|
2021.9.24. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 340/141 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2021/1553 ÁLLÁSFOGLALÁSA
(2021. április 29.)
az Európai Unió 2019. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel, VI. szakasz – Európai Gazdasági és Szociális Bizottság
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel az Európai Unió 2019. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, VI. szakasz – Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzatának 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0057/2021), |
|
A. |
mivel a mentesítésért felelős hatóság a mentesítési eljárás keretében hangsúlyozni kívánja, hogy különösen fontos az uniós intézmények demokratikus legitimitásának további erősítése az átláthatóság és az elszámoltathatóság javítása, a teljesítményalapú költségvetés-tervezés koncepciójának végrehajtása és az emberi erőforrások megfelelő irányítása révén; |
1.
üdvözli, hogy a Számvevőszék ellenőrzési munkája alapján azt a következtetést vonta le, hogy a 2019. december 31-i fordulónappal záruló évet illetően az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (a továbbiakban: EGSZB) igazgatási és egyéb kiadásokkal kapcsolatos kifizetései összességükben lényegi hibától mentesek voltak, és a megvizsgált felügyeleti és kontrollrendszerek eredményesen működtek;
2.
emlékeztet arra, hogy az EGSZB költségvetése nagyrészt igazgatási jellegű, melynek jelentős részét a személyzethez, az épületekhez, a berendezésekhez, a felszerelésekhez kapcsolódó kiadások és egyéb fenntartási költségek teszik ki;
3.
általános megjegyzésként sajnálja, hogy a Számvevőszék 2019. évi éves jelentése (a továbbiakban: a számvevőszéki jelentés) „Igazgatás” című 9. fejezetének hatóköre és következtetései meglehetősen korlátozottak, még akkor is, ha a többéves pénzügyi keret „Igazgatás” című 5. fejezete alacsony kockázatúnak minősül; kéri, hogy az említett fejezettel kapcsolatos ellenőrzési munka összpontosítson jobban az EGSZB számára nagy jelentőséggel bíró vagy akár kritikus kérdésekre;
4.
megelégedéssel veszi tudomásul, hogy a számvevőszéki jelentésben a Számvevőszék megállapította, hogy az EGSZB tekintetében az emberi erőforrásokhoz és a beszerzésekhez kapcsolódóan ellenőrzött területeken nem tártak fel lényeges hiányosságokat;
5.
megállapítja, hogy az EGSZB költségvetése 2019-ben összesen 138 502 768 EUR volt (szemben a 2018. évi 135 630 905 EUR-val és a 2017. évi 133 807 338 EUR-val), 98,1%-os globális végrehajtási aránnyal (szemben a 2018. évi 98,7%-os és a 2017. évi 96,5%-os aránnyal);
6.
megjegyzi, hogy az EGSZB költségvetési becslései mérsékeltek voltak, és nagyrészt követték a Bizottságnak az összes nem bérjellegű kiadás nominális befagyasztására vonatkozó iránymutatásait; megjegyzi, hogy 2016 és 2020 között az EGSZB költségvetésének nominális növekedése 9,2% volt, ami reálértéken 1,9%-os növekedést jelent;
7.
megismétli, hogy a tagok utazási költségeire és napidíjaira szolgáló előirányzatok végleges összege 20 383 977 EUR-t tettek ki (szemben a 2018. évi 20 247 625 EUR-val és a 2017. évi 19 819 612 EUR-val), ami az előző évekhez képest stabil, és különösebb aggályokat nem vet fel; kéri azonban az EGSZB-t, hogy fokozza az új technológiák és munkamódszerek alkalmazását, és a lehető leggyakrabban vegye igénybe a videokonferencia adta lehetőséget;
8.
mélységesen aggasztja az EGSZB egyik tagjának körülbelül 91 000 EUR-t kitevő következetlen útelszámolásaival kapcsolatosan az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálódott; megjegyzi, hogy a jogtalanul kifizetett összegeket behajtották; sajnálja, hogy a korábbi magatartási kódex nem rendelt el szigorú büntetést, illetve nem írta el a csalást elkövető tagok felfüggesztését; sürgeti az EGSZB-t, hogy a felülvizsgált magatartási kódex alapján rendelkezésére álló összes eszközt alkalmazza az ilyen típusú csalások elleni határozott intézkedések meghozatalára; megjegyzi, hogy a tagok utazási költségeinek és napidíjának visszatérítésére vonatkozó jelenlegi keret javítását javasolták, például a visszatérítési idő csökkentése, és hathetes általános határidőt vezettek be a költségtérítési kérelmek benyújtására, csökkentve ezzel az e költségvetési sorokra történő átviteleket is; azonban inkább a gondos és óvatos megközelítést szorgalmazza az útelszámolások gyors kezelése helyett; megjegyzi, hogy nem tudni, hány csalási eset maradt észrevétlen; hangsúlyozza, hogy az időnyomás nem akadályozhatja a visszatérítési kérelmek tisztességes és alapos értékelését; szorgalmazza az EGSZB belső ellenőrzési eljárása részeként megvizsgált útelszámolások mintáinak bővítését az útelszámolásokkal kapcsolatos csalások nagyobb felderítési aránya érdekében;
9.
emlékeztet a 2018. évi mentesítési állásfoglalásban szereplő megjegyzésre, amely a költségvetés túlbecslésének elkerülésére vonatkozik; megjegyzi azonban, hogy az átvitelek főként az „épületek” és az „adatfeldolgozás” költségvetési sorokhoz kapcsolódnak, és ez az e költségvetési sorokkal kapcsolatos múltbeli hátraléknak tudható be; megjegyzi, hogy az „intézmény tagjainak és küldötteinek/a tagok utazási költségeire és napidíjaira” vonatkozó költségvetési tételekre átvitt összegre a tagok késedelmes költségtérítési kérelmeinek kezeléséhez volt szükség;
10.
üdvözli, hogy a 2018-ról 2019-re átvitt előirányzatok végrehajtási aránya 82,1% volt, szemben a 2017-ről 2018-ra átvitt előirányzatok 77,5%-os arányával;
11.
hangsúlyozza, hogy az EGSZB ösztönzi a megosztott közlekedési megoldásokat és elősegíti a diszkont járatok használatát; üdvözli, hogy az EGSZB megköveteli a Parlament számára is szolgáltatásokat nyújtó utazási irodájától, hogy ne csak légitársaságokkal állapodjon meg kedvezményes árakról, hanem az EGSZB kedvezményezettjeinek rendszeresen ajánljon megfelelő költséghatékony utazási alternatívákat;
12.
megjegyzi, hogy az EGSZB 2018 októberében ajánlati felhívást tett közzé az EGSZB tagjainak, küldötteinek és szakértőinek költségtérítéseivel kapcsolatos jelenlegi rendszer elemzésére és javítására; felkéri az EGSZB-t, hogy nyújtson tájékoztatást elemzés eredményeiről, elsősorban a jelenlegi utazási és visszatérítési rendszer lehetséges fejlesztéseiről, beleértve a különböző lehetséges forgatókönyveket is; tudomásul veszi a Covid19-válság miatti késedelmes végrehajtást;
13.
sajnálattal állapítja meg, hogy az EGSZB Elnöksége 2020-ban határozatot fogadott el, amely lehetővé teszi a távoli részvétellel kapcsolatos költségek megtérítését olyan esetekben, amikor a Covid19-járvánnyal kapcsolatos problémák miatt egy tag nem tud Brüsszelbe utazni; felszólítja az EGSZB-t, hogy vonja vissza ezt a határozatot, amely nem arányos a részvétel tényleges költségeivel, de komoly költségeket jelent az uniós költségvetés számára, és rontja az EGSZB hírnevét; kéri az EGSZB-t, hogy nyújtson be jelentést e határozat pénzügyi vonzatáról, konkrét és részletes információkkal a határozatról és az ilyen visszatérítés okairól; kéri az EGSZB-t, hogy vizsgáljon meg új javadalmazási gyakorlatokat a tagok olyan méltányos és arányos javadalmazásának biztosítása érdekében, amely nem elsősorban az utazási költségeken, és nem kizárólag a tagok brüsszeli fizikai jelenlétén alapul;
14.
