<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><CONCLUSION NNC="YES" xmlns:xsi="http://www.w3.org/2001/XMLSchema-instance" xsi:noNamespaceSchemaLocation="http://formex.publications.europa.eu/schema/formex-05.00-20081231.xd"><BIB.CONCLUSION><REF.CASE FILE="ECRCJ2005HUB.0700707701.case.xml"><NO.CASE>C-435/03</NO.CASE></REF.CASE><NO.CELEX>62003C0435</NO.CELEX><NO.SEQ>0009.0001</NO.SEQ><PAGE.FIRST.ECR>7079</PAGE.FIRST.ECR><PAGE.SEQ>1</PAGE.SEQ><PAGE.LAST.ECR>7090</PAGE.LAST.ECR><PAGE.TOTAL>12</PAGE.TOTAL></BIB.CONCLUSION><CURR.TITLE><LEFT>M. POIARES MADURO FŐTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA — C-435/03. SZ. ÜGY</LEFT><RIGHT>BRITISH AMERICAN TOBACCO ÉS NEWMAN SHIPPING</RIGHT></CURR.TITLE><CONTENTS.CONCLUSION><TITLE><TI><P><HT TYPE="UC">M. Poiares Maduro</HT></P><P><HT TYPE="UC">főtanácsnok indítványa</HT></P><P>Az ismertetés napja: <DATE ISO="20050525">2005. május 25.</DATE><NOTE NOTE.ID="E0001" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>Eredeti nyelv: portugál.</P></NOTE></P></TI></TITLE><NP><NO.P>1.</NO.P><TXT>Előzetes döntéshozatal iránti kérelmével a Hof van Beroep te Antwerpen (Antwerpeni Fellebbviteli Bíróság) (Belgium) a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról — közös hozzáadottérté-kadó-rendszer: egységes adóalap-megállapításról szóló hatodik, <DATE ISO="19770517">1977. május 17-i</DATE> 77/388/EGK tanácsi irányelv<NOTE NOTE.ID="E0002" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P><REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="145" DATE.PUB="1977" PAGE.FIRST="1">HL L 145., 1. o.</REF.DOC.OJ>; magyar nyelvű különkiadás 9. fejezet, 1. kötet, 23.0.</P></NOTE> (a továbbiakban: a hatodik irányelv) értelmezésével kapcsolatos kérdéseket terjesztett a Bíróság elé.</TXT></NP><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P>I —</NO.P><TXT>A tényállás és a Bíróság elé terjesztett kérdések</TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>2.</NO.P><TXT>A Newman Shipping &amp; Agency Company NV (a továbbiakban: Newman) adóraktárat üzemeltet Antwerpenben, ahol olyan dohánygyártmányokat raktároztak, amelyeket a British American Tobacco International Ltd. (a továbbiakban: BATI), e termékek tulajdonosa állított elő és csomagolt Belgiumban. A termékekre nem ragasztottak adójegyet.</TXT></NP><NP><NO.P>3.</NO.P><TXT>A raktárból <DATE ISO="19951204">1995. december 4-én</DATE> és <DATE ISO="19960129">1996. január 29-én</DATE>, valamint <DATE ISO="19980614">1998. június 14-ről</DATE> <DATE ISO="19980615">június 15-re</DATE> virradó éjjel cigarettákat loptak el. A belga Vám- és Jövedékiadóhivatal adókötelezettséget megállapító határozatot bocsátott ki, amelyben — azzal az indokkal, hogy a dohánygyártmányok utáni HÉA ugyanabban az időpontban esedékes, mint a jövedéki adó, és mivel a raktárból hiányzónak nyilvánított dohánygyártmányok után kivetett jövedéki adó kiegyenlítésre került, a HÉA is követelhető — kötelezte a Newmant, hogy a belga HÉA-kódex 58. cikkének (1) bekezdése és az <DATE ISO="19921229">1992. december 29-i</DATE>, 13. sz. királyi rendelet 1. cikke által bevezetett rendszernek megfelelően fizesse meg a hiányzó cigaretták utáni jövedéki adót és HÉA-t.</TXT></NP><NP><NO.P>4.</NO.P><TXT>Az 1969. évi belga HÉA-kódex 58. cikkének (1) bekezdése szerint:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><P><QUOT.START ID="QS0001" REF.END="QE0001" CODE="201E"/>A Belgiumba importált, ott a 25.b cikknek megfelelően megszerzett vagy ott előállított dohánygyártmányok tekintetében az adót minden olyan esetben ki kell vetni, amikor<?PAGE NO="I-7080"?> a dohány jövedéki rendszerére vonatkozó jogi vagy közigazgatási rendelkezések értelmében jövedéki adót kell fizetni.</P><P>[...]</P><P>A Király meghatározza a dohánygyártmányokra vonatkozó adó kivetésének részletszabályait és az ezen adó fizetésére köteles személyek körét<QUOT.END ID="QE0001" REF.START="QS0001" CODE="201D"/>.</P></QUOT.S></P></NP><NP><NO.P>5.</NO.P><TXT>A dohánygyártmányok hozzáadottérték-adó rendszeréről szóló, <DATE ISO="19921229">1992. december 29-i</DATE> királyi rendelet <HT TYPE="ITALIC">(Moniteur belge,</HT> <DATE ISO="19921231">1992. december 31.</DATE>, 28086. o.; a továbbiakban: királyi rendelet) 1. cikke értelmében: <QUOT.START ID="QS0002" REF.END="QE0002" CODE="201E"/>[a] dohánygyártmányok [...] utáni hozzáadottérték-adó ugyanabban az időpontban esedékes, mint a jövedéki adó<QUOT.END ID="QE0002" REF.START="QS0002" CODE="201D"/>.</TXT></NP><NP><NO.P>6.</NO.P><TXT>Sikertelen fellebbezést követően a Newman a HÉA-ra vonatkozó összes jogának fenntartásával megfizette a követelt összegeket. A BATI teljes egészében megtérítette ezen összegeket a Newman számára.</TXT></NP><NP><NO.P>7.</NO.P><TXT>A Newman és a BATI keresetet indítottak a Rechtbank van eerste aanleg te Antwerpen (Antwerpeni Elsőfokú Bíróság) előtt a megfizetett összegek visszatérítése iránt. <DATE ISO="20010404">2001. április 4-i</DATE> ítéletével e bíróság elutasította a keresetet; az ítéltben megállapította, hogy a lopás miatt hiányzó áruk után jövedéki adót kell fizetni, és hogy a HÉA-kódex 58. cikke (1) bekezdésének és a királyi rendelet 1. cikkének értelmében a HÉA ezen áruk tekintetében is felszámítható. Emellett a Rechtbank van eerste aanleg úgy ítélte meg, hogy e rendelkezések célja az adóbeszedés egyszerűsítése, és így e rendelkezések összhangban állnak a hatodik irányelv 27. cikkével.