<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><JUDGMENT xmlns:fmx="http://opoce" xmlns:xsi="http://www.w3.org/2001/XMLSchema-instance" xsi:noNamespaceSchemaLocation="http://formex.publications.europa.eu/schema/formex-05.58-20161101.xd"><BIB.JUDGMENT><REF.CASE FILE="n.a."><NO.CASE>T-540/15</NO.CASE></REF.CASE><NO.CELEX>62015TJ0540</NO.CELEX><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2018:167">EU:T:2018:167</NO.ECLI><NO.SEQ>0001</NO.SEQ><PAGE.FIRST.ECR>1</PAGE.FIRST.ECR><PAGE.SEQ>1</PAGE.SEQ><PAGE.LAST.ECR>19</PAGE.LAST.ECR><PAGE.TOTAL>19</PAGE.TOTAL><AUTHOR>T</AUTHOR></BIB.JUDGMENT><CURR.TITLE><PAGE.HEADER><P><HT TYPE="SC"><DATE ISO="20170322">2017. 03. 22‑i</DATE> ítélet – T‑540/15. sz. ügy</HT></P><P><HT TYPE="SC">De Capitani kontra Parlament</HT></P></PAGE.HEADER></CURR.TITLE><TITLE><TI><P><HT TYPE="UC">A Törvényszék ítélete</HT> (kibővített hetedik tanács)</P><P><DATE ISO="20180322">2018. március 22.</DATE><NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="STAR" NOTE.ID="E0001"><P>Az eljárás nyelve: angol.</P></NOTE></P></TI></TITLE><INTERMEDIATE><INDEX IDX.CLOSE="”" SEPARATOR=" – " IDX.OPEN="„"><KEYWORD>A dokumentumokhoz való hozzáférés</KEYWORD><KEYWORD>1049/2001/EK rendelet</KEYWORD><KEYWORD>Folyamatban lévő jogalkotási eljárásra vonatkozó dokumentumok</KEYWORD><KEYWORD>Háromoldalú egyeztetések</KEYWORD><KEYWORD>Az Europolról, valamint a 2009/371/IB és 2005/681/IB határozatok hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre vonatkozó javaslattal kapcsolatos, négyoszlopos táblázatok</KEYWORD><KEYWORD>A hozzáférés részleges megtagadása</KEYWORD><KEYWORD>Megsemmisítés iránti kereset</KEYWORD><KEYWORD>Az eljáráshoz fűződő érdek</KEYWORD><KEYWORD>Elfogadhatóság</KEYWORD><KEYWORD>Az 1049/2001 rendelet 4. cikke (3) bekezdésének első albekezdése</KEYWORD><KEYWORD>A döntéshozatali eljárás védelmére vonatkozó kivétel</KEYWORD><KEYWORD>A háromoldalú egyeztetések keretében készített, négyoszlopos táblázatokhoz való hozzáférés megtagadására vonatkozó általános vélelem hiánya</KEYWORD></INDEX></INTERMEDIATE><JUDGMENT.INIT><P>A T‑540/15. sz. ügyben,</P></JUDGMENT.INIT><PARTIES><PLAINTIFS><P><HT TYPE="BOLD">Emilio De Capitani</HT> (lakóhelye: Brüsszel [Belgium], képviselik: O. Brouwer, J. Wolfhagen és E. Raedts ügyvédek)</P><PARTY.STATUS>felperesnek</PARTY.STATUS></PLAINTIFS><DEFENDANTS><P>az <HT TYPE="BOLD">Európai Parlament</HT> (képviselik kezdetben: N. Görlitz, A. Troupiotis és C. Burgos, később: N. Görlitz, C. Burgos és I. Anagnostopoulou, meghatalmazotti minőségben)</P><PARTY.STATUS>alperes ellen,</PARTY.STATUS></DEFENDANTS><INTERVENERS><P>támogatják:</P><P>az <HT TYPE="BOLD">Európai Unió Tanácsa</HT> (képviselik: E. Rebasti, B. Driessen és J.‑B. Laignelot, meghatalmazotti minőségben)</P><P>és</P><P>az <HT TYPE="BOLD">Európai Bizottság</HT> (képviselik: J. Baquero Cruz és F. Clotuche‑Duvieusart, meghatalmazotti minőségben)</P><PARTY.STATUS>beavatkozó felek,</PARTY.STATUS></INTERVENERS></PARTIES><P>az Európai Parlament <DATE ISO="20150708">2015. július 8‑i</DATE> A(2015) 4931 azon határozatának a megsemmisítése iránt az EUMSZ 263. cikk alapján benyújtott kérelme tárgyában, amely megtagadta a felperesnek a LIBE‑2013‑0091‑02. és a LIBE‑2013‑0091‑03. sz. dokumentumhoz való teljes körű hozzáférését,</P><PREAMBLE><PREAMBLE.INIT><P>A TÖRVÉNYSZÉK (kibővített hetedik tanács),</P><P>tagjai: M. Van der Woude, elnökként eljárva, V. Tomljenović, E. Bieliūnas, A. Marcoulli és A. Kornezov (előadó) bírák,</P><?PAGE NO="2"?><P>hivatalvezető: P. Cullen tanácsos,</P></PREAMBLE.INIT><GR.VISA><VISA>tekintettel az eljárás írásbeli szakaszára és a <DATE ISO="20170920">2017. szeptember 20‑i</DATE> tárgyalásra,</VISA></GR.VISA><PREAMBLE.FINAL>meghozta a következő</PREAMBLE.FINAL></PREAMBLE><CONTENTS.JUDGMENT><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD">Ítéletet</HT></P></TI></TITLE></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD">A jogvita előzményei</HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0001"><NO.P>1</NO.P><TXT>A <DATE ISO="20150415">2015. április 15‑i</DATE> levelében a felperes, Emilio De Capitani, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, <DATE ISO="20010530">2001. május 30‑i</DATE> 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="145" PAGE.FIRST="43" DATE.PUB="2001">HL 2001. L 145., 43. o.</REF.DOC.OJ>; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 3. kötet, 331. o.) alapján kérelmet nyújtott be az Európai Parlamenthez az utóbbi által készített vagy a rendelkezésére bocsátott, az alábbi információkat tartalmazó dokumentumokhoz való hozzáférés iránt: <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0001" REF.END="QE0001"/>az összes bizottságban előterjesztett, folyamatban lévő együttdöntési eljárásokra vonatkozó korai megállapodások megkötésére irányuló indokok; a folyamatban lévő együttdöntési eljárásokra vonatkozó háromoldalú egyeztetések során előterjesztett, többoszlopos táblázatok (amelyek ismertetik az Európai Bizottság javaslatát, a parlamenti bizottság álláspontját, az Európai Unió Tanácsának belső szervezeti egységei által javasolt módosításokat és adott esetben a javasolt kompromisszumos tervezeteket)<QUOT.END REF.START="QS0001" CODE="201D" ID="QE0001"/> (a továbbiakban: eredeti kérelem).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0002"><NO.P>2</NO.P><TXT><DATE ISO="20150603">2015. június 3‑án</DATE> a Parlament azt a választ adta a felperesnek, hogy ha helyt adna az eredeti kérelemnek, az azzal érintett dokumentumok igen nagy száma túlzott adminisztratív munkaterhet okozna, és ezért e kérelmet el kell utasítani.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0003"><NO.P>3</NO.P><TXT><DATE ISO="20150619">2015. június 19‑i</DATE> levelében a felperes az 1049/2001 rendelet 7. cikkének (2) bekezdése alapján kérelmet nyújtott be a Parlamenthez, amelyben a fenti 1. pontban említett dokumentumokat az eredeti kérelem időpontjában folyamatban lévő háromoldalú egyeztetések keretében készített, azon rendes jogalkotási eljárásokkal kapcsolatos, többoszlopos táblázatokra szűkítette, amelyek jogalapja az EUM‑Szerződés V. címe (<QUOT.START CODE="201E" ID="QS0002" REF.END="QE0002"/>A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség<QUOT.END REF.START="QS0002" CODE="201D" ID="QE0002"/>) és a személyes adatok védelmére vonatkozó EUMSZ 16. cikk (a továbbiakban: megerősítő kérelem).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0004"><NO.P>4</NO.P><TXT>A <DATE ISO="20150708">2015. július 8‑i</DATE> A(2015) 4931. sz. határozatában a Parlament kifejtette a felperesnek, hogy hét olyan, többoszlopos táblázatot azonosított, amely a megerősítő kérelemhez kapcsolódik. A Parlament teljes körű hozzáférést biztosított ezek közül öt táblázathoz. A másik két, nevezetesen a LIBE‑2013‑0091‑02. és LIBE‑2013‑0091‑03. sz. dokumentumban (a továbbiakban: szóban forgó dokumentumok) szereplő táblázathoz viszont csak e táblázatok első három oszlopához adott hozzáférést a Parlament, és megtagadta a negyedik oszlopukhoz való hozzáférést. A felperes vitatja a szóban forgó dokumentumokhoz való teljes körű hozzáférés megtagadását (a továbbiakban: megtámadott határozat).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0005"><NO.P>5</NO.P><TXT>A szóban forgó dokumentumokban szereplő táblázatok négy oszlopból állnak, az első a Bizottság jogalkotási javaslatának szövegét, a második a Parlament álláspontját és az általa javasolt módosításokat, a harmadik a Tanács álláspontját, a negyedik pedig az ideiglenes kompromisszumos szöveget (LIBE‑2013‑0091‑02. sz. dokumentum), illetve a Tanács elnökségének a Parlament által javasolt módosításokkal kapcsolatos előzetes álláspontját tartalmazza (LIBE‑2013‑0091‑03. sz. dokumentum).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0006"><NO.P>6</NO.P><TXT>A Parlament a megtámadott határozatot az 1049/2001 rendelet 4. cikke (3) bekezdésének első albekezdésére alapozta, mivel először is a szóban forgó dokumentumok negyedik oszlopa ideiglenes kompromisszumos szövegeket és a Tanács elnökségének előzetes javaslatait tartalmazza, amelyek<?PAGE NO="3"?> hozzáférhetővé tétele ténylegesen, egyedileg és súlyosan sértené az intézmény döntéshozatali eljárását, valamint az intézményközi döntéshozatali eljárást a folyamatban lévő jogalkotási eljárással összefüggésben, másodsorban pedig a jelen esetben nem jelöltek meg semmilyen nyomós közérdeket az említett eljárás hatékonyságával kapcsolatban.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0007"><NO.P>7</NO.P><TXT>A döntéshozatali eljárás állítólagosan súlyos sérelmét illetően a Parlament az alábbi indokokra támaszkodott:</TXT><P><LIST TYPE="NDASH"><ITEM><P>a döntéshozatali eljárást ténylegesen, egyedileg és súlyosan érintené a szóban forgó dokumentumok negyedik oszlopának hozzáférhetővé tétele;</P></ITEM><ITEM><P>azon terület, amely alá a szóban forgó dokumentumok tartoznak, vagyis a rendőrségi együttműködés területe, nagyon érzékeny, és a negyedik oszlopuk hozzáférhetővé tétele sértené a tagállamok közötti és az Európai Unió intézményei közötti bizalmat, ezért a jó együttműködésüket, valamint a Parlament belső döntéshozatali eljárását;</P></ITEM><ITEM><P>az azon időpontban történő hozzáférhetővé tétel, amikor még folyamatban vannak a tárgyalások, valószínűleg az előadóra, az árnyékelőadókra és a politikai csoportokra gyakorolt nyilvános nyomás veszélyéhez vezetne, mivel a tárgyalások az adatvédelemre és a Bűnüldözési Együttműködés és Képzés Európai Ügynöksége (Europol) igazgatótanácsának igen érzékeny kérdéseire vonatkoznak;</P></ITEM><ITEM><P>a szóban forgó dokumentumok negyedik oszlopához való hozzáférés megadása következtében a Tanács a jövőben kevésbé hajlana az információk megosztására és a Parlament tárgyalócsoportjával – különösen az előadóval – való együttműködésre; ez utóbbi csoport a nemzeti hatóságok és az érdekcsoportok fokozott nyomása folytán arra kényszerül majd, hogy idejekorán stratégiai döntéseket hozzon arról, hogy mely esetben enged a Tanácsnak, és mely esetben kér többet az elnökségétől, ami <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0003" REF.END="QE0003"/>jelentősen nehezíti annak lehetőségét, hogy közös megállapodást találjanak<QUOT.END REF.START="QS0003" CODE="201D" ID="QE0003"/>;</P></ITEM><ITEM><P>azon elv, amely szerint <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0004" REF.END="QE0004"/>amíg nincs mindenben megállapodás, semmiben sincs megállapodás<QUOT.END REF.START="QS0004" CODE="201D" ID="QE0004"/>, nagyon fontosnak bizonyul a jogalkotási eljárás zavartalan lefolytatása tekintetében, és ezért valamely információnak – még ha az önmagában nem is érzékeny – a tárgyalások vége előtti hozzáférhetővé tétele negatív következményekkel járhat az akta összes többi részére; ráadásul az olyan álláspontok hozzáférhetővé tétele, amelyek még nem véglegesek, azzal a veszéllyel járna, hogy pontatlan képet ad az intézmények valódi álláspontjairól;</P></ITEM><ITEM><P>ezért a negyedik oszlop egészéhez való hozzáférést mindaddig meg kell tagadni, amíg a megállapodás tárgyát képező szöveget nem fogadják el a társjogalkotók.</P></ITEM></LIST></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0008"><NO.P>8</NO.P><TXT>Valamely esetleges nyomós közérdek fennállását illetően a Parlament azt állítja, hogy az átláthatóság elve és a demokrácia magasabb követelményei önmagukban nem minősülnek és nem minősülhetnek nyomós közérdeknek.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD">Az eljárás és a felek kérelmei</HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0009"><NO.P>9</NO.P><TXT>A Törvényszék Hivatalához <DATE ISO="20150918">2015. szeptember 18‑án</DATE> benyújtott keresetlevelével a felperes előterjesztette a jelen keresetet.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0010"><NO.P>10</NO.P><TXT>A Tanács és a Bizottság a Törvényszék Hivatalához <DATE ISO="20160121">2016. január 21‑én</DATE> benyújtott iratában kérte, hogy a jelen ügybe a Parlament kérelmeinek támogatása végett beavatkozhasson. Az észrevételeiben a felperes és a Parlament sem emelt kifogást e beavatkozásokkal szemben.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0011"><NO.P>11</NO.P><TXT><DATE ISO="20160209">2016. február 9‑én</DATE> a Parlament ellenkérelmet terjesztett elő a Törvényszék Hivatalához.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="4"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0012"><NO.P>12</NO.P><TXT>A Törvényszék negyedik tanácsának elnöke <DATE ISO="20160322">2016. március 22‑i</DATE> határozatával megengedte a Tanács és a Bizottság jelen ügybe való beavatkozását.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0013"><NO.P>13</NO.P><TXT>A válasz <DATE ISO="20160404">2016. április 4‑én</DATE> nyújtották be a Törvényszék Hivatalához.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0014"><NO.P>14</NO.P><TXT>A Bizottság <DATE ISO="20160513">2016. május 13‑án</DATE>, a Tanács pedig <DATE ISO="20160517">2016. május 17‑én</DATE> benyújtotta beavatkozási beadványát a Törvényszék Hivatalához.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0015"><NO.P>15</NO.P><TXT>A viszonválaszt <DATE ISO="20160517">2016. május 17‑én</DATE> szintén benyújtották a Törvényszék Hivatalához.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0016"><NO.P>16</NO.P><TXT>A felperes <DATE ISO="20160706">2016. július 6‑án</DATE> benyújtotta a beavatkozási beadványokkal kapcsolatos észrevételeit a Törvényszék Hivatalához.