<!DOCTYPE html PUBLIC "yes" "xhtml1-strict.dtd">
<html xmlns="http://www.w3.org/1999/xhtml">
<!--GENDOC2XHTML # converter_version: 1.2.2-->
  <head>
    <title>2019-06-201906C118201705910-00-TRA-DOC-HU-CONCL-C-0591-17-201812119-07_00</title>
    <meta content="text/html; charset=utf-8" http-equiv="Content-Type"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGeneratedDate"/>
    <meta content="hu-HU" name="Gendoc_Lang"/>
    <meta content="19/12/2018" name="CustomProvisoryEditionDate"/>
    <meta content="" name="Gendoc_GenerationDate"/>
    <meta content="" name="IsFlattened"/>
    <meta content="1" name="NumProc"/>
    <meta content="Final" name="Gendoc_EditionType"/>
    <meta content="0001" name="Gendoc_CaseNumberSuite"/>
    <meta content="8/07/2019 16:43:56" name="Gendoc_LastVerificationDate"/>
    <meta content="" name="Gendoc_ProcedureNumber"/>
    <meta content="hu" name="Gendoc_LangCode"/>
    <meta content="CNC" name="TypeDoc"/>
    <meta content="GgVNM62voq60HJ56Hp91GF0SmvnrhqbdfzyEhEL6LP3k/12rsf1z8fAZDfGyiRV4zgOZ6pGKjffz8qv84FpDyb0M4V8eB74m7ABU+Pkox6iJCC8SXaFgx6MLJWYOpYy7nSlpA85KfurRHYsTuRSFgBuN9aFsUlgyFB6yT4tWWYw=" name="GenDocUID"/>
    <meta content="P" name="TypeProc"/>
    <meta content="" name="CreateCustomParts"/>
    <meta content="OK" name="ReadyToPublish"/>
    <meta content="lpr" name="Gendoc_User"/>
    <meta content="" name="EP_Mode"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGenerated"/>
    <meta content="" name="Gendoc_Vademecum"/>
    <meta content="0591" name="NumeroOrdre"/>
    <meta content="2017" name="Annee"/>
    <meta content="P" name="Gendoc_ProcedureType"/>
    <meta content="" name="EP_Version"/>
    <meta content="HU" name="Langue"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGeneratedUser"/>
    <meta content="FAST_document_go_green" name="Gendoc_LastVerificationStatus"/>
    <meta content="CNC_C" name="Gendoc_GendocTemplateType"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlockFlatP"/>
    <meta content="GenDoc 13/11/2018 10:51:12" name="Created"/>
    <meta content="" name="Canevas3_Vademecum"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlock"/>
    <meta content="" name="Gendoc_CaseYear"/>
    <meta content="false" name="Generation_In_Progress"/>
    <meta content="C" name="Juridiction"/>
    <meta content="5f2e42df545a4def9ace08e8ad5409dc" name="DocumentIdentifier"/>
    <meta content="0591" name="Gendoc_CaseNumber"/>
    <meta content="RD" name="NatureAff"/>
    <meta content="RD" name="Gendoc_CaseNature"/>
    <meta content="0001" name="NumSuite"/>
    <meta content="C" name="Gendoc_Juridiction"/>
    <meta content="H0y51YAFEaHpoG6qT4RVpO6glDxL0ale/+SePkOSFgx0+6+PilyWLlNeBl6EtYj9pOOxQCYbdeAZG+Bt1lFeIArW+taSO0OU3TKT3caTc+B2aukrmQKL+oLM81CiNW63" name="GeneratedGenDocVersion"/>
  </head>
  <body>
    <div style="header">
      <div id="rId26" style="first"/>
      <div id="rId22" style="even">Wahl főtanácsnok indítványa – C‑591/17. sz. ügy</div>
      <div id="rId23" style="default">Ausztria kontra Németország</div>
    </div>
    <p class="C36Centre" id="para-1" title="page-1">
      NILS WAHL
    </p>
    <p class="C36Centre" id="para-2" title="page-1">
      FŐTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA
    </p>
    <p class="C36Centre" id="para-3" title="page-1">
      Az ismertetés napja: 2019. február 6. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-1" href="#t-1">1</a>
</span>)
      
    </p>
    <p class="C38Centregrasgrandespacement" id="para-4" title="page-1">
      C‑591/17. sz. ügy
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-5" title="page-1">
      Osztrák Köztársaság
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-6" title="page-1">
      kontra
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-7" title="page-1">
      Németországi Szövetségi Köztársaság
    </p>
    <p class="C71Indicateur" id="para-8" title="page-1">
      „Tagállami kötelezettségszegés – EUMSZ 259. cikk – EUMSZ 18., EUMSZ 34., EUMSZ 56. és EUMSZ 92. cikk – 1999/62/EK irányelv – Autópálya‑használat – 3,5 t alatti járműveket terhelő infrastruktúra‑használati díj – Gépjárműadó‑mentes összeg – Közvetett hátrányos megkülönböztetés – Azonos hatású intézkedések – A szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó korlátozások – Közös közlekedéspolitika – »Standstill« klauzula”
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-9" title="page-1">
      
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ne diszkriminálj!</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ha lehetséges lenne a teljes uniós joganyagot néhány parancsba sűríteni, a hátrányos megkülönböztetés, különösen az állampolgárságon alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalma valószínűleg az első parancsok között lenne.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">3.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az állampolgárságon alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvét az EUMSZ 18. cikk és az Európai Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban: Charta) 21. cikkének (2) bekezdése rögzíti, míg a megkülönböztetés tilalmának szélesebb körű elve, amelynek az előbbi elv a kifejeződése, az Unió alapvető értékeihez (EUSZ 2. cikk) és a Charta által védett jogokhoz (a Charta 21. cikke) tartozik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">4.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezen elv áll a jelen ügy középpontjában, amely azon rendkívül ritka ügyek egyike, amelyekben az EUMSZ 259. cikk alapján egy tagállam indított kötelezettségszegési eljárást egy másik tagállammal szemben.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">5.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Beadványában az Osztrák Köztársaság lényegében azt állítja, hogy a Németországi Szövetségi Köztársaság nem teljesítette számos uniós jogi rendelkezésből eredő kötelezettségeit, mivel i. az autópálya‑hálózat valamennyi használóját terhelő infrastruktúra‑használati díjat (a továbbiakban: infrastruktúra‑használati díj) és ii. a Németországban forgalomba helyezett járművek (a továbbiakban: belföldi járművek) üzembentartói által fizetendő gépjárműadó alól mentes, az említett üzembentartók által fizetendő infrastruktúra‑használati díj összegével legalább azonos nagyságrendű összeget (a továbbiakban: adócsökkentés) vezetett be. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-2" href="#t-2">2</a>
</span>) Az Osztrák Köztársaság szerint a szóban forgó intézkedések a gyakorlatban különösen azzal az együttes hatással járnak, hogy csak a más tagállamban forgalomba helyezett járművek (a továbbiakban: külföldi járművek) vezetőit terheli az infrastruktúra‑használati díj, ami az állampolgárságon alapuló közvetett hátrányos megkülönböztetést okoz.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">6.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen indítványban bemutatom azokat az okokat, amelyek miatt úgy vélem, hogy az osztrák kormány által indított keresetet el kell utasítani. Kifejtem különösen, hogy az állampolgárságon alapuló állítólagos hátrányos megkülönböztetésre alapozott érvek miért alapulnak a „hátrányos megkülönböztetés” fogalmának alapvetően téves értelmezésén.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">I.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Jogi háttér</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">A.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az uniós jog</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">7.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A módosított, a nehéz tehergépjárművekre egyes infrastruktúrák használatáért kivetett díjakról szóló, 1999. június 17‑i (euromatrica‑irányelvnek is hívott) 1999/62/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-3" href="#t-3">3</a>
</span>) 7. cikkének (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-19" title="page-4">
      „A 9. cikk (1a) bekezdésének sérelme nélkül, a tagállamok az e cikk (2), (3), (4) és (5) bekezdésében, valamint a 7a–7k. cikkben meghatározott feltételek szerint úthasználati díjakat és/vagy használati díjakat tarthatnak fenn, illetve vezethetnek be a transzeurópai közúthálózaton vagy annak egyes szakaszain, továbbá saját autópálya‑hálózatuk bármely más olyan szakaszán, amely nem része a transzeurópai közúthálózatnak. Ez nem sérti a tagállamok arra vonatkozó jogát, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződéssel összhangban más utakra vonatkozóan úthasználati díjat és/vagy használati díjat vessenek ki, feltéve hogy az ezen más utakon kivetett úthasználati díj és/vagy használati díj nem hozza hátrányos helyzetbe a nemzetközi forgalmat, és nem vezet a gazdasági szereplők közötti verseny torzításához.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">8.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ugyanezen irányelv 7k. cikke a következőképpen rendelkezik:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-21" title="page-4">
      „A Szerződés [helyesen: Az Európai Unió működéséről szóló szerződés] 107. és 108. cikkének sérelme nélkül, ez az irányelv nem érinti az infrastruktúra igénybevételéért úthasználati díjat vagy használati díjat szedő tagállamok azon lehetőségét, hogy ezekért a díjakért megfelelő ellentételezést nyújtsanak.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">B.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A német jog</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">9.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A nemzeti jog legrelevánsabb rendelkezései, amelyekre a továbbiakban együtt a szóban forgó nemzeti szabályozásként hivatkozom, a következők:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az infrastruktúra‑használati díjról szóló törvény</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">10.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az infrastruktúra‑használati díjat a 2017. május 18‑i törvény (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-4" href="#t-4">4</a>
</span>) 1. cikkével módosított, 2015. június 8‑i Infrastrukturabgabengesetz (az infrastruktúra‑használati díjról szóló törvény, a továbbiakban: InfrAG) (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-5" href="#t-5">5</a>
</span>) vezette be. Az InfrAG 1. §‑a díj megfizetését írja elő a Bundesfernstraßengesetz (a szövetségi főutakról szóló törvény) (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-6" href="#t-6">6</a>
</span>) 1. §‑a értelmében vett szövetségi utak használatáért.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">11.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az InfrAG 3. és 7. §‑a értelmében a belföldi járművek után éves matrica formájában kell megfizetnie az infrastruktúrahasználati díjat a jármű üzembentartójának. Az InfrAG 5. §‑ának (1) bekezdése szerint az infrastruktúra‑használati díj összegét a hatáskörrel rendelkező hatóság határozata rögzíti. A díjat megfizetettnek tekintik a jármű forgalomba helyezésekor.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">12.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A külföldön forgalomba helyezett járművek esetében az infrastruktúra‑használati díj megfizetésének kötelezettsége a jármű üzembentartóját vagy vezetőjét terheli az infrastruktúra‑használati díj alá tartozó utak használata során, és az InfrAG 5. §‑ának (4) bekezdése értelmében e kötelezettség az ilyen utak határátlépést követő első használatával jön létre. Az infrastruktúra‑használati díjat matrica formájában kell megfizetni. E tekintetben tíznapos matrica, két hónapos matrica és éves matrica közül lehet választani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">13.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A megfizetendő díj összegét az InfrAG 8. §‑ához kapcsolódó melléklet (1) bekezdése határozza meg. Ezen összeg a motor hengerűrtartalmához, a motor típusához (külső gyújtású vagy kompressziós gyújtású) és a kibocsátási osztályhoz igazodik. A tíznapos matrica ára 2,50 euró és 25 euró között mozog. A két hónapos matrica ára minimum 7 euró, maximum pedig 55 euró. Az éves matrica legmagasabb ára pedig 130 euró.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">14.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A díjköteles utak érvényes matrica nélküli vagy túl alacsony árú matricával való használata esetén a díjat utólag szedik be az InfrAG 12. §‑a alapján. Ez esetben a megfizetendő díj az éves matrica árának vagy a már megfizetett összeg és az éves matrica ára közötti különbözetnek felel meg.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">15.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az InfrAG 11. §‑a szúrópróbaszerű ellenőrzéseket ír elő az infrastruktúra‑használati díj megfizetésére vonatkozó kötelezettség teljesítésének ellenőrzésére. Az InfrAG 11. §‑ának (7) bekezdése értelmében a hatóságok az ellenőrzés helyszínén a jogsértésért felelős személyt a díj, valamint az InfrAG 14. §‑a alapján kiszabandó bírságnak és az eljárási költségeknek megfelelő összegű biztosíték megfizetésére kötelezhetik. Emellett az autóvezető számára megtilthatják, hogy folytassa útját, ha a díjat az erre vonatkozó felszólítás ellenére nem fizeti meg az ellenőrzés helyszínén, és észszerű kétségek állnak fenn azt illetően, hogy a díjat megfizeti‑e később, vagy ha nem mutatja be az ellenőrzéshez szükséges okmányokat, nem adja meg a kért tájékoztatást, vagy nem fizeti meg a megállapított biztosítékot.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">16.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az InfrAG 14. §‑a bírsággal büntetendő szabálysértésnek minősíti az infrastruktúra‑használati díj megfizetésének elmulasztását vagy hiányos megfizetését, a tájékoztatás elmulasztását és a téves tájékoztatást, valamint az ellenőrzés keretében a jármű megállítására való felszólítás figyelmen kívül hagyását.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A gépjárműadóról szóló törvény</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">17.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2015. június 8‑i Zweites Verkehrsteueränderungsgesetz‑cel (a közlekedés adóztatásának módosításáról szóló második törvény, a továbbiakban: második VerkehrStÄndG) (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-7" href="#t-7">7</a>
</span>) és a 2017. június 6‑i Gesetz zur Änderung des Zweiten Verkehrsteueränderungsgesetzcel (a közlekedés adóztatásának módosításáról szóló második törvény módosításáról szóló törvény) módosított, 2002. szeptember 26‑i Kraftfahrzeugsteuergesetz (a gépjárműadóról szóló törvény, a továbbiakban: KraftStG) (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-8" href="#t-8">8</a>
