="http://www.w3.org/2001/XMLSchema-instance" xsi:noNamespaceSchemaLocation="http://formex.publications.europa.eu/schema/formex-05.58-20161101.xd"><BIB.CONCLUSION><REF.CASE FILE="n.a."><NO.CASE>C-226/16</NO.CASE></REF.CASE><NO.CELEX>62016CC0226</NO.CELEX><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2017:616">EU:C:2017:616</NO.ECLI><NO.SEQ>0001</NO.SEQ><PAGE.FIRST.ECR>1</PAGE.FIRST.ECR><PAGE.SEQ>1</PAGE.SEQ><PAGE.LAST.ECR>17</PAGE.LAST.ECR><PAGE.TOTAL>17</PAGE.TOTAL></BIB.CONCLUSION><CURR.TITLE><PAGE.HEADER><P>MENGOZZI FŐTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA – C‑226/16. SZ. ÜGY</P><P>ENI ÉS TÁRSAI</P></PAGE.HEADER></CURR.TITLE><TITLE><TI><P><HT TYPE="UC">Paolo Mengozzi</HT></P><P><HT TYPE="UC">Főtanácsnok Indítványa</HT></P><P>Az ismertetés napja: <DATE ISO="20170726">2017. július 26.</DATE><NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0001"><P>Eredeti nyelv: francia.</P></NOTE></P></TI><STI><P><HT TYPE="BOLD">C‑226/16. sz. ügy</HT></P><P>Eni SpA,</P><P>Eni Gas &amp; Power France SA,</P><P>Union professionnelle des industries privées du gaz (Uprigaz)</P><P>kontra</P><P>Premier ministre,</P><P>Ministre de l’Environnement, de l’Énergie et de la Mer,</P><P>a</P><P>Storengy,</P><P>Total Infrastructures Gaz France (TIGF)</P><P>részvételével</P><P><HT TYPE="NORMAL">(a Conseil d’État [államtanács, Franciaország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)</HT></P></STI></TITLE><INTERMEDIATE><INDEX IDX.CLOSE="”" SEPARATOR=" – " IDX.OPEN="„"><KEYWORD>Előzetes döntéshozatal</KEYWORD><KEYWORD>994/2010/EU rendelet</KEYWORD><KEYWORD>A földgázellátás biztonsága</KEYWORD><KEYWORD>A 2. cikk második bekezdésének 1. pontja</KEYWORD><KEYWORD>A <QUOT.START CODE="00BB" REF.END="QE0001" ID="QS0001"/>védett fogyasztók<QUOT.END REF.START="QS0001" CODE="00AB" ID="QE0001"/> fogalma</KEYWORD><KEYWORD>A 8. cikk (2) bekezdése</KEYWORD><KEYWORD>A gázellátás biztonsága érdekében előírt további kötelezettségek</KEYWORD><KEYWORD>A 8. cikk (5) bekezdése</KEYWORD><KEYWORD>A földgázkészletnek egy adott tagállam területén való elhelyezésére vonatkozó kötelezettség</KEYWORD></INDEX></INTERMEDIATE><CONTENTS.CONCLUSION><NP.ECR IDENTIFIER="NP0001"><NO.P>1.</NO.P><TXT>A jelen előzetes döntéshozatal iránti kérelem a földgázellátás biztonságának megőrzésére irányuló intézkedésekről szóló 994/2010/EU rendelet<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0002"><P>A földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről és a 2004/67/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, <DATE ISO="20101020">2010. október 20‑i</DATE> 994/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="295" PAGE.FIRST="1" DATE.PUB="2010">HL 2010. L 295., 1. o.</REF.DOC.OJ>).</P></NOTE> értelmezési kérdéseire vonatkozik.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0002"><NO.P>2.</NO.P><TXT>E kérelmet a kérdést előterjesztő bíróság, a Conseil d’État (államtanács, Franciaország) előtt kezdeményezett két ügy keretében nyújtották be, amelyekben a földalatti földgáztárolókhoz való hozzáférésre vonatkozó francia szabályozást módosító 2014‑328. sz. rendelet<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0003"><P>A föld alatti földgáztárolókhoz való hozzáférésről szóló <DATE ISO="20060821">2006. augusztus 21‑i</DATE> 2006/1034. sz. rendelet módosításáról szóló, <DATE ISO="20140312">2014. március 12‑i</DATE> 2014–328. sz. rendelet.</P></NOTE> jogszerűségét vitatják. A Conseil d’État (államtanács) előtt a két felperes földgázszállító társaság, egyrészt az Eni SpA és az Eni Gas &amp; Power France SA, másrészt az UPRIGAZ többek között a 994/2010 rendelet rendelkezéseinek megsértésére hivatkozik.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0003"><NO.P>3.</NO.P><TXT>Először fordul elő, hogy a Bíróságot ezen – egy rendkívül érzékeny ágazatot, a földgázellátás biztonságát érintő – rendelet értelmezésére kérik. A Bíróság által adandó válaszok segítséget nyújtanak majd azon kötelezettségek terjedelmének megértéséhez, amelyeket a tagállamok az ellátás biztonságának megőrzése érdekében a gázszolgáltatók számára előírhatnak az e rendelettel kialakított rendszer keretében.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="2"?><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">I.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Jogi háttér</HT></TXT></NP></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">A.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">Az uniós jog</HT></HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0004"><NO.P>4.</NO.P><TXT>A 994/2010 rendelet 2. cikkének második bekezdése értelmében:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><P><QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0002" ID="QS0002"/>[…] az alábbi fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:</P><LIST TYPE="ARAB"><ITEM><NP><NO.P>1.</NO.P><TXT><QUOT.START CODE="00BB" REF.END="QE0003" ID="QS0003"/>védett fogyasztók<QUOT.END REF.START="QS0003" CODE="00AB" ID="QE0003"/> a gázelosztó hálózathoz csatlakoztatott lakossági fogyasztók, továbbá – ha az érintett tagállam úgy határoz – az alábbiak lehetnek:</TXT><P><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>a)</NO.P><TXT>a kis‑ és középvállalkozások, feltéve, hogy csatlakoztatva vannak a gázelosztó hálózathoz, és alapvető szociális szolgáltatások, feltéve, hogy csatlakoztatva vannak a gázelosztó vagy ‑átviteli hálózathoz, feltéve továbbá hogy ezek a további fogyasztók legfeljebb a gáz végső felhasználásának 20%‑át teszik ki, és/vagy</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>b)</NO.P><TXT>a távfűtési létesítmények abban az esetben, ha lakossági fogyasztók és az a) pontban említett fogyasztók számára szolgáltatnak fűtést, feltéve, hogy e létesítményeknek nem áll módjukban más tüzelőanyagra váltani, és csatlakoztatva vannak a gázelosztó vagy ‑átviteli hálózathoz.<QUOT.END REF.START="QS0002" CODE="201D" ID="QE0002"/></TXT></NP></ITEM></LIST></P></NP></ITEM></LIST></ALINEA></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0005"><NO.P>5.</NO.P><TXT>A 994/2010 rendelet 3. cikkének (6) bekezdése értelmében:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0004" ID="QS0004"/>Az ellátás biztonságát biztosító, a megelőzési cselekvési tervekben és vészhelyzeti tervekben szereplő intézkedéseknek egyértelműen meghatározottnak, átláthatónak, arányosnak, megkülönböztetéstől mentesnek és ellenőrizhetőnek kell lenniük, indokolatlanul nem torzíthatják a versenyt és a gáz belső piacának hatékony működését, valamint nem veszélyeztethetik más tagállamok vagy az Unió egésze gázellátásának biztonságát.<QUOT.END REF.START="QS0004" CODE="201D" ID="QE0004"/></ALINEA></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0006"><NO.P>6.</NO.P><TXT>A 994/2010 rendelet <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0005" ID="QS0005"/>Ellátási előírások<QUOT.END REF.START="QS0005" CODE="201D" ID="QE0005"/> című 8. cikke kimondja:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><PARAG IDENTIFIER="008.001"><NO.PARAG><QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0006" ID="QS0006"/>(1)</NO.PARAG><ALINEA><P>A hatáskörrel rendelkező hatóság előírja az általa azonosított földgázvállalkozásoknak, hogy hozzanak intézkedéseket a tagállami védett fogyasztók gázellátása érdekében a következő esetekben:</P><P><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>a)</NO.P><TXT>valamely hétnapos csúcsidőszakban tapasztalt rendkívüli hőmérséklet, amely statisztikai valószínűsége szerint minden 20 évben egyszer fordul elő;</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>b)</NO.P><TXT>valamely legalább 30 napos időszakban tapasztalt kivételesen nagy gázigény, amely statisztikai valószínűsége szerint minden 20 évben egyszer fordul elő; valamint</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>c)</NO.P><TXT>átlagos téli körülmények között az egyetlen legnagyobb gázinfrastruktúra zavarainak fennállása esetén legalább 30 napig.</TXT></NP></ITEM></LIST></P></ALINEA><ALINEA>A hatáskörrel rendelkező hatóság legkésőbb <DATE ISO="20120603">2012. június 3‑ig</DATE> azonosítja az első albekezdésben említett földgázvállalkozásokat.</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="008.002"><NO.PARAG>(2)</NO.PARAG><ALINEA><P>Az ellátási előírásnak az (1) bekezdés b) és c) pontjában említett 30 napos időszakot meghaladó bármilyen megszigorítása, illetve bármilyen további kötelezettségnek a gázellátás biztonsága érdekében történő előírása a 9. cikkben említett kockázatértékelésen alapul, megjelenik a megelőzési cselekvési tervben, továbbá:</P><P><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>a)</NO.P><TXT>a 3. cikk (6) bekezdésével összhangban történik;</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>b)</NO.P><TXT>nem torzítja indokolatlanul a versenyt és nem akadályozza a gáz belső piacának működését;</TXT></NP></ITEM><?PAGE NO="3"?><ITEM><NP><NO.P>c)</NO.P><TXT>nem befolyásolja hátrányosan egy másik tagállam képességét arra, hogy az nemzeti, uniós vagy regionális vészhelyzet esetén e cikkel összhangban ellássa védett fogyasztóit; és</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>d)</NO.P><TXT>uniós vagy regionális vészhelyzet esetén megfelel a 11. cikk (5) bekezdésében előírt kritériumoknak.</TXT></NP></ITEM></LIST></P></ALINEA><ALINEA>A szolidaritás szellemében a hatáskörrel rendelkező hatóság a megelőzési cselekvési és vészhelyzeti tervekben meghatározza, hogy a szigorított ellátási előírásokat vagy a földgázvállalkozások számára előírt további kötelezettségeket hogyan lehet uniós vagy regionális vészhelyzet esetén időszakosan enyhíteni.</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="008.003"><NO.PARAG>(3)</NO.PARAG><ALINEA>A hatáskörrel rendelkező hatóság által az (1) és a (2) bekezdés alapján meghatározott időszakokat követően, illetve az (1) bekezdésben meghatározottaknál súlyosabb körülmények között a hatáskörrel rendelkező hatóság és a földgázvállalkozások minden tőlük telhetőt megtesznek a gázellátás fenntartása érdekében, elsősorban a védett fogyasztók számára.</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="008.004"><NO.PARAG>(4)</NO.PARAG><ALINEA>Az e cikkben meghatározott ellátási előírások teljesítése érdekében a földgázvállalkozásokra megállapított kötelezettségeknek megkülönböztetésmenteseknek kell lenniük, és nem róhatnak indokolatlan terheket e vállalkozásokra.</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="008.005"><NO.PARAG>(5)</NO.PARAG><ALINEA>A földgázvállalkozások adott esetben regionális vagy uniós szinten is teljesíthetik e kötelezettségeket. A hatáskörrel rendelkező hatóság nem kötelezhet arra, hogy az e cikkben megállapított előírásokat kizárólag a területén belül elhelyezkedő infrastruktúrák alapján teljesítsék.</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="008.006"><NO.PARAG>(6)</NO.PARAG><ALINEA>A hatáskörrel rendelkező hatóság biztosítja, hogy a védett fogyasztók ellátásának feltételei a belső földgázpiac megfelelő működésének sérelme nélkül, az árak pedig a készletek piaci értékének figyelembevételével kerüljenek megállapításra.