A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (ötödik tanács)
2026. szeptember 24. ( *1 )
„Előzetes döntéshozatal – Környezet – Aarhusi Egyezmény – 6. cikk – A nyilvánosság részvétele egyes tevékenységekkel kapcsolatos döntéshozatalban – Szélerőműpark üzemeltetési engedélye időtartamának meghosszabbítása – E meghosszabbítást megelőzően a nyilvánosság részvételére vonatkozó szakasz megszervezésének kötelezettsége”
A C‑151/25. sz. [Viaudret] ( i ) ügyben,
az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Conseil d’État (államtanács, Belgium) a Bírósághoz 2025. február 20‑án érkezett, 2025. február 12‑i határozatával terjesztett elő az
F. B.
és
a Région wallonne
között,
a Parc éolien de Leuze‑en‑Hainaut SA,
az e‑NosVents SA,
az Electrabel SA
részvételével folymatban lévő eljárásban,
A BÍRÓSÁG (ötödik tanács),
tagjai: M. L. Arastey Sahún tanácselnök, J. Passer (előadó), E. Regan, D. Gratsias és B. Smulders bírák,
főtanácsnok: L. Medina,
hivatalvezető: A. Calot Escobar,
tekintettel az írásbeli szakaszra,
figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:
|
– |
F. B. képviseletében J. Sambon avocat, |
|
– |
az Electrabel SA képviseletében T. Hazard és D. Vermer avocats, |
|
– |
a belga kormány képviseletében S. Baeyens, P. Cottin és C. Pochet, meghatalmazotti minőségben, |
|
– |
az Európai Bizottság képviseletében I. Melo Sampaio, D. Milanowska és G. Wils, meghatalmazotti minőségben, |
a főtanácsnok indítványának a 2025. december 18‑i tárgyaláson történt meghallgatását követően,
meghozta a következő
Ítéletet
|
1 |
Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló, Aarhusban, 1998. június 25‑én aláírt és az Európai Közösség nevében a 2005. február 17‑i 2005/370/EK tanácsi határozattal (HL 2005. L 124., 1. o.) jóváhagyott egyezmény (a továbbiakban: Aarhusi Egyezmény) 6. cikke (1) és (10) bekezdésének, valamint I. melléklete 20. és 22. pontjának az értelmezésére vonatkozik. |
|
2 |
E kérelmet az F. B., egy szélerőműpark területén élő lakos és a Région wallonne (vallon régió, Belgium) között azon határozat tárgyában folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő, amellyel a vallon régió illetékes műszaki tisztviselője 10 évvel meghosszabbította az e szélerőműpark üzemeltetésére vonatkozó engedély érvényességi idejét. |
Jogi háttér
A nemzetközi jog
|
3 |
Az Aarhusi Egyezménynek „Az egyezmény célja” címet viselő 1. cikke előírja: „A jelen és jövő generációkban élő minden egyén azon jogának védelme érdekében, hogy egészségének és jólétének megfelelő környezetben éljen, ezen egyezményben részes valamennyi Fél garantálja a nyilvánosság számára a jogot az információk hozzáférhetőségéhez, a döntéshozatalban való részvételhez és az igazságszolgáltatás igénybevételéhez a környezetvédelmi ügyekben a jelen Egyezmény rendelkezései szerint.” |
|
4 |
Ezen egyezménynek „A nyilvánosság részvétele egyes tevékenységekkel kapcsolatos döntéshozatalban” címet viselő 6. cikke az alábbiakat írja elő: „(1) Valamennyi Fél:
(2) Az érintett nyilvánosságot közzététel vagy egyéni tájékoztatás útján, a környezeti döntéshozatali folyamat korai fázisában, megfelelően, időszerűen és hatékonyan tájékoztatni kell egyebek között:
(3) A nyilvánosság részvételére vonatkozó eljárások biztosítsanak olyan ésszerű időkereteket a különböző fázisokra, amelyek elégséges időt hagynak a nyilvánosság tájékoztatására a (2) bekezdéssel összhangban és arra, hogy a nyilvánosság a környezeti döntéshozatali folyamatban való hatékony részvételre felkészülhessen. (4) Valamennyi Fél biztosítja a nyilvánosság korai fázisban való részvételét, amikor az összes választási lehetőség még nyitott, és hatékony társadalmi részvétel valósulhat meg. (5) Valamennyi Fél, amennyiben ez szükségesnek látszik, ösztönözze a jövőbeli kérelmezőt, hogy az engedélyre vonatkozó kérelem benyújtását megelőzően azonosítsa az érintett nyilvánosság körét és kezdjen megbeszéléseket, valamint nyújtson tájékoztatást kérelmének célját illetően. (6) Valamennyi Fél előírja az illetékes hatóságoknak, hogy az érintett nyilvánosságnak biztosítsák a jelen cikkben szabályozott környezeti döntéshozatalban való részvételéhez szükséges összes releváns, a közösségi részvétel idején rendelkezésre álló információba való betekintés lehetőségét, külön kérelemre, amennyiben a nemzeti jog így írja elő, ingyen és azonnal, amint az adott információ rendelkezésre áll. Ez a rendelkezés nem zárja ki a Felek jogát ahhoz, hogy a 4. cikk (3) és (4) bekezdései alapján bizonyos információk kiadását megtagadják. A releváns környezeti információ a 4. cikk rendelkezéseinek csorbítása nélkül tartalmazza legalább:
(7) A nyilvánosság részvételére vonatkozó eljárások lehetővé kell tegyék a nyilvánosság számára, hogy írásban, vagy amikor szükségesnek látszik, közmeghallgatás formájában előterjesszék megjegyzéseiket, információikat, elemzéseiket vagy véleményüket, melyeket a javasolt tevékenységgel kapcsolatosan fontosnak tartanak. (8) Valamennyi Fél kellő mértékben figyelembe veszi a nyilvánosság részvételének eredményeit a döntés meghozatala során. (9) Valamennyi Fél biztosítja a hatósági döntés meghozatala után a nyilvánosság megfelelő eljárások szerinti, haladéktalan tájékoztatását. Minden Fél a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi a döntés szövegét, valamint az alapját képező fő okokat és megfontolásokat. (10) Valamennyi Fél biztosítja azt, hogy amikor a hatóság felülvizsgálja vagy időszerűsíti az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységre vonatkozó működési feltételeket, az e cikk (2)–(9) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseket, amennyiben szükségesnek látszanak, a szükséges változtatásokkal alkalmazza. […]” |
|
5 |
Ezen egyezmény „A 6. cikk (1) bekezdésének a) albekezdésében jelzett tevékenységek listája” című I. mellékletének 20–22. pontja így szól: „20. Bármely, az (1)–(19) bekezdésekben nem említett tevékenység, ahol a nemzeti jog alapján a közösségi részvételre környezeti hatásvizsgálati eljárás keretein belül van lehetőség. 21. A 6. cikk (1) bekezdésének a) pontja nem vonatkozik fenti projektek közül azokra, amelyek kizárólag vagy főleg kutatást, új módszerek vagy termékek kifejlesztését vagy kipróbálását szolgálja, maximum 2 év időtartamra, hacsak nem feltételezhető, hogy jelentős káros hatással járnak a környezetre vagy az egészségre. 22. A fenti tevékenységek bármilyen változása vagy kiterjesztése a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontja alá esik, amennyiben a változás vagy kiterjesztés önmaga megfelel a jelen mellékletben foglalt feltételeknek/határértékeknek. Minden egyéb változtatás vagy kiterjesztés a 6. cikk (1) bekezdésének b) pontja alá esik.” |
Az uniós jog
A 2011/92/EU irányelv
|
6 |
A 2014. április 16‑i 2014/52/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL 2014. L 124., 1. o.) módosított, az egyes köz‑ és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 2011. december 13‑i 2011/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2012. L 26., 1. o.; a továbbiakban: 2011/92 irányelv) 1. cikke (2) bekezdésének a) pontja előírja: „Jelen irányelv alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni: »projekt«:
|
|
7 |
Ezen irányelv 2. cikkének (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik: „A tagállamok meghoznak minden olyan intézkedést, amely ahhoz szükséges, hogy az engedély megadása előtt többek között a jellegüknél, méretüknél vagy elhelyezkedésüknél fogva a környezetre várhatóan jelentős hatást gyakorló projektek engedélyezése kötelező legyen, és esetükben hatásvizsgálatot végezzenek. Ezeket a projekteket a 4. cikk határozza meg.” |
|
8 |
Az említett irányelv 4. cikkének (1) és (2) bekezdése szerint: „(1) A 2. cikk (4) bekezdésére is figyelemmel az I. mellékletben felsorolt projekteket vizsgálatnak vetik alá, az 5–10. cikkel összhangban. (2) A 2. cikk (4) bekezdésére is figyelemmel a II. mellékletben felsorolt projektekre a tagállamok határozzák meg, hogy a projektet alá kell‑e vetni az 5–10. cikknek megfelelő vizsgálatnak. […]” |
|
9 |
Ugyanezen irányelv II. melléklete felsorolja az ezen irányelv 4. cikke (2) bekezdésében említett projekteket. E melléklet 3. és 13. pontja a következőképpen rendelkezik: „3. Energiaipar […] energiatermelés céljából szélenergiát hasznosító létesítmények (szélerőműpark); […]
[…]” |
A 2010/75/UE irányelv
|
10 |
Az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) szóló, 2010. november 24‑i 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2010. L 334., 17. o.) „Hatály” című 2. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az irányelvet „a II–VI. fejezetben említett szennyező ipari tevékenységekre kell alkalmazni”. |
|
11 |
Ezen irányelv 10. cikke az irányelv II. fejezetében található, amely „[a]z I. mellékletben felsorolt tevékenységekre vonatkozó rendelkezéseket” tartalmazza. Ezen, „Hatály” címet viselő cikk előírja, hogy e II. fejezetet „az I. mellékletben meghatározott és – adott esetben – a kapacitásra vonatkozóan ugyanitt megállapított küszöbértékeket elérő tevékenységekre kell alkalmazni”. |
|
12 |