</span>) 9. §‑ának (6) bekezdése adócsökkentést biztosít, amely lényegében az infrastruktúrahasználati díj megfizetendő összegének felel meg az „Euro 6‑os” járművek üzembentartóinak esetét kivéve, akik esetében az adócsökkentés magasabb. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-9" href="#t-9">9</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">18.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A második VerkehrStÄndG 3. cikkének (2) bekezdése értelmében e rendelkezések az infrastruktúra‑használati díj InfrAG szerinti beszedésének megkezdésekor lépnek hatályba.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">II.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jogvita előzményei és a pert megelőző eljárás</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">A.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az EUMSZ 258. cikk szerinti eljárás</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">19.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2015. június 18‑án és 2015. december 10‑én kelt felszólító levelei útján az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított a Németországi Szövetségi Köztársasággal szemben. A Bizottság egyrészt a szóban forgó intézkedések együttes hatásait, másrészt a rövid időre szóló matricák árát kifogásolta. A felszólító levelek felhívták a német hatóságok figyelmét az EUMSZ 18., EUMSZ 34., EUMSZ 45. és EUMSZ 56. cikk, valamint az EUMSZ 92. cikk esetleges megsértésére. A német hatóságokkal folytatott véleménycserét és egy indokolással ellátott vélemény 2016. április 28‑i kiadását követően a Bizottság 2016. szeptember 29‑én úgy határozott, hogy az EUMSZ 258. cikk alapján a Bírósághoz fordul.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">20.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Miután azonban 2017. március 24‑én a német parlament módosította a szóban forgó nemzeti szabályozást, a Bizottság 2017. május 17‑én úgy határozott, hogy megszünteti a kötelezettségszegési eljárást.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">B.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az EUMSZ 259. cikk szerinti jelen eljárás</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">21.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2017. július 7‑én kelt levelével az Osztrák Köztársaság a Bizottság elé terjesztette az ügyet az EUMSZ 259. cikk alapján arra hivatkozva, hogy a Németországi Szövetségi Köztársaság a szóban forgó intézkedések bevezetésével megsértette az EUMSZ 18., EUMSZ 34., EUMSZ 56. és EUMSZ 92. cikket. 2017. július 14‑én kelt levelével a Bizottság visszaigazolta az Osztrák Köztársaság levelének kézhezvételét.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">22.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2017. augusztus 11‑i levelében a Németországi Szövetségi Köztársaság elutasította az Osztrák Köztársaság érveit. A 2017. augusztus 31‑én tartott meghallgatáson az Osztrák Köztársaság és a Németországi Szövetségi Köztársaság előadta érveit a Bizottságnak. A Bizottság nem adott ki indokolással ellátott véleményt az EUMSZ 259. cikk szerinti három hónapos határidőn belül.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">III.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság előtti eljárás és a kereseti kérelmek</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">23.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2017. október 12‑én benyújtott kereseti kérelmével az Osztrák Köztársaság azt kéri, hogy a Bíróság:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">állapítsa meg, hogy a Németországi Szövetségi Köztársaság – mivel infrastruktúra‑használati díjat, ezzel összefüggésben pedig adócsökkentést vezetett be – nem teljesítette az EUMSZ 18., EUMSZ 34., EUMSZ 56. és EUMSZ 92. cikkből eredő kötelezettségeit, és</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">a Németországi Szövetségi Köztársaságot kötelezze a költségek viselésére.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">24.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Németországi Szövetségi Köztársaság azt kéri, hogy a Bíróság:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">utasítsa el a keresetet, és</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">az Osztrák Köztársaságot kötelezze a költségek viselésére.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">25.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság elnöke 2018. január 15‑i és február 14‑i határozataival megengedte, hogy a Holland Királyság és a Dán Királyság az Osztrák Köztársaság, illetve a Németországi Szövetségi Köztársaság támogatása végett az eljárásba beavatkozzon.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">26.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2018. november 12‑én a Bíróság felvilágosításkérést intézett a Bizottsághoz a fenti 21. és 22. pontban említett EUMSZ 258. cikk szerinti eljárás megszüntetésének indokai tárgyában. A Bizottság a felvilágosításkérésre 2018. november 26‑án válaszolt. A Bírósághoz intézett levelében a Bizottság kifejtette, hogy a német parlament által 2017. március 24‑én elfogadott törvények módosították a szóban forgó nemzeti szabályozást a rövid időre szóló matricák árát és az adócsökkentést illetően. E változásokra, és annak szükségességére tekintettel, hogy a közös európai úthasználatidíj‑fizetési rendszer egységes európai jogi kerete létrehozásához széles körű politikai támogatást szerezzen, a Bizottság úgy vélte, hogy az eljárást le kell zárni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">27.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2018. december 11‑i tárgyaláson a dán, a német, a holland és az osztrák kormány adta elő szóbeli észrevételeit.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">IV.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Elemzés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">28.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Kereseti kérelmében az osztrák kormány négy kifogást hoz fel a szóban forgó intézkedésekkel szemben.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">29.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A következőkben ugyanabban a sorrendben vizsgálom meg e kifogásokat, mint amelyben az osztrák kormány a beadványában előadta azokat.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">A.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Első kifogás: állampolgárságon alapuló közvetett hátrányos megkülönböztetés a szóban forgó intézkedések együttes hatása révén</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felek érvei</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">30.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az osztrák kormány első kifogása az EUMSZ 18. cikk állampolgárságon alapuló közvetett hátrányos megkülönböztetés miatti állítólagos megsértésére vonatkozik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">31.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az osztrák kormány elöljáróban rámutat arra, hogy a szóban forgó intézkedéseket együttesen kell megvizsgálni és értékelni az uniós jog alapján. Álláspontja szerint mind érdemi, mind időbeli szempontból felbonthatatlan kapcsolat áll fenn az infrastruktúra‑használati díj és az adómentesség között. Az előbbi egy díjat vezet be, az utóbbi pedig gyakorlatilag mentességet vezet be e díj alól. Ezenfelül az utóbbi intézkedés hatálybalépése a második VerkehrStÄndG 3. cikkének (2) bekezdése alapján kifejezetten az előbbi intézkedés végrehajtásához kapcsolódik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">32.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kormány véleménye szerint az állítólagos hátrányos megkülönböztetés a két intézkedés együttes hatásából ered. Az infrastruktúra‑használati díjat főszabály szerint a német autópályák valamennyi használójának meg kell fizetnie. A legalább az infrastruktúra‑használati díj összegének megfelelő adócsökkentésre azonban csak a belföldi járművek üzembentartói jogosultak. Ez az osztrák kormány véleménye szerint azt jelenti, hogy a belföldi járművek üzembentartói csak elméletileg fizetik meg az infrastruktúra‑használati díjat: az e díjra fizetett összeget valójában levonják az általuk fizetendő gépjárműadóból. Ezért gyakorlatilag csak a külföldi járművek általában más tagállamok állampolgárainak minősülő üzembentartói kötelesek megfizetni az infrastruktúra‑használati díjat.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">33.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az osztrák kormány rámutat továbbá arra, hogy a szóban forgó nemzeti szabályozás célja azon ígéret beváltása, amelyet egyes német politikusok tettek a 2013‑as német szövetségi választás kampányában. Ezen intézkedés kinyilvánított célja a német infrastruktúra finanszírozásának költségeihez a külföldi gépjárművezetők általi hozzájárulás biztosítása volt anélkül, hogy a német üzembentartóknak további terhekkel kellene szembesülniük.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">34.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az Osztrák Köztársaság végül vitatja a Németországi Szövetségi Köztársaság által a közvetett hátrányos megkülönböztetés igazolására előadott okokat. Véleménye szerint ezen okok egyike sem fogadható el.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">35.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Németországi Szövetségi Köztársaság, miután elismeri, hogy a szóban forgó intézkedések uniós jogi szempontból egységes egészet alkotnak, azt állítja, hogy ezen intézkedések nem okoznak állampolgárságon alapuló hátrányos megkülönböztetést. A német autópályák külföldi használói a német közlekedési infrastruktúra finanszírozására szolgáló összegek megfizetése szempontjából ugyanis nincsenek a Németországban illetőséggel rendelkező üzembentartóknál kedvezőtlenebb helyzetben, mivel ez utóbbiakat nemcsak infrastruktúra‑használati díj, hanem gépjárműadó is terheli, habár csökkentett mértékben.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">36.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Kétségtelen, hogy az adócsökkentésre csak németországi illetőségű személyek lehetnek jogosultak, amennyiben a 83/182/EGK tanácsi irányelv (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-10" href="#t-10">10</a>
</span>) rendelkezéseivel összhangban a gépjárműadó csak belföldi járművekre alkalmazandó. A német kormány szerint az a döntés, hogy módosítani kell a gépjárműadó összegét annak érdekében, hogy a járművek üzembentartóira nehezedő pénzügyi teher összességében a korábbi szinten maradjon, és ezzel elejét vegyék az aránytalan adóztatásnak, az e tagállamot a közvetlen adók területén megillető hatáskör jogszerű gyakorlásának minősült.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">37.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A német kormány ugyanakkor úgy véli, hogy hatáskörrel kell rendelkeznie olyan infrastruktúra‑használati díj bevezetésére, amelynek bevételei a közlekedési infrastruktúra fenntartását és fejlesztését szolgálják. Véleménye szerint jogos döntés a közlekedési infrastruktúra finanszírozási rendszerét egy teljes mértékben az általános állami költségvetésből finanszírozott rendszerből az említett infrastruktúrát használók által finanszírozott rendszerré átalakítani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">38.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodlagosan, a Németországi Szövetségi Köztársaság környezetvédelmi, tehermegosztási és a közlekedési infrastruktúra finanszírozási rendszerének átalakításával kapcsolatos megfontolásokra hivatkozik az esetlegesen a szóban forgó intézkedések együttes hatásából eredő közvetett hátrányos megkülönböztetés igazolásaként.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">39.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A holland kormány lényegében egyetért az osztrák kormány által előadott érvvel, és hangsúlyozza a belföldi járművek üzembentartóinak és a külföldi járművek vezetőinek a jelen ügy szempontjából fennálló összehasonlíthatóságát. A dán kormány viszont a német kormánnyal ért egyet abban, hogy a szóban forgó intézkedések nem hátrányosan megkülönböztetők, és hangsúlyozza különösen a tagállamok arra vonatkozó hatáskörét, hogy nem harmonizált adókat és egyéb díjakat vezessenek be, módosítsanak vagy szüntessenek meg.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Értékelés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">40.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felek által előadott érvek részletes vizsgálata előtt hasznosnak vélem röviden bemutatni a hátrányos megkülönböztetés uniós jogi fogalmát.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">a)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A „hátrányos megkülönböztetés” fogalmával kapcsolatos előzetes észrevételek</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">41.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A hátrányos megkülönböztetés tilalmának elve a jogalanyok törvény előtti egyenlősége elvének kifejeződése, mely elv minden tagállam jogrendszerében létezik, és az uniós jog egyik általános elve. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-11" href="#t-11">11</a>
</span>) Röviden összefoglalva, az említett elv megköveteli, hogy az összehasonlítható helyzeteket ne kezeljék eltérően, és az eltérő helyzeteket ne kezeljék ugyanúgy. Az ilyen eltérő bánásmód csak akkor igazolható, ha objektív, az érintett személyek állampolgárságától független, a jogosan megvalósítani kívánt célkitűzéssel arányos megfontolásokon nyugszik. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-12" href="#t-12">12</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">42.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Köztudott, hogy a hátrányos megkülönböztetés lehet közvetlen vagy közvetett: közvetlen hátrányos megkülönböztetés akkor áll fenn, ha egy személlyel szemben egy azonosítható (vagy tiltott) jellemző miatt kevésbé kedvezően járnak el, mint ahogyan egy másik személlyel szemben hasonló helyzetben eljárnak, eljártak vagy eljárnának; közvetett hátrányos megkülönböztetés ellenben akkor valósul meg, ha egy látszólag semleges rendelkezés, feltétel vagy gyakorlat az említett azonosítható jellemzővel rendelkező személyeket más személyekhez képest hátrányosan érint. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-13" href="#t-13">13</a>
</span>) Más szóval, közvetlen hátrányos megkülönböztetés esetén az eltérő bánásmód kifejezetten a tiltott jellemzőhöz kötődik, míg közvetett hátrányos megkülönböztetés esetén az eltérő bánásmód egy másik jellemzőn alapul, e jellemző azonban szorosan kapcsolódik egy tiltott jellemzőhöz.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">43.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A hátrányos megkülönböztetés fennállásának megállapításához mindenekelőtt találni kell egy megfelelő összehasonlítási alapot: egy olyan személyt, aki összehasonlítható helyzetben van, és aki az azonosítható jellemző miatt kedvezőbb bánásmódban részesül. E tekintetben nem szükséges, hogy akár a hátrányos megkülönböztetés áldozata, akár – adott esetben – a kedvezőbb bánásmód kedvezményezettje „hús‑vér” emberként legyen azonosítható egy adott időpontban: elegendő, ha az állítólagosan hátrányosan megkülönböztető intézkedés miatt nyilvánvaló, hogy léteznek ilyen személyek. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-14" href="#t-14">14</a>
</span>) Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint továbbá egyrészt nem szükséges, hogy a helyzetek azonosak legyenek, hanem csak hogy összehasonlíthatóak legyenek, másrészt pedig e hasonló jelleg vizsgálatát nem átfogó és absztrakt módon, hanem az érintett ellátásra tekintettel különösen és konkrétan kell elvégezni. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-15" href="#t-15">15</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">44.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az összehasonlítási alap azonosításának e lépése tehát rendkívüli jelentőséggel bír: megfelelő összehasonlítási alap hiányában nem végezhető érdemi összehasonlítás, és ezért igazolatlan eltérő bánásmód sem állapítható meg.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">45.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezek alapján fogom megvizsgálni az Osztrák Köztársaság által felhozott első kifogás által felvetett kérdéseket.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">b)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A szóban forgó intézkedések állítólagosan hátrányosan megkülönböztető jellege</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">46.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Beadványában az osztrák kormány hangsúlyozza a két szóban forgó intézkedés együttes hatásai értékelésének fontosságát. Véleménye szerint ezen intézkedések miatt a külföldi járművek vezetői kedvezőtlenebb helyzetben vannak, mint a belföldi járművek üzembentartói.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">47.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Egyetértek az osztrák kormánnyal abban, hogy a belföldi járművek üzembentartóinak túlnyomó többsége német állampolgár, míg a külföldi járművek vezetői többnyire más tagállamok állampolgárai. Így jóllehet a szóban forgó német szabályozás nem valósít meg kifejezetten az állampolgárságon alapuló hátrányos megkülönböztetést, ha az osztrák kormány által felhozott érvek megalapozattak, az állampolgárságon alapuló közvetett hátrányos megkülönböztetés valósul meg, és ennélfogva fennáll az EUMSZ 18. cikk megsértése.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">48.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az osztrák kormány által az igazolatlan eltérő bánásmóddal kapcsolatban felhozott érvek mindazonáltal eredendően hibásak a módszertan szempontjából.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">49.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Először is, az osztrák kormány által választott összehasonlításai alap nem megfelelő. A belföldi járművek üzembentartói a német utak használóinak (és ezáltal az infrastruktúra‑használati díj megfizetésére köteles személyeknek) és német adózóknak (mivel gépjárműadót kötelesek fizetni) is minősülnek egyben. A külföldi járművek vezetői ellenben más tagállamok adózói: ők adott esetben más adókat vagy díjakat kötelesek megfizetni az illetőségük szerinti államban, de sohasem lesznek kötelesek német gépjárműadót fizetni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">50.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezért a belföldi járművek üzembentartói és a külföldi járművek vezetői összehasonlíthatók a német autópályák használatát illetően, de nem összehasonlíthatók, ha mindkét intézkedés szempontjából vizsgáljuk őket, ami azzal jár, hogy egyszerre kell őket a német autópályák használóinak és adózóknak tekinteni. Ezért hibás az osztrák kormány érvelése: egyrészt ragaszkodik ahhoz, hogy a két intézkedést együttesen kell vizsgálni, másrészt az összehasonlítási alap azonosításakor csak a két csoport német autópályák használata szempontjából fennálló összehasonlíthatóságára van tekintettel.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">51.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben az osztrák kormány a Bíróság Bizottság kontra Németország ítéletére (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-16" href="#t-16">16</a>