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0017"><NO.P>17</NO.P><TXT>Mivel a Törvényszék tanácsainak összetétele megváltozott, az ügyet a Törvényszék hetedik tanácsára és egy új előadó bíróra osztották.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0018"><NO.P>18</NO.P><TXT><DATE ISO="20170405">2017. április 5‑én</DATE> a Törvényszék úgy határozott, hogy az ügyet a kibővített hetedik tanács elé utalja.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0019"><NO.P>19</NO.P><TXT>Mivel a tanács egyik tagja nem tudott részt venni az ügy elbírálásában, a Törvényszék elnöke – a Törvényszék eljárási szabályzata 17. cikkének (2) bekezdése alapján – a tanács létszámának kiegészítése érdekében az elnökhelyettest jelölte ki.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0020"><NO.P>20</NO.P><TXT><DATE ISO="20170518">2017. május 18‑i</DATE> végzésével a Törvényszék kibővített hetedik tanácsa bizonyításfelvétel címén kötelezte a Parlamentet arra, hogy továbbítsa számára a szóban forgó dokumentumok másolatát, e másolatot az eljárási szabályzat 104. cikkének megfelelően nem küldik meg a felperesnek.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0021"><NO.P>21</NO.P><TXT><DATE ISO="20170523">2017. május 23‑án</DATE> a Törvényszék kibővített hetedik tanácsa pervezető intézkedések keretében írásbeli kérdéseket intézett a felekhez.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0022"><NO.P>22</NO.P><TXT><DATE ISO="20170614">2017. június 14‑én</DATE> a Parlament bizonyításfelvételt kért.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0023"><NO.P>23</NO.P><TXT>A felperes, a Parlament, a Tanács és a Bizottság ugyanazon a napon benyújtotta a pervezető intézkedésekre vonatkozó válaszát a Törvényszék Hivatalához.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0024"><NO.P>24</NO.P><TXT>A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:</TXT><P><LIST TYPE="NDASH"><ITEM><P>semmisítse meg megtámadott határozatot;</P></ITEM><ITEM><P>a Parlamentet kötelezze a költségek viselésére.</P></ITEM></LIST></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0025"><NO.P>25</NO.P><TXT>A Tanács és a Bizottság által támogatott Parlament azt kéri, hogy a Törvényszék:</TXT><P><LIST TYPE="NDASH"><ITEM><P>utasítsa el a keresetet;</P></ITEM><ITEM><P>a felperest kötelezze a költségek viselésére.</P></ITEM></LIST></P></NP.ECR></GR.SEQ><?PAGE NO="5"?><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD">A jogkérdésről</HT></P></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">Az eljáráshoz fűződő érdekről</HT></HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0026"><NO.P>26</NO.P><TXT>A Törvényszék által pervezető intézkedések címén feltett kérdésekre <DATE ISO="20170614">2017. június 14‑én</DATE> adott válaszában a Parlament kifejtette, hogy <DATE ISO="20161023">2016. október 23‑án</DATE> többek között a szóban forgó dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmet kapott, és annak helyt adott azáltal, hogy a Parlament dokumentum‑nyilvántartásában közzétette azokat, mivel lezárult az a jogalkotási eljárás, amellyel kapcsolatosak. A Parlament a 3. lábjegyzetben feltüntette a dokumentumokhoz való hozzáférést lehetővé tévő internetes linket.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0027"><NO.P>27</NO.P><TXT>A tárgyaláson a Tanács és a Bizottság lényegében azt állította, hogy így a felperes kérelmének eleget tettek, tehát az elvesztette az eljáráshoz fűződő érdekét, és következésképpen az eljárás okafogyottá vált.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0028"><NO.P>28</NO.P><TXT>A felperes vitatja, hogy elvesztette az eljáráshoz fűződő minden érdekét.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0029"><NO.P>29</NO.P><TXT>Az állandó ítélkezési gyakorlatból következik, hogy valamely természetes vagy jogi személy által megsemmisítés iránt indított kereset csupán abban az esetben elfogadható, ha a felperesnek érdeke fűződik a megtámadott jogi aktus megsemmisítéséhez (<REF.DOC.ECR><DATE ISO="20101210">2010. december 10‑i</DATE> <NAME.CASE>Ryanair kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>T‑494/08–T‑500/08 és T‑509/08</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2010:511">EU:T:2010:511</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0041">41.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>; <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20111109">2011. november 9‑i</DATE> <NAME.CASE>ClientEarth és társai kontra Bizottság</NAME.CASE> végzés, <NO.CASE>T‑120/10</NO.CASE>, nem tették közzé, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2011:646">EU:T:2011:646</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0046">46.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>; <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20150430">2015. április 30‑i</DATE> <NAME.CASE>EEB kontra Bizottság</NAME.CASE> végzés, <NO.CASE>T‑250/14</NO.CASE>, nem tették közzé, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2015:274">EU:T:2015:274</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0014">14.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0030"><NO.P>30</NO.P><TXT>A felperes eljáráshoz fűződő érdekének – a kereset tárgyára tekintettel – a kereset benyújtásakor kell fennállnia, ellenkező esetben a kereset elfogadhatatlannak minősül, és a bírósági határozat kihirdetéséig ki kell tartania, ellenkező esetben a kereset okafogyottá válik; ez tehát feltételezi, hogy a kereset az eredményén keresztül alkalmas arra, hogy az azt kezdeményező fél számára előnnyel járjon (<REF.DOC.ECR><DATE ISO="20101210">2010. december 10‑i</DATE> <NAME.CASE>Ryanair kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>T‑494/08–T‑500/08 és T‑509/08</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2010:511">EU:T:2010:511</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0042">42.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0043">43.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>; <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20111109">2011. november 9‑i</DATE> <NAME.CASE>ClientEarth és társai kontra Bizottság</NAME.CASE> végzés, <NO.CASE>T‑120/10</NO.CASE>, nem tették közzé, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2011:646">EU:T:2011:646</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0047">47.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0049">49.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>; <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20150430">2015. április 30‑i</DATE> <NAME.CASE>EEB kontra Bizottság</NAME.CASE> végzés, <NO.CASE>T‑250/14</NO.CASE>, nem tették közzé, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2015:274">EU:T:2015:274</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0015">15.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0017">17.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0031"><NO.P>31</NO.P><TXT>Azt kell tehát megvizsgálni, hogy okafogyottá teszi‑e a megtámadott határozat megsemmisítése iránti kérelmet a szóban forgó dokumentumoknak a Parlament elektronikus nyilvántartásában azon jogalkotási eljárás lezárását követően történő közzététele, amellyel kapcsolatosak.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0032"><NO.P>32</NO.P><TXT>E tekintetben az ítélkezési gyakorlatából következik, hogy a felperes megőrizheti a valamely uniós intézmény által hozott jogi aktus megsemmisítéséhez fűződő érdekét azért, hogy azon jogsértés, amely e jogi aktust állítólag érinti, a jövőben ne ismétlődhessék meg. Ez az eljáráshoz fűződő érdek az EUMSZ 266. cikk első bekezdéséből következik, amelynek értelmében azok az intézmények, amelyek aktusait a Bíróság semmisnek nyilvánította, kötelesek megtenni a Bíróság ítéletében foglaltak teljesítéséhez szükséges intézkedéseket. Ez az eljáráshoz fűződő érdek ugyanakkor csak akkor áll fenn, ha a feltételezett jogellenesség a felperes fél által benyújtott kereset alapjául szolgáló ügyben szereplő körülményektől függetlenül a jövőben is megismétlődhet (lásd: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20070607">2007. június 7‑i</DATE> <NAME.CASE>Wunenburger kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑362/05 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2007:322">EU:C:2007:322</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0050">50</REF.NP.ECR>–<REF.NP.ECR REF="NP0052">52.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). Ez a helyzet a jelen esetben is, mivel a felperes által hivatkozott jogsértés az 1049/2001 rendeletben előírt egyik kivétel értelmezéséből fakad, amelyet a Parlament újabb kérelem esetén megismételhet, annál is inkább, hogy a megtámadott határozatban hivatkozott, a hozzáférés megtagadására irányuló indokok horizontálisan alkalmazandók minden folyamatban lévő háromoldalú egyeztetéssel kapcsolatos hozzáférés iránti kérelemre (lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20110322">2011. március 22‑i</DATE> <NAME.CASE>Access Info Europe kontra Tanács</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>T‑233/09</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2011:105">EU:T:2011:105</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0035">35.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="6"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0033"><NO.P>33</NO.P><TXT>Emellett a felperesnek mind az eredeti kérelme, mind pedig a megerősítő kérelme kifejezetten arra irányul, hogy több, folyamatban lévő jogalkotási eljárásokkal kapcsolatos dokumentumot közöljenek vele. Ezért a szóban forgó dokumentumoknak azon jogalkotási eljárás végét követően történő közzététele, amellyel kapcsolatosak, nem tesz teljes mértékben eleget a felperes kérelmének, tekintettel azok tárgyára, és így a felperes megőrzi a megtámadott határozat megsemmisítése iránti kérelemhez fűződő érdekét.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">Az ügy érdeméről</HT></HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0034"><NO.P>34</NO.P><TXT>A felperes keresetének alátámasztása érdekében két jogalapra hivatkozik, amelyeket az 1049/2001 rendelet 4. cikke (3) bekezdése első albekezdésének megsértésére, illetve a megtámadott határozat indokolásának hiányára alapít. Először az első jogalapot kell megvizsgálni.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0035"><NO.P>35</NO.P><TXT>E jogalap három részre oszlik. A jogalap első része szerint a Parlament a szóban forgó dokumentumokhoz való hozzáférés megtagadása során nem bizonyította a jogilag megkövetelt módon, hogy az említett dokumentumokhoz való hozzáférés súlyosan – konkrétan, ténylegesen és nem feltételezett módon – sérti a jogalkotási folyamatot. A jogalap második része lényegében az uniós jogalkotási dokumentumokhoz való, lehető legszélesebb körű hozzáférés elvén alapul. A jogalap harmadik része értelmében a Parlament tévesen tagadta meg a jelen esetben a szóban forgó dokumentumokhoz való teljes körű hozzáférést igazoló nyomós közérdek fennállásának elismerését. Először az első jogalap első két részét kell együttesen megvizsgálni.</TXT></NP.ECR><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><P><HT TYPE="ITALIC">A felek érvei</HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0036"><NO.P>36</NO.P><TXT>A felperes elsősorban azt állítja, hogy a szóban forgó dokumentumok negyedik oszlopához való hozzáférést csak akkor tagadhatta volna meg a Parlament, ha bizonyította volna, hogy a jogalkotási eljárás súlyos sérelmének veszélye észszerűen előre látható, és nem pusztán feltételezésen alapuló, és hogy a szóban forgó dokumentumokhoz való teljes körű hozzáférés miként sérti konkrétan és ténylegesen a védett érdeket. Kiemeli, hogy a szóban forgó dokumentumok negyedik oszlopához való hozzáférésnek a képviseleti demokráciában azért van jelentősége, hogy a polgárok számon kérhessék a képviselőiken a döntéseiket, és adott esetben az álaluk megfelelőnek tartott eszközökkel kifejezhessék véleményüket az érintett háromoldalú egyeztetések során megkötendő megállapodásokkal kapcsolatban.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0037"><NO.P>37</NO.P><TXT>Először azt állítja, hogy a Parlament nem fejtette ki, hogy a szóban forgó jogalkotási javaslatot – pusztán azon okból, hogy a rendőrségi együttműködés területére vonatkozik – miért kell nagyon érzékenynek tekinteni, és nem igazolta, hogy sérthette volna a tagállamok vagy az intézmények közötti bizalmat a szóban forgó két dokumentum negyedik oszlopában szereplő kompromisszumos szöveg hozzáférhetővé tétele. Kifejti, hogy az, hogy valamely jogalkotási javaslat heves vitákat válthat ki, vagy vált ki ténylegesen, semmiképp nem jelenti azt, hogy valamely kérdés olyannyira érzékeny, hogy az igazolná a titokban tartását.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0038"><NO.P>38</NO.P><TXT>Másodszor a felperes vitatja a Parlament által a megtámadott határozatban előadott megtagadási okot, amely szerint a szóban forgó dokumentumok negyedik oszlopának hozzáférhetővé tétele fokozott nyilvános nyomást váltana ki, mivel a különböző intézmények álláspontjai – a kompromisszumos szövegeket kivéve – már ismertek, és mivel a jogalkotási eljárásnak főszabály szerint nyilvánosan és átláthatóan kell folynia. A szóban forgó dokumentumokban szereplő táblázatok (a továbbiakban: háromoldalú egyeztetésekre vonatkozó táblázatok) negyedik oszlopában szereplő információk ideiglenes jellege, amelynek a nyilvánosság teljes mértékben tudatában van, ezzel szemben éppen az azokhoz való hozzáférés fontosságát támasztja alá, hogy az említett nyilvánosság számára képet nyújtsanak a jogalkotási tárgyalások folytatásának módjáról, valamint betekintést kaphasson e nyilvánosság azon különböző javaslatokba, amelyeket éppen tárgyalnak vagy már megtárgyaltak.