European flag

Az Európai Unió
Hivatalos Lapja

HU

L sorozat


2025/1710

2025.8.5.

A BIZOTTSÁG (EU) 2025/1710 AJÁNLÁSA

(2025. július 30.)

a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó önkéntes fenntarthatósági beszámolási standardról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 292. cikkére,

mivel:

(1)

Az (EU) 2022/2464 európai parlamenti és tanácsi irányelv (1)2023. január 5-én lépett hatályba. Az említett irányelv a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (2), a 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3), a 2014/56/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) és az 537/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) módosítása révén megerősíti és korszerűsíti a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolási követelményeket.

(2)

Az (EU) 2022/2464 irányelv az európai zöld megállapodás (6) és a fenntartható növekedés finanszírozására vonatkozó cselekvési terv (7) fontos eleme. Az említett irányelv célja annak biztosítása, hogy a befektetők rendelkezzenek az azon kockázatok megértéséhez és kezeléséhez szükséges információkkal, amelyeknek a befektetést befogadó vállalkozások ki vannak téve az éghajlatváltozás és más fenntarthatósági kérdések tekintetében. Célja továbbá annak biztosítása, hogy a befektetők és más érdekelt felek rendelkezzenek a szükséges információkkal a vállalkozások által az emberekre és a környezetre gyakorolt hatásokról.

(3)

Az (EU) 2022/2464 irányelv előírja a nagyvállalkozások, a nagy vállalatcsoportok anyavállalkozásai és az uniós szabályozott piacra bevezetett értékpapírokkal rendelkező vállalkozások (a mikrovállalkozások kivételével) számára, hogy fenntarthatósági információkat szolgáltassanak a fenntarthatósági beszámolási standardoknak megfelelően. Az említett irányelv 29b. cikke előírja a Bizottság számára ilyen standardok felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján történő elfogadását, az EFRAG szakmai tanácsának figyelembevételével. A Bizottság 2023. július 31-én az (EU) 2023/2772 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel (8) elfogadta az európai fenntarthatósági beszámolási standardok (ESRS) első csomagját.

(4)

Az (EU) 2022/2464 irányelv lehetővé teszi az uniós szabályozott piacra bevezetett értékpapírokkal rendelkező kis- és középvállalkozások (tőzsdén jegyzett kkv-k) számára, hogy a teljes ESRS-készlet helyett külön és enyhébb, arányos standardokat alkalmazzanak. Az említett irányelv nem ír elő kötelező fenntarthatósági beszámolási követelményeket azon kis- és középvállalkozások számára, amelyek értékpapírjait nem vezették be valamely uniós szabályozott piacra (tőzsdén nem jegyzett kkv-k).

(5)

Az (EU) 2022/2464 irányelv előírja a fenntarthatósági beszámolási követelmények hatálya alá tartozó vállalkozások számára, hogy a fenntarthatósággal kapcsolatos hatásaik, kockázataik és lehetőségeik megértéséhez szükséges mértékben beszámoljanak az értékláncra vonatkozó információkról. Az értéklánccal kapcsolatos információk jelentésére vonatkozó követelmény úgynevezett leszivárgó hatást válthat ki, amelynek során a beszámolási követelmények hatálya alá tartozó vállalkozások fenntarthatósági információkat kérnek az értékláncukba tartozó vállalkozásoktól. Ez további terhet róhat a nagyobb vállalkozások értékláncában részt vevő kkv-kra még akkor is, ha egyébként rájuk nem vonatkoznak a fenntarthatósági beszámolási követelmények, mint a tőzsdén nem jegyzett kkv-k esetében. Az (EU) 2022/2464 irányelven kívül más tényezők is kiválthatják a leszivárgó hatást. Például számos vállalkozás kér fenntarthatósági információkat az értékláncaiban működő vállalkozásoktól a fenntarthatósággal kapcsolatos kockázataik, hatásaik vagy lehetőségeik jobb megértése és kezelése, vagy az (EU) 2022/2464 irányelvben meghatározottaktól eltérő jogi követelmények teljesítése érdekében, többek között az (EU) 2024/1760 európai parlamenti és tanácsi irányelv (9) szerinti, fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágítás tekintetében.

(6)

A kkv-kat érő leszivárgó hatás korlátozása érdekében az (EU) 2022/2464 irányelv úgynevezett „értékláncplafont” állapít meg, amely kimondja, hogy az ESRS nem tartalmazhat olyan beszámolási követelményeket, amelyek előírnák a vállalkozások számára, hogy az értékláncukban részt vevő kkv-któl olyan információkat kérjenek be, amelyek meghaladják a tőzsdén jegyzett kkv-kra vonatkozó, arányos méretű standardkészlet (LSME) alapján közzéteendő információkat.

(7)

Az (EU) 2022/2464 irányelvben az LSME-standardtól függetlenül a Bizottság felkérte az EFRAG-ot, hogy dolgozzon ki külön, egyszerűbb standardot a tőzsdén nem jegyzett kkv-k általi önkéntes használatra. A Bizottság 2023. szeptember 12-én közzétette a kkv-segélycsomagot (10). Az említett csomag 14. intézkedése keretében a Bizottság elkötelezte magát annak biztosítása mellett, hogy a kkv-k egyszerű és szabványosított kerettel rendelkezzenek a környezeti, társadalmi és irányítási kérdésekről való beszámoláshoz, ezáltal jobb lehetőségeket teremtve a kkv-k számára a zöld finanszírozáshoz jutáshoz, és így elősegítve a fenntartható gazdaságra való átállást. A kkv-kra vonatkozó említett szabványosított keret csökkentené annak kockázatát is, hogy a közzétételi követelmények az (EU) 2022/2464 irányelv hatálya alá tartozó vállalkozások értékláncában részt vevő, tőzsdén nem jegyzett kkv-kra háruljanak.

(8)

Ezen önkéntes standard elsődleges célja, hogy segítse az (EU) 2022/2464 irányelv hatálya alá nem tartozó vállalkozásokat abban, hogy válaszolni tudjanak a pénzügyi vállalkozásoktól, nagyvállalkozásoktól és más érdekelt felektől kapott információkérésekre. Az önkéntes standard célja, hogy csökkentse annak szükségességét, hogy a kkv-knak az egyes partnerektől érkező, beszámolásra, átvilágításra és kockázatkezelésre, illetve a fenntarthatósági információk egyéb felhasználására vonatkozó külön információkérésekre kelljen válaszolniuk. Emellett a fenntarthatósági információkra vonatkozó önkéntes beszámolás megkönnyítheti a fenntartható finanszírozáshoz való hozzáférést, és segítheti a kkv-kat saját fenntarthatósági teljesítményük jobb megértésében és nyomon követésében, ezáltal javítva a rezilienciát és a versenyképességet.

(9)

A kkv-kra vonatkozó önkéntes fenntarthatósági beszámolási standard alapvető szempontja annak piaci elfogadottsága mind a felhasználók részéről (azaz annak elfogadása az üzleti partnerek és a pénzügyi partnerek részéről, hogy saját kérdőíveik helyett a standardot használják a fenntarthatósági adatok kkv-któl való gyűjtésére), mind a kkv-k részéről (azaz a standard elfogadása beszámolási eszközként a kkv-k által).

(10)

Az EFRAG a tőzsdén nem jegyzett kkv-kra vonatkozó önkéntes fenntarthatósági beszámolási standarddal (vagy VSME-vel) kapcsolatos szakmai tanácsának tervezetét szigorú, jogszerű eljárást követően dolgozta ki, amely nyilvános konzultációt és a standardtervezet működés közbeni tesztelését foglalta magában. Maguk a kkv-k és a beszámolókban szereplő információk szándékolt felhasználói támogatásukat fejezték ki a VSME-standard mint olyan egyszerűsített beszámolási eszköz iránt, amely hitelesen helyettesíti a bankok és a nagyvállalatok által az értékláncaikban működő kkv-knak gyakran küldött információkérések jelentős részét. Az EFRAG 2024 decemberében nyújtotta be a VSME-standardot a Bizottságnak.

(11)

Az EFRAG által kidolgozott VSME-standard egy alapmodulból és egy átfogó modulból áll. Az alapmodul alapján történő beszámolás előfeltétele az átfogó modul alapján történő beszámolásnak. A mikrovállalkozások esetében az alapmodul „célmegközelítésnek” számít. Ez azt jelenti, hogy a mikrovállalkozásoknak nem kell teljes egészében alkalmazniuk az alapmodult, használhatják csak bizonyos részeit is. A kis- és középvállalkozások esetében az alapmodul a standard alapján történő beszámolás „minimumkövetelményének” számít. Az alapmodul és az átfogó modul mellett az EFRAG kiegészítő gyakorlati iránymutatást is kidolgozott annak érdekében, hogy segítse a kkv-kat a standard rendelkezéseinek végrehajtásában. Az alapmodult és az átfogó modult ezen ajánlás I. melléklete, a kiegészítő gyakorlati útmutatót pedig a II. melléklet tartalmazza.

(12)

A Bizottság 2025. február 26-án elfogadta a 2006/43/EK, a 2013/34/EU, az (EU) 2022/2464 és az (EU) 2024/1760 irányelvnek a fenntarthatósággal kapcsolatos egyes vállalati beszámolási és átvilágítási követelmények tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatot (egyszerűsítésről szóló omnibusz csomag (11))), amely többek között számos módosítást javasol az (EU) 2022/2464 irányelv által bevezetett fenntarthatósági beszámolási követelmények, valamint az (EU) 2024/1760 irányelvben foglalt fenntarthatósági átvilágítási követelmények tekintetében.

(13)

Az (EU) 2022/2464 irányelvet illetően a Bizottság többek között a fenntarthatósági beszámolási követelmények hatálya alá tartozó vállalkozások számának csökkentését javasolja. A Bizottság javaslata szerint csak az 1 000 főnél több alkalmazottat foglalkoztató nagyvállalkozásokra vonatkozna továbbra is a fenntarthatósági információk szolgáltatásával kapcsolatos követelmény. A legfeljebb 1 000 alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások esetében a Bizottság egy önkéntes standard felhatalmazáson alapuló jogi aktus révén történő elfogadását javasolja. Ez az önkéntes standard az EFRAG által kidolgozott VSME-standardon alapulna.

(14)

Az (EU) 2022/2464 irányelv tekintetében az egyszerűsítésről szóló omnibuszcsomag-javaslat kiterjeszti és megerősíti az értékláncplafont is. E javaslat szerint az értékláncplafon közvetlenül a beszámolót készítő vállalkozásra vonatkozna, ahelyett, hogy csupán korlátot jelentene az ESRS által meghatározható elemekre vonatkozóan. Ez minden olyan vállalkozást védene, amely az egyszerűsítésről szóló omnibuszcsomag-javaslatok értelmében már nem tartozik a 2013/34/EU irányelv 19a. és 29a. cikkének hatálya alá (azaz a legfeljebb 1 000 alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások), és nem csak a kkv-kat, ahogy az jelenleg történik. A korlátot pedig a legfeljebb 1 000 alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások által használandó önkéntes beszámolási standard határozná meg, amelyet a Bizottságnak felhatalmazáson alapuló jogi aktussal kell elfogadnia, és amely az EFRAG által kidolgozott, ezen ajánlás tárgyát képező VSME-standardon alapulna. Az egyszerűsítésről szóló omnibuszcsomag-javaslat emellett a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágításról szóló (EU) 2024/1760 irányelvbe is felvesz egy, a VSME-standardhoz kapcsolódó értékláncplafont, jóllehet arra az értéklánc feltérképezésével kapcsolatos információkérésekkel összefüggésben szükséges kivételeket állapít meg. Ezért a legfeljebb 1 000 alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások által használandó jövőbeli önkéntes beszámolási standard tartalma eltérhet a jelenlegi ajánlástól. A Bizottságnak az említett szabvány felhatalmazáson alapuló jogi aktus útján történő elfogadására való felhatalmazása és az elfogadás időzítése a társjogalkotók által az egyszerűsítésről szóló omnibuszcsomag-javaslatról folytatott tárgyalások lezárásától függ.

(15)

Ezt az ajánlást a 2023. évi kkv-segélycsomag és a 2025. évi egységes piaci stratégia részeként fogadják el. Köztes megoldást jelent a piaci kereslet kezelésére mindaddig, amíg az EFRAG által kidolgozott VSME-standardon alapuló önkéntes standardot el nem fogadják felhatalmazáson alapuló jogi aktus útján az egyszerűsítésről szóló omnibuszcsomag-javaslat keretében, amelynek időzítése a társjogalkotók közötti tárgyalások ütemétől és lezárásától függ. Eközben továbbra is sürgős és szükséges segítséget nyújtani a kkv-knak abban, hogy válaszolni tudjanak a pénzügyi vállalkozásoktól, nagyvállalatoktól és más érdekelt felektől már kapott információkérésekre. A Bizottság iránymutatást nyújthat a piac számára, és ezáltal csökkentheti a kkv-k és más érdekelt felek adminisztratív terheit azáltal, hogy arra ösztönzi a kkv-kat, hogy az EFRAG által kidolgozott VSME-standard alkalmazásával tegyék közzé a fenntarthatósági információkat, és arra ösztönzi a kkv-któl fenntarthatósági információkat kérőket, hogy a lehető legnagyobb mértékben használják ezt a standardot.

(16)

Ezen ajánlás révén a Bizottság azt ajánlja, hogy azok a tőzsdén nem jegyzett kkv-k és mikrovállalkozások, amelyek önkéntesen kívánnak fenntarthatósági információkat szolgáltatni, azt az EFRAG által kidolgozott VSME-standarddal összhangban tegyék. E célból a tőzsdén nem jegyzett kkv-k és mikrovállalkozások saját nyilatkozatainak használata arányosnak tekinthető. Ez azt jelenti, hogy nem kötelező bizonyosságot nyújtani a tőzsdén nem jegyzett kkv-k által szolgáltatott információk tekintetében, és hogy elegendő a kkv saját nyilatkozata. A tőzsdén nem jegyzett kkv-k és mikrovállalkozások hivatkozhatnak az EFRAG által kidolgozott, az önkéntes standardot kísérő gyakorlati iránymutatásra is, amely megkönnyíti az önkéntes standard gyakorlati alkalmazását.

(17)

A Bizottság arra ösztönözte a nagyvállalatokat és a pénzügyi közvetítőket, hogy a kkv-kkal való interakcióik során alkalmazzák az arányosság elvét, és tanúsítsanak önmérsékletet a tekintetben, hogy milyen információt kérnek a kkv-k körébe tartozó értékláncpartnerektől (12). Ezen ajánlás elfogadását követően a nagyvállalatoknak és a pénzügyi közvetítőknek a lehető legnagyobb mértékben olyan információkra kell korlátozniuk az ilyen kéréseket, amelyek összhangban vannak a VSME-ben foglalt közzétételekkel.