</span>) támaszkodik, amelyből arra következtet, hogy a két csoport összehasonlítható a jelen eljárás szempontjából.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">52.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Én mindazonáltal nem így értelmezem az említett ítéletet. Az annak alapjául szolgáló ügy tárgyát a (jelenlegi) EUMSZ 92. cikk állítólagos megsértése képezte. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-17" href="#t-17">17</a>
</span>) E rendelkezés egy „standstill” klauzula, amelynek hatálya tágabb, mint az EUMSZ 18. cikké. Az EUMSZ 92. cikk nemcsak a hátrányosan megkülönböztető intézkedéseket tiltja meg, hanem minden más olyan intézkedést is, amely érintheti a belföldi fuvarozók és a külföldi fuvarozók közötti versenytársi viszonyt. Más szóval, az említett rendelkezés alapján a tagállamok olyan előnyt sem szüntethetnek meg, amelyet jogszabályaik adott esetben a külföldi fuvarozóknak biztosítanak. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-18" href="#t-18">18</a>
</span>) Ezért a Bíróság helyesen alkalmazott tágabb perspektívát az EUMSZ 92. cikkel összefüggésben. Nem alkalmazható mindazonáltal ugyanez a megközelítés az EUMSZ 18. cikkel összefüggésben: mivel csak az állampolgárság alapján közvetlenül vagy közvetve hátrányosan megkülönböztető intézkedések tartoznak e rendelkezés hatálya alá, az állítólagosan eltérő bánásmódban részesülő két csoportnak e fogalom szigorú értelmében véve kell összehasonlíthatónak lennie.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">53.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor és a fentiektől függetlenül, mindkét intézkedés szempontjából vizsgálva a külföldi járművek vezetői nincsenek, és soha nem is lehetnek kedvezőtlenebb helyzetben, mint a belföldi járművek üzembentartói. A német autópályák használatához az előbbieknek csak az infrastruktúra‑használati díjat kell megfizetniük, és nem kötelesek az éves díjat megfizetni: rövidebb időre szóló matricát is választhatnak tényleges szükségletüktől függően. A belföldi járművek üzembentartóinak viszont mind az infrastruktúra‑használati díjat, mind a gépjárműadót meg kell fizetniük a német autópályák használatához a jog alapján. Ezenfelül a helyi autópályák tényleges használatától függetlenül a Németországban forgalomba helyezett járművek üzembentartói az éves matrica árának megfelelő összegben kötelesek megfizetni az infrastruktúra‑használati díjat.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">54.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ennélfogva a két intézkedést együtt vizsgálva – mint ahogyan ezt az osztrák kormány a Bíróságtól kéri – a külföldi autóvezetők nyilvánvalóan nem részesülnek kedvezőtlenebb bánásmódban: minden, valamely másik tagállamban forgalomba helyezett és a német autópályákon használt jármű után minden esetben alacsonyabb összeget kell megfizetni a közlekedésért a német hatóságok részére annál, mint amelyet egy azonos típusú, Németországban forgalomba helyezett jármű üzembentartójának kell fizetnie.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">55.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Igaz, hogy az adócsökkentésnek köszönhetően a belföldi járművek üzembentartói által fizetendő gépjárműadó összege alacsonyabb lesz, mint a múltban. Ugyanakkor, még ha az adócsökkentés „le is nullázná” a gépjárműadót (bár nem ez a helyzet), az összes külföldi autóvezetőnek legfeljebb akkora összeget kellene fizetnie a német autópályák használatáért, amekkorát a belföldi járművek üzembentartóinak is meg kell fizetniük. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-19" href="#t-19">19</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">56.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Aligha szükséges külön hangsúlyozni, hogy akkor sem áll fenn kedvezőtlen bánásmód, ha az intézkedéseket külön‑külön értékeljük. Először is, az infrastruktúra‑használati díj összege minden autóvezető esetében ugyanakkora. Legfeljebb a külföldi járművek vezetői részesülnek kedvezőbb bánásmódban: amint azt a fenti 53. pontban említettem, a belföldi járművek üzembentartóitól eltérően ők három különböző időtartamú – és ennélfogva különböző árú – matricát vásárolhatnak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">57.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor, ellentmondásos azzal érvelni, hogy az adócsökkentésre csak a belföldi járművek üzembentartói jogosultak. Egyértelmű, hogy nem történhet adócsökkentés adóztatás hiányában. Emellett érdemes lehet újból hangsúlyozni, hogy a külföldi járművek vezetői értelemszerűen nem tartoznak a németországi gépjárműadó hatálya alá. A külföldi járműveket terhelheti hasonló adó a forgalomba helyezésük szerinti tagállamban, és a fizetendő összeg nagyobb vagy kisebb is lehet a hasonló belföldi járművek üzembentartói által fizetettnél. Mindazonáltal ez azon körülmény szükségszerű következménye, hogy a gépjárműadók nincsenek harmonizálva uniós szinten.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">58.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Következésképpen az osztrák kormány nem tudta alátámasztani érveit a hátrányos megkülönböztetés két alapvető elemével kapcsolatban: egyrészt a személyek általa összehasonlított két csoportja nincs összehasonlítható helyzetben az osztrák kormány által kifogásolt intézkedések szempontjából. Másrészt az osztrák kormány nem tudott felmutatni a szóban forgó intézkedések által a külföldi járművek vezetőinek okozott kedvezőtlenebb bánásmódot.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">c)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Kiegészítő észrevételek</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">59.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az osztrák kormány által felhozott érvek hibás jellege még egyértelműbbé válik azon jogkövetkezményekre tekintettel, amelyek abból erednének, ha megállapítanánk, hogy a szóban forgó intézkedések állampolgárságon alapuló közvetett hátrányos megkülönböztetést valósítanak meg. Különösen hogyan kellene a Németországi Szövetségi Köztársaságnak helyreállítania az EUMSZ 18. cikkel való összhangot?</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">60.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Először is, az osztrák kormány nem hivatkozott arra, hogy a német hatóságok kötelesek lennének eltörölni az infrastruktúra‑használati díjat, hogy a német autópályák belföldi és külföldi használói egyaránt továbbra is díjmentesen használhassák azokat. Ez ugyanis elég különös érv lett volna: az EUMSZ 18. cikk nem értelmezhető úgy, hogy az megtiltja a tagállamoknak, hogy olyan rendszert vezessenek be vagy tartsanak fenn, amely (állampolgárságuktól vagy lakóhelyüktől függetlenül) az összes autópálya‑használótól megköveteli, hogy a használat időtartamán alapuló díjat vagy az útvonal hosszán alapuló úthasználati díjat fizessen. Számos tagállam rendelkezik ilyen rendszerrel mind a haszongépjárművek, mind a személygépkocsik tekintetében, többek között olyan szomszédos országok is, mint Franciaország, Lengyelország és – ironikusan – maga Ausztria is.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">61.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Nem látok olyan elfogadható jogi érvet, amely alátámasztaná azt az álláspontot, hogy azok a tagállamok, amelyek – ez idáig – úgy döntöttek, hogy minden autóvezető számára díjmentesen teszik lehetővé autópályáik használatát, örök időkre eredeti döntésük „csapdájában ragadtak”, és ezért nem vezethetnek be olyan díjrendszert, amelyhez hasonlóval más tagállamok már sok éve rendelkeznek. Ez az EUMSZ 18. cikk észszerűtlen (és alkalmasint egyenesen visszás) értelmezése lenne: a külföldi állampolgárok hátrányos megkülönböztetésének elkerülése helyett az gyakorlatilag a saját állampolgárok fordított hátrányos megkülönböztetéséhez vezetne. A jelen ügyben ugyanis ez azt jelentené, hogy a német adózóknak továbbra is egyedül kell finanszírozniuk az autópálya‑hálózatot.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">62.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Egyértelműnek tűnik számomra, hogy a tagállamok hatóságai főszabály szerint szabadon dönthetnek arról, hogy díjmentes vagy használatidíj‑köteles legyen‑e bizonyos infrastruktúrák használata. Ez alapvetően szakpolitikai döntés, és azt mint ilyet a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező tagállami hatóságnak kell meghoznia. Ez az oka annak, hogy az Európai Unióban miért fordulnak elő olyan infrastruktúrák, amelyek bizonyos mértékben hasonlóak vagy egyenértékűek, de amelyek egyes esetekben használati díj alá tartoznak, más esetekben pedig nem. Az autópályákon kívül a közlekedéssel kapcsolatos egyéb infrastruktúrák (mint például a közúti hidak és alagutak (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-20" href="#t-20">20</a>
</span>)) is számos példával szolgálnak e két egymás mellett létező megközelítésre. Sőt értelemszerűen ugyanez a logika érvényesül bármely más olyan köztulajdonban lévő infrastruktúra esetében is, amely az emberek által látogatható vagy egyéb – például kulturális, turisztikai vagy vallási – célokra használható. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-21" href="#t-21">21</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">63.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A tárgykört szabályozó különös uniós szabályok hiányában, és feltéve, hogy nem sérül az uniós jog valamely elve vagy rendelkezése, az Európai Unió nem vizsgálhatja felül a nemzeti hatóságok azzal kapcsolatos döntését, hogy valamely nemzeti infrastruktúrát az adózóknak vagy a tényleges használóknak kell‑e finanszírozniuk. Az uniós szabályok nem biztosítják az uniós polgárok számára, hogy mozgásszabadságaik gyakorlása során egy gazdasági tevékenységnek a fogadó tagállamban való végzése semleges lesz az adóztatás vagy egyéb díjak alkalmazása vonatkozásában. Ebből következik, hogy elvileg nem ellentétes az EUMSZ 18. cikkel az esetleges hátrány ahhoz a helyzethez képest, amelyben a polgár a gazdasági tevékenységet végezte a származása szerinti tagállamban, feltéve hogy az érintett szabályozás nem hozza a polgárt hátrányosabb helyzetbe azon polgárokhoz képest, akik a fogadó tagállamban rendelkeznek illetőséggel. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-22" href="#t-22">22</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">64.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az sem érthető meg egykönnyen, hogy a német hatóságok miért lennének kötelesek eltörölni az adócsökkentést annak biztosítása érdekében, hogy a belföldi járművek üzembentartói továbbra is a korábbi (és magasabb) mértékű adót fizessék. A gépjárműadó lényegében vagyonadó. Az tehát közvetlen adó, amelynek szabályozása főszabály szerint a tagállamok hatáskörébe tartozik. Csupán néhány uniós jogi rendelkezés érinti ezt az adófajtát, amint azt a 83/182 irányelv rendkívül szűk hatálya is mutatja. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-23" href="#t-23">23</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">65.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Nem egyértelmű számomra, hogy az EUMSZ 18. cikk miért akadályozná meg a német hatóságokat abban, hogy a gépjárműadót olyan mértékben határozzák meg, amely szerintük a legmegfelelőbb az adott időpontban az országukban uralkodó körülményekre tekintettel. Amint azt az osztrák kormány elismerte a tárgyaláson, a német hatóságok anélkül jogosultak az említett adót teljes egészében eltörölni, ha ezt vélik megfelelőnek, hogy ez hátrányos megkülönböztetést okozna. Mindazonáltal nem azt jelenti‑e mindez, hogy e hatóságok még inkább jogosultak egyszerűen csökkenteni a gépjárműadó mértékét, ha úgy vélik, hogy aránytalan az egyes jogalanyokat sújtó teljes adóteher?</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">66.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az osztrák kormány a tárgyaláson kijelentette, hogy nem vitatja, hogy az infrastruktúra‑használati díj bevezetése a gépjárműadó csökkentésével „ellentételezhető”. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-24" href="#t-24">24</a>
</span>) Mindazonáltal amikor a Bíróság megkérte arra, hogy tegye egyértelművé, hogy véleménye szerint milyen típusú adócsökkentések fogadhatók el, az osztrák kormánynak nehezére esett egyértelmű választ adni: némi habozás után kijelentette, hogy valamely adó minden adózó számára egyforma (százalékos vagy meghatározott összegű) csökkentése főszabály szerint jogszerű.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">67.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A tárgyaláson az osztrák kormány valójában egészen annak beismeréséig ment, hogy abban az esetben, ha a német hatóságok máskor és annak kifejezetten az infrastruktúra‑használati díj bevezetéséhez kötése nélkül vezették volna be a jelen ügyben szóban forgóhoz hasonló adócsökkentést, akkor nem merült volna fel a hátrányos megkülönböztetés kérdése. Ezenfelül az osztrák kormány kijelentette, hogy nem került volna sor hátrányos megkülönböztetésre, ha a német hatóságok a gépjárművek használatához nem kapcsolódó, másik adót csökkentettek volna, ha ezt koherens módon hajtják végre.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">68.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ennek tükrében mindazonáltal nem látok érdemi különbséget jogi szempontból a szóban forgó adómentesség és az osztrák kormány által elfogadhatónak tekintett adómentességek között. Emellett közgazdasági szempontból mindezen intézkedések nagyjából azonos eredménnyel járnának. A belföldi járművek egyes üzembentartói többet fizetnének, mint a jelenlegi intézkedés alapján, mások meg kevesebbet. Mindazonáltal mi sem változna a külföldi járművek vezetői vagy – ami azt illeti – a Németországi Szövetségi Köztársaság költségvetése számára.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">69.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben a német kormány rendkívül határozottan kijelentette, hogy elfogadható szinten kívánja tartani a belföldi járművek üzembentartói által fizetendő hozzájárulás teljes összegét. Egyet kell értenem ezzel az érveléssel: az EUMSZ 18. cikk nem értelmezhető úgy, hogy megkívánná a német hatóságoktól, hogy potenciálisan aránytalan adót vessenek ki a belföldi járművek üzembentartóira csupán azért, mert meg kívánják változtatni a belföldi autópályák finanszírozásának rendszerét.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">70.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezzel összefüggésben nem bír jelentőséggel, hogy egyes német politikusok nyilvánosan kijelentették egy választási kampányban, hogy díjat kívánnak kivetni a német autópályákon közlekedő külföldiekre. E kijelentések kétségtelenül annak megnyilvánulásai, hogy – egy híres idézetet parafrazálva – az utóbbi években kísértet járja be Európát – a populizmus és szuverenizmus kísértete. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-25" href="#t-25">25</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">71.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság által a szóban forgókhoz hasonló nemzeti intézkedések tekintetében elvégzendő jogi elemzés nem alapulhat politikusok kijelentésein. A nemzeti törvényhozás vagy kormány egyes tagjainak (valós vagy állítólagos) szándéka nem bírhat jelentőséggel ezzel összefüggésben. Egyrészt nem kell az intézkedés megalkotójának hátrányosan megkülönböztető szándékát bizonyítani ahhoz, hogy ezen intézkedésről meg lehessen állapítani, hogy az sérti a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvét. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-26" href="#t-26">26</a>