<QUOT.END REF.START="QS0006" CODE="201D" ID="QE0006"/></ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">B.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">A francia jog</HT></HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0007"><NO.P>7.</NO.P><TXT>Franciaországban a földgáztárolást a Code de l’énergie (energia‑törvénykönyv) L. 421‑1–L. 421‑16. rendelkezései szabályozzák. E rendelkezések szervezik meg a gáztárolóhoz való hozzáférést a szolgáltatókat terhelő azon közszolgáltatási kötelezettségek keretében, amelyek értelmében az ellátás folytonosságát még rendkívüli helyzetben is biztosítaniuk kell.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0008"><NO.P>8.</NO.P><TXT>Különösen, az energia‑törvénykönyv L. 421‑3. cikke értelmében:</TXT><QUOT.S LEVEL="1"><P><QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0007" ID="QS0007"/>A földgázkészletek elsősorban az alábbiak biztosítását szolgálják:</P><LIST TYPE="OTHER"><ITEM><NP><NO.P>1°</NO.P><TXT>A földalatti földgáztárolókhoz csatlakoztatott hálózatok megfelelő és kiegyenlített működése;</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>2°</NO.P><TXT>A háztartási, valamint olyan egyéb fogyasztók közvetlen vagy közvetett szükségleteinek kielégítése, akik szerződésben megszakítható vagy közérdekű feladatokat biztosító ellátásban nem állapodtak meg;</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>3°</NO.P><TXT>A L. 121‑32. cikkben szabályozott egyéb közszolgáltatási kötelezettségek tiszteletben tartása.<QUOT.END REF.START="QS0007" CODE="201D" ID="QE0007"/></TXT></NP></ITEM></LIST></QUOT.S></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0009"><NO.P>9.</NO.P><TXT>Az energia‑törvénykönyv L. 421‑4. cikke előírja:</TXT><QUOT.S LEVEL="1"><P><QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0008" ID="QS0008"/>Valamennyi szolgáltatónak, közvetlenül vagy megbízottján keresztül közvetett módon, minden év október 31‑én, az egyéb modulációs eszközeiket is figyelembe véve elegendő földgáztartalékkal kell rendelkeznie Franciaországban ahhoz, hogy a november 1‑jétől március 31‑ig terjedő időszakban az L. 421‑3. cikk harmadik albekezdésében említett fogyasztók közvetlen vagy közvetett ellátására vonatkozó szerződéses kötelezettségeit teljesíteni tudja […].<QUOT.END REF.START="QS0008" CODE="201D" ID="QE0008"/></P></QUOT.S></NP.ECR><?PAGE NO="4"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0010"><NO.P>10.</NO.P><TXT>Az energia‑törvénykönyv L. 421‑7. cikke értelmében a Conseil d’État (államtanács) rendeletben rögzíti többek között az L. 421‑4. cikk alkalmazásának feltételeit és szabályait.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0011"><NO.P>11.</NO.P><TXT>A kérdést előterjesztő bíróság előtt megtámadott, a fenti rendelkezés végrehajtása céljából kibocsátott 2006/1034. sz. rendelet, amelyet később a 2014–328. sz. rendelet módosított, pontosítja a földgáztárolókhoz való hozzáférés szervezési feltételeit. Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy a módosított rendelet előírja egyrészt, hogy valamennyi földgázszolgáltató számára a fogyasztói portfóliója alapján meghatározott tárolási kapacitáshoz való hozzáférési jogokat vagy <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0009" ID="QS0009"/>tárolási jogokat<QUOT.END REF.START="QS0009" CODE="201D" ID="QE0009"/><NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0004"><P>Az energia‑törvénykönyv R. 421–6. cikke értelmében egy szolgáltató tárolási kapacitáshoz való hozzáférési joga egyenlő azon fogyasztók tárolási jogainak összességével, amelyeket ez a szolgáltató az egyes fogyasztók fogyasztási profiljától és földrajzi elhelyezkedésétől függően ellát.</P></NOTE> kell juttatni annak érdekében, hogy ezen fogyasztók ellátását biztosíthassa a téli időszakban, másrészt meg kell határozni az e földgázszolgáltatókat terhelő kötelezettségeket.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0012"><NO.P>12.</NO.P><TXT>A 2014–328. sz. rendelet 9. cikke módosította a 2006/1034. sz. rendeletet és azt írta elő, hogy egyrészt a szolgáltatók tárolási kötelezettségét nemcsak a háztartási fogyasztóik és a közérdekű feladatokat ellátó felhasználóik éves fogyasztásának megfelelő <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0010" ID="QS0010"/>tárolási jog<QUOT.END REF.START="QS0010" CODE="201D" ID="QE0010"/> alapján állapítják meg, ahogyan azt a rendelet előző változata előírta, hanem azon gázelosztó hálózathoz csatlakoztatott felhasználók fogyasztása alapján is, akik a szerződésben megszakítható ellátásban nem állapodtak meg. Másrészt, a 2014–328. sz. rendelet cserébe a tárolási jogok 85%‑áról 80%‑ára csökkentette a tárolási kötelezettség mértékét.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">II.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Az alapügy tényállása, az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0013"><NO.P>13.</NO.P><TXT>Két kérelem útján, egyrészről az Eni SpA és az Eni Gas &amp; Power France SA társaságok (a továbbiakban együttesen: ENI), másrészről az UPRIGAZ keresetet nyújtottak be a Conseil d’État‑hoz (államtanács) a 2014–328. sz. rendelet hatáskörtúllépés miatti megsemmisítése iránt.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0014"><NO.P>14.</NO.P><TXT>Az ENI és az UPRIGAZ keresetében többek között arra hivatkozik, hogy ez a rendelet sérti a 994/2010 rendelet rendelkezéseit. Egyrészt, ez a rendelet jogellenesen kiterjeszti az említett rendelet 2. cikke második bekezdésének 1. pontjában meghatározott <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0011" ID="QS0011"/>védett fogyasztók<QUOT.END REF.START="QS0011" CODE="201D" ID="QE0011"/> fogalmát. Másrészt a 994/2010 rendelet 8. cikkének (5) bekezdését sértve a földgázszolgáltatókkal szemben annak kötelezettségét írja elő, hogy tárolási kapacitásukkal Franciaországban rendelkezzenek.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0015"><NO.P>15.</NO.P><TXT>E tekintetben a kérdést előterjesztő bíróság rámutat, hogy először is a 2014–328. sz. rendelet a <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0012" ID="QS0012"/>védett fogyasztók<QUOT.END REF.START="QS0012" CODE="201D" ID="QE0012"/> fogalmába bevonja azokat a gázelosztó hálózathoz csatlakoztatott nem háztartási fogyasztókat is, akik szerződésben megszakítható ellátásban nem állapodtak meg, és akik nem feltétlenül minősülnek <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0013" ID="QS0013"/>kis‑ és középvállalkozásoknak<QUOT.END REF.START="QS0013" CODE="201D" ID="QE0013"/> a 994/2010 rendelet 2. cikke második bekezdése 1. pontjának a) alpontja értelmében. A védett fogyasztók rendelet szerinti fogalma tehát lehet, hogy túlterjed a 994/2010 rendeletben foglalt fogalommeghatározáson. A francia hatóságok mindazonáltal arra hivatkoznak, hogy e további fogyasztók olyan szerény méretű létesítmények, amelyek még ha nagyvállalatokhoz tartoznak is, javarészt a kis‑ és középvállalkozásokhoz hasonló jellemzőkkel rendelkeznek. Ezen kívül, e hatóságok szerint, az ilyen szélesebb fogalommeghatározás a gázellátás érdekében előírt azon további kötelezettségekhez kapcsolódik, amelyeket a 994/2010 rendelet 8. cikkének (2) bekezdése értelmében a tagállamok előírhatnak a földgázvállalkozások számára.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0016"><NO.P>16.</NO.P><TXT>E körülmények között a 2014–328. sz. rendelet jogszerűsége attól függ, hogy a 994/2010 rendelet 8. cikkének (2) bekezdése úgy értelmezendő‑e, mint amellyel ellentétes az, hogy egy tagállam a földgázszolgáltatók számára olyan további kötelezettségeket ír elő, amelyek abból erednek, hogy a <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0014" ID="QS0014"/>védett fogyasztók<QUOT.END REF.START="QS0014" CODE="201D" ID="QE0014"/> körébe olyan fogyasztókat is bevon, akiket a 994/2010 rendelet 2. cikke második bekezdése 1. pontjának a) alpontja nem említ.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="5"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0017"><NO.P>17.</NO.P><TXT>Másodszor, a kérdést előterjesztő bíróság arra mutat rá, hogy a fogyasztók folyamatos gázellátásának biztosítása érdekében az energia‑törvénykönyv L. 421‑4. cikke előírja a szolgáltatók számára, hogy – a rendelkezésükre álló egyéb modulációs eszközöket is figyelembe véve – elegendő földgázkészlettel rendelkezzenek Franciaországban, valamint arra, hogy a 2014–328. sz. rendelet magában foglalja azt, hogy a tárolási jogok 80%‑át a tagállam területén kell gyakorolni, ugyanakkor azt is előírja, hogy az energiáért felelős miniszter a gázszolgáltató rendelkezésére álló egyéb modulációs eszközöket is figyelembe veszi annak értékelése során, hogy annak lekötött tárolási kapacitásai elegendőek‑e a tárolási kötelezettsége teljesítésének biztosításához. A 2014–328. sz. rendelet jogszerűsége attól függ, hogy a 994/2010 rendelet 8. cikkének (5) bekezdésével ellentétes‑e az, hogy egy tagállam ilyen kötelezettségeket írjon elő a gázszolgáltatók számára.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0018"><NO.P>18.</NO.P><TXT>E körülmények között a Conseil d’État (államtanács) úgy döntött, hogy felfüggeszti eljárását, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:</TXT><QUOT.S LEVEL="1"><LIST TYPE="OTHER"><ITEM><NP><NO.P><QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0015" ID="QS0015"/>1.</NO.P><TXT>A [994/2010 rendelet] 8. cikkének (2) bekezdését úgy kell‑e értelmezni, hogy azzal ellentétes, ha valamely tagállam olyan további kötelezettségeket ír elő a földgázszolgáltatók számára, amelyek abból származnak, hogy a <QUOT.START CODE="00BB" REF.END="QE0016" ID="QS0016"/>védett fogyasztók<QUOT.END REF.START="QS0016" CODE="00AB" ID="QE0016"/> közé, amelyek fogyasztása hozzájárul a gázellátás folyamatosságának biztosítását célzó kötelezettségek körének meghatározásához, olyan fogyasztókat von be, amelyek ugyanezen rendelet [2. cikke második bekezdésének 1. pontjában] nincsenek megemlítve?</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>2.</NO.P><TXT>A [994/2010 rendelet] 8. cikke (5) bekezdésének rendelkezéseivel ellentétes‑e az, ha egy tagállam a tárolt gázmennyiségre és a kivételi kapacitásra, valamint az ezen tagállam területén teljesítendő tárolási kötelezettségnek megfelelő tárolási jogok alapján megszerzett tárolási kapacitásokkal való rendelkezésre vonatkozóan kötelezettségeket ír elő a földgázszolgáltatók számára azzal, hogy a miniszter a gázszolgáltató által lekötött tárolási kapacitások értékelése során figyelembe veszi a gázszolgáltató rendelkezésére álló más modulációs eszközöket?<QUOT.END REF.START="QS0015" CODE="201D" ID="QE0015"/></TXT></NP></ITEM></LIST></QUOT.S></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">III.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">A Bíróság előtti eljárás</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0019"><NO.P>19.