European flag

Az Európai Unió
Hivatalos Lapja

HU

L sorozat


2025/1451

2025.7.16.

A TANÁCS (KKBP) 2025/1451 HATÁROZATA

(2025. július 15.)

a kézi- és könnyűfegyverek (SALW), valamint lőszereik tiltott elterjedésének és kereskedelmének, valamint az amerikai kontinensre gyakorolt hatásuknak a megelőzésére és az ellenük való küzdelemre irányuló erőfeszítések támogatásáról – III. szakasz

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 28. cikke (1) bekezdésére és 31. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,

mivel:

(1)

A tiltott tűzfegyverek, kézi- és könnyűfegyverek, valamint a lőszereik elleni, „A fegyverállomány biztonságossá tétele, a polgárok védelme” című, 2018. évi uniós stratégia (a továbbiakban: az uniós SALW-stratégia) meghatározza a kézi- és könnyűfegyverek (SALW) területét érintő uniós fellépésre vonatkozó iránymutatásokat.

(2)

Az uniós SALW-stratégia – regionális szinten – arra kötelezi az Uniót és tagállamait, hogy nyújtsanak segítséget más országoknak az állami készletek kezelésének és biztonságának javítása érdekében a nemzeti jogalkotási és igazgatási keretek megerősítése révén, valamint azon intézmények megerősítése révén, amelyek a védelmi és biztonsági erőknek szánt SALW és lőszereik jogszerű beszerzését és készletkezelését szabályozzák.

(3)

Az uniós SALW-stratégia megjegyzi, hogy az Unió szinergiára fog törekedni a releváns amerikai államokkal és regionális szervezetekkel a SALW tiltott elterjedésének és kereskedelmének csökkentése érdekében, a fegyveres erőszak és a bűnözés csökkentése céljából.

(4)

Az Amerikai Államok Szervezete (OAS) biztosítja el a tűzfegyverek, lőszerek, robbanóanyagok és más kapcsolódó anyagok tiltott előállítása és kereskedelme elleni amerikaközi egyezmény titkárságát, valamint koordinálja és végrehajtja az amerikai kontinensen a tiltott SALW elleni küzdelemre irányuló regionális kezdeményezéseket.

(5)

Az Unió korábban a SALW és lőszereik tiltott elterjedése, valamint a Latin-Amerikára és a Karib-térségre gyakorolt hatásuk elleni küzdelmet célzó tevékenységek támogatásáról szóló (KKBP) 2018/2010 (1) és (KKBP) 2022/847 (2) tanácsi határozat révén támogatta az OAS-t,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

(1)   Az uniós SALW-stratégia végrehajtásával összefüggésben e határozat célja az amerikai kontinensen elkövetett fegyveres erőszak elleni fellépés. E célból az Unió finanszírozza a mellékletben ismertetett projektet, amelynek célja a tűzfegyverek és lőszerek tiltott elterjedése és kereskedelme elleni küzdelem, valamint a tűzfegyverek használatának megelőzése a súlyosan érintett közösségekben.

(2)   E határozat célkitűzései a következők:

a)

megerősíteni az amerikai kontinensen a tűzfegyverek kereskedelme elleni fellépésre vonatkozó szabályozási kereteket;

b)

fokozni az amerikai kontinensen a tűzfegyverek kereskedelmére és a SALW tiltott elterjedésére vonatkozó ismeretek és információk megosztását;

c)

javítani a SALW és a lőszereik életciklusának kezeléséhez szükséges állami kapacitásokat, csökkentve az illegális piacra kerülés kockázatát;

d)

megerősíteni a tiltott SALW szisztematikus nyomon követésére szolgáló nemzeti rendszereket;

e)

csökkenteni közösségi szinten a fegyveres erőszakhoz kapcsolódó kockázati tényezőket; és

f)

megerősíteni a szubregionális együttműködést a tűzfegyverekre vonatkozó szubregionális ütemterv kidolgozása és végrehajtása révén.

(3)   A projekt részletes leírását e határozat melléklete tartalmazza.

2. cikk

(1)   E határozat végrehajtásáért az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (a továbbiakban: a főképviselő) felel.

(2)   Az 1. cikkben említett projekt technikai végrehajtását az OAS végzi.

(3)   Az OAS a feladatait a főképviselő felelőssége mellett látja el. A célból a főképviselő megköti a szükséges megállapodásokat az OAS-szel.

3. cikk

(1)   Az Unió által finanszírozott projekt végrehajtására szolgáló pénzügyi referenciaösszeg 4 055 956 EUR.

(2)   Az (1) bekezdésben foglalt referenciaösszegből finanszírozott kiadásokat az Unió általános költségvetésére alkalmazandó eljárásokkal és szabályokkal összhangban kell kezelni.

(3)   A (2) bekezdésben említett kiadások megfelelő kezelését a Bizottság felügyeli. E célból a Bizottság megköti a szükséges finanszírozási megállapodást az OAS-szel. A finanszírozási megállapodásban elő kell írni, hogy az OAS-nek biztosítania kell az Unió hozzájárulásának láthatóságát, annak nagyságrendjéhez mérten.

(4)   A Bizottság törekszik arra, hogy – e határozat hatálybalépését követően a lehető leghamarabb – megkösse a (3) bekezdésben említett finanszírozási megállapodást. A Bizottság tájékoztatja a Tanácsot az említett eljárás során felmerülő bármely nehézségről és a finanszírozási megállapodás megkötésének időpontjáról.

4. cikk

(1)   A főképviselő beszámol a Tanácsnak e határozat végrehajtásáról az OAS által készített rendszeres szöveges jelentések alapján. Az említett jelentések képezik a Tanács által elvégzendő értékelés alapját.

(2)   A Bizottság jelentést tesz az 1. cikkben említett projekt pénzügyi vonatkozásairól.

5. cikk

(1)   Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

(2)   Ez a határozat a 3. cikk (3) bekezdésében említett finanszírozási megállapodás megkötésének napjától számított 36 hónappal hatályát veszti. Ez a határozat azonban a hatálybalépésének napjától számított hat hónappal hatályát veszti akkor, ha az említett időszakon belül nem került sor megállapodás megkötésére.

Kelt Brüsszelben, 2025. július 15-én.

a Tanács részéről

az elnök

K. KALLAS


(1)  A Tanács (KKBP) 2018/2010 határozata (2018. december 17.) a kézi- és könnyűfegyverek (SALW) és a lőszerek tiltott terjesztése és kereskedelme, valamint ezeknek a Latin-Amerikát és a Karib-térséget érintő következményei elleni küzdelem támogatásáról a tiltott tűzfegyverek, kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek elleni, „A fegyverek biztosítása, a polgárok védelme” című uniós stratégia keretében (HL L 322., 2018.12.18., 27. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2018/2010/oj).

(2)  A Tanács (KKBP) 2022/847 határozata (2022. május 30.) a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek tiltott elterjedésének és kereskedelmének, valamint az amerikai kontinensre gyakorolt hatásuknak a megelőzésére és az ellenük való küzdelemre irányuló erőfeszítések támogatásáról (HL L 148., 2022.5.31., 40. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2022/847/oj).


MELLÉKLET

A kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek tiltott elterjedésének és kereskedelmének, valamint az amerikai kontinensre gyakorolt hatásuknak a megelőzésére és az ellenük való küzdelemre irányuló erőfeszítések támogatására vonatkozó projekt –

III. szakasz

1.   Háttér

Az amerikai kontinens továbbra is a világ legerőszakosabb régiójának számít, ami – különösen a lakosság legveszélyeztetettebb csoportjaiban – súlyos gazdasági, társadalmi és emberi következményekkel jár. Az emberölésekről szóló, az egész világra kiterjedő tanulmány szerint 2021-ben a régióban100 000 lakosra vetítve 15 emberölés történt, ami a 100 000 lakosra jutó 5,8-as globális átlaghoz képest a legmagasabb regionális arányt jelenti (1). Bár történt előrelépés az emberölések arányának csökkentése terén – 2017-ben az emberölések 100 000 lakosra vetített száma még 17,2 volt (2) – világviszonylatban továbbra is minden harmadik ilyen bűncselekményt az amerikai kontinensen követnek el. Megjegyzendő továbbá, hogy ezeket az emberöléseket csaknem 70 %-ban tűzfegyverrel követik el (3). Ennélfogva alapvetően fontos, hogy megerősítsük a latin-amerikai és karibi országoknak a fegyveres erőszak kezelésére irányuló kapacitásait.

A régióban számos tényező járul hozzá a fegyveres erőszakhoz. A fegyverek és lőszerek tiltott elterjedése veszélyezteti a közösség biztonságát, különösen, ha ez együtt jár a nagy fokú egyenlőtlenséggel, a társadalmi kirekesztettséggel, a hiányzó közszolgáltatásokkal, valamint azzal, hogy nem állnak rendelkezésre békés konfliktusrendezési módszerek. Emellett a szervezett bűnözői csoportok is veszélyt jelentenek a latin-amerikai és karibi országok stabilitására nézve azáltal, hogy illegális útvonalakon keresztül szállítanak a tiltott fegyverpiacra, kihasználva a gyengén védett határszakaszokat, valamint a tűzfegyverek és lőszerek legális forgalmának nem megfelelő felügyeletét. Az amerikai kontinensen elkövetett fegyveres erőszak hatékony kezeléséhez az átfogó szakpolitikákban prioritássá kell tenni a tűzfegyverek és lőszerek tiltott áramlásainak ellenőrzését, valamint a közösségi szintű kockázati tényezők kezelését, mégpedig egy olyan kettős megközelítés révén, amely egyszerre veszi célba a tiltott tűzfegyverek és lőszerek kínálatát és keresletét.