</span>) Másrészt az állami tisztviselőknek az uniós jog megsértését beismerő vagy sejtető kijelentései nem elegendőek a kötelezettségszegés megállapításához: (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-27" href="#t-27">27</a>
</span>) puszta nyilatkozatok nem tehetik alkalmazhatóvá az uniós jogot olyan helyzetekre, amelyekre az objektíven nem alkalmazható. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-28" href="#t-28">28</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">72.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Nem hangsúlyozható eléggé, hogy a nemzeti intézkedés uniós Szerződésekkel való összeegyeztethetőségének kötelezettségszegési eljárások keretében történő vizsgálata objektív jellegű. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-29" href="#t-29">29</a>
</span>) Ez a hátrányos megkülönböztetés tilalma elvének állítólagos megsértése tekintetében is így van: az elemzés középpontjában a jogsértő cselekménye által előidézett hatásoknak kell állniuk, nem pedig a jogsértő szubjektív szándékának. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-30" href="#t-30">30</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">73.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az osztrák kormány e kérdésekkel kapcsolatos érvei következésképpen nem meggyőzőek. Egyszerűbben megfogalmazva, a német hatóságok teljes mértékben jogosultak voltak arra az álláspontra helyezkedni, hogy egyrészt az autópálya‑hálózat eddig főleg a német adózók által viselt költségét (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-31" href="#t-31">31</a>
</span>) egyenlően kell megosztani az összes használó között, ideértve a külföldi járművek vezetőit is. Másrészt a belföldi járművek üzembentartóit aránytalan mértékű adófizetési kötelezettség terhelte volna, ha mind az infrastruktúra‑használati díjat, mind a gépjárműadót meg kellett volna fizetniük.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">74.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fentiek tükrében és anélkül, hogy meg kellene vizsgálni a Németországi Szövetségi Köztársaság által hivatkozott lehetséges igazoló okokat, azt javaslom, hogy a Bíróság utasítsa el az Osztrák Köztársaság első kifogását.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">B.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Második kifogás: állampolgárságon alapuló közvetett hátrányos megkülönböztetés az infrastruktúra‑használati díj kialakítása révén</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felek érvei</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">75.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Második kifogásával az Osztrák Köztársaság azt állítja, hogy hátrányosan megkülönböztető az infrastruktúra‑használati díj ellenőrzési és végrehajtási intézkedésekkel kapcsolatos kialakításának módja.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">76.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben az osztrák kormány rámutat arra, hogy a szóban forgó nemzeti szabályok sok tekintetben különbséget tesznek a belföldi járművek és a külföldön forgalomba helyezett járművek között. Különösen az InfrAG 11., 12. és 14. §‑ában szabályozott különleges beavatkozási jogkörök (a szúrópróbaszerű ellenőrzések, biztosíték megfizettetése, a továbbutazás megtiltása) és az infrastruktúra‑használati díj éves matrica árának vagy a már megfizetett összeg és az éves matrica ára közötti különbözetnek megfelelő összegben történő utólagos beszedése kizárólag vagy többnyire külföldön forgalomba helyezett járműveket érint. Emellett az osztrák kormány véleménye szerint annak kilátásba helyezése, hogy az InfrAG 14. §‑a alapján bírságot szabnak ki, túlnyomórészt szintén csak a külföldi autóvezetőket célozza. E kérdéssel kapcsolatos érveinek alátámasztása érdekében az osztrák kormány kifejezetten a Bíróság Bizottság kontra Olaszország ítéletére (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-32" href="#t-32">32</a>
</span>) hivatkozik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">77.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Németországi Szövetségi Köztársaság először is arra mutat rá, hogy az InfrAG 11., 12. és 14. §‑ában foglalt, az infrastruktúra‑használati díj megfizetésének kikényszerítésével és ellenőrzésével kapcsolatos szabályok többsége megkülönböztetés nélkül alkalmazandó valamennyi autóvezetőre. Csak a biztosíték InfrAG 11. §‑ának (7) bekezdése szerinti megfizettetése vonatkozik kizárólag a külföldi járművek vezetőire. A német kormány véleménye szerint azonban ezen intézkedés igazolt, mivel a matricáért és az esetleges bírságként fizetendő összegek beszedését nehezebb külföldön végrehajtani. A német kormány mindenesetre hangsúlyozza, hogy az InfrAG 11. §‑ának (7) bekezdése lehetővé teszi, de nem követeli meg, hogy a hatóságok biztosítékot kérjenek. A német kormány végül úgy véli, hogy az infrastruktúra‑használati díj éves matrica árának vagy a már megfizetett összeg és az éves matrica ára közötti különbözetnek megfelelő összegben történő utólagos beszedése nem okoz hátrányos megkülönböztetést annyiban, amennyiben a belföldi járművek üzembentartói minden esetben az éves matricáért fizetnek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Értékelés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">78.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Elöljáróban emlékeztetni szeretnék arra, hogy a kötelezettségszegési eljárásban a felperes feladata az állítólagos kötelezettségszegés fennállásának bizonyítása azzal, hogy bemutatja az e kötelezettségszegés fennállásának vizsgálatához szükséges bizonyítékokat a Bíróság előtt. A felperes ennek során nem támaszkodhat semmiféle vélelemre. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-33" href="#t-33">33</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">79.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezen elv tükrében és a következőkben ismertetett okokból úgy vélem, hogy az Osztrák Köztársaság nem tett eleget az őt annak bizonyításával kapcsolatban terhelő bizonyítási kötelezettségnek, hogy az infrastruktúra‑használati díj kialakítása állampolgárságon alapuló közvetett hátrányos megkülönböztetést okoz az ellenőrzési és végrehajtási intézkedésekre tekintettel. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-34" href="#t-34">34</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">a)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ellenőrzések, a továbbutazás megtiltása és szabálysértési szankció</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">80.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Először is nem látok olyan információt az ügyiratban, amely megkérdőjelezhetné azt a tényt, hogy – amint azt a német kormány állítja – a szúrópróbaszerű helyszíni ellenőrzések, valamint a továbbutazás megtiltása és az infrastruktúra‑használati díj megfizetésére vonatkozó kötelezettség megsértése esetén kiszabható szabálysértési szankció megkülönböztetés nélkül alkalmazandó a német autópálya‑hálózaton közlekedő minden járműre. Az InfrAG vonatkozó rendelkezéseinek megszövegezése semleges e tekintetben, és az osztrák kormány által megfogalmazott állításokat más sem támasztja alá a törvény szövegében.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">81.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A német kormány kifejtette továbbá, hogy az ellenőrzési és végrehajtási intézkedések többsége (ideértve a szankciókat is) nagyon is alkalmazható lehet a belföldi járművek üzembentartóira is. Az a körülmény, hogy ez utóbbi járművek esetében az infrastruktúra‑használati díjat előre kell megfizetni, nem zárja ki eleve az esetleges jogsértéseket. Az InfrAG 2. §‑a például kivételeket ír elő az infrastruktúra‑használati díj megfizetésének kötelezettsége alól. Az ellenőrzések ennélfogva annak biztosítására is kiterjednek, hogy a belföldi járművek üzembentartói ne vegyék igénybe tévesen vagy visszaélésszerűen e kivételeket: jogsértés esetén a továbbutazás is megtiltható és szabálysértési szankció is kiszabható esetükben.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">82.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az osztrák kormány nem vitatta ezen állításokat. Emellett, mivel a német autópályákat használó járművek többségét Németországban helyezték forgalomba, kétlem, hogy a Bíróság egykönnyen elfogadná az osztrák kormány azon feltételezését, hogy jóllehet semlegesen vannak megszövegezve, az ellenőrzésekre és szankciókra vonatkozó rendelkezések gyakorlatilag főként a külföldi járművek vezetőit célozzák. Az osztrák kormány nem terjesztett elő az e kérdéssel kapcsolatos állításait alátámasztó bizonyítékokat (például közigazgatási hatóságok határozatait vagy belső útmutatásait, tanulmányokat vagy statisztikai adatokat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">83.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mindenesetre még ha igaz is lenne, hogy az infrastruktúra‑használati díj kialakítására tekintettel az ellenőrzési és végrehajtási intézkedések aránylag nagyobb mértékben érintik a külföldi, mint a belföldi autóvezetőket, ez önmagában nem szükségszerűen utal állampolgárságon alapuló hátrányos megkülönböztetésre. Ez pusztán azon körülmény szükségszerű következménye, hogy a belföldi járművek valamennyi üzembentartójának előre kell megfizetnie a díjat, míg a külföldi járművek vezetői csak a német autópálya‑hálózatba lépve kötelesek megfizetni azt.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">84.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az osztrák kormány által az e kérdéssel kapcsolatban felhozott érvek mögötti logika is nehezen követhető. Csaknem úgy tűnik, mintha az osztrák kormány azt sugallná, hogy mivel a szóban forgó nemzeti szabályozást kétségtelenül nehezebben sérthetik meg a belföldi járművek üzembentartói, mint a külföldi járművek vezetői, a német hatóságoknak mellőzniük kellene az utóbbiak esetében a szúrópróbaszerű ellenőrzéseket vagy végrehajtási intézkedések alkalmazását. Ezen érv tarthatatlan lenne.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">85.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az osztrák kormány arra sem hivatkozott például, hogy a szóban forgó nemzeti szabályozásban előírt végrehajtási intézkedések nem arányosak, és ezért visszatarthatják más tagállamok állampolgárait a szabad mozgáshoz való joguk gyakorlásától. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-35" href="#t-35">35</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">86.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az osztrák kormány az infrastruktúrahasználati díj megfizetésére vonatkozó kötelezettség megsértésének esetére előírt lehetséges szabálysértési szankciók összegét sem közölte. Ezért úgy tűnik számomra, hogy mindenesetre nem állnak a Bíróság rendelkezésére az ahhoz szükséges információk, hogy teljes körű arányossági vizsgálatot végezzen e kérdésben.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">b)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az éves matrica árának megfelelő összeg utólagos beszedése</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">87.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az osztrák kormány mindazonáltal azzal érvelt, hogy az éves matrica megvásárlásához szükséges összeg utólagos beszedése aránytalan, mivel az InfrAG 14. §‑a szabálysértési szankciót ír elő.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">88.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ez az érvelés nem győzött meg.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">89.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E két intézkedés először is eltérő jellegű, és főszabály szerint az a körülmény, hogy azokat együtt alkalmazzák, önmagában nem teszi aránytalanná a szankciót. Az a kötelezettség, hogy meg kell fizetni a matricát, nem szankciónak, hanem pusztán a meg nem fizetett díj beszedésének minősül. A szabálysértési szankció pedig az a büntetés, amelyet a hatóságok jogszerűen kiszabhatnak az autóvezető által elkövetett jogsértésért. Nyilvánvalónak tűnik számomra, hogy jogsértés esetén a német hatóságok a megfizetendő összeget is beszedhetik, és szankciót is kiszabhatnak. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-36" href="#t-36">36</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">90.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Valóban nem zárható ki, hogy abban az esetben, ha a szabálysértési szankció különösen súlyos, a két intézkedés együttes hatása – a jogsértés ellenére – elviselhetetlen pénzügyi terhet jelenthet az autóvezető számára. Amint azt azonban a fenti 86. pontban említettem, az osztrák kormány nem szolgáltatott információt a szabálysértési szankció összegéről.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">91.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor, az a körülmény, hogy a szabálysértőnek meg kell vásárolnia az éves matricát, nem tűnik számomra sem hátrányosan megkülönböztetőnek, sem aránytalannak. A belföldi járművek üzembentartóinak egyrészt minden esetben az éves matrica árának megfelelő összeget kell megfizetniük. A külföldi járművek vezetői ezért nem részesülnek kedvezőtlenebb bánásmódban. Az infrastruktúra‑használati díj megfizetésének kötelezettségét nem teljesítő külföldi autóvezető legfeljebb elveszíti a külföldi járművek vezetőit (és csak őket) rendes körülmények között megillető előnyt: annak lehetőségét, hogy rövidebb időre szóló matricát vásároljanak alacsonyabb áron. Véleményem szerint másrészt az intézkedés nem aránytalan. Az ellenőrzések véletlenszerűsége miatt a matricavásárlási kötelezettség megsértését feltáró hatóságoknak általában nem áll módjukban megállapítani, hogy a szabálysértő mennyi ideig használta jogellenesen az autópálya‑hálózatot. Indokoltnak vélem tehát, hogy az autóvezetőnek a lehető legnagyobb összeget kell megfizetnie a vezetett járművel összefüggésben. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-37" href="#t-37">37</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">c)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Biztosítéknyújtás</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">92.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Végül azt a kötelezettséget illetően, hogy a szabálysértőnek biztosítékot kell nyújtania, meg kell jegyezni, hogy ezen intézkedés első látásra kétségtelenül hátrányosan megkülönböztetőnek tűnhet, mivel az InfrAG 11. §‑ának (7) bekezdése csak a külföldi járművek vezetőire alkalmazandó.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">93.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az említett rendelkezésben előírt eltérő bánásmód azonban véleményem szerint nem ellentétes az EUMSZ 18. cikkben rögzített elvvel. A Bíróság ítélkezési gyakorlata – ideértve az osztrák kormány által hivatkozott határozatokat is – ugyanis nem támasztja alá az osztrák kormány által e kérdéssel kapcsolatban felhozott érveket.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">94.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Bizottság kontra Olaszország ítéletében a Bíróság megállapította, hogy a külföldi autóvezetők által elkövetett jogsértések esetében a tagállamok számára nem eleve tiltott eltérő bánásmódban részesíteni e vezetőket, feltéve, hogy e bánásmódot objektív körülmények igazolják, és az arányos az általa elérni kívánt céllal. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-38" href="#t-38">38</a>