</TXT></NP><NP><NO.P>8.</NO.P><TXT>A Newman és a BATI <DATE ISO="20010507">2001. május 7-én</DATE> fellebbezést nyújtott be ezen ítélet ellen a Hof van Beroep te Antwerpenhez, amely előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjesztette a Bíróság elé:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><LIST TYPE="ARAB"><ITEM><NP><NO.P><QUOT.START ID="QS0003" REF.END="QE0003" CODE="201E"/>1)</NO.P><TXT>Járhat-e a hatodik irányelv szerinti termékértékesítés azzal a következménnyel, hogy a hozzáadottérték-adó kivethető:</TXT><P><LIST TYPE="DASH"><ITEM><P>anélkül, hogy bármilyen ellenértékkel vagy ellenszolgáltatással járó ügylet megvalósulna?</P></ITEM><?PAGE NO="I-7081"?><ITEM><P>anélkül, hogy a javak feletti tulajdonjog átszállna?</P></ITEM><ITEM><P>abban az esetben, ha a javakat nem lehetett jogszerűen forgalomba hozni, mert lopott termékekről vagy csempészett árucikkekről van szó?</P></ITEM></LIST></P></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>2)</NO.P><TXT>Más választ kell-e adni az első kérdésre akkor, ha jövedéki termékekről, és különösen dohánygyártmányokról van szó?</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>3)</NO.P><TXT>Ha a jövedéki termékekre egyáltalán nem vetnek ki jövedéki adót, összeegyeztethetőe a hatodik irányelv rendelkezéseivel az, ha hasonló esetben hozzáadottérték-adót vetnek ki?</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>4)</NO.P><TXT>Kiegészíthetik-e a tagállamok a hozzáadottérték-adó alá tartozó tevékenységek körét a hatodik irányelv 27. cikkének (2) vagy (5) bekezdése szerinti értesítés megküldésével annak érdekében, hogy a jövedéki termékek adóraktárból történő eltulajdonítását nemzeti szinten a hozzáadottérték-adó alá vonják, vagy a hatodik irányelv 2. cikke kimerítő meghatározást tartalmaz?</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>5)</NO.P><TXT>Jogosult-e a tagállam a hozzáadottérték-adó alá tartozó tevékenységek körét oly módon kiegészíteni, hogy például hozzáadottérték-adó fizetését írja elő, ha adóraktárból jövedéki termékeket loptak el, abban az esetben, ha a hatodik irányelv 27. cikkének (5) bekezdése szerinti értesítésben kizárólag a hozzáadottérték-adónak az előzetes szakaszban adójegyek útján történő megfizetéséről van szó?<QUOT.END ID="QE0003" REF.START="QS0003" CODE="201D"/></TXT></NP></ITEM></LIST></QUOT.S></P></NP><NP><NO.P>9.</NO.P><TXT>Ezek a kérdések a hatodik irányelv több rendelkezésének, különösen a 2. cikk 1. pontjának értelmezését vonják maguk után, amely szerint <QUOT.START ID="QS0004" REF.END="QE0004" CODE="201E"/>[a] hozzáadottérték-adó alá tartozik [...] az adóalany által belföldön ellenszolgáltatás fejében teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás<QUOT.END ID="QE0004" REF.START="QS0004" CODE="201D"/>.</TXT></NP><NP><NO.P>10.</NO.P><TXT>A hatodik irányelv 5. cikkének (1) bekezdése ezenkívül ekként rendelkezik: <QUOT.START ID="QS0005" REF.END="QE0005" CODE="201E"/><QUOT.START ID="QS0006" REF.END="QE0006" CODE="00BB"/>termékértékesítés<QUOT.END ID="QE0006" REF.START="QS0006" CODE="00AB"/>: a materiális javak feletti tulajdonjog átengedése<QUOT.END ID="QE0005" REF.START="QS0005" CODE="201D"/>.</TXT></NP><?PAGE NO="I-7082"?><NP><NO.P>11.</NO.P><TXT>Másfelől ugyanezen irányelv 10. cikke ekként rendelkezik:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><LIST TYPE="ARAB"><ITEM><NP><NO.P><QUOT.START ID="QS0007" REF.END="QE0007" CODE="201E"/>(1)</NO.P><TXT><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>a)</NO.P><TXT><QUOT.START ID="QS0008" REF.END="QE0008" CODE="00BB"/>adóköteles esemény<QUOT.END ID="QE0008" REF.START="QS0008" CODE="00AB"/>: olyan esemény, amely által az adó felszámítási kötelezettségének törvényes feltételei megvalósulnak;</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>b)</NO.P><TXT>az adó <QUOT.START ID="QS0009" REF.END="QE0009" CODE="00BB"/>felszámíthatósága<QUOT.END ID="QE0009" REF.START="QS0009" CODE="00AB"/> azon időpontban keletkezik, amikor az adóhatóság törvény alapján jogosulttá válik, hogy az adóalannyal szemben az adót követelje, függetlenül attól, hogy a tényleges megfizetés késleltetett lehet.</TXT></NP></ITEM></LIST></TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>(2)</NO.P><TXT>Az adóköteles esemény és az adó felszámíthatósága azon időpontban keletkezik, amikor a termék értékesítése vagy a szolgáltatás nyújtása megtörténik. [...]</TXT><P>[...]<QUOT.END ID="QE0007" REF.START="QS0007" CODE="201D"/></P></NP></ITEM></LIST></QUOT.S></P></NP><NP><NO.P>12.</NO.P><TXT>Ezenfelül a hatodik irányelvnek az egyszerűsítési szabályozásokra vonatkozó 27. cikke<NOTE NOTE.ID="E0003" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>A <DATE ISO="20040120">2004. január 20-i</DATE> 2004/7/EK tanácsi irányelv (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="027" DATE.PUB="2004" PAGE.FIRST="44">HL L 27., 44. o.</REF.DOC.OJ>; magyar nyelvű különkiadás 9. fejezet, 2. kötet, 7. o.) által bevezetett módosításokat megelőzően hatályos szöveg szerint.</P></NOTE> ekként rendelkezik:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><LIST TYPE="ARAB"><ITEM><NP><NO.P><QUOT.START ID="QS0010" REF.END="QE0010" CODE="201E"/>(1)</NO.P><TXT>A Tanács a Bizottság javaslatára egyhangúlag minden tagállamot felhatalmazhat arra, hogy ezen irányelvtől eltérő különös intézkedéseket vezessen be az adókivetés egyszerűsítésére vagy az adókijátszások és adókikerülések megakadályozására. Az adókivetés egyszerűsítésére szolgáló intézkedések a végső fogyasztás stádiumában esedékes adó összegét csak jelentéktelen mértékben befolyásolhatják.