A lépés neve: Az Ukrajna újjáépítésére szolgáló digitális irányítási eszköz fejlesztése és alkalmazása

Kapcsolódó reform/beruházás: 4. reform A közberuházások irányításának javítása

Finanszírozási forrás: hitel

Háttér

A tanácsi végrehajtási határozat melléklete a következő követelményt határozza meg a 2.8. lépésre vonatkozóan:

A 2.8. lépés a 2. fejezeten (államháztartási gazdálkodás) belüli 4. reform végrehajtásához kapcsolódó két lépés második lépése. Ezt a lépést a közberuházások irányításának javítását célzó ütemterv végrehajtására vonatkozó cselekvési terv elfogadásáról szóló 2.7. lépés előzte meg (2024. II. negyedév).

Benyújtott bizonyítékok

Elemzés

Az ukrán hatóságok által benyújtott indokolás és érdemi bizonyítékok a 2.8. lépés valamennyi alkotóelemére kiterjednek.

A 4. számú reform célja a közberuházások irányításának javítása. Ennek érdekében az ukrán hatóságok kifejlesztették és üzembe helyezték az Ukrajna újjáépítési projektjeinek irányítására szolgáló digitális eszközt a közberuházások irányításának megreformálására vonatkozó ütemtervvel összhangban.

Az Open Contracting Partnership együttműködésben Ukrajna közösségekért, régiókért és infrastruktúra-fejlesztésért felelős minisztériumával kifejlesztette az elszámoltatható gazdálkodást szolgáló digitális helyreállítási ökoszisztémát, a DREAM-et. A DREAM egységes digitális platformként szolgál a közberuházási projektek irányítására a kormányzat minden szintjén. Nyilvános hozzáférést biztosít valós idejű információkhoz a projekt életciklusának minden szakaszában, biztosítva az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot. A projekt adatainak egy egységes rendszerben történő konszolidálásával a DREAM lehetővé teszi a nyilvánosság és a donorok számára az ellenőrzés gyakorlását a közberuházás teljes életciklusa idején – a projekt előkészítésétől a végrehajtásáig – és az újjáépítési erőfeszítések jobb összehangolását a kormányzati szintek között.

A DREAM lehetővé teszi a minisztériumok számára, hogy finanszírozásra benyújtsák az éves közberuházási projektjavaslataikat az évente aktualizált, prioritást élvező közberuházásokra vonatkozó középtávú terv iránymutatása szerint, amely meghatározza a prioritást élvező ágazatokat, a szakpolitikai célokat és a közberuházások indikatív felső határát. A DREAM támogatja az ágazati projektportfóliók kialakítását és az egységes projektkezelési rendszert, azaz a prioritást élvező projektek portfólióját, amelyeket jóváhagyott a Stratégiai Beruházási Tanács. A DREAM lehetővé teszi ezen központi szintű folyamatok leképezését a regionális és helyi szintekre is, amelyeken minden régióval és településsel szembeni követelmény a regionális és helyi közberuházásokat magában foglaló egységes projektkezelési rendszer létrehozása.

A DREAM egy felhasználói portálból (e-kabinet), egy nyilvános portálból és egy elemzési portálból áll. A felhasználói portál lehetővé teszi a helyi, a regionális és a központi hatóságok számára, hogy finanszírozás céljából benyújtsák projektjavaslataikat. Az itt elérhető nyilvános portál hozzáférést biztosít valamennyi, az ágazati portfoliókban és az egységes projektkezelési rendszerben található, jóváhagyott, prioritást élvező közberuházási projekthez az irányítás minden szintjén. Minden egyes projektre vonatkozóan átfogó információk érhetőek el nyilvánosan, többek között az alábbiak: a projekt leírása és stratégiai célkitűzés(ei), a költségvetés részletes lebontása és a finanszírozás forrása(i), a tervezés és végrehajtás ütemezése és státusza; közbeszerzési és ajánlatkérési folyamat az építés és az üzembe helyezés részletei. Szintén közzétesznek minden releváns – jogi és technikai – projektdokumentációt. Az analitikai portál lehetővé teszi a jelentéstételi táblázatok és szemléltető ábrák létrehozását részletes adatokon alapuló szűrők alkalmazásával. Egy interaktív térképet is tartalmaz, amely lokális szintre lebontva megmutatja az összes projekt helyszínének földrajzi elhelyezkedését.

A DREAM kapcsolódik más, olyan kulcsfontosságú digitális rendszerekhez, mint például a Prozorro (digitális közbeszerzési rendszer) és az Open Budget (pénzügyi tranzakciós adatok). A Pénzügyminisztérium helyi költségvetési adatokat tartalmazó LOGICA-rendszerével való integrációra a tervek szerint az elkövetkező hat hónapon belül kerül sor.

A Bizottság értékelése: kielégítő módon teljesült.