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="7"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0039"><NO.P>39</NO.P><TXT>Harmadszor a felperes azt állítja, hogy a Parlament nem indokolta, miért tekinthető úgy, hogy azon elv, amely szerint <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0005" REF.END="QE0005"/>amíg nincs mindenben megállapodás, semmiben sincs megállapodás<QUOT.END REF.START="QS0005" CODE="201D" ID="QE0005"/>, igazolja a háromoldalú egyeztetésekre vonatkozó táblázatok negyedik oszlopa hozzáférhetővé tételének megtagadását, és miért érthető úgy, hogy ezen elv kapcsolódik a jogalkotási eljárás súlyos sérelméhez. Hozzáteszi, hogy önmagában a jogalkotási eljárás hatékonysága nem az EUMSZ 294. cikkben hivatkozott vagy ott szereplő cél.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0040"><NO.P>40</NO.P><TXT>Másodsorban a felperes azt állítja, hogy a Parlament a megtámadott határozatban nem vette figyelembe azt, hogy a jelen esetben társjogalkotói minőségében járt el, és hogy ebben az esetben a főszabály szerint a hozzáférésnek a lehető legszélesebb körűnek kell lennie a jogalkotási eljárás 1049/2001 rendelet (6) preambulumbekezdésében és 12. cikkének (2) bekezdésében elismert különleges jellegére tekintettel. Azt állítja továbbá, hogy az ítélkezési gyakorlat szerint a rendes jogalkotási eljárás keretébe illeszkedő dokumentumok hozzáférhetővé tételének megtagadása terén az intézmények számára biztosított mérlegelési mozgástér nagyon korlátozott, vagy nem is létezik (<REF.DOC.ECR><DATE ISO="20131017">2013. október 17‑i</DATE> <NAME.CASE>Tanács kontra Access Info Europe</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑280/11 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2013:671">EU:C:2013:671</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0063">63.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>). Az ettől eltérő következtetés azt jelentené, hogy ha az első olvasat során háromoldalú egyeztetésekre kerülne sor, a Szerződésben foglalt jogalkotási eljárást megkerülnék, és az uniós polgárokat megakadályoznák abban, hogy hozzáférhessenek olyan dokumentumokhoz, amelyekhez máskülönben hozzáférésük lenne.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0041"><NO.P>41</NO.P><TXT>Általánosabban tekintve emlékeztet arra, hogy az Unió által elfogadott demokratikus modellnek két dimenziója van, az első az EUSZ 10. cikk (1) és (2) bekezdésében felidézett képviseleti demokrácia létére irányul, és amely azon jogkört jelenti, hogy a képviselők felelősséggel tartoznak a polgárokkal szemben az általuk hozott jogalkotási döntésekért, a második pedig a részvételi demokrácia létezésére irányul, amelyet az EUSZ 10. cikk (3) bekezdése és az 1049/2001 rendelet (2) bekezdése egyaránt kimond, és amely feljogosítja az uniós polgárokat a döntéshozatali eljárásokban való részvételre. Az átláthatóság fogalmának e két dimenzió szempontjából van jelentősége, noha a Parlament csak az elsőt vette figyelembe.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0042"><NO.P>42</NO.P><TXT>Harmadsorban a háromoldalú egyeztetésekkel kapcsolatos dokumentumok hozzáférhetővé tételének megtagadására vonatkozó általános vélelem – Bizottság és Tanács által javasolt – fennállását illetően a felperes a beavatkozási beadványaikra vonatkozó észrevételeiben azt válaszolta, hogy az említett vélelem nem ellentétes a <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20150716">2015. július 16‑i</DATE> <NAME.CASE>ClientEarth kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélettel (<NO.CASE>C‑612/13 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2015:486">EU:C:2015:486</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0077">77.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0078">78.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>). A fenti 21. pontban említett, azon kérdésre vonatkozó pervezető intézkedésekre adott válaszában, hogy a háromoldalú egyeztetésekre vonatkozó táblázatok teljesítik‑e az ítélkezési gyakorlat által ahhoz megkövetelt feltételeket, hogy ilyen vélelem alá tartozhassanak, a felperes nemleges választ adott, kiemelve, hogy a Bíróság csak a folyamatban lévő közigazgatási vagy bírósági eljárások tekintetében ismerte el a hozzáférhetővé tétel megtagadására vonatkozó, ilyen általános vélelmeket. Márpedig a háromoldalú egyeztetésekre vonatkozó táblázatok nem ilyen eljárásokkal kapcsolatosak, hanem jogalkotási eljárással. Még ha feltételezzük is, hogy ilyen vélelem alkalmazható a jogalkotás területén, az nem terjedhet ki a háromoldalú egyeztetésekre vonatkozó táblázatokra, mivel azok jelenleg az uniós jogalkotási eljárás leglényegesebb szakaszának minősülnek.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0043"><NO.P>43</NO.P><TXT>Először is, a Tanács és a Bizottság által támogatott Parlament többek között azt válaszolja, hogy a rendőrség szervezetének kérdése a tagállamok alapvető hatásköreit érinti, és némelyik tagállam úgy tekinti, hogy az e területen folytatott együttműködés szuverenitásukba ütközik. Az érintett terület és a szóban forgó jogalkotási javaslat érzékeny jellegét szintén mutatják azon részletes viták, amelyeket ugyanezen javaslat bizonyos kérdéseire vonatkozó tárgyalások során folytattak, így az Europol igazgatótanácsának szervezete vagy az adatvédelem. Ezzel összefüggésben elsődleges fontosságú, hogy korlátozott ideig ne biztosítsanak hozzáférést a háromoldalú egyeztetésekre vonatkozó táblázatoknak negyedik oszlopához.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0044"><NO.P>44</NO.P><TXT>Hozzáfűzi, hogy egy újonnan létrehozott ügynökség igazgatótanácsának összetétele és jogkörei mindig heves vitákat váltanak ki az intézmények között. Hasonlóképpen nagy különbségek jellemzik az egyes intézményeknek az Europol birtokában levő adatok védelmére és kezelésére vonatkozó eredeti<?PAGE NO="8"?> javaslatait. Figyelembe véve e témák – amelyek mindössze példák a kérdéses jogalkotási eljárás egyes területeire, amelyek a Parlament szerint objektíve kényesek voltak – központi szerepét a háromoldalú egyeztetési eljárás teljes folyamán, a megtámadott határozat, amely a háromoldalú egyeztetésekre vonatkozó táblázat negyedik oszlopa bizalmas jellegének igen rövid időtartamra való fenntartását célozza, az intézmények által a kielégítő kompromisszum megtalálása érdekében kifejtett erőfeszítésekre tekintettel igazolt volt.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0045"><NO.P>45</NO.P><TXT>Így azon elv, amely szerint <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0006" REF.END="QE0006"/>amíg nincs mindenben megállapodás, semmiben sincs megállapodás<QUOT.END REF.START="QS0006" CODE="201D" ID="QE0006"/>, a végleges kompromisszumos szöveg belső és külső koherenciájának biztosítására irányuló egyszerű eszköznek minősül. Az intézmények eredeti javaslatainak idő előtti hozzáférhetővé tétele súlyosan veszélyeztetné a jogalkotási eljárásnak, valamint maguknak a társjogalkotóknak a felelősségtudatát és hitelességét, akiknek olyan szövegre kellene válaszolniuk, amely nem feltétlenül felel meg a hivatalos álláspontjuknak ebben a szakaszban.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0046"><NO.P>46</NO.P><TXT>A háromoldalú egyeztetésekre vonatkozó táblázat negyedik oszlopa csak az említett háromoldalú egyeztetések során javasolt szöveg ideiglenes tervezetét tartalmazza, és – mivel nincs kötelező jellege az intézményekre nézve – még csak nem is minősíthető előkészítő dokumentumnak. Ha a jogalkotási eljárás és különösen a háromoldalú egyeztetések teljes átláthatóak lennének, az nem csak hogy megfosztaná létjogosultságától az 1049/2001 rendelet 4. cikke (3) bekezdésének első albekezdésében foglalt kivételt, hanem sértené <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0007" REF.END="QE0007"/>az EUMSZ 15. cikk (1) bekezdésében foglalt, a jó kormányzásra és a civil társadalom részvétére irányuló célkitűzést<QUOT.END REF.START="QS0007" CODE="201D" ID="QE0007"/> is.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0047"><NO.P>47</NO.P><TXT>A Parlament továbbá megjegyzi, hogy az EUMSZ 294. cikkben foglalt jogalkotási eljárás zavartalan lefolytatását a Szerződés védelmében részesíti, és az esetenkénti vizsgálatot követően <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0008" REF.END="QE0008"/>igazolhatja [az 1049/2001 rendelet] 4. cikkének (3) bekezdésében foglalt kivétel alkalmazását<QUOT.END REF.START="QS0008" CODE="201D" ID="QE0008"/>, amely <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0009" REF.END="QE0009"/>utal a döntéshozatali eljárás zavartalan lefolytatására, és ennélfogva annak hatékonyságára<QUOT.END REF.START="QS0009" CODE="201D" ID="QE0009"/> is.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0048"><NO.P>48</NO.P><TXT>A Tanács és a Bizottság úgy ítéli meg különösen, hogy nyilvánvalóan téves a felperes azon állítása, amely szerint önmagában a döntéshozatali eljárás hatékonysága nem az EUMSZ 294. cikkben hivatkozott vagy szereplő cél.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0049"><NO.P>49</NO.P><TXT>Másodszor, a Tanács és a Bizottság által támogatott Parlament – ugyanazon jogszabályi és ítélkezési gyakorlati háttérnek a felperesétől eltérő értelmezésére támaszkodva – úgy ítéli meg, hogy a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0010" REF.END="QE0010"/>szélesebb körű hozzáférés<QUOT.END REF.START="QS0010" CODE="201D" ID="QE0010"/>, és konkrétan a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0011" REF.END="QE0011"/>lehető legszélesebb körű hozzáférés<QUOT.END REF.START="QS0011" CODE="201D" ID="QE0011"/> 1049/2001 rendelet 1. cikkében szereplő fogalma nem tekinthető a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0012" REF.END="QE0012"/>teljes körű hozzáférés<QUOT.END REF.START="QS0012" CODE="201D" ID="QE0012"/> megfelelőjének. A háromoldalú egyeztetésekre vonatkozó táblázatokat illetően azt állítja, hogy bizonyos mérlegelési mozgástérrel rendelkezik, amelynek határát a jogalkotási eljárás – EUMSZ 294. cikkben szereplő és az intézmények által pontosított – zavartalan lefolytatásának veszélyeztetése jelöli ki.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0050"><NO.P>50</NO.P><TXT>A Parlamentnek továbbá az a véleménye, hogy a jelen ügyben szereplő tényállás eltér a <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20131017">2013. október 17‑i</DATE> <NAME.CASE>Tanács kontra Access Info Europe</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑280/11 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2013:671">EU:C:2013:671</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>) alapjául szolgáló tényállástól, többek között abban, hogy a tárgyalási felhatalmazásokat és a tárgyalócsoportok összetételét nyilvános szavazásra bocsátották, és így az intézmény álláspontját teljes átláthatóság mellett fogadták el. A Parlament megítélése szerint kizárólag az eljárás későbbi szakaszában, amikor a jogalkotási tárgyalások és az érzékeny politikai egyensúly kialakítása folyamatban van, terjedhet ki a háromoldalú egyeztetésekre vonatkozó táblázatok negyedik oszlopára ideiglenesen, egy nagyon rövid ideig a hozzáférés alóli oltalom.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0051"><NO.P>51</NO.P><TXT>Harmadszor, a Tanács és a Bizottság beavatkozási beadványaiban azt javasolta a Törvényszéknek, hogy állapítsa meg a háromoldalú egyeztetésekre vonatkozó táblázathoz, és egyúttal a háromoldalú egyeztetésekre irányuló eljáráshoz való hozzáférés megtagadására vonatkozó általános vélelmet. E vélelmet az ahhoz fűződő igény követeli meg, hogy a harmadik felek beavatkozásának korlátozása révén megőrizzék az említett eljárás lefolytatásának integritását, és hogy az intézményeknek módjukban álljon az egyik azon hatáskörüket hatékonyan gyakorolni, amelyet a Szerződések<?PAGE NO="9"?> biztosítanak számukra. A fenti 21. pontban említett pervezető intézkedésekre adott válaszában a Tanács hozzátette, hogy – az érintett területtől és e táblázatok formájától függetlenül – az említett táblázatok negyedik oszlopához való hozzáférés megtagadásának általános vélelmét kell alkalmazni az intézmények közötti potenciális kompromisszum elérhetőségének, valamint a bizalom légkörének és ez utóbbiak arra irányuló szándékának megőrzése céljából, hogy a kölcsönös engedmények lehetőségét feltárhassák. Álláspontja szerint, amint az a <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20080701">2008. július 1</DATE>‑jei <NAME.CASE>Svédország és Turco kontra Tanács</NAME.CASE> ítéletből (<NO.CASE>C‑39/05 P és C‑52/05 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2008:374">EU:C:2008:374</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0050">50.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>) következik, a Bíróság már elismerte a vélelem fennállását annak ellenére, hogy azt nem említették a megtámadott jogi aktusban.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0052"><NO.P>52</NO.P><TXT>A fenti 21. pontban említett pervezető intézkedésekre adott válaszában a Parlament úgy nyilatkozott, hogy osztja a Bizottság és a Tanács véleményét, amely szerint el kell ismerni azon általános vélelmet, hogy a folyamatban lévő háromoldalú egyeztetésekre vonatkozó táblázat negyedik oszlopa – az eljárás hatékonyságának az intézményközi tárgyalások e nagyon érzékeny szakaszában való megőrzése céljából – nem tehető hozzáférhetővé.