European flag

Az Európai Unió
Hivatalos Lapja

HU

L sorozat


2025/2570

2025.12.19.

A BIZOTTSÁG (EU) 2025/2570 HATÁROZATA

(2025. december 18.)

a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata működési alapszabályának megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló, 2024. szeptember 23-i (EU, Euratom) 2024/2509 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 118. cikke (10) bekezdésére és 117. cikke (4) bekezdésére,

mivel:

(1)

A Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálatát 2000. április 11-én hozták létre (2). A Belső Ellenőrzési Szolgálat munkáját a főigazgatói tisztséget betöltő belső ellenőr irányítja.

(2)

A belső ellenőrnek az (EU, Euratom) 2024/2509 rendeletben meghatározott megbízatása az, hogy tanácsot adjon a Bizottságnak a Bizottság valamennyi tevékenységével és szervezeti egységével kapcsolatos kockázatok kezelésével összefüggésben.

(3)

A belső ellenőr függetlenségét az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet garantálja, és megerősítik a Belső Ellenőrök Intézete (Institute of Internal AuditorsTM) által meghatározott globális belső ellenőrzési normák (Global Internal Audit Standards©) (3), amelyek előírják, hogy a belső ellenőrzési funkció akkor a leghatékonyabb, ha független és közvetlenül a szervezet legfelső irányítási szintje felé tartozik elszámolással.

(4)

Annak érdekében, hogy a Belső Ellenőrzési Szolgálat betölthesse szerepét és hatékony ellenőrzési folyamatot biztosítson, a Bizottságnak, a végrehajtó ügynökségeknek és az európai hivataloknak elő kell segíteniük az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 118. cikke (2) bekezdésében említett valamennyi információhoz való teljes és korlátlan hozzáférést.

(5)

A belső ellenőr feladatkörét, valamint a belső ellenőrzési funkció gyakorlására vonatkozó célkitűzéseket és eljárásokat össze kell hangolni az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet és a globális belső ellenőrzési normák rendelkezéseivel. Az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 117. cikkének (1) bekezdése értelmében a globális belső ellenőrzési normákat be kell tartani.

(6)

Az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 118. cikkének (10) bekezdése értelmében a Bizottság a belső ellenőrének rendelkezésére bocsátja a belső ellenőrzési feladatai megfelelő ellátásához szükséges erőforrásokat, miközben továbbra is a belső ellenőr feladata biztosítani az erőforrások megfelelőségét és azok hatékony felhasználását. E célból a Belső Ellenőrzési Szolgálat munkaprogramjába erőforrás-gazdálkodási tervet kell belefoglalni.

(7)

Annak érdekében, hogy ne sérüljenek a belső ellenőrzések céljai, és amennyiben a közzétételhez nem fűződik kiemelkedően fontos közérdek, a belső ellenőr jelentései és megállapításai csak azt követően hozhatók nyilvánosságra, hogy a belső ellenőr validálta a végrehajtásuk érdekében hozott intézkedéseket.

(8)

A Bizottság az (EU, Euratom) 2025/369 bizottsági határozattal (4) létrehozta a Bizottság pénzügyi kockázatkezelési és megfelelési keretén belül az Unió pénzügyi műveleteiből eredő pénzügyi kockázatokat felügyelő kockázatkezelési igazgató független funkcióját, aki szervezeti szinten második védelmi vonalként működik és kiegészíti az Unió pénzügyi műveleteiért felelős főigazgatóságok első védelmi vonalként betöltött szerepét. A harmadik védelmi vonalat a Belső Ellenőrzési Szolgálatnak kell képeznie és szerepét az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 118. cikkével összhangban kell betöltenie.