hangsúlyozza az EGSZB szerepének fontosságát, de aggodalmának ad hangot munkájának hatása miatt;
15.
tudomásul veszi az EGSZB és a Parlament közötti politikai párbeszéd fontosságát annak biztosítása érdekében, hogy az EGSZB érdemben hozzá tudjon járulni a Parlament munkájához, és ennek fényében ismételten kéri, hogy tegyenek további erőfeszítéseket az EGSZB és a Parlament közötti politikai együttműködés megerősítésére;
Digitalizáció, kiberbiztonság, biztonság
|
16. |
üdvözli, hogy az EGSZB követte a Parlament legutóbbi állásfoglalásaiban foglalt azon ajánlását, hogy a költségvetésben növeljék az informatikai költségekre jutó hányadot (a teljes költségvetés 4,5%-a, szemben a 2018. évi 3%-kal); megjegyzi, hogy hosszú távon a 4,5%-os hányadnak ideális esetben 6%-ra kellene emelkednie, melynek következtében lehetővé válna a digitális stratégia tervezett időkereten belüli gördülékeny végrehajtása, valamint lehetővé tenné az EGSZB számára, hogy felzárkózzon és utolérje a többi uniós szervet; üdvözli, hogy az informatikai projektekre, szolgáltatásokra és berendezésekre lekötött összes előirányzat 2018-hoz képest 13,2%-kal növekedett, és hogy ez a pozitív tendencia 2020-ban is folytatódott; |
|
17. |
tudatában van annak, hogy 2019 júniusában az EGSZB elnöksége digitális stratégiát fogadott el, amely magában foglalja az EGSZB informatikai környezetére vonatkozó elképzeléseket, és azonosítja a főbb informatikai kihívásokat; üdvözli az olyan eredményeket, mint a tagok honlapjának a papírmentes ülések támogatására szolgáló modulja, a módosítások feldolgozására szolgáló új háttérirodai alkalmazás kifejlesztése, valamint a papírmentes munkafolyamatok és eljárások, különösen a pénzügyi irányítás tekintetében; üdvözli a digitális munkahelyi projekttel kapcsolatban elvégzett munkát, amely magában foglalja a végfelhasználói környezet és az annak alapjául szolgáló digitális infrastruktúra átalakítását; megjegyzi, hogy az irodai automatizálás, a levelezés és az egységes kommunikáció eszközeit 2019-ben továbbfejlesztették; |
|
18. |
üdvözli, hogy az EGSZB lehetőség szerint ingyenes és nyílt forráskódú szoftvereket használ; megjegyzi, hogy 2019-ben 39 nyílt forráskódú szoftveralkalmazás szerepelt a szoftvercsomagok jegyzékében; |
|
19. |
üdvözli, hogy 2019 során az informatikai biztonságért felelős tisztviselő továbbra is aktívan felhívta a személyzet figyelmét a felhasználók kiberbiztonságára, többek között tájékoztatót tartott az informatikai irányítóbizottság számára és ágazati tájékoztatókat tartott az egyes szervezeti egységek szintjén; megjegyzi, hogy 2019-ben két további kiberbiztonsági projektet indítottak el; ösztönzi az EGSZB-t, hogy a szinergiák továbbfejlesztése érdekében folytassa szoros együttműködését más bizottságokkal, különösen a Régiók Bizottságával; |
|
20. |
üdvözli az intézményközi kiberegyüttműködést, amelyben az EGSZB segítséget kapott az európai intézmények, szervek és hivatalok számítógépes vészhelyzeteket elhárító csoportjától például az uniós szervek elleni célzott támadások kapcsán a felhőbiztonsági és kiberfenyegetésekkel kapcsolatos hírszerzési információkra vonatkozó munkahelyi képzés vonatkozásában; megjegyzi, hogy számos digitalizációs projekt az emberi erőforrások és a pénzügyi folyamatok digitalizálására vonatkozik, amelynek keretében az EGSZB a Bizottság által biztosított SYSPER és ABAC rendszereket használja; kéri az EGSZB-t, hogy fontolja meg annak lehetőségét, hogy a Bizottsággal tárgyalást folytasson a megfelelőbb feltételekről az alkalmazásmegosztás folyamatának bővítése és pénzügyi szempontból vonzóbbá tétele érdekében; |
|
21. |
arra bátorítja a bizottságot, hogy kövesse az európai adatvédelmi biztos által az uniós intézmények és a Microsoft között 2018-ban aláírt intézményközi licencmegállapodás és végrehajtási szerződés újratárgyalására megfogalmazott ajánlást, hogy elérje a digitális szuverenitást, elkerülje a vevőfogvatartást és az ellenőrzés elmaradását, valamint biztosítsa a személyes adatok védelmét; |
|
22. |
kiemel minden, a biztonsággal kapcsolatos kezdeményezést, mint például a bűnügyi és terrorfenyegetettséggel szembeni különleges képzési programot, a Parlamenttel a konkrét biztonsági képzésekkel kapcsolatban folytatott együttműködést, a biztonsági események kivizsgálását, valamint a többi uniós szervvel együtt a külső vállalkozók alkalmazottai biztonsági átvilágításának újraindítását; tudomásul veszi az (épületek) biztonságával kapcsolatos valamennyi munkát, amelynek fő célja a biztonsági szint és a tagoknak, a személyzetnek és a látogatóknak nyújtott szolgáltatások növelése; |
|
23. |
üdvözli, hogy a megfelelő épületbiztonsági előírások biztosítása érdekében az EGSZB számos intézkedést hajtott végre, például új berendezéseket telepített a belépés ellenőrzésére; megjegyzi, hogy a kapcsolódó biztonsági előírások elérték ugyanazt a szintet, mint a Parlament és a Bizottság előírásai; |
Épületek
|
24. |
megjegyzi, hogy azt követően, hogy a B68 és a TRE74 épületek helyébe a VMA épület lép, plusz irodákat kell találni 200 alkalmazott számára; megjegyzi, hogy az EGSZB és a Régiók Bizottsága elnöksége 2020 februárjában megbízta a főtitkárokat, hogy kezdjenek tárgyalásokat az Európai Külügyi Szolgálattal egy olyan megállapodás megkötése céljából, amely lehetővé teszi az EGSZB és a Régiók Bizottsága számára, hogy 2021 elejétől átvegyék a Belliard100 épület bérleti szerződését; üdvözli, hogy a személyzeti bizottságot és általában a személyzetet is tájékoztatták ezekről a fejleményekről; |
|
25. |
megjegyzi, hogy a VMA épület teljes mértékben megfelel az azbeszt alkalmazására vonatkozó valamennyi szabályozási követelménynek, és hogy 2019 szeptemberében azbesztmentes tanúsítványt állítottak ki; aggodalmának ad hangot a munkavállalók egészsége és VMA épületben az azbeszt jelenléte miatt, bár az azbesztmentességet igazoló tanúsítvány szerint ez nem jelent semmilyen kockázatot az épület használóira nézve; üdvözli, hogy az EGSZB épületeiben található azbeszttel kapcsolatos valamennyi lényeges információt – például az azbesztre vonatkozó politikát, az azbesztmentes tanúsítványokat és az azbeszttel kapcsolatos nyilvántartást – közzétették az intraneten; megjegyzi, hogy a VMA épület felújítási munkálatai a tervek szerint 2021-ben kezdődnek meg; |
|
26. |
üdvözli, hogy a VMA közös munkacsoportja meghatározta a tér jövőbeli kiosztására vonatkozó irányelveket, valamint az összes szolgálat és szervezet közötti egyenlő bánásmódot lehetővé tevő objektív paramétereket; megjegyzi, hogy a személyzet képviselőit bevonták, és hogy a személyzetet különböző csatornákon keresztül rendszeresen tájékoztatták, és a jövőben is konzultálnak velük és részt vehetnek az érintett szolgálatok számára kialakított egyéni munkaterületek részletes megtervezésének és kijelölésének következő szakaszában; |
Környezeti szempontok
|
27. |