(18)

A tagállamok is fontos szerepet játszanak a figyelemfelkeltésben és a VSME elterjedésének támogatásában annak érdekében, hogy megkönnyítsék a terhek csökkentését és észszerűsítsék azon információk körét, amelyeket a kkv-knak szolgáltatniuk kell a különböző beérkező kérelmek tekintetében. A kkv-k zöld és digitális átállására vonatkozó célkitűzéssel összhangban fontos a digitális megoldások és eszközök használata a kkv-k fenntarthatósági beszámolásának megkönnyítése érdekében. E célból a Bizottság vizsgálja az e-számlázás használatának lehetőségét a fenntarthatósági beszámoláshoz szükséges releváns adatok automatikus kinyerésére, összhangban az I. mellékletben meghatározott VSME-vel. A Bizottság továbbá a Technikai Támogatási Eszköz (TSI) 2025. évi fordulója keretében elindította kiemelt projektjét „A vállalkozások fenntarthatósági beszámolásának javítása” címmel, amelynek célja, hogy technikai segítséget nyújtson a tagállamoknak a vállalkozások fenntarthatósági beszámolásához szükséges digitális támogatás és kapacitásépítés nemzeti szintű fejlesztéséhez.

(19)

A jövőben előfordulhat, hogy a kisvállalkozások nyilvánosan hozzáférhetővé kívánják tenni fenntarthatósági információikat az egységes európai hozzáférési ponton (ESAP) annak érdekében, hogy láthatóbbá váljanak a potenciális befektetők számára, ezáltal növelve és diverzifikálva a finanszírozási lehetőségeket. E célból a kisvállalkozásoknak bizonyos metaadatokat kell szolgáltatniuk, és bizonyos formátumot kell használniuk az ilyen információk benyújtásához.

(20)

A fenntartható hitelezés biztosítása vagy a fenntartható befektetések megvalósítása céljából a hitelezők vagy befektetők a kkv-któl a VSME-standardban foglaltaktól eltérő típusú fenntarthatósági információkat is kérhetnek. A Bizottság külön nyomon fogja követni a kkv-segélycsomagban a kkv-k fenntartható finanszírozásának növelésére vonatkozóan tett kötelezettségvállalást, többek között a fenntartható finanszírozással foglalkozó platformnak a kkv-k fenntartható finanszírozásának egyszerűsítéséről szóló jelentése alapján, valamint a meglévő keretekre, például az InvestEU fenntarthatósági garancia felhasználásával kapcsolatos esettanulmányára és az Európai Beruházási Bank zöld kritériumoknak való megfelelés ellenőrzésére szolgáló rendszerére építve.

(21)

Az I. mellékletben meghatározott önkéntes fenntarthatósági beszámolási standard a vállalkozások más uniós jogszabályokból eredő beszámolási kötelezettségeinek sérelme nélkül működik,

ELFOGADTA EZT AZ AJÁNLÁST:

Fogalommeghatározások:

Ezen ajánlás alkalmazásában:

1.

„kis- és középvállalkozások (kkv-k)”: a 2013/34/EU irányelv 3. cikkének (2) bekezdésében és 3. cikkének (3) bekezdésében említett vállalkozások;

2.

„mikrovállalkozás”: a 2013/34/EU irányelv 3. cikkének (1) bekezdésében említett vállalkozás;

3.

„pénzügyi piaci szereplő”:

a)

biztosítási alapú befektetési terméket forgalmazó biztosító;

b)

portfóliókezelést nyújtó befektetési vállalkozás;

c)

foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény;

d)

nyugdíjbiztosítási termék előállítója;

e)

alternatívbefektetésialap-kezelő (ABAK);

f)

páneurópai egyéni nyugdíjtermék (PEPP) szolgáltatója;

g)

a 345/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (13) 14. cikkével összhangban nyilvántartásba vett minősített kockázatitőkealap-kezelő;

h)

a 346/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (14) 15. cikkével összhangban nyilvántartásba vett minősített szociális vállalkozási alapkezelő;

i)

átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozás alapkezelő társasága (ÁÉKBV alapkezelő társasága).

4.

„biztosító”: a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (15) 18. cikkével összhangban engedélyezett biztosító;

5.

„pénzügyi vállalkozás”: az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (16) 4. cikke (1) bekezdésének 26. pontjában meghatározottak szerinti pénzügyi vállalkozás.

Ajánlások a kkv-k számára:

1.

A Bizottság azt ajánlja, hogy azok a tőzsdén nem jegyzett kkv-k és mikrovállalkozások, amelyek önkéntesen kívánnak fenntarthatósági információkat szolgáltatni, azt az I. mellékletben meghatározott önkéntes fenntarthatósági beszámolási standarddal összhangban tegyék.

2.

Az I. mellékletben meghatározott önkéntes fenntarthatósági beszámolási standardot olyan harmadik országbeli kkv-k és mikrovállalkozások is alkalmazhatják, amelyek önkéntes alapon kívánnak fenntarthatósági információkat szolgáltatni.

3.

A fenntarthatósági információk önkéntes szolgáltatására az I. mellékletben meghatározott standardot alkalmazó vállalkozások a II. mellékletben foglalt gyakorlati iránymutatást is felhasználhatják.

Ajánlások a kkv-któl fenntarthatósági információkat kérő pénzügyi vállalkozások, pénzügyi piaci szereplők, biztosítók, hitelintézetek és egyéb vállalkozások számára:

4.

A Bizottság azt ajánlja, hogy a 2013/34/EU irányelv 19a. és 29a. cikkében meghatározott követelmények hatálya alá tartozó vállalkozások, amennyiben fenntarthatósági beszámolás céljából fenntarthatósági információkra van szükségük az értékláncaikban részt vevő kkv-któl, az ilyen információk iránti kérelmeiket a lehető legnagyobb mértékben az ezen ajánlás I. mellékletében meghatározott önkéntes fenntarthatósági beszámolási standard alapján szolgáltatott információkra korlátozzák.

5.

A Bizottság azt ajánlja, hogy a pénzügyi vállalkozások, a pénzügyi piaci szereplők, a biztosítók és a hitelintézetek, amennyiben fenntarthatósági információkra van szükségük kkv-któl, az ilyen információk iránti kérelmeiket a lehető legnagyobb mértékben az I. mellékletben meghatározott önkéntes fenntarthatósági beszámolási standard alapján szolgáltatott információkra korlátozzák.

Ajánlások a tagállamok számára:

6.

A Bizottság azt ajánlja, hogy a tagállamok hívják fel a kkv-k figyelmét a fenntarthatósági információk I. mellékletben meghatározott standarddal összhangban történő önkéntes szolgáltatásának előnyeire.

7.

A Bizottság azt ajánlja, hogy a tagállamok nemzeti szinten hozzanak megfelelő intézkedéseket az I. mellékletben meghatározott, kkv-kra vonatkozó önkéntes fenntarthatósági beszámolási standard végrehajtásának és elfogadásának előmozdítása érdekében.

8.

A Bizottság azt ajánlja, hogy a tagállamok emellett nemzeti szinten hozzanak megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy arra ösztönözzék a (4) és (5) bekezdésben említett szervezeteket, hogy a kkv-khoz és mikrovállalkozásokhoz intézett, a fenntarthatósági beszámolás céljára felhasználandó fenntarthatósági információk iránti kérelmeiket a lehető legnagyobb mértékben az I. mellékletben meghatározott önkéntes fenntarthatósági beszámolási standard alapján szolgáltatott információkra korlátozzák.

9.

A Bizottság azt ajánlja, hogy a tagállamok hozzanak megfelelő intézkedéseket a kkv-k I. mellékletben meghatározott standardon alapuló fenntarthatósági beszámolása automatikus digitalizálásának támogatására annak érdekében, hogy lehetővé váljon a kkv-k adatok feletti rendelkezési jogát tiszteletben tartó hatékony adatcsere.

Kelt Brüsszelben, 2025. július 30-án.

a Bizottság részéről

Maria Luís ALBUQUERQUE

a Bizottság tagja


(1)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2464 irányelve (2022. december 14.) az 537/2014/EU rendeletnek, a 2004/109/EK irányelvnek, a 2006/43/EK irányelvnek és 2013/34/EU irányelvnek a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolás tekintetében történő módosításáról (HL L 322., 2022.12.16., 15. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2022/2464/oj?locale=hu).

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013/34/EU irányelve (2013. június 26.) a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29., 19. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2013/34/oj?locale=hu).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 2004/109/EK irányelve (2004. december 15.) a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról (HL L 390., 2004.12.31., 38. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2004/109/oj?locale=hu).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014/56/EU irányelve (2014. április 16.) az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról szóló 2006/43/EK irányelv módosításáról (HL L 158., 2014.5.27., 196. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2014/56/oj?locale=hu).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 537/2014/EU rendelete (2014. április 16.) a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek jogszabályban előírt könyvvizsgálatára vonatkozó egyedi követelményekről és a 2005/909/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 158., 2014.5.27., 77. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2014/537/oj?locale=hu).

(6)  A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az európai zöld megállapodás, Brüsszel, 2019.12.11., COM(2019) 640 final.

(7)  A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Cselekvési terv: A fenntartható növekedés finanszírozása, Brüsszel, 2018.3.8., COM(2018) 97 final.

(8)  A Bizottság (EU) 2023/2772 felhatalmazáson alapuló rendelete (2023. július 31.) a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a fenntarthatósági beszámolási standardok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L, 2023/2772, 2023.12.22., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_del/2023/2772/oj?locale=hu).

(9)  Az Európai Parlament és Tanács (EU) 2024/1760 irányelve (2024. június 13.) a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágításról, valamint az (EU) 2019/1937 irányelv és az (EU) 2023/2859 rendelet módosításáról (HL L, 2024/1760, 2024.7.5., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2024/1760/oj).

(10)  A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Kkv-segélycsomag, Strasbourg, 2023.9.12., COM(2023) 535 final.

(11)  Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a 2006/43/EK, a 2013/34/EU, az (EU) 2022/2464 és az (EU) 2024/1760 irányelvnek a fenntarthatósággal kapcsolatos egyes vállalati beszámolási és átvilágítási követelmények tekintetében történő módosításáról, Brüsszel, 2025.2.26., COM (2025) 81 final.

(12)  A Bizottság (EU) 2023/1425 ajánlása (2023. június 27.) a fenntartható gazdaságra való átállás finanszírozásának előmozdításáról (HL L 174., 2023.7.7., 19. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reco/2023/1425/oj).

(13)  Az Európai Parlament és a Tanács 345/2013/EU rendelete (2013. április 17.) az európai kockázatitőke-alapokról (HL L 115., 2013.4.25., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2013/345/oj).

(14)  Az Európai Parlament és a Tanács 346/2013/EU rendelete (2013. április 17.) az európai szociális vállalkozási alapokról (HL L 115., 2013.4.25., 18. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2013/346/oj).

(15)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009/138/EK irányelve (2009. november 25.) a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II)(HL L 335., 2009.12.17., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2009/138/oj).

(16)  Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2013/575/oj).


I. MELLÉKLET

Tartalomjegyzék

A standard célja és az alkalmazási körébe tartozó vállalkozások 2
A standard felépítése 3
A fenntarthatósági beszámoló elkészítésének elvei (alapmodul és átfogó modul) 4
Alapmodul 6
Alapmodul – általános információk 6

B1 –

Az elkészítés alapja 12

B2 –

A fenntarthatóbb gazdaságra való átállással kapcsolatos gyakorlatok, politikák és jövőbeli kezdeményezések 12
Alapmodul – környezeti mérőszámok 7

B3 –

Energia és üvegházhatásúgáz-kibocsátás 13

B4 –

Levegő-, víz- és talajszennyezés 13

B5 –

Biológiai sokféleség 13

B6 –

Víz 14

B7 –

Erőforrás-felhasználás, körforgásos gazdaság és hulladékgazdálkodás 14
Alapmodul – társadalmi mérőszámok 8

B8 –

Munkaerő – Általános jellemzők 14

B9 –

Munkaerő – Egészségvédelem és biztonság 14

B10 –

Munkaerő – Javadalmazás, kollektív tárgyalás és képzés 14
Alapmodul – irányítási mérőszámok 9

B11 –

Korrupció és megvesztegetés miatti ítéletek és büntetések 15
Átfogó modul 10
Átfogó modul – általános információk 10

C1 –

Stratégia: üzleti modell és fenntarthatóság – kapcsolódó kezdeményezések 15

C2 –

A fenntarthatóbb gazdaságra való átállással kapcsolatos gyakorlatok, politikák és jövőbeli kezdeményezések leírása 15
Átfogó modul – környezeti mérőszámok 10
A B3 (alapmodul) szerinti, ÜHG-kibocsátásra vonatkozó beszámolással kapcsolatos megfontolások 10

C3 –

Az ÜHG-kibocsátás csökkentésére vonatkozó célok és az éghajlatvédelmi átállás 16

C4 –

Éghajlati kockázatok 16
Átfogó modul – társadalmi mérőszámok 11

C5 –

A munkaerő további (általános) jellemzői 17

C6 –

A saját munkaerőre vonatkozó további információk – emberi jogi politikák és eljárások 17

C7 –

Súlyos negatív emberi jogi incidensek 17
Átfogó modul – irányítási mérőszámok 12

C8 –

Bizonyos tevékenységekből származó bevételek és az uniós referenciamutatókból való kizárás 17

C9 –

Nemek szerinti megoszlás az irányító szervben 18

A. függelék:

Meghatározott fogalmak 14

B. függelék:

A lehetséges fenntarthatósági kérdések jegyzéke 21

C. függelék:

Háttér-információk a jelen standard felhasználásával előállított információkat használó pénzügyi piaci szereplők számára (összeegyeztetés más uniós rendeletekkel) 24

A standard célja és az alkalmazási körébe tartozó vállalkozások

1.

Ezen önkéntes standard célja a mikro-, kis- és középvállalkozások támogatása a következőkben:

a)

olyan információk szolgáltatása, amelyek segítenek kielégíteni a beszállítóiktól fenntarthatósági információkat kérő nagyvállalkozások adatigényeit;

b)

olyan információk biztosítása, amelyek segítenek kielégíteni a bankok és a befektetők adatigényeit, ezáltal segítve a vállalkozásokat a finanszírozáshoz való hozzáférésben;

c)

az előttük álló fenntarthatósági problémák, azaz olyan környezeti és társadalmi kihívások kezelésének javítása, mint a szennyezés vagy a munkaerő egészsége és biztonsága. Ez támogatni fogja versenyképes növekedésüket, és rövid, közép- és hosszú távon fokozni fogja rezilienciájukat; és

d)

hozzájárulás a fenntarthatóbb és inkluzívabb gazdasághoz.

2.

