A Tanács határozata

(2003. július 22.)

a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tanácsadó Bizottság létrehozásáról

(2003/C 218/01)

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 202. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára, amelyet a munkahelyi biztonsági, higiéniai és egészségvédelmi tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően nyújtott be,

mivel:

(1) A munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzése a Szerződés célkitűzései között szerepel.

(2) A termelési módszereknek a gazdaság valamennyi ágazatában végbemenő gyökeres átalakulása és a veszélyes módszerek és anyagok elterjedése új problémákat idézett elő a munkavállalók munkahelyi biztonsága és egészségvédelme területén.

(3) Célul kell kitűzni egy állandó szerv létrehozását, amely segítséget nyújt a Bizottságnak a munkahelyi biztonság és egészségvédelem területén folytatott tevékenységek előkészítésében és végrehajtásában, valamint elősegíti a nemzeti közigazgatási szervek, szakszervezetek és a munkáltatói szervezetek közötti együttműködést.

(4) A tagállamok kormányainak a Miniszterek Különleges Tanácsa keretében ülésező képviselői által az 1956. szeptember 6-i 36., valamint az 1957. május 9-i és 10-i 42. tanácsi ülésen hozott határozatok a kőszénbányák biztonságával foglalkozó állandó bizottságot hoztak létre, amelynek feladatát a kőszénbányák biztonságával foglalkozó állandó bizottság hatásköréről és eljárási szabályzatáról szóló, 1957. július 9-i, a tagállamok kormányainak a Miniszterek Különleges Tanácsa keretében ülésező képviselői által hozott határozat [1] állapította meg, és amelynek hatáskörét az 1974. június 27-i 74/326/EGK tanácsi határozat [2] terjesztette ki.

(5) Továbbá a munkahelyi biztonsági, higiéniai és egészségvédelmi tanácsadó bizottság létrehozásáról szóló, 1974. június 27-i 74/325/EGK tanácsi határozat [3] szintén létrehozott egy állandó testületet valamennyi gazdasági tevékenységre, a nyersanyag-kitermelő iparágak, valamint a munkavállalók egészségének az ionizáló sugárzásból eredő veszélyekkel szembeni védelme kivételével.

(6) Az elmúlt évek során gyökeres változások mentek végbe a munka világában és az európai projektben, különösen az Amszterdami Szerződésben foglalt szociális jegyzőkönyv eredményeképpen, és a jelenlegi bővítési folyamat által megnyitott új távlatok szükségessé teszik a Közösségben e célra kialakított konzultációs folyamat és az e célra felállított testületek kritikus és építő jellegű felülvizsgálatát.

(7) A munkahelyi biztonság, higiénia és egészségvédelem terén meghirdetett közösségi programról szóló közleményében (1996–2000) a Bizottság hangsúlyozta a két tanácsadó bizottság – a munkahelyi biztonsági, higiéniai és egészségvédelmi tanácsadó bizottság, valamint a kőszénbányák és egyéb nyersanyag-kitermelő iparágak biztonsági és egészségügyi állandó bizottsága – működése korszerűsítésének szükségességét, összevonásuk, a tagszám csökkentése és közös titkárság létrehozása útján.

(8) A Bizottság "A munkavégzésben és a társadalomban bekövetkezett változásokhoz való alkalmazkodás: új közösségi biztonsági és egészségvédelmi stratégia 2002–2006" című közleményében szintén megemlíti, hogy a közösségi jog hatékony végrehajtásához szoros együttműködésre van szükség a Bizottság és a tagállamok közigazgatási szervei között, valamint hogy a szóban forgó együttműködés hatékonyabb és egyszerűbb lenne, ha a két tanácsadó bizottságot egyetlen tanácsadó bizottsággá vonnák össze.

(9) A munkahelyi biztonsági, higiéniai és egészségvédelmi bizottság szerkezetét meg kell tartani, a működése korszerűsítésének érdekében tett változtatások megtétele, valamint a hatáskörei horizontális jellegének világos kinyilvánítása mellett, amelynek a köz- és a magánszektor valamennyi ágazatában folytatott tevékenységre ki kell terjednie, a közösségi munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági jogszabályok alkalmazási körével összhangban. A kőszénbányák és egyéb nyersanyag-kitermelő iparágak biztonsági és egészségügyi állandó bizottsága által felhalmozott tapasztalatot szintén meg kell őrizni, a konkrét ágazatokhoz kapcsolódó állandó munkacsoportok létrehozásával e tanácsadó bizottságon belül.

(10) E reformot egy új határozatba kell belefoglalni, amely egyetlen tanácsadó testületként létrehozza a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tanácsadó bizottságot, és hatályon kívül helyezi a 74/325/EGK határozatot.