Az említett irányelv III–VI. fejezete különös rendelkezéseket tartalmaz a tüzelőberendezésekre, a hulladékégető művekre és a hulladék‑együttégető művekre, a szerves oldószereket használó létesítményekre és tevékenységekre, valamint a titán‑dioxidot előállító létesítményekre vonatkozóan. |
|
13 |
Ugyanezen irányelv I. melléklete felsorolja a 10. cikkben említett tevékenységek kategóriáit. |
A belga jog
A 2016. június 23‑i rendelet
|
14 |
Az 1999. március 11‑i décret de la Région wallonne relatif au permis d’environnement (a vallon régó környezetvédelmi engedélyről szóló rendelete, Moniteur belge, 1999. június 8., 21114. o.) 50. cikkét módosította a 2016. június 23‑i décret de la Région wallonne modifiant le Code de l’environnement (a vallon régió környezetvédelmi törvénykönyv módosításáról szóló rendelete; Moniteur belge, 2016. július 8; 42773. o., a továbbiakban: 2016. június 23‑i rendelet) 89. cikke, előírva, hogy a környezetvédelmi engedélyek főszabály szerint 20 évben meghatározott időtartamától eltérően a szélturbinákra vonatkozóan megadott engedély maximális időtartama 30 év. |
|
15 |
A 2016. június 23‑i rendelet 109. cikkének első bekezdése szerint ezen, a szélturbinákra vonatkozó környezetvédelmi engedélyek időtartamára vonatkozó 89. cikk az e rendelet hatálybalépését követően, azaz a 2016. augusztus 1‑jét követően benyújtott kérelmekre alkalmazandó. |
|
16 |
A 2016. augusztus 1‑je előtt érvényes engedélyeket illetően az említett rendelet 109. cikkének második bekezdése a következőképpen rendelkezik: „A szélturbinákra vonatkozó, a jelen rendelet hatálybalépését megelőzően érvényes vagy vizsgált engedélyek egyszer hosszabbíthatók meg a tevékenységükre a jelen rendelet 89. cikke alapján adható maximális időtartam és az 50. cikk 1. §‑ának első bekezdésében előírt legfeljebb 21 éves időtartam közötti közbenső maximális időtartamra. A kormány meghatározza a meghosszabbítás iránti kérelem tekintetében alkalmazandó részletes szabályokat és eljárást.” |
A vallon kormány 2017. április 20‑i rendelete
|
17 |
A 2016. június 23‑i rendelet 109. cikkének második bekezdését a 2017. április 20‑i arrêté du Gouvernement wallon modifiant l’arrêté du Gouvernement wallon du 4 juillet 2002 relatif à la procédure et à diverses mesures d’exécution du décret du 11 mars 1999 relatif au permis d’environnement et portant exécution des articles 108 et 109 du décret du 23 juin 2016 modifiant le Code de l’environnement, le Code de l’eau et divers décrets en matière de déchets et de permis d’environnement (a vallon kormány rendelete a környezetvédelmi engedélyről szóló 1999. március 11‑i rendelettel kapcsolatos eljárásról és e rendelet különböző végrehajtási intézkedéseiről szóló 2002. július 4‑i vallon kormányrendelet módosításáról, továbbá a környezetvédelmi törvénykönyv, a vízügyi törvénykönyv, valamint a hulladékokra és a környezetvédelmi engedélyekre vonatkozó különböző rendeletek módosításáról szóló, 2016. június 23 i rendelet 108. és 109. cikkének végrehajtásáról; Moniteur belge2017. május 5., 54977. o.) 2–4. cikke hajtotta végre. |
|
18 |
E rendelet 2. cikke a következőképpen szól: „A környezetvédelmi engedély vagy a […] 2016. június 23‑i rendelet 109. cikkének második bekezdése szerinti összevont engedély meghosszabbítása iránti kérelmet legalább 60 nappal azon környezetvédelmi engedély vagy összevont engedély lejárta előtt kell benyújtani, amelyre vonatkozóan a meghosszabbítást kérik. A kérelmet a vallon kormánynak a környezetvédelmi engedélyről szóló 1999. március 11‑i rendelettel kapcsolatos eljárásról és e rendelet különböző végrehajtási intézkedéseiről szóló, 2002. július 4‑i rendelet 111. cikkében említett műszaki tisztviselőnek kell címezni. A kérelemnek a következőket kell tartalmaznia: a kérelmező vezetékneve, utóneve és címe; ha a kérelmező jogi személy, a kérelmező neve vagy cégneve, jogi formája, székhelye, valamint a kérelem benyújtására felhatalmazott személy vezetékneve, utóneve, címe és beosztása; azon környezetvédelmi engedély vagy összevont engedély megadásáról szóló határozat referenciaszámai, tárgya és dátuma, amely engedély érvényességi idejének meghosszabbítását kérik; a meghosszabbítás iránti kérelem indokai és a meghoszzabbítás kért időtartama. Az első bekezdésben említett meghosszabbítás iránti kérelmet formanyomtatványon kell benyújtani, amelynek mintáját a környezetvédelmi miniszter határozza meg.” |
|
19 |
Az említett rendelet 3. cikke értelmében: „A műszaki tisztviselő, amennyiben nem ő az illetékes hatóság, a kérelem kézhezvételétől számított 20 napon belül megküldi véleményét az elsőfokú illetékes hatóságnak.” |
|
20 |
