EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2022.6.22.
COM(2022) 305 final
MELLÉKLETEK
a következőhöz:
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
a növényvédő szerek fenntartható használatáról és az (EU) 2021/2115 rendelet módosításáról
{SEC(2022) 257 final} - {SWD(2022) 169 final} - {SWD(2022) 170 final} - {SWD(2022) 171 final}
I. MELLÉKLET
(lásd a 4. cikket)
A 2030-RA VONATKOZÓ KÉT UNIÓS ÉS KÉT NEMZETI CSÖKKENTÉSI CÉL ELÉRÉSE TERÉN TETT ELŐREHALADÁS KISZÁMÍTÁSÁNAK MÓDSZERE
Ez a rendelet „a termelőtől a fogyasztóig” stratégiában foglalt peszticidhasználat-csökkentési célok elérését szolgálja oly módon, hogy minden tagállam számára előírja, hogy járuljon hozzá ahhoz, hogy 2030-ra uniós szinten 50 %-kal csökkenjen mind a vegyi növényvédő szerek használata, mind azok kockázata (a továbbiakban: a 2030-ra vonatkozó 1. uniós csökkentési cél), valamint a veszélyesebb növényvédő szerek használata (a továbbiakban: a 2030-ra vonatkozó 2. uniós csökkentési cél). Ez a rendelet szabályozza azt is, hogy az egyes tagállamok miként járulnak hozzá ezekhez az uniós célokhoz. A 2030-ra vonatkozó 1. uniós csökkentési célhoz való tagállami hozzájárulásokra, amelyek nemzeti célok formájában kerülnek meghatározásra, a továbbiakban „a 2030-ra vonatkozó 1. nemzeti csökkentési célként”, míg a 2030-ra vonatkozó 2. uniós csökkentési célhoz való tagállami hozzájárulásokra a továbbiakban „a 2030-ra vonatkozó 2. nemzeti csökkentési célként” hivatkozunk. Az e célok elérése felé tett előrehaladás kiszámításának módszertana az alábbiakban található:
1. SZAKASZ
A 2030-ra vonatkozó 1. nemzeti csökkentési cél: a vegyi növényvédő szerek használatának és kockázatának csökkentése felé tett előrelépés becslésének módszertana
1.A módszertan az 1107/2009/EK rendelet értelmében a növényvédő szerekben forgalomba hozott vegyi hatóanyagok mennyiségére vonatkozó statisztikákon alapul, amelyeket az 1185/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 1 I. melléklete értelmében bocsátottak a Bizottság (Eurostat) rendelkezésére.
2.Az 1. csökkentési cél elérése felé tett előrehaladás kiszámítására a következő általános szabályokat kell alkalmazni:
a)az előrehaladás kiszámítása a vegyi hatóanyagoknak az e mellékletben szereplő táblázatban meghatározott 4 csoportba való besorolása alapján történik;
b)az 1. csoportba tartozó vegyi hatóanyagok az 540/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet 2 mellékletének D. részében felsorolt hatóanyagok;
c)a 2. csoportba tartozó vegyi hatóanyagok az 540/2011/EU végrehajtási rendelet mellékletének A. és B. részében felsorolt hatóanyagok;
d)a 3. csoportba tartozó vegyi hatóanyagok az 1107/2009/EK rendelet 24. cikkével összhangban helyettesítésre jelölt anyagokként jóváhagyott és az 540/2011/EU végrehajtási rendelet mellékletének E. részében felsorolt, vagy az (EU) 2015/408 végrehajtási rendelet mellékletében felsorolt vegyi hatóanyagok;
e)a 4. csoportba tartozó vegyi hatóanyagok azok a hatóanyagok, amelyeket az 1107/2009/EK végrehajtási rendelet alapján nem hagytak jóvá, és ezért nem szerepelnek az 540/2011/EU rendelet mellékletében;
f)az e mellékletben szereplő táblázat iii. sorában szereplő súlyozásokat kell alkalmazni.
3.Az 1. csökkentési cél elérése felé tett előrehaladást úgy kell kiszámítani, hogy az e melléklet táblázatában szereplő egyes csoportok tekintetében a növényvédő szerekben forgalomba hozott vegyi hatóanyagok éves mennyiségét meg kell szorozni az iii. sorban szereplő, vonatkozó veszélyességi súlyokkal, majd ezt követően összesíteni kell a számítások eredményeit.
Táblázat
A hatóanyagok és veszélyességi súlyok osztályozása a 2030-ra vonatkozó 1. nemzeti csökkentési cél kiszámításához
|
Sor |
Csoportok |
|||
|
1 |
2 |
3 |
4 |
|
|
i. |
Kis kockázatú vegyi hatóanyagok, amelyeket az 1107/2009/EK rendelet 22. cikke alapján jóváhagytak, vagy jóváhagyottnak tekintendők, és amelyek szerepelnek az 540/2011/EU végrehajtási rendelet mellékletének D. részében |
Az 1107/2009/EK rendelet alapján jóváhagyott, vagy jóváhagyottnak tekintendő vegyi hatóanyagok, amelyek nem tartoznak más kategóriába, és amelyek szerepelnek az 540/2011/EU végrehajtási rendelet mellékletének A. és B. részében |
Az 1107/2009/EK rendelet 24. cikkével összhangban helyettesítésre jelölt anyagokként jóváhagyott és az 540/2011/EU végrehajtási rendelet mellékletének E. részében felsorolt, vagy az (EU) 2015/408 végrehajtási rendelet mellékletében felsorolt vegyi hatóanyagok |
Azok a vegyi hatóanyagok, amelyeket az 1107/2009/EK rendelet alapján nem hagytak jóvá, és ezért nem szerepelnek az 540/2011/EU végrehajtási rendelet mellékletében |
|
ii. |
Az 1107/2009/EK rendelet alapján engedélyezett termékekben forgalomba hozott vegyi hatóanyagok mennyiségeire alkalmazandó veszélyességi súlyok |
|||
|
iii. |
1 |
8 |
16 |
64 |
4.Az 1. csökkentési cél alapértéke 100, amely megegyezik a fenti számítás átlagos eredményével a 2015–2017-es időszakra.
5.Az 1. csökkentési cél elérése felé tett előrehaladást az alapértékkel való összefüggésben kell kifejezni.
6.A Bizottság minden naptári évre vonatkozóan és legkésőbb 20 hónappal azon év végét követően, amelyre vonatkozóan az 1. csökkentési célt kiszámítja, e rendelet 34. cikkének (2) bekezdésével összhangban kiszámítja az 1. csökkentési cél elérése felé tett előrehaladást.
