|
2020.9.21. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 305/7 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2020/1303 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE
(2020. július 14.)
a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az egy harmadik országban székhellyel rendelkező központi szerződő félnek az Unió, illetve egy vagy több tagállama pénzügyi stabilitása szempontjából rendszerszintű jelentőségének vagy valószínűsíthetően rendszerszintű jelentőségűvé válásának megállapításához az ESMA által figyelembe veendő szempontok tekintetében történő kiegészítéséről
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-i 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 25. cikke (2a) bekezdésének második albekezdésére,
mivel:
|
(1) |
Azon rendszerszintű kockázat mértékének értékelése során, amelyet a harmadik országbeli központi szerződő fél az Unió, illetve egy vagy több tagállama pénzügyi stabilitására nézve jelent, az ESMA-nak egy sor objektív mennyiségi és minőségi szempont figyelembevételével kell meghoznia a harmadik országbeli központi szerződő fél 1. szintű vagy 2. szintű központi szerződő félként való elismeréséről szóló döntését. Figyelembe kell vennie azokat a feltételeket is, amelyek mellett a Bizottság elfogadhatta egyenértékűségi határozatát. Konkrétan, egy harmadik országbeli központi szerződő fél kockázati profiljának értékelésekor az ESMA-nak objektív és átlátható mennyiségi tevékenységi mutatókat kell figyelembe vennie az Unióban székhellyel rendelkező klíringrésztvevők vagy az uniós pénznemben denominált eszközök tekintetében az értékelés idején folytatott tevékenységek esetében. Míg az ESMA-nak a központi szerződő fél teljes üzleti tevékenységét figyelembe kell vennie, az értékelésnek arra a kockázatra kell összpontosítania, amelyet egy adott központi szerződő fél az Unió pénzügyi stabilitására nézve jelenthet. |
|
(2) |
Azon szempontok meghatározása során, amelyeket az ESMA-nak figyelembe kell vennie egy harmadik országbeli központi szerződő fél besorolásának megállapításakor, figyelembe kell venni a központi szerződő fél által elszámolt ügyletek jellegét, azok összetettségét, kockázati profilját és átlagos futamidejét, az érintett piacok átláthatóságát és likviditását, illetve azt, hogy a központi szerződő fél elszámolási tevékenységei milyen arányban vannak euróban vagy más uniós pénznemben denominálva. E tekintetben a harmadik országokban, szabályozott piacokon jegyzett és végrehajtott bizonyos termékeket, mint például mezőgazdasági termékeket érintő meghatározott jellemzők, amelyek olyan piacokhoz kapcsolódnak, amelyek az adott harmadik országban nagyrészt az ezen ügyleteikkel a kereskedelmi kockázataikat kezelő belföldi, nem pénzügyi szerződő feleket szolgálnak ki, elhanyagolható kockázatot jelenthetnek az uniós klíringtagok és kereskedési helyszínek számára, mivel alacsony fokú a pénzügyi rendszer többi részével való rendszerszintű összekapcsoltságuk. |
|
(3) |
A központi szerződő fél tevékenységének összetettségét jelző objektív mutatók a következők: a központi szerződő fél működése szerinti országok, az általa nyújtott szolgáltatások terjedelme, az általa elszámolt pénzügyi eszközök jellemzői, valamint az elszámolt volumenek. A 648/2012/EU rendelet 25. cikke (2a) bekezdésének a) pontjában meghatározott szempont figyelembevételekor az ESMA-nak mérlegelnie kell a központi szerződő fél tulajdonosi, üzleti és vállalati struktúráját, továbbá a központi szerződő fél által kínált elszámolási szolgáltatások körét, jellegét és összetettségét, és azt, hogy milyen mértékben fontosak az említett szolgáltatások az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagok és ügyfelek (a továbbiakban: klíringrésztvevők) számára. Míg a központi szerződő fél rendszerszintű jelentőségét teljes egészében kell értékelni, az ESMA-nak különös figyelmet kell fordítania a központi szerződő fél uniós pénznemben végzett tevékenységének arányára, valamint a központi szerződő fél által folytatott, az Unióban székhellyel rendelkező klíringrésztvevőktől származó tevékenységek arányára. Egy olyan központi szerződő fél esetében, amely nagyobb valószínűséggel bír rendszerszintű jelentőséggel az Unió számára, fontos, hogy az ESMA értékelje annak a csoportnak a struktúráját és tulajdonosi szerkezetét, amelynek a központi szerződő fél a részét képezheti, annak meghatározása érdekében, hogy kockázatnak vannak-e kitéve az Unió érdekei. Értékelni kell továbbá az említett központi szerződő fél által kiszolgált piacok mélységét, likviditását és átláthatóságát annak érdekében, hogy az ESMA jobban meghatározhassa a nemteljesítés-kezelés keretében lefolytatott árverés során az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagokra háruló kockázatot. |