A régió már rendelkezik egy olyan kerettel, amelynek célja a tűzfegyverek és lőszerek életcikluson át megvalósuló ellenőrzések fokozása. Az 1997-ben aláírt és az amerikai kontinensen 31 ország által megerősített, a tűzfegyverek, lőszerek, robbanóanyagok és más kapcsolódó anyagok tiltott előállítása és kereskedelme elleni Amerika-közi egyezmény (CIFTA-egyezmény) továbbra is a regionális együttműködés központi mechanizmusaként szolgál majd a lőfegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott gyártásának és kereskedelmének megelőzése, felszámolása, valamint az ellenük folytatott küzdelem terén. A CIFTA jogilag kötelező erejű kötelezettségeket állapít meg a tűzfegyverek és lőszerek teljes életcikluson át történő kezelésére vonatkozóan, hogy ezáltal visszaszorítsa azoknak a jogszerű felhasználóktól az illetéktelen kezekbe jutását, és fellépjen a tűzfegyverek tiltott kereskedelme ellen. Fontos azonban, hogy fokozzuk az egyezmény rendelkezéseinek végrehajtására irányuló erőfeszítéseket. A kormányzati erőfeszítések ellenére a régiónak továbbra is számos kihívással kell szembenéznie az említett intézkedések végrehajtása során, ha biztosítani akarja, hogy csak az engedéllyel rendelkező felhasználók férjenek hozzá tűzfegyverekhez és lőszerekhez.

Az első kihívást az jelenti, hogy hiányoznak azok az adatok, amelyek segíthetnének megérteni a jelenség árnyalatait az egyes országokban, és amelyek alapján azonosítani lehetne a hiányzó intézményi kapacitásokat. Emellett az országok nem rendelkeznek az ahhoz szükséges jogszabályokkal, humánerőforrással és eszközökkel, hogy ellenőrizni tudják a tűzfegyverek és lőszerek legális kereskedelmét és jogszerű használatát. Bár a tűzfegyverek megjelölése terén javult a helyzet, a nyilvántartási rendszerek kapacitása korlátozott. A legtöbb ilyen rendszer továbbra is papíralapú vagy fragmentált, és nem képes az adatok integrálására. A gyakorlatban azt követően, hogy egy polgári személy vagy egy biztonsági magánvállalkozás tűzfegyver tartására vonatkozó engedélyt kap, nincs olyan kijelölt egység vagy személyzet, amely ellenőrizné az engedélyezési feltételek betartását. Az állami tulajdonban lévő arzenálok felügyelete sem kellően szigorú. A katonai és a biztonsági erők nem hajtják végre szisztematikusan a készletgazdálkodási protokollokat, ami növeli annak valószínűségét, hogy a tűzfegyverek és lőszerek az illegális piacra kerülnek, valamint annak kockázatát, hogy a tároló létesítményekben nem tervezett robbanások történnek.

Emellett viszonylag egyszerű a tűzfegyvereket és lőszereket nemzetközi transzferek során illetéktelen kezekbe juttatni. Az engedélyező hatóságok, a vámhatóságok és a határvédelmi szervek nem rendelkeznek az ahhoz szükséges csatornákkal, hogy valós idejű kommunikációt folytassanak, és nyomon kövessék az áruk tényleges mozgását. A hiányzó berendezések – többek között röntgenberendezések – és az, hogy a határőrök nem részesülnek képzésben, akadályozzák az ellenőrzési eljárásokat és az elrejtett tűzfegyverekre és lőszerekre vonatkozó tilalom betartását.

A büntető igazságszolgáltatás reagálása sem kielégítő. Egyes országok még mindig nem rendelkeznek a tűzfegyverek tiltott kereskedelmének kivizsgálására és büntetőeljárás alá vonására szakosodott egységekkel. Nem állnak rendelkezésre protokollok és források a visszaszerzett tűzfegyverekkel kapcsolatos nyomozásokhoz, ami miatt elakadnak azok a bűnügyi nyomozások, amelyekkel kideríthető lenne a tűzfegyverek eredete, kapcsolatba lehetne őket hozni a bűncselekmények különböző helyszíneivel, és fel lehetne tárni a tiltott kereskedelem hálózatait.

Az országok nemcsak ahhoz nem rendelkeznek elegendő kapacitással, hogy szabályozzák a tűzfegyverek és lőszerek kínálatát annak biztosítása érdekében, hogy csak az engedéllyel rendelkező felhasználók férhessenek hozzá azokhoz, hanem az intézményi kapacitások is korlátozottak, és így nem teszik lehetővé a tűzfegyverek és lőszerek iránti tiltott keresletnek, valamint a béke kultúráját a közösségi szinten akadályozó kockázati tényezőknek a kezelését.

E kihívások kezelése érdekében az Amerikai Államok Szervezetének Közbiztonsági Hivatala (a továbbiakban: az AÁSZ–DPS) a fegyverek és lőszerek ellenőrzését támogató program (PACAM) keretében – az Európai Unió finanszírozásával ((KKBP) 2018/2010 és (KKBP) 2022/847 tanácsi határozat) – 2019 óta átfogó technikai segítséget nyújt a latin-amerikai és karibi államoknak a tűzfegyverek és lőszerek tiltott kereskedelmének kezelésére és megelőzésére irányuló intézkedéseik megerősítéséhez. A PACAM az AÁSZ operatív mechanizmusa, amely támogatja az AÁSZ tagállamait a fegyveres erőszak kezelésében azáltal, hogy megerősíti az olyan nemzetközi jogi eszközök rendelkezéseinek való megfelelésre és azok végrehajtására irányuló kapacitásaikat, mint a tűzfegyverek, lőszerek, robbanóanyagok és más kapcsolódó anyagok tiltott előállítása és kereskedelme elleni Amerika-közi egyezmény (CIFTA), az ENSZ kézi- és könnyűfegyverekkel kapcsolatos cselekvési programja és a Fegyverkereskedelmi Szerződés (ATT). A PACAM – kérésükre – az alábbi többszintű megközelítés révén támogatja az AÁSZ tagállamait:

—

jogalkotási támogatás a tűzfegyverekre vonatkozó normatív keret javításához,

—

testre szabott, az igényekre összpontosító és fenntartható technikai segítségnyújtás és kapacitásépítés a tűzfegyverek és lőszerek teljes életcikluson át történő kezelésének különböző vonatkozásaiban,

—

megelőző kezdeményezések előmozdítása a közösség fegyveres erőszakkal szembeni rezilienciájának az OASIS módszertana révén történő megerősítése és a tűzfegyverekhez való jogosulatlan hozzáférés visszaszorítása érdekében.

2019 januárja és 2024 júliusa között a két KKBP tanácsi határozat végrehajtása érdemi eredményekkel járt a régióban, és 28 latin-amerikai és karibi országban hozzájárult a helyzet javításához az alábbiakban felsorolt különböző elemek révén:

—

a tűzfegyverek és lőszerek tiltott elterjedésének és kereskedelmének megelőzésére irányuló közép-amerikai ütemterv kidolgozása, amelyet a közép-amerikai országok 2025 februárjában fogadtak el,

—

jogalkotási segítségnyújtás hét ország számára annak érdekében, hogy megerősítsék a tűzfegyverekre vonatkozó normatív keretüket,

—

28 országban több mint 3 400 tagállami alkalmazott képzése a tűzfegyverek fizikai biztonságával és készletkezelésével, megjelölésével és nyilvántartásával, valamint a tűzfegyverek és lőszerek megsemmisítésével kapcsolatos bevált gyakorlatok és normák vonatkozásában,

—

támogatás nyújtása 16 országnak a tűzfegyverek megjelöléséhez, többek között fegyverjelölő berendezések adományozása révén,

—

több mint 219 tonna lőszer és legalább 85 000 lefoglalt vagy elavult kézi- és könnyűfegyver megsemmisítése hat országban,

—

16 lőfegyver- és lőszerraktár biztonságának javítása nyolc országban,

—

az intézményi készletekből származó tűzfegyverek és lőszerek készleteinek ellenőrzésére szolgáló szoftver kifejlesztése, amelyet kilenc országban 15 intézmény használ,

—

a tűzfegyverek és lőszerek legális transzferére vonatkozó regionális kommunikációs mechanizmus kidolgozása, beleértve egy nemzeti megoldást azon országok számára, amelyek engedélyezési eljárásaik kezelésére továbbra is papíralapú rendszereket használnak,

—

az életviteli készségek erősítése 2 600 veszélyeztetett helyzetű hondurasi és perui fiatal körében, iskola utáni zenekari és kórusfoglalkozások révén,

—

a fegyveres erőszak áldozatainak támogatására szolgáló referenciaközpont létrehozása Hondurasban, amely központ az eddigiekben több mint 160 embernek nyújtott pszichoszociális támogatást és szervezett tájékoztatási tevékenységeket figyelemfelhívás céljából,

—

több mint 300 Salvadorból, Hondurasból és Peruból származó közösségi érdekelt fél képzése az erőszak megelőzése és az áldozatoknak nyújtott segítség terén,

—

több mint 2 800 hondurasi és perui polgár részvétele tájékoztatási tevékenységekben és az erőszakmegelőzés témájában tartott rendezvényeken a béke kultúrájának előmozdítása érdekében.

