Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Bulgária 2012. évi nemzeti reformprogramjáról és a Bulgária 2012–2015 közötti időszakra vonatkozó konvergenciaprogramjáról szóló tanácsi véleményről /* COM/2012/0302 final - 2012/ () */
Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Bulgária 2012. évi nemzeti reformprogramjáról
és a Bulgária 2012–2015 közötti időszakra vonatkozó
konvergenciaprogramjáról szóló tanácsi véleményről AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA, tekintettel az Európai Unió
működéséről szóló szerződésre és különösen annak 121. cikke (2)
bekezdésére és 148. cikke (4) bekezdésére, tekintettel a költségvetési egyenleg
felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák
felügyeletéről és összehangolásáról szóló, 1997. július 7-i 1466/97/EK
tanácsi rendeletre[1]
és különösen annak 5. cikke (2) bekezdésére, tekintettel a makrogazdasági egyensúlyhiányok
megelőzéséréről és kiigazításáról szóló, 2011. november 16-i
1176/2011/EU európai parlament és tanácsi rendeletre[2] és különösen annak 6. cikke (1)
bekezdésére, tekintettel az Európai Bizottság ajánlására[3], tekintettel az Európai Parlament
állásfoglalásaira[4], tekintettel az Európai Tanács
következtetéseire, tekintettel a Foglalkoztatási Bizottság
véleményére, a Gazdasági és Pénzügyi Bizottsággal folytatott
konzultációt követően, mivel: (1) Az Európai Tanács 2010.
március 26-án jóváhagyta az Európai Bizottság „Európa 2020” elnevezésű, a
foglalkoztatást és növekedést célzó új stratégia elindításáról szóló
javaslatát, amely stratégia a gazdaságpolitikák fokozott összehangolása révén
azokra a kulcsfontosságú területekre összpontosít, amelyeken fellépésre van
szükség annak érdekében, hogy Európa növelhesse a fenntartható növekedés és a
versenyképesség területén rejlő lehetőségeit. (2) A Tanács 2010. július 13-án
elfogadta a tagállamok és az Unió gazdaságpolitikáira vonatkozó átfogó
iránymutatásokról szóló ajánlást (2010–2014), 2010. október 21-én pedig
elfogadta a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról
szóló határozatot[5],
melyek együtt alkotják az „integrált iránymutatásokat”. A tagállamok felkérést
kaptak, hogy nemzeti gazdaság- és foglalkoztatáspolitikájukban vegyék
figyelembe az integrált iránymutatásokat. (3) A Tanács 2011. július 12-én
ajánlást fogadott el Bulgária 2011. évi nemzeti reformprogramjáról, valamint
véleményt adott ki Bulgária 2011–2014 közötti időszakra vonatkozó,
aktualizált konvergenciaprogramjáról. (4) A Bizottság 2011. november
23-án elfogadta a második éves növekedési jelentést, amely az Európa 2020
stratégiára épülve elindítja az előzetes és integrált gazdaságpolitikai
koordináció második európai szemeszterét. A Bizottság az 1176/2011/EU rendelet
alapján 2012. február 14-én elfogadta a riasztási mechanizmus keretében készült
jelentést[6],
amelyben Bulgáriát azon tagállamok közé sorolta, amelyek vonatkozásában
részletes felülvizsgálatra kerül sor. (5) Az Európai Tanács 2012.
március 2-án (a Tanács 2011. december 9-i következtetéseivel összhangban és a
Bizottság éves növekedési jelentésének fényében) jóváhagyta a pénzügyi
stabilitás, a költségvetési konszolidáció és a növekedést ösztönző
intézkedések biztosítására irányuló prioritásokat. Hangsúlyozta, hogy
differenciált és növekedést elősegítő költségvetési konszolidációt
kell végrehajtani, helyre kell állítani a gazdaságnak történő hitelnyújtás
normál feltételeit, ösztönözni kell a növekedést és a versenyképességet,
kezelni kell a munkanélküliséget és a válság társadalmi következményeit,
valamint korszerűsíteni kell a közigazgatást. (6) Az Európai Tanács 2012.