|
(4) |
A központi szerződő fél tőkéje, a klíringrésztvevők által lekötött pénzügyi források, valamint az általuk nyújtott biztosíték típusa és jellege olyan alapvető elemek, amelyeket figyelembe kell venni a központi szerződő fél kedvezőtlen fejleményekkel szembeni ellenállóképességének értékelése során. A 648/2012/EU rendelet 25. cikke (2a) bekezdésének b) pontjában meghatározott szempont figyelembevételekor az ESMA-nak ezért áttekintéssel kell rendelkeznie azon pénzügyi forrásokról, amelyek a központi szerződő fél számára nemteljesítés vagy nemteljesítésen kívüli esemény esetén rendelkezésre állnak. Az ESMA-nak figyelembe kell vennie továbbá, hogy az említett források fedezettek vagy fedezetlenek, lekötetlenek vagy lekötöttek, finanszírozottak vagy nem finanszírozottak-e, továbbá azt, hogy a központi szerződő fél milyen módon teremt jogbiztonságot és bizalmat az általa kiegyenlített ügyletek és az általa kezelt biztosítékok tekintetében. Végezetül, az ESMA-nak mérlegelnie kell az elismerést kérelmező központi szerződő fél országában a központi szerződő felek helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer meglétét, jellegét és hatását. A helyreállítást és szanálást célzó ilyen keretrendszereket nemzetközi szinten elfogadott iránymutatások és kulcsfontosságú jellemzők alapján kell értékelni. A kiegyenlítési és a likviditási kockázat vizsgálatakor az ESMA-nak különös figyelmet kell fordítania arra, hogy a valószínűleg rendszerszintű jelentőséggel bíró központi szerződő feleknek mennyiben biztosított a likviditáshoz való hozzáférése, továbbá az uniós pénznemeket érintő likviditási nyomásra. Míg a fizetések és a kiegyenlítések biztonsága megerősíthető a megosztott könyvelési technológia vagy más új keletű technológiák alkalmazása révén, az ESMA-nak figyelmet kell fordítania arra, hogy ezek a technológiák milyen további kockázatot – kiemelten kiberkockázatot – jelenthetnek a központi szerződő fél számára. |
|
(5) |
A központi szerződő fél által arra vonatkozóan előírt feltételek jellege, hogy a klíringrésztvevők hozzáférhessenek az általa nyújtott szolgáltatásokhoz, továbbá az említett klíringrésztvevők közötti összefonódások hatással lehetnek arra, hogy a központi szerződő felet hogyan érintheti az említett résztvevőkkel kapcsolatos kedvezőtlen esemény. A 648/2012/EU rendelet 25. cikke (2a) bekezdésének c) pontjában meghatározott szempont figyelembevételekor az ESMA-nak ezért a lehetőségekhez mérten meg kell határoznia a központi szerződő fél klíringrésztvevőinek kilétét, különösen abban az esetben, amikor a központi szerződő fél az Unióban székhellyel rendelkező klíringrésztvevőknek nyújt szolgáltatásokat. Az ESMA-nak meg kell határoznia az adott központi szerződő félben a klíringrésztvevők vagy a klíringrésztvevő-csoportok relatív jelentőségét is. Az ESMA-nak értékelnie kell azokat a feltételeket és lehetőségeket, amelyek mellett a központi szerződő fél hozzáférést biztosít elszámolási szolgáltatásaihoz, amennyiben szükséges értékelni ennek a klíringtagsági struktúrára gyakorolt esetleges hatását. Az Unió szempontjából valószínűleg rendszerszintű jelentőséggel bíró központi szerződő fél esetében az ESMA-nak értékelnie kell, hogy az adott központi szerződő fél által a klíringtagjai számára előírt jogi és prudenciális követelmények kellően szigorúak-e. |
|
(6) |
