(1)

A Tanácsnak a halászati lehetőségek meghatározására és elosztására irányuló intézkedéseket – többek között adott esetben bizonyos, e halászati lehetőségekkel funkcionálisan összefüggő feltételeket – kell elfogadnia. Az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 16. cikkének (4) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a halászati lehetőségeket a közös halászati politikának (KHP) az említett rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében megállapított célkitűzéseivel összhangban kell meghatározni. Az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a halászati lehetőségeket úgy kell elosztani a tagállamok között, hogy biztosított legyen valamennyi tagállam számára az egyes halállományokra vagy halászatokra vonatkozó halászati tevékenységek viszonylagos stabilitása.

(2)

Ezért a halászati lehetőségeket - az 1380/2013/EU rendelet 3. cikkével összhangban - a rendelkezésre álló tudományos szakvélemények alapján, a biológiai és a társadalmi-gazdasági szempontok figyelembevételével kell meghatározni, biztosítva egyúttal a halászati ágazatok közötti méltányos bánásmódot, valamint az érdekelt felekkel folytatott konzultációk során kifejezett véleményeket.

(3)

A 2024-ben tartott 47. éves ülésén a Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság (GFCM) elfogadta a GFCM/47/2024/1. sz. ajánlást, amelyben hosszú távú állománygazdálkodási intézkedéseket határoz meg az európai angolnára (Anguilla anguilla) vonatkozóan, az európai angolnára vonatkozó hosszú távú állománygazdálkodási tervről szóló GFCM/46/2023/16. sz. ajánlásban előirányzottaknak megfelelően (GFCM 1–27 földrajzi alterület). A GFCM/47/2024/1. sz. ajánlás 2025 tekintetében fenntartja a kereskedelmi halászati tevékenységekre vonatkozó hat hónapos halászati tilalmi időszakot és a rekreációs célú halászat tilalmát. Továbbá, az említett ajánlás két hónapra korlátozza az üvegangolnára irányuló kereskedelmi célú halászati tevékenységeket, és az ilyen halászatot csak bizonyos feltételek mellett engedi meg. Az említett ajánlásnak megfelelően az említett intézkedéseket alkalmazni kell a Földközi-tengerhez tartozó tengervizek egészére és az édesvizekre, valamint a brakkvizekre, ideértve a torkolatokat, a parti lagúnákat és az átmeneti vizeket is. Az említett intézkedéseket végre kell hajtani az uniós jogban.

(4)

A 2024-ben tartott 47. éves ülésén a GFCM elfogadta a GFCM/47/2024/2. sz. ajánlást, amelyben hosszú távú intézkedéseket állapít meg a nemes korall fenntartható kiaknázására vonatkozóan, a nemes korall (Corallium rubrum) Földközi-tengeren (GFCM 1–27 földrajzi alterület) történő fenntartható kiaknázására vonatkozó gazdálkodási tervről szóló GFCM/43/2019/4. sz. ajánlásban előirányzottaknak megfelelően. A GFCM/47/2024/2. sz. ajánlás 2025-re fenntartja a halászati engedélyek maximális számában és a nemes korallra vonatkozó begyűjtési korlátokban kifejezett halászati erőkifejtés befagyasztását. Az említett intézkedéseket végre kell hajtani az uniós jogban.

(5)

A 2023-ban tartott 46. éves ülésén a GFCM elfogadta a Földközi-tengeren (GFCM 1–27 földrajzi alterület) a nagy aranymakrahal (Coryphaena hippurus) fenntartható kiaknázására vonatkozó többéves állománygazdálkodási tervről szóló GFCM/46/2023/14. sz. ajánlást. Az elővigyázatossági megközelítéssel összhangban az említett ajánlás a 2024–2026-os átmeneti időszakra vonatkozóan a következőket vezette be: flottakapacitási korlát, a halcsoportosulást előidéző eszközök (FAD-ok) hajónkénti kapacitásának befagyasztása és fogási korlát. A rekreációs célú halászatot illetően az említett ajánlás továbbá előírja, hogy napi fogási korlátozást kell betartani. Az említett intézkedéseket 2024 tekintetében az (EU) 2024/259 tanácsi rendelet (2) hajtotta végre az uniós jogban, és az említett intézkedéseknek az uniós jogban való végrehajtását 2025 tekintetében is folytatni kell. Az említett intézkedések nem érintik azon állománygazdálkodási intézkedéseket, amelyeket a GFCM tudományos tanácsadó bizottsága a 2027–2031-es időszakra vonatkozó hosszú távú állománygazdálkodási tervet illetően javasolni fog.

