<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><CONCLUSION NNC="YES" xmlns:fmx="http://opoce" xmlns:xsi="http://www.w3.org/2001/XMLSchema-instance" xsi:noNamespaceSchemaLocation="http://formex.publications.europa.eu/schema/formex-05.21-20110601.xd"><BIB.CONCLUSION><REF.CASE FILE="ECRCJ2010HUB.0700719501.case.xml"><NO.CASE>C-582/08</NO.CASE></REF.CASE><NO.CELEX>62008C0582</NO.CELEX><NO.SEQ>0018.0001</NO.SEQ><PAGE.FIRST.ECR>I-7197</PAGE.FIRST.ECR><PAGE.SEQ>1</PAGE.SEQ><PAGE.LAST.ECR>I-7210</PAGE.LAST.ECR><PAGE.TOTAL>14</PAGE.TOTAL></BIB.CONCLUSION><CURR.TITLE><LEFT>JÄÄSKINEN FŐTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA – C-582/08. SZ. ÜGY</LEFT><RIGHT>BIZOTTSÁG KONTRA EGYESÜLT KIRÁLYSÁG</RIGHT></CURR.TITLE><TITLE><TI><P><HT TYPE="UC">Niilo Jääskinen</HT></P><P><HT TYPE="UC">főtanácsnok indítványa</HT></P><P>Az ismertetés napja: <DATE ISO="20100520">2010. május 20.</DATE><NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0001"><P>Eredeti nyelv: angol.</P></NOTE></P></TI></TITLE><CONTENTS.CONCLUSION><NP><NO.P>1.</NO.P><TXT>A kötelezettségszegés megállapítása iránti jelen eljárás a valamely harmadik országbeli illetőségű és az Európai Unió területén kívül letelepedett, szintén az EU területén kívül letelepedett megrendelőknek pénzügyi és biztosítási szolgáltatásokat nyújtó személyeknek az EU-ban beszerzett termékek és igénybe vett szolgáltatások előzetesen felszámított HÉÁ-jának levonásához vagy visszatérítéséhez való jogát érinti.</TXT></NP><NP><NO.P>2.</NO.P><TXT>A Bizottság kéri, hogy a Bíróság állapítsa meg, hogy az Egyesült Királyság – mivel megtagadta az előzetesen felszámított adó visszatérítését bizonyos ügyletek tekintetében – nem teljesítette a HÉA-irányelv<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0002"><P>A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, <DATE ISO="20061128">2006. november 28-i</DATE> 2006/112/EK tanácsi irányelv (a továbbiakban: HÉA-irányelv) (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="347" PAGE.FIRST="1" DATE.PUB="2006">HL 2006. L 347., 1. o.</REF.DOC.OJ>). Ezen irányelv felváltja a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról – közös hozzáadottértékadó-rendszer: egységes adóalap-megállapításról szóló, <DATE ISO="19770517">1977. május 17-i</DATE> 77/388/EGK hatodik tanácsi irányelv (a továbbiakban: hatodik HÉA-irányelv) (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="145" PAGE.FIRST="1" DATE.PUB="1977">HL 1977. L 145., 1. o.</REF.DOC.OJ>; magyar nyelvű különkiadás 9. fejezet, 1. kötet, 23. o.) 17. cikkének (3) és (4) bekezdését.</P></NOTE> 169., 170. és 171. cikkéből, valamint a tizenharmadik HÉA-irányelv<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0003"><P>A tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról – a hozzáadottérték-adónak az ország területén nem honos adóalanyok részére történő visszatérítésének szabályairól szóló, <DATE ISO="19861117">1986. november 17-i</DATE> 86/560/EGK tizenharmadik tanácsi irányelv (a továbbiakban: tizenharmadik HÉA-irányelv) (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="326" PAGE.FIRST="40" DATE.PUB="1986">HL 1986. L 326., 40. o.</REF.DOC.OJ>; magyar nyelvű különkiadás 9. fejezet, 1. kötet, 129. o.).</P></NOTE> 2. cikkének (1) bekezdéséből eredő kötelezettségeit.</TXT></NP><NP><NO.P>3.</NO.P><TXT>A HÉA-irányelv 169. és 170. cikke értelmében a 169. cikkben felsorolt három esetben valamennyi adóalanynak joga van az előzetesen felszámított adó levonásához vagy visszatérítéséhez.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0004"><P>A HÉA-irányelv 169. és 170. cikke (korábban a hatodik HÉA-irányelv 17. cikkének (3) bekezdése).</P></NOTE> A HÉA-irányelv 169. cikkének c) pontja<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0005"><P>Korábban a hatodik HÉA-irányelv 17. cikke (3) bekezdésének c) pontja.</P></NOTE> azokra a pénzügyi és biztosítási ügyletekre vonatkozik, amelyek esetében a megrendelő az EU területén kívül telepedett le.</TXT></NP><NP><NO.P>4.</NO.P><TXT>A tizenharmadik HÉA-irányelv visszatérítésre vonatkozó – a harmadik országbeli illetőségű személyekkel összefüggő – részletes végrehajtási szabályai<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0006"><P>A HÉA-irányelvnek a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról – a hozzáadottérték-adónak az ország területén nem honos adóalanyok részére történő visszatérítésének szabályairól szóló, <DATE ISO="19791206">1979. december 6-i</DATE> 79/1072/EGK nyolcadik tanácsi irányelvre (a továbbiakban: nyolcadik HÉA-irányelv) (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="331" PAGE.FIRST="11" DATE.PUB="1979">HL 1979. L 331., 11. o.</REF.DOC.OJ>; magyar nyelvű különkiadás 9. fejezet, 1. kötet, 79. o.) és a tizenharmadik HÉA-irányelvre hivatkozó 171. cikke (korábban a hatodik HÉA-irányelv 17. cikkének (4) bekezdése) alapján.</P></NOTE> mindazonáltal nem említik a visszatérítés lehetőségét a pénzügyi és biztosítási ügyletek tekintetében. Ezen irányelv 2. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a tagállamok visszatérítik a felszámított HÉÁ-t, amennyiben a termékeket vagy szolgáltatásokat a HÉA-irányelv 169. cikkének a) és b) pontja<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0007"><P>Korábban a hatodik HÉA-irányelv 17. cikke (3) bekezdésének a) és b) pontja.</P></NOTE> szerinti ügyletekre használják fel, de nem utal kifejezetten<?PAGE NO="I-7198"?> a c) pont szerinti pénzügyi és biztosítási szolgáltatásokra.</TXT></NP><NP><NO.P>5.</NO.P><TXT>A Bizottság véleménye szerint a pénzügyi és biztosítási ügyleteket bele kell érteni a tizenharmadik HÉA-irányelv 2. cikkének (1) bekezdésébe, mert egy efféle kötelezettség szorosan hozzátartozik a HÉA-rendszer logikájához.</TXT></NP><NP><NO.P>6.</NO.P><TXT>Az Egyesült Királyság ellenben úgy véli, hogy szabályozása összhangban áll a tizenharmadik HÉA-irányelv 2. cikke (1) bekezdésének kifejezett szövegezésével, és hogy erre tekintettel nem sértette meg az uniós jogot.</TXT></NP><NP><NO.P>7.</NO.P><TXT>A Bíróság ennélfogva a rendelkezés – a HÉA-rendszerhez mint egészhez jobban illeszkedő – szó szerinti és célkutató értelmezése közötti egyszerű, de bonyolult választással néz szembe.</TXT></NP><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">I –</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Jogi háttér</HT></TXT></NP></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P>Az</NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">uniós jog</HT></TXT></NP></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P>–</NO.P><TXT>A hatodik HÉA-irányelv és a HÉA-irányelv</TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>8.