(9)

Az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 123. cikke értelmében a Bizottság belsőellenőrzés-felügyeleti bizottságot hoz létre a Belső Ellenőrzési Szolgálat függetlenségének garantálása, a belső ellenőrzési munka minőségének nyomon követése és annak biztosítása céljából, hogy a Bizottság szolgálatai, a végrehajtó ügynökségek és az európai hivatalok figyelembe vegyék és nyomon kövessék a belső és külső ellenőrzések alapján megfogalmazott ajánlásokat. Az Ellenőrzésfelügyeleti Bizottságot a SEC(2000) 1808/3 közlemény hozta létre. Szerepének betöltése érdekében az Ellenőrzésfelügyeleti Bizottságot tájékoztatni kell például azokról az eseményekről, amelyek miatt a Belső Ellenőrzési Szolgálat függetlensége sérülhetett, valamint a sérülés kezelésére hozott intézkedésekről és alkalmazott biztosítékokról, az erőforrások korlátozottságának az ellenőrzési tervre gyakorolt hatásáról, valamint a tárgyilagosság tényleges vagy látszólagos sérülése esetén a sérülés részleteiről.

(10)

Amennyiben a Bizottság belső ellenőre konkrét jogalap értelmében más uniós intézmények, uniós szervek és ügynökségek, valamint más szervek számára végez belső ellenőrzési feladatokat, a belső ellenőr ezen intézmények és szervek felé tartozik elszámolással.

(11)

A Belső Ellenőrzési Szolgálat és az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) együttműködik annak érdekében, hogy hozzájáruljon az Európai Unió csalással és jogellenes cselekményekkel szembeni jobb védelméhez. Ezen együttműködés alapelveit a Bizottságnak szóló C(2018) 7705 közlemény (5) tartalmazza.

(12)

Az Európai Bizottság elnökének P(2024) 6 határozata (6) értelmében a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálatért felelős tagja ellátja a Belső Ellenőrzési Szolgálat tekintetében az Európai Bizottság elnökének P(2024) 5 határozatában (7) előirányzott feladatokat. A Bizottság tagja, kabinetje és a Belső Ellenőrzési Szolgálat közötti gyakorlati munkamegállapodások figyelembe veszik az Ellenőrzésfelügyeleti Bizottság szerepét és a belső ellenőr függetlenségét.

(13)

A Belső Ellenőrzési Szolgálat emberi és pénzügyi erőforrásait a Bizottság évente osztja el. A belső ellenőr felvételéről, teljesítményének értékeléséről és költségeiről a főigazgatókra vonatkozó hatályos bizottsági jogi aktusokkal összhangban döntenek (8).

(14)

A globális belső ellenőrzési normák világszerte érvényes iránymutatást nyújtanak a belső ellenőrzési szakma gyakorlásához, és alapul szolgálnak a belső ellenőrzési funkció minőségének értékeléséhez és javításához. A globális belső ellenőrzési normák figyelembe veszik, hogy a közszektorbeli belső ellenőröknek specifikus törvényeket és rendeleteket kell követniük, továbbá olyan irányítási, szervezeti és finanszírozási struktúrákat kell figyelembe venniük, amelyek csak a közszektorban vagy a kormányzati összefüggésben relevánsak. E körülmények jellege pedig hatással lehet arra, hogy a közszektorbeli belső ellenőrök miként alkalmazzák a normákat a megfelelés elérése érdekében.

(15)

A globális belső ellenőrzési normákkal összhangban a belső ellenőrzés célja a szervezet értékteremtő, értékőrző és értékfenntartó képességének megerősítése.

(16)

A globális belső ellenőrzési normák kimondják továbbá, hogy a közszektorbeli belső ellenőrzési funkció elősegíti a szervezetet abban, hogy sikeresen teljesítse célkitűzéseit; javítja az irányítási, kockázatkezelési és kontrollfolyamatokat, erősíti a szervezet érdekelt felek általi pozitív megítélését és a szervezet hitelességét, valamint fokozza a szervezet közérdek szolgálatára való képességét.

(17)

Az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelettel és a globális belső ellenőrzési normákkal összhangban, valamint az ellenőrzések elfogulatlanságának biztosítása érdekében a belső ellenőröket nem érintheti jogtalan befolyásolás, és elkötelezettek a tárgyilagos értékelések elvégzése mellett,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. FEJEZET

A BELSŐ ELLENŐRZÉSI SZOLGÁLAT KÜLDETÉSE

1. cikk

Tárgy és hatály

(1)   Ez a határozat a Belső Ellenőrzési Szolgálatnak a Bizottságon, a végrehajtó ügynökségeken és az európai hivatalokon belüli tevékenységére alkalmazandó.

