(1)

Az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) 2016. október 7-én az (EU) 2016/1777 bizottsági végrehajtási rendelet (2) (a továbbiakban: ideiglenes rendelet) alapján ideiglenes dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) származó, sík, ötvözetlen vagy ötvözött acélból (kivéve rozsdamentes acélból, szilícium-elektromos acélból, szerszámacélból és gyorsacélból) készült, melegen hengerelt, plattírozás, lemezelés vagy bevonás nélküli, nem tekercsben lévő, 10 mm-t meghaladó vastagságú és legalább 600 mm szélességű, vagy legalább 4,75 mm, de legfeljebb 10 mm vastagságú és legalább 2 050 mm szélességű termékek (a továbbiakban: durvalemez) Európai Unióba (a továbbiakban: Unió) irányuló behozatalára vonatkozóan.

(2)

A Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítéssel (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) 2016. február 13-án vizsgálatot indított azt követően, hogy 2016. január 4-én az Európai Acélszövetség (a továbbiakban: Eurofer) panaszt nyújtott be olyan gyártók nevében, amelyeknek termelése a durvalemez teljes uniós termelésének több mint 25 %-át teszi ki.

(3)

Az ideiglenes rendelet (28) és (29) preambulumbekezdésében foglaltak szerint a dömping és a kár vizsgálata a 2015. január 1-je és 2015. december 31. közötti időszakra (a továbbiakban: vizsgálati időszak) terjedt ki, a kár felmérése szempontjából lényeges tendenciák vizsgálata pedig a 2012. január 1-je és a vizsgálati időszak vége közötti időszakot (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) ölelte fel.

(4)

A Bizottság a Kínából származó durvalemez behozatalát 2016. augusztus 11-től az (EU) 2016/1357 bizottsági végrehajtási rendelettel (3) (a továbbiakban: nyilvántartásba vételi rendelet) nyilvántartásba vételi kötelezettséghez kötötte. A behozatalok nyilvántartásba vétele 2016. október 8-án az ideiglenes intézkedések bevezetésével megszűnt.

(5)

A nyilvántartásba vétel kezdetét követően 20 nap állt az érdekelt felek rendelkezésére ahhoz, hogy megtegyék észrevételeiket. Nem érkezett észrevétel.

(6)

Az ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséhez vezető döntés alapjául szolgáló főbb tények és szempontok nyilvánosságra hozatalát (a továbbiakban: ideiglenes nyilvánosságra hozatal) követően az Eurofer, egy kínai acélgyártókat tömörítő szövetség (a továbbiakban: CISA), egy kínai exportáló gyártó, az ideiglenes rendelet (34) preambulumbekezdésében említett, az Unióban működő durvalemez-importőr (a továbbiakban: az importőr), valamint egy, a feldolgozóiparon (szélerőműtornyok) belüli ad hoc felhasználói egyesület – nyújtott be írásos észrevételt az ideiglenes ténymegállapításokkal kapcsolatban.

(7)

A meghallgatást kérő felek lehetőséget kaptak a meghallgatásra. Meghallgatásra egy kínai exportáló gyártó, a CISA és egy importőr részvételével került sor.

(8)

A Bizottság mérlegelte az érdekelt felek szóban és írásban benyújtott észrevételeit, és indokolt esetben az alábbiak szerint figyelembe vette azokat.

(9)

A Bizottság folytatta azon információk összegyűjtését és ellenőrzését, amelyeket szükségesnek tartott a végleges ténymegállapítások kialakításához. A független importőrök kérdőívre adott válaszainak ellenőrzése céljából ellenőrző látogatásokra került sor az alábbi felek telephelyein:

(10)

A Bizottság valamennyi felet tájékoztatta azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján végleges dömpingellenes vámot kíván kivetni a Kínából származó durvalemez Unióba történő behozatalára, és az ideiglenes vám révén biztosított összegeket véglegesen be kívánja szedni (a továbbiakban: végleges nyilvánosságra hozatal).

(11)

A felek számára meghatározott időszakot biztosítottak a végleges nyilvánosságra hozatallal kapcsolatos észrevételeik benyújtásához. A végleges nyilvánosságra hozatalt követően benyújtott írásbeli beadvány formájában, illetve egy meghallgatás során az Eurofer, a CISA és az importőr benyújtotta észrevételeit. Az érdekelt felek által benyújtott észrevételeket a Bizottság mérlegelte, és indokolt esetben figyelembe vette.

(12)

A CISA kifogásolta, hogy az uniós gazdasági ágazat összértékesítésének 28,5 %-át képviselő uniós gyártók mintája túl kicsi és nem fed le elég értékesítést.

(13)

Az ideiglenes rendelet (12) preambulumbekezdésének megfelelően a Bizottság az uniós gyártókból álló mintát a vizsgálati időszak alatt az Unión belül realizált azon legnagyobb értékesítési volumen alapján választotta ki, amelyet a rendelkezésre álló idő alatt megfelelően meg lehet vizsgálni.

(14)

Az érvelést már ezen okokból el kell utasítani. Az alábbi (197) preambulumbekezdésben foglaltak szerint a mintába felvett exportáló gyártók által Kínából exportált terméktípusok és a mintába felvett uniós gyártók által az uniós piacon értékesített terméktípusok csaknem teljesen – a volument tekintve több mint 90 %-ban, a terméktípusok vizsgálati célból történő csoportosítására szolgáló termékkódot (a továbbiakban: TK) illetően pedig megközelítőleg 70 %-ban – megegyeznek egymással.

(15)

A nyilvánosságra hozatalt követően a CISA a benyújtott észrevételeiben, illetve a meghallgatás során visszatért erre a kérdésre: állítása szerint meglehetősen nehezen hihető, hogy a termékkódok csaknem teljesen megegyeznek egymással, ha a termékkódok nagy részét a mintába felvett három uniós gyártó közül nem mindegyik értékesíti. A Bizottság megjegyzi, hogy a termékkódokat a későbbiekben újra ellenőrizték, és megállapították, hogy a fenti (14) preambulumbekezdésben szereplő százalékos értékek helytállóak.

(16)

A Bizottság ezzel összefüggésben megjegyzi, hogy „megegyezés” alatt azt kell érteni, hogy a mintába felvett exportáló gyártók által egy adott TK alatt Kínából exportált terméktípust tekintve legalább egy olyan ügyletre került sor, amelynek során a mintába felvett uniós gyártók az ugyanazon TK alá tartozó terméktípust értékesítették. A volument illetően a 90 %-os megegyezés azt jelenti, hogy a mintába felvett kínai exportáló gyártók által a vizsgálati időszakban végrehajtott importügyletek 90 %-a olyan TK alá tartozik, amelyre vonatkozóan az uniós gyártók részéről legalább egy ügyletre sor került. A TK szerinti 70 %-os megegyezés azt jelenti, hogy az adott TK alatt importált terméktípusok 70 %-a esetében sor került legalább egy olyan ügyletre, amelynek során a mintába felvett uniós gyártók ugyanazon TK alá tartozó terméktípust értékesítettek.

(17)

A Bizottság ezért azt a következtetést vonja le, hogy az uniós gyártók mintája reprezentatív, még akkor is, ha önmagában az a tény, miszerint a minta a megfelelően megvizsgálható legnagyobb értékesítési volumenen alapul, nem elegendő.

(18)

A mintavételi eljárásra vonatkozó további észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (11)–(24) preambulumbekezdésében tett ideiglenes ténymegállapításokat a Bizottság megerősíti.

(19)

Az ideiglenes rendelet (25) preambulumbekezdése szerint hét Kínában működő exportáló gyártó jelezte, hogy az alaprendelet 17. cikkének (3) bekezdése szerinti egyedi vizsgálatot kíván igényelni.

(20)

Miközben a szóban forgó exportáló gyártók egyike sem válaszolt a kérdőívre, és ezért úgy lehetett tekinteni, hogy egyetlen kérelem sem érkezett be, a hét exportáló gyártó egyike visszaküldte a piacgazdasági elbánás kérelmezésére szolgáló igénylőlapot és az ideiglenes rendelet kihirdetését követően kérte, hogy a Bizottság vizsgálja meg piacgazdasági elbánás iránti kérelmét.

(21)

Tekintettel arra, hogy az exportáló gyártó nem küldte vissza a kérdőívet, a vállalat egyedi vizsgálat iránti kérelmét a Bizottság elutasította, mivel az exportáló gyártó nem bizonyította, hogy megfelel azon feltételeknek, amelyek alapján egyedi vizsgálatban részesülhetett volna. Ezzel összefüggésben a Bizottság tájékoztatta arról, hogy a piacgazdasági elbánás kérelmezésére szolgáló igénylőlap benyújtása önmagában nem elegendő a kérelme alátámasztásához. A Bizottság – az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének d) pontjával összhangban – nem értékelte az exportáló gyártó piacgazdasági elbánás iránti kérelmét, mivel az érintett vállalat nem tartozott bele a mintába, továbbá az egyedi vizsgálat iránti kérelme nem volt sikeres.

(22)

Az egyedi vizsgálatra vonatkozó további észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (25) preambulumbekezdésében foglalt ideiglenes ténymegállapítások megerősítést nyernek.

(23)

Az ideiglenes rendelet (30) és (31) preambulumbekezdése meghatározza az érintett termék ideiglenes meghatározását.

(24)

Az ideiglenes rendelet (34) és (41) preambulumbekezdése tartalmazza az uniós importőr állításait és azok Bizottság általi értékelését a termékkört illetően.

(25)

Az ideiglenes intézkedések bevezetését követően az uniós importőr és a CISA újabb állításokat nyújtott be, hasonlóképpen úgy érvelve, hogy egyes terméktípusokat, nevezetesen a következőket:

amelyekre „speciális durvalemez” néven történik hivatkozás, ki kell zárni az érintett termékkörből.

(26)

A Bizottság megjegyzi, hogy a „speciális durvalemez” és más durvalemez egyaránt készülhet méretre, így az azok közötti különbségtételhez ez nem tekinthető releváns kritériumnak.

(27)

A kizárásra irányuló kérelem alátámasztására számos érvet nyújtottak be, amelyeket az alábbiakban egyenként elemzünk.

(28)

A Bizottság mindenekelőtt emlékeztet arra, hogy az ítélkezési gyakorlat szerint sem az alaprendelet, sem pedig a WTO dömpingellenes megállapodása nem pontosítja a „szóban forgó termék” fogalmának tartalmát. A Bíróság megítélése szerint ezért a Bizottság széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik annak meghatározása során, hogy mit ért „szóban forgó termék” alatt. Különösen nem áll fenn a termékek közötti homogenitást vagy azonosságot előíró követelmény. Az uniós bíróságok ezzel szemben inkább annak vizsgálatát tartották relevánsnak, hogy valamennyi szóban forgó termék alapvető fizikai és műszaki tulajdonságai megegyeznek-e. A Törvényszék álláspontja szerint a végfelhasználás és a helyettesíthetőség úgyszintén releváns kritériumnak tekinthető.