</span>) Ezen elv fényében a Bíróság megállapította, hogy a bírósági határozatok végrehajtását a kihirdetésük helye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban biztosító egyezmények hiánya objektíven igazolja a belföldi és külföldi illetőségű szabálysértők közötti eltérő bánásmódot. Az utóbbiakra egy bizonyos pénzösszeg biztosíték útján történő megfizetését illetően kirótt kötelezettséget a Bíróság alkalmasnak tekintette annak megakadályozására, hogy a külföldi illetőségű szabálysértők elkerüljék a hatékony büntetést pusztán annak kijelentésével, hogy nem járulnak hozzá a bírság azonnali behajtásához. A Bíróság megállapította azonban, hogy a biztosíték összege nem volt arányos, mivel az az azonnali fizetés esetére előírt szankció kétszeresének felelt meg. Ezen összeg arra ösztönözte a külföldi autóvezetőket, hogy lemondjanak a jogszabály által egy olyan időtartamra biztosított jogukról, amely alatt eldönthetik, hogy fizetnek‑e, vagy vitatják az állítólagos jogsértést a közigazgatási hatóságok előtt. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-39" href="#t-39">39</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">95.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Hangsúlyozom, hogy az említett ítélet összhangban áll a Bíróság számos más határozatával. Bizottság kontra Spanyolország ítéletében (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-40" href="#t-40">40</a>
</span>) például a Bíróság megállapította, hogy az olyan rendelkezés, amely biztosíték nyújtását írja elő a külföldi társaságok számára ahhoz, hogy Spanyolországban bizonyos gazdasági tevékenységet végezhessenek, nem egyeztethető össze a Szerződés szabad mozgásra vonatkozó szabályaival. A Bíróság e szabályt aránytalannak tekintette azért, mert az nem vette figyelembe a szóban forgó társaságok által a származási országban esetleg letett biztosítékot. Az ítélet azonban azt sugallta, hogy a követelések határokon átnyúló behajtásának és a külföldi ítéletek végrehajtására vonatkozó módszerek Európai Unión belüli fejlődésének jelenlegi állapotában egy kevésbé szigorú intézkedés összeegyeztethető lehetett volna az uniós joggal. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-41" href="#t-41">41</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">96.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A közelmúltban a Čepelnik ítéletben (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-42" href="#t-42">42</a>
</span>) a Bíróság nem önmagában nyilvánított az EUMSZ 56. cikkel összeegyeztethetetlennek egy olyan nemzeti szabályt, amely biztosíték nyújtását írta elő a nemzeti munkajogi szabályok külföldi szolgáltató általi megsértésének gyanúja esetén, hanem csak annak meghatározott jellemzői miatt. Annak ellenére, hogy a biztosítékot a szolgáltatások megrendelőjének kellett letennie, a biztosíték tényleges összege – adott esetben jelentősen – meghaladhatta azon összeget, amelyet a megrendelőnek rendszerint a szolgáltatónak kellene fizetnie. Az intézkedést emellett automatikusan és feltétel nélkül kellett alkalmazni az egyes szolgáltatók egyéni körülményeitől függetlenül, annak ellenére, hogy nyilvánvaló, hogy nem minden külföldi székhelyű szolgáltató van ugyanolyan helyzetben. Ezenfelül az a szankció, amelynek megfizetését a szóban forgó biztosíték volt hivatott biztosítani, különösen súlyos volt a kis súlyú jogsértések esetében is. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-43" href="#t-43">43</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">97.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezen ítélkezési gyakorlatra tekintettel úgy vélem, hogy a biztosítéknyújtás megkövetelésének az InfrAG 11. §‑ának (7) bekezdésében szabályozott lehetősége önmagában nem összeegyeztethetetlen az uniós joggal. Igaz ugyan, hogy a Németországi Szövetségi Köztársaság és az Osztrák Köztársaság között fennáll egy kétoldalú megállapodás az igazságügyi és közigazgatási együttműködésről. Amint arra azonban a német kormány rámutatott, a Németországi Szövetségi Köztársaság nem kötött hasonló megállapodásokat az Európai Unió minden egyes tagállamával.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">98.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ahhoz azonban, hogy egy ilyen intézkedés összhangban álljon az arányosság elvével, és így összeegyeztethető legyen az EUMSZ 18. cikkel, véleményem szerint két feltételnek kell teljesülnie.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">99.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Egyrészt a biztosítéknyújtás követelménye nem lehet automatikusan alkalmazandó minden egyes szabálysértő esetében, hanem csak azon esetekben, amelyekben objektíve indokolt feltételezni, hogy a matrica ára és a szankció összege azonnali megfizetésének elmaradása esetén a hatóság számára lehetetlen vagy rendkívül nehéz lesz ezen összegeket a jövőben beszedni. A Bíróság ugyanis következetesen elismerte, hogy a külföldön forgalomba helyezett járművek felhasználásával elkövetett jogsértések szankcionálása összetettebb és költségesebb eljárásokat foglalhat magában, és az igazolja ezért az eltérő bánásmódot előíró szabályozást. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-44" href="#t-44">44</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">100.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A hatóság mindazonáltal nem vélelmezheti minden olyan külföldi autóvezető rosszhiszeműségét, aki alkalmasint nem képes a megfizetendő összeget a helyszínen megfizetni. Nem feltételezhető, hogy valamennyi, jogsértést elkövető külföldi járművezető megpróbálja kihasználni a végrehajtási intézkedések határokon átnyúló végrehajtásából eredő adminisztratív nehézségek kínálta előnyöket annak érdekében, hogy elkerülje a felelősségre vonást. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-45" href="#t-45">45</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">101.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezenfelül a bírságok és egyéb közigazgatási határozatok határokon átnyúló végrehajtása az utóbbi években sokkal könnyebbé és egyszerűbbé vált a tagállami hatóságok számára a többek között a 2005/214/IB tanácsi kerethatározathoz (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-46" href="#t-46">46</a>
</span>) és az (EU) 2015/413 irányelvhez (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-47" href="#t-47">47</a>
</span>) hasonló uniós eszközök elfogadásának köszönhetően. Emellett – amint arra az osztrák kormány rámutat – bizonyos esetekben a Németországi Szövetségi Köztársaság által kötötthöz hasonló kétoldalú együttműködési megállapodások rendelkezései is alkalmazhatók lehetnek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">102.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ennek megfelelően a tagállami hatóságok nem vélhetik úgy, hogy mindenképpen határokon átnyúló végrehajtási intézkedésekre lesz szükség, sem pedig azt, hogy ezen intézkedések – ha szükségesek – minden esetben elviselhetetlen adminisztratív vagy pénzügyi teherrel járnak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">103.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E kérdéssel kapcsolatban a német kormány hangsúlyozza, hogy az InfrAG 11. §‑a (7) bekezdésének szövege egyértelmű abban, hogy ha jogsértést tárnak fel, és a szabálysértő nem fizeti meg azonnal a megfizetendő összeget, kérhető biztosíték nyújtása, de nem kötelező elrendelni azt. Ezzel összefüggésben a német kormány rámutat arra, hogy az e rendelkezés alkalmazására hatáskörrel rendelkező hatóságok nyilvánvalóan kötelesek az uniós jog figyelembevételével értelmezni azt a Szerződésben foglalt szabályok esetleges megsértésének elkerülése érdekében.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">104.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a Bíróságnak a nemzeti törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések hatályát gyakorlati alkalmazásuknak megfelelően, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-48" href="#t-48">48</a>
</span>) a nemzeti bíróságok által történő értelmezésük figyelembevételével kell megállapítania. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-49" href="#t-49">49</a>
</span>) A felperes által a Bíróság elé terjesztett anyagokban semmi sem utal arra, hogy a Németországi Szövetségi Köztársaság közigazgatási és igazságügyi hatóságai ne a vonatkozó uniós szabályok figyelembevételével értelmeznék és alkalmaznák az InfrAG 11. §‑ának (7) bekezdését az uniós joggal való összhang biztosítása érdekében. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-50" href="#t-50">50</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">105.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Véleményem szerint másrészt a biztosíték összege nem lehet akkora, hogy az ne álljon észszerű arányban az elkövetett jogsértéssel, vagy hogy adott esetben visszatartsa a külföldi járművek vezetőit szabad mozgáshoz való joguk németországi gyakorlásától. Ezzel összefüggésben megjegyzem, hogy a biztosíték összege az esetlegesen megfizetendő összegekre (a matrica árára és az adott esetben kiszabott bírságra), valamint a közigazgatási eljárás költségeire korlátozódik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">106.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezzel kapcsolatban az ügyirat nem tartalmazza a bírság és az eljárási költségek valószínű összegét. Konkrét adatok hiányában a Bíróság nem feltételezheti pusztán, hogy a teljes összeg szükségszerűen aránytalan lesz, amint ezt az osztrák kormány sejteti.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">107.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Véleményem szerint következésképpen a második kifogást is el kell utasítani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">C.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Harmadik kifogás: az EUMSZ 34. és EUMSZ 56. cikk megsértése</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felek érvei</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">108.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az Osztrák Köztársaság azt állítja, hogy a vitatott intézkedések korlátozzák az áruk szabad mozgását és a szolgáltatásnyújtás szabadságát, amennyiben ezen intézkedések hatással lehetnek a 3,5 t össztömeg alatti járművekkel végzett határokon átnyúló áruszállításra, valamint a külföldi illetőségű személyek által nyújtott szolgáltatásokra, vagy akár a külföldi illetőségű személyek részére nyújtott szolgáltatásokra is. Az osztrák kormány állítása szerint továbbá e korlátozások nem igazolhatók.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">109.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Németországi Szövetségi Köztársaság egyrészt azzal érvel, hogy az infrastruktúra‑használati díj nem minősül az EUMSZ 34. cikk szerinti mennyiségi korlátozással azonos hatású intézkedésnek. Ennek alátámasztása érdekében különösen a Keck és Mithouard ítéletre (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-51" href="#t-51">51</a>
</span>) hivatkozik. Emellett az adócsökkentés – a német kormány véleménye szerint – nem rendelkezik határokon átnyúló vonatkozással, mivel csak a Németországi Szövetségi Köztársaság állampolgárait érinti. A német kormány másrészt vitatja, hogy az infrastruktúra‑használati díj sértené a szolgáltatásnyújtás szabadságát. Ezzel összefüggésben a Mobistar és Belgacom Mobile ítéletre (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-52" href="#t-52">52</a>
</span>) hivatkozik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Értékelés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">110.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az osztrák kormány által előadott érvek lényegében kizárólag az infrastruktúra‑használati díjhoz kapcsolódnak. Semmiképpen sem nyilvánvaló ugyanis, hogy milyen határokon átnyúló hatásokkal járhatna az adócsökkentés. Ez utóbbi intézkedés csupán a belföldi járművek üzembentartói által fizetendő adót csökkenti. Ilyen adót mindazonáltal nem vetnek vagy vethetnek ki más tagállamokban forgalomba helyezett járművek üzembentartóira, és azt sem állítja senki, hogy a gépjárműadó gyakorlatilag hátrányosan megkülönböztető, és ezért ellentétes az EUMSZ 110. cikkel. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-53" href="#t-53">53</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">111.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ennek megfelelően elemzésem a jelen összefüggésben főként arra összpontosít, hogy az infrastruktúra‑használati díj sérti‑e az EUMSZ 34. és EUMSZ 56. cikket.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">112.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az elemzést megelőzően azonban egy előzetes észrevételt kell tenni. Gyakran elhangzik érvként, hogy abban az esetben, ha valamely nemzeti intézkedés első látásra alkalmas lehet arra, hogy hatást gyakoroljon két vagy több belső piaci szabadságra, a Bíróság csak az elsődlegesen érintett szabadság szempontjából vizsgálhatja meg a szóban forgó intézkedés összeegyeztethetőségét, nem foglalva állást a csupán másodlagosnak tűnő egyéb szabadság(ok) összeegyeztethetőségét illetően. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-54" href="#t-54">54</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">113.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Véleményem szerint ez a megközelítés – amelyet elsősorban pergazdaságossági okok igazolnak – helyénvaló lehet az előzetes döntéshozatali eljárásokban. Kétkedőbb vagyok azonban azt illetően, hogy e megközelítést kellene‑e követni az olyan közvetlen keresetek esetében is, amelyek alapján a Bíróságnak főszabály szerint a felperes által felhozott minden egyes kifogásra választ kell adnia. Úgy tűnik számomra, hogy különösen a kötelezettségszegési eljárásokban csak akkor hagyható figyelmen kívül valamely kifogás, ha az állítólagos jogsértés a Bíróság által már megállapított jogsértés szükségszerű következménye, vagy ha az adott kifogást egy megalapozottnak ítélt kifogás mellett másodlagosan hozta fel a felperes. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-55" href="#t-55">55</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">114.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az Osztrák Köztársaság érveinek tükrében mindenesetre úgy tűnik számomra, hogy a jelen ügyben mindkét hivatkozott szabadság szempontjából meg kell vizsgálnia a Bíróságnak az állítólagos jogsértést.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">a)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az áruk szabad mozgása</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">115.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az osztrák kormány lényegében azt állítja, hogy az infrastruktúra‑használati díj az EUMSZ 34. cikket sértő és nem igazolható mennyiségi korlátozással azonos hatású intézkedés.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">116.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Elöljáróban emlékeztetni kell arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlatból következően minden olyan intézkedést, amely közvetlenül vagy közvetve, ténylegesen vagy potenciálisan akadályozhatja az Unión belüli kereskedelmet, az EUMSZ 34. cikk szerinti azonos hatású intézkedésnek kell tekinteni. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-56" href="#t-56">56</a>
</span>) Így mennyiségi korlátozásokkal azonos hatású intézkedéseknek számítanak az áruk szabad mozgásának olyan akadályai, amelyek az árukra vonatkozó feltételekkel kapcsolatos szabályok más tagállamból származó olyan árukra történő alkalmazásából erednek, amelyeket jogszerűen állítanak elő és forgalmaznak az adott tagállamban, akkor is, ha ezek a szabályok különbségtétel nélkül minden termékre vonatkoznak. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-57" href="#t-57">57</a>