2. SZAKASZ
2. nemzeti csökkentési cél: a veszélyesebb növényvédő szerek használatának csökkentése felé tett előrelépés becslésének módszertana
1.A módszertan az 1107/2009/EK rendelet értelmében a növényvédő szerekben forgalomba hozott hatóanyagok mennyiségére vonatkozó statisztikákon alapul, amelyeket az 1185/2009/EK rendelet I. melléklete értelmében bocsátottak a Bizottság rendelkezésére.
2.A 2. cél elérése felé tett előrehaladást az évente forgalomba hozott veszélyesebb növényvédő szerekben található vegyi hatóanyagok éves mennyiségének összeadásával kell kiszámítani.
3.A 2. csökkentési cél alapértéke 100, amely megegyezik a fenti számítás átlagos eredményével a 2015–2017-es időszakra.
4.A 2. csökkentési cél elérése felé tett előrehaladást az alapértékkel való összefüggésben kell kifejezni.
5.A Bizottság minden naptári évre vonatkozóan és legkésőbb 20 hónappal azon év végét követően, amelyre vonatkozóan a 2. csökkentési célt kiszámítja, e rendelet 34. cikkének (2) bekezdésével összhangban kiszámítja a 2. csökkentési cél elérése felé tett előrehaladást.
3. SZAKASZ
Uniós csökkentési célok
1.A 2030-ra vonatkozó két uniós csökkentési cél irányába tett előrehaladással kapcsolatos tendencia kiszámítására használt módszernek meg kell egyeznie a nemzeti szintű előrehaladással kapcsolatos tendencia kiszámításának az 1. és 2. szakaszban meghatározott módszerével.
2.A nemzeti szintű tendenciát az 1107/2009/EK rendelet értelmében a peszticidekben forgalomba hozott, e rendelet 3. cikkének 3. pontjában meghatározott vegyi hatóanyagok mennyiségére vonatkozó nemzeti statisztikák alapján kell kiszámítani, amelyeket az 1185/2009/EK rendelet I. melléklete (A peszticidek forgalomba hozatalára vonatkozó statisztikák) értelmében bocsátottak a Bizottság rendelkezésére.
3.Az uniós szintű tendenciát az 1107/2009/EK rendelet értelmében a peszticidekben forgalomba hozott, e rendelet 3. cikkének 3. pontjában meghatározott vegyi hatóanyagok mennyiségére vonatkozó uniós statisztikák alapján kell kiszámítani, amelyeket az 1185/2009/EK rendelet I. melléklete (A peszticidek forgalomba hozatalára vonatkozó statisztikák) értelmében bocsátottak a Bizottság rendelkezésére.
II. MELLÉKLET
AZ ÉVES EREDMÉNY- ÉS VÉGREHAJTÁSI JELENTÉSEK KERETÉBEN MINDEN NAPTÁRI ÉV AUGUSZTUS 31-IG BENYÚJTANDÓ ADATOK
1. rész: A 2030-ra vonatkozó nemzeti csökkentési célok elérésében mutatkozó éves tendenciák
1.a 10. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett, 2030-ra vonatkozó nemzeti csökkentési célok elérése felé tett tagállami előrehaladásban mutatkozó tendenciák;
2.a 9. cikk (2) bekezdésének a) pontjában, a 9. cikk (3) bekezdésének a) pontjában, valamint a 9. cikk (4) bekezdésében említett minden más nemzeti célelőirányzat.
2. rész: Az e rendelet végrehajtása és a rendeletnek való megfelelés szintje szempontjából releváns minden egyéb mennyiségi adat
A növényvédő szerek felhasználása:
1.az integrált növényvédelem megvalósítása tekintetében ellenőrzött hivatásos felhasználók százalékos aránya;
2.azon hivatásos felhasználók százalékos aránya, akik nem tesznek eleget az integrált növényvédelem végrehajtásának elektronikus nyilvántartására vonatkozó kötelezettségüknek;
3.azon hivatásos felhasználók százalékos aránya, akik nem tettek eleget a peszticidek felhasználására vonatkozó adatok elektronikus nyilvántartási kötelezettségének;
4.a légi kijuttatásra vonatkozó engedélyek száma, az engedélyek érvényességi ideje, valamint az érintett területek nagysága és elhelyezkedése, és az engedélyek megadásának indoklása;
5.a hasznosított mezőgazdasági területek és a légi kijuttatásra vonatkozó engedélyek hatálya alá tartozó egyéb területek százalékos aránya;
6.a növényvédő szerek érzékeny területeken történő használatára vonatkozó engedélyek száma;
7.a hasznosított mezőgazdasági terület és az egyéb, a növényvédő szerek érzékeny területeken való használatára vonatkozó engedélyek hatálya alá tartozó területek százalékos aránya;
8.a felhasznált illegális növényvédő szerek becsült mennyisége és a felfedezett illegális növényvédő szerek mennyisége;
9.az, hogy a tagállamok alkalmaztak-e eltéréseket, amelyek lehetővé teszik a következőket:
a)eltérő vizsgálati követelmények a hivatásos felhasználásban alkalmazott kijuttató berendezésekkel szemben, amelyek használata nagyon csekély arányú; vagy
b)mentesség a vizsgálat alól a hivatásos felhasználásban alkalmazott, kézi kijuttató berendezések vagy háti permetezők esetén.
Képzési és tanácsadási szolgáltatások:
10.a III. mellékletben felsorolt témákban képzett és a 25. cikk szerinti képzési bizonyítvánnyal rendelkező azon hivatásos felhasználók, tanácsadók és forgalmazók százalékos aránya, akik rendelkeznek a 25. cikk (5) bekezdése szerinti valamely központi elektronikus nyilvántartásba történt felvételre vonatkozó bizonyítékkal (hivatásos felhasználó, tanácsadó és forgalmazó szerinti bontásban);
11.azon hivatásos felhasználók százalékos aránya, akik nem tettek eleget azon kötelezettségüknek, hogy évente legalább egyszer igénybe vegyék a független tanácsadói szolgáltatásokat.