(29)

A Bizottság először elemezni fogja ezen kritériumokat a jelen ügy szempontjából, majd kifejti, hogy ennek alapján miként kívánja gyakorolni széles mérlegelési jogkörét.

(30)

Az importőr azt állította, hogy a „speciális durvalemezt” könnyen meg lehet különböztetni a „tömegacél durvalemeztől” azok eltérő kémiai tulajdonságai – például a széntartalom –, fizikai jellemzői – például a folyáshatár vagy a Brinell-keménység –, illetve műszaki tulajdonságai – például az acélminőség vagy a vastagság – alapján.

(31)

A CISA állítása szerint a „speciális durvalemez” megkülönböztetéséhez a lemez vastagsága számít a legfontosabb kritériumnak (az exportvolument tekintve), mivel ez a kizárandó termékek csaknem felére kiterjed. A CISA a termékkörből való kizárásra irányuló ezen érvét a termékkódstruktúrára alapozta, amely a különféle terméktípusok vizsgálati célból történő csoportosítására szolgál.

(32)

A termékkódstruktúrát annak biztosítására használják, hogy összehasonlítható árral és költségekkel rendelkező termékeket hasonlítanak össze egymással – a termék használatára vagy helyettesíthetőségére vonatkozóan a termékkódstruktúra nem tartalmaz információkat. A vastagság esetében a termékkódstruktúra szintén semmilyen információt nem tartalmaz a termék fizikai, kémiai vagy műszaki tulajdonságairól. Az érdekelt felek egyike sem tudta bizonyítani, hogy egy 155 mm vastagságú durvalemez végfelhasználása nem lehet ugyanaz, mint egy 145 mm vastagságú durvalemezé, és azok nem helyettesíthetők egymással, ha a vastagságon kívül az összes többi paraméter megegyezik.

(33)

Továbbá jóllehet a fenti (30) preambulumbekezdésben említett különös tulajdonságok közötti konkrét különbségek csakugyan fennállhatnak, ez a tény még nem támasztja alá, hogy a „speciális durvalemez” és a „tömegacél durvalemez” nem ugyanazokkal az alapvető tulajdonságokkal rendelkezik.

(34)

Az Eurofer a termékmeghatározás változatlanul hagyását kérte, és támogatta a Bizottságnak az ideiglenes rendelet (36) és (41) preambulumbekezdésében kifejtett érveit.

(35)

Továbbá kifejtette, hogy a Kínából érkező dömpingelt behozatal az acélminőségek és dimenziók széles skáláját foglalja magában, és kiterjed az ötvözött, illetve ötvözetlen acélból készült durvalemezre is. Az Eurofer végül megjegyezte, hogy az érintett termékhez tartozó termékek esetében nincs „a termékek közötti homogenitást vagy azonosságot előíró speciális követelmény”.

(36)

A Bizottság emlékeztetett arra, hogy a dömpingellenes vizsgálatok során gyakori, hogy a termékkör több száz, sőt akár több ezer olyan terméktípust foglal magában, amelyek nem azonosak vagy homogének, az alapvető tulajdonságaik azonban megegyeznek – ez a helyzet a jelen esetben is.

(37)

A végleges nyilvánosságra hozatalt követően a CISA, az Eurofer és egy importőr a benyújtott észrevételeikben, illetve a meghallgatás során visszatértek erre a kérdésre:

(38)

A fenti észrevételek alapján a Bizottság megjegyzi, hogy – amint az a legtöbb vizsgálat során lenni szokott – az érintett termék fogalommeghatározása az azonos vagy hasonló alapvető fizikai, műszaki vagy kémiai tulajdonságokkal rendelkező terméktípusok rendkívül széles körére terjed ki. Az, hogy az említett jellemzők terméktípusonként változhatnak, valóban azt eredményezi, hogy a típusok széles skáláját kell lefedni.

(39)

A Bizottság megjegyzi továbbá, hogy jóllehet a különböző típusú durvalemezek vastagsága, acélminősége stb. eltérő, a CISA és az importőr nem indokolta meg, illetve nem nyújtott be érdemi bizonyítékot vagy érvet arra vonatkozóan, hogy a 150 mm-es vastagság megfelelő lenne a „speciális durvalemez” és a „tömegacél durvalemez” megkülönböztetéséhez az adott anyagok fizikai, kémiai és műszaki tulajdonságai, illetve végfelhasználása és helyettesíthetősége miatt (lásd az alábbi 2.1.2. szakaszt).

(40)

A fentiek alapján a Bizottság azt a következtetést vonja le, hogy a „speciális durvalemez” és a „tömegacél durvalemez” ugyanazokkal az alapvető fizikai, kémiai és műszaki tulajdonságokkal rendelkezik.

(41)

A CISA és az importőr azt állította továbbá, hogy az importált „speciális durvalemez” végfelhasználása teljesen más, és az nem helyettesíthető a „tömegacél durvalemezzel”. A CISA állítása szerint a „speciális durvalemez” behozatala lényeges az uniós fémmegmunkáló ipar számára, amely ezektől a behozataloktól függ.

(42)

Ugyanakkor az importőr kifejtette, hogy „speciális durvalemezt” számos gazdasági ágazat használ, ideértve többek között a bányászati és földmunkagépeket (nehézgépek), a darukat és emelőberendezéseket, a hídépítést, a szélerőműtornyokat, az energiaágazatot stb.

(43)

A fenti (41) és (42) preambulumbekezdésben említett uniós felhasználók és gazdasági ágazatok egyike sem támasztotta alá a fenti (40) preambulumbekezdésben említett érvelést. Ezzel szemben – különösen a szélerőműtornyokra vonatkozóan – az importőr és más érdekelt felek által benyújtott bizonyítékok arra utalnak, hogy a szélerőműtorony-gyártók igenis vásárolnak olyan durvalemezt, amely nem a „speciális durvalemeznek” az importőr, illetve a CISA által javasolt fogalommeghatározása alá, hanem a „tömegacél durvalemez” fogalommeghatározása alá tartozik.

(44)

A Bizottság megjegyzi, hogy a „speciális durvalemez” végfelhasználása ténylegesen igen széleskörű. Mindazonáltal az érdekelt felek nem szolgáltattak olyan részletes bizonyítékot (például az érintett gazdasági ágazatokon belüli felhasználók részére kiállított számlákat, amelyek alátámasztják, hogy e gazdasági ágazatok ténylegesen használják a szóban forgó termékeket), amelyből kiindulva a Bizottság értékelhette volna, hogy ezek a végfelhasználók különbözőek-e a „speciális durvalemez” és a „tömegacél durvalemez” esetében, vagy pedig valójában a végfelhasználók többsége vagy mindegyike képes azokat egymással helyettesíteni. Ennélfogva nem szolgáltattak bizonyítékokat arra nézve sem, hogy a „speciális durvalemez” nem helyettesíthető más durvalemezzel.

(45)

A végleges nyilvánosságra hozatalt követően a CISA, az importőr és az Eurofer a benyújtott észrevételeikben, illetve a meghallgatás során visszatértek erre a kérdésre. A CISA semmilyen új érvet nem hozott fel. Az importőr azt állította, hogy a durvalemez használata a kiszámított strukturális értékektől és a (fizikai és kémiai tulajdonságokkal kapcsolatos) mechanikai hatástól, valamint az üzleti szempontoktól (nevezetesen az ártól és a termelési folyamat költségétől) függ.

(46)

Érveik alátámasztására az alábbiakra hivatkoztak:

(47)

A Bizottság megjegyzi, hogy sem a CISA, sem pedig az importőr nem nyújtott be olyan bizonyítékot, amely alátámasztaná, hogy a „speciális durvalemez” és a „tömegacél durvalemez” annak alapján különböztethető meg objektív módon, hogy a lemez vastagsága 150 mm-nél kevesebb, vagy annál több.

(48)

Továbbá arra vonatkozóan sem nyújtottak be bizonyítékot, hogy nem áll fenn átfedés vagy verseny a durvalemez egymással szomszédos szegmensei között, például a 155 mm, illetve a 145 mm vastagságú durvalemez esetében. Ezzel szemben az importőr által benyújtott számlák közül több is arra utal, hogy ugyanazon a számlán „tömegacél durvalemezt” és „speciális durvalemezt” is értékesítettek ugyanannak a vásárlónak.

(49)

A végleges nyilvánosságra hozatalt követően az importőr azt állította továbbá, hogy a Bizottságnak új külön TARIC-kódot kellene létrehoznia a „tömegacél durvalemez” és a „speciális durvalemez” megkülönböztetése érdekében, utalva a fizikai és kémiai tulajdonságokra, valamint a vastagságra. Ez a fél javasolta továbbá egy független kutatószervezet által készített vizsgálati jelentés formális megkövetelését, ezáltal igazolva a vámkezelés során a fenti megkülönböztetést.

(50)

mivel nem megfelelően indokolt az, hogy a „speciális durvalemez” és a „tömegacél durvalemez” megkülönböztetéséhez a 150 mm-es vastagságra vonatkozó paramétert tekintsék választóvonalnak, a vámkódok és a formális ellenőrzés meghatározására vonatkozó, az importőr által előterjesztett érveléssel nem szükséges foglalkozni. A Bizottság mindazonáltal egyetért azzal, hogy főszabályként technikai szempontból lehetséges egyes termékeket kizárni a termékkörből. A döntő kérdés azonban az, hogy az ilyen kizárás jogi, gazdasági vagy politikai megfontolások alapján indokolt-e (lásd a következő szakasz erre vonatkozó részét).

(51)

Ezen túlmenően az importőr a végleges nyilvánosságra hozatalt követő észrevételeihez számos anonimizált számlát csatolt, amelyek állítása szerint a bányászat, valamint a földmunkagépek (nehézgépek), a daruk és emelőberendezések, a hídépítés, a szélerőműtornyok, az energiaágazat stb. területén tevékenykedő felhasználók részére értékesített „speciális durvalemezre” vonatkoztak. Az importőr felajánlotta, hogy megállapodik a Bizottsággal ezen adatokat ellenőrzésének módjáról.

(52)

A Bizottság megítélése szerint ilyen ellenőrzésre a jelen ügyben nincs szükség. Tekintettel arra, hogy ez a felajánlás nagyon későn érkezett, az ellenőrzés lefolytatása meglehetősen nehéz, sőt akár lehetetlen is lett volna.

