<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><JUDGMENT xmlns:fmx="http://opoce" xmlns:xsi="http://www.w3.org/2001/XMLSchema-instance" xsi:noNamespaceSchemaLocation="http://formex.publications.europa.eu/schema/formex-05.58-20161101.xd"><BIB.JUDGMENT><REF.CASE FILE="n.a."><NO.CASE>C-231/16</NO.CASE></REF.CASE><NO.CELEX>62016CJ0231</NO.CELEX><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2017:771">EU:C:2017:771</NO.ECLI><NO.SEQ>0001</NO.SEQ><PAGE.FIRST.ECR>1</PAGE.FIRST.ECR><PAGE.SEQ>1</PAGE.SEQ><PAGE.LAST.ECR>13</PAGE.LAST.ECR><PAGE.TOTAL>13</PAGE.TOTAL><AUTHOR>CJ</AUTHOR></BIB.JUDGMENT><CURR.TITLE><PAGE.HEADER><P><DATE ISO="20171019">2017. 10. 19‑i</DATE> ítélet – C‑231/16. sz. ügy</P><P>Merck</P></PAGE.HEADER></CURR.TITLE><TITLE><TI><P><HT TYPE="UC">A Bíróság ítélete</HT> (második tanács)</P><P><DATE ISO="20171019">2017. október 19.</DATE><NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="STAR" NOTE.ID="E0001"><P>Az eljárás nyelve: német.</P></NOTE></P></TI></TITLE><INTERMEDIATE><INDEX IDX.CLOSE="”" SEPARATOR=" – " IDX.OPEN="„"><KEYWORD>Előzetes döntéshozatal</KEYWORD><KEYWORD>207/2009/EK rendelet</KEYWORD><KEYWORD>Európai uniós védjegy</KEYWORD><KEYWORD>A 109. cikk (1) bekezdése</KEYWORD><KEYWORD>Európai uniós védjegyek és nemzeti védjegyek alapján indított polgári perek</KEYWORD><KEYWORD>Perfüggőség</KEYWORD><KEYWORD>Az <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0001" REF.END="QE0001"/>ugyanabban a tárgyban<QUOT.END REF.START="QS0001" CODE="00AB" ID="QE0001"/> kifejezés fogalma</KEYWORD><KEYWORD>A <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0002" REF.END="QE0002"/>Merck<QUOT.END REF.START="QS0002" CODE="00AB" ID="QE0002"/> kifejezés domainnevekben és internetes közösségimédia‑platformokon történő használata</KEYWORD><KEYWORD>Nemzeti védjegyen alapuló per, amelyet európai uniós védjegyen alapuló másik per követ</KEYWORD><KEYWORD>Joghatóság hiánya</KEYWORD><KEYWORD>Terjedelem</KEYWORD></INDEX></INTERMEDIATE><JUDGMENT.INIT><P>A C‑231/16. sz. ügyben,</P><P>az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Landgericht Hamburg (hamburgi tartományi bíróság, Németország) a Bírósághoz <DATE ISO="20160425">2016. április 25‑én</DATE> érkezett, <DATE ISO="20160414">2016. április 14‑i</DATE> határozatával terjesztett elő</P></JUDGMENT.INIT><PARTIES><PLAINTIFS><P>a <HT TYPE="BOLD">Merck KGaA</HT></P></PLAINTIFS><AGAINST>és</AGAINST><DEFENDANTS><P>a <HT TYPE="BOLD">Merck &amp; Co. Inc</HT>.,</P><P>a <HT TYPE="BOLD">Merck Sharp &amp; Dohme Corp</HT>.,</P><P>az <HT TYPE="BOLD">MSD Sharp &amp; Dohme GmbH</HT> között folyamatban lévő eljárásban,</P></DEFENDANTS></PARTIES><PREAMBLE><PREAMBLE.INIT><P>A BÍRÓSÁG (második tanács),</P><P>tagjai: M. Ilešič tanácselnök (előadó), A. Rosas, C. Toader, A. Prechal és E. Jarašiūnas bírák,</P><P>főtanácsnok: M. Szpunar,</P><P>hivatalvezető: K. Malacek tanácsos,</P></PREAMBLE.INIT><GR.VISA><VISA>tekintettel az írásbeli szakaszra és a <DATE ISO="20170215">2017. február 15‑i</DATE> tárgyalásra,</VISA></GR.VISA><GR.CONSID><CONSID><P>figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:</P><LIST TYPE="NDASH"><ITEM><P>a Merck KGaA képviseletében S. Völker és M. Pemsel, Rechtsanwälte,</P></ITEM><ITEM><P>a Merck &amp; Co. Inc., a Merck Sharp &amp; Dohme Corp. és az MSD Sharp &amp; Dohme GmbH képviseletében A. Bothe, Y. Draheim és P. Fromlowitz Rechtsanwälte,</P></ITEM><ITEM><P>az Európai Bizottság képviseletében T. Scharf és M. Wilderspin, meghatalmazotti minőségben,</P></ITEM></LIST></CONSID></GR.CONSID><?PAGE NO="2"?><GR.VISA><VISA>a főtanácsnok indítványának a <DATE ISO="20170503">2017. május 3‑i</DATE> tárgyaláson történt meghallgatását követően,</VISA></GR.VISA><PREAMBLE.FINAL>meghozta a következő</PREAMBLE.FINAL></PREAMBLE><CONTENTS.JUDGMENT><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><P>Ítéletet</P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0001"><NO.P>1</NO.P><TXT>Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az európai uniós védjegyről szóló, <DATE ISO="20090226">2009. február 26‑i</DATE> 207/2009/EK tanácsi rendelet (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="078" PAGE.FIRST="1" DATE.PUB="2009">HL 2009. L 78., 1. o.</REF.DOC.OJ>) 109. cikke (1) bekezdésének értelmezésére irányul.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0002"><NO.P>2</NO.P><TXT>E kérelmet a Merck KGaA, valamint a Merck &amp; Co. Inc., a Merck Sharp &amp; Dohme Corp. és a MSD Sharp &amp; Dohme GmbH között a Merck által annak alapján előterjesztett, tiltó intézkedések iránti kérelmei tárgyában folyamatban lévő eljárásban terjesztették elő, hogy az utóbbi vállalkozások a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0003" REF.END="QE0003"/>MERCK<QUOT.END REF.START="QS0003" CODE="201D" ID="QE0003"/> kifejezést domainnevekben és internetes közösségimédia‑platformokon, valamint kereskedelmi nevekben használták mind Németországban, mind az Európai Unió más tagállamaiban.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><P>Jogi háttér</P></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P>A 44/2001/EK rendelet</P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0003"><NO.P>3</NO.P><TXT>A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, <DATE ISO="20001222">2000. december 22‑i</DATE> 44/2001/EK tanácsi rendelet (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="012" PAGE.FIRST="1" DATE.PUB="2001">HL 2001. L 12., 1. o.</REF.DOC.OJ>; magyar nyelvű különkiadás 19. fejezet, 4. kötet, 42. o.) a tagállamok közötti kapcsolatokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról és a határozatok végrehajtásáról szóló, <DATE ISO="19680927">1968. szeptember 27‑én</DATE> aláírt egyezmény (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="299" PAGE.FIRST="32" DATE.PUB="1972">HL 1972. L 299., 32. o.</REF.DOC.OJ>) helyébe lépett.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0004"><NO.P>4</NO.P><TXT>A 44/2001 rendelet (15) preambulumbekezdése kimondta:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><CONSID><P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0004" REF.END="QE0004"/>A harmonikus jogalkalmazás érdekében a párhuzamos eljárások lehetőségét el kell kerülni [helyesen: a minimumra kell csökkenteni], és biztosítani kell, hogy ne hozzanak egymással összeegyeztethetetlen határozatot két tagállamban. Világosan és hatékonyan kell szabályozni a perfüggősség és az összefüggő eljárások megoldását [helyesen: Világos és hatékony mechanizmust kell előírni a perfüggősség és az összefüggő eljárások megoldására] […]<QUOT.END REF.START="QS0004" CODE="201D" ID="QE0004"/></P></CONSID></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0005"><NO.P>5</NO.P><TXT>E rendelet II. fejezetének <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0005" REF.END="QE0005"/>Perfüggőség és összefüggő eljárások<QUOT.END REF.START="QS0005" CODE="201D" ID="QE0005"/> című 9. szakaszában található 27. cikke ekként rendelkezett:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><PARAG IDENTIFIER="027.001"><NO.PARAG><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0006" REF.END="QE0006"/>(1)</NO.PARAG><ALINEA>Amennyiben azonos jogalapból származó, azonos felek között folyamatban lévő eljárásokat [helyesen: azonos jogalapból származó, azonos felek között azonos tárgyban folyamatban lévő eljárásokat] különböző tagállamok bíróságai előtt indítottak, a később megkeresett bíróság az elsőként megkeresett bíróság joghatósága megállapításáig hivatalból felfüggeszti az eljárást [helyesen: az a bíróság, amelyhez később fordultak, hivatalból felfüggeszti az eljárást azon bíróság joghatóságának megállapításáig, amelyhez elsőként fordultak].</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="027.002"><NO.PARAG>(2)</NO.PARAG><ALINEA>Amennyiben az elsőként megkeresett bíróság joghatóságát állapítják meg, a később megkeresett bíróság ennek javára megállapítja saját joghatóságának hiányát [helyesen: Amennyiben annak a bíróságnak a joghatóságát állapítják meg, amelyhez elsőként fordultak, az a bíróság, amelyhez később fordultak, megállapítja az előbbi javára saját joghatóságának hiányát].<QUOT.END REF.START="QS0006" CODE="201D" ID="QE0006"/></ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP.ECR></GR.SEQ><?PAGE NO="3"?><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P>A 207/2009 rendelet</P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0006"><NO.P>6</NO.P><TXT>A 207/2009 rendelet (3) és (15)–(17) preambulumbekezdése a következőképpen rendelkezik:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><CONSID><NP><NO.P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0007" REF.END="QE0007"/>(3)</NO.P><TXT>Az [Unió] célkitűzéseinek elérése érdekében szükségesnek látszik a védjegyekre vonatkozó olyan [uniós] rendelkezések megalkotása, amelyek révén a vállalkozások egyetlen eljárási rend keretében egységes oltalmat élvező, az [Unió] területének egészére kiterjedő hatályú [európai uniós] védjegyet szerezhetnek. Az [európai uniós] védjegy egységes jellegének az előbbiekben kifejtett elvét, ha e rendelet másként nem rendelkezik, alkalmazni kell.