(6)

Az (EU) 2019/1022 európai parlamenti és a tanácsi rendelet (3) többéves tervet hozott létre a tengerfenéken élő állományoknak a Földközi-tenger nyugati térségében (GFCM 1, 2, 5, 6, 7, 8, 9, 10 és 11 földrajzi alterület) folytatott halászatára vonatkozóan. Az említett terv célértékeket és intézkedéseket határoz meg a hatálya alá tartozó állományok hosszú távú védelmére és ezen állományok fenntartható kiaknázására vonatkozóan. Ide olyan intézkedések tartoznak, amelyek célja a maximális fenntartható hozam (MFH) elérése és fenntartása a célállományok tekintetében, biztosítva azt, hogy az élő tengeri biológiai erőforrások kiaknázása helyreállítsa és olyan szinten tartsa a halászott fajok állományait, amely meghaladja az MFH-t előállítani képes szintet.

(7)

Az (EU) 2019/1022 rendelet 4. cikkének (1) bekezdésével összhangban az említett rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében felsorolt állományokra vonatkozóan halászati lehetőségeket kell meghatározni annak érdekében, hogy fokozatosan, egyre növekvő jelleggel, lehetőség szerint 2020-ig, de legkésőbb 2025. január 1-jéig MFH-t megvalósító halászati mortalitást érjenek el.

(8)

Az (EU) 2019/1022 rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében felsorolt állományokra (célállományok) vonatkozó halászati lehetőségeket a maximális fenntartható hozamot (MFH) eredményező halászati mortalitási értéktartományoknak (a továbbiakban: FMFH-tartományok) megfelelően, vagy alacsonyabb szinten, és az említett rendeletben előírt óvintézkedéseknek megfelelően kell meghatározni. Az FMFH-tartományokat a releváns HTMGB-szakvélemény határozza meg. Amennyiben nem állnak rendelkezésre megfelelő tudományos adatok, az említett rendelet 1. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett állományokra (járulékosan kifogott állományok) vonatkozó halászati lehetőségeket a halászati gazdálkodás vonatkozásában alkalmazott elővigyázatossági megközelítésnek megfelelően kell meghatározni, összhangban az említett rendelet 4. cikkének (6) bekezdésével.

(9)

Ezen túlmenően, a halászati lehetőségeket a vonóhálós és a horogsoros hajók tekintetében az (EU) 2019/1022 rendelet 7. cikkében megállapított halászati erőkifejtési rendszerrel összhangban meghatározott maximális megengedett halászati erőkifejtésben, és a mély vizekben élő vörös garnéla (Aristeus antennatus) és óriásgarnéla (Aristaeomorpha foliacea) tekintetében a tudományos szakvéleménnyel és az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkének (4) bekezdésével összhangban meghatározott maximális fogási korlátokban kell kifejezni.

(10)

A HTMGB szakvéleménye szerint a Földközi-tenger nyugati térségében élő valamennyi halállományra vonatkozó MFH-célértékek 2025-ben történő eléréséhez a halászati mortalitás további jelentős csökkentése szükséges a vonóhálós halászhajók tekintetében. Emellett a HTMGB mindegyik állománycsoportban eltéréseket mutatott ki a legsérülékenyebb állományok állapotában, és úgy vélte, hogy a halászati mortalitást eltérő mértékben kell csökkenteni az egyes erőkifejtés-gazdálkodási egységek (EGE), nevezetesen az 1. EGE (GFCM 1, 2, 5, 6 és 7 földrajzi alterület) és a 2. EGE (GFCM 8, 9, 10 és 11 földrajzi alterület) tekintetében. A HTMGB szakvéleménye szerint a legsérülékenyebb állomány (az 1. EGE területen élő európai szürke tőkehal (Merluccius merluccius) és a 2. EGE területen élő európai szürke tőkehal) tekintetében a halászati mortalitás csökkentését az 1. EGE esetében 66 %-ban és a 2. EGE esetében 38 %-ban kell meghatározni az FMFH 2025-ben való elérése érdekében. Az ilyen szakvélemény alapján 2025-re a vonóhálós halászhajók maximális megengedett halászati erőkifejtését mindegyik erőkifejtés-gazdálkodási csoport tekintetében ezért csökkenteni kell 66 %-kal az 1. EGE-ben és 38 %-kal a 2. EGE-ben, figyelembe véve az egyes tagállamoknak a halászati mortalitáshoz való hozzájárulását, és levonva az (EU) 2024/259 rendeletben 2024-re megállapított maximális megengedett halászati erőkifejtésből.