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><P><HT TYPE="ITALIC">A Törvényszék álláspontja</HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0053"><NO.P>53</NO.P><TXT>A megtámadott határozatban a Parlament az 1049/2001 rendelet 4. cikke (3) bekezdésének első albekezdése alapján megtagadta a szóban forgó dokumentumok negyedik oszlopához való hozzáférést, és azt állította, hogy annak hozzáférhetővé tétele ténylegesen, egyedileg és súlyosan sértené a szóban forgó döntéshozatali eljárást.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0054"><NO.P>54</NO.P><TXT>A felperes vitatja a megtámadott határozat megalapozottságát, mivel az annak alátámasztására felhozott indokok lényegében általános és hipotetikus jellegűek, és nem teszik lehetővé annak megállapítását, hogy fennáll a szóban forgó döntéshozatali eljárás súlyos sérelmének veszélye.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0055"><NO.P>55</NO.P><TXT>A Tanács és a Bizottság a maguk részéről arra kérik a Törvényszéket, hogy ismerje el a hozzáférés tilalmának általános vélelmét, amelynek értelmében az érintett intézmény megtagadhatja a folyamatban lévő háromoldalú egyeztetésekre vonatkozó táblázatok negyedik oszlopához való hozzáférést. A Parlament, bár nem hivatkozott a megtámadott határozatban ilyen vélelemre, csatlakozott e javaslathoz.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0056"><NO.P>56</NO.P><TXT>E körülmények mellett a Törvényszék szükségesnek tartja előzetesen felidézni az 1049/2001 rendelet értelmezésére vonatkozó ítélkezési gyakorlatát, majd a háromoldalú egyeztetések főbb jellemzőt, mielőtt ezt követően meghatározza, hogy ki kell‑e mondani azon általános vélelem fennállását, amely szerint az érintett intézmény megtagadhatja a folyamatban lévő háromoldalú egyeztetésekre vonatkozó táblázatok negyedik oszlopához való hozzáférést. Végezetül abban az esetben, ha a Törvényszék ilyen vélelem hiányára következtet, megvizsgálja, hogy a szóban forgó dokumentumok teljes körű hozzáférhetővé tétele súlyosan sérti‑e a döntéshozatali eljárást az 1049/2001 rendelet 4. cikke (3) bekezdésének első albekezdése értelmében.</TXT></NP.ECR><GR.SEQ LEVEL="4"><TITLE><TI><NP><NO.P>–</NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">Előzetes megfontolások</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0057"><NO.P>57</NO.P><TXT>Az 1049/2001 rendelet az (1) preambulumbekezdésének megfelelően azon szándékba illeszkedik, hogy egy olyan Uniót hozzon létre, amelyben a döntéseket a lehető legnyilvánosabban és az állampolgárokhoz a lehető legközelebb eső szinten hozzák meg. Amint arra e rendelet (2) preambulumbekezdése emlékeztet, az intézmények dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférés joga az intézmények demokratikus jellegéhez kapcsolódik (<REF.DOC.ECR><DATE ISO="20080701">2008. július 1</DATE>‑jei <NAME.CASE>Svédország és Turco kontra Tanács</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑39/05 P és C‑52/05 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2008:374">EU:C:2008:374</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0034">34.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>; <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20131017">2013. október 17‑i</DATE> <NAME.CASE>Tanács kontra Access Info Europe</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑280/11 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2013:671">EU:C:2013:671</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0027">27.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="10"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0058"><NO.P>58</NO.P><TXT>E tekintetben az 1049/2001 rendelet célja – amint az a rendelet (4) preambulumbekezdéséből és 1. cikkéből kitűnik –, hogy a nyilvánosság számára a lehető legszélesebb körű hozzáférési jogot biztosítsa (<REF.DOC.ECR><DATE ISO="20070201">2007. február 1</DATE>‑jei <NAME.CASE>Sison kontra Tanács</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑266/05 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2007:75">EU:C:2007:75</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0061">61.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>; <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20100921">2010. szeptember 21‑i</DATE> <NAME.CASE>Svédország és társai kontra API és Bizottság</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑514/07 P, C‑528/07 P és C‑532/07 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2010:541">EU:C:2010:541</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0069">69.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>; <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20131017">2013. október 17‑i</DATE> <NAME.CASE>Tanács kontra Access Info Europe</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑280/11 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2013:671">EU:C:2013:671</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0028">28.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0059"><NO.P>59</NO.P><TXT>E jog mindazonáltal köz‑ vagy magánérdekkel kapcsolatos okokon alapuló korlátozásoknak van alávetve (<REF.DOC.ECR><DATE ISO="20070201">2007. február 1</DATE>‑jei <NAME.CASE>Sison kontra Tanács</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑266/05 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2007:75">EU:C:2007:75</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0062">62.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>). Konkrétabban, és (11) preambulumbekezdésével összhangban, az 1049/2001 rendelet a 4. cikkében olyan kivételrendszert határoz meg, amely feljogosítja az intézményeket, hogy megtagadják valamely dokumentumhoz való hozzáférést, ha e dokumentum közzététele sértené az e cikkel védett valamely érdeket (<REF.DOC.ECR><DATE ISO="20100921">2010. szeptember 21‑i</DATE> <NAME.CASE>Svédország és társai kontra API és Bizottság</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑514/07 P, C‑528/07 P és C‑532/07 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2010:541">EU:C:2010:541</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0070">70.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0071">71.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>; <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20110721">2011. július 21‑i</DATE> <NAME.CASE>Svédország kontra MyTravel és Bizottság</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑506/08 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2011:496">EU:C:2011:496</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0074">74.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>; <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20131017">2013. október 17‑i</DATE> <NAME.CASE>Tanács kontra Access Info Europe</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑280/11 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2013:671">EU:C:2013:671</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0029">29.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0060"><NO.P>60</NO.P><TXT>Az e hozzáférés alóli kivételek között szerepel az 1049/2001 rendelet 4. cikke (3) bekezdésének első albekezdésében említett kivétel, amelynek értelmében <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0013" REF.END="QE0013"/>[a]z intézmény által belső használatra összeállított vagy az intézmény által kapott, olyan ügyre vonatkozó dokumentumhoz való hozzáférést, amellyel kapcsolatosan az intézmény még nem hozott határozatot, meg kell tagadni, ha a dokumentum közzététele az intézmény döntéshozatali eljárását súlyosan veszélyeztetné, kivéve, ha a közzétételhez nyomós közérdek fűződik [helyesen: ha a dokumentum hozzáférhetővé tétele az intézmény döntéshozatali eljárását súlyosan sértené, kivéve ha a hozzáférhetővé tételhez nyomós közérdek fűződik]<QUOT.END REF.START="QS0013" CODE="201D" ID="QE0013"/>.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0061"><NO.P>61</NO.P><TXT>Az ilyen kivételeket, mivel eltérnek a dokumentumokhoz való lehető legszélesebb körű nyilvános hozzáférés elvétől, megszorítóan kell értelmezni és alkalmazni (<REF.DOC.ECR><DATE ISO="20070201">2007. február 1</DATE>‑jei <NAME.CASE>Sison kontra Tanács</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑266/05 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2007:75">EU:C:2007:75</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0063">63.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>; <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20080701">2008. július 1</DATE>‑jei <NAME.CASE>Svédország és Turco kontra Tanács</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑39/05 P és C‑52/05 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2008:374">EU:C:2008:374</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0036">36.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>; <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20131017">2013. október 17‑i</DATE> <NAME.CASE>Tanács kontra Access Info Europe</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑280/11 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2013:671">EU:C:2013:671</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0030">30.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0062"><NO.P>62</NO.P><TXT>A szigorú értelmezés elvével összhangban az érintett intézménynek, ha úgy dönt, hogy megtagadja a hozzáférést az olyan dokumentumhoz, amelynek a közlését kérték tőle, főszabály szerint magyarázatot kell adnia arra a kérdésre, hogy az e dokumentumhoz való hozzáférés konkrétan és ténylegesen miként sérthetné az 1049/2001 rendelet 4. cikkében előírt, az intézmény által hivatkozott kivétellel védett érdeket. Ráadásul az ilyen sérelem veszélyének észszerűen előre láthatónak, és nem pusztán feltételezésen alapulónak kell lennie (<REF.DOC.ECR><DATE ISO="20110721">2011. július 21‑i</DATE> <NAME.CASE>Svédország kontra MyTravel és Bizottság</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑506/08 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2011:496">EU:C:2011:496</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0076">76.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>; <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20131017">2013. október 17‑i</DATE> <NAME.CASE>Tanács kontra Access Info Europe</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑280/11 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2013:671">EU:C:2013:671</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0031">31.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>; <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20160915">2016. szeptember 15‑i</DATE> <NAME.CASE>Herbert Smith Freehills kontra Tanács</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>T‑710/14</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2016:494">EU:T:2016:494</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0033">33.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>). Önmagában az a körülmény, hogy valamely dokumentum egy kivétellel védett érdeket érint, nem elégséges e kivétel alkalmazásának igazolására (<REF.DOC.ECR><DATE ISO="20050413">2005. április 13‑i</DATE> <NAME.CASE>Verein für Konsumenteninformation kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>T‑2/03</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2005:125">EU:T:2005:125</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0069">69.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>; <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20110607">2011. június 7‑i</DATE> <NAME.CASE>Toland kontra Parlament</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>T‑471/08</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2011:252">EU:T:2011:252</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0029">29.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>; <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20160915">2016. szeptember 15‑i</DATE> <NAME.CASE>Herbert Smith Freehills kontra Tanács</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>T‑710/14</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2016:494">EU:T:2016:494</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0032">32.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0063"><NO.P>63</NO.P><TXT>Ezért az 1049/2001 rendelet 4. cikke (3) bekezdésének első albekezdésében szereplő kivétel alkalmazása feltételezi annak alátámasztását, hogy a kért dokumentumokhoz való hozzáférés konkrétan és ténylegesen veszélyeztetheti az intézmény döntéshozatali eljárását, továbbá e veszély észszerűen előre látható, nem pusztán feltételezett (lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20110607">2011. június 7‑i</DATE> <NAME.CASE>Toland kontra Parlament</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>T‑471/08</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2011:252">EU:T:2011:252</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0070">70.