március 2-án arra is felkérte az Euró Plusz Paktumban részt vevő
tagállamokat, hogy vállalásaikat kellő időben nyújtsák be ahhoz, hogy
azokat stabilitási vagy konvergenciaprogramjukba, valamint nemzeti
reformprogramjukba beépíthessék. (7) Bulgária 2012. április 13-án
benyújtotta a 2012–2015 közötti időszakra vonatkozó
konvergenciaprogramját, valamint 2012. évi nemzeti reformprogramját. A
kapcsolódási pontok figyelembevétele érdekében a két program értékelésére
egyidejűleg került sor. A Bizottság a 1176/2011/EU rendelet 5. cikke
alapján végzett alapos felülvizsgálat révén azt is megvizsgálta, hogy
Bulgáriában tapasztalhatók-e makrogazdasági egyensúlyhiányok. A Bizottság
alapos felülvizsgálata[7]
során arra a következtetésre jutott, hogy Bulgáriában belső makrogazdasági
egyensúlytalanság tapasztalható ugyan, de nem súlyos mértékben. (8) A Bulgária által tett
első 2012-es adatbejelentés szerint, amely a hiány és az adósság
alakulását mutatta a 2008 és 2011 közötti években, a túlzott hiány esetén
követendő eljárás alkalmazása során, az államháztartás 2011-es hiánya nem
érte el a Szerződésben szereplő referenciaértéket, vagyis a GDP
3%-át. Ezenfelül a Bizottság 2012 tavaszi előrejelzése azt vetíti
előre, hogy az államháztartás hiánya a Szerződésben szereplő
referenciaérték alatt marad, és várhatóan tovább csökken az elkövetkező
időszakban. A Bizottság ennek, valamint a Stabilitási és Növekedési Paktum
előírásainak megfelelően, május 30-án a fennálló túlzott hiányról
szóló határozatnak a Szerződés 126. cikkének (12) bekezdése alapján
történő hatályon kívül helyezéséről szóló tanácsi határozatra
vonatkozó ajánlást fogadott el. (9) A 2012-es
konvergenciaprogramnak az 1466/97/EK tanácsi rendelet szerinti értékelése
alapján a Tanács azt a véleményt alakította ki, hogy a programban szereplő
költségvetési előrejelzéseket alátámasztó 2012 és 2013-as makrogazdasági
forgatókönyv túlzottan optimista, ugyanis e szerint az éves növekedés 2012-ben
várhatóan eléri az 1,4%-ot, 2013-ban pedig a 2,5%-ot. A Bizottság 2012 tavaszi
előrejelzése 2012-re 0,5%-os, 2013-ra pedig 1,9%-os növekedést
prognosztizál. A túlzott hiány 2011-es kiigazítását követően a programban
körvonalazott költségvetési stratégia célja, hogy a programozási időszak
végéig egyensúlyközeli költségvetési helyzetet érjenek el a strukturális
költségvetés és az államháztartás egyensúlya tekintetében egyaránt. A
strukturális értelemben vett középtávú költségvetési célt (MTO) kis mértékben
felülvizsgálták, a GDP 0,6 %-át kitevő hiányt a GDP 0,5%-ának
megfelelő hiányra mérsékelték. Az új középtávú költségvetési cél tükrözi a
Stabilitási és Növekedési Paktum követelményeit. Az (újraszámított)
strukturális hiány alapján[8]
Bulgária a programozási időszak folyamán tervezi elérni a középtávú
költségvetési célját. . A költségvetési kiadások növekedésének aránya – a
tervezett diszkrecionális bevételi intézkedések figyelembe vételével – a 2012
és 2014 közötti időszakban megfelel a Stabilitási és Növekedési Paktumban
szereplő kiadási küszöbértéknek, 2015-ben viszont várhatóan nem. A
tervezett költségvetési konszolidációt komoly kockázatok terhelik az
alábbiakból kifolyólag: i. az optimista makrogazdasági forgatókönyv valamint a
gazdaság kevésbé adóintenzív növekedési struktúrája miatti alacsonyabb
bevételek, valamint ii. a közszféra, különösen az egészségügy és az oktatás,
alacsony hatékonysága, ami jelentős kiadási nyomást idézhet elő. A
program szerint az adósságráta a GDP 60%-a alatt marad, és várhatóan 2012-ben,
a GDP közel 20%-án tetőzik, majd csökken a programozási időszak
folyamán. Komoly lehetőségek kínálkoznak az adóbehajtás hatékonyságának
javítására, és az e területen történő előrelépés lehetővé tenné