A központi szerződő fél tevékenységében beálló fennakadás esetén a klíringrésztvevőknek akár közvetlenül, akár közvetve a más központi szerződő felek által nyújtott hasonló vagy azonos szolgáltatásokra kell hagyatkozniuk. Az elismerést kérelmező központi szerződő fél relatív jelentőségének értékelése érdekében a 648/2012/EU rendelet 25. cikke (2a) bekezdésének d) pontjában meghatározott szempont figyelembevételekor az ESMA-nak ezért meg kell határoznia, hogy a klíringrésztvevők helyettesíthetik-e az adott központi szerződő fél által nyújtott elszámolási szolgáltatások egy részét vagy egészét más központi szerződő felek által nyújtott szolgáltatásokkal, különösen abban az esetben, amikor az említett alternatív központi szerződő feleket engedélyezték vagy elismerték az Unióban. Amennyiben az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagok és ügyfelek elszámolási kötelezettség hatálya alá tartozó bizonyos termékeket csak egy harmadik országbeli központi szerződő félnél számolhatnak el, az adott központi szerződő fél rendszerszintű jelentőségét az ESMA-nak fokozott figyelemmel kell mérlegelnie. |
|
(7) |
A központi szerződő felek számos módon kapcsolódhatnak más pénzügyi infrastruktúrákhoz, például más központi szerződő felekhez vagy központi értéktárakhoz. Az említett kapcsolatokban beálló fennakadások hátrányosan befolyásolhatják a központi szerződő fél megfelelő működését. A 648/2012/EU rendelet 25. cikke (2a) bekezdésének e) pontjában meghatározott szempont figyelembevételekor az ESMA-nak ezért értékelnie kell, hogy a központi szerződő fél milyen mértékben kapcsolódik más pénzügyi piaci infrastruktúrákhoz vagy pénzügyi intézményekhez oly módon, ami hatással lehet az Unió, illetve egy vagy több tagállama pénzügyi stabilitására. Ennek során az ESMA-nak különös figyelmet kell fordítania az Unióban található szervezetekkel fennálló kapcsolatokra és kölcsönös függőségekre. Végezetül az ESMA-nak azonosítania és értékelnie kell a központi szerződő fél által kiszervezett szolgáltatások jellegét és azt a kockázatot, amit az ilyen kiszervezések jelenthetnek a központi szerződő fél számára abban az esetben, ha azok bármilyen módon megszakadnának vagy sérülnének. |
|
(8) |
Abban az esetben, amikor objektív mennyiségi mutatók alkalmazásával megállapítást nyert, hogy az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagok és ügyfelek központi szerződő féllel szembeni kitettsége jelentős, az ESMA-nak minden egyes szempont tekintetében további elemeket kell értékelnie. Minél több ilyen mutatót teljesít a központi szerződő fél, az ESMA annál nagyobb valószínűséggel állapítja meg, hogy a központi szerződő fél az Unió, illetve egy vagy több tagállam pénzügyi stabilitása szempontjából rendszerszintű jelentőséggel bír. |
|
(9) |
E felhatalmazáson alapuló rendeletnek sürgősen hatályba kell lépnie annak érdekében, hogy az (EU) 2019/2099 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) a lehető leggyorsabban kifejthesse hatását. |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A központi szerződő fél üzleti tevékenységének jellege, nagyságrendje és összetettsége
(1) A 648/2012/EU rendelet 25. cikke (2a) bekezdésének a) pontjában meghatározott szempont figyelembevételekor az ESMA a következő elemeket értékeli:
|
a) |
azok az országok, ahol a központi szerződő fél szolgáltatásokat nyújt vagy kíván nyújtani, |
|
b) |
a központi szerződő fél milyen mértékben nyújt az elszámolási szolgáltatásokon kívül egyéb szolgáltatásokat, |
|
c) |
a központi szerződő fél által elszámolt vagy elszámolandó pénzügyi eszközök típusa, |
|
d) |
a központi szerződő fél által elszámolt vagy elszámolandó pénzügyi eszközök a 648/2012/EU rendelet 4. cikke szerinti elszámolási kötelezettség hatálya alá tartoznak-e, |
|
e) |
a központi szerződő fél által egy év alatt elszámolt összegek átlagértéke, a következő szinteken:
|
|
f) |
a központi szerződő fél elvégezte-e kockázati profiljának értékelését nemzetközi szinten elfogadott standardok alapján vagy más módon, továbbá az alkalmazott módszertan és az értékelés eredménye. |
(2) Az (1) bekezdés e) pontjának alkalmazásában az ESMA külön értékeli a következő összegeket:
|
a) |
értékpapírügyletek esetében (beleértve az (EU) 2015/2365 európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) szerinti értékpapír-finanszírozási ügyleteket is) a nyitott pozíciók vagy a nyitott állomány értéke, |
|
b) |
a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) szerinti szabályozott piacon kereskedett származtatott ügyletek esetében a nyitott állomány vagy forgalom értéke, |
|
c) |
tőzsdén kívüli származtatott ügyletek esetében a bruttó és a nettó névleges kintlevőség. |
Az említett értékeket pénznemenként és eszközosztályonként kell értékelni.