</NO.P><TXT>Az adólevonási jog eredetét és alkalmazási körét először a hatodik HÉA-irányelv 17. cikke szabályozta.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0008"><P>A 17. cikk (2), (3) és (4) bekezdését a hatodik HÉA-irányelv három irányelv – a hozzáadottérték-adó közös rendszerének kiegészítéséről és a 77/388/EGK irányelv módosításáról, tekintettel a fiskális határok megszüntetéséről szóló, <DATE ISO="19911216">1991. december 16-i</DATE> 91/680/EGK tanácsi irányelv (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="376" PAGE.FIRST="1" DATE.PUB="1991">HL L 376., 1. o.</REF.DOC.OJ>; magyar nyelvű különkiadás 9. fejezet, 1. kötet, 160. o.); a 77/388/EGK irányelv módosításáról és a hozzáadottérték-adó tekintetében új egyszerűsítési intézkedések bevezetéséről – bizonyos adómentességek alkalmazási köre és azok végrehajtásával kapcsolatos gyakorlati intézkedésekről szóló, <DATE ISO="19950410">1995. április 10-i</DATE> 95/7/EK tanácsi irányelv (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="102" PAGE.FIRST="18" DATE.PUB="1995">HL L 102., 18. o.</REF.DOC.OJ>; magyar nyelvű különkiadás 9. fejezet, 1. kötet, 274. o.); és az 1999/45/EK, a 2002/83/EK, a 2003/37/EK és a 2003/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 77/388/EGK, a 91/414/EGK, a 96/26/EK, a 2003/48/EK és a 2003/49/EK tanácsi irányelvek az áruk szabad mozgása, a szolgáltatások nyújtásának szabadsága, a mezőgazdaság, a közlekedéspolitika és az adózás területén, a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia csatlakozására tekintettel történő kiigazításáról szóló, <DATE ISO="20040426">2004. április 26-i</DATE> 66/2004/EK tanácsi irányelv (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="168" PAGE.FIRST="35" DATE.PUB="2004">HL L 168., 35. o.</REF.DOC.OJ>) – által beiktatott 28f. cikke módosította.</P></NOTE> A <DATE ISO="20070101">2007. január 1-jétől</DATE> hatályos<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0009"><P>A HÉA-irányelv 413. cikke.</P></NOTE> HÉA-irányelv anélkül dolgozza át a hatodik HÉA-irányelvet, hogy tartalmát meg kívánná változtatni.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0010"><P>A HÉA-irányelv (1) és (3) preambulumbekezdése.</P></NOTE> A hatodik<?PAGE NO="I-7199"?> HÉA-irányelv 17. cikkének megfelelő rendelkezéseit jelenleg a HÉA-irányelv 168–171. cikke tartalmazza.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0011"><P>A HÉA-irányelv <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0001" ID="QS0001"/>Megfelelési táblázat<QUOT.END REF.START="QS0001" CODE="201D" ID="QE0001"/> című XII. melléklete értelmében a hatodik HÉA-irányelv 17. cikke (3) bekezdése a), b) és c) pontjának helyébe lépő 28f. cikke (1) bekezdésének a HÉA-irányelv 169. cikkének a), b) és c) pontja, valamint 170. cikkének a) és b) pontja felel meg. A hatodik HÉA-irányelv 17. cikke (4) bekezdésének helyébe lépő 28. cikkének (1) bekezdése a HÉA-irányelv 171. cikkének felel meg.</P></NOTE></TXT></NP><NP><NO.P>9.</NO.P><TXT>A HÉA-irányelv 169. és 170. cikke<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0012"><P>Korábban a hatodik HÉA-irányelv 17. cikkének (3) bekezdése.</P></NOTE> értelmében valamennyi adóalany <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0002" ID="QS0002"/>jogosult [a] […] [levonásra]<QUOT.END REF.START="QS0002" CODE="201D" ID="QE0002"/> vagy valamennyi adóalanynak <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0003" ID="QS0003"/>joga van [a] […] [visszatérítéshez]<QUOT.END REF.START="QS0003" CODE="201D" ID="QE0003"/>, amennyiben a termékeket és a szolgáltatásokat a következőkre használják:<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0013"><P>Érdekes, hogy míg a hatodik HÉA-irányelv a levonás vagy visszatérítés <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0004" ID="QS0004"/>biztosításáról<QUOT.END REF.START="QS0004" CODE="201D" ID="QE0004"/>, addig a HÉA-irányelv a levonásra való <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0005" ID="QS0005"/>jogosultságról<QUOT.END REF.START="QS0005" CODE="201D" ID="QE0005"/>, illetve a visszatérítéshez való <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0006" ID="QS0006"/>jogról<QUOT.END REF.START="QS0006" CODE="201D" ID="QE0006"/> beszél. Ebben mindazonáltal nem látok az e rendelkezések tartalma közötti lényeges különbséget, mivel a jogalkotó ilyen módosítást kifejezetten nem jelzett.</P></NOTE></TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><P><QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0007" ID="QS0007"/>a) a 9. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0014"><P>E rendelkezés gazdasági tevékenységként határozza meg a termelők, a kereskedők, illetve a szolgáltatók valamennyi tevékenységét, beleértve a kitermelőipari és mezőgazdasági tevékenységeket, valamint a szabadfoglalkozású vagy azzal egyenértékű tevékenységeket, továbbá az immateriális javak bevétel elérése érdekében történő hasznosítását is.</P></NOTE> említett, az adó esedékességének vagy megfizetésének helye szerinti tagállamon kívül végzett tevékenységekkel összefüggő ügyletek, amely tevékenységek után adólevonásra volna jogosult, ha az érintett tagállamban végezte volna azokat;</P><P>b) […];<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0015"><P>E pont nem releváns a jelen ügy szempontjából. Az a Közösségen belüli termékértékesítésre; egyes árufuvarozási szolgáltatásokra, továbbá a nemzetközi árufuvarozásra és személyszállításra; az importra; egyes, exportnak minősülő ügyletekre; a közvetítők által nyújtott szolgáltatásokra; valamint a nemzetközi termékforgalomhoz kapcsolódó ügyletekre vonatkozó adómentességekkel foglalkozik.</P></NOTE></P><P>c) a 135. cikk (1) bekezdésének a)–f) pontja<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0016"><P>Korábban a hatodik HÉA-irányelv 13. cikke B. részének a) és d) pontja, azaz a pénzügyi és biztosítási ügyletek.</P></NOTE> értelmében adómentes ügyletek, ha a megrendelő a[z EU] területén kívül telepedett le, vagy ha ez az ügylet közvetlenül a[z EU-n] kívüli országba történő termékexportjával kapcsolatos.<QUOT.END REF.START="QS0007" CODE="201D" ID="QE0007"/></P></ALINEA></QUOT.S></P></NP><NP><NO.P>10.</NO.P><TXT>A HÉA-irányelv 171. cikke<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0017"><P>Korábban a hatodik HÉA-irányelv 17. cikkének (4) bekezdése.