(11) A kőszénbányák biztonságával foglalkozó állandó bizottságot létrehozó határozatokat, a kőszénbányák biztonságával foglalkozó állandó bizottság hatásköréről és eljárási szabályzatáról szóló határozatot, valamint a 74/326/EGK határozatot szintén hatályon kívül kell helyezni,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

Létrejön egy munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tanácsadó bizottság (a továbbiakban: bizottság).

2. cikk

(1) A bizottságnak az a feladata, hogy segítséget nyújtson a Bizottságnak a munkahelyi biztonság és egészségvédelem területén folytatott tevékenységek előkészítésében, végrehajtásában és értékelésében.

E feladat a gazdaság köz- és magánszektorára is kiterjed.

(2) A bizottság feladatai közé különösen a következők tartoznak:

a) a rendelkezésére álló információk alapján vélemény- és tapasztalatcsere folytatása a meglévő vagy tervezett előírásokat illetően;

b) hozzájárulás a munkahelyi biztonság és egészségvédelem területén fennálló problémák közös megközelítésének kialakításához, továbbá a Közösség prioritásainak, valamint az azok megvalósításához szükséges intézkedéseknek az azonosításához;

c) a Bizottság figyelmének felhívása azon területekre, ahol nyilvánvalóan új ismereteket kell szerezni, és megfelelő oktatási és kutatási projekteket kell megvalósítani;

d) a közösségi cselekvési programok keretében a következők meghatározása:

- a vállalkozáson belüli munkahelyi balesetek és egészségügyi ártalmak megelőzésére vonatkozó feltételek és célok,

- olyan módszerek, amelyek lehetővé teszik a vállalkozások és alkalmazottaik számára, hogy értékeljék és javítsák a védelem szintjét;

e) az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség mellett hozzájárulás ahhoz, hogy a nemzeti közigazgatási szervek, a szakszervezetek és a munkáltatói szervezetek folyamatos tájékoztatást kapjanak a közösségi intézkedésekről, ezáltal együttműködésük elősegítése, valamint az általuk támogatott, a tapasztalatcserére és gyakorlati szabályok megállapítására irányuló kezdeményezések ösztönzése;

f) a munkahelyi biztonság és egészségvédelem kérdését érintő közösségi kezdeményezésekre vonatkozó tervek véleményezése;

g) az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség éves programjának, valamint rotációs négyéves programjának véleményezése.

(3) A fenti feladatok végrehajtása érdekében a bizottság – elsősorban információcsere útján – együttműködik a munkahelyi biztonság és egészségvédelem területén illetékes egyéb bizottságokkal, többek között a vezető munkaügyi felügyeleti tisztviselők bizottságával, valamint a foglalkozási vegyianyag-expozíciós határértékekkel foglalkozó tudományos bizottsággal.

3. cikk

(1) A bizottságba minden tagállam három teljes jogú tagot delegál, az egyes államok kormányainak, szakszervezeteinek és munkáltatói szervezeteinek egy-egy képviselőjét.

(2) Minden teljes jogú tag mellé két póttagot lehet kinevezni.

A 6. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül, a póttag csak az általa helyettesített tag akadályoztatása esetén vesz részt a bizottság ülésein.

(3) A teljes jogú tagokat és póttagokat a Tanács nevezi ki. A jelöltek jegyzékének a Tanácshoz történő benyújtásakor a tagállamok arra törekednek, hogy a bizottság összetétele hűen tükrözze a különböző érintett gazdasági ágazatokat, valamint a férfiak és nők arányát a gazdaságilag aktív népességben.

(4) A tagok és a póttagok jegyzékét a Tanács tájékoztatás céljából kihirdeti az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

4. cikk

(1) A teljes jogú tagok és a póttagok hivatali ideje három év. Kinevezésük megújítható.

(2) Hivatali idejük lejárta után a teljes jogú tagok és a póttagok mindaddig hivatalban maradnak, amíg nem gondoskodnak utódjukról, vagy meg nem újítják kinevezésüket.

(3) A tagok hivatali ideje a hároméves időszak lejárta előtt befejeződik, ha a tag lemond, vagy az érintett tagállam közli, hogy a tag hivatali megbízatását megszüntetik.

A hivatali ideje hátralévő részére a tag utódjáról a 3. cikkben megállapított eljárással összhangban kell gondoskodni.

5. cikk

(1) A bizottságon belül három érdekcsoportot kell kialakítani, amelyek a nemzeti kormányok, a szakszervezetek és a munkáltatói szervezetek képviselőiből állnak.

(2) Minden érdekcsoport a tagjai közül szóvivőt választ.

(3) Minden érdekcsoport kijelöl egy koordinátort, aki részt vesz a bizottság, az iroda és az érdekcsoport ülésein.

(4) A bizottság tevékenységeinek szervezésére irodát hoznak létre, amely a Bizottság két képviselőjéből, valamint az érdekcsoportok által kijelölt szóvivőkből és koordinátorokból áll.

6. cikk

(1) Az elnök tisztét a bizottságban a Bizottságnál a szociális politikáért felelős főigazgató, illetve akadályoztatása esetén kivételesen a főigazgatóság valamely, általa kinevezett igazgatója tölti be. Az elnök nem szavaz.

