|
Az Európai Unió |
HU L sorozat |
|
2024/2493 |
2024.9.27. |
A BIZOTTSÁG (EU) 2024/2493 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2024. szeptember 23.)
az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendeletnek az üvegházhatásúgáz-kibocsátás 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti nyomon követésének és jelentésének naprakésszé tétele tekintetében történő módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Unión belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. október 13-i 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 14. cikke (1) bekezdésére és 30f. cikke (5) bekezdésére,
mivel:
|
(1) |
Az (EU) 2023/959 európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) felülvizsgálta és módosította az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Unión belüli kereskedelmi rendszerének (EU ETS) létrehozásáról szóló 2003/87/EK irányelvet annak érdekében, hogy az összhangba kerüljön az (EU) 2021/1119 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (3), amely 2030-ra az 1990-es szinthez képest legalább 55 %-os nettó kibocsátáscsökkentési célt határoz meg. |
|
(2) |
A 2003/87/EK irányelv (EU) 2023/958 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (4) és (EU) 2023/959 irányelvvel való módosítása után az (EU) 2018/2066 bizottsági végrehajtási rendeletet (5) is értelemszerűen módosítani kell, hogy tartalmazza a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagokból és a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagokból származó kibocsátások nyomon követéséhez és jelentéséhez szükséges fogalommeghatározásokat és részletes szabályokat, valamint hogy biztosítható legyen a megfelelő összhang a szén dioxid geológiai tárolás céljából csővezetékektől eltérő módon történő szállításából származó kibocsátás, a légi közlekedésből származó kibocsátás – ideértve a nem szén-dioxiddal kapcsolatos légiközlekedési hatások nyomon követését és jelentését is –, valamint az épületekre, a közúti közlekedésre és az ETS-en kívüli ágazatokra vonatkozó új kibocsátáskereskedelmi rendszerből származó kibocsátások nyomon követésére és jelentésére vonatkozóan az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvben (6) meghatározott fenntarthatósági és üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumokkal. |
|
(3) |
Az épületekre, a közúti közlekedésre és további ágazatokra vonatkozó új kibocsátáskereskedelmi rendszer keretében szükségessé vált, hogy a „végső fogyasztó” fogalmának 3. cikk 69. pontjában foglalt meghatározása konkrétabb hivatkozást tartalmazzon a „szabályozott jogalany” fogalmának a 2003/87/EK irányelv 3. cikkének ae) pontjában foglalt meghatározására. |
|
(4) |
Az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet 5. cikkét módosítani kell annak tükrözése érdekében, hogy a hiánytalan nyomon követésnek és jelentésnek ki kell terjednie a helyhez kötött létesítmény összes kibocsátási forrásból és forrásanyagból a 2003/87/EK irányelv I. mellékletében felsorolt tevékenységekhez és az említett irányelv 3. cikkének e) pontjával összhangban bármely más, azokkal közvetlenül együtt járó tevékenységhez kapcsolódó forrásokból származó összes technológiai és égetésből származó kibocsátásra. |
|
(5) |
A biomasszára, a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagokra, a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagokra és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású szintetikus üzemanyagokra vonatkozó információk minőségének javítása és az (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) szerinti nemzeti jelentéstétel megkönnyítése érdekében az üzemeltetőknek nyomon kell követniük ezen üzemanyagok nem nulla kibocsátási tényezős besorolású és nulla kibocsátási tényezős besorolású szénhányadából származó kibocsátást, és jelenteniük kell őket kísérő adatként a kibocsátási jelentésekben. E célból a nem nulla kibocsátási tényezős besorolású és a nulla kibocsátási tényezős besorolású biomassza, nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagok és széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagok vagy az alacsony szén-dioxid-kibocsátású szintetikus üzemanyagok paramétereit mindegyik megfelelő forrásanyagra vonatkozóan az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet 24. cikke szerinti szabványos számítási módszernek és ugyanazon rendelet 25. cikke szerinti tömegmérleg-rendszernek megfelelően kell megállapítani és jelenteni. Különös szabályokra van szükség a nem nulla kibocsátási tényezős besorolású és a nulla kibocsátási tényezős besorolású biomassza, nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagok és széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagok, valamint alacsony szén-dioxid-kibocsátású szintetikus üzemanyagok összetétellel kapcsolatos számítási tényezőinek – köztük a nulla kibocsátási tényezős besorolású és a nem nulla kibocsátási tényezős besorolású szénhányadnak – a meghatározására vonatkozóan. |
|
(6) |
Ha nulla kibocsátási tényezős besorolású szén található a belépő és a kilépő anyagáramokban, a teljes kibocsátás tömegmérleg-rendszerben való szisztematikus alulbecslésének elkerülése érdekében fontos, hogy az üzemeltetők meghatározzák a kilépő anyagáramok nulla kibocsátási tényezős besorolású széntartalmát. Egyértelmű bizonyítékokra van szükség annak igazolására, hogy az alulbecslést elkerülték, és a kilépő anyagokban található nulla kibocsátási tényezős besorolású szénhányadok össztömege megegyezik a belépő anyagokban található nulla kibocsátási tényezős besorolású szénhányadok össztömegével. |
|
(7) |
Az (EU) 2023/959 irányelvvel felülvizsgált 2003/87/EK irányelv rögzíti, hogy a biomassza kibocsátási tényezője nulla, ha a biomassza megfelel az (EU) 2018/2001 irányelvben a biomasszából előállított üzemanyagok felhasználására vonatkozóan megállapított fenntarthatósági és üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumoknak, figyelemmel a 2003/87/EK irányelv szerinti alkalmazáshoz esetlegesen szükséges kiigazításokra, az említett irányelv 14. cikkében említett végrehajtási jogi aktusokban foglaltaknak megfelelően. A biomasszából származó kibocsátás nulla kibocsátási tényezősként való besorolására vonatkozó feltételek pontosítása és a felülvizsgált (EU) 2018/2001 irányelvvel való összhang biztosítása érdekében módosítani kell az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet 38. cikkének (5) bekezdését. Ha a vonatkozó fenntarthatósági és üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumok nem alkalmazandók bizonyos jellegű biomasszára, az adott biomassza közvetlenül besorolható nulla kibocsátási tényezősként. Ebben az esetben azonban az üzemeltetőknek igazolniuk kell, hogy a kritériumok nem alkalmazandók. Az alkalmazhatóság és a fenntarthatóság igazolásának vizsgálata lényeges részét képezi a hitelesítésnek, amelynek keretében a hitelesítő ellenőrzi a nyomonkövetési módszer helyes alkalmazását, ideértve a biomassza nulla kibocsátási tényezősként való besorolását. Amennyiben alkalmazandók a 29. cikk (2)–(7) és (10) bekezdésében meghatározott fenntarthatósági és üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumok, a nulla kibocsátási tényezősként való besoroláshoz ezeknek a kritériumoknak teljesülniük kell. Ebben az esetben a kritériumoknak meg nem felelő biomasszát fosszilis tüzelőanyagként kell kezelni. A kibocsátások EU ETS-ben történő nulla kibocsátási tényezős besorolása különbözik az (EU) 2018/2001 irányelv 2. cikkének 5. pontjában meghatározott támogatási rendszerektől. |
|
(8) |
A módosított (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (8) bevezetett 31a. cikk a folyékony és gáznemű megújuló üzemanyagok, a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagok és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású szintetikus üzemanyagok nyomon követést lehetővé tevő uniós adatbázis (a továbbiakban: az uniós adatbázis) létrehozásáról rendelkezik. Az uniós adatbázisnak 2024. november 21-ig teljesen működőképessé kell válnia. Ha a biomasszának meg kell felelnie az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikkének (2)–(7) és (10) bekezdésében, a folyékony és gáznemű megújuló üzemanyagoknak és a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagoknak pedig meg kell felelniük az említett irányelv 29a. cikkében meghatározott fenntarthatósági és üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumoknak, akkor az említett irányelv 30. és 31. cikkével összhangban igazolni kell a fenntarthatóságot. E folyamat előmozdítása és az adminisztratív terhek csökkentése érdekében lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy az EU ETS-ben részt vevő üzemeltetők, légijármű-üzembentartók és szabályozott jogalanyok által az uniós adatbázisból szolgáltatott bizonyítékokra támaszkodjanak bármely olyan üzemanyag-mennyiséget érintő ügyletnél, amelyet az adott jelentési évben szereztek be és használtak fel, és amelyhez kapcsolódóan a megfelelő mennyiség törlésre került az uniós adatbázisból. Ha utólag megállapítást nyer, hogy az adatbázisokból törölt mennyiségek fenntarthatósági igazolása nem megfelelő, az illetékes hatóság ennek megfelelően helyesbíti a hitelesített kibocsátást. |
|
(9) |
Az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet 33. cikke szerint a mintavételnek az adott tétel tekintetében reprezentatívnak és torzítástól mentesnek kell lennie. Füstgázáramból való folyamatos mintavétel alkalmazása esetén az elemzés gyakoriságának igazodnia kell e folyamathoz, és megszakítás nélkül le kell fednie az egész jelentési évet. |
|
(10) |
Az (EU) 2023/959 irányelv kiterjesztette a 2003/87/EK irányelv I. mellékletében felsorolt tevékenységek körét bármilyen olaj finomítása, bármilyen vas előállítása, timföld előállítása, hidrogén előállítása, valamint szén-dioxid csővezetékektől eltérő módon történő szállítása tekintetében. A 2003/87/EK irányelv I. mellékletével való összhang biztosítása érdekében naprakésszé kell tenni az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet mellékleteit. |
|
(11) |
A 2003/87/EK irányelv elismeri, hogy a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagok és a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagok szerepet játszhatnak az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésében a nehezen dekarbonizálható ágazatokban. A dekarbonizáció előmozdítása érdekében az ezen üzemanyagok használatából eredő üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarításnak el kell érnie az (EU) 2018/2001 irányelv 29a. cikkében meghatározott üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási küszöbértéket, mértékét pedig az ugyanazon cikk szerint elfogadott jogi aktusban meghatározott módszertannal kell kiszámítani. |
|
(12) |
A széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagok vagy a kémiai összetételük szerint széntartalmú, nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagok – például az e-kerozin vagy az e-metanol – előállításához alapanyagként szénre van szükség. Amíg a leválasztott szén-dioxid felhasználásával készült termék életciklusának minden szakasza – és különösen a hulladékégetés szakasza –, szén-dioxid-árazás tárgyát nem képezi, a kibocsátásoknak a termékekből a légkörbe történő kibocsátásuk helyén történő elszámolására való támaszkodás a kibocsátások alulbecslését eredményezné. Amennyiben a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagokat vagy a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagokat a 2003/87/EK irányelv hatálya alá tartozó tevékenység keretében leválasztott szén-dioxidból állítják elő, a kibocsátásokat az adott tevékenység keretében kell elszámolni. A kettős elszámolásnak és ugyanazon kibocsátásért kétszeri fizetés előírásának elkerülése érdekében az (EU) 2018/2001 irányelvben foglalt kritériumoknak megfelelő, széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagból és nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagból származó szén-dioxid-kibocsátás kibocsátási tényezőjének nullának kell lennie. |
|
(13) |
Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású szintetikus üzemanyagoknak meg kell felelniük a megújuló gázok és a földgáz, valamint a hidrogén belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló (EU) 2024/1788 irányelv 2. cikkének 13. pontjában meghatározott üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumoknak; Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású szintetikus üzemanyagok előállításához alapanyagként szénre van szükség. Figyelemmel a nagymértékű biomassza-használatuk miatt az I. melléklet 1. pontja szerint az EU ETS hatálya alól mentesülő létesítményekben elégetett, nulla kibocsátási tényezős besorolású szén tekintetében végzendő felülvizsgálatra, az (EU) 2018/2066 bizottsági végrehajtási rendelet 5. cikke szerint a kettős elszámolás elkerülése érdekében akkor, ha az üzemanyag széntartalma az EU ETS-ből származik, tehát már elszámolták, abban az esetben is, ha a kibocsátási tényezője nulla, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású szintetikus üzemanyagból származó kibocsátást nulla kibocsátási tényezősként kell besorolni. Az eltérő széntartalmú, alacsony szén-dioxid-kibocsátású szintetikus üzemanyagokból származó kibocsátást úgy kell kezelni, mint az azokkal egyenértékű fosszilis tüzelőanyagokból származó kibocsátást. Szabályokat kell előírni a nulla kibocsátási tényezős besorolású, alacsony szén-dioxid-kibocsátású szintetikus üzemanyagok hányadának meghatározására. |
|
(14) |
Az (EU) 2018/2001 irányelv 29a. cikkében meghatározott üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási küszöbértéket el nem érő, széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagokkal vagy nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagokkal a fosszilis tüzelőanyagokhoz viszonyítva nem érhető el elegendő mértékű üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítás. Ezért az ilyen, széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagok vagy nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagok égetéséből származó kibocsátást úgy kell kezelni, mint az azokkal egyenértékű fosszilis tüzelőanyagokból származó kibocsátást. Mivel a fosszilis tüzelőanyagok keverhetők széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagokkal vagy nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagokkal, szabályokat kell előírni a nulla kibocsátási tényezős besorolású, széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyag vagy nem biológiai eredetű megújuló üzemanyag hányadának meghatározására. |
|
(15) |
Az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendeletnek meg kell határoznia a nulla kibocsátási tényezős besorolású, nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagokból, széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagokból és alacsony szén-dioxid-kibocsátású szintetikus üzemanyagokból származó kibocsátásra alkalmazandó nyomonkövetési módszert. Rendelkezéseket kell meghatározni a nulla kibocsátási tényezős besorolású nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagokból, széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagokból és alacsony szén-dioxid-kibocsátású szintetikus üzemanyagokból származó összkibocsátás levonására vonatkozóan arra az esetre, ha az üzemeltető a mérésen alapuló módszerrel határozza meg a szén-dioxid-összkibocsátást. A megújuló vagy alacsony szén-dioxid-kibocsátású üzemanyagokra vonatkozó támogatási rendszerek kialakításakor a tagállamoknak továbbra is jogukban áll meghatározni, hogy miként ösztönözzék a különböző nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagok, széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagok vagy alacsony szén-dioxid-kibocsátású szintetikus üzemanyagok használatát. |
|
(16) |
Ezenkívül a mérésen alapuló módszer biomasszát tartalmazó üzemanyagokra és anyagokra való alkalmazása esetén feltételeket kell megadni arra az esetre, ha a biomasszahányad megegyezik a nulla kibocsátási tényezős besorolású biomasszahányaddal. Pontosításokra is szükség van arra az esetre, ha e feltételek nem teljesülnek, ekkor ugyanis a számításon alapuló megközelítéssel kapcsolatosan bevezetett rendelkezéseket kell követnie az üzemeltetőnek. |
|
(17) |
Ha a létesítmény számára javasolt módszer füstgázáramból való folyamatos mintavételt foglal magában, egyúttal pedig a helyhez kötött létesítmény hálózatból származó földgázt használ, akkor a kettős elszámolás elkerülése érdekében laboratóriumi vizsgálattal kell megállapítani a biogázból származó szén-dioxid mennyiségét, majd e mennyiséget le kell vonni az előzőleg a számításon alapuló megközelítéssel meghatározott szén-dioxid-összkibocsátásból. |
|
(18) |
A 2003/87/EK irányelv nem ismer el negatív üvegházhatásúgáz-kibocsátást. Negatív kibocsátás előállításának elkerülése érdekében az üzemeltető nem vonhat le nulla kibocsátási tényezős besorolású tüzelőanyagokból származó szén-dioxid-kibocsátást a kibocsátásából. A vegyesen nulla és nem nulla kibocsátási tényezős besorolású forrásokból származó kibocsátás leválasztása esetén a nem nulla kibocsátási tényezős besorolású forrásokból származó szén-dioxid-kibocsátásnak az üzemeltető kibocsátásából levonható mennyiségét az egyértelműség és az egyszerűség érdekében a nulla és a nem nulla kibocsátási tényezős besorolású kibocsátás aránya alapján kell megállapítani. |
|
(19) |
A 2003/87/EK irányelv I. melléklete szerinti, üvegházhatású gázok geológiai tárolási célú szállítására és üvegházhatású gázok geológiai tárolását szolgáló tevékenységek kiterjednek a szállított és a 2009/31/EK irányelv értelmében engedélyezett tárolóhelyen tárolt teljes szén-dioxid-mennyiségre, a szén-dioxid földrajzi és fizikai eredetétől függetlenül. A nyomonkövetési és jelentési keret esetleges hiányosságainak kiküszöbölése és a szén-dioxid-szállítási infrastruktúra vagy a szén-dioxid-tárolóhelyek üzemeltetőinek a szivárgások minimalizálására való ösztönzése érdekében egyértelművé kell tenni, hogy ezeknek az üzemeltetőknek a felügyeletük alatt álló összes, geológiai tárolásra szánt szén-dioxidból származó kibocsátást nyomon kell követniük és jelenteniük kell, ideértve a 2003/87/EK irányelv hatályán kívüli tevékenységekből származó kibocsátást is. |
|
(20) |
Mivel a geológiai tárolásra szánt szén-dioxidot várhatóan különféle módokon szállítják, az (EU) 2023/959 irányelv minden szállítási módra kiterjesztette a 2003/87/EK irányelv I. melléklete szerinti, üvegházhatású gázok geológiai tárolási célú szállítását szolgáló tevékenység hatályát. Ezért felül kell vizsgálni a szén-dioxid-szállítási tevékenységre vonatkozó nyomonkövetési és jelentési rendelkezéseket, hogy bármely szállítási módon alapuló szén-dioxid-szállítási infrastruktúrára alkalmazandók legyenek. Ha valamely szállítási mód a 2003/87/EK irányelv szerinti más tevékenység hatálya alá is tartozik, a kibocsátás kettős elszámolásának elkerülése érdekében az említett irányelv szerinti másik tevékenység hatálya alá tartozó kibocsátást ki kell zárni a szén-dioxid-szállítási tevékenység köréből. |
|
(21) |
A geológiai tárolásra szánt szén-dioxid szállítása nagy távolságon is végezhető. A szén-dioxid szállítása tehát huzamosabb időt is igénybe vehet. Ilyen esetekben helyénvaló a szén-dioxid-szállítási infrastruktúra üzemeltetője számára mozgásteret biztosítani arra nézve, hogy az adott évben jelentendő kibocsátásból levonja azt a szén-dioxid-mennyiséget, amelynek szállítása az adott év december 31-éig még nem zárul le, feltéve, hogy a szállított szén-dioxid-mennyiség legkésőbb a következő év január 31-éig rendeltetési helyére ér, és átkerül tárolóhelyre vagy EU ETS hatálya alá tartozó másik létesítménybe. |
|
(22) |
A felülvizsgált 2003/87/EK irányelv módosította a kibocsátás fogalmának meghatározását, hogy a nem közvetlenül a légkörbe kibocsátott üvegházhatású gázokra is kiterjedjen. E gázok kibocsátása ezért az EU ETS keretében is kibocsátásnak tekintendő, kivéve, ha a 2009/31/EK irányelvvel összhangban tárolóhelyen tárolják őket, vagy ha stabil kémiai kötésben vannak valamely termékben, így nem kerülhetnek be a légkörbe rendeltetésszerű használat mellett, és nem kerülhetnek be a légkörbe a termékkel élettartamának lejártát követően végzett bármely szokásos tevékenység során. Következésképpen az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet mellékleteit értelemszerűen naprakésszé kell tenni a közvetlenül a légkörbe történő kibocsátástól eltérő módon kibocsátott üvegházhatású gázok elszámolása érdekében, egyúttal elkerülve a kibocsátás kettős elszámolását a nem közvetlenül a légkörbe kibocsátott üvegházhatású gázok ugyanabban a létesítményben vagy az EU ETS hatálya alá tartozó más létesítményekben történő újrahasználata esetén. Az e változásokkal érintett létesítményeknél felmerülő indokolatlan zavarok elkerülése érdekében alkalmazásukat el kell halasztani 2025. január 1-jéig, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a szükséges kiigazításokhoz. |
|
(23) |
A forrásanyag oxidációs vagy konverziós tényezőjének meghatározásakor a légkörbe kibocsátott szén-monoxidot (CO) a CO2-egyenértékű moláris mennyiségének kell tekinteni. Az egyébként termékben vagy alapanyagként átadott CO nem tekintendő a 2003/87/EK irányelv hatálya alá tartozó kibocsátásnak. |
|
(24) |
A 2003/87/EK irányelv 12. cikkének (3b) bekezdése úgy rendelkezik, hogy nem kell visszaadni a kibocsátási egységeket azon üvegházhatású gázok esetében, amelyekről úgy tekinthető, hogy azokat leválasztották és olyan módon használták fel, hogy stabil kémiai kötésbe kerültek valamely termékben, így nem kerülhetnek be a légkörbe rendeltetésszerű használat mellett, beleértve bármely olyan szokásos tevékenységet, amelyre a termék életciklusát követően kerül sor. Általános rendelkezést kell hozni arra vonatkozóan, hogy az üzemeltetők határozzák meg és a kibocsátásukból vonják le annak a szén-dioxidnak a mennyiségét, amelyről úgy tekinthető, hogy a 2003/87/EK irányelv 12. cikkének (3b) bekezdése szerint elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusban felsorolt termékek egyikében stabil kémiai kötésbe került, e rendelkezés pedig azon rendelkezés helyébe lép, amely lehetővé tette a lecsapatott kalcium-karbonátban kémiailag megkötöttnek tekintett szén-dioxid mennyiségének levonását. |