</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>(2)</NO.P><TXT>Azon tagállam, amely az (1) bekezdésben megjelölt intézkedéseket be kívánja vezetni, tájékoztatja ezekről a Bizottságot, és minden szükséges adatot közöl a Bizottsággal.</TXT></NP></ITEM></LIST><P>[...]</P><LIST TYPE="ARAB"><ITEM><NP><NO.P>(5)</NO.P><TXT>Azon tagállamok, amelyek <DATE ISO="19770101">1977. január l-jén</DATE>a fenti (1) bekezdésben meghatározott típusú különös intézkedéseket alkalmaztak, fenntarthatják azokat, amennyiben erről a<?PAGE NO="I-7083"?> Bizottságot <DATE ISO="19780101">1978. január 1.</DATE> [1-je] előtt értesítik, továbbá azzal a feltétellel, hogy e különös intézkedések — amennyiben az adókivetést egyszerűsítő intézkedésekről van szó — a fenti (1) bekezdésben megállapított követelménynek megfelelnek.<QUOT.END ID="QE0010" REF.START="QS0010" CODE="201D"/></TXT></NP></ITEM></LIST></QUOT.S></P></NP><NP><NO.P>13.</NO.P><TXT>Ezen szabályozás alkalmazásában a Belga Királyság <DATE ISO="19771219">1977. december 19-én</DATE> értesítette a Bizottságot a belga HÉA-kódex 58. cikkének (1) bekezdéséről és a dohánygyártmányok hozzáadottérték-adó rendszeréről szóló, <DATE ISO="19700603">1970. június 3-i</DATE>, 13. sz. királyi rendeletről <HT TYPE="ITALIC">(Moniteur belge,</HT> <DATE ISO="19700605">1970. június 5.</DATE>, 6103. o.), amelyek a hatodik irányelv elfogadásának idején hatályban voltak; az értesítés szövege a következő volt:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P><QUOT.START ID="QS0011" REF.END="QE0011" CODE="201E"/>B.</NO.P><TXT>Az adó előzetes szakaszban történő megfizetése.</TXT></NP></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P>1.</NO.P><TXT>Dohánygyártmányok</TXT></NP></TI></TITLE><P>A HEA-beszedés ellenőrzésének ezen ágazatban történő megkönnyítése érdekében a dohánygyártmányok értékesítése után fizetendő adót ugyanakkor kell kivetni, mint a jövedéki adót. A HÉA-t a gyártó vagy az importáló az adójegy megvásárlása alkalmával valójában a fogyasztói ár után fizeti meg. E szakaszt követően semmilyen HÉA kivetésére nem kerül sor, és értelemszerűen semmilyen levonás nem érvényesíthető. Az értékesített dohánytermékeket az adót tartalmazó áron kell kiszámlázni [...]<QUOT.END ID="QE0011" REF.START="QS0011" CODE="201D"/>.</P></GR.SEQ></GR.SEQ></QUOT.S></P></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P>II —</NO.P><TXT>Elemzés</TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>14.</NO.P><TXT>A kérdéseket előterjesztő bíróság lényegében azt kívánja megtudni, hogy egyfelől a jövedékiadó-köteles termékek eltulajdonítását lehet-e a hatodik irányelv 2. cikkének 1. pontja szerinti <QUOT.START ID="QS0012" REF.END="QE0012" CODE="201E"/>ellenszolgáltatás fejében teljesített termékértékesítésnek<QUOT.END ID="QE0012" REF.START="QS0012" CODE="201D"/> tekinteni, és ennek következtében az a HÉA alá tartozik-e. Másfelől az e kérdésre adott nemleges válasz esetén felmerül egy másik kérdés, amely arra irányul, hogy ilyen esetben a hatodik irányelv 27. cikkének alkalmazásában a tagállam részére adott felhatalmazás alapján követelhetőe a HÉA megfizetése.</TXT></NP><NP><NO.P>15.</NO.P><TXT>Előzetesen a belga kormány azon érvelésére válaszolnék, amely szerint az előterjesztő bíróság által feltett kérdések irrelevánsak, és teljesen át kell fogalmazni őket. Ebből következik, hogy a belga jog nyilvánvalóan csak abban az esetben tenné lehetővé a felperesek által megfizetett HÉA visszatérítését,<?PAGE NO="I-7084"?> ha a felperesek bizonyítanák, hogy az áruk eltulajdonítása következtében soha semmilyen adóköteles esemény nem keletkezett.</TXT></NP><NP><NO.P>16.</NO.P><TXT>A Bíróság írásban feltett kérdésére, amely arra irányul, hogy pontosan milyen bizonyíték lenne szükséges ahhoz, hogy a Newman és a BATI HÉA-visszatérítéshez való esetleges joga elismerésre kerüljön, a belga kormány és a felperesek válaszukban rámutatnak arra, hogy a lopás bizonyítása nem elegendő e tekintetben. Elengedhetetlennek tűnik annak kiegészítő bizonyítása, hogy az áruk eltulajdonításából semmilyen adóköteles esemény nem keletkezett.</TXT></NP><NP><NO.P>17.</NO.P><TXT>Márpedig a lopást követő olyan igazolt események bizonyítása, mint például az a körülmény, hogy az áruk nem kerültek kereskedelmi forgalomba, vagy a tolvajok megsemmisítették az árut, szükségszerűen a felperesek által kideríthetetlen tények bizonyítását jelenti. Igazi <HT TYPE="ITALIC">probatio diabolicáról</HT> van szó, olyan lehetetlen bizonyításról, amely nem lehetne a felperesek által megfizetett HÉA visszatérítésének feltétele. Ebben a tekintetben a Bíróság már korábban kimondta, hogy <QUOT.START ID="QS0013" REF.END="QE0013" CODE="201E"/>összeegyeztethetetlen a közösségi joggal minden olyan bizonyítási mód, amelynek eredményeképpen a közösségi jog megsértésével kivetett díjak viszszatérítése gyakorlatilag lehetetlenné vagy rendkívül nehézzé válik<QUOT.END ID="QE0013" REF.START="QS0013" CODE="201D"/><NOTE NOTE.ID="E0004" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>A <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="199/82" YEAR="1983" PAGE.ECR="3595">199/82. sz. San Giorgio-ügyben <DATE ISO="19831109">1983. november 9-én</DATE> hozott Ítélet (EBHT 1983., 3595. o.) 14. pontja</REF.DOC.ECR> és a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-343/96" YEAR="1999" PAGE.ECR="I-579">C-343/96. sz. Dilexport-ügyben <DATE ISO="19990209">1999. február 9-én</DATE> hozott ítélet (EBHT 1999., I-579. o.) 48. pontja</REF.DOC.ECR>.