</TXT></NP></CONSID><P>[….]</P><CONSID><NP><NO.P>(15)</NO.P><TXT>Az [európai uniós] védjegyek oltalmának erősítése érdekében a tagállamoknak – saját nemzeti jogrendszerükre figyelemmel – a lehető legkorlátozottabb számban ki kell jelölniük az [európai uniós] védjegyek bitorlásával és érvényességével összefüggő ügyekre hatáskörrel rendelkező első‑ és másodfokú nemzeti bíróságokat.</TXT></NP></CONSID><CONSID><NP><NO.P>(16)</NO.P><TXT>Az [európai uniós] védjegyek érvényessége és bitorlása tárgyában hozott határozatoknak az [Unió] egész területére kiterjedő hatállyal kell bírniuk, ugyanis ez az egyetlen módja annak, hogy elkerülhetők legyenek a bíróságok, illetve [az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)] által hozott határozatok közötti ellentmondások, továbbá hogy megőrizhető legyen az [európai uniós] védjegyek egységes jellege. A [44/2001] rendelet rendelkezéseit az [európai uniós] védjegyekkel összefüggő valamennyi perre alkalmazni kell, kivéve, ha e rendelet az említett rendelkezésektől eltérően rendelkezik.</TXT></NP></CONSID><CONSID><NP><NO.P>(17)</NO.P><TXT>Az ugyanazon felek között azonos cselekmények tárgyában az [európai uniós] védjegyoltalom és az azzal egyidejűleg fennálló nemzeti védjegyoltalom alapján indult perekben el kell kerülni, hogy egymásnak ellentmondó ítéletek szülessenek. Ennek érdekében, ha a perek ugyanabban a tagállamban indultak, ezt a célt a nemzeti eljárási szabályok alapján kell megvalósítani, amelyeket e rendelet nem érint, ha a perek azonban különböző tagállamokban indultak, a fentiekben említett [44/2001] rendeletnek a perek felfüggesztésére és a kapcsolódó perekre vonatkozó szabályait követő rendelkezések alkalmazása tűnik megfelelőnek.<QUOT.END REF.START="QS0007" CODE="201D" ID="QE0007"/></TXT></NP></CONSID></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0007"><NO.P>7</NO.P><TXT>A 207/2009 rendelet 1. cikkének (2) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0008" REF.END="QE0008"/>Az [európai uniós] védjegyoltalom egységes, és az [Unió] egész területén azonos hatállyal rendelkezik: csak az [Unió] egésze tekintetében lajstromozható, ruházható át vagy lehet róla lemondani, illetve képezheti megszűnést megállapító vagy törlést kimondó, illetve használatát tiltó határozat tárgyát. Ha e rendelet eltérően nem rendelkezik, ezt az elvet kell alkalmazni.<QUOT.END REF.START="QS0008" CODE="201D" ID="QE0008"/></ALINEA></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0008"><NO.P>8</NO.P><TXT>E rendelet <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0009" REF.END="QE0009"/>Egyidejű és egymást követő polgári perek [európai uniós] védjegyek és nemzeti védjegyek alapján<QUOT.END REF.START="QS0009" CODE="201D" ID="QE0009"/> című 109. cikke, amely az említett rendelet XI. címének <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0010" REF.END="QE0010"/>Polgári perek több védjegy alapján<QUOT.END REF.START="QS0010" CODE="201D" ID="QE0010"/> című 1. fejezetében található, (1) bekezdésének a) pontjában az alábbiak szerint rendelkezik:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0011" REF.END="QE0011"/>Ha ugyanazon felek között ugyanabban a tárgyban különböző tagállamok bíróságai előtt bitorlás vagy annak kísérlete tárgyában per van folyamatban, és a bíróságok egyike az európai uniós védjeggyel, a másik a nemzeti védjeggyel összefüggésben jár el,</P><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>a)</NO.P><TXT>az a bíróság, amelyik előtt az ügy később indult, joghatóságának hiányát a másik bíróság javára hivatalból megállapítja, ha az érintett védjegyek azonosak, és azonos árukra vagy szolgáltatásokra érvényesek. Az a bíróság, amelynek meg kellene állapítania joghatóságának hiányát, eljárását felfüggesztheti, ha a másik bíróság joghatóságát vitatják.<QUOT.END REF.START="QS0011" CODE="201D" ID="QE0011"/></TXT></NP></ITEM></LIST></ALINEA></QUOT.S></P></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ><?PAGE NO="4"?><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><P>Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések</P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0009"><NO.P>9</NO.P><TXT>Az alapeljárás felperese, a Merck gyógyszer‑ és vegyipari vállalkozás, amely az előzetes döntéshozatalra utaló határozat szerint <FT TYPE="NUMBER">40000</FT> alkalmazottat foglalkoztat, és világszerte 67 országban folytatja tevékenységét.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0010"><NO.P>10</NO.P><TXT>Az alapeljárás elsőrendű alperese, a Merck &amp; Co.tőzsdén jegyzett anyavállalata a Merck Sharp &amp; Dohme másodrendű alperesnek, amely elsősorban gyógyszereket és oltóanyagokat, valamint kozmetikai és bőrápoló termékeket értékesít. Az előzetes döntéshozatalra utaló határozat szerint a Merck Sharp &amp; Dohme feladata a vállalatcsoport működési tevékenységeinek ellátása, és különösen felelős annak internetes láthatóságáért, többek között a részvényeseinek érdeklődésére számot tartó információk közzététele útján. A harmadrendű alperes MSD Sharp &amp; Dohme, a Merck &amp; Co. egyik német leányvállalata.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0011"><NO.P>11</NO.P><TXT>Az alapeljárás felperese és alperesei kezdetben ugyanazon vállalatcsoportba tartoztak. 1919 óta azonban teljes mértékben elkülönülnek egymástól.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0012"><NO.P>12</NO.P><TXT>Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy a Merck az Egyesült Királyságban lajstromozott MERCK nemzeti védjegy jogosultja. Szintén ő a jogosultja a védjegyekkel ellátható termékek és szolgáltatások nemzetközi osztályozására vonatkozó, <DATE ISO="19570615">1957. június 15‑i</DATE>, felülvizsgált és módosított Nizzai Megállapodás szerinti 5., 9. és 16. osztályba tartozó árukra és az említett megállapodás szerinti 42. osztályba tartozó szolgáltatásokra vonatkozó MERCK európai uniós szóvédjegynek.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0013"><NO.P>13</NO.P><TXT>Egymást követően több megállapodást kötött egyrészről a Merck jogelődje, másrészről a Merck Sharp &amp; Dohme jogelődje. E megállapodások, amelyek közül az utolsó még hatályban van, szabályokat írtak elő a Merck védjegyeknek a Merck Sharp &amp; Dohme általi, Németországban és más államokban történő használatára vonatkozóan.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0014"><NO.P>14</NO.P><TXT>Az alapeljárás alpereseinek www.merck.com internetes oldaláról valamennyi németországi vagy más tagállambeli felhasználó többek között linkek útján olyan alárendelt oldalakra, például a www.merckengage.com, www.merckvaccines.com vagy a www.merck‑animal‑health.com oldalakra jut, amelyeken szintén olyan tartalmak találhatók, amelyek az alapeljárások alpereseinek internetes jelenlétét tükrözik. Ezen internetes oldalakon az információterjesztés nem földrajzilag behatárolt, ily módon valamennyi tartalom azonos formában az egész világon elérhető.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0015"><NO.P>15</NO.P><TXT>Internetes domainneveik mellett a Merck &amp; Co. és a Merck Sharp &amp; Dohme több közösségimédia‑platformon az internetes láthatóság egyéb formáit is létrehozta.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0016"><NO.P>16</NO.P><TXT><DATE ISO="20130308">2013. március 8‑án</DATE> az alapeljárás felperese nemzeti védjegye alapján keresetet indított a High Court of Justice (England &amp; Wales), Chancery Division (felsőbíróság [Anglia és Wales], kancelláriai kollégium, Egyesült Királyság) előtt többek között a Merck &amp; Co. és a Merck Sharp &amp; Dohme ellen a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0012" REF.END="QE0012"/>Merck<QUOT.END REF.START="QS0012" CODE="201D" ID="QE0012"/> kifejezés Egyesült Királyságban történő használatával elkövetett állítólagos védjegybitorlás miatt.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0017"><NO.P>17</NO.P><TXT><DATE ISO="20130311">2013. március 11‑én</DATE> az alapeljárás felperese európai uniós védjegye alapján a Landgericht Hamburg (hamburgi tartományi bíróság, Németország) előtt is keresetet indított ugyanazon alperesek, valamint azokon kívül az MSD Sharp &amp; Dohme ellen is.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0018"><NO.P>18</NO.P><TXT>Ahogyan az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, az alapeljárás felperese úgy véli, hogy azon körülmény, miszerint az alapeljárások alpereseinek internetes oldalai, amelyekről képernyőképeket mutatott be, az Unióban és ily módon Németországban is, a terjesztés földrajzi behatároltsága nélkül hozzáférhetők, sérti a védjegyéhez fűződő jogait.