</NO.P><TXT>Az előzetes döntéshozatalra utaló határozat <DATE ISO="20160420">2016. április 20‑án</DATE> érkezett a Bírósághoz. Az Eni, az UPRIGAZ, a Storengy és a TIGF, a francia és a lengyel kormány, valamint az Európai Bizottság nyújtott be észrevételeket és vett részt a <DATE ISO="20170316">2017. március 16‑án</DATE> tartott tárgyaláson.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">IV.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Elemzés</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0020"><NO.P>20.</NO.P><TXT>Mielőtt a kérdést előterjesztő bíróság által előzetes döntéshozatalra utalt két kérdést megválaszolnám, úgy vélem, hogy először is a 994/2010 rendelet célkitűzéseit, valamint kontextusát szükséges megvizsgálni.</TXT></NP.ECR><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">A.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">A földgázellátás biztonságára vonatkozó uniós jogszabályokról, különösen a 994/2010 rendeletről</HT></HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0021"><NO.P>21.</NO.P><TXT>Az EUMSZ 194. cikk (1) bekezdésének b) pontjából kitűnik, hogy az energiaellátás biztonsága az uniós energiapolitika egyik alapvető célkitűzése.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0005"><P>E tekintetben lásd: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20160907">2016. szeptember 7‑i</DATE> <NAME.CASE>ANODE</NAME.CASE>‑ítélet (<NO.CASE>C‑121/15</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2016:637">EU:C:2016:637</NO.ECLI>; <REF.NP.ECR REF="NP0047">47.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0048">48.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>), valamint az ugyanezen <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>ANODE</NAME.CASE>‑ügyre vonatkozó indítványom (<NO.CASE>C‑121/15</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2016:248">EU:C:2016:248</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0056">56.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><?PAGE NO="6"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0022"><NO.P>22.</NO.P><TXT>2004‑ben a 2004/67/EK<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0006"><P>A földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről szóló, <DATE ISO="20040426">2004. április 26‑i</DATE> 2004/67/EK tanácsi irányelv (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="127" PAGE.FIRST="92" DATE.PUB="2004">HL 2004. L 127., 92. o.</REF.DOC.OJ>).</P></NOTE> irányelv hozta létre az első közös jogi keretet a gázellátás biztonságának megőrzésére és a belső gázpiac megfelelő működésének előmozdítására ellátási zavarok esetén.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0023"><NO.P>23.</NO.P><TXT>A 2009‑ben kitört orosz–ukrán gázválság, amely addig példa nélküli földgázellátási zavart okozott az Unióban, ugyanakkor rávilágított a 2004/67 irányelv által bevezetett rendszer gyengeségeire. Ez a válság egyértelműen megmutatta, hogy az Unión belül olyan harmonizált intézkedések elfogadására van szükség, amelyek alkalmasak arra, hogy a földgázellátás súlyos zavarai okozta vészhelyzet esetén valamennyi tagállamban biztosítsanak egy közös minimális felkészültségi szintet.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0007"><P>E tekintetben lásd a Bizottság rendeletjavaslatot kísérő dokumentumát (SEC(2009)979 végleges, 3. és 17. o.), valamint a Report on the implementation of Regulation (EU) 994/2010 and its contribution to solidarity and preparedness for gas disruptions in the EU SWD(2014) 325 final című <DATE ISO="20141016">2014. október 16‑i</DATE> bizottsági dokumentumot. A 994/2010 rendelet (26) és (27) preambulumbekezdései szintén kifejezetten utalnak a 2009. januári gázválságra.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0024"><NO.P>24.</NO.P><TXT>A 2004/67 irányelv végrehajtása során levont tapasztalatok alapján az uniós jogalkotó így elfogadta a 994/2010 rendeletet.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0025"><NO.P>25.</NO.P><TXT>A 994/2010 rendelet az ellátásbiztonság átfogó közös koncepciójának a belső piac működésével összeegyeztethető politikákon – többek között a szolidaritáson – keresztül történő megvalósítását írja elő.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0008"><P>Lásd a 994/2010 rendelet (22) preambulumbekezdését.</P></NOTE> E célból olyan rendelkezéseket állapít meg, amelyek a gázellátás biztonságának megőrzésére irányulnak, a földgáz belső piaca megfelelő és folyamatos működésének biztosításával, olyan rendkívüli intézkedések lehetővé tételével, amelyek akkor alkalmazandók, ha a piac már nem képes a gázellátásra irányuló igények kielégítésére, valamint a megelőző intézkedések és egyedi ellátási zavarokra adott válaszok tekintetében a hatáskörök egyértelmű meghatározásával és megosztásával a földgázvállalkozások, a tagállamok és az Unió között.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0009"><P>Lásd a 994/2010 rendelet 1. cikkét, (3), (5), (23) és (24) preambulumbekezdését.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0026"><NO.P>26.</NO.P><TXT>Közelebbről, a belső gázpiac megfelelő működésének, különösen ellátási zavarok és válsághelyzet esetén történő fenntartása érdekében a 994/2010 rendelet háromszintű megközelítést ír elő: elsőként a piaci mechanizmusok alapján működő, érintett földgázvállalkozások felelősek az ellátás folytonosságának biztosításáért; a piaci mechanizmusok zavara esetén nemzeti vagy regionális szinten a tagállamok vállalják a felelősséget; végül pedig maga az Unió.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0010"><P>Lásd a 994/2010 rendelet 3. cikkét és (24) preambulumbekezdését. Lásd még a Bizottság <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0017" ID="QS0017"/>Report on the implementation of Regulation (EU) 994/2010 and its contribution to solidarity and preparedness for gas disruptions in the EU<QUOT.END REF.START="QS0017" CODE="201D" ID="QE0017"/> című SWD(2014) 325 final <DATE ISO="20141016">2014. október 16‑i</DATE> dokumentumát (2. o.).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0027"><NO.P>27.</NO.P><TXT>A 994/2010 rendelet a szolidaritás szellemében a tagállami, regionális vagy uniós szinteken jelentkező vészhelyzetre való felkészülés és reagálás összehangolására irányuló intézkedéseket vezet be.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0011"><P>Lásd a 994/2010 rendelet 1. cikkét.</P></NOTE> E célból különösen két terv elkészítését írja elő a tagállamok számára: egy megelőző cselekvési tervét, amely tartalmazza az adott tagállam gázellátásának biztonságát fenyegető, azonosított kockázatok elhárítását vagy enyhítését szolgáló intézkedéseket; és egy vészhelyzeti tervét, amely tartalmazza az ellátási zavar hatásának megszüntetése vagy enyhítése céljából végrehajtandó intézkedéseket.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0012"><P>Lásd a 994/2010 rendelet 4. cikkét, különösen annak (1) bekezdését.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><?PAGE NO="7"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0028"><NO.P>28.</NO.P><TXT>A gázellátás válsághelyzetben történő biztosítása érdekében a 994/2010 rendelet egyrészről a gázellátás biztonságának fokozását célzó, a gázinfrastruktúrákra vonatkozó előírásokat,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0013"><P>Lásd a 994/2010 rendelet 6. cikkét, illetve (13) és (15) preambulumbekezdését.</P></NOTE> másrészről harmonizált ellátásbiztonsági előírásokat állapít meg. Ez utóbbiak a <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0018" ID="QS0018"/>védett fogyasztók<QUOT.END REF.START="QS0018" CODE="201D" ID="QE0018"/> ellátásának biztosítására vonatkozó kötelezettséget írnak elő bizonyos ellátási zavarok vagy rendkívül magas kereslet fennállása esetén. A cél az, hogy legalább olyan helyzet áthidalását biztosítsák, mint amilyen a 2009‑es gázválság idején bekövetkezett.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0014"><P>Lásd a 994/2010 rendelet (26) preambulumbekezdését.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0029"><NO.P>29.</NO.P><TXT>Pontosabban, a 994/2010 rendelet 8. cikkének (1) bekezdésében foglalt harmonizált ellátásbiztonsági előírások annak biztosítására irányulnak, hogy a gázellátást fenntartsák, <HT TYPE="ITALIC">különösen</HT> a lakossági fogyasztók és a <HT TYPE="ITALIC">korlátozott</HT> számú egyéb, különösen kiszolgáltatott és külön védelmet igénylő fogyasztó,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0015"><P>Lásd a 994/2010 rendelet (10) és (29) preambulumbekezdését (dőlt betűs kiemelés tőlem).</P></NOTE> vagyis az említett rendelet 2. cikke második bekezdésének 1. pontjában meghatározott <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0019" ID="QS0019"/>védett fogyasztók<QUOT.END REF.START="QS0019" CODE="201D" ID="QE0019"/> tekintetében. Természetesen az ilyen védett fogyasztók átfogó meghatározása nem kerülhet összeütközésbe az európai szolidaritási mechanizmusokkal.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0016"><P>Lásd a 994/2010 rendelet (10) preambulumbekezdését.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0030"><NO.P>30.</NO.P><TXT>Jóllehet a 994/2010 rendelet az ellátásbiztonsági előírások bizonyos szintű harmonizációjának elérésére irányul, az uniós jogalkotó ugyanakkor elismerte azon tagállamok aggályait, amelyek kiterjedtebb ellátásbiztonsági előírásokat fogadtak el. Erre tekintettel, az említett jogalkotó a szóban forgó rendelet 8. cikkének (2) bekezdésében úgy rendelkezett, hogy a tagállamok ugyanezen rendelkezés (1) bekezdésében előírt harmonizált ellátásbiztonsági előírásokhoz képest szigorított ellátási szabályokat, illetve további kötelezettségeket állapíthatnak meg. Mindazonáltal, a 994/2010 rendelettel bevezetett, a tagállamok közötti szolidaritáson alapuló ellátásbiztonságot garantáló rendszer veszélyeztetésének elkerülése érdekében e rendelet 8. cikkének (2) bekezdése szigorúan szabályozza a tagállamok azon lehetőségét, hogy ilyen intézkedéseket fogadjanak el.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0031"><NO.P>31.</NO.P><TXT>E tekintetben szükséges rámutatni, hogy a tagállamok közötti szolidaritás követelménye kulcsfontosságú szerepet tölt be a 994/2010 rendelet által bevezetett rendszerben, és szélesebb értelemben az uniós energiapolitika terén. Ebben az összefüggésben, e szempont kapcsán érdemes tehát röviden néhány sajátos megállapítást tenni.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">B.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">Rövid megfontolások a tagállamok közötti szolidaritás elvéről az Unió energiapolitikájának keretében</HT></HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0032"><NO.P>32.</NO.P><TXT>Az EUMSZ 194. cikk, amely először vezetett be az Unió energiapolitikájára vonatkozó elsődleges jogszabályi rendelkezést az uniós jogba, (1) bekezdésében azt írja elő, hogy e politikát a <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0020" ID="QS0020"/>tagállamok közötti szolidaritás szellemében<QUOT.END REF.START="QS0020" CODE="201D" ID="QE0020"/> kell folytatni.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0033"><NO.P>33.</NO.P><TXT>E tagállamok közötti szolidaritásra való utalás, amelyet a Lisszaboni Szerződés szövegébe iktattak be,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0017"><P>Az európai alkotmány létrehozásáról szóló, <DATE ISO="20041029">2004. október 29‑én</DATE> Rómában aláírt szerződés (<REF.DOC.OJ COLL="C" NO.OJ="310" PAGE.FIRST="1" DATE.PUB="2004">HL 2004. C 310., 1. o.</REF.DOC.OJ>) III‑256. cikke amely az EUMSZ 194. cikket inspirálta, nem tartalmazott semmilyen utalást a tagállamok közötti szolidaritásra vonatkozóan.</P></NOTE> olyan kontextusba illeszkedik, amelyben a tagállamok közötti szolidaritás elve <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0021" ID="QS0021"/>alkotmányos alapelv<QUOT.END REF.START="QS0021" CODE="201D" ID="QE0021"/> jellegét ölti. A tagállamok közötti szolidaritás gondolata ugyanis nem csak a Szerződésekben jelenik meg több helyen,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0018"><P>Ily módon, az EUSZ preambulumában a tagállamok úgy nyilatkoznak, hogy az Unió létrehozásával el kívánják mélyíteni <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0022" ID="QS0022"/>a népeik közötti szolidaritást.<QUOT.END REF.START="QS0022" CODE="201D" ID="QE0022"/> A tagállamok közötti szolidaritást kifejezetten említi továbbá az EUMSZ 67. cikk (2) bekezdése a menekültügy, a bevándorlás és a külső határok ellenőrzésével kapcsolatban; az EUMSZ harmadik részének VIII. címében, különösen a gazdaságpolitikai fejezet 122. cikkének (1) bekezdése kifejezetten utal a tagállamok közötti szolidaritásra. E tekintetben lásd még: Kokott főtanácsnok <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Pringle</NAME.CASE> ügyre vonatkozó indítványának (<NO.CASE>C‑370/12</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2012:675">EU:C:2012:675</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>) 142. és azt követő pontjai.</P></NOTE> hanem az EUSZ 3. cikk (3) bekezdésének harmadik albekezdése értelmében, az Unió egyik célkitűzése is.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="8"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0034"><NO.P>34.</NO.P><TXT>Egyébiránt, amint az az EUMSZ 194. cikk (1) bekezdésének b) pontjából, valamint az EUMSZ 122. cikk (1) bekezdéséből egyaránt kitűnik, a tagállamok közötti szolidaritás elve különösen nagy jelentőséggel bír az energiaellátás vonatkozásában.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0035"><NO.P>35.</NO.P><TXT>Ilyen összefüggésben alapul tehát az elsődleges jog szintjén követett megközelítéssel összhangban a 994/2010 rendelettel bevezetett rendszer a tagállamok közötti szolidaritás követelményén, amely az egész rendeletet áthatja. A tagállamok közötti szolidaritás szellemét az említett rendelet több preambulumbekezdése,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0019"><P>Lásd a 994/2010 rendelet (10), (22), (25), (36) és (38) preambulumbekezdését.</P></NOTE> valamint rendelkezése<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0020"><P>Különösen az 1. cikk, a 8. cikk (2) bekezdésének második albekezdése, a 14. cikk második bekezdésének b) pontja, valamint a IV. melléklet.</P></NOTE> is kifejezetten említi.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0036"><NO.P>36.</NO.P><TXT>Még közelebbről, amint az a (36) preambulumbekezdéséből kifejezetten kitűnik, a rendelet egyik célja a tagállamok közötti szolidaritás megerősítése uniós vészhelyzet esetén, különösen a kedvezőtlenebb földrajzi, illetve geológiai adottságokkal rendelkező tagállamok támogatása érdekében.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0037"><NO.P>37.</NO.P><TXT>E körülmények között a 994/2010 rendelet rendelkezéseinek értelmezése során figyelembe kell venni azt a kulcsfontosságú szerepet, amelyet a tagállamok közötti szolidaritás elve e rendeletben betölt.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0038"><NO.P>38.</NO.P><TXT>E tekintetben arra is szükséges rámutatni, hogy a Bizottság által előterjesztett, a 994/2010 rendelet hatályon kívül helyezésére szánt új rendeletjavaslatban<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0021"><P>Az Európai Parlament és Tanács <DATE ISO="20160216">2016. február 16‑i</DATE> rendeletjavaslata a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről és a 994/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (COM(2016) 52 final).</P></NOTE> a szolidaritás elve még fontosabb szerephez jut, és kifejezetten a szolidaritásnak szentelt cikk formájában jelenik meg a rendelet szövegében.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0022"><P>Lásd az előző lábjegyzetben említett javaslat 12. cikkét.</P></NOTE></TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">C.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első kérdésről</HT></HT></TXT></NP></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">1.</HT></HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">Előzetes észrevételek</HT></HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0039"><NO.P>39.</NO.P><TXT>A kérdést előterjesztő bíróság által a Bírósághoz előzetes döntéshozatalra előterjesztett első kérdés a <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0023" ID="QS0023"/>védett fogyasztók<QUOT.END REF.START="QS0023" CODE="201D" ID="QE0023"/> 994/2010 rendelet 2. cikke második bekezdésének 1. pontja szerinti fogalma és azon további kötelezettségek közötti kapcsolatra vonatkozik, amelyek gázszolgáltatókkal szembeni előírását ugyanezen rendelet 8. cikkének (2) bekezdése lehetővé teszi a tagállamok számára.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0040"><NO.P>40.</NO.P><TXT>Pontosabban, a Conseil d’État (államtanács) arra kíván választ kapni, hogy amikor ilyen többletkötelezettség előírására kerül sor, egy tagállam <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0024" ID="QS0024"/>túllépheti‑e<QUOT.END REF.START="QS0024" CODE="201D" ID="QE0024"/>, vagy sem a 994/2010 rendelet 2. cikke második bekezdésének 1. pontjában meghatározott <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0025" ID="QS0025"/>védett fogyasztó<QUOT.END REF.START="QS0025" CODE="201D" ID="QE0025"/> fogalmát azáltal, hogy az abba nem tartozó fogyasztókra is kiterjeszti a többletkötelezettségek körét.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0041"><NO.P>41.</NO.P><TXT>E kérdés azon a körülményen alapul, hogy a francia jogi szabályozásban a <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0026" ID="QS0026"/>védett fogyasztók<QUOT.END REF.START="QS0026" CODE="201D" ID="QE0026"/> fogalma a 2014–328. sz. rendelet elfogadását követően magában foglalja a <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0027" ID="QS0027"/>gázelosztó hálózathoz csatlakoztatott nem háztartási fogyasztókat, akik szerződésben megszakítható ellátásban nem állapodtak meg<QUOT.END REF.START="QS0027" CODE="201D" ID="QE0027"/>. Márpedig, a kérdést előterjesztő bíróság szerint e kategóriába azok a nem háztartási fogyasztók is beletartoznak, akik nem feltétlenül minősülnek <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0028" ID="QS0028"/>kis‑ és középvállalkozásoknak<QUOT.END REF.START="QS0028" CODE="201D" ID="QE0028"/> (a továbbiakban: kkv) a 994/2010 rendelet 2. cikke második bekezdése 1. pontjának a) alpontja értelmében.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0042"><NO.P>42.</NO.P><TXT>A Bíróság előtt észrevételeket benyújtó felek ellentétes álláspontot képviselnek az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első kérdésre adandó választ illetően.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="9"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0043"><NO.P>43.</NO.P><TXT>Egyrészről, a francia és a lengyel kormány, ugyanúgy, mint a Storengy és TIGF földgáztároló vállalkozások, lényegében arra hivatkoznak, hogy a 994/2010 rendelet semennyiben nem akadályozza azt, hogy egy tagállam olyan további kötelezettséget írjon elő a gázszolgáltatókkal szemben, amelyek köre a rendelet 2. cikke második bekezdésének 1. pontjában felsorolt védett fogyasztók közé nem tartozó fogyasztókra is kiterjed. A francia kormány ráadásul mindenekelőtt azt állítja, hogy a nemzeti szabályozásnak a 994/2010 rendelettel való összeegyeztethetősége fel sem merül kérdésként, mivel a <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0029" ID="QS0029"/>védett fogyasztó<QUOT.END REF.START="QS0029" CODE="201D" ID="QE0029"/> nemzeti jogban alkalmazott fogalma nem terjed túl annak a rendelet 2. cikkében rögzített meghatározásán.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0044"><NO.P>44.</NO.P><TXT>A földgázszolgáltató ENI és UPRIGAZ ezzel szemben arra hivatkozik, hogy a 994/2010 rendelet 8. cikkének (2) bekezdésével ellentétes az, hogy egy tagállam a rendelet 2. cikkében meghatározott <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0030" ID="QS0030"/>védett fogyasztók<QUOT.END REF.START="QS0030" CODE="201D" ID="QE0030"/> fogalmának tágabb meghatározásából eredően további kötelezettségeket írjon elő a gázszolgáltatókkal szemben.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0045"><NO.P>45.</NO.P><TXT>A Bizottság árnyaltabb álláspontot képvisel. Úgy tűnik, hogy nem zárja ki annak lehetőségét, hogy egy tagállam a <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0031" ID="QS0031"/>védett fogyasztó<QUOT.END REF.START="QS0031" CODE="201D" ID="QE0031"/> fogalmának a 994/2010 rendelet 2. cikkében meghatározott határait szélesítő további kötelezettséget írjon elő. Ugyanakkor hangsúlyozza az e rendelet által előírt, további kötelezettség megállapítására vonatkozó szigorú feltételek tiszteletben tartásának szükségességét.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0046"><NO.P>46.</NO.P><TXT>Úgy vélem, hogy először a <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0032" ID="QS0032"/>védett fogyasztók<QUOT.END REF.START="QS0032" CODE="201D" ID="QE0032"/> 994/2010 rendelet 2. cikke második bekezdésének 1. pontjában rögzített fogalmának terjedelmével kapcsolatban szükséges néhány megállapítást tenni. Ezen észrevételek a francia kormány által előterjesztett azon érvek vizsgálatához nyújthatnak segítséget a kérdést előterjesztő bíróság számára, amelyek szerint a védett fogyasztó nemzeti jogban alkalmazott fogalma nem terjed túl annak a 994/2010 rendelet 2. cikkében rögzített meghatározásán. Ezt követően, e megállapítások alapján, a <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0033" ID="QS0033"/>védett fogyasztók<QUOT.END REF.START="QS0033" CODE="201D" ID="QE0033"/> 994/2010 rendelet 2. cikke második bekezdésének 1. pontjában foglalt meghatározása és az ugyanezen rendelet 8. cikkének (2) bekezdésében szabályozott, további kötelezettségek megállapítására vonatkozó lehetőség közötti kapcsolat kérdésével foglalkozom.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">2.</HT></HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">A 994/2010 rendelet 2. cikke második bekezdésének 1. pontjában meghatározott <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0034" ID="QS0034"/>védett fogyasztók<QUOT.END REF.START="QS0034" CODE="201D" ID="QE0034"/> fogalmának terjedelméről</HT></HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0047"><NO.P>47.