(2)   A Belső Ellenőrzési Szolgálat független, kockázatalapú és tárgyilagos bizonyosságot, tanácsokat, meglátásokat és előretekintést nyújt a Bizottságnak.

(3)   A Belső Ellenőrzési Szolgálat:

a)

független értékelésnek veti alá a műveletek, tevékenységek és pénzügyi tranzakciók irányítási, kockázatkezelési és kontrollfolyamatainak eredményességét (a továbbiakban: bizonyosságot nyújtó szolgáltatások);

b)

tanácsokat, meglátásokat és előretekintést nyújt (a továbbiakban: bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokon kívüli szolgáltatások).

2. cikk

Bizonyosságot nyújtó szolgáltatások

(1)   A Belső Ellenőrzési Szolgálat bizonyosságot nyújtó szolgáltatásainak célja a következők megerősítése vagy ellenőrzése:

a)

a kockázatokat megfelelően és folyamatosan azonosítják, értékelik és kezelik,

b)

a jelentős pénzügyi, irányítási és működési információk pontosak, megbízhatóak és időszerűek,

c)

a Bizottság szakpolitikáit, eljárásait, valamint a vonatkozó jogszabályokat és rendeleteket betartják,

d)

a Bizottság célkitűzéseit eredményesen és hatékonyan valósítják meg,

e)

az egész Bizottságon belül előmozdítják a magas színvonalú kontrollfolyamatok fejlesztését és fenntartását.

(2)   A bizonyosságot nyújtó szolgáltatások lehetővé teszik a Belső Ellenőrzési Szolgálat számára, hogy:

a)

minden ellenőrzési jelentésben független következtetést vonjon le/véleményt adjon,

b)

ajánlásokat fogalmazzon meg a Bizottságon és szervezeti egységein, a végrehajtó ügynökségeken és az európai hivatalokon belüli hatékony és eredményes irányítás, a teljesítmény és az elszámoltathatóság javítására.

3. cikk

Bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokon kívüli szolgáltatások

(1)   A 9. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül a Belső Ellenőrzési Szolgálat tanácsokat, meglátásokat vagy előretekintést nyújthat azokon a területeken, amelyeken szakértelemmel rendelkezik.

(2)   A tanácsadás történhet tanácsadói megbízás formájában vagy adott esetben más formában.

(3)   A tanácsokat, meglátásokat vagy előretekintést az érintett főigazgatók, a szolgálatok vezetőinek és a végrehajtó ügynökségek igazgatóinak (a továbbiakban: felső vezetés) kérésére vagy a Belső Ellenőrzési Szolgálat a saját kezdeményezésére nyújthatja.

(4)   A felső vezetés által kért szolgáltatás jellegéről és hatóköréről meg kell állapodni a felső vezetéssel.

(5)   Amennyiben a Belső Ellenőrzési Szolgálat a saját kezdeményezésére nyújt szolgáltatást, a szolgáltatás jellegéről és hatóköréről egyeztet az érintett felső vezetéssel.

2. FEJEZET

ELSZÁMOLTATHATÓSÁG ÉS FÜGGETLENSÉG

4. cikk

Szervezet és elszámoltathatóság

(1)   A Belső Ellenőrzési Szolgálat munkáját a belső ellenőr irányítja, aki a Bizottság felé tartozik elszámolással.

(2)   A Belső Ellenőrzési Szolgálat beszámol az Ellenőrzésfelügyeleti Bizottságnak. Ennek során figyelembe veszi ez utóbbi szerepét, célját és feladatait, melyeket a Bizottságnak címzett C(2020)1165 közlemény (9) és az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 123. cikke határoz meg.

5. cikk

Függetlenség és tárgyilagosság

(1)   Semmilyen hatóság sem avatkozhat be a Belső Ellenőrzési Szolgálat munkájába, és nem kérheti a Belső Ellenőrzési Szolgálattól az ellenőrzési jelentések tartalmi módosítását.

