<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><JUDGMENT xmlns:xsi="http://www.w3.org/2001/XMLSchema-instance" xsi:noNamespaceSchemaLocation="http://formex.publications.europa.eu/schema/formex-05.00-20081231.xd"><BIB.JUDGMENT><REF.CASE FILE="ECRCJ2004HUB.0800849901.case.xml"><NO.CASE>C-404/02</NO.CASE></REF.CASE><NO.CELEX>62002J0404</NO.CELEX><NO.SEQ>0013.0002</NO.SEQ><PAGE.FIRST.ECR>8517</PAGE.FIRST.ECR><PAGE.SEQ>1</PAGE.SEQ><PAGE.LAST.ECR>8531</PAGE.LAST.ECR><PAGE.TOTAL>15</PAGE.TOTAL><AUTHOR>CJ</AUTHOR></BIB.JUDGMENT><CURR.TITLE><LEFT><DATE ISO="20040916">2004.09.16-I</DATE> ÍTÉLET — C-404/02. SZ. ÜGY</LEFT><RIGHT>NICHOLS</RIGHT></CURR.TITLE><TITLE><TI><P><HT TYPE="UC">A Bíróság ítélete</HT> (második tanács)</P><P><DATE ISO="20040916">2004. szeptember 16.</DATE><NOTE NOTE.ID="E0001" NUMBERING="STAR"><P>Azeljárás nyelve: angol</P></NOTE></P></TI></TITLE><JUDGMENT.INIT><P>A C-404/02. sz. ügyben,</P><P>a Bírósághoz az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában,</P><P>amelyet a High Court of Justice (England &amp; Wales), Chancery Division (Egyesült Királyság) a Bírósághoz <DATE ISO="20021112">2002. november 12-én</DATE> érkezett, <DATE ISO="20020903">2002. szeptember 3-i</DATE> határozatával terjesztett elő az előtte</P></JUDGMENT.INIT><PARTIES><PLAINTIFS><P>a <HT TYPE="BOLD">Nichols pic</HT></P></PLAINTIFS><AGAINST>és</AGAINST><DEFENDANTS><P>a <HT TYPE="BOLD">Registrar of Trade Marks</HT></P></DEFENDANTS></PARTIES><P>között folyamatban lévő eljárásban,</P><PREAMBLE><PREAMBLE.INIT><P>A BÍRÓSÁG (második tanács),</P><P>tagjai: C. W. A. Timmermans tanácselnök, C. Gulmann (előadó), J.-P. Puissochet, R. Schintgen és N. Colneric bírák</P><?PAGE NO="I-8518"?><P>főtanácsnok: D. Ruiz-Jarabo Colomer,</P><P>hivatalvezető: M. Mugica Arzamendi főtanácsos,</P></PREAMBLE.INIT><GR.VISA><VISA>tekintettel az írásbeli szakaszra és a <DATE ISO="20031127">2003. november 27-i</DATE> tárgyalásra,</VISA></GR.VISA><GR.CONSID><CONSID><P>figyelembe véve a következők által előterjesztett írásbeli észrevételeket:</P><LIST TYPE="DASH"><ITEM><P>a Nichols plc képviseletében C. Morcom, QC,</P></ITEM><ITEM><P>az Egyesült Királyság Kormánya képviseletében P. Ormond, meghatalmazotti minőségben, segítője: D. Alexander barrister,</P></ITEM><ITEM><P>a görög kormány képviseletében G. Skiani és S. Trekli, meghatalmazotti minőségben,</P></ITEM><ITEM><P>a francia kormány képviseletében G. de Bergues és A. Bodard-Hermant, meghatalmazotti minőségben,</P></ITEM><ITEM><P>az Európai Közösségek Bizottsága képviseletében K. Banks, meghatalmazotti minőségben,</P></ITEM></LIST></CONSID></GR.CONSID><GR.VISA><VISA>a főtanácsnok indítványának a <DATE ISO="20040115">2004. január 15-i</DATE> tárgyaláson történt meghallgatását követően,</VISA></GR.VISA><?PAGE NO="I-8519"?><PREAMBLE.FINAL><P>meghozta a következő</P></PREAMBLE.FINAL></PREAMBLE><CONTENTS.JUDGMENT><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><P>ítéletet</P></TI></TITLE><NP><NO.P>1</NO.P><TXT>Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, <DATE ISO="19881221">1988. december 21-i</DATE> 89/104/EGK első tanácsi irányelv (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="040" DATE.PUB="1989" PAGE.FIRST="1">HL 1989.,L 40., 1. o.