</NO.P><TXT>A francia kormány azt állítja, hogy a 2014–328. sz. rendelet azáltal, hogy a <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0035" ID="QS0035"/>védett fogyasztók<QUOT.END REF.START="QS0035" CODE="201D" ID="QE0035"/> körébe a háztartási fogyasztókon kívül bevonja azokat a <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0036" ID="QS0036"/>gázelosztó hálózathoz csatlakoztatott nem háztartási fogyasztókat, akik szerződésben megszakítható ellátásban nem állapodtak meg<QUOT.END REF.START="QS0036" CODE="201D" ID="QE0036"/>, nem terjeszti ki a 994/2010 rendelet 2. cikke második bekezdése 1. pontjának a) alpontjában meghatározott védett fogyasztók fogalmát.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0048"><NO.P>48.</NO.P><TXT>A fogyasztók e kategóriája ugyanis olyan szerényebb méretű szervezeteket foglal magában, mint például kisvállalkozások, nagyvállalatok kis ügynökségei, integrált hálózatokhoz tartozó kiskereskedelmi egységek, vagy nagyobb vállalkozásokhoz tartozó kisebb ipari létesítmények, illetve elosztóhálózathoz nem csatlakoztatott nagyobb méretű szervezetek, amelyek közvetlenül egy szállítási hálózathoz csatlakoznak.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0049"><NO.P>49.</NO.P><TXT>A francia kormány szerint a 994/2010 rendeletben foglalt kkv‑kra vonatkozó hivatkozás úgy értelmezendő, mint amely nem korlátozódik a kkv jogállású szervezetekre, hanem a rendelet célkitűzéseit figyelembe véve az olyan szervezetekre is kiterjed, amelyek a gyakorlatban egy kkv‑vel azonos mennyiségű gázt fogyasztó önálló egységeket alkotnak.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0050"><NO.P>50.</NO.P><TXT>Elégtelen ellátás esetén a terheléscsökkentés kezeléséhez gyakorlati szempontból ilyen megközelítés szükséges. Ezenkívül az a 994/2010 rendeletben a tagállamok számára fenntartott mozgástérrel is összhangban áll. Végül, az egyenlő bánásmód elve is ezt kívánja meg, amely alapján a kkv fogalmát oly módon kell értelmezni, hogy az magában foglalja a <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0037" ID="QS0037"/>kkv<QUOT.END REF.START="QS0037" CODE="201D" ID="QE0037"/>‑khoz hasonlóan kiszolgáltatott szervezeteket.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="10"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0051"><NO.P>51.</NO.P><TXT>Emlékeztetni kell arra, hogy a <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0038" ID="QS0038"/>védett fogyasztók<QUOT.END REF.START="QS0038" CODE="201D" ID="QE0038"/> 994/2010 rendelet 2. cikke második bekezdésének 1. pontjában foglalt meghatározása először is azt rögzíti, hogy a gázelosztó hálózathoz csatlakoztatott valamennyi lakossági fogyasztót <HT TYPE="ITALIC">szükségszerűen</HT> <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0039" ID="QS0039"/>védett fogyasztónak<QUOT.END REF.START="QS0039" CODE="201D" ID="QE0039"/> kell tekinteni. Ezt követően, az a) és b) pontjaiban foglalt rendelkezésekkel lehetőséget nyújt arra, hogy a tagállamok a védett fogyasztók két külön kategóriájára is kiterjesszék e fogalmat.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0052"><NO.P>52.</NO.P><TXT>A jelen ügy szempontjából konkrétabb jelentőséggel bír az, hogy a 994/2010 rendelet 2. cikke második bekezdése 1. pontjának a) alpontja értelmében a tagállamok védett fogyasztóknak minősíthetik <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0040" ID="QS0040"/>a kis‑ és középvállalkozások[at], feltéve, hogy csatlakoztatva vannak a gázelosztó hálózathoz, […] továbbá, hogy ezek a további fogyasztók legfeljebb a gáz végső felhasználásának 20%‑át teszik ki.<QUOT.END REF.START="QS0040" CODE="201D" ID="QE0040"/></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0053"><NO.P>53.</NO.P><TXT>A lehetséges védett fogyasztók kimerítő felsorolásából következően, még ha a 994/2010 rendelet a <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0041" ID="QS0041"/>védett fogyasztók<QUOT.END REF.START="QS0041" CODE="201D" ID="QE0041"/> fogalmának meghatározásában biztosít is bizonyos mértékű mozgásteret a tagállamok számára, az szigorúan korlátozott. Az ilyen szigorú korlátozás nyilvánvalóan a 994/2010 rendelet (10) preambulumbekezdéséből következik, amely világossá teszi, hogy a <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0042" ID="QS0042"/>védett fogyasztók<QUOT.END REF.START="QS0042" CODE="201D" ID="QE0042"/> kiterjesztő meghatározása a tagállamok közötti szolidaritási mechanizmusokkal való összeütközéshez vezethet.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0054"><NO.P>54.</NO.P><TXT>Ugyanis, amint arra a Bizottság helyesen rámutatott észrevételeiben, a <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0043" ID="QS0043"/>védett fogyasztók<QUOT.END REF.START="QS0043" CODE="201D" ID="QE0043"/> összehangolt meghatározása mögött az az alapgondolat állt, hogy elkerüljék azt, hogy a tagállami szinten előírt védelem túlzott alanyi körre való kiterjesztése a 994/2010 rendeletben előírt európai szolidaritási mechanizmusokat veszélyeztesse, ily módon további kockázatoknak kitéve más tagállamok védett fogyasztóit.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0023"><P>E tekintetben lásd még a Bizottság <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0044" ID="QS0044"/>Report on the implementation of Regulation (EU) 994/2010 and its contribution to solidarity and preparedness for gas disruptions in the EU<QUOT.END REF.START="QS0044" CODE="201D" ID="QE0044"/> című SWD(2014) 325 final <DATE ISO="20141016">2014. október 16‑i</DATE> dokumentumát (2. o.).</P></NOTE> Ugyanebből a megfontolásból ered az, hogy az említett rendelet (29) preambulumbekezdése a lakossági fogyasztók mellett <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0045" ID="QS0045"/>korlátozott számú egyéb fogyasztókat<QUOT.END REF.START="QS0045" CODE="201D" ID="QE0045"/> említ.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0055"><NO.P>55.</NO.P><TXT>A <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0046" ID="QS0046"/>védett fogyasztók<QUOT.END REF.START="QS0046" CODE="201D" ID="QE0046"/> fogalmának meghatározása a legkiszolgáltatottabb fogyasztók válsághelyzet esetén történő ellátásának biztonságát szolgálja. Ilyen magasabb szintű védelem aligha biztosítható valamennyi fogyasztó számára a 994/2010 rendelet által bevezetett gázellátást biztosító rendszer tartalmi kiüresítése nélkül. A <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0047" ID="QS0047"/>védett fogyasztók<QUOT.END REF.START="QS0047" CODE="201D" ID="QE0047"/> fogalmának meghatározása ily módon kijelöli az ellátási előírások személyi hatályát.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0056"><NO.P>56.</NO.P><TXT>Egyébiránt, általánosabban szólva a tagállamok mozgásteréről, a 994/2010 rendeletnek a francia kormány által álláspontja alátámasztására hivatkozott (5) preambulumbekezdéséből világosan kitűnik, hogy még amennyiben az említett rendelet elfogadása előtt a gázellátás biztonságára vonatkozóan hozott intézkedések nagy fokú önállóságot is biztosítottak a tagállamok számára intézkedéseik megválasztása tekintetében, a 994/2010 rendelet célja inkább az, hogy korlátozza ezt a mozgásteret annak elkerülése érdekében, hogy egy tagállam által egyoldalúan meghozott intézkedések a gáz belső piacának megfelelő működését és a fogyasztók gázellátását veszélyeztessék azáltal, hogy gázhiányhoz vezetnek a szomszédos országokban.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0024"><P>Amint arra a Bizottság a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről és a 994/2010 rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, <DATE ISO="20160216">2016. február 16‑i</DATE> európai parlamenti és tanácsi rendeletjavaslatának (COM(2016) 52 final) indokolásában rámutatott, <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0048" ID="QS0048"/>[a]z uniós szintű cselekvés szükségessége egyértelmű, mivel bebizonyosodott, hogy a nemzeti megközelítések az optimálistól elmaradó intézkedéseket eredményeznek és súlyosítják a válság hatásait<QUOT.END REF.START="QS0048" CODE="201D" ID="QE0048"/>(lásd: 3. o.).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><?PAGE NO="11"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0057"><NO.P>57.</NO.P><TXT>E körülmények között, a 994/2010 rendelet 2. cikke második bekezdése 1. pontjának a) alpontjában a kkv‑kra vonatkozó utalás nem érthető a tagállamok által szabadon értelmezhető nyitott hivatkozásként. Ellenkezőleg, pontos jogi fogalomra való utalásról van szó. Márpedig, bár a 994/2010 rendelet kifejezetten nem rögzíti a <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0049" ID="QS0049"/>kkv<QUOT.END REF.START="QS0049" CODE="201D" ID="QE0049"/> fogalmát, a nemzeti jogra való visszautalás hiányában e fogalom nem határozható meg a tagállami jogszabályokra utalással.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0025"><P>Lásd ebben az értelemben többek között: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20151111">2015. november 11‑i</DATE> <NAME.CASE>Pujante Rivera</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑422/14</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2015:743">EU:C:2015:743</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0048">48.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> Éppen ellenkezőleg, a 994/2010 rendelet céljára, valamint arra a kontextusra tekintettel, amelybe 2. cikke illeszkedik, úgy kell tekinteni, hogy ez a rendelkezés a <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0050" ID="QS0050"/>kkv<QUOT.END REF.START="QS0050" CODE="201D" ID="QE0050"/> uniós jogban használt fogalmára utal.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0026"><P>Lásd ebben az értelemben, a különböző területekkel kapcsolatban: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20161109">2016. november 9‑i</DATE> <NAME.CASE>Wathelet</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑149/15</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2016:840">EU:C:2016:840</NO.ECLI>), <REF.NP.ECR REF="NP0029">29.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20170302">2017. március 2‑i</DATE> <NAME.CASE>J. D.</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑4/16</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2017:153">EU:C:2017:153</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0024">24.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0058"><NO.P>58.</NO.P><TXT>Ebben az összefüggésben a mikro‑, kis‑ és középvállalkozások meghatározásáról szóló, <DATE ISO="20030506">2003. május 6‑i</DATE> 2003/361/EK bizottsági ajánlás<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0027"><P><REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="124" PAGE.FIRST="36" DATE.PUB="2003">HL 2003. L 124., 36. o.