</P></NOTE> értelmében <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0008" ID="QS0008"/>[…] a HÉA-visszatérítés […] [(az EU területén letelepedett személyek tekintetében) a nyolcadik és (az EU területén kívül letelepedett személyek tekintetében) a tizenharmadik HÉA-]irányelvben megállapított részletes végrehajtási szabályoknak megfelelően történik<QUOT.END REF.START="QS0008" CODE="201D" ID="QE0008"/>.</TXT></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P>–</NO.P><?PAGE NO="I-7200"?><TXT>A nyolcadik HÉA-irányelv</TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>11.</NO.P><TXT>A 2. cikk értelmében:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0009" ID="QS0009"/>Valamennyi tagállam az ország területén nem honos, de más tagállamban honos adóalanyoknak az alább meghatározott feltételek szerint visszatéríti a minden olyan szolgáltatás vagy ingóság tekintetében felszámított hozzáadottérték-adót, amelyet az ország területén más adóalanyok értékesítettek részére, vagy amelyet termékeknek az országba történő behozatala tekintetében számítottak fel, amennyiben az ilyen termékeket és szolgáltatásokat a [hatodik HÉA-]irányelv 17. cikke (3) bekezdésének a) és b) pontjában említett ügyletekre, és az 1. cikk b) pontjában említett szolgáltatásokra használják fel.<QUOT.END REF.START="QS0009" CODE="201D" ID="QE0009"/></ALINEA></QUOT.S></P></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P>–</NO.P><TXT>A tizenharmadik HÉA-irányelv</TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>12.</NO.P><TXT>A tizenharmadik HÉA-irányelv 2. cikkének (1) bekezdése hasonlóképpen fogalmaz. Ennek értelmében:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0010" ID="QS0010"/>(1) A 3. és 4. cikk sérelme nélkül valamennyi tagállam a Közösség területén nem honos adóalanyoknak az alább meghatározott feltételek szerint visszatérít minden olyan szolgáltatásnyújtás vagy ingó vagyon tekintetében felszámított hozzáadottérték-adót, amelyet az ország területén más adóalanyok értékesítettek részére, vagy amelyet termékeknek az országba történő behozatala tekintetében számítottak fel, amennyiben az ilyen termékeket és szolgáltatásokat a [hatodik HÉA-]irányelv 17. cikke (3) bekezdésének a) és b) pontjában említett ügyletekre vagy az ezen irányelv 1. cikke 1. pontjának b) alpontjában említett szolgáltatásokra használják fel.<QUOT.END REF.START="QS0010" CODE="201D" ID="QE0010"/></ALINEA></QUOT.S></P></NP><NP><NO.P>13.</NO.P><TXT>A tizenharmadik irányelv szövege még a hatodik irányelv rendelkezéseire, vagyis annak 17. cikke (3) bekezdésének a) és b) pontjára hivatkozik a HÉA-irányelv időközbeni hatálybalépése ellenére.</TXT></NP></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P>A</NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">nemzeti jog</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>14.</NO.P><TXT>A Value Added Tax Act 1994 (a hozzáadottérték-adóról szóló 1994. évi törvény) 26. és 39. cikke, a Value Added Tax (Input Tax) (Specified Supplies) Order 1999 (a meghatározott termékértékesítéseket terhelő előzetesen felszámított hozzáadottérték-adóról szóló 1999. évi rendelet) 3. cikke és a Value Added Tax (amendment) (No. 4) Regulations 2004 (a hozzáadottérték-adó módosításáról szóló 2004. évi 4. sz. rendelet) 190. cikke értelmében az EU területén kívül letelepedett<?PAGE NO="I-7201"?> gazdasági szereplők nem jogosultak a HÉA-irányelv 169. cikkének c) pontjában említett ügyleteket terhelő előzetesen felszámított adó visszatérítésére.</TXT></NP></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">II –</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">A pert megelőző eljárás</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>15.</NO.P><TXT>Az Egyesült Királyság 2004-ben módosította a szabályozását a Court of Appeal (England &amp; Wales) ítéletének eredményeként, amely szerint, mivel a tizenharmadik HÉA-irányelv 2. cikkének (1) bekezdése nem utal a hatodik HÉA-irányelv 17. cikke (3) bekezdésének c) pontjában említett ügyletekre, nem áll fenn jogosultság az előzetesen felszámított adó levonására.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0018"><P>A WHA Limited és társai kontra HM Commissioners of Customs and Excise ügyben hozott ítélet (STC 2004., 1081. o.) 123–125. pontja.</P></NOTE></TXT></NP><NP><NO.P>16.</NO.P><TXT>A Bizottság a módosításra tekintettel felszólító levelet küldött az Egyesült Királyságnak, megkérdőjelezve az Egyesült Királyság új szabályozásának az uniós joggal való összeegyeztethetőségét. Mivel a Bizottság az Egyesült Királyságnak a felszólító levélre, illetve az azt követő indokolással ellátott véleményre adott válaszát nem találta kielégítőnek, az EK 226. cikk<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0019"><P>Jelenleg az Európai Unió működéséről szóló szerződés (<REF.DOC.OJ COLL="C" NO.OJ="115" PAGE.FIRST="47" DATE.PUB="2008">HL 2008. C 115., 47. o.</REF.DOC.OJ>) 258. cikke.</P></NOTE> alapján előterjesztette a jelen keresetet.</TXT></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">III –</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Elemzés</HT></TXT></NP></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P>A –</NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">Az időbeli hatály</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>17.</NO.P><TXT>Az Egyesült Királyság álláspontja szerint a Bizottság által a kötelezettségszegés megállapítása iránt indított kereset a <DATE ISO="20070101">2007. január 1-jét</DATE>, a HÉA-irányelv hatálybalépésének napját követő időszakra vonatkozik, mert az indokolással ellátott vélemény kizárólag a HÉA-irányelv 169., 170. és 171. cikkét említi, nem hivatkozik azonban a hatodik HÉA-irányelv 17. cikkének (3) és (4) bekezdésére. A 17. cikk (3) és (4) bekezdését kizárólag az Egyesült Királyságnak a HÉA-irányelv hatálybalépését megelőzően küldött felszólító levél említi.</TXT></NP><NP><NO.P>18.</NO.P><TXT>A Bizottság ezzel szemben arra hivatkozik, hogy ez nem érinti a jelen keresetet, mivel a két irányelv cikkeinek szövege lényegesen nem tér el egymástól.</TXT></NP><NP><NO.P>19.</NO.P><TXT>A Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint a kötelezettségszegés megállapítása iránti kereset csak az indokolással ellátott véleményben már ismertetett indokokon és jogalapokon alapulhat.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0020"><P>A <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-210/91" PAGE.ECR="I-6735" YEAR="1992">C-210/91. sz., Bizottság kontra Görögország ügyben <DATE ISO="19921216">1992. december 16-án</DATE> hozott ítélet (EBHT 1992., I-6735. o.)</REF.DOC.ECR> 10. pontja és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.</P></NOTE></TXT></NP><?PAGE NO="I-7202"?