<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?>
<!DOCTYPE C_Doc_Ref SYSTEM "CNC.dtd">
<C_Doc_Ref C_Langue="hu" C_Version_doc="4.0" C_Debut_ID="HU62014C0593">
   <Properties>
      <Property name="Juridiction">C</Property>
      <Property name="NumeroOrdre">0593</Property>
      <Property name="Annee">2014</Property>
      <Property name="Formation">C</Property>
      <Property name="Langue">HU</Property>
      <Property name="MessInFileNumber">L_Cnc_Mess_De.xml</Property>
      <Property name="DtFilename">TRA-DT-DE-CONCL-C-0593-2014-201603498-01_00.xml</Property>
      <Property name="TypeDoc">CNC</Property>
      <Property name="NatureAff">RP</Property>
      <Property name="CreatedFrom">Litige</Property>
      <Property name="EP_Mode">0</Property>
      <Property name="EP_ModeText">DEF</Property>
      <Property name="EP_Titre1"/>
      <Property name="EP_Titre2">VORLÄUFIGE FASSUNG VOM 19/04/2016</Property>
      <Property name="EP_Titre3">VORLÄUFIGE FASSUNG VOM 16/12/2015</Property>
      <Property name="EP_Mention">0</Property>
      <Property name="EP_Mention_Texte">Zur Veröffentlichung bestimmt</Property>
      <Property name="EP_IsMention_Texte">0</Property>
      <Property name="Version"/>
      <Property name="EP_Version">0</Property>
      <Property name="EP_FormJug_Footer"/>
      <Property name="EP_FormJug_ID">-</Property>
      <Property name="EP_FormJug_Texte"/>
      <Property name="NEW">0</Property>
      <Property name="FileDoc">Document2</Property>
      <Property name="TypeOrd"/>
      <Property name="TOC_Position_NotVademecum">0</Property>
      <Property name="NumProc">1</Property>
      <Property name="TypeProc">P</Property>
      <Property name="NumSuite">1</Property>
      <Property name="LitFilePath">C:\Users\ldz\AppData\Local\Temp\canevas\Litige.xml</Property>
      <Property name="Created">Canevas 3.8.8 K 16/12/2015 17:39:45</Property>
      <Property name="FootNotes">False</Property>
      <Property name="EP_Titre0"/>
      <Property name="EP_DocDeTravail">0</Property>
      <Property name="SectionType1">CNC</Property>
      <Property name="SectionData1">§77;pos=24096:lng=HU</Property>
      <Property name="Filename">^CONVERSION^fricsev@TRA-DOC-HU-CONCL-C-0593-2014-201603498-06W70</Property>
      <Property name="serveur_nom">Doc2XML_2003_TRAD_SUIVI2</Property>
      <Property name="serveur_config_path">C:\Documents and Settings\gti_prod\Application Data\Doc2XML\PR_Doc2XML_2003_TRAD_SUIVI2.xml</Property>
      <Property name="watch">O:\GTiWebTools\Automates\Suivi_II\conversion\doc2xml_trad\In\</Property>
      <Property name="QuotationMark_Open">„</Property>
      <Property name="QuotationMark_Close">”</Property>
      <Property name="serveur_nom">Doc2XML_2003_PC_TRAD SV2_PUB</Property>
      <Property name="serveur_config_path">C:\Documents and Settings\gti_prod\Application Data\Doc2XML\PR_Doc2XML_2003_SV2_PUB.xml</Property>
      <Property name="watch">P:\GTiWebTools\Automates\Suivi_II\conversion\doc2xml_pub\In\</Property>
   </Properties>
   <C_Header_Gauche>
      <blockquote id="A010000000">
         <para style="header" id="A150000000">KOKOTT FŐTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA – C‑593/14. SZ. ÜGY</para>
      </blockquote>
   </C_Header_Gauche>
   <C_Header_Droit>
      <blockquote id="A010000001">
         <para style="header" id="A150000001">MASCO DENMARK ÉS DAMIXA</para>
      </blockquote>
   </C_Header_Droit>
   <C_Footer_Gauche>
      <blockquote id="A010000002">
         <para style="footer" id="A150000002">I - 12</para>
      </blockquote>
   </C_Footer_Gauche>
   <C_Footer_Droit>
      <blockquote id="A010000003">
         <para style="footer" id="A150000003">
            <emphasis role="tab" id="A400000000"/>I - 11</para>
      </blockquote>
   </C_Footer_Droit>
   <Affaire>
      <Introduction>
         <section id="A000000000">
            <para style="36Centre" id="A150000004">JULIANE KOKOTT</para>
            <para style="36Centre" id="A150000005">FŐTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA</para>
            <para style="36Centre" id="A150000006">Az ismertetés napja: 2016. május 12.<footnote role="fNote" id="A110000000">
                  <number>1</number>
                  <para style="40FootnoteLangue" id="A150000007"> –	Eredeti nyelv: német.</para>
               </footnote>
            </para>
            <para style="38Centregrasgrandespacement" id="A150000008">
               <emphasis role="bold" id="A400000001">C‑593/14. sz. ügy</emphasis>
            </para>
            <para style="37Centregras" id="A150000009">
               <emphasis role="bold" id="A400000002">Masco Denmark ApS,</emphasis>
            </para>
            <para style="37Centregras" id="A150000010">
               <emphasis role="bold" id="A400000003">Damixa ApS</emphasis>
            </para>
            <para style="37Centregras" id="A150000011">
               <emphasis role="bold" id="A400000004">kontra</emphasis>
            </para>
            <para style="37Centregras" id="A150000012">
               <emphasis role="bold" id="A400000005">Skatteministeriet</emphasis>
            </para>
            <para style="39Centreespacement" id="A150000013">(a Vestre Landsret [nyugati regionális fellebbviteli bíróság, Dánia] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)</para>
            <para style="71Indicateur" id="A150000014">
               <phrase role="QuotationMark_Open" id="A410000000">„</phrase>
               <phrase role="motcle" id="A410000001">Adójogszabályok </phrase>
               <phrase role="Separator" id="A410000002">–</phrase>
               <phrase role="motcle" id="A410000003"> Letelepedés szabadsága (EK 43. cikk) </phrase>
               <phrase role="Separator" id="A410000004">–</phrase>
               <phrase role="motcle" id="A410000005"> Nemzeti társasági adó </phrase>
               <phrase role="Separator" id="A410000006">–</phrase>
               <phrase role="motcle" id="A410000007"> Kamatjövedelem </phrase>
               <phrase role="Separator" id="A410000008">–</phrase>
               <phrase role="motcle" id="A410000009"> Leányvállalatnak nyújtott kölcsön </phrase>
               <phrase role="Separator" id="A410000010">–</phrase>
               <phrase role="motcle" id="A410000011"> Adómentesség alultőkésített leányvállalat kamatkiadásainak levonására vonatkozó tilalom esetén </phrase>
               <phrase role="Separator" id="A410000012">–</phrase>
               <phrase role="motcle" id="A410000013"> Külföldi illetőségű leányvállalattal rendelkező anyavállalat </phrase>
               <phrase role="Separator" id="A410000014">–</phrase>
               <phrase role="motcle" id="A410000015"> Egy másik tagállam kamatlevonási tilalma</phrase>
               <phrase role="QuotationMark_Close" id="A410000016">”</phrase>
            </para>
         </section>
      </Introduction>
      <C_Conclusions role="page break">
         <C_Conc_Txt>
            <section id="B000000000">
               <title style="03Titre1" id="B200000000">
                  <number>I –</number>
                  <titlecontent id="B300000000">
                     <emphasis role="bold" id="B400000000">Bevezetés</emphasis>
                  </titlecontent>
               </title>
               <blockquote id="B010000000">
                  <title id="B210000000">
                     <number>1.</number>
                  </title>
                  <para style="01PointAltN" id="B150000000">A nemzetközi vállalatcsoportok adóelkerülési stratégiái erősen foglalkoztatták a nemzetközi közösséget az utóbbi években. A nyereségek egyik államból a másik államba történő, adócsökkentő áthelyezésére klasszikusan a külföldi leányvállalatok kölcsönön, nem pedig saját tőkén keresztüli finanszírozása ad lehetőséget. Ily módon a leányvállalat részben elkerülheti a nyeresége utáni adózást a székhelye szerinti államban, és ehelyett az anyavállalat székhelye szerinti államban lesz adóköteles alkalmasint kamatjövedelmek formájában fennálló kedvezőbb feltételek mellett.</para>
               </blockquote>
               <blockquote id="B010000001">
                  <title id="B210000001">
                     <number>2.</number>
                  </title>
                  <para style="01PointAltN" id="B150000001">A nyereségátvitel e lehetősége szolgál a jelen dán előzetes döntéshozatal iránti kérelem alapjául. A dán államkincstár e jelenség elkerülése érdekében kamatlevonási tilalmat vezetett be azon – úgynevezett – alultőkésített leányvállalatok tekintetében, melyek esetében vélelmezhető, hogy számukra az anyavállalatnak több saját tőkét kellene biztosítania. A levonás tilalmának hatása abban áll, hogy a dán leányvállalatok nyereségét a túlzott kamatfizetésekkel való csökkentés nélkül kell megadóztatni Dániában. A kamatfizetések Dánián belüli kettős adóztatásának elkerülése érdekében azonban a megfelelő kamatjövedelmek ebben az esetben a dán anyavállalat vonatkozásában adómentesek.</para>
               </blockquote>
               <blockquote id="B010000002">
                  <title id="B210000002">
                     <number>3.</number>
                  </title>