Az Európai Unióval folytatott együttműködés révén jelentős előrelépés történt a régióban a tűzfegyverek tiltott kereskedelme elleni küzdelem terén. Egyes országok a projekt regionális elemeiben, például koordinációs mechanizmusokban és munkaértekezleteken vettek részt, míg az országok központi csoportja átfogó jelleggel vett részt a projektben.

Az említett előrelépések ellenére is folytatni kell az országok hosszú távú támogatását annak érdekében, hogy azok fenntartsák a bevált gyakorlatokat. Az AÁSZ–DPS tapasztalatai azt mutatják, hogy a hosszú távon nyújtott folyamatos, testreszabott, igényekre összpontosító technikai és operatív támogatás elengedhetetlen az olyan összetett szakpolitikák szisztematikus végrehajtásához és az azokkal kapcsolatos nemzeti szintű felelősségvállaláshoz, mint például a tűzfegyverek ellenőrzése. Ez az új szakasz figyelembe fogja venni, hogy a biztonsági politikák és feltételek érdemi és fenntartható megváltoztatásához hosszú távú stratégiákra van szükség.

A III. szakasz olyan új, az I. és a II. szakasz eredményeire épülő elemeket fog tartalmazni, mint például a nyomonkövetési gyakorlatok javítására, valamint a tűzfegyverek iskolai használatának és az azokkal kapcsolatos incidenseknek a megelőzésére irányuló célzott segítségnyújtás. Az elmúlt öt évben megteremtettük a feltételeit annak, hogy bevezessük az említett új elemeket, amihez közvetlen és szoros kapcsolatokat kell ápolnunk a kormányzati hatóságokkal, és nyílt párbeszédet kell folytatnunk az előttük álló kihívásokról és az igényeiről. Így a III. szakasz nemcsak az említett időszakban nyújtott segítség fenntarthatóságához fog hozzájárulni, hanem egy lépéssel közelebb fog vinni az amerikai kontinensen elkövetett fegyveres erőszak felszámolásához is.

2.   Technikai megközelítés

Ebben a szakaszban az AÁSZ–DPS folytatni fogja az abba a holisztikus megközelítésbe való beruházást, amely ötvözi a fegyveres erőszak megelőzésére és a tűzfegyverek ellenőrzésére irányuló stratégiákat annak érdekében, hogy az alábbi öt konkrét célkitűzés révén kezelje a tűzfegyverekkel kapcsolatos illegális keresletet és kínálatot:

1.   A tűzfegyverek tiltott kereskedelme elleni fellépésre irányuló szabályozási keretek megerősítése az amerikai kontinensen

Az intézkedés egyik elemének célja megerősíteni a nemzeti jogi kereteket annak biztosítása érdekében, hogy azok támogassák a tűzfegyverek ellenőrzésével kapcsolatos operatív tevékenységeket, és kiterjedjenek a nemzetközi szabályozás valamennyi kötelező rendelkezésére. Ez magában foglalja a fegyveres erőszak megelőzésének, valamint a tűzfegyverek és lőszerek teljes életcikluson át tartó kezelésének kulcsfontosságú szempontjaira vonatkozó, rendelkezésre álló szabványok és iránymutatások bővítését, valamint a nemzeti hatóságok és a technikai személyzet ezekhez való hozzáférésének megkönnyítését.

Az előző szakaszban az AÁSZ–DPS három új iránymutatást dolgozott ki (a kézi- és könnyűfegyverek megsemmisítése, a kézi- és könnyűfegyverek fizikai biztonsága és készletkezelése, valamint a tűzfegyverek jogellenes használatával összefüggésben elkövetett nemi alapú erőszak megelőzése), amelyeket a CIFTA konzultatív bizottsága jóváhagyott, és amelyeket beépítettek az egyezmény alkalmazásához iránymutatást nyújtó, kiegészítő dokumentációba. Ebben a szakaszban az AÁSZ–DPS folytatni fogja ezt az erőfeszítést azáltal, hogy CIFTA-iránymutatásokat dolgoz ki a fegyverek önkéntes beszolgáltatását célzó programokhoz, valamint a biztonsági magánvállalkozások biztonsági és védelmi gyakorlataihoz. Ezek a témák rendkívül fontosak a régió számára. Jelentős mennyiségű tűzfegyver van forgalomban a súlyosan érintett közösségekben, ami szükségessé teszi az ilyen fegyverek által jelentett kockázatokkal kapcsolatos figyelemfelhívást, valamint annak ösztönzését, hogy ezeket a fegyvereket önkéntesen beszolgáltassák a béke és a békés konfliktusrendezés kultúrájának előmozdítása érdekében. Emellett Latin-Amerikában és a Karib-térségben folyamatosan bővülnek a biztonsági magánvállalkozások, aminek következtében fegyveres őrök milliói nyújtanak különféle biztonsági szolgáltatásokat. Alapvetően fontos szabályozni a tűzfegyverek és lőszerek biztonsági magánvállalkozások általi használatát annak érdekében, hogy vissza lehessen szorítani a birtokukban lévő tűzfegyverek illetéktelen kezekbe jutását és jogellenes használatát.

Emellett bővíteni és népszerűsíteni fogjuk a II. szakasz során kifejlesztett, az egész féltekére kiterjedő, a tűzfegyverekkel kapcsolatos tudásplatformot. Ez a platform egy olyan, központosított adatbázis, amely a tűzfegyverek tiltott kereskedelmére vonatkozó információkat és adatokat tartalmaz az amerikai kontinens vonatkozásában. E platformnak van egyrészt egy nyilvános felülete, amelyen a kapcsolódó kiadványokat tartalmazó könyvtár található, valamint egy olyan keresőeszköz, amely különböző szűrők segítségével lehetővé teszi a felhasználók számára releváns szabványok közötti keresést (például alkalmazási terület, ajánlási szint stb. alapján). Emellett pedig van egy jelszóval védett felülete is az országok regisztrált felhasználói számára, amelyen az információcserére szolgáló fórum, a hatóságok adattára, valamint egy olyan eszköz található, amely az egyes országok által a CIFTA végrehajtásáról kétévente benyújtott jelentés elektronikus benyújtására szolgál. Mindezek az információk elérhetők az irányítópultokon, hogy segítségükkel fel lehessen mérni az állami kapacitásokat és az egyezmény végrehajtásának hiányosságait.

2.   A tűzfegyverek tiltott kereskedelmével, valamint a kézi- és könnyűfegyverek tiltott elterjedésével kapcsolatos ismeretek és információk megosztásának fokozása az amerikai kontinensen

Felismerve, hogy az adatokat folyamatosan rendelkezésre kell bocsátani ahhoz, hogy jobban megértsük a tűzfegyverek régióban folytatott tiltott kereskedelmének jellemzőit, és azonosítani tudjuk az intézményi kapacitások fő hiányosságait, az AÁSZ–DPS célja, hogy növelje az ismeret-előállításra szolgáló eszközöknek a CIFTA keretei közötti elérhetőségét. Három szubregionális szeminárium keretében képzést biztosítunk a tagállami alkalmazottak számára a tűzfegyverek tiltott kereskedelmére vonatkozó adatok gyűjtésének és rendszerezésének módszertanáról. Az országok az igényeiknek megfelelő támogatást kapnak ahhoz is, hogy kitöltsék és benyújtsák a CIFTA végrehajtására vonatkozó kérdőívet, amely konkrét változókat tartalmaz az állami kapacitásoknak a rendelkezésre álló referenciaértékek (többek között CIFTA, MOSAIC, IATG és más szabványok) alapján történő felméréséhez.

Az UNIDIR-rel partnerségben és az UNIDIR módszertanának alkalmazásával részletes elemzést fogunk végezni a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek életciklusának kezelésére szolgáló állami kapacitásokról. Ez az elemzés lehetővé fogja tenni az országok számára, hogy célzott stratégiákkal kezeljék az azonosított hiányosságokat.

3.   A kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek életciklusának kezeléséhez szükséges állami kapacitások javítása, csökkentve ezzel az illegális piacra kerülés kockázatát

Operatív szinten az AÁSZ–DPS folytatni fogja azoknak a nemzeti kapacitásoknak a kiépítését, amelyek az intézményi készletek kezelésére, valamint a fegyverek és lőszerek elvesztése, ellopása vagy illetéktelen kezekbe jutása jelentette kockázat mérséklésére irányulnak. Ez képzést és célzott segítségnyújtást foglal majd magában a fizikai biztonsággal és készletkezeléssel kapcsolatban, ideértve a fegyverek és lőszerek biztonságát, védelmét, elszámolását, tárolását, szállítását és kezelését, valamint a lefoglalt, felesleges vagy elavult tűzfegyverek és lőszerek megsemmisítését is. Ami a fizikai biztonságot és készletkezelést illeti, továbbra is azt a módszertant fogjuk alkalmazni, amelyet a korábbi szakaszok során dolgoztunk ki a nemzeti üzemeltetőknek a raktárok állapotfelmérésére való kiképzése céljából. A felmért igények alapján kisebb fejlesztéseket fogunk végrehajtani e raktárak infrastruktúráját és biztonságát illetően. Emellett továbbra is átfogó segítséget nyújtunk majd a megsemmisítési folyamatokhoz, továbbá felszereléseket, mentorálást és képzést, valamint tanúsítást kínálunk a nemzetközi szabványoknak való megfelelés biztosítása érdekében. Ezt a technikai segítségnyújtást beépítjük majd a kapacitásépítési tevékenységekbe (képzés, szemináriumok, munkaértekezletek), hogy fenntarthatóvá tegyük a fegyverek és lőszerek teljes életcikluson át történő kezelését.