><NP><NO.P>20.</NO.P><TXT>Véleményem szerint mindazonáltal ez nem vonatkozik a jelen ügybelihez hasonló esetekre. E szabály célja a tagállam védekezéshez való jogának, és annak biztosítása, hogy megismerje a vele szemben emelt kifogásokat.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0021"><P>Az <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="51/83" PAGE.ECR="2793" YEAR="1984">51/83. sz., Bizottság kontra Olaszország ügyben <DATE ISO="19840711">1984. július 11-én</DATE> hozott ítélet (EBHT 1984., 2793. o.)</REF.DOC.ECR> 4. pontja; a legutóbbi időkből lásd a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-274/07" PAGE.ECR="I-7117" YEAR="2008">C-274/07. sz., Bizottság kontra Litvánia ügyben <DATE ISO="20080911">2008. szeptember 11-én</DATE> hozott ítélet (EBHT 2008., I-7117. o.)</REF.DOC.ECR> 20. pontját.</P></NOTE></TXT></NP><NP><NO.P>21.</NO.P><TXT>A jelen ügyben nem áll fenn e jogok megsértésének veszélye. A felszólító levélben és az indokolással ellátott véleményben foglalt indokok és jogalapok megegyeznek. Az Egyesült Királyságnak a kereset korlátozására tett kísérlete véleményem szerint nem járhat sikerrel, mivel a HÉA-irányelv célja a hatodik HÉA-irányelv tartalommódosítás nélküli átdolgozása volt.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0022"><P>A HÉA-irányelv (3) preambulumbekezdése.</P></NOTE> A Bizottság által a felszólító levélben hivatkozott cikk ezenkívül kifejezetten megegyezik az indokolással ellátott véleményben hivatkozott cikkekkel.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0023"><P>A HÉA-irányelv XII. mellékletének a hatodik HÉA-irányelv 17. cikke (2), (3) és (4) bekezdésének helyébe lépő 28f. cikk (1) bekezdésére vonatkozó része.</P></NOTE> Ha a Tanács a HÉA-irányelv előtti szabályozási rendszer módosítását kívánta volna elérni, akkor a 169–171. cikkre a korábbi rendszert módosító rendelkezésekként utalt volna.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0024"><P>A HÉA-irányelv (3) preambulumbekezdésének utolsó mondata.</P></NOTE> Azonban nem tett így.</TXT></NP><NP><NO.P>22.</NO.P><TXT>A keresetet ezért nem kell az Egyesült Királyság által hivatkozott időszakra korlátozni.</TXT></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P>B –</NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">Kötelesek-e a tagállamok a pénzügyi és biztosítási tevékenységeket végző, harmadik országbeli illetőségű személyek részére visszatérítést biztosítani?</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>23.</NO.P><TXT>A kötelezettségszegés megállapítása iránti eljárás keretében a Bizottságnak kell bizonyítania, hogy a tagállam megszegte a Szerződésből eredő kötelezettségeit.</TXT></NP><NP><NO.P>24.</NO.P><TXT>A jelen ügyben nehéz e bizonyítási tehernek eleget tenni, mivel valamely rendelkezés világos és egyértelmű megfogalmazására tekintettel különleges indokokra lenne szükség a rendelkezés eltérő módon történő értelmezéséhez.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0025"><P>A <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-263/06" PAGE.ECR="I-1077" YEAR="2008">C-263/06. sz., Carboni e derivati ügyben <DATE ISO="20080228">2008. február 28-án</DATE> hozott ítélet (EBHT 2008., I-1077. o.)</REF.DOC.ECR> 48. pontja és a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-48/07" PAGE.ECR="I-10627" YEAR="2008">C-48/07. sz. Les Vergers du Vieux Tauves ügyben <DATE ISO="20081222">2008. december 22-én</DATE> hozott ítélet (EBHT 2008., I-10627. o.)</REF.DOC.ECR> 44. pontja.</P></NOTE></TXT></NP><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P>1.</NO.P><TXT>A tizenharmadik HÉA-irányelv 2. cikke (1) bekezdésének megfogalmazása</TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>25.</NO.P><TXT>A tizenharmadik HÉA-irányelv 2. cikke (1) bekezdésének szó szerinti értelmezése nem teszi lehetővé a pénzügyi és biztosítási tevékenységeket végző, harmadik országbeli illetőségű személyek részére történő visszatérítést.</TXT></NP><?PAGE NO="I-7203"?><NP><NO.P>26.</NO.P><TXT>A Bíróság által alkalmazott értelmezés nem rugaszkodhat el túlságosan a rendelkezés tényleges szövegétől. Ha a rendelkezés kifejezetten rögzíti, hogy azt az a) és b) pontra kell alkalmazni, akkor az – a rendelkezés szövegének jelentésétől történő eltávolodás nélkül – nem értelmezhető úgy, hogy a c) pontra is alkalmazni kell.</TXT></NP><NP><NO.P>27.</NO.P><TXT>A szó szerinti értelmezés és a nyilvánvaló értelem mindazonáltal nem szinonimák<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0026"><P>Mayras főtanácsnok <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="67/79" PAGE.ECR="535" YEAR="1980">67/79. sz. Fellinger-ügyben <DATE ISO="19800124">1980. január 24-én</DATE> ismertetett indítványa (EBHT 1980., 535. o.)</REF.DOC.ECR>, 550. oldal.</P></NOTE>, mivel a rendelkezés szó szerinti jelentése többértelmű lehet.</TXT></NP><NP><NO.P>28.</NO.P><TXT>Ha a rendelkezés kifejezett szövege többértelmű vagy ellentmondásos, akkor a Bíróság a kérdéses szabályozás céljaival jobban összeegyeztethető értelmezést előnyben részesítheti a szó szerinti értelmezéssel szemben.</TXT></NP><NP><NO.P>29.</NO.P><TXT>Egyfelől, a tizenharmadik HÉA-irányelv 2. cikke (1) bekezdésének jelentése nem többértelmű: amint arra az Egyesült Királyság rámutatott, a szöveg a hatodik HÉA-irányelv három pontja közül számokat és betűket, vagyis jeleket, nem pedig szavakat használva utal kettőre. Az efféle jelek a szavaktól eltérően nem lehetnek többértelműek, így – első látásra – nincs szükség jelentésük vizsgálatára.</TXT></NP><NP><NO.P>30.</NO.P><TXT>A tizenharmadik HÉA-irányelv 2. cikkének (1) bekezdése és a HÉA-irányelv 169. cikke mindazonáltal nem állnak összhangban egymással.</TXT></NP><NP><NO.P>31.</NO.P><TXT>Ezért van szükség a HÉA-irányelv 169. cikkének és a tizenharmadik HÉA-irányelv 2. cikke (1) bekezdésének célját érintő elemzésre. Az irányelvek preambulumbekezdései nem utalnak e rendelkezések céljára. E körülmények között hasznosnak tűnik az e rendelkezésekhez kapcsolódó előkészítő munkálatok elemzése.</TXT></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P>2.</NO.P><TXT>A tizenharmadik HÉA-irányelv 2. cikke (1) bekezdésének értelmezése</TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>32.</NO.P><TXT>A HÉA-irányelv 169. cikke c) pontja vagy a hatodik HÉA-irányelv 17. cikke (3) bekezdése elfogadásának indokait világosan egyetlen dokumentum sem tartalmazza. Néhány szakember mindazonáltal kifejtette, hogy a levonás vagy visszatérítés lehetőségét az európai uniós pénzügyi és biztosítási szolgáltatók versenysemlegességének a nemzetközi pénzügyi piacokon a kaszkád típusú adó – vagyis a szolgáltatók költségszerkezetét terhelő, nem visszatéríthető, a beszerzett termékek és igénybe vett szolgáltatások után előzetesen felszámított rejtett HÉA – hatásainak enyhítésére szolgáló lehetőség bevezetése révén történő megteremtése érdekében biztosították.