(2)   A belső ellenőr és a Belső Ellenőrzési Szolgálat munkatársai:

a)

függetlenül és tárgyilagosan járnak el a tevékenységek és műveletek általuk végzett felülvizsgálata során,

b)

megőrzik tárgyilagos ítélőképességüket,

c)

elkerülik az összeférhetetlenséget, és annak felmerülése esetén a 31. EGK és a 11. Euratom rendelet (10) 11a. cikkével összhangban járnak el.

(3)   Amennyiben a belső ellenőr és a Belső Ellenőrzési Szolgálat munkatársainak tárgyilagossága ténylegesen vagy látszólag sérül, a belső ellenőr tájékoztatja az Ellenőrzésfelügyeleti Bizottságot a sérülés részleteiről.

(4)   Amennyiben a belső ellenőr szükségesnek ítéli, közvetlenül a Bizottság elnökéhez fordulhat.

6. cikk

Intézményközi megállapodások és titoktartás

A Belső Ellenőrzési Szolgálat az (EU, Euratom) 2015/443 bizottsági határozat (11) és a globális belső ellenőrzési normák rendelkezéseivel összhangban megőrzi az általa kezelt információk bizalmas jellegét.

3. FEJEZET

A BELSŐ ELLENŐR FELADATAI ÉS HATÁSKÖREI

7. cikk

Feladatok

E határozattal és az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelettel összhangban a belső ellenőr feladata a Belső Ellenőrzési Szolgálat munkájának megszervezése és irányítása. A belső ellenőr mindenekelőtt:

a)

olyan belső ellenőrzési stratégiát dolgoz ki és hajt végre, amely támogatja a Bizottság 10. cikkben meghatározott stratégiai célkitűzéseit;

b)

kidolgozza és létrehozza a Belső Ellenőrzési Szolgálat ellenőrzési módszertanát és eljárásait;

c)

biztosítja a főigazgatókkal, a szolgálatok vezetőivel és a végrehajtó ügynökségek igazgatóival, az ellenőrzött szolgálatokkal és az érdekelt felekkel folytatott kommunikációt;

d)

biztosítja a Belső Ellenőrzési Szolgálat erőforrásainak megfelelőségét és hatékony felhasználását az éves munkaprogamban foglalt követelmények teljesítése érdekében;

e)

biztosítja a Belső Ellenőrzési Szolgálat által a munkája során összegyűjtött információk bizalmas jellegének tiszteletben tartását.

8. cikk

Felügyelet és horizontális beszámolás

(1)   A belső ellenőr:

a)

beszámol az Ellenőrzésfelügyeleti Bizottságnak a Bizottság, a végrehajtó ügynökségek és az európai hivatalok ellenőrzésnek alávetett tevékenységeivel kapcsolatos jelentős problémákról, beleértve e tevékenységek lehetséges javításait is,

b)

beszámol az Ellenőrzésfelügyeleti Bizottságnak a jelentős kockázati kitettségekről és kontrollproblémákról, a szervezetirányítási problémákról és egyéb témákról, amelyekre vonatkozóan a Bizottság információkat tart szükségesnek vagy kér be,

c)

hivatalosan írásban tájékoztatja a főigazgatót, a szolgálat vezetőjét vagy a végrehajtó ügynökségek igazgatóját és az Ellenőrzésfelügyeleti Bizottságot azokban az esetekben, amikor a belső ellenőr úgy véli, hogy a főigazgató, a szolgálat vezetője vagy a végrehajtó ügynökségek igazgatója indokolatlanul magas kockázatot vállalt fel.

(2)   A belső ellenőr legalább évente beszámol az Ellenőrzésfelügyeleti Bizottságnak a következőkről:

a)

a Belső Ellenőrzési Szolgálat küldetése, jogosultságai és felelősségi köre,

b)

a Belső Ellenőrzési Szolgálat szervezeti függetlensége, beleértve adott esetben azokat az eseményeket, amelyek miatt sérülhetett a függetlenség, valamint a sérülés kezelésére hozott intézkedéseket és alkalmazott biztosítékokat,

c)

a belső ellenőrzési stratégia aktualizálása,

d)