|
(25) |
A 2003/87/EK irányelv 14. cikkének (5) bekezdésére tekintettel a nem szén-dioxiddal kapcsolatos hatások nyomonkövetési, jelentési és ellenőrzési kerete önálló, a szén-dioxid-árazástól elkülönülő eljárást képez. A nem szén-dioxiddal kapcsolatos légiközlekedési hatásokból fakadó következményekre és technológiai megoldásokra vonatkozó uniós kutatási és innovációs tevékenységek 1994 óta zajlanak, és folytatni kell őket. A nem szén-dioxiddal kapcsolatos hatásokból fakadó következményeket övező bizonytalanságokra tekintettel döntő fontosságú, hogy a következmények tudományos hitelesítésének biztosítása céljából megkezdődjön a nem szén-dioxiddal kapcsolatos hatásokra vonatkozó nyomon követés, jelentés és hitelesítés. |
|
(26) |
A légijármű-üzembentartóknak nyomon kell követniük azokat a nem szén-dioxiddal kapcsolatos légiközlekedési hatásokat, amelyek sugárhajtóművel felszerelt repülőgépekkel végzett tevékenységekből eredően 2025. január 1-től kezdődően merülnek fel, hogy lehetővé váljon a járatonkénti szén-dioxid-egyenérték (CO2(e)) kiszámítása. A légijármű-üzembentartóknak évente egyszer kell jelenteniük ezeket a nem szén-dioxiddal kapcsolatos légiközlekedési hatásokat. Mindazonáltal a nem szén-dioxiddal kapcsolatos hatásokra vonatkozó nyomon követés, jelentés és hitelesítés megkezdésének megkönnyítése érdekében 2025-ben és 2026-ban csak a két, Európai Gazdasági Térségen (EGT) belüli repülőteret érintő útvonalakra, valamint egy EGT-ben található repülőtérről Svájcba vagy az Egyesült Királyságba irányuló útvonalakra vonatkozóan kell jelenteni, noha e jelentés az összes útvonalra kiterjedhet. 2025 és 2026 tekintetében lehetőség van egyéb járatok által előidézett, nem szén-dioxiddal kapcsolatos légiközlekedési hatások jelentésére. |
|
(27) |
Az adminisztratív terhek minimalizálása érdekében a légijármű-üzembentartóknak a szén-dioxid-kibocsátásra és a nem szén-dioxiddal kapcsolatos hatásokra vonatkozóan egyetlen nyomonkövetési tervet kell benyújtaniuk. |
|
(28) |
A járatonkénti CO2(e) kiszámítását az említett, éghajlatot érintő következmények jobb megértése érdekében a globális felmelegedési potenciál (GWP) mérőszámának használatával három időtávon – GWP20, GWP50 és GWP100 – kell elvégezni, a globális felmelegedési potenciál mérőszámát pedig az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendeletben meghatározottak szerinti hatásosságnak, illetve a nem szén-dioxiddal kapcsolatos légiközlekedési hatások bizottsági nyomonkövetési rendszerének (NEATS) használatával kell pontosítani. |
|
(29) |
A nem szén-dioxiddal kapcsolatos hatások esetében a légijármű-üzembentartóknak a CO2(e)-számítási megközelítést kell alkalmazniuk a CO2(e) kiszámításához. E megközelítés az üzemanyag-fogyasztás becslésére szolgáló modulokat, valamint a CO2(e) (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet IIIa. és IIIb. mellékletében ismertetett bemeneti adatok és alapértelmezett értékek használatával történő kiszámítására szolgáló különböző (NOx-, CO-, szénhidrogén-) kibocsátási modelleket tartalmaz adathiányok esetére. |
|
(30) |
Óvatos becsléssel megállapított alapértelmezett értékek használhatók annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a valósnál alacsonyabb értékek jelentésének ösztönzése. Ha nem állnak rendelkezésre légijármű-üzembentartó által beszerzett adatok, folytatni kell a munkát annak érdekében, hogy lehetővé váljon a mért értékek rendelkezésre álló legjobb információk alapján történő jelentése. Alapértelmezett értékek alapul vétele esetén romlik az adatok pontossága. |
|
(31) |
Tudomásul véve a nem szén-dioxiddal kapcsolatos légiközlekedési hatások nyomon követéséhez, jelentéséhez és hitelesítéséhez szükséges adminisztratív munka csökkentésére megfelelő eszközök biztosításának fontosságát, a légijármű-üzembentartók igénybe vehetik a Bizottság által rendelkezésre bocsátott információtechnológiai eszközt, a NEATS-et. A légijármű-üzembentartók emellett dönthetnek úgy, hogy saját vagy harmadik féltől származó információtechnológiai eszközöket használnak, feltéve, hogy ezek az eszközök megfelelnek az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet rendelkezéseinek, különösen az 56a. cikknek, és a Bizottság jóváhagyja őket. |
|
(32) |
A légijármű-üzembentartóknak a nyomon követett adatokat – köztük a részletes repülési adatokat és légijármű-információkat – biztonságosan kell gyűjteniük és tárolniuk. E célból a légijármű-üzembentartók igénybe vehetik a bizottsági információtechnológiai eszközt és/vagy harmadik felek által biztosított erőforrásokat, gondoskodva a titoktartási szabályok betartásáról és az ellenőrzési célú hozzáférhetőségről. |
|
(33) |
Abban az esetben, ha a légijármű-üzembentartók nem szolgáltatnak adatokat, a NEATS-nek külső forrásokból gyűjtött adatok és az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet IIIa. és IIIb. mellékletében ismertetett alapértelmezett értékek alapján automatikusan ki kell tudnia számítani a CO2(e)-t. |
|
(34) |
Amennyiben nem állnak rendelkezésre információtechnológiai eszközök, a légijármű-üzembentartóknak ideiglenes intézkedésként nyomon kell követniük a repülési és légijármű-jellemzőkre vonatkozó alapvető információkat. |
|
(35) |
Amennyiben nem áll rendelkezésre közös numerikus időjárás-előrejelzési referenciamodell, a légijármű-üzembentartóknak ideiglenes intézkedésként helyalapú egyszerűsített megközelítést kell alkalmazniuk a nem szén-dioxiddal kapcsolatos légiközlekedési hatások CO2(e) értékének kiszámításához. |
|
(36) |
Az adminisztratív terhek minimalizálása céljából a kis kibocsátók dönthetnek úgy, hogy helyalapú egyszerűsített megközelítést alkalmaznak a nem szén-dioxiddal kapcsolatos légiközlekedési hatások CO2(e) értékének kiszámításához. |
|
(37) |
Az EU ETS végrehajtásával kapcsolatos visszajelzések alapján még könnyebbé kell tenni a légi jármű üzembentartójának a 2003/87/EK irányelv 3. cikkének o) pontja alapján történő azonosítását, és még egy lépéssel kell bővíteni e folyamatot. |
|
(38) |
Annak érdekében, hogy a kis kibocsátók fogalmának meghatározását illetően összhang legyen a 2003/87/EK irányelv 28a. cikkének (4) bekezdése és e rendelet rendelkezései között, naprakésszé kell tenni e rendeletet, lehetővé téve, hogy az említett irányelv 28a. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kritériumoknak megfelelő üzemeltetők igénybe vegyék az Eurocontrol által alkalmazott üzemanyagbecslő eszközöket. |
|
(39) |
A jelentési követelmények kulcsszerepet játszanak a kibocsátás megfelelő nyomon követésének és a jogszabályok érvényesítésének biztosításában. E jelentési követelmények észszerűsítése érdekében megfelelő jelentési szabályokat kell meghatározni a légijármű-üzembentartók számára a 2003/87/EK irányelv 3c. cikkének (6) bekezdése szerint létrehozott EU ETS támogatási rendszer keretében támogatható különböző típusú alternatív légijármű-üzemanyagok – köztük bioüzemanyagok, nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagok, széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagok és egyéb üzemanyagok – használatára vonatkozóan. |
|
(40) |
A légijármű-üzembentartóknak kibocsátási küszöbértékeknek kell megfelelniük az EU ETS-be vagy az ICAO nemzetközi légi közlekedésben alkalmazandó kibocsátáskompenzációs és -csökkentési rendszerébe (CORSIA) való felvételükhöz. A légijármű-üzembentartók kis kibocsátóknak tekinthetők, vagy engedélyezhető számukra az egyszerűsített eszközök használata. Az EU ETS céljával és az ICAO CORSIA rendszerében foglalt elvekkel összhangban e kibocsátási küszöbértékek kiszámításához nem vehető figyelembe a nulla kibocsátási tényezőjű üzemanyagok esetleges használata. Ezért helyénvaló e küszöbértékek kiszámítása céljából előzetes kibocsátási tényezőt megállapítani. |
|
(41) |
Az (EU) 2023/959 irányelvvel összhangban a kibocsátási egységeknek az épületekre, a közúti közlekedésre és további ágazatokra vonatkozó új kibocsátáskereskedelmi rendszer keretében történő visszaadása csak 2028-ban, a 2027. évi éves kibocsátások tekintetében kezdődik meg. A kibocsátásoknak az új kibocsátáskereskedelmi rendszer keretében történő nyomon követése és jelentése azonban már 2025. január 1-jétől megkezdődik. Az épületekre, a közúti közlekedésre és további ágazatokra vonatkozó kibocsátáskereskedelmi rendszer tekintetében kellő időben előre egyértelmű nyomonkövetési és jelentési szabályokat kell meghatározni, hogy könnyebb legyen a tagállamok számára a szabályszerű végrehajtás. Az adminisztratív terhek csökkentése, a nyomonkövetési módszerek közötti összhang biztosítása, valamint a helyhez kötött létesítményekre és a légi közlekedésre vonatkozó meglévő kibocsátáskereskedelmi rendszerrel kapcsolatos tapasztalatok hasznosítása érdekében helyénvaló az új rendszerre vonatkozó szabályokat meghatározni. |
|
(42) |
A megbízható nyomonkövetési pontosság biztosítása, valamint a szabályozott jogalanyokra és az illetékes hatóságokra nehezedő adminisztratív terhek minimalizálása érdekében az alkalmazási körre vonatkozó tényező a szabályozott jogalany és a tüzelőanyag-áramok kategorizálása után használandó. Így lehetővé válik a pontosabb nyomon követés, és elkerülhető a nyomonkövetési tervek szükségtelen módosítása, ezáltal pedig csökkennek a szabályozott jogalanyokra és az illetékes hatóságokra nehezedő adminisztratív terhek. |
|
(43) |
Az adminisztratív terhek mérséklése érdekében helyénvaló különös szabályokat megállapítani a kis kibocsátású szabályozott jogalanyokra vonatkozóan, és mozgásteret biztosítani az illetékes hatóságok számára a szabályozott jogalanyok kategorizálásában. |
|
(44) |
Az új intézkedések végrehajtásának megkönnyítése érdekében helyénvaló 2027 előtt az alkalmazási körre vonatkozó tényező kategorizálás utáni használatára vonatkozó, határidőhöz kötött eltérést biztosítani. Helyénvaló, hogy az illetékes hatóságok kis kibocsátású szabályozott jogalanynak minősíthessenek szabályozott jogalanyokat, vagy lehetővé tegyék a szabályozott jogalanyok számára, hogy besorolják magukat és mindegyik tüzelőanyag-áramot az alkalmazási körre vonatkozó tényező alkalmazása utáni – nulla kibocsátási tényezős besorolású tüzelőanyagokból származó szén-dioxid nélküli – kibocsátás alapján, amennyiben az illetékes hatóság számára hitelt érdemlően bizonyítható, hogy a besoroláshoz használt, alkalmazási körre vonatkozó tényező az elkövetkező években is reprezentatív marad. |
|
(45) |