felkéri az EGSZB-t, hogy dolgozzon ki globális fenntarthatósági tervet; gratulál az EGSZB-nek a környezetvédelmi vezetési rendszer keretében a szén-dioxid-lábnyom, valamint a műanyag-, élelmiszer- és papírhulladék csökkentése terén tett folyamatos erőfeszítésekhez; egyetért azzal, hogy a szén-dioxid-lábnyom csökkentése a következő évek legfontosabb célkitűzései között szerepel; felhívja az EGSZB-t, hogy fordítson kellő figyelmet elektromos áramforrásainak energia-összetételére, és ösztönzi a szél-, nap-, bio- és vízerőművek által termelt villamos energia beszerzését; arra ösztönzi az EGSZB-t, hogy vegyen részt más uniós szervekkel kapcsolatos projektekben, és dolgozzon ki átfogó tervet az európai zöld megállapodásban foglalt elvek és ajánlások végrehajtása érdekében, azzal az általános céllal, hogy 2030-ig klímasemlegessé váljon; |
Intézményközi együttműködés
|
28. |
tudatában van a Parlament és az EGSZB között 2019-ben létrejött új, szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodásnak, amely lehetővé teszi az EGSZB számára, hogy igénybe vegye a Parlament tolmácsainak szolgáltatásait (amelyekért fizetni fog), valahányszor a Parlament épületeit használja üléseire, de alkalmanként az EGSZB épületeiben is; elismeri, hogy a megállapodás hozzájárul a parlamenti tolmácsok igénybevételének optimalizálásához; üdvözli a Parlament, az EGSZB és a Régiók Bizottsága között meglévő együttműködési megállapodásokat; felkéri az EGSZ-t, hogy tárjon fel további lehetséges szinergiákat és megtakarításokat, beleértve azokat az egyéb területeket is, amelyeken meg lehetne osztani a háttérirodai feladatokat; tisztában van azzal, hogy a mentesítési eljárás keretében mind az EGSZB, mind a Régiók Bizottsága a jelenleg érvényes együttműködési megállapodás tiszteletben tartását kérte, hogy ily módon biztosított legyen az EGSZB és a Régiók Bizottságának kárpótlása a Parlamenthez áthelyezett álláshelyekért; |
|
29. |
emlékeztet arra, hogy a Parlament és az EGSZB közötti 2014. február 5-i együttműködési megállapodás a fordítási kapacitás csökkenésének ellentételezéséről rendelkezik, további összegeket biztosítva mind az EGSZB, mind pedig a Régiók Bizottsága számára; megjegyzi, hogy 2 millió EUR-t különítettek el a fordítások kiszervezésére azzal a lehetőséggel, hogy az esetleges többletet további politikai munkára, további 1,1 millió EUR-t pedig kibővített politikai munkára lehet fordítani; megjegyzi, hogy az átcsoportosításokra 2015-ben és 2016-ban került sor, és a csökkentésre már a 2017-es egyeztetési eljárás során sor került; megjegyzi, hogy a 36 álláshely átcsoportosításából eredő éves megtakarítás a becslések szerint 3,42 millió EUR-t tesz ki; kéri a Parlamentet, az EGSZB-t és a Régiók Bizottságát, hogy készítsenek közös jelentést a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának a megállapodás folyamatban lévő felülvizsgálatáról; elismeri, hogy a megállapodás nagyobb rugalmasságot biztosít a Parlament, az EGSZB és a Régiók Bizottsága javára; megjegyzi, hogy ennek a rugalmasságnak a része az is, hogy a fel nem használt pénzeszközöket átcsoportosítják más szakpolitikai területekre; |
|
30. |
egyetért azzal, hogy tovább kell erősíteni a politikai együttműködést az éves és többéves programozás, a Parlament, a Tanács és a Bizottság jogalkotási prioritásokról szóló közös nyilatkozata és az éves munkaprogram nyomon követése tekintetében; arra ösztönzi az EGSZB-t, hogy dolgozzon ki konkrét ajánlásokat a kommunikáció javítására az EGSZB és a Parlament előadóinak szintjén a politikai együttműködés szisztematikusabb megközelítésének kialakítása érdekében; |
|
31. |
megállapítja, hogy a kiszervezett fordítás teljes költsége az EGSZB és a Régiók Bizottsága esetében 2019-ben 6 043 592 EUR volt, amelyből az EGSZB-re jutó rész 3 550 762 EUR-t tett ki, a házon belüli fordítás teljes költsége pedig 8 781 075 EUR volt, amelyből az EGSZB-re jutó rész 5 159 101 EUR-t tett ki; |
|
32. |
ösztönzi az EGSZB-t, hogy a lobbitalálkozók átláthatóságának növelése érdekében szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodás alapján csatlakozzon az uniós átláthatósági nyilvántartáshoz; elismeri az EGSZB és más uniós intézmények és szervek – például a Bizottság – közötti, szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodások révén megvalósuló intézményközi együttműködést, amelynek célja a folyamatok további optimalizálása az emberi erőforrások, a pénzügyek és az informatika terén, illetve más adminisztratív területeken; szeretne tájékoztatást kapni arról, ha bármilyen megállapodás megkötése előtt költség-haszon elemzésre kerül sor; |
|
33. |
üdvözli az EGSZB és a Régiók Bizottsága között az adminisztratív területeken folytatott jó együttműködést, amely jelentős szinergiákhoz és méretgazdaságossághoz vezet; megjegyzi, hogy a jelenlegi igazgatási megállapodást 2021. június végéig meghosszabbították; megjegyzi, hogy eddig két pontot nem hajtottak végre, nevezetesen az álláshelyek kiegyensúlyozottabb elosztását a közös szolgálatokon belül, ami jelenleg a Régiók Bizottságának kedvez, valamint az irodahelyiségek egyenlő elosztását (az EGSZB esetében 53%, a Régiók Bizottsága esetében pedig 47% volt az irodahelyiségek aránya); üdvözli, hogy az igazgatási megállapodás megújítására irányuló tárgyalások célja a hatékonyság további növelése és potenciális megtakarítások elérése; |
|
34. |
kéri, hogy tájékoztassák az EGSZB-t az adminisztratív folyamatok hatékonysága terén tett előrelépésekről, amelyek az egyre növekvő munkateher és a gyorsan változó világ miatt szükségesnek tűnnek; megismétli, hogy folyamatos reformokra van szükség annak biztosítása érdekében, hogy az EGSZB megfelelő eszközökkel rendelkezzen a jövőbeli kihívásokra való reagáláshoz; |
Kommunikáció
|
35. |
elismeri, hogy 2019-ben az EGSZB erőteljes erőfeszítést tett annak érdekében, hogy támogassa a Parlamentet az európai választások előmozdításában azáltal, hogy részt vett az intézményközi kampányban, többek között egy több hónapos közösségimédia-kampányban (közel 17 000 online reakcióval, nevezetesen kedveléssel, kommentekkel és újramegosztott Twitter üzenetekkel, összesen 18,4 millió emberhez jutva el); egyetért azzal, hogy az EGSZB politikai munkájának hatóköre túlmutat a mennyiségi mutatókon, és hogy az EGSZB ezt nem csupán a Szerződéseken alapuló konzultatív funkciója révén éri el, hanem olyan helyi tájékoztatási tevékenységek révén is, amelyek célja, hogy felhívja a civil társadalom figyelmét az EGSZB munkájára és az uniós döntéshozatali folyamatban betöltött szerepére; |
|
36. |
megjegyzi, hogy 2019 végén az EGSZB fő Twitter-fiókjának 43 300, míg fő Facebook-fiókjának 32 600 követője volt; megjegyzi, hogy az EGSZB közösségimédia-jelenléte a LinkedIn-en nő a leggyorsabban, ahol 2019-ben a követők száma 54%-kal, 2019 végére pedig 14 500 követővel nőtt; megjegyzi, hogy a csatornák e kombinációjával az EGSZB jól kiegyensúlyozott követői csoporthoz jut el; |
|
37. |
üdvözli az EGSZB azon erőfeszítéseit, hogy sokszínűbb és befogadóbb munkakörnyezetet és -kultúrát alakítson ki a fogyatékossággal élő személyek érdekében tett intézkedések által, például az intranet és a weboldal látássérültek számára történő digitális akadálymentesítésével; kéri, hogy az EGSZB tegyen további intézkedéseket a fogyatékossággal élő személyeknek a webhelyéhez való egyenlő hozzáféréséről szóló megfelelő igazolás megszerzése érdekében; |
|
38. |
megjegyzi, hogy összetett megközelítésre van szükség ahhoz, hogy az uniós intézmények és szervek honlapjai a különböző fogyatékosságokkal élő személyek számára hozzáférhetők legyenek, beleértve a nemzeti jelnyelveken való elérhetőséget is; javasolja, hogy a fogyatékosságokkal foglalkozó szervezeteket vonják be ebbe a folyamatba; |
Belső irányítás, belső kontroll, pénzügyek
|
39. |
üdvözli az EGSZB válságkezeléssel és az üzletmenet-folytonossággal kapcsolatos erőfeszítéseit egy olyan weboldal létrehozása révén, amely tartalmazza az üzletmenet-folytonossági műveletekhez szükséges valamennyi információt, beleértve a naprakész válságkezelési és üzletfolytonosság-menedzsment dokumentumokat, valamint a különböző intervenciós csoportok, azok összetételének és szerepének naprakész leírását; hangsúlyozza, hogy a tagok visszaszállításával foglalkozó csapat első teljes körű gyakorlatára négy forgatókönyv alapján 2019 szeptemberében került sor, és a gyakorlat következtetéseit rendszeresen nyomon követik; |
|
40. |
aggodalommal állapítja meg, hogy az EGSZB teljes éves költségvetése a 2006. évi 108 000 000 EUR-ról 2019-re 138 000 000 EUR-ra nőtt, miközben az EGSZB által készített vélemények és jelentések száma jelentősen csökkent (a 2006. évi 215-ről a 2019. évi 127-re); megérti, hogy a kiadott vélemények számának csökkenése a választási ciklushoz köthető, de aggódik az egy véleményre eső költségek növekedése miatt (2019-ben 1,1 millió EUR, szemben a 2018-as 630 000 EUR-val), és aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a jelentésekkel kapcsolatos munkát külső vállalatoknak szervezik ki; aggodalommal jegyzi meg, hogy a 127 véleményből és jelentésből csak 55 volt saját kezdeményezésű vélemény; |
|
41. |
megjegyzi, hogy 2019-ben az EGSZB legtöbbször megtekintett véleménye (a blokklánc- és megosztott főkönyvi technológiáról szóló) mindössze 2 500 oldalmegtekintést ért el, míg a másik öt legfontosabb vélemény is csak 1 000 és 2 000 közötti megtekintést ért el; ösztönzi az EGSZB-t, hogy fokozza erőfeszítéseit annak érdekében, hogy véleményei szélesebb körben kapjanak nyilvánosságot; |
|
42. |
megjegyzi, hogy a 2019-re vonatkozó éves tevékenységi jelentés csak általános áttekintést nyújt az EGSZB tevékenységeiről, és nem tartalmazza munkája mélyrehatóbb minőségi és mennyiségi értékelését; felhívja az EGSZB-t, hogy éves tevékenységi jelentésébe vezessen be más fő teljesítménymutatókat is, például hogy a véleményeiben szereplő ajánlásokat milyen arányban emelték be az uniós jogszabályokba, lehetővé téve az EGSZB munkájának hatásvizsgálatát; |
|
43. |
kéri az EGSZB-t, hogy észszerűsítse belső testületeit, és a 2018. évi mentesítés nyomon követésében foglaltak szerint helyezze át a szervezeti egységei által ellátott feladatok súlypontját, ideértve az e folyamattal kapcsolatban elért megtakarítások tisztázását is; tudomásul veszi az Elnökség által egy hattagú ad hoc csoport felállítására tett erőfeszítéseket, amely átfogó áttekintést ad arról, hogy racionalizálják az EGSZB munkaszervezését és testületeit, ideértve a szekciók és az Ipari Szerkezetváltás Konzultatív Bizottsága (CCMI) hatásköreinek kérdését is; kéri az Elnökséget, hogy terjessze ki a racionalizálást az összes többi meglévő testületre is, és tegyen jelentést a Parlamentnek az eredményekről; |
|
44. |
elismeri, hogy az EGSZB számos kulcsfontosságú teljesítménymutatót dolgozott ki valamennyi igazgatási területére vonatkozóan, amelyek közül néhány a teljesítmény szintjét méri (pl. a kifizetések átfutási ideje), míg mások a tevékenység szintjét mérik (pl. a termelési volumen); kéri az EGSZB-t, hogy a következő éves tevékenységi jelentésben ezen túlmenően nyújtson be egységes szerkezetbe foglalt változatot a főbb célkitűzésekről és az elért eredményekről; |
|
45. |
megállapítja, hogy 2019-ben sor került a belsőkontroll-standardoknak való megfelelés értékelésére, ami javulást mutatott 2018-hoz képest; megjegyzi azonban, hogy nem minden standardot hajtottak végre maradéktalanul, és bizonyos nyomonkövetési intézkedéseket határoztak meg; megjegyzi, hogy két nyomonkövetési intézkedést 2020-ra halasztottak, nevezetesen az érzékeny funkciók hivatalos értékelését és egy többéves belső kommunikációs stratégia végrehajtását; emlékezteti az EGSZB-t a Számvevőszék jelentésének ajánlására, hogy hajtson végre a bizalmi funkciók kezelésére irányuló politikát; tudomásul veszi az EGSZB válaszait, amelyekben kifejti a tervezett lépéseket és azt, hogy az előkészítő tevékenységek 2020 első félévében megkezdődtek; megjegyzi, hogy az EGSZB azt közölte, hogy az új politikának 2021-re működésbe kell lépnie; kéri az EGSZB-t, hogy nyújtsa be a Parlamentnek az új politika részletes leírását, beleértve a bizalmi funkciók meghatározását is, valamint a végrehajtás jelenlegi állását; |
|
46. |
megjegyzi, hogy az EGSZB végrehajtotta a fent említett gyakorlat harmadik nyomonkövetési intézkedését, amely az igazgatóságok és egységek közötti folyamatok és eljárások összehangolását tartalmazza; felhívja az EGSZB-t, hogy hozza létre a folyamatok és eljárások központi nyilvántartását a harmonizált írásos dokumentáció biztosítása érdekében; megismétli, hogy ez a megközelítés hozzájárul a meglévő folyamatok és eljárások fokozottabb tiszteletben tartásához, és támogatja, hogy az EGSZB valamennyi fő tevékenységét megfelelő folyamattal vagy eljárással fedjék le; |
|
47. |
megjegyzi, hogy 2019-ben a Belső Ellenőrzési Szolgálat két ellenőrzést zárt le, egyet az intézményi határidők betartásáról, egyet pedig a tolmácsolásról; megjegyzi, hogy az első ellenőrzés tekintetében az EGSZB most hajtja végre a cselekvési tervben előírt adminisztratív intézkedéseket, például kiemeli az intézményi határidőket az EGSZB által a munkájának jobb megszervezése érdekében használt dokumentumokban, és következetesen gyűjti a statisztikákat a határidők EGSZB általi betartásáról; üdvözli az EGSZB által annak érdekében tett folyamatos erőfeszítéseket, hogy jobban hozzájáruljon az Unió jogalkotási folyamatához; megállapítja a tolmácsolással kapcsolatos ellenőrzés fontosságát, mivel az az uniós döntéshozatal alapvető eleme, és mind a jelentős költségvetési megszorítások, mind pedig a magasabb tolmácsolási költségek hatással vannak rá, amint azt jól mutatja az is, hogy az EGSZB jelenleg az általa 2014-ben igénybe vett tolmácsolásnak csak mintegy 75 %-át engedheti meg magának; megjegyzi, hogy az operatív ellenőrzésnek az volt a célja, hogy megvizsgálja az eljárásokat, különösen azt, hogy lehetséges-e költségmegtakarítás a tolmácsolás mennyiségének és minőségének veszélyeztetése nélkül; megállapítja, hogy a kiválasztott esetek elemzése azt mutatta, hogy a tolmácsolás biztosítására vonatkozó eljárások jól megalapozottak voltak, és hogy a tolmácsolást a kérésnek megfelelően nyújtották; megjegyzi, hogy a végfelhasználók általános elégedettsége magas; megjegyzi, hogy egy elfogadott cselekvési terv végrehajtása jelenleg folyamatban van, és az kiterjed a költségmegtakarításra alkalmas területek folyamatos azonosítására is; |
|
48. |
megállapítja, hogy a 2019. évi munkaprogramban előirányoztak egy, a munkahelyi etikára és jóllétre vonatkozó ellenőrzést, de azt elhalasztották a 2020. évi munkaprogramra; megjegyzi, hogy az ellenőrzés 2019-ben elkezdődött, de a megközelítést a Számvevőszék 2019. július 19-én közzétett etikai különjelentését követően módosították; tudomásul veszi a Belső Ellenőrzési Szolgálat azon szándékát, hogy az EGSZB-n belül létrehozott etikai keret értékelésekor a Számvevőszék által választott megközelítést kövesse; azt javasolja a Belső Ellenőrzési Szolgálatnak, hogy az ellenőrzésbe vonja be a most megreformált etikai keret végrehajtását is; |
|
49. |
üdvözli, hogy az EGSZB-hez 2019-ben beérkezett számlák közül 11 500 (79 %) elektronikus formátumú volt, ami megfelel a 2014/55/EU irányelv (1) rendelkezéseinek; gratulál az EGSZB-nek, hogy 2019-ben az összes uniós szerv közül abszolút és relatív értelemben egyaránt a legnagyobb mértékben vette igénybe az e-számlákat; |
|
50. |
hangsúlyozza, hogy 2019-ben a közbeszerzési osztály frissítette az írásbeli utasításokat és sablonokat, és továbbra is iránymutatást és tanácsadást nyújtott valamennyi érintett pénzügyi szereplő számára; üdvözli, hogy a sablonok használata a szakértői iránymutatással együtt jelentős minőségi javulást eredményezett a közbeszerzési eljárásokban és csökkentette az előzetes ellenőrzések során feltárt hibákat; elismeri, hogy a kontrollmechanizmusok hatékonyságának és eredményességének javítása érdekében az EGSZB ellenőrzési osztálya szorosan együttműködik a közbeszerzési osztállyal; |
Humánerőforrás
|
51. |
tudomásul veszi, hogy 2019-ben a létszámterv 668 álláshelyet tartalmazott (ugyanannyit, mint a 2018-as); megjegyzi, hogy nem történt változás a munkaerőben, és hogy a teljes alkalmazotti létszám (tisztviselők, ideiglenes alkalmazottak, szerződéses alkalmazottak, kirendelt nemzeti szakértők és orvosi tanácsadók) 2019. december 31-én 702 fő volt (a 2018. évi 705 fővel szemben); |
|
52. |
tudatában van annak, hogy az EGSZB folytatja a 2017–2020 közötti időszakra szóló, az esélyegyenlőségre és a sokféleségre vonatkozó cselekvési tervének végrehajtását; megjegyzi, hogy az EGSZB vezetői körében a nemek közötti egyensúly már 2018-ban kialakult, és továbbra is viszonylag stabil; sajnálja, hogy az EGSZB új politikai vezetése nem tükrözi ezt a tendenciát, mivel a 7 szekcióelnök között csak egy nő van, a három csoportelnök közül pedig egyik sem nő, különös tekintettel arra, hogy az EGSZB 2020 és 2025 közötti hivatali idejében 2010 óta a legmagasabb az új és a női tagok száma; üdvözli a sokszínűség érdekében szervezett tájékoztató rendezvényeket, mint például a multikulturális környezetben folytatott kommunikációról szóló, „Egyesülve a sokféleségben” című konferenciát, amelynek célja a tiszteletteljes kapcsolatok előmozdítása a munkahelyen, a sokféleség figyelembevétele mellett; üdvözli különösen a fogyatékossággal kapcsolatos konkrét tevékenységeket és intézkedéseket; arra bátorítja azonban az EGSZB-t, hogy tegyen konkrét intézkedéseket is, például szervezzen a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos képzéseket annak érdekében, hogy elkerülje a kiválasztási bizottságok tagjainak nem tudatos részrehajlását; |
|
53. |
megállapítja, hogy a földrajzi megoszlás tekintetében 2018-hoz képest csekély mértékű javulás történt, mivel jelenleg az EGSZB vezetőinek 19%-a olyan tagállamokból származik, amelyek 2004 után csatlakoztak az Unióhoz (szemben a 2017. évi 16 %-kal és a 2018. évi 18,5 %-kal); aggodalommal jegyzi meg, hogy az EGSZB személyzetében bizonyos nemzetiségek felülreprezentáltak; sürgeti az EGSZB-t, hogy dolgozzon ki konkrét intézkedéseket ezen egyensúlytalanság kezelésére; felhívja az EGSZB-t, hogy folytassa a személyzet földrajzi egyensúlyának javítását annak érdekében, hogy valamennyi tagállam állampolgárai megfelelő képviselettel rendelkezzenek, az Elnökség tagjaira vonatkozó eljárási szabályzat 4. cikkének megfelelően, többek között vezetői szinten is; |
|
54. |
kéri az EGSZB-t, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak az esélyegyenlőségre és sokszínűségre irányuló cselekvési tervének konkrét eredményeiről, különösen azoknak az intézkedéseknek az eredményeiről, amelyeket a sokszínűség erősítése terén és azzal kapcsolatban hozott meg, hogy az EGSZB-t befogadóbb munkahellyé tegye a fogyatékossággal élő személyek számára; |
|
55. |
nagyra értékeli, hogy a speciális, azaz a mobilitási program hatálya alá nem tartozó álláshelyek nyilvántartásának létrehozása egy 2019-ben végzett részletes elemzést követően befejeződött, és megjegyzi, hogy korábban nem létezett ilyen jegyzék; megjegyzi, hogy az összes mentesített speciális álláshely végleges listáját közölték a személyzet valamennyi tagjával, és az tartalmazza mind a Jogi Szolgálat vezetőjét, mind az EGSZB valamennyi jogászát; |
|
56. |
elismeri a jólléttel kapcsolatban bevezetett intézkedéseket, mint például az újonnan érkezők mentori programjának újraindítását, amely a pszichoszociális kockázatok kezelésére irányuló megelőző megközelítés része; tudomásul veszi a bevált gyakorlatok cseréjét, melynek célja a rendszer folyamatos javítása; tudomásul veszi a távmunkára vonatkozó szabályok széles körű aktualizálását, amely nagyobb rugalmasságot biztosít a munkavállalók számára; arra bátorítja az EGSZB-t, hogy egészítse ki a rugalmas munkafeltételek végrehajtását az alkalmazottak kijelentkezéshez való jogának védelmével; |
|
57. |
elégedetten veszi tudomásul a tartós betegállománnyal kapcsolatos intézkedéseket, különös tekintettel azokra, amelyek a munkába való visszatérés megkönnyítésére szolgálnak; |
|
58. |
súlyos aggodalmának ad hangot a közvélemény elégedetlensége miatt, amelyet az EGSZB bizonyos toborzási eljárásai váltottak ki; felhívja az EGSZB-t, hogy dolgozzon ki világos belső iránymutatásokat a megüresedett álláshelyek közzétételére vonatkozóan, és egyértelműen ismertesse a szolgálat érdekeit a személyzet tagjainak ideiglenes áthelyezése esetén; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az EGSZB az eljárási szabályzatában és a személyzeti szabályzatban foglaltaknak megfelelően az egész toborzási eljárás során (közzététel, kiválasztás, kinevezés és állományba vétel) kivétel nélkül szigorúan és teljes átláthatóság mellett biztosítsa az egyes szakaszok lebonyolítását, hogy elkerülje a jó hírnevet érintő kockázatokat nemcsak az EGSZB, hanem az összes uniós intézmény szempontjából is; |