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="11"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0064"><NO.P>64</NO.P><TXT>Az ítélkezési gyakorlat szerint a döntéshozatali eljárásnak az 1049/2001 rendelet 4. cikke (3) bekezdésének első albekezdése értelmében vett sérelme különösen akkor <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0014" REF.END="QE0014"/>súlyos<QUOT.END REF.START="QS0014" CODE="201D" ID="QE0014"/>, ha az érintett dokumentumok hozzáférhetővé tétele jelentős hatást gyakorol a döntéshozatali eljárásra. A súlyosság értékelése az adott ügy valamennyi körülményétől függ, különösen a döntéshozatali eljárásra gyakorolt azon negatív hatásoktól, melyekre az intézmény az érintett dokumentumok hozzáférhetővé tételét érintően hivatkozik (<REF.DOC.ECR><DATE ISO="20081218">2008. december 18‑i</DATE> <NAME.CASE>Muñiz kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>T‑144/05</NO.CASE>, nem tették közzé, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2008:596">EU:T:2008:596</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0075">75.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>; <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20110607">2011. június 7‑i</DATE> <NAME.CASE>Toland kontra Parlament</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>T‑471/08</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2011:252">EU:T:2011:252</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0071">71.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>; <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20140909">2014. szeptember 9‑i</DATE> <NAME.CASE>MasterCard és társai kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>T‑516/11</NO.CASE>, nem tették közzé, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2014:759">EU:T:2014:759</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0062">62.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0065"><NO.P>65</NO.P><TXT>Ezen ítélkezési gyakorlat nem értelmezhető úgy, hogy megkövetelné az intézményektől olyan bizonyítékok előterjesztését, amelyekből az ilyen kockázat fennállása megállapítható. E vonatkozásban elegendő, hogy a megtámadott határozatban szerepeljenek olyan kézzelfogható körülmények, amelyek lehetővé teszik annak megállapítását, hogy a döntéshozatali eljárást fenyegető ezen veszély a határozat elfogadásának időpontjában észszerűen előrelátható, nem pusztán feltételezett volt, például amelyek olyan objektív okok ezen időpontban való fennállását tanúsítják, amelyek miatt észszerűen számítani lehetett arra, hogy a felperes által kért dokumentumok hozzáférhetővé tétele sértené a döntéshozatali eljárást (lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20110607">2011. június 7‑i</DATE> <NAME.CASE>Toland kontra Parlament</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>T‑471/08</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2011:252">EU:T:2011:252</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0078">78.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0079">79.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0066"><NO.P>66</NO.P><TXT>Az ítélkezési gyakorlat szerint azonban valamely érintett intézmény alapíthatja az álláspontját a dokumentumok bizonyos kategóriáira alkalmazandó általános vélelmekre, mivel az azonos természetű dokumentumok hozzáférhetővé tételére irányuló kérelmek esetében egymáshoz hasonló általános megfontolások alkalmazhatók (<REF.DOC.ECR><DATE ISO="20080701">2008. július 1</DATE>‑jei <NAME.CASE>Svédország és Turco kontra Tanács</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑39/05 P és C‑52/05 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2008:374">EU:C:2008:374</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0050">50.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>; <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20100629">2010. június 29‑i</DATE> <NAME.CASE>Bizottság kontra Technische Glaswerke Ilmenau</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑139/07 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2010:376">EU:C:2010:376</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0054">54.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>; <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20131017">2013. október 17‑i</DATE> <NAME.CASE>Tanács kontra Access Info Europe</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑280/11 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2013:671">EU:C:2013:671</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0072">72.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0067"><NO.P>67</NO.P><TXT>Ilyen esetben azonban az érintett intézménynek meg kell határoznia, hogy mely általános megfontolásokra alapítja azt a vélelmet, hogy e dokumentumok hozzáférhetővé tétele sértené a szóban forgó kivétellel, a jelen esetben az 1049/2001 rendelet 4. cikke (3) bekezdésének első albekezdésében szereplő kivétellel védett valamely érdeket, és mindezt anélkül, hogy minden egyes dokumentum tartalmának konkrét értékelését el kellene végeznie (lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20100921">2010. szeptember 21‑i</DATE> <NAME.CASE>Svédország és társai kontra API és Bizottság</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑514/07 P, C‑528/07 P és C‑532/07 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2010:541">EU:C:2010:541</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0076">76.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>; <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20131017">2013. október 17‑i</DATE> <NAME.CASE>Tanács kontra Access Info Europe</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑280/11 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2013:671">EU:C:2013:671</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0073">73.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="4"><TITLE><TI><NP><NO.P>–</NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">A háromoldalú egyeztetések jellegéről</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0068"><NO.P>68</NO.P><TXT>Tekintettel arra, hogy a jelen jogvita folyamatban lévő háromoldalú egyeztetések keretében készített táblázatok negyedik oszlopához való hozzáférésre vonatkozik, a Törvényszék szükségesnek tartja ezen egyeztetések lényeges jellemzőinek felidézését. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy a háromoldalú egyeztetés három fél részvételével zajló, informális megbeszélés, amelyen a Parlament, a Tanács és a Bizottság képviselői vesznek részt. E találkozások célja gyors megállapodásra törekvés a Parlament és a Tanács számára elfogadható módosítások egy csoportjáról, amely megállapodást ezt követően még mindhárom intézménynek jóvá kell hagynia a saját belső eljárásának megfelelően. A háromoldalú egyeztetés során lefolytatott, jogalkotáshoz kapcsolódó megbeszélések politikai és jogtechnikai kérdésekre is vonatkozhatnak (lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20160915">2016. szeptember 15‑i</DATE> <NAME.CASE>Herbert Smith Freehills kontra Tanács</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>T‑710/14</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2016:494">EU:T:2016:494</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0056">56.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0069"><NO.P>69</NO.P><TXT>Ily módon az EUMSZ 294. cikkben előírt rendes jogalkotási eljárás három szakaszból áll (első olvasat, második olvasat és harmadik olvasat egyeztetéssel), de az eljárás e három szakasz bármelyikében befejezhető, ha a Parlament és a Tanács megállapodásra jut. Jóllehet az eljárás akár három olvasatot is<?PAGE NO="12"?> szükségessé tehet, a háromoldalú egyeztetések fokozott igénybevétele azt tanúsítja, hogy gyakran az első olvasat során megállapodásra jutnak (<REF.DOC.ECR><DATE ISO="20160915">2016. szeptember 15‑i</DATE> <NAME.CASE>Herbert Smith Freehills kontra Tanács</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>T‑710/14</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2016:494">EU:T:2016:494</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0057">57.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0070"><NO.P>70</NO.P><TXT>Háromoldalú egyeztető ülések <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0015" REF.END="QE0015"/>a legtöbb uniós jogszabály elfogadásához vezető, bevett eljárás részét képezik<QUOT.END REF.START="QS0015" CODE="201D" ID="QE0015"/>, és így maga a Parlament is <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0016" REF.END="QE0016"/>a jogalkotási folyamat döntő szakaszai[nak]<QUOT.END REF.START="QS0016" CODE="201D" ID="QE0016"/> tekinti azokat (lásd a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésről szóló, <DATE ISO="20160428">2016. április 28‑i</DATE> parlamenti állásfoglalást, 22. és 26. pont). A tárgyaláson a Parlament kifejtette, hogy jelenleg az uniós jogi aktusok 70–80%‑át háromoldalú egyeztetések során fogadják el.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0071"><NO.P>71</NO.P><TXT>El kell tehát ismerni, hogy a háromoldalú egyeztetések igénybevétele az évek során bizonyította erejét és rugalmasságát, mivel jelentős mértékben hozzájárult a megállapodási lehetőségek megsokszorozásához a jogalkotási eljárás különböző szakaszaiban.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0072"><NO.P>72</NO.P><TXT>Nem vitatott továbbá, hogy a háromoldalú egyeztetésekre zárt üléseken kerül sor, és hogy az azokon elért megállapodásokat, amelyek rendszerint a háromoldalú egyeztetésekre vonatkozó táblázatok negyedik oszlopában szerepelnek, ezt követően leggyakrabban jelentős módosítások nélkül fogadják el a társjogalkotók, amint azt a Parlament az ellenkérelmében és a tárgyaláson megerősítette.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0073"><NO.P>73</NO.P><TXT>A Parlamentnek a megtámadott határozat elfogadásának időpontjában alkalmazandó eljárási szabályzata előír ezzel kapcsolatban bizonyos, a Parlament háromoldalú egyeztetéseken való részvételére vonatkozó szabályokat. E szabályok az említett szabályzat <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0017" REF.END="QE0017"/>A jogalkotási eljárás lezárása<QUOT.END REF.START="QS0017" CODE="201D" ID="QE0017"/> című 6. fejezetének 73. és 74. cikkében, valamint a XIX. és XX. mellékletében szerepelnek, ami egyértelműen mutatja, hogy a Parlament eljárási szabályzata szerint a háromoldalú egyeztetések valóban a jogalkotási eljárásba illeszkednek.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0074"><NO.P>74</NO.P><TXT>Ráadásul a Parlament <DATE ISO="20160428">2016. április 28‑i</DATE> állásfoglalásának (lásd a fenti 70. pontot) 27. pontjából egyértelműen kiderül, hogy a háromoldalú egyeztetések dokumentumai <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0018" REF.END="QE0018"/>a jogalkotási eljárásokhoz kapcsolód[nak], és a főszabály szerint nem lehet más jogalkotási dokumentumoktól eltérően kezelni [ezeket]<QUOT.END REF.START="QS0018" CODE="201D" ID="QE0018"/>.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0075"><NO.P>75</NO.P><TXT>A Tanács beavatkozási beadványának 43. pontjában szereplő állításával ellentétben ezért azt a következtetést kell levonni, hogy a háromoldalú egyeztetésekre vonatkozó táblázatok a jogalkotási eljárásba illeszkednek.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="4"><TITLE><TI><NP><NO.P>–</NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">A folyamatban lévő háromoldalú egyeztetésekre vonatkozó táblázatok negyedik oszlopához való hozzáférés megtagadására vonatkozó általános vélelem fennállásáról</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0076"><NO.P>76</NO.P><TXT>A következőkben azt kell meghatározni, hogy annak ellenére, hogy a szóban forgó dokumentumokat a jogalkotási eljárás alá tartozóknak kell tekinteni, el kell‑e ismerni a folyamatban lévő háromoldalú egyeztetésekre vonatkozó táblázatok negyedik oszlopához való hozzáférés megtagadására vonatkozó általános vélelem fennállását.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0077"><NO.P>77</NO.P><TXT>Ezzel kapcsolatban először is ki kell emelni, hogy az elsődleges uniós jog szoros elvi viszonyt állít fel, amely összeköti a jogalkotási eljárásokat a nyilvánosság és az átláthatóság elvével (lásd ebben az értelemben: Cruz Villalón főtanácsnok <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Tanács kontra Access Info Europe</NAME.CASE> ügyre vonatkozó indítványa, <NO.CASE>C‑280/11 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2013:325">EU:C:2013:325</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0039">39.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0040">40.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>). Az EUMSZ 15. cikk (2) bekezdése konkrétan kimondja, hogy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0019" REF.END="QE0019"/>[a]z Európai Parlament ülései nyilvánosak, valamint a Tanács ülései, amikor azokon jogalkotási aktus tervezetéről tanácskoznak, illetve szavaznak, szintén nyilvánosak.<QUOT.END REF.START="QS0019" CODE="201D" ID="QE0019"/></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0078"><NO.P>78</NO.P><TXT>Éppen az átláthatóság az, ami – a különböző álláspontok nyílt megvitatását lehetővé téve – hozzájárul az intézményeknek az európai polgárok vonatkozásában fennálló nagyobb legitimitásához, valamint az európai polgárok bizalmának növeléséhez. Valójában sokkal inkább az információ és a vita hiánya az,<?PAGE NO="13"?