                  <para style="01PointAltN" id="B150000002">Mindazonáltal a dán anyavállalatok nem élvezhetik ezt a mentességet, ha leányvállalatuk másik tagállamban rendelkezik illetőséggel, és ott szintén a kamatlevonás tilalma alá tartozik. A Bíróságnak tehát tisztáznia kell, hogy egy ilyen jellegű szabályozás, amely a nyereségáthelyezéssel szemben kíván védelmet nyújtani, összeegyeztethető‑e a letelepedés szabadságával. Ennek körében különösen fontos az ítélkezési gyakorlat következetességének megőrzése a közvetlen adók terén.</para>
               </blockquote>
            </section>
            <section id="B000000001">
               <title style="03Titre1" id="B200000001">
                  <number>II –</number>
                  <titlecontent id="B300000001">
                     <emphasis role="bold" id="B400000001">Jogi háttér</emphasis>
                  </titlecontent>
               </title>
               <para style="02AlineaAltA" id="B150000003">
                  <emphasis role="italc" id="B400000002">Az uniós jog</emphasis>
               </para>
               <blockquote id="B010000003">
                  <title id="B210000003">
                     <number>4.</number>
                  </title>
                  <para style="01PointAltN" id="B150000004">Az alapjogvita tárgyát képező időszak tekintetében az alábbiak szerint szabályozza a letelepedés szabadságát az EK<footnote role="fNote" id="B110000000">
                        <number>2</number>
                        <para style="footnotetext" id="B150000005"> –	Az Amszterdami Szerződéssel módosított, az Európai Közösséget létrehozó szerződés (HL 1997. C 340., 173. o.).</para>
                     </footnote> 43. cikk (jelenleg EUMSZ<footnote role="fNote" id="B110000001">
                        <number>3</number>
                        <para style="footnotetext" id="B150000006"> –	Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (HL 2012. C 326., 47. o.).</para>
                     </footnote> 49. cikk):</para>
                  <para style="02AlineaAltA" id="B150000007">„Az alábbiakban megállapított rendelkezéseknek megfelelően tilos a valamely tagállam állampolgárainak egy másik tagállam területén történő szabad letelepedésére vonatkozó minden korlátozás. Ezt a rendelkezést azokra a korlátozásokra is alkalmazni kell, amelyek képviseletnek, fióktelepnek vagy leányvállalatnak egy tagállam valamely tagállamban letelepedett állampolgára által történő alapítására vonatkoznak.</para>
                  <para style="02AlineaAltA" id="B150000008">A szabad letelepedés magában foglalja a jogot gazdasági tevékenység önálló vállalkozóként történő megkezdésére és folytatására, vállalkozások, így különösen a 48. cikk második bekezdése szerinti társaságok alapítására és irányítására, a letelepedés országának joga által a saját állampolgáraira előírt feltételek szerint, figyelemmel a tőkére vonatkozó fejezet rendelkezéseire is.”</para>
               </blockquote>
               <blockquote id="B010000004">
                  <title id="B210000004">
                     <number>5.</number>
                  </title>
                  <para style="01PointAltN" id="B150000009">Az EK 48. cikk (jelenleg EUMSZ 54. cikk) a következőképpen terjeszti ki a letelepedés szabadságának hatályát:</para>
                  <para style="02AlineaAltA" id="B150000010">„Valamely tagállam jogszabályai alapján létrehozott olyan társaság, amelynek létesítő okirat szerinti székhelye, központi ügyvezetése vagy üzleti tevékenységének fő helye a Közösség területén van, e fejezet alkalmazása szempontjából ugyanolyan elbánásban részesül, mint azok a természetes személyek, akik a tagállamok állampolgárai.</para>
                  <para style="02AlineaAltA" id="B150000011">[…]”</para>
                  <para style="02AlineaAltA" id="B150000012">
                     <emphasis role="italc" id="B400000003">A nemzeti jog</emphasis>
                  </para>
               </blockquote>
               <blockquote id="B010000005">
                  <title id="B210000005">
                     <number>6.</number>
                  </title>
                  <para style="01PointAltN" id="B150000013">A Dán Királyságban társasági adót vetnek ki a dán társaságok jövedelmeire, amelyekbe a kamatjövedelmek is beleszámítanak.</para>
               </blockquote>
               <blockquote id="B010000006">
                  <title id="B210000006">
                     <number>7.</number>
                  </title>
                  <para style="01PointAltN" id="B150000014">Az a dán társaság, amely vállalatcsoport tagja, a társasági adóról szóló törvény (Selskabsskattelov) 11. §‑ának (1) bekezdése értelmében főszabály szerint nem vonhatja le működési költségként a vállalatcsoporton belüli adósság kamatkiadásait, amennyiben alultőkésített. Az alultőkésítés abban áll, hogy a társaság adósságának aránya a tőkéjéhez képest meghaladja a 4:1 arányt.</para>
               </blockquote>
               <blockquote id="B010000007">
                  <title id="B210000007">
                     <number>8.</number>
                  </title>
                  <para style="01PointAltN" id="B150000015">A társasági adóról szóló dán törvény 11. §‑ának (1) bekezdése szerinti kamatkiadásokra vonatkozó levonási tilalom alkalmazása esetén a rendelkezés (6) bekezdése értelmében a kamatjogosult tekintetében adómentesek a megfelelő kamatbevételek.</para>
               </blockquote>
            </section>
            <section id="B000000002">
               <title style="03Titre1" id="B200000002">
                  <number>III –</number>
                  <titlecontent id="B300000002">
                     <emphasis role="bold" id="B400000004">Az alapjogvita</emphasis>
                  </titlecontent>
               </title>
               <blockquote id="B010000008">
                  <title id="B210000008">
                     <number>9.</number>
                  </title>
                  <para style="01PointAltN" id="B150000016">Az alapjogvita tárgyát a Damixa ApS dán társasággal (a továbbiakban: Damixa) szemben a 2005‑ös és 2006‑os évekre kivetett dán társasági adó megállapítása, különösen bizonyos kamatbevételek adó szempontjából való figyelembevétele képezi. A Damixa ekkor a Masco Denmark ApS egyik leányvállalata volt, amellyel összevont csoportos adóztatás alá tartozott, és az ezért szintén felperes az alapeljárásban.</para>
               </blockquote>
               <blockquote id="B010000009">
                  <title id="B210000009">
                     <number>10.</number>
                  </title>
                  <para style="01PointAltN" id="B150000017">A Damixa kölcsönt nyújtott Németországban illetőséggel rendelkező, 100%‑os tulajdonában álló leányvállalata, a Damixa Armaturen GmbH részére. Ezzel összefüggésben a 2005‑ös és 2006‑os évben összesen 9 584 745 dán korona kamatbevétele keletkezett. A német leányvállalatnál a kamatokat nem ismerték el működési költségként, hanem azokat kifizetett nyereségként kezelték, mert az a német törvény alapján alultőkésített társaságnak minősült (a társaság adósságának aránya a tőkéjéhez képest meghaladta a 1,5:1 arányt).</para>
               </blockquote>
               <blockquote id="B010000010">
                  <title id="B210000010">
                     <number>11.</number>
                  </title>
                  <para style="01PointAltN" id="B150000018">A dán adóhatóság ebben az esetben nem teszi lehetővé a társasági adóról szóló dán törvény 11. §‑ának (6) bekezdése szerinti adómentesség alkalmazását a kamatbevételekre. A mentesség ugyanis azt feltételezi, hogy a kamatkiadások a kamatfizetés kötelezettjénél a társasági adóról szóló dán törvény 11. §‑ának (1) bekezdése alapján a kamatlevonás tilalma alá tartoznak. E levonási tilalom azonban csak azokra a társaságokra vonatkozik, amelyek a dán adó hatálya alá tartoznak, tehát főszabály szerint csak a Dániában illetőséggel rendelkező társaságokra.</para>
               </blockquote>
               <blockquote id="B010000011">
                  <title id="B210000011">
                     <number>12.</number>
                  </title>
                  <para style="01PointAltN" id="B150000019">Ezzel szemben a Damixa szerint a szóban forgó szabályozás korlátozza a letelepedési szabadságát. Végső soron ugyanis csak azért tagadják meg tőle az adómentességet, mert a leányvállalata, amelytől a kamatbevételeket kapja, egy másik tagállamban rendelkezik illetőséggel.</para>
               </blockquote>
            </section>
            <section id="B000000003">
               <title style="03Titre1" id="B200000003">
                  <number>IV –</number>
                  <titlecontent id="B300000003">
                     <emphasis role="bold" id="B400000005">A Bíróság előtti eljárás</emphasis>
                  </titlecontent>
               </title>
               <blockquote id="B010000012">
                  <title id="B210000012">
                     <number>13.</number>
                  </title>
                  <para style="01PointAltN" id="B150000020">A Vestre Landsret (nyugati regionális fellebbviteli bíróság, Dánia), amely elé időközben az ügy került, az EUMSZ 267. cikk alapján 2014. december 19‑én a következő kérdést terjesztette a Bíróság elé:</para>