</span>) Ugyanakkor az értékesítés egyes módjait korlátozó vagy megtiltó nemzeti jogszabályok más tagállamokból származó termékekre történő alkalmazása nem alkalmas az Unión belüli kereskedelem közvetlen vagy közvetett, tényleges vagy potenciális akadályozására, amennyiben e jogszabályok minden érintett gazdasági szereplőre vonatkoznak, és amennyiben sem jogilag, sem ténylegesen nem hátrányosan megkülönböztetők. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-58" href="#t-58">58</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">117.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ennek tükrében nem értek egyet a német kormánnyal abban, hogy az infrastruktúra‑használati díjat a Keck ítélkezési gyakorlat értelmében vett „értékesítési módnak” kell tekinteni annyiban, amennyiben e díj hatással lehet az áruk németországi forgalmazására.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">118.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az értékesítési mód fogalma kizárólag azokat a nemzeti szabályokat foglalja magában, amelyek azokra „a módokra [vonatkoznak], amelyek szerint [a termékek] értékesíthetők”. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-59" href="#t-59">59</a>
</span>) Más szóval, az említett fogalomba a termékek forgalmazásának módját (például mikor, hol, hogyan és ki által) szabályozó intézkedések tartoznak. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-60" href="#t-60">60</a>
</span>) E fogalom nem terjeszthető ki az áruk szállításának módjára vonatkozó szabályokra. A tapasztalat azt mutatja, hogy az értékesítési módok, ha nem hátrányosan megkülönböztetők, általában nem akadályozzák az importált áruk valamely tagállam piacára jutását. Ezzel szemben az áruszállítás módjának korlátozása közvetlenebb hatással lehet a határokon átnyúló árukereskedelemre azáltal, hogy technikailag, gazdaságilag vagy gyakorlatilag nehezebbé vagy egyenesen lehetetlenné teszi a behozatalt és a kivitelt. Véleményem szerint a szállításra vonatkozó nemzeti szabályok bizonyos szempontból nem különböznek a használatra vonatkozó nemzeti szabályoktól, amelyekre a Bíróság nem terjesztette ki a Keck elvet. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-61" href="#t-61">61</a>
</span>) A Bíróság több olyan ügyben is megerősítette ezt, amelyben az áruszállítást korlátozó nemzeti intézkedések EUMSZ 34. cikkel való összeegyeztethetőségét vizsgálta a hagyományos Dassonville és „Cassis de Dijon” ítélkezési gyakorlat szempontjából. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-62" href="#t-62">62</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">119.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ez azonban nem jelenti azt, hogy az infrastruktúra‑használati díjat azonos hatású intézkedésnek kellene tekinteni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">120.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Emlékeztetni kell arra, hogy egyrészt a Németországi Szövetségi Köztársaságban már fennáll az autópálya‑használati díjak legalább 3,5 t össztömegű járművekre alkalmazandó rendszere. A jelen eljárás tárgyát képező infrastruktúra‑használati díj ennélfogva kizárólag a 3,5 t össztömeg alatti járművekre vonatkozik. E díj tehát többnyire a személygépkocsikat, az autóbuszokat és a kisteherautókat terheli, és az – érdemes lehet újból hangsúlyozni – egyformán alkalmazandó mind a belföldi, mind a külföldi járművekre.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">121.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az osztrák kormány mindazonáltal arra hivatkozik, hogy bizonyos, más tagállamokból származó termékeket adott esetben személygépkocsikkal vagy kisteherautókkal is exportálhatnak Németországba, és ennélfogva érintett lehet a határokon átnyúló kereskedelem.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">122.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Valóban nem zárható ki, hogy bizonyos árukat olykor személygépkocsikkal vagy kisteherautókkal szállítanak Németországba előállításuk, behozataluk, raktározásuk vagy egyszerűen csak külföldi forgalmazásuk helyéről. Ez azonban nem elegendő ahhoz, hogy az infrastruktúra‑használati díjat azonos hatású intézkedésnek tekintsük.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">123.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezzel összefüggésben emlékeztetek arra, hogy a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint nem sértik az EUMSZ 34. cikket azok a nemzeti intézkedések, amelyek korlátozó hatása „túlságosan bizonytalan és közvetett”, „pusztán feltételezett” vagy „[túlságosan] jelentéktelen és esetleges”. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-63" href="#t-63">63</a>
</span>) Ez különösen így van azon intézkedések esetében, amelyek „nem tesznek különbséget a szállított áruk származása szerint”, és amelyek „célja nem a más tagállamokkal folytatott árukereskedelem szabályozása”. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-64" href="#t-64">64</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">124.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Úgy tűnik, ez a helyzet a jelen ügyben szóban forgó infrastruktúra‑használati díj esetében is, amely semmiképpen sem a kereskedelem szabályozására irányul: az egyformán alkalmazandó a német autópálya‑hálózaton közlekedő minden járműre, az út magán‑ vagy kereskedelmi jellegétől, valamint a jármű és az esetlegesen szállított áruk származásától függetlenül. Az esetlegesen érintett importált termékek száma alacsony, és e termékek árának esetleges növekedése még kisebb, ha figyelembe vesszük, hogy az infrastruktúra‑használati díj valószínűleg a teljes szállítási költség különösen kis részét képezi.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">125.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Véleményem szerint az ügyirat sem enged másra következtetni, különösen mivel az Osztrák Köztársaság semmilyen bizonyítékot (becsléseket, tanulmányokat, példákat stb.) nem szolgáltatott azon esetleges hatással kapcsolatban, amelyet az infrastruktúra‑használati díj gyakorolhat a határokon átnyúló kereskedelemre. Az osztrák kormány valójában azt kéri a Bíróságtól, hogy a jelen ügyben egy puszta feltételezés alapján hozzon ítéletet, annak ellenére, hogy felperesként ő viseli a bizonyítási terhet.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">b)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A szolgáltatásnyújtás szabadsága</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">126.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az osztrák kormány véleménye szerint az infrastruktúra‑használati díj az EUMSZ 56. cikket is sérti, amennyiben mind a külföldi szolgáltatók, mind a belföldi ügyfelek számára költségesebbé teszi a németországi közlekedést.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">127.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Rögtön emlékeztetni kell arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat értelmében a szolgáltatásnyújtás szabadsága korlátozásának tekintendő minden olyan intézkedés, amely e szabadság gyakorlását tiltja, zavarja, vagy kevésbé vonzóvá teszi. Ezenkívül az EUMSZ 56. cikk nemcsak magának a szolgáltatás nyújtójának, hanem az említett szolgáltatásokat igénybe vevőnek is biztosít jogokat. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-65" href="#t-65">65</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">128.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint mindazonáltal nem tartoznak az EUMSZ 56. cikk hatálya alá azon nemzeti intézkedések, amelyek egyedüli hatása az, hogy a szóban forgó szolgáltatások nyújtását illetően többletköltséget eredményeznek, és ugyanolyan módon érintik a tagállamok közötti, mint a tagállamon belüli szolgáltatásnyújtást. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-66" href="#t-66">66</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">129.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ez lehet a helyzet különösen azon adók és egyéb díjtípusok esetében, amelyeket a nemzeti hatóságok adóztatási vagy gazdaságpolitikai hatásköreiket gyakorolva vezethetnek be. Feltéve, hogy ezen adók és díjak közvetlenül vagy közvetve nem hátrányosan megkülönböztetőek, és összegük alacsony az érintett szolgáltatásokhoz viszonyítva, nem nyilvánvaló, hogy azok valószínűleg akadályozzák az adott tagállam piacára jutást. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-67" href="#t-67">67</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">130.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Igaz, hogy a múltban a külföldön forgalomba helyezett személygépkocsik, autóbuszok vagy kisteherautók vezetői díjmentesen használhatták a német autópálya‑hálózatot. A Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint azonban a szabad mozgásra vonatkozó uniós rendelkezések alapján a gazdasági szereplők nem bízhatnak abban, hogy nem kerül majd sor a jogszabályok módosítására. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-68" href="#t-68">68</a>
</span>) A nemzeti jogszabályok – nem hátrányosan megkülönböztető – egyszerű módosítása vagy az egyes tagállamok nemzeti jogszabályai közötti – a valamely tagállam piacára jutást nem akadályozó – puszta eltérések akkor sem elegendőek a Szerződés szabad mozgásra vonatkozó szabályainak alkalmazhatóságához, ha kedvezőtlen hatással vannak az uniós gazdasági szereplők azzal kapcsolatos döntésére, hogy gyakorolják‑e a szabad mozgáshoz való jogukat. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-69" href="#t-69">69</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">131.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mindezek alapján és a felperestől származó bármilyen konkrét információ vagy bizonyíték hiányában a Bíróság nem feltételezheti pusztán, hogy a szóban forgó infrastruktúra‑használati díj típusának és összegének megfelelő díj bevezetése szükségszerűen visszatartja a külföldön letelepedett szolgáltatókat a németországi szolgáltatásnyújtástól, vagy elriasztja a Németországban illetőséggel rendelkező jogalanyokat attól, hogy hasonló célból külföldön telepedjenek le.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">132.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Amint azt a fenti 124. pontban említettem, az infrastruktúra‑használati díj egyformán alkalmazandó a német autópálya‑hálózaton közlekedő minden járműre, az út magán‑ vagy kereskedelmi jellegétől, valamint a jármű származásától függetlenül. A Bíróság rendelkezésére álló információk alapján úgy tűnik, hogy a matrica ára összhangban van az Európai Unió más tagállamaiban (többek között az Osztrák Köztársaságban) használatos matricák áraival, és aligha tekinthető aránytalannak az igénybe vett szolgáltatáshoz (a német autópálya‑hálózat korlátlan használatához) viszonyítva. Ezért bizonytalan, vagy legfeljebb közvetett a szolgáltatásnyújtás szabadságára gyakorolt bármilyen hatás. Más szóval semmi sem utal a piacra jutás akadályozottságára.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">133.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fentiek tükrében nem indokolt megvizsgálni a német kormány által hivatkozott lehetséges igazoló okokat.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">D.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Negyedik kifogás: az EUMSZ 92. cikk megsértése</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felek érvei</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">134.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Negyedik és egyben utolsó kifogásával az Osztrák Köztársaság azt állítja, hogy a szóban forgó intézkedések sértik az EUMSZ 92. cikket, amennyiben azok a 3,5 t alatti gépjárművel végzett üzletszerű autóbuszos szállításra és áruszállításra is alkalmazandók. Az osztrák kormány hangsúlyozza, hogy az EUMSZ 92. cikk nem tartalmaz igazolási lehetőséget, így a szóban forgó intézkedések hátrányosan megkülönböztető jellege ezen intézkedések említett rendelkezésbe ütközését eredményezi. Az osztrák kormány ezzel kapcsolatban a Bizottság kontra Németország ítéletre hivatkozik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">135.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Németországi Szövetségi Köztársaság véleménye szerint e kifogás megalapozatlan. A német kormány azt állítja, hogy az EUMSZ 92. cikk nem értelmezhető olyan tág rendelkezésként, amely megakadályozná a nemzeti szabályozás bármely olyan módosítását, amely hatást gyakorol a közúti közlekedésre. A német kormány arra is rámutat, hogy a Bizottság kontra Németország ítélet meghozatalát követően több anyagi jogi jogszabály, köztük különösen az euromatrica‑irányelv elfogadására is sor került. Az említett irányelv 7. cikkének (1) bekezdése és 7k. cikke kifejezetten lehetővé teszi a szóban forgókhoz hasonló intézkedéseket.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Értékelés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">136.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az EUMSZ 92. cikk értelmében „[a] 91. cikk (1) bekezdésében említett rendelkezések meghozataláig az erre a területre 1958. január 1‑jén, illetve csatlakozó államoknál a csatlakozásuk időpontjában irányadó különböző rendelkezéseket a Tanács által egyhangúlag elfogadott, eltérést biztosító intézkedés hiányában egyetlen tagállam sem változtathatja meg oly módon, hogy azok más tagállamok fuvarozóit a belföldi fuvarozóknál – akár közvetlenül, akár közvetve – hátrányosabban érintsék”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">137.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az EUMSZ 91. cikk (1) bekezdése teremti meg a közös közlekedéspolitika végrehajtását szolgáló intézkedések és különösen az alábbiakat meghatározó rendelkezések elfogadásának jogalapját: „a valamely tagállam területére irányuló vagy onnan kiinduló, illetve egy vagy több tagállam területén áthaladó nemzetközi közlekedésre alkalmazandó közös szabályok[…]”, „azok[…] a feltételek[…], amelyek mellett valamely tagállamban egy ott nem honos fuvarozó közlekedési szolgáltatásokat végezhet”, valamint „a közlekedés biztonságát javító intézkedések[…]”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">138.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az EUMSZ 92. cikket (illetve elődjeit, először az EGK 76. cikket, majd az EK 72. cikket) csak kevésszer értelmezte a Bíróság, és csak nagyon ritkán alkalmazta a Tanács. A jelen ügy ezért lehetőséget kínál a Bíróság számára e rendelkezés hatályának és értelmének tisztázására.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">139.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A közlekedés közös politika tárgyát képezi, ami olyan különös szabályokkal jár, amelyek néha eltérhetnek vagy mindenesetre különbözhetnek az egyéb tevékenységekre irányadó szabályoktól. Számos oka volt annak, hogy a tagállamok miért helyezkedtek arra az álláspontra a korábbi közösségi Szerződések megszövegezésekor, hogy a közlekedés bizonyos, különös szabályokat igénylő sajátosságokkal bír. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-70" href="#t-70">70</a>