(11)

A HTMGB 2024-ben adott szakvéleménye szerint a horogsoros hajók hatással vannak az európai szürketőkehal-állományok ívó egyedeire, különösen a GFCM 8, 9, 10 és 11 földrajzi alterületen. A HTMGB szakvéleménye szerint továbbá az európai szürke tőkehal szaporodóképes állományának biomasszája a GFCM 1, 5, 6 és 7 földrajzi alterületen, valamint a GFCM 8, 9, 10 és 11 földrajzi alterületen még mindig az (EU) 2019/1022 rendelet 2. cikkének 10. pontja értelmében vett állományvédelmi referenciapont-határérték (a továbbiakban: a BLIM) alatt van, és a halászati mortalitást a GFCM 1, 2, 5, 6 és 7 földrajzi alterületen 66 %-kal, a GFCM 8, 9, 10 és 11 földrajzi alterületen pedig 38 %-kal kell csökkenteni az FMFH 2025-ben való elérése érdekében. A GFCM 1, 2, 5, 6 és 7 földrajzi alterületen helyénvaló ezért 2025 tekintetében fenntartani a horogsoros hajókra vonatkozó maximális megengedett halászati erőkifejtést – az (EU) 2019/1022 rendelet 7. cikkének (5) bekezdése alapján – az (EU) 2024/259 rendeletben 2024-re meghatározott szinteken. A GFCM 8, 9, 10 és 11 földrajzi alterületen helyénvaló 2025 tekintetében csökkenteni a horogsoros hajókra vonatkozó maximális megengedett halászati erőkifejtést – az (EU) 2019/1022 rendelet 7. cikkének (5) bekezdése alapján – az (EU) 2024/259 rendeletben 2024-re előírt maximális megengedett halászati erőkifejtéshez képest 13 %-kal.

(12)

A HTMGB 2024-ben adott szakvéleménye szerint a vörös garnéla halászati mortalitása a GFCM 1, 2, 5, 6 és 7 földrajzi alterületen továbbra is jelentősen eltér a fenntartható szintektől, és így a halászati erőkifejtés csökkentése mellett további állománygazdálkodási intézkedésekre van szükség. Így különösen, a HTMGB szakvéleménye szerint az FMFH 2025-ben történő elérése érdekében átlagosan 50 %-kal kell csökkenteni a fogásokat, és konkrétan 25 %-kal a GFCM 1 és 2 földrajzi alterületen, 64 %-kal a GFCM 5 földrajzi alterületen és 62 %-kal a GFCM 6 és 7 földrajzi alterületen. A 2022-ben, 2023-ban és 2024-ben elfogadott intézkedések folytatásaként, valamint az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkének (4) bekezdésével összhangban helyénvaló ezért a halászati erőkifejtési rendszer maximális fogási korlátokkal történő kiegészítése. A vörös garnéla maximális fogási korlátait a GFCM 1, 2, 5, 6 és 7 földrajzi alterületen 10 %-kal csökkenteni kell az (EU) 2024/259 rendeletben 2024-re vonatkozóan meghatározott halászati lehetőségekhez képest.

(13)

A HTMGB 2024-ben adott szakvéleménye szerint a vörös garnéla tekintetében a halászati erőkifejtés csökkentése mellett további állománygazdálkodási intézkedésekre van szükség a GFCM 8, 9, 10 és 11 földrajzi alterületen, és a fogások teljes mennyiségét 18 %-kal csökkenteni kell. Ezért helyénvaló – a 2022-ben, 2023-ban és 2024-ben elfogadott intézkedések folytatásaként és az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkének (4) bekezdésével összhangban – a halászati erőkifejtési rendszert maximális fogási korlátokkal kiegészíteni. A vörös garnéla maximális fogási korlátait a GFCM 8, 9, 10 és 11 földrajzi alterületen 6 %-kal csökkenteni kell az (EU) 2024/259 rendeletben 2024-re meghatározott halászati lehetőségekhez képest.