(2) A bizottságot saját kezdeményezésére vagy a bizottság tagjai legalább egyharmadának kérése alapján az elnök hívja össze.

(3) Az elnök saját kezdeményezésére legfeljebb két szakértőt kérhet fel, hogy vegyen részt a bizottság ülésein.

Minden érdekcsoportot legfeljebb két szakértő kísérhet, azzal a feltétellel, hogy erről a bizottsági ülést megelőzően legalább három nappal tájékoztatják az elnököt.

(4) A bizottság egy bizottsági tag vagy egy póttag elnökletével munkacsoportokat hozhat létre. Minden egyes munkacsoport érdekcsoportonként négy szakértőből áll.

A bizottságon belül érdekcsoportokként öt szakértőből álló állandó munkacsoportot kell létrehozni, amely rendszeresen foglalkozik a kőszénbányászati és nyersanyag-kitermelő iparágakkal kapcsolatos kérdésekkel.

A munkacsoportok eljárásainak eredményét a szóban forgó munkacsoportok elnökei terjesztik elő a bizottság ülésén, jelentés formájában.

(5) A Bizottság érintett szervezeti egységeinek képviselői részt vesznek a bizottság és a munkacsoportok ülésein. A titkárságot a Bizottság biztosítja.

(6) A bizottság ülésein a következő személyek vehetnek részt megfigyelőként:

- az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség igazgatója,

- az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért igazgatója,

- az Európai Gazdasági Térség tagállamai minden egyes érdekcsoportjának egy képviselője.

(7) Az elnök az iroda indoklással ellátott véleménye alapján egyéb megfigyelők számára is engedélyezheti a bizottság ülésein való részvételt.

7. cikk

(1) A bizottság véleménye csak akkor érvényes, ha legalább a tagok kétharmada jelen van. Kizárólag a tagok szavazhatnak.

(2) A bizottsági véleményekben meg kell határozni azokat az indokokat, amelyekre a véleményt alapozták; a véleményeket az érvényesen leadott szavazatok abszolút többségével kell kialakítani. Ha a kisebbség kéri, az általa kifejezésre juttatott nézetek írásbeli megállapításait csatolni kell a véleményhez.

(3) A bizottság gyorsított döntéshozatali eljárásokat alakít ki, amelyekre az (1) és (2) bekezdés feltételeit értelemszerűen kell alkalmazni.

8. cikk

A bizottság a Bizottság véleményének átvétele után elfogadja eljárási szabályzatát, amelyben meghatározza a tevékenységeire vonatkozó gyakorlati rendelkezéseket, és különösen a gyorsított döntéshozatalra, valamint az egyéb, a munkahelyi biztonság és egészségvédelem területén illetékes bizottságokkal – többek között a vezető munkaügyi felügyeleti tisztviselők bizottságával és a foglalkozási vegyianyag-expozíciós határértékekkel foglalkozó tudományos bizottsággal – folytatott együttműködésre vonatkozókat. Az eljárási szabályzatot tájékoztatási céllal be kell nyújtani az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz; ez utóbbi jogosult annak visszavonására is.

9. cikk

A bizottság tagjai számára – a Szerződés 287. cikkének sérelme nélkül – előírják, hogy ne hozzák nyilvánosságra azokat az információkat, amelyekhez a bizottság vagy munkacsoportjainak eljárásai során jutottak hozzá, amennyiben a Bizottságtól azt a tájékoztatást kapják, hogy a kért vélemény vagy a felvetett kérdés bizalmas jellegű. Ilyen esetben csak a bizottság tagjai és a Bizottság szervezeti egységeinek képviselői vesznek részt az érintett üléseken.

10. cikk

Az 1956. szeptember 6-i 36., valamint az 1957. május 9-i és 10-i 42. tanácsi ülésen hozott, a kőszénbányák biztonságával foglalkozó állandó bizottságot létrehozó határozatok, a kőszénbányák biztonságával foglalkozó állandó bizottság hatásköréről és eljárási szabályzatáról szóló, 1957. július 9-i, a tagállamok kormányainak a Miniszterek Különleges Tanácsa keretében ülésező képviselői által hozott határozat, valamint a 74/325/EGK és 74/326/EGK tanácsi határozat hatályát veszti.

11. cikk

Ez a határozat 2004. január 1-jén lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2003. július 22-én.

a Tanács részéről

az elnök

G. Alemanno

[1] HL 57., 1957.8.31., 487. o. A legutóbb az 1994-es csatlakozási okmánnyal módosított határozat.

[2] HL L 185., 1974.7.9., 18. o. A legutóbb az 1994-es csatlakozási okmánnyal módosított határozat.

[3] HL L 185., 1974.7.9., 15. o. A legutóbb az 1994-es csatlakozási okmánnyal módosított határozat.

--------------------------------------------------