</span>) Figyelembe vették többek között, hogy jelentős eltérések voltak a közlekedési szolgáltatások tagállamok általi szabályozásának módjában, mely körülmény körültekintő és fokozatos megközelítést igényelt a közös politikai kialakításában a tárgykör érzékenységére tekintettel. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-71" href="#t-71">71</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">140.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezért volt fontos első lépésben megakadályozni a tagállamokat e folyamat azáltal történő aláásásában, hogy a nemzeti fuvarozókat a külföldi fuvarozókkal szemben előnyben részesítő új szabályokat vezetnek be. Ez ugyanis növelte volna a különbséget az egyes tagállamok szabályai között, és ellentétes lett volna a jövőbeli politika szellemével. Ezért került sor aztán az EGK 76. cikk (a jelenlegi EUMSZ 92. cikk) megalkotására: e rendelkezés „standstill” kötelezettséget rótt a tagállamokra a közös szabályok Közösség (jelenleg az Európai Unió) általi elfogadásáig. Ezzel kapcsolatban nem hagyható figyelmen kívül, hogy – ma, éppúgy mint korábban – az Európai Unión belüli szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó korlátozásnak az EUMSZ 56. cikkben (annak idején az EGK 59. cikkben) rögzített általános tilalma nem alkalmazható a közlekedés területén az EUMSZ 58. cikk (1) bekezdése (annak idején az EGK 61. cikk (1) bekezdése) alapján.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">141.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E háttérre tekintettel nem meggyőzőek az osztrák kormány által az EUMSZ 92. cikk megsértésének alátámasztására felhozott érvek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">142.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az EUMSZ 92. cikk először is kétségtelenül nem alkalmazandó már a szóban forgókhoz hasonló intézkedésekre. Nem meglepő, hogy e rendelkezést nagyon ritkán alkalmazták a múltban, és már nagyon hosszú ideje egyáltalán nem alkalmazták: a korábbi EGK 76. cikket eleve olyan átmeneti jellegű szabályként alkották meg, amelynek hatálya fokozatosan megszűnik. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-72" href="#t-72">72</a>
</span>) A rendelkezés szövege ugyanis kifejezetten úgy szól, hogy a rendelkezés csak „[az EUMSZ] 91. cikk (1) bekezdésében említett rendelkezések meghozataláig” alkalmazandó. Ami azt illeti, a valamennyi (légi, közúti, vasúti, tengeri és belvízi) közlekedési módra kiterjedő közös szabályok elfogadását követően egyes elemzők megkérdőjelezték, hogy nem vált‑e e rendelkezés nagyrészt elavulttá. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-73" href="#t-73">73</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">143.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Véleményem szerint különösen ez a helyzet a közúti közlekedés esetében. A közös politikai ezen ágazatbeli kialakítására irányuló számos uniós intézkedés látott ugyanis napvilágot különösen az 1980‑as évek végén és az 1990‑es évek elején. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-74" href="#t-74">74</a>
</span>) Ezekben az években az uniós jogalkotó a (jelenlegi) EUMSZ 91. cikk (1) bekezdésének végrehajtása céljából többek között előírta a szerződő felek közötti szabad megállapodás tárgyát képező díjak 1990 januárjától történő bevezetését, eltörölte a kontingenseket 1993 januárjától, a közúti árufuvarozókra vonatkozó közösségi engedélyt vezetett be szintén 1993 januárjától, közös szabályokat alkotott az autóbusszal végzett nemzetközi személyszállításra vonatkozóan, és kabotázst vezetett be szakaszosan. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-75" href="#t-75">75</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">144.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Manapság, amint azt a 2/15 vélemény nemrég megerősítette, a közúti közlekedési ágazatot jelentős részben már uniós szabályok szabályozzák. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-76" href="#t-76">76</a>
</span>) Az uniós szabályozás magában foglalja különösen a szakmához való hozzáférésre és a piacra való bejutásra vonatkozó közös szabályokat, minimumszabályokat állapít meg a hivatásos közúti fuvarozás területén a munkaidőre, a vezetési időre és a pihenőidőre vonatkozóan, és éves minimális gépjárműadókat, valamint a nehéz tehergépjárművek esetében alkalmazandó úthasználati díjakra és használati díjakra vonatkozó közös szabályokat határoz meg. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-77" href="#t-77">77</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">145.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E vonatkozások közül az utolsó különösen releváns a jelen eljárásban. Az euromatrica‑irányelv ugyanis közös szabályokat határoz meg a nehéz tehergépjárművekre egyes infrastruktúrák használatáért kivetett távolságfüggő úthasználati díjakra és időalapú használati díjakra (matricákra) vonatkozóan. E szabályok alapján az infrastruktúra‑építési, ‑üzemeltetési és ‑fejlesztési költségek az úthasználókat terhelő úthasználati díjakból és matricákból finanszírozhatók.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">146.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az uniós jogalkotó azonban úgy döntött, hogy egyelőre a 3,5 t feletti járművekre korlátozza e területen a tagállami jogszabályok közelítését. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-78" href="#t-78">78</a>
</span>) Az euromatrica‑irányelv 7. cikkének (1) bekezdése egyértelművé teszi, hogy bizonyos feltételek szerint „a tagállamok […] úthasználati díjakat és/vagy használati díjakat tarthatnak fenn, illetve vezethetnek be a transzeurópai közúthálózaton vagy annak egyes szakaszain, továbbá saját autópálya‑hálózatuk bármely más olyan szakaszán, amely nem része a transzeurópai közúthálózatnak”. A tagállamoknak főszabály szerint joguk van ahhoz, hogy „más utakra vonatkozóan úthasználati díjat és/vagy használati díjat vessenek ki, feltéve hogy az ezen más utakon kivetett úthasználati díj és/vagy használati díj nem hozza hátrányos helyzetbe a nemzetközi forgalmat, és nem vezet a gazdasági szereplők közötti verseny torzításához”. E rendelkezést a 2011/76/EU irányelv (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-79" href="#t-79">79</a>
</span>) (9) preambulumbekezdésével összefüggésben kell értelmezni, amely szerint „[e]z az irányelv nem akadályozza a tagállamokat abban, hogy saját nemzeti rendelkezéseket alkalmazzanak az irányelv hatályán kívüli egyéb úthasználókra kivetett díjak tekintetében”. Ezenfelül az euromatrica‑irányelv 7k. cikke kifejezetten lehetővé teszi az infrastruktúra igénybevételéért használati díjat szedő tagállamok számára, hogy ezekért a díjakért megfelelő ellentételezést nyújtsanak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">147.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Semmi esetre sem lehet azzal érvelni, hogy – amint azt az osztrák kormány beadványa sugallja – az Európai Unió által az EUMSZ 91. cikk alapján a közúti közlekedés területén elfogadott számos jogszabály és az euromatrica‑irányelvben megállapított különös szabályok ellenére egyetlen tagállam sem szedhet úthasználati díjat vagy használati díjat autópálya‑hálózatának használatáért az euromatrica‑irányelv hatályán kívüli járművek tekintetében, amíg az uniós jogalkotó nem szabályozza a kérdést. Sem pedig azzal, hogy ha valamely tagállam így tesz, nem csökkentheti a gépjárművekkel kapcsolatos adóterhet az új díjak ellentételezése érdekében.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">148.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E következtetés, eltekintve attól, hogy az az euromatrica‑irányelv szövegével is nehezen egyeztethető össze, az uniós közlekedéspolitika két, széles körben elfogadott dogmájával is ellentétes lenne: a közlekedési infrastruktúrák használatával kapcsolatos költségeknek a „használó fizet” és a „szennyező fizet” elvén kell alapulniuk. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-80" href="#t-80">80</a>
</span>) E következtetés egyben észszerűtlen is lenne, mivel azt jelentené, hogy azok a tagállamok, amelyek 1958. január 1‑jét (vagy a Közösséghez/Unióhoz történő csatlakozásuk időpontját) követően hoztak létre ilyen rendszereket, megsértették, és jelenleg is megsértik az EUMSZ 92. cikket.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">149.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Kérelmének alátámasztása érdekében az osztrák kormány a Bizottság kontra Németország ítéletre hivatkozik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">150.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Úgy vélem azonban, hogy a Bíróság által az említett ítéletben levont következtetés nem vonatkoztatható könnyedén a jelen ügyre. A Bizottság kontra Németország ügy 1990‑ben indult, amikor a közös közúti közlekedési politika végrehajtását szolgáló intézkedések többségét, többek között – és ez különösen fontos – az euromatrica‑irányelvet, még nem fogadták el, vagy még át kellett ültetni nemzeti szinten. „A[z EUMSZ] 91. cikk (1) bekezdésében említett rendelkezések[et]” azonban mára végül elfogadták, ideértve a közlekedési infrastruktúrák költségeinek felosztására vonatkozó különös szabályokat is.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">151.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mindenesetre még ha az EUMSZ 92. cikk még mindig alkalmazandó lenne is, az osztrák kormánynak nem sikerült bemutatnia, nemhogy bizonyítania, hogy egy kizárólag 3,5 t alatti járművekre vonatkozó intézkedés hogyan gyakorolhat valódi hatást a külföldi fuvarozókra. Az osztrák kormány lényegében e kérdéssel kapcsolatban is azt kéri a Bíróságtól, hogy feltételezésre alapozza ítéletét. Amint azt azonban a fenti 78. pontban említettem, az EUMSZ 259. cikk szerinti eljárásban a felperes köteles bizonyítani a kötelezettségszegéseket anélkül, hogy bármiféle vélelemre támaszkodna.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">152.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mindezek alapján azon a véleményen vagyok, hogy a negyedik kifogást is el kell utasítani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">V.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A költségek</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">153.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az eljárási szabályzat 138. cikkének (1) bekezdésével és 140. cikkének (1) bekezdésével összhangban véleményem szerint az Osztrák Köztársaságnak magának kell viselnie saját költségeit és a Németországi Szövetségi Köztársaság részéről felmerült költségeket, míg a Dán Királyságnak és a Holland Királyságnak magának kell viselnie saját költségeit.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">VI.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Végkövetkeztetés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">154.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fentiek tükrében azt javaslom, hogy a Bíróság:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">utasítsa el a keresetet;</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">kötelezze az Osztrák Köztársaságot a saját költségein felül a Németországi Szövetségi Köztársaság részéről felmerült költségek viselésére;</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">kötelezze a Dán Királyságot és a Holland Királyságot saját költségeik viselésére.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <div/>
  <hr class="note"/>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-1" href="#c-1">1</a>
</span>) Eredeti nyelv: angol.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-2" href="#c-2">2</a>
</span>) A két intézkedés a továbbiakban együtt: szóban forgó intézkedések.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-3" href="#c-3">3</a>
</span>) HL 1999. L 187., 42. o.; magyar nyelvű különkiadás 7. fejezet, 4. kötet, 372. o.; helyesbítés: HL 2008. L 51., 27. o.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-4" href="#c-4">4</a>
</span>) BGBl. I, 1218. o.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-5" href="#c-5">5</a>
</span>) BGBl. I, 904. o.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-6" href="#c-6">6</a>
</span>) BGBl. I, 1206. o.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-7" href="#c-7">7</a>
</span>) BGBl. I, 901. o.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-8" href="#c-8">8</a>
</span>) BGBl. I, 3818. o.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-9" href="#c-9">9</a>
</span>) BGBl. I, 1493. o.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-10" href="#c-10">10</a>
</span>) Az egyes szállítóeszközök valamely tagállamba egy másik tagállamból történő ideiglenes behozatalának Közösségen belüli adómentességéről szóló, 1983. március 28‑i irányelv (HL 1983. L 105., 59. o.; magyar nyelvű különkiadás 9. fejezet, 1. kötet, 112. o.).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-11" href="#c-11">11</a>
</span>) Lásd ebben az értelemben: 1977. október 19‑i Ruckdeschel és társai ítélet, 117/76 és 16/77, EU:C:1977:160, 7. pont. Lásd a Charta 20. cikkét is.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-12" href="#c-12">12</a>
</span>) Lásd: 2003. október 2‑i Garcia Avello ítélet, C‑148/02, EU:C:2003:539, 31. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-13" href="#c-13">13</a>
</span>) Lásd a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról szóló, 2006. július 5‑i 2006/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2006. L 204., 23. o.) 2. cikkének (1) bekezdését.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-14" href="#c-14">14</a>
</span>) Lásd ebben az értelemben: 2008. július 10‑i Feryn ítélet, C‑54/07, EU:C:2008:397, 23–25. pont; 2013. április 25‑i Asociaţia Accept ítélet, C‑81/12, EU:C:2013:275, 36. pont.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-15" href="#c-15">15</a>
</span>) Lásd: 2017. július 19‑i Abercrombie &amp; Fitch Italia ítélet, C‑143/16, EU:C:2017:566, 25. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-16" href="#c-16">16</a>
</span>) 1992. május 19‑i Bizottság kontra Németország ítélet, C‑195/90, EU:C:1992:219 (a továbbiakban: Bizottság kontra Németország ítélet).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-17" href="#c-17">17</a>
</span>) Az EUMSZ 92. cikket illetően általánosabb jelleggel lásd a jelen indítvány lenti 134–152. pontját.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-18" href="#c-18">18</a>
</span>) Ezzel kapcsolatban lásd a Jacobs főtanácsnok Bizottság kontra Németország ügyre vonatkozó indítványában (C‑195/90, EU:C:1992:123, 14–21. pont) foglalt fejtegetéseket.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-19" href="#c-19">19</a>
</span>) Ebből következően az a tény, hogy az Euro 6‑os járművek üzembentartói az éves matricáért fizetendő összegnél nagyobb összegű adómentességben részesülnek, ezzel összefüggésben nem bír jelentőséggel.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-20" href="#c-20">20</a>
</span>) A portugáliai Vasco da Gama híd, valamint a Svédország és Dánia közötti Øresund híd használata például úthasználati díjhoz kötött, a budapesti Széchenyi lánchíd használata azonban nem. Hasonlóképpen, az ausztriai Arlberg közúti alagút, valamint az Olaszország és Franciaország közötti Fréjus közúti alagút használata úthasználati díjhoz kötött, az olaszországi Gran Sasso alagút használata azonban nem.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-21" href="#c-21">21</a>
</span>) A berlini Reichstag kupolája, a londoni British múzeum, a párizsi Notre‑Dame katedrális, a római Pantheon és a bécsi Schönbrunn kertje például díjmentesen látogatható, míg az amszterdami Van Gogh Múzeum, az athéni Akropolisz, a madridi Prado vagy a velencei Szent Márk‑székesegyház rendszerint díj ellenében látogatható.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-22" href="#c-22">22</a>
</span>) Lásd ebben az értelemben: 2004. július 15‑i Lindfors ítélet, C‑365/02, EU:C:2004:449, 34. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat. Általánosabb jelleggel lásd még: 2003. január 16‑i Bizottság kontra Olaszország ítélet, C‑388/01, EU:C:2003:30.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-23" href="#c-23">23</a>
</span>) Lásd a jelen indítvány fenti 36. pontját.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-24" href="#c-24">24</a>
</span>) Megjegyzem, hogy az ilyen ellentételezést kifejezetten lehetővé teszi az euromatrica‑irányelv 7k. cikke. Jóllehet a jelen ügyben nem alkalmazandó közvetlenül, e rendelkezés egy olyan elv kifejeződésének tekinthető, amelynek a jelen ügyben szóban forgó helyzetben is érvényesnek kell lennie.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-25" href="#c-25">25</a>
</span>) A figyelmes olvasó felismerhette Karl Marx és Friedrich Engels filozófusok 1848‑as műve, „A Kommunista Párt kiáltványa” [ford.: Nyilas Vera] bevezetőjének parafrázisát. Az idézet eredetileg – nyilvánvalóan – a kommunizmusra hivatkozott. Mindazonáltal semmi esetre sem kívánok ezzel arra utalni, hogy a két jelenséget hasonlónak kellene tekinteni.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-26" href="#c-26">26</a>