(53)

Mindazonáltal a fenti (47) preambulumbekezdésben említettek szerint az importőr által benyújtott számlák közül több is arra utal, hogy ugyanazon a számlán „tömegacél durvalemezt” és „speciális durvalemezt” is értékesítettek ugyanannak a vásárlónak. Ez egyértelműen azt mutatja, hogy ugyanaz a fogyasztó mindkét típusú durvalemezt használhatja, és használja is.

(54)

Az importőr továbbá a végleges nyilvánosságra hozatalt követő észrevételeiben hivatkozott a Stahl-Informations-Zentrum kiadványára is, amely a durvalemez különböző felhasználási módjait szemlélteti. A Bizottság tudomásul veszi e jelentés tartalmát, és ismeretes előtte, hogy a durvalemez különböző célokra használható. Mindazonáltal a fenti (44) preambulumbekezdésben foglaltaknak megfelelően nem szolgáltattak bizonyítékokat arra nézve, hogy a „speciális durvalemez” nem helyettesíthető más durvalemezzel.

(55)

Végül az importőr a végleges nyilvánosságra hozatalt követő észrevételeiben kitért az Ausztráliában és az USA-ban a durvalemezre vonatkozóan bevezetett dömpingellenes intézkedésekre is, amelyek egyes terméktípusokat az acélminőség és a vastagság alapján kizártak a termékkörből.

(56)

A Bizottság mindazonáltal emlékeztet arra, hogy ezekre a kizárásokra az eljárások kezdeti szakaszában került sor, és arra vonatkozóan nem nyújtottak indoklást, hogy miért döntöttek a kizárás mellett. Mindenesetre más WTO-tagok döntései nem befolyásolják az Unión belüli helyzetet.

(57)

Az Eurofer a végleges nyilvánosságra hozatalt követő észrevételeiben kifejtette, hogy az importőr és a CISA által a „speciális durvalemeznek” tulajdonított acélminőség pusztán az importőr és a CISA saját önkényes besorolásán alapul. Ennek szemléltetésére az Eurofer két példára hivatkozott, amelyek megerősítik a Bizottság fenti (47) preambulumbekezdésben kifejtett megállapítását:

(58)

Fentiek alapján a Bizottság elutasítja azt az érvet, miszerint a „speciális durvalemez” végfelhasználása különböző, és az nem helyettesíthető a vizsgálat tárgyát képező más termékekkel.

(59)

A Bizottság szerint az a tény, miszerint a durvalemez termékkörén belül a durvalemez típusai, acélminősége, minősége stb. között többféleképpen is különbséget tehetünk, és eltérések mutatkozhatnak a gyártási mód és a termelési költség terén is, nem zárja ki annak lehetőségét, hogy ezeket a termékeket egyetlen terméknek tekintsük, amennyiben azonos alapvető fizikai, műszaki és/vagy kémiai tulajdonságokkal rendelkeznek. Ezzel összefüggésben a Bizottság a fenti (28) preambulumbekezdésben említett ítélkezési gyakorlatra hivatkozik.

(60)

A Bizottság elismeri azt is, hogy – amennyiben egy ilyen lépést megfelelőnek tartana – egyes termékeket kizárhatna a vizsgálat hatálya alól, ahogyan más WTO-tagállamokban a vizsgálatot végző hatóságok tették.

(61)

Mindazonáltal a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a vizsgálat során megállapított tények értékelése alapján az ilyen kizárás nem indokolt.

(62)

A CISA által benyújtott számítások szerint a „speciális durvalemez” kizárása a Kínából érkező teljes behozatal 9,2 %-át tenné ki. A CISA ennek alapján azt állította, hogy a „speciális durvalemez” termékkörből való kizárása „rendkívül korlátozott mértékben befolyásolná a vizsgálat átfogó megállapításait” és „nem veszélyeztetné a dömpingellenes intézkedéseknek a dömpingelt durvalemez behozatalára gyakorolt általános hatását”, mivel a „tömegacél durvalemez” továbbra is az intézkedések tárgyát képezné.

(63)

A mintába felvett kínai exportáló gyártók exportértékesítéseinek a termékkód alapján elvégzett elemzéséből kitűnik, hogy a „speciális durvalemez” ára alacsonyabb az uniós gazdasági ágazat értékesítési árainál, ami hozzájárul az uniós gazdasági ágazatot ért kárhoz.

(64)

mivel nem állapítható meg, hogy a „speciális durvalemez” és a „tömegacél durvalemez” végfelhasználása különböző lenne és azok ne lennének helyettesíthetők egymással, az érintett értékesítések jelenlegi korlátozott mennyisége nem alkalmas azon állítás alátámasztására, hogy e termékek termékkörből való kizárása ne veszélyeztetné az intézkedések hatékonyságát. Amennyiben ugyanis a „speciális durvalemezt” kizárnánk a termékkörből, a jelenleg „tömegacél durvalemezt” vásárló felhasználók áttérnének a „speciális durvalemezre”, ezáltal elkerülve a vámfizetést és veszélybe sodorva az intézkedések hatékonyságát.

(65)

Ezen túlmenően a más WTO-tagállamokban fennálló helyzettel ellentétben az uniós gyártók valamennyi durvalemeztípust jelentős mennyiségben gyártják, és az összes ilyen termékre káros hatást gyakorol a dömping.

(66)

Fentiek alapján a Bizottság elutasítja azt az érvet, miszerint a „speciális durvalemez” kizárása nem sodorná veszélybe a dömpingellenes intézkedések hatékonyságát.

(67)

Fentiek alapján a Bizottság azt a következtetést vonja le, hogy a CISA és az importőr érveinek egyike sem támasztja alá megfelelően, hogy a „speciális durvalemezt” ki kellene zárni a vizsgálat hatálya alá tartozó termékkörből.

(68)

A termékkörre vonatkozó további észrevételek hiányában a Bizottság megerősíti az érintett terméknek az ideiglenes rendelet (30) és (31) preambulumbekezdésében szereplő fogalommeghatározását.

(69)

Az ideiglenes rendelet (43) preambulumbekezdésében foglaltak szerint a mintába felvett exportáló gyártók egyike sem nyújtott be piacgazdasági elbánás iránti kérelmet, és a Bizottság egyetlen egyedi vizsgálat iránti kérelmet sem fogadott el, ideértve a piacgazdasági elbánás iránti kérelmeket is.

(70)

Az ideiglenes rendeletben a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésével összhangban Ausztráliát választotta ki analóg országnak.

(71)

Az ideiglenes rendelet kihirdetését követően a CISA megjegyezte, hogy a vizsgálat kezdetén észrevételt tett az Amerikai Egyesült Államok analóg országként való potenciális kiválasztásával kapcsolatban, kifejezve erős aggodalmát amiatt, hogy ezzel a választással a Bizottság az uniós gazdasági ágazattal kapcsolatban álló vállalatok adatait használja fel. A CISA érvelése szerint a Bizottságnak más országokból származó adatokat kellene felhasználnia, és kívánatos lenne, hogy az Egyesült Államokat csak végső esetben, más országok részéről tanúsított együttműködési hajlandóság hiányában válassza analóg országként.

(72)

Az ideiglenes rendelet kihirdetését követően az Eurofer, egy kínai exportáló gyártó és a CISA észrevételeket nyújtott be Ausztrália kiválasztásával kapcsolatosan, azt kérve, hogy Ausztrália helyett a Bizottság válassza inkább az Amerikai Egyesült Államokat.

(73)

Az Eurofer és a kínai exportáló gyártó javasolta, hogy a Bizottság használjon az Amerikai Egyesült Államokból származó adatokat, mivel ott több belföldi, egymással versenyben álló gyártó tevékenykedik, és így több terméktípusra vonatkozó adatokhoz lehet hozzájutni, mint amit az egyetlen ausztráliai gyártó bocsáthat rendelkezésre.

(74)

Tekintettel arra, hogy csupán egyetlen egyesült államokbeli gyártó működött együtt a vizsgálatban, más gyártóktól származó adatok nem álltak volna rendelkezésre, amennyiben a Bizottság az Amerikai Egyesült Államokat választotta volna ki analóg országként.

(75)

A CISA azt kérte, hogy a Bizottság számítsa ki a dömpingkülönbözeteket az egyetlen együttműködő egyesült államokbeli gyártó adatainak felhasználásával, és amennyiben ez a számítás „teljesen eltérő” eredményt hoz attól, amelyet az ideiglenes szakaszban az ausztráliai adatok felhasználásával kapott, a Bizottság tekintse Ausztráliát nem „hiteles analóg országnak”, és helyette használja az Amerikai Egyesült Államokat.

(76)

E kérést elutasították. Az ideiglenes rendelet (44)–(52) preambulumbekezdésében foglaltak szerint a Bizottság Ausztráliát választotta analóg országként, és a CISA újonnan benyújtott érvei nem igazolták, hogy Ausztrália nem megfelelő erre a célra.

(77)

A CISA a végleges nyilvánosságra hozatalt követően további észrevételeket nyújtott be arra vonatkozóan, hogy Ausztrália mennyiben felel meg analóg országnak.

(78)

Elsősorban, a CISA megjegyezte, hogy a kínai exportáló gyártók tekintetében kiszámított dömpingkülönbözet magasabb volt kárkülönbözetnél, és ezért átlagosan számolva az ausztráliai rendes érték magasabb volt az uniós gazdasági ágazatnak kárt nem okozó árnál. Fentiek alapján a CISA azt a következtetést vonta le, hogy Ausztrália „nagy valószínűséggel nem tekinthető hiteles analóg országnak”.

(79)

Ezt az érvelést a Bizottság elutasítja. Az érintett piacgazdasággal rendelkező ország árain és költségein alapuló rendes érték szintje olyan információ, amelyet a Bizottság az analóg ország kiválasztását követően ellenőriz. A rendes érték a piacgazdasággal rendelkező ország nemzeti piacán található hasonló termék belföldi ára, és nem ad okot arra, hogy Ausztrália ne minősülhessen analóg országnak.

(80)

Másodsorban, a CISA egy, a Kínai Népköztársasággal szemben indított közelmúltbeli ügyre hivatkozott (kiváló fáradási tulajdonsággal rendelkező betonacél rudak) (12), ahol állítása szerint a Bizottság egyes terméktípusokat kizárt az analóg országban érvényes rendes értékből, miután „az érdekelt felek kifogásolták a rendkívül magas belföldi árakat és termelési költségeket”.

(81)

A CISA által hivatkozott példa a jelen vizsgálat szempontjából nem releváns. A kiváló fáradási tulajdonsággal rendelkező betonacél rudakra vonatkozó említett ügyben a Bizottság néhány olyan terméktípust azonosított, amelyek az analóg ország szabványainak felelnek meg és nem állnak versenyben a Kínából exportált terméktípusokkal. E különös terméktípusokat a Bizottság nem vette figyelembe a rendes érték, illetve a kínai exportáló gyártók exportárainak összehasonlításához.