</REF.DOC.OJ>, magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 92. o.) 3. cikke (1) bekezdése b) pontjának, valamint 6. cikke (1) bekezdése a) pontjának értelmezésére irányul.</TXT></NP><NP><NO.P>2</NO.P><TXT>A kérelmet, a Nichols plc (egy, az Egyesült Királyságban székhellyel rendelkező társaság; a továbbiakban: Nichols) és a Registrar of Trade Marks (az Egyesült Királyság védjegyhivatalának elnöke) közötti — egy gyakori vezetéknév bizonyos árukra vonatkozó védjegyként történő bejegyzése iránti kérelem elutasítása tárgyában folytatott — eljárásban terjesztették elő.</TXT></NP><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P>A jogi háttér</P></TI></TITLE><NP><NO.P>3</NO.P><TXT>A 89/104 irányelv 2. cikke, melynek címe: <QUOT.START ID="QS0001" REF.END="QE0001" CODE="201E"/>A védjegyoltalomban részesíthető megjelölés<QUOT.END ID="QE0001" REF.START="QS0001" CODE="201D"/>, a következőképpen fogalmaz:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><P><QUOT.START ID="QS0002" REF.END="QE0002" CODE="201E"/>Védjegyoltalomban részesülhet minden grafikailag ábrázolható megjelölés, így különösen szó — beleértve a személyneveket —, ábra, kép, alakzat, betű, szám, továbbá az áru vagy a csomagolás formája, ha e megjelölés alkalmas arra, hogy valamely vállalkozás áruit vagy szolgáltatásait megkülönböztessen más vállalkozások áruitól vagy szolgáltatásaitól.<QUOT.END ID="QE0002" REF.START="QS0002" CODE="201D"/></P></QUOT.S></P></NP><?PAGE NO="I-8520"?><NP><NO.P>4</NO.P><TXT>Ugyanennek az irányelvnek a 3. cikke, melynek címe: <QUOT.START ID="QS0003" REF.END="QE0003" CODE="201E"/>Kizáró, illetve törlési okok<QUOT.END ID="QE0003" REF.START="QS0003" CODE="201D"/>, így rendelkezik:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><NP><NO.P><QUOT.START ID="QS0004" REF.END="QE0004" CODE="201E"/>(1)</NO.P><TXT>A megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, illetve a védjegy törlésének van helye, ha a megjelölés</TXT><P><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>a)</NO.P><TXT>nem képezheti védjegy részét;</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>b)</NO.P><TXT>nem alkalmas a megkülönböztetésre;</TXT></NP></ITEM></LIST></P><P>[...]<QUOT.END ID="QE0004" REF.START="QS0004" CODE="201D"/></P></NP></QUOT.S></P></NP><NP><NO.P>5</NO.P><TXT><QUOT.START ID="QS0005" REF.END="QE0005" CODE="201E"/>A védjegyoltalom korlátai<QUOT.END ID="QE0005" REF.START="QS0005" CODE="201D"/> című 6. cikk így rendelkezik:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><NP><NO.P><QUOT.START ID="QS0006" REF.END="QE0006" CODE="201E"/>(1)</NO.P><TXT>A védjegyoltalom alapján a jogosult nem tilthat el mást attól, hogy gazdasági tevékenysége körében — az üzleti tisztesség követelményeivel összhangban — használja</TXT><P><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>a)</NO.P><TXT>saját nevét vagy címét;</TXT></NP></ITEM></LIST></P><P>[...]<QUOT.END ID="QE0006" REF.START="QS0006" CODE="201D"/></P></NP></QUOT.S></P></NP></GR.SEQ><?PAGE NO="I-8521"?><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P>Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések</P></TI></TITLE><NP><NO.P>6</NO.P><TXT>A Nichols lajstromozás iránti kérelmet nyújtott be a Registrar of Trade Markshoz, amelyben a <QUOT.START ID="QS0007" REF.END="QE0007" CODE="201E"/>Nichols<QUOT.END ID="QE0007" REF.START="QS0007" CODE="201D"/> vezetéknév védjegyként történő bejegyzését kérte, ital- és élelmiszer-automatákra, valamint az automaták révén árusított élelmiszerekre és italokra vonatkozóan.