A lépés neve: A közigazgatási ügyeket tárgyaló új bíróságot létrehozó jogszabály hatálybalépése

Kapcsolódó reform/beruházás: 1. reform Az igazságszolgáltatás elszámoltathatóságának, integritásának és professzionalizmusának fokozása

Finanszírozási forrás: hitel

Háttér

A tanácsi végrehajtási határozat melléklete a következő követelményt határozza meg a 3.2. lépésre vonatkozóan:

A 3.2. lépés a 3. fejezeten (igazságszolgáltatási rendszer) belüli 1. reform végrehajtásához kapcsolódó hat lépés közül a második. Ezt a lépést végrehajtották a bírói álláshelyek legalább 20 %-ának betöltéséről szóló 3.1. lépéssel párhuzamosan. Ezt a lépést megelőzte a bírák feddhetetlenségi nyilatkozatainak és azok ellenőrzési folyamatának felülvizsgálatáról szóló jogszabály hatálybalépéséről szóló 3.5. lépés, amely még mindig nem teljesült 2025. második negyedéve óta. Ezt a lépést a következő lépések követik: a 2023 végén még lezáratlan régi fegyelmi ügyek 20 %-ának rendezése/elbírálásáról szóló 3.3. lépés, a 2016. szeptember 30-i állapot szerint még nem átvilágított bírák 50 %-a alkalmassági értékelésének (átvilágításának) elvégzéséről szóló 3.4. lépés, amelynek határideje 2025. negyedik negyedéve, valamint a közigazgatási ügyeket tárgyaló új bíróság működésének megkezdéséről szóló 3.15. lépés, amelynek határideje 2026. negyedik negyedév.

Benyújtott bizonyítékok

Elemzés

Az ukrán hatóságok által benyújtott indokolás és érdemi bizonyítékok a 3.2. lépés valamennyi alkotóelemére kiterjednek.

Az 1. reform célja az igazságszolgáltatás elszámoltathatóságának, integritásának és professzionalizmusának fokozása, valamint az igazságszolgáltatással szembeni közbizalom erősítése a bírák átlátható és érdemeken alapuló kiválasztásának újraindítása, az eljáró bírák képesítés-értékelésének javítása, a fegyelmi felelősségi rendszer megerősítése, az igazságszolgáltatás meglévő integritási eszközeinek megerősítése, valamint az állami szerveket érintő közigazgatási ügyeket tárgyaló új bíróság létrehozása révén. E célból az ukrán parlament elfogadta a 4264-IX. sz. törvényt, amely 2025. március 26-án hatályba lépett és a 4602-IX. sz. törvényt, amely 2025. október 2-án hatályba lépett. Ezek a törvények létrehozzák az új, szakosított körzeti közigazgatási bíróságot és az új, szakosított közigazgatási fellebbviteli bíróságot.

A 4264-IX. sz. törvény meghatározza a kijevi szakosított körzeti közigazgatási bíróságnak (szakosított körzeti bíróság) és a kijevi szakosított közigazgatási fellebbviteli bíróságnak (szakosított fellebbviteli bíróság), mint két elkülönülő, szakosított felsőbíróság jogalapját. A törvény definiálja az új bíróságok hatáskörét, amelyet úgy határoz meg, hogy a szakosított körzeti közigazgatási bíróság Ukrajna Minisztertanácsának vagy a végrehajtó hatalom más központi testületének, Ukrajna Nemzeti Bankjának vagy más, országos hatáskörű testület határozata, intézkedése vagy intézkedés elmulasztása ellen benyújtott közigazgatási jogorvoslati kérelmeket bírálja el. Az említett bíróság hatáskörrel rendelkezik még számos állami ügynökség magas rangú állásaiba való kinevezésekért felelős, kiválasztási bizottság döntései elleni fellebbezések elbírálására is. A szakosított fellebbviteli bíróság kizárólag a szakosított körzeti bíróság fellebbviteli bíróságaként működik és nem fogja más körzeti közigazgatósági bíróság ügyeit felülvizsgálni.

A 4264-IX. sz. törvény az új bíróságok bíráira vonatkozó kiválasztási kritériumokat vezet be és átlátható eljárást ír elő a bírák kiválasztására. A jogszabály egy különleges testület a Szakértői Tanács bevonásáról rendelkezik a bírójelöltek átvilágítására. A Szakértői Tanács hat tagból áll, ezek közül hármat Ukrajna Bíráinak Tanácsa javasol, a másik három tagot pedig olyan nemzetközi és külföldi szervezetek, amelyek nemzetközi technikai segítséget nyújtanak Ukrajnának az igazságügyi reform és/vagy a korrupció megelőzése és az ellene folytatott küzdelem területén. A Szakértői Tanács felméri a pályázók integritását és szakmai kompetenciáját, mindenekelőtt oly módon, hogy jogosult meghallgatni a pályázókat.

Az ukrán jogrenddel összhangban az elnök egy külön jogszabályt nyújtott be az ukrán parlamentnek a 4602-IX. sz. törvényt, amely hivatalosan létrehozza a két bíróságot. A törvény Kijevet jelöli ki a két bíróság székhelyéül, valamint meghatározza azok illetékességét, amely Ukrajna teljes területére kiterjed.