</REF.DOC.OJ></P></NOTE> az irányadó. Ez az ajánlás az e kategóriába tartozó vállalkozások pontos azonosításához szükséges kritériumokat határoz meg,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0028"><P>Lásd az ajánlás mellékletének 2. cikkét.</P></NOTE> és az ilyen fogalom meghatározásához erre az ajánlásra kell hivatkozni.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0029"><P>Az Unió több aktusa, különösen egyes rendeletei a <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0051" ID="QS0051"/>kkv<QUOT.END REF.START="QS0051" CODE="201D" ID="QE0051"/> fogalmának meghatározásához kifejezetten az ezen ajánlásban szereplő meghatározásra támaszkodnak. Lásd például: a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról (EGT vonatkozású szöveg) szóló, <DATE ISO="20140617">2014. június 17‑i</DATE> 651/2014/EU a bizottsági rendelet (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="187" PAGE.FIRST="1" DATE.PUB="2014">HL 2014. L 187., 1. o.</REF.DOC.OJ>) (3) preambulumbekezdése és I. melléklete, illetve az Európai Stratégiai Beruházási Alapról, az Európai Beruházási Tanácsadó Platformról és a Beruházási Projektek Európai Portáljáról, valamint az 1291/2013/EU és az 1316/2013/EU rendelet módosításáról – az Európai Stratégiai Beruházási Alapról szóló, <DATE ISO="20150625">2015. június 25‑i</DATE> (EU) 2015/1017 európai parlamenti és bizottsági rendelet (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="169" PAGE.FIRST="1" DATE.PUB="2015">HL 2015. L 169. 1. o.</REF.DOC.OJ>) 2. cikkének 4. pontja.</P></NOTE> Végül megjegyzem, hogy a francia kormány észrevételeiben szereplő megállapításokból az tűnik ki, hogy a francia jogban a <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0052" ID="QS0052"/>kkv<QUOT.END REF.START="QS0052" CODE="201D" ID="QE0052"/> fogalma azonos az említett ajánlásban javasolt fogaloméval.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0059"><NO.P>59.</NO.P><TXT>Ami a francia kormánynak a tárgyalás során az egyenlő bánásmód elvére vonatkozó hivatkozását illeti, az azon a tézisen alapul, hogy egy nagyvállalat ügynöksége vagy leányvállalata ugyanolyan kiszolgáltatott, mint egy kkv. Nekem úgy tűnik azonban, hogy ez a feltevés nyilvánvalóan téves. Valamely szervezethez (csoporthoz) való tartozás nagy jelentőséggel bír, lehetővé teszi az ilyen szervezetek számára, hogy olyan (gazdasági és műszaki) erőforrások felett rendelkezzenek, amelyek a kkv‑k számára általában nem állnak rendelkezésre, és amelyek lehetővé teszik számukra, hogy szembenézzenek egy energiaellátási válsághelyzettel. Ily módon a nagyvállalatok ügynökségeinek és leányvállalatainak helyzete objektíven nem azonos a kkv‑k helyzetével.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0060"><NO.P>60.</NO.P><TXT>Egyébiránt a jogalkotó a fokozott védelemre érdemes kiszolgáltatott fogyasztók azonosításához nem az energiafogyasztást használja kritériumként. A francia kormány tehát a kkv‑k és a nagyvállalatok ügynökségei, illetve leányvállalatai közötti analógia megállapítása érdekében nem hivatkozhat erre.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0061"><NO.P>61.</NO.P><TXT>Ha végül nem a Bíróságra, hanem a kérdést előterjesztő bíróságra hárul az a feladat, hogy eldöntse, vajon a szóban forgó nemzeti szabályozás összeegyeztethető‑e a 994/2010 rendelettel, már önmagában a francia kormány által felhozott érvek alapján úgy tűnik, hogy a <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0053" ID="QS0053"/>védett fogyasztók<QUOT.END REF.START="QS0053" CODE="201D" ID="QE0053"/> francia jogban meghatározott fogalma nem áll összhangban az e rendelet 2. cikke második bekezdésének 1. pontjában rögzített fogalommal. Egyébként az előzetes döntéshozatalra utaló határozat alapján úgy látszik, hogy a kérdést előterjesztő bíróság is ezt a nézetet osztja.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0030"><P>Lásd a jelen indítvány 15. pontját.</P></NOTE></TXT></NP.ECR></GR.SEQ><?PAGE NO="12"?><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">3.</HT></HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">A <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0054" ID="QS0054"/>védett fogyasztók<QUOT.END REF.START="QS0054" CODE="201D" ID="QE0054"/> fogalmába nem tartozó fogyasztókat érintő további kötelezettségek előírásának lehetőségéről</HT></HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0062"><NO.P>62.</NO.P><TXT>A fent kifejtett megfontolások összességére tekintettel, itt az ideje, hogy belevágjunk annak kérdésnek a megválaszolásába, hogy egy tagállam előírhat‑e a gázszolgáltatók számára olyan további kötelezettséget a 994/2010 rendelet 8. cikkének (2) bekezdése alapján, amely a 994/2010 rendelet 2. cikke második bekezdésének 1. pontjában meghatározott <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0055" ID="QS0055"/>védett fogyasztóktól<QUOT.END REF.START="QS0055" CODE="201D" ID="QE0055"/> különböző fogyasztók körére is kiterjed.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0063"><NO.P>63.</NO.P><TXT>Amint arra a jelen indítvány 30. pontjában is rámutattam, a 994/2010 rendelet 8. cikkének (2) bekezdése biztosítja azt a lehetőséget a tagállamok számára, hogy az ugyanezen cikk (1) bekezdésben előírt harmonizált ellátásbiztonsági előírásokon túlmenően két intézkedéstípust fogadjon el: szigorított ellátási előírásokat és többletkötelezettségeket.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0064"><NO.P>64.</NO.P><TXT>Véleményem szerint az intézkedések két különböző típusáról van szó, amelyek terjedelme az elnevezésükből következik.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0065"><NO.P>65.</NO.P><TXT>Ugyanis, ami az intézkedések első típusát illeti, olyan <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0056" ID="QS0056"/>ellátási előírásokról<QUOT.END REF.START="QS0056" CODE="201D" ID="QE0056"/> van szó, amelyek a 994/2010 rendelet 8. cikke (1) bekezdésében szerepelnek – amely rendelkezésre egyébként a (2) bekezdés kifejezetten visszautal –, és amelyek ugyanakkor <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0057" ID="QS0057"/>szigorítottak<QUOT.END REF.START="QS0057" CODE="201D" ID="QE0057"/>, vagyis hosszabb, <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0058" ID="QS0058"/>30 napos időszakot meghaladó<QUOT.END REF.START="QS0058" CODE="201D" ID="QE0058"/> időtartamra vonatkoznak. Márpedig a 994/2010 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének szövegezéséből az derül ki, hogy az ellátási előírások kizárólag a védett fogyasztók védelmét szolgálják.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0066"><NO.P>66.</NO.P><TXT>Ezzel szemben, az intézkedések második típusát illetően, olyan <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0059" ID="QS0059"/>további<QUOT.END REF.START="QS0059" CODE="201D" ID="QE0059"/> kötelezettségekről van szó, amelyek földgázvállalkozásokkal szemben állapíthatók meg. A <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0060" ID="QS0060"/>további<QUOT.END REF.START="QS0060" CODE="201D" ID="QE0060"/> szó használata világossá teszi, hogy többletkötelezettségekről van szó, amelyek jellegükben különböznek az (1) bekezdésben említett ellátási előírásoktól, és amely rendelkezésre a szóban forgó rendelkezés nem utal az intézkedések e második típusa kapcsán.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0067"><NO.P>67.</NO.P><TXT>A 994/2010 rendelet 8. cikke (2) bekezdésének e szó szerinti elemzéséből az következik, hogy semmi nem akadályoz egy tagállamot abban, hogy a földgázszolgáltatók terhére olyan további kötelezettséget állapítson meg, amely az e rendelet értelmében vett <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0061" ID="QS0061"/>védett fogyasztók<QUOT.END REF.START="QS0061" CODE="201D" ID="QE0061"/> fogalmán túlterjedő körben is alkalmazandó.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0068"><NO.P>68.</NO.P><TXT>Mindazonáltal, ugyanezen rendelkezésnek a 994/2010 rendelet célkitűzéseivel való együttes értelmezéséből kitűnik, hogy ilyen lehetőség csak igen szigorú feltételek betartása esetén áll fenn. E rendelet 8. cikkének (2) bekezdése ugyanis szigorúan korlátozza ezt a lehetőséget több olyan feltétel előírásával, amelyeket teljesíteni szükséges annak érdekében, hogy egy ilyen többletkötelezettséget e rendelettel összeegyeztethetőnek lehessen tekinteni.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0069"><NO.P>69.</NO.P><TXT>Így először, a 994/2010 rendelet 8. cikke (2) bekezdésének kezdőmondatából az derül ki, hogy további kötelezettség <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0062" ID="QS0062"/>a gázellátás biztonsága érdekében<QUOT.END REF.START="QS0062" CODE="201D" ID="QE0062"/> írható elő. Márpedig ahhoz, hogy ez a feltétel teljesüljön, az szükséges, hogy ez a további kötelezettség a gázellátási rendszer ellenálló képességének fokozását célozza olyan rendkívüli és előre nem látható eseményekkel szemben, amelyek az ellátási kapacitást fenyegetik.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0070"><NO.P>70.</NO.P><TXT>Másodszor, még mindig a 994/2010 rendelet 8. cikke (2) bekezdésének kezdőmondata értelmében, az ilyen további kötelezettségnek az érintett tagállam gázellátás‑biztonságának az e rendelet 9. cikkében említett kockázatértékelésén kell alapulnia.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="13"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0071"><NO.P>71.</NO.P><TXT>Harmadszor, a 994/2010 rendelet 8. cikke (2) bekezdésének a) pontjában foglalt rendelkezés alapján az ilyen további kötelezettségnek meg kell felelnie az e rendelet 3. cikkének (6) bekezdésében rögzített követelményeknek. Ily módon egyértelműen meghatározottnak, átláthatónak, arányosnak, megkülönböztetéstől mentesnek és ellenőrizhetőnek kell lennie; indokolatlanul nem torzíthatja a versenyt és a gáz belső piacának hatékony működését,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0031"><P>E feltételt megismétli a 994/2010 rendelet 8. cikke (2) bekezdésének b) pontja.</P></NOTE> valamint nem veszélyeztetheti más tagállamok vagy az Unió egésze gázellátásának biztonságát.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0072"><NO.P>72.</NO.P><TXT>Negyedszer, a 994/2010 rendelet 8. cikke (2) bekezdésének c) pontjában foglalt rendelkezés értelmében, a tagállamok közötti szolidaritás szellemében – amely az e rendelettel bevezetett rendszer alapja – a többletkötelezettség nem befolyásolhatja hátrányosan egy másik tagállam képességét arra, hogy az nemzeti, uniós vagy regionális vészhelyzet esetén ellássa védett fogyasztóit.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0073"><NO.P>73.</NO.P><TXT>Ötödször, az ilyen kötelezettségnek uniós vagy regionális vészhelyzet esetén meg kell felelnie a 994/2010 rendelet 5. cikkének (11) bekezdésében előírt feltételeknek.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0032"><P>A 994/2010 rendelet 11. cikkének (5) bekezdése előírja, hogy: a) ne vezessenek be olyan intézkedést, amely bármikor indokolatlanul korlátozza a belső piacon belüli, különösen az érintett piacokra történő gázáramlást; b) ne vezessenek be olyan intézkedést, amely várhatóan komolyan veszélyezteti valamely másik tagállam gázellátását; és c) a földgázszállító hálózatokhoz való hozzáférés feltételeiről és az 1775/2005/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, <DATE ISO="20090713">2009. július 13‑i</DATE> 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="211" PAGE.FIRST="36" DATE.PUB="2009">HL 2009. L 211., 36. o.</REF.DOC.OJ>) megfelelően az infrastruktúrához való, határokon átnyúló hozzáférés – amennyire ez műszaki és biztonsági szempontból lehetséges – a vészhelyzeti tervnek megfelelően fennmaradjon.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0074"><NO.P>74.</NO.P><TXT>Hatodszor, a 994/2010 rendelet 8. cikke (2) bekezdésének második albekezdése értelmében szükséges, hogy a tagállamok közötti szolidaritás szellemében a hatáskörrel rendelkező hatóság a megelőzési cselekvési és vészhelyzeti tervekben meghatározza, hogy e további kötelezettséget hogyan lehet uniós vagy regionális vészhelyzet esetén időszakosan enyhíteni.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0075"><NO.P>75.</NO.P><TXT>Az előzetes döntéshozatali eljárás keretében a kérdést előterjesztő bíróságra tartozik annak értékelése, hogy a nemzeti intézkedések összeegyeztethetők‑e az uniós joggal, mivel a Bíróság hatásköre csak arra terjed ki, hogy megadja számára az uniós jog értelmezésével kapcsolatos valamennyi információt, amelyek alapján az összeegyeztethetőség értékelését el tudja végezni. Az említett bíróság feladata lesz tehát annak eldöntése, hogy olyan további kötelezettség előírása, amely a földgázszolgáltatókkal szemben a földgázkészlet növelésére vonatkozó kötelezettséget állapít meg annak érdekében, hogy válsághelyzet esetén az ellátás biztosított maradjon olyan kkv‑knak nem minősülő, <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0063" ID="QS0063"/>gázelosztó hálózathoz csatlakoztatott nem háztartási fogyasztók [számára is], akik szerződésben megszakítható ellátásban nem állapodtak meg<QUOT.END REF.START="QS0063" CODE="201D" ID="QE0063"/>, a jelen ügyben megfelel‑e a jelen indítvány 69–74. pontjában említett feltételeknek. Az összeegyeztethetőség elbírálása során a kérdést előterjesztő bíróságnak tekintetbe kell vennie a Bíróság által az értelmezéshez adott információkat.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0033"><P>Lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20100420">2010. április 20‑i</DATE> <NAME.CASE>Federutility és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑265/08</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2010:205">EU:C:2010:205</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0034">34.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20160907">2016. szeptember 7‑i</DATE> <NAME.CASE>ANODE</NAME.CASE>‑ítélet (<NO.CASE>C‑121/15</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2016:637">EU:C:2016:637</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0054">54.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0076"><NO.P>76.</NO.P><TXT>Ebben az összefüggésben, mindössze néhány megállapításra szorítkozom, két aspektus vonatkozásában: egyrészt azzal a feltétellel kapcsolatban, amely szerint további kötelezettséget <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0064" ID="QS0064"/>a gázellátás biztonsága érdekében<QUOT.END REF.START="QS0064" CODE="201D" ID="QE0064"/> lehet előírni; másrészt pedig a többletkötelezettség arányos jellegének követelményével kapcsolatban, amelyet a jelen indítvány 71. pontjában említek.</TXT></NP.ECR><GR.SEQ LEVEL="4"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">a)</HT></HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">Annak követelményéről, hogy további kötelezettség a gázellátás biztonsága érdekében írható elő</HT></HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0077"><NO.P>77.</NO.P><TXT>Az első feltétel, amelyet tiszteletben kell tartani ahhoz, hogy egy tagállam által a földgázvállalkozásokra rótt további kötelezettség összeegyeztethető legyen a 994/2010 rendelettel az, hogy a kötelezettséget a gázellátás biztonsága érdekében írják elő.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="14"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0078"><NO.P>78.</NO.P><TXT>A francia kormány a tárgyalás során azt állította, hogy semmi kétség afelől, hogy a szóban forgó többletkötelezettség megfelel ennek a feltételnek, mivel olyan további fogyasztók ellátásának biztonságát szolgálja, akik műszaki okokból nem különböztethetőek meg a védett fogyasztóktól. Ugyanebben az összefüggésben, az említett kormány arra is rámutatott, hogy a <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0065" ID="QS0065"/>járulékos<QUOT.END REF.START="QS0065" CODE="201D" ID="QE0065"/> védett fogyasztókra vonatkozó ilyen többletkötelezettség nem érinti a 994/2010 rendelet meghatározása szerinti védett fogyasztók védelmét, így tehát a rendelet 2. cikkének, valamint 8. cikke (2) bekezdésének hatékony érvényesülését.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0079"><NO.P>79.</NO.P><TXT>E tekintetben nem vagyok biztos abban, hogy a fogyasztók utólag bevezetett kategóriái védelmének olyan állítólagos műszaki okok alapján történő puszta előírása, amelyek léte erősen vitatott, valóban olyan, a gázellátás biztonságát és a gázellátási rendszer ellenálló képességének fokozását szolgáló indoknak minősülhet – amint az a jelen indítvány 69. pontjában megállapításra került –, amely a szóban forgóhoz hasonló többletkötelezettség elfogadását igazolhatja. Az ilyen többletkötelezettségnek a szóban forgó tagállam gázellátásának biztonságát fenyegető kockázatok csökkentésére kell irányulnia, amelyek a 994/2010 rendelet 9. cikkében foglalt kockázatértékelés alapján azonosíthatóak, és amint arra a jelen indítvány 70. pontjában rámutattam, az említett többletkötelezettségnek e kockázatértékelésen kell alapulnia.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0080"><NO.P>80.</NO.P><TXT>E kétségek tovább erősödnek, ha számításba vesszük – amint arra a jelen indítvány 54. pontjában kitértem –, hogy a tagállami szinten előírt védelem túlzott alanyi körre való kiterjesztése további kockázatoknak teheti ki más tagállamok védett fogyasztóit, és veszélyeztetheti a 994/2010 rendelettel létrehozott európai szolidaritási mechanizmusokat.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0081"><NO.P>81.</NO.P><TXT>Mindenesetre, a kérdést előterjesztő bíróság feladata lesz annak vizsgálata, hogy jelen ügyben a szóban forgó többletkötelezettség előírása a gázellátás biztonságát szolgáló valódi indokokon alapul‑e.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="4"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">b)</HT></HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">A többletkötelezettség arányosságáról</HT></HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0082"><NO.P>82.</NO.P><TXT>Amint az a jelen indítvány 71. pontjából kitűnik, annak a többletkötelezettségnek, amelynek a földgázszolgáltatókkal szembeni előírására a 994/2010 rendelet 8. cikkének (2) bekezdése lehetőséget nyújt, tiszteletben kell tartania az arányosság elvét. E feltétel betartása előfeltételezi azt, hogy a többletkötelezettség alkalmas a kitűzött cél elérésére, vagyis a gázellátás biztonságának megőrzésére, valamint nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0083"><NO.P>83.</NO.P><TXT>E tekintetben, a Bizottság észrevételével egyetértve, úgy vélem, hogy a szóban forgó többletkötelezettség arányosságának értékelése során a kérdést előterjesztő bíróság támaszkodhat a Bíróságnak a gáz és villamos energia árszabályozására vonatkozó ítélkezési gyakorlatára,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0034"><P>Lásd különösen: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20100420">2010. április 20‑i</DATE> <NAME.CASE>Federutility és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑265/08</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2010:205">EU:C:2010:205</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0069">69.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>), <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20111221">2011. december 21‑i</DATE> <NAME.CASE>ENEL</NAME.CASE>‑ítélet (<NO.CASE>C‑242/10</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2011:861">EU:C:2011:861</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>, 55. és azt követő pontok); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20150910">2015. szeptember 10‑i</DATE> <NAME.CASE>Bizottság kontra Lengyelország</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑36/14</NO.CASE>, nem tették közzé, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2015:570">EU:C:2015:570</NO.ECLI></REF.DOC.ECR> 45. és azt követő pontok); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20160907">2016. szeptember 7‑i</DATE> <NAME.CASE>ANODE</NAME.CASE>‑ítélet (<NO.CASE>C‑121/15</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2016:637">EU:C:2016:637</NO.ECLI></REF.DOC.ECR> 53. és azt követő pontok).</P></NOTE> olyan ügy esetében azonban, mint a jelenlegi, meg kell vizsgálni, hogy ezen ítélkezési gyakorlat releváns‑e.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0084"><NO.P>84.</NO.P><TXT>Ugyanis, amint azt a francia kormány észrevételezte, alapvető különbség áll fenn az említett ítélkezési gyakorlatban vizsgált – a piaci ár rögzítésére irányuló nemzeti intézkedésekhez kapcsolódó – helyzet és a jelen ügyben vizsgált – az ellátás biztonságára vonatkozó intézkedésekkel kapcsolatos – helyzet ténybeli és jogi háttere között.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0035"><P>A <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20100420">2010. április 20‑i</DATE> <NAME.CASE>Federutility és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑265/08</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2010:205">EU:C:2010:205</NO.ECLI>) <REF.NP.ECR REF="NP0035">35.</REF.NP.ECR> pontjában</REF.DOC.ECR> írtak szerint, az intézkedések rövid időközönként történő rendszeres felülvizsgálatának előírását illetően ez az észrevétel különösen relevánsnak tűnik. A Bíróság ugyanis ebben az ítéletében igazolta ilyen felülvizsgálat szükségességét, arra a tényre hivatkozva, hogy a szóban forgó intézkedés jellegéből fakadóan a gáz működőképes belső piacának létrehozását gátolta. Mindazonáltal, a felülvizsgálatra csak olyan esetben lehet szükség, amikor az intézkedés elfogadásának (például a tagállamok közötti együttműködéssel vagy az infrastruktúrák helyzetével kapcsolatos) körülményei megváltoztak.</P></NOTE></TXT></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ><?PAGE NO="15"?><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">4.</HT></HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első kérdéssel kapcsolatos következtetés</HT></HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0085"><NO.P>85.