4.   A tiltott kézi- és könnyűfegyverek szisztematikus nyomon követésére szolgáló nemzeti rendszerek megerősítése

A korábbi szakaszokban – különösen a megjelölés és a nyilvántartás terén – nyújtott támogatás jelentős hiányosságokat tárt fel a szisztematikus nyomonkövetési gyakorlatok és információkezelési rendszerek terén. Ezek a hiányosságok akadályozzák a bűnüldöző szervek tagjait abban, hogy felderítsék a fegyverek és lőszerek tiltott kereskedelmének mintáit, megelőzzék az illetéktelen kezekbe jutást és megerősítsék az országok közötti együttműködést. E kérdés kezelése és a hatóságokkal kialakított kapcsolatok kiaknázása érdekében az AÁSZ–DPS egy olyan új elemet vezet be a III. szakaszba, amelynek célja megerősíteni a tiltott kézi- és könnyűfegyverek szisztematikus nyomon követésére szolgáló nemzeti rendszereket. E kezdeményezés végrehajtására az INTERPOL-lal partnerségben kerül majd sor, tekintettel a szervezetnek a bűnüldöző hatóságokkal szerzett széles körű releváns tapasztalataira. Ennek az elemnek része egy olyan regionális szeminárium is, amelynek célja a latin-amerikai és karibi országok közötti információcsere előmozdítása a szisztematikus nyomon követés témájáról. Emellett – kísérleti kezdeményezésként – egy kiválasztott országnak átfogó technikai segítséget nyújtunk majd, amely például a következőket foglalja magában: a visszaszerzett tűzfegyverek kivizsgálásáról szóló protokoll kidolgozása, amely állandó érvényű eljárásokat, munkafolyamatokat és eljárásokat tartalmaz annak biztosítására, hogy a visszaszerzett tűzfegyvereket kategorizálják (a nyomon követésre és a kivizsgálásra vonatkozó prioritási kritériumok figyelembevételével), nyomon kövessék és kivizsgálják, valamint egy olyan munkacsoport telepítése, amely támogatja a tagállami alkalmazottakat a protokoll végrehajtásában és egy kiválasztott mintába tartozó tűzfegyverek nyomon követésében. Ebbe beletartozik a hírszerzési jelentések kidolgozása is a rendőrség munkájának elősegítése érdekében.

5.   A fegyveres erőszakhoz kapcsolódó kockázati tényezők közösségi szinten való csökkentése

Az AÁSZ–DPS továbbra is holisztikus megközelítést és annak keretében olyan célzott szakpolitikát fog alkalmazni a fegyveres erőszak közösségi szintű megelőzésére, amely a kockázati magatartást folytató csoportokat a fegyveres erőszak áldozatainak és elkövetőinek tekinti. Ez a megközelítés magában foglalja például a következőket: az AÁSZ–DPS módszertanának egy kiválasztott országban való alkalmazása, és ennek részeként a veszélyeztetett helyzetű fiatalok életviteli készségeinek fejlesztését célzó, iskola utáni zenei foglalkozások; pszichoszociális támogatás nyújtása és közösségi figyelemfelhívó tevékenységek előmozdítása a fegyveres erőszak áldozatainak támogatására szolgáló referenciaközponton keresztül; valamint a közösségi érdekelt felek képzése a fegyveres erőszak megelőzése terén. A III. szakaszban emellett különös figyelem irányul majd a tűzfegyverekkel összefüggésben álló iskolai erőszak megelőzésére, aminek keretében az oktatók és az iskolai személyzet számára képzést biztosítanak a megelőzési stratégiákkal, a beavatkozással és a tűzfegyverekkel összefüggésben álló erőszak áldozatainak segítésével kapcsolatban. Ezt az intézkedést az újságíróknak és véleményvezéreknek szóló olyan műhelytalálkozók egészítik ki, amelyek célja a tűzfegyverekkel összefüggésben álló erőszakról való híradás javítása annak érdekében, hogy meg lehessen előzni az ilyen esetek elterjedését vagy megismétlődését. Továbbra is építeni fogunk a II. szakasz során elért eredményekre, és képzést biztosítunk az oktatók számára a tűzfegyverek használatával összefüggésben elkövetett nemi alapú erőszak megelőzésével kapcsolatos ismeretek és bevált gyakorlatok terjesztése érdekében. Végezetül, figyelembe véve a II. szakaszban megkezdett munkát, technikai segítséget fogunk nyújtani a figyelemfelhívó kampányokhoz és a fegyverek önkéntes beszolgáltatását célzó programokhoz annak érdekében, hogy csökkentsük a tűzfegyverek tiltott forgalmazását a súlyosan érintett közösségekben.

6.   Tűzfegyverekre vonatkozó szubregionális ütemterv kidolgozása és végrehajtása révén a szubregionális együttműködés megerősítése

Az együttműködés II. szakaszában az AÁSZ–DPS – a latin-amerikai és karib-tengeri térségi békét, leszerelést és fejlődést előmozdító regionális ENSZ-központtal (UNLIREC) és a Közép-amerikai Integrációs Rendszerrel (SICA) együttműködve – sikeresen kidolgozta a tűzfegyverek és lőszerek tiltott elterjedésének és kereskedelmének megelőzésére irányuló közép-amerikai ütemtervet. A III. szakaszban az AÁSZ–DPS nyomonkövetési mechanizmust hoz majd létre a tűzfegyverekre vonatkozó közép-amerikai ütemterv végrehajtásának támogatására, az Amerikai Államok Szervezetének közgyűlése által adott megbízásnak megfelelően (4). A nyomonkövetési mechanizmus struktúrája a részt vevő államokkal közösen kerül majd meghatározásra, figyelembe véve a levont tanulságokat és a többi ütemterv bevált gyakorlatait, beleértve az alábbiakat:

—

az ütemterv nyomonkövetési és értékelési keretének létrehozása, beleértve a nyomonkövetési és értékelési kapcsolattartó pontok kijelölését, valamint egy olyan webalapú platform kialakítását, amelyen keresztül az államok beszámolhatnak az ütemterv végrehajtása terén elért előrehaladásáról,

—

segítségnyújtás az államoknak a kiinduló felmérések összegyűjtéséhez, beleértve a tagállami alkalmazottaknak a nyomonkövetési és értékelési keret használatával kapcsolatos képzéséhez nyújtott technikai támogatást, valamint a szükséges adatok összegyűjtéséhez nyújtott támogatást,

—

az ütemterv elfogadását követően az államok éves üléseinek megszervezése,

—

rendszeres találkozók a végrehajtó partnerek, a kormányzati hatóságok és az adományozók részvételével (külön-külön és közösen),

—

nemzeti munkaértekezletek és technikai segítségnyújtás az országok számára az ütemterv átfogó céljait szem előtt tartó nemzeti cselekvési tervek kidolgozásához, ideértve a képzést, a figyelemfelhívást és az országok egyéni mentorálását is.

Az AÁSZ–DPS a III. szakaszban elő fogja mozdítani a nyomonkövetési mechanizmus legfontosabb elemeit, például az éves találkozó szervezését, a nyomonkövetési és értékelési keret létrehozását, valamint egyes országoknak a kiinduló felmérések és a nemzeti cselekvési tervek elkészítésében való támogatását. Az AÁSZ–DPS arra is törekedni fog, hogy további adományozói hozzájárulásokat kérjen a tűzfegyverekre vonatkozó közép-amerikai ütemterv végrehajtására vonatkozó keret megerősítése céljából.

Továbbá figyelembe véve az andoki országok (Bolívia, Kolumbia, Ecuador és Peru) azon érdekét, hogy a tűzfegyverek tiltott kereskedelmének kérdésével – tekintettel a bandák, a kábítószerek mozgása és az illegális bányászat helyi dinamikája is által érintett alrégió sajátos igényeire – koherensebb és integráltabb megközelítés keretében foglalkozzanak, az AÁSZ–DPS a III. szakaszban elindítja a tűzfegyverekre vonatkozó andoki ütemterv kidolgozásának folyamatát. Ebben a kezdeti szakaszban feltérképezzük majd az országok igényeit és prioritásait, és a kormányzati képviselőkkel tartott nemzeti és regionális munkaértekezletek keretében kidolgozzuk az ütemterv tervezetét. Törekedni fogunk arra is, hogy további finanszírozási forrásokat találjunk az Európai Unió forrásainak kiegészítésére, és a III. szakaszban elfogadjuk az ütemtervet.

Összefoglaló és végrehajtási megközelítés

A több említett területre irányuló fellépés célja, hogy egyrészt kielégítse az országok részéről felmerülő igényeket, másrészt ezzel egy időben előmozdítson hosszú távú és fenntartható változásokat. A tűzfegyverek ellenőrzésének megerősítését és a tűzfegyverek rendelkezésre állásának csökkentését célzó tevékenységeket arra irányuló, a megelőzésen alapuló intézkedések fogják kiegészíteni, hogy a fegyveres erőszak által erőteljesen érintett közösségekben csökkenjen a fegyverek iránti kereslet.