</span>) Lásd ebben az értelemben: Van Gerven főtanácsnok Jackson és Cresswell egyesített ügyekre vonatkozó indítványa, C‑63/91 és C‑64/91, EU:C:1992:212, 15. és azt követő pontok.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-27" href="#c-27">27</a>
</span>) Lásd ebben az értelemben: 2017. május 4‑i Bizottság kontra Egyesült Királyság ítélet, C‑502/15, nem tették közzé, EU:C:2017:334, 25. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-28" href="#c-28">28</a>
</span>) Lásd ebben az értelemben: 2012. október 16‑i Magyarország kontra Szlovákia ítélet, C‑364/10, EU:C:2012:630, 56–61. pont.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-29" href="#c-29">29</a>
</span>) Lásd többek között: 2004. szeptember 16‑i Bizottság kontra Spanyolország ítélet, C‑227/01, EU:C:2004:528, 58. pont.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-30" href="#c-30">30</a>
</span>) A jogtudományban – további hivatkozásokkal – lásd: Sanchez‑Graells, A., „Assessing the Public Administration’s Intention in EU Economic Law: Chasing Ghosts or Dressing Windows?”, Cambridge Yearbook of European Legal Studies, 2016, 111. és 112. o.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-31" href="#c-31">31</a>
</span>) A nehéz tehergépjárművek esetében már fennáll egy úthasználatidíj‑rendszer.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-32" href="#c-32">32</a>
</span>) 2002. március 19‑i Bizottság kontra Olaszország ítélet, C‑224/00, EU:C:2002:185 (a továbbiakban: Bizottság kontra Olaszország ítélet).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-33" href="#c-33">33</a>
</span>) Lásd ebben az értelemben: 2018. április 26‑i Bizottság kontra Bulgária ítélet, C‑97/17, EU:C:2018:285, 69. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-34" href="#c-34">34</a>
</span>) Az osztrák kormány a tárgyaláson azt is kifejtette, hogy az infrastruktúra‑használati díj más okból is hátrányosan megkülönböztető annak kialakítása miatt. Az osztrák kormány azzal érvelt, hogy az infrastruktúra‑használati díj megfizetésének különböző módjaira tekintettel e díjat úgy kell tekinteni, hogy az gyakorlatilag két eltérő intézkedéssel jár: a belföldi járművek üzembentartóit terhelő adóval és a külföldi járművek vezetőit terhelő használati díjjal. Az osztrák kormány azonban nem fejtette ki ezen érvet egyértelműen, és azt kifejezetten sem szerepelteti keresetében. Azt ezért nyilvánvalóan elfogadhatatlannak tekintem.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-35" href="#c-35">35</a>
</span>) Egy konkrét kérdést szabályozó közös szabályok hiányában továbbra is a tagállamok illetékesek a nemzeti jogszabályból eredő kötelezettségek megsértése miatti szankciók kiszabására. Ugyanakkor a tagállamok nem írhatnak elő olyan büntetést, amely a jogsértés súlyosságához képest olyannyira aránytalan, hogy a Szerződésekben foglalt szabadságok akadályává válik. Lásd ebben az értelemben: 1976. július 7‑i Watson és Belmann ítélet, 118/75, EU:C:1976:106, 21. pont; 1996. február 29‑i Skanavi és Chryssanthakopoulos ítélet, C‑193/94, EU:C:1996:70, 36. pont.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-36" href="#c-36">36</a>
</span>) Lásd analógia útján: a Vámos ügyre vonatkozó indítványom, C‑566/16, EU:C:2017:895, 57. és 58. pont (megerősítette: 2018. május 17‑i Vámos ítélet, C‑566/16, EU:C:2018:321, 42. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-37" href="#c-37">37</a>
</span>) Véleményem szerint a helyzet hasonló ahhoz, mint amikor az autóvezető elveszíti az autópálya bejáratánál kapott jegyet. Ez esetben az autóvezetőnek rendszerint az adott autópályán lehetséges leghosszabb útvonalnak megfelelő összegű úthasználati díjat kell megfizetnie.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-38" href="#c-38">38</a>
</span>) Lásd a Bizottság kontra Olaszország ítélet 20. pontját.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-39" href="#c-39">39</a>
</span>) Lásd a Bizottság kontra Olaszország ítélet 21–29. pontját.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-40" href="#c-40">40</a>
</span>) 2006. január 26‑i ítélet, C‑514/03, EU:C:2006:63.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-41" href="#c-41">41</a>
</span>) Lásd a Bizottság kontra Spanyolország ítélet 41–44. pontját.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-42" href="#c-42">42</a>
</span>) 2018. november 13‑i ítélet, C‑33/17, EU:C:2018:896.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-43" href="#c-43">43</a>
</span>) Lásd a Čepelnik ítélet 46–48. pontját. Lásd még: a Čepelnik ügyre vonatkozó indítványom, EU:C:2018:311, 100., 101. és 107. pont.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-44" href="#c-44">44</a>
</span>) Lásd: Stix‑Hackl főtanácsnok Bizottság kontra Olaszország ügyre vonatkozó indítványa, C‑224/00, EU:C:2001:671, 31. és azt követő pontok, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-45" href="#c-45">45</a>
</span>) Lásd ebben az értelemben: 2004. március 11‑i de Lasteyrie du Saillant ítélet, C‑9/02, EU:C:2004:138, 51. és 52. pont; 2006. november 9‑i Bizottság kontra Belgium ítélet, C‑433/04, EU:C:2006:702, 35–38. pont; 2017. szeptember 7‑i Eqiom és Enka ítélet, C‑6/16, EU:C:2017:641, 31. pont; 2017. december 20‑i Deister Holding és Juhler Holding ítélet, C‑504/16 és C‑613/16, EU:C:2017:1009, 61. pont.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-46" href="#c-46">46</a>
</span>) A kölcsönös elismerés elvének a pénzbüntetésekre való alkalmazásáról szóló, 2005. február 24‑i tanácsi kerethatározat (HL 2005. L 76., 16. o.).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-47" href="#c-47">47</a>
</span>) A közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértésekre vonatkozó információk határokon átnyúló cseréjének elősegítéséről szóló, 2015. március 11‑i európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2015. L 68., 9. o.).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-48" href="#c-48">48</a>
</span>) Lásd többek között: 2003. november 27‑i Bizottság kontra Finnország ítélet, C‑185/00, EU:C:2003:639, 109. pont.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-49" href="#c-49">49</a>
</span>) Lásd többek között: 1986. július 10‑i Bizottság kontra Olaszország ítélet, 235/84, EU:C:1986:303, 14. pont.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-50" href="#c-50">50</a>
</span>) Lásd analógia útján: 1997. május 29‑i Bizottság kontra Egyesült Királyság ítélet, C‑300/95, EU:C:1997:255, 38. pont.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-51" href="#c-51">51</a>
</span>) 1993. november 24‑i ítélet, C‑267/91 és C‑268/91, EU:C:1993:905 (a továbbiakban: Keck ítélet).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-52" href="#c-52">52</a>
</span>) 2005. szeptember 8‑i ítélet, C‑544/03 és C‑545/03, EU:C:2005:518.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-53" href="#c-53">53</a>
</span>) A Bíróság már több alkalommal úgy ítélte meg, hogy az EUMSZ 34. cikk és az EUMSZ 110. cikk kölcsönösen kizárja egymás alkalmazhatóságát. Az állandó ítélkezési gyakorlatból ugyanis kiderül, hogy az EUMSZ 34. cikk hatálya nem vonatkozik a más különös rendelkezések szerinti akadályokra, és hogy az EUMSZ 110. cikk szerinti adó jellegű akadályok nem tartoznak az EUMSZ 34. cikkben foglalt tilalom hatálya alá (lásd különösen: 2011. április 7‑i Tatu ítélet, C‑402/09, EU:C:2011:219, 33. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-54" href="#c-54">54</a>
</span>) Lásd ebben az értelemben: Saugmandsgaard Øe főtanácsnok Bizottság kontra Magyarország (Mezőgazdasági földterületek feletti haszonélvezeti jog) ügyre vonatkozó indítványa, C‑235/17, EU:C:2018:971, 43–50. pont.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-55" href="#c-55">55</a>
</span>) Lásd például: 2006. május 30‑i Bizottság kontra Írország ítélet, C‑459/03, EU:C:2006:345, 168–173. pont; 2011. október 20‑i Bizottság kontra Franciaország ítélet, C‑549/09, nem tették közzé, EU:C:2011:672, 48. pont.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-56" href="#c-56">56</a>
</span>) Lásd többek között: 1974. július 11‑i Dassonville ítélet, 8/74, EU:C:1974:82 (a továbbiakban: Dassonville ítélet), 5. pont; 2015. december 23‑i Scotch Whisky Association és társai ítélet, C‑333/14, EU:C:2015:845, 31. pont.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-57" href="#c-57">57</a>
</span>) Lásd ebben az értelemben: 1979. február 20‑i Rewe‑Zentral ítélet, 120/78, EU:C:1979:42 (a továbbiakban: „Cassis de Dijon” ítélet), 6., 14. és 15. pont; 2009. február 10‑i Bizottság kontra Olaszország ítélet, C‑110/05, EU:C:2009:66 (a továbbiakban: „pótkocsik” ítélet), 35. pont.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-58" href="#c-58">58</a>
</span>) Lásd: Keck ítélet, 16. és 17. pont; „pótkocsik” ítélet, 36. pont.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-59" href="#c-59">59</a>
</span>) Lásd: 2009. április 30‑i Fachverband der Buch‑ und Medienwirtschaft ítélet, C‑531/07, EU:C:2009:276, 20. pont.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-60" href="#c-60">60</a>
</span>) Lásd: 2015. november 12‑i Visnapuu ítélet, C‑198/14, EU:C:2015:751; 2016. szeptember 21‑i Etablissements Fr. Colruyt ítélet, C‑221/15, EU:C:2016:704. Lásd még: Szpunar főtanácsnok Deutsche Parkinson Vereinigung ügyre vonatkozó indítványa, C‑148/15, EU:C:2016:394, 20. és azt követő pontok.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-61" href="#c-61">61</a>
</span>) Lásd: „pótkocsik” ítélet, 37., valamint 56. és azt követő pontok.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-62" href="#c-62">62</a>
</span>) Lásd többek között: 2003. június 12‑i Schmidberger ítélet, C‑112/00, EU:C:2003:333; 2005. november 15‑i Bizottság kontra Ausztria ítélet, C‑320/03, EU:C:2005:684; 2011. december 21‑i Bizottság kontra Ausztria ítélet C‑28/09, EU:C:2011:854.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-63" href="#c-63">63</a>
</span>) Lásd többek között: 1990. március 7‑i Krantz ítélet, C‑69/88, EU:C:1990:97, 11. pont; 1994. október 5‑i Centre d'insémination de la Crespelle ítélet, C‑323/93, EU:C:1994:368, 36. pont; 1998. december 3‑i Bluhme ítélet, C‑67/97, EU:C:1998:584, 22. pont; 2005. május 26‑i Burmanjer és társai ítélet, C‑20/03, EU:C:2005:307, 31. pont.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-64" href="#c-64">64</a>
</span>) Lásd: 1998. június 18‑i Corsica Ferries France ítélet, C‑266/96, EU:C:1998:306, 31. pont; 1994. július 14‑i Peralta ítélet, C‑379/92, EU:C:1994:296, 24. pont; 1995. október 5‑i Centro Servizi Spediporto ítélet, C‑96/94, EU:C:1995:308, 41. pont.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-65" href="#c-65">65</a>
</span>) 2018. november 13‑i Čepelnik ítélet, C‑33/17, EU:C:2018:896, 37. és 38. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-66" href="#c-66">66</a>
</span>) Lásd például: 2005. szeptember 8‑i Mobistar és Belgacom Mobile ítélet, C‑544/03 és C‑545/03, EU:C:2005:518, 31. pont; 2015. június 11‑i Berlington Hungary és társai ítélet, C‑98/14, EU:C:2015:386, 36. pont; 2018. november 22‑i Vorarlberger Landes‑ und Hypothekenbank ítélet, C‑625/17, EU:C:2018:939, 32. pont.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-67" href="#c-67">67</a>
</span>) Lásd ebben az értelemben: 2005. február 17‑i Viacom Outdoor ítélet, C‑134/03, EU:C:2005:94, 37–39. pont; analógia útján: 2006. június 1‑jei innoventif ítélet, C‑453/04, EU:C:2006:361, 37–40. pont. Lásd még: Kokott főtanácsnok Viacom Outdoor ügyre vonatkozó indítványa, C‑134/03, EU:C:2004:676, 58–67. pont; a Global Starnet ügyre vonatkozó indítványom, C‑322/16, EU:C:2017:442, 26–29. pont.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-68" href="#c-68">68</a>
</span>) Lásd: 2015. június 11‑i Berlington Hungary és társai ítélet, C‑98/14, EU:C:2015:386, 78. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-69" href="#c-69">69</a>
</span>) Lásd ebben az értelemben: 2004. április 29‑i Weigel ítélet, C‑387/01, EU:C:2004:256, 55. pont. Lásd még: Tizzano főtanácsnok CaixaBank France ügyre vonatkozó indítványa, C‑442/02, EU:C:2004:187, 58. pont.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-70" href="#c-70">70</a>
</span>) Lásd: Aussant, J., Fornasier, R., „La Politique Commune des Transports”, in: „Commentaire Megret – Le Droit de la CEE”, 3. kötet, 2. kiadás, 1990, 195–197. o.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-71" href="#c-71">71</a>
</span>) Lásd általános jelleggel: Robert, J., „Doubts on a Common Transport Policy”, 1967, Common Market Law Review, 5. kötet, 193. és azt követő oldalak.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-72" href="#c-72">72</a>
</span>) Lásd: Aussant, J., Fornasier, R., hivatkozás a fenti 69. lábjegyzetben, 216. o.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-73" href="#c-73">73</a>
</span>) Lásd például: Grand, L., Comment to Article 72 EC, in: Pingel, I. (szerk.), Commentaire article par article des traités UE et CE, 2. kiadás, Dalloz, Párizs, 2010, 667. és 668. o. Hasonlóképpen Balducci Romano, F., Comment to Article 92 TFEU, in: Curti Gialdino, C., Codice dell’Unione Europea Operativo, Simone, Nápoly, 2012, 962. és 963. o.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-74" href="#c-74">74</a>
</span>) Ennek oka abban rejlik, hogy az 1980‑as évek közepén a Parlament sikeresen indított eljárást a Tanáccsal szemben a közös közlekedéspolitika létrehozásának elmulasztása miatt (lásd: 1985. május 22‑i Parlament kontra Tanács ítélet, 13/83, EU:C:1985:220).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-75" href="#c-75">75</a>
</span>) A tagállamok közötti közúti árufuvarozás díjainak megállapításáról szóló, 1989. december 21‑i 4058/89/EGK tanácsi rendelet (HL 1989. L 390., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 7. fejezet, 1. kötet, 286. o.); a tagállamok közötti közúti árufuvarozásra vonatkozó közösségi kontingensről szóló 3164/76/EGK rendelet módosításáról szóló, 1988. június 21‑i 1841/88/EGK tanácsi rendelet (HL 1988. L 163., 1. o.); a tagállamok területére vagy területéről történő, illetve a tagállamok területén áthaladó, Közösségen belüli közúti árufuvarozási piacra való bejutásról szóló, 1992. március 26‑i 881/92/EGK tanácsi rendelet (HL 1992. L 95., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 7. fejezet, 1. kötet, 370. o.); az autóbusszal végzett nemzetközi személyszállítás közös szabályairól szóló, 1992. március 16‑i 684/92/EGK tanácsi rendelet (HL 1992. L 74., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 1. kötet, 306. o.); illetve a nem honos fuvarozók valamely tagállamban nyújtott belföldi közúti árufuvarozási szolgáltatásai feltételeinek meghatározásáról szóló, 1993. október 25‑i 3118/93/EGK tanácsi rendelet (HL 1993. L 279., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 7. fejezet, 2. kötet, 103. o.).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-76" href="#c-76">76</a>
</span>) 2017. május 16‑i 2/15 (Szingapúrral kötendő szabadkereskedelmi megállapodás) vélemény, EU:C:2017:376, 204–212. pont. Lásd még: Sharpston főtanácsnok ugyanezen vélemény iránti eljárásra vonatkozó indítványa, EU:C:2016:992, 260–267. pont.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-77" href="#c-77">77</a>
</span>) A fennálló szabályozás viszonylag újabb keletű, a különböző, jelenleg hatályos jogi eszközökre való hivatkozásokat tartalmazó áttekintését illetően lásd: az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett, az uniós közúti szállítási piac helyzetéről szóló, 2014. április 14‑i bizottsági jelentés (COM(2014) 222 final).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-78" href="#c-78">78</a>
</span>) Lásd az euromatrica‑irányelv (5) preambulumbekezdését.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-79" href="#c-79">79</a>
</span>) Az 1999/62/EK irányelv módosításáról szóló, 2011. szeptember 27‑i európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2011. L 269., 1. o.).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-80" href="#c-80">80</a>
</span>) Lásd például: a 2011/76 irányelv (3) preambulumbekezdése; Európai Bizottság, Fehér Könyv, Útiterv az egységes európai közlekedési térség megvalósításához – Úton egy versenyképes és erőforrás‑hatékony közlekedési rendszer felé (COM(2011) 144 végleges), 58. pont.</p>
</body>
</html>