Ez a standard önkéntes. Azokra a vállalkozásokra (1) vonatkozik, amelyek értékpapírjait nem vezették be az Európai Unió valamely szabályozott piacára (tőzsdén nem jegyzett). [A 2013/34/EU irányelv 3. cikke] a kis- és középvállalkozások három kategóriáját határozza meg mérlegfőösszegük, nettó árbevételük és az üzleti évben foglalkoztatott alkalmazottak átlagos létszáma alapján.

a)

Egy vállalkozás akkor minősül mikrovállalkozásnak, ha nem lépi túl az alábbi küszöbértékek közül kettőt:

i.

450 000 EUR mérlegfőösszeg;

ii.

900 000 EUR nettó árbevétel; és

iii.

átlagosan 10 foglalkoztatott.

b)

Egy vállalkozás akkor minősül kisvállalkozásnak, ha nem lépi túl az alábbi küszöbértékek közül kettőt:

i.

5 millió EUR mérlegfőösszeg;

ii.

10 millió EUR nettó árbevétel; és

iii.

átlagosan 50 foglalkoztatott.

c)

Egy vállalkozás akkor minősül középvállalkozásnak, ha nem lépi túl az alábbi küszöbértékek közül kettőt:

i.

25 millió EUR mérlegfőösszeg;

ii.

50 millió EUR nettó árbevétel; és

iii.

átlagosan 250 foglalkoztatott.

3.

Ezek a vállalkozások nem tartoznak a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolásról szóló irányelv (CSRD) hatálya alá, de számukra ajánlott a jelen standard használata. A jelen standard ugyanazokat a fenntarthatósági kérdéseket fedi le, mint a nagyvállalkozásokra vonatkozó európai fenntarthatósági beszámolási standardok (ESRS). Ugyanakkor arányos, és ezért figyelembe veszi a mikro-, kis- és középvállalkozások alapvető jellemzőit. A mikrovállalkozások használhatják a jelen standardnak csak bizonyos részeit is, amint azt az 5. bekezdés a) pontja kiemeli.

4.

A jelen standard előkészítése során gondosan mérlegelték a nagyvállalkozásokra vonatkozó ESRS-sel való összhangot, miközben arányos követelményeket határoztak meg. A jelen standardnak a nagyvállalkozásokra vonatkozó ESRS-sel ellentétben nincs jogi ereje.

A standard felépítése

5.

A jelen standard két modulból áll, amelyeket a vállalkozás fenntarthatósági beszámolójának elkészítéséhez használhat:

a)

alapmodul: a B1. és B2. közzététel és az alapvető mérőszámok (B3–B11). Ez a modul a mikrovállalkozások esetében célmegközelítést, más vállalkozások számára pedig minimumkövetelményt jelent; és

b)

átfogó modul: ez a modul adatpontokat határoz meg a B1–B11. közzétételeken felül, amelyeket a bankok, a befektetők és a vállalkozás vállalati ügyfelei valószínűleg az alapvető modulon felül kérnek.

A lenti 24. bekezdés szemlélteti a fenntarthatósági beszámoló e standard alkalmazásával történő elkészítésére rendelkezésre álló lehetőségeket az említett modulok közül egy vagy több kiválasztását követően. A kiválasztást követően a modult teljes egészében be kell tartani (a 22. bekezdés szerint megengedett rugalmassággal); az egyes közzétételi elemeket azonban csak akkor kell megadni, ha azok a vállalkozás sajátos körülményeire alkalmazandók.

6.

Az alapmodul alkalmazása az átfogó modul alkalmazásának előfeltétele.

7.

A Meghatározott fogalmak című A. függelék tartalmazza a jelen standardban használt fogalmak meghatározását. A VSME-standardban a fogalomtárban (A. függelék) meghatározott kifejezések félkövér dőlt betűkkel szedve fordulnak elő, kivéve, amikor egy adott kifejezés többször szerepel ugyanabban a bekezdésben.

A fenntarthatósági beszámoló elkészítésének elvei (alapmodul és átfogó modul)

A standardnak való megfelelés

8.

Ez a standard olyan követelményeket határoz meg, amelyek lehetővé teszik a vállalkozás számára, hogy releváns információkat szolgáltasson a következőkről:

a)

rövid, közép- és hosszú távon milyen pozitív vagy negatív hatást gyakorolt és gyakorolhat az emberekre vagy a környezetre; és

b)

a környezeti és társadalmi kérdések rövid, közép- és hosszú távon hogyan befolyásolták vagy befolyásolhatják pénzügyi helyzetét, teljesítményét és pénzforgalmát.

9.

A vállalkozásnak releváns, hitelt érdemlő, összehasonlítható, érthető és ellenőrizhető információkat kell szolgáltatnia.

10.

A vállalkozás által végzett tevékenységek típusától függően a jelen standardban nem szereplő további információk (mérőszámok és/vagy szöveges közzétételek) szerepeltetése megfelelő a vállalkozás ágazatában gyakori (azaz egy adott ágazatban vagy területen működő vállalkozások vagy szervezetek által jellemzően tapasztalt) vagy a vállalkozásra jellemző fenntarthatósági kérdések közzétételéhez, mivel ez elősegíti a releváns, hitelt érdemlő, összehasonlítható, érthető és ellenőrizhető információk elkészítését. Ez magában foglalja a 3. alkalmazási körbe tartozó ÜHG-kibocsátásokra vonatkozó információk figyelembevételét (lásd e standard 50–53. bekezdését). A B. függelék felsorolja a lehetséges fenntarthatósági kérdéseket.

11.

A vállalkozás az alapmodul és az átfogó modul mérőszámait adott esetben további minőségi és/vagy mennyiségi információkkal egészítheti ki, a fenti 10. bekezdéssel összhangban.

Összehasonlító információk

12.

A vállalkozásnak összehasonlító információkat kell szolgáltatnia az előző évre vonatkozóan, kivéve az első alkalommal közzétett mérőszámokat. A vállalkozásnak a beszámolás második évétől kell összehasonlító információkat szolgáltatnia.

„Ha alkalmazandó” elv

13.

Egyes közzétételek csak meghatározott körülményekre alkalmazandók (2). Az egyes közzétételeknél megadott utasítások konkrétan meghatározzák ezeket a körülményeket és azokat az információkat, amelyeket csak akkor kell jelenteni, ha a vállalkozás azt „alkalmazandónak” tekinti. Ha e közzétételek egyikét kihagyják, feltételezhető, hogy az nem alkalmazandó.

A leányvállalatok bevonása a szolgáltatott adatokba

14.

Ha a vállalkozás egy csoport anyavállalata, akkor ajánlott, hogy fenntarthatósági beszámolóját összevont alapon készítse el, a leányvállalataitól származó információkat is bevonva.

15.

Ha az anyavállalat összevont alapon készítette el fenntarthatósági beszámolóját, a leányvállalataitól származó információkat is bevonva, a leányvállalatok mentesülnek a beszámolás alól.

A fenntarthatósági beszámoló időzítése és helye

16.

Ha a fenntarthatósági beszámolót éves aktualizálást igénylő nagyvállalatok vagy bankok igényeinek kielégítése érdekében állítják össze, azt évente kell elkészíteni. Ha a vállalkozás pénzügyi kimutatásokat készít, a fenntarthatósági beszámolót olyan időtartamra kell elkészíteni, amely összhangban van a pénzügyi kimutatás elkészítésével. Ha az egyes adatpontok nem változtak az előző beszámolási évhez képest, a vállalkozás jelezheti, hogy nem történt változás, és hivatkozhat az előző évi beszámolóban az adott adatpontra vonatkozóan megadott információkra.

17.

E beszámoló elsődleges feladata a tényleges vagy potenciális üzleti partnerek tájékoztatása. A vállalkozás dönthet úgy, hogy fenntarthatósági beszámolóját hozzáférhetővé teszi a nyilvánosság számára. Ebben az esetben a vállalkozás a vezetés beszámolójának külön szakaszában is bemutathatja fenntarthatósági beszámolóját, ha készít ilyet. Ellenkező esetben a vállalkozás külön dokumentumként is bemutathatja fenntarthatósági beszámolóját.

18.

Ugyanazon információk kétszeri közzétételének elkerülése érdekében a vállalkozás fenntarthatósági beszámolójában hivatkozhat más olyan dokumentumokban kiadott közzétételekre, amelyek a fenntarthatósági beszámolóval egyidejűleg hozzáférhetők (3).

Minősített adat és érzékeny információ

19.

Ha a jelen standardban szereplő közzétételek rendelkezésre bocsátása minősített adatok vagy érzékeny információk közzétételét teszi szükségessé, a vállalkozás eltekinthet az ilyen információk közzétételétől. Ha a vállalkozás úgy dönt, hogy kihagyja ezeket az információkat, azt jeleznie kell a B1. közzétételben (lásd a 24. bekezdést).

Koherencia és kapcsolat a pénzügyi kimutatásokban szereplő közzétételekkel

20.

Ha a vállalkozás pénzügyi kimutatásokat is készít, az e standardot követő fenntarthatósági beszámolójában megadott információknak eleget kell tenniük a következő feltételeknek:

a)

összhangban kell lenniük az ugyanarra az időszakra vonatkozó pénzügyi kimutatásokban szereplő adatokkal; és

b)

azokat olyan módon kell bemutatni, amely megkönnyíti a pénzügyi kimutatásokban szereplő információkkal fennálló kapcsolatok megértését, például megfelelő kereszthivatkozások használatával.

Alapmodul

21.

A vállalkozás az alábbi B1–B11. közzétételek felhasználásával számol be környezeti, társadalmi és üzleti magatartással kapcsolatos kérdéseiről (a továbbiakban együttesen: fenntarthatósági kérdések).

22.

Ha a vállalkozás átfogóbb információkat kíván nyújtani, a B1–B11-ből a szükséges mérőszámokat beépítheti a közzétételekbe, kiválasztva azokat az átfogó modulból.

23.

A B1–B11. közzétételekre vonatkozó további útmutatás ezen ajánlás II. mellékletének 1–144. bekezdésében található.

ALAPMODUL – ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK

B1 –   Az elkészítés alapja

24.

A vállalkozás közzéteszi a következőket:

a)

az alábbi lehetőségek közül melyiket választotta:

i.

„A” LEHETŐSÉG: (csak) alapmodul; vagy

ii.

„B” LEHETŐSÉG: alapmodul és átfogó modul;

b)

ha a vállalkozás kihagy egy közzétételt, mert az minősített adatnak vagy érzékeny információnak minősül (lásd a 19. bekezdést), a vállalkozásnak jeleznie kell a közzététel kihagyását;

c)

a fenntarthatósági beszámolót egyedi alapon (azaz a beszámoló csak a vállalkozás információira korlátozódik) vagy összevont alapon (azaz a beszámoló a vállalkozásról és leányvállalatairól tartalmaz információkat) készítették-e el;

d)

összevont fenntarthatósági beszámoló esetén a beszámolóban szereplő leányvállalatok jegyzéke, beleértve bejegyzett címüket (4) is; és

e)

az alábbi információkat:

i.

a vállalkozás jogi formája;

ii.

NACE-nómenklatúra szerinti ágazati osztályozási kód(ok);

iii.

mérlegfőösszeg (összes eszköz pénzegységekben kifejezve);

iv.

árbevétel (pénzegységekben kifejezve);

v.

az alkalmazottak száma főben vagy teljes munkaidős egyenértékben kifejezve;

vi.

az elsődleges tevékenységek végzésének országa és a jelentős eszköz(ök) helyszíne; és

vii.

a saját tulajdonban lévő, bérelt vagy kezelt telephelyek földrajzi helymeghatározása.

25.

Ha a vállalkozás fenntarthatósággal kapcsolatos tanúsítást vagy címkét szerzett, azt röviden ismertetnie kell (beleértve adott esetben a tanúsítás vagy címke kibocsátóit, a dátumot és a minősítési pontszámot).

B2 –   A fenntarthatóbb gazdaságra való átállással kapcsolatos gyakorlatok, politikák és jövőbeli kezdeményezések

26.

Ha a vállalkozás a fenntarthatóbb gazdaságra való átállással kapcsolatos konkrét gyakorlatokat, politikákat vagy jövőbeli kezdeményezéseket vezetett be, erről nyilatkoznia kell. A vállalkozás nyilatkozik arról, hogy rendelkezik-e a következőkkel:

a)

gyakorlatok. Ebben az összefüggésben a gyakorlatok magukban foglalhatják például a vállalkozás víz- és villamosenergia-fogyasztásának csökkentésére, az ÜHG-kibocsátás csökkentésére vagy a szennyezés megelőzésére irányuló erőfeszítéseket, a termékbiztonság javítására irányuló kezdeményezéseket, valamint a munkahelyi munkakörülmények és egyenlő bánásmód javítására irányuló aktuális kezdeményezéseket, a vállalkozás munkavállalói számára nyújtott fenntarthatósági képzést és a fenntarthatósági projektekhez kapcsolódó partnerségeket;

b)

a fenntarthatósági kérdésekre vonatkozó politikák , függetlenül attól, hogy azok nyilvánosan hozzáférhetők-e, valamint a fenntarthatósági kérdések kezelésére szolgáló bármely különálló környezeti, társadalmi és irányítási politika;

c)

a fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatban végrehajtott jövőbeli kezdeményezések vagy előretekintő tervek; és

d)

a politikák végrehajtásának nyomon követésére vonatkozó célok , amelyek az e célok elérése felé tett előrehaladás nyomon követésére is szolgálnak.

27.

Az ilyen gyakorlatok, politikák és jövőbeli kezdeményezések magukban foglalják, hogy a vállalkozás mit tesz annak érdekében, hogy csökkentse negatív hatásait , és fokozza az emberekre és a környezetre gyakorolt pozitív hatásait a fenntarthatóbb gazdasághoz való hozzájárulás érdekében. A B. függelék felsorolja azokat a lehetséges fenntarthatósági kérdéseket, amelyekre ez a közzététel kiterjedhet. A vállalkozás az ezen ajánlás II. mellékletének 14. bekezdésében található sablont használhatja ezen információk bejelentéséhez.

28.

Ha a vállalkozás az átfogó modult is használja a beszámoláshoz, a B2. közzétételben megadott információkat ki kell egészítenie a C2. közzétételben található adatpontokkal.

ALAPMODUL – KÖRNYEZETI MÉRŐSZÁMOK

B3 –   Energia és üvegházhatásúgáz-kibocsátás

29.

A vállalkozásnak közzé kell tennie teljes energiafogyasztását MWh-ban az alábbi táblázat szerinti bontásban, ha hozzá tud férni az ilyen bontáshoz szükséges információkhoz:

 

Megújuló

Nem megújuló

Összesen

Villamos energia (a közüzemi számlákban foglaltak szerint)

 

 

 

Tüzelőanyagok

 

 

 

30.