</TXT></NP><NP><NO.P>7</NO.P><TXT>A Registrar of Trade Marks <DATE ISO="20010511">2001. május 11-én</DATE> hozott határozatában helyt adott az automatákra vonatkozó kérelemnek, de ezt meghaladóan elutasította azt.</TXT></NP><NP><NO.P>8</NO.P><TXT>Megállapította, hogy a <QUOT.START ID="QS0008" REF.END="QE0008" CODE="201E"/>Nichols<QUOT.END ID="QE0008" REF.START="QS0008" CODE="201D"/> vezetéknév — beleértve a kiejtésében azonos <QUOT.START ID="QS0009" REF.END="QE0009" CODE="201E"/>Nicholls<QUOT.END ID="QE0009" REF.START="QS0009" CODE="201D"/> és az egyes számú <QUOT.START ID="QS0010" REF.END="QE0010" CODE="201E"/>Nichol<QUOT.END ID="QE0010" REF.START="QS0010" CODE="201D"/> formát is —, figyelembe véve a londoni telefonkönyvben való előfordulásuk nagy számát, igen gyakori az Egyesült Királyságban.</TXT></NP><NP><NO.P>9</NO.P><TXT>Az élelmiszerek és italok vonatkozásában egy ilyen vezetéknév tehát nem rendelkezhet önmagában azzal a képességgel, hogy megjelölje, hogy azok egyetlen<?PAGE NO="I-8522"?> és ugyanattól a vállalkozástól származnak. Figyelembe véve az adott tevékenységeket és ezen áruk piacának feltehető méretét, a <QUOT.START ID="QS0011" REF.END="QE0011" CODE="201E"/>Nichols<QUOT.END ID="QE0011" REF.START="QS0011" CODE="201D"/> vezetéknevet más gyártók és szállítók is használhatják. Íígy tehát kevéssé valószínű, hogy az érintett vásárlóközönség úgy tekinti, hogy ilyen vezetéknév ezen a piacon csak egyetlen ezt a tevékenységet gyakorló piaci szereplő létezik. Ennek következtében az így megjelölt védjegy az élelmiszerek és italok tekintetében egyáltalán nem rendelkezik megkülönböztető képességgel.</TXT></NP><NP><NO.P>10</NO.P><TXT>Ezzel szemben az árusító automatákra vonatkozóan sokkal sajátosabb a piac, mert kevesebb az aktív piaci szereplő. Ezen árukra vonatkozóan tehát a védjegy lajstromozható.</TXT></NP><NP><NO.P>11</NO.P><TXT>A <DATE ISO="20010511">2001. május 11-én</DATE> hozott határozatot a Nichols megfellebbezte a High Court of Justice (England &amp; Wales) Chancery Division előtt.</TXT></NP><NP><NO.P>12</NO.P><TXT>Ez a bíróság észrevételezi, hogy a United Kingdom Trade Marks Registry (az Egyesült Királyság védjegyhivatala) szerint a nevek, különösen a gyakori vezetéknevek lajstromozását elővigyázatossággal kell kezelni, nehogy az első kérelmező tisztességtelen előnyhöz jusson. Általában minél elterjedtebb egy vezetéknév, annál az Egyesült Királyság védjegyhivatala annál kevésbé hajlandó helyt adni a lajstromozás iránti kérelemnek, kivéve, ha bizonyításra kerül, hogy a név megkülönböztető képességre tett szert. Az említett hivatal ugyancsak figyelembe veszi az áruk és a szolgáltatások számát, valamint azon személyek számát, akiket azonos módon, illetve hasonlóképpen hívnak, és akiknek jogait a lajstromozás feltehetően sértené.</TXT></NP><?PAGE NO="I-8523"?><NP><NO.P>13</NO.P><TXT>A kérdést előterjesztő bíróság szerint felmerül az a kérdés, hogy vajon egy gyakori vezetéknévre úgy kell-e tekinteni, hogy mindaddig nem rendelkezik megkülönböztető képességgel, amíg a használat révén meg nem szerezte ezt a képességet.</TXT></NP><NP><NO.P>14</NO.P><TXT>A kérdést előterjesztő bíróság megállapítja, hogy harmadik személy saját nevének használata kapcsán figyelembe kell venni a védjegyoltalom korlátairól szóló, 89/104 irányelv 6. cikke (1) bekezdésének a) pontját. Véleménye szerint, minél szélesebb az e rendelkezés által előírt lehetséges korlátozás, annál kevésbé jelentene a lajtromozás akadályt az érdekelt személyeknek. Így tehát meg kell vizsgálni, hogy a 89/104 irányelv (6) cikke által szabályozott korlátozások milyen mértékben relevánsak az igényelt védjegy megkülönböztető képességének meghatározásakor.</TXT></NP><NP><NO.P>15</NO.P><TXT>E tekintetben, a kérdést előterjesztő bíróság azt kívánja megtudni, hogy a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontja csak a természetes személyekre alkalmazható, vagy a cégnevekre is. Ezenkívül értelmezni kívánja a fenti rendelkezés által megjelölt <QUOT.START ID="QS0012" REF.END="QE0012" CODE="201E"/>üzleti tisztesség követelményeivel összhangban lévő használat<QUOT.END ID="QE0012" REF.START="QS0012" CODE="201D"/> kifejezés jelentését is.</TXT></NP><NP><NO.P>16</NO.P><TXT>Ebben az összefüggésben, a High Court of Justice (England &amp; Wales), Chancery Division úgy határozott, hogy felfüggeszti az eljárást, és a következő előzetes döntéshozatal iránti kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><LIST TYPE="ARAB"><ITEM><NP><NO.P><QUOT.START ID="QS0013" REF.END="QE0013" CODE="201E"/>1)</NO.P><TXT>A <QUOT.START ID="QS0014" REF.END="QE0014" CODE="00BB"/>megkülönböztető képesség hiánya<QUOT.END ID="QE0014" REF.START="QS0014" CODE="00AB"/> miatt, az irányelv 3. cikke (1) bekezdése b) pontjának értelmében milyen körülmények esetén kell megtagadni az egyetlen vezetéknévből álló <HT TYPE="ITALIC">védjegy</HT> (azaz a védjegyekről szóló 89/104/EGK irányelv 2. cikkében foglalt előírásoknak megfelelő <QUOT.START ID="QS0015" REF.END="QE0015" CODE="00BB"/>megjelölés<QUOT.END ID="QE0015" REF.START="QS0015" CODE="00AB"/>) lajstromozását?</TXT></NP></ITEM><?PAGE NO="I-8524"?><ITEM><NP><NO.P>2)</NO.P><TXT>Konkrétan:</TXT><P><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>a)</NO.P><TXT>meg kell, vagy</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>b)</NO.P><TXT>meg lehet tagadni az említett megjelölés lajstromozását azt megelőzően, hogy az a használat révén megszerezte volna a megkülönböztető képességet, ha olyan vezetéknévről van szó, amely a védjegybejelentés szerinti tagállamban vagy más tagállam(ok)ban igen gyakori?</TXT></NP></ITEM></LIST></P></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>3)</NO.P><TXT>A 2) kérdés a) vagy b) pontjára adott igenlő válasz esetén lehetségese, hogy a nemzeti hatóságok oldják meg az ügyet, úgy, hogy az átlagos fogyasztó azon áruk és szolgáltatások tekintetében feltételezett elvárásait veszik alapul, amelyekről az adott tagállamban szó van, figyelembe véve a vezetéknév gyakoriságát, a vizsgált áruk és szolgáltatások jellegét, és a vezetéknevek használatának az adott kereskedelmi szektorban jellemző elterjedtségét?</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>4)</NO.P><TXT>Annak meghatározása szempontjából, hogy egy vezetéknév az irányelv 3. cikke (1) bekezdése b) pontjának értelmében nem rendelkezik megkülönböztető képességgel, lényegese, hogy a védjegyoltalom a 6. cikk (1) bekezdése a) pontjának megfelelően korlátozott?</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>5)</NO.P><TXT>Ez utóbbi esetben:</TXT><P><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>a)</NO.P><TXT>értelmezhetőe az irányelv 6. cikke (1) bekezdésének a) pontjában foglalt szó (<QUOT.START ID="QS0016" REF.END="QE0016" CODE="00BB"/>név<QUOT.END ID="QE0016" REF.START="QS0016" CODE="00AB"/>) úgy, mint a társaságokat és a vállalkozásokat is magában foglaló szó, valamint</TXT></NP></ITEM><?PAGE NO="I-8525"?><ITEM><NP><NO.P>b)</NO.P><TXT>hogyan kell érteni <QUOT.START ID="QS0017" REF.END="QE0017" CODE="00BB"/>az üzleti tisztesség követelményeivel összhangban<QUOT.END ID="QE0017" REF.START="QS0017" CODE="00AB"/> kifejezést; és különösen, alkalmazható-e az iménti kifejezés amikor</TXT><P><LIST TYPE="roman"><ITEM><NP><NO.P>i)</NO.P><TXT>az alperes a gyakorlatban nem vezeti félre a célközönséget saját vezetéknevének használatával; illetve</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>ii)</NO.P><TXT>az alperes egyszerűen akaratlanul okoz összetéveszthetőséget?<QUOT.END ID="QE0013" REF.START="QS0013" CODE="201D"/></TXT></NP></ITEM></LIST></P></NP></ITEM></LIST></P></NP></ITEM></LIST></QUOT.S></P></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P>Az első négy kérdésről</P></TI></TITLE><NP><NO.P>17</NO.P><TXT>Az első négy kérdésben, amelyeket együtt célszerű vizsgálni, a kérdést előterjesztő bíróság lényegében azt kérdezi, hogy milyen feltételek mellett értékelendő — a 89/104 irányelv 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja keretében — egy vezetéknévből álló védjegy megkülönböztető képességének megléte vagy hiánya, különösen, ha ez a vezetéknév elterjedt, továbbá hogy az értékelés szempontjából van-e jelentőségük az ugyanezen irányelv 6. cikke (1) bekezdésének a) pontjában szabályozott védjegyoltalomi korlátoknak.</TXT></NP><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><P>A Bíróság elé terjesztett észrevételek</P></TI></TITLE><NP><NO.P>18</NO.P><TXT>A Nichols megítélése szerint egy védjegy lajstromozását nem lehet azon egyetlen okból megtagadni, hogy az egy gyakori vezetéknév. Továbbá felhívja a figyelmet arra,<?PAGE NO="I-8526"?> hogy az alapeljárásban alkalmazott, a vezetéknév gyakoriságát a londoni telefonkönyvben való előfordulás alapján vizsgáló kritérium önkényes. A vezetéknevek nem vethetőek alá különös, a többi oltalomban részesíthető megjelölésnél alkalmazottnál szigorúbb elbánásnak. Mint minden egyéb megjelölést, ezeket is lajstromozni kell, amennyiben alkalmasak arra, hogy — eredetük szerint — megkülönböztessék a lajstromozni kívánt árukat vagy szolgáltatásokat. A megkülönböztető képesség fennállásának értékelése során figyelembe kell venni a 89/104 irányelv 6. cikke (1) bekezdésének a) pontját.</TXT></NP><NP><NO.P>19</NO.P><TXT>A görög és a francia kormány, valamint a Bizottság egyaránt azon az állásponton van, hogy a vezetéknevek — még ha gyakoriak is — úgy kezelendők, mint a megjelölések többi csoportja, figyelembe véve az érintett árukat vagy szolgáltatásokat, valamint az érintett vásárlóközönségnek a védjegy eredetmegjelölő szerepét illető észlelését.</TXT></NP><NP><NO.P>20</NO.P><TXT>Az Egyesült Királyság Kormánya úgy ítéli meg, hogy nagyon valószerűtlen az, hogy egy gyakori vezetéknév kizárólag annak a vállalkozásnak az áruit vagy szolgáltatásait jelölje, amely a szóban forgó vezetéknév lajstromozását kérte. Az a védjegy, amely nem kizárólag egy meghatározott vállalkozás áruit vagy szolgáltatásait jelöli meg, nem jegyezhető be, mivel nem tenne eleget a 89/104 irányelv 3. cikke (1) bekezdésének b) pontjában foglalt rendelkezéseknek. Ebben az esetben a megjelölésnek nem lenne eredetmegjelölő szerepe. Figyelembe kell venni az átlagos fogyasztó védjeggyel szembeni vélelmezett elvárásait. A figyelembe veendő szempontok magukban foglalják a vezetéknév gyakori jellegét, az árukat szállító vagy a szolgáltatás adott fajtáját nyújtó vállalkozások számát, valamint a vezetéknév használatának az érintett területen való gyakoriságát vagy éppen ennek hiányát.</TXT></NP><NP><NO.P>21</NO.P><TXT>A francia kormány és az Egyesült Királyság Kormánya, valamint a Bizottság azon az állásponton van, hogy a 89/104 irányelv 6. cikke (1) bekezdésének a) pontja nincs<?PAGE NO="I-8527"?> hatással az — irányelv 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja keretében elvégzett — megkülönböztető képesség értékelésére.</TXT></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><P>A Bíróság válasza</P></TI></TITLE><NP><NO.P>22</NO.P><TXT>A 89/104/EGK irányelv 2. cikke tartalmaz egy — ugyanezen irányelv hetedik preambulumbekezdése által <QUOT.START ID="QS0018" REF.END="QE0018" CODE="201E"/>példálódzónak<QUOT.END ID="QE0018" REF.START="QS0018" CODE="201D"/> minősített — listát azokról a megjelölésekről, amelyek védjegyoltalomban részesülhetnek, feltéve, hogy alkalmasak arra, hogy valamely vállalkozás áruit vagy szolgáltatásait megkülönböztessék más vállalkozás áruitól vagy szolgáltatásaitól, vagyis hogy betöltsék a védjegy eredetmegjelölő szerepét. Ez a felsorolás kifejezetten érinti a <QUOT.START ID="QS0019" REF.END="QE0019" CODE="201E"/>személyneveket<QUOT.END ID="QE0019" REF.START="QS0019" CODE="201D"/>.</TXT></NP><NP><NO.P>23</NO.P><TXT>A 89/104 irányelv 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében egy védjegy megkülönbözető képességét egyrészt a bejelentéssel érintett árukra és szolgáltatásokra való tekintettel, másrészt az érintett vásárlóközönség észlelése szempontjából kell értékelni (lásd a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-299/99" YEAR="2002" PAGE.ECR="I-5475">C-299/99. sz. Philips-ügyben <DATE ISO="20020618">2002. június 18-án</DATE> hozott ítélet [EBHT 2002., I-5475. o.] 59. és 63. pontját</REF.DOC.ECR> és a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-218/01" YEAR="2004" PAGE.ECR="I-1725">C-218/01. sz. Henkel-ügyben <DATE ISO="20040212">2004. február 12-én</DATE> hozott ítélet [EBHT2004., I-1725. o.] 50. pontját</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP><NP><NO.P>24</NO.P><TXT>Ebben a vonatkozásban, a kérdéses rendelkezés nem tesz különbséget a különböző természetű megjelölések között (lásd erre vonatkozóan, a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-53/01—C-55/01" YEAR="2003" PAGE.ECR="I-3161">C-53/01-C-55/01. sz. Linde és társai egyesített ügyekben <DATE ISO="20030408">2003. április 8-án</DATE> hozott ítélet [EBHT 2003., I-3161. o.,] 42. pontját</REF.DOC.ECR>, valamint a közösségi védjegyről szóló, <DATE ISO="19931220">1993. december 20-i</DATE> 40/94/EK tanácsi rendelet [<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="011" DATE.PUB="1994" PAGE.FIRST="1">HL 1994. L 11., 1. o.</REF.DOC.OJ>, magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 146. o.] 7. cikke (1) bekezdésének b) pontjával azonos szövegezésű rendelkezés kapcsán a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-445/02 P" YEAR="2004" PAGE.ECR="I-6267">C-445/02. P. sz., Glaverbel kontra OHIM ügyben <DATE ISO="20040628">2004. június 28-án</DATE> hozott végzés [EBHT 2004., I-6267. o.] 21. pontját</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP><?PAGE NO="I-8528"?><NP><NO.P>25</NO.P><TXT>Egy személynévből álló védjegy megkülönböztető képességének értékelési feltételei tehát megegyeznek azokkal, amelyek a védjegyek többi csoportjára alkalmazandók.</TXT></NP><NP><NO.P>26</NO.P><TXT>Az ilyen védjegyekre nem alkalmazhatóak szigorúbb általános értékelési feltételek, mint például</TXT><P><LIST TYPE="DASH"><ITEM><P>egy meghatározott számú, azonos nevet viselő személyek csoportja, amelyeken kívül ez a név már nem tekinthető megkülönböztetésre alkalmasnak,</P></ITEM><ITEM><P>azon vállalkozások száma, amelyek az oltalomban részesítendő árukhoz vagy szolgáltatásokhoz hasonló típusú árukat szállítanak, vagy ilyen szolgáltatásokat nyújtanak, továbbá</P></ITEM><ITEM><P>a vezetéknév használatának az érintett szektorban való gyakorisága vagy nem gyakorisága.</P></ITEM></LIST></P></NP><NP><NO.P>27</NO.P><TXT>Bármilyen típusú védjegy megkülönböztető képességét egyedi elbírálás alapján kell megvizsgálni.</TXT></NP><?PAGE NO="I-8529"?><NP><NO.P>28</NO.P><TXT>Ennek keretében, előfordulhat például, hogy az érintett vásárlóközönség eltérően ítéli meg a védjegyek különböző csoportjait, és ezért egyes csoportokba tartozó védjegyek megkülönböztető képességének megállapítása nehezebbnek bizonyulhat, mint másoké (lásd különösen a fent hivatkozott Henkel-ügy 52. pontját, illetve a 40/94/EK rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) pontja kapcsán a C-468/01. P. — C-472/01. P. sz. Procter &amp; Gamble kontra OHIM egyesített ügyekben <DATE ISO="20040429">2004. április 29-én</DATE> hozott ítélet [az EBHT-ban még nem tették közzé] 36. pontját, valamint a Glaverbel kontra OHIM ügyben hozott, fent idézett végzés 23. pontját]).</TXT></NP><NP><NO.P>29</NO.P><TXT>Mindazonáltal az, hogy bizonyos védjegyek megkülönböztető képességének egyéni vizsgálata — mint az adott esetben is — nagyobb problémát jelenthet, nem igazolhatja azt a feltételezést, hogy az ilyen védjegyeket <HT TYPE="ITALIC">a priori</HT> megkülönböztetésre alkalmatlannak kell tekinteni, vagy hogy az ilyen védjegyek a 89/104 irányelv 3. cikkének (3) bekezdése értelmében csak a használat révén tehetnek szert megkülönböztető képességre.</TXT></NP><NP><NO.P>30</NO.P><TXT>Egy köznyelvben használt kifejezéshez hasonlóan egy elterjedt vezetéknév is betöltheti a védjegy eredetmegjelölő szerepét, és így a szóban forgó áruk és szolgáltatások vonatkozásában megkülönböztető képességgel rendelkezhet, amenynyiben nem állnak fenn a 89/104 irányelv 3. cikkének (1) bekezdése b) pontjában megjelölt okokon kívüli lajstromozást kizáró okok, mint például a védjegy általános vagy leíró jellege, illetve korábbi jogok fennállása.</TXT></NP><NP><NO.P>31</NO.P><TXT>Egy vezetéknévből álló védjegy bejegyzése nem tagadható meg azért, hogy elkerülhető legyen az első kérelmező tisztességtelen előnyhöz jutása, hiszen a 89/104 irányelv — nem tartalmaz semmilyen erre vonatkozó rendelkezést, bármely csoportba tartozzék is a továbbiakban a lajstromoztatni kívánt védjegy.</TXT></NP><?PAGE NO="I-8530"?><NP><NO.P>32</NO.P><TXT>Mindenesetre az a körülmény, hogy a 89/104 irányelv 6. cikke (1) bekezdésének a) pontja megengedi, hogy harmadik személyek gazdasági tevékenységük során saját nevüket használják, a védjegy megkülönböztető képességének ugyanezen irányelv 3. cikke (1) bekezdésének keretében történő vizsgálatakor nem bír jelentősséggel.</TXT></NP><NP><NO.P>33</NO.P><TXT>A 89/104 irányelv 6. cikke (1) bekezdésének a) pontja a védjeggyel azonos vagy hasonló névvel rendelkezők javára általános jelleggel korlátozza a bejegyzés után — tehát miután a védjegy megkülönböztető képessége megállapítást nyert — a védjegyoltalomból származó jogokat. Ez a korlátozás tehát a védjegy megkülönböztető képességének konkrét értékelése során — azaz a védjegy lajstromozását megelőzően — nem vehető figyelembe.</TXT></NP><NP><NO.P>34</NO.P><TXT>Az első négy kérdésre adandó válasz tehát az, hogy a 89/104 irányelv 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja keretében egy vezetéknévből álló védjegy megkülönböztető képessége fennállásának, illetve fenn nem állásának értékelését — akkor is, ha elterjedt vezetéknévről van szó — egyedileg, az irányelv 2. cikkében megjelölt minden megjelölésre alkalmazandó szempontok alapján kell elvégezni, tekintettel egyrészt a bejelentéssel érintett árukra és szolgáltatásokra, másrészt pedig arra, hogy az érintett vásárlóközönség hogyan észleli a védjegyet. Az értékelést nem befolyásolja az a körülmény, hogy a védjegyoltalom ugyanezen irányelv 6. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint korlátozott.</TXT></NP></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P>Az ötödik kérdésről</P></TI></TITLE><NP><NO.P>35</NO.P><TXT>Az ötödik kérdés tekintetében, meg kell állapítani, hogy csak a negyedik kérdésre adott igenlő válasz esetére vonatkozik. A negyedik kérdésre adott elutasító válasz esetén tehát nincs szükség ennek megválaszolására.</TXT></NP></GR.SEQ><?PAGE NO="I-8531"?><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P>A költségekről</P></TI></TITLE><NP><NO.P>36</NO.P><TXT>Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.</TXT></NP></GR.SEQ></GR.SEQ><JURISDICTION><INTRO><P>A fenti indokok alapján, a Bíróság (második tanács) a következőképpen határozott:</P></INTRO><P>A védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló; <DATE ISO="19881221">1988. december 21-i</DATE> 89/104/EGK első tanácsi irányelv 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja keretében egy vezetéknévből álló védjegy megkülönböztető képessége fennállásának, illetve fenn nem állásának értékelését — akkor is, ha elterjedt vezetéknévről van szó — egyedileg, az irányelv 2. cikkében megjelölt minden megjelölésre alkalmazandó szempontok alapján kell elvégezni, tekintettel egyrészt a bejelentéssel érintett árukra és szolgáltatásokra, másrészt pedig arra, hogy az érintett vásárlóközönség hogyan észleli a védjegyet. Az értékelést nem befolyásolja az a körülmény, hogy a védjegyoltalom ugyanezen irányelv 6. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint korlátozott.</P></JURISDICTION></CONTENTS.JUDGMENT><SIGNATURE.CASE><P>Aláírások</P></SIGNATURE.CASE></JUDGMENT>