Az AÁSZ–DPS – a PACAM-on keresztül – más ügynökségekkel és nemzeti hatóságokkal együttműködve fogja koordinálni és végrehajtani a fellépést. Az AÁSZ politikai fórumainak és kommunikációs csatornáinak igénybevételével az AÁSZ–DPS azonosítani fogja a támogatásra szoruló országokat, és együtt fog működni velük az igényekhez igazított segítségnyújtási tervek kidolgozása érdekében. E projekt keretében egyedi és testre szabott megközelítést fognak alkalmazni az egyes országok vonatkozásában, elismerve az eltérő igényeket és hiányosságokat. Nem mindegyik ország részesül majd támogatásban a projekt valamennyi eleme tekintetében. Ehelyett az AÁSZ–DPS továbbra is a PACAM sikeres módszertanát fogja alkalmazni, amely a következő: az igények feltérképezése, a hatóságok bevonása, a támogatási tervek kidolgozása, valamint a missziók telepítése. Az AÁSZ–DPS részt fog venni a párhuzamos munkavégzés elkerülését célzó koordinációs mechanizmusokban is, például a tűzfegyverekre vonatkozó karib-tengeri térségi ütemterv révén továbbra is támogatni fogja a karibi országokat.

Nemi dimenzió és emberi jogi szempontok

Figyelembe véve a fegyveres konfliktusok veszélyeztetett személyekre gyakorolt különféle hatásait, a III. szakasz keretében is figyelembe vesszük majd a nemi dimenziót és az emberi jogi szempontokat. Ez magában foglalja egyrészt a nők bevonását a projektvégrehajtás összes szintjén, másrészt pedig a nők projekttevékenységekben való egyenlő részvételének az ösztönzését. Az erőszak megelőzésére irányuló tevékenységek kialakítását egyrészt a nőknek és lányoknak a közösségeiken belüli biztonsági és védelmi igényei fogják vezérelni, másrészt pedig az a törekvés, hogy a nők és lányok részt vegyenek az e kihívásokra adandó megoldások megtalálásában. Emellett lesznek olyan elemek, amelyek kizárólag a nemi alapú erőszak felszámolására irányulnak majd.

7.   Átfogó cél

A latin-amerikai és karibi országok arra irányuló kapacitásainak megerősítése, hogy kezelni tudják a régióban előforduló fegyveres erőszakot, mégpedig a tűzfegyverek és az azokhoz szükséges lőszerek elterjedésének és tiltott kereskedelmének ellenőrzése, valamint a súlyosan érintett közösségek tagjai általi tűzfegyver-használat megelőzése révén.

8.   A projektben szereplő beavatkozási stratégiák ismertetése

1. célkitűzés: Megerősíteni az amerikai kontinensen a tűzfegyverek tiltott kereskedelme elleni fellépésre irányuló szabályozási kereteket

Tevékenységek

—

Technikai segítségnyújtás az országok számára a jogszabályok és a normatív keret felülvizsgálatához, figyelembe véve a nemzetközi normákat és a megbízatások belső harmonizációját, valamint a nemi szempontok integrálását.

—

CIFTA-iránymutatások kidolgozása a fegyverek önkéntes beszolgáltatását célzó programok fejlesztéséhez, tervezéséhez, végrehajtásához és értékeléséhez.

—

CIFTA-iránymutatások és olyan biztonsági és védelmi szabványokra vonatkozó ajánlások kidolgozása, amelyeket a biztonsági magánvállalkozásoknak be kell tartaniuk a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek tiltott piacra jutásának elkerülése érdekében.

—

Az egész féltekére kiterjedő, a tűzfegyverekkel kapcsolatos tudásplatform, többek között a CIFTA szabványaihoz és iránymutatásaihoz való hozzáférést megkönnyítő optimalizált keresőeszköz (amelyet a II. szakaszban fejlesztettek ki) népszerűsítése.

Várt eredmények

—

A régió legalább három országa jogalkotási segítségben részesül a tűzfegyverekre vonatkozó nemzeti normatív keret javítása céljából, a nemzetközi normák és a nemi dimenzió figyelembevétele mellett.

—

Több regionális eszköz áll rendelkezésre az országok támogatására a tűzfegyverek ellenőrzésének valamennyi területén (a kínálat és a kereslet tekintetében egyaránt) az alábbiak kidolgozása és rendelkezésre bocsátása révén: i. CIFTA-iránymutatások a fegyverek önkéntes beszolgáltatását célzó programok kidolgozásához, tervezéséhez, végrehajtásához és értékeléséhez; és ii. CIFTA-iránymutatások a tűzfegyvereket használó, biztonsági magánvállalkozások biztonsági és védelmi gyakorlataihoz.

—

Az egész féltekére kiterjedő, a tűzfegyverekkel kapcsolatos tudásplatform kiterjesztése és népszerűsítése a régió érdekelt felei körében.

2. célkitűzés: Fokozni a tűzfegyverek tiltott kereskedelmével, valamint a kézi- és könnyűfegyverek tiltott elterjedésével kapcsolatos ismeretek és információk megosztását az amerikai kontinensen

Tevékenységek

—

Átfogó értékelés a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek életciklusának kezelésére szolgáló állami kapacitások tekintetében (figyelembe véve az UNIDIR módszertanát a fegyver- és lőszerkezelés kiinduló értékelésére).

—

CIFTA-kérdőív kiküldése és eredményeinek értékelése a tiltott fegyverkereskedelem kezelésére, megelőzésére, ellenőrzésére és büntetőeljárás alá vonására irányuló állami kapacitások azonosítása érdekében.

—

A tagállami alkalmazottak számára képzés nyújtása a tűzfegyverek tiltott kereskedelemére és a kézi- és könnyűfegyverek tiltott elterjedésére vonatkozó adatok gyűjtéséről és rendszerezéséről, figyelembe véve a nemi dimenziót.

Várt eredmények

—

A régió egyik országában elvégzik az UNIDIR fegyver- és lőszerkezelésre vonatkozó kiinduló értékelését.

—

A régióban terjesztett CIFTA-kérdőívre a CIFTA részes államainak legalább 60 %-a válaszol.

—

A CIFTA-kérdőívre adott válaszok alapján a főbb megállapításokat tartalmazó jelentés kidolgozására, közzétételére és terjesztésére kerül sor.

—

Három virtuális szubregionális szeminárium (Közép-Amerika, Dél-Amerika és a Karib-térség) kerül megrendezésre, szemináriumonként legalább 20 résztvevővel. Cél: bővíteni a tagállamok magas rangú alkalmazottainak ismereteit a tűzfegyverek tiltott kereskedelmével és a fegyverek tiltott elterjedésével kapcsolatos adatgyűjtési eszközökről, valamint az adatgyűjtés és az adatrendszerezés javítását célzó technikákról és stratégiákról.

3. célkitűzés: Javítani a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek életciklusának kezeléséhez szükséges állami kapacitásokat, és ezzel csökkenteni az illegális piacra kerülés kockázatát

Tevékenységek

—

A tagállami alkalmazottak számára célzott képzés kidolgozása és végrehajtása a fegyver- és lőszerkezelés témájában, többek között a következők tekintetében: fizikai biztonság és készletkezelés, megjelölés és nyilvántartás, a fegyverek önkéntes beszolgáltatását célzó kampányok, a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek megsemmisítése, figyelemmel a nemzetközi normákra és a bevált gyakorlatokra.

—

Spanyolország Védelmi Minisztériumával partnerségben a tagállami alkalmazottak magas szintű robbanószer-ártalmatlanításra (EOD-3) vonatkozó nemzetközi tanúsítása.

—

Technikai és anyagi segítség, továbbá tanúsítás az elkobzott, elavult vagy felesleges kézi- és könnyűfegyverek és az azokhoz szükséges lőszerek nemzeti megsemmisítési eljárásai tekintetében.

—

Technikai és anyagi támogatás a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek tagállami raktárai tekintetében meglévő infrastruktúra felméréséhez és fejlesztéséhez, a CIFTA-előírásoknak, a MOSAIC-nak és az IATG-nek megfelelően.

—

Az I. szakaszban kidolgozott és a II. szakaszban kibővített fegyver- és lőszerkészlet-ellenőrzési szoftver (SAM) felhasználói számára munkaértekezlet szervezése a fejlesztésekkel kapcsolatos kihívások és követelmények azonosítása céljából.

—

Az AÁSZ-tagállamok nemzeti intézményei kérésére a fegyver- és lőszerkészlet-ellenőrzési szoftver számukra történő rendelkezésre bocsátása, ideértve a felhasználók képzését és ügyfélszolgálati támogatását is.

—

Kísérleti projekt végrehajtása a fegyverek és lőszerek legális transzferére vonatkozó regionális kommunikációs mechanizmus (MCTA) elektronikus megoldásának kezdeti koncepciójára vonatkozóan, amelyet a II. szakaszban dolgoztak ki.

—

A fegyverek és lőszerek legális transzferére vonatkozó regionális kommunikációs mechanizmus (MCTA) opcionális moduljainak valamint további funkcióinak kidolgozása, figyelemmel a kísérleti projektben részt vevő országoktól kapott visszajelzésekre.