|
59. |
megjegyzi, hogy 2019-ben az EGSZB 54 hosszú távú gyakornokot fogadott, akik havi megélhetési ösztöndíjat kaptak az EGSZB-től, 15 rövid távú gyakornokot, akik nem kaptak ösztöndíjat az EGSZB-től, továbbá egy olyan gyakornokot, aki egy külső állami szervtől kapott ösztöndíjat; javasolja, hogy az EGSZB nyújtson megfelelő ösztöndíjat a rövid távú gyakornokoknak is, kivéve, ha más forrásból már kapnak támogatást; |
Átláthatóság
|
60. |
üdvözli, hogy az EGSZB megkezdte a munkahelyi tisztelet előmozdítását annak biztosítása érdekében, hogy a személyzet minden tagja ismerje a jelenlegi etikai keretet; megjegyzi, hogy 2019-ben respect@work címmel széles körű figyelemfelhívó kampány indult, amely számos javaslatot átvesz az európai ombudsmannak a munkahelyi méltóságnak az uniós intézményekben és ügynökségeken történő érvényesüléséről szóló jelentéséből (SI/2/2018/AMF); üdvözli, hogy megerősítették a bizalmi személyek hálózatát; megjegyzi, hogy az európai ombudsman határozata nyomán az EGSZB elfogadta a személyzet feladatai ellátása során felmerülő összeférhetetlenségek kezelésére vonatkozó iránymutatásait, és megfelelő tájékoztatást nyújtott a személyzet minden tagja számára; megjegyzi, hogy az iránymutatások célja, hogy gyakorlati kézikönyvként szolgáljanak a személyzet számára azokban az esetekben, amikor egymást átfedő feladatokat kell ellátniuk, például vezetői feladatokat a személyzeti képviseleti tevékenységekkel párhuzamosan; felkéri az EGSZB-t, hogy hozzon további intézkedéseket, amelyekkel reagál az ombudsman jelentésére; |
|
61. |
megkéri az EGSZB-t, hogy tegyen jelentést az európai ombudsman ajánlásaival, például a külső tevékenységekre vonatkozó iránymutatásokkal kapcsolatban elért eredményekről; megjegyzi, hogy 2019-ben az ombudsman közzétette jelentését a volt vezető tisztviselői karral kapcsolatos információk közzétételéről az egyéves lobbi- és érdekképviseleti tilalom érvényesítése érdekében (SI/2/2017/NF), és hogy az EGSZB megvizsgálta a külső tevékenységekről szóló határozata felülvizsgálatának lehetőségét; felkéri az EGSZB-t, hogy használja ki ezt a lehetőséget rendszerének megerősítésére, hogy elkerülje az összeférhetetlenség minden esetleges esetét; |
|
62. |
aggodalmát fejezi ki az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által 2019-ben végzett vizsgálatokkal kapcsolatban; megjegyzi, hogy lezárult két, a tagokkal és az uniós pénzeszközök hűtlen kezelésével kapcsolatos ügy; elégedetten jegyzi meg, hogy az EGSZB behajtotta a szóban forgó összegeket; megjegyzi, hogy két ügyet indítottak (egyet egy taggal kapcsolatban, egyet pedig egy alkalmazottal kapcsolatban), és ezek közül az első ügy folyamatban van, a másodikat pedig jogsértés hiányában 2020-ban lezárták; megjegyzi, hogy 2020-ban két ügyet indítottak, amelyek közül az egyik egy 2018-ból származó ügy, amelyet ugyanebben az évben lezártak azzal, hogy megerősítést nyert, hogy az egyik tag csalárd tevékenységet végzett, egy másik ügy pedig még folyamatban van; megjegyzi, hogy egy másik tag ellen is eljárást indítottak, amely még folyamatban van; megjegyzi, hogy az EGSZB legjobb tudomása szerint jelenleg két OLAF-vizsgálat van folyamatban, amelyek a tagokra vonatkoznak és nem zaklatással kapcsolatosak; |
|
63. |
megjegyzi, hogy az EGSZB jelenlegi megközelítése, amely szerint meg kell erősíteni a tagok üléseken való részvételét, összhangban van más uniós szervek, például a Parlament és a Régiók Bizottsága bevált gyakorlataival; megjegyzi, hogy a rendszer az egyes üléseken való részvételt megerősítő egyedi aláírást és a részvételről szóló nyilatkozatot írja elő; megjegyzi, hogy a tagokra vonatkozó pénzügyi szabályzat 4. cikkének a) pontja kimondja, hogy annak érdekében, hogy költségtérítésben vagy juttatásokban részesülhessen, a kedvezményezettnek a) alá kell írnia az adott ülés jelenléti ívét minden esetben, ha készült ilyen ív, b) ki kell töltenie minden ülésnapra a költségelszámolási formanyomtatványt, és c) be kell nyújtania a megfelelő igazoló dokumentumokat; |
|
64. |
sürgeti az EGSZB-t, hogy továbbra is tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az általa annak érdekében bevezetett vagy bevezetni szándékozott eljárásokról és folyamatokról, hogy a jövőben elkerüljék az alkalmazottakat érintő zaklatási és hasonló ügyeket, biztosítva, hogy ne ismétlődjenek meg a múltban az áldozatok szenvedését okozó és az EGSZB és az Unió egészének hírnevét csorbító sajnálatos események; |
|
65. |
megismétli azon kérését, hogy hozzanak intézkedéseket a zaklatások áldozatainak egyértelmű és erős védelmére és támogatására; sürgeti az EGSZB-t, hogy vezessen be a zaklatásra vonatkozó konkrét szabályokat és eljárásokat, és úgy véli, hogy az nem lehet kifogás az intézkedés elmulasztására, hogy a személyzeti szabályzat nem alkalmazható az EGSZB tagjaira; |
A 2018. évre szóló mentesítés megtagadása, összeférhetetlenség, zaklatás, visszaélések bejelentése
|
66. |
emlékeztet arra, hogy a személyzet több tagját hosszú időn keresztül lelkileg zaklatta az I. csoport akkori elnöke; sajnálja, hogy az EGSZB által alkalmazott zaklatás elleni intézkedések nem tették lehetővé az ügy gyorsabb felderítését és orvoslását, mivel az érintett tag vezető beosztásban volt; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az áldozatok védelme érdekében az OLAF által folytatott vizsgálat végéig hozott intézkedések rögtönzöttnek és elégtelennek tűntek, különösen a Közszolgálati Törvényszék 2016. május 12-én hozott ítélete (2) fényében, amelynek tanulságként kellett volna szolgálnia az EGSZB számára; aggodalommal veszi tudomásul, hogy a belső eljárások hiányosságai – többek között a felső vezetés szintjén a jelentési kötelezettség tisztázatlan felosztása – miatt az EGSZB igazgatása tétlen maradt, ami a gondossági és az OLAF-nak való jelentéstételre vonatkozó kötelezettség megszegését jelentette; elítéli, hogy az EGSZB számára hosszú időt vett igénybe, hogy megtegye az eljárási szabályzatának és magatartási kódexének kiigazításához szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a jövőben elkerülhetőek legyenek az ilyen helyzetek; |
|
67. |
emlékeztet rá, hogy az OLAF 2018-as nyomozásában azonosította a zaklatások áldozatait; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az áldozatok saját eszközeikkel kényszerültek kezdeményezni az eljárást, mivel az EGSZB vezetősége nem tette meg a szükséges lépéseket; megjegyzi, hogy a formális kérvények nyomán, amelyeket az áldozatok a személyzeti szabályzat 24. cikke szerint benyújtottak, az eljárás 2020 januárjában kezdődött meg; aggodalommal jegyzi meg, hogy az érintettek áldozatként való hivatalos elismerése csak 2020. október 2-án történt meg, annak ellenére, hogy az EGSZB állítása szerint már hónapokkal korábban implicite annak tekintette őket; |