Foglalkozásszerű felhasználásban alkalmazott kijuttató berendezések:
12.a foglalkozásszerű felhasználásban alkalmazott azon kijuttató berendezések becsült százalékos aránya, amelyek szerepelnek a hivatásos felhasználásban alkalmazott, növényvédő szerek kijuttatásához használt berendezések elektronikus nyilvántartásában;
13.a foglalkozásszerű felhasználásban alkalmazott olyan, nyilvántartásba vett kijuttató berendezések százalékos aránya, amelyek esetében esedékes a vizsgálat, és a vizsgálatra sor is került;
14.a foglalkozásszerű felhasználásban alkalmazott olyan kijuttató berendezések százalékos aránya, amelyek a vizsgálat időpontjában fel vannak szerelve kockázatcsökkentő eszközökkel.
További tagállami intézkedések az integrált növényvédelem végrehajtására:
15.az egyes tagállamokban az olyan hasznosított mezőgazdasági terület százalékos aránya, amelyre a nemzeti jogszabályok alapján jogilag kötelező erejű terményspecifikus szabályok vonatkoznak.
III. MELLÉKLET
A 25. CIKKBEN EMLÍTETT KÉPZÉSI TÉMÁK
1.A növényvédő szerekkel és azok felhasználásával és kockázataival kapcsolatos összes vonatkozó jogszabály, és különösen ez a rendelet. A következő jogszabályok irányadóak (nem kizárólagosan):
Az Európai Parlament és a Tanács 1107/2009/EK rendelete 3
Az Európai Parlament és a Tanács 396/2005/EK rendelete 4
Az Európai Parlament és a Tanács 528/2012/EU rendelete 5
Az Európai Parlament és a Tanács 1185/2009/EK rendelete 6
Az Európai Parlament és a Tanács 1272/2008/EK rendelete 7
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/625 rendelete 8
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/2115 rendelete 9
Az Európai Parlament és a Tanács 2006/42/EK irányelve 10
Az Európai Parlament és a Tanács 2009/127/EK irányelve 11
Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve 12
A Tanács 89/391/EGK irányelve 13
A Tanács 89/656/EGK irányelve 14
A Tanács 98/24/EK irányelve 15
Az Európai Parlament és a Tanács 2004/37/EK irányelve 16
Az Európai Parlament és a Tanács 2009/104/EK irányelve 17
Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete 18
Az Európai Parlament és a Tanács 2008/68/EK irányelve 19
2.Az illegális és hamisított növényvédő szerek létezése és kockázatai, az ilyen termékek azonosításának módszerei, valamint az illegális növényvédő szerek értékesítésével vagy használatával kapcsolatos szankciók.
3.A növényvédő szerek használatának veszélyei és kockázatai, illetve ezek felismerése és szabályozása, beleértve az alábbi témákat:
a)az emberi egészséget fenyegető kockázatok;
b)a növényvédőszer-mérgezés tünetei és a megfelelő elsősegélynyújtás ilyen mérgezés esetén;
c)a nem célzott növényeket és rovarokat, vadon élő állatokat és növényeket, a biológiai sokféleséget és általában a környezetet érintő kockázatok.
4.Integrált növényvédelmi stratégiák és technikák, integrált növénytermesztési stratégiák és technikák, az ökológiai gazdálkodás alapelvei, biológiai károsítók elleni védekezési módszerek, károsító szervezetek elleni védekezési módszerek, az e rendelet 12. és 13. cikkében meghatározott integrált növényvédelem alkalmazásának kötelezettsége, valamint az elektronikus integrált növényvédelmi és növényvédőszer-felhasználási nyilvántartásba történő nyilvántartásba vételi kötelezettség, az e rendelet 14. cikkében meghatározottak szerint.
5.Amikor növényvédő szerre van szükség, hogyan válasszuk ki az engedélyezett termékek közül az adott helyzetben az emberi egészségre, a nem célszervezetekre és a környezetre nézve a legkevesebb mellékhatással járó növényvédő szert.
6.Az embereket, a nem célszervezeteket és a környezetet érintő kockázatok minimalizálására szolgáló intézkedések az alábbiakat foglalják magukban:
a)a növényvédő szerek tárolására, kezelésére és keverésére vonatkozó biztonságos munkamódszerek;
b)biztonságos munkamódszerek az üres csomagolóanyagok, más szennyezett anyagok és a felesleges növényvédő szerek (ideértve a tankkeverékeket is) ártalmatlanítására;
c)a kezelői expozíció szabályozásának ajánlott módja (ideértve az egyéni védőfelszereléseket is);
d)a már nem engedélyezett növényvédő szerek helyes és biztonságos ártalmatlanításáról, valamint a felhasználásukra vonatkozó, az 1107/2009/EK rendelet 20. cikkének (2) bekezdése vagy 46. cikke szerinti esetleges türelmi idő lejártáról szóló tájékoztatás.
7.A kijuttató berendezés előkészítésére – beleértve a kalibrálást –, és a felhasználókat, más embereket, a nem célzott állat- és növényfajokat, a biológiai sokféleséget és a környezetet – beleértve a vízforrásokat – veszélyeztető kockázatokat minimalizáló működtetésére vonatkozó eljárások.
8.A növényvédő szerek kijuttatásához használt berendezések használatával és karbantartásával, a kockázatcsökkentő intézkedésekkel (beleértve a különböző permetezési technikákat és az új technológiákat, többek között a precíziós gazdálkodási technikákat is), valamint a használatban lévő permetezőgépek műszaki ellenőrzésével és a permetezési minőség javításának módjaival kapcsolatos gyakorlati képzés. Ennél a témánál különös figyelmet kell fordítani az elsodródáscsökkentő permetezőfejekre és az azok optimális felhasználási feltételeire vonatkozó gyártói ajánlásokra. A növényvédő szerek kézi permetező felszereléssel vagy háti permetezővel történő felviteléhez kapcsolódó különös kockázatok és az ide vonatkozó kockázatkezelési módszerek. A gyakorlati képzésnek ki kell terjednie a növényvédő szerekkel kezelt vetőmagok vetésével kapcsolatos konkrét kockázatokra is.
9.Az emberi egészség és a környezet védelmét – beleértve a vízforrások védelmét is – biztosító szükséghelyzeti intézkedések, véletlenszerű kiömlés, szennyeződés és olyan szélsőséges időjárás esetén, amely a növényvédő szerek beszivárgásának kockázatával járhat.
10.Különleges gondosság az e rendelet 2. cikkének (15) bekezdésében meghatározott érzékeny területeken és a 2000/60/EK irányelv 6. és 7. cikke szerint meghatározott védett területeken, valamint az adott régiókban bizonyos növényvédő szerek által okozott szennyeződések ismerete.