(14)

A HTMGB 2024-ben adott szakvéleménye szerint az óriásgarnéla tekintetében a halászati erőkifejtés csökkentése mellett további állománygazdálkodási intézkedésekre van szükség a GFCM 8, 9, 10 és 11 földrajzi alterületen, és a fogások teljes mennyiségét 29 %-kal csökkenteni kell. Ezért helyénvaló – a 2022-ben, 2023-ban és 2024-ben elfogadott intézkedések folytatásaként és az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkének (4) bekezdésével összhangban – a halászati erőkifejtési rendszert maximális fogási korlátokkal kiegészíteni. Az óriásgarnéla maximális fogási korlátait a GFCM 8, 9, 10 és 11 földrajzi alterületen 6 %-kal csökkenteni kell az (EU) 2024/259 rendeletben 2024-re meghatározott halászati lehetőségekhez képest.

(15)

A növendék és ívó halak védelme céljából a halászeszközök szelektivitása alkalmazásának előmozdítása, valamint hatékony halászati tilalom hatálya alá tartozó területek kialakítása érdekében az (EU) 2022/110 tanácsi rendelet (4) kompenzációs mechanizmust hozott létre a vonóhálós hajókra vonatkozó erőkifejtési rendszerrel kapcsolatban. Mivel a HTMGB 2025-re is ajánlja a növendék és ívó halak védelme céljából a halászeszközök szelektivitásának és a halászati tilalom hatálya alá tartozó területek hatékony kialakításának további javítását, és mivel az említett intézkedések bizonyítottan hatással vannak a halászati erőkifejtésre, a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy további halászati napokat osszanak ki valamely hajó számára, ha a hajó teljesíti a nemzeti szinten meghatározott ilyen intézkedések legalább egyikét. Az érintett tagállam nem oszthat ki további halászati napokat, amennyiben azok az (EU) 2024/259 rendelet által a releváns halászati erőkifejtési csoportra meghatározott halászati erőkifejtési szint túllépését eredményeznék.

(16)

Az (EU) 2019/1022 rendelet 6. cikkének megfelelően, amennyiben a tudományos szakvélemények szerint az szóban forgó rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett bármely szaporodóképes állomány biomasszája az elővigyázatossági biomassza-referenciapont (BPA) vagy a biomassza-határérték referenciapontja (BLIM) alatt van, korrekciós intézkedéseket kell hozni annak biztosítása érdekében, hogy az állomány mihamarabb visszaálljon az MFH-t előállítani képes szintet meghaladó szintre.

(17)

2021-ben tartott 44. éves ülésén a GFCM elfogadta a kis méretű nyílt vízi fajok állományainak adriai-tengeri (GFCM 17 és 18 földrajzi alterület) fenntartható kiaknázására vonatkozó többéves állománygazdálkodási tervről szóló GFCM/44/2021/20. sz. ajánlást, amely a 2022–2029-es időszakra a kis méretű nyílt vízi fajok állományaira halászó erszényes kerítőhálós hajók és a nyílt vízi vonóhálós hajók tekintetében maximális fogásszintet és egy kapcsolódó flottakapacitási korlátot vezetett be. Azon intézkedéseket, amelyek 2025-re vonatkoznak, végre kell hajtani az uniós jogban.

(18)

A 2024-ben tartott 47. éves ülésén a GFCM elfogadta a kis méretű nyílt vízi fajok adriai-tengeri (GFCM 17 és 18 földrajzi alterület) állományaira vonatkozó hosszú távú halászati rendszer és 2025. évi fogási korlátok megállapításáról szóló GFCM/47/2024/4. sz. ajánlást, amely a GFCM/44/2021/20. sz. ajánlásból ered. A GFCM/47/2024/4. sz. ajánlás 2025-re külön-külön fogási szintet állapított meg a szardella és szardínia tekintetében, az új lehalászási szabályok végrehajtásából eredően. A tagállamok közötti megoszlás az egyes tagállamok korábbi fogásain alapul. Az említett intézkedéseket végre kell hajtani az uniós jogban.

(19)

A 2019-ben tartott 43. éves ülésén a GFCM elfogadta a tengerfenéki állományok adriai-tengeri (GFCM 17 és 18 földrajzi alterület) fenntartható halászatára vonatkozó többéves állománygazdálkodási tervről szóló GFCM/43/2019/5. sz. ajánlást, amely halászati erőkifejtési rendszert és flottakapacitási korlátot vezetett be egyes tengerfenéki állományok tekintetében. Az említett, 2025-re vonatkozó intézkedéseket végre kell hajtani az uniós jogban.