A vállalkozásnak közzé kell tennie a becsült bruttó üvegházhatásúgáz-kibocsátását tonna CO2-egyenértékben (tCO2eq), figyelembe véve az ÜHG-jegyzőkönyv vállalatokra alkalmazandó standardjának (2004. évi változat) tartalmát, beleértve a következőket:

a)

az 1. alkalmazási körbe tartozó ÜHG-kibocsátás tCO2eq-ban (saját vagy ellenőrzött forrásokból); és

b)

a 2. alkalmazási körbe tartozó, helyalapú kibocsátások tCO2eq-ban (azaz a vásárolt energia, például a villamos energia, a hő, a gőz előállításából vagy hűtésből származó kibocsátások).

31.

A vállalkozásnak közzé kell tennie a 30. bekezdés szerint közzétett „bruttó üvegházhatásúgáz-kibocsátás” és a (24) bekezdés e) pontjának iv. alpontja szerint közzétett „árbevétel (pénzegységekben kifejezve)” hányadosaként kiszámított ÜHG-intenzitását (5).

B4 –   Levegő-, víz- és talajszennyezés

32.

Ha a vállalkozás számára jogszabály vagy más nemzeti szabályozás már előírja, hogy számoljon be az illetékes hatóságoknak a szennyezőanyag-kibocsátásairól, vagy ha önkéntesen beszámol azokról egy környezetközpontú irányítási rendszernek megfelelően, közzé kell tennie a saját működése során a levegőbe, a vízbe és a talajba kibocsátott szennyező anyagokat, az egyes szennyező anyagokra vonatkozó mennyiségekkel együtt. Ha ez az információ már nyilvánosan hozzáférhető, a vállalkozás alternatív megoldásként, például a vonatkozó URL-hivatkozás megadásával vagy hiperhivatkozás beillesztésével, hivatkozhat arra a dokumentumra, amelyben arról beszámolt.

B5 –   Biológiai sokféleség

33.

A vállalkozásnak közzé kell tennie azoknak a tulajdonában lévő, bérelt vagy kezelt telephelyeknek a számát és területét (hektárban vagy m2-ben), amelyek a biológiai sokféleség szempontjából érzékeny területen vagy ilyen terület közelében találhatók.

34.

A vállalkozás közzétehet a földhasználatra vonatkozó mérőszámokat (hektárban vagy m2-ben):

a)

teljes földhasználat;

b)

talajfedéssel lezárt teljes földterület;

c)

a telephely teljes természetvédelmi irányultságú területe; és

d)

a telephelyen kívüli teljes természetvédelmi irányultságú terület .

B6 –   Víz

35.

A vállalkozásnak közzé kell tennie a teljes vízkivételét , azaz a szervezet (vagy létesítmény) határain belülre elvont víz mennyiségét; ezenkívül a vállalkozásnak külön be kell mutatnia a súlyosan vízhiányos területeken található telephelyeken kivett víz mennyiségét.

36.

Ha a vállalkozás olyan termelési folyamatokkal rendelkezik, amelyek jelentős mértékű vizet fogyasztanak (pl. hőenergia-eljárások, úgymint szárítás vagy villamosenergia-termelés, áruk előállítása, mezőgazdasági öntözés stb.), a vállalkozás vízfogyasztását a vízkivétel és a termelési folyamatokból származó vízkibocsátás különbségeként kell közzétennie.

B7 –   Erőforrás-felhasználás, körforgásos gazdaság és hulladékgazdálkodás

37.

A vállalkozásnak közzé kell tennie, hogy alkalmazza-e a körforgásos gazdaság elveit , és ha igen, hogyan alkalmazza ezeket az elveket.

38.

A vállalkozás közzéteszi a következőket:

a)

a teljes éves hulladékkeletkezés típus szerinti bontásban (nem veszélyes és veszélyes);

b)

az újrafeldolgozásra vagy újrahasználatra elvont hulladék éves összmennyisége; és

c)

ha a vállalkozás jelentős anyagáramot alkalmazó ágazatban működik (például feldolgozóipar, építőipar, csomagolás vagy egyéb), a felhasznált releváns anyagok éves tömegárama.

ALAPMODUL – TÁRSADALMI MÉRŐSZÁMOK

B8 –   Munkaerő – Általános jellemzők

39.

A vállalkozásnak közzé kell tennie az alkalmazottak létszámát főben vagy teljes munkaidős egyenértékben kifejezve a következő mérőszámokra vonatkozóan:

a)

munkaszerződés típusa (határozott vagy határozatlan idejű);

b)

nem; és

c)

a munkaszerződés helye szerinti ország, ha a vállalkozás egynél több országban működik.

40.

Ha a vállalkozás legalább 50 alkalmazottat foglalkoztat, közzé kell tennie az alkalmazotti fluktuáció arányát a beszámolási időszakra vonatkozóan.

B9 –   Munkaerő – Egészségvédelem és biztonság

41.

A vállalkozásnak közzé kell tennie a következő információkat az alkalmazottaival kapcsolatban:

a)

a munkával összefüggő, nyilvántartásba veendő balesetek száma és aránya; és

b)

a munkával összefüggő sérülések és a munkával összefüggő megbetegedések miatt bekövetkezett halálesetek száma.

B10 –   Munkaerő – Javadalmazás, kollektív tárgyalás és képzés

42.

A vállalkozás közzéteszi a következőket:

a)

az alkalmazottak megkapják-e a beszámoló készítésének országában alkalmazandó minimálbérrel egyenlő vagy annál magasabb fizetést , amelyet közvetlenül a minimálbérre vonatkozó nemzeti jogszabályok vagy kollektív tárgyalások nyomán létrejött szerződés határoz meg;

b)

a női és a férfi alkalmazottai közötti százalékos bérkülönbség . A vállalkozás eltekinthet ettől a közzétételtől, ha alkalmazotti létszáma nem éri el a 150 főt, megjegyezve, hogy ez a küszöbérték 2031. június 7-től 100 alkalmazottra csökken;

c)

a kollektív tárgyalások nyomán létrejött szerződések hatálya alá tartozó alkalmazottak százalékos aránya; és

d)

az átlagos éves képzési óraszám alkalmazottanként , nemek szerinti bontásban.

ALAPMODUL – IRÁNYÍTÁSI MÉRŐSZÁMOK

B11 –   Korrupció és megvesztegetés miatti ítéletek és büntetések

43.

A beszámolási időszakban hozott ítéletek és bírságok esetében a vállalkozásnak nyilvánosságra kell hoznia a korrupció és megvesztegetés elleni jogszabályok megsértése miatt kiszabott ítéletek számát és a kiszabott pénzbírságok teljes összegét.

Átfogó modul

44.

Ez a modul olyan közzétételeket tartalmaz, amelyek átfogó módon kezelik a vállalkozás üzleti partnereinek, például a befektetőknek, bankoknak és vállalati ügyfeleknek az alapmodulban foglaltakon kívüli információs igényeit. Az ebben a modulban szereplő közzétételek a pénzügyi piaci szereplők és a vállalati ügyfelek vonatkozó törvények és rendeletek szerinti kötelezettségeit tükrözik. Tükrözik továbbá az üzleti partnerek számára a vállalkozás fenntarthatósági kockázati profiljának értékeléséhez szükséges információkat, például (potenciális) beszállítóként vagy (potenciális) hitelfelvevőként.

45.

Az alábbi szöveg tartalmazza a C1–C9. közzétételek listáját, amelyeket akkor kell figyelembe venni és azokon beszámolni, ha a vállalkozás üzleti tevékenységére és szervezetére alkalmazandók. Ha e közzétételek egyikét kihagyják, feltételezhető, hogy az nem alkalmazandó.

46.

A C1–C9. közzétételekre vonatkozó további útmutatás ezen ajánlás II. mellékletének 145–180. bekezdésében található.

ÁTFOGÓ MODUL – ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK

C1 –   Stratégia: üzleti modell és fenntarthatóság – kapcsolódó kezdeményezések

47.

A vállalkozásnak közzé kell tennie üzleti modelljének és stratégiájának kulcsfontosságú elemeit, beleértve a következőket:

a)

a kínált termékek és/vagy szolgáltatások jelentős csoportjainak leírása;

b)

azon jelentős piac(ok) leírása, amely(ek)en a vállalkozás működik (például B2B, nagykereskedelem, kiskereskedelem, országok);

c)

a fő üzleti kapcsolatok (például kulcsfontosságú beszállítók, ügyfelek, forgalmazási csatornák) leírása; és

d)

ha a stratégia fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatos vagy azokat érintő kulcsfontosságú elemekkel rendelkezik, e kulcsfontosságú elemek rövid leírása.

C2 –   A fenntarthatóbb gazdaságra való átállással kapcsolatos gyakorlatok, politikák és jövőbeli kezdeményezések leírása

48.

Ha a vállalkozás a fenntarthatóbb gazdaságra való átállással kapcsolatos olyan konkrét gyakorlatokat, politikákat vagy jövőbeli kezdeményezéseket vezetett be, amelyekről az alapmodulban a B2. közzététel keretében már beszámolt, ezeket röviden ismertetnie kell. A vállalkozás az ezen ajánlás II. mellékletének 149. bekezdésében található sablont használhatja e célból.

49.

A vállalkozás megjelölheti, hogy melyik az a legmagasabb vezetői szint, amelyik felelősséggel tartozik a politikák végrehajtásáért, amennyiben ezt a vállalkozás meghatározta.

ÁTFOGÓ MODUL – KÖRNYEZETI MÉRŐSZÁMOK

A B3 (alapmodul) szerinti, ÜHG-kibocsátásra vonatkozó beszámolással kapcsolatos megfontolások

50.

A vállalkozás által végzett tevékenységek típusától függően a vállalkozás 3. alkalmazási körbe tartozó ÜHG-kibocsátásai számszerűsítésének közzététele megfelelő lehet (lásd e standard 10. bekezdését) ahhoz, hogy releváns információkat szolgáltasson a vállalkozás értékláncának éghajlatváltozásra gyakorolt hatásairól .

51.

A 3. alkalmazási körbe tartozó kibocsátások a vállalkozás értékláncából származó (a 2. alkalmazási körbe tartozóktól eltérő) közvetett ÜHG-kibocsátások . Idetartoznak a vállalkozás tevékenységeihez képest upstream helyzetű (pl. vásárolt áruk és szolgáltatások, vásárolt beruházási javak, vásárolt áruk szállítása stb.) és downstream helyzetű tevékenységek (pl. a vállalkozás termékeinek szállítása és forgalmazása, értékesített termékek felhasználása, beruházások stb.).

52.

Ha a vállalkozás úgy dönt, hogy megadja ezt a mérőszámot, akkor az ÜHG-jegyzőkönyv vállalati standardjában meghatározott és az ÜHG-jegyzőkönyv vállalati értékláncokra (3. alkalmazási kör) vonatkozó nyilvántartási és beszámolási standardjában részletezett, a 3. alkalmazási körbe tartozó ÜHG-kibocsátások 15 típusára kell hivatkoznia. Amikor a vállalkozás a 3. alkalmazási körbe tartozó ÜHG-kibocsátásokról számol be, a 3. alkalmazási körbe tartozó releváns kategóriákra vonatkozó saját értékelése alapján a 3.alkalmazási körbe tartozó jelentős kategóriákat is fel kell sorolnia (a vállalati értéklánc (3. alkalmazási kör) nyilvántartási és beszámolási standardja szerint). A vállalkozások az ÜHG-jegyzőkönyv 3. alkalmazási körbe tartozó kibocsátások kiszámítására vonatkozó technikai iránymutatásában további útmutatást találnak az egyes kategóriákra vonatkozó konkrét számítási módszerekről.

53.

Amikor a vállalkozás az 1. és 2. alkalmazási körbe tartozó kibocsátásairól számol be, ha a vállalkozás szervezetspecifikus információkat tesz közzé a 3. alkalmazási körbe tartozó kibocsátásairól, azokat a B3 – Energia és üvegházhatásúgáz-kibocsátás tekintetében előírt információkkal együtt kell bemutatnia.

C3 –   Az ÜHG-kibocsátás csökkentésére vonatkozó célok és az éghajlatvédelmi átállás

54.

Ha a vállalkozás ÜHG-kibocsátás-csökkentési célokat határozott meg, az 1. és a 2. alkalmazási körbe tartozó kibocsátásokra vonatkozó céljait abszolút értékben kell közzétennie. A fenti 50–53. bekezdéssel összhangban, és amennyiben a vállalkozás a 3. alkalmazási körbe tartozó csökkentési célokat határozott meg, a vállalkozásnak a 3. alkalmazási körbe tartozó jelentős kibocsátásokra vonatkozóan is célértékeket kell meghatároznia. Különösen az alábbiakat kell megadnia:

a)

a célévet és a célév értékét;

b)

a bázisévet és a bázisév értékét;

c)

a célokhoz használt mértékegységeket;

d)

az 1. alkalmazási kör, a 2. alkalmazási kör és – ha közzéteszi – a 3. alkalmazási kör azon része, amelyre a cél vonatkozik; és

e)

azon főbb intézkedések jegyzékét, amelyeket a célok elérése érdekében végre kíván hajtani.

55.

Ha a nagy éghajlati hatású ágazatokban (6) működő vállalkozás az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló átállási tervet fogadott el, erről tájékoztatást nyújthat, beleértve annak magyarázatát is, hogy az hogyan járul hozzá az ÜHG-kibocsátás csökkentéséhez.

56.

Amennyiben a vállalkozás nagy éghajlati hatású ágazatokban működik, és nem rendelkezik az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló átállási tervvel, jeleznie kell, hogy elfogad-e majd ilyen átállási tervet, és ha igen, mikor.

C4 –   Éghajlati kockázatok

57.

Ha a vállalkozás olyan éghajlattal kapcsolatos veszélyeket és éghajlattal kapcsolatos átállási eseményeket azonosított, amelyek éghajlattal kapcsolatos bruttó kockázatokat okoznak a vállalkozás számára, a következőket kell tennie:

a)

röviden be kell mutatnia az ilyen éghajlattal kapcsolatos veszélyeket és éghajlattal kapcsolatos átállási eseményeket;

b)

közzé kell tennie, hogyan mérte fel a kitettséget és eszközeinek, tevékenységeinek és értékláncának érzékenységét e veszélyekre és átállási eseményekre;

c)

közzé kell tennie az azonosított éghajlattal kapcsolatos veszélyek és átállási események időhorizontját ; és

d)

közzé kell tennie, hogy végrehajtott-e az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos intézkedéseket az éghajlattal kapcsolatos veszélyek és átállási események bármelyike tekintetében.

58.

A vállalkozás közzéteheti az éghajlati kockázatok azon lehetséges káros hatásait, amelyek rövid, közép- vagy hosszú távon befolyásolhatják pénzügyi teljesítményét vagy üzleti tevékenységét, jelezve, hogy a kockázatokat magasnak, közepesnek vagy alacsonynak ítéli-e.