—

A II. szakaszban kifejlesztett nemzeti export-/importellenőrzési engedélyezési rendszer bevezetésének támogatása az országokban, ideértve a rendszer nemzeti szabványokhoz és eljárásokhoz való igazítását is.

Várt eredmények

—

A projekt keretében nyújtott támogatás és/vagy végzett tanúsítás révén megsemmisíteni legalább 50 000 felesleges, elavult és/vagy lefoglalt kézi- és könnyűfegyvert és legalább 100 tonna felesleges, elavult és/vagy lefoglalt lőszert.

—

Tíz országból legalább 400 nemzeti alkalmazott részesül képzésben, illetve bővíti ismereteit a fegyver- és lőszerkezelés bevált gyakorlatainak alkalmazását illetően.

—

Spanyolország Védelmi Minisztériumával partnerségben tíz AÁSZ-tagállam legalább 30 tagállami alkalmazottja a magas szintű robbanószer-ártalmatlanításra (EOD-3) vonatkozó nemzetközi tanúsításban részesül.

—

A régióban legalább öt tagállami kézi- és könnyűfegyver-, illetve lőszerraktárban javul az intézményi készletek biztonsága.

—

A fegyver- és lőszerkészlet-ellenőrzési szoftver fejlesztése és terjesztése révén a tagállami intézmények raktáraiban nagyobb kapacitás áll rendelkezésre a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek készleteinek leltározásához és számontartásához.

—

A nemzeti engedélyezési rendszer telepítése révén legalább 3 AÁSZ-tagállamban nő a kapacitás a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek nemzetközi szállításának ellenőrzése terén.

—

Az AÁSZ-tagállamok által teljes körűen kifejlesztik és tesztelik a fegyverek és lőszerek legális transzferére vonatkozó regionális kommunikációs mechanizmust (MCTA).

4. célkitűzés: Létrehozni vagy megerősíteni a tiltott kézi- és könnyűfegyverek szisztematikus nyomon követésére szolgáló nemzeti rendszereket

Tevékenységek

—

Szubregionális munkaértekezletek tartása a tiltott kézi- és könnyűfegyverek nyomon követésére vonatkozó bevált gyakorlatokkal kapcsolatos információk cseréje céljából.

—

A visszaszerzett tűzfegyverek kivizsgálására vonatkozó nemzeti protokollok kidolgozása a visszaszerzett tűzfegyverek szisztematikus nyomon követésének és kivizsgálásának lehetővé tétele érdekében, az INTERPOL-lal partnerségben.

—

Technikai segítség a nemzeti hatóságoknak a visszaszerzett tűzfegyverek azonosításához és nyomon követéséhez, valamint hírszerzési információk előállítása az érintett nyomozói egységek számára.

—

A nyilvántartási rendszerek és az adatgyűjtés azon főbb hiányosságainak értékelése, amelyek akadályozzák a visszaszerzett tűzfegyverek belföldi és nemzetközi nyomon követését, valamint technikai segítségnyújtás és erőforrások biztosítása e nemzeti rendszerek/adatbázisok megerősítéséhez vagy létrehozásához, figyelemmel az azonosított hiányosságokra.

—

Technikai és anyagi segítségnyújtás a megjelöléssel és a nyilvántartással kapcsolatban, különösen azon tagállamok számára, amelyek az Európai Unióval folytatott együttműködés korábbi szakaszaiban segítséget kaptak.

Várt eredmények

—

A visszaszerzett tűzfegyverek kivizsgálásáról szóló protokoll kidolgozása, a tűzfegyverek nyomon követésére irányuló technikai segítségnyújtás, valamint a belföldi és nemzetközi nyomon követéshez szükséges rendszerek és berendezések fejlesztése révén egy AÁSZ-tagállam nagyobb kapacitásokkal fog rendelkezni a visszaszerzett kézi- és könnyűfegyverek nyomon követésére.

—

Legalább 20 résztvevő részvételével regionális szeminárium kerül megrendezésre, amelynek célja a nyomon követés bevált gyakorlatainak és a CIFTA nyomonkövetési keretrendszereinek a terjesztése (ideértve a nyomon követésre szolgáló kapcsolattartó pontok kijelölését is), valamint az információcsere.

—

Az AÁSZ-tagállamok öt nemzeti intézménye segítséget kap a megjelölési és nyilvántartási kapacitásai javításához.

5. célkitűzés: Közösségi szinten csökkenteni a fegyveres erőszakhoz kapcsolódó kockázati tényezőket

Tevékenységek

—

Tanórán kívüli napi tevékenységek szervezése a veszélyeztetett fiatalok életviteli készségeinek az OASIS program módszertanán keresztül történő megerősítése érdekében egy AÁSZ-tagállamban.

—

Referenciaközpont létrehozása a fegyveres erőszak áldozatainak pszichoszociális támogatására, egy AÁSZ-tagállam legalább egy, a fegyveres erőszak által súlyosan érintett közösségében.

—

Képzés a helyi szintű politikai döntéshozók, kormányzati tisztviselők, szolgáltatók, oktatók, szülők és a civil társadalom tagjai számára a tűzfegyverek használatával összefüggésben elkövetett erőszak megelőzéséről.

—

Regionális oktatási program kidolgozása és (nagy volumenű nyílt online tanfolyam és oktatóknak szóló képzés révén) biztosítása oktatók, iskolai tisztviselők és más hatóságok személyzete számára azzal kapcsolatban, hogy miként lehet kezelni és megakadályozni tűzfegyverek használatát az iskolákban.

—

A közszférában dolgozó tagállami alkalmazottak számára (személyes jelenlétet igénylő modulokat és nagyszabású nyílt online tanfolyamot ötvöző hibrid megközelítés révén) képzés a tűzfegyverek használatával elkövetett nemi alapú erőszak megelőzéséről.

—

Műhelytalálkozók szervezése újságírók és digitális véleményvezérek részvételével azzal a céllal, hogy felhívják a figyelmet a tűzfegyverekkel összefüggésben álló erőszak kockázati tényezőire, és cselekvésre szólítsanak fel az erőszak megszüntetése és megelőzése érdekében.

—

Technikai és anyagi segítségnyújtás egy AÁSZ-tagállamnak ahhoz, hogy kiválasztott közösségekben a kockázattokkal kapcsolatos tudatosságot növelő és a fegyverek önkéntes beszolgáltatását célzó programokat dolgozzon ki és hajtson végre.

Várt eredmények

—

A kedvezményezett közösségekben legalább 300 veszélyeztetett fiatal (köztük a törvénnyel összeütközésbe került fiatalok) készségei javulnak a képzés és az iskola utáni mindennapi tevékenységek révén.

—

Egy közösségben az erőszak áldozatainak pszichológiai támogatására szolgáló referenciaközpont létrehozása, amely i. személyre szabott pszichoszociális támogatást nyújt az erőszak legalább 100 túlélője és/vagy olyan személy számára, akik esetében fennáll a kockázata, hogy fegyveres erőszakot követnek el, vagy annak áldozatává válnak; és ii. tematikus műhelytalálkozókat tart az erőszak megelőzéséről, valamint tájékoztatási tevékenységet folytat az iskolai közösségen és helyi részvételi tereken belül.

—

Képzés legalább 200 helyi szintű politikai döntéshozó, kormányzati tisztviselő, szolgáltató, oktató, szülő és civil szervezetbeli tag számára a fegyveres erőszak megelőzéséről.

—

Képzés legalább 150 oktató, iskolai tisztviselő és más kapcsolódó nemzeti hatóságok személyzete számára a tűzfegyverek iskolai használatának kezelése és megelőzése céljából.

—

Legalább 150 kormányzati tisztviselő és civil szervezetbeli tag képzésben részesül a tűzfegyverek jogellenes használatával kapcsolatos, nemi alapú erőszak megelőzéséről. Ennek keretében 15 személyt azzal a céllal részesítenek képzésben, hogy később oktatóknak szóló képzés révén megosszák tudásukat.

—

Legalább 25 újságíró és digitális véleményvezér műhelytalálkozón vesz részt a fegyveres erőszak megelőzéséről, és bővíti ezáltal ismereteit a tűzfegyverekkel összefüggésben álló erőszakkal kapcsolatos kockázati tényezőkről.

—

Egy ország kedvezményezett közösségeiben a kockázatokat tudatosító oktatásra és a fegyverek önkéntes beszolgáltatását célzó kampányokra kerül sor, hozzájárulva ahhoz, hogy csökkenjen a tűzfegyverek iránti kereslet, illetve kevesebb tűzfegyver legyen elérhető.

6. célkitűzés: Tűzfegyverekre vonatkozó szubregionális ütemterv kidolgozása és végrehajtása révén megerősíteni a szubregionális együttműködést

Tevékenységek

—

A tűzfegyverekre vonatkozó közép-amerikai ütemterv nyomonkövetési és értékelési keretének kidolgozása, ideértve az adatgyűjtést és -elemzést támogató elektronikus eszközök kifejlesztését is.

—

Technikai segítségnyújtás a közép-amerikai országoknak az ütemterv nyomon követése és értékelése tekintetében, ideértve a kiinduló felmérések elvégzéséhez nyújtott támogatást, a tagállami alkalmazottak képzését a nyomonkövetési és értékelési keret alkalmazását illetően, valamint a szükséges adatok összegyűjtéséhez nyújtott folyamatos segítségnyújtást.

—

Évente személyes találkozó szervezése a tűzfegyverekre vonatkozó közép-amerikai ütemtervben érintett államok, adományozók és végrehajtó partnerek között.