Ugyanezen rendelet 4. cikke az alábbiak szerint rendelkezik: „1. § Az illetékes hatóság a műszaki tisztviselő véleményének kézhezvételétől számított 20 napon belül megküldi határozatát a kérelmezőnek. Az elsőfokú illetékes hatóság erről rendes postai úton egyidejűleg tájékoztatja a következőket: amennyiben nem ők az illetékes hatóság, a műszaki tisztviselőt és a megbízott tisztviselőt; amennyiben nem ő az illetékes hatóság, a rendelet 16. vagy 81. cikkében említett települési önkormányzatot; az ellenőrzésért felelős tisztviselőt; 4. az eljárás során megkeresett hatóságokat és közigazgatási szerveket. 2. § Amennyiben a műszaki tisztviselő az illetékes hatóság, határozatát a meghosszabbítás iránti kérelem kézhezvételétől számított 50 napon belül megküldi a kérelmezőnek. Amennyiben a kérelem összevont engedélyre vonatkozik, a műszaki tisztviselő határozatával egyidejűleg értesíti erről a megbízott tisztviselőt.” |
Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
|
21 |
2008. július 22‑én a Parc Éolien de Leuze‑en‑Hainaut SA társaság egy tizenhárom szélturbinából álló park létesítésére és üzemeltetésére irányuló összevont, környezetvédelmi engedélyt és városfejlesztési engedélyt egyesítő engedély iránti kérelmet nyújtott be. |
|
22 |
A miniszter 2009. augusztus 28‑i rendeletével tíz szélturbinára megadta a kért engedélyt, amelyet követően a szélerőműparkot megépítették és üzembehelyezték. Mivel ezt az engedélyt a Conseil d’État (államtanács, Belgium) 2014. április 16‑án megsemmisítette, 2014. szeptember 8‑án új összevont engedély került kiadásra ki ugyanezen szélturbinákra, amelyet a Conseil d’État (államtanács) 2017. január 25‑i ítéletével ugyancsak megsemmisített. |
|
23 |
A miniszter 2017. június 6‑i rendeletével ugyanazon szélturbinákra vonatkozóan új összevont engedélyt adott ki 2029. augusztus 28‑án lejáró időtartamra, és az ezen engedély ellen benyújtott megsemmisítés iránti keresetet a Conseil d’État (államtanács) 2022. március 29‑én elutasította. |
|
24 |
2020. január 6‑án a park egyik új üzemeltetője a park többi üzemeltetőjével egyetértésben az összevont engedély meghosszabbítása iránti kérelmet nyújtott be 2039. augusztus 28‑án lejáró időtartamra. |
|
25 |
2020. április 2‑i határozatával (a továbbiakban: meghosszabbító határozat) az illetékes műszaki tisztviselő 2039. augusztus 28‑ig meghosszabbította az engedély érvényességi idejét. Ezt a határozatot az érintett településeken közzétették. Az alkalmazandó regionális szabályozásnak megfelelően azonban az említett határozat elfogadását megelőzően a nyilvánosság részvételének egyetlen szakaszát sem szervezték meg. |
|
26 |
2021. április 30‑i keresetlevelével F. B. keresetet indított ugyanezen határozat megsemmisítése iránt. E tekintetben többek között arra hivatkozik, hogy a szélerőműpark üzemeltetési feltételeinek módosításáról szóló határozat nem hozható meg a nyilvánosság részvételére vonatkozó szakasz előzetes megszervezése nélkül, amint azt az Aarhusi Egyezmény előírja. |
|
27 |
Az e kereset tárgyában eljáró Conseil d’État (államtanács), amely a kérdést előterjesztő bíróság, pontosítja, hogy a vallon kormány jelen ítélet 17. pontjában említett 2017. április 20‑i rendeletének elfogadásához vezető előzetes rendelettervezetről szóló véleményében a Conseil d’État (államtanács) jogalkotási részlege a következőket állapította meg: „[…] úgy tűnik, hogy az [Aarhusi Egyezmény 6. cikkének (10) bekezdésében] szereplő »amennyiben szükségesnek látszanak« kifejezés nem értelmezhető úgy, mint amely szabad és teljes választási lehetőséget biztosít a felek számára a tekintetben, hogy a (10) bekezdésben említett eset fennállása esetén alkalmazzák e a 6. cikk (2)–(9) bekezdését. E kifejezést inkább úgy kell értelmezni, mint amely a nyilvánosság részvételére vonatkozó eljárást ír elő az olyan tevékenység működési feltételeinek felülvizsgálatára vagy időszerűsítésére vonatkozó határozat meghozatala előtt, amely vagy szerepel az egyezmény I. mellékletében, vagy nem szerepel ott, de úgy tekintendő, hogy jelentős hatással lehet a környezetre. […] Az olyan tevékenységre vonatkozóan megadott engedély érvényességi idejét meghosszabbító határozat, amely az egyezmény I. mellékletében szerepel, vagy úgy tekintendő, hogy jelentős hatással lehet a környezetre, az egyezmény 6. cikke (10) bekezdésének hatálya alá tartozik: módosítja ugyanis e tevékenységre vonatkozó működési feltételeket. Ezért azzal kapcsolatban az [e]gyezmény 6. cikke (2)–(9) bekezdése rendelkezéseinek megfelelően a nyilvánosság részvételére vonatkozó eljárás kell lefolytatni.” |
|
28 |
A kérdést előterjesztő bíróság rámutat, hogy a vallon kormány nem követte ezt a véleményt, és nem vezetett be a nyilvánosság részvételére vonatkozó új eljárást a szélturbinák üzemeltetésére vonatkozó engedély érvényességi idejének meghosszabbításáról szóló határozatot megelőzően, lényegében azzal az indokkal, hogy először is a nyilvánosság részvételére irányuló eljárás megszervezésének hiánya lehetővé teszi a következők közötti hátrányos megkülönböztetés elkerülését: egyrészt 2016. augusztus 1‑je előtt érvényes vagy vizsgált engedélyek, amelyek időtartama legfeljebb 20 év volt, de amelyek átmeneti jelleggel meghosszabbítás iránti kérelem tárgyát képezhették annak érdekében, hogy ugyanazon jogi szabályozás hatálya alá tartozzanak, mint azok az engedélyek, amelyek esetében a kérelmet ezen időpontot követően vizsgálták meg, másrészt pedig azok az engedélyek, amelyek esetében a kérelmet ezen időpontot követően vizsgálták meg, és amelyek legfeljebb 30 éves érvényességi idővel rendelkeznek; másodszor, a nyilvánosságnak már állást kellett foglalnia az eredeti projektről annak időtartamától függetlenül, azaz kizárólag annak határozatlan időben gyakorolt lehetséges hatását figyelembe véve, harmadszor pedig a tevékenység gyakorlásának eredeti feltételei nem változnak. |
|
29 |
Mindemellett a kérdést előterjesztő bíróság először is úgy véli, hogy az Aarhusi Egyezmény 6. cikke (10) bekezdésének megsértésére alapított jogalap elfogadható, mivel e rendelkezés objektív módon meghatározza a számba vett eseteket és a hatóságokra rótt kötelezettségeket, és nem hagy mérlegelési jogkört az államok számára, amennyiben az említett egyezmény I. mellékletében felsorolt tevékenységről van szó, és amely következésképpen olyan jellemzőkkel rendelkezik, amelyek közvetlen hatállyal ruházzák fel a belső jogrendben, legalábbis az ezen I. mellékletben említett tevékenységeket illetően. |
|
30 |
Másodszor, e bíróság megállapítja, hogy a jelen ügyben nem vitatott, hogy a 2017. június 6‑i miniszteri rendelettel a szélerőműpark számára megadott környezetvédelmi engedély az Aarhusi Egyezmény 6. cikke (1) bekezdése a) pontjának hatálya alá tartozik, mivel az I. melléklete 20. pontja alá tartozik olyan engedélyként, amely a vallon jogban a nyilvánosság részvételének szakaszával járó környezeti hatásvizsgálati eljárásnak van alávetve. |
|
31 |
Az említett bíróságnak azonban kétségei vannak a meghosszabbító határozat jogi minősítését illetően. E tekintetben úgy véli, hogy olyan határozatról van szó, amelyre az Aarhusi Egyezmény 6. cikkének (2)–(9) bekezdése alkalmazandó, amennyiben e határozat a következőknek minősíthető:
|
|
32 |
E körülmények között a Conseil d’État (államtanács) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé: „Olyan jogi szabályozás keretében, amely szerint valamely, az Aarhusi Egyezmény I. mellékletének hatálya alá tartozó tevékenység végzése legfeljebb 20 évre megadott üzemeltetési engedély tárgyát képezi[:]
|
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről
|
33 |
Kérdéseivel, amelyeket célszerű együttesen vizsgálni, a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra keres választ, hogy az Aarhusi Egyezmény 6. cikkének (1) és (10) bekezdését úgy kell‑e értelmezni, hogy azokkal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amelynek értelmében az ezen egyezmény I. mellékletében említett tevékenységre vonatkozó, eredetileg 20 éves időtartamra megadott engedély 10 évvel történő meghosszabbításáról szóló határozat nem foglal magában nyilvánosság részvételére vonatkozó szakaszt. |
|
34 |
Elöljáróban meg kell állapítani, hogy az alapügyben szereplőhöz hasonló tevékenység végzésére, nevezetesen a szélerőműpark üzemeltetésére vonatkozó engedély érvényességi idejének meghosszabbításáról szóló határozat nem tartozik sem a 2011/92 irányelv, sem a 2010/75 irányelv hatálya alá. |
|
35 |
Egyrészt ugyanis, amint azt az Európai Bizottság írásbeli észrevételeiben lényegében kiemeli, noha a 2011/92 irányelv 4. cikkének (2) bekezdésével és II. melléklete 3. pontjának i. alpontjával összefüggésben értelmezett 2. cikkének (1) bekezdése értelmében a szélerőműparkok ezen irányelv hatálya alá tartoznak, a Bíróság ítélkezési gyakorlatából kitűnik, hogy az említett irányelv I. vagy II. mellékletében említett létesítmény üzemeltetésére vonatkozó, meglévő engedély puszta meghosszabbítását – a létesítményt fizikailag érintő munkálatok vagy beavatkozás hiányában – nem lehet a 85/337 irányelv 1. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében vett „projektnek” minősíteni, következésképpen az ilyen meghosszabbítás nem tartozik az irányelv hatálya alá (lásd ebben az értelemben: 2011. március 17‑iBrussels Hoofdstedelijk Gewest és társai ítélet, C‑275/09, EU:C:2011:154, 24. pont; 2012. április 19‑iPro‑Braine és társai ítélet, C‑121/11, EU:C:2012:225, 32. pont). |