> amely kételyeket ébreszthet a polgárokban, nem csupán valamely egyedi aktus jogszerűségét illetően, hanem az egész döntéshozatali eljárás legitimitásával kapcsolatban is (lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20080701">2008. július 1</DATE>‑jei <NAME.CASE>Svédország és Turco kontra Tanács</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑39/05 P és C‑52/05 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2008:374">EU:C:2008:374</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0059">59.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0079"><NO.P>79</NO.P><TXT>A Bíróságnak már volt alkalma kiemelni, hogy az 1049/2001 rendelet 4. cikke (3) bekezdésének első albekezdésében foglalt kivétel keretében az érintett intézmény <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0020" REF.END="QE0020"/>határozata<QUOT.END REF.START="QS0020" CODE="201D" ID="QE0020"/> és <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0021" REF.END="QE0021"/>döntéshozatali eljárása<QUOT.END REF.START="QS0021" CODE="201D" ID="QE0021"/> fogalma különleges jelentőséggel bír, amikor ez utóbbi jogalkotói minőségében jár el (lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20080701">2008. július 1</DATE>‑jei <NAME.CASE>Svédország és Turco kontra Tanács</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑39/05 P és C‑52/05 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2008:374">EU:C:2008:374</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0046">46.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>; <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20110322">2011. március 22‑i</DATE> <NAME.CASE>Access Info Europe kontra Tanács</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>T‑233/09</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2011:105">EU:T:2011:105</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0057">57.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0080"><NO.P>80</NO.P><TXT>Ugyanis, bár általában a nyilvánosság számára biztosított, lehető legszélesebb körű hozzáférés kimondása – amelyet a fenti 58. pont idézett fel – magában foglalja a kért dokumentumok teljes tartalmának hozzáférhetővé tételét, ugyanis e jogot csupán az 1049/2001 rendeletben előírt, szigorúan értelmezendő kivételek alapján lehet korlátozni, e megfontolások nyilvánvalóan rendkívüli jelentőséggel bírnak abban az esetben, ha a Tanács jogalkotói minőségében jár el, mint az az 1049/2001 rendelet (6) preambulumbekezdéséből is következik, amely szerint pontosan az ilyen esetekben szélesebb körű hozzáférést kell biztosítani a dokumentumokhoz. Az átláthatóság ebből a szempontból hozzájárul a demokrácia megerősítéséhez, mivel lehetővé teszi a polgárok számára mindazon információk ellenőrzését, amelyek valamely jogalkotási aktus alapjául szolgáltak. Annak lehetősége ugyanis, hogy az állampolgárok megismerjék a jogalkotási tevékenységek alapjait, a demokratikus jogaik tényleges gyakorlásának feltételét képezi (lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20080701">2008. július 1</DATE>‑jei <NAME.CASE>Svédország és Turco kontra Tanács</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑39/05 P és C‑52/05 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2008:374">EU:C:2008:374</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0046">46.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>; <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20131017">2013. október 17‑i</DATE> <NAME.CASE>Tanács kontra Access Info Europe</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑280/11 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2013:671">EU:C:2013:671</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0033">33.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>; <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20160915">2016. szeptember 15‑i</DATE> <NAME.CASE>Herbert Smith Freehills kontra Tanács</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>T‑710/14</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2016:494">EU:T:2016:494</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0035">35.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0081"><NO.P>81</NO.P><TXT>A nyilvánosság és az átláthatóság elve tehát elválaszthatatlan az uniós jogalkotási eljárásoktól.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0082"><NO.P>82</NO.P><TXT>Másodszor meg kell állapítani, hogy a Bíróság ítélkezési gyakorlata a hozzáférhetővé tétel megtagadására vonatkozó általános vélelem fennállását csak olyan dokumentumok esetében ismerte el, amelyeket egyértelműen az jellemzett, hogy együttesen egy folyamatban lévő közigazgatási vagy bírósági eljáráshoz tartoztak (<REF.DOC.ECR><DATE ISO="20150716">2015. július 16‑i</DATE> <NAME.CASE>ClientEarth kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑612/13 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2015:486">EU:C:2015:486</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0077">77.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0078">78.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>), azonban eddig még nem ismerte el a jogalkotási eljárásban. Továbbá az uniós bíróság által elismert vélelmek még a közigazgatás területén is konkrét eljárásokra vonatkoztak (lásd az állami támogatások ellenőrzése tekintetében: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20100629">2010. június 29‑i</DATE> <NAME.CASE>Bizottság kontra Technische Glaswerke Ilmenau</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑139/07 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2010:376">EU:C:2010:376</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0054">54.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0055">55.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>; az összefonódások ellenőrzése tekintetében: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20120628">2012. június 28‑i</DATE> <NAME.CASE>Bizottság kontra Éditions Odile Jacob</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑404/10 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2012:393">EU:C:2012:393</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0123">123.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>; az [EUMSZ 101. cikkben] és [EUMSZ 101.] cikkben meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról szóló, <DATE ISO="20021216">2002. december 16‑i</DATE> 1/2003 tanácsi rendelet [<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="001" PAGE.FIRST="1" DATE.PUB="2003">HL 2003. L 1., 1. o.</REF.DOC.OJ>; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 2. kötet, 205. o.] tekintetében: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20140227">2014. február 27‑i</DATE> <NAME.CASE>Bizottság kontra EnBW</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑365/12 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2014:112">EU:C:2014:112</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0093">93.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>), míg a háromoldalú egyeztetések a meghatározásuk szerint a jogalkotási tevékenység egészét felölelik.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0083"><NO.P>83</NO.P><TXT>Végül – noha a Tanács és a Bizottság azt állítja, hogy a jogalkotási eljárásnak az EUSZ 13. cikk (1) bekezdésében és az EUMSZ 294. cikkben megállapított hatékonysága és integritása lehetővé teszi az intézmények számára, hogy a folyamatban lévő háromoldalú egyeztetésekre vonatkozó táblázatok negyedik oszlopához való hozzáférés megtagadására vonatkozó általános vélelemre támaszkodjanak – rá kell mutatni, hogy e cikkek egyike sem mond ki ilyen vélelmet, és hogy a szövegükben semmi nem utal a beavatkozó intézmények által javasolt értelmezésre, azért sem, mert a jogalkotási eljárás hatékonysága és integritása nem gyengítheti a nyilvánosságnak és átláthatóságnak az említett eljárás alapjául szolgáló elvét.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="14"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0084"><NO.P>84</NO.P><TXT>Ezért azt a következtetést kell levonni, hogy a folyamatban lévő jogalkotási eljárással kapcsolatos háromoldalú egyeztetésekre vonatkozó táblázatok negyedik oszlopa tekintetében nem ismerhető el a hozzáférhetővé tétel megtagadására vonatkozó általános vélelem.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="4"><TITLE><TI><NP><NO.P>–</NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">A döntéshozatali eljárás súlyos sérelmének fennállásáról</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0085"><NO.P>85</NO.P><TXT>Mivel a Parlament nem alapozhatta volna a hozzáférés vitatott megtagadását a hozzáférhetővé tétel megtagadására vonatkozó általános vélelemre, meg kell vizsgálni, hogy ezen intézmény eleget tett‑e azon kötelezettségének, hogy a fenti 62. és 63. pontban felidézett ítélkezési gyakorlatnak megfelelően magyarázatot adjon arra a kérdésre, hogy e dokumentumok teljes körű hozzáférhetővé tétele konkrétan és ténylegesen miként sérthetné az 1049/2001 rendelet 4. cikke (3) bekezdésének első albekezdésében előírt, az általa hivatkozott bármely kivétellel védett érdeket; az ilyen sérelem veszélyének észszerűen előre láthatónak, és nem pusztán feltételezésen alapulónak kell lennie.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0086"><NO.P>86</NO.P><TXT>Előzetesen ki kell fejteni, hogy a jelen keresetnek nem az 1049/2001 rendelet 12. cikkének értelmében vett, folyamatban lévő háromoldalú egyeztetésekhez való közvetlen hozzáférés elismerése a tárgya. A jelen jogvitának ugyanis kizárólag a szóban forgó dokumentumok negyedik oszlopához való hozzáférés a tárgya, amely hozzáférésre csak pontos, az említett rendelet alapján benyújtott kérelem alapján kerülhet sor.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0087"><NO.P>87</NO.P><TXT>A megtámadott határozatban a Parlament különösen kifejtette, hogy a szóban forgó táblázatokat folyamatban lévő háromoldalú egyeztetésekkel összefüggésben készítették, olyan területhez kapcsolódnak, amelyen még sem ő, sem a társjogalkotók nem fogadták el a végleges határozatot, így a döntéshozatali eljárást folyamatban lévőnek kell tekinteni. A Parlament szerint az említett eljárást <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0022" REF.END="QE0022"/>ténylegesen, egyedileg és súlyosan<QUOT.END REF.START="QS0022" CODE="201D" ID="QE0022"/> érintené a szóban forgó táblázatok negyedik oszlopának hozzáférhetővé tétele, figyelembe véve azt, hogy a rendőrségi együttműködés területe, amelyekkel kapcsolatosak, igen érzékeny, különösen az adatvédelem és az Europol igazgatótanácsa tekintetében. A Parlament annak előre látható veszélyére is hivatkozik, hogy a Tanács elnöksége álláspontjának a tárgyalások vége előtt történő felfedése ne sértse az intézmények közötti jó együttműködést, és ne befolyásolja a tárgyalási eljárást, amely a kölcsönös bizalom elvesztését és a munkamódszerek felülvizsgálatát eredményezné, e veszély csak akkor kerülhető el, ha megállapodásra jutottak valamennyi szöveg tekintetében. Rámutatott továbbá arra, hogy a szóban forgó táblázatok negyedik oszlopának közzététele nagy valószínűséggel a tárgyalásokban részt vevő felekre nehezedő, fokozott nyilvános nyomást eredményezne, lehetetlenné, vagy legalábbis jóval nehezebbé téve a közös megállapodás elfogadását. Így az <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0023" REF.END="QE0023"/>amíg nincs mindenben megállapodás, semmiben sincs megállapodás<QUOT.END REF.START="QS0023" CODE="201D" ID="QE0023"/> elvre hivatkozott annak alátámasztására, hogy az akta egyetlen elemének hozzáférhetővé tétele, még ha az nem is különleges, negatív következményekkel járhat az akta más elemire. A Parlament ebből azt a következtetést vonta le, hogy a szóban forgó táblázatok teljes negyedik oszlopához való hozzáférést meg kellett tagadni <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0024" REF.END="QE0024"/>mindaddig, amíg az elfogadott szöveget jóvá nem hagyja a két fél<QUOT.END REF.START="QS0024" CODE="201D" ID="QE0024"/>.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0088"><NO.P>88</NO.P><TXT>A fentiekből az következik, hogy egyfelől a Parlament a rendőrségi együttműködés – konkrétabban ezen együttműködés keretében az adatvédelem, valamint az Europol igazgatótanácsának összetétele – igen érzékeny területére vonatkozó, folyamatban lévő jogalkotási eljárással kapcsolatos különleges megfontolásokra támaszkodott. Másfelől a Parlament általános jellegű megfontolásokra is támaszkodott, amelyeket lényegében a háromoldalú egyeztetésekre vonatkozó táblázatok negyedik oszlopában szereplő információk ideiglenes jellegére, a háromoldalú egyeztető üléseken fennálló bizalmi légkörre, a folyamatban lévő megbeszélések menetét befolyásoló külső nyomás kockázatára, a mérlegelési szabadságának megőrzésére, valamint a hozzáférés megtagadásának átmeneti jellegére alapított.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0089"><NO.P>89</NO.P><TXT>Elsőként, a megtámadott határozatban felhozott, a szóban forgó jogalkotási eljárással kapcsolatos különleges megfontolásokat illetően először is meg kell jegyezni, hogy az e határozatban említett azon körülmény, hogy a szóban forgó dokumentumok a rendőrségi együttműködés területére vonatkoznak,<?PAGE NO="15"?> önmagában nem elegendő a különösen érzékeny jellegük megállapításához. Az ellenkező megoldás ugyanis azzal a következménnyel járna, hogy az uniós jog valamely területét teljesen kivonná az e területeken folyamatban lévő jogalkotási eljárás átláthatóságára vonatkozó követelmények alól.