A 4602-IX. sz. törvény 2025. október 29-i hatálybalépését követően az Ukrán Bírák Magas Szintű Minősítő Bizottsága megindította a kiválasztási eljárást 17 bíró elsőfokú bíróságra és 10 bíró másodfokú bíróságra történő kinevezése céljából.

A Bizottság értékelése: kielégítő módon teljesült.

A lépés neve: Az állami tulajdonú bankok értékesítésére vonatkozó elvekről szóló jogszabály hatálybalépése

Kapcsolódó reform/beruházás: 2. reform Az állami tulajdon csökkentése a bankszektorban

Finanszírozási forrás: hitel

Háttér

A tanácsi végrehajtási határozat melléklete a következő követelményt határozza meg a 5.2. lépésre vonatkozóan:

A 5.2. lépés az 5. fejezeten (pénzügyi piacok) belüli 2. reform végrehajtásához kapcsolódó két lépés közül az első. Ezt a lépést a bankszektorban meglévő állami tulajdon fokozatos csökkentésére vonatkozó 5.3. lépés követi, melynek határideje 2026. második negyedéve.

Benyújtott bizonyítékok

Elemzés

Az ukrán hatóságok által benyújtott indokolás és bizonyítékok az 5.2. lépés valamennyi alkotóelemére kiterjednek.

A 2. reform célja az állami tulajdonú bankok értékesítésére vonatkozó elvek meghatározása, valamint a bankszektorban az állami tulajdon fokozatos csökkentését célzó stratégia kialakítása. E célból az ukrán parlament elfogadta a bankok jegyzett tőkéjének legnagyobb engedélyezett összegében az állam által birtokolt részvények értékesítésének sajátosságairól szóló („On the Peculiarities of the Sale of Shareholdings Owned by the State in the Authorised Capital of Banks”), 2024. szeptember 19-i 3983-IX. sz. törvényt. A törvény 2024. október 19-én hatályba lépett.

A törvény megkönnyíti a különböző tulajdoni részesedések értékesítését az állami tulajdonú bankokban azáltal, hogy egységes jogi és eljárási keretet hoz létre az állam által tulajdonolt részvények elidegenítésére vonatkozóan. Továbbá meghatározza a kulcsfontosságú fogalmakat, valamint az ilyen ügyletek céljait és mechanizmusait. Ez a jogi keret szabályozza a versenyeztetési eljárásokon keresztül megvalósuló, valamint értékesítő tanácsadó megbízásával és az egy erre a célra kijelölt értékesítő bizottság felügyelete alatt zajló értékesítések előkészítését, jóváhagyását és végrehajtását. A törvény eljárásokat határoz meg a jogosultság meghatározására, a pályázatok lebonyolítására, és az értékesítési megállapodások megkötésére, valamint szabályokat határoz meg az értékesítést követő részesedésszerzésekre és az ellenőrzésre jogosító részesedések értékelésére vonatkozóan. Ezek a rendelkezések együttesen lehetővé teszik az állam bankszektorbeli részesedésének csökkentését strukturált és piacorientált módon.

A jogszabály ugyanakkor rugalmasságot biztosít teljes részesedésszerzés esetére is, lehetővé téve az ukrán kormánynak, hogy minden ügyletet a piaci viszonyokra szabjon. Felhatalmazást ad Ukrajna Minisztertanácsának arra, hogy kiigazítsa a részvénycsomagok méretét, kiválassza a legmegfelelőbb értékesítési eljárást és az ajánlattételt megelőzően módosítsa a feltételeket. A jogszabályi keret a lebonyolítás érdekében engedélyezi az ismételt pályázatokat és az árkiigazítást, a professzionális értékesítő tanácsadók bevonásával pedig alkalmazkodóképességet vezet be a strukturálási és értékelési folyamatokba. Emellett a szerződési feltételeket, köztük az alkalmazandó külföldi jogot és a választottbírósági kikötést hozzá lehet igazítani a befektetői elvárásokhoz, így biztosítva a szabályozás következetességét és a privatizációs folyamat üzleti rugalmasságát.

Az állami tulajdonú bankok értékesítésére vonatkozó elvek meghatározására együttműködésen alapuló megbeszélések keretében és a nemzetközi donorokkal egyetértésben kerül sor. Konkrétan nemzetközi pénzügyi szervezetek, az uniós intézmények és uniós tagállamok, valamint egyetértésükkel más, Ukrajnának technikai segítséget nyújtó nemzetközi és külföldi szervezetek képviselői vehetnek részt az értékesítéssel foglalkozó bizottság munkájában. Joguk van kifejezésre juttatni álláspontjukat, tájékoztatást kérni és kapni az értékesítéssel foglalkozó bizottságtól, valamint ajánlást adni a versenyeztetés előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatban.