(20)

A 2024-ben tartott 47. éves ülésén a GFCM elfogadta a legfontosabb tengerfenéki állományok Adriai-tengeren (GFCM 17 és 18 földrajzi alterület) 2025-ben történő halászata tekintetében halászati erőkifejtési rendszer végrehajtásáról szóló GFCM/47/2024/5. sz. ajánlást, amely a GFCM/43/2019/5. sz. ajánlásból ered. A GFCM/47/2024/5. sz. ajánlás a feszítőlapos vonóhálós hajókra vonatkozó halászati erőkifejtési rendszer 5,2 %-os átfogó csökkentéséről, és a merevítőrudas vonóhálót használó halászhajók tekintetében az erőkifejtések 2024. évi szintjének változatlanul hagyásáról rendelkezik. Az említett intézkedések uniós jogban való végrehajtása érdekében ezért 5,2 %-ot le kell vonni az (EU) 2024/259 rendelettel a feszítőlapos vonóhálós hajók tekintetében 2024-re meghatározott maximális megengedett halászati erőkifejtésből, és a merevítőrudas vonóhálót használó halászhajókra vonatkozó maximális megengedett halászati erőkifejtést a 2024-es szinteken kell tartani.

(21)

Figyelembe véve a szlovén flotta sajátosságait, valamint e flottának a kis méretű nyílt vízi fajok állományaira és a tengerfenéki állományokra gyakorolt elhanyagolható hatását, valamint a GFCM/44/2021/20. sz. ajánlás 33. pontjával és a GFCM/43/2019/5. sz. ajánlás 13. pontjával összhangban helyénvaló megőrizni a jelenlegi halászati gyakorlatot, és a szlovén flotta számára hozzáférést biztosítani a kis méretű nyílt vízi fajok egy minimális mennyiségéhez, továbbá minimális halászatierőkifejtés-allokációt biztosítani a tengerfenéki állományokra vonatkozóan.

(22)

A 2022-ben tartott 45. éves ülésén a GFCM elfogadta a tengerfenéki állományok tuniszi-csatornabeli (GFCM 12–16 földrajzi alterület) fenntartható kiaknázására vonatkozó többéves állománygazdálkodási tervről szóló GFCM/45/2022/4. sz. ajánlást, amely hatályon kívül helyezte a GFCM/44/2021/12. és a GFCM/42/2018/5. sz. ajánlást. A GFCM/45/2022/4. sz. ajánlás az európai szürke tőkehalra vonatkozóan erőkifejtési rendszert és a piros ostorgarnélára (Parapenaeus longirostris) vonatkozóan fogási korlátokat, valamint halászatikapacitás-befagyasztást vezetett be. 2025 tekintetében a GFCM/45/2022/4. sz. ajánlás rendelkezik a halászati erőkifejtés 2024-es szinten történő befagyasztásáról és a piros ostorgarnélára vonatkozó fogási korlátok 3 %-os csökkentéséről. Az említett intézkedések uniós jogban való végrehajtása érdekében ezért 3 %-ot le kell vonni az (EU) 2024/259 rendelettel a piros ostorgarnélára vonatkozóan 2024 tekintetében meghatározott maximális fogási korlátokból.

(23)

A 2022-ben tartott 45. éves ülésén a GFCM elfogadta az óriásgarnéla és a vörös garnéla állományainak tuniszi-csatornabeli (GFCM 12–16 földrajzi alterület) fenntartható kiaknázására vonatkozó többéves állománygazdálkodási tervről szóló GFCM/45/2022/5. sz. ajánlást, amely hatályon kívül helyezte a GFCM/44/2021/7. és a GFCM/43/2019/6. sz. ajánlást. A GFCM/45/2022/5. sz. ajánlás fogási korlátot és halászatikapacitás-befagyasztást vezetett be. 2025 tekintetében az említett ajánlás az óriásgarnélára és a vörös garnélára vonatkozó fogási korlátok 3 %-os csökkentéséről rendelkezik. Az említett intézkedések uniós jogban való végrehajtása érdekében ezért 3 %-ot le kell vonni az (EU) 2024/259 rendelettel az óriásgarnélára és a vörös garnélára vonatkozóan 2024 tekintetében meghatározott maximális fogási korlátokból.