A hitelesítés megkönnyítése érdekében szintén helyénvaló, hogy a helyhez kötött létesítmények üzemeltetői, a légijármű-üzembentartók, a hajózási társaságok és a szabályozott jogalanyok az éves kibocsátási jelentéssel együtt a 2003/87/EK irányelv I. mellékletében említett tevékenységekhez felhasznált tüzelőanyagokról is információkat szolgáltassanak. Nem kell előírni külön jelentés benyújtását a beszerzett és felhasznált tüzelőanyagok mennyiségéről. Az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendeletet ezért értelemszerűen módosítani kell. |
|
(46) |
A szabályozott jogalanyok által készített nyomonkövetési terv illetékes hatóságok részére történő rendezett és következetes szabályozott benyújtásának megkönnyítése érdekében és az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet módosításáról szóló, 2023. október 17-i (EU) 2023/2122 bizottsági végrehajtási rendeletben (9) már elfogadott rendelkezésekre figyelemmel az e rendeletben az épületekre, a közúti közlekedésre és további ágazatokra vonatkozó új kibocsátáskereskedelmi rendszerrel kapcsolatosan meghatározott összes rendelkezést 2024. július 1-től kell alkalmazni. |
|
(47) |
A 2003/87/EK irányelv már az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet e felülvizsgált változatának hatálybalépése előtt előírja, hogy a légijármű-üzembentartók által használt, nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagokból származó kibocsátást nulla kibocsátási tényezősként kell besorolni. Ezért a következetesség, az egyértelműség és az egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében a nulla kibocsátási tényezős besorolású, nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagokból, széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagokból és alacsony szén-dioxid-kibocsátású szintetikus üzemanyagokból származó kibocsátás nyomon követésére és jelentésére vonatkozó szabályokat 2024. január 1-től kell alkalmazni. |
|
(48) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Éghajlatváltozási Bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet a következőképpen módosul:
|
1. |
Az 1. és a 2. cikk helyébe a következő szöveg lép: „1. cikk Ez a rendelet szabályokat állapít meg az alábbiak vonatkozásában:
2. cikk Ezt a rendeletet a 2003/87/EK irányelv I. és III. mellékletében felsorolt tevékenységekkel összefüggő üvegházhatásúgáz-kibocsátás, valamint a helyhez kötött létesítmények tevékenységeire és a légiközlekedési tevékenységekre – és többek között a nem szén-dioxiddal kapcsolatos légiközlekedési hatásokra – vonatkozó adatok, továbbá az említett irányelv III. mellékletében említett tevékenységek során szabad forgalomba bocsátott tüzelőanyag-mennyiség nyomon követésére és jelentésére kell alkalmazni. Ez a rendelet az alábbiakra alkalmazandó:
A nem szén-dioxiddal kapcsolatos légiközlekedési hatások 2025-től történő nyomon követése és jelentése kiterjed az irányelv I. mellékletében felsorolt, EGT-ben található repülőteret érintő légiközlekedési tevékenységekből származó összes, nem szén-dioxiddal kapcsolatos hatásra. Mindazonáltal, ami a 2025-ben és 2026-ban felmerülő, nem szén-dioxiddal kapcsolatos légiközlekedési hatások nyomon követését és jelentését illeti, csak a két, EGT-n belüli repülőteret érintő útvonalakra, valamint egy EGT-ben található repülőtérről Svájcba vagy az Egyesült Királyságba irányuló útvonalakra vonatkozóan kell jelenteni. 2025 és 2026 tekintetében az egyéb járatok által előidézett, nem szén-dioxiddal kapcsolatos légiközlekedési hatások önkéntes alapon jelenthetők.” |
|
2. |
A 3. cikk a következőképpen módosul:
|
|
3. |
A 4. cikk helyébe a következő szöveg lép: „4. cikk Az üzemeltetők és légijármű-üzembentartók az e rendelet 5–9. cikkében meghatározott alapelveknek megfelelően hajtják végre az üvegházhatású gázok kibocsátásának és a nem szén-dioxiddal kapcsolatos légiközlekedési hatásoknak a 2003/87/EK irányelv szerinti nyomon követésével és jelentésével kapcsolatos kötelezettségeiket.” |
|
4. |
Az 5. cikk első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „A nyomon követés és jelentés teljes és kiterjed a 2003/87/EK irányelv I. mellékletében felsorolt tevékenységek és az irányelv 24. cikke alapján felvett releváns tevékenységek, valamint a létesítmény határain belüli kapcsolódó tevékenységek összefüggésében meghatározott minden egyes üvegházhatású gáznak a tevékenységekhez tartozó valamennyi kibocsátó forrásból és forrásanyagból származó, égetési és technológiai eredetű összes kibocsátására, elkerülve ugyanakkor a kétszeres beszámítást.” |
|
5. |
A 6. cikk a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A légijármű-üzembentartók átlátható módon veszik fel, rögzítik, állítják össze, elemzik és dokumentálják a nyomonkövetési adatokat – többek között a feltevéseket, referenciákat, tevékenységre vonatkozó adatokat és számítási tényezőket – annak érdekében, hogy a hitelesítő és az illetékes hatóság számára lehetővé tegyék a nem szén-dioxiddal kapcsolatos légiközlekedési hatások járatonkénti megállapításának ellenőrzését.” |
|
6. |
A 8. cikk helyébe a következő szöveg lép: „8. cikk Az üzemeltető vagy légijármű-üzembentartó észszerű keretek között biztosítja a jelentéstétel céljából meghatározandó kibocsátásra és a nem szén-dioxiddal kapcsolatos légiközlekedési hatásokra vonatkozó adatok sértetlenségét. A kibocsátást és a nem szén-dioxiddal kapcsolatos légiközlekedési hatásokat az e rendeletben meghatározott megfelelő nyomonkövetési módszerek alkalmazásával határozzák meg. A kibocsátásra és a nem szén-dioxiddal kapcsolatos légiközlekedési hatásokra vonatkozóan jelentett adatoknak és a kapcsolódó közléseknek lényeges valótlanságoktól menteseknek kell lenniük – az (EU) 2018/2067 bizottsági végrehajtási rendelet (*1)3. cikkének (6) bekezdésében meghatározottak szerint –, azokat tárgyilagosan kell kiválasztani és bemutatni, valamint hitelt érdemlően és kiegyensúlyozottan kell ismertetniük a létesítményből, illetve a légijármű-üzembentartótól származó kibocsátást és nem szén-dioxiddal kapcsolatos légiközlekedési hatásokat. A nyomonkövetési módszer kiválasztásánál a nagyobb pontosságból származó javulásnak arányosnak kell lennie a többletköltségekkel. A nyomon követés és jelentés során az elérhető legnagyobb pontosságra kell törekedni, kivéve, ha az műszakilag nem megvalósítható, vagy észszerűtlen költségekkel járna. (*1) A Bizottság (EU) 2018/2067 végrehajtási rendelete (2018. december 19.) a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében az adatok hitelesítéséről és a hitelesítők akkreditálásáról ( HL L 334., 2018.12.31., 94. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2018/2067/oj).” " |
|
7. |
A 11. cikk (1) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Mindegyik üzemeltető vagy légijármű-üzembentartó nyomon követi az üvegházhatású gázok kibocsátását és a nem szén-dioxiddal kapcsolatos légiközlekedési hatásokat az illetékes hatóság által az e rendelet 12. cikke értelmében jóváhagyott nyomonkövetési terv alapján, figyelembe véve az adott létesítmény vagy légiközlekedési tevékenység jellegét és működését.” |
|
8. |
A 14. cikk (2) bekezdése a következő aa) ponttal egészül ki:
|
|
9. |
A 15. cikk (4) bekezdése a következőképpen módosul:
|
|
10. |
A 18. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében, a 19. cikk (2) bekezdésének a), b) és c) pontjában, a 19. cikk (5) bekezdésében, a 38. cikk (1) bekezdésében és a 47. cikk (2) bekezdésének a) és b) pontjában a „biomassza” kifejezés helyébe a „nulla kibocsátási tényezős besorolású szén” kifejezés lép. |
|
11. |
A 19. cikk (6) bekezdését el kell hagyni. |
|
12. |
A 24. cikk a következőképpen módosul:
|
|
13. |
A 25. cikk a következőképpen módosul:
|
|
14. |
A 30. cikk a következőképpen módosul:
|
|
15. |
A 37. cikk (2) bekezdése utolsó albekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „Kevert tüzelőanyagok használata esetén az üzemeltető igazolja, hogy az első albekezdés a) vagy b) pontjának alkalmazása nem vezet a kibocsátás alulbecsléséhez.” |
|
16. |
A 2. szakaszban az 5. alszakasz címe helyébe a következő szöveg lép: „ biomassza, alacsony szén-dioxid-kibocsátású szintetikus üzemanyagok, nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagok és széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagok kezelése”. |
|
17. |
A 38. cikk a következőképpen módosul:
|
|
18. |
A 39. cikk a következőképpen módosul:
|
|
19. |
A szöveg a következő 39a. cikkel egészül ki: „ 39a. cikk A nem biológiai eredetű megújuló üzemanyag vagy a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyag vagy az alacsony szén-dioxid-kibocsátású szintetikus üzemanyag hányadának, valamint a nulla kibocsátási tényezős besorolású, nem biológiai eredetű megújuló üzemanyag vagy széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyag vagy alacsony szén-dioxid-kibocsátású szintetikus üzemanyag hányadának meghatározása (1) Azoknak a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagokat, széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagokat vagy alacsony szén-dioxid-kibocsátású szintetikus üzemanyagokat tartalmazó tüzelőanyagoknak vagy más anyagoknak az esetében, amelyeknél az üzemeltető nem tudja a (2) bekezdésnek megfelelően meghatározni a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyag vagy a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyag vagy az alacsony szén-dioxid-kibocsátású szintetikus üzemanyag hányadát, az üzemeltető feltételezi a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyag, a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyag vagy az alacsony szén-dioxid-kibocsátású szintetikus üzemanyag hiányát, és 0 %-os alapértelmezett értéket alkalmaz a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyag vagy a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyag vagy az alacsony szén-dioxid-kibocsátású szintetikus üzemanyag hányadaként. (2) Az üzemeltető az alábbi, tüzelőanyag-összetételhez kapcsolódó számítási tényezőket az (EU) 2018/2001 irányelv 30. cikkének (1) bekezdése szerinti anyagmérleg alapján határozza meg:
Az első albekezdéstől eltérve, ha az üzemeltető nem kíván nulla kibocsátási tényezősként való besorolással élni, a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyag vagy a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyag vagy az alacsony szén-dioxid-kibocsátású szintetikus üzemanyag hányada esetében más megközelítés is alkalmazható, például a tüzelőanyag vagy más anyag előállításához használt keverési vagy gyártási folyamat anyagmérlege. (3) Az (EU) 2018/2001 irányelv alapján nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagnak vagy széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagnak minősülő és az említett irányelv 29a. cikkében megállapított üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumoknak megfelelő üzemanyagok széntartalma nulla kibocsátási tényezős besorolásúnak tekintendő. Az (EU) 2018/2001 irányelv 29a. cikkében megállapított kritériumoknak való megfelelést az említett irányelv 30. cikkével és 31. cikkének (1) bekezdésével összhangban kell értékelni. A kritériumok akkor is teljesítettnek tekinthetők, ha az üzemeltető igazolja adott mennyiségű, nem biológiai eredetű megújuló üzemanyag vagy széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyag beszerzését a megfelelő mennyiségnek az (EU) 2018/2001 irányelv 31a. cikke szerint létrehozott uniós adatbázisból vagy az említett irányelv 31a. cikkének (5) bekezdése szerint a tagállamok által létrehozott nemzeti adatbázisból való törlésével összefüggésben. Ha utólag megállapítást nyer, hogy a fent említett adatbázisokból törölt mennyiségek fenntarthatósági igazolása nem megfelelő, az illetékes hatóság értelemszerűen helyesbíti a hitelesített kibocsátást. Amennyiben a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyag vagy a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyag nem felel meg az első albekezdésben említett kritériumoknak, széntartalma fosszilis eredetű szénnek tekintendő. (4) Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású szintetikus üzemanyagok akkor sorolhatók be nulla kibocsátási tényezősként, ha széntartalmuk tekintetében előzetesen kibocsátási egységeket adtak vissza a 2003/87/EK irányelv alapján, kivéve, ha a leválasztott szén-dioxid az e rendelet 3. cikkének 38f. pontjában meghatározott, nulla kibocsátási tényezős besorolású szénnek minősül. Az (EU) 2018/2001 irányelv 29a. cikkének (3) bekezdésében megállapított kritériumoknak való megfelelést az említett irányelv 30. cikkével és 31. cikkének (1) bekezdésével összhangban kell értékelni. A kritériumok akkor is teljesítettnek tekinthetők, ha az üzemeltető igazolja adott mennyiségű, alacsony szén-dioxid-kibocsátású szintetikus üzemanyag beszerzését a megfelelő mennyiségnek az (EU) 2018/2001 irányelv 31a. cikke szerint létrehozott uniós adatbázisból vagy az említett irányelv 31a. cikkének (5) bekezdése szerint a tagállam által létrehozott nemzeti adatbázisból való törlésével összefüggésben. Ha utólag megállapítást nyer, hogy a fent említett adatbázisokból törölt mennyiségek fenntarthatósági igazolása nem megfelelő, az illetékes hatóság értelemszerűen helyesbíti a hitelesített kibocsátást. Minden egyéb esetben az alacsony szén-dioxid-kibocsátású szintetikus üzemanyag széntartalma fosszilis eredetű szénnek tekintendő. (5) Adott hányadú, nem biológiai eredetű megújuló üzemanyag vagy széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyag földgázhálózatba való betáplálása esetén az üzemeltető meghatározhatja annak földgázon belüli hányadát és azzal megegyező, nulla kibocsátási tényezős besorolású hányadát azonos energiatartalmú biogáz vásárlási bizonylatainak segítségével, feltéve, hogy az üzemeltető az illetékes hatóság számára hitelt érdemlően bizonyítja, hogy:
Az e bekezdés rendelkezéseinek való megfelelés akkor tekinthető igazoltnak, ha az üzemeltető igazolja adott mennyiségű, gáznemű, nem biológiai eredetű megújuló üzemanyag vagy széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyag beszerzését a megfelelő mennyiségnek az (EU) 2018/2001 irányelv 31a. cikke szerint létrehozott uniós adatbázisból vagy az említett irányelv 31a. cikkének (5) bekezdése szerint a tagállamok által létrehozott nemzeti adatbázisból való törlésével összefüggésben. Ha utólag megállapítást nyer, hogy a fent említett adatbázisokból törölt mennyiségek fenntarthatósági igazolása nem megfelelő, az illetékes hatóság értelemszerűen helyesbíti a hitelesített kibocsátást.” |
|
20. |
A 43. cikk a következőképpen módosul:
|
|
21. |
A 44. cikk (1) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(1) Az üzemeltető a kibocsátás vagy az átadott szén-dioxid-mennyiség meghatározásához lényeges paraméterek óránkénti átlagát – ideértve a koncentrációkat és az áramot is – mérésen alapuló módszerekkel számítja ki, a konkrét óra esetében rendelkezésre álló összes adatpont felhasználásával.” |
|
22. |
A 46. cikkben és az I. melléklet 1. szakaszának 7. a), b) és c) pontjában a „szállítóhálózat” kifejezés helyébe a „szén-dioxid-szállítási infrastruktúra” kifejezés lép. |
|
23. |
A 47. cikk (2) bekezdésének utolsó albekezdését el kell hagyni. |
|
24. |
A 48. cikk a következőképpen módosul:
|
|
25. |
A 49. cikk a következőképpen módosul:
|
|
26. |
A rendelet szövege a következő 49a. cikkel egészül ki: „49a. cikk Termékben stabil kémiai kötésben lévő kibocsátás (1) Az üzemeltető a létesítmény kibocsátásából levon annyi, a 2003/87/EK irányelv I. mellékletének hatálya alá tartozó tevékenységek során használt, nem nulla kibocsátási tényezős besorolású szénből származó szén-dioxidot, amennyit a létesítmény nem bocsátott ki, hanem a 2003/87/EK irányelv 12. cikkének (3b) bekezdése szerint elfogadott, felhatalmazáson alapuló rendeletben felsorolt termékek egyikében stabil kémiai kötésbe került. Nulla kibocsátási tényezős besorolású szénhányadot tartalmazó tüzelőanyagokból vagy más anyagokból származó szén-dioxid esetében az üzemeltető csak azt a szén-dioxid-mennyiséget vonja le a létesítmény kibocsátásából, amely a 2003/87/EK irányelv 12. cikkének (3b) bekezdése szerint elfogadott, felhatalmazáson alapuló rendeletben felsorolt termékek egyikében stabil kémiai kötésbe került, a nem nulla kibocsátási tényezős besorolású szénből származó szénhányaddal arányosan. (2) Az (1) bekezdésben foglalt leírásnak megfelelő termékben kémiai kötésbe került szén-dioxid mennyiségének meghatározásához az üzemeltető az e rendelet II. mellékletének 2. és 4. szakasza szerinti szabványos módszert alkalmazza, vagy az e rendelet 25. cikke szerinti anyagmérleget használ, e számításhoz releváns forrásanyagként alapul véve azokat a folyamatba belépő és onnan kilépő tüzelőanyagokat és más anyagokat, amelyekben a szén-dioxid kémiai kötésbe kerül, egyúttal figyelembe véve a folyamathoz kapcsolódó, égetésből származó esetleges kibocsátást. E célból az e rendelet II. mellékletében meghatározott legmagasabb meghatározási szint alkalmazandó az ugyanazon mellékletben arra a tevékenységre vonatkozóan előírt módon, amelyből a szén-dioxid származik. Az üzemeltető azonban az eggyel alacsonyabb meghatározási szintet is alkalmazhatja, ha az illetékes hatóság számára hitelt érdemlően bizonyítja, hogy az e rendelet II. mellékletében meghatározott legmagasabb meghatározási szint alkalmazása műszakilag kivitelezhetetlen, vagy észszerűtlen költségekkel járna.” |
|
27. |
A IV. fejezet címe helyébe a következő szöveg lép: „ A LÉGI KÖZLEKEDÉS KIBOCSÁTÁSÁNAK ÉS NEM SZÉN-DIOXIDDAL KAPCSOLATOS HATÁSAINAK NYOMON KÖVETÉSE ”. |
|
28. |
Az 51. cikk a következőképpen módosul:
|
|
29. |
Az 52. cikk (1) bekezdése első két albekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „(1) Legkésőbb négy hónappal azelőtt, hogy a légijármű-üzembentartó a 2003/87/EK irányelv I. mellékletének hatálya alá eső légiközlekedési tevékenységbe kezd, e rendelet 12. cikkének megfelelően benyújtja a kibocsátás és a nem szén-dioxiddal kapcsolatos légiközlekedési hatások nyomon követésére és jelentésére vonatkozó nyomonkövetési tervet az illetékes hatóságnak. Az első albekezdéstől eltérve az a légijármű-üzembentartó, amely először folytat a 2003/87/EK irányelv I. mellékletének hatálya alá eső légiközlekedési tevékenységet vagy követ nyomon és jelent nem szén-dioxiddal kapcsolatos légiközlekedési hatásokat, és ezt a tevékenység megkezdése előtt négy hónappal nem lehetett előre látni, indokolatlan késedelem nélkül, de legfeljebb hat héttel a szóban forgó tevékenység végzését követően nyomonkövetési tervet nyújt be az illetékes hatóságnak. A légijármű-üzembentartó megfelelő indoklást nyújt be az illetékes hatóságnak arra vonatkozóan, hogy miért nem lehetett a tevékenység megkezdése előtt négy hónappal nyomonkövetési tervet benyújtani.” |
|
30. |
Az 53. cikk a következőképpen módosul:
|
|
31. |
A rendelet szövege a következő 53a. cikkel egészül ki: „53a. cikk Az alternatív légijármű-üzemanyagok használatának jelentésére vonatkozó szabályok (1) A légijármű-üzembentartó nyomon követi és mindegyik járathoz vagy repülőtérpárhoz rendelve jelenti a felhasznált alternatív légijármű-üzemanyagok mennyiségét. (2) Ha az alternatív légijármű-üzemanyagokat fizikailag azonosítható tételekben szállítják a légi járműhöz, a légijármű-üzembentartó az illetékes hatóság számára hitelt érdemlő módon igazolja, hogy az alternatív légijármű-üzemanyagot közvetlenül az adott járat indulása előtti üzemanyag-felvételt követően a járathoz rendelte. Amennyiben egy légi jármű egymást követően több járatot teljesít a szóban forgó járatok közötti üzemanyag-felvétel nélkül, a légijármű-üzembentartó felosztja az alternatív üzemanyag mennyiségét, és az előzetes kibocsátási tényező alkalmazásával kiszámított kibocsátásokkal arányosan az említett járatokhoz rendeli. (3) Amennyiben az alternatív légijármű-üzemanyagok fizikailag nem rendelhetők hozzá a repülőtéren egy adott járathoz, a légijármű-üzembentartó az üzemanyagot azon járataihoz rendeli hozzá, amelyek esetében kibocsátási egységeket kell visszaadni a 2003/87/EK irányelv 12. cikkének (3) bekezdésének megfelelően, mégpedig a szóban forgó repülőtérről induló említett járatoknak az előzetes kibocsátási tényező felhasználásával kiszámított kibocsátásával arányosan. E tekintetben a légijármű-üzembentartónak az illetékes hatóság számára kielégítő módon igazolnia kell, hogy az alternatív légijármű-üzemanyagot a jelentési időszakban, a jelentési időszak kezdete előtt 3 hónappal vagy a jelentési időszak vége után 3 hónappal szállították ki az indulási repülőtér tüzelőanyag-adagoló rendszerébe. (4) A (2) és (3) bekezdés alkalmazásában a légijármű-üzembentartó az illetékes hatóság számára kielégítő módon igazolja, hogy:
Az i–iii. pont alkalmazásában a repülés után és az üzemanyag-felvétel előtt a tartályban maradó üzemanyagot 100 %-ban fosszilis tüzelőanyagnak kell tekinteni. A iv. pontban említett követelményeknek való megfelelés igazolásához a légijármű-üzembentartó felhasználhatja az (EU) 2018/2001 irányelv 31a. cikkével összhangban létrehozott uniós adatbázisban vagy az említett irányelv 31a. cikkének (5) bekezdése szerint a tagállam által létrehozott nemzeti adatbázisban rögzített adatokat.” |
|
32. |
Az 54. és 54a. cikk helyébe a következő szöveg lép: „ 54. cikk A bioüzemanyagok biomasszahányadának meghatározása (1) A légijármű-üzembentartó meghatározza a bioüzemanyagot tartalmazó kevert légijármű-üzemanyagok biomasszahányadát. A légijármű-üzembentartó a bioüzemanyag hiányát feltételezve alapértelmezett 100 %-os fosszilis hányadot alkalmaz, vagy a (2) vagy (3) bekezdéssel összhangban határozza meg a bioüzemanyag-hányadot. A légijármű-üzembentartó tiszta bioüzemanyagok esetében a biomasszahányad 100 %-os alapértelmezett értékét használja. Az első albekezdéstől eltérve a bioüzemanyagokat tartalmazó kevert légijármű-üzemanyagokat használó légijármű-üzembentartó dönthet úgy, hogy a bioüzemanyag és a fosszilis légijármű-üzemanyag tartalmát külön forrásanyagként követi nyomon, ha az üzemanyag-forgalmazók által szolgáltatott bizonyítékok lehetővé teszik ezt a megközelítést. (2) Ha a bioüzemanyagokat fizikailag összekeverik a fosszilis tüzelőanyagokkal, és fizikailag azonosítható tételekben szállítják a légi járműhöz, a légijármű-üzembentartó a 32–35. cikkel összhangban elemzéseket végezhet a biomasszahányad meghatározására, egy vonatkozó szabvány és a fenti cikkekben meghatározott analitikai módszerek alapján, feltéve, hogy az illetékes hatóság jóváhagyja a szóban forgó szabvány és analitikai módszerek használatát. Ha a légijármű-üzembentartó igazolja az illetékes hatóságnak, hogy az ilyen elemzések észszerűtlen költségekkel járnának vagy műszakilag nem megvalósíthatók, a légijármű-üzembentartó a bioüzemanyag-tartalom becslését a megvásárolt fosszilis tüzelőanyagok és bioüzemanyagok keverékének anyagmérlegére alapozhatja. Ha a biomasszahányadot az (EU) 2018/2001 irányelv 30. cikkének (1) bekezdése szerinti anyagmérleg alapján határozta meg, nem szükséges bizonyítékot szolgáltatni az észszerűtlen költségekre vagy a műszaki kivitelezhetőségre vonatkozóan. (3) Ha a megvásárolt bioüzemanyag-tételeket nem szállítják fizikailag egy adott légi járműhöz, a légijármű-üzembentartó nem használ elemzéseket a felhasznált tüzelőanyagok biomasszahányadának meghatározásához. A légijármű-üzembentartó meghatározhatja a biomasszahányadot azonos energiatartalmú bioüzemanyag vásárlási bizonylatainak segítségével. 54a. cikk A támogatható légijármű-üzemanyagokra vonatkozó egyedi rendelkezések (1) A 2003/87/EK irányelv 3c. cikke (6) bekezdésének alkalmazásában a kereskedelmi légijármű-üzembentartó létrehoz, dokumentál, végrehajt és fenntart olyan írásos eljárást, amellyel nyomon követi a szubszonikus légi járatokban felhasznált támogatható tiszta légijármű-üzemanyag mennyiségét (tonnában), és a támogatható légijármű-üzemanyag bejelentett mennyiségét külön kísérő adatként feltünteti az éves kibocsátási jelentésében. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a légijármű-üzembentartó gondoskodik arról, hogy a támogatható légijármű-üzemanyag bejelentett mennyisége az (EU) 2018/2001 irányelv 30. cikkével összhangban vagy az (EU) 2023/2405 rendelet alapján elfogadható más tanúsítvánnyal tanúsításra kerüljön. Az illetékes hatóság engedélyezheti, hogy a légijármű-üzembentartó felhasználja az (EU) 2018/2001 irányelv 31a. cikkével összhangban létrehozott uniós adatbázisban vagy az említett irányelv 31a. cikkének (5) bekezdése szerint a tagállam által létrehozott nemzeti adatbázisban rögzített adatokat. Ha utólag megállapítást nyer, hogy a fent említett adatbázisokból törölt mennyiségek fenntarthatósági igazolása nem megfelelő, az illetékes hatóság értelemszerűen helyesbíti a támogatható tiszta légijármű-üzemanyagok hitelesített mennyiségét. (3) Kevert légijármű-üzemanyagok esetében a légijármű-üzembentartó a támogatható légijármű-üzemanyag hiányát feltételezve alapértelmezett 100 %-os fosszilis hányadot alkalmaz, vagy a (3a) bekezdéssel összhangban határozza meg a támogatható tiszta légijármű-üzemanyag mennyiségét. (3a) A légijármű-üzembentartó a támogatható tiszta légijármű-üzemanyag mennyiségét az e rendelet 53. cikkének (1) bekezdésében meghatározott módon, a 2003/87/EK irányelv 3c. cikkének (6) bekezdése alapján támogatható tiszta alternatív üzemanyagok összegeként határozza meg. A támogatható tiszta üzemanyagokat a (4) vagy (5) bekezdés szerint mindegyik járathoz vagy repülőtérpárhoz hozzá kell rendelni. (4) Ha a támogatható légijármű-üzemanyagokat fizikailag azonosítható tételekben szállítják a légi járműhöz, a légijármű-üzembentartó az illetékes hatóság számára hitelt érdemlő módon igazolja, hogy a támogatható légijármű-üzemanyagot közvetlenül az adott járat indulása előtti üzemanyag-felvételt követően a járathoz rendelte. Amennyiben egy légi jármű egymást követően több járatot teljesít a szóban forgó járatok közötti üzemanyag-felvétel nélkül, a légijármű-üzembentartó felosztja a támogatható légijármű-üzemanyagok mennyiségét, és az előzetes kibocsátási tényező alkalmazásával kiszámított kibocsátásokkal arányosan az említett járatokhoz rendeli. (5) Amennyiben a támogatható légijármű-üzemanyagok fizikailag nem rendelhetők hozzá a repülőtéren egy adott járathoz, a légijármű-üzembentartó az üzemanyagot azon járataihoz rendeli hozzá, amelyek esetében kibocsátási egységeket kell visszaadni a 2003/87/EK irányelv 12. cikkének (3) bekezdésének megfelelően és az említett irányelv 3c. cikkének (8) bekezdésének hatálya alá tartozó járatokhoz, mégpedig a szóban forgó repülőtérről induló említett járatoknak az előzetes kibocsátási tényező felhasználásával kiszámított kibocsátásával arányosan. E célból a légijármű-üzembentartónak az illetékes hatóság számára kielégítő módon igazolnia kell, hogy a támogatható légijármű-üzemanyagot a jelentési időszakban, a jelentési időszak kezdete előtt 3 hónappal vagy a jelentési időszak vége után 3 hónappal szállították ki az indulási repülőtér tüzelőanyag-adagoló rendszerébe. (6) A (4) és (5) bekezdés alkalmazásában a légijármű-üzembentartó az illetékes hatóság számára kielégítő módon igazolja, hogy:
Az a), b) és c) pont alkalmazásában a repülés után és az üzemanyag-felvétel előtt a tartályban maradó üzemanyagot 100 %-ban nem támogatható üzemanyagnak kell tekinteni. A d) pontban említett követelményeknek való megfelelés igazolásához a légijármű-üzembentartó felhasználhatja az (EU) 2018/2001 irányelv 31a. cikkével összhangban létrehozott uniós adatbázisban vagy az említett irányelv 31a. cikkének (5) bekezdése szerint a tagállam által létrehozott nemzeti adatbázisban rögzített adatokat.” |
|
33. |
A rendelet szövege a következő 54b. és 54c. cikkel egészül ki: „54b. cikk A nem biológiai eredetű megújuló üzemanyag, a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyag vagy az alacsony szén-dioxid-kibocsátású szintetikus üzemanyag hányadának meghatározása (1) A légijármű-üzembentartó meghatározza a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagot, széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagot vagy alacsony szén-dioxid-kibocsátású szintetikus üzemanyagot tartalmazó kevert légijármű-üzemanyagban a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyag, a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyag vagy az alacsony szén-dioxid-kibocsátású szintetikus üzemanyag hányadát. A légijármű-üzembentartó a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyag, a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyag vagy az alacsony szén-dioxid-kibocsátású szintetikus üzemanyag hiányát feltételezve alapértelmezett 100 %-os fosszilis hányadot alkalmaz, vagy a (2) vagy (3) bekezdéssel összhangban határozza meg a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyag, a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyag vagy az alacsony szén-dioxid-kibocsátású szintetikus üzemanyag hányadát. A légijármű-üzembentartó értelemszerűen a tiszta, nem biológiai eredetű megújuló üzemanyag, széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyag vagy alacsony szén-dioxid-kibocsátású szintetikus üzemanyag esetében a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyag, a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyag vagy az alacsony szén-dioxid-kibocsátású szintetikus üzemanyag hányadának 100 %-os alapértelmezett értékét használja. Az első albekezdéstől eltérve a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagot, széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagot vagy alacsony szén-dioxid-kibocsátású szintetikus üzemanyagot tartalmazó kevert légijármű-üzemanyagokat használó légijármű-üzembentartó dönthet úgy, hogy a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyag, a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyag vagy az alacsony szén-dioxid-kibocsátású szintetikus üzemanyag, illetve más fosszilis légijármű-üzemanyag tartalmát külön forrásanyagként követi nyomon, ha az üzemanyag-forgalmazók által szolgáltatott bizonyítékok lehetővé teszik ezt a megközelítést. (2) Amennyiben a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagot, a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagot vagy az alacsony szén-dioxid-kibocsátású szintetikus üzemanyagot fizikailag fosszilis tüzelőanyagokkal keverik, és fizikailag azonosítható tételekben szállítják a légi járműhöz, a légijármű-üzembentartó a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyag, a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyag vagy az alacsony szén-dioxid-kibocsátású szintetikus üzemanyag tartalmának becslését az (EU) 2018/2001 irányelv 30. cikkének (1) bekezdése szerinti anyagmérlegre alapozza, amely a megvásárolt fosszilis tüzelőanyagok, illetve nem biológiai eredetű megújuló üzemanyag, széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyag vagy alacsony szén-dioxid-kibocsátású szintetikus üzemanyag keverékét tükrözi. (3) Ha a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyag, a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyag vagy az alacsony szén-dioxid-kibocsátású szintetikus üzemanyag megvásárolt tételeit nem szállítják fizikailag egy adott légi járműhöz, a légijármű-üzembentartó a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyag, a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyag vagy az alacsony szén-dioxid-kibocsátású szintetikus üzemanyag hányadát meghatározhatja azonos energiatartalmú, nem biológiai eredetű megújuló üzemanyag, széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyag vagy alacsony szén-dioxid-kibocsátású szintetikus üzemanyag bizonylatainak segítségével. 54c. cikk A bioüzemanyagok, a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagok, a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagok és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású szintetikus üzemanyagok légijármű-üzembentartók általi nulla kibocsátási tényezősként való besorolásának feltételei (1) A légijármű-üzembentartó csak akkor számíthatja be a kevert légijármű-üzemanyag biomasszahányadát a nulla kibocsátási tényezős besorolású biomasszahányadba, ha a bioüzemanyag-tartalom megfelel a 38. cikk (5) bekezdésében meghatározott kritériumoknak. (2) A légijármű-üzembentartó csak akkor számíthatja be a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyag vagy széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyag kevert légijármű-üzemanyagon belüli hányadát a nulla kibocsátási tényezős, nem biológiai eredetű megújuló üzemanyag vagy széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyag hányadába, ha a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyag vagy a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyag tartalma megfelel a 39a. cikk (3) bekezdésében meghatározott kritériumoknak. (3) A légijármű-üzembentartó csak akkor számíthatja be az alacsony szén-dioxid-kibocsátású szintetikus üzemanyag kevert légijármű-üzemanyagon belüli hányadát a nulla kibocsátási tényezős besorolású, alacsony szén-dioxid-kibocsátású szintetikus üzemanyag hányadába, ha az alacsony szén-dioxid-kibocsátású szintetikus üzemanyag tartalma megfelel a 39a. cikk (4) bekezdésében meghatározott kritériumoknak. (4) A légijármű-üzembentartó csak akkor jelenthet be nulla kibocsátási tényezős besorolású bioüzemanyagokat, nulla kibocsátási tényezős besorolású nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagokat vagy széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagokat és nulla kibocsátási tényezős besorolású, alacsony szén-dioxid-kibocsátású szintetikus üzemanyagokat, ha ezek a nulla kibocsátási tényezős besorolású üzemanyagok megfelelnek az e rendelet 53a. cikke szerint meghatározott maximális üzemanyag-felhasználási mennyiségnek azon járatok tekintetében, amelyek esetében a 2003/87/EK irányelv 12. cikkének (3) bekezdése szerint kibocsátási egységeket kell visszaadni.” |
|
34. |
Az 55. cikk (2) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(2) Az 53. cikktől eltérve a kis kibocsátók és azok a légijármű-üzembentartók, amelyeknek a 2003/87/EK irányelv 28a. cikk (1) bekezdésének a) pontjában és 3c. cikkének (8) bekezdésében említettektől eltérő légi járatokból származó éves összkibocsátása nem éri el a 3 000 tonna szén-dioxidot, az üzemanyag-fogyasztásukat a repülőtérpáronkénti távolság alapján az Eurocontrol vagy más, érintett szervezet által alkalmazott eszközökkel is megbecsülhetik, amelyek képesek az összes vonatkozó légi közlekedési információk feldolgozására, és elkerülik a kibocsátás alulbecslését.” |
|
35. |
A rendelet szövege a következő 56a. és 56b. cikkel egészül ki: „56a. cikk A nem szén-dioxiddal kapcsolatos légiközlekedési hatások szén-dioxid-egyenértékének kiszámítása (1) Mindegyik légijármű-üzembentartó járatonkénti szén-dioxid-egyenértékben (CO2(e)) kifejezve nyomon követi azokat a nem szén-dioxiddal kapcsolatos légiközlekedési hatásokat, amelyek sugárhajtóművel felszerelt repülőgépekkel végzett tevékenységeikből eredően merülnek fel. (2) A légijármű-üzembentartó a globális felmelegedési potenciál (GWP) mérőszámának – különösen a GWP20-nak, a GWP50-nek és a GWP100-nak – a használatával számítja ki a járatonkénti CO2(e) értékét, így mindegyik nyomon követett járatra vonatkozóan megkapja három időtávra (20, 50 és 100 év) a CO2(e)-értéket. (3) A légijármű-üzembentartó az e rendeletben és a NEATS-ben meghatározott hatásosságot használja a (2) bekezdésben említett GWP pontosítására a járatonkénti CO2(e) kiszámításához, kivéve, ha a légijármű-üzembentartó igazolja az illetékes hatóság számára, hogy a hatásosság nem használható. (4) A járatonkénti CO2(e) kiszámításához mindegyik légijármű-üzembentartó CO2(e)-számítási megközelítést alkalmaz, amely az alábbi elemekből áll:
A C. és a D. módszer az e bekezdés a) pontjában említett modulokból származó bemeneti adatokon, a légijármű-üzembentartótól származó adatokon, valamint a légijármű-üzembentartótól vagy külső forrásból származó releváns időjárási adatokon alapul. (5) Mindegyik légijármű-üzembentartó a C. módszerrel számítja ki a járatonkénti CO2(e) értékét. (6) Az (5) bekezdéstől eltérve az 55. cikk (1) bekezdésében meghatározott kis kibocsátók alkalmazhatják a D. módszert. (7) A légijármű-üzembentartók a CO2(e)-számítási modellek járataikra történő alkalmazásához a IIIa. melléklet 2. bekezdése szerinti NEATS-nek, saját vagy harmadik féltől származó információtechnológiai eszközöknek, vagy a NEATS és az említett eszközök együttesének használatával az összes alábbi feltételt teljesítik:
(8) Amennyiben a légijármű-üzembentartó a (7) bekezdésben említett eszközöket tervezi használni az üzemanyag-fogyasztási modulon kívül, a légijármű-üzembentartó előbb benyújtja az eszközök műszaki leírását a Bizottságnak. A Bizottság megvizsgálja az eszközök leírását, és amennyiben az eszközök megfelelnek e rendelet követelményeinek, jóváhagyja őket. A jóváhagyást követően a légijármű-üzembentartó részletesebben kifejti az eszközök műszaki leírását és munkafolyamatát a nyomonkövetési tervben. 56b. cikk Adatok nyomon követése (1) A légijármű-üzembentartók nyomon követik a IIIa. melléklet 4. szakaszában említett adatokat. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint nyomon követett adatokat a légijármű-üzembentartó szerzi be többek között repülésiadat-rögzítő berendezésekből, amennyiben rendelkezésre állnak. (3) A (2) bekezdéstől eltérve a légijármű-üzembentartó dönthet úgy, hogy az adatok egy részének vagy egészének figyelemmel kíséréséhez az alábbiakat veszi igénybe:
(4) Ha az adatok hiányosak, és a légijármű-üzembentartó igazolta, hogy sem NEATS-en keresztül, sem egyéb módszerrel nem tudja lekérdezni az adatokat, a légijármű-üzembentartó a IIIa. melléklet 5. szakaszában és a IIIb. mellékletben megadott alapértelmezett értékeket használja. (5) A légijármű-üzembentartók hozzáférést adnak a hitelesítőnek a hitelesítéshez szükséges összes adathoz, köztük a bizalmas adatokhoz is. A légijármű-üzembentartó kérésére az illetékes hatóság a légijármű-üzembentartó által közölt információkat bizalmasan kezeli. (6) Amennyiben a NEATS nem használható, mert nem áll rendelkezésre, a légijármű-üzembentartó legalább a járatonkénti repülési információkat és légijármű-jellemzőket nyomon követi. Ez esetben a járatonkénti CO2(e)-számítást későbbi szakaszban végzi el a légijármű-üzembentartó, legkésőbb akkor, amikor a Bizottság rendelkezésre bocsátja a NEATS-et. (7) Amennyiben közös numerikus időjárás-előrejelzési referenciamodell nem használható, mert nem áll rendelkezésre a NEATS-ben, a légijármű-üzembentartó az 56a. cikk (5) bekezdésétől eltérve a D. módszert használja. A közös numerikus időjárás-előrejelzési referenciamodell rendelkezésre bocsátását követően a légijármű-üzembentartó a megfelelő módszert alkalmazza az 56a. cikk (5) és (6) bekezdésével összhangban. (8) A NEATS-et adott esetben naprakésszé kell tenni.” |
|
36. |
Az 58. cikk a következőképpen módosul:
|
|
37. |
A 66. cikk a következőképpen módosul:
|
|
38. |
A 68. cikk a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki: „(5) A légijármű-üzembentartó az (1) bekezdésben foglaltakkal azonos feltételek mellett, az éves kibocsátási jelentéshez mellékelve külön jelentést nyújt be az illetékes hatóságnak az éves nem szén-dioxiddal kapcsolatos légiközlekedési hatásokról. (6) Az (5) bekezdésben említett külön jelentés tartalmazza legalább a X. melléklet 2a. szakaszában felsorolt információkat.” |
|
39. |
A 69. cikk (1) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(1) Az üzemeltetők rendszeresen ellenőrzik, hogy javítható-e az alkalmazott nyomonkövetési módszer.” |
|
40. |
A 70. cikk a következőképpen módosul:
|
|
41. |
A 72. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(1) Mindegyik üvegházhatású gáz – a CO2, a N2O és a perfluor-szénhidrogének – éves összkibocsátását, valamint a nem szén-dioxiddal kapcsolatos légiközlekedési hatásokat tonna CO2-ben vagy CO2(e)-ben, egész tonnára kerekítve kell megadni. A létesítmény teljes éves kibocsátását a CO2, N2O és perfluor-szénhidrogének kerekített értékeinek összegeként kell kiszámítani.” |
|
42. |
A 75d. cikk (3) bekezdése a következőképpen módosul:
|
|
43. |
A 75e. cikk a következőképpen módosul:
|
|
44. |
A 4. szakasz címe helyébe a következő szöveg lép: „ ”. |
|
45. |
A 75m. cikk a következőképpen módosul:
|
|
46. |
A 75n. cikk a következőképpen módosul:
|
|
47. |
Az I. melléklet a következőképpen módosul:
|
|
48. |
A II. melléklet a következőképpen módosul:
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
49. |
A IIa. melléklet a következőképpen módosul:
|
|
50. |
A III. melléklet címének helyébe a következő szöveg lép: „ A légi közlekedésből származó kibocsátás nyomonkövetési módszerei (53. cikk) ”; |
|
51. |
A szöveg a következő IIIa. és IIIb. melléklettel egészül ki: „IIIa. MELLÉKLET A nem szén-dioxiddal kapcsolatos légiközlekedési hatások nyomonkövetési módszerei (56a. cikk) 1. A NEM SZÉN-DIOXIDDAL KAPCSOLATOS LÉGIKÖZLEKEDÉSI HATÁSOKHOZ KAPCSOLÓDÓ FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
2. A NEM SZÉN-DIOXIDDAL KAPCSOLATOS LÉGIKÖZLEKEDÉSI HATÁSOK NYOMONKÖVETÉSI RENDSZERE (NEATS) A NEATS-et a nem szén-dioxiddal kapcsolatos légiközlekedési hatások nyomon követésének, jelentésének és hitelesítésének megkönnyítése és – lehetőség szerint – automatizálása céljából és az esetleges adminisztratív terhek minimalizálása érdekében bocsátja a Bizottság légijármű-üzembentartók, akkreditált hitelesítők és illetékes hatóságok rendelkezésére. A NEATS összhangban van az e rendelet 75. cikkének (1) bekezdésében rögzített elvekkel, és mindegyik légijármű-üzembentartó, hitelesítő és illetékes hatóság számára külön, biztonságos felhasználói felületet biztosít. Nyomon követés: A NEATS észszerűsíti a nyomonkövetési folyamatot, mivel közvetlenül beépíti vagy hozzáférhetővé teszi a rendelkezésre álló, harmadik felek által gyűjtött repülési útvonalakat és időjárási adatokat, így a légijármű-üzembentartók általi nyomon követés a légijármű-jellemzőkre és – szükség szerint – a IIIa. melléklet 1. szakaszában meghatározott üzemanyag-jellemzőkre szorítkozhat, vagy alapértelmezett értékek használatától függően teljesen automatizálható. A NEATS magában foglalja az e rendelet 56a. cikkének (4) bekezdésében felsorolt CO2(e)-számítási megközelítéseket, és közös numerikus időjárás-előrejelzési referenciamodellt biztosít arra az esetre, ha bővített időjárási adatokra van szükség (C. módszer). Ennek eredményeképpen kiszámítható a járatonkénti CO2(e) értéke a nyomon követett adatok között. Jelentés: A NEATS észszerűsíti az e rendelet 68. cikkének (5) bekezdése szerinti jelentési folyamatot. Az eszköz mindegyik jelentési év végén automatikusan létrehozza az e rendelet X. melléklete 2a. szakaszának 9. pontjában említett XML-táblázatot, ezzel minimalizálva a jelentéssel járó adminisztratív terhet. Hitelesítés: A NEATS észszerűsíti a hitelesítő által végzett hitelesítést, illetve az illetékes hatóság által végzett összevetést. Lehetőséget nyújt a járatonkénti CO2(e) hitelesítésére a bizalmas adatok védelme mellett. Adattárolás: A NEATS lehetővé teszi az összes (légijármű-üzembentartóktól és harmadik felektől származó) adat tárolását úgy, hogy biztonságosan tárolja és a nyilvánosságra hozatallal szemben védi a bizalmas adatokat, amennyiben a légijármű-üzembentartó ilyen adatokat tölt fel a NEATS-be, feltéve, hogy bizalmasként jelöli meg őket. Átláthatóság: A NEATS a legkorszerűbb modellekre támaszkodik a nem szén-dioxiddal kapcsolatos hatások CO2(e) értékének kiszámításához. A légijármű-üzembentartók fejleszthetnek saját eszközöket, vagy igénybe vehetnek harmadik féltől származó eszközöket, feltéve, hogy azok megfelelnek az e mellékletben meghatározott követelményeknek. A NEATS egy olyan nyilvános honlapba csatornázódik be, amely járatonként és légijármű-üzembentartónként összegzi a nem bizalmas adatokat és a CO2(e) értékeket. 3. A NEM SZÉN-DIOXIDDAL KAPCSOLATOS LÉGIKÖZLEKEDÉSI HATÁSOKRA VONATKOZÓ ÜZEMANYAG-FOGYASZTÁSI ÉS KIBOCSÁTÁSBECSLÉSI MODELLEK Üzemanyag-fogyasztási modul: Az üzemanyag-fogyasztási modul a légijármű-teljesítmény modellezésének kinetikus megközelítésén alapul, amely lehetővé teszi a légi járművek repülési útvonalának és a kapcsolódó üzemanyag-fogyasztásnak a pontos előrejelzését a művelet teljes repülési határgörbéje mentén és minden repülési szakaszban. A modul az elméleti alapokat feldolgozva számítja ki a légijármű-teljesítmény paramétereit, így az ellenállásra, az emelőerőre, a tömegre, a tolóerőre, az üzemanyag-fogyasztásra, valamint a légi jármű emelkedési, utazórepülési és leszállási szakaszbeli sebességére vonatkozó adatokat, feltételezve a légi járművel végzett szokványos műveleteket. Ezenkívül az adott légi járműre jellemző együtthatók is kulcsfontosságú bemeneti adatok az adott légijármű-típusok tervezett repülési útvonalának számításához. Kibocsátásbecslési modul: A kibocsátásbecslési modul lehetővé teszi a légi jármű hajtóművéből származó NOx-, HC- és CO-kibocsátás korrelációs egyenletekkel történő, saját fejlesztésű repülőgép- és hajtóműteljesítmény-modellek nélküli kiszámítását saját fejlesztésű hajtómű-kibocsátási jellemzések mellett. Ez a modul az ICAO hajtóműtípus-tanúsításából származó kipufogógáz-kibocsátási indexeket alkalmaz előre meghatározott földi referenciafeltételek mellett, és a nemzetközi egyezményes légkör (ISA) szerinti viszonyokat feltételezve ad becslést a megfelelő, repülési feltételek melletti kipufogógáz-kibocsátási indexekre úgy, hogy korrekciós tényezőket használ az ISA szerinti hőmérsékleti, nyomás- és páratartalmi viszonyokból adódó különbségek esetében. 4. A NEM SZÉN-DIOXIDDAL KAPCSOLATOS LÉGIKÖZLEKEDÉSI HATÁSOKRA VONATKOZÓ CO2(e)-SZÁMÍTÁSI MODELLEK Általános kritériumok: A CO2(e)-számítási modellekben a légijármű-üzembentartónak járatonként figyelembe kell vennie a szén-dioxidtól eltérő összes anyag éghajlati hatásait, ideértve a repülési útvonalakat (repülési terv szerinti és megtett repülési útvonalak), valamint a légi jármű jellemzőit és a járatonkénti üzemanyag-jellemzőket is. Az egyes járatokból származó kibocsátást impulzusszerű kibocsátásként kell elszámolni. A CO2(e)-számítási modellek alkalmazásakor a légi jármű repülési útvonaltól függő kibocsátási adatait kell használni az összes alábbi elem kiszámításához:
Ennek minél kevesebb adminisztrációs és számítási munkával kell járnia, hogy minden érdekelt fél számára megvalósítható legyen. Mindegyik modellnek átláthatónak és gyakorlati használatra alkalmasnak kell lennie. A modelltől függően kétféle követelményjegyzék áll rendelkezésre: C. módszer: Az időjárásalapú megközelítés esetében a mindenkori időjárási információk figyelembevételével kell vizsgálni a légi jármű által adott helyen és időben előidézett összes, szén-dioxidtól eltérő kibocsátás részletes éghajlati hatásait éghajlati szempontból optimalizált, négydimenziós repülési útvonalak egyedi repüléstervezés céljából történő kiszámításához. Az éghajlati hatások mindenkori légköri viszonyokra tekintettel történő részletes kimutatásának lehetővé tétele érdekében kifejezetten vizsgálni kell különböző légijármű-típusokat, meghajtástípusokat és üzemanyag-jellemzőket a modellekben. Tartalmaznia kell egyedi járatok esetében az anyagképződési, az életciklusra vetített és a kondenzcsík által okozott éghajlati hatásokat, valamint a kibocsátott H2O és NOx tartózkodási idejét és a légkör összetételére gyakorolt hatását. Ahhoz, hogy előzetes információkat tudjon előállítani a napi repüléstervezéshez való felhasználásra, mindegyik modellnek számítási szempontból hatékonynak kell lennie. Mindegyik légijármű-üzembentartó járatonként nyomon követi az alábbi adatokat:
D. módszer: A helyalapú egyszerűsített megközelítés esetében a légijármű-üzembentartó egy vagy több éghajlativálasz-modellt használ a járatonkénti összes, nem szén-dioxiddal kapcsolatos hatásból eredő következmények éghajlattani alapú becsléséhez. Az eszköz(ök) használatával értékelni kell az általános útvonaltervezési lehetőségek éghajlati előnyét, figyelembe véve a légijármű-típusok, a meghajtástípusok és az üzemanyag-jellemzők közötti általános különbségeket a fizikai paramétereik alapján. A helyalapú egyszerűsített megközelítéssel kiszámított CO2(e) hosszabb időtávon átlagolja az esetleges nagy eltéréseket az egyes járatok esetében. A modell(ek) kialakításakor gondoskodni kell arról, hogy az időjárásalapú megközelítéshez használt modell(ek)hez képest kevesebb munkára legyen szükség az adatigény, -számítás és -kezelés terén. A C. módszertől eltérve az e rendelet 55. cikkének (1) bekezdésében meghatározott kis kibocsátók járatonként nyomon követhetik az alábbi adatokat:
5. ALAPÉRTELMEZETT ÉRTÉKEK HASZNÁLATA A NEM SZÉN-DIOXIDDAL KAPCSOLATOS LÉGIKÖZLEKEDÉSI HATÁSOKHOZ Az illetékes hatóság és a Bizottság általi további vizsgálat mellett az alapértelmezett értékek használatának mindig magasabb járatonkénti CO2(e) értéket kell eredményeznie, mint ami a nyomon követett adatokkal elérhető.
IIIb. MELLÉKLET Óvatos becsléssel megállapított alapértelmezett hajtómű-azonosítók légijármű-típusonként
|
|
52. |
A IV. melléklet a következőképpen módosul:
|
|
53. |
Az V. melléklet a következőképpen módosul:
|
|||||||||||||||||||||||||||||
|
54. |
A VII. mellékletben lévő táblázat a „Földgáz” címet tartalmazó második sor után a következő sorokkal egészül ki:
|
|
55. |
A IX. melléklet a következőképpen módosul:
|
|
56. |
A X. melléklet a következőképpen módosul:
|
|
57. |
A Xa. melléklet bevezető mondata helyébe a következő szöveg lép: „Az üzemeltető az e rendelet X. melléklete szerinti éves kibocsátási jelentésben foglalt információkkal együtt minden megvásárolt, a 2003/87/EK irányelv 3. cikkének af) pontjában meghatározott üzemanyagra vagy tüzelőanyagra vonatkozóan közli az alábbi információkat:”. |
|
58. |
A Xb. melléklet bevezető mondata helyébe a következő szöveg lép: „A szabályozott jogalany az e rendelet X. melléklete szerinti éves kibocsátási jelentésben foglalt információkkal együtt minden megvásárolt, a 2003/87/EK irányelv 3. cikkének af) pontjában meghatározott üzemanyagra vagy tüzelőanyagra vonatkozóan közli az alábbi információkat:”. |
2. cikk
Hatálybalépés és alkalmazás
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2024. január 1-jétől kell alkalmazni.
Azonban az 1. cikk (2) bekezdésének m) pontja, (42)–(46), (49), (57) és (58) bekezdése 2024. július 1-jétől alkalmazandó.
Az 1. cikk (3) bekezdését, (5)–(8) bekezdését, (9) bekezdésének c) pontját, (21) bekezdését, (25)–(27) bekezdését, (28) bekezdésének a) pontját, (29) bekezdését, (35) bekezdését, (36) bekezdését, (38) bekezdését, (40) bekezdését, (41) bekezdését, (47) bekezdése a) pontjának ii. és iii. pontját, (47) bekezdése b) pontja i. alpontjának első és negyedik franciabekezdését, (47) bekezdése b) pontjának iii. alpontját, (48) bekezdése a) pontjának ii. alpontját, (51) bekezdését, (52) bekezdésének d) pontját, (52) bekezdésének e) pontját, (52) bekezdésének f) pontját, (52) bekezdése g) pontjának ii. alpontját, (52) bekezdésének h) pontját, (52) bekezdésének i) pontját, (52) bekezdésének j) pontját, (53) bekezdését, (55) bekezdése a) pontjának ii. alpontját, (55) bekezdése a) pontjának iii. alpontját, (55) bekezdése a) pontjának iv. alpontját, (55) bekezdése b) pontjának ii. alpontját, (56) bekezdése a) pontjának vi. alpontját és (56) bekezdésének c) pontját 2025. január 1-jétől kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2024. szeptember 23-án.
a Bizottság részéről
az elnök
Ursula VON DER LEYEN
(1) HL L 275., 2003.10.25., 32. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2003/87/oj.
(2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/959 irányelve (2023. május 10.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Unión belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK irányelv, valamint az üvegházhatású gázok uniós kibocsátáskereskedelmi rendszeréhez piaci stabilizációs tartalék létrehozásáról és működtetéséről szóló (EU) 2015/1814 határozat módosításáról (HL L 130., 2023.5.16., 134. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2023/959/oj).
(3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1119 rendelete (2021. június 30.) a klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról és a 401/2009/EK rendelet, valamint az (EU) 2018/1999 rendelet módosításáról (európai klímarendelet) (HL L 243., 2021.7.9., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2021/1119/oj).
(4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/958 irányelve (2023. május 10.) a 2003/87/EK irányelvnek a légi közlekedésnek az uniós gazdaság egészére vonatkozó kibocsátáscsökkentési célhoz való hozzájárulása és egy piaci alapú globális intézkedés megfelelő végrehajtása tekintetében történő módosításáról (HL L 130., 2023.5.16., 115. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2023/958/oj).
(5) A Bizottság (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelete (2018. december 19.) az üvegházhatású gázok kibocsátásának a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelő nyomon követéséről és jelentéséről, valamint a 601/2012/EU bizottsági rendelet módosításáról (HL L 334., 2018.12.31., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2018/2066/oj).
(6) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/2001 irányelve (2018. december 11.) a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról (HL L 328., 2018.12.21., 82. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2018/2001/oj).
(7) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1999 rendelete (2018. december 11.) az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról, valamint a 663/2009/EK és a 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 94/22/EK, a 98/70/EK, a 2009/31/EK a 2009/73/EK, a 2010/31/EU, a 2012/27/EU és a 2013/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2009/119/EK és az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv módosításáról, továbbá az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 328., 2018.12.21., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2018/1999/oj).
(8) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/2413 irányelve (2023. október 18.) az (EU) 2018/2001 irányelvnek, az (EU) 2018/1999 rendeletnek és a 98/70/EK irányelvnek a megújuló energiaforrásokból előállított energia előmozdítása tekintetében történő módosításáról, valamint az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L, 2023/2413, 2023.10.31., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2023/2413/oj).
(9) A Bizottság (EU) 2023/2122 végrehajtási rendelete (2023. október 17.) az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendeletnek az üvegházhatásúgáz-kibocsátás 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti nyomon követésének és jelentésének naprakésszé tétele tekintetében történő módosításáról (HL L, 2023/2122, 2023.10.18., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2023/2122/oj).
ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2024/2493/oj
ISSN 1977-0731 (electronic edition)