                  <para style="02AlineaAltA" id="B150000021">Az EK 48. cikkel összefüggésben értelmezett EK 43. cikkel ellentétes‑e az, ha valamely tagállam nem teszi lehetővé valamely belföldi illetőségű társaság részére a kamatjövedelem adómentességét akkor, ha az ugyanazon cégcsoporthoz tartozó, valamely másik tagállambeli illetőségű kapcsolt vállalkozás nem jogosult adólevonásra a megfelelő kamatköltség tekintetében az utóbbi tagállam alultőkésítés esetén korlátozott kamatlevonásról szóló (a jelen ügyben szóban forgóhoz hasonló) szabályai alapján, noha a tagállam lehetővé teszi a belföldi illetőségű társaság részére a kamatjövedelem adómentességét olyan esetekben, amikor az ugyanazon csoporthoz tartozó, ugyanazon tagállambeli illetőségű kapcsolt vállalkozás nem jogosult adólevonásra a megfelelő kamatköltség tekintetében, az alultőkésítés esetén korlátozott kamatlevonásról szóló (a jelen ügyben szóban forgóhoz hasonló) nemzeti szabályok alapján?</para>
               </blockquote>
               <blockquote id="B010000013">
                  <title id="B210000013">
                     <number>14.</number>
                  </title>
                  <para style="01PointAltN" id="B150000022">A Bíróság előtti eljárásban e kérdésre vonatkozóan az alapügy felperesei, a Dán Királyság és az Európai Bizottság írásbeli észrevételeket terjesztettek elő, és a 2016. március 3‑án tartott tárgyalás keretében is meghallgatták őket.</para>
               </blockquote>
            </section>
            <section id="B000000004">
               <title style="03Titre1" id="B200000004">
                  <number>V –</number>
                  <titlecontent id="B300000004">
                     <emphasis role="bold" id="B400000006">Jogi értékelés</emphasis>
                  </titlecontent>
               </title>
               <blockquote id="B010000014">
                  <title id="B210000014">
                     <number>15.</number>
                  </title>
                  <para style="01PointAltN" id="B150000023">Előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra keres választ, hogy összeegyeztethető‑e a letelepedés szabadságával, ha valamely tagállam azokat a kamatbevételeket, amelyeket egy anyavállalat a leányvállalatától kap, mentesíti az adó alól, amennyiben a leányvállalat megfelelő kamatkiadásai ugyanazon tagállam adójogszabályai szerint alultőkésítés miatt levonási tilalom alá tartoznak, ugyanakkor nem adómentesek e kamatbevételek akkor, ha a leányvállalat másik tagállamban rendelkezik illetőséggel, és a kamatfizetések az ottani adóztatás keretein belül szintén nem vonhatók le alultőkésítés miatt.</para>
               </blockquote>
               <section id="B000000005">
                  <title style="04Titre2" id="B200000005">
                     <number>A –</number>
                     <titlecontent id="B300000005">
                        <emphasis role="italc" id="B400000007">A letelepedés szabadságának korlátozása</emphasis>
                     </titlecontent>
                  </title>
                  <blockquote id="B010000015">
                     <title id="B210000015">
                        <number>16.</number>
                     </title>
                     <para style="01PointAltN" id="B150000024">Az EK 48. cikkel összefüggésben értelmezett EK 43. cikk értelmében tilos a valamely tagállam társaságainak egy másik tagállam területén történő szabad letelepedésére vonatkozó minden korlátozás. E tilalom nemcsak a fogadó államra, hanem a társaság származási államára is vonatkozik.<footnote role="fNote" id="B110000002">
                           <number>4</number>
                           <para style="footnotetext" id="B150000025"> –	Lásd többek között: <emphasis role="italc" id="B400000008">Daily Mail</emphasis> és <emphasis role="italc" id="B400000009">General Trust ítélet</emphasis> (<emphasis role="italc" id="B400000010">81/87</emphasis>, <emphasis role="italc" id="B400000011">EU</emphasis>:<emphasis role="italc" id="B400000012">C</emphasis>:<emphasis role="italc" id="B400000013">1988:456</emphasis>, 16. pont); National Grid Indus ítélet (C‑371/10, EU:C:2011:785, 35. pont); Nordea Bank Danmark <emphasis role="italc" id="B400000014">ítélet</emphasis> (<emphasis role="italc" id="B400000015">C</emphasis>‑48/13, <emphasis role="italc" id="B400000016">EU</emphasis>:<emphasis role="italc" id="B400000017">C</emphasis>:2014:2087, 18. pont); Sparkasse Allgäu ítélet (C‑522/14, EU:C:2016:253, 20. pont).</para>
                        </footnote> A letelepedés szabadságának főszabály szerint tiltott korlátozása áll tehát fenn akkor, ha a származási állam egy külföldi leányvállalattal rendelkező belföldi anyavállalatot hátrányban részesít egy belföldi leányvállalattal rendelkező belföldi anyavállalattal szemben.<footnote role="fNote" id="B110000003">
                           <number>5</number>
                           <para style="footnotetext" id="B150000026"> –	Lásd többek között: X és Y <emphasis role="italc" id="B400000018">ítélet</emphasis> (<emphasis role="italc" id="B400000019">C</emphasis>‑<emphasis role="italc" id="B400000020">200/98</emphasis>, <emphasis role="italc" id="B400000021">EU</emphasis>:<emphasis role="italc" id="B400000022">C</emphasis>:<emphasis role="italc" id="B400000023">1999:566</emphasis>, 27. és 28. pont); <emphasis role="italc" id="B400000024">Papillon</emphasis>‑<emphasis role="italc" id="B400000025">ítélet</emphasis> (<emphasis role="italc" id="B400000026">C</emphasis>‑<emphasis role="italc" id="B400000027">418/07</emphasis>, <emphasis role="italc" id="B400000028">EU</emphasis>:<emphasis role="italc" id="B400000029">C</emphasis>:<emphasis role="italc" id="B400000030">2008:659</emphasis>, 31. és 32. pont); SCA Group Holding és társai ítélet (C‑39/13–C‑41/13, EU:C:2014:1758, 23–27. pont); Nordea Bank Danmark <emphasis role="italc" id="B400000031">ítélet</emphasis> (<emphasis role="italc" id="B400000032">C</emphasis>‑48/13, <emphasis role="italc" id="B400000033">EU</emphasis>:<emphasis role="italc" id="B400000034">C</emphasis>:2014:2087, 19. pont); Groupe Steria ítélet (C‑386/14, EU:C:2015:524, 15. pont).</para>
                        </footnote>
                     </para>
                  </blockquote>
                  <blockquote id="B010000016">
                     <title id="B210000016">
                        <number>17.</number>
                     </title>
                     <para style="01PointAltN" id="B150000027">Jelen esetben először úgy tűnik, hogy a Damixa ily módon hátrányt szenved. Míg a külföldi leányvállalatának kamatfizetései után nem részesül adómentességben, bár a leányvállalata nem vonhatja le a kamatokat működési költségként jövedelmének adóztatása keretében, addig egy olyan belföldi leányvállalattal, amely szintén nem vonhatja le a kamatokat, adómentességben részesülhetne.</para>
                  </blockquote>
                  <blockquote id="B010000017">
                     <title id="B210000017">
                        <number>18.</number>
                     </title>
                     <para style="01PointAltN" id="B150000028">Végeredményben a dánhoz hasonló szabályozás mégsem korlátozza a Damixa letelepedési szabadságát, mert hátrányos helyzetét nem kizárólag a Dán Királyság okozta. Ez a szemlélet az ítélkezési gyakorlatban rögzített autonómia elvéből következik (erről lásd az 1. pontot), és ezt lényegében az ítélkezési gyakorlatban kialakult <emphasis role="italc" id="B400000035">Manninen‑irányzat </emphasis>sem kérdőjelezi meg (erről lásd a 2. pontot).</para>
                  </blockquote>
                  <section id="B000000006">
                     <title style="05Titre3" id="B200000006">
                        <number>1.</number>
                        <titlecontent id="B300000006">Az autonómia elve</titlecontent>
                     </title>
                     <blockquote id="B010000018">
                        <title id="B210000018">
                           <number>19.</number>
                        </title>
                        <para style="01PointAltN" id="B150000029">A Bíróság többször megállapította, hogy az alapvető szabadságok nem kötelezik a tagállamot arra, hogy adójogszabálya alkalmazásakor figyelembe vegye a valamely másik tagállam különleges szabályozásából adódó esetlegesen hátrányos következményeket.<footnote role="fNote" id="B110000004">
                              <number>6</number>
                              <para style="footnotetext" id="B150000030"> –	Lásd: Krankenheim Ruhesitz am Wannsee‑Seniorenheimstatt ítélet (C‑157/07, EU:C:2008:588, 49. pont); K‑ítélet (C‑322/11, EU:C:2013:716, 79. pont).</para>
                           </footnote> Ugyanis az állandó ítélkezési gyakorlat értelmében különösen a letelepedés szabadsága nem kötelezi a tagállamot arra, hogy az adójogi szabályait valamely másik tagállam szabályai függvényében határozza meg az olyan adóztatás minden helyzetben történő biztosítása végett, amely a nemzeti adójogi szabályozásokból származó valamennyi különbséget megszünteti.<footnote role="fNote" id="B110000005">
                              <number>7</number>