11.Egészségügyi ellenőrzést és egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést biztosító létesítmények, amelyeknél az akut és krónikus mérgezési eseményekre vonatkozó információk bejelenthetők.
12.Nyilvántartás vezetése a növényvédő szerek értékesítéséről, vásárlásáról és felhasználásáról, a vonatkozó jogszabályokkal összhangban.
13.Hogyan minimalizálható vagy szüntethető meg az 1272/2008/EK rendelet szerint „ártalmas a vízi élővilágra, hosszan tartó károsodást okoz”, „nagyon mérgező a vízi élővilágra, hosszan tartó károsodást okoz”, vagy „mérgező a vízi élővilágra, hosszan tartó károsodást okoz” besorolású egyes növényvédő szereknek a felszíni vagy felszín alatti vizekhez közeli utakon, vasútvonalakon, különösen nagy áteresztésű felületeken vagy egyéb infrastruktúrákon, illetve ezek mentén, vagy olyan zárt felszínen történő alkalmazása, ahol magas a felszíni vízbe vagy a szennyvízelvezető rendszerbe jutás kockázata.
14.A vízi környezet és az ivóvízkészletek védelme a növényvédő szerek hatásával szemben, többek között a következő témákkal kapcsolatban:
a)a növényvédő szerek használata a címkén az 1107/2009/EK rendelet 31. cikke (4) bekezdésének a) pontja szerint feltüntetett korlátozásoknak megfelelően, ugyanakkor előnyben részesítve azokat a növényvédő szereket, amelyek nem minősülnek „(nagyon) perzisztensnek”, „(nagyon) bioakkumulatívnak”,
az 1272/2008/EK rendelet 20 értelmében „nagyon mérgező a vízi élővilágra, hosszan tartó károsodást okoz”, „mérgező a vízi élővilágra, hosszan tartó károsodást okoz” vagy „ártalmas a vízi élővilágra, hosszan tartó károsodást okoz”, vagy olyan elsőbbségi anyagokat tartalmaz, amelyek szerepelnek a Bizottság által a 2008/105/EK és a 2013/39/EU irányelvvel végrehajtott, 2000/60/EK irányelv 16. cikkével összhangban elfogadott listán, vagy olyan peszticidek, amelyeket a 2000/60/EK irányelv V. mellékletének 1.2.6. pontja alapján vízgyűjtő kerületekre jellemző szennyező anyagként azonosítottak, különösen azok, amelyek a 2000/60/EK irányelv 7. cikkével és az (EU) 2020/2184 irányelvvel összhangban ivóvíz kivételére szolgáló vizet érintenek;
b)a növényvédő szerek használatából eredő lehetséges veszélyek és kockázatok az emberi egészségre és a környezetre nézve, valamint a veszélyesebb növényvédő környezetbe történő kibocsátásának és az e szereknek való foglalkozási expozíciónak a minimalizálására szolgáló módszerek;
c)permetelsodródást csökkentő technológiák alkalmazása minden szántóföldi növény esetében;
d)olyan egyéb kockázatcsökkentési intézkedések alkalmazása, amelyek minimálisra csökkentik a permetelsodródás, csapadékvíz-elvezetés és csurgalékvíz által okozott nem helyszíni szennyezést, ideértve különösen a felszíni vízfolyások, valamint a talajvíz és a víztartó rétegek közelében kötelezően kialakítandó pufferzónákat;
e)hogyan lehet megfelelni az 1107/2009/EK rendeletben meghatározott követelményeknek az 1272/2008/EK rendelet szerint „ártalmas a vízi élővilágra, hosszan tartó károsodást okoz”, „nagyon mérgező a vízi élővilágra, hosszan tartó károsodást okoz”, vagy „mérgező a vízi élővilágra, hosszan tartó károsodást okoz” besorolású egyes növényvédő szereknek a felszíni vagy felszín alatti vizekhez közeli utakon, vasútvonalakon, különösen nagy áteresztésű felületeken vagy egyéb infrastruktúrákon, illetve ezek mentén, vagy olyan zárt felszínen történő alkalmazásának minimalizálása vagy helyettesítése érdekében, ahol magas a felszíni vízbe vagy a szennyvízelvezető rendszerbe jutás kockázata.
IV. MELLÉKLET
A HIVATÁSOS FELHASZNÁLÁSBAN ALKALMAZOTT KIJUTTATÓ BERENDEZÉSEK VIZSGÁLATA
A hivatásos felhasználásban alkalmazott kijuttató berendezések vizsgálatának ki kell terjednie az emberi egészség és a környezet magas biztonsági és védelmi szintjének biztosításához szükséges összes szempontra. A kijuttatási művelet teljes hatékonyságát és biztonságát minden eszköz vagy készülék megfelelő teljesítménye és a berendezések megfelelő funkciói révén kell biztosítani a következő célok elérésének garantálása érdekében.
A hivatásos felhasználásban alkalmazott kijuttató berendezésnek megbízhatóan kell működnie, és csak a használati útmutatójában foglaltaknak megfelelően, rendeltetésszerűen használható, biztosítva, hogy a növényvédő szereket pontosan, a 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 21 3. cikke (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott helyes mezőgazdasági gyakorlattal összhangban lehessen kijuttatni.
A berendezésnek olyan állapotúnak kell lennie, amely lehetővé teszi, hogy biztonságosan, könnyen és teljes mértékben meg lehessen tölteni és ki lehessen üríteni, és meggátolja a permetező oldat vagy a koncentrált termék bárminemű kiszivárgását. A berendezésnek ezenkívül könnyen és alaposan tisztíthatónak kell lennie. Lehetővé kell tennie továbbá a biztonságos üzemeltetést, és a kezelő pozíciójából azonnal leállíthatónak kell lennie. A szükséges beállítások elvégzésének egyszerűnek kell lennie. Az ilyen beállításoknak pontosnak és reprodukálhatónak kell lenniük.
A vizsgálat során az alábbi követelményeknek való megfelelést ellenőrizni kell:
1.Biztonság
A berendezésnek tisztának és biztonságosnak kell lennie a vizsgálat megkezdése előtt. A következőket kell ellenőrizni:
●a teljesítményleadó hajtótengely védőburkolata és a teljesítményleadó tengely és egyéb forgó erőátviteli alkatrészek összes védőberendezése;
●a hidraulikus rendszerből származó szivárgás és a hidraulikus hengerek és csövek általános állapota;
●az összes elektromos alkatrész (ideértve a mágneskapcsolókat is) biztonságossága és működése;
●a biztonsági szelepek működése;
●szerkezeti részek, keret és szórókeretek/fúvókatartók állapota;
●összecsukható alkatrészek záródása; valamint
●levegőpumpát alkalmazó berendezések esetén a fúvóberendezés védőburkolatai és állapota, beleértve a fúvóegység, a ventilátor és a karmantyúk fizikai állapotát is.