Az értékesítéssel foglalkozó bizottság hatáskörrel rendelkezik a következőkre: döntéshozatal a versenyeztetésen induló pályázó kockázati profiljával kapcsolatban összhangban az Ukrán Nemzeti Bank által támasztott, üzleti hírnévre és tulajdonosi szerkezetre vonatkozó követelményekkel; a versenyeztetés lefolytatása és eljárásai; a pályázó részvételének jóváhagyása, elutasítása vagy megszüntetése a törvény által előírt indokok alapján; a bank részvényeire vonatkozó adásvételi szerződéstervezetek, kapcsolódó dokumentumok és/vagy az ilyen megállapodások főbb feltételeinek, azon belül az értékesítési tanácsadó által javasolt kiinduló kereskedési ár jóváhagyása; az eladás tárgyát képező részvények számának módosítása; új ajánlattételi forduló kijelölése vagy a pályázat lezárása a törvény által előírt módon a tanácsadó ajánlására; a pályázat győztesének, valamint a bank részvénymennyiségére vonatkozó végleges adásvételi szerződésnek és egyéb kapcsolódó dokumentumnak és az ajánlattételi eredmények által meghatározott végleges eladási ár jóváhagyása; annak elismerése, hogy az ajánlattételre a törvény által meghatározott feltételek között került-e sor; valamint egyéb, az értékesítéssel foglalkozó bizottság szabályzatában meghatározott ügyek, Ukrajna Minisztertanácsának rendeletei vagy a törvény végrehajtásához szükséges más intézkedések.

Emellett nemzetközi pénzügyi szervezetek, az uniós intézmények és uniós tagállamok, valamint más, Ukrajnának technikai segítséget nyújtó nemzetközi és külföldi szervezetek képviselői részt vehetnek az értékesítési tanácsadó kiválasztásában, joguk van véleményt nyilvánítani, tájékoztatást kérni és kapni, valamint ajánlásokat tehetnek.

A Bizottság értékelése: kielégítő módon teljesült.

A lépés neve: Az ipari termékek három csoportjára vonatkozó harmonizált szabványok elfogadása

Kapcsolódó reform/beruházás: 5. reform Jogszabályok és szabványok harmonizálása az EU-val

Finanszírozási forrás: hitel

Háttér

A tanácsi végrehajtási határozat melléklete a következő követelményt határozza meg a 8.8. lépésre vonatkozóan:

A 8.8. lépés a 8. fejezeten (üzleti környezet) belüli 5. reform végrehajtásához kapcsolódó második lépés. Ez a lépés a piacfelügyeleti intézkedések és a nem élelmiszer jellegű termékek ellenőrzésének, köztük a termékbiztonsági ellenőrzések újraindításáról szóló 8.7. lépést követi. A 8.7. lépés határideje 2024. negyedik negyedéve volt és kedvező értékelést kapott a harmadik részlet részeként.

Benyújtott bizonyítékok

Elemzés

Az ukrán hatóságok által benyújtott indokolás és érdemi bizonyítékok a 8.8. lépés valamennyi alkotóelemére kiterjednek.

Az 5. reform célja a piacfelügyeleti intézkedések újraindítása, valamint az uniós normák és szabványok elfogadásának megkönnyítése Ukrajnában, különösen az ipari termékek területén. E célból Ukrajna a fordítási módszerrel harmonizált szabványokat fogadott el Ukrajna nemzeti állami szabványaiként a három prioritást élvező termékcsoportra – a gépekre, a berendezés elektromágneses összeférhetőségére, a kisfeszültségű elektromos berendezésekre – vonatkozóan. 2024-ben a nemzeti szabványügyi testület több nyílt közbeszerzési eljárást követően szerződést kötött a 71 DSTU EN / DSTU EN IEC / DSTU EN ISO szabványok lefordítására, majd hivatalosan jóváhagyta azokat. A szabványokat a Gazdasági Minisztérium a 2024. december 26-i 310–334. sz. rendelete léptette hatályba és azokat összekapcsolta a vonatkozó uniós irányelvekkel: a 2006/42/EK irányelv (Gépek), a 2014/30/EU irányelv (Elektromágneses összeférhetőség) és a 2014/35/EU irányelv (A kisfeszültségi irányelv).

A Bizottság értékelése: kielégítő módon teljesült.

A lépés neve: Az ukrajnai végrehajtó hatóságok területi szervezetének reformjáról szóló jogszabály hatálybalépése késleltetett alkalmazással

Kapcsolódó reform/beruházás: 1. reform A decentralizáció előmozdítása

Finanszírozási forrás: hitel / vissza nem térítendő támogatás

Háttér

A tanácsi végrehajtási határozat melléklete a következő követelményt határozza meg a 9.1. lépésre vonatkozóan:

„»A helyi közigazgatásról szóló ukrán törvénynek és néhány más ukrán jogalkotási aktusnak az ukrajnai végrehajtó hatóságok területi szervezete reformjának tekintetében történő módosításáról« szóló ukrán törvény hatálybalépése, amelyet az ukrajnai hadiállapot megszűnésétől vagy eltörlésétől számított 12 hónapon belül alkalmaznak. A törvény végrehajtására vonatkozó alárendelt jogi aktusokat a törvény hatálybalépését követően kell elfogadni. A törvény a következő fő területekre összpontosít:

A 9.1. lépés a 9. fejezeten (decentralizáció és regionális politika) belüli 1. reform végrehajtásához kapcsolódó három lépés közül az első.