                              <para style="footnotetext" id="B150000031"> –	<emphasis role="italc" id="B400000036">Deutsche Shell ítélet</emphasis> (<emphasis role="italc" id="B400000037">C</emphasis>‑<emphasis role="italc" id="B400000038">293/06</emphasis>, <emphasis role="italc" id="B400000039">EU</emphasis>:<emphasis role="italc" id="B400000040">C</emphasis>:<emphasis role="italc" id="B400000041">2008:129, 43. pont);</emphasis> Krankenheim Ruhesitz am Wannsee‑Seniorenheimstatt ítélet (C‑157/07, EU:C:2008:588, 50. pont); National Grid Indus ítélet (C‑371/10, EU:C:2011:785, 62. pont); lásd továbbá ebben az értelemben a különböző letelepedés szerinti tagállamok közötti választás tekintetében: Columbus Container Services ítélet (C‑298/05, EU:C:2007:754, 51. pont); <emphasis role="italc" id="B400000042">X</emphasis>‑<emphasis role="italc" id="B400000043">ítélet</emphasis> (<emphasis role="italc" id="B400000044">C</emphasis>‑<emphasis role="italc" id="B400000045">686/13</emphasis>, <emphasis role="italc" id="B400000046">EU</emphasis>:<emphasis role="italc" id="B400000047">C</emphasis>:<emphasis role="italc" id="B400000048">2015:375</emphasis>, 33. pont); lásd különösen a kettős adóztatással kapcsolatban: CIBA‑ítélet (C‑96/08, EU:C:2010:185, 28. pont); Bizottság kontra Magyarország ítélet (C‑253/09, EU:C:2011:795, 83. pont); X‑ítélet (C‑302/12, EU:C:2013:756, 29. pont); lásd ezen túlmenően az adójogi bejelentési kötelezettségekkel kapcsolatban: Sparkasse Allgäu ítélet (C‑522/14, EU:C:2016:253, 31. pont); lásd továbbá a tőke szabad mozgásával kapcsolatban: Block‑ítélet (C‑67/08, EU:C:2009:92, 31. pont); Banco Bilbao Vizcaya <emphasis role="italc" id="B400000049">Argentaria ítélet</emphasis> (<emphasis role="italc" id="B400000050">C</emphasis>‑<emphasis role="italc" id="B400000051">157/10</emphasis>, <emphasis role="italc" id="B400000052">EU</emphasis>:<emphasis role="italc" id="B400000053">C</emphasis>:<emphasis role="italc" id="B400000054">2011:813</emphasis>, 39. pont).</para>
                           </footnote>
                        </para>
                     </blockquote>
                     <blockquote id="B010000019">
                        <title id="B210000019">
                           <number>20.</number>
                        </title>
                        <para style="01PointAltN" id="B150000032">Az „autonómia elve”<footnote role="fNote" id="B110000006">
                              <number>8</number>
                              <para style="footnotetext" id="B150000033"> –	A Bíróság a hivatkozott elvekkel összefüggésben többször beszélt a tagállamok „bizonyos autonómiájáról” a közvetlen adókra vonatkozó jog területén; lásd: Columbus Container Services ítélet (C‑298/05, EU:C:2007:754, 51. pont); Block‑ítélet (C‑67/08, EU:C:2009:92, 31. pont); Bizottság kontra Magyarország ítélet (C‑253/09, EU:C:2011:795, 83. pont).</para>
                           </footnote> végső soron kimondja, hogy valamely tagállam nem sérti meg az alapvető szabadságokat olyan helyzetben, amelyben a határokon átnyúló helyzetek hátrányos kezelése kizárólag egy másik tagállam adójogi szabályaira figyelemmel áll fenn. A tagállamok egyedi adórendszerei ugyanis minden esetben autonómnak tekintendők.<footnote role="fNote" id="B110000007">
                              <number>9</number>
                              <para style="footnotetext" id="B150000034"> –	Ez fordított irányban is igaz: valamely tagállam szabályozása abban az esetben is sérti az alapvető szabadságokat, ha a kizárólag általa előidézett hátrányt egy másik tagállam szabályozása ellensúlyozza; lásd ezzel kapcsolatban az SCA Group Holding és társai egyesített ügyekre vonatkozó indítványom (C‑39/13–C‑41/13, EU:C:2014:104, 50. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat); lásd továbbá ebben az értelemben: Amurta‑ítélet (C‑379/05, EU:C:2007:655, 78. pont).</para>
                           </footnote>
                        </para>
                     </blockquote>
                     <blockquote id="B010000020">
                        <title id="B210000020">
                           <number>21.</number>
                        </title>
                        <para style="01PointAltN" id="B150000035">A Bíróság ezen elv alapján döntött úgy, hogy a tagállam nem köteles attól függővé tenné saját adóbeszedését, hogy valamely másik tagállam ugyanazon ügyletre szintén adót vet‑e ki.<footnote role="fNote" id="B110000008">
                              <number>10</number>
                              <para style="footnotetext" id="B150000036"> –	Lásd: Block‑ítélet (C‑67/08, EU:C:2009:92, 28–31. pont); CIBA‑ítélet (C‑96/08, EU:C:2010:185, 28. pont).</para>
                           </footnote>
                        </para>
                     </blockquote>
                     <blockquote id="B010000021">
                        <title id="B210000021">
                           <number>22.</number>
                        </title>
                        <para style="01PointAltN" id="B150000037">Szintén az autonómia elve alapján döntött úgy a Bíróság az úgynevezett Exit‑adóztatás keretében, hogy a tagállam a vállalkozás vagyontárgyainak a vállalkozás székhelyének más tagállamba való áthelyezését követő értékcsökkenését nem köteles attól függően figyelembe venni, hogy a fogadó tagállam adószabályozása előírja‑e ezen értékcsökkenés figyelembevételét.<footnote role="fNote" id="B110000009">
                              <number>11</number>
                              <para style="footnotetext" id="B150000038"> –	Lásd: National Grid Indus ítélet (C‑371/10, EU:C:2011:785, 61. és 62. pont).</para>
                           </footnote>
                        </para>
                     </blockquote>
                     <blockquote id="B010000022">
                        <title id="B210000022">
                           <number>23.</number>
                        </title>
                        <para style="01PointAltN" id="B150000039">Az autonómia elve alapján a veszteségek határokon átnyúló elszámolása sem függhet attól, hogy a másik tagállam adószabályozása kizárja‑e a külföldi illetőségű leányvállalat veszteségeinek átvitelét<footnote role="fNote" id="B110000010">
                              <number>12</number>
                              <para style="footnotetext" id="B150000040"> –	Lásd: Bizottság kontra Egyesült Királyság <emphasis role="italc" id="B400000055">ítélet</emphasis> (<emphasis role="italc" id="B400000056">C</emphasis>‑<emphasis role="italc" id="B400000057">172/13</emphasis>, <emphasis role="italc" id="B400000058">EU</emphasis>:<emphasis role="italc" id="B400000059">C</emphasis>:<emphasis role="italc" id="B400000060">2015:50, 33. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</emphasis>
                              </para>
                           </footnote> vagy általánosan az ott fekvő ingatlan értékesítéséből származó veszteség elszámolását.<footnote role="fNote" id="B110000011">
                              <number>13</number>
                              <para style="footnotetext" id="B150000041"> –	Lásd: K‑ítélet (C‑322/11, EU:C:2013:716, 79–81. pont).</para>
                           </footnote>
                        </para>
                     </blockquote>
                     <blockquote id="B010000023">
                        <title id="B210000023">
                           <number>24.</number>
                        </title>
                        <para style="01PointAltN" id="B150000042">Mindezen esetekben a határokon átnyúló helyzet hátrányos kezelése legalább annyira a másik tagállamnak is tulajdonítható és ezért az adóztatási joghatóság tagállamok közötti megosztásának,<footnote role="fNote" id="B110000012">
                              <number>14</number>
                              <para style="footnotetext" id="B150000043"> –	Lásd ebben az értelemben: Krankenheim Ruhesitz am Wannsee‑Seniorenheimstatt ítélet (C‑157/07, EU:C:2008:588, 51. és 52. pont).</para>
                           </footnote> illetve e joghatóság párhuzamos gyakorlásának következménye.<footnote role="fNote" id="B110000013">
                              <number>15</number>
                              <para style="footnotetext" id="B150000044"> –	Lásd ebben az értelemben: Kerckhaert és Morres ítélet (C‑513/04, EU:C:2006:713, 20. pont); CIBA‑ítélet (C‑96/08, EU:C:2010:185, 25. pont).</para>
                           </footnote> Az a hátrányos kezelés azonban, amely kizárólag két tagállam jogszabályainak kölcsönhatásából ered, a két tagállam egyikének sem tudható be az egyik alapvető szabadság korlátozásaként.<footnote role="fNote" id="B110000014">
                              <number>16</number>
                              <para style="footnotetext" id="B150000045"> –	Az autonómia elvének hatásait az alapvető szabadságok korlátozását kizáró tényezőként értékelik a következő ítéletek: Columbus Container Services ítélet (C‑298/05, EU:C:2007:754, 50–54. pont); Block‑ítélet (C‑67/08, EU:C:2009:92, 23–31. pont); <emphasis role="italc" id="B400000061">X</emphasis>‑<emphasis role="italc" id="B400000062">ítélet</emphasis> (<emphasis role="italc" id="B400000063">C</emphasis>‑<emphasis role="italc" id="B400000064">686/13</emphasis>, <emphasis role="italc" id="B400000065">EU</emphasis>:<emphasis role="italc" id="B400000066">C</emphasis>:<emphasis role="italc" id="B400000067">2015:375</emphasis>, 33–35. pont); Sparkasse Allgäu ítélet (C‑522/14, EU:C:2016:253, 24–32. pont); ezzel szemben a korlátozás igazolásának keretében foglalkoznak az autonómia elvével a következő ítéletek: <emphasis role="italc" id="B400000068">Deutsche Shell ítélet</emphasis> (<emphasis role="italc" id="B400000069">C</emphasis>‑<emphasis role="italc" id="B400000070">293/06</emphasis>, <emphasis role="italc" id="B400000071">EU</emphasis>:<emphasis role="italc" id="B400000072">C</emphasis>:<emphasis role="italc" id="B400000073">2008:129, 41–44. pont); </emphasis>National Grid Indus ítélet (C‑371/10, EU:C:2011:785, 50–64. pont); Bizottság kontra Magyarország ítélet (C‑253/09, EU:C:2011:795, 81–83. pont); K‑ítélet (C‑322/11, EU:C:2013:716, 74–82. pont).</para>
                           </footnote>
                        </para>
                     </blockquote>
                     <blockquote id="B010000024">
                        <title id="B210000024">
                           <number>25.</number>
                        </title>
                        <para style="01PointAltN" id="B150000046">Ennek különösen szemléletes példája a határokon átnyúló helyzetek két tagállam általi kettős adóztatása, amely a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint nem sérti az alapvető szabadságokat,<footnote role="fNote" id="B110000015">
                              <number>17</number>
                              <para style="footnotetext" id="B150000047"> –	Lásd kizárólag: Damseaux‑ítélet (C‑128/08, EU:C:2009:471, 34. pont); CIBA‑ítélet (C‑96/08, EU:C:2010:185, 28. pont); Haribo Lakritzen Hans Riegel és Österreichische <emphasis role="italc" id="B400000074">Salinen ítélet</emphasis> (<emphasis role="italc" id="B400000075">C</emphasis>‑<emphasis role="italc" id="B400000076">436/08</emphasis> és <emphasis role="italc" id="B400000077">C</emphasis>‑<emphasis role="italc" id="B400000078">437/08</emphasis>, <emphasis role="italc" id="B400000079">EU</emphasis>:<emphasis role="italc" id="B400000080">C</emphasis>:<emphasis role="italc" id="B400000081">2011:61</emphasis>, 170. pont); X‑ítélet (C‑302/12, EU:C:2013:756, 29. pont).</para>
                           </footnote> bár nyilvánvalóak a belső piacra gyakorolt negatív hatásai. Két tagállam autonóm eljárásának belső piacra gyakorolt ilyesfajta negatív hatásai azonban az alapvető szabadságok útján nem, csak megfelelő uniós szintű jogi aktusok<footnote role="fNote" id="B110000016">
                              <number>18</number>
                              <para style="footnotetext" id="B150000048"> –	Lásd kizárólag: Kerckhaert és Morres ítélet (C‑513/04, EU:C:2006:713, 22. pont); Columbus Container Services ítélet (C‑298/05, EU:C:2007:754, 45. pont); Block‑ítélet (C‑67/08, EU:C:2009:92, 30. pont); CIBA‑ítélet (C‑96/08, EU:C:2010:185, 27. pont).</para>
                           </footnote> vagy – jelenleg uralkodó, második legjobb megoldásként – a tagállamok egymás közötti bilaterális vagy multilaterális egyezményei<footnote role="fNote" id="B110000017">
                              <number>19</number>
                              <para style="footnotetext" id="B150000049"> –	Lásd kizárólag: <emphasis role="italc" id="B400000082">Deutsche Shell ítélet</emphasis> (<emphasis role="italc" id="B400000083">C</emphasis>‑<emphasis role="italc" id="B400000084">293/06</emphasis>, <emphasis role="italc" id="B400000085">EU</emphasis>:<emphasis role="italc" id="B400000086">C</emphasis>:<emphasis role="italc" id="B400000087">2008:129, 41. és 42. pont);</emphasis> Krankenheim Ruhesitz am Wannsee‑Seniorenheimstatt ítélet (C‑157/07, EU:C:2008:588, 48. és 49. pont).</para>
                           </footnote> útján akadályozhatók meg.</para>
                     </blockquote>
                     <blockquote id="B010000025">
                        <title id="B210000025">
                           <number>26.</number>
                        </title>
                        <para style="01PointAltN" id="B150000050">A jelen ügyben a Damixa határokon átnyúló letelepedése hátrányos kezelésének elengedhetetlen feltétele abban áll, hogy a külföldi német adójogi szabályok, amelyek hatálya alá a leányvállalata tartozik, kamatlevonási tilalmat szabályoznak. E valamely másik tagállam felelősségi körébe tartozó szabályozás nélkül ellenben nem állapítható meg a határokon átnyúló helyzet hátrányos kezelése a belföldi helyzethez képest. Ugyanis egy másik tagállam által szabályozott kamatlevonási tilalom nélkül a külföldi leányvállallat az adóztatása keretében szokás szerint működési költségként levonhatná a Damixa anyavállalatának történő kamatfizetéseket. Azonban azok az anyavállalatok, amelyeknek a leányvállalatai a kamatfizetéseket működési költségként levonhatják, a jelen dán adószabályozás alapján attól függetlenül nem kérhetik a megfelelő kamatjövedelmeik adómentességét, hogy leányvállalatuk belföldön vagy külföldön található‑e.</para>
                     </blockquote>
                     <blockquote id="B010000026">
                        <title id="B210000026">
                           <number>27.</number>
                        </title>
                        <para style="01PointAltN" id="B150000051">Ellenben ha jelen esetben a letelepedés szabadságának a dán szabályozás általi korlátozását feltételeznénk, a Dán Királyságnak – e korlátozás igazolhatóságától függően – a határokon átnyúló helyzetek adómentességét minden esetben attól kellene függővé tennie, hogy valamely másik tagállam kamatlevonási tilalmat ír‑e elő az adóalanyai számára. Ez egyértelműen ellentmondana az autonómia elvéhez fűződően bemutatott ítélkezési gyakorlatnak.</para>
                     </blockquote>
                  </section>
                  <section id="B000000007">
                     <title style="05Titre3" id="B200000007">
                        <number>2.</number>
                        <titlecontent id="B300000007">A Manninen‑ítélet</titlecontent>
                     </title>
                     <blockquote id="B010000027">
                        <title id="B210000027">
                           <number>28.</number>
                        </title>
                        <para style="01PointAltN" id="B150000052">Az autonómia elvével a Manninen‑ítélet<footnote role="fNote" id="B110000018">
                              <number>20</number>
                              <para style="footnotetext" id="B150000053"> –	Manninen‑ítélet (C‑319/02, EU:C:2004:484).</para>
                           </footnote> is összeegyeztethető, amelynek az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés megválaszolása szempontjából betöltött jelentőségét az eljárásban részt vevő felek erősen vitatták, annak ellenére, hogy annak meghozatalára már 2004‑ben, az autonómia elvének ítélkezési gyakorlatunkban történő kialakulása <emphasis role="italc" id="B400000088">előtt </emphasis>sor került.</para>
                     </blockquote>
                     <blockquote id="B010000028">
                        <title id="B210000028">
                           <number>29.</number>
                        </title>
                        <para style="01PointAltN" id="B150000054">A Manninen‑ítéletben a Bíróság a tőke szabad mozgásának megsértését állapította meg a belföldi részvényesek osztalékból származó jövedelemének adóztatása keretében. A nemzeti adójogszabályok ugyanis a részvényeseknek a társasági adó erejéig főszabály szerint adójóváírást biztosítottak, amelyet az a társaság, amelyben részesedéssel rendelkeztek, a kifizetett nyereségek után már megfizetett. Ugyanakkor ebből a társasági nyereségek gazdasági kettős adóztatásának megelőzésére szolgáló intézkedésből ki voltak zárva a külföldi társaságok részvényesei. A külföldi társaságok által más tagállamban fizetett társasági adó beszámítása ebben az esetben nem volt lehetséges. A Bíróság e tekintetben a határokon átnyúló befektetések korlátozását állapította meg, amelyre igazolást sem talált.</para>
                     </blockquote>
                     <blockquote id="B010000029">
                        <title id="B210000029">
                           <number>30.</number>
                        </title>
                        <para style="01PointAltN" id="B150000055">A jelen ügyre vonatkoztatva azzal lehetne érvelni, hogy valamely leányvállalatnak a kamatlevonás tilalma miatti magasabb adóztatása is olyan adónak minősül, amelyet a belföldi részvényesnél, nevezetesen az anyavállalatnál kell „beszámítani” oly módon, hogy a kamatjövedelem a részvényesnél nem adóköteles. Ebből az összehasonlításból az következne, hogy a jelen ügyben is – csakúgy, mint a Manninen‑ítéletben – feltételezendő a letelepedés szabadságának korlátozása, mivel külföldi részesedések esetén nem lehetséges a „beszámítás”. Ez megkérdőjelezné az autonómia elvének érvényét.</para>
                     </blockquote>
                     <blockquote id="B010000030">
                        <title id="B210000030">
                           <number>31.</number>
                        </title>