2.Szivárgás
Sem álló helyzetben, sem üzemi körülmények között a berendezés egyetlen része sem szivároghat vagy csöpöghet. A berendezés kikapcsolása után nem lehet csepegés vagy nem kívánt kijuttatás. A folyékony termékek kijuttatására szolgáló berendezéseknél a csövek és a tömlők nem szivároghatnak a legnagyobb elérhető rendszernyomás alkalmazása esetén sem, és nem juttatható folyadék közvetlenül magára a permetezőre.
3.Szivattyú (folyékony termékek kijuttatására használt berendezések esetében)
A szivattyú kapacitásának meg kell felelnie a kijuttatásra használt berendezés szükségleteinek, valamint a szivattyúnak megfelelően kell működnie a stabil és megbízható szórási fokozat biztosítása érdekében.
4.Keverés (folyékony termékek kijuttatására használt berendezések esetében)
A keverő berendezéseknek biztosítaniuk kell a megfelelő újrakeringetést a tartályban lévő folyékony permet teljes mennyisége egyenletes koncentrációjának elérése érdekében.
5.Permetlé-tartály/tölcsér
A permetezőtartályoknak és -tölcséreknek – beleértve a töltöttségiszint-jelzőket, a töltőeszközöket, a szűrőket, az ürítő- és öblítőrendszereket és a keverőeszközöket – úgy kell működniük, hogy minimalizálják a véletlenszerű kiömlést, az egyenetlen koncentráció-eloszlást, a kezelői expozíciót és a maradékanyag-tartalmat.
6.Mérőrendszerek, ellenőrző- és szabályozórendszerek
Minden mérő-, ki- és bekapcsoló, nyomás- vagy áramlásifokozat-szabályozó berendezést megfelelően kell kalibrálni, annak megfelelően kell működnie. A kijuttatási művelet során működtetendő irányítórendszereknek a kezelő pozíciójából működtethetőnek kell lenniük; a berendezésnek rendelkeznie kell a működés vezérléséhez szükséges műszerekkel, és azoknak pontosaknak kell lenniük, valamint a műszerek kijelzőinek a kezelő pozíciójából leolvashatónak kell lenniük. A folyékony termékek kijuttatására szolgáló berendezéseknél a nyomásbeállító eszközök állandó üzemi nyomást biztosítanak a szivattyú állandó fordulatszáma mellett, a stabil mennyiségkijuttatási arány alkalmazása érdekében. A növényvédő szerek adagolására vagy befecskendezésére szolgáló további berendezéseknek pontosan és megfelelően kell működniük.
7.Csövek és tömlők
A csöveknek és a tömlőknek rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotúaknak kell lenniük a termékáramlás zavarainak, vagy a meghibásodás esetén való véletlenszerű kiömlés elkerülésének érdekében. A csövek és tömlők nem lehetnek megtörtek, túlzottan kopottak, vagy olyan helyzetben, amely lehetővé teszi, hogy megnyúljanak.
8.Szűrés (folyékony termékek kijuttatására használt berendezéseknél)
Az egyenetlen permetszórás és a turbulencia elkerülése érdekében a berendezésnek rendelkeznie kell szűrőkkel és azoknak jó állapotúnak kell lenniük, valamint a szűrők szemnagyságának összhangban kell lennie a permetezőre szerelt szórófej nagyságával és meg kell felelnie annak. A szűrő eldugulását jelző rendszernek (ha van ilyen) megfelelően kell működnie.
9.Szórókeret (olyan berendezésnél, amely a növényvédő szert egy vízszintesen vagy függőlegesen, a terményhez vagy a kezelendő anyaghoz közel elhelyezkedő szórókeret segítségével juttatja ki)
A szórókeretnek jó állapotúnak és minden irányban stabilnak kell lennie. A rögzítő és szabályozó rendszereknek, valamint a nem szándékolt mozgásokat enyhítő eszközöknek és a lejtéskiegyenlítésnek megfelelően kell működnie.
10.Fúvókák (folyékony termékek eloszlatására szolgáló berendezéseknél)/Kivezető nyílások (szilárd termékeknél)
A fúvókáknak és kivezető nyílásoknak megfelelően kell működnie. Az egyes szórófejek és kivezető nyílások áramlási fokozata nem térhet el jelentősen a gyártó által összeállított táblázatban feltüntetett értékektől.
11.Eloszlatás
A célterületen a termék függőleges (függőlegesen növesztett ültetvénynövények esetében), átlós és vízszintes eloszlásának egyenletesnek kell lennie, adott esetben.
12.Fúvóberendezés (levegőpumpás permetezőknél)
A fúvóberendezésnek jó állapotban kell lennie, és biztosítania kell a stabil és megbízható légáramot.
13.Tisztítás
A kiürített tartályok – például a kijuttató berendezés indukciós tartályaira szerelt – öblítő/tisztító rendszereinek (ha vannak ilyenek) megbízhatóan kell működnie. Ezen túlmenően a tartálytisztító eszközöknek, a külső tisztításra szolgáló eszközöknek, az indukciós tartályok tisztítására szolgáló eszközöknek és a kijuttató berendezés teljes belső tisztítására szolgáló eszközöknek (ha vannak ilyenek) megfelelően kell működniük.