—

Félévente virtuális találkozók szervezése a végrehajtó partnerek, a kormányzati hatóságok és az adományozók között (külön-külön és közösen).

—

Nemzeti munkaértekezletek szervezése és technikai segítségnyújtás a közép-amerikai országok számára az ütemterv átfogó céljait szem előtt tartó nemzeti cselekvési tervek kidolgozásához, ideértve a képzést és az országok egyéni mentorálását is.

Várt eredmények

—

A részt vevő országok kidolgozzák és jóváhagyják a tűzfegyverekre vonatkozó közép-amerikai ütemterv nyomonkövetési és értékelési keretét.

—

A közép-amerikai részt vevő országok legalább 50 %-ában kiinduló felmérést végeznek.

—

A tűzfegyverekre vonatkozó közép-amerikai ütemterv tekintetében évente egy alkalommal személyes találkozóra kerül sor.

—

A tűzfegyverekre vonatkozó közép-amerikai ütemterv tekintetében a végrehajtó partnerek, a kormányzati hatóságok és az adományozók hat virtuális találkozón vesznek részt.

—

A tűzfegyverekre vonatkozó közép-amerikai ütemtervben részt vevő országok legalább 40 %-a nemzeti cselekvési terveket dolgoz ki és hagy jóvá.

—

A tűzfegyverekre vonatkozó andoki ütemterv tervezete kidolgozásra és elfogadásra kerül az andoki országokkal közösen.

9.   Időtartam

Az átfogó regionális III. szakasz becsült teljes időtartama 36 hónap.

10.   Technikai végrehajtó szervezet

E program technikai végrehajtására az Amerikai Államok Szervezete Főtitkárságának Közbiztonsági Hivatala (a továbbiakban: az AÁSZ–DPS) kap megbízást. Az AÁSZ–DPS egyedülálló helyzetben van ahhoz, hogy támogassa az amerikai kontinens országait, mivel egyrészről ellátja a CIFTA technikai társtitkársági tevékenységét, másrészről pedig az AÁSZ technikai és operatív szerveként működik ezen a területen. E minőségében az AÁSZ–DPS olyan projekteket és programokat hajt végre, amelyek segítik az AÁSZ-tagállamokat azon kötelezettségeik teljesítésében, amelyek értelmében biztosítaniuk kell a nemzeti tűzfegyver-készleteket, jogalkotási intézkedéseket kell elfogadniuk a tiltott tűzfegyverek gyártásának és kereskedelmének bűncselekménnyé nyilvánítására irányulóan, elő kell írniuk a tűzfegyverek megjelölését, valamint meg kell osztaniuk a CIFTA többi aláírójával a nyomonkövetési információkat és a tiltott kereskedelem mintáit. Egyetlen másik, az amerikai kontinens egészére kiterjedő regionális vagy szubregionális szervezet sem rendelkezik az összes amerikai állam támogatásához szükséges politikai befolyással, műszaki szakértelemmel vagy földrajzi lefedettséggel.

A III. szakaszban az AÁSZ–DPS továbbra is koordinációt folytat és együttműködik más intézményekkel és szervezetekkel. Az I. szakasz óta stratégiai partnerségek jöttek létre a latin-amerikai és karibi országokat támogató szervezetekkel annak érdekében, hogy el lehessen kerülni a párhuzamos erőfeszítéseket, és maximalizálni lehessen a fellépés hatékonyságát. E partnerek közé tartozik a latin-amerikai és karib-tengeri térségi békét, leszerelést és fejlődést előmozdító regionális ENSZ-központ (UNLIREC), az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatala (UNODC), az ENSZ Leszerelési Kutatóintézete (UNIDIR), a Karibi Közösség bűnügyi és biztonsági kérdésekben illetékes végrehajtási ügynöksége (CARICOM IMPACS), az Amerika-közi Védelmi Tanács, a Humanitárius Aknamentesítéssel Foglalkozó Genfi Nemzetközi Központ lőszerkezelési tanácsadó csoportja (AMAT-GICHD) és az INTERPOL.

11.   Relevancia

—   Relevancia regionális szinten

A demokrácia megszilárdítása és a társadalmi-gazdasági fejlődés megvalósítása terén elért komoly előrelépések ellenére a latin-amerikai és karibi országok továbbra is hatalmas kihívásokkal néznek szembe polgáraik és közösségeik biztonságának előmozdítása terén. A közbiztonság vagy annak hiánya rendkívül fontos kérdés mind a polgárok, mind a régió kormányzati hatóságai számára. Az amerikai kontinens továbbra is a világ egyik legerőszakosabb térsége, és a szakértők a tűzfegyverek rendelkezésre állását és az azokhoz való korlátlan hozzáférést a halált okozó erőszak magas arányához hozzájáruló fő kockázati tényezőkként azonosították. Ezt súlyosbítja az a tény, hogy a szervezett bűnözői csoportok egyre összetettebbé válnak és egyre kifinomultabban működnek, kiterjesztik műveleteiket, és mostanra uralják a tiltott fegyverkereskedelem piacát. Ezek a csoportok vertikális struktúrákról áttérve hálózatokba tömörült szervezetekké alakultak át, ami azt eredményezte, hogy illegális tevékenységeik hatékonyabbá és jövedelmezőbbé váltak, az elkövetők azonosítása és az ellenük folytatott nyomozás pedig egyre nagyobb kihívást jelent.

Egyértelmű, hogy a tűzfegyverek tiltott kereskedelme és a tűzfegyverek rendelkezésre állása jelentős hatással van a régióra, és úgy a regionális, mint a globális biztonság tekintetében az egyik fő kihívást jelenti. Válaszul a régió országai számos politikai és jogi kötelezettségvállalást tettek, többek között az alábbiakat:

—

a CIFTA-egyezmény és más nemzetközi jogi eszközök, például az ATT és a tűzfegyverekről szóló jegyzőkönyv megerősítése,

—

aktív részvétel az olyan önkéntes keretekben, mint az ENSZ cselekvési programja és a hagyományos lőszerek teljes életcikluson át történő kezelésére vonatkozó globális keret,

—

a tűzfegyverekre vonatkozó karib-tengeri és közép-amerikai ütemterv elfogadása.

A CIFTA több kötelezettséget is előír a részes államok számára, így többek között a bűncselekményekre vonatkozó joghatóság megállapítását, a tűzfegyverek kötelező megjelölését, a nyomon követést szolgáló nyilvántartások vezetését, a transzferellenőrzések javítását, az illetéktelen kezekbe jutás megakadályozását szolgáló intézkedéseket, valamint a nemzetek közötti együttműködést. A CIFTA második cselekvési programja megerősíti a CIFTA részes államainak céljait ezeken a területeken, összhangban az ENSZ cselekvési programjával és a tűzfegyverekről szóló jegyzőkönyvvel. Ez a projekt ezt a keretet arra használja fel, hogy technikai segítséget nyújtson az országoknak e szerződések, különösen a CIFTA-egyezmény kötelezettségvállalásainak és rendelkezéseinek gyakorlati megvalósításához.

—   Az Európai Unió prioritásaihoz való igazodás

E projekt célkitűzései, tevékenységei és várt eredményei összhangban vannak „A fegyverállomány biztonságossá tétele, a polgárok védelme” című uniós stratégia (5) céljaival és megközelítésével, figyelemmel a világ régiói általi szerepvállalás előmozdításának multilaterális perspektívájára. Az AÁSZ-szal való partnerség révén ez a fellépés továbbra is elősegíti az EU és az AÁSZ közötti, valamint tágabb értelemben Európa és az amerikai kontinens közötti szinergiákat a fegyveres erőszak és a bűnözői tevékenységek csökkentése érdekében. Ez a fellépés a kézi- és könnyűfegyverek elterjedése, túlzott felhalmozódása és tiltott kereskedelme által súlyosan érintett országoknak nyújtott célzott támogatás révén különösen elő fogja mozdítani az Európai Unió munkáját a régióban.

A III. szakasz konkrétan a stratégia következő prioritásait tükrözi:

2.1.

A normatív keret megerősítése: a fellépés 1. célkitűzése szerinti tevékenységek célja annak biztosítása, hogy az országok összehangolják jogszabályaikat a nemzetközi normákkal, és rendelkezzenek a nemzetközi szerződések és egyezmények végrehajtásának előmozdításához szükséges eszközökkel.

2.2.2.

A tűzfegyverek és az azokhoz szükséges lőszerek kivitelének ellenőrzése: a nemzeti engedélyezési rendszer előmozdítása és a tűzfegyverek és lőszerek legális transzferére vonatkozó regionális kommunikációs mechanizmus előmozdítása a 3. célkitűzés keretében azt a fontos célt szolgálja, hogy ellenőrizni lehessen a legális kereskedelmet és ezzel elkerülhető legyen a fegyverek illegális piacokra jutása.

2.2.3.

A kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek készleteinek biztonságos kezelése: a 3. célkitűzés egy sor, a fizikai biztonság és készletkezelésre összpontosító tevékenységet foglal magában, beleértve tisztviselők képzését, valamint a gyakorlatok és létesítmények javítását célzó technikai és anyagi segítségnyújtást, a MOSAIC és az IATG nemzetközi normáinak megfelelően.

2.2.4.

A kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek felelősségteljes ártalmatlanítása: a 3. célkitűzés az erre igényt tartó országok számára magában foglal a tűzfegyverek és lőszerek megsemmisítési eljárásaihoz kötődő képzéseket, anyagi támogatást, valamint ezen eljárások felügyeletét és tanúsítását.

2.2.5.

Több területet érintő kérdések: a fellépés valamennyi célkitűzésének megvalósítása során olyan megoldásokat és stratégiákat fogunk előmozdítani, amelyek átfogó megközelítés révén kezelik a tűzfegyverek tiltott kereskedelmét, beleértve az olyan horizontális kérdéseket is, mint a nemek közötti egyenlőség szempontjának érvényesítése és az információs technológia használata.

Emellett ez a fellépés összhangban van a tűzfegyverek tiltott kereskedelmére vonatkozó 2020–2025-ös uniós cselekvési tervvel is, figyelembe véve annak négy meghatározott prioritását:

—

1. prioritás: A legális piac védelme és a fegyverek illetéktelen kezekbe jutásának korlátozása

—

2. prioritás: Megfelelőbb hírszerzési kép kialakítása

—

3. prioritás: A bűnözői piacokra gyakorolt nyomás fokozása

—

4. prioritás: A nemzetközi együttműködés fokozása

E fellépés számos tevékenysége és várt eredménye (például a fizikai biztonság és készletkezelés, a megjelölés és a megsemmisítés tekintetében nyújtott technikai segítség) – azáltal, hogy a bűnüldöző hatóságok körében előmozdítja az átfogó nyomonkövetési stratégiát – hozzá fog járulni ahhoz, hogy csökkenjen az engedéllyel rendelkező állami és nem állami felhasználóktól illetéktelen kezekbe jutó fegyverek száma, és hatékonyabbá váljanak a tűzfegyverek tiltott kereskedelmének kezelésére irányuló intézkedések. Emellett a fellépés révén az Európai Unió növeli az amerikai kontinensnek nyújtott támogatást és a nemzetközi együttműködési menetrend hatókörét. Amint már említettük, az amerikai kontinens a tűzfegyverekkel összefüggésben álló erőszak által legnagyobb mértékben sújtott régió, ami nemcsak a régió biztonságát veszélyezteti, hanem a világ más részein, többek között Európában is komoly következményekkel jár: ilyenek például a tűzfegyverek tiltott kereskedelmének régióközi útvonalai és az amerikai kontinens instabilitása miatti illegális migráció.

E projekt célkitűzései, tevékenységei és várt eredményei szorosan igazodnak „A fegyverállomány biztonságossá tétele, a polgárok védelme” című uniós stratégia (6) céljaihoz és megközelítéséhez, hangsúlyozva a régiók általi szerepvállalás előmozdításának multilaterális perspektíváját. Az AÁSZ-szal való partnerség révén ez a kezdeményezés továbbra is elősegíti az EU és az AÁSZ közötti, valamint tágabb értelemben Európa és az amerikai kontinens közötti szinergiák kialakítását a fegyveres erőszak és a bűnözői tevékenységek csökkentése érdekében. Ez a projekt a kézi- és könnyűfegyverek elterjedése, túlzott felhalmozódása és tiltott kereskedelme által súlyosan érintett országoknak nyújtott célzott támogatás révén különösen előtérbe fogja helyezni az Európai Unió munkáját a régióban.

A III. szakasz a stratégia következő prioritásait tükrözi:

 

A normatív keret megerősítése: az 1. célkitűzés szerinti tevékenységek célja annak biztosítása, hogy az országok összehangolják jogszabályaikat a nemzetközi normákkal, és rendelkezzenek a nemzetközi szerződések és egyezmények végrehajtásához szükséges eszközökkel.

 

A tűzfegyverek és az azokhoz szükséges lőszerek kivitelének ellenőrzése: a 3. célkitűzés a nemzeti engedélyezési rendszerek előmozdítását és a tűzfegyverek és lőszerek legális transzferére vonatkozó regionális kommunikációs mechanizmusok előmozdítását, és ezzel azt a fontos célt szolgálja, hogy ellenőrizni lehessen a legális kereskedelmet és elkerülhető legyen a fegyverek illegális piacokra jutása.

 

A kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek készleteinek biztonságos kezelése: a 3. célkitűzés a fizikai biztonságra és készletkezelésre összpontosító tevékenységeket foglal magában, beleértve tisztviselők képzését, valamint a gyakorlatok és létesítmények javítását célzó technikai és anyagi segítségnyújtást, a MOSAIC és az IATG nemzetközi normáival összhangban.

 

A kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek felelősségteljes ártalmatlanítása: a 3. célkitűzés az erre igényt tartó országok számára magában foglal a tűzfegyverek és lőszerek megsemmisítési eljárásaihoz kötődő képzéseket, anyagi támogatást, valamint ezen eljárások felügyeletét és tanúsítását.

 

Több területet érintő kérdések: a fellépés az összes célkitűzés megvalósítása során olyan átfogó megoldásokat mozdít elő a tűzfegyverek tiltott kereskedelmének kezelésére, amelyek kiterjednek az olyan horizontális kérdésekre is, mint a nemek közötti egyenlőség szempontjának érvényesítése és az információs technológia használata.

 

Ez a fellépés összhangban van a tűzfegyverek tiltott kereskedelmére vonatkozó 2020–2025-ös uniós cselekvési tervvel is, amely négy prioritást határoz meg:

 

A legális piac védelme és a fegyverek illetéktelen kezekbe jutásának korlátozása: A tevékenységek és a várt eredmények – például a fizikai biztonság és készletkezelés, a megjelölés és a megsemmisítés tekintetében nyújtott technikai segítség révén – hozzá fognak járulni ahhoz, hogy csökkenjen az engedéllyel rendelkező állami és nem állami felhasználóktól illetéktelen kezekbe jutó fegyverek száma.

 

Megfelelőbb hírszerzési kép kialakítása: Az e fellépésben támogatott átfogó nyomonkövetési stratégia révén a bűnüldöző hatóságok hatékonyabban tudnak majd fellépni a tűzfegyverek tiltott kereskedelme ellen.

 

A bűnözői piacokra gyakorolt nyomás fokozása: A kézi- és könnyűfegyverek tiltott kereskedelmének kezelésén és a bűnüldöző szervekkel való együttműködés fokozásán keresztül e fellépés hozzájárul ahhoz, hogy nagyobb nyomást lehessen gyakorolni a bűnözői piacokra.

 

A nemzetközi együttműködés fokozása: Ez a fellépés fokozza az amerikai kontinensnek nyújtott támogatást, és kiterjeszti az EU nemzetközi együttműködési menetrendjét. Az amerikai régióra jelentős hatást gyakorol a tűzfegyverekkel összefüggésben álló erőszak, amely veszélyezteti a biztonságot, és súlyos következményekkel jár világszerte: ilyenek a tűzfegyverek tiltott kereskedelmének régióközi útvonalai és a regionális instabilitás miatti irreguláris migráció is.

E prioritások kezelésével a projekt hozzájárul a tűzfegyverekkel összefüggésben álló erőszaknak az amerikai kontinensen történő visszaszorításához, és fokozza a regionális és nemzetközi biztonságot, bizonyítva az EU aziránti elkötelezettségét, hogy a régiókban előmozdítsa a stabilitást és a biztonságot.

12.   Jelentéstétel

Az AÁSZ–DPS a hatáskör-átruházási megállapodással összhangban rendszeresen jelentéseket készít.


(1)  UNODC, Global Study on Homicide. 2023. (Az egész világra kiterjedő tanulmány az emberölésekről. 2023.) https://www.unodc.org/documents/data-and-analysis/gsh/2023/GSH23_ExSum.pdf

(2)  UNODC, Global Study on Homicide. 2019. (Az egész világra kiterjedő tanulmány az emberölésekről. 2019.) https://www.unodc.org/unodc/en/data-and-analysis/global-study-on-homicide.html

(3)  UNODC, Global Study on Homicide. 2023. (Az egész világra kiterjedő tanulmány az emberölésekről. 2023.) https://www.unodc.org/documents/data-and-analysis/gsh/2023/GSH23_ExSum.pdf

(4)   „27. Kérje fel a többdimenziós biztonsággal foglalkozó titkárságot (SMS), hogy a DPS-en keresztül, valamint a fegyverek és lőszerek ellenőrzését támogató önkéntes program (PACAM) keretében: a) támogassa a tűzfegyverek és lőszerek tiltott elterjedésének és kereskedelmének megelőzésére irányuló közép-amerikai ütemtervnek a SICA-val és az UNLIREC-kel való koordináció keretében történő kidolgozását, ideértve az előrehaladás nyomon követésére és a kormányok, a végrehajtó partnerek és az adományozók közötti hatékony koordináció előmozdítására szolgáló nyomonkövetési mechanizmus létrehozását;” (AG/RES. 3009 – LIII-O/23, elfogadva 2023. június 23-án).

(5)   „A fegyverállomány biztonságossá tétele, a polgárok védelme” – A tiltott tűzfegyverek, kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek elleni uniós stratégia (a Tanács által 2018. november 19-én elfogadva).

(6)   „A fegyverállomány biztonságossá tétele, a polgárok védelme” – A tiltott tűzfegyverek, kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek elleni uniós stratégia (a Tanács által 2018. november 19-én elfogadva).


ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2025/1451/oj

ISSN 1977-0731 (electronic edition)