az éves ellenőrzési terve és az ezen ellenőrzési terv összefüggésében elért teljesítménye,

e)

az erőforrások korlátozottságának hatása az ellenőrzési tervre és annak végrehajtására, beleértve a Belső Ellenőrzési Szolgálat képességét a magas kockázatok lefedésére és átfogó következtetés levonására a Bizottság pénzgazdálkodásának helyzetéről,

f)

az e határozatban foglalt követelményeknek való megfelelés elmulasztása vagy az e megfelelésre való képesség hiánya,

g)

a tárgyilagosság tényleges vagy látszólagos sérülésének esetei, és a sérülés részletei,

h)

adott esetben a belső vagy külső minőségértékelés eredményei.

(3)   A belső ellenőr:

a)

az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 118. cikkének (4) bekezdésével összhangban éves belső ellenőrzési jelentést nyújt be a Bizottságnak, amely tartalmazza az elvégzett belső ellenőrzések számát és típusát, a főbb ajánlásokat és az azok nyomán hozott intézkedéseket,

b)

a Belső Ellenőrzési Szolgálat munkája alapján évente átfogó következtetést von le a Bizottság pénzgazdálkodásának helyzetéről.

(4)   A belső ellenőr a személyzeti szabályzat 22a. cikkével összhangban minden csalásgyanús tevékenységről haladéktalanul és közvetlenül tájékoztatja, szükség szerint, az érintett főigazgatót, a szolgálat vezetőjét vagy végrehajtó ügynökség igazgatóját, vagy a főtitkárt vagy a hasonló beosztású személyeket, vagy az Európai Csalás Elleni Hivatalt (OLAF) az 1999/396/EK, ESZAK, Euratom bizottsági határozattal (12) és a C(2002)845 bizottsági határozattal (13) összhangban, vagy az Ellenőrzésfelügyeleti Bizottságot.

9. cikk

Hatáskörök

(1)   A belső ellenőr és a Belső Ellenőrzési Szolgálatnak a belső ellenőr nevében eljáró munkatársai jogosultak arra, hogy:

a)

korlátlanul és könnyen hozzáférjenek a Bizottságon belül valamennyi funkcióhoz, információs rendszerhez, adathoz, nyilvántartáshoz, tulajdonhoz és személyzethez, amennyiben ezt feladataik teljesítéséhez szükségesnek ítélik,

b)

megkapják a szükséges támogatást a Bizottság valamennyi főigazgatóságának, a szolgálatok és végrehajtó ügynökségének munkatársaitól,

c)

az ellenőrzés célkitűzéseinek eléréséhez szükséges erőforrásokat osszanak el, témákat válasszanak ki, meghatározzák a munka hatókörét és technikákat alkalmazzanak,

d)

mihamarabb tájékoztatást kapjanak az olyan új rendszerek kifejlesztéséről és a meglévő rendszerek olyan módosításairól, amelyek érdemben érinthetik a Bizottság belső kontrollrendszerét.

(2)   A belső ellenőr és a Belső Ellenőrzési Szolgálat munkatársai nem jogosultak a következőkre:

a)

operatív feladatok ellátása a Bizottság részére, vagy a belső ellenőrzési funkciótól eltérő bármely más funkció összefüggésében vezetői felelősség vállalása;

b)

pénzügyi tranzakciók kezdeményezése vagy jóváhagyása, kivéve a Belső Ellenőrzési Szolgálat működéséhez rendelt allokáció keretén belül;

c)

valamely, nem a Belső Ellenőrzési Szolgálat alkalmazásában álló bizottsági alkalmazott tevékenységeinek irányítása, kivéve, ha ezt az alkalmazottat megfelelően kinevezték egy ellenőrzési csoportba vagy a Belső Ellenőrzési Szolgálat más módon való segítésére.

4. FEJEZET

A BELSŐ ELLENŐRZÉSI SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSA

10. cikk

Belső ellenőrzési stratégia

(1)   A belső ellenőrzési stratégia felvázolja a belső ellenőrzési funkció gyakorlásának jövőképét és stratégiai célkitűzéseit.

(2)   A belső ellenőr a belső ellenőrzési stratégiát támogató kezdeményezéseket dolgoz ki és hajt végre, amelyek kiterjednek a Belső Ellenőrzési Szolgálat valamennyi ellenőrzési tevékenységére, és folyamatosan nyomon követi azok eredményességét.

(3)   A támogató kezdeményezések a következőket foglalják magukban:

a)

minőségbiztosítási és minőségjavítási program,

b)

humánerőforrás-stratégia,

c)

digitális ellenőrzési és digitális átállási stratégia.

(4)   A belső ellenőr útmutató dokumentumként kidolgozza a kölcsönös elvárásokról szóló dokumentumot, amely bemutatja az ellenőr és az ellenőrzött fél közötti kapcsolatot, tisztázza a felelősségi köröket és összehangolja egymással a kölcsönös elvárásokat abból a célból, hogy az ellenőrzések hatékonyak és eredményesek legyenek.

11. cikk

Munkaprogram

(1)   A belső ellenőr évente elfogadja az ellenőrzési tervet és az erőforrás-gazdálkodási tervet tartalmazó munkaprogramot.

(2)   A belső ellenőr:

a)

legalább évente kockázatértékelést végez, amihez figyelembe veszi a vezetés által, és adott esetben az Unió pénzügyi műveleteiből eredő pénzügyi kockázatokat felügyelő kockázatkezelési igazgató által készített független értékelésben azonosított kockázatokat,

b)

a belső ellenőrzési stratégia prioritásaival összhangban ellenőrzési tervet dolgoz ki, amely tartalmazza a következő két évre tervezett megbízásokat és az optimális ellenőrzési lefedettség biztosítása érdekében a főigazgatóságokkal és szolgálatokkal konzultálva készül el, és adott esetben tartalmazza az Ellenőrzésfelügyeleti Bizottság, a főigazgatók, a szolgálatok vezetői és a végrehajtó ügynökségek igazgatói által kérelmezett különleges feladatokat vagy projekteket is,

c)

az ellenőrzési tervet mérlegelésre benyújtja az Ellenőrzésfelügyeleti Bizottságnak,

d)

elfogadja az ellenőrzési tervet és benyújtja azt a Bizottságnak,

e)

szükség szerint aktualizálja az ellenőrzési tervet a szervezetet esetlegesen érintő új és/vagy újonnan felmerülő kockázatok, valamint a Bizottságnak az Ellenőrzésfelügyeleti Bizottság tájékoztatását követő ellenőrzések lefolytatása iránti megkeresései figyelembevétele érdekében,

f)

adott esetben az Európai Számvevőszékkel közösen koordinálja az ellenőrzést.

(3)   A belső ellenőr:

a)

biztosítja a munkaprogram megfelelő végrehajtását,

b)

biztosítja, hogy az ellenőrzések elvégzése a kölcsönös elvárásokról szóló dokumentummal összhangban történjen,

c)

biztosítja a megállapítások haladéktalan validációját és az ajánlások megvitatását az ellenőrzött féllel, az ellenőrzött fél álláspontjának belefoglalását a zárójelentésbe, különösen egyet nem értés esetén,

d)

biztosítja az ellenőrzött féllel való folyamatos párbeszédet a megállapítások relevanciájának, valamint a meghozandó intézkedésekre vonatkozó ajánlások minőségének és megvalósíthatóságának biztosítása céljából,

e)

eredményesen és kellő időben tájékoztatja a főigazgatókat, a szolgálatok vezetőit, a végrehajtó ügynökségek igazgatóit és az Ellenőrzésfelügyeleti Bizottságot a bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokkal és a bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokon kívüli szolgáltatásokkal kapcsolatos megbízások eredményeiről,

f)

létrehozza az ajánlások végrehajtását nyomon követő eljárást, az eredményekről megfelelően tájékoztatja az Ellenőrzésfelügyeleti Bizottságot, különös figyelemmel azokra az ajánlásokra, amelyek végrehajtása késedelmes, és az ezzel kapcsolatos kockázatokra.