|
68. |
rámutat, hogy az EGSZB ez ügyben tanúsított mulasztásai közpénzek elherdálását eredményezték és anyagi veszteséget okoztak a jogi költségek, a betegszabadságok, az áldozatvédelem, a termelékenység csökkenése, valamint az elnökség és más szervek ülésezése stb. tekintetében; ezért az ügyet aggodalomra okot adónak tartja az uniós intézményeknél, szerveknél, hivataloknál és ügynökségeknél az elszámoltathatóság, a költségvetési ellenőrzés és az emberi erőforrások megfelelő irányítása tekintetében; ennek kapcsán megismétli, amit a Számvevőszék „Az ellenőrzött uniós intézmények etikai keretrendszerei: fejlesztési lehetőségek” című, 13/2019. számú különjelentésében megállapított: mégpedig azt, hogy a közügyekben tanúsított etikus magatartás hozzájárul a hatékonyabb és eredményesebb pénzgazdálkodáshoz és a közbizalom erősödéséhez, és hogy az európai uniós intézmények és szervek tagjainak és alkalmazottainak etikátlan magatartása nagy közfigyelemre tart számot és csökkenti az uniós intézmények és szervek iránti bizalmat; |
|
69. |
emlékeztet arra, hogy a Parlament megtagadta az EGSZB főtitkárának mentesítését a 2018. évi pénzügyi év vonatkozásában, többek között azon az alapon, hogy a vezetőség súlyosan megszegte gondossági kötelezettségét és nem tette meg a megfelelő lépéseket, ami pénzügyi következményekkel is járt; emlékezteti az EGSZB-t, hogy a mentesítés megtagadása komoly ügy, amely azonnali cselekvést igényel; mélységesen sajnálja az akkori emberierőforrás-ügyi és pénzügyi igazgató, jelenlegi főtitkár határozott fellépésének hiányát – különösen a megelőzést és a jóvátételt célzó intézkedések terén – a 2018. évi mentesítés Parlament általi megtagadását megelőzően; |
|
70. |
megjegyzi, hogy a 2018. évi mentesítési eljárások teljes időtartama, illetve a 2019. évi mentesítési eljárások időtartamának egy része alatt a főtitkár képtelen volt megfelelő, átlátható és megbízható információval szolgálni a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága számára, amint azt azon számos eset is alátámasztja, amikor a szolgáltatott információra a visszaélést bejelentő személyek, az EGSZB szakszervezetei, az áldozatok védői, vagy maga az elkövető rácáfoltak; kéri az EGSZB-t, hogy vegye figyelembe az áldozatoknak és a visszaélést bejelentő személyeknek okozott anyagi és erkölcsi károkat, amelyek az elégtelen támogatásból és a jogos rehabilitáció és kártérítés hiányából erednek; mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az áldozatoknak panaszt kellett tenniük az EGSZB vezetőségének a rehabilitációs eljárás során mutatott tétlensége miatt; emlékezteti az EGSZB-t azon kötelességére, hogy az áldozatokat és a visszaélést bejelentő személyeket megvédje; |
|
71. |
elismeri, hogy az EGSZB törekszik arra, hogy tovább erősítse az etikátlan magatartásformák kezelésére irányuló kapacitását; megjegyzi, hogy a vonatkozó részletes cselekvési tervet legkésőbb 2020 végéig kellett volna jóváhagyni; egyetért azzal, hogy az EGSZB-nek folytatnia kell a személyzet és a vezetőség tudatosságának növelését a már rendelkezésre álló struktúrákról szóló célzottabb belső kommunikáció révén, hogy segítsen kezelni bármilyen nehéz munkahelyi helyzetet; arra kéri az EGSZB-t, hogy tegye kötelezővé tagjai számára az etikával és feddhetetlenséggel kapcsolatos képzéseket; kéri az EGSZB-t, hogy tegyen lehetővé teljes áttekintést a Parlament részére valamennyi megtett intézkedés vonatkozásában; |
|
72. |
felhívja az EGSZB-t, hogy mielőbb jusson egyezségre a zaklatás és a kötelességszegés áldozataival; úgy véli, hogy az új vezetésnek aktív szerepet kell vállalnia a rendezésről az áldozatokkal folytatott tárgyalásokon azzal a céllal, hogy valamennyi fél által támogatott méltányos és kielégítő megállapodás szülessen, valamint hogy elkerülhetők legyenek az összeférhetetlenségek; elvárja, hogy az áldozatokkal történő megállapodások az átláthatóság és a tisztesség elvein alapuljanak, és tartalmazzanak nyilvános bocsánatkérést, az egyezség tisztességes feltételeit, az áldozatok munkakörnyezetükben való teljes rehabilitációját, valamint az ügy további negatív következményei elleni garantált védelmet; határozottan ellenzi, hogy nyomást gyakoroljanak az áldozatokra annak érdekében, hogy titoktartási záradékokat írjanak alá, továbbá hogy megakadályozzák, hogy a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága számára bizalmasan tájékoztatást adjanak a rendezésről; felhívja az EGSZB-t, hogy részletesen számoljon be a felajánlott védelmi és kártérítési intézkedésekről; kéri az EGSZB-t, hogy számoljon be az azonosított áldozatok jelenlegi helyzetéről; |
|
73. |
tudomásul veszi az EGSZB 2021. január 28-i Közgyűlésének nagy többséggel hozott határozatait, és üdvözli az új magatartási kódex elfogadását – amely hatályon kívül helyezi és felváltja a 2019 márciusában elfogadott kódexet –, továbbá az etikai és feddhetetlenségi keretelvek létrehozását; megállapítja, hogy a magatartási kódex immár olyan szankciórendszert tartalmaz, amely arányos az etikátlan magatartás súlyosságával; különösképpen üdvözli a pénzügyi szankciók bevezetését és annak a lehetőségét, hogy a tagok kizárhatók legyenek az EGSZB-ből; sürgeti az EGSZB-t, hogy szükség esetén vezessen be szankciókat, valamint javítsa a pénzügyi érdekeltségekről szóló nyilatkozatra és az összeférhetetlenségi nyilatkozatra vonatkozó rendelkezéseket; sürgeti, hogy a Parlament, a Tanács és a Bizottság kapjon tájékoztatást a magatartási kódex megsértéséért felelősnek ítélt bizottsági tagok nevéről; gratulál az EGSZB-nek az ambiciózus, átfogó és megerősített magatartási kódexhez, amely reagál a Parlament észrevételeire, valamint az európai ombudsman vonatkozó ajánlásaira; elégedetten veszi tudomásul az EGSZB tagjainak megfelelő magatartására, valamint az alkalmazottak méltóságának és sérthetetlenségének tiszteletben tartására helyezett fokozott hangsúlyt; elvárja az EGSZB tagjaitól a kódex szigorú betartását, valamint az EGSZB politikai vezetésének következetes magatartását, beleértve a munkaadókat, a munkavállalókat és a civil társadalmat képviselő három belső csoportot is; |
|
74. |