V. MELLÉKLET
ÉRTESÍTÉSI FORMANYOMTATVÁNY
|
Az értesítés oka (Kérjük, jelölje be) |
||||||||||||||
|
New berendezés vagy használatban lévő berendezés első nyilvántartásba vétele |
Használatból való kivonás |
|||||||||||||
|
Tulajdonosváltás |
Ismételt használatba vétel |
|||||||||||||
|
Jelenlegi tulajdonos |
||||||||||||||
|
Név: |
Egyedi személyes/vállalati azonosító:
|
|||||||||||||
|
1. címsor: |
||||||||||||||
|
2. címsor: |
Foglalkozás:
|
|||||||||||||
|
3. címsor: |
||||||||||||||
|
4. címsor: |
||||||||||||||
|
Ország: |
||||||||||||||
|
Korábbi tulajdonos (adott esetben) |
||||||||||||||
|
Név: |
||||||||||||||
|
1. címsor: |
||||||||||||||
|
2. címsor: |
||||||||||||||
|
3. címsor: |
||||||||||||||
|
4. címsor: |
||||||||||||||
|
Ország: |
||||||||||||||
|
A növényvédő szer kijuttatására használt berendezés típusa (kérjük, jelölje be a legmegfelelőbb típust) |
||||||||||||||
|
Szórókeret |
Növényvédő szer kijuttatására használt, cseppeket generáló, és e cseppeket függőleges és/vagy oldalirányban ventilátorral elosztó berendezés |
(Hidegen vagy melegen) porlasztó berendezés |
Vetőmagcsávázó |
|||||||||||
|
Granulátum kijuttatására szolgáló berendezés |
Gőzgenerátor |
Függőleges permetező |
||||||||||||
|
Légi jármű (rögzített szárnyú) |
Légi jármű (rotoros) |
Pilóta nélküli légi jármű (például drón) |
Növényvédőszer kijuttatásához használt kézi berendezés |
|||||||||||
|
Egyéb |
Kérjük, fejtse ki: |
|||||||||||||
|
A berendezés légrásegítéssel működik? |
||||||||||||||
|
A berendezés el van látva GPS-vezérelt fúvókával vagy szakaszolóval? |
||||||||||||||
|
Peszticidek kijuttatásához használt berendezések |
||||||||||||||
|
Gyártmány: |
Modell: |
|||||||||||||
|
Alvázszám: |
Tartály/tölcsér kapacitása: |
|||||||||||||
|
Gyártás éve: |
Üzemi szélesség: |
|||||||||||||
|
Egyéb információ: |
||||||||||||||
VI. MELLÉKLET
(lásd a 35. cikket)
A HARMONIZÁLT KOCKÁZATI MUTATÓK UNIÓS ÉS NEMZETI SZINTŰ KISZÁMÍTÁSÁNAK MÓDSZERE
1. SZAKASZ
Harmonizált kockázati mutatók
A harmonizált kockázati mutatók mind uniós, minden nemzeti szintű kiszámításának módszerét e melléklet 2–4. szakasza sorolja fel. Noha az uniós és a nemzeti mutató kiszámításának módszertana megegyezik, az előbbi uniós szintű statisztikákon, míg az utóbbi a nemzeti statisztikákon alapul. Ezeket a mutatókat évente kell kiszámítani.
2. SZAKASZ
1. harmonizált kockázati mutató: az 1107/2009/EK rendelet alapján a növényvédő szerekben forgalomba hozott hatóanyagok mennyiségein alapuló, veszélyalapú harmonizált kockázati mutató
1.Ez a mutató az 1107/2009/EK rendelet értelmében a növényvédő szerekben forgalomba hozott hatóanyagokra vonatkozó statisztikákon alapul, amelyeket az 1185/2009/EK rendelet I. melléklete értelmében bocsátottak a Bizottság rendelkezésére. Az említett adatok 4 csoportba vannak sorolva.
2.Az 1. harmonizált kockázati mutató kiszámításához a következő általános szabályokat kell alkalmazni:
a)az 1. harmonizált kockázati mutatót az összes hatóanyagnak az 1. táblázatban meghatározott 4 csoportba való besorolása alapján kell kiszámítani;
b)az 1. csoportba tartozó hatóanyagok az 540/2011/EU végrehajtási rendelet mellékletének D. részében felsorolt hatóanyagok;
c)a 2. csoportba tartozó hatóanyagok az 540/2011/EU végrehajtási rendelet mellékletének A. és B. részében felsorolt hatóanyagok;
d)a 3. csoportba tartozó hatóanyagok az 1107/2009/EK rendelet 24. cikkével összhangban helyettesítésre jelölt anyagokként jóváhagyott és az 540/2011/EU végrehajtási rendelet mellékletének E. részében felsorolt, vagy az (EU) 2015/408 végrehajtási rendelet mellékletében felsorolt vegyi hatóanyagok;
e)a 4. csoportba tartozó hatóanyagok azok a hatóanyagok, amelyeket az 1107/2009/EK végrehajtási rendelet alapján nem hagytak jóvá, és ezért nem szerepelnek az 540/2011/EU rendelet mellékletében;
f)az 1. táblázat iii. sorában szereplő súlyokat alkalmazni kell.
3.Az 1. harmonizált kockázati mutatót úgy kell kiszámítani, hogy az 1. táblázatban szereplő egyes csoportok tekintetében a növényvédő szerekben forgalomba hozott hatóanyagok éves mennyiségét meg kell szorozni a iii. sorban szereplő, vonatkozó veszélyességi súlyokkal, majd ezt követően összesíteni kell a számítások eredményeit.
1. táblázat
A hatóanyagok és veszélyességi súlyok osztályozása az 1. harmonizált kockázati mutató kiszámításához
|
Sor |
Csoportok |
|||
|
1 |
2 |
3 |
4 |
|
|
i. |
Kis kockázatú hatóanyagok, amelyeket az 1107/2009/EK rendelet 22. cikke alapján jóváhagytak, vagy jóváhagyottnak tekintendők, és amelyek szerepelnek az 540/2011/EU végrehajtási rendelet mellékletének D. részében |
Az 1107/2009/EK rendelet alapján jóváhagyott, vagy jóváhagyottnak tekintendő hatóanyagok, amelyek nem tartoznak más kategóriába és amelyek szerepelnek az 540/2011/EU végrehajtási rendelet mellékletének A. és B. részében |
Az 1107/2009/EK rendelet 24. cikkével összhangban helyettesítésre jelölt anyagokként jóváhagyott és az 540/2011/EU végrehajtási rendelet mellékletének E. részében felsorolt, vagy az (EU) 2015/408 végrehajtási rendelet mellékletében felsorolt hatóanyagok |
Azok a hatóanyagok, amelyeket az 1107/2009/EK rendelet alapján nem hagytak jóvá, és ezért nem szerepelnek az 540/2011/EU végrehajtási rendelet mellékletében |
|
ii. |
Az 1107/2009/EK rendelet alapján engedélyezett termékekben forgalomba hozott hatóanyagok mennyiségeire alkalmazandó veszélyességi súlyok |
|||
|
iii. |
1 |
8 |
16 |
64 |
4.Az 1. harmonizált kockázati mutató alapértéke 100, amely megegyezik a fenti számítás átlagos eredményével a 2011–2013-as időszakra.