(3) Amennyiben a 6. cikkben említett mutatók valamelyike alkalmazandó, az ESMA az ezen cikk (1) bekezdésében felsorolt elemeken kívül a következő elemeket is értékeli:
|
a) |
a központi szerződő fél tulajdonosi szerkezete, |
|
b) |
amennyiben a központi szerződő fél egy másik pénzügyi piaci infrastruktúrával – például másik központi szerződő féllel vagy központi értéktárral – azonos csoporthoz tartozik, annak a csoportnak a vállalati struktúrája, amelyhez a központi szerződő fél tartozik, |
|
c) |
a központi szerződő fél nyújt-e elszámolási szolgáltatásokat az Unióban székhellyel rendelkező ügyfeleknek vagy közvetlen ügyfeleknek az Unión kívül székhellyel rendelkező klíringtagokon keresztül, |
|
d) |
a kiszolgált piacok jellege, mélysége és likviditása, továbbá a piaci szereplők számára a megfelelő árazási adatokra vonatkozóan rendelkezésre álló információk szintje, és minden egyéb, általánosan elfogadott és megbízható árazási források, |
|
e) |
nyilvánosságra hozzák-e az árajánlatokat, a kereskedés előtti vételi és eladási árakat és a szándékolt kereskedési volumeneket, |
|
f) |
nyilvánosságra hozzák-e a központi szerződő fél által kiszolgált piacokon és az e piacokon kívül végrehajtott vagy megkötött ügyletek kereskedés utáni árát, volumenét és időpontját. |
2. cikk
A központi szerződő fél csődjének vagy a tevékenységében beálló fennakadások hatása
(1) A 648/2012/EU rendelet 25. cikke (2a) bekezdésének b) pontjában meghatározott szempont figyelembevételekor az ESMA a következő elemeket értékeli:
|
a) |
a központi szerződő fél tőkéje, beleértve az eredménytartalékot és a tartalékokat is, |
|
b) |
a központi szerződő fél által elfogadott és tartott biztosítékok típusa, az alkalmazott levonások, a levonáshoz alkalmazott módszertan, a biztosítékok pénzneme, és hogy a biztosítékokat milyen arányban nyújtják az Unióban székhellyel rendelkező – vagy az Unióban összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó csoport részét képező – szervezetek, |
|
c) |
a központi szerződő fél által az ESMA általi értékelést megelőző 365 napos időszakban egyetlen napon beszedett biztosítékok maximális összege, |
|
d) |
a központi szerződő fél által az ESMA általi értékelést megelőző 365 napos időszakban egyetlen napon beszedett biztosítékok maximális összege minden egyes olyan klíringtag tekintetében, amely az Unióban székhellyel rendelkező szervezet vagy az Unióban összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó csoport részét képező szervezet, adott esetben eszközosztályonként vagy elkülönített garancialaponként, |
|
e) |
adott esetben a központi szerződő fél minden egyes garanciaalapjára vonatkozóan a központi szerződő fél által előírt és az ESMA általi értékelést megelőző 365 napos időszakban egyetlen napon tartott garanciaalap-hozzájárulások maximális összege, |
|
f) |
adott esetben a központi szerződő fél minden egyes garanciaalapjára vonatkozóan a központi szerződő fél által előírt és az ESMA általi értékelést megelőző 365 napos időszakban egyetlen napon tartott garanciaalap-hozzájárulások maximális összege minden egyes olyan klíringtag tekintetében, amely az Unióban székhellyel rendelkező szervezet vagy az Unióban összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó csoport részét képező szervezet, |
|
g) |
a becsült legnagyobb fizetési kötelezettség egy adott napon összesen és minden egyes uniós pénznemben, amelyet egy vagy két legnagyobb klíringtag (és azok kapcsolt vállalkozásainak) csődje okozna rendkívüli, de valószerű piaci körülmények között, |
|
h) |