|
36 |
Másrészt, mivel a 2010/75 irányelvnek az alapügy tényállásának időpontjában alkalmazandó változata a 10. cikkével összefüggésben értelmezett 2. cikkének (1) bekezdésében úgy rendelkezik, hogy az az ezen irányelv III–VI. fejezetében említett különleges tevékenységeken kívül az említett irányelv I. mellékletében felsorolt tevékenységekre is alkalmazandó, elegendő megjegyezni, hogy a szélerőműpark üzemeltetése nem szerepel az ugyanezen irányelv I. mellékletében felsorolt tevékenységek között. |
|
37 |
Tehát kizárólag az Aarhusi Egyezmény rendelkezéseire, és különösen annak 6. cikkére tekintettel kell a kérdést előterjesztő bíróság kérelmének megfelelően megvizsgálni, hogy az alapügyben szereplőhöz hasonló határozat elfogadását megelőzően kötelező‑e a nyilvánosság részvételének szakasza. |
|
38 |
Ezenkívül meg kell állapítani, hogy – amint az az ítélkezési gyakorlatból kitűnik – a 2011/92 irányelv és a 2010/75 irányelv alapeljárásra való alkalmazhatatlansága nem befolyásolja a Bíróság azon hatáskörét, hogy előzetes döntéshozatal keretében határozzon az Aarhusi Egyezmény értelmezése tárgyában, amelynek rendelkezései szerves részét képezik az Unió jogrendjének (2022. november 8‑iDeutsche Umwelthilfe [Gépjárművek jóváhagyása] ítélet, C‑873/19, EU:C:2022:857, 48. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). |
|
39 |
Az Aarhusi Egyezmény 6. cikke (1) és (10) bekezdésének értelmezésével kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy ami az Aarhusi Egyezmény I. mellékletében felsoroltakkal azonos túpusú javasolt tevékenységeket illeti, és az egyrészt ezen egyezmény 6. cikke (1) bekezdésének c) pontjában, másrészt I. mellékletének 21. pontjában előírt kivételek sérelme nélkül, az említett egyezmény 6. cikke négy helyzetben írja elő e cikk (2)–(9) bekezdésének alkalmazását: először, amikor az ilyen tevékenységek engedélyezéséről való döntésről van szó (a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontja és az I. melléklet 1–20. pontja); másodszor, amikor a tevékenységek olyan változásának vagy kiterjesztésének engedélyezéséről való döntésről van szó, amely önmaga megfelel az ezen I. mellékletben foglalt feltételeknek vagy határértékeknek (az I. melléklet 22. pontjának első mondata), harmadszor, amikor az említett tevékenységek olyan változásának vagy kiterjesztésének engedélyezéséről való döntésről van szó, amely jelentős hatással járhat a környezetre (az I. melléklet 22. pontjának második mondata), és negyedszer, amikor a hatóság felülvizsgálja vagy időszerűsíti az e tevékenységre vonatkozó működési feltételeket (a 6. cikk (10) bekezdése). Ez utóbbi tekintetben az Aarhusi Egyezmény 6. cikkének (10) bekezdése pontosítja, hogy e cikk (2)–(9) bekezdésében foglalt rendelkezéseket annyiban kell alkalmazni, „amennyiben szükségesnek látszanak”. |
|
40 |
A jelen ügyben nem vitatott, hogy az alapügyben szereplő szélerőműpark engedélyezésére vonatkozóan a 2017. június 6‑i miniszteri rendelet útján hozott határozat a jelen ítélet előző pontjában említett négy helyzet közül az első alá tartozott. Amint ugyanis arra a kérdést előterjesztő bíróság rámutat, ez az engedély a vallon jog szerint környezeti hatásvizsgálati eljárásnak volt alávetve, amely magában foglalja a nyilvánosság részvételének szakaszát. Következésképpen az az Aarhusi Egyezmény I. mellékletének 20. pontjával összefüggésben értelmezett 6. cikke (1) bekezdése a) pontjának hatálya alá tartozott, mint „[e] melléklet (1)–(19) [pontjaiban] nem említett tevékenység, ahol a nemzeti jog alapján a közösségi részvételre környezeti hatásvizsgálati eljárás keretein belül van lehetőség”. |
|
41 |
Ami a meghosszabbító határozatot illeti, először is meg kell állapítani, hogy a létesítményt fizikailag érintő munkálatok vagy beavatkozás hiányában – amely körülmény vizsgálata a kérdést előterjesztő bíróság feladata – e határozat nem tekinthető a jelen ítélet 39. pontjában említett négy helyzet közül a második vagy a harmadik körébe tartozónak. Az Aarhusi Egyezmény I. mellékletének 22. pontja ugyanis kizárólag valamely tevékenység fizikai változására vagy kiterjesztésére vonatkozik, amint az az Aarhusi Egyezmény végrehajtási útmutatója, azaz az Egyesült Nemzetek Szervezetének Európai Gazdasági Bizottsága által közzétett, „Az Aarhusi Egyezmény, végrehajtási útmutató” című dokumentum (második kiadás, 2014.; a továbbiakban: az Aarhusi Egyezmény végrehajtási útmutatója) is megerősíti, amely az állandó ítélkezési gyakorlat értelmében olyan magyarázó jellegű dokumentumnak tekinthető, amely adott esetben más releváns elemekkel együttesen figyelembe vehető ezen egyezmény értelmezése céljából, noha az abban szereplő elemzéseknek egyáltalán nincs kötelező erejük, és nem rendelkeznek olyan normatív jelleggel, mint amellyel az említett egyezmény rendelkezései bírnak (2022. november 8‑iDeutsche Umwelthilfe [Gépjárművek jóváhagyása] ítélet, C‑873/19, EU:C:2022:857, 55. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). |