</P></NOTE>.</TXT></NP><NP><NO.P>18.</NO.P><TXT>A jelen ügyben az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy a szóban forgó dohánytermékeket kétségtelenül eltulajdonították. Az a körülmény, hogy a jövedéki termékek utáni HÉA megfizetését éppen a lopást követően kérték, jól szemlélteti, hogy maga a lopás váltotta ki a HÉA-kötelezettséget. E tekintetben a döntő körülmény nem valamely későbbi esemény volt, mint például az, hogy a tolvajok kereskedelmi forgalomba hozták az árukat.</TXT></NP><NP><NO.P>19.</NO.P><TXT>Tekintettel arra, hogy lényegében maga a lopás váltotta ki a belga Vám- és Jövedékiadó-hivatal által előírt HÉA-kötelezettséget, érdemes megvizsgálni az előterjesztő bíróság által felvetett kérdéseket.</TXT></NP><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P>A —</NO.P><TXT>A hatodik irányelv 2. cikkének 1. pontja szerinti ellenszolgáltatás fejében teljesített <QUOT.START ID="QS0014" REF.END="QE0014" CODE="201E"/>termékértékesítésnek<QUOT.END ID="QE0014" REF.START="QS0014" CODE="201D"/> lehet-e minősíteni a jövedékiadó-köteles termékek eltulajdonítását, és következésképpen a HÉA alá tartozik-e?</TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>20.</NO.P><TXT>A dohánygyártmányok adóraktárból történő eltulajdonítása nem tekinthető a hatodik irányelv 2. cikkének 1. pontja és 5. cikkének (1)<?PAGE NO="I-7085"?> bekezdése értelmében vett <QUOT.START ID="QS0015" REF.END="QE0015" CODE="201E"/>ellenszolgáltatás fejében teljesített termékértékesítésnek<QUOT.END ID="QE0015" REF.START="QS0015" CODE="201D"/>.</TXT></NP><NP><NO.P>21.</NO.P><TXT>Mindenekelőtt e cikkek szövege nem támasztja alá, hogy a sértett éppúgy köteles a HÉA megfizetésére, mintha önként, ellenszolgáltatás fejében ruházta volna át tulajdonát a tolvajra. E következtetést ráadásul nagymértékben megerősíti a Bíróságnak a hatodik irányelv hatályának meghatározásában központi szerepet játszó, az ellenszolgáltatás fejében teljesített termékértékesítések és szolgáltatások fogalmának értelmezésére vonatkozó ítélkezési gyakorlata.</TXT></NP><NP><NO.P>22.</NO.P><TXT>Az ellenszolgáltatás fejében teljesített termékértékesítések és szolgáltatások fogalmának értelmezését illetően a Bíróság világosan kifejtette a Tolsma-ügyben <DATE ISO="19940303">1994. március 3-án</DATE> hozott ítéletében, hogy a szolgáltatásnyújtás <QUOT.START ID="QS0016" REF.END="QE0016" CODE="201E"/>csak akkor történik a hatodik irányelv 2. cikkének (1) bekezdése értelmében vett <HT TYPE="ITALIC">ellenszolgáltatás fejében,</HT> és ennélfogva csak akkor adóztatható meg, ha a szolgáltatást nyújtó és az abból részesülő személy között <HT TYPE="ITALIC">jogviszony</HT> áll fenn, amelyben kölcsönös szolgáltatások cserélődnek ki, és a szolgáltató által beszedett díj a szolgáltatást igénybe vevő részére nyújtott szolgáltatás tényleges ellenértékét jelenti<QUOT.END ID="QE0016" REF.START="QS0016" CODE="201D"/><NOTE NOTE.ID="E0005" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>A <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-16/93" YEAR="1994" PAGE.ECR="I-743">C-16/93. sz. ügyben hozott Ítélet (EBHT 1994., I-743. o.) 14. pontja</REF.DOC.ECR>; kiemelés tőlem.</P></NOTE>. Álláspontom szerint semmi sem igazolja a termékértékesítés ettől eltérő kezelését.</TXT></NP><NP><NO.P>23.</NO.P><TXT>Ebben az ítéletben a Bíróság újból megerősíti korábbi, az ellenszolgáltatás fejében teljesített termékértékesítés és szolgáltatás fogalmára vonatkozó ítélkezési gyakorlatában megfogalmazott értelmezési iránymutatását, amely szerint <QUOT.START ID="QS0017" REF.END="QE0017" CODE="201E"/>a szolgáltatás kizárólag akkor adóztatható meg, ha <HT TYPE="ITALIC">közvetlen kapcsolat</HT> áll fenn a nyújtott szolgáltatás és a kapott ellenszolgáltatás között<QUOT.END ID="QE0017" REF.START="QS0017" CODE="201D"/><NOTE NOTE.ID="E0006" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>A Tolsma-ügvben hozott, az 5. lábjegyzetben hivatkozott (télét 13. pontja (kiemelés tőlem), a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="154/80" YEAR="1981" PAGE.ECR="445">154/80. sz Coöperatieve Aardappclenbewaarplaats ügyben <DATE ISO="19810205">1981. február 5-én</DATE> hozott ítélet (EBHT 1981., 445. o.) 12. pontja</REF.DOC.ECR>, a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="230/87" YEAR="1988" PAGE.ECR="6365">230/87. sz., Naturally Yours Cosmetics ügyben <DATE ISO="19881123">1988. november 23-án</DATE> hozott ítélet (EBHT 1988., 6365. o.) 11. pontja</REF.DOC.ECR> és a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="102/86" YEAR="1988" PAGE.ECR="1443">102/86. sz., Apple and Pear Development Council ügyben <DATE ISO="19880308">1988. március 8-án</DATE> hozott ítélet (EBHT 1988., 1443. o.) 12. pontja</REF.DOC.ECR>.</P></NOTE>. A Hong-Kong Trade Development Council ügyben <DATE ISO="19820401">1982. április l-jén</DATE> hozott ítéletében a Bíróság megállapította, hogy a HÉA rendszerének keretében az adóköteles műveletek ár vagy ellenérték kikötését tartalmazó ügyletek fennállását feltételezik.<NOTE NOTE.ID="E0007" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>A <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="89/81" YEAR="1982" PAGE.ECR="1277">89/81. sz. ügyben hozott ítélet (EBHT 1982., 1277. o.) 9. és10. pontja</REF.DOC.ECR>.</P></NOTE> Ennek megfelelően <QUOT.START ID="QS0018" REF.END="QE0018" CODE="201E"/>amikor a szolgáltató tevékenysége kizárólag közvetlen ellenszolgáltatás nélküli szolgáltatásból áll, nincs alapja az adónak, és így ezek az ingyenes szolgáltatások nem tartoznak a hozzáadottérték-adó hatálya alá<QUOT.END ID="QE0018" REF.START="QS0018" CODE="201D"/><NOTE NOTE.ID="E0008" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>Ugyanolt, 10. pont.</P></NOTE>.</TXT></NP><NP><NO.P>24.</NO.P><TXT>Ezen ítélkezési gyakorlat fényében meg kell állapítani, hogy nyilvánvalóan védhetetlen az a gondolat, amely szerint a lopás azzal járhat, hogy a sértettnek HÉA-t kell fizetnie a<?PAGE NO="I-7086"?> tőle jogtalanul és ellenszolgáltatás nélkül eltulajdonított termékek után.<NOTE NOTE.ID="E0009" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>Ezt a következtetést megerősíti a Bíróságnak a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-320/88" YEAR="1988" PAGE.ECR="I-285">C-320/88. sz., Shipping and Forwarding Enterprise Safe ügyben <DATE ISO="19900208">1990. február 8-án</DATE> hozott Ítéletben (EBHT 1988., I-285. o)</REF.DOC.ECR> kialakított álláspontja. Ebben az ítéletben a Bíróság ugyanis megállapítja, hogy <QUOT.START ID="QS0019" REF.END="QE0019" CODE="201E"/>a hatodik irányelv 5. cikkének (1) bekezdése értelmében <QUOT.START ID="QS0020" REF.END="QE0020" CODE="00BB"/>'termékértékesítés': a materiális javak feletti tulajdonjog átengedése<QUOT.END ID="QE0020" REF.START="QS0020" CODE="00AB"/><QUOT.END ID="QE0019" REF.START="QS0019" CODE="201D"/> (6. pont), és hogy <QUOT.START ID="QS0021" REF.END="QE0021" CODE="201E"/>ezen rendelkezés szövegéből következik, hogy a termékértékesítés fogalma [...] magában foglal minden olyan, materiális javak átruházására irányuló ügyletet, amelyben az egyik fél feljogosítja a másik felet arra, hogy a tulajdonossal azonos feltételek mellett rendelkezzen ezekkel a javakkal<QUOT.END ID="QE0021" REF.START="QS0021" CODE="201D"/> (7. pont). Minden termékátruházó ügyletnél, amely feljogosítja a másik felet arra, hogy a tulajdonossal azonos feltételek mellett rendelkezzék a termékkel, elengedhetetlen a nyilatkozati vagy megállapodási elem fennállása (átvéve a Tolsma-ügyben hozott, fent hivatkozott ítélet 17. pontjában használt kifejezést, amely az elengedhetetlen <QUOT.START ID="QS0022" REF.END="QE0022" CODE="201E"/>felek közötti megállapodás<QUOT.END ID="QE0022" REF.START="QS0022" CODE="201D"/> szükségességéről szól). Ez az elem a lopás esetében nem létezik. Ilyen helyzetben sem a termék feletti rendelkezésnek a sértett tulajdonos egyetértésével történő átruházása, sem más, a szolgáltatáshoz közvetlenül kapcsolódó, a tolvajok részéről a tulajdonos javára teljesített ellentételezés nem áll fenn.</P></NOTE></TXT></NP><NP><NO.P>25.</NO.P><TXT>A belga kormány érvelésével ellentétben a hatodik irányelv 5. cikkének (6) és (7) bekezdésében szabályozott (e rendelkezések a termékek bizonyos magánfelhasználására és az adóalany saját vállalkozásában előállított termékekre vonatkoznak), a közösségi jogalkotó által kifejezetten az ellenszolgáltatás fejében teljesített értékesítés közé sorolt helyzetek nem vethetőek össze a lopás esetével, amikor a tulajdonos nemcsak elesik ellopott javainak ellenértékétől, hanem szándékán kívül magukat a termékeket is elveszíti.<NOTE NOTE.ID="E0010" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>Ki kell emelni azt is, hogy a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-342/87" YEAR="1989" PAGE.ECR="4227">C-342/87. sz., Genius Holding ügyben <DATE ISO="19891213">1989. december 13-án</DATE> hozott ítélet (EBHT 1989., 4227. o.) 18. pontjában</REF.DOC.ECR> és a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-78/02+C-79/02+C-80/02" YEAR="2003" PAGE.ECR="I-13295">C-78/02., C-79/02. és C-80/02. sz., Karageorgou és társai egyesített ügyekben <DATE ISO="20031106">2003. november 6-án</DATE> hozott ítélet (EBHT 2003., I-13295. o.) 50-52. pontjában</REF.DOC.ECR> vitatott helyzetek teljes mértékben eltérnek a jelen ügytől. Ezekben az ügyekben a HÉA kiszámlázásra került, azonban kiderült, hogy az érintett szolgáltatások ténylegesen nem tartoztak a HÉA hatálya alá. A Bíróság a Genius Holding ügyben hozott ítéletének rendelkező részében úgy határozott, hogy <QUOT.START ID="QS0023" REF.END="QE0023" CODE="201E"/>a hatodik irányelvben található adólevonási jog gyakorlása nem terjed ki arra az adóra, amely kizárólag a számlán történő feltüntetése következtében fizetendő<QUOT.END ID="QE0023" REF.START="QS0023" CODE="201D"/>.</P></NOTE></TXT></NP><NP><NO.P>26.</NO.P><TXT>Még pontosabban: az a következtetés, amely szerint javak eltulajdonítása nem minősíthető ellenszolgáltatás fejében teljesített értékesítésnek, és a hatodik irányelv 5. cikkének (6) és (7) bekezdésébe foglalt ügyletek közé valónak sem tekinthető, független attól, hogy az ellopott termékeket akár a tolvaj, akár más személyek forgalomba hozhatják.</TXT></NP><NP><NO.P>27.</NO.P><TXT>E tekintetben a Bíróság világosan kinyilvánította, hogy a termékeknek az adóalany által jogellenesen (pl. csempészés útján) történő értékesítése a hatodik irányelv hatálya alá esik, és HÉA köteles.<NOTE NOTE.ID="E0011" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>Lásd e tekintetben a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-455/98" YEAR="2000" PAGE.ECR="I-4993">C-455/98. sz., Salumets és társai ügyben <DATE ISO="20000629">2000. június 29-én</DATE> hozott ítélet (EBHT 2000., I-4993. o.) 24. pontját</REF.DOC.ECR>.</P></NOTE> Ezen ítélkezési gyakorlat szerint az adósemlegesség elve azt is megköveteli, hogy a jogellenes ügyletek is a hatodik irányelv hatálya alá tartozzanak, és HÉA-kötelesek legyenek.<NOTE NOTE.ID="E0012" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>A <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="269/86" YEAR="1988" PAGE.ECR="3627">269/86. sz. Mol-ügyben <DATE ISO="19880705">1988. július 5-én</DATE> hozott ítélet (EBHT 1988., 3627. o.) 18. pontja</REF.DOC.ECR>, a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="289/86" YEAR="1988" PAGE.ECR="3655">289/86. sz Happy Family ügyben <DATE ISO="19880705">1988. július 5-én</DATE> hozott ítélet (EBHT 1988., 3655. o.) 20. pontja</REF.DOC.ECR>, a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-111/92" YEAR="1993" PAGE.ECR="I-4677">C-111/92. sz. Lange-ügyben <DATE ISO="19930802">1993. augusztus 2-án</DATE> hozott ítélet (EBHT 1993., I-4677. o.) 16. pontja</REF.DOC.ECR>, a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-3/97" YEAR="1998" PAGE.ECR="I-3257">C-3/97. sz., Goodwin és Unstead ügyben <DATE ISO="19980528">1998. május 28-án</DATE> hozott ítélet (EBHT 1998., I-3257. o.) 9. pontja</REF.DOC.ECR>, a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-158/98" YEAR="1999" PAGE.ECR="I-3971">C-158/98. sz., Coffeeshop <QUOT.START ID="QS0024" REF.END="QE0024" CODE="201E"/>Siberië<QUOT.END ID="QE0024" REF.START="QS0024" CODE="201D"/> ügyben <DATE ISO="19990629">1999. június 29-én</DATE> hozott ítélet (EBHT 1999., I-3971. o.) 14. és 21. pontja</REF.DOC.ECR>, valamint a Salumets és társai ügyben hozott, fent hivatkozott ítélet 19. pontja.</P></NOTE> Ennek az az oka, hogy e termékek versenyeznek a szabályosan megszerzett termékekkel, és nem kerülhetnek előnybe ez utóbbiakhoz képest. A törvénytelen rulettjáték működtetése például a közös HÉA-rendszer hatálya alá tartozik, mivel versenyhelyzetben áll az engedélyezett fogadásokkal.<NOTE NOTE.ID="E0013" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>A <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-283/95" YEAR="1998" PAGE.ECR="I-3369">C-283/95. sz. Fischer-Ugyben <DATE ISO="19980611">1998. június 11-én</DATE> hozott ítélet (EBHT 1998., I-3369. o.) 19-23. és 28. pontja</REF.DOC.ECR>.</P></NOTE></TXT></NP><?PAGE NO="I-7087"?><NP><NO.P>28.</NO.P><TXT>Ezt az indokolást arra az esetre is alkalmazni lehet, amikor a lopott termékeket akár a tolvaj, akár más ellenszolgáltatás fejében értékesíti harmadik személy részére. A termékeknek ezen egymást követő értékesítései a HÉA alá tartoznak. Ugyanakkor egyértelmű, hogy a jelen ügyben ettől eltérő a helyzet: azt kell megállapítani, hogy a lopásból származó termékek átruházása a HÉA alá tartozik-e. Márpedig e tekintetben maga a lopás nem a hatodik irányelv 2. cikkének 1. pontja értelmében vett ellenszolgáltatás fejében teljesített értékesítés.</TXT></NP><NP><NO.P>29.</NO.P><TXT>Ezenfelül az a körülmény, hogy a jelen ügyben érintett termékek jövedékiadó-kötelesek, teljes mértékben érdektelen annak megállapításában, hogy azok eltulajdonítása ellenszolgáltatás fejében teljesített termékértékesítésnek tekinthetőe. Amint azt a Bizottság írásbeli észrevételeiben megállapította, a termékek értékesítését illetően a hatodik irányelv egyetlen rendelkezése sem tesz különbséget a jövedékiadó-köteles és a jövedéki adó hatálya alá nem tartozó termékek között.</TXT></NP><NP><NO.P>30.</NO.P><TXT>A fenti megfontolások alapján úgy tűnik, a Bíróságnak azt a választ kell adnia a kérdést előterjesztő bíróság részére, hogy a jövedékiadó-köteles termékek eltulajdonítása nem tekinthető a hatodik irányelv 2. cikkének 1. pontja értelmében vett <QUOT.START ID="QS0025" REF.END="QE0025" CODE="201E"/>ellenszolgáltatás fejében teljesített termékértékesítésnek<QUOT.END ID="QE0025" REF.START="QS0025" CODE="201D"/>.</TXT></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P>B —</NO.P><TXT>A termékek eltulajdonítása következtében felszámolható-e a HÉA a tagállamot a hatodik irányelv 27. cikkének alkalmazásában megillető felhatalmazás alapján?</TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>31.</NO.P><TXT>A hatodik irányelv 27. cikkének megfelelően a tagállam felhatalmazást kaphat arra, hogy a hatodik irányelvtől eltérő különös intézkedéseket vezessen be az adókivetés egyszerűsítésére vagy az adókijátszások és adókikerülések megakadályozására.</TXT></NP><NP><NO.P>32.</NO.P><TXT>A hatodik irányelv 27. cikke (5) bekezdésének megfelelően a Belga Királyság értesítést küldött a szóban forgó intézkedésről, amely szerint a dohánygyártmányok után a HÉA-t ugyanakkor kell megfizetni, mint a jövedéki adót. Ettől kezdve a jelen ügyben az a fő kérdés, hogy az ilyen intézkedés eredményezheti-e a hatodik irányelvben meghatározott adóköteles események kategóriáinak kibővítését.</TXT></NP><NP><NO.P>33.