Bulgária számára az erőteljesebb növekedést ösztönző kiadások
támogatását. Az egységes költségvetési törvény módosításaként elfogadták azt az
előírást, hogy a költségvetési hiányt 2% alatt kell tartani, az
államháztartási kiadásokat pedig a GDP 40%-ára kell korlátozni, ezzel
megerősítették a pénzügyi keret jogilag kötelező jellegét és
javították a költségvetési tervezés kiszámíthatóságát. Mindazonáltal továbbra
is kihívást jelent a középtávú költségvetési keret tartalmának további
javítása, valamint az eredményszemléletű beszámoló-készítés
erősítése. (10) A bolgár kormány jelentős
előrehaladást ért el a nyugdíjreform egyes intézkedései terén, beleértve a
férfiakra és nőkre egyaránt érvényes nyugdíjkorhatárra, valamint a
hadseregben és a rendőrségben foglalkoztatottak szolgálati viszonyának
időtartamára vonatkozó intézkedéseket. Mindazonáltal középtávon továbbra
is kihívást jelentenek a nyugellátási rendszer hiányosságai. A változtatások
során nem terveznek olyan lépéseket, amelyek azonos kötelező
nyugdíjkorhatárt állapítanának meg a férfiak és a nők számára. Emellett
nem korlátozzák az alkalmazottak korkedvezményes nyugdíjba vonulásának
lehetőségeit. Továbbra is fontos kihívást jelent a járulékot nem
fizetők beemelése a nyugdíjrendszerbe, valamint a rokkantsági
nyugellátások folyósítási feltételeinek és ellenőrzésének megszigorítása. (11) Bulgáriában a legmagasabb a
súlyos anyagi nélkülözés által veszélyeztetettek aránya az Unión belül, az
idősek és a gyermekek pedig különösen kiszolgáltatottak. Átfogó
intézkedésekre van szükség. Prioritásként kell kezelnie szociális transzferek
hatékonyságának javítását. A gazdaságilag aktív roma lakosságnak csupán a fele
foglalkoztatott. A nemrég elfogadott nemzeti romaintegrációs stratégia sokféle
akadály lebontására irányul, azonban részletes cselekvési tervvel is alá kell
támasztani ahhoz, hogy a 2015 és 2020 közötti időszak során alkalmazni
lehessen. (12) A válság különösen súlyosan
érintette az alacsonyan képzett munkavállalókat (ők teszik ki a
munkanélküliek közel 70%-át) és jelentősen növelte az ifjúsági
munkanélküliséget. Ezenfelül 2009 óta az EU többi részénél sokkal gyorsabban
emelkedik a tartós munkanélküliség, ami főként a rendelkezésre álló és a
munkaerőpiac által igényelt készségek közötti eltérést, és területi
egyensúlytalanságokat tükrözi, mivel a legtöbb munkahelyet az alacsony
képzettségű szegmensben szüntették meg. Felül kell vizsgálni a
társadalombiztosítási járulékok alsó küszöbértékeit meghatározó rendszert, hogy
egyensúlyt teremtsenek a be nem jelentett munkavégzés visszaszorítása iránti
igény, valamint annak biztosítása között, hogy az alacsony képzettségű
munkavállalók ne szoruljanak ki a munkaerőpiacról. Az állami szféra
bérkiadásainak 2010 és 2012 közötti befagyasztására hozott kormányzati
intézkedés megalapozott és megfelelő válaszlépés, amely a bér- és
munkaerőköltségek, valamint a termelékenység szintjeinek közelítéséhez is
hozzájárul. Nemzeti kezdeményezés indult a fiatalok munkaerő-piaci
beilleszkedésének átfogó kezelésére. Az állami foglalkoztatási szolgáltatások
minősége továbbra is viszonylag alacsony, és fokozni kell a munkatársak,
különösen a roma mediátorok képzésének intenzitását. További intézkedésekre van
szükség az alacsony képzettségűek számára nyújtott, aktivizálást,
munkahelykeresést, munkaközvetítést, és átképzést segítő, valamint egyénre
szabott szolgáltatások javításához. (13) Bulgáriában a legmagasabb az
olvasás és a matematika, valamint a természettudományok terén gyengén
teljesítők aránya az EU-n belül (a 2009. évi PISA-felmérés szerint), ami
azt jelzi, hogy komoly szerkezeti akadályok nehezítik a minőségi oktatás
biztosítását. Az alacsony oktatási teljesítmények ahhoz kapcsolódnak, hogy a
hátrányos helyzetű csoportok, különösen a roma lakosság kevéssé jut hozzá
az oktatáshoz, az iskoláknak nincs kellő önrendelkezése, hiányoznak a
teljesítmény javítását ösztönző tényezők, gyenge a nemzeti értékelési
rendszer és nem kellő mértékű az elszámoltathatóság. A
felsőoktatásban továbbra is rendkívül korlátozott az előrehaladás,
bár a közelmúltban tettek néhány ígéretes erőfeszítést. A
felsőoktatási törvény tervezett módosításait a növekedés szempontjából
elsődlegesen fontos intézkedésként kell végrehajtani, továbbá
megfelelő irányítást, beruházásokat és politikai akaratot kell azokhoz
társítani. (14) Bulgáriában alacsony
szintű a kutatás és az innováció. A 2020-as cél elérése érdekében növelni
kell a kutatási és innovációs (K+I) beruházásokat, és megfelelő innovációs
stratégiát kell kialakítani. A bulgáriai K+I igazgatás széttagolt. Bulgáriának
erősítenie kell az egyetemeit, és stratégiát kell kidolgoznia a
felsőoktatási intézményeknek bevonására az innovációs tevékenységekbe. Az
egyetemek és a magánszektor közötti együttműködés elősegítésének
keretei nem léteznek, továbbá a finanszírozást versenyeztetve, érdemek alapján,
és átlátható módon kellene elosztani. Továbbra is szűk keresztmetszetek
akadályozzák azokat az újonnan alapított vállalkozásokat és innovatív kkv-ket,
amelyek banki finanszírozást igényelnek. A fiatal és innovatív vállalkozások
számára nyújtott állami pénzügyi eszközök és kezességvállalások nem elég
hatékonyak annak elősegítéséhez, hogy a kkv-k megfelelhessenek az uniós
strukturális alapoknak, és bankhitelek révén biztosíthassák a szükséges
társfinanszírozást. (15) Jelenleg Bulgária igazgatási
kapacitása nem elegendő a közúti, vasúti és vízi infrastrukturális
projektek megfelelő irányításához. A közigazgatási reform főként az
állami szektor alkalmazottainak létszámcsökkentésére helyezte a hangsúlyt, és
kevés kísérlet történt az alacsony hatékonyság egyéb forrásainak
megszüntetésére. Az uniós alapok felhasználása – az utolsó két év folyamatos
fejlődése ellenére – továbbra is alacsony szintű. Ennek legfontosabb
okai a meglévő, bonyolult közigazgatási eljárások, és a vállalkozásoknak a
társfinanszírozás biztosítása terén jelentkező nehézségei. Változatlanul
komoly kihívások mutatkoznak az üzleti és a szabályozási környezet további
javítása, valamint az állami szektor igazgatási kapacitásának erősítése
terén megvalósítandó előrelépés tekintetében. Az elektronikus kormányzat
bevezetését sokszor elhalasztották. A bolgár adórendszert jelentős
adókikerülés és alacsony igazgatási hatékonyság jellemzi. Magasak az
adóbehajtás igazgatási költségei, valamint az adófizető vállalkozások
időráfordításai. (16) Az új közbeszerzési törvény
fontos lépés a szabálytalanságok ellenőrzésére, megelőzésére és
szankcionálására irányuló rendszer javítása terén. Ezeket az
erőfeszítéseket az alábbi két tekintetben kell kiegészíteni: i. hatékonyan
kell alkalmazni az előirányzott szankciókat, valamint ii. a Közbeszerzési
Hivatal és az Állami Pénzügyi Nyomozóhivatal számára hivatalból történő
eljárásra vonatkozó hatáskört kell biztosítani. (17) A megkezdett reformok ellenére
Bulgária továbbra is fenntart bizonyos belépési korlátokat a hálózati
szektorok, így a vasúti közlekedés, a távközlés és az energiaügy terén. Az
energiapiacok működése –nagy- és kiskereskedelmi szinten egyaránt –
továbbra is problémákat vet fel. Különösen javításra szoruló terület többek
között az energia- és gáztőzsde, valamint a működőképes
kiegyenlítő piac, és a szabályozott fogyasztói árak hiánya. Ezenfelül
Bulgáriának biztosítania kell az átviteli rendszer szabályozási függetlenségét.