a központi szerződő fél rendelkezésére álló likvid pénzügyi források teljes összege minden egyes uniós pénznemben források típusa – például készpénzletétek, lekötött vagy lekötetlen források – szerint elkülönítve, |
|
i) |
az Unióban székhellyel rendelkező – vagy az Unióban összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó csoport részét képező – szervezetek által a központi szerződő félnek ígért likvid pénzügyi források teljes összege. |
(2) Amennyiben a 6. cikkben említett mutatók valamelyike alkalmazandó, az ESMA az ezen cikk (1) bekezdésében felsorolt elemeken kívül a következő elemeket is értékeli:
|
a) |
az Unióban székhellyel rendelkező – vagy az Unióban összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó csoport részét képező – likviditásszolgáltatók kiléte, |
|
b) |
a beérkező és kimenő fizetések napi átlagos és összesített csúcsértékei minden egyes uniós pénznemben, |
|
c) |
központi banki pénz kiegyenlítésre és kifizetésre használt mértéke, illetve a kiegyenlítés vagy kifizetés más szervezetek bevonásával történik-e, |
|
d) |
a központi szerződő fél milyen mértékben alkalmaz a kiegyenlítési/fizetési folyamata során olyan technológiákat, mint például a megosztott könyvelési technológiát, |
|
e) |
a központi szerződő fél helyreállítási terve, |
|
f) |
a központi szerződő félre alkalmazandó szanálási rendszer, |
|
g) |
létrehoztak-e válságkezelő csoportot az adott központi szerződő fél számára. |
3. cikk
A központi szerződő fél klíringtagsági struktúrája
(1) A 648/2012/EU rendelet 25. cikke (2a) bekezdésének c) pontjában meghatározott szempont figyelembevételekor az ESMA a következőket értékeli:
|
a) |
a klíringtagság, és amennyiben rendelkezésre áll, az arra vonatkozó információ, hogy az Unióban székhellyel rendelkező – vagy az Unióban összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó csoport részét képező – ügyfelek vagy közvetett ügyfelek használják-e a központi szerződő fél elszámolási szolgáltatásait, és ezen ügyfelek kiléte, és |
|
b) |
a központi szerződő fél elszámolási szolgáltatásaihoz való hozzáférés különböző lehetőségei (beleértve a különböző tagságokat és az ügyfeleknek létrehozott közvetlen hozzáférési modelleket), továbbá a hozzáférés megadásának, megtagadásának vagy megszüntetésének feltételei. |
(2) Amennyiben a 6. cikkben említett mutatók valamelyike alkalmazandó, az ESMA az ezen cikk (1) bekezdésében felsorolt elemeken kívül kifejezetten értékeli a központi szerződő fél által az elszámolási szolgáltatásaihoz való hozzáférés tekintetében a klíringtagok számára előírt jogi és prudenciális követelményeket.
4. cikk
Más központi szerződő felek által nyújtott alternatív elszámolási szolgáltatások
(1) A 648/2012/EU rendelet 25. cikke (2a) bekezdésének d) pontjában meghatározott szempont figyelembevételekor az ESMA értékeli, hogy az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagok és ügyfelek hozzáférhetnek-e a központi szerződő fél által nyújtott elszámolási szolgáltatások egy részéhez vagy egészéhez más központi szerződő feleken keresztül, és azt, hogy engedélyezték-e vagy elismerték-e az adott központi szerződő feleket az említett rendelet 14. és 25. cikke szerint.
(2) Amennyiben a 6. cikkben említett mutatók valamelyike alkalmazandó, az ESMA az ezen cikk (1) bekezdésében felsorolt elemeken kívül azt is értékeli, hogy a központi szerződő fél által nyújtott szolgáltatások kapcsolódnak-e a 648/2012/EU rendelet 4. cikke szerinti elszámolási kötelezettség hatálya alá tartozó valamely származtatottügylet-kategóriához.