Benyújtott bizonyítékok

Elemzés

Az ukrán hatóságok által benyújtott indokolás és érdemi bizonyítékok a 9.1. lépés valamennyi alkotóelemére kiterjednek.

Az 1. reform célja, hogy megteremtse a helyi közigazgatási szervek prefektúratípusú hatósággá történő átalakításának keretét, és biztosítsa a helyi önkormányzatok és a végrehajtó hatóságok közötti jobb hatáskörmegosztást. Ebből a célból a Verhovna Rada november 5-én elfogadta a helyi önkormányzati testületek tevékenységei jogszerűségének és átláthatóságának biztosítása érdekében Ukrajna egyes jogalkotási aktusainak módosításairól szóló („Amendments to Certain Legislative Acts of Ukraine to Ensure Legality and Transparency in the Activities of Local Self-Government Bodies”) törvényt, amely 2025. november 12-én hatályba lépett, és amelyet az ukrajnai hadiállapot megszűnésétől vagy eltörlésétől számított 12 hónap elteltével kell alkalmazni.

A törvény elindítja a helyi közigazgatási szervek prefektúratípusú hatósággá történő átalakítását a helyi önkormányzati jogszabályok legalitását felügyelő rendszer létrehozásával. A jogszabály meghatározza a hatókört, a feladatokat és azokat az eljárásokat, amelyek biztosítják a helyi önkormányzati testületek jogi aktusainak jogszerűségét. A törvény olyan intézkedéseket vezet be, amelyek célja, hogy megakadályozzák, hogy sérüljön a helyi önkormányzati testület tevékenységeinek jogszerűsége; a törvény tartalmaz egy olyan mechanizmust, amely biztosítja, hogy a helyi önkormányzati szerveket értesítik a helyi önigazgatással kapcsolatos jogszabályok változásáról, valamint azt, hogy jogviták esetén bírósághoz lehessen fordulni.

A törvény létrehoz egy mechanizmust a koordináció fokozására. A törvény a helyi közigazgatás vezetőjét jelöli ki felelősnek a koordinációért, valamint a minisztériumok és más központi végrehajtó testületek helyi szervei által folytatott tevékenységek jogszerűségének biztosításáért.

A Bizottság értékelése: kielégítő módon teljesült.

A lépés neve: Az ukrán mezőgazdaság állami támogatásáról szóló jogszabály hatálybalépése

Kapcsolódó reform/beruházás: 3. reform A beruházási programok irányítására szolgáló intézményi és igazgatási struktúra javítása

Finanszírozási forrás: hitel

Háttér

A tanácsi végrehajtási határozat melléklete a következő követelményt határozza meg a 12.4. lépésre vonatkozóan:

„»Az ukrán mezőgazdaság állami támogatásáról« szóló ukrán törvény módosításáról szóló törvény hatálybalépése. A törvény a következő fő területekre összpontosít:

A 12.4. lépés a 12. fejezeten (agrár-élelmiszeripari ágazat) belüli 3. reformhoz kapcsolódó egyetlen lépés.

Benyújtott bizonyítékok

Elemzés

Az ukrán hatóságok által benyújtott indokolás és érdemi bizonyítékok a 12.4. lépés valamennyi alkotóelemére kiterjednek.

A 3. reform célja, hogy javítsa az agrár-élelmiszeripari ágazat állami pénzügyi támogatási programjainak kezelésére szolgáló struktúrát. A Parlament 2025. október 8-án elfogadta az egyes ukrán törvényeknek a mezőgazdasági ágazat támogatásának szervezeti elvei tekintetében történő módosításáról szóló („On Amendments to Certain Laws of Ukraine on the Organizational Principles of Support in the Agricultural Sector”), 4619-IX. sz. ukrán törvényt. A törvény 2025. november 4-én hatályba lépett.

A törvény jövőbeli állami támogatási intézkedéseket alakít ki a mezőgazdaság és vidékfejlesztés területére vonatkozó uniós vívmányokban foglalt elvekkel összhangban. Rendelkezéseket határoz meg a jelenlegi közös agrárpolitika (KAP) elveivel összhangban. Részletezi a mezőgazdasági és vidékfejlesztési politika általános célját és célkitűzéseit, valamint az e politikát végrehajtó intézkedéseket. Az általános cél és a konkrét célkitűzések alapján a mezőgazdasági és vidéki területek fejlesztésére irányuló többéves stratégia kidolgozására kerül majd sor, valamint a nemzeti támogatási intézkedések és a támogatástípusok kiválasztása a gyengeségek, az erősségek, a lehetőségek és a veszélyek átfogó elemzése (GYELV-elemzés) alapján fog történni.