Bulgária nagymértékben egyetlen energiaellátási útvonaltól függ, belföldi energiapiaca
pedig nem megfelelően működik, így az ország ki van téve a komoly
kínálati sokkok veszélyének. Javítani kell az energiafüggőség
felszámolását célzó, meglévő intézkedéseket. Mostanáig túl lassan haladt
az új gázellátási infrastruktúra kiépítése. Jóllehet formálisan elfogadtak
néhány kívánatos reformot, és 2011-ben növekedett a megújuló energia
részaránya, a reformok végrehajtása továbbra sem kielégítő a közpolitikák
magánérdekek alá rendelésének és a közbeszerzéseknek betudhatóan, valamint az
állami tulajdonú energiavállalatok gyenge irányítása miatt. (18) Bulgária számos
kötelezettségvállalást tett az Euró Plusz Paktum keretében. Ezek a
kötelezettségvállalások, és a 2011-ben bemutatott kötelezettségvállalások
teljesítése terén elért eredmények az alábbi területekhez kapcsolódnak: az
államháztartás fenntarthatóságának javítása, a foglalkoztatás
előmozdítása, az állami szektor versenyképességének fokozása és a pénzügyi
stabilitás megerősítése. A Bizottság értékelte az Euró Plusz Paktum keretében
tett vállalások teljesítését. Az ajánlások figyelembe veszik az említett
értékelés eredményeit. (19) A Bizottság az európai
szemeszter keretében átfogó elemzést készített Bulgária gazdaságpolitikájáról,
értékelte a konvergenciaprogramot, valamint a nemzeti reformprogramot, és
alapos felülvizsgálatot terjesztett elő. Figyelembe vette nemcsak a
programok Bulgária fenntartható költségvetési és társadalmi-gazdasági
politikája szempontjából mutatott jelentőségét, hanem azt is, hogy
összhangban állnak-e az uniós szabályokkal és iránymutatásokkal, tekintve, hogy
a jövőbeli nemzeti döntéseknél az uniós szempontok beépítésével kell
megerősíteni az Európai Unió átfogó gazdasági kormányzását. Az európai
szemeszter keretében tett bizottsági ajánlások az alábbi ajánlás (1)–(7)
pontjában tükröződnek. (20) Ezen értékelés fényében, a
Tanács megvizsgálta Bulgária konvergenciaprogramját, arról alkotott véleményét[9] az alábbi ajánlás (1) pontja
tükrözi. (21) A Bizottság alapos
felülvizsgálata és ezen értékelés fényében a Tanács megvizsgálta Bulgária 2012.