                        <para style="01PointAltN" id="B150000056">Mindazonáltal hangsúlyozni kell, hogy a Bíróság a vitatott nemzeti szabályozást az ítélet akkori indokolásában kifejezetten úgy értelmezte, hogy a társaság társasági adójának beszámítása a részvényesének jövedelemadójába végeredményben ahhoz vezet, hogy az osztalékból származó jövedelem a részvényesnél mentesül az adó alól.<footnote role="fNote" id="B110000019">
                              <number>21</number>
                              <para style="footnotetext" id="B150000057"> –	Lásd: Manninen‑ítélet (C‑319/02, EU:C:2004:484, 20. és 44. pont).</para>
                           </footnote> Az érintett tagállam tehát egyedül felelt azon külföldi részesedések hátrányos kezeléséért, amelyeknél végeredményben nem írt elő adómentességet az osztalékból származó jövedelmekre. Ebben az értelmezésben a Manninen‑ítélet jelentősen különbözik a jelen ügytől. Az anyavállalatok dán adómentessége ugyanis nem általános, hanem csak akkor áll fenn, ha leányvállalataik kamatlevonási tilalom alá tartoznak, ami azonban a külföldi illetőségű leányvállalatok esetében valamely másik tagállam adójogszabályaitól függ.</para>
                     </blockquote>
                     <blockquote id="B010000031">
                        <title id="B210000031">
                           <number>32.</number>
                        </title>
                        <para style="01PointAltN" id="B150000058">A Manninen‑ítélet ezen értelmezésének azonban ellentmondhat az a körülmény, hogy a Bíróság szerint az érintett tagállam nem köteles egy külföldi illetőségű társaság osztalékát a részvényesnél szintén teljes mértékben mentesíteni az adó alól. Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint sokkal inkább csak a társaság székhelye szerinti tagállamban ténylegesen megfizetett társasági adót kell beszámítani a részvényes adójába.<footnote role="fNote" id="B110000020">
                              <number>22</number>
                              <para style="footnotetext" id="B150000059"> –	Manninen‑ítélet (C‑319/02, EU:C:2004:484, 54. pont); lásd ugyancsak többek között: Test Claimants in the FII Group Litigation ítélet (C‑446/04, EU:C:2006:774, 70. pont); Meilicke és társai ítélet (C‑292/04, EU:C:2007:132, 15. pont); Haribo Lakritzen Hans Riegel és Österreichische Salinen ítélet (C‑436/08 és C‑437/08, EU:C:2011:61, 61. pont); Meilicke és társai <emphasis role="italc" id="B400000089">ítélet</emphasis> (<emphasis role="italc" id="B400000090">C</emphasis>‑<emphasis role="italc" id="B400000091">262/09</emphasis>, <emphasis role="italc" id="B400000092">EU</emphasis>:<emphasis role="italc" id="B400000093">C</emphasis>:<emphasis role="italc" id="B400000094">2011:438).</emphasis>
                              </para>
                           </footnote> E tekintetben alkalmasint ellentmondás fedezhető fel tehát az autonómia elvével, hiszen a beszámítás terjedelme a külföldi adó mértékétől és így valamely másik tagállam adójogszabályaitól függ.</para>
                     </blockquote>
                     <blockquote id="B010000032">
                        <title id="B210000032">
                           <number>33.</number>
                        </title>
                        <para style="01PointAltN" id="B150000060">Az állítólagos ellentmondás ugyanakkor feloldódik, ha felismerjük, hogy a Bíróság ily módon csak azon eszköz megválasztását segítette elő a tagállam számára, amellyel a megállapított jogsértés orvosolható. Az érintett tagállamnak nem kell a külföldi részesedések esetében hasonlóképpen adómentességet előírnia, hogy megelőzze a tőke szabad mozgásának megsértését, hanem elegendő, ha csak a konkrét külföldi társasági adót számítja be.<footnote role="fNote" id="B110000021">
                              <number>23</number>
                              <para style="footnotetext" id="B150000061"> –	Lásd: Manninen‑ítélet (C‑319/02, EU:C:2004:484, 46. pont).</para>
                           </footnote> Ezzel szemben az, hogy a külföldi adó beszámítását önmagában – és ezzel a másik tagállam adórendszerétől való függést – az ítélkezési gyakorlatban kialakult <emphasis role="italc" id="B400000095">Manninen‑irányzat</emphasis> alapján <emphasis role="italc" id="B400000096">nem</emphasis> követelik meg az alapvető szabadságok, különösen abban mutatkozik meg, hogy a részvényest határokon átnyúló helyzetben az alapján legfeljebb az osztalékból származó jövedelme után fizetendő adó alól kell mentesíteni, ugyanakkor a külföldi társasági adó azt meghaladó összege tekintetében <emphasis role="italc" id="B400000097">nem</emphasis> jogosult visszatérítésre.<footnote role="fNote" id="B110000022">
                              <number>24</number>
                              <para style="footnotetext" id="B150000062"> –	Lásd: Test Claimants in the FII Group Litigation ítélet (C‑446/04, EU:C:2006:774, 52. pont).</para>
                           </footnote>
                        </para>
                     </blockquote>
                  </section>
                  <section id="B000000008">
                     <title style="05Titre3" id="B200000008">
                        <number>3.</number>
                        <titlecontent id="B300000008">Következtetés</titlecontent>
                     </title>
                     <blockquote id="B010000033">
                        <title id="B210000033">
                           <number>34.</number>
                        </title>
                        <para style="01PointAltN" id="B150000063">A dánhoz hasonló olyan szabályozás, amely a kamatlevonási tilalom függvényében rendelkezik a kamatjövedelem adómentességéről, nem korlátozza a letelepedés szabadságát, és ezért nem sérti az EK 43. és EK 48. cikket.</para>
                     </blockquote>
                  </section>
               </section>
               <section id="B000000009">
                  <title style="04Titre2" id="B200000009">
                     <number>B –</number>
                     <titlecontent id="B300000009">
                        <emphasis role="italc" id="B400000098">Másodlagosan: az esetleges korlátozás igazolása</emphasis>
                     </titlecontent>
                  </title>
                  <blockquote id="B010000034">
                     <title id="B210000034">
                        <number>35.</number>
                     </title>
                     <para style="01PointAltN" id="B150000064">Amennyiben azonban a Bíróság a jelen ügyben a Damixa letelepedési szabadságának korlátozásából indul ki, azt is meg kell vizsgálni, hogy igazolható‑e a hátrányos kezelése.</para>
                  </blockquote>
                  <blockquote id="B010000035">
                     <title id="B210000035">
                        <number>36.</number>
                     </title>
                     <para style="01PointAltN" id="B150000065">A Damixa hátrányos kezelése adott esetben azzal igazolható, hogy esetében a leányvállalata kamatkiadásainak levonására vonatkozó tilalom a <emphasis role="italc" id="B400000099">külföldi</emphasis> jövedelemadózás, nem pedig a dán társasági adó rendszerén belül áll fenn.</para>
                  </blockquote>
                  <section id="B000000010">
                     <title style="05Titre3" id="B200000010">
                        <number>1.</number>
                        <titlecontent id="B300000010">Az adóztatási joghatóság tagállamok közötti megosztása</titlecontent>
                     </title>
                     <blockquote id="B010000036">
                        <title id="B210000036">
                           <number>37.</number>
                        </title>
                        <para style="01PointAltN" id="B150000066">Jelen esetben először a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlatában elismert, az adóztatási joghatóság tagállamok közötti megosztásának megőrzését igazoló okra kell gondolni.<footnote role="fNote" id="B110000023">
                              <number>25</number>
                              <para style="footnotetext" id="B150000067"> –	Lásd többek között: Marks &amp; Spencer ítélet (C‑446/03, EU:C:2005:763, 45. pont); National Grid Indus ítélet (C‑371/10, EU:C:2011:785, 45. pont); Finanzamt Linz ítélet (C‑66/14, EU:C:2015:661, 41. pont).</para>
                           </footnote> Eszerint a tagállamoknak lehetőségük van arra, hogy adóztatási joghatóságukat gyakorolják és védjék.<footnote role="fNote" id="B110000024">
                              <number>26</number>
                              <para style="footnotetext" id="B150000068"> –	Lásd részletesen a Nordea Bank Danmark <emphasis role="italc" id="B400000100">ügyre vonatkozó indítványom</emphasis> (<emphasis role="italc" id="B400000101">C</emphasis>‑48/13, <emphasis role="italc" id="B400000102">EU</emphasis>:<emphasis role="italc" id="B400000103">C</emphasis>:2014:2087, 38–41. pont, <emphasis role="italc" id="B400000104">valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat</emphasis>).</para>
                           </footnote> Az ezen alapuló intézkedések túlmutatnak a tagállam egyszerű, az adóbevételei csökkenésének megelőzéséhez fűződő érdekén – amely önmagában nem nyomós közérdek<footnote role="fNote" id="B110000025">