ÁTFOGÓ MODUL – TÁRSADALMI MÉRŐSZÁMOK

C5 –   A munkaerő további (általános) jellemzői

59.

Ha a vállalkozás legalább 50 alkalmazottat foglalkoztat, közzéteheti a vezetői szinten alkalmazott nők és férfiak arányát a beszámolási időszakra vonatkozóan.

60.

Ha a vállalkozás legalább 50 alkalmazottat foglalkoztat, közzéteheti az önfoglalkoztatók számát, azon személyek nélkül, akik kizárólag a vállalkozásnál dolgoznak, valamint az elsősorban „munkaerőpiaci szolgáltatásokat” nyújtó vállalkozások által kölcsönzött ideiglenes munkavállalók számát.

C6 –   A saját munkaerőre vonatkozó további információk – emberi jogi politikák és eljárások

61.

A vállalkozásnak közzé kell tennie a következő kérdésekre adott válaszát.

a)

A vállalkozás rendelkezik a saját munkaerejére vonatkozó magatartási kódexszel vagy emberi jogi politikával ? (IGEN/NEM)

b)

Ha igen, ez kiterjed-e a következőkre:

i.

gyermekmunka (IGEN/NEM);

ii.

kényszermunka (IGEN/NEM);

iii.

emberkereskedelem (IGEN/NEM);

iv.

hátrányos megkülönböztetés (IGEN/NEM);

v.

baleset-megelőzés (IGEN/NEM); vagy

vi.

egyéb? (IGEN/NEM – ha igen, részletezze).

c)

A vállalkozás rendelkezik a saját munkaerejére vonatkozó panaszkezelési mechanizmussal? (IGEN/NEM)

C7 –   Súlyos negatív emberi jogi incidensek

62.

A vállalkozásnak közzé kell tennie a következő kérdésekre adott válaszát:

a)

A vállalkozásnál felmerült-e a saját munkaerejét érintő, az alábbiakkal kapcsolatos megerősített incidens:

i.

gyermekmunka (IGEN/NEM);

ii.

kényszermunka (IGEN/NEM);

iii.

emberkereskedelem (IGEN/NEM);

iv.

hátrányos megkülönböztetés (IGEN/NEM); vagy

v.

egyéb? (IGEN/NEM – ha igen, részletezze).

b)

Ha igen, a vállalkozás ismertetheti a fent leírt incidensek kezelése érdekében hozott intézkedéseket .

c)

Tud-e a vállalkozás az értékláncban dolgozókat , az érintett közösségeket , a fogyasztókat és a végfelhasználókat érintő megerősített incidensekről ? Ha igen, részletezze.

ÁTFOGÓ MODUL – IRÁNYÍTÁSI MÉRŐSZÁMOK

C8 –   Bizonyos tevékenységekből származó bevételek és az uniós referenciamutatókból való kizárás

63.

Ha a vállalkozás a következők közül egy vagy több ágazatban tevékenykedik, közzé kell tennie a következő tevékenységekből származó kapcsolódó bevételeket:

a)

vitatott fegyverek (pl. gyalogsági aknák, kazettás lőszerek, vegyi fegyverek és biológiai fegyverek);

b)

dohánytermesztés és -termelés;

c)

a fosszilis tüzelőanyagok (szén, olaj és gáz) ágazata, (vagyis a vállalkozásnak bevétele származik az (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) 2. cikkének 62. pontja szerinti fosszilis üzemanyagok feltárásából, bányászatából, kitermeléséből, előállításából, feldolgozásából, tárolásából, finomításából vagy forgalmazásából, ideértve azok szállítását, tárolását és kereskedelmét is); beleértve a szénből, az olajból és a gázból származó bevételek bontását; vagy

d)

vegyi anyagok gyártása, ha a vállalkozás növényvédő szereket és egyéb agrokémiai termékeket gyárt.

64.

A vállalkozásnak közzé kell tennie, hogy ki van-e zárva a Párizsi Megállapodással összhangban lévő, az ezen ajánlás II. mellékletének 177. bekezdésében ismertetett uniós referenciamutatókból.

C9 –   Nemek szerinti megoszlás az irányító szervben

65.

Ha a vállalkozás rendelkezik irányító szervvel, közzé kell tennie a kapcsolódó nemek közötti arányt.

(1)  Idetartoznak az önfoglalkoztató és a jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozások, valamint a tőzsdén jegyzett mikrovállalkozások.

(2)  Például konkrét információk közzétételére vonatkozó jogi követelmény, vagy konkrét információk környezetközpontú irányítási rendszeren keresztül történő, már folyamatban lévő önkéntes közzététele.

(3)  A VSME-standard online eszköz formáját öltő jövőbeli verziójában a vállalkozás adott esetben a fenntarthatósági beszámoló helyett más dokumentumokban kiadott közzétételeket is megemlíthet hivatkozás útján. Ez a hivatkozás a megfelelő forrás oldalszámának feltüntetésével történik, feltéve, hogy a forrásdokumentum PDF-formátuma az online eszköz formáját öltő verzióban is elérhető.

(4)  A bejegyzett cím a vállalkozás hivatalos címe.

(5)  A VSME-standard online eszköz formáját öltő jövőbeli verziójában ennek kiszámítása automatikusan történik.

(6)  A nagy éghajlati hatású ágazatok a NACE A–H és M nemzetgazdasági ágaiba tartozó ágazatok az (EU) 2023/137 felhatalmazáson alapuló rendelet I. mellékletében meghatározottak szerint.

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1999 rendelete (2018. december 11.) az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról, valamint a 663/2009/EK és a 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 94/22/EK, a 98/70/EK, a 2009/31/EK a 2009/73/EK, a 2010/31/EU, a 2012/27/EU és a 2013/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2009/119/EK és az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv módosításáról, továbbá az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 328., 2018.12.21., 1. o.).


A. függelék

Meghatározott fogalmak

Ez a függelék a jelen standard szerves részét képezi.

Meghatározott fogalom

Fogalommeghatározás

Baleset-megelőzés

A baleset-megelőzés a munkahelyi balesetek megelőzésére, valamint az alkalmazottak biztonságának és jóllétének biztosítására irányuló szabályzatokra és kezdeményezésekre vonatkozik. Ez nemcsak a fizikai kockázatok csökkentésére irányuló intézkedéseket foglalja magában, hanem a megkülönböztetéstől és zaklatástól mentes, biztonságos és befogadó munkakörnyezet előmozdítását is.

Intézkedések

Intézkedések a következők lehetnek: i. olyan intézkedések és cselekvési tervek (beleértve az átállási terveket is), amelyeket annak biztosítása érdekében hajtanak végre, hogy a vállalkozás teljesítse a kitűzött célokat, és amelyek révén a vállalkozás a lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek kezelésére törekszik, valamint ii. az ezek pénzügyi, humán vagy technológiai erőforrásokkal való támogatására vonatkozó döntések.

Érintett közösségek

Egy adott földrajzi területen élő vagy dolgozó olyan személyek vagy csoport(ok), akiket/amely(ek)et érintett vagy érinthet a beszámolót készítő vállalkozás tevékenysége, vagy annak upstream és downstream értéklánca. Az érintett közösségek közé tartozhatnak a vállalkozás tevékenységének közelében (helyi közösségek) vagy attól távolabb élők. Az érintett közösségek közé tartoznak a ténylegesen és potenciálisan érintett őslakos népek is.

Biológiai sokféleség szempontjából érzékeny terület

A biológiai sokféleség szempontjából érzékeny területek közé tartoznak a következők: Védett területek Natura 2000 hálózata, UNESCO világörökségi helyszínek és a kiemelt biodiverzitású területek, valamint egyéb védett területek, az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet II. mellékletének D. függelékében említettek szerint.

Megvesztegetés

Tisztességtelen módon, pénz átadása vagy más ösztönző révén rávenni valakit arra, hogy úgy járjon el, hogy abból a másik személynek előnye származzon.

Üzleti magatartás

A következő kérdések együttesen „üzleti magatartás vagy üzleti magatartási kérdések”:

a)

üzleti etika és vállalati kultúra, beleértve a korrupció és a megvesztegetés elleni küzdelmet, a visszaélést bejelentő személyek védelme és állatjólét;

b)

a vállalkozás és a beszállítók közötti kapcsolatok kezelése, beleértve a fizetési gyakorlatokat is, különös tekintettel a kis- és középvállalkozások felé késedelmesen teljesített fizetésre;

c)

a vállalkozás politikai befolyásának gyakorlásához kapcsolódó tevékenységei és kötelezettségvállalásai, beleértve lobbitevékenységeit is.

Gyermekmunka

Olyan munka, amely megfosztja a gyermekeket gyermekkoruktól, a bennük rejlő potenciáltól és a méltóságuktól, és amely hátrányosan befolyásolja fizikai és mentális fejlődésüket. Olyan munkát foglal magában, amely mentálisan, fizikailag, társadalmilag vagy erkölcsileg veszélyes és ártalmas a gyermekekre nézve; és/vagy akadályozza iskoláztatásukat (azáltal, hogy megfosztja őket az oktatásban való részvétel lehetőségétől).

Kollektív tárgyalás

Minden olyan tárgyalás, amelyre egyrészről a munkáltató, munkáltatói csoport, egy vagy több munkáltatói szervezet, másrészről egy vagy több szakszervezet, illetve ezek hiányában a munkavállalók által a nemzeti jogszabályokkal vagy rendelkezésekkel összhangban szabályszerűen megválasztott és felhatalmazott képviselők között kerül sor az alábbiak céljából: i. a munkafeltételek és a foglalkoztatási feltételek meghatározása, és/vagy ii. a munkáltatók és a munkavállalók közötti kapcsolatok szabályozása, és/vagy a munkáltatók vagy munkáltatói szervezetek és a munkavállalói szervezet vagy szervezetek közötti kapcsolatok szabályozása.

Korrupció

Magánszemélyek vagy szervezetek által a rájuk bízott hatalommal személyes haszonszerzés céljából elkövetett visszaélés. A korrupció formái közé tartozik a kenőpénz, a csalás, a zsarolás, az összejátszás és a pénzmosás. Magában foglalja továbbá bármilyen ajándék, kölcsön, díj, jutalom vagy más előny valamely személy általi felajánlását vagy elfogadását olyan cselekményre való ösztönzésként, amely tisztességtelen, jogellenes vagy a vállalkozás üzleti tevékenységébe vetett bizalom megsértését jelenti. Idetartozhatnak olyan pénzbeli vagy természetbeni juttatások, például ingyenes javak, ajándékok és utazások, vagy különleges személyi szolgáltatások, amelyek célja jogosulatlan előny megszerzése vagy ilyen előny megszerzésére irányuló erkölcsi nyomás gyakorlása.

Fogyasztó

Olyan magánszemély, aki árukat és szolgáltatásokat saját vagy mások számára személyes használatra szerez be, fogyaszt vagy vesz igénybe, vagyis nem viszonteladási, kereskedelmi vagy értékesítési, üzleti, kézműves vagy szakmai céllal.

Minősített adatok

Az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról szóló 2013. szeptember 23-i (2013/488/EU) tanácsi határozatban meghatározott vagy valamely tagállam által minősített és az említett tanácsi határozat B. függelékében megjelölt EU-minősített adatok.

EU-minősített adat bármely olyan EU biztonsági minősítéssel ellátott adat, amelynek engedély nélküli hozzáférhetővé tétele különböző mértékben sértheti az Európai Unió, illetve egy vagy több tagállam érdekeit. A minősített adatok minősítésének négy szintje létezik: top secret, secret, confidential, restricted (azaz szigorúan titkos, titkos, bizalmas és korlátozott, a tanácsi határozatban szereplő meghatározás alapján).

A körforgásos gazdaságra vonatkozó elvek

A körforgásos gazdaságra vonatkozó uniós elvek a következők: felhasználhatóság, újrafelhasználhatóság, javíthatóság, szétszerelhetőség, újragyártás vagy felújítás, újrafeldolgozás, a biológiai ciklus szerinti visszavezetés, az anyag vagy termék felhasználásának egyéb lehetséges optimalizálása.

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás

A tényleges és a várható éghajlatváltozáshoz, valamint az annak hatásaihoz való alkalmazkodás folyamata.

Éghajlattal kapcsolatos fizikai kockázat

Az éghajlatváltozásból eredő olyan kockázatok, amelyek lehetnek esemény által kiváltottak (akut kockázat) vagy eredhetnek az éghajlati mintázatok hosszabb távú változásaiból (krónikus kockázat). Az akut fizikai kockázatok bizonyos konkrét veszélyekből, különösen időjárási eseményekből, például viharokból, áradásokból, tűzvészekből vagy hőhullámokból erednek. A krónikus fizikai kockázatok az éghajlat hosszabb távú változásaiból erednek, ilyen például a hőmérséklet-változás és annak hatása a tengerszintek emelkedésére, a csökkenő vízkészletek, a biológiai sokféleség csökkenése, valamint a föld és a talaj termőképességének változása.

Közvetlen ÜHG-kibocsátások

(1. alkalmazási kör)

A vállalkozás tulajdonában lévő vagy általa ellenőrzött forrásokból származó közvetlen ÜHG-kibocsátás.

Hátrányos megkülönböztetés

A hátrányos megkülönböztetés lehet közvetlen vagy közvetett. Közvetlen hátrányos megkülönböztetés akkor áll fenn, ha egy személy kedvezőtlenebb bánásmódban részesül ahhoz képest, amelyben más, hasonló helyzetben lévő személyek részesülnek. Közvetett hátrányos megkülönböztetés akkor áll fenn, ha valamely azonos jellemzőkkel rendelkező személy vagy csoport egy látszólag semleges szabály következtében hátrányos helyzetbe kerül.

Alkalmazott

Olyan személy, aki a vállalkozással a nemzeti jog vagy gyakorlat szerinti munkaviszonyban áll.

Végfelhasználó

Az a személy, aki végső soron az adott terméket vagy szolgáltatást használja vagy akinek azt rendeltetés szerint használnia kell.

Kényszermunka

Minden olyan munka vagy szolgáltatás, amelyre bármely személyt büntetéssel történő fenyegetéssel kényszerítenek, és amelyre az érintett személy nem ajánlkozott önként, az 1930. évi (29. sz.) kényszermunkáról szóló ILO-egyezménnyel összhangban. A fogalom magában foglal minden olyan helyzetet, amikor egy személyt bármilyen módon munkavégzésre kényszerítenek.