hangsúlyozza, hogy a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága által tett észrevételek, az OLAF jelentése és az EGSZB tanácsadó bizottságának a tagok magatartásával kapcsolatos megfontolásai alapján az EGSZB az etikai kerettel foglalkozó közös belső munkacsoportot hozott létre, amelynek feladata, hogy felülvizsgálja a jelenlegi keret esetleges hiányosságait azzal a céllal, hogy javaslatokat fogalmazzon meg annak javítására; megjegyzi, hogy a tanácsadó bizottságnak lehetősége van arra is, hogy kapcsolatot tartson a közös belső munkacsoporttal az EGSZB-n belüli általános etikai keret koherenciájának biztosítása és a lehetséges szinergiák feltárása érdekében; megjegyzi, hogy a tagok magatartásával foglalkozó tanácsadó bizottságból etikai bizottság lett, és hogy kiegészült a tartalék tagok kinevezésére vonatkozó rendelkezéssel, valamint annak lehetőségével, hogy valamely tagja lemondjon, illetve elmozdításra kerüljön, amennyiben bűnösnek találják a magatartási kódex megsértésében; üdvözli, hogy az EGSZB most már kifejezett vizsgálati hatáskörrel rendelkezik küldetése teljesítése érdekében, és külső szakértőktől is kérhet tanácsot; határozottan javasolja, hogy az etikai bizottság az opcionális konzultáció helyett alkalmazzon állandó konzultációt az EGSZB jogi szolgálatával, különösen egy nyomozás megindításakor; megjegyzi, hogy az EGSZB etikai és feddhetetlenségi keretelveit is korszerűsítette az erősebb etikai keretrendszerre vonatkozó cselekvési terv elfogadásával, amely 2021. január 7-én lépett hatályba; megalapozott és megbízható intézkedéseket vár el az áldozatok védelmével, a velük szembeni megtorlás tilalmával és támogatásukkal kapcsolatban; |
|
75. |
megjegyzi, hogy a 2020 júniusában a magatartási kódex és az eljárási szabályzat magatartási kódexre vonatkozó rendelkezéseinek felülvizsgálatára vonatkozó javaslatok kidolgozására adott elnökségi felhatalmazást az elnökség 2020. szeptember 15-én elhalasztotta, mivel az I. csoport elnöki tisztét betöltő tag azt javasolta, hogy a tanácsadó bizottság eljárási szabályzatra vonatkozó határozatát 2020 októbere utánra tegye át; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy egy zaklatásért felelősnek talált tag az OLAF ajánlását követően továbbra is aktív maradt az elnökségben, és sikerült késleltetnie a tagokra vonatkozó új magatartási kódex elfogadását; |
|
76. |
felkéri az EGSZB-t, hogy jogi osztálya számára biztosítson formális munkastratégiát annak biztosítása érdekében, hogy az osztályt hivatalosan és szisztematikusan bevonják az EGSZB legfontosabb ügyeinek lebonyolításába anélkül, hogy az azzal való konzultációra vonatkozó döntést a különböző osztályokra bíznák; az ezzel kapcsolatos kérdésekre adott válaszokat nem tartja elégségesnek, és kéri az EGSZB-t, hogy tegyen jelentést a Parlamentnek arról, hogy milyen lépések történtek jogi osztályának szisztematikusabb és függetlenebb bevonása érdekében; |
|
77. |
nagyra értékeli, hogy az etikára és feddhetetlenségre vonatkozó belső ellenőrzés a releváns tényezők feltérképezését jelenti majd, amelyet az etikával és a feddhetetlenséggel kapcsolatos szabályok, normák és intézkedések átfogó áttekintését célzó elemzés fogja követni; megjegyzi, hogy az ellenőrzés olyan kérdésekkel is foglalkozik majd, mint az ajándékok és reprezentációs juttatások, a külső tevékenységek és megbízatások, az összeférhetetlenség és az uniós pályafutás utáni munkavállalás; |
|
78. |
aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az elnökség 2020. júliusi határozata ellenére az elnökség 2020. december 1-jén jóváhagyta a nyomozás által érintett tagnak az I. csoport közlekedési kategóriájáért felelős képviselőjévé történő kinevezését, ami automatikusan kapcsolatba hozta az érintett tagot az I. csoport munkatársaival, köztük áldozataival is; |
|
79. |
üdvözli az OLAF és az EGSZB közötti igazgatási megállapodás értelmezésének tisztázása érdekében az OLAF-fal 2019 júliusában tartott találkozót, melynek célja az volt, hogy a tagokkal kapcsolatos esetleges zaklatási ügyeket kiemelt prioritásként kezeljék; megjegyzi, hogy jelenleg az EGSZB a zaklatási ügyekben (az OLAF-tól eltekintve) nem támaszkodhat egy független külső vizsgálati kapacitásra; megjegyzi, hogy az ügynökségek hálózatával és a Bizottság fegyelmi hivatalával való kapcsolattartás mind ez idáig nem volt meggyőző; nagyra értékeli, hogy ezt a kérdést a közigazgatási vizsgálatokról szóló határozat folyamatban lévő felülvizsgálata keretében is vizsgálják; |
|
80. |
hangsúlyozza, hogy az OLAF az EGSZB egy tagjával szembeni, zaklatással kapcsolatos megállapításai, valamint az EGSZB elnökségének 2020. június 9-i határozata értelmében az érintett tag mandátumának lejártáig teljes mértékben mentesült az I. csoport titkársága személyzetének irányításával és igazgatásával kapcsolatos valamennyi feladat alól; megjegyzi, hogy 2020. szeptember 7-én a tag visszavonta pályázatát az EGSZB elnöki posztjára; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a szankciók visszamenőleges hatálya tilalmának jogi elvére tekintettel a felülvizsgált magatartási kódex szerint érvényesített szankciórendszer ebben a konkrét esetben nem alkalmazható; súlyos aggodalmát fejezi ki azonban amiatt, hogy az elkövetőt új megbízatással a Tanács ismét az EGSZB tagjának nevezte ki; valamint hogy az áldozatok és a visszaélést bejelentők irányában fennáll az említett tag, illetve az EGSZB-n belül őt támogató személyek általi megtorlás kockázata; kiemeli, hogy az említett tag nem ismeri el visszaéléseit és nem tanúsít megbánást, ami az önreflexió és az érintett áldozatok iránti tisztelet teljes hiányát mutatja; |
|
81. |
ismételten hangsúlyozza amiatti aggodalmát, hogy az EGSZB honlapján továbbra is megtalálható az érintett tag nyilatkozata, amelyet az I. csoport elnöki minőségében tett, amely valójában egy személyes védekezés, amit az is súlyosbít, hogy az ügyek már az uniós igazságszolgáltatási szervek és a belga hatóságok előtt vannak vagy hamarosan eléjük kerülnek; |
|
82. |
a fent említett tag által a Törvényszékhez benyújtott, az EGSZB elnöksége 2020. június 9-i határozata végrehajtásának felfüggesztésére irányuló ideiglenes intézkedés iránti kérelemmel (KN kontra EGSZB, T-377/20) összefüggésben megjegyzi, hogy a Törvényszék elutasította a kérelmet, mivel az nem felelt meg a sürgősség feltételének; megjegyzi, hogy az ügynek a fent említett határozat megsemmisítésére irányuló fő eljárása folyamatban van; |
|
83. |
megjegyzi, hogy az EGSZB 2020. július 15-16-i plenáris ülése megerősítette az elnökség 2020. június 9-i határozatát, miszerint az EGSZB magánfélként fellép a brüsszeli munkaügyi felügyelő által a brüsszeli büntetőbíróság előtt indítandó eljárásban; megjegyzi, hogy a brüsszeli munkaügyi felügyelőt tájékoztatták a tag mentelmi jogának felfüggesztéséről, de az eljárásról eddig nem érkezett további információ; |
|
84. |
mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy 2021 áprilisában az EGSZB még mindig nem teljesíti a zaklatás és súlyos kötelességszegés áldozataival szembeni gondossági kötelezettségét, mivel a 4 áldozat közül csak 2-vel kötött egyezségi megállapodást, és még nem tette közzé az általa ígért nyilvános bocsánatkérést. |
(1) Az Európai Parlament és a Tanács 2014. április 16-i 2014/55/EU irányelve az elektronikus számlázás közbeszerzésben történő alkalmazásáról (HL L 133., 2014.5.6., 1. o.).
(2) A Közszolgálati Törvényszék (harmadik tanács) 2016. május 12-i FS kontra Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) ítélete, F-50/15. sz. ügy, ECLI:EU:F:2016:119.