</NO.P><TXT>A hatodik irányelv 10. cikke világosan különbséget tesz az adó felszámolhatósága — azaz azon időpont, amikortól a HÉA követelhető — és a HÉA-köteles esemény között, amely <QUOT.START ID="QS0026" REF.END="QE0026" CODE="201E"/>olyan esemény, amely által az adó felszámítási kötelezettségének törvényes feltételei megvalósulnak<QUOT.END ID="QE0026" REF.START="QS0026" CODE="201D"/>.</TXT></NP><NP><NO.P>34.</NO.P><TXT>Ez a különbségtétel rávilágít az e fogalmakat egyenként érintő jogalkotási intézkedések<?PAGE NO="I-7088"?> közt fennálló alapvető különbségre. Meg kell különböztetni egyrészről az olyan intézkedést, amelynek célja a HÉA felszámolhatósága időpontjának oly módon történő előrehozatala, hogy azt a jövedéki adó kivetésével azonos időpontra teszi, másrészről az olyan intézkedést, amely eltér a HÉA hatálya alá tartozó tevékenységeket meghatározó szabályoktól, és kiegészíti őket a hatodik irányelv által nem érintett, új HÉA-köteles eseménnyel.</TXT></NP><NP><NO.P>35.</NO.P><TXT>Az a körülmény, hogy a lopás igazolása nem elegendő ahhoz, hogy az eltulajdonított termékek tulajdonosának ne kelljen a tulajdona után HÉ A-t fizetnie, jól mutatja, hogy a belga kormány által az intézkedéséhez rendelt hatály túlterjed a HÉA-fizetés időpontjának egyszerű előrehozatalán. Ennek az intézkedésnek az olyan módon történő alkalmazása, mint ahogyan a belga adóhatóságok tették, magában foglalja azt, hogy a lopás önmagában ellenszolgáltatás fejében teljesített termékértékesítésnek tekinthető, és ennek következtében a hatodik irányelvben nem szabályozott adóköteles esemény jön létre.</TXT></NP><NP><NO.P>36.</NO.P><TXT>Márpedig a belga kormány által bejelentett intézkedés olvasatából kiderül, hogy az intézkedés nem bírhat ilyen hatállyal. Az intézkedés egyszerűen így rendelkezik: <QUOT.START ID="QS0027" REF.END="QE0027" CODE="201E"/>A HÉA-beszedés ellenőrzésének [...] megkönynyítése érdekében a dohánygyártmányok értékesítése után fizetendő adót ugyanakkor kell kivetni, mint [amikor] [...] a jövedéki adót [...] a gyártó vagy az importáló az adójegy megvásárlása alkalmával [megfizeti].<QUOT.END ID="QE0027" REF.START="QS0027" CODE="201D"/><NOTE NOTE.ID="E0014" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>Lásd a fenti 13. pontot; kiemelés tőlem.</P></NOTE></TXT></NP><NP><NO.P>37.</NO.P><TXT>E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a Bíróságnak a 27. cikkre vonatkozó ítélkezési gyakorlata szerint <QUOT.START ID="QS0028" REF.END="QE0028" CODE="201E"/>megszorítóan kell értelmezni azokat az eltérő nemzeti rendelkezéseket, amelyeknek célja az adókijátszások és adókikerülések megakadályozása<QUOT.END ID="QE0028" REF.START="QS0028" CODE="201D"/><NOTE NOTE.ID="E0015" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>A <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-63/96" YEAR="1997" PAGE.ECR="I-2847">C-63/96. sz. Skripalle-ügyben <DATE ISO="19970529">1997. május 29-én</DATE> hozott ítélet (EBHT 1997., I-2847. o.) 24. pontja</REF.DOC.ECR>.</P></NOTE>. A szóban forgó értesítés szövege jól mutatja, hogy a bejelentett intézkedés kizárólag a <HT TYPE="ITALIC">HÉA</HT> adójegy formájában történő <HT TYPE="ITALIC">felszámíthatóságának korábbi időpontban</HT> <HT TYPE="ITALIC">történő meghatározására</HT> vonatkozik, amelynek célja az, hogy ez az időpont egybeessék a jövedéki adó kivetésének időpontjával. A belga intézkedés csupán a HÉA-nak az előzetes megfizetés formájában történő beszedésére irányul, és így egyedül az adó beszedhetőségének időpontját érinti. Amint azt a felperesek és a Bizottság jogosan kiemelik, ez az értesítés nem vonatkozik a HÉA-köteles esemény — azaz a jelen ügyben az ellenszolgáltatás fejében teljesített termékértékesítés tényleges vizsgálatának — hiányában történő HÉA-beszedésre. Az értesítés a HÉA szempontjából jelentős adóköteles eseményre, azaz a dohánygyártmányok <HT TYPE="ITALIC">értékesítésére</HT> utal, anélkül hogy arra a következtetésre lehetne jutni, hogy a szóban forgó egyszerűsítő intézkedés bármilyen ettől való eltérést hozhat.</TXT></NP><NP><NO.P>38.</NO.P><TXT>Mindebből arra kell következtetni, hogy az értesítés nem volt tárgya semmiféle, a 27. cikk (5) bekezdésének értelmében vett eltérő intézkedésnek, amely feljogosítná a<?PAGE NO="I-7089"?> belga államot arra, hogy a tulajdonos által megvalósított, ellenszolgáltatás fejében teljesített értékesítés hiányában e tulajdonost a tőle eltulajdonított javai után HÉA megfizetésére kötelezze.</TXT></NP><NP><NO.P>39.</NO.P><TXT>Ennél fogva az ilyen eltérő intézkedés nem érvényesíthető az adóalanyokkal szemben.<NOTE NOTE.ID="E0016" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>Ez a következtetés független attól a jelen ügyben nem szereplő kérdéstől, hogy a jelen ügyben érintett értesítés tárgyát képező intézkedéshez hasonló, a HÉA megfizetését korábbra időzítő egyszerűsítő intézkedés megfelel-e a 27. cikk (1) bekezdésének.</P></NOTE> Emlékeztetni kell arra, hogy a Direct Cosmetics ügyben <DATE ISO="19850213">1985. február 13-án</DATE> hozott ítélet értelmében <QUOT.START ID="QS0029" REF.END="QE0029" CODE="201E"/>az irányelvtől való eltérések csak abban az esetben felelnek meg a közösségi jognak, ha egyrészt a 27. cikk (1) bekezdésében megfogalmazott célkitűzések keretei között maradnak, másrészt ha ezekről a Bizottságot tájékoztatták<QUOT.END ID="QE0029" REF.START="QS0029" CODE="201D"/><NOTE NOTE.ID="E0017" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>Az <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="5/84" YEAR="1985" PAGE.ECR="617">5/84. sz. ügyben hozott ítélet (EBHT 1985., 617. o.) 24. pontja</REF.DOC.ECR> és a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-62/93" YEAR="1995" PAGE.ECR="I-1883">C-62/93. sz BP Soupergaz ügyben <DATE ISO="19950706">1995. Július 6-án</DATE> hozott ítélet (EBHT 1995., I-1883. o.) 22. és 23. pontja</REF.DOC.ECR>.