5.Az 1. harmonizált kockázati mutató eredményét az alapértékkel való összefüggésben kell kifejezni.
6.A Bizottság minden naptári évre vonatkozóan és legkésőbb 20 hónappal azon év végét követően, amelyre vonatkozóan az 1. harmonizált kockázati mutatót kiszámítja, e rendelet 35. cikkének (2) bekezdésével összhangban uniós szinten kiszámítja és kihirdeti az 1. harmonizált kockázati mutató eredményeit.
7.A tagállamok minden naptári évre vonatkozóan és legkésőbb 20 hónappal azon év végét követően, amelyre vonatkozóan az 1. harmonizált kockázati mutatót kiszámítják, e rendelet 35. cikkének (3) bekezdésével összhangban kiszámítják és kihirdetik az 1. harmonizált kockázati mutató eredményeit.
3. SZAKASZ
2. harmonizált kockázati mutató: Az 1107/2009/EK rendelet 53. cikke alapján kiadott engedélyek számán alapuló harmonizált kockázati mutató
1.Ez a mutató az 1107/2009/EK rendelet 53. cikke alapján a növényvédő szerekre kiadott engedélyek számán alapul, amelyet az említett rendelet 53. cikke (1) bekezdésének megfelelően közölnek a Bizottsággal. Az említett adatok 4 csoportba vannak sorolva.
2.A 2. harmonizált kockázati mutató kiszámításához a következő általános szabályokat kell alkalmazni:
a)a 2. harmonizált kockázati mutató az 1107/2009/EK rendelet 53. cikke alapján kiadott engedélyek számán alapul, és azt a hatóanyagoknak az e szakasz 2. táblázatában meghatározott 4 csoportba való besorolása alapján kell kiszámítani;
b)az 1. csoportba tartozó hatóanyagok az 540/2011/EU végrehajtási rendelet mellékletének D. részében felsorolt hatóanyagok;
c)a 2. csoportba tartozó hatóanyagok az 540/2011/EU végrehajtási rendelet mellékletének A. és B. részében felsorolt hatóanyagok;
d)a 3. csoportba tartozó hatóanyagok az 1107/2009/EK rendelet 24. cikkével összhangban helyettesítésre jelölt anyagokként jóváhagyott és az 540/2011/EU végrehajtási rendelet mellékletének E. részében felsorolt, vagy az (EU) 2015/408 végrehajtási rendelet mellékletében felsorolt vegyi hatóanyagok;
e)a 4. csoportba tartozó hatóanyagok azok a hatóanyagok, amelyeket az 1107/2009/EK végrehajtási rendelet alapján nem hagytak jóvá, és ezért nem szerepelnek az 540/2011/EU rendelet mellékletében;
f)az e szakasz 2. táblázatának iii. sorában szereplő súlyokat kell alkalmazni.
3.A 2. harmonizált kockázati mutatót úgy kell kiszámítani, hogy a 2. táblázatban szereplő egyes csoportok tekintetében az 1107/2009/EK rendelet 53. cikke alapján a növényvédő szerekre kiadott engedélyek számát meg kell szorozni a iii. sorban meghatározott, vonatkozó veszélyességi súlyokkal, majd ezt követően összesíteni kell a számítások eredményeit.
2. táblázat
A hatóanyagok és veszélyességi súlyok osztályozása a 2. harmonizált kockázati mutató kiszámításához
|
Sor |
Csoportok |
|||
|
1 |
2 |
3 |
4 |
|
|
i. |
Kis kockázatú hatóanyagok, amelyeket az 1107/2009/EK rendelet 22. cikke alapján jóváhagytak, vagy jóváhagyottnak tekintendők, és amelyek szerepelnek az 540/2011/EU végrehajtási rendelet mellékletének D. részében |
Az 1107/2009/EK rendelet alapján jóváhagyott, vagy jóváhagyottnak tekintendő hatóanyagok, amelyek nem tartoznak más kategóriába és amelyek szerepelnek az 540/2011/EU végrehajtási rendelet mellékletének A. és B. részében |
Az 1107/2009/EK rendelet 24. cikkével összhangban helyettesítésre jelölt anyagokként jóváhagyott és az 540/2011/EU végrehajtási rendelet mellékletének E. részében felsorolt, vagy az (EU) 2015/408 végrehajtási rendelet mellékletében felsorolt hatóanyagok |
Azok a hatóanyagok, amelyeket az 1107/2009/EK rendelet alapján nem hagytak jóvá, és ezért nem szerepelnek az 540/2011/EU végrehajtási rendelet mellékletében |
|
ii. |
Az 1107/2009/EK rendelet alapján engedélyezett termékekben forgalomba hozott hatóanyagok mennyiségeire alkalmazandó veszélyességi súlyok |
|||
|
iii. |
1 |
8 |
16 |
64 |
4.A 2. harmonizált kockázati mutató alapértéke 100, amely megegyezik a fenti számítás átlagos eredményével a 2011–2013-as időszakra.
5.A 2. harmonizált kockázati mutató eredményét az alapértékkel való összefüggésben kell kifejezni.
6.A Bizottság minden naptári évre vonatkozóan és legkésőbb 20 hónappal azon év végét követően, amelyre vonatkozóan a 2. harmonizált kockázati mutatót kiszámítja, e rendelet 35. cikkének (2) bekezdésével összhangban uniós szinten kiszámítja és kihirdeti a 2. harmonizált kockázati mutató eredményeit.
7.A tagállamok minden naptári évre vonatkozóan és legkésőbb 20 hónappal azon év végét követően, amelyre vonatkozóan a 2. harmonizált kockázati mutatót kiszámítják, e rendelet 35. cikkének (3) bekezdésével összhangban kiszámítják és kihirdetik a 2. harmonizált kockázati mutató eredményeit.
8.2027. január 1-jei hatállyal a 2. harmonizált kockázati mutató kiszámítása módszertanának helyére az e melléklet 4. pontjában szereplő 2a. harmonizált kockázati mutató kiszámításának módszertana lép.
4. SZAKASZ
2a. harmonizált kockázati mutató: az 1107/2009/EK rendelet 53. cikke alapján kiadott engedélyek számán, valamint az ezen engedélyek keretében kezelt területeken alapuló harmonizált kockázati mutató
1.Ez a mutató az 1107/2009/EK rendelet 53. cikke alapján a növényvédő szerekre kiadott engedélyek számán, valamint az ezen engedélyek keretében kezelt területek kiterjedésén alapul, amelyet az említett rendelet 53. cikke (1) bekezdésének megfelelően közölnek a Bizottsággal.