12. cikk

Nemzetközi belső ellenőrzési standardok

(1)   A belső ellenőr a (3) bekezdésre figyelemmel biztosítja a Belső Ellenőrök Intézete által kiadott globális belső ellenőrzési normáknak, valamint – a bizonyosságot nyújtó szolgáltatásait illetően – a tematikus követelményeknek való megfelelést.

(2)   A belső ellenőr biztosítja, hogy legalább ötévente sor kerül független külső minőségértékelés elvégzésére.

(3)   Az uniós jogból eredő követelmények elsőbbséget élveznek a globális belső ellenőrzési normákkal és a tematikus követelményekkel szemben.

13. cikk

Dokumentumokhoz való hozzáférés

A belső ellenőrzési megbízások részét képező dokumentumokhoz csak akkor biztosítható hozzáférés, ha a kérelmező bizonyítja, hogy az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (14) 4. cikkének (2) bekezdése által védett érdekek felett álló, kiemelkedően fontos közérdek fűződik a hozzáférés biztosításához.

14. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2025. december 18-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN


(1)   HL L, 2024/2509, 2024.9.26., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/2509/oj.

(2)  A Bizottság SEC(2000) 560 közleménye (2000. április 11.) a Bizottságon belüli pénzgazdálkodás és pénzügyi ellenőrzés reformjáról.

(3)  A Belső Ellenőrök Intézete által közzétett globális belső ellenőrzési normák.

(4)  A Bizottság (EU, Euratom) 2025/369 határozata (2025. február 21.) az Unió pénzügyi műveleteiből eredő pénzügyi kockázatokat felügyelő kockázatkezelési igazgató szerepének meghatározásáról (HL L, 2025/369, 2025.2.25., ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2025/369/oj).

(5)  Közlemény a Bizottságnak az Európai Bizottság és az Európai Csalás Elleni Hivatal közötti együttműködésről és az időben történő információcseréről szóló igazgatási megállapodás felülvizsgálatáról, C(2018) 7705 final.

(6)  Az Európai Bizottság elnökének P(2024) 6 határozata (2024. december 1.) a Bizottság tagjaira bízott feladatkörök megszervezéséről.

(7)  Az Európai Bizottság elnökének az Európai Bizottság munkamódszereiről szóló, 2024. december 1-jei P(2024) 5 határozatának I. melléklete: „A Bizottság tagjai, kabinetjeik és a Bizottság szolgálatai közötti munkakapcsolatokra irányadó elvek”.

(8)   „Document synoptique sur la politique concernant les fonctionnaires d’encadrement superieur” című SEC (2004) 1352/2 dokumentum (2004. október 26.), az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2024/2509 rendelete; a Bizottság (EU) 2024/3080 határozata (2024. december 4.) a Bizottság eljárási szabályzatának megállapításáról és a C(2000) 3614 határozat módosításáról; az Európai Bizottság elnökének P(2024) 5 határozata (2024. december 1.) az Európai Bizottság munkamódszereiről.

(9)  Közlemény a Bizottságnak – Az Európai Bizottság Ellenőrzésfelügyeleti Bizottsága chartájának frissítése, C(2020)1165.

(10)  31. EGK és 11. Euratom rendelet az Európai Közösség és az Európai Atomenergia-közösség tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról és egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeiről (HL 45., 1962.6.14., 1385/62. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/1962/31(1)/2024-01-01).

(11)  A Bizottság (EU, Euratom) 2015/443 határozata (2015. március 13.) a Bizottságon belüli biztonságról (HL L 72., 2015.3.17., 41. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2015/443/oj).

(12)  A Bizottság 1999/396/EK, ESZAK, Euratom határozata (1999. június 2.) a csalás, a korrupció és a Közösségek érdekeit sértő jogellenes tevékenységek elleni küzdelemmel kapcsolatos belső vizsgálatok feltételeiről és módjairól (HL L 149., 1999.6.16., 57. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/1999/396/oj).

(13)  A Bizottság 2002. március 5-i C(2002)845 határozata a súlyos visszaélésekkel kapcsolatos aggályokról.

(14)  Az Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendelete (2001. május 30.) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 145., 2001.5.31., 43. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2001/1049/oj).


ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2025/2570/oj

ISSN 1977-0731 (electronic edition)