</NO.P><TXT>A fent kifejtettek összességének fényében úgy vélem, hogy az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 994/2010 rendelet 8. cikkének (2) bekezdésével kizárólag akkor nem ellentétes az, hogy egy tagállam a földgázszolgáltatók számára olyan további kötelezettséget írjon elő, amely az ugyanezen rendelet 2. cikke második bekezdésének 1. pontjában meghatározott fogalmi körbe nem tartozó fogyasztókra terjed ki, amennyiben bizonyítást nyer – ennek alapos vizsgálata a kérdést előterjesztő bíróságra tartozik –, hogy a hivatkozott 8. cikk (2) bekezdésében előírt feltételeket a jelen indítvány 68–74. pontjában részletezettek szerint szigorúan tiszteletben tartják.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">D.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett második kérdésről</HT></HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0086"><NO.P>86.</NO.P><TXT>Előzetes döntéshozatalra előterjesztett második kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében azt kérdezi a Bíróságtól, hogy a 994/2010 rendelet 8. cikkének (5) bekezdésével ellentétes‑e az olyan tagállami szabályozás, amely a földgázszolgáltatók számára azt írja elő, hogy a területén tartsanak gázkészleteket az ellátás biztonságának válság esetén történő biztosítása érdekében, egyúttal előírva, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóság a szolgáltató által lekötött tárolási kapacitások értékelése során vegye figyelembe a gázszolgáltató rendelkezésére álló más modulációs eszközöket.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0087"><NO.P>87.</NO.P><TXT>E tekintetben rá kell mutatni arra, hogy a 994/2010 rendelet 8. cikkének (5) bekezdése két rendelkezést tartalmaz: az első felhatalmazó rendelkezés, a második tiltó rendelkezés. A hivatkozott (5) bekezdés első mondata ugyanis úgy rendelkezik, hogy a földgázvállalkozások adott esetben regionális vagy uniós szinten is teljesíthetik azon kötelezettségeket, amelyeket az ugyanezen rendelet 8. cikkében foglalt ellátási előírások tiszteletben tartása érdekében írtak elő számukra. Ezzel szemben a második mondat úgy rendelkezik, hogy a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóság nem kötelezheti arra a földgázvállalkozásokat, hogy ezen előírásokat kizárólag a területén belül elhelyezkedő infrastruktúrák alapján teljesítsék.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0088"><NO.P>88.</NO.P><TXT>A 994/2010 rendelet 8. cikkének (5) bekezdésében foglalt rendelkezések célja a gáz valódi belső piaca megteremtésének biztosítása és e rendelet (12) preambulumbekezdésével összhangban annak megakadályozása, hogy a gázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedések indokolatlanul torzítsák a versenyt, illetve a belső gázpiac hatékony működését.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0089"><NO.P>89.</NO.P><TXT>Márpedig a jelen ügyben a megtámadott rendelet 9. cikke az energia‑törvénykönyv L. 421 4. cikkével együttesen értelmezve azt a kötelezettséget írja elő a gázszolgáltatók számára, hogy minden év október 31‑én legalább a kötelezettségi körbe tartozó fogyasztókhoz társított tárolási jogok 80%‑ának megfelelő mennyiségű gázkészlettel rendelkezzenek francia területen. A hatáskörrel rendelkező miniszter ugyanakkor a gázszolgáltató kötelezettségei betartásának ellenőrzése során figyelembe veszi a gázszolgáltató rendelkezésére álló más modulációs eszközöket is.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0090"><NO.P>90.</NO.P><TXT>E tekintetben megjegyzem, ahogyan azt a Bizottság is hangsúlyozta, hogy a francia jogi szabályozás <HT TYPE="ITALIC">de jure</HT> megköveteli, hogy a szolgáltatók Franciaországban rendelkezzenek a kötelezettségeik teljesítéséhez elegendő gázkészlettel. Önmagában tekintve egy ilyen jellegű rendelkezés ellentétes a 994/2010 rendelet 8. cikkének (5) bekezdésében foglalt második rendelkezéssel, amennyiben a földgázvállalkozásokat arra kötelezi, hogy a rendelet 8. cikkéből eredő kötelezettségeiket szükségképpen a tagállam területén belül elhelyezkedő infrastruktúrákon keresztül teljesítsék.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0091"><NO.P>91.</NO.P><TXT>Mindamellett a francia szabályozás lehetővé teszi azt, hogy a hatáskörrel rendelkező miniszter a szóban forgó szolgáltató rendelkezésére álló <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0066" ID="QS0066"/>más modulációs eszközöket<QUOT.END REF.START="QS0066" CODE="201D" ID="QE0066"/> is figyelembe vegye. Mindenesetre e tekintetben a kérdést előterjesztő bíróság nem szolgál elegendő információval ahhoz, hogy a hatáskörrel rendelkező miniszter értékelésének terjedelme a gyakorlatban megragadható legyen.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="16"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0092"><NO.P>92.</NO.P><TXT>Először is, semmilyen támpont nem áll rendelkezésre a <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0067" ID="QS0067"/>modulációs eszköz<QUOT.END REF.START="QS0067" CODE="201D" ID="QE0067"/> fogalmának értelmezéséhez. A tárgyalás során feltett, pontosan e fogalom terjedelmére irányuló kérdésre adott válaszában a francia kormány kizárólag olyan gáztárolókra utalt, amelyeket a szóban forgó gázszolgáltató esetlegesen más tagállamok területén birtokol. Mindazonáltal a lengyel kormány észrevételével egyetértve úgy vélem, hogy egy szolgáltató számára lehetővé kell tenni azt, hogy például a 994/2010 rendelet II. mellékletében szereplő piaci alapú eszközökkel is bizonyíthassa, hogy képes a 994/2010 rendelet 8. cikkében foglalt ellátási előírások, illetve többletkötelezettségek tiszteletben tartása érdekében számára előírt kötelezettségek teljesítésére. Az e kötelezettségek teljesítésére való képesség értékelése során ugyanis az adott szolgáltató egyéni helyzetét átfogóan szükséges figyelembe venni.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0093"><NO.P>93.</NO.P><TXT>Továbbá nem világos, hogy a hatáskörrel rendelkező miniszter által <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0068" ID="QS0068"/>az egyéb modulációs eszközök figyelembevétele<QUOT.END REF.START="QS0068" CODE="201D" ID="QE0068"/> érdekében elvégzett vizsgálat alkalmas‑e arra, hogy a gyakorlatban <HT TYPE="ITALIC">hatékonyan</HT> biztosítsa a földgázszolgáltatók számára azt a lehetőséget, hogy kötelezettségeiknek regionális vagy uniós szinten tegyenek eleget. Különösen azt szükséges vizsgálni, hogy konkrét alkalmazása során az ilyen értékelés pontos és ellenőrizhető kritériumokon alapul‑e.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0094"><NO.P>94.</NO.P><TXT>E körülmények között úgy vélem, hogy az előzetes döntéshozatalra előterjesztett második kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 994/2010 rendelet 8. cikkének (5) bekezdésével ellentétes az olyan tagállami szabályozás, amely a földgázszolgáltatók számára azt írja elő, hogy az e rendelet 8. cikkéből eredő gáztárolási kötelezettségeiket szükségszerűen és kizárólag az adott tagállam területén belül elhelyezkedő infrastruktúrákon keresztül teljesítsék. A jelen ügyben mindenesetre a kérdést előterjesztő bíróságra tartozik annak vizsgálata, hogy a nemzeti szabályozás által a hatáskörrel rendelkező miniszter számára nyújtott azon lehetőség, mely szerint az érdekelt szolgáltatók rendelkezésére álló <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0069" ID="QS0069"/>más modulációs eszközöket is figyelembe veheti<QUOT.END REF.START="QS0069" CODE="201D" ID="QE0069"/>, a gyakorlatban hatékonyan biztosítja‑e utóbbiak számára azt, hogy kötelezettségeiket regionális vagy uniós szinten teljesíthessék.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">V.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Végkövetkeztetések</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0095"><NO.P>95.</NO.P><TXT>A fenti megfontolások alapján azt javasolom, hogy a Bíróság a Conseil d’État (államtanács) által előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekre a következő választ adja:</TXT><P>A földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről és a 2004/67/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, <DATE ISO="20101020">2010. október 20‑i</DATE> 994/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikkének (2) bekezdését úgy kell értelmezni, mint amellyel kizárólag akkor nem ellentétes az, hogy egy tagállam a földgázszolgáltatók számára olyan további kötelezettséget írjon elő, amely az ugyanezen rendelet 2. cikke második bekezdésének 1. pontjában meghatározott fogalmi körbe nem tartozó fogyasztókra terjed ki, amennyiben bizonyítást nyer – ennek alapos vizsgálata a kérdést előterjesztő bíróságra tartozik –, hogy a következő feltételeket szigorúan tiszteletben tartják:</P><P><LIST TYPE="NDASH"><ITEM><P>először, az ilyen többletkötelezettség előírása a gázellátás biztonságát szolgáló valódi indokokon alapul;</P></ITEM><ITEM><P>másodszor, az ilyen többletkötelezettség az érintett tagállam gázellátásának biztonságát fenyegető kockázatok ugyanezen rendelet 9. cikke szerinti értékelésén alapul;</P></ITEM><ITEM><P>harmadszor, ugyanezen rendelet 3. cikkének (6) bekezdésével összhangban, az ilyen többletkötelezettség egyértelműen meghatározott, átlátható, arányos, megkülönböztetéstől mentes és ellenőrizhető; indokolatlanul nem torzítja a versenyt és a gáz belső piacának hatékony működését, valamint nem veszélyezteti más tagállamok vagy az Unió egésze gázellátásának biztonságát;</P></ITEM><?PAGE NO="17"?><ITEM><P>negyedszer, a 994/2010 rendelet alapját képező tagállamok közötti szolidaritás elvének megfelelően az ilyen többletkötelezettség nem befolyásolja hátrányosan egy másik tagállam képességét arra, hogy az nemzeti, uniós vagy regionális vészhelyzet esetén az említett rendelet 8. cikkével összhangban ellássa védett fogyasztóit;</P></ITEM><ITEM><P>ötödször, az ilyen kötelezettség uniós vagy regionális vészhelyzet esetén megfelel az ugyanezen rendelet 5. cikkének (11) bekezdésében előírt feltételeknek;</P></ITEM><ITEM><P>hatodszor, a megelőzési cselekvési és vészhelyzeti tervekben meghatározásra kerül a tagállamok közötti szolidaritás szellemében, hogy ilyen további kötelezettséget hogyan lehet uniós vagy regionális vészhelyzet esetén időszakosan enyhíteni.</P><P>A 994/2010 rendelet 8. cikkének (5) bekezdésével ellentétes az olyan tagállami szabályozás, amely a földgázszolgáltatók számára azt írja elő, hogy e rendelet 8. cikkéből eredő gáztárolási kötelezettségeiket szükségszerűen és kizárólag az adott tagállam területén belül elhelyezkedő infrastruktúrákon keresztül teljesítsék. Mindenesetre a kérdést előterjesztő bíróságra tartozik annak vizsgálata, hogy a nemzeti szabályozás által a hatáskörrel rendelkező miniszter számára nyújtott azon lehetőség, mely szerint az érdekelt szolgáltatók rendelkezésére álló <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0070" ID="QS0070"/>más modulációs eszközöket is figyelembe veheti<QUOT.END REF.START="QS0070" CODE="201D" ID="QE0070"/>, a gyakorlatban hatékonyan biztosítja‑e utóbbiak számára azt, hogy kötelezettségeiket regionális vagy uniós szinten teljesíthessék.</P></ITEM></LIST></P></NP.ECR></GR.SEQ></CONTENTS.CONCLUSION></CONCLUSION>