(24)

A 2022-ben tartott 45. éves ülésén a GFCM elfogadta az óriásgarnéla és a vörös garnéla állományainak jón-tengeri (GFCM 19–21 földrajzi alterület) fenntartható kiaknázására vonatkozó többéves állománygazdálkodási tervről szóló GFCM/45/2022/6. sz. ajánlást, amely hatályon kívül helyezte a GFCM/44/2021/8. és a GFCM/42/2018/4. sz. ajánlást. A GFCM/45/2022/6. sz. ajánlás fogási korlátot és halászatikapacitás-befagyasztást vezetett be. 2025 tekintetében az említett ajánlás az óriásgarnélára és a vörös garnélára vonatkozó fogási korlátok 3 %-os csökkentéséről rendelkezik. Az említett intézkedések uniós jogban való végrehajtása érdekében ezért 3 %-ot le kell vonni az (EU) 2024/259 rendelettel az óriásgarnélára és a vörös garnélára vonatkozóan 2024 tekintetében meghatározott maximális fogási korlátokból.

(25)

A 2022-ben tartott 45. éves ülésén a GFCM elfogadta az óriásgarnéla és a vörös garnéla állományainak levantei-tengeri (GFCM 24–27 földrajzi alterület) fenntartható kiaknázására vonatkozó többéves állománygazdálkodási tervről szóló GFCM/45/2022/7. sz. ajánlást, amely hatályon kívül helyezte a GFCM/44/2021/6. és a GFCM/42/2018/3. sz. ajánlást. A GFCM/45/2022/7. sz. ajánlás fogási korlátot és halászatikapacitás-befagyasztást vezetett be. 2025 tekintetében az említett ajánlás az óriásgarnélára és a vörös garnélára vonatkozó fogási korlátok 3 %-os csökkentéséről rendelkezik. Az említett intézkedések uniós jogban való végrehajtása érdekében ezért 3 %-ot le kell vonni az (EU) 2024/259 rendelettel az óriásgarnélára és a vörös garnélára vonatkozóan 2024 tekintetében meghatározott maximális fogási korlátokból.

(26)

A 2022-ben tartott 45. éves ülésén a GFCM elfogadta a nagyszemű vörösdurbincs (Pagellus bogaraveo) alborán-tengeri (GFCM 1–3 földrajzi alterület) fenntartható kiaknázására vonatkozó többéves állománygazdálkodási tervről szóló GFCM/45/2022/3. sz. ajánlást, amely hatályon kívül helyezte a GFCM/44/2021/4., a GFCM/43/2019/2. és a GFCM/41/2017/2. sz. ajánlást. Az említett intézkedéseket végre kell hajtani az uniós jogban.

(27)

A 2024-ben tartott 47. éves ülésén a GFCM elfogadta az alborán-tengeri (GFCM 1 és 3 földrajzi alterület) nagyszemű vörösdurbincsra vonatkozó további korrekciós intézkedésekről szóló GFCM/47/2024/3. sz. ajánlást, amely módosította a GFCM/45/2022/3. sz. ajánlást. A GFCM/47/2024/3. sz. ajánlás a 2025-ös fogási korlátok tekintetében 30 %-os csökkentést vezetett be. Az említett intézkedések uniós jogban való végrehajtása érdekében ezért 30 %-ot le kell vonni az (EU) 2024/259 rendelettel 2024-re meghatározott maximális fogásszintből.

(28)

A GFCM fekete-tengeri munkacsoportjának tudományos szakvéleménye alapján a spratt (Sprattus sprattus) fekete-tengeri (GFCM 29 földrajzi alterület) állományainak fenntarthatósága érdekében meg kell tartani a sprattállomány halászati mortalitásának jelenlegi mértékét. Ezért helyénvaló ezen állományra vonatkozóan továbbra is megállapítani autonóm kvótát.