                              <number>27</number>
                              <para style="footnotetext" id="B150000069"> –	Lásd többek között: <emphasis role="italc" id="B400000105">ICI</emphasis>‑<emphasis role="italc" id="B400000106">ítélet</emphasis> (<emphasis role="italc" id="B400000107">C</emphasis>‑<emphasis role="italc" id="B400000108">264/96</emphasis>, <emphasis role="italc" id="B400000109">EU</emphasis>:<emphasis role="italc" id="B400000110">C</emphasis>:<emphasis role="italc" id="B400000111">1998:370, 28. pont);</emphasis> Manninen‑ítélet (C‑319/02, EU:C:2004:484, 49. pont); Bizottság kontra <emphasis role="italc" id="B400000112">Ausztria</emphasis> ítélet (<emphasis role="italc" id="B400000113">C</emphasis>‑<emphasis role="italc" id="B400000114">10/10</emphasis>, <emphasis role="italc" id="B400000115">EU</emphasis>:<emphasis role="italc" id="B400000116">C</emphasis>:<emphasis role="italc" id="B400000117">2011:399</emphasis>, 40. pont).</para>
                           </footnote> –, mert azok az adóalap tagállamok közötti jogellenes áthelyezésének megakadályozására irányulnak.</para>
                     </blockquote>
                     <blockquote id="B010000037">
                        <title id="B210000037">
                           <number>38.</number>
                        </title>
                        <para style="01PointAltN" id="B150000070">A jelen ügy egyik sajátossága, hogy a tagállamok az adóztatási joghatóságot – nem, mint egyébként – egyezményben vagy egyoldalúan,<footnote role="fNote" id="B110000026">
                              <number>28</number>
                              <para style="footnotetext" id="B150000071"> –	Lásd többek között: <emphasis role="italc" id="B400000118">Aberdeen Property Fininvest Alpha ítélet</emphasis> (<emphasis role="italc" id="B400000119">C</emphasis>‑<emphasis role="italc" id="B400000120">303/07</emphasis>, <emphasis role="italc" id="B400000121">EU</emphasis>:<emphasis role="italc" id="B400000122">C</emphasis>:<emphasis role="italc" id="B400000123">2009:377</emphasis>, 25. pont); National Grid Indus ítélet (C‑371/10, EU:C:2011:785, 45. pont); Finanzamt Linz ítélet (C‑66/14, EU:C:2015:661, 41. pont).</para>
                           </footnote> hanem egy uniós jogi aktus útján határozták meg. A kamatok ugyanis, amelyeket a Damixa a német leányvállalatától kapott, látszólag a 2003/49/EK irányelv<footnote role="fNote" id="B110000027">
                              <number>29</number>
                              <para style="footnotetext" id="B150000072"> –	A különböző tagállambeli társult vállalkozások közötti kamat‑ és jogdíjfizetések közös adózási rendszeréről szóló, 2003. június 3‑i 2003/49/EK tanácsi irányelv (HL 2003. L 157., 49. o.; magyar nyelvű különkiadás 9. fejezet, 1. kötet, 380. o.).</para>
                           </footnote> hatálya alá tartoznak. Ezen irányelv 1. cikkének (1) és (2) bekezdése az ilyen kamatok adóztatásának jogát a kamatjogosult tagállamához utalja azzal, hogy a kamatokat a forrás szerinti államban adómentessé teszi.</para>
                     </blockquote>
                     <blockquote id="B010000038">
                        <title id="B210000038">
                           <number>39.</number>
                        </title>
                        <para style="01PointAltN" id="B150000073">Bár a 2003/49/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének a) pontja a forrás szerinti államot nem akadályozza abban, hogy a kamatfizetésekre mint nyereségkifizetésekre kivételesen adót vessen ki, ahogyan ez a kamatlevonási tilalom segítségével lehetséges, és bár a leányvállalatnak a kamatlevonási tilalmat közvetlenül befolyásoló adóztatása nem tartozik annak 1. cikkének (1) bekezdése alá,<footnote role="fNote" id="B110000028">
                              <number>30</number>
                              <para style="footnotetext" id="B150000074"> –	Lásd: Scheuten Solar Technology ítélet (C‑397/09, EU:C:2011:499, 30. és 31. pont).</para>
                           </footnote> az irányelv egyértelműen kimondja, hogy a határokon átnyúló kamatfizetéseknél az adóztatási joghatóság a kamatjogosult tagállamát illeti meg.<footnote role="fNote" id="B110000029">
                              <number>31</number>
                              <para style="footnotetext" id="B150000075"> –	Lásd a 2003/49 irányelv (4) preambulumbekezdését is.</para>
                           </footnote>
                        </para>
                     </blockquote>
                     <blockquote id="B010000039">
                        <title id="B210000039">
                           <number>40.</number>
                        </title>
                        <para style="01PointAltN" id="B150000076">A Dán Királyság jelen esetben fennálló adóztatási joghatósága azonban nem lenne megőrizhető, ha az a körülmény, hogy valamely forrás szerinti állam, mint a Németországi Szövetségi Köztársaság, a kamatfizetéseket a kamatlevonás tilalmának segítségével megadóztatja, ahhoz vezetne, hogy Dániának fel kellene adnia az adóztatási joghatóságát azzal, hogy ilyen esetekre is adómentességet kellene előírnia. Jóllehet a 2003/49 irányelvhez hasonló uniós adójogi aktusok is kötve vannak az alapvető szabadságokhoz.<footnote role="fNote" id="B110000030">
                              <number>32</number>
                              <para style="footnotetext" id="B150000077"> –<emphasis role="tab" id="B400000124"/>Lásd ebben az értelemben a különböző tagállamok anya‑ és leányvállalatai esetében alkalmazandó adóztatás közös rendszeréről szóló, 1990. július 23‑i 90/435/EGK tanácsi irányelvvel (HL 1990. L 225., 6. o.; magyar nyelvű különkiadás 9. fejezet, 1. kötet, 147. o.) kapcsolatban: Groupe Steria ítélet (C‑386/14, EU:C:2015:524, 39. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</para>
                           </footnote> Ha azonban az alapvető szabadságok adójogszabályokban fennálló korlátozása igazolásának az adóztatási joghatóság tagállamok közötti megosztásához kell igazodnia,<footnote role="fNote" id="B110000031">
                              <number>33</number>
                              <para style="footnotetext" id="B150000078"> –<emphasis role="tab" id="B400000125"/>Lásd részletesen a Nordea Bank Danmark <emphasis role="italc" id="B400000126">ügyre vonatkozó indítványom</emphasis> (<emphasis role="italc" id="B400000127">C</emphasis>‑48/13, <emphasis role="italc" id="B400000128">EU</emphasis>:<emphasis role="italc" id="B400000129">C</emphasis>:2014:2087, 35–37. pont, <emphasis role="italc" id="B400000130">valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat</emphasis>).</para>
                           </footnote> akkor még inkább így van ez egy uniós szintű megosztás esetében.</para>
                     </blockquote>
                     <blockquote id="B010000040">
                        <title id="B210000040">
                           <number>41.</number>
                        </title>
                        <para style="01PointAltN" id="B150000079">Mivel a szóban forgó adómentességnek a belföldi leányvállalatok kamatfizetéseire való korlátozásánál enyhébb eszköz sincs az adóztatási joghatóságnak a 2003/49 irányelv általi megosztással ellentétesen a forrás szerinti államba való áthelyezésének megakadályozására, ez az intézkedés indokolt az adóztatási joghatóság tagállamok közötti megosztásának megőrzése érdekében.</para>
                     </blockquote>
                  </section>
                  <section id="B000000011">
                     <title style="05Titre3" id="B200000011">
                        <number>2.</number>
                        <titlecontent id="B300000011">Az adórendszer koherenciája</titlecontent>
                     </title>
                     <blockquote id="B010000041">
                        <title id="B210000041">
                           <number>42.</number>
                        </title>
                        <para style="01PointAltN" id="B150000080">Ezen túlmenően a külföldi illetőségű leányvállalatok adómentességből való kizárása az adórendszer koherenciájának megőrzése<footnote role="fNote" id="B110000032">
                              <number>34</number>
                              <para style="footnotetext" id="B150000081"> –<emphasis role="tab" id="B400000131"/>Lásd többek között: <emphasis role="italc" id="B400000132">Bachmann</emphasis>‑<emphasis role="italc" id="B400000133">ítélet</emphasis> (<emphasis role="italc" id="B400000134">C</emphasis>‑<emphasis role="italc" id="B400000135">204/90</emphasis>, <emphasis role="italc" id="B400000136">EU</emphasis>:<emphasis role="italc" id="B400000137">C</emphasis>:<emphasis role="italc" id="B400000138">1992:35</emphasis>, 28. pont); Manninen‑ítélet (C‑319/02, EU:C:2004:484, 42. pont); <emphasis role="italc" id="B400000139">Papillon</emphasis>‑<emphasis role="italc" id="B400000140">ítélet</emphasis> (<emphasis role="italc" id="B400000141">C</emphasis>‑<emphasis role="italc" id="B400000142">418/07</emphasis>, <emphasis role="italc" id="B400000143">EU</emphasis>:<emphasis role="italc" id="B400000144">C</emphasis>:<emphasis role="italc" id="B400000145">2008:659</emphasis>, 43. pont); SCA Group Holding és társai ítélet (C‑39/13–C‑41/13, EU:C:2014:1758, 33. pont); Timac Agro Deutschland ítélet (C‑388/14, EU:C:2015:829, 39. pont).</para>