évi reformprogramját konvergenciaprogramját. A Tanácsnak a 1176/2011/EU
rendelet 6. cikke szerinti ajánlását különösen az alábbi ajánlások (3) és (5)
pontja tükrözi. AJÁNLJA, hogy Bulgária a 2012–2013
közötti időszakon belül tegyen intézkedéseket a következők érdekében: 1. Továbbra is folytasson
megalapozott költségvetési politikákat, hogy 2012-ig elérje a középtávú
költségvetési célt. Ennek érdekében a tervek szerint hajtsa végre a
költségvetési stratégiát, biztosítsa a kiadási küszöbérték betartását, és
álljon készen további intézkedések meghozatalára a költségvetési forgatókönyvet
fenyegető kockázatok valóra válása esetén. Fokozza a közkiadások
minőségének javítására irányuló erőfeszítéseit, különösen az oktatás-
és az egészségügyben, továbbá valósítson meg átfogó adóztatási stratégiát az
adóbehajtás javítása és a feketegazdaság felszámolása céljából. Javítsa tovább
a középtávú költségvetési keret tartalmát és a beszámolási rendszer
minőségét. 2. Tegyen lépéseket a
nyugdíjrendszer fenntarthatóságát fenyegető kockázatok csökkentésére és
megfelelőségének javítására, korlátozva a korkedvezményes nyugdíjazást és
azonos kötelező nyugdíjkorhatárt megállapítva a teljes pályafutások alatt
járulékot fizető férfiak és nők számára. Alkalmazzon szigorúbb
feltételeket és ellenőrzést a rokkantsági nyugellátások folyósítása
tekintetében. 3. Gyorsítsa fel a nemzeti
ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés végrehajtását. Biztosítsa, hogy a
szociális biztonsági járulékok minimális küszöbértékei ne tartsanak vissza a
bejelentett munkavégzéstől. Fokozza az Állami Foglalkoztatási Szolgálat teljesítményének javítására
irányuló erőfeszítéseket. A szegénység enyhítése érdekében javítsa a
szociális transzferek hatékonyságát, és azért, hogy a gyermekek és az idősek
minőségi szociális szolgáltatásokhoz juthassanak, továbbá hajtsa végre a
nemzeti roma integrációs stratégiát. 4. Gyorsítsa fel a közoktatásra
és a felsőoktatásra vonatkozó, megfelelő jogi aktusok és az azokat
kísérő intézkedések reformját, a hangsúlyt a tanterv
korszerűsítésére, a tanárképzés javítására, valamint a hátrányos
helyzetű csoportok oktatáshoz való hozzájutásának biztosítására helyezve.
Javítsa a kezdő vállalkozások és a kkv-k forráshoz jutását, különösen
azokét, amelyek innovatív tevékenységeket folytatnak. 5. Fokozza az igazgatási
kapacitás erősítésére és a reformokra irányuló erőfeszítéseket,
csökkentve a bürokráciát és az adófizetés és -beszedés költségeit, valamint
javítva az uniós pénzeszközök felhasználását, különösen a közúti és vasút
közlekedés, valamint a vízgazdálkodás területén. Javítsa az igazságszolgáltatás
minőségét és függetlenségét, és gyorsítsa fel az elektronikus kormányzás
bevezetését. Erősítse a szabályozó hatóságok, és a legfontosabb szállítási
ágazatok állami igazgatási kapacitásait. 6. Gondoskodjon a közbeszerzési
törvény zavartalan végrehajtásáról. Erősítse a szabálytalanságok
megelőzését, továbbá alkalmazza hatékonyan a közbeszerzési törvény és az
összeférhetetlenségről szóló törvény alapján kiszabható szankciókat. 7. Hozzon intézkedéseket a piaci
akadályok, a garantált nyereségre vonatkozó megállapodások és az árszabályozás
megszüntetésére. Biztosítsa az átviteli- és elosztórendszer-üzemeltetők
függetlenségét; egészítse ki a piaci szerkezetet, különösen az energiatőzsdék
és a kiegyenlítő piacok tekintetében. Javítsa a villamosenergia- és a
gázellátási összeköttetéseket, erősítse az energiahatékonyságot és fokozza
az ellátás zavarainak kezeléséhez szükséges kapacitást. Kelt Brüsszelben, -án/-én. a
Tanács részéről az
elnök [1] HL L 209., 1997.8.2., 1. o. [2] HL L 306., 2011.11.23., 25. o. [3] COM(2012) 302 végleges. [4] P7_TA(2012)0048 és P7_TA(2012)0047. [5] A 2012. április 26-i 2012/238/EU tanácsi határozat. [6] COM(2012) 68 végleges. [7] SWD(2012) 151 végleges. [8] A Bizottság szolgálatai által, a közösen elfogadott
módszertan alkalmazásával, a programban nyújtott információk alapján újra
kiszámított, egyszeri és ideiglenes intézkedésektől mentes,
ciklikusan kiigazított egyenleg. [9] A 1466/97/EK tanácsi rendelet 9. cikkének (2) bekezdése
alapján.