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="5"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0019"><NO.P>19</NO.P><TXT><DATE ISO="20141111">2014. november 11‑i</DATE>, <DATE ISO="20140312">március 12‑i</DATE>, <DATE ISO="20140910">szeptember 10‑i</DATE> és <DATE ISO="20151222">2015. december 22‑i</DATE> beadványaival az alapeljárás felperese megváltoztatta a kérdést előterjesztő bíróság előtt előterjesztett kereseti kérelmeit, és úgy nyilatkozott, hogy eláll a keresetétől annyiban, amennyiben a kereseti kérelmei az Egyesült Királyság területét érintik. Az alperesek a keresettől való ezen elállást kifogásolták.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0020"><NO.P>20</NO.P><TXT>Az alapeljárás alperesei úgy vélik, hogy a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő kereset elfogadhatatlan a 207/2009 rendelet 109. cikke (1) bekezdésének a) pontjára tekintettel, legalábbis az alapeljárás felperese európai uniós védjegyének az Unió egészében való bitorlására alapított jogalapot illetően. Az utóbbi keresettől való részleges elállásának e tekintetben nincs jelentősége.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0021"><NO.P>21</NO.P><TXT>A Landgericht Hamburg (hamburgi tartományi bíróság) rámutat, hogy a 207/2009 rendelet 109. cikke (1) bekezdésének a) pontja olyan körülmények között, mint amelyek az alapügyben fennállnak, kizárni látszik azon bíróság joghatósága hiánya megállapítása területi hatályának bármely korlátozását, amelyhez később fordultak. Mindazonáltal kétségei vannak e tekintetben.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0022"><NO.P>22</NO.P><TXT>E körülmények között a Landgericht Hamburg (hamburgi tartományi bíróság) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><LIST TYPE="OTHER"><ITEM><NP><NO.P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0013" REF.END="QE0013"/>1)</NO.P><TXT>Úgy kell‑e értelmezni a [207/2009 rendelet] 109. cikke (1) bekezdésének a) pontjában szereplő <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0014" REF.END="QE0014"/>ugyanabban a tárgyban<QUOT.END REF.START="QS0014" CODE="00AB" ID="QE0014"/> kifejezést, hogy ezt a tényállási elemet megvalósítja az olyan, világszerte és ezáltal Unió‑szerte azonos módon, ugyanazon domainnév alatt felkereshető internetes megjelenés fenntartása és használata, amely miatt ugyanazon felek között különböző tagállamok bíróságai előtt bitorlás vagy annak kísérlete tárgyában per van folyamatban, és a bíróságok egyike az európai uniós védjeggyel, a másik pedig a nemzeti védjeggyel összefüggésben jár el?</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>2)</NO.P><TXT>Úgy kell‑e értelmezni a [207/2009 rendelet] 109. cikke (1) bekezdésének a) pontjában szereplő <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0015" REF.END="QE0015"/>ugyanabban a tárgyban<QUOT.END REF.START="QS0015" CODE="00AB" ID="QE0015"/> kifejezést, hogy ezt a tényállási elemet megvalósítja az olyan, világszerte és ezáltal Unió‑szerte […] – a <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0016" REF.END="QE0016"/>facebook.com<QUOT.END REF.START="QS0016" CODE="00AB" ID="QE0016"/> és/vagy <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0017" REF.END="QE0017"/>youtube.com<QUOT.END REF.START="QS0017" CODE="00AB" ID="QE0017"/> és/vagy <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0018" REF.END="QE0018"/>twitter.com<QUOT.END REF.START="QS0018" CODE="00AB" ID="QE0018"/> internetcímen ugyanazon felhasználónév alatt felkereshető tartalmaknak a <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0019" REF.END="QE0019"/>facebook.com<QUOT.END REF.START="QS0019" CODE="00AB" ID="QE0019"/> és/vagy a <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0020" REF.END="QE0020"/>youtube.com<QUOT.END REF.START="QS0020" CODE="00AB" ID="QE0020"/> és/vagy a <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0021" REF.END="QE0021"/>twitter.com<QUOT.END REF.START="QS0021" CODE="00AB" ID="QE0021"/> internetcím tekintetében történő – fenntartása és használata, amelyek miatt ugyanazon felek között különböző tagállamok bíróságai előtt bitorlás vagy annak kísérlete tárgyában per van folyamatban, és a bíróságok egyike az európai uniós védjegy bitorlásával, a másik a nemzeti védjegy bitorlásával összefüggésben jár el?</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>3)</NO.P><TXT>Úgy kell‑e értelmezni a [207/2009 rendelet] 109. cikke (1) bekezdésének a) pontját, hogy az a tagállami bíróság, amelyik előtt egy európai uniós védjegynek a világszerte és ezáltal Unió‑szerte azonos módon, ugyanazon domainnév alatt felkereshető internetes megjelenés fenntartásával megvalósult bitorlása miatti védjegybitorlási per később indult, […] – és amely bíróság előtt a [207/2009 rendelet] 97. cikkének (2) bekezdése és 98. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján a tagállamok bármelyikének területén elkövetett vagy megkísérelt védjegybitorlási cselekmények tekintetében érvényesítenek igényeket, a [207/2009 rendelet] 109. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében csak azon másik tagállam vonatkozásában állapítja meg joghatóságának hiányát a védjegy‑ és áruazonosság terjedelmében, ahol <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0022" REF.END="QE0022"/>először<QUOT.END REF.START="QS0022" CODE="00AB" ID="QE0022"/> indult bíróság előtt olyan per, amelynek tárgya a <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0023" REF.END="QE0023"/>később indult perben eljáró bíróság<QUOT.END REF.START="QS0023" CODE="00AB" ID="QE0023"/> előtt érvényesíteni kívánt európai uniós védjeggyel azonos, és azonos árukra vonatkozó nemzeti védjegy világszerte és ezáltal Unió‑szerte azonos módon, ugyanazon domainnév alatt felkereshető internetes megjelenés fenntartásával és használatával történő megsértése […] – vagy az a <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0024" REF.END="QE0024"/>bíróság, amelyik előtt az ügy később indult<QUOT.END REF.START="QS0024" CODE="00AB" ID="QE0024"/>, ebben az esetben a kettős azonosság terjedelmében a [207/2009 rendelet] 97. cikkének (2) bekezdése és 98. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján és ezáltal Unió‑szerte a tagállamok bármelyikének területén elkövetett vagy megkísérelt védjegybitorlási cselekmények tekintetében előtte érvényesített valamennyi igény vonatkozásában megállapítja joghatóságának hiányát […]?</TXT></NP></ITEM><?PAGE NO="6"?><ITEM><NP><NO.P>4)</NO.P><TXT>Úgy kell–e értelmezni a [207/2009 rendelet] 109. cikke (1) bekezdésének a) pontját, hogy az a tagállami bíróság, amelyik előtt egy európai uniós védjegynek a világszerte és ezáltal Unió‑szerte a <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0025" REF.END="QE0025"/>facebook.com<QUOT.END REF.START="QS0025" CODE="00AB" ID="QE0025"/> és/vagy <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0026" REF.END="QE0026"/>youtube.com<QUOT.END REF.START="QS0026" CODE="00AB" ID="QE0026"/> és/vagy <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0027" REF.END="QE0027"/>twitter.com<QUOT.END REF.START="QS0027" CODE="00AB" ID="QE0027"/> internetcímen ugyanazon felhasználónév alatt felkereshető tartalmak […] – a <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0028" REF.END="QE0028"/>facebook.com<QUOT.END REF.START="QS0028" CODE="00AB" ID="QE0028"/> és/vagy a <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0029" REF.END="QE0029"/>youtube.com<QUOT.END REF.START="QS0029" CODE="00AB" ID="QE0029"/> és/vagy a <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0030" REF.END="QE0030"/>twitter.com<QUOT.END REF.START="QS0030" CODE="00AB" ID="QE0030"/> domain tekintetében történő – fenntartásával és használatával megvalósult bitorlása miatti védjegybitorlási per később indult, és amely bíróság előtt a [207/2009 rendelet] 97. cikkének (2) bekezdése és 98. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján a tagállamok bármelyikének területén elkövetett vagy megkísérelt védjegybitorlási cselekmények tekintetében érvényesítenek igényeket, a [207/2009 rendelet] 109. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében csak azon másik tagállam vonatkozásában állapítja meg joghatóságának hiányát a kettős azonosság terjedelmében, ahol <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0031" REF.END="QE0031"/>először<QUOT.END REF.START="QS0031" CODE="00AB" ID="QE0031"/> indult bíróság előtt olyan per, amelynek tárgya a <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0032" REF.END="QE0032"/>később indult perben eljáró bíróság<QUOT.END REF.START="QS0032" CODE="00AB" ID="QE0032"/> előtt érvényesíteni kívánt európai uniós védjeggyel azonos, és azonos árukra vonatkozó nemzeti védjegy világszerte és ezáltal Unió‑szerte a <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0033" REF.END="QE0033"/>facebook.com<QUOT.END REF.START="QS0033" CODE="00AB" ID="QE0033"/> és/vagy <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0034" REF.END="QE0034"/>youtube.com<QUOT.END REF.START="QS0034" CODE="00AB" ID="QE0034"/> és/vagy <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0035" REF.END="QE0035"/>twitter.com<QUOT.END REF.START="QS0035" CODE="00AB" ID="QE0035"/> internetcímen ugyanazon felhasználónév alatt felkereshető tartalmak […] – a <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0036" REF.END="QE0036"/>facebook.com<QUOT.END REF.START="QS0036" CODE="00AB" ID="QE0036"/> és/vagy a <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0037" REF.END="QE0037"/>youtube.com<QUOT.END REF.START="QS0037" CODE="00AB" ID="QE0037"/> és/vagy a <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0038" REF.END="QE0038"/>twitter.com<QUOT.END REF.START="QS0038" CODE="00AB" ID="QE0038"/> domain tekintetében történő – fenntartásával és használatával történő megsértése, vagy az a <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0039" REF.END="QE0039"/>bíróság, amelyik előtt az ügy később indult<QUOT.END REF.START="QS0039" CODE="00AB" ID="QE0039"/>, ebben az esetben a kettős azonosság terjedelmében a [207/2009 rendelet] 97. cikkének (2) bekezdése és 98. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján és ezáltal Unió‑szerte a tagállamok bármelyikének területén elkövetett vagy megkísérelt védjegybitorlási cselekmények tekintetében előtte érvényesített valamennyi igény vonatkozásában megállapítja joghatóságának hiányát […]?</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>5)</NO.P><TXT>Úgy kell‑e értelmezni a [207/2009 rendelet] 109. cikke (1) bekezdésének a) pontját, hogy egy európai uniós védjegynek a világszerte és ezáltal Unió‑szerte azonos módon, ugyanazon domainnév alatt felkereshető internetes megjelenés fenntartásával megvalósult bitorlása miatt azon tagállami bíróság előtt védjegybitorlási pert megindító keresettől való elállása, <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0040" REF.END="QE0040"/>amelyik előtt az ügy később indult<QUOT.END REF.START="QS0040" CODE="00AB" ID="QE0040"/>, és amely keresettel először a [207/2009 rendelet] 97. cikkének (2) bekezdése és 98. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján a tagállamok bármelyikének területén elkövetett vagy megkísérelt védjegybitorlási cselekmények tekintetében érvényesítettek igényeket, […] – amennyiben a keresettől azon másik tagállam tekintetében áll el, ahol <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0041" REF.END="QE0041"/>először<QUOT.END REF.START="QS0041" CODE="00AB" ID="QE0041"/> indult bíróság előtt olyan per, amelynek tárgya a <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0042" REF.END="QE0042"/>később indult perben eljáró bíróság<QUOT.END REF.START="QS0042" CODE="00AB" ID="QE0042"/> előtt érvényesíteni kívánt európai uniós védjeggyel azonos, és azonos árukra vonatkozó nemzeti védjegy világszerte és ezáltal Unió‑szerte azonos módon, ugyanazon domainnév alatt felkereshető internetes megjelenés fenntartásával és használatával történő megsértése, megakadályozza, hogy a [207/2009 rendelet] 109. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0043" REF.END="QE0043"/>bíróság, amelyik előtt az ügy később indult<QUOT.END REF.START="QS0043" CODE="00AB" ID="QE0043"/>, a kettős azonosság terjedelmében megállapítsa joghatóságának hiányát? […]?</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>6)</NO.P><TXT>Úgy kell‑e értelmezni a [207/2009 rendelet] 109. cikke (1) bekezdésének a) pontját, hogy egy európai uniós védjegynek a világszerte és ezáltal Unió‑szerte a <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0044" REF.END="QE0044"/>facebook.com<QUOT.END REF.START="QS0044" CODE="00AB" ID="QE0044"/> és/vagy <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0045" REF.END="QE0045"/>youtube.com<QUOT.END REF.START="QS0045" CODE="00AB" ID="QE0045"/> és/vagy <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0046" REF.END="QE0046"/>twitter.com<QUOT.END REF.START="QS0046" CODE="00AB" ID="QE0046"/> internetcímen ugyanazon felhasználónév alatt felkereshető tartalmak – a <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0047" REF.END="QE0047"/>facebook.com<QUOT.END REF.START="QS0047" CODE="00AB" ID="QE0047"/> és/vagy a <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0048" REF.END="QE0048"/>youtube.com<QUOT.END REF.START="QS0048" CODE="00AB" ID="QE0048"/> és/vagy a <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0049" REF.END="QE0049"/>twitter.com<QUOT.END REF.START="QS0049" CODE="00AB" ID="QE0049"/> internetcím tekintetében történő – fenntartásával és használatával megvalósult bitorlása miatt […] – azon tagállami bíróság előtt védjegybitorlási pert megindító keresettől való elállása, <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0050" REF.END="QE0050"/>amelyik előtt az ügy később indult<QUOT.END REF.START="QS0050" CODE="00AB" ID="QE0050"/>, és amely keresettel először a [207/2009 rendelet] 97. cikkének (2) bekezdése és 98. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján a tagállamok bármelyikének területén elkövetett vagy megkísérelt védjegybitorlási cselekmények tekintetében érvényesítettek igényeket, amennyiben a keresettől azon másik tagállam tekintetében állnak el, ahol <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0051" REF.END="QE0051"/>először<QUOT.END REF.START="QS0051" CODE="00AB" ID="QE0051"/> indult bíróság előtt olyan per, amelynek tárgya a <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0052" REF.END="QE0052"/>később indult perben eljáró bíróság<QUOT.END REF.START="QS0052" CODE="00AB" ID="QE0052"/> előtt érvényesíteni kívánt európai uniós védjeggyel azonos, és azonos árukra vonatkozó nemzeti védjegy világszerte és ezáltal Unió‑szerte a <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0053" REF.END="QE0053"/>facebook.com<QUOT.END REF.START="QS0053" CODE="00AB" ID="QE0053"/> és/vagy a <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0054" REF.END="QE0054"/>youtube.com<QUOT.END REF.START="QS0054" CODE="00AB" ID="QE0054"/> és/vagy a <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0055" REF.END="QE0055"/>twitter.com<QUOT.END REF.START="QS0055" CODE="00AB" ID="QE0055"/> internetcímen ugyanazon felhasználónév alatt felkereshető tartalmak – a <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0056" REF.END="QE0056"/>facebook.com<QUOT.END REF.START="QS0056" CODE="00AB" ID="QE0056"/> és/vagy a <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0057" REF.END="QE0057"/>youtube.com<QUOT.END REF.START="QS0057" CODE="00AB" ID="QE0057"/> és/vagy a <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0058" REF.END="QE0058"/>twitter.com<QUOT.END REF.START="QS0058" CODE="00AB" ID="QE0058"/> domain tekintetében történő – fenntartásával és használatával történő megsértése,<?PAGE NO="7"?> megakadályozza, hogy a [207/2009 rendelet] 109. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0059" REF.END="QE0059"/>bíróság, amelyik előtt az ügy később indult<QUOT.END REF.START="QS0059" CODE="00AB" ID="QE0059"/>, a kettős azonosság terjedelmében megállapítsa joghatóságának hiányát […]?</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>7)</NO.P><TXT>Úgy kell‑e értelmezni a [207/2009 rendelet] 109. cikke (1) bekezdésének a) pontját, hogy a <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0060" REF.END="QE0060"/>ha az érintett védjegyek azonosak, és azonos árukra vagy szolgáltatásokra érvényesek<QUOT.END REF.START="QS0060" CODE="00AB" ID="QE0060"/> megfogalmazásból csak annyiban következik azon bíróság joghatóságának hiánya, <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0061" REF.END="QE0061"/>amelyik előtt az ügy később indult<QUOT.END REF.START="QS0061" CODE="00AB" ID="QE0061"/>, amennyiben az európai uniós védjegyet és a nemzeti védjegyet ugyanazon áruk és/vagy szolgáltatások tekintetében jegyezték be, vagy <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0062" REF.END="QE0062"/>az a bíróság, amelyik előtt az ügy később indult<QUOT.END REF.START="QS0062" CODE="00AB" ID="QE0062"/> egyáltalán nem rendelkezik joghatósággal, akkor sem, ha az ezen bíróság előtt érvényesíteni kívánt európai uniós védjegy további – a másik, nemzeti védjegy által oltalomban nem részesített – árukat és/vagy szolgáltatásokat is oltalomban részesít, amelyekkel szóba jöhet a kifogásolt tevékenységek azonossága vagy hasonlósága?<QUOT.END REF.START="QS0013" CODE="201D" ID="QE0013"/></TXT></NP></ITEM></LIST></QUOT.S></P></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><P>Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről</P></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P>Az első és a második kérdésről</P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0023"><NO.P>23</NO.P><TXT>Első és második kérdésével, amelyeket indokolt együttesen vizsgálni, a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra kíván választ kapni, hogy a 207/2009 rendelet 109. cikke (1)bekezdésének a) pontját úgy kell‑e értelmezni, hogy az abban kimondott, az <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0063" REF.END="QE0063"/>ugyanabban a tárgyban<QUOT.END REF.START="QS0063" CODE="00AB" ID="QE0063"/> indult perre vonatkozó feltétel teljesül‑e, ha védjegybitorlási perek, amelyek közül az első valamely nemzeti védjeggyel függ össze, és az egyik tagállam területén elkövetett állítólagos védjegybitorlásra vonatkozik, a második pedig valamely európai uniós védjeggyel függ össze, és az Unió teljes területén elkövetett állítólagos védjegybitorlásra vonatkozik, ugyanazon felek között különböző tagállamok bíróságai előtt indulnak.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0024"><NO.P>24</NO.P><TXT>A 207/2009 rendelet 109. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében, ha ugyanazon felek között ugyanabban a tárgyban különböző tagállamok bíróságai előtt bitorlás tárgyában per van folyamatban, és a bíróságok egyike a közösségi védjeggyel, a másik a nemzeti védjeggyel összefüggésben jár el, annak a bíróságnak, amelyik előtt az ügy később indult, joghatóságának hiányát a másik bíróság javára hivatalból is meg kell állapítania, ha az érintett védjegyek azonosak, és azonos árukra vagy szolgáltatásokra érvényesek.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0025"><NO.P>25</NO.P><TXT>A 207/2009 rendelet 109. cikke (1) bekezdése a) pontjának szövege nem pontosítja, hogy mit kell az e rendelkezésben említett <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0064" REF.END="QE0064"/>ugyanabban a tárgyban<QUOT.END REF.START="QS0064" CODE="201D" ID="QE0064"/> kifejezés alatt érteni.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0026"><NO.P>26</NO.P><TXT>Emlékeztetni kell arra, hogy a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint az uniós jog egységes alkalmazásának követelményéből és az egyenlőség elvéből az következik, hogy a jelentésének és hatályának meghatározása érdekében a tagállami jogokra a jelen esethez hasonlóan kifejezett utalást nem tartalmazó uniós jogi rendelkezést az Unió egészében önállóan és egységesen kell értelmezni, figyelembe véve nemcsak annak kifejezéseit, hanem a rendelkezés összefüggéseit és azon szabályozás célját, amelynek részét képezi (lásd különösen: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20160526">2016. május 26‑i</DATE> <NAME.CASE>Envirotec Denmark</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑550/14</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2016:354">EU:C:2016:354</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0027">27.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>; <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20170518">2017. május 18‑i</DATE> <NAME.CASE>Hummel Holding</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑617/15</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2017:390">EU:C:2017:390</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0022">22.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0027"><NO.P>27</NO.P><TXT>Először is hangsúlyozni kell, hogy a 207/2009 rendelet 109. cikke (1) bekezdése a) pontjának terjedelme nem állapítható meg kizárólag e rendelkezés nyelvtani értelmezése alapján, mivel a különböző nyelvi változatai között eltérések állnak fenn (lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20170315">2017. március 15‑i</DATE> <NAME.CASE>Al Chodor</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑528/15</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2017:213">EU:C:2017:213</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0032">32.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="8"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0028"><NO.P>28</NO.P><TXT>Míg ugyanis bizonyos nyelvi változatok a spanyol, a francia és a szlovén nyelvi változathoz hasonlóan olyan bitorlási keresetekre utalnak, amelyeket <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0065" REF.END="QE0065"/>ugyanazon ténybeli alapon<QUOT.END REF.START="QS0065" CODE="201D" ID="QE0065"/> terjesztettek elő, más nyelvi változatok, például az angol és a litván nyelvi változat <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0066" REF.END="QE0066"/>ugyanazon jogalap alapján<QUOT.END REF.START="QS0066" CODE="201D" ID="QE0066"/> előterjesztett keresetekre utal, vagy a dán nyelvi változathoz hasonlóan olyan keresetekre, amelyek <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0067" REF.END="QE0067"/>tárgya<QUOT.END REF.START="QS0067" CODE="201D" ID="QE0067"/> és <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0068" REF.END="QE0068"/>jogalapja<QUOT.END REF.START="QS0068" CODE="201D" ID="QE0068"/> azonos.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0029"><NO.P>29</NO.P><TXT>A szóban forgó rendelkezés összefüggéseit illetően egyrészről rá kell mutatni, hogy ahogyan a 207/2009 rendelet (17) preambulumbekezdéséből kitűnik, az említett rendelet 109. cikkét a 44/2001 rendelet perfüggőségi szabályai ihlették, mely utóbbi 27. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy amennyiben azonos jogalapból származó, azonos felek között folyamatban lévő eljárásokat különböző tagállamok bíróságai előtt indítottak, az a bíróság, amelyhez később fordultak, hivatalból felfüggeszti az eljárást azon bíróság joghatóságának megállapításáig, amelyhez elsőként fordultak, e cikk (2) bekezdése pedig azt, hogy amennyiben annak a bíróságnak a joghatóságát állapítják meg, amelyhez elsőként fordultak, az a bíróság, amelyhez később fordultak, megállapítja az előbbi javára saját joghatóságának hiányát.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0030"><NO.P>30</NO.P><TXT>Másrészről hangsúlyozni kell, hogy a 207/2009 rendeletben előírt eljárási szabályok a 44/2001 rendeletben foglalt eljárási szabályokhoz képest <HT TYPE="ITALIC">lex specialis</HT> jelleggel rendelkeznek. Ily módon a 207/2009 rendelet 94. cikkének (1) bekezdése szerint, ha a 207/2009 rendelet másként nem rendelkezik, az európai uniós védjegybejelentésekkel és az európai uniós védjegyekkel összefüggő ügyekben, valamint nemzeti védjegyekkel és európai uniós védjegyekkel összefüggő, egyidejűleg vagy egymást követően indított ügyekben a 44/2001/EK rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni, ami az említett jogforrásokban szereplő fogalmak egymással összhangban történő értelmezése mellett szól.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0031"><NO.P>31</NO.P><TXT>A 207/2009 rendelet 109. cikke (1) bekezdésének célját illetően rá kell mutatni, hogy a (17) preambulumbekezdése szerint az említett rendelet célja annak elkerülése, hogy az ugyanazon felek között azonos cselekmények tárgyában az európai uniós védjegyoltalom és az azzal egyidejűleg fennálló nemzeti védjegyoltalom alapján indult perekben egymásnak ellentmondó ítéletek szülessenek.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0032"><NO.P>32</NO.P><TXT>Márpedig e cél megfelel a 44/2001 rendelet egyik céljának, amely e rendelet (15) preambulumbekezdése szerint az, hogy a párhuzamos eljárások lehetőségét a minimumra kell csökkenteni, és biztosítani kell, hogy ne hozzanak egymással összeegyeztethetetlen határozatokat különböző tagállamokban.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0033"><NO.P>33</NO.P><TXT>Meg kell tehát állapítani, hogy a 207/2009 rendelet 109. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében vett, <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0069" REF.END="QE0069"/>ugyanabban a tárgyban<QUOT.END REF.START="QS0069" CODE="201D" ID="QE0069"/> indult per fennállására vonatkozó feltételt ahhoz hasonlóan kell értelmezni, ahogyan a Bíróság a 44/2001 rendelet 27. cikkének (1) bekezdésében szereplő, <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0070" REF.END="QE0070"/>azonos jogalapból származó<QUOT.END REF.START="QS0070" CODE="201D" ID="QE0070"/> keresetek fennállására vonatkozó feltételt értelmezte.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0034"><NO.P>34</NO.P><TXT>Egyébiránt e tekintetben meg kell jegyezni, hogy e rendelkezések angol nyelvi változata a keresetek tárgyának azonosságával kapcsolatos feltétel kapcsán azonos kifejezéseket használ.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0035"><NO.P>35</NO.P><TXT>A fenti megfontolásokból következik, hogy annak meghatározása érdekében, hogy a 207/2009 rendelet 109. cikke (1) bekezdésének alkalmazása keretében az <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0071" REF.END="QE0071"/>ugyanabban a tárgyban<QUOT.END REF.START="QS0071" CODE="201D" ID="QE0071"/> indult eljárás fennállására vonatkozó feltétel teljesül‑e, ahogyan azt a főtanácsnok az indítványának 49. és 50. pontjában megállapította, meg kell határozni, hogy a 207/2009 rendelet 109. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett bitorlási pereknek azonos‑e a jogalapja és tárgya.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0036"><NO.P>36</NO.P><TXT>A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról és a határozatok végrehajtásáról szóló, <DATE ISO="19680927">1968. szeptember 27‑én</DATE> aláírt egyezmény 21. cikkével kapcsolatos ítélkezési gyakorlat szerint, amely cikk Bíróság általi értelmezése a 44/2001 rendelet 27. cikkére is érvényes, a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0072" REF.END="QE0072"/>jogalap<QUOT.END REF.START="QS0072" CODE="201D" ID="QE0072"/> magában foglalja a kérelem alapjául felhozott tényállást és jogszabályokat is (lásd analógia útján: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="19941206">1994. december 6‑i</DATE> <NAME.CASE>Tatry</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑406/92</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:1994:400">EU:C:1994:400</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0039">39.