(82)

mivel a CISA nem hivatkozott arra, hogy az ausztráliai gyártó olyan terméktípusokat gyárt, amelyek nem állnak versenyben a Kínából az Unióba exportált terméktípusokkal, a fenti példa nem releváns.

(83)

Az analóg országra vonatkozó további észrevételek hiányában a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (52) preambulumbekezdésében foglalt ideiglenes következtetését, miszerint Ausztráliát használja analóg országként.

(84)

Az Eurofer észrevételt tett az ideiglenes rendelet (68) preambulumbekezdésében szereplő, az analóg gyártó által nem értékesített terméktípusok tekintetében a Bizottság által alkalmazott ideiglenes módszerre vonatkozóan. Azt kérte, hogy a Bizottság „alkalmazzon kiigazítást a magasabb költségekre tekintettel” az analóg ország belföldi piacán nem értékesített termékekre vonatkozóan.

(85)

A Bizottság ezt a kérelmet elutasította, mivel a durvalemez Ausztrálián belüli költségeire és árára vonatkozó egyetlen rendelkezésre álló adatok az analóg ország gyártójától származó ellenőrzött adatok. Ha a gyártó egy konkrét, kínai exportáló gyártó által exportált terméktípust nem állított elő, értelemszerűen nem áll rendelkezésre megfelelő adat ahhoz, hogy ilyen kiigazítást alkalmazni lehessen.

(86)

A rendes értékre vonatkozó további észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (53)–(68) preambulumbekezdésében levont következtetéseket a Bizottság megerősíti.

(87)

Az exportárra vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (69) és (70) preambulumbekezdésében levont következtetéseket a Bizottság megerősíti.

(88)

Az összehasonlításra vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (71)–(73) preambulumbekezdésében levont következtetéseket a Bizottság megerősíti.

(89)

A dömpingkülönbözetekre vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet 2. táblázatában megállapított ideiglenes dömpingkülönbözeteket a Bizottság megerősíti.

(90)

Az uniós gazdasági ágazat és az uniós termelés meghatározására vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (82)–(85) preambulumbekezdésében levont következtetéseket a Bizottság megerősíti.

(91)

Az uniós felhasználásra vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (86)–(89) preambulumbekezdésében levont következtetéseket a Bizottság megerősíti.

(92)

A Kínából érkező behozatal volumenére és piaci részesedésére vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (90)–(94) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseket a Bizottság megerősíti.

(93)

Az Eurofer állítása szerint „a Bizottságnak ügyelnie kell arra, hogy ne becsülje alá az alákínálási különbözetet azáltal, hogy a behozatal utáni költségek tekintetében irreálisan magas kiigazításokat alkalmaz”.

(94)

A Bizottság mindazonáltal megjegyzi, hogy a behozatal utáni költségek összegeit helyszíni ellenőrzések során megerősítették, ezért azokat nem lehet irreálisan magasnak tekinteni.

(95)

Az Eurofer azt állította továbbá, hogy „az uniós gazdasági ágazat árait sem kellene csökkenteni a kapcsolatban álló feleknek vállalatcsoporton belül kifizetett jutalékokra tekintettel”.

(96)

A Bizottság megjegyzi, hogy a jutalékokkal összefüggő levonás akkor indokolt, ha az adott ügyletben közreműködő vállalat ügynöki tevékenységet végez, függetlenül attól, hogy kapcsolatban álló vállalatról van-e szó vagy sem. Egyébiránt sem az Eurofer, sem más egyéni uniós gyártó nem szolgáltatott érveket arra vonatkozóan, hogy nem ez lenne a helyzet. A Bizottság ezért fenntartja álláspontját, miszerint a levonás indokolt.

(97)

Az Eurofer állítása szerint „a kínai exportáló gyártók gyakran bizonyos mennyiségű bórt vagy krómot adnak a rendes szerkezeti acélhoz annak érdekében, hogy jogosultak legyenek kínai adókedvezményre, ezt követően azonban az acélt rendes ötvözetlen acélként (például S235, S275 és S355 acélminőségű acélként) értékesítik az uniós piacon”. Az Eurofer arra kérte a Bizottságot, hogy „az áralákínálásra vonatkozó elemzésében biztosítsa, hogy e termékek kellőképpen megegyeznek az uniós gazdasági ágazat S235, S275 és S355 acélminőségű acélra vonatkozó értékesítéseivel”.

(98)

Az áralákínálásra vonatkozó elemzés a Kínából érkező behozatal árait az uniós árakkal a termékkód alapján hasonlítja össze, amely a vizsgálat valamennyi része tekintetében közös. Az acélminőség a TK részét képezi, és azt a Bizottság a mintába felvett kínai exportáló gyártók és uniós gyártók telephelyein tett ellenőrző látogatások keretében ellenőrizte. Következésképpen az áralákínálásra vonatkozó elemzés céljára ugyanazokat az acélminőségeket vette alapul.

(99)

A Kínából érkező behozatal áraira és az áralákínálásra vonatkozó további észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (95)–(99) preambulumbekezdésében levont következtetéseket a Bizottság megerősíti.

(100)

Az ideiglenes rendelet (104) preambulumbekezdésében a Bizottság megjegyzi, hogy a mintába felvett uniós gyártók egyike 2015 decemberében felfüggesztette a durvalemezgyártást.

(101)

Egy kínai exportáló gyártó állítása szerint a Bizottságnak ezt a mintába felvett uniós gyártót ki kellene zárnia a kárelemzésből, mivel „fennáll a torzulás kockázata, így a Bizottságnak vagy új elemzést kellene végeznie a megszűnt vállalatra vonatkozó információk nélkül, vagy pedig egy másik uniós gyártó adatait kellene az elemzéshez felhasználnia”.

(102)

A gyártás felfüggesztése nincs hatással egyik kármutatóra sem, mivel a vizsgálati időszak legutolsó napjaiban következett be, és ennélfogva mindkét adatkészlet – amelyek egyrészt a valamennyi uniós gyártóra vonatkozó makrogazdasági adatok, másrészt a mintába felvett uniós gyártókra vonatkozó mikrogazdasági mutatók – reprezentatívnak bizonyult az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete szempontjából.

(103)

Az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete kapcsán megfogalmazott általános megjegyzésekre vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (100)–(104) preambulumbekezdésében levont következtetéseket a Bizottság megerősíti.

(104)

Az uniós gazdasági ágazat termelésére, termelési kapacitására és kapacitáskihasználására vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (105)–(110) preambulumbekezdésében levont következtetéseket a Bizottság megerősíti.

(105)

A CISA közölte, hogy nem ért egyet a Bizottság által alkalmazott módszerrel, amely a „kezdőpont” (2012) és a „végpont” (2015, azaz a vizsgálati időszak) értékesítési volumenének kármutatóját hasonlítja össze, és vitatja az ebből fakadó következtetést is, miszerint az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene 7 %-kal csökkent. A CISA álláspontja szerint a frissebb adatok relevánsabbak a kár meghatározásához. A CISA azt állítja továbbá, hogy a Bizottságnak „nagyobb hangsúlyt kellett volna fektetnie az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumenének közelmúltbeli alakulására, amely nem mutatott csökkenést az elmúlt három évben”, azaz 2013 és 2015 között.

(106)

A Bizottság az alábbiakban ismertetett indokok alapján elutasítja ezt az érvet:

(107)

Elsősorban, a Bizottság emlékeztet a fenti (3) preambulumbekezdésre, amely szerint a kár felmérése szempontjából lényeges tendenciák vizsgálata a 2012. január 1-je és a vizsgálati időszak vége közötti időszakot ölelte fel.

(108)

A Bizottság valamennyi kármutatót megvizsgálta oly módon, hogy az azokra vonatkozó tendenciákat a teljes figyelembe vett időszak tekintetében és adott esetben évenkénti elemzés formájában is bemutatta.

(109)

Másodsorban, az ideiglenes rendelet (112) preambulumbekezdése szerint „a 2012 és 2013 közötti 7 %-os csökkenést és a 2014-es további 2 százalékpontos visszaesést követően az értékesítési volumen kismértékben, 2 százalékponttal növekedett a vizsgálati időszakban”. Fentiek alapján egyértelmű, hogy a Bizottság nem egyszerű „kezdőpont” (2012) és „végpont” (2015, azaz a vizsgálati időszak) közötti összehasonlítást végzett, ahogyan azt a CISA állítja, hanem a figyelembe vett időszak minden évének adatait átfogóan összehasonlította egymással.

(110)

Harmadsorban, a 2013–2015 közötti stabil értékesítési volument az erőteljesen – 11 százalékponttal – növekvő felhasználás összefüggésében kell szemlélni, mely növekedés az ideiglenes rendelet 3. táblázatából is kitűnik. Ennek megfelelően a stabil értékesítési volumen nem akadályozta meg ugyanabban az időszakban a piaci részesedés jelentős mértékű, 9,3 százalékpontos visszaesését, amint ezt az ideiglenes rendelet 7. táblázata is bizonyítja. Ezért a 2013–2015 közötti stabil értékesítési volumen kárra utaló jelként tekinthető, mivel az értékesítési volument a növekvő felhasználás és a csökkenő piaci részesedés kontextusában kell vizsgálni.

(111)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumenére és piaci részesedésére vonatkozó további észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (111)–(114) preambulumbekezdésében levont következtetéseket a Bizottság megerősíti.

(112)

Az uniós gazdasági ágazat foglalkoztatására és termelékenységére vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (115)–(117) preambulumbekezdésében levont következtetéseket a Bizottság megerősíti.

(113)

Az uniós gazdasági ágazat munkaerőköltségeire vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (118) és (119) preambulumbekezdésében levont következtetéseket a Bizottság megerősíti.

(114)

A növekedésre vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (120)–(121) preambulumbekezdésében levont következtetéseket a Bizottság megerősíti.

(115)

A dömpingkülönbözet nagyságára és a korábbi dömpingelt behozatal hatásaiból való felépülésre vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (122) és (124) preambulumbekezdésében levont következtetéseket a Bizottság megerősíti.

(116)

A mintába felvett uniós gyártók áraira és az áraikat befolyásoló tényezőkre vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (125)–(127) preambulumbekezdésében levont következtetéseket a Bizottság megerősíti.

(117)

A mintába felvett uniós gyártók készleteire vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (128)–(130) preambulumbekezdésében levont következtetéseket a Bizottság megerősíti.

(118)

A CISA állítása szerint a figyelembe vett időszakban – a Kínából érkező behozatal volumenétől függetlenül – a mintába felvett uniós gyártók termelési egységköltsége mindig magasabb volt az értékesítési áraiknál.

(119)

Az ideiglenes rendelet 10. táblázata bemutatja, hogy hogyan alakultak a mintába felvett uniós gyártók értékesítési egységárai és termelési egységköltségei a figyelembe vett időszak során. Az ideiglenes rendelet (126) preambulumbekezdésében foglaltak szerint „az értékesítési árak gyorsabb ütemben csökkentek, és általában tartósabban voltak alacsonyabbak, mint a termelési egységköltség”.

(120)

A CISA megjegyezte továbbá, hogy nem érti, hogy 2012-ben, amikor a termelési egységköltség magasabb volt az átlagos értékesítési egységárnál, a mintába felvett uniós gyártók miért volt nyereségesek.

(121)

Az ideiglenes rendelet 10. táblázatában szereplő átlagos termelési egységköltség a 2012-es év esetében valóban magasabb az átlagos értékesítési árnál. Ez elvileg veszteséghez vezetne az adott évben. Mindazonáltal az ideiglenes rendelet 12. táblázatában megállapított 2012. évi nyereség a mintába felvett egyik uniós gyártó rendkívüli bevételére vezethető vissza, amely kapcsolódik a durvalemezgyártáshoz, nem tükröződik azonban a vállalat költségelszámolási rendszerében, következésképpen nem szerepel az ideiglenes rendelet 10. táblázatában sem.

(122)

A végleges nyilvánosságra hozatalt követően a CISA az iránt érdeklődött, hogy a mintába felvett egyik uniós gyártó durvalemezgyártáshoz kapcsolódó bevétele miért nem tükröződik a vállalkozás belső költségelszámolási rendszerében (a termékre vonatkozó költségkalkulációs rendszerében).

(123)

Amint a mintába felvett érintett uniós gyártó közölte, a Bizottság pedig a közölt adatokat ellenőrizte, ennek oka, hogy ez a profitösszeg teljes egészében a nemzetközi számviteli standardoknak (a továbbiakban: IAS) megfelelő év végi kiigazításból áll a vállalkozás rendes üzleti tevékenységére vonatkozóan. Mint ilyen, nem szerepel az év folyamán gyártott termékre vonatkozó költségkimutatásokban, az eredménykimutatás több tételsorában azonban igen (az IAS 1-ben foglaltak szerint). Amennyiben ezt a nyereséget figyelmen kívül hagynánk, az uniós gazdasági ágazat 2012-ben is veszteséges lenne (1 %-nál kevesebb veszteség).

(124)

Ezen túlmenően az ideiglenes rendelet 10. táblázata szerinti átlagos termelési költség a mintába felvett uniós gyártók teljes termelési volumenére értendő, miközben az átlagos értékesítési ár kizárólag a mintába felvett uniós gyártók első uniós független vevő felé történő értékesítéseire. Az említett két átlag az alábbi okokból nem hasonlítható össze közvetlenül egymással:

(125)

A végleges nyilvánosságra hozatalt követően a CISA azt kérdezte, hogy a 7. táblázatban szereplő értékesítési volumen és a piaci részesedés a független vevők felé történő értékesítésekre vonatkozik-e, vagy a kapcsolt és a független vevők felé történő értékesítésekre egyaránt. A Bizottság emlékeztet az ideiglenes rendelet (102) preambulumbekezdésére, miszerint a makrogazdasági mutatókat – ideértve a termelést és az értékesítési volument – a teljes uniós gazdasági ágazat szintjén értékeli. Ennélfogva a 7. táblázatban szereplő adatok az első uniós független vevő felé történő értékesítésekre vonatkoznak, az Eurofer jelentésének megfelelően. A kapcsolt felek felé történő értékelések beszámítása a többszöri elszámolás kockázatát hordozná magában.

(126)

A CISA továbbá azt állította a végleges nyilvánosságra hozatalt követő észrevételeiben, hogy az uniós gazdasági ágazat termelési volumene és az első uniós független vevő részére történő értékesítések volumene közötti különbség a kapcsolt vevők felé történő értékesítések jelentős arányának tudható be. Ezen az alapon a CISA azt a következtetést vonta le, hogy a Bizottság elmulasztotta a kapcsolt vevők felé történő értékesítési volumenre vonatkozó információk begyűjtését és ismertetését, így csupán részleges képet adott az uniós piac helyzetéről.

(127)

A fenti állítások helytelen feltételezéseken alapulnak. A Bizottság emlékeztet arra, hogy a termelési volumen és a független uniós vevők részére történő értékesítések volumene közötti különbség nem csupán a kapcsolt vevők felé történő értékesítésekből, hanem az Unión kívüli vevők felé történő értékesítésekből is adódik. A mintába fel nem vett uniós gyártók esetében szintén különbség mutatkozhat, ami az első független vevők felé történő értékesítéseknek tudható be; a Bizottság ellenőrzése szerint fennáll a lehetősége, hogy ezeket az Eurofer nem jelentette be, a fenti (125) preambulumbekezdésben ismertetett, a többszöri elszámolás kockázatának elkerülését célzó jelentéstételi módszer miatt. Az ideiglenes rendelet 7. táblázata kizárólag az uniós piacra vonatkozó értékesítési volumenre és piaci részesedésre terjed ki.

(128)

A CISA továbbá két olyan ügyre – nevezetesen a Fehérorosz Köztársaságból származó egyes betonmegerősítő-rudakra (13) vonatkozó vizsgálatra, valamint a Kínai Népköztársaságból és az Oroszországi Föderációból származó egyes hidegen síkhengerelt acéltermékekre (14) vonatkozó vizsgálatra – hivatkozott, amelyekben a Bizottság külön elemzést készített a kapcsolt és a független vevőkre vonatkozóan.

(129)

A Bizottság emlékeztet arra, hogy a fenti két ügyben az elemzés a kötött felhasználásra (a hidegen síkhengerelt acéltermékek esetében) vagy a kapcsolt felhasználók részére történő értékesítésekre (a nagy teljesítményű betonacél rudak esetében) vonatkozott, és nem pedig a kapcsolt vevők – köztük a kapcsolt értékesítési vállalkozások – felé történő értékesítésekre. Amint erre az ideiglenes rendelet (89) preambulumbekezdése is utalt, az uniós gyártók általi kötött felhasználás elenyésző.

(130)

A Bizottság végül emlékeztet arra, hogy ami az uniós piacon uralkodó árakat és jövedelmezőséget illeti, azok csak akkor relevánsak, ha az áruk értékesítése független felek körében történik.

(131)

A mintába felvett uniós gyártók jövedelmezőségére, pénzforgalmára, beruházásaira, a beruházásaik megtérülésére és a tőkebevonási képességére vonatkozó további észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (131)–(138) preambulumbekezdésében levont következtetéseket a Bizottság megerősíti.

(132)

További észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (139)–(147) preambulumbekezdésében levont, kárra vonatkozó következtetéseket a Bizottság megerősíti.

(133)

Az Eurofer szerint a Kínából érkező dömpingelt behozatal jelenti „az egyetlen olyan kiemelt fontosságú tényezőt, amely a figyelembe vett időszakban hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazatra”. Az Eurofer megjegyezte továbbá, hogy „2013–2014 között megduplázódott a Kínából érkező behozatal volumene, majd 2014–2015 között újra a kétszeresére nőtt”, és 2015-ben a Kínából érkező behozatal volumene „meghaladta az összes többi harmadik országból érkező behozatal volumenét együttvéve”.

(134)

Az Eurofer hasonló tendenciákat figyelt meg a dömpingelt kínai behozatal piaci részesedését illetően is, rámutatva, hogy a dömpingelt kínai behozatal piaci részesedése „a 2013. évi 4,1 %-ról 2015-re 14,4 %-ra emelkedett, miközben az összes többi harmadik országból érkező behozatal piaci részesedése a 2013. évi 13,2 %-ról 2015-re 12,2 %-ra csökkent”.

(135)

Az Eurofer végül azt a következtetést vonta le, hogy „a dömpingelt kínai behozatal piacirészesedés-növekedése szinte teljes egészében az uniós gazdasági ágazat piaci részesedésének kárára következett be”. Az Eurofer hozzáfűzte, hogy „a dömpingelt kínai behozatal árai közel 30 %-kal csökkentek a figyelembe vett időszakban, és megállapítható, hogy az ilyen behozatalok átlagosan 29 %-kal kínáltak az uniós gazdasági ágazat árai alá.”

(136)

Ez megerősíti az ideiglenes rendelet (151) preambulumbekezdésének ténymegállapításait, miszerint 2013-at követően a Kínából érkező, a jelentősen az uniós árak alá kínáló behozatal szinte folyamatos növekedése egyértelműen negatív hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat teljesítményére.

(137)

A dömpingelt behozatal hatására vonatkozó további észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (150)–(157) preambulumbekezdésében levont következtetéseket a Bizottság megerősíti.

(138)

Az uniós piacon jelentkező keresleti problémák által előidézett kiélezett verseny hatásaival kapcsolatos további észrevételek hiányában megerősítést nyernek az ideiglenes rendelet (158)–(163) preambulumbekezdésében tett megállapítások.

(139)

Az uniós gyártók alacsony kapacitáskihasználásából eredő hatásokkal kapcsolatos további észrevételek hiányában megerősítést nyernek az ideiglenes rendelet (164)–(166) preambulumbekezdésében tett megállapítások.

(140)

A CISA állítása szerint „a Bizottság külön elemezte az Oroszországból és Ukrajnából érkező behozatalt, és ezért nem talált arra utaló bizonyítékot, hogy az e két országból érkező behozatal kárt okozott az uniós gazdasági ágazatnak”.

(141)

A CISA hangsúlyozta továbbá, hogy a Bizottságnak „összesített értékelést kellett volna végeznie az Ukrajnából és Oroszországból érkező behozatalra vonatkozóan”, sőt mi több, „a mindhárom országból (Kínából, Oroszországból és Ukrajnából) érkező behozatal összesített értékelését kellett volna elvégeznie”, azzal érvelve, hogy „a vizsgálati időszakban az Ukrajnából, illetve Oroszországból érkező behozatal volumene nem volt elhanyagolható az uniós piaccal összehasonlítva” és „a két országból érkező behozatal átlagárai még a kínai behozatal árainál is alacsonyabbak voltak”.

(142)

Fentiek alapján a CISA azt a következtetést vonta le, hogy „ha megállapítást nyert, hogy a Kínából érkező behozatal az uniós gazdasági ágazat árai alá kínált, az Ukrajnából és Oroszországból érkező behozatal következésképpen még nagyobb mértékben kínált az uniós gazdasági ágazat árai alá. Amennyiben a Bizottság ugyanazt a módszert alkalmazta volna, mint Kína esetében – vagyis a „kezdőpont” és a „végpont” összehasonlítását –, megállapíthatta volna, hogy e két ország tekintetében a behozatal értékesítési volumene 41 %-kal, piaci részesedése pedig 2,2 százalékponttal emelkedett”.