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0090"><NO.P>90</NO.P><TXT>Másodszor, azon állítást illetően, amely szerint az Europol birtokában lévő adatok kezelésére és megőrzésére irányuló politika különösen érzékeny jellegű, meg kell jegyezni, hogy a szóban forgó dokumentumok egy általános hatályú, teljes egészében kötelező és valamennyi tagállamban közvetlenül alkalmazandó rendelet tervezetére vonatkoznak, amely természetesen érdekli a polgárokat, annál is inkább, mivel az uniós polgárok jogait – nevezetesen a személyes adatok védelméhez való jogukat – közvetlenül érintő jogalkotási javaslatról van szó (lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20110322">2011. március 22‑i</DATE> <NAME.CASE>Access Info Europe kontra Tanács</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>T‑233/09</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2011:105">EU:T:2011:105</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0077">77.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>), ami azt jelenti, hogy azt semmilyen kritérium alapján sem lehet érzékenynek tekinteni (lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20131017">2013. október 17‑i</DATE> <NAME.CASE>Tanács kontra Access Info Europe</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑280/11 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2013:671">EU:C:2013:671</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0063">63.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0091"><NO.P>91</NO.P><TXT>Harmadszor, ami azon állítást illeti, amely szerint az Europol igazgatótanácsának összetételére vonatkozó viták igen érzékeny jellegűek, meg kell jegyezni, hogy e kérdés inkább intézményi vagy szervezeti jellegűnek tűnik. Bár e kérdés a szóban forgó érdekeket és kockázatokat figyelembe véve lehet kényes, vagy akár bonyolult is, az ezen megállapítást alátámasztó, konkrét információk hiányában azonban nem tekinthető különösen érzékenynek.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0092"><NO.P>92</NO.P><TXT>Negyedszer, a szóban forgó dokumentumoknak a Parlament által azóta nyilvánosságra hozott (lásd a fenti 26. pont) teljes változatából kiderül, hogy az említett dokumentumok negyedik oszlopában szereplő javaslatok vagy ideiglenes megállapodások elvont és általános kérdésekre vonatkoztak, nem említve semmilyen – például a terrorizmus vagy a szervezett bűnözés elleni küzdelemmel kapcsolatos, vagy bármilyen módon konkrét személyekre, műveletekre vagy tervekre vonatkozó rendőrségi adatokat érintő – érzékeny információt sem.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0093"><NO.P>93</NO.P><TXT>A LIBE‑2013‑0091‑02. sz. dokumentumból különösen kiderül, hogy a negyedik oszlopában szereplő szövegek egy ügynökség – a jelen esetben az Europol – szervezetére, a nemzeti hatóságokkal való kapcsolatainak meghatározására, az igazgatótanácsának összetételére stb. vonatkozó, hagyományos jogalkotási munkát tartalmaznak. Ezen oszlop általános jellegű leírásokat tartalmaz, amelyekből kitűnnek a szöveget érintő módosítások, azon pontok megjelölését, amelyekre vonatkozóan a vitát elhalasztották, vagy amelyek további viták tárgyát képezik, bizonyos helyeken az <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0025" REF.END="QE0025"/><HT TYPE="ITALIC">idem</HT><QUOT.END REF.START="QS0025" CODE="201D" ID="QE0025"/> kifejezés feltüntetésével, valamint néhány üres cellát is tartalmaz.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0094"><NO.P>94</NO.P><TXT>Ami a LIBE‑2013‑0091‑03. sz. dokumentumot illeti, ennek negyedik oszlopának olvasatából sem tűnik ki egyetlen érzékeny információ sem, hanem csak néhány általános jellegű leírás, valamint több olyan megjegyzés, mint <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0026" REF.END="QE0026"/>felkérjük a Parlamentet e módosítás felülvizsgálatára<QUOT.END REF.START="QS0026" CODE="201D" ID="QE0026"/>, <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0027" REF.END="QE0027"/>a Parlament e módosításai esetlegesen elfogadhatók<QUOT.END REF.START="QS0027" CODE="201D" ID="QE0027"/>, vagy pedig <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0028" REF.END="QE0028"/>a Parlament módosítása esetlegesen szerepeltethető egy preambulumbekezdésben<QUOT.END REF.START="QS0028" CODE="201D" ID="QE0028"/>, továbbá több üres cellát tartalmaz.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0095"><NO.P>95</NO.P><TXT>Ráadásul a szóban forgó dokumentumok negyedik oszlopában szereplő információk a jelen ügy körülményei között nem bizonyulnak önmagukban <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0029" REF.END="QE0029"/>érzékenyebbeknek<QUOT.END REF.START="QS0029" CODE="201D" ID="QE0029"/>, mint az első három oszlopban szereplő információk, amelyekhez a megtámadott határozat hozzáférést adott a felperesnek.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0096"><NO.P>96</NO.P><TXT>Végül ki kell emelni, hogy az 1049/2001 rendelet 9. cikke különös eljárást ír elő arra az esetre, amikor a hozzáférés iránti kérelem tárgyát képező dokumentum <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0030" REF.END="QE0030"/>érzékeny dokumentumnak<QUOT.END REF.START="QS0030" CODE="201D" ID="QE0030"/> minősülhet (<REF.DOC.ECR><DATE ISO="20110322">2011. március 22‑i</DATE> <NAME.CASE>Access Info Europe kontra Tanács</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>T‑233/09</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2011:105">EU:T:2011:105</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0078">78.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>), a Tanács azonban a jelen ügyben nem hivatkozott az ilyenként való kezelésre.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0097"><NO.P>97</NO.P><TXT>Következésképpen a szóban forgó dokumentumok – habár olyan területekkel kapcsolatosak, amelyek bizonyos jelentőséggel bírnak, és kétségkívül mind politikai, mind pedig jogi szempontból bonyolultak – negyedik oszlopának tartalma nem tűnik rendkívül érzékeny jellegűnek olyan<?PAGE NO="16"?> értelemben, hogy a hozzáférhetővé tételük az Unió vagy a tagállamok valamely alapvető érdekét sértené (lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20110322">2011. március 22‑i</DATE> <NAME.CASE>Access Info Europe kontra Tanács</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>T‑233/09</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2011:105">EU:T:2011:105</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0078">78.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0098"><NO.P>98</NO.P><TXT>Ami másodsorban a megtámadott határozatban felhozott, általános jellegű megfontolásokat illeti, először is, azon megállapítással kapcsolatban, hogy a háromoldalú egyeztetések során a szóban forgó dokumentumok negyedik oszlopához való hozzáférés növeli az előadóra, az árnyékelőadókra és a politikai csoportokra nehezedő nyilvános nyomást, ki kell emelni, hogy a demokratikus legitimitás elvén alapuló rendszerben a társjogalkotóknak felelniük kell tetteikért a nyilvánosság előtt. A polgárok demokratikus jogainak gyakorlása feltételezi az intézmények között folyó döntéshozatali eljárás részletes követésének és az összes releváns információhoz való hozzáférésnek a lehetőségét (<REF.DOC.ECR><DATE ISO="20110322">2011. március 22‑i</DATE> <NAME.CASE>Access Info Europe kontra Tanács</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>T‑233/09</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2011:105">EU:T:2011:105</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0069">69.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>). Az EUSZ 10. cikk (3) bekezdése továbbá kimondja, hogy minden polgárnak joga van ahhoz, hogy részt vegyen az Unió demokratikus életében, és hogy a döntéseket a lehető legnyilvánosabban és a polgárokhoz a lehető legközelebb eső szinten kell meghozni. Így a valamely javaslattal, vagy háromoldalú egyeztetés keretében kötött és az ezen egyeztetésre vonatkozó táblázatok negyedik oszlopában szereplő ideiglenes jogalkotási megállapodással kapcsolatos nyilvános vélemény kifejtése az uniós polgárok demokratikus jogai gyakorlásának szerves részét képezi, annál is inkább – amint a fenti 72. pontban kifejtésre került –, mivel az említett megállapodásokat a társjogalkotók ezt követően általában jelentős módosítások nélkül fogadják el.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0099"><NO.P>99</NO.P><TXT>Noha az ítélkezési gyakorlat elismeri, hogy a külső nyomás kockázata jogszerű indok lehet a döntéshozatali eljárással kapcsolatos dokumentumokhoz való hozzáférés korlátozására, az is szükséges azonban, hogy az ilyen külső nyomás tényleges fennállása teljes bizonyossággal megállapítható legyen, és bizonyítékok támasszák alá, hogy fennállt az észszerűen előre látható kockázata annak, hogy a meghozandó döntést e külső nyomás jelentős mértékben befolyásolja (lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20081218">2008. december 18‑i</DATE> <NAME.CASE>Muñiz kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>T‑144/05</NO.CASE>, nem tették közzé, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2008:596">EU:T:2008:596</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0086">86.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>). Márpedig az aktában szereplő, egyetlen kézzelfogható körülmény alapján sem állapítható meg a szóban forgó dokumentumok negyedik oszlopának hozzáférhetővé tétele esetén az ilyen külső nyomás ténylegessége. Ennélfogva a Törvényszék rendelkezésére álló iratokban semmi sem utal arra, hogy a szóban forgó jogalkotási eljárás tekintetében a Parlament észszerűen várhatott el a közvélemény részéről olyan reakciót, amely túlmenne a valamely törvényjavaslat módosítását benyújtó jogalkotó szerv bármely tagja által elvárható mértéken (lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20110322">2011. március 22‑i</DATE> <NAME.CASE>Access Info Europe kontra Tanács</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>T‑233/09</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2011:105">EU:T:2011:105</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0074">74.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0100"><NO.P>100</NO.P><TXT>Másodszor, a háromoldalú egyeztetésekre vonatkozó táblázatok negyedik oszlopában szereplő információk azon értelemben vett ideiglenes jellegét illetően, hogy rendeltetésük szerint a tartalmuk ezen egyeztetések előrehaladtával fokozatosan változik, meg kell jegyezni, hogy önmagában ezen információk előzetes jellege alapján nem igazolható az 1049/2001 rendelet 4. cikke (3) bekezdésének első albekezdésében foglalt kivétel alkalmazása, mivel e rendelkezés nem tesz különbséget a megbeszélések előrehaladtának állapota szerint. E rendelkezés általános jelleggel szól az olyan kérdésekre vonatkozó dokumentumokról, amelyekkel kapcsolatban az érintett intézmény <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0031" REF.END="QE0031"/>még nem hozott határozatot<QUOT.END REF.START="QS0031" CODE="201D" ID="QE0031"/>, ellentétben az említett rendelet 4. cikke (3) bekezdésének második albekezdésével, amely arra az esetre vonatkozik, amikor az érintett intézmény már határozatot hozott. A jelen esetben a folyamatban lévő vita előzetes jellege, és az a tény, hogy ezen javaslatokról még nem született megállapodás vagy kompromisszum, nem teszi lehetővé a döntéshozatali eljárás súlyos sérelmének megállapítását (<REF.DOC.ECR><DATE ISO="20110322">2011. március 22‑i</DATE> <NAME.CASE>Access Info Europe kontra Tanács</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>T‑233/09</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2011:105">EU:T:2011:105</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0076">76.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0101"><NO.P>101</NO.P><TXT>E tekintetben nincs jelentősége annak, hogy a szóban forgó dokumentumok elkészítésére a döntéshozatali folyamat korai, előrehaladott vagy végső szakaszában került‑e sor. Az 1049/2001 rendelet 4. cikke (3) bekezdésének első albekezdésében foglalt kivétel értelmezése szempontjából<?PAGE NO="17"?> hasonlóképpen nincs jelentősége a formális vagy informális kereteknek sem (lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20160915">2016. szeptember 15‑i</DATE> <NAME.CASE>Herbert Smith Freehills kontra Tanács</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>T‑710/14</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2016:494">EU:T:2016:494</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0048">48.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0102"><NO.P>102</NO.P><TXT>Emellett a Törvényszéknek már volt alkalma rámutatni arra, hogy valamely javaslat jellegénél fogva a vita alapjául szolgál, és nem az a célja, hogy e vita során változatlan formában fennmaradjon. A közvélemény ugyancsak tökéletesen megérti, hogy a javaslatot előterjesztő később megváltoztathatja annak tartalmát (<REF.DOC.ECR><DATE ISO="20110322">2011. március 22‑i</DATE> <NAME.CASE>Access Info Europe kontra Tanács</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>T‑233/09</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2011:105">EU:T:2011:105</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0069">69.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>). Pontosan ugyanezen okokból lesz a háromoldalú egyeztetésekre vonatkozó dokumentumokhoz való hozzáférést kérő személy teljesen tudatában ezen információk ideiglenes jellegének. A közvélemény ugyancsak tökéletesen megérti, hogy azon elvnek megfelelően, amely szerint <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0032" REF.END="QE0032"/>amíg nincs mindenben megállapodás, semmiben sincs megállapodás<QUOT.END REF.START="QS0032" CODE="201D" ID="QE0032"/>, a negyedik oszlopban szereplő információk a háromoldalú egyeztetések vitái során mindaddig módosulhatnak, amíg az egész szövegre vonatkozóan nem jutnak megállapodásra.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0103"><NO.P>103</NO.P><TXT>Harmadszor, az uniós intézmények közötti bizalom esetleges elvesztésére és az egymás között – különösesen a Tanács elnökségével – folytatott együttműködés valószínű megromlására vonatkozó indokot illetően emlékeztetni kell arra, hogy az uniós intézmények kötelesek tiszteletben tartani az EUSZ 13. cikk (2) bekezdésének második mondatát, amelynek értelmében <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0033" REF.END="QE0033"/>[a]z intézmények jóhiszeműen együttműködnek egymással<QUOT.END REF.START="QS0033" CODE="201D" ID="QE0033"/> (<REF.DOC.ECR><DATE ISO="20150716">2015. július 16‑i</DATE> <NAME.CASE>Bizottság kontra Tanács</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑425/13</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2015:483">EU:C:2015:483</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0064">64.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>). Ezen együttműködés különös jelentőséggel bír az Unió jogalkotási tevékenysége szempontjából, amely az érintett intézmények közötti szoros egyeztetési folyamatot követel meg. Így amennyiben az Unió jogalkotási eljárásának végrehajtásáért több intézmény felelős, azok az EUSZ 4. cikk (3) bekezdésének első albekezdésében is kimondott lojális együttműködés kötelezettségének megfelelően oly módon kötelesek eljárni és együttműködni, hogy az említett eljárás hatékonyan legyen alkalmazható, ami azt jelenti, hogy az intézményeket kötő bizalom bármely csökkenése az említett kötelezettség megszegésének minősül.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0104"><NO.P>104</NO.P><TXT>Márpedig rá kell mutatni, hogy egyfelől a jelen esetben a Parlament – amint azt a tárgyaláson kifejtette – pontosan a lojális együttműködés elve értelmében konzultált a Tanáccsal és a Bizottsággal a megtámadott határozat elfogadása előtt, azonban másfelől a Parlament egyetlen kézzelfogható körülményt sem terjesztett elő a fenti 103. pontban felidézett elvi megállapítás alátámasztására, ami azt jelenti, hogy az állítólagos kockázat feltételezésen alapuló marad bármilyen konkrét körülmény hiányában, amely alkalmas annak alátámasztására, hogy a szóban forgó jogalkotási eljárásban az e dokumentumok negyedik oszlopához való hozzáférés sérti a lojális együttműködés elvét, amely köti az érintett intézményeket. Ráadásul, mivel az intézmények a háromoldalú egyeztetések keretében nyilvánosan kifejtik az adott jogalkotási javaslattal és az annak elfogadása érdekében általuk elfogadott módosításokkal kapcsolatos álláspontjukat, ezen információknak ezt követően kérelemre történő közlése önmagában nem alkalmas azon lojális együttműködés megakadályozására, amelyet az intézmények kötelesek egymással folytatni az EUSZ 13. cikk alapján.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0105"><NO.P>105</NO.P><TXT>Negyedszer, ami a jelen jogvitában a Parlament, a Tanács és a Bizottság által kifejtett, azon igényt illeti, hogy legyen tere a mérlegelési szabadságnak (<HT TYPE="ITALIC">space to think</HT>), ki kell emelni, hogy a háromoldalú egyeztetések a jogalkotási eljárásba illeszkednek, amint az a 75. pontban felidézésre került, és hogy ez utóbbiak – magának a Parlamentnek a szavaival élve – <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0034" REF.END="QE0034"/>a jogalkotási eljárás döntő szakaszát képezik, nem jelentenek önálló <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0035" REF.END="QE0035"/>mérlegelési szabadságot<QUOT.END REF.START="QS0035" CODE="00AB" ID="QE0035"/><QUOT.END REF.START="QS0034" CODE="201D" ID="QE0034"/> (a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésről szóló, <DATE ISO="20110914">2011. szeptember 14‑i</DATE> parlamenti állásfoglalás, 29. pont).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0106"><NO.P>106</NO.P><TXT>Emellett, amint arra a Parlament a tárgyaláson rámutatott, mielőtt a kompromisszumos szövegeket belefoglalnák a háromoldalú egyeztetésekre vonatkozó táblázatok negyedik oszlopába, a jogalkotók megvitathatják e szövegeket az azok előkészítésével kapcsolatos találkozókon, és így a szabad véleménycsere lehetősége nem kerül veszélybe, különösen azért nem, mivel – amint a fenti 86. pont<?PAGE NO="18"?> felidézte – a jelen jogvita nem a háromoldalú egyeztetésekhez való közvetlen hozzáférés kérdésére vonatkozik, hanem hozzáférés iránti kérelmet követően a kizárólag az ezen egyeztetések keretében készített dokumentumokhoz való hozzáférés kérdésére.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0107"><NO.P>107</NO.P><TXT>Ötödször, ami az azzal indokolt megtagadás átmeneti jellegére irányuló indokot illeti, hogy amint a háromoldalú egyeztetések befejeződtek, az ezekre vonatkozó táblázatokhoz való teljes körű hozzáférést az esettől függően meg kell adni, először is meg kell jegyezni, hogy a háromoldalú egyeztetések jelentős ideig elhúzódhatnak. A felperes így a tárgyaláson – anélkül, hogy azt vitatták volna – kifejtette, hogy az átlagos időtartamuk hét és tizenkét hónap között van. Jelentős időtartamról lehet tehát szó, amelynek során a háromoldalú egyeztetések a nyilvánosság előtt titkosak maradnak. E munkák időtartama továbbá meghatározhatatlan, mivel az az egyes jogalkotási eljárásoktól függően változik.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0108"><NO.P>108</NO.P><TXT>Ezen túlmenően azok a jelentések, amelyeket a Parlament eljárási szabályzata 73. cikke (4) bekezdésének második albekezdése értelmében a Parlamentnek a háromoldalú egyeztetésekben részt vevő tárgyalócsoportja köteles tenni az illetékes parlamenti bizottságnak a soron következő bizottsági ülésén, nem alkalmasak arra, hogy orvosolják a háromoldalú egyeztetések átláthatóságának ezen időtartam alatti hiányát. A Parlament a pervezető intézkedésre adott válaszában ugyanis kifejtette, hogy e jelentéseket <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0036" REF.END="QE0036"/>formájukat illetően nagy rugalmasság<QUOT.END REF.START="QS0036" CODE="201D" ID="QE0036"/> jellemzi, és hogy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0037" REF.END="QE0037"/>[n]em létezik semmilyen egységes gyakorlat a különböző parlamenti bizottságok között a jegyzőkönyvek formáját és nyilvánosságát illetően<QUOT.END REF.START="QS0037" CODE="201D" ID="QE0037"/>. Az említett jelentések így az illetékes bizottság elnöke vagy az előadó által kiadott, e bizottság összes tagjához vagy kizárólag az – általában zártkörűen tartott – koordinátorok üléshez címzett közlemény, vagy szóbeli közlemény, esetleg az említett bizottság értesítőjében szereplő rövid tájékoztatás formáját ölthetik. Részletes és egységes jelentések hiánya, valamint a változó nyilvánosságuk nem teszi tehát lehetővé a folyamatban lévő háromoldalú egyeztetések átláthatósága hiányának csökkentését.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0109"><NO.P>109</NO.P><TXT>Végül, amint a fenti 70. pont kifejtette, a háromoldalú egyeztetések a jogalkotási eljárás döntő szakaszát képezik, amennyiben az azok eredményeképpen megkötött megállapodást leggyakrabban jelentős módosítások nélkül fogadják el a társjogalkotók (lásd a fenti 72. pontot). Ezen indokok miatt a hozzáférés vitatott megtagadása – kivétel és különbségtétel nélkül – nem igazolható érvényesen annak átmeneti jellegével. Az ilyen, valamennyi háromoldalú egyeztetésre alkalmazandó, átfogó igazolás ugyanis valójában ugyanazon hatásokat váltja ki, mint a hozzáférhetővé tétel megtagadásának általános vélelme, az erre való hivatkozást azonban a Törvényszék elutasította (lásd a fenti 76–84. pontot).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0110"><NO.P>110</NO.P><TXT>A Törvényszék ezen túlmenően megjegyzi, hogy a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésről szóló, <DATE ISO="20140311">2014. március 11‑i</DATE> állásfoglalásában a Parlament felhívta a Bizottságot, a Tanácsot és saját magát arra, <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0038" REF.END="QE0038"/>hogy gondoskodjanak az informális háromoldalú egyeztetések fokozottabb átláthatóságáról azáltal, hogy nyilvános üléseket szerveznek, és alapvető szabályként szabványos és könnyen hozzáférhető online környezetben közzéteszik a dokumentációt, többek között az ütemterveket, a napirendeket, a jegyzőkönyveket, a vizsgált dokumentumokat, a módosításokat, az elfogadott határozatokat és a tagállami küldöttségekre, valamint az azok álláspontjára és jegyzőkönyveire vonatkozó információkat, az 1049/2001[…] rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében felsorolt kivételekre is figyelemmel<QUOT.END REF.START="QS0038" CODE="201D" ID="QE0038"/>.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0111"><NO.P>111</NO.P><TXT>A fentiekre figyelemmel a Parlament által hivatkozott indok egyike – akár önmagában, akár összességükben tekintve – sem bizonyítja, hogy a szóban forgó dokumentumokhoz való teljes körű hozzáférés konkrétan és ténylegesen, észszerűen előre látható módon, és nem pusztán feltételezett módon sértette a szóban forgó döntéshozatali eljárást az 1049/2001 rendelet 4. cikke (3) bekezdésének első albekezdése értelmében.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0112"><NO.P>112</NO.P><TXT>Mindemellett ki kell emelni, hogy nem lehet eredményes a felperes azon állítása, amely szerint a Parlament nem rendelkezett mérlegelési jogkörrel a folyamatban lévő háromoldalú egyeztetések keretében elkészített dokumentumokhoz való hozzáférés megtagadása tekintetében. Ezen állítás ugyanis megtagadná az intézményektől azon lehetőséget, hogy az 1049/2001 rendelet 4. cikke<?PAGE NO="19"?> (3) bekezdésének első albekezdésében szereplő kivétel alapján igazolják a jogalkotási dokumentumokhoz való hozzáférés megtagadását, noha e kivétel nem zárja ki a jogalkotási eljárást az alkalmazási köre alól. Ennélfogva az intézmények e rendelkezés alapján kellően indokolt esetekben megtagadhatják a bizonyos jogalkotási dokumentumokhoz való hozzáférést.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0113"><NO.P>113</NO.P><TXT>A fentiek összességéből következik, hogy a Parlament megsértette az 1049/2001 rendelet 4. cikke (3) bekezdésének első albekezdését, amikor a megtámadott határozatban azzal az indokkal megtagadta a szóban forgó dokumentumok negyedik oszlopához az eljárás során való hozzáférést, hogy az súlyosan sértené a döntéshozatali eljárását.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0114"><NO.P>114</NO.P><TXT>Következésképpen a megtámadott határozatot meg kell semmisíteni, anélkül hogy vizsgálni kellene akár az e hozzáférhetővé tételhez fűződő nyomós közérdek fennállását, akár az indokolási kötelezettség megsértésére vonatkozó második jogalapot (lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20110322">2011. március 22‑i</DATE> <NAME.CASE>Access Info Europe kontra Tanács</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>T‑233/09</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2011:105">EU:T:2011:105</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0085">85.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD">A költségekről</HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0115"><NO.P>115</NO.P><TXT>Az eljárási szabályzat 134. cikkének (1) bekezdése alapján a Törvényszék a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte. Mivel a Parlament pervesztes lett, a felperes kérelmének megfelelően kötelezni kell saját és a felperes költségeinek a viselésére.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0116"><NO.P>116</NO.P><TXT>Az eljárási szabályzat 138. cikkének (1) bekezdése értelmében az eljárásba beavatkozó intézmények maguk viselik saját költségeiket. A Tanács és a Bizottság maga viseli saját költségeit.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><JURISDICTION><INTRO><P>A fenti indokok alapján</P><P>A TÖRVÉNYSZÉK (kibővített hetedik tanács)</P><P>a következőképpen határozott:</P></INTRO><LIST TYPE="ARAB"><ITEM><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">1)</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">A Törvényszék megsemmisíti az Európai Parlament <DATE ISO="20150708">2015. július 8‑i</DATE> A(2015) 4931. sz. határozatát, amennyiben az megtagadta Emilio De Capitani teljes körű hozzáférését a LIBE‑2013‑0091‑02. és LIBE‑2013‑0091‑03. sz. dokumentumokhoz.</HT></TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">2)</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">A Parlament maga viseli a saját költségeit, valamint az E. De Capitani részéről felmerült költségeket.</HT></TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">3)</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság maga viseli a saját költségeit.</HT></TXT></NP></ITEM></LIST></JURISDICTION></CONTENTS.JUDGMENT><SIGNATURE.CASE><SIGNATORY><P>Van der Woude</P></SIGNATORY><SIGNATORY><P>Tomljenović</P></SIGNATORY><SIGNATORY><P>Bieliūnas</P></SIGNATORY><SIGNATORY><P>Marcoulli</P></SIGNATORY><SIGNATORY><P>Kornezov</P></SIGNATORY><P>Kihirdetve Luxembourgban, a <DATE ISO="20180322">2018. március 22‑i</DATE> nyilvános ülésen.</P><SIGNATORY><P>Aláírások</P></SIGNATORY></SIGNATURE.CASE></JUDGMENT>