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0027"><P>Henkow, O., Financial Activities in European VAT, Kluwer Law International, 2008., 286. o.</P></NOTE></TXT></NP><?PAGE NO="I-7204"?><NP><NO.P>33.</NO.P><TXT>Az EU-ban a pénzügyi és biztosítási szolgáltatások mentesek a HÉA alól,<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0028"><P>A HÉA-irányelv 135. cikke (korábban a hatodik HÉA-irányelv 13. cikke) értelmében.</P></NOTE> ami azt jelenti, hogy nem áll fenn jogosultság az előzetes felszámított adó levonására, mivel az adómentes szolgáltatásokat nem terheli adófizetési kötelezettség.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0029"><P>A <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-4/94" PAGE.ECR="I-983" YEAR="1995">C-4/94. sz. BLP-ügyben <DATE ISO="19950406">1995. április 6-án</DATE> hozott ítélet (EBHT 1995., I-983. o.)</REF.DOC.ECR> 28. pontja, szintén lásd a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-302/93" PAGE.ECR="I-4495" YEAR="1996">C-302/93. sz. Debouche-ügyben <DATE ISO="19960926">1996. szeptember 26-án</DATE> hozott ítélet (EBHT 1996., I-4495. o.)</REF.DOC.ECR> 16. pontját.</P></NOTE> A levonás vagy a megfelelő visszatérítés lehetősége nélkül az EU területén letelepedett, pénzügyi és biztosítási tevékenységeket végző adóalanyok a nem levonható előzetesen felszámított adónak az EU-n kívüli megrendelőkkel létesített üzleti kapcsolataikban való viselésére kényszerülnek. Mivel ezen uniós adóalanyok az előzetesen felszámított HÉA levonására való lehetőség hiányát magasabb költségek révén a megrendelőikre hárítják át, versenyhátrányba kerülnek azon más területen honos adóalanyokkal szemben, amelynek a költségszerkezete nem tartalmaz rejtett HÉÁ-t.</TXT></NP><NP><NO.P>34.</NO.P><TXT>A levonás vagy visszatérítés lehetősége így kívánatosnak tűnik az uniós pénzügyi ágazat nemzetközi versenyképességének megőrzése érdekében.</TXT></NP><NP><NO.P>35.</NO.P><TXT>E politikai döntés mindazonáltal nem vonja maga után azt, hogy hasonló lehetőségeket kell biztosítani a pénzügyi és biztosítási tevékenységeket végző harmadik országbeli illetőségű személyeknek.</TXT></NP><NP><NO.P>36.</NO.P><TXT>Jóllehet valamennyi adóalanynak – ideértve az EU területén kívül letelepedett adóalanyokat is – lehetősége van a visszatérítésre, mivel az <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0011" ID="QS0011"/>adóalany<QUOT.END REF.START="QS0011" CODE="201D" ID="QE0011"/> fogalma az EU HÉA-rendszerében átfogó<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0030"><P>A HÉA-irányelv 9. cikke.</P></NOTE>, az EU területén kívül letelepedett személyek részére nem biztosították a visszatérítés hatodik HÉA-irányelv 17. cikkének (3) bekezdése alapján történő igényléséhez való feltétlen jogot. Ezen irányelv 17. cikkének (4) bekezdése eredetileg lehetővé tette a tagállamoknak, hogy a visszatérítést az EU területén kívül letelepedett személyek tekintetében megtagadják, vagy kiegészítő feltételektől tegyék függővé. A hatodik HÉA-irányelv 17. cikkének (4) bekezdését később úgy módosították, hogy először a nyolcadik HÉA-irányelvre, majd a tizenharmadik HÉA-irányelvre vonatkozó hivatkozásokat is tartalmazzon. A tizenharmadik HÉA-irányelv értelmében még mindig lehetőség van a visszatérítés engedélyezését érintő bizonyos korlátozásokra: a tagállamok azon feltétellel teljesíthetik a visszatérítéseket, hogy harmadik államok hasonló előnyöket nyújtanak,<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0031"><P>A tizenharmadik HÉA-irányelv 2. cikkének (2) bekezdése.</P></NOTE> és a tagállamok adóképviselő kinevezését írhatják elő<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0032"><P>A tizenharmadik HÉA-irányelv 2. cikkének (3) bekezdése.</P></NOTE>.</TXT></NP><NP><NO.P>37.</NO.P><TXT>A tizenharmadik HÉA-irányelvet csak a Tanácson belüli hosszadalmas vitát követően fogadták el, amelyet különösen az tett szükségessé, hogy nem sikerült megegyezésre jutni a visszatérítésből kizárt kiadásokat illetően.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0033"><P>Terra, B. és Kajus, J., A guide to the European VAT directives, IBFD, 2004., 11.6.4. <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0012" ID="QS0012"/>The Thirteenth VAT Directive<QUOT.END REF.START="QS0012" CODE="201D" ID="QE0012"/>.</P></NOTE></TXT></NP><NP><NO.P>38.</NO.P><TXT>Preambuluma értelmében a tizenharmadik HÉA-irányelv a harmadik országokkal<?PAGE NO="I-7205"?> fennálló harmonikus kereskedelmi kapcsolatok fejlődését célozza.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0034"><P>A tizenharmadik HÉA-irányelv második preambulumbekezdése.</P></NOTE></TXT></NP><NP><NO.P>39.</NO.P><TXT>A tizenharmadik HÉA-irányelvre irányuló javaslat indokolása szerint az irányelv további célja az EU területén kívül letelepedett kereskedőkkel való eltérő tagállami bánásmód kiküszöbölése volt, mivel e különbségek az EU-n belüli kereskedelem eltérüléséhez vezettek.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0035"><P>A tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról – a hozzáadottérték-adónak az ország területén nem honos adóalanyok részére történő visszatérítésének szabályairól szóló tizenharmadik tanácsi irányelvre irányuló javaslat indokolásának (a továbbiakban: a tizenharmadik HÉA-irányelvre irányuló javaslat indokolása) – COM (82) 443 – 3. és 4. pontja.</P></NOTE></TXT></NP><NP><NO.P>40.</NO.P><TXT>A tizenharmadik HÉA-irányelvre irányuló javaslat indokolása továbbá kifejezetten utalt a nyolcadik HÉA-irányelv elfogadásához vezető rendszerre és vitákra.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0036"><P>A tizenharmadik HÉA-irányelvre irányuló javaslat indokolásának 4. pontja, uo.</P></NOTE> E két indokolást egymással összefüggésben értelmezve világossá válik, hogy a tizenharmadik HÉA-irányelv célja az uniós gazdasági szereplőket megillető bánásmódnak az EU területén kívül letelepedett gazdasági szereplőkre történő kiterjesztése volt.</TXT></NP><NP><NO.P>41.</NO.P><TXT>A nyolcadik HÉA-irányelv előkészítő munkálatai ebből a célból rámutatnak arra, hogy a nyolcadik HÉA-irányelvet csak a valamennyi külföldi illetőségű adóalany részére történő HÉA-visszatérítés elvét végrehajtó első intézkedésnek tekintették, amelyet adott esetben a harmadik országbeli illetőségű adóalanyok részére történő visszatérítés problémáját rendező javaslatok követnek.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0037"><P>Az Európai Közösségek Bizottságának a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról – a hozzáadottérték-adónak az ország területén nem honos adóalanyok részére történő visszatérítésének szabályairól szóló nyolcadik tanácsi irányelvre irányuló javaslata kapcsán megfogalmazott európai parlamenti véleményt tartalmazó európai parlamenti határozat (a továbbiakban: európai parlamenti határozat) (<REF.DOC.OJ COLL="C" NO.OJ="039" PAGE.FIRST="14" DATE.PUB="1979">HL 1979. C 39., 14. o.</REF.DOC.OJ>) 3. pontja.</P></NOTE> Csakugyan, az Európai Parlament is elégtelennek tekintette a Közösség területén letelepedett és nem letelepedett adóalanyok közötti különbségtételt, mivel ez az adókivetésbe a HÉA-rendszer elvével ellentétes halmozódási elemet csempészett.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0038"><P>Az európai parlamenti határozat 4. pontja, uo.</P></NOTE></TXT></NP><NP><NO.P>42.</NO.P><TXT>A tizenharmadik HÉA-irányelv így részben ugyanazokat a problémákat kezelte, mint a nyolcadik HÉA-irányelv: az EU-n belüli kereskedelem különböző tagállami visszatérítési szabályok folytán bekövetkező eltérülésének elkerülését.</TXT></NP><NP><NO.P>43.</NO.P><TXT>A Bizottság ebből azt a következtetést vonja le, hogy e két irányelvet azonos módon kell értelmezni. Ennélfogva nem vélhető úgy, hogy a pénzügyi és biztosítási szolgáltatásokat az egyik irányelv felöleli, a másik azonban nem.</TXT></NP><NP><NO.P>44.</NO.P><TXT>Azt, hogy valamely hasonlóképpen megszövegezett rendelkezés értelmezése átemelhető-e analógia útján egy másik irányelvbe,<?PAGE NO="I-7206"?> a két irányelv célkitűzésének fényében kell megállapítani.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0039"><P>A <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="270/80" PAGE.ECR="329" YEAR="1982">270/80. sz., Polydor és RSO ügyben <DATE ISO="19820209">1982. február 9-én</DATE> hozott ítélet (EBHT 1982., 329. o.)</REF.DOC.ECR> 14–18. pontja. Lásd a legutóbbi C-351/08. sz. Grimme-ügyben <DATE ISO="20091112">2009. november 12-én</DATE> hozott ítélet (EBHT 2009., I-10777. o.) 29. pontját.</P></NOTE></TXT></NP><NP><NO.P>45.</NO.P><TXT>A jelen ügyben, a nyolcadik és a tizenharmadik HÉA-irányelv egymást részben átfedő célkitűzései ellenére nem vélem úgy, hogy azokat azonos módon kellene értelmezni, mivel a nyolcadik HÉA-irányelv az EU területén letelepedett adóalanyokkal, míg a tizenharmadik HÉA-irányelv a harmadik országok területén letelepedett adóalanyokkal foglalkozik.</TXT></NP><NP><NO.P>46.</NO.P><TXT>Az Egyesült Királyság azzal igazolja a nyolcadik HÉA-irányelv hatálya alá tartozó, pénzügyi és biztosítási tevékenységeket végző adóalanyok és a tizenharmadik HÉA-irányelv hatálya alá tartozó ugyanilyen adóalanyok közötti eltérő bánásmódot, hogy az egyenlő bánásmódnak és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának a szerződésekben foglalt általános elvei az előbbiekre alkalmazandók, az utóbbiakra azonban nem.</TXT></NP><NP><NO.P>47.</NO.P><TXT>Ez a megközelítés összhangban áll az ítélkezési gyakorlattal, amely szerint minden rendelkezést a magasabb szintű jogi normák fényében kell értelmezni, és az e magasabb szintű jogi normákkal összhangban álló értelmezést kell előnyben részesíteni.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0040"><P>A <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="218/82" PAGE.ECR="4063" YEAR="1983">218/82. sz., Bizottság kontra Tanács ügyben <DATE ISO="19831213">1983. december 13-án</DATE> hozott ítélet (EBHT 1983., 4063. o.)</REF.DOC.ECR> 15. pontja. Lásd a legutóbbi <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-457/05" PAGE.ECR="I-8075" YEAR="2007">C-457/05. sz. Schutzverband der Spirituosen-Industrie ügyben <DATE ISO="20071004">2007. október 4-én</DATE> hozott ítélet (EBHT 2007., I-8075. o.)</REF.DOC.ECR> 22. pontját.</P></NOTE> Így az EU területén letelepedett adóalanyokkal való bánásmód a nem az EU területén letelepedett adóalanyokat megillető bánásmódtól eltérő eredményre vezethet.</TXT></NP><NP><NO.P>48.</NO.P><TXT>Az előkészítő munkálatok kifejezetten nem mondanak semmit a pénzügyi és biztosítási szolgáltatásokkal való bánásmódról. Mindazonáltal véleményem szerint jelentőséggel bír, hogy a nyolcadik HÉA-irányelvre irányuló eredeti javaslat általánosságban hivatkozott a hatodik HÉA-irányelv 17. cikkének (3) bekezdésére, miközben a végül elfogadott irányelv csak e cikk a) és b) pontját említi. Ez azt jelzi, hogy a jogalkotó szándékosan döntött úgy, hogy nem vonja be a pénzügyi és biztosítási szolgáltatásokat, mivel e következményt egyértelműen fel kellett ismernie az eredeti bizottsági javaslat módosítása során.</TXT></NP><NP><NO.P>49.</NO.P><TXT>A Bizottság jelen ügybeli véleménye szerint a c) pont nyolcadik HÉA-irányelvből történő elhagyása hiba volt. Ennek alátámasztásául a nyolcadik HÉA-irányelvre irányuló javaslat indokolására hivatkozik, amelyben a Bizottság kifejti, hogy a c) pont hatálya alá tartozó eseteket valószínűleg az a) pont fogja felölelni. A Bizottság most belátja, hogy ez az álláspont szinte biztosan helytelen.</TXT></NP><NP><NO.P>50.</NO.P><TXT>Nem győzött meg az az érv, miszerint az elhagyás hiba volt. Még ha ez igaz is lenne, az – véleményem szerint – jogilag nem lenne releváns. Valószínűtlennek tartom, hogy a hibát máig ne javították volna ki, három évtizeddel a nyolcadik HÉA-irányelv tervezetének elkészültét követően, különösen hogy a 2008-ban hatályba lépett, a nem a visszatérítés helye szerinti tagállamban, hanem egy másik tagállamban letelepedett<?PAGE NO="I-7207"?> adóalanyok részére a [HÉA-]irányelvben előírt hozzáadottértékadó-visszatérítés részletes szabályainak megállapításáról szóló, <DATE ISO="20080212">2008. február 12-i</DATE> 2008/9/EK tanácsi irányelv (a továbbiakban: 2008/9 irányelv)<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0041"><P><REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="044" PAGE.FIRST="23" DATE.PUB="2008">HL 2008. L 44., 23. o.</REF.DOC.OJ></P></NOTE> megőrizte az állítólagos hibát.</TXT></NP><NP><NO.P>51.</NO.P><TXT>Véleményem szerint a tizenharmadik HÉA-irányelv 2. cikke (1) bekezdésének célkitűzéséből vagy létrejöttének történetéből következésképpen nem állapítható meg egyértelműen, hogy a HÉA-irányelv 169. cikkének c) pontját bele kell érteni e rendelkezésbe.</TXT></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P>3.</NO.P><TXT>Léteznek-e a szó szerinti értelemtől való eltérést alátámasztó kényszerítő okok?</TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>52.</NO.P><TXT>Véleményem szerint a Bizottság egyedüli lehetősége arra, hogy a jelen ügyben a javára szóló döntés szülessen, annak bizonyításában rejlik, hogy kényszerítő okok szólnak a tizenharmadik HÉA-irányelv 2. cikke (1) bekezdésének a szövegével ellentétes értelmezése mellett. Álláspontom szerint ez megkívánná, hogy a tizenharmadik HÉA-irányelvet vagy a HÉA-irányelv 169. cikkének c) pontját megfosszuk jelentésétől vagy hatékony érvényesülésétől, hacsak a tizenharmadik HÉA-irányelv 2. cikkébe nem érthető bele a HÉA-irányelv 169. cikkének c) pontjára vonatkozó hallgatólagos utalás.</TXT></NP><NP><NO.P>53.</NO.P><TXT>Az értelmezendő szöveg alapjául szolgáló elvvel összhangban álló értelmezést előnyben kell részesíteni az elvet hatékony érvényesülésétől megfosztó vagy elértéktelenítő értelmezéssel szemben.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0042"><P>A <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="157/86" PAGE.ECR="673" YEAR="1988">157/86. sz., Murphy és társai ügyben <DATE ISO="19880204">1988. február 4-én</DATE> hozott ítélet (EBHT 1988., 673. o.)</REF.DOC.ECR> 10. pontja, valamint a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="187/87" PAGE.ECR="5013" YEAR="1988">187/87. sz., Land de Sarre és társai ügyben <DATE ISO="19880922">1988. szeptember 22-én</DATE> hozott ítélet (EBHT 1988., 5013. o.)</REF.DOC.ECR> 19. pontja. Lásd a legutóbbi <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-174/05" PAGE.ECR="I-2443" YEAR="2006">C-174/05. sz., Zuid-Hollandse Milieufederatie és Natuur en Milieu ügyben <DATE ISO="20060309">2006. március 9-én</DATE> hozott ítélet (EBHT 2006., I-2443. o.)</REF.DOC.ECR> 20. pontját.</P></NOTE></TXT></NP><NP><NO.P>54.</NO.P><TXT>A jelen ügyben mindazonáltal sem a tizenharmadik HÉA-irányelvet, sem a HÉA-irányelv 169. cikkének c) pontját nem kellene megfosztani jelentésétől vagy hatékony érvényesülésétől, ha a Bíróság ragaszkodna a tizenharmadik HÉA-irányelv 2. cikke (1) bekezdésének kifejezett szövegezéséhez: a HÉA-irányelv 169. cikkének c) pontját továbbra is az érintett tagállam területén letelepedett személyekre kellene alkalmazni, a tizenharmadik HÉA-irányelv pedig továbbra is az EU területén kívül letelepedett – a HÉA-irányelv 169. cikkében foglalt két másik pont hatálya alá tartozó – személyekhez fűződő visszatérítésekre lenne alkalmazandó.</TXT></NP><NP><NO.P>55.</NO.P><TXT>A Bizottság véleménye szerint továbbá a tizenharmadik HÉA-irányelv pusztán egy végrehajtási intézkedés, és így – összeütközés esetén – a HÉA-irányelv szerinti levonáshoz és visszatérítéshez való jogot kell előnyben részesíteni.</TXT></NP><NP><NO.P>56.</NO.P><TXT>A HÉA-irányelv 171. cikkének szövege kifejezetten <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0013" ID="QS0013"/>részletes végrehajtási szabályokként<QUOT.END REF.START="QS0013" CODE="201D" ID="QE0013"/> utal a nyolcadik és a tizenharmadik HÉA-irányelvre. Ez alapján azokat a<?PAGE NO="I-7208"?> HÉA-irányelv mellett másodlagosnak lehetne tekinteni.</TXT></NP><NP><NO.P>57.</NO.P><TXT>A hatodik és a tizenharmadik HÉA-irányelv, akárcsak a HÉA-irányelv természetesen a jogforrási hierarchia azonos szintjén állnak, mivel mindegyikük a Szerződés ugyanazon rendelkezései alapján elfogadott tanácsi irányelv. Így a <HT TYPE="ITALIC">lex superior</HT> elvének az egymás közötti viszonyukban történő alkalmazása eleve kizárt. Ezen irányelvek normatív rangját illetően különbség áll fenn egyrészt az irányelvek, másrészt az irányelvek és a Szerződések között.</TXT></NP><NP><NO.P>58.</NO.P><TXT>Ez alapvetően azt jelenti, hogy a tizenharmadik HÉA-irányelvben foglalt részletes végrehajtási szabályok eltérhetnek a hatodik HÉA-irányelvben foglalt rendelkezésektől. Elképzelhető, hogy a jogalkotó egy korábbi jogi aktus végrehajtása során úgy határoz, hogy annak néhány rendelkezését nem hajtja végre, és ily módon a jogi aktus hallgatólagos módosítását végzi el, vagy az e rendelkezések végrehajtására vonatkozó döntést legalábbis későbbre halasztja.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0043"><P>Meg kell jegyezni, hogy erre egyedül az azonos jogforrási szintű jogi aktusok esetében van lehetőség. A jogforrási hierarchia alacsonyabb szintjén álló uniós végrehajtási intézkedés vagy egy nemzeti végrehajtási, illetve átültetési intézkedés nem módosíthatja a végrehajtandó jogi aktus rendelkezéseinek hatályát vagy jelentését.</P></NOTE></TXT></NP><NP><NO.P>59.</NO.P><TXT>Mindazonáltal indokolt azon feltételezés mentén továbbhaladni, hogy ha a végrehajtási aktusban lehetőség van valamely rendelkezés értelmezésére, akkor az értelmezésnek az eredeti jogi aktussal való összhangra kell törekednie.</TXT></NP><NP><NO.P>60.</NO.P><TXT>Csakugyan, a Bíróság megállapította, hogy a nyolcadik HÉA-irányelvnek nem az a célja, hogy megkérdőjelezze a hatodik HÉA-irányelvet, hanem hogy harmonizálja a hatodik HÉA-irányelv 17. cikkének (3) bekezdése szerinti visszatérítéshez való jogot.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0044"><P>A 29. lábjegyzetben hivatkozott Debouche-ügyben hozott ítélet 18. pontja és a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-35/05" PAGE.ECR="I-2425" YEAR="2007">C-35/05. sz. Reemtsma Cigarettenfabriken ügyben <DATE ISO="20070315">2007. március 15-én</DATE> hozott ítélet (EBHT 2007., I-2425. o.)</REF.DOC.ECR> 25. pontja.</P></NOTE> E logikát követve a nyolcadik HÉA-irányelv 2. cikkére a hatodik HÉA-irányelv 17. cikke (3) bekezdésének megerősítéseként kell tekinteni, és ugyanez vonatkozik a tizenharmadik HÉA-irányelv 2. cikkének (1) bekezdésére.</TXT></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P>4.</NO.P><TXT>A pénzügyi és biztosítási tevékenységeket végző harmadik országbeli illetőségű személyek részére történő visszatérítést érintő kötelezettség fennállására vonatkozó következtetés</TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>61.</NO.P><TXT>Véleményem szerint az uniós jog jelenlegi állása szerint a tagállamok nem kötelesek a HÉA-irányelv 169. cikkének c) pontjában említett, az EU területén nem letelepedett adóalanyok részére történő visszatérítésre.</TXT></NP><NP><NO.P>62.</NO.P><TXT>Véleményem szerint a HÉA-rendszerbeli levonásokra és visszatérítésekre vonatkozó különféle szabályok inkább pénzügy-politikai megfontolásokat, mint logikai vagy jogi szükségszerűségeket tükröznek. Történeti példák mutatják, hogy a HÉA területén a jogalkotó<?PAGE NO="I-7209"?> néha gazdaság- vagy pénzügy-politikai szempontból következetlen vagy akár rendellenesen működő szabályozás mellett dönt.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0045"><P>Történetileg szükségesnek mutatkozott a HÉA-rendszert – különösen a levonások területét illetően – oly módon kialakítani, hogy a halmozott forgalmi adó rendszerében kivetettnél lényegesen magasabb mértékű teher elkerülhető legyen. A <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0014" ID="QS0014"/>tiszta<QUOT.END REF.START="QS0014" CODE="201D" ID="QE0014"/> HÉA-rendszerbe történő ilyen jellegű beavatkozásokra manapság is akad példa. Bevezették például a <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0015" ID="QS0015"/>pufferszabályt<QUOT.END REF.START="QS0015" CODE="201D" ID="QE0015"/>, amely korlátozta az adómegállapítási időszakban fizetendő HÉA összegének levonásához való jogot a maradvány következő időszakra történő átvitele mellett. Ez a HÉA-irányelv 183. cikke (korábban a hatodik HÉA-irányelv 18. cikkének (4) bekezdése) alapján ma is engedélyezett. Lásd Terra, B., <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0016" ID="QS0016"/>Developments in VAT – the deduction of input tax<QUOT.END REF.START="QS0016" CODE="201D" ID="QE0016"/>, VAT monitor, 7. kötet, 2. sz., március/április, 1996., 52. o.</P></NOTE></TXT></NP><NP><NO.P>63.</NO.P><TXT>Még ha a tizenharmadik HÉA-irányelv 2. cikkének a Bizottság által javasolt értelmezése pénzügy-politikai szempontból jobban is illeszkedne a jelenlegi HÉA-rendszerhez, ezen értelmezés nem tükrözi a rendelkezés szövegét, különösen mivel a jogalkotó tudatosan az e kérdésben történő hallgatás mellett döntött.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0046"><P>Ahogyan Kaarle Makkonen professzor fogalmazott: a jogalkotó szeszélyes lehet. Lásd Makkonen, K., Zur Problematik der juridischen Entscheidung, Eine strukturanalytische Studie, Annales Universitatis Turkuensis Ser. B Humaniora 93., Turku, 1965., 203. o.</P></NOTE> Ezért a jogalkotó feladata, hogy a mulasztást pótolja.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0047"><P>A <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="169/80" PAGE.ECR="1931" YEAR="1981">169/80. sz., Gondrand és Garancini ügyben <DATE ISO="19810709">1981. július 9-én</DATE> hozott ítélet (EBHT 1981., 1931. o.)</REF.DOC.ECR> 16. és 17. pontja. Szintén lásd Slynn főtanácsnok ezen ügyben <DATE ISO="19810604">1981. június 4-én</DATE> ismertetett indítványának utolsó pontját az 1949. oldalon. Lásd a legutóbbi C-170/08. sz. Nijemeisland-ügyben <DATE ISO="20090611">2009. június 11-én</DATE> hozott ítélet (EBHT 2009., I-5127. o.) 44. pontját.</P></NOTE></TXT></NP><NP><NO.P>64.</NO.P><TXT>Az Egyesült Királyság álláspontja a HÉA-irányelvben foglalt – általa átültetendő és alkalmazandó – rendelkezés kifejezett és egyértelmű szövegén alapszik. A jogbiztonság kizárja azt, hogy a HÉA-irányelv 169. cikkének c) pontját a tizenharmadik HÉA-irányelv 2. cikkének (1) bekezdésébe értsük, amikor az ilyen értelmezés nem következik a szóhasználatból.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0048"><P>A C-247/08. sz. Gaz de France – Berliner Investissement ügyben <DATE ISO="20091001">2009. október 1-jén</DATE> hozott ítélet (EBHT 2009., I-9225. o.) 38. pontja. Érdekes, hogy annak ellenére, hogy ebben az ügyben a jogalkotó egy későbbi irányelvben módosította a kérdéses rendelkezést, a Bíróság a rendelkezés kifejezett szövegezése javára mégis elutasította a szabályozás célkitűzésén és rendszerén alapuló értelmezést.</P></NOTE> Az Egyesült Királyság hivatkozhat erre az elvre, amely különleges fontossággal bír a pénzügyi jog területén, ahol mind az adóalanyoknak, mind az adóhatóságoknak képeseknek kell lenniük arra, hogy álláspontjuk alátámasztásául az uniós szabályozás szövegére támaszkodhassanak.</TXT></NP><NP><NO.P>65.</NO.P><TXT>A Bizottság álláspontját alkotmányos és intézményes szempontból is problémásnak tartom. Ha a Bizottság valóban azt állítja, hogy a nyolcadik és a tizenharmadik HÉA-irányelv szövegében tévedésből hiányosság van, akkor nem indokolt, hogy nem él jogalkotási kezdeményezési jogával a helyzet orvoslása érdekében. Ennek éppen az ellenkezőjét teszi: egyszerre ismétli meg az állítólagos hibát az új 2008/9 irányelvre irányuló javaslatában és indít kötelezettségszegés megállapítása iránti eljárást a releváns rendelkezés szövegének szó szerinti jelentésében megbízó tagállam ellen.</TXT></NP><NP><NO.P>66.</NO.P><TXT>Végezetül, a Bizottság két gyakorlati problémára is hivatkozik azzal összefüggésben, ha a HÉA-irányelv 169. cikkének c) pontját nem értjük bele a tizenharmadik HÉA-irányelv 2. cikkének (1) bekezdésébe. Egyrészt arra a tényre, hogy a nyolcadik HÉA-irányelv értelmezése bizonytalanná válna a nyolcadik és a tizenharmadik HÉA-irányelv 2. cikkének<?PAGE NO="I-7210"?> hasonló szövegezésére tekintettel, másrészt pedig arra, hogy a tagállamok többsége megsértené a tizenharmadik HÉA-irányelvet, mivel jelenleg lehetővé teszik az EU területén kívül letelepedett és a HÉA-irányelv 169. cikkének c) pontja szerinti tevékenységeket végző személyek részére történő visszatérítést.</TXT></NP><NP><NO.P>67.</NO.P><TXT>Véleményem szerint a gyakorlati megfontolások egyike sem szolgál jogalapként arra, hogy a HÉA-irányelv 169. cikkének c) pontját a tizenharmadik HÉA-irányelv 2. cikkének (1) bekezdésébe értsük.</TXT></NP><NP><NO.P>68.</NO.P><TXT>E nehézségek ezenfelül orvosolhatók megfelelő szabályozások elfogadásával, amelyek tisztázzák az EU területén kívül letelepedett és pénzügyi, illetve biztosítási tevékenységeket végző személyeket megillető visszatérítéshez való jog hatályát, ha ez szükségesnek tűnik a jelen ügy eredményét követően.</TXT></NP></GR.SEQ></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">IV –</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Végkövetkeztetések</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>69.</NO.P><TXT>Figyelembe véve a fentieket, arra a következtetésre jutottam, hogy a Bizottságnak nem sikerült bizonyítania, hogy az Egyesült Királyság megsértette a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, <DATE ISO="20061128">2006. november 28-i</DATE> 2006/112/EK tanácsi irányelv 169–171. cikkét vagy a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról – a hozzáadottérték-adónak az ország területén nem honos adóalanyok részére történő visszatérítésének szabályairól szóló, <DATE ISO="19861117">1986. november 17-i</DATE> 86/560/EGK tizenharmadik tanácsi irányelv 2. cikkének (1) bekezdését. Ezért azt javasolom a Bíróságnak, hogy utasítsa el a keresetet.</TXT></NP></GR.SEQ></CONTENTS.CONCLUSION></CONCLUSION>