(143)

A Bizottság az alaprendelet 3. cikkének (4) bekezdésére hivatkozik, amely úgy rendelkezik, hogy kizárólag a dömpingellenes vizsgálat tárgyát képező behozatalok értékelhetők összesítve. Az Ukrajnából és Oroszországból érkező behozatal nem tartozik dömpingellenes vizsgálat hatálya alá, ezért az nem értékelhető a Kínából érkező behozatallal összesítve.

(144)

Az Ukrajnából, Oroszországból és a Kínai Népköztársaságból érkező behozatal átlagárai nem szükségszerűen hasonlíthatók össze közvetlenül, mivel az átlagárat a termékösszetétel is befolyásolja. A figyelembe vett időszakban észlelt ártendenciák relevánsabbnak tekinthetők. Az ideiglenes rendelet 13. táblázata egyértelműen tükrözi, hogy az Ukrajnából és Oroszországból érkező behozatal átlagárai sokkal lassabb ütemben csökkentek, mint a Kínából érkező behozatal árai a figyelembe vett időszakban.

(145)

Az egyéb harmadik országokból érkező behozatal piaci részesedése viszonylag állandó volt a figyelembe vett időszakban, ezzel szemben a Kínából érkező behozatal piaci részesedése több mint a háromszorosára emelkedett. Figyelemmel arra, hogy az uniós felhasználás 5 %-os növekedést, az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése pedig 10 százalékpontos csökkenést mutatott a figyelembe vett időszakban, mindez azt jelenti, hogy a Kínából érkező behozatal kizárólag az uniós gazdasági ágazattól szerzett piaci részesedést.

(146)

Végül, míg a Kínából érkező behozatal volumene majdnem 1 millió tonnával nőtt a figyelembe vett időszakban, addig a behozatali volumen Ukrajna esetében körülbelül 160 000 tonnával, Oroszország esetében pedig körülbelül 75 000 tonnával emelkedett.

(147)

Fentiek alapján, valamint tekintettel arra, hogy az Ukrajnából és Oroszországból érkező behozatal volumene jóval alacsonyabb, mint a kínai behozatalé, nincs jele annak, hogy az e két országból érkező behozatal megszüntette volna az ok-okozati összefüggést a Kínából érkező dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazatnak okozott kár között.

(148)

Az egyéb harmadik országokból származó behozatal hatásaira vonatkozó egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (167)–(178) preambulumbekezdésében levont következtetéseket a Bizottság megerősíti.

(149)

Az uniós gazdasági ágazat exportértékesítési teljesítményére vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (179)–(183) preambulumbekezdésében levont következtetéseket a Bizottság megerősíti.

(150)

A vertikálisan integrált uniós gyártók és az uniós újrahengerlő üzemek közötti verseny hatásaira vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (184)–(189) preambulumbekezdésében levont következtetéseket a Bizottság megerősíti.

(151)

A CISA azt állította továbbá, hogy 2013 és a vizsgálati időszak között a mintába felvett uniós gyártók nagyrészt veszteségesek maradtak, és a legnagyobb veszteséget 2013-ban szenvedték el – pontosan abban az évben, amikor a Kínából importált durvalemez volumene a legalacsonyabb szintet érte el.

(152)

Ezzel az állítással az ideiglenes rendelet (134) preambulumbekezdése foglalkozik, amely kifejti, hogy „míg a 2013-ban elszenvedett 12,2 %-os súlyos veszteség mögött az abban az évben tapasztalt kifejezetten alacsony kereslet húzódott meg, a Kínából érkező behozatal növekedésével 2014-ben és a vizsgálati időszakban ár és volumen tekintetében jelentős nyomás nehezedett az uniós gazdasági ágazatra, amely így nem tudott hasznot húzni az uniós felhasználás 11 százalékpontot kitevő dinamikus növekedéséből.” Amint az az ideiglenes rendelet (93) preambulumbekezdésében szerepel, ezt a növekedést szinte kizárólag a Kínából érkező dömpingelt behozatal vette fel.

(153)

A Bizottság ezért tehát azt a következtetést vonja le, hogy a 2013. évi különösen magas veszteség nem a Kínából érkező behozatal alacsony mennyiségének, hanem az uniós piacon tapasztalható rendkívül visszafogott keresletnek tudható be. Az uniós gazdasági ágazat által 2014-ben és 2015-ben elszenvedett veszteséget azonban a Kínából érkező dömpingelt behozatal folyamatosan növekvő volumene okozta.

(154)

Emellett a Bizottság megjegyzi, hogy az uniós gazdasági ágazat 2011-ben és 2012-ben nyereséges volt. Az uniós gazdasági ágazat 2011-ben – amikor a kínai behozatal mennyiségei még nem voltak jelentősek – 7,9 %-os haszonkulcsot ért el, ahogyan ez az ideiglenes rendelet (221) preambulumbekezdésében is szerepel. 2012-ben a haszonkulcs már jelentősen alacsonyabb, mindössze 1,6 %-os volt, a Kínából érkező dömpingelt behozatal komoly piaci jelenléte következtében. A Bizottság megjegyzi, hogy egyetlen érdekelt fél sem nyújtott be észrevételt az uniós gazdasági ágazat 2011. és 2012. évi jövedelmezőségére vonatkozóan.

(155)

A CISA állítása szerint a Kínából érkező dömpingelt behozatalon kívül „egyéb fontos tényezők” is okolhatók „az uniós gazdasági ágazatot ért állítólagos kárért”, és „ez megszünteti a Kínából érkező állítólagos dömpingelt behozatal” és a kár közötti ok-okozati összefüggést. A CISA arra kérte a Bizottságot, hogy vizsgálja felül az ok-okozati összefüggéssel kapcsolatos elemzését, és valamennyi egyéb tényezőt vegye számításba.

(156)

E tekintetben a Bizottság megjegyzi, hogy a fent felsorolt hat egyéb tényezőt vagy az ideiglenes rendelet vagy e rendelet már tárgyalta. Tehát egyértelmű, hogy a Bizottság már alaposan megvizsgálta az érdekelt felek által azonosított valamennyi tényezőt. A CISA még azt sem pontosította, hogy a már részletesen elemzett hat tényezőn felül milyen „egyéb fontos tényezőket” kellene megvizsgálni. A CISA mindössze azt közölte, hogy ezek a tényezők „nyilvánvalóak”, további információkat azonban nem nyújtott. Ezért a Bizottság elutasítja ezt az érvet.

(157)

A fentiek alapján és egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (190)–(194) preambulumbekezdésében levont következtetéseket a Bizottság megerősíti.

(158)

A CISA kiemelte, hogy a figyelembe vett időszakban az uniós piac több mint 70 %-a az uniós gyártók ellenőrzése alatt állt. Állítása szerint az uniós gyártók uralják az uniós piacot, ahol az egyedüli komoly versenyforrást a Kínából érkező behozatal jelenti.

(159)

A Bizottság megjegyzi, hogy a CISA nem ismeri el azt a tényt, miszerint az uniós gyártók versenyhelyzetben állnak egymással és a Kínából érkező behozatallal, valamint az ideiglenes rendelet 13. táblázata szerint 12,2 %-os piaci részesedéssel rendelkező egyéb harmadik országokkal. Ezenfelül arra, hogy nincs verseny az uniós gyártók között, semmi sem utal.

(160)

Az ideiglenes intézkedéseket követően az importőr is azt állította, hogy a dömpingellenes intézkedések bevezetése mesterségesen csökkenteni fogja a versenyt az uniós piacon és oligopolisztikus piachoz vezet a „speciális durvalemez” szegmensében, mivel ezt a szegmenset már amúgy is egyetlen piaci szereplő uralja.

(161)

A Bizottság mindazonáltal megjegyzi, hogy ez a fél nem támasztotta alá bizonyítékokkal a fenti állítását. Ezzel szemben az Eurofer végleges nyilvánosságra hozatalt követő észrevételeiben szereplő információk számos olyan uniós gyártót sorolnak fel, amelyek különböző típusú „speciális durvalemezeket” kínálnak.

(162)

A Bizottság elismeri, hogy a vám kivetése a „speciális durvalemez” egyes szegmenseiben a versenytársak számának csökkenését eredményezheti az uniós piacon. Mindazonáltal egy dömpingellenes vizsgálat nem határoz meg termék-, illetve földrajzi piacokat, valamint nem értékeli a piaci erőt és annak alakulását. Ezért e vizsgálat során a Bizottság nem tehetett arra vonatkozó megállapításokat – és ez nem is volt a feladata –, hogy fennáll-e az erőfölény kialakításának vagy megerősítésének kockázata valamely piacon a versenyjog értelmében.

(163)

A Bizottságnak az uniós érdekekre vonatkozó elemzésében más uniós szakpolitikákat – köztük a versenypolitikát – is figyelembe kell vennie. E megfontolásokat azonban csak abban az esetben kell további vizsgálatnak követnie, ha az erőfölényt és az azzal való esetleges visszaélést konkrét bizonyíték támasztja alá. Az érdekelt felek által benyújtott információk ennek a küszöbnek nem feleltek meg.

(164)

Mindenesetre a Bizottság emlékeztet arra, hogy a dömpingellenes vámot a kárt okozó dömping negatív hatásának – amely a durvalemez valamennyi szegmensében tapasztalható volt – megszüntetése céljából vetik ki, és a piaci erőfölény önmagában nem jelenti azt, hogy azzal visszaélnek. Amennyiben az érdekelt felek bármely olyan jövőbeni magatartást figyelnek meg, amely sértheti a versenyjogi szabályokat, jogukban áll panaszt tenni az illetékes versenyjogi hatóságnál.

(165)

Az ideiglenes intézkedéseket követően az importőr azt állította, hogy a dömpingellenes intézkedések bevezetése nem eredményezi az árak növekedését az uniós piacon.

(166)

A Bizottság ismét hangsúlyozza, hogy a dömpingellenes intézkedések célja a kárt okozó dömping piactorzító hatásának megszüntetése. Ezen intézkedések árakra gyakorolt hatása a különböző piaci szereplők árazással kapcsolatos döntéseitől függ, ennélfogva ezt a hatást lehetetlen előre megjósolni. Árnövekedés akkor fordulhat elő, ha a piaci erők úgy tekintik, hogy egy torzulásmentes piacon magasabb áraknak kell érvényesülniük.