Panasztételi mechanizmus

Olyan állami vagy nem állami, bírósági vagy bíróságon kívüli, a gyakorlatban alkalmazott eljárás, amely révén az érdekelt felek sérelmeiket jelezhetik és korrekciót kezdeményezhetnek. Az állami bírósági vagy bíróságon kívüli panasztételi mechanizmusokat működtethetik a bíróságok, a munkaügyi bíróságok, a nemzeti emberi jogi intézmények, az OECD multinacionális vállalatokra vonatkozó iránymutatásai szerinti nemzeti kapcsolattartó pontok, az ombudsmani hivatalok, a fogyasztóvédelmi hatóságok, a szabályozói felügyeleti szervek és a kormány által fenntartott panaszirodák. A nem állami panasztételi mechanizmusok magukban foglalják a vállalkozás által egyedileg vagy az érdekelt felekkel közösen működtetett mechanizmusokat, például az operatív szintű panasztételi mechanizmusokat és a kollektív tárgyalást, beleértve a kollektív tárgyalások keretében kialakított mechanizmusokat is. Idetartoznak az ágazati szövetségek, nemzetközi szervezetek, civil társadalmi szervezetek vagy több érdekelt felet tömörítő csoportok által kezelt mechanizmusok is. Az operatív szintű panasztételi mechanizmusokat a szervezet önállóan vagy más felekkel együttműködve kezeli, és azokhoz a szervezet érdekelt felei közvetlenül hozzáférhetnek. Lehetővé teszik a sérelmek időben történő és közvetlen azonosítását és kezelését, ezáltal megelőzve mind a károk, mind a sérelmek súlyosbodását. Emellett a közvetlenül érintett személyek általi fontos visszajelzést biztosítanak a szervezet átvilágításának hatékonyságáról. Az ENSZ 31. irányelve szerint a hatékony panasztételi mechanizmusok jogszerűek, hozzáférhetők, kiszámíthatók, méltányosak, átláthatók, a jogokkal összeegyeztethetők és hozzájárulnak a folyamatos tanuláshoz. E kritériumok mellett a hatékony operatív szintű panasztételi mechanizmusok az együttműködésen és a párbeszéden alapulnak. A szervezet számára nehezebb azon panasztételi mechanizmusok hatékonyságának értékelése, amelyekben részt vesz, mint azoké, amelyeket saját maga hozott létre.

Üvegházhatású gázok (ÜHG)

E standard alkalmazásában üvegházhatású gáz a Kiotói Jegyzőkönyvben felsorolt hat gáz: szén-dioxid (CO2), metán (CH4), dinitrogén-oxid (N2O), nitrogén-trifluorid (NF3), hidro-fluor-szénhidrogének (HFC-k), perfluor-szénhidrogének (PFC-k), és kén-hexafluorid (SF6).

Irányítás

Az irányítás azon szabályok, gyakorlatok és folyamatok rendszere, amelyek révén a vállalatot irányítják és ellenőrzik.

Bruttó üvegházhatásúgáz-kibocsátás

A bruttó üvegházhatásúgáz-kibocsátás a vállalkozás által a légkörbe kibocsátott teljes ÜHG-kibocsátás, a szén-dioxid-eltávolítás vagy más kiigazítások miatti levonások figyelembevétele nélkül.

Veszélyes hulladék

Olyan hulladék, amely rendelkezik a hulladékokról szóló 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv III. mellékletében felsorolt veszélyes tulajdonságok közül eggyel vagy többel.

Emberkereskedelem

Személyek kizsákmányolás céljából való toborzása, szállítása, átadása, rejtegetése vagy fogadása – az adott személyek feletti ellenőrzés megváltoztatását vagy átadását is ideértve – fenyegetéssel, erőszakkal vagy egyéb kényszer alkalmazásával, emberrablással, csalással, megtévesztéssel, hatalommal vagy a kiszolgáltatott helyzettel való visszaélés révén, illetve anyagi ellenszolgáltatásnak vagy előnyöknek valamely személy felett ellenőrzést gyakorló személy beleegyezésének megszerzése érdekében történő nyújtásával vagy elfogadásával.

Incidens

A vállalkozásnál vagy az illetékes hatóságoknál hivatalos eljárás keretében nyilvántartásba vett jogi eljárás vagy panasz, vagy a vállalkozás által létrehozott eljárások keretében megállapított meg nem felelés. A meg nem felelés eseteinek azonosítására szolgáló eljárások magukban foglalhatják az irányítási rendszer ellenőrzését, a hivatalos monitoringprogramokat vagy a panasztételi mechanizmusokat.

Közvetett ÜHG-kibocsátások (2. alkalmazási kör)

A közvetett kibocsátások a vállalkozás működésének következményeként keletkeznek, de egy másik vállalat tulajdonában vagy ellenőrzése alatt álló forrásnál jelennek meg. A 2. alkalmazási körbe tartozó kibocsátások a vállalkozás által felhasznált, vásárolt vagy beszerzett villamos energia, gőz, hő előállításából vagy hűtésből származó közvetett kibocsátás.

Hatás

Hatás a szervezet tevékenységeinek vagy üzleti kapcsolatainak eredményeként a szervezet által a gazdaságra, a környezetre és az emberekre gyakorolt vagy esetlegesen gyakorolt hatás, beleértve az emberi jogaikra gyakorolt hatásokat is. A hatások lehetnek ténylegesek vagy potenciálisak, negatívak vagy pozitívak, rövid távúak vagy hosszú távúak, szándékosak vagy nem szándékosak, közvetlenek vagy közvetettek, valamint visszafordíthatók vagy visszafordíthatatlanok. Ezek a hatások a szervezet fenntartható fejlődéshez való – negatív vagy pozitív – hozzájárulását jelzik. A gazdaságra, a környezetre és az emberekre gyakorolt hatások összefüggenek egymással.

A szervezet környezetre gyakorolt hatásai az élő szervezetekre és a nem élő elemekre, többek között a levegőre, a talajra, a vízre és az ökoszisztémákra gyakorolt hatásokra vonatkoznak. Egy szervezet hatással lehet a környezetre például energia, föld, víz és egyéb természeti erőforrások felhasználása révén.

A szervezet emberekre gyakorolt hatásai az egyénekre és csoportokra, például a közösségekre, a kiszolgáltatott csoportokra vagy a társadalomra gyakorolt hatásokra vonatkoznak. Ez magában foglalja a szervezet által az emberek emberi jogaira gyakorolt hatásokat is. Egy szervezet hatással lehet az emberekre például foglalkoztatási gyakorlatai (pl. a munkavállalóknak fizetett bérek), ellátási lánca (pl. a beszállítók munkavállalóinak munkakörülményei), valamint termékei és szolgáltatásai (pl. biztonságuk vagy hozzáférhetőségük) révén.

Földhasználat(-változtatás)

Egy adott földterület emberi hasznosítása egy bizonyos célra (pl. lakhatási; mezőgazdasági; rekreációs; ipari stb. hasznosítás). A földhasználatot befolyásolja a felszínborítás (fű, aszfalt, fák, csupasz földterület, víz stb.). A földhasználat-változtatás az ember általi földhasználat vagy -gazdálkodás olyan megváltoztatását jelenti, amely a felszínborítás megváltozásához vezethet.

2. alkalmazási körbe tartozó, helyalapú kibocsátások

A beszámolót készítő vállalat által vásárolt vagy beszerzett és elfogyasztott villamos energiából, hőből, gőzből és hűtésből származó kibocsátások a helyalapú „hozzárendelés” módszerének alkalmazásával kiszámítva, amely a termelők kibocsátásait a végfelhasználókhoz rendeli. Ezek azon hálózatok átlagos kibocsátásintenzitását tükrözik, amelyeken az energiafogyasztás történik, és főként a hálózat átlagos kibocsátási tényezőjére vonatkozó adatokat használják fel. A 2. alkalmazási körbe tartozó kibocsátások tipikus forrásai az olyan berendezések, amelyek villamos energiát (elektromos motorok, lámpák, épületek stb.), hőt (az ipari folyamatokban, épületekben stb. történő fűtést), gőzt (ipari folyamatok) és hűtést (ipari folyamatok, épületek stb.) használnak.

Természetvédelmi irányultságú terület

A „természetvédelmi irányultságú terület” elsősorban a természet megőrzését vagy helyreállítását célzó terület. Ezek elhelyezkedhetnek a telephelyen, és magukban foglalhatnak olyan elemeket, mint a tető, a homlokzat, a vízelvezető rendszer, amelyeket a biológiai sokféleség előmozdítása érdekében terveztek. A természetvédelmi irányultságú területek a szervezet telephelyén kívül is elhelyezkedhetnek, feltéve, hogy a terület a szervezet tulajdonában vagy (közös) irányítása alatt áll, és elsősorban a biológiai sokféleség előmozdításával foglalkozik.

Közel (biológiai sokféleség szempontjából érzékeny területhez)

A B5 – Biológiai sokféleség szakasz összefüggésében közel alatt a biológiai sokféleség szempontjából érzékeny területtel (részben) átfedő vagy azzal szomszédos területet kell érteni.

Saját munkaerő/saját munkavállalók

A vállalkozással munkaviszonyban álló alkalmazottak („alkalmazottak”) és a nem alkalmazottként foglalkoztatott munkavállalók, akik vagy a vállalkozás számára munkát végző egyéni vállalkozók („önfoglalkoztatók”), vagy az elsődlegesen „munkaerőpiaci szolgáltatásokat” (O78 NACE-kód) nyújtó vállalkozások által rendelkezésre bocsátott személyek.

Díjazás / bér

A rendes alap- vagy minimálbér, illetve illetmény és minden egyéb olyan javadalmazás, amelyet a munkavállaló a munkáltatójától közvetlenül vagy közvetve (kiegészítő vagy változó összetevőként), készpénzben vagy természetben a munkaviszonyára tekintettel kap. A „bérszint” a bruttó éves díjazás és a megfelelő bruttó órabér. A „medián bérszint” az a bérszint, amelynél egy adott munkáltató alkalmazottainak a fele többet, az alkalmazottainak másik fele pedig kevesebbet keres.

Politika

A vállalkozás által a döntéshozatal során alkalmazott általános célkitűzések és irányítási elvek kerete. A politika a vállalkozás lényeges fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatos stratégiájának vagy vezetői döntéseinek végrehajtására szolgál. Mindegyik politika meghatározott személy(ek) felelőssége alá tartozik, egyértelműen kijelölt alkalmazási körrel rendelkezik, és egy vagy több célkitűzésre irányul (adott esetben mérhető célokkal kiegészítve). A politika végrehajtása intézkedések vagy cselekvési tervek révén történik.

Előfordulhat például, hogy a kevesebb erőforrással rendelkező vállalkozások kevés hivatalos, írásos dokumentumok formájában kidolgozott politikával rendelkeznek (vagy nem rendelkeznek ilyennel), de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy nem rendelkeznek politikákkal.

Ha a vállalkozás még nem tett hivatalossá egy politikát, de végrehajtott olyan intézkedéseket vagy meghatározott olyan célokat, amelyek révén a vállalkozás fenntarthatósági kérdéseket kíván kezelni, közzé kell tennie azokat.

Radioaktív hulladék

Bármely gáz-, folyékony vagy szilárd halmazállapotú radioaktív anyag, amelynek további használatát nem tervezik, a 2011/70/Euratom tanácsi irányelv (1) 3. cikkének 7. pontja szerint.

Munkával összefüggő, nyilvántartásba veendő baleset / Munkával összefüggő, nyilvántartásba veendő sérülés vagy megbetegedés

A munkával összefüggő baleset olyan esemény, amely testi vagy szellemi károsodáshoz, és ezáltal sérüléshez vagy megbetegedéshez vezet. Ez munkavégzés vagy a munkahelyen töltött idő alatt történik. Nyilvántartásba veendő alatt azt értjük, hogy orvos vagy más engedéllyel rendelkező egészségügyi szakember által diagnosztizált.

A munkával összefüggő sérülés vagy megbetegedés a következők bármelyikét eredményezheti: elhalálozás, munkából való kiesés, korlátozott munkavégzés vagy más munkakörbe történő áthelyezés, az elsősegélynyújtáson túli orvosi kezelés vagy eszméletvesztés. Azok a sérülések, amelyek az elsősegélynyújtáson túl nem igényelnek orvosi kezelést, általában nem nyilvántartásba veendők.

Újrafeldolgozás

Olyan hasznosítási művelet, amelynek során a hulladékanyagokat termékké vagy anyaggá alakítják, akár azok eredeti használati céljára, akár más célokra. Magában foglalja a biológiai szerves anyagok újrafeldolgozását is, nem tartalmazza azonban az energetikai hasznosítást és az olyan anyaggá történő újrafeldolgozást, amelyet üzemanyagként vagy feltöltési műveletek során használnak fel.

Megújuló energia

Nem fosszilis megújuló energiaforrásokból származó energia, nevezetesen szélenergia, napenergia (naphő és fotovoltaikus napenergia) és geotermikus energia, ozmotikus energia, környezeti energia, árapály-, hullám- és az óceánból nyert egyéb energia, vízenergia, biomassza, hulladéklerakó helyeken és szennyvíztisztító telepeken keletkező gázok, továbbá biogázok energiája (2).

Talajfedéssel lezárt földterület

Talajfedéssel lezárt földterület bármely terület, ahol az eredeti talajt befedték (mint például az utak), ami azt áthatolhatatlanná teszi. Ez az áthatolhatatlanság környezeti hatást gyakorolhat.

Érzékeny információ

Az Európai Védelmi Alap létrehozásáról szóló, 2021. április 29-i (EU) 2021/697 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint meghatározott érzékeny információk.

Az érzékeny információ olyan információ vagy adat, ideértve a minősített adatokat is, amelyet az uniós vagy nemzeti jogban meghatározott kötelezettségek értelmében valamely természetes vagy jogi személy biztonságának vagy adatai sértetlenségének megóvása érdekében védeni kell a jogosulatlan hozzáféréssel vagy közzététellel szemben.

Telephely

Egy vagy több fizikai létesítmény helye. Ha adott területen ugyanahhoz a tulajdonoshoz vagy üzemeltetőhöz vagy különböző tulajdonosokhoz és üzemeltetőkhöz köthetően egynél több fizikai létesítmény található, és bizonyos infrastruktúrákat és létesítményeket megosztva használnak, akkor az a teljes terület, ahol a fizikai létesítmény található, telephelynek minősülhet.

Célok

Mérhető, eredményorientált és időhöz kötött célok, amelyeket a vállalkozás a lényeges hatások, kockázatok vagy lehetőségek tekintetében el kíván érni. Ezek lehetnek a vállalkozás által önkéntesen megállapított célok, vagy származhatnak a vállalkozásra vonatkozó jogi követelményekből is.

Időhorizontok

Fenntarthatósági beszámolójának elkészítése során a vállalkozás a következő időhorizontokat alkalmazza:

a)

a rövid távú időhorizont esetében egy év;

b)

a középtávú időhorizont esetében kettőtől öt évig; és

c)

a hosszú távú időhorizont esetében öt évnél több.

Képzés

A vállalkozás által végrehajtott kezdeményezések, amelyek célja a saját munkavállalói készségeinek és ismereteinek fenntartása és/vagy fejlesztése. Ehhez különböző módszereket alkalmazhat, például helyszíni képzést és online képzést.