5. cikk
A központi szerződő fél kapcsolatai, kölcsönös függősége vagy egyéb kölcsönhatásai
(1) A 648/2012/EU rendelet 25. cikke (2a) bekezdésének e) pontjában meghatározott szempont figyelembevételekor az ESMA értékeli a központi szerződő fél által kiszervezett feladatok, szolgáltatások vagy tevékenységek körét.
(2) Amennyiben a 6. cikkben említett mutatók valamelyike alkalmazandó, az ESMA az ezen cikk (1) bekezdésében felsorolt elemeken kívül a következő elemeket is értékeli:
|
a) |
annak lehetséges hatásai, amit a kiszervezett feladatokkal, szolgáltatásokkal vagy tevékenységekkel megbízott fél kiszervezési megállapodások szerinti kötelezettségeinek nem teljesítése gyakorolhat az Unióra, illetve egy vagy több tagállamára, |
|
b) |
a központi szerződő fél az Unióban székhellyel rendelkező kereskedési helyszíneket szolgál-e ki, |
|
c) |
vannak-e a központi szerződő félnek interoperabilitási megállapodásai vagy letétbeszámítási megállapodásai az Unióban székhellyel rendelkező központi szerződő felekkel, vagy kapcsolatai az Unióban található más pénzügyi piaci infrastruktúrákkal, például központi értéktárakkal vagy fizetési rendszerekkel, illetve részt vesz-e azokban. |
6. cikk
Az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagok és ügyfelek központi szerződő féllel szembeni minimális kitettségének mutatói
(1) Az 1–5. cikk alkalmazásában a mutatók a következők:
|
a) |
a központi szerződő fél által az értékelést megelőző egy éves időszakban elszámolt vagy az általa az értékelést követő egy éves időszakban elszámolandó értékpapírügyletek – ideértve az értékpapír-finanszírozási ügyleteket vagy az uniós pénznemben denominált, tőzsdén kereskedett származtatott termékeket – maximális nyitott állománya több mint 1000 milliárd EUR, |
|
b) |
a központi szerződő fél által az értékelést megelőző egy éves időszakban elszámolt vagy az általa az értékelést követő egy éves időszakban elszámolandó, uniós pénznemben denominált, tőzsdén kívüli származtatott ügyletek maximális névleges kintlevősége több mint 1000 milliárd EUR, |
|
c) |
az Unióban székhellyel rendelkező – vagy az Unióban összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó csoport részét képező – szervezeteknek minősülő klíringtagok központi szerződő félnél tartott számláira vonatkozó átlagos összesített biztosítéki követelmény és garanciaalap-hozzájárulás, melyet a központi szerződő fél nettó alapon számít a klíringtagok számláinak szintjén, az értékelést megelőző két éves időszakban több mint 25 milliárd EUR, |
|
d) |
az Unióban székhellyel rendelkező – vagy az Unióban összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó csoport részét képező – szervezetek által vállalt becsült, legnagyobb fizetési kötelezettség euróra átszámított teljes összege, amelyet legalább két legnagyobb klíringtag és azok kapcsolt vállalkozásainak csődje okozna rendkívüli, de valószerű piaci körülmények között, az értékelést megelőző egy éves időszakban több mint 3 milliárd EUR. |
A d) pont alkalmazásában a fizetési kötelezettség a minden egyes uniós pénznemben kifejezett kötelezettségvállalások teljes összege, szükség esetén euróra átszámítva.
(2) Az ESMA az 1–5. cikkben meghatározott szempontok alapján csak akkor minősítheti a harmadik országbeli központi szerződő felet 2. szintű központi szerződő félnek, ha az (1) bekezdésben ismertetett mutatók közül legalább egy teljesül.
7. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2020. július 14-én.
a Bizottság részéről
az elnök
Ursula VON DER LEYEN
(1) HL L 201., 2012.7.27., 1. o.
(2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2099 rendelete (2019. október 23.) a 648/2012/EU rendeletnek a központi szerződő felek engedélyezésére vonatkozó eljárások és az érintett hatóságok, valamint a harmadik országbeli központi szerződő felek elismerésére vonatkozó követelmények tekintetében történő módosításáról (HL L 322., 2019.12.12., 1. o.).
(3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2365 rendelete (2015. november 25.) az értékpapír-finanszírozási ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 337., 2015.12.23., 1. o.).
(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve ( 2014. május 15. ) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o.)