(167)

A CISA kifejtette azt is, hogy az uniós felhasználóknak versenyképes és állandó ellátási forrásokra van szükségük, és a dömpingellenes intézkedések bevezetése „nagy valószínűséggel a munkahelyek tömeges megszűnését és/vagy az Európai Unión kívülre történő áthelyeződését eredményezi a feldolgozóiparban”.

(168)

Mindazonáltal a vizsgálati időszakban 30 uniós gyártó folytatott tevékenységet és számos országból – köztük Oroszországból és Ukrajnából – érkezett behozatal az Unióba, így biztosított volt az uniós felhasználók folyamatos durvalemez-ellátása. Ezen túlmenően a feldolgozóiparhoz tartozó felhasználók nem szolgáltattak bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy nem képesek kielégíteni durvalemez-szükségleteiket a dömpingellenes intézkedések bevezetése miatt. Ami a munkahelyek tömeges megszűnésének és/vagy az Európai Unión kívülre történő áthelyeződésének kockázatát illeti, mindössze egy feldolgozó ágazat tett ilyen értelmű panaszt, nevezetesen a szélerőműtornyok gyártója. Ezt a panaszt az alábbiakban tárgyaljuk.

(169)

A feldolgozóiparon (szélerőműtornyok) belüli ad hoc felhasználói egyesület állítása szerint a durvalemezek tekintetében bevezetett intézkedések miatt fennáll a kockázata, hogy a szélerőműtorony-gyártás végső soron áthelyeződik Kínába, és a jövőben nehézségek jelentkeznek a szélerőművekhez szolgáló kész vagy félkész acéltornyok ellátási biztonságát tekintve. A végleges nyilvánosságra hozatalt követő észrevételeiben az importőr is hasonlóképpen érvelt a szélerőműtornyokra, valamint a szélenergia-rendszerek egyéb részeire vonatkozóan.

(170)

A Bizottság visszautasítja ezen állításokat, mivel azt az érdekelt felek nem támasztották alá bizonyítékokkal vagy elemzéssel, például az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott időkereten belül jelentkező és a kérdőívre választ adó érintett szélerőműtorony-gyártók által, az ebben a gazdasági ágazatban a szélerőműtornyok építéséhez használt durvalemeztípusok pontosításával, illetve arra irányuló elemzés benyújtásával, hogy ezek a durvalemeztípusok helyettesíthetők-e az egyéb gazdasági ágazatokon belül használatos durvalemez típusaival vagy sem.

(171)

A Bizottság megjegyzi, hogy az ügyiratokban szereplő információk alapján a szélerőműtornyok gyártóinak nem származhatott előnyük a „speciális durvalemez” termékkörből való kizárásából a fenti (42) preambulumbekezdésben foglaltak szerint. Következésképpen kizárólag a szélerőműtornyokhoz szolgáló durvalemez uniós érdek alapján történő kizárása oszlathatná el az aggályaikat. Mindazonáltal a szélerőműtornyok gyártói ebben a szakaszban nem szolgáltattak olyan konkrét és részletes elemzést – ideértve annak ismertetését is, hogy előállítási költségeikre milyen hatást gyakorol a vámkivetés és ezeket a költségeket mennyiben képesek áthárítani a vevőikre –, amely alátámaszthatná az ilyen kizárás indokoltságát.

(172)

A Bizottság megjegyzi továbbá, hogy a szélerőműtorony-gyártók – ha kérésüket kellően megindokolják – kérhetik a durvalemez tekintetében bevezetett intézkedésekkel kapcsolatos uniós érdek fennállásának időközi felülvizsgálatát. Ezen túlmenően a vizsgálat nem tárt fel arra utaló tényeket, hogy az uniós gazdasági ágazat veszélybe sodorhatná a felhasználók tevékenységét. A piaci erők rendes működése mellett ilyen magatartás várhatóan nem következik be.

(173)

Az importőr érvelése szerint a „speciális durvalemezek” termékkörből való kizárása az uniós érdekeket szolgálja, mivel az Unióban „több kulcsfontosságú gazdasági ágazat” – köztük a „gépgyártás és az energiaágazat” – tevékenysége a Kínából érkező „speciális durvalemezek” behozatalától függ. Mindazonáltal ezt az állítást az említett gazdasági ágazatokhoz tartozó egyetlen felhasználó sem erősítette meg.

(174)

Továbbá az utóbbi importőr állítása szerint 150 mm-nél vastagabb „speciális durvalemezeket” mindössze három uniós gyártó állít elő. Ami a nagy folyáshatárú lemezt, nemesített lemezt és kopásálló durvalemezt illeti, a termelés állítólagosan mindössze négy uniós gyártó ellenőrzése alatt áll. Ezek alapján az említett importőr azt állította, hogy az uniós feldolgozóipar „már most is ellátási hiánnyal és drasztikusan megemelkedett értékesítési árakkal küzd”, amit csak a Kínából importált „speciális durvalemez” képes ellensúlyozni.

(175)

Ezenfelül a CISA állítása szerint a „speciális durvalemez” fémmegmunkáló ágazaton belüli felhasználói – a „speciális durvalemez” európai gyártóinak rendkívül alacsony számára tekintettel – ugyancsak ellátási nehézségekkel szembesülhetnek. Mindazonáltal egyetlen, ezen feldolgozóiparon belüli felhasználó sem tett említést ellátási nehézségekről.

(176)

A Bizottság elutasítja a fenti (173)–(175) preambulumbekezdésben hivatkozott észrevételeket, mivel az érintett érdekelt felek nem támasztották alá állításaikat bizonyítékokkal vagy elemzéssel. Ezzel szemben a vizsgálat megállapította, hogy a figyelembe vett időszakban a durvalemez ára jelentősen visszaesett az Unióban. Feltárta továbbá azt is, hogy az uniós gazdasági ágazat jelentős szabad kapacitással rendelkezik a folyamatosan csökkenő kapacitáskihasználás miatt. Emellett a CISA szerint a Kínából exportált „speciális durvalemez” volumene nem számottevő.

(177)

A végleges nyilvánosságra hozatalt követően az importőr a végleges nyilvánosságra hozatalt követő észrevételeiben visszatért erre a kérdésre, új lényeges érvet azonban nem említett.

(178)

A dömpingellenes intézkedések következtében kialakult állítólagos ellátási nehézségeket alátámasztó tényszerű bizonyíték hiányában a Bizottság nem vonhatja le az a következtetést, hogy az említett intézkedések ellátási nehézségeket eredményeznek a „speciális durvalemez” tekintetében.

(179)

Összefoglalva, az érdekelt felek által felvetett érvek egyike sem támasztja alá azt, hogy olyan kényszerítő okok állnának fenn, amelyek az érintett termék Kínából érkező behozatalára vonatkozó intézkedések bevezetése ellen szólnak.

(180)

A független felhasználókra gyakorolt bárminemű kedvezőtlen hatást mérsékli az alternatív beszállítói források rendelkezésre állása. A dömpingellenes intézkedések uniós piacra – és különösen az uniós gazdasági ágazatra – gyakorolt pozitív hatása jelentősebbnek tekinthető a más érdekcsoportokra gyakorolt potenciális negatív hatásnál.

(181)

Az Unió érdekeit érintő egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (195)–(215) preambulumbekezdésében levont következtetéseket a Bizottság megerősíti.

(182)

Amint az a fenti (4) preambulumbekezdésben szerepel, a Bizottság az Eurofer kérelmét követően a Kínából származó durvalemez-behozatalra nyilvántartásba vételi kötelezettséget vezetett be. A 2016. augusztus 11. és az ideiglenes intézkedések 2016. október 7-i bevezetése közötti behozatalokat nyilvántartásba vették.

(183)

Az alaprendelet 10. cikke (4) bekezdésének d) pontja alapján visszamenőleges hatállyal is kivethetők vámok, ha „a vizsgálati időszak alatt károkat okozó behozatal szintjén túlmenően a behozatal jelentős mértékű további növekedése tapasztalható, ami – figyelembe véve az időzítést, a behozatal mennyiségét és az egyéb körülményeket – várhatóan komolyan rontaná az alkalmazandó végleges dömpingellenes vám javító hatását”.

(184)

A CISA állítása szerint bármely esetleges visszamenőleges hatályú intézkedés kedvezőtlenül érintené az importőröket, mivel azokra „szükségtelen többletköltségeket róna” a dömpingellenes vámok megfizetése miatt. A CISA szerint az importőrök „nem szándékoznak készleteket felhalmozni” a Kínából érkező „érintett termékből”, és a nyilvántartásba vett behozatalok az eljárás megindítását megelőzően kötött korábbi szerződések fennmaradó részét képezik. Végül a CISA azt az érvet hozta fel, miszerint „egy váratlan vám veszteségeket idéz elő” az importőrök és az uniós felhasználók oldalán egyaránt.

(185)

A CISA továbbá úgy érvelt, hogy „a behozatalok nyilvántartásba vétele és az intézkedések visszamenőleges hatályú bevezetésével való fenyegetés nem más, mint egy újabb piacvédelmi akadály kiépítése, amellyel az uniós importőröket arra késztetik, hogy még azt megelőzően felhagyjanak a Kínából való importálással, hogy bizonyítást nyerne e behozatalokról, hogy kárt okoznak az uniós gazdasági ágazatnak”.

(186)

Az Eurostat 1. táblázatban található importstatisztikái azt mutatják, hogy a Kínából érkező durvalemez-behozatal a vizsgálati időszakot követően jelentősen visszaesett.

1. táblázat

Az átlagos havi importvolumen alakulása

(187)

A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy mivel nem tapasztalható a behozatal jelentős mértékű további növekedése, nem teljesül az a jogi feltétel, amely alapján az alaprendelet 10. cikke (4) bekezdésének d) pontja szerint visszamenőleges hatályú vámot lehetne kivetni. Következésképpen a nyilvántartásba vett behozatalokra visszamenőleges hatállyal nem vethető ki vám.

(188)

Az ideiglenes rendelet (222) preambulumbekezdésének megfelelően a Bizottság meghatározta a kár megszüntetéséhez szükséges mértéket, amelyhez a mintába felvett kínai exportáló gyártóknak a behozatalt követő költségek és a vámok tekintetében megfelelően kiigazított, a vizsgálati időszak alatti súlyozott átlagos importára, valamint a mintába felvett uniós gyártók által az uniós piacon a vizsgálati időszak alatt értékesített hasonló termék kárt nem okozó, súlyozott átlagára közötti összehasonlítást vette alapul.

(189)

A CISA számos észrevételt nyújtott be ebben a konkrét esetben a mintába felvett uniós gyártók által az uniós piacon a vizsgálati időszak alatt értékesített hasonló termék kárt nem okozó árának kiszámításához alkalmazott módszertanra vonatkozóan.