(29)

A 2019-ben tartott 43. éves ülésén a GFCM elfogadta a GFCM/43/2019/3. sz. ajánlást, amely módosította a nagy rombuszhal (Scophthalmus maximus) fekete-tengeri (GFCM 29 földrajzi alterület) halászatára vonatkozó többéves állománygazdálkodási tervről szóló GFCM/41/2017/4. sz. ajánlást. A GFCM/43/2019/3. sz. ajánlás aktualizált regionális teljes kifogható mennyiséget (a továbbiakban: TAC) és kvótaelosztási rendszert, valamint további állományvédelmi intézkedéseket – különösen két hónapos halászati tilalmi időszakot és évi 180 halászati napra vonatkozó korlátozást – vezetett be a nagy rombuszhal vonatkozásában. A GFCM/43/2019/3. sz. ajánlással összhangban ezek a további állományvédelmi intézkedések funkcionálisan kapcsolódnak a halászati lehetőségekhez, mivel e hatályos intézkedések nélkül a nagy rombuszhalra vonatkozó TAC-ot csökkenteni kellene az állomány helyreállásának biztosítása érdekében. Az említett intézkedéseket végre kell hajtani az uniós jogban.

(30)

A 2024-ben tartott 47. éves ülésén a GFCM elfogadta a nagy rombuszhal fekete-tengeri (GFCM 29 földrajzi alterület) halászatára vonatkozó többéves állománygazdálkodási tervről szóló GFCM/47/2024/8. sz. ajánlást, amely módosította a GFCM/43/2019/3. sz. és a GFCM/41/2017/4. sz. ajánlást. A GFCM/47/2024/8. sz. ajánlás meghatározta a 2025–2028-as időszakra a nagy rombuszhalra vonatkozó TAC-ot. Az említett intézkedéseket végre kell hajtani az uniós jogban.

(31)

A 2024-ben tartott 47. éves ülésén a GFCM jóváhagyta a nagy rombuszhalra vonatkozó, fel nem használt 2023. évi uniós kvóta átvitelét, tekintettel a Fekete-tengeren a regionális kontextus miatt kialakult rendkívüli helyzetre. Az említett intézkedést végre kell hajtani az uniós jogban. A kvóták említett részleges kihasználása eredményeként keletkező halászati lehetőségeket minden egyes tagállamnak a részleges kihasználáshoz való saját hozzájárulását alapul véve kell elosztani, a TAC-ok éves elosztására vonatkozóan az (EU) 2024/259 rendelettel megállapított elosztási kulcs módosítása nélkül.

(32)

Az uniós halászhajók rendelkezésére álló, e rendeletben meghatározott halászati lehetőségek igénybevétele az 1224/2009/EK tanácsi rendelet (5) és különösen annak a fogások és a halászati erőkifejtés nyilvántartásáról, valamint a halászati lehetőségek kimerülésére vonatkozó adatok bejelentéséről szóló 33. és 34. cikke hatálya alá tartozik. Ezért meg kell határozni azon kódokat, amelyeket a tagállamoknak az e rendelet hatálya alá tartozó állományok kirakodásaival kapcsolatos adatoknak a Bizottság számára történő megküldésekor használniuk kell.

(33)

A 847/96/EK tanácsi rendelet (6) kiegészítő feltételeket ír elő a TAC-ok és a kvóták – a 3. és a 4. cikk szerintieket is beleértve – éves kezelésére vonatkozóan, valamint rugalmassági rendelkezéseket az elővigyázatossági és az analitikai TAC-okra vonatkozóan. Az említett rendelet 2. cikke értelmében a TAC-ok megállapításakor a Tanácsnak - különösen az állományok biológiai állapota alapján - döntenie kell arról, hogy mely állományok nem fognak az említett rendelet 3. és 4. cikkének hatálya alá tartozni. Ezenkívül, az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (9) bekezdése egymást követő évek közötti rugalmasságról rendelkezik a kirakodási kötelezettség hatálya alá tartozó valamennyi állomány vonatkozásában. Ezért az olyan túlzott rugalmasság elkerülése érdekében, amely akadályozná a közös halászati politika célkitűzéseinek megvalósítását, és az állományok biológiai állapotának romlását okozná, egyértelművé kell tenni, hogy a 847/96/EK rendelet 3. és 4. cikkében előírt egymást követő évek közötti rugalmasság és az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (9) bekezdésében előírt egymást követő évek közötti rugalmasság együttesen nem alkalmazható. Végül, az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (9) bekezdésében előírt, egymást követő évek közötti rugalmasságot adott esetben ki kell zárni az állományok biológiai állapota alapján.

(34)

A halászati tevékenységek megszakításának elkerülése és az uniós halászok megélhetésének biztosítása érdekében e rendeletet 2025. január 1-jétől kell alkalmazni. Sürgősségi okokból e rendeletnek a kihirdetését követő napon kell hatályba lépnie,