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>; <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20151022">2015. október 22‑i</DATE> <NAME.CASE>Aannemingsbedrijf Aertssen és Aertssen Terrassements</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑523/14</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2015:722">EU:C:2015:722</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0043">43.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="9"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0037"><NO.P>37</NO.P><TXT>A jelen esetben egyrészről meg kell állapítani, ahogyan azt indítványának 51. pontjában a főtanácsnok is tette, hogy az európai uniós védjegyen és a nemzeti védjegyen alapuló, egymást követő polgári jogi kereseteket a 207/2009 rendelet 109. cikke (1) bekezdése a) pontjának alkalmazása szempontjából úgy kell tekinteni, mint amelyeknek a jogalapja azonos, mivel azonos védjegyekből eredő kizárólagos jogokon alapulnak. Ha az azon bíróság előtt előterjesztett keresetnek, amely előtt a per elsőként indult, a jogalapja valamely nemzeti védjegy, míg az azon bíróság előtt előterjesztett kereset jogalapja, amely előtt a per később indult, valamely európai uniós védjegy, e körülmény a 207/2009 rendelet 109. cikke (1) bekezdésének a) pontjában szereplő perfüggőségi szabályhoz kapcsolódik.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0038"><NO.P>38</NO.P><TXT>Másrészről a tényállást illetően az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy a High Court of Justice (England &amp; Wales), Chancery Division (felsőbíróság [Anglia és Wales], kancelláriai kollégium) és a Landgericht Hamburg (hamburgi tartományi bíróság) előtt indított keresetek a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0073" REF.END="QE0073"/>Merck<QUOT.END REF.START="QS0073" CODE="201D" ID="QE0073"/> kifejezés olyan domainnevekben és olyan internetes közösségimédia‑platformokon történő használatára vonatkoznak, amelyek a világ bármely részéről hozzáférhetők. Úgy tűnik tehát, hogy – a kérdést előterjesztő bíróság által végzett vizsgálatra is figyelemmel – a tényállás azonosságára vonatkozó feltétel, a jogalap azonosságára vonatkozó feltételhez hasonlóan a jelen ügyben teljesül.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0039"><NO.P>39</NO.P><TXT>A <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0074" REF.END="QE0074"/>tárgyat<QUOT.END REF.START="QS0074" CODE="201D" ID="QE0074"/> illetően a Bíróság pontosította, hogy az a kérelem céljával azonosítható (lásd analógia útján: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="19941206">1994. december 6‑i</DATE> <NAME.CASE>Tatry</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑406/92</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:1994:400">EU:C:1994:400</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0041">41.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>; <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20030508">2003. május 8‑i</DATE> <NAME.CASE>Gantner Electronic</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑111/01</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2003:257">EU:C:2003:257</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0025">25.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>), és a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0075" REF.END="QE0075"/>tárgy<QUOT.END REF.START="QS0075" CODE="201D" ID="QE0075"/> fogalmát nem lehet a két kérelem formális azonosságára korlátozni (lásd analógia útján: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="19871208">1987. december 8‑i</DATE> <NAME.CASE>Gubisch Maschinenfabrik</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>144/86</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:1987:528">EU:C:1987:528</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0017">17.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0040"><NO.P>40</NO.P><TXT>E tekintetben az egyes jogviták felpereseinek kereseti kérelmeit kell figyelembe venni (lásd analógia útján: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20041014">2004. október 14‑i</DATE> <NAME.CASE>Mærsk Olie &amp; Gas</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑39/02</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2004:615">EU:C:2004:615</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0036">36.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0041"><NO.P>41</NO.P><TXT>A jelen ügyben meg kell állapítani, hogy a High Court of Justice (England &amp; Wales), Chancery Division (felsőbíróság [Anglia és Wales], kancelláriai kollégium) és a Landgericht Hamburg (hamburgi tartományi bíróság) előtt előterjesztett keresetek olyan kereseti kérelmekre vonatkoznak, amelyek csak részben esnek egybe egymással. Jóllehet ugyanis a keresetek a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0076" REF.END="QE0076"/>Merck<QUOT.END REF.START="QS0076" CODE="201D" ID="QE0076"/> kifejezésnek olyan domainnevekben és internetes közösségimédia‑platformokon történő használatával kapcsolatosak, amelyek a tartalma azonos formában a világ bármely részén hozzáférhető, rá kell mutatni, hogy a High Court of Justice (England &amp; Wales), Chancery Division (felsőbíróság [Anglia és Wales], kancelláriai kollégium) előtt indított kereset, amely egy Egyesült Királyságban lajstromozott védjegyből eredő jogokon alapul, a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0077" REF.END="QE0077"/>Merck<QUOT.END REF.START="QS0077" CODE="201D" ID="QE0077"/> kifejezésnek az Egyesült Királyságban történő használatának megtiltására irányul, míg a Landgericht Hamburg (hamburgi tartományi bíróság) előtt indított kereset, amely európai uniós védjegyből eredő jogokon alapul, arra irányul, hogy tiltsák meg az említett kifejezésnek az Unió területén való használatát.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0042"><NO.P>42</NO.P><TXT>Márpedig, tekintettel a 207/2009 rendelet 109. cikke (1) bekezdése a) pontjának a jelen ítélet 31. pontjában felidézett céljára, meg kell állapítani, hogy az előző pontban említett bíróságok előtt külön‑külön indított kereseteket e rendelkezés alkalmazása szempontjából csak akkor kell úgy tekinteni, hogy a tárgyuk azonos, ha az állítólagos bitorlások ugyanazt a területet érintik.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0043"><NO.P>43</NO.P><TXT>Bármely eltérő értelmezés azzal a következménnyel járna, hogy indokolatlanul korlátozná azon európai uniós védjegyjogosultnak az európai uniós védjegyből eredő, a többi tagállam területén fennálló jogainak érvényesítésére való lehetőségeit, aki előzetesen azonos nemzeti védjegy alapján terjesztett elő valamely állítólagos bitorlóval szemben bitorlási keresetet olyan tagállami bíróság előtt, amely kizárólag a szóban forgó tagállam területére korlátozott bitorlás elbírálására rendelkezik joghatósággal. Ezen értelmezés sérti a 207/2009 rendeletnek a (15) preambulumbekezdésében említett, az európai uniós védjegyek oltalmának erősítésére irányuló célját.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="10"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0044"><NO.P>44</NO.P><TXT>E megfontolásokra tekintettel az első és a második kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 207/2009 rendelet 109. cikke (1) bekezdésének a) pontját úgy kell értelmezni, hogy az említett pontban kimondott, <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0078" REF.END="QE0078"/>ugyanabban a tárgyban<QUOT.END REF.START="QS0078" CODE="201D" ID="QE0078"/> indult perre vonatkozó feltétel teljesül, ha az egyenként valamely nemzeti védjeggyel és valamely európai uniós védjeggyel összefüggő perek ugyanazon felek között különböző tagállamok bíróságai előtt indulnak, de csak abban az esetben, ha e perek egymással azonos nemzeti védjegy és európai uniós védjegy ugyanazon tagállamok területén megvalósuló állítólagos bitorlására vonatkoznak.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P>A harmadik és a negyedik kérdésről</P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0045"><NO.P>45</NO.P><TXT>Harmadik és negyedik kérdésével, amelyeket célszerű együttesen vizsgálni, a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a 207/2009 rendelet 109. cikke (1) bekezdésének a) pontját úgy kell‑e értelmezni, hogy amennyiben egyrészről valamely nemzeti védjeggyel összefüggő, az egyik tagállam területén állítólagosan megvalósuló, másrészről pedig valamely európai uniós védjeggyel összefüggő, az Unió teljes területén állítólagosan megvalósuló bitorlással kapcsolatos bitorlási perek indulnak ugyanazon felek között különböző tagállamok bíróságai előtt, annak a bíróságnak, amelyhez később fordultak, teljes egészében meg kell-e állapítania az előtte indult bitorlási perre vonatkozó joghatóságának hiányát, vagy kizárólag a jogvita azon része vonatkozásában kell megállapítania joghatóságának hiányát, amely az azon bíróság előtt indult bitorlási per által érintett tagállam területével kapcsolatos, amely bírósághoz elsőként fordultak.