(190)

A CISA mindenekelőtt azt kérdezte a Bizottságtól, hogy miért alkalmazott olyan módszertant, amely szerint az uniós gazdasági ágazat értékesítési áraihoz hozzáadta a vizsgálati időszak során elszenvedett veszteséget, majd az eredményhez hozzáadta a célul kitűzött 7,9 %-os haszonkulcsot, ahelyett hogy a haszonkulcsot a termelési költséghez adta volna hozzá.

(191)

A Bizottság eseti alapon dönti el, hogy a kár megszüntetéséhez szükséges mérték meghatározásához alkalmazott két módszertan közül melyiket választja. Az uniós gazdasági ágazat összehasonlítható értékesítése hiányában a kárt nem okozó árat gyakran az előirányzott nyereség és a teljes költség összegeként határozzák meg. A jelen esetben azonban rendelkezésre álltak az összehasonlítható értékesítési adatok.

(192)

Ennek oka, hogy az uniós gazdasági ágazat által értékesített hasonló termék több száz terméktípust foglalt magában, és a mintába felvett uniós gyártók a kapcsolatban álló vállalatok kiterjedt hálózatával rendelkeztek, ideértve az acélipari szolgáltató központokat is, amelyek költségráfordítást igényelnek, és amelyeket nem regisztráltak a mintába felvett uniós gyártók könyveiben oly módon, hogy azokat könnyen be lehetne sorolni a különböző termékkódok alá. Fenti okokból a Bizottságnak nem állt módjában minden egyes termékkód tekintetében begyűjteni a költségre vonatkozó információkat az Unióban sem a gyártó vállalatoktól, sem pedig az összes, velük kapcsolatban álló értékesítő vállalattól (és különösen az acélipari szolgáltató központoktól), minek alapján meg tudta volna határozni a termékkódonkénti összköltséget.

(193)

Így a Bizottság ehelyett az egyes termékkódok összköltségét határozta meg oly módon, hogy a súlyozott átlagos értékesítési árhoz hozzáadta a mintába felvett uniós gyártók által elszenvedett veszteség súlyozott átlagát, majd az így kapott összköltséghez hozzáadta a 7,9 %-os célul kitűzött haszonkulcsot, amelyre vonatkozóan nem nyújtottak be észrevételeket az ideiglenes intézkedések bevezetését követően.

(194)

Végezetül a CISA azt állította továbbá, hogy az alkalmazott módszertan „helytelen” volt, és a két módszertan „teljesen különböző eredményeket hoz”. Állítását egy példával igyekezett alátámasztani, amelyben elméleti előállítási költséget és elméleti értékesítési árat alkalmazott, mely példával azt kívánta szemléltetni, hogy az előirányzott árnak az értékesítési áron alapuló kiszámítása helytelen.

(195)

A Bizottság megjegyzi, hogy mivel a példában szereplő információk többsége elméleti jellegű és azok nem tényszerű adatokon alapulnak, az ilyen példa végeredményben nem alkalmas annak szemléltetésére, hogy az ebben a konkrét esetben alkalmazott módszertan helytelen. Következésképpen a Bizottság ezt az érvet nem fogadhatja el bizonyítékként. Amennyiben ugyanolyan szintű részletes információk álltak volna rendelkezésre, a két módszertan hasonló eredményt hozott volna.

(196)

A CISA végül kiemelte, hogy „ha a kínai exportáló gyártók által exportált termékek többségét háromnál kevesebb mintába felvett uniós gyártó értékesíti, felmerül a kérdés, hogy a mintába felvett uniós gyártóktól kapott értékesítési adatok mennyiben tekinthetők reprezentatívnak, és azt a következtetést lehet levonni, hogy az áralákínálási különbözet ennek alapján történő kiszámítása meglehetősen vitatható. Arról nem is szólva, hogy a károkozás nehezen bizonyítható akkor, ha az uniós gazdasági ágazat még csak nem is gyárt/értékesít a kínai exportáló gyártók által exportált termékek típusaival megegyező termékeket.”

(197)

A Bizottság rámutat arra, hogy jóllehet a mintába három uniós gyártót vettek fel, az a tény, miszerint „a kínai exportáló gyártók által exportált termékek többségét 3-nál kevesebb mintába felvett uniós gyártó értékesíti”, nem jelenti azt, hogy az uniós gazdasági ágazat vagy akár maguk a mintába felvett uniós gyártók egyáltalán nem értékesítik azokat. Ez csupán azt jelenti, hogy nem mindhárom, mintába felvett uniós gyártó értékesíti a mintába felvett kínai exportáló gyártók által exportált valamennyi terméket.

(198)

A Bizottság megjegyzi továbbá, hogy a mintába felvett kínai exportáló gyártók nem minden esetben ugyanazon termékkódok alá tartozó termékeket exportáltak az Unióba. A mintába felvett kínai exportáló gyártók által az Unióba exportált termékek túlnyomó többségének termékkódjával megegyező termékeket (amelyek az exportvolumen több mint 90 %-át adják) ugyanis egy vagy több uniós gyártó előállítja.

(199)

A végleges nyilvánosságra hozatalt követően a CISA a benyújtott észrevételeiben, illetve a meghallgatás során visszatért erre a kérdésre.

(200)

A CISA arra utalt, hogy előfordulhat, hogy az uniós gazdasági ágazat nem helyes adatokat nyújtott be és kedvezményes elbánásban részesült, megsértve ezzel a többi fél objektív, pártatlan és megkülönböztetésmentes vizsgálatra irányuló jogait. Ezt az uniós gazdasági ágazatot érintő állítólagos kedvezményes elbánást a Bizottság által velük szemben tanúsított engedékenység is igazolja, hiszen elmulasztottak bizonyos lényeges információkat benyújtani (a CISA a termelési költségre vonatkozó tájékoztatás szintjére hivatkozott).

(201)

Ami a kedvezményes elbánásra vonatkozó állítást illeti, ezt az érvet elvetettük. A szóban forgó kérdés a fenti (191)–(193) preambulumbekezdések szövegével kapcsolatos. E preambulumbekezdésekben a Bizottság megindokolta, hogy milyen alapon döntött a kár megszüntetéséhez szükséges mérték meghatározásához alkalmazott két módszertan között.

(202)

A kár megszüntetéséhez szükséges mértékre vonatkozó egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (217)–(223) preambulumbekezdésében levont következtetéseket a Bizottság megerősíti.

(203)

A végleges nyilvánosságra hozatalt követően egy kínai exportáló gyártó árra vonatkozó kötelezettségvállalást nyújtott be a Bizottság felé. Kötelezettségvállalásában a kínai exportáló gyártó megállapította az általa az Unióba exportált durvalemeztípusok minimális importárait, valamint ezen importárak meghatározásához egy, a fő nyersanyagok árain alapuló indexálási módszert ajánlott.

(204)

A Bizottság az árra vonatkozó kötelezettségvállalást a keresztkompenzáció nagy kockázata miatt elutasította, mivel az egymástól különböző, de a nehezen megkülönböztethető terméktípusok minimális importárai közötti különbség túl nagy, az indexálási módszer pedig túl bonyolult volt. Ezen túlmenően az exportáló gyártó exportértékesítési csatornáinak szerkezete és a más termékek párhuzamos exportértékesítései nem teszik lehetővé a megfelelő ellenőrzést, következésképpen túl magas volt az exportáló gyártó kapcsolt vállalkozásai által értékesített más termékek útján történő keresztkompenzáció kockázata.

(205)

A Bizottság tájékoztatta az exportáló gyártót az árra vonatkozó kötelezettségvállalása elutasításának indokairól, és lehetőséget nyújtott számára az észrevételei benyújtására.

(206)

A dömpinggel, a kárral, az ok-okozati összefüggéssel és az uniós érdekkel kapcsolatban levont következtetéseket figyelembe véve, és az alaprendelet 9. cikkének (4) bekezdésével összhangban az érintett termék behozatalára végleges dömpingellenes intézkedéseket kell bevezetni – az alacsonyabb vám szabályának megfelelően – a kár megszüntetéséhez szükséges mérték szintjén.

(207)

Fentiek alapján az alkalmazandó végleges dömpingellenes vámtételek az alábbi 2. táblázatnak megfelelően a következők:

2. táblázat

Dömpingkülönbözet, a kár megszüntetéséhez szükséges mérték és vámtétel

(208)

Az e rendeletben meghatározott, vállalatokra vonatkozó egyedi dömpingellenes vámtételeket a jelenlegi vizsgálat megállapításai alapján határozták meg. Így ezek az értékek a vizsgálat során e vállalatokkal kapcsolatban feltárt helyzetet tükrözik. Emiatt e vámtételek (ellentétben a „minden más vállalatra” alkalmazandó országos szintű vámmal) kizárólag a Kínából származó és a vállalatok – vagyis az említett konkrét jogalanyok – által gyártott érintett termékek behozatalára alkalmazandók. Semmilyen más, e rendelet rendelkező részében névvel és címmel kifejezetten meg nem említett vállalat – köztük a konkrétan említett vállalatokkal kapcsolatban álló szervezetek – által gyártott importált érintett termék nem részesülhet e vámtételek előnyeiből; azokra a „minden más vállalatra” érvényes vámtételt kell alkalmazni.

(209)

A vállalatspecifikus egyedi dömpingellenes vámtételek alkalmazására irányuló bármely kérelmet (például a jogalany nevében bekövetkezett változást követően, illetve új gyártási vagy értékesítési egységek létrehozását követően benyújtott kérelmeket) a Bizottsághoz (15) kell intézni, mellékelve minden vonatkozó információt, különös tekintettel a vállalatnak a gyártáshoz, belföldi és exportértékesítésekhez kapcsolódó olyan tevékenységeiben bekövetkezett változásokra, amelyek például névváltozással vagy a gyártási és értékesítési egységekben bekövetkezett változással függenek össze. Adott esetben a rendeletet ennek megfelelően módosítják az egyedi vámtételekben részesülő vállalatok jegyzékének aktualizálásával.

(210)

A dömpingellenes vám megfelelő alkalmazásának biztosítása érdekében a „minden más vállalatra” alkalmazandó vámtétel nemcsak a nem együttműködő exportáló gyártókra vonatkozik, hanem azokra a gyártókra is, amelyek a vizsgálati időszak során egyáltalán nem exportáltak az Unióba.

(211)

Tekintettel a megállapított dömpingkülönbözetekre, és figyelembe véve az uniós gazdasági ágazatnak okozott kár mértékét, az ideiglenes rendelettel kivetett ideiglenes dömpingellenes vám formájában biztosított összegeket véglegesen be kell szedni.

(212)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az (EU) 2016/1036 rendelet 15. cikkének (1) bekezdése értelmében létrehozott bizottság véleményével,