A törvény részletezi a mezőgazdaságra és vidékfejlesztésre szánt állami támogatás finanszírozásának, kezelésének és ellenőrzésének szerkezetét. Rendelkezik a felelős hatóságok – mint a kifizető ügynökség, a tanúsító szervek és a mezőgazdaság és vidékfejlesztési politika kialakítását és végrehajtását biztosító központi végrehajtó testület – létrehozásáról, feladatainak meghatározásáról.

A törvény rendelkezéseket vezet be egyebek mellett a politikai döntéshozatal és a kifizetési funkciók elválasztásáról, a kifizető ügynökség intézményi függetlenségéről és a kifizető ügynökségnek a mezőgazdaság és vidékfejlesztés nemzeti támogatásával kapcsolatos részletes feladatairól, különösen a kifizetések átláthatóságáról, elszámoltathatóságáról, ellenőrzéséről és engedélyezéséről. A törvény az ügynökség feladatai között sorolja fel az adminisztratív ellenőrzések és a helyszíni vizsgálatok végzését a támogathatóság kontrollálása érdekében.

Az állami támogatás elsődleges kedvezményezettjei a mezőgazdasági kistermelők. A mezőgazdasági termelők kistermelővé minősítésének kritériumait külön fogják meghatározni minden egyes támogatástípusra vonatkozóan. A törvény emellett intézkedéseket határoz meg a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés nemzeti támogatásának végrehajtására. Ezen intézkedések közé tartoznak a mezőgazdasági termelők tárgyi eszközeibe való beruházások, melyek célja a hatékonyság növelése, a versenyképesség és a fenntartható mezőgazdasági termelés. Ehhez hasonlóan a mezőgazdasági termelők társulásait is lehet támogatni a mezőgazdasági termékek forgalmazásában.

A mezőgazdasági és vidékfejlesztési szakpolitika megvalósítása érdekében a törvény engedélyezi jövőbeli pénzügyi eszközök (beleértve a hitelgarancia-eszközöket) kialakítását a gazdaságok valamennyi kategóriája számára, a nemzetközi pénzügyi intézményekkel együttműködésben.

A törvény célul tűzi ki a digitalizáció elektronikus dokumentumkezelő rendszerek révén történő előmozdítását. A törvény megteremti az integrált igazgatási és kontrollrendszer (IIER) kifejlesztésének jogalapját. A rendszer a mezőgazdaság és vidékfejlesztés nemzeti támogatásának lebonyolítására szolgáló elektronikus dokumentumkezelő rendszerként fog működni, egyidejűleg más már meglévő rendszerekkel.

A törvény előírja, hogy állami támogatás nyújtása kizárólag az állami agrárnyilvántartásban szereplő kedvezményezettek számára lehetséges. Az állami agrárnyilvántartásban nem szereplő szervezetek nem kaphatnak állami támogatást.

A Bizottság értékelése: kielégítő módon teljesült.

A lépés neve: Ukrajna kritikus fontosságú nyersanyagkészleteinek ellenőrzéséről szóló jelentés közzététele

Kapcsolódó reform/beruházás: 1. reform A stratégiai tervezés megerősítése és optimális keret biztosítása a stratégiai befektetők számára

Finanszírozási forrás: hitel

Háttér

A tanácsi végrehajtási határozat melléklete a következő követelményt határozza meg a 13.2. lépésre vonatkozóan:

A 13.2. lépés a 13. fejezeten (kritikus fontosságú nyersanyagok kezelése) belüli 1. reform végrehajtásához kapcsolódó második lépés. Ezt a lépést megelőzte az Ukrajna ásványkincsbázisának fejlesztésére irányuló, 2030-ig tartó időszakra vonatkozó nemzeti program felülvizsgálatáról szóló jogszabály hatálybalépéséről szóló 13.1. lépés, amely kedvező értékelést kapott 2024 negyedik negyedévében a harmadik részlet részeként.

Benyújtott bizonyítékok

Elemzés

Az ukrán hatóságok által benyújtott indokolás és érdemi bizonyítékok a 13.2. lépés valamennyi alkotóelemére kiterjednek.

Az 1. reform célja, hogy beruházásokat vonzzon a kritikus fontosságú nyersanyagok kitermelésébe és feldolgozásába.

Az Ukrajna kritikus fontosságú nyersanyagkészleteinek ellenőrzéséről szóló jelentést a geológiai szolgálat hivatalos honlapján tették közzé a következő linken: A sratégiai/kritikus fontosságú nyersanyagkészletek ellenőrzéséről szóló jelentés

A jelentés az UNFC nemzetközi osztályozási rendszert – az ENSZ erőforrás-keretosztályozását – veszi alapul, amelyet az Egyesült Nemzetek Szervezete Gazdasági és Szociális Tanácsa hagyott jóvá 2004-ben, és amely a mai napig fontos eszköz a kritikus nyersanyagok rendelkezésre állásának és fenntarthatóságának elemzésére.

Az UNFC 2019. évi verziója az erőforrás fejlesztési projektek osztályozási rendszere, amely az alábbi elveken alapul:

Az eredményeket a weboldalon való közzététellel bocsátják a befektetők rendelkezésére.