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0046"><NO.P>46</NO.P><TXT>Meg kell jegyezni, hogy a 207/2009 rendelet 109. cikke (1) bekezdése a) pontjának szövege – arra az esetre, ha ugyanabban a tárgyban ugyanazon felek között különböző tagállamok bíróságai előtt bitorlási kereseteket indítanak, ahol az egyik bírósághoz európai uniós védjeggyel, a másik bírósághoz nemzeti védjeggyel kapcsolatban fordulnak –, nem pontosítja, hogy az a bíróság, amelyhez később fordultak, milyen terjedelemben köteles megállapítani joghatóságának hiányát azon bíróság javára, amelyhez először fordultak.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0047"><NO.P>47</NO.P><TXT>A 207/2009 rendelet 109. cikkének a jelen ítélet 31. pontjában említett céljából, valamint az első és a második kérdésre adott válaszból azonban kitűnik, hogy a joghatóság hiányának az említett cikk (1) bekezdésének a) pontjában szereplő megállapítására csak akkor kerül sor, ha az említett bíróságok előtt ugyanabban a tárgyban indítottak keresetet (lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="19941206">1994. december 6‑i</DATE> <NAME.CASE>Tatry</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑406/92</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:1994:400">EU:C:1994:400</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0033">33.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0034">34.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0048"><NO.P>48</NO.P><TXT>Márpedig a 207/2009 rendelet 109. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében vett <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0079" REF.END="QE0079"/>ugyanabban a tárgyban<QUOT.END REF.START="QS0079" CODE="201D" ID="QE0079"/> indult perre vonatkozó feltétel teljesül, ha az egyenként valamely nemzeti védjeggyel és valamely európai uniós védjeggyel összefüggő perek ugyanazon felek között különböző tagállamok bíróságai előtt indulnak, de csak abban az esetben, ha e perek egymással azonos nemzeti védjegy és európai uniós védjegy ugyanazon tagállamok területén megvalósuló állítólagos bitorlására vonatkoznak.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0049"><NO.P>49</NO.P><TXT>Kétségtelen, ahogyan arra az alapeljárás alperesei rámutattak, hogy a 207/2009 rendelet 1. cikke (2) bekezdésének megfelelően az európai uniós védjegy egységes jellegű. Mivel annak az Unió egész területén azonos hatálya van, e rendelkezésnek megfelelően és ugyanazon rendelet ellenkező rendelkezése hiányában az csak az Unió egésze tekintetében lajstromozható, ruházható át, vagy lehet arról lemondani, illetve képezheti megszűnést megállapító vagy törlést kimondó, illetve használatát tiltó határozat tárgyát. Ezenkívül a 207/2009 rendelet (3) preambulumbekezdéséből következik, hogy a rendelet célja az európai uniós védjegyekre vonatkozó olyan közösségi rendelkezések megalkotása, amely védjegyek az Unió területének egészére kiterjedő hatályú, egységes oltalmat élveznek. Végül e rendelet (16) preambulumbekezdése szerint az európai uniós védjegyek érvényessége és bitorlása tárgyában hozott határozatoknak az Unió egész területére kiterjedő hatállyal kell bírniuk, ugyanis ez az egyetlen módja annak, hogy elkerülhetők legyenek a bíróságok, illetve a hivatal által hozott határozatok közötti ellentmondások, továbbá hogy megőrizhető legyen az európai uniós védjegyek egységes jellege.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="11"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0050"><NO.P>50</NO.P><TXT>Ily módon az európai uniós védjegyet az Unió egész területén a bitorlással szemben megillető egységes oltalom biztosítása érdekében az európai uniós védjegy bitorlásával vagy annak kísérletével összefüggő cselekmények folytatásától hatáskörrel rendelkező, európai uniós védjegybíróság által történő eltiltásnak főszabály szerint az Unió egész területére ki kell terjednie (<REF.DOC.ECR><DATE ISO="20110412">2011. április 12‑i</DATE> <NAME.CASE>DHL Express France</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑235/09</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2011:238">EU:C:2011:238</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0044">44.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>; <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20160922">2016. szeptember 22‑i</DATE> <NAME.CASE>combit Software</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑223/15</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2016:719">EU:C:2016:719</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0030">30.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0051"><NO.P>51</NO.P><TXT>Mindazonáltal bizonyos esetekben korlátozott lehet az eltiltás területi hatálya (<REF.DOC.ECR><DATE ISO="20110412">2011. április 12‑i</DATE> <NAME.CASE>DHL Express France</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑235/09</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2011:238">EU:C:2011:238</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0046">46.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>; <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20160922">2016. szeptember 22‑i</DATE> <NAME.CASE>combit Software</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑223/15</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2016:719">EU:C:2016:719</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0031">31.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0052"><NO.P>52</NO.P><TXT>Márpedig, ahogyan azt a főtanácsnok az indítványának 82. pontjában említette, ez az eset áll elő akkor is, ha annak a bíróságnak, amelyhez később fordultak, joghatóságának részleges hiányát kell megállapítania a 207/2009 rendelet 109. cikke (1) bekezdése a) pontjának alkalmazásával.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0053"><NO.P>53</NO.P><TXT>A fenti megfontolásokra tekintettel a harmadik és a negyedik kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 207/2009 rendelet 109. cikke (1) bekezdésének a) pontját úgy kell értelmezni, hogy amennyiben egyrészről valamely nemzeti védjeggyel összefüggő, az egyik tagállam területén állítólagosan megvalósuló, másrészről pedig valamely európai uniós védjeggyel összefüggő, az Unió teljes területén állítólagosan megvalósuló bitorlással kapcsolatos bitorlási perek indulnak ugyanazon felek között különböző tagállamok bíróságai előtt, annak a bíróságnak, amelyhez később fordultak, a jogvita azon része vonatkozásában kell megállapítania joghatóságának hiányát, amely az azon bíróság előtt indult bitorlási per által érintett tagállam területével kapcsolatos, amely bírósághoz elsőként fordultak.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P>Az ötödik és a hatodik kérdés</P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0054"><NO.P>54</NO.P><TXT>Ötödik és hatodik kérdésével, amelyeket együttesen célszerű vizsgálni, a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra kíván választ kapni, hogy a 207/2009 rendelet 109. cikke (1) bekezdésének a) pontját úgy kell‑e értelmezni, hogy az <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0080" REF.END="QE0080"/>ugyanabban a tárgyban<QUOT.END REF.START="QS0080" CODE="201D" ID="QE0080"/> indult perre vonatkozó feltétel többé nem teljesül, ha azt követően, hogy valamely felperes bejelenti részleges elállását egy európai uniós védjeggyel összefüggő olyan bitorlási keresettől, amely kezdetben arra irányult, hogy e védjegy használatát az Unió területén megtiltsák, és ezen elállás az azon bíróság előtt indult perrel érintett tagállam területére vonatkozik, amelyhez először fordultak, és egy nemzeti védjeggyel függ össze, célja pedig e védjegy használatának a tagállam területén történő megtiltása, a bitorlási keresetek többé nem valamely egymással azonos nemzeti védjegynek és európai uniós védjegynek ugyanazon tagállamok területén megvalósuló állítólagos bitorlására vonatkoznak, feltéve hogy az elállást érvényesen jelentették be.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0055"><NO.P>55</NO.P><TXT>Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy az ötödik és a hatodik kérdés azon az előfeltevésen alapul, miszerint a 207/2009 rendelet 109. cikke (1) bekezdésének a) pontja nem teszi lehetővé azon bíróság számára, amelyhez később fordultak, hogy az előtte előterjesztett kereset vonatkozásában megállapítsa joghatóságának részleges hiányát.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0056"><NO.P>56</NO.P><TXT>Márpedig, ahogyan az első, a második, a harmadik és a negyedik kérdésre adott válaszból kitűnik, amennyiben egyrészről valamely nemzeti védjeggyel összefüggő, másrészről pedig valamely európai uniós védjeggyel összefüggő, egymással azonos nemzeti és európai uniós védjegy ugyanazon tagállamok területén vagy az Unió teljes területén állítólagosan megvalósuló bitorlásával kapcsolatos bitorlási perek indulnak ugyanazon felek között különböző tagállamok bíróságai előtt, annak a bíróságnak, amelyhez később fordultak, csak a jogvita azon része vonatkozásában kell megállapítania joghatóságának hiányát, amely az azon bíróság előtt indult bitorlási per által érintett tagállam területével kapcsolatos, amely bírósághoz elsőként fordultak.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="12"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0057"><NO.P>57</NO.P><TXT>Ebből következik, hogy ha azt követően, hogy valamely felperes bejelenti részleges elállását egy európai uniós védjeggyel összefüggő olyan bitorlási keresettől, amely kezdetben arra irányult, hogy e védjegy használatát az Unió területén megtiltsák, és ezen elállás az azon bíróság előtt indult perrel érintett tagállam területére vonatkozik, amelyhez először fordultak, és egy nemzeti védjeggyel függ össze, célja pedig e védjegy használatának a tagállam területén történő megtiltása, a bitorlási keresetek többé nem valamely egymással azonos nemzeti védjegynek és európai uniós védjegynek ugyanazon tagállamok területén megvalósuló állítólagos bitorlására vonatkoznak, feltéve hogy az elállást érvényesen jelentették be, annak a bíróságnak, amelyhez később fordultak, nem kell megállapítania joghatóságának hiányát annak a bíróságnak a javára, amelyhez elsőként fordultak.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0058"><NO.P>58</NO.P><TXT>A fenti megállapításokra tekintettel az ötödik és a hatodik kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 207/2009 rendelet 109. cikke (1) bekezdésének a) pontját úgy kell értelmezni, hogy az abban kimondott, <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0081" REF.END="QE0081"/>ugyanabban a tárgyban<QUOT.END REF.START="QS0081" CODE="201D" ID="QE0081"/> indult perre vonatkozó feltétel többé nem teljesül, ha azt követően, hogy valamely felperes bejelenti részleges elállását egy európai uniós védjeggyel összefüggő olyan bitorlási keresettől, amely kezdetben arra irányult, hogy e védjegy használatát az Unió területén megtiltsák, és ezen elállás az azon bíróság előtt indult perrel érintett tagállam területére vonatkozik, amelyhez először fordultak, és egy nemzeti védjeggyel függ össze, célja pedig e védjegy használatának a tagállam területén történő megtiltása, a bitorlási keresetek többé nem valamely egymással azonos nemzeti védjegynek és európai uniós védjegynek ugyanazon tagállamok területén megvalósuló állítólagos bitorlására vonatkoznak, feltéve hogy az elállást érvényesen jelentették be.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P>A hetedik kérdésről</P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0059"><NO.P>59</NO.P><TXT>Hetedik kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a 207/2009 rendelet 109. cikkének (1) bekezdését úgy kell‑e értelmezni, hogy annak a bíróságnak, amelyikhez később fordultak, az európai uniós védjegy és a nemzeti védjegy azonossága esetén kizárólag annyiban kell megállapítania joghatóságának hiányát azon bíróság javára, amelyikhez elsőként fordultak, amennyiben az említett védjegyek azonos árukra vagy szolgáltatásokra érvényesek, vagy hogy az a bíróság, amelyikhez később fordultak, abban az esetben sem rendelkezik joghatósággal, ha a később indult perben eljáró bíróság előtt hivatkozott európai uniós védjegyet az elsőként indult eljárásban hivatkozott nemzeti védjegy árujegyzékébe tartozó árukhoz és szolgáltatásokhoz képest további áruk, illetve szolgáltatások tekintetében is lajstromozták.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0060"><NO.P>60</NO.P><TXT>E tekintetben a 207/2009 rendelet 109. cikke (1) bekezdése a) pontjának szövegéből következik, hogy e rendelkezés akkor alkalmazandó, <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0082" REF.END="QE0082"/>ha az érintett védjegyek azonosak, és azonos árukra vagy szolgáltatásokra érvényesek<QUOT.END REF.START="QS0082" CODE="201D" ID="QE0082"/>.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0061"><NO.P>61</NO.P><TXT>Ebből következik, hogy annak a bíróságnak, amelyikhez később fordultak, az európai uniós védjegy és a nemzeti védjegy azonossága esetén kizárólag annyiban kell megállapítania joghatóságának hiányát azon bíróság javára, amelyikhez elsőként fordultak, amennyiben az említett védjegyek azonos árukra vagy szolgáltatásokra érvényesek.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0062"><NO.P>62</NO.P><TXT>A fenti megfontolásokra tekintettel a hetedik kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 207/2009 rendelet 109. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a védjegyek azonossága esetén annak a bíróságnak, amelyikhez később fordultak, kizárólag annyiban kell megállapítania joghatóságának hiányát azon bíróság javára, amelyikhez elsőként fordultak, amennyiben az említett védjegyek azonos árukra vagy szolgáltatásokra érvényesek.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ><?PAGE NO="13"?><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><P>A költségekről</P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0063"><NO.P>63</NO.P><TXT>Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><JURISDICTION><INTRO>A fenti indokok alapján a Bíróság (második tanács) a következőképpen határozott:</INTRO><LIST TYPE="ARAB"><ITEM><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">1)</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Az európai uniós védjegyről szóló, <DATE ISO="20090226">2009. február 26‑i</DATE> 207/2009/EK tanácsi rendelet 109. cikke (1) bekezdésének a) pontját úgy kell értelmezni, hogy az említett pontban kimondott, <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0083" REF.END="QE0083"/>ugyanabban a tárgyban<QUOT.END REF.START="QS0083" CODE="201D" ID="QE0083"/> indult perre vonatkozó feltétel teljesül, ha az egyenként valamely nemzeti védjeggyel és valamely európai uniós védjeggyel összefüggő perek ugyanazon felek között különböző tagállamok bíróságai előtt indulnak, de csak abban az esetben, ha e perek egymással azonos nemzeti védjegy és európai uniós védjegy ugyanazon tagállamok területén megvalósuló állítólagos bitorlására vonatkoznak.</HT></TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">2)</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">A 207/2009 rendelet 109. cikke (1) bekezdésének a) pontját úgy kell értelmezni, hogy amennyiben egyrészről valamely nemzeti védjeggyel összefüggő, az egyik tagállam területén állítólagosan megvalósuló, másrészről pedig valamely európai uniós védjeggyel összefüggő, az Unió teljes területén állítólagosan megvalósuló bitorlással kapcsolatos bitorlási perek indulnak ugyanazon felek között különböző tagállamok bíróságai előtt, annak a bíróságnak, amelyhez később fordultak, a jogvita azon része vonatkozásában kell megállapítania joghatóságának hiányát, amely az azon bíróság előtt indult bitorlási per által érintett tagállam területével kapcsolatos, amely bírósághoz elsőként fordultak.</HT></TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">3)</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">A 207/2009 rendelet 109. cikke (1) bekezdésének a) pontját úgy kell értelmezni, hogy az abban kimondott, <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0084" REF.END="QE0084"/>ugyanabban a tárgyban<QUOT.END REF.START="QS0084" CODE="201D" ID="QE0084"/> indult perre vonatkozó feltétel többé nem teljesül, ha azt követően, hogy valamely felperes bejelenti részleges elállását egy európai uniós védjeggyel összefüggő olyan bitorlási keresettől, amely kezdetben arra irányult, hogy e védjegy használatát az Unió területén megtiltsák, és ezen elállás az azon bíróság előtt indult perrel érintett tagállam területére vonatkozik, amelyhez először fordultak, és egy nemzeti védjeggyel függ össze, célja pedig e védjegy használatának a tagállam területén történő megtiltása, a bitorlási keresetek többé nem valamely egymással azonos nemzeti védjegynek és európai uniós védjegynek ugyanazon tagállamok területén megvalósuló állítólagos bitorlására vonatkoznak, feltéve hogy az elállást érvényesen jelentették be.</HT></TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">4)</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">A 207/2009 rendelet 109. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a védjegyek azonossága esetén annak a bíróságnak, amelyikhez később fordultak, kizárólag annyiban kell megállapítania joghatóságának hiányát azon bíróság javára, amelyikhez elsőként fordultak, amennyiben az említett védjegyek azonos árukra vagy szolgáltatásokra érvényesek.</HT></TXT></NP></ITEM></LIST></JURISDICTION></CONTENTS.JUDGMENT><SIGNATURE.CASE><SIGNATORY><P>Aláírások</P></SIGNATORY></SIGNATURE.CASE></JUDGMENT>