2.A 2a. harmonizált kockázati mutató kiszámításához a következő általános szabályokat kell alkalmazni:
a)a 2a. harmonizált kockázati mutató az 1107/2009/EK rendelet 53. cikke alapján kiadott engedélyek számán, valamint az ezen engedélyek keretében kezelt területek kiterjedésén alapul. Kiszámítása a hatóanyagoknak az e szakasz 3. táblázatában meghatározott 4 csoportba való besorolása alapján történik;
b)a kezelt területek nagyságát hektárban kell megadni;
c)az 1. csoportba tartozó hatóanyagok az 540/2011/EU végrehajtási rendelet mellékletének D. részében felsorolt hatóanyagok;
d)a 2. csoportba tartozó hatóanyagok az 540/2011/EU végrehajtási rendelet mellékletének A. és B. részében felsorolt hatóanyagok;
e)a 3. csoportba tartozó hatóanyagok az 1107/2009/EK rendelet 24. cikkével összhangban helyettesítésre jelölt anyagokként jóváhagyott és az 540/2011/EU végrehajtási rendelet mellékletének E. részében felsorolt, vagy az (EU) 2015/408 végrehajtási rendelet mellékletében felsorolt vegyi hatóanyagok;
f)a 4. csoportba tartozó hatóanyagok azok a hatóanyagok, amelyeket az 1107/2009/EK végrehajtási rendelet alapján nem hagytak jóvá, és ezért nem szerepelnek az 540/2011/EU rendelet mellékletében;
g)az e szakasz 3. táblázatának iii. sorában szereplő súlyokat kell alkalmazni.
3.A 2a. harmonizált kockázati mutatót úgy kell kiszámítani, hogy a 3. táblázatban szereplő egyes csoportok tekintetében az 1107/2009/EK rendelet 53. cikke alapján a növényvédő szerekre kiadott engedélyek számát meg kell szorozni a iii. sorban meghatározott, vonatkozó veszélyességi súlyokkal és az ezen engedélyek keretében kezelt területekkel, majd ezt követően összesíteni kell a számítások eredményeit.
3. táblázat
A hatóanyagok és veszélyességi súlyok osztályozása a 2a. harmonizált kockázati mutató kiszámításához
|
Sor |
Csoportok |
|||
|
1 |
2 |
3 |
4 |
|
|
i. |
Kis kockázatú hatóanyagok, amelyeket az 1107/2009/EK rendelet 22. cikke alapján jóváhagytak, vagy jóváhagyottnak tekintendők, és amelyek szerepelnek az 540/2011/EU végrehajtási rendelet mellékletének D. részében |
Az 1107/2009/EK rendelet alapján jóváhagyott, vagy jóváhagyottnak tekintendő hatóanyagok, amelyek nem tartoznak más kategóriába és amelyek szerepelnek az 540/2011/EU végrehajtási rendelet mellékletének A. és B. részében |
Az 1107/2009/EK rendelet 24. cikkével összhangban helyettesítésre jelölt anyagokként jóváhagyott és az 540/2011/EU végrehajtási rendelet mellékletének E. részében felsorolt, vagy az (EU) 2015/408 végrehajtási rendelet mellékletében felsorolt hatóanyagok |
Azok a hatóanyagok, amelyeket az 1107/2009/EK rendelet alapján nem hagytak jóvá, és ezért nem szerepelnek az 540/2011/EU végrehajtási rendelet mellékletében |
|
ii. |
Az 1107/2009/EK rendelet alapján engedélyezett termékekben forgalomba hozott hatóanyagok mennyiségeire alkalmazandó veszélyességi súlyok |
|||
|
iii. |
1 |
8 |
16 |
64 |
4.A 2a. harmonizált kockázati mutató alapértéke 100, amely megegyezik a fenti számítás átlagos eredményével a 2022–2024-es időszakra.
5.A 2a. harmonizált kockázati mutató eredményét az alapértékkel való összefüggésben kell kifejezni.
6.A Bizottság e rendelet 35. cikkének (2) bekezdésével összhangban uniós szinten kiszámítja és kihirdeti a 2a. harmonizált kockázati mutató eredményeit. Ezt először 2027-ben kell megtenni a 2022–2025-ös naptári évek adatainak felhasználásával, majd ezt követően minden naptári évre vonatkozóan és legkésőbb 20 hónappal azon év végét követően, amelyre vonatkozóan a 2a. harmonizált kockázati mutatót kiszámítják.
7.A tagállamok e rendelet 35. cikkének (3) bekezdésével összhangban nemzeti szinten kiszámítják és kihirdetik a 2a. harmonizált kockázati mutató eredményeit. Ezt először 2027-ben kell megtenni a 2022–2025-ös naptári évek adatainak felhasználásával, majd ezt követően minden naptári évre vonatkozóan és legkésőbb 20 hónappal azon év végét követően, amelyre vonatkozóan a 2a. harmonizált kockázati mutatót kiszámítják.
VII. MELLÉKLET
A 43. CIKK (2) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT
|
2009/128/EK irányelv |
Ez a rendelet |
|
1. cikk |
1. cikk |
|
2. cikk |
2. cikk |
|
3. cikk |
3. cikk |
|
4. cikk |
8–9. cikk |
|
5. cikk |
17. cikk, (1) bekezdés, 23. és 25. cikk |
|
6. cikk |
24. cikk |
|
7. cikk |
27. cikk |
|
8. cikk |
17. cikk, (3)–(5) bekezdés és 29–33. cikk |
|
9. cikk |
20–21. cikk |
|
10. cikk |
|
|
11. cikk |
19. cikk |
|
12. cikk |
18. cikk |
|
13. cikk |
22. cikk |
|
14. cikk |
12–16. cikk |
|
15. cikk |
35. és 36. cikk |
|
16. cikk |
11. cikk, (7) bekezdés, 15. cikk, (13) bekezdés és 42. cikk, (2) bekezdés |
|
17. cikk |
38. cikk |
|
18. cikk |
|
|
19. cikk |
39. cikk |
|
20. cikk |
31. cikk, (11) bekezdés |
|
21. cikk |
41. cikk |
|
22. cikk |
– |
|
23. cikk |
– |
|
24. cikk |
44. cikk |
|
25. cikk |
– |
|
I. melléklet |
III. melléklet |
|
II. melléklet |
IV. melléklet |
|
III. melléklet |
|
|
IV. melléklet |
VI. melléklet |