A Bizottság értékelése: kielégítő módon teljesült.

A lépés neve: A Párizsi Megállapodáshoz való második, nemzetileg meghatározott ukrán hozzájárulás elfogadása

Kapcsolódó reform/beruházás: 2. reform Éghajlat-politika

Finanszírozási forrás: hitel

Háttér

A tanácsi végrehajtási határozat melléklete a következő követelményt határozza meg a 15.4. lépésre vonatkozóan:

„A Párizsi Megállapodáshoz való második, nemzetileg meghatározott ukrán hozzájárulás jóváhagyásáról szóló ukrán minisztertanácsi rendelet elfogadása. A nemzetileg meghatározott hozzájárulás a következő fő területekre összpontosít:

A Párizsi Megállapodáshoz való második, nemzetileg meghatározott ukrán hozzájárulás ambiciózusabb lesz, mint a jelenlegi aktualizált nemzetileg meghatározott hozzájárulás.”

A 15.4. lépés a 15. fejezeten (zöld átállás és környezetvédelem) belüli 2. reform végrehajtásához kapcsolódó második lépés. Az állami éghajlat-politikáról szóló jogszabály hatálybalépéséről szóló 15.2. lépés kedvező értékelést kapott 2025 első negyedévében a negyedik részlet részeként. A 15.4. lépést az éghajlatváltozással és az ózonréteg megőrzésével foglalkozó tudományos és szakértői tanácsról szóló határozat elfogadásáról szóló 15.3. lépés fogja követni 2025 negyedik negyedévében.

Benyújtott bizonyítékok

Elemzés

Az ukrán hatóságok által benyújtott indokolás és érdemi bizonyítékok a 15.4. lépés valamennyi alkotóelemére kiterjednek.

A 2. reform célja, hogy létrehozza az éghajlat-politikai irányítás struktúráját, valamint az éghajlatváltozás területére vonatkozó ukrán állami szakpolitika kidolgozására és végrehajtására szolgáló megfelelő mechanizmust.

A Párizsi Megállapodáshoz való második, nemzetileg meghatározott ukrán hozzájárulás jóváhagyásáról szóló ukrán minisztertanácsi rendeletet 2025. október 29-én fogadták el. A rendelet 2035-re több mint 65 %-os kibocsátáscsökkentési célértéket tűz ki az 1990-es bázisévhez képest. Az előző aktualizált, nemzetileg meghatározott hozzájárulás 65 %-ot tűzött ki célul 2030-ra. A számításokhoz 1990-et használták bázisévként, üvegházhatást okozó gázok emberi eredetű, forrásonkénti kibocsátásairól és nyelőnkénti eltávolításáról összeállított jegyzékről szóló nemzeti jelentés által felmért kibocsátásokra vonatkozó referenciamutatóval.

A második ukrán nemzeti kibocsátáscsökkentési kötelezettségvállalással kapcsolatos magyarázat szerint „Oroszország agressziós háborúja következtében az ambiciózusabb kibocsátáscsökkentési célérték objektívan korlátozott amiatt, hogy rendkívül nagy bizonytalanság övezi a helyreállítás mértékét, a gazdasági növekedés dinamikáját, az energiamérleg jövőbeli szerkezetét és a dekarbonizáció arányát”.

A második nemzetileg meghatározott hozzájárulás végrehajtásának időtartama 2031. január 1-jétől2035. december 31-ig terjed és a célkitűzést a 2035. év célértékeként határozták meg. A második nemzetileg meghatározott hozzájárulás által lefedett ágazatok: energiaipar, feldolgozóipar és termékfelhasználás, mezőgazdaság, földhasználat, földhasználat megváltoztatása és erdészet, valamint hulladékgazdálkodás. A második nemzetileg meghatározott hozzájárulás lefed minden, a Montreali Jegyzőkönyv által nem szabályozott üvegházhatású gázt.

A nemzeti irányítású folyamat tervezését az illetékes szakminisztérium hangolja össze, „az állami éghajlat-politika alapvető elveiről” szóló 3991-IX. sz. ukrán törvény alapján. A becslésekhez és számításokhoz összehasonlítják a célév teljes kibocsátását a bázisév teljes kibocsátásával, valamint figyelembe veszik a 2006. évi IPCC-iránymutatásokat, valamint matematikai modelleket alkalmaznak a 2050-ig terjedő időszakra vonatkozó, három különböző előrejelző forgatókönyv kidolgozásához.

A fenti értékelés kizárólag az Ukrajna-terv végrehajtásának összefüggésében érvényes. Az Ukrajna által az uniós csatlakozás keretében vállalható éghajlatvédelmi törekvéseinek szintjéről külön tárgyalnak.

A Bizottság értékelése: kielégítő módon teljesült.