                           </footnote> érdekében is indokolt lehet.</para>
                     </blockquote>
                     <blockquote id="B010000042">
                        <title id="B210000042">
                           <number>43.</number>
                        </title>
                        <para style="01PointAltN" id="B150000082">Ehhez közvetlen kapcsolatnak kell fennállnia valamely adókedvezmény biztosítása és a kedvezmény valamely meghatározott adóteherrel történő kiegyenlítése között.<footnote role="fNote" id="B110000033">
                              <number>35</number>
                              <para style="footnotetext" id="B150000083"> –	Lásd kizárólag: Svensson és Gustavsson ítélet (C‑484/93, EU:C:1995:379, 18. pont); ICI‑ítélet (C‑264/96, EU:C:1998:370, 29. pont); Rewe Zentralfinanz ítélet (C‑347/04, EU:C:2007:194, 62. pont); Test Claimants in the FII Group Litigation ítélet (C‑35/11, EU:C:2012:707, 58. pont); Timac Agro Deutschland ítélet (C‑388/14, EU:C:2015:829, 39. pont).</para>
                           </footnote> Ennek körében a kedvezmény és a teher közötti kapcsolat közvetlen jellegét az adójogi szabályozás által követett célra tekintettel kell megítélni.<footnote role="fNote" id="B110000034">
                              <number>36</number>
                              <para style="footnotetext" id="B150000084"> –	Lásd kizárólag:<emphasis role="italc" id="B400000146"> Deutsche Shell ítélet</emphasis> (<emphasis role="italc" id="B400000147">C</emphasis>‑<emphasis role="italc" id="B400000148">293/06</emphasis>, <emphasis role="italc" id="B400000149">EU</emphasis>:<emphasis role="italc" id="B400000150">C</emphasis>:<emphasis role="italc" id="B400000151">2008:129, 39. pont);</emphasis> Presidente <emphasis role="italc" id="B400000152">del Consiglio dei Ministri</emphasis> ítélet (<emphasis role="italc" id="B400000153">C</emphasis>‑<emphasis role="italc" id="B400000154">169/08</emphasis>, <emphasis role="italc" id="B400000155">EU</emphasis>:<emphasis role="italc" id="B400000156">C</emphasis>:<emphasis role="italc" id="B400000157">2009:709</emphasis>, <emphasis role="italc" id="B400000158">47</emphasis>. <emphasis role="italc" id="B400000159">pont</emphasis>); Timac Agro Deutschland ítélet (C‑388/14, EU:C:2015:829, 39. pont); lásd hasonlóképpen már: Manninen‑ítélet (C‑319/02, EU:C:2004:484, 43. pont).</para>
                           </footnote> E feltételek teljesülése esetén az adóalanytól megtagadható az adókedvezmény akkor, ha nem terheli az a teher sem, amelyet a tagállam adórendszere elválaszthatatlanul a kért adókedvezményhez kapcsol.</para>
                     </blockquote>
                     <blockquote id="B010000043">
                        <title id="B210000043">
                           <number>44.</number>
                        </title>
                        <para style="01PointAltN" id="B150000085">Ilyen közvetlen kapcsolat áll fenn jelen esetben az anyavállalat kamatbevételeinek dán adómentessége és a leányvállalat kamatkiadásainak dán levonási tilalma között. A Damixa tehát a kamatbevételei adómentességének kedvezményét kéri anélkül, hogy a leányvállalata a közvetlenül ehhez kapcsolódó, a dán kamatlevonási tilalom formájában jelentkező teher alá tartozna.</para>
                     </blockquote>
                     <blockquote id="B010000044">
                        <title id="B210000044">
                           <number>45.</number>
                        </title>
                        <para style="01PointAltN" id="B150000086">Ennek az sem mond ellent, hogy a Bíróság több alkalommal úgy foglalt állást, hogy többek között akkor hiányzik az adórendszer koherenciája értelmében vett közvetlen kapcsolat, ha eltérő adóalanyok érintettek.<footnote role="fNote" id="B110000035">
                              <number>37</number>
                              <para style="footnotetext" id="B150000087"> –	Lásd: F. E. Familienprivatstiftung Eisenstadt ítélet (C‑589/13, EU:C:2015:612, 83. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</para>
                           </footnote> Ugyanis – ahogyan máshol már részletesen kifejtettem<footnote role="fNote" id="B110000036">
                              <number>38</number>
                              <para style="footnotetext" id="B150000088"> –	Lásd a Manninen‑ügyre vonatkozó indítványom (C‑319/02, EU:C:2004:484, 50–65. pont).</para>
                           </footnote> – kivételesen mégis fennállhat ilyen közvetlen kapcsolat, ha – ahogyan a jelen ügyben – valamely azonos gazdasági tevékenység párhuzamos hatásai két adóalanyt érintenek. A Bíróság különösen a Papillon‑ítéletben ismerte el ezt a szemléletet hallgatólagosan és relevánsnak a jelen ügy vonatkozásában. Ott ugyanis megállapítást nyert, hogy közvetlen kapcsolat áll fenn a vállalatcsoporthoz tartozó valamennyi társaság eredménye konszolidációjának kedvezménye és a vállalatcsoporton belüli egyes ügyletek semlegesítésének adóterhe között.<footnote role="fNote" id="B110000037">
                              <number>39</number>
                              <para style="footnotetext" id="B150000089"> –<emphasis role="tab" id="B400000160"/>Lásd: Papillon‑ítélet (C‑418/07, EU:C:2008:659, 45–50. pont).</para>
                           </footnote> Itt tehát az előnyök és a hátrányok egyaránt a vállalatcsoporton belüli különböző társaságokat érintettek.</para>
                     </blockquote>
                     <blockquote id="B010000045">
                        <title id="B210000045">
                           <number>46.</number>
                        </title>
                        <para style="01PointAltN" id="B150000090">Az adómentesség kizárása a külföldi kamatlevonási tilalom alá tartozó külföldi illetőségű leányvállalatok esetében egyébként arányos is a legutóbbi ítélkezési gyakorlatnak megfelelően. A Bíróság ugyanis ezzel kapcsolatban úgy határozott, hogy az olyan külföldi körülmények figyelembevétele, amelyek nem a saját adóztatás körébe tartoznak, ellentmondana az olyan szabályozás céljának, amely – akárcsak a jelen ügyben – a kettős adóztatást kívánja elkerülni egy tagállam adórendszerén belül.<footnote role="fNote" id="B110000038">
                              <number>40</number>
                              <para style="footnotetext" id="B150000091"> –<emphasis role="tab" id="B400000161"/>Lásd: Bizottság kontra Magyarország ítélet (C‑253/09, EU:C:2011:795, 81. és 82. pont).</para>
                           </footnote>
                        </para>
                     </blockquote>
                     <blockquote id="B010000046">
                        <title id="B210000046">
                           <number>47.</number>
                        </title>
                        <para style="01PointAltN" id="B150000092">Ezzel az adórendszer koherenciájának megőrzésére vonatkozó szempont is igazolná a szóban forgó adómentességnek az olyan belföldi leányvállalatok kamatfizetéseiből származó jövedelmekre való korlátozását, amelyek belföldi kamatlevonási tilalom alatt állnak.</para>
                     </blockquote>
                  </section>
               </section>
            </section>
         </C_Conc_Txt>
         <C_Conc_Conc>
            <section id="C000000000">
               <title style="03Titre1" id="C200000000">
                  <number>VI –</number>
                  <titlecontent id="C300000000">
                     <emphasis role="bold" id="C400000000">Végkövetkeztetések</emphasis>
                  </titlecontent>
               </title>
               <blockquote id="C010000000">
                  <title id="C210000000">
                     <number>48.</number>
                  </title>
                  <para style="01PointAltN" id="C150000000">A fenti megállapítások alapján javaslom, hogy a Bíróság a következőképpen válaszolja meg a Vestre Landsret (nyugati regionális fellebbviteli bíróság, Dánia) kérdését:</para>
                  <para style="02AlineaAltA" id="C150000001">Az EK 48. cikkel összefüggésben értelmezett EK 43. cikkel nem ellentétes az olyan tagállami szabályozás, amely nem teszi lehetővé valamely belföldi illetőségű társaság részére a kamatjövedelem adómentességét akkor, ha az ugyanazon cégcsoporthoz tartozó, valamely másik tagállambeli illetőségű kapcsolt vállalkozás nem jogosult adólevonásra a megfelelő kamatköltség tekintetében az utóbbi tagállam alultőkésítés esetén korlátozott kamatlevonásról szóló szabályai alapján, noha lehetővé teszi a belföldi illetőségű társaság részére a kamatjövedelem adómentességét olyan esetekben, amikor az ugyanazon csoporthoz tartozó, ugyanazon tagállambeli illetőségű kapcsolt vállalkozás nem jogosult adólevonásra a megfelelő kamatköltség tekintetében, az alultőkésítés esetén korlátozott kamatlevonásról szóló nemzeti szabályok alapján.</para>
               </blockquote>
            </section>
         </C_Conc_Conc>
      </C_Conclusions>
   </Affaire>
</C_Doc_Ref>