</P></NOTE>.</TXT></NP><NP><NO.P>40.</NO.P><TXT>Még ha elfogadjuk is, hogy olyan intézkedésről küldtek értesítést, amely lehetővé teszi, hogy a lopást ellenszolgáltatás fejében teljesített termékértékesítésnek tekintsék, ez az intézkedés akkor is ellentétes a közösségi joggal.</TXT></NP><NP><NO.P>41.</NO.P><TXT>A Bíróság nemcsak azt állapítja meg, hogy a 27. cikk által érintett eltérő intézkedések meghozatalának lehetőségét megszorító értelmezésnek kell alávetni<NOTE NOTE.ID="E0018" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>Lásd a fenti 37. pontot.</P></NOTE>, hanem emlékeztet arra, hogy kizárólag olyan intézkedések megengedettek, amelyek <QUOT.START ID="QS0030" REF.END="QE0030" CODE="201E"/>szükségesek és megfelelőek konkrét céljuk megvalósításához, és amelyek valóban csak a lehető legkevésbé érintik a hatodik irányelv céljait és elveit<QUOT.END ID="QE0030" REF.START="QS0030" CODE="201D"/><NOTE NOTE.ID="E0019" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>A <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-177/99+C-181/99" YEAR="2000" PAGE.ECR="I-7013">C-177/99. és C-181/99. sz., Ampafrance és Sanofi egyesített ügyekben <DATE ISO="20000919">2000. szeptember 19-én</DATE> hozott ítélet (EBHT 2000., I-7013. o.) 43. pontja</REF.DOC.ECR> és a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-17/01" YEAR="2004" PAGE.ECR="I-4243">C-17/01. sz. Sudholz-ügyben <DATE ISO="20040429">2004. április 29-én</DATE> hozott ítélet (EBHT 2004., I-4243. o.) 46. pontja</REF.DOC.ECR>.</P></NOTE>. Más szóval: a hatodik irányelvtől eltérő, az adókivetés egyszerűsítésére vagy az adókijátszások és adókikerülések megakadályozására szolgáló intézkedések csak <QUOT.START ID="QS0031" REF.END="QE0031" CODE="201E"/>az e cél eléréséhez feltétlenül szükséges keretek között<QUOT.END ID="QE0031" REF.START="QS0031" CODE="201D"/> fogadhatók el<NOTE NOTE.ID="E0020" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>A <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="324/82" YEAR="1984" PAGE.ECR="1861">324/82. sz., Bizottság kontra Belgium ügyben 1984. április10-én hozott ítélet (EBHT 1984., 1861. o.) 29. pontja</REF.DOC.ECR>.</P></NOTE>, és az ilyen intézkedésnek a <QUOT.START ID="QS0032" REF.END="QE0032" CODE="201E"/>hatodik irányelv 27. cikke (1) bekezdésével való összeegyeztethetőségét megszorítóan kell vizsgálni<QUOT.END ID="QE0032" REF.START="QS0032" CODE="201D"/><NOTE NOTE.ID="E0021" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>A Sudholz-ügyben hozott, a 19. lábjegyzetben hivatkozott ítélet 45. pontja.</P></NOTE>.</TXT></NP><NP><NO.P>42.</NO.P><TXT>Nem került bizonyításra, hogy a kérdéses eltérő intézkedésnek akár az adókivetés egyszerűsítése, akár az adókijátszások vagy adókikerülések elleni harc volt a célja, amely igazolhatná, hogy a termékek eltulajdonítása ellenszolgáltatás fejében teljesített értékesítésnek tekinthető. Az ilyen intézkedés ugyanis a hatodik irányelvnek a HÉA-köteles eseményeket meghatározó alapvető rendelkezéseitől való eltérést foglal magában, amikor új adókötelesesemény-kategóriákkal egészíti ki a rendeletben meghatározottakat, és mindezt javak nem vitatott eltulajdonításával összefüggésben, valamint adókijátszásra utaló jel hiányában teszi.</TXT></NP></GR.SEQ></GR.SEQ><?PAGE NO="I-7090"?><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P>III —</NO.P><TXT>Végkövetkeztetések</TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>43.</NO.P><TXT>A fent ismertetett megfontolások alapján azt javaslom, hogy a Bíróság az alábbi választ adja a Hof van Beroep te Antwerpen által feltett kérdésekre:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><LIST TYPE="ARAB"><ITEM><NP><NO.P><QUOT.START ID="QS0033" REF.END="QE0033" CODE="201E"/>(1)</NO.P><TXT>Az áruk eltulajdonítása — függetlenül attól, hogy ezek az áruk jövedékiadókötelesek-e, vagy sem — nem minősül a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról — közös hozzáadottértékadó-rendszer: egységes adóalap-megállapításról szóló hatodik, <DATE ISO="19770517">1977. május 17-i</DATE> 77/388/EGK tanácsi irányelv 2. cikke 1. pontjának értelmében vett <QUOT.START ID="QS0034" REF.END="QE0034" CODE="00BB"/>ellenszolgáltatás fejében teljesített termékértékesítésnek<QUOT.END ID="QE0034" REF.START="QS0034" CODE="00AB"/>.</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>2)</NO.P><TXT>A valamely tagállam részére biztosított felhatalmazás — amely a dohánygyártmányok hozzáadottérték-adójának előzetes szakaszban, a jövedéki adóval azonos időben történő megfizetését létrehozó különös intézkedés bevezetéséről szóló, a 77/388 hatodik irányelv 27. cikkének (5) bekezdése alapján megküldött értesítésből származik — nem terjed ki arra, hogy e termékek eltulajdonítása következtében elő lehessen írni a hozzáadottérték-adó megfizetését<QUOT.END ID="QE0033" REF.START="QS0033" CODE="201D"/>.</TXT></NP></ITEM></LIST></QUOT.S></P></NP></GR.SEQ></CONTENTS.CONCLUSION></CONCLUSION>