A lépés neve: A 2033-ig tartó időszakra szóló nemzeti hulladékgazdálkodási terv elfogadása

Kapcsolódó reform/beruházás: 5. reform A körforgásos gazdaság továbbfejlesztése

Finanszírozási forrás: hitel

Háttér

A tanácsi végrehajtási határozat melléklete a következő követelményt határozza meg a 15.9. lépésre vonatkozóan:

„»A 2033-ig tartó időszakra szóló nemzeti hulladékgazdálkodási terv jóváhagyásáról« szóló ukrán minisztertanácsi rendelet elfogadása. A nemzeti hulladékgazdálkodási terv a következő fő területekre összpontosít:

A 15.9. lépés a 15. fejezeten (zöld átállás és környezetvédelem) belüli 5. reform végrehajtásához kapcsolódó első lépés. A 15.9. lépést a körforgásos gazdaság elveinek végrehajtására vonatkozó stratégia és az ahhoz kapcsolódó cselekvési terv 2026 első negyedévében történő elfogadásáról szóló 15.8. lépés követi.

Benyújtott bizonyítékok

Elemzés

Az ukrán hatóságok által benyújtott indokolás és érdemi bizonyítékok a 15.9. lépés valamennyi alkotóelemére kiterjednek.

Az 5. reform célja a körforgásos gazdaság és a hulladékgazdálkodás elveinek megvalósítása. E célból a Minisztertanács 2024. december 27-én elfogadta a 2033-ig tartó időszakra szóló nemzeti hulladékgazdálkodási tervet (Nemzeti Terv).

A Nemzeti Tervben a háztartási hulladékot átfogó módon határozták meg, hogy az tartalmazza a háztartásokból származó, vegyesen és elkülönítetten gyűjtött hulladékot, amelybe beleszámítják a háztartási hulladékban előforduló veszélyes hulladékot is. Ukrajnában a jelenlegi hulladékkezelési rendszer nagyrészt alacsonyszintű technológiákra támaszkodik, ennek eredményeként a közvetlen hulladékártalmatlanításra elsősorban hulladék- és szemétlerakókban kerül sor. A meglévő erőfeszítések ellenére a szelektív hulladékgyűjtésben résztvevő népesség aránya továbbra is alacsony, körülbelül 30 %-os.

A veszélyes hulladék elsődleges forrásai az ipari, mezőgazdasági és szállítási vállalatok az egészségügyi intézmények és háztartások mellett. A veszélyes hulladék éves mennyisége jelentősen csökkent a 2010-től 2022-ig tartó háború utáni időszakban, a kezelés hatékonysága azonban még mindig nem eléggé megfelelő.

Ami az infrastrukturális szükségleteket illeti, a Nemzeti Terv keretdokumentumként szolgál, ez azt jelenti, hogy a konkrét infrastrukturális objektumokat, technológiákat és gazdasági számításokat a regionális és helyi hulladékgazdálkodási tervekben kell részletezni. A terv sikeres végrehajtása várhatóan megteremti a szükséges feltételeket, ahhoz, hogy finanszírozást és beruházásokat vonzzanak az ágazatba. Kifejezett előírás a regionális és helyi tervekkel szemben, – amelyek alapjául a Nemzeti Terv szolgál –, hogy tartalmazzanak gazdasági számításokat és becsléseket a végrehajtási kapacitásukra vonatkozóan. A Nemzeti Terv rendelkezik a lényeges gazdasági eszközök megvalósításáról, beleértve „a szennyező fizet” elv és a kiterjesztett gyártói felelősség érvényesítését. A dokumentum hangsúlyozza a magas szintű újrafeldolgozás szükségességét annak érdekében, hogy a másodlagos nyersanyagok visszakerüljenek a gazdasági körforgásba.

A Nemzeti Terv végrehajtásának egyik kulcsfontosságú elvárt eredménye a hulladékgazdálkodási tevékenységek ellenőrzésében és kontrolljában bekövetkező általános javulás. A Nemzeti Terv olyan elsődleges keretdokumentumként működik, amely meghatározza a hulladékgazdálkodási ágazatra vonatkozó állami politika főbb stratégiai irányait 2033-ig. A Terv tehát megalapozza a regionális, helyi, vállalati és intézményi szintű konkrét intézkedések stratégiai tervezését és kidolgozását. A jövőbeli hulladékképződés volumenére vonatkozó előrejelzések stratégiailag a népesség nagyságával és az ország gyártókapacitásának és infrastruktúrájának várható fejlődésével kapcsolatos előrejelzéseken alapulnak. A törvénnyel összhangban a helyi önkormányzati testületek felelőssége a háztartási hulladékok kezelése és annak garantálása, hogy minden hulladéktermelő hozzájusson a területén a megfelelő szolgáltatásokhoz. A hatékonyság javítása érdekében a területi önkormányzatokat ösztönzik az együttműködésre többek között a háztartási hulladékfeldolgozó létesítmények építésének, újjáépítésének és fenntartásának közös finanszírozására. A Nemzeti Terv keretében kidolgozott valamennyi regionális és helyi tervnek figyelembe kell vennie a konkrét helyi viszonyokat és az előírt gazdasági számításokat.

A Bizottság értékelése: kielégítő módon teljesült.