|
42 |
Másodszor, annak értékelése érdekében, hogy egy tevékenység engedélyének meghosszabbításáról szóló határozat tartozhat‑e az Aarhusi Egyezmény 6. cikke (10) bekezdésének hatálya alá, emlékeztetni kell arra, hogy e rendelkezés előírja, hogy „[v]alamennyi Fél biztosítja azt, hogy amikor a hatóság felülvizsgálja vagy időszerűsíti az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységre vonatkozó működési feltételeket, az e cikk (2)–(9) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseket, amennyiben szükségesnek látszanak, a szükséges változtatásokkal alkalmazza”. |
|
43 |
E tekintetben meg kell állapítani, hogy az Aarhusi Egyezmény 6. cikkének (10) bekezdésében szereplő „az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységre vonatkozó működési feltételek” fogalmát ezen egyezmény nem határozza meg. Azt az Aarhusi Egyezmény végrehajtási útmutatója sem pontosítja. |
|
44 |
Mindemellett, tekintettel egyrészt arra, hogy az e rendelkezésben szereplő, a „tevékenységre vonatkozó működési feltételek” kifejezés a köznyelvben azokat a körülményeket jelenti, amelyek között valamely tevékenységet végezni kell, másrészt arra, hogy az említett rendelkezés pontosítja, hogy olyan körülményekről vagy követelményekről van szó, amelyeket valamely hatóságnak felül kell vizsgálnia vagy időszerűsítenie kell, az az időtartam, amelyre a tevékenységet engedélyezik, egyike e feltételeknek. Következésképpen minden olyan határozat, amely az említett tevékenység gyakorlását az eredetileg meghatározott időszakon túl engedélyezi, az Aarhusi Egyezmény 6. cikkének (10) bekezdése értelmében azon feltételek időszerűsítésének minősül, amelyek mellett ugyanazon tevékenységet végzik. |
|
45 |
Az a szövegkörnyezet, amelybe az Aarhusi Egyezmény 6. cikkének (10) bekezdése illeszkedik, valamint az ezen egyezmény által követett cél megerősíti ezt az értelmezést. |
|
46 |
E rendelkezés kontextusát illetően meg kell állapítani, hogy azt az Aarhusi Egyezmény I. mellékletének 22. pontjával összefüggésben kell értelmezni. Ugyanis, amint azt az Aarhusi Egyezmény végrehajtási útmutatója is kiemelte, noha ezen egyezmény I. mellékletének 22. pontja a tevékenységeket érintő fizikai változásokra vagy kiterjesztésekre vonatkozik, az említett egyezmény 6. cikkének (10) bekezdésének tárgyát a szóban forgó tevékenységek végzésének feltételeit éintő változások képezik. Ez utóbbi rendelkezésnek az első rendelkezéshez képest kiegészítő jellege megerősíti, hogy valamely tevékenység végzésére vonatkozó engedély időtartama, még ha nem is tartozik e tevékenység fizikai megvalósulásához, tartozhat azon feltételek körébe, amelyek mellett az említett tevékenységet végzik. |
|
47 |
Egyébiránt, ami az Aarhusi Egyezmény által követett célt illeti, ezen egyezmény 1. cikkéből az következik, hogy annak 6. cikke arra irányul, hogy hozzájáruljon a jelen és jövő generációkban mindenki ahhoz való jogának védelméhez, hogy egészségének és jóllétének megfelelő környezetben éljen. |
|
48 |
E célból az Aarhusi Egyezmény 6. cikkének (6) bekezdésével összefüggésben értelmezett (7) bekezdése megköveteli, hogy a nyilvánosság számára lehetővé kell tenni, hogy előterjesszék megjegyzéseiket, információikat, elemzéseiket vagy véleményüket, amelyeket többek között az érintett tevékenység fizikai és műszaki jellemzői, a javasolt tevékenység által a környezetre gyakorolt jelentős hatások, az e hatások – beleértve a kibocsátásokat is – megelőzése és/vagy csökkentése érdekében tervezett intézkedések, valamint az engedély kérelmezője által megvizsgált főbb alternatívák tekintetében relevánsnak tartanak. |
|
49 |
Márpedig, jóllehet az Aarhusi Egyezmény I. melléklete 20. pontjának hatálya alá tartozó tevékenység esetében, a jelen ügyhöz hasonlóan, a nyilvánosságnak lehetősége volt arra, hogy e tevékenység eredeti engedélyezése során kifejtse álláspontját ezen aspektusokról, meg kell állapítani, hogy idővel átalakuláson mehetnek keresztül mind az érintett tevékenység szempontjából releváns technológiák, mind pedig az a környezet, amelyben e tevékenységet végzik. Közelebbről, egyrészt olyan új technológiák fejleszthetők, amelyek lehetővé teszik az említett tevékenység környezetre gyakorolt hatásainak csökkentését, sőt megelőzését. Másrészt a környezet pozitív vagy negatív átalakuláson mehet keresztül, akár az érintett tevékenységgel összefüggésben, akár más okból. |
|
50 |
Így az eredetileg megadott engedély lejártakor felmerülhet a kérdés, hogy az érintett tevékenység folytatható‑e az ezen engedélyben előírt feltételek mellett, időszerűsíteni kell‑e e feltételeket, vagy adott esetben fel kell‑e hagyni a tevékenységgel. |
|
51 |
Ennélfogva az Aarhusi Egyezmény 6. cikke által követett, a jelen ítélet 47. pontjában felidézett célkitűzéssel ellentétes lenne annak lehetővé tétele, hogy az olyan engedély meghosszabbításáról szóló határozatot, mint amelyről az alapügyben szó van, amely az eredetileg 20 évre megadott engedély 10 évvel történő meghosszabbítására vonatkozik, minden esetben anélkül fogadják el, hogy biztosított lenne a nyilvánosság részvétele. |
|
52 |
Következésképpen, amennyiben – mint a jelen ügyben is – az alkalmazandó nemzeti szabályozás kizárja a nyilvánosság részvételét az olyan határozat elfogadása során, mint amely az alapügy tárgyát képezi, a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévőhöz hasonló jogvitában eljáró nemzeti bíróság feladata annak értékelése, hogy az Aarhusi Egyezmény 6. cikke (2)–(9) bekezdésének rendelkezéseit alkalmazni kell‑e értelemszerűen, figyelembe véve a működési engedély meghosszabbítása minden egyes esetének konkrét körülményeit. Ezen értékelés keretében figyelembe kell venni többek között az érintett tevékenység jellegét, az annak végzése céljából megadott engedély eredeti időtartamát, a kért vagy megadott meghosszabbítás időtartamát ezen eredeti időtartamhoz képest, valamint magának a tevékenység végzésének a környezetre gyakorolt hatásait. |
|
53 |
E körülmények között, egyrészt az Aarhusi Egyezmény 6. cikke (10) bekezdésének szövegére tekintettel, amely kifejezetten azon feltételek felülvizsgálatának vagy időszerűsítésének eseteire vonatkozik, amelyek mellett az alapügyben szereplőhöz hasonló tevékenységet végzik, nem lehet jelentősége annak a kérdésnek, hogy az eredeti engedélyezési eljárásban sor került‑e a nyilvánosság részvételére. |
|
54 |
Másrészt nem lehetnek hatással az alapügy tárgyát képezőhöz hasonló tevékenység végzésére vonatkozó engedély meghosszabbítására vonatkozó ilyen értékelés keretében a jelen ítélet 28. pontjában említettekhez hasonló körülmények, vagyis az, hogy az új nemzeti szabályozás hatálya alá tartozó engedélyeket főszabály szerint a szóban forgó engedély tekintetében előírtnál hosszabb időtartamra adják meg. Meg kell ugyanis állapítani, hogy az Aarhusi Egyezmény 6. cikkének (10) bekezdése alkalmazható azon feltételek bármely felülvizsgálatára vagy időszerűsítésére, amelyek mellett valamely tevékenységet végzik, függetlenül attól, hogy a nemzeti hatóságok választásától függően előfordulhat‑e, hogy ilyen felülvizsgálatra vagy naprakésszé tételre az érintettek valamely kategóriája tekintetében hamarabb kerülhet sor, mint más kategóriák esetében. |
|
55 |
A fenti megfontolások összességére tekintettel az előterjesztett kérdésekre azt a választ kell adni, hogy az Aarhusi Egyezmény 6. cikkének (1) és (10) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azokkal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amelynek értelmében a nyilvánosság részvétele kizárt az ezen egyezmény I. mellékletében említett tevékenységre vonatkozó, eredetileg 20 éves időtartamra megadott engedély 10 évvel történő meghosszabbításával kapcsolatos minden döntéshozatali eljárásban. |
A költségekről
|
56 |
Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg. |
|
A fenti indokok alapján a Bíróság (ötödik tanács) a következőképpen határozott: |
|
A környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló, Aarhusban, 1998. június 25‑én aláírt és az Európai Közösség nevében a 2005. február 17‑i 2005/370/EK tanácsi határozattal jóváhagyott egyezmény 6. cikkének (1) és (10) bekezdését |
|
a következőképpen kell értelmezni: |
|
azokkal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amelynek értelmében a nyilvánosság részvétele kizárt az ezen egyezmény I. mellékletében említett tevékenységre vonatkozó, eredetileg 20 éves időtartamra megadott engedély 10 évvel történő meghosszabbításával kapcsolatos minden döntéshozatali eljárásban. |
|
Aláírások |
( *1 ) Az eljárás nyelve: francia.
( i ) A jelen ügy neve fiktív. Az nem egyezik az eljárásban részt vevő egyetlen fél valódi nevével sem.