Értéklánc

A vállalkozás üzleti modelljéhez és működésének külső környezetéhez kapcsolódó tevékenységek, erőforrások és kapcsolatok teljes köre. Az értéklánc azokat a tevékenységeket, erőforrásokat és kapcsolatokat foglalja magában, amelyeket a vállalkozás felhasznál, és amelyekre támaszkodik termékei vagy szolgáltatásai létrehozása során, a tervezéstől a szállításig, a fogyasztásig és az életciklus végéig. A releváns tevékenységek, erőforrások és kapcsolatok közé tartoznak a következők: a) a vállalkozás saját műveleteiben részt vevők, például emberi erőforrások; b) az ellátási, marketing- és forgalmazási csatornák mentén elhelyezkedők, így például az anyagok és a szolgáltatások beszerzésében, valamint a termékek és szolgáltatások értékesítésében és szállításában, illetve nyújtásában részt vevők; valamint c) a vállalkozás tevékenységének finanszírozási, földrajzi, geopolitikai és szabályozási környezete. Az értéklánc a vállalkozáshoz képest upstream és downstream helyzetű szereplőket is magában foglal. A vállalkozáshoz képest upstream helyzetű szereplők (pl. beszállítók) olyan termékeket vagy szolgáltatásokat biztosítanak, amelyeket a vállalkozás az általa kialakított termékekhez vagy szolgáltatásokhoz felhasznál. A vállalkozáshoz képest downstream helyzetű jogalanyok (pl. forgalmazók, vevők) a vállalkozástól termékeket vagy szolgáltatásokat kapnak.

Bér

Bruttó bér, a változó összetevők, például a túlóra díjazása és az ösztönző díjazás, valamint az egyéb juttatások nélkül, kivéve, ha azok garantáltak.

Vízfogyasztás

A vállalkozás (vagy létesítmény) határain belülre elvont, és a beszámolási időszak során a vízi környezetbe vagy harmadik fél részére vissza nem bocsátott víz mennyisége.

Vízkivétel

A beszámolási időszak alatt bármilyen forrásból bármilyen felhasználásra a vállalkozás határain belülre kivett víz összmennyisége.

Értékláncban dolgozó

A vállalkozás értékláncában munkát végző személy, függetlenül a vállalkozással fennálló szerződéses kapcsolat meglététől vagy jellegétől. Az ESRS-ben az értékláncban dolgozók körébe tartozik a vállalkozás upstream és downstream értékláncában dolgozó összes munkavállaló, akire a vállalkozás lényeges hatást gyakorol vagy gyakorolhat. Ezek közé tartoznak a vállalkozás saját műveleteihez és értékláncához többek között termékei vagy szolgáltatásai, valamint üzleti kapcsolatai révén kapcsolódó hatások. Ez magában foglalja a „saját munkaerőhöz” nem tartozó összes munkavállalót. (A saját munkaerőhöz tartoznak a vállalkozással munkaviszonyban állók („alkalmazottak”) és a nem alkalmazottként foglalkoztatott munkavállalók, akik vagy a vállalkozás számára munkát végző egyéni vállalkozók („önfoglalkoztatók”), vagy az elsődlegesen „munkaerőpiaci szolgáltatásokat” (O78 NACE-kód) nyújtó vállalkozások által rendelkezésre bocsátott személyek.


(1)  A Tanács 2011/70/Euratom irányelve (2011. július 19.) a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok felelősségteljes és biztonságos kezelését szolgáló közösségi keret létrehozásáról.

(2)  A megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikkének 1. pontja (HL L 328., 2018.12.21., 82. o.).


B. függelék

A lehetséges fenntarthatósági kérdések jegyzéke

Az alábbi függelék a jelen standard szerves részét képezi, és felsorolja a lehetséges fenntarthatósági kérdéseket.

Témakör

Fenntarthatósági kérdés: altéma

Fenntarthatósági kérdés: al-altéma

Éghajlatváltozás

—

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás

—

Az éghajlatváltozás mérséklése

—

Energia

 

Szennyezés

—

Légszennyezés

—

Vízszennyezés

—

Talajszennyezés

—

Élő szervezetek és élelmiszerforrások szennyezése

—

Aggodalomra okot adó anyag

—

Különös aggodalomra okot adó anyag

—

Mikroműanyagok

 

Vízi és tengeri erőforrások

—

Víz

—

Tengeri erőforrások

—

Vízfogyasztás

—

Vízkivétel

—

Vízkibocsátás

—

Vízkibocsátás az óceánokba

—

Tengeri erőforrások kitermelése és hasznosítása

Biológiai sokféleség és ökoszisztémák

—

A biológiai sokféleség csökkenését közvetlenül kiváltó tényezők

—

Éghajlatváltozás

—

A földhasználat megváltoztatása, az édesvízhasználat megváltoztatása és a tengerhasználat megváltoztatása

—

Közvetlen kiaknázás

—

Idegenhonos inváziós fajok

—

Szennyezés

—

Egyéb

—

A fajok állapotára gyakorolt hatások

—

Példák:

—

A faj populációjának mérete

—

A faj globális kihalási kockázata

—

Az ökoszisztémák kiterjedésére és állapotára gyakorolt hatások

—

Példák:

—

Földterület-degradáció

—

Elsivatagosodás

—

Talajfedés

—

Az ökoszisztéma-szolgáltatásokra gyakorolt hatások és az azoktól való függőségek

 

Körforgásos gazdaság

—

Erőforrás-beáramlás, beleértve az erőforrás-felhasználást is

—

Termékekhez és szolgáltatásokhoz kapcsolódó erőforrás-kiáramlás

—

Hulladék

 

Saját munkaerő

—

Munkafeltételek

—

Biztos foglalkoztatás

—

Munkaidő

—

Megfelelő bérek

—

Szociális párbeszéd

—

Az egyesülés szabadsága, az üzemi tanácsok megléte, valamint a munkavállalók tájékoztatáshoz, konzultációhoz és részvételhez való joga

—

Kollektív tárgyalások, beleértve a kollektív szerződések hatálya alá tartozó munkavállalók arányát

—

A munka és a magánélet közötti egyensúly

—

Egészségvédelem és biztonság

—

Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség

—

Nemek közötti egyenlőség és egyenlő értékű munkáért egyenlő bér

—

Képzés és készségfejlesztés

—

A fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatása és integrációja

—

A munkahelyi erőszak és zaklatás elleni intézkedések

—

Sokszínűség

—

A munkával kapcsolatos egyéb jogok

—

Gyermekmunka

—

Kényszermunka

—

Megfelelő lakhatás

—

A magánélet védelme

Az értékláncban dolgozók

—

Munkafeltételek

—

Biztos foglalkoztatás

—

Munkaidő

—

Megfelelő bérek

—

Szociális párbeszéd

—

Az egyesülés szabadsága, beleértve az üzemi tanácsok meglétét is

—

Kollektív tárgyalás

—

A munka és a magánélet közötti egyensúly

—

Egészségvédelem és biztonság

—

Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség

—

Nemek közötti egyenlőség és egyenlő értékű munkáért egyenlő bér

—

Képzés és készségfejlesztés

—

A fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatása és integrációja

—

A munkahelyi erőszak és zaklatás elleni intézkedések

—

Sokszínűség

—

A munkával kapcsolatos egyéb jogok

—

Gyermekmunka

—

Kényszermunka

—

Megfelelő lakhatás

—

Víz és víziközmű-szolgáltatás

—

A magánélet védelme

Érintett közösségek

—

A közösségek gazdasági, szociális és kulturális jogai

—

Megfelelő lakhatás

—

Megfelelő élelmiszer

—

Víz és víziközmű-szolgáltatás

—

A földdel kapcsolatos hatások

—

A biztonsággal kapcsolatos hatások

—

A közösségek polgári és politikai jogai

—

A véleménynyilvánítás szabadsága

—

A gyülekezés szabadsága

—

Az emberijog-védőkre gyakorolt hatások

—

Őslakos közösségek jogai

—

Szabad, előzetes és tájékoztatáson alapuló beleegyezés

—

Önrendelkezés

—

Kulturális jogok

Fogyasztók és végfelhasználók

—

A fogyasztókra és/vagy a végfelhasználókra gyakorolt, tájékoztatással kapcsolatos hatások

—

A magánélet védelme

—

A véleménynyilvánítás szabadsága

—

A (minőségi) információkhoz való hozzáférés

—

A fogyasztók és/vagy végfelhasználók személyes biztonsága

—

Egészségvédelem és biztonság

—

Személyes biztonság

—

A gyermekek védelme

—

A fogyasztók és/vagy végfelhasználók társadalmi befogadása

—

A hátrányos megkülönböztetés tilalma

—

Hozzáférés a termékekhez és szolgáltatásokhoz

—

Felelősségteljes piaci gyakorlatok

Üzleti magatartás

—

Vállalati kultúra

—

A visszaélést bejelentő személyek védelme

—

Állatjólét

—

Politikai szerepvállalás

—

A beszállítókkal fenntartott kapcsolatok kezelése, beleértve a fizetési gyakorlatokat is

 

—

Korrupció és megvesztegetés

—

Megelőzés és felderítés, beleértve a képzést is

—

Incidensek


C. függelék

Háttér-információk a jelen standard felhasználásával előállított információkat használó pénzügyi piaci szereplők számára (összeegyeztetés más uniós rendeletekkel)

66.   

Ez a függelék a fenntarthatósági beszámoló felhasználói számára releváns. Az alábbi táblázat azokat a fenntartható finanszírozással kapcsolatos adatpontokat szemlélteti, amelyek a jelen standard különböző moduljaiban találhatók, és amelyek több felhasználótípus (bankok, befektetők, nagyvállalkozások) igényeit elégítik ki.

67.   

A „Közzététel száma és címe” oszlop a különböző modulokban (azaz az alapmodulban és az átfogó modulban) szereplő, a fenntartható finanszírozással kapcsolatos adatpontoknak minősülő közzétételeket azonosítja. „Az SFDR 1. táblázata és/vagy az EBH 3. pillére és/vagy a referenciamutatókról szóló rendelet” oszlop azt mutatja be, hogy ezek a közzétételek hogyan kapcsolódnak a fenntarthatósági beszámoló felhasználói (bankok, egyéb befektetők) szempontjából releváns rendeletekhez.

Téma: környezeti / társadalmi / irányítási

Közzététel száma és címe

Az SFDR 1. táblázata

és/vagy

az EBH 3. pillére

és/vagy

a referenciamutatókról szóló rendelet

Alapmodul

Általános információk

B1 – Az elkészítés alapja

A vállalkozás közzéteszi a következőket:

vii.

a saját tulajdonban lévő, bérelt vagy kezelt telephelyek földrajzi helymeghatározása.

EBH 3. pillér  (1)

Környezet

B3 – Energia és üvegházhatásúgáz-kibocsátás

A vállalkozásnak közzé kell tennie teljes energiafogyasztását MWh-ban az alábbi táblázat szerinti bontásban, ha hozzá tud férni az ilyen bontáshoz szükséges információkhoz:

SFDR  (2)

 

Megújuló

Nem megújuló

Összesen

Villamos energia (a közüzemi számlákban foglaltak szerint)

 

 

 

Tüzelőanyagok

 

 

 

Környezet

B3 – Energia és üvegházhatásúgáz-kibocsátás

A vállalkozásnak közzé kell tennie a becsült bruttó üvegházhatásúgáz-kibocsátását tonna CO2-egyenértékben (tCO2eq), figyelembe véve az ÜHG-jegyzőkönyv vállalatokra alkalmazandó standardjának (2004. évi változat) tartalmát, beleértve a következőket:

a)

az 1. alkalmazási körbe tartozó ÜHG-kibocsátás tCO2eq-ban (saját vagy ellenőrzött forrásokból); és

b)

a 2. alkalmazási körbe tartozó, helyalapú kibocsátások tCO2eq-ban (azaz a vásárolt energia, például a villamos energia, a hő, a gőz előállításából vagy hűtésből származó kibocsátások).

SFDR  (3)

Referenciamutató  (4)

Környezet

B3 – Energia és üvegházhatásúgáz-kibocsátás

A vállalkozásnak közzé kell tennie a 30. bekezdés szerint közzétett „teljes ÜHG-kibocsátás” és a 24. bekezdés e) pontjának iv. alpontja szerint közzétett „árbevétel (pénzegységekben kifejezve)” hányadosaként kiszámított ÜHG-intenzitását.

SFDR  (5)

Referenciamutató  (6)

Környezet

B4 – Levegő-, víz- és talajszennyezés

Ha a vállalkozás számára jogszabály vagy más nemzeti szabályozás már előírja, hogy számoljon be az illetékes hatóságoknak a szennyezőanyag-kibocsátásairól, vagy ha önkéntesen beszámol azokról egy környezetközpontú irányítási rendszernek megfelelően, közzé kell tennie a saját működése során a levegőbe, a vízbe és a talajba kibocsátott szennyező anyagokat, az egyes szennyező anyagokra vonatkozó mennyiségekkel együtt. Ha ez az információ már nyilvánosan hozzáférhető, a vállalkozás alternatív megoldásként, például a vonatkozó URL-hivatkozás megadásával vagy hiperhivatkozás beillesztésével, hivatkozhat arra a dokumentumra, amelyben arról beszámolt.

SFDR  (7)

Környezet

B5 – Biológiai sokféleség

A vállalkozásnak közzé kell tennie azoknak a tulajdonában lévő, bérelt vagy kezelt telephelyeknek a számát és területét (hektárban), amelyek a biológiai sokféleség szempontjából érzékeny területen vagy ilyen terület közelében találhatók.

SFDR  (8)

Környezet

B7 – Erőforrás-felhasználás, körforgásos gazdaság és hulladékgazdálkodás

A vállalkozás közzéteszi a következőket:

a)

a teljes éves hulladékkeletkezés típus szerinti bontásban (nem veszélyes és veszélyes);

SFDR  (9)

Társadalmi

B9 – Munkaerő – Egészségvédelem és biztonság

A vállalkozásnak közzé kell tennie a következő információkat az alkalmazottaival kapcsolatban:

a)

a munkával összefüggő, nyilvántartásba veendő balesetek száma és aránya; és

b)

a munkával összefüggő sérülések és a munkával összefüggő megbetegedések miatt bekövetkezett halálesetek száma.

SFDR  (10)

Referenciamutató  (11)

Társadalmi

B10 – Munkaerő – Javadalmazás, kollektív tárgyalás és képzés

A vállalkozás közzéteszi a következőket:

b)

a női és a férfi alkalmazottai közötti százalékos bérkülönbség . A vállalkozás eltekinthet ettől a közzétételtől, ha alkalmazotti létszáma nem éri el a 150 főt, megjegyezve, hogy ez a küszöbérték 2031. június 7-től 100 alkalmazottra csökken;

SFDR  (12)

Irányítás

B11 – Korrupció és megvesztegetés miatti ítéletek és büntetések

A beszámolási időszakban hozott ítéletek és bírságok esetében a vállalkozásnak nyilvánosságra kell hoznia a korrupció és megvesztegetés elleni jogszabályok megsértése miatt kiszabott ítéletek számát és a kiszabott pénzbírságok teljes összegét.

Referenciamutató  (13)

Átfogó modul

Környezet

A B3 (alapmodul) szerinti, ÜHG-kibocsátásra vonatkozó beszámolással kapcsolatos megfontolások

Amikor a vállalkozás az 1. és 2. alkalmazási körbe tartozó kibocsátásairól számol be, ha a vállalkozás szervezetspecifikus információkat tesz közzé a 3. alkalmazási körbe tartozó kibocsátásairól, azokat a B3 – Energia és üvegházhatásúgáz-kibocsátás tekintetében előírt információkkal együtt kell bemutatnia.

SFDR  (14)

Referenciamutató  (15)

Környezet

C3 – ÜHG-kibocsátás-csökkentési cél

Ha a vállalkozás ÜHG-kibocsátás-csökkentési célokat határozott meg, az 1. és a 2. alkalmazási körbe tartozó kibocsátásokra vonatkozó céljait abszolút értékben kell közzétennie. A fenti 50–53. bekezdéssel összhangban, és amennyiben a vállalkozás a 3. alkalmazási körbe tartozó csökkentési célokat határozott meg, a vállalkozásnak a 3. alkalmazási körbe tartozó jelentős kibocsátásokra vonatkozóan is célértékeket kell meghatároznia. Különösen az alábbiakat kell megadnia:

a)

a célévet és a célév értékét;

b)

a bázisévet és a bázisév értékét;

c)

a célokhoz használt mértékegységeket;

d)

az 1. alkalmazási kör, a 2. alkalmazási kör és – ha közzéteszi – a 3. alkalmazási kör azon része, amelyre a cél vonatkozik; és

e)

azon főbb intézkedések jegyzékét, amelyeket a célok elérése érdekében végre kíván hajtani.

Ha a nagy éghajlati hatású ágazatokban (16) működő vállalkozás az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló átállási tervet fogadott el, erről tájékoztatást nyújthat, beleértve annak magyarázatát is, hogy az hogyan járul hozzá az ÜHG-kibocsátás csökkentéséhez.

Amennyiben a vállalkozás nagy éghajlati hatású ágazatokban működik, és nem rendelkezik az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló átállási tervvel, jeleznie kell, hogy elfogad-e majd ilyen átállási tervet, és ha igen, mikor.

SFDR  (17)

Referenciamutató  (18)

EBH 3. pillér  (19)

Referenciamutató  (20)

Környezet

C4 – Éghajlati kockázatok

Ha a vállalkozás olyan éghajlattal kapcsolatos veszélyeket és éghajlattal kapcsolatos átállási eseményeket azonosított, amelyek éghajlattal kapcsolatos bruttó kockázatokat okoznak a vállalkozás számára, a következőket kell tennie:

a)

röviden be kell mutatnia az ilyen éghajlattal kapcsolatos veszélyeket és éghajlattal kapcsolatos átállási eseményeket;

b)

közzé kell tennie, hogyan mérte fel a kitettséget és eszközeinek, tevékenységeinek és értékláncának érzékenységét e veszélyekre és átállási eseményekre;

c)

közzé kell tennie az azonosított éghajlattal kapcsolatos veszélyek és átállási események időhorizontját; és

d)

közzé kell tennie, hogy végrehajtott-e az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos intézkedéseket az éghajlattal kapcsolatos veszélyek és átállási események bármelyike tekintetében.

A vállalkozás közzéteheti az éghajlati kockázatok azon lehetséges káros hatásait, amelyek rövid, közép- vagy hosszú távon befolyásolhatják pénzügyi teljesítményét vagy üzleti tevékenységét, jelezve, hogy a kockázatokat magasnak, közepesnek vagy alacsonynak ítéli-e.

Referenciamutató  (21)

EBH 3. pillér  (22)

Társadalmi

C6 – A saját munkaerőre vonatkozó további információk – emberi jogi politikák és eljárások

A vállalkozásnak közzé kell tennie a következő kérdésekre adott válaszát.

a)

A vállalkozás rendelkezik a saját munkaerejére vonatkozó magatartási kódexszel vagy emberi jogi politikával? (IGEN/NEM)

b)

Ha igen, ez kiterjed-e a következőkre:

i.

gyermekmunka (IGEN/NEM);

ii.

kényszermunka (IGEN/NEM);

iii.

emberkereskedelem (IGEN/NEM);

iv.

hátrányos megkülönböztetés (IGEN/NEM);

v.

baleset-megelőzés (IGEN/NEM); vagy

vi.

egyéb? (IGEN/NEM – ha igen, részletezze).

A vállalkozás rendelkezik a saját munkaerejére vonatkozó panaszkezelési mechanizmussal? (IGEN/NEM)

Referenciamutató  (23)

SFDR  (24)

Társadalmi

C7 – Súlyos emberi jogi incidensek

A vállalkozásnak közzé kell tennie a következő kérdésekre adott válaszát:

a)

A vállalkozásnál felmerült-e a saját munkaerejét érintő, az alábbiakkal kapcsolatos megerősített incidens:

i.

gyermekmunka (IGEN/NEM);

ii.

kényszermunka (IGEN/NEM);

iii.

emberkereskedelem (IGEN/NEM);

iv.

hátrányos megkülönböztetés (IGEN/NEM); vagy

v.

egyéb? (IGEN/NEM – ha igen, részletezze).

b)

Ha igen, a vállalkozás ismertetheti a fent leírt incidensek kezelése érdekében hozott intézkedéseket.

Tud-e a vállalkozás az értékláncban dolgozókat, az érintett közösségeket, a fogyasztókat és a végfelhasználókat érintő megerősített incidensekről? Ha igen, részletezze.

SFDR  (25)

Referenciamutató  (26)

Irányítás

C8 – Bizonyos ágazatokból származó bevételek és az uniós referenciamutatókból való kizárás

Ha a vállalkozás a következők közül egy vagy több ágazatban tevékenykedik, közzé kell tennie az ezekből az ágazatokból származó kapcsolódó bevételeit:

a)

vitatott fegyverek (pl. gyalogsági aknák, kazettás lőszerek, vegyi fegyverek és biológiai fegyverek);

SFDR  (27)

Referenciamutató  (28)

 

b)

dohánytermesztés és -termelés;

EBH 3. pillér  (29)

Referenciamutató  (30)

c)

a fosszilis tüzelőanyagok (szén, olaj és gáz) ágazata, (vagyis a vállalkozásnak bevétele származik az (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikkének 62. pontja szerinti fosszilis üzemanyagok feltárásából, bányászatából, kitermeléséből, előállításából, feldolgozásából, tárolásából, finomításából vagy forgalmazásából, ideértve azok szállítását, tárolását és kereskedelmét is), beleértve a szénből, az olajból és a gázból származó bevételek bontását; vagy

SFDR  (31)

EBH 3. pillér  (32)

Referenciamutató  (33)

d)

vegyi anyagok gyártása, ha a vállalkozás növényvédő szereket és egyéb agrokémiai termékeket gyárt.

SFDR  (34)

EBH 3. pillér  (35)

A vállalkozásnak közzé kell tennie, hogy ki van-e zárva a Párizsi Megállapodással összhangban lévő, az ezen ajánlás II. mellékletének 177. bekezdésében ismertetett uniós referenciamutatókból.

EBH 3. pillér  (36)

Referenciamutató  (37)

Irányítás

C9 – Nemek szerinti megoszlás az irányító szervben

Ha a vállalkozás rendelkezik irányító szervvel, közzé kell tennie a kapcsolódó nemek közötti arányt.

SFDR  (38) Referenciamutató  (39)


(1)  Ez a közzétételi követelmény összhangban áll az (EU) 2022/2453 bizottsági végrehajtási rendelet 5. táblájában (Banki könyv – Az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatok: Fizikai kockázatokkal szembeni kitettség) foglalt követelményekkel.

(2)  Az (EU) 2019/2088 rendelet (SFDR) I. mellékletének 1. táblázatában szereplő 5. kötelező mutató („A nem megújuló energiafogyasztás és -termelés aránya”).

(3)  Az (EU) 2019/2088 rendelet (SFDR) I. mellékletének 1. táblázatában szereplő 1. és 2. kötelező mutató („ÜHG-kibocsátás”; „Karbonlábnyom”).

(4)  A referenciamutatókról szóló (EU) 2020/1816 rendelet, 5. cikk (1) bekezdés, 6. cikk és 8. cikk (1) bekezdés.

(5)  Ez az információ hozzájárul az (EU) 2019/2088 rendelet hatálya alá tartozó pénzügyi piaci szereplők információs igényeinek kielégítéséhez, mivel egy kötelező, a fenntartható befektetésekre vonatkozó közzétételi szabályokról szóló (EU) 2022/1288 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet I. mellékletének 1. táblázatában szereplő 3. mutató („A befektetést befogadó vállalkozások ÜHG-intenzitása”) által meghatározott, a főbb káros hatásokhoz kapcsolódó mutatón alapul.

(6)  Ez az információ összhangban áll az (EU) 2020/1818 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (az éghajlati referenciamutatókról szóló rendelet) 8. cikkének (1) bekezdésével.

(7)  Az (EU) 2019/2088 rendelet (SFDR), mivel a következőkön alapul: a) egy további, a fenntartható befektetésekre vonatkozó közzétételi szabályokról szóló (EU) 2022/1288 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet I. mellékletének 2. táblázatában szereplő 2. mutató („Légszennyező anyagok kibocsátása”) által meghatározott, a főbb káros hatásokhoz kapcsolódó mutató; b) az I. melléklet 1. táblázatának 8. mutatója („Vízbe történő kibocsátás”); c) az I. melléklet 2. táblázatának 1. mutatója („Szervetlen szennyező anyagok kibocsátása”); és d) az I. melléklet 2. táblázatának 3. mutatója („Az ózonréteget lebontó anyagok kibocsátása”).

(8)  Az (EU) 2019/2088 rendelet (SFDR) I. mellékletének 1. táblázatában szereplő 7. kötelező mutató („A biológiai sokféleség szempontjából érzékeny területeket hátrányosan érintő tevékenységek”).

(9)  Ez az információ hozzájárul az (EU) 2019/2088 rendelet hatálya alá tartozó pénzügyi piaci szereplők információs igényeinek kielégítéséhez, mivel egy kötelező, a fenntartható befektetésekre vonatkozó közzétételi szabályokat meghatározó (EU) 2022/1288 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet I. mellékletének 1. táblázatában szereplő 9. mutató („A veszélyes hulladék és a radioaktív hulladék aránya”) által meghatározott, a főbb káros hatásokhoz kapcsolódó mutatón alapul.

(10)  Ez az információ hozzájárul az (EU) 2019/2088 rendelet hatálya alá tartozó pénzügyi piaci szereplők információs igényeinek kielégítéséhez, mivel egy további, a fenntartható befektetésekre vonatkozó közzétételi szabályokat meghatározó kapcsolódó, felhatalmazáson alapuló rendelet I. mellékletének 3. táblázatában szereplő 2. mutató („Balesetek aránya”) által meghatározott, a főbb káros hatásokhoz kapcsolódó mutatót tükröz.

(11)  A referenciamutató-kezelőknek közzé kell tenniük az (EU) 2020/1816 rendelet hatálya alá tartozó környezeti, társadalmi és irányítási tényezőket, a II. melléklet 1. és 2. szakaszában szereplő „A balesetek, sérülések és halálesetek súlyozott átlagos aránya” mutatónak megfelelően.

(12)  Az (EU) 2019/2088 rendelet (SFDR) I. mellékletének 1. táblázatában szereplő 12. kötelező mutató („Nemek közötti kiigazítatlan bérkülönbség”) és a referenciamutatókról szóló (EU) 2020/1816 rendelet „A nemek közötti bérkülönbség súlyozott átlaga” mutatója a II. melléklet 1. és 2. szakaszában.

(13)  A referenciamutatókról szóló (EU) 2020/1816 rendelet II. mellékletének 1. és 2. szakaszában szereplő „A korrupció és a megvesztegetés elleni jogszabályok megsértésében való bűnösséget megállapító ítéletek száma és a bírságok összege” mutató.

(14)  Az (EU) 2019/2088 rendelet (SFDR) I. mellékletének 1. táblázatában szereplő 1. és 2. kötelező mutató („ÜHG-kibocsátás”; „Karbonlábnyom”).

(15)  A referenciamutatókról szóló (EU) 2020/1816 rendelet, 5. cikk (1) bekezdés, 6. cikk és 8. cikk (1) bekezdés.

(16)  A nagy éghajlati hatású ágazatok a NACE A–H és M nemzetgazdasági ágaiba tartozó ágazatok az (EU) 2023/137 felhatalmazáson alapuló rendelet I. mellékletében meghatározottak szerint.

(17)  Ez az információ hozzájárul az (EU) 2019/2088 rendelet (SFDR) hatálya alá tartozó pénzügyi piaci szereplők információs igényeinek kielégítéséhez, mivel egy további, a fenntartható befektetésekre vonatkozó közzétételi szabályokról szóló (EU) 2022/1288 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet I. mellékletének 2. táblázatában szereplő 4. mutató („A karbonkibocsátás csökkentésére irányuló kezdeményezésekkel nem rendelkező vállalkozásokba eszközölt befektetések”) által meghatározott, a főbb káros hatásokhoz kapcsolódó mutatón alapul.

(18)  Ez az információ összhangban áll az (EU) 2020/1818 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (az éghajlati referenciamutatókról szóló rendelet) 6. cikkével.

(19)  Ez az információ összhangban áll az 575/2013/EU rendelet 449a. cikkével; (EU) 2022/2453 bizottsági végrehajtási rendelet, 3. tábla: Banki könyv – Az éghajlatváltozással kapcsolatos átállás kockázata: Igazodási mérőszámok.

(20)  Ez az információ összhangban áll az (EU) 2021/1119 európai parlamenti és tanácsi rendelet (európai klímarendelet) 2. cikkének (1) bekezdésével és az (EU) 2020/1818 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (az éghajlati referenciamutatókról szóló rendelet) 2. cikkével.

(21)  A referenciamutatókról szóló (EU) 2020/1816 rendelet II. melléklete: A figyelembe veendő tényezők a referenciamutató mögöttes eszközei szerint.

(22)  EBH 3. pillér: ITS – 5. tábla: Banki könyv – Az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázat: Fizikai kockázatokkal szembeni kitettség, valamint EBH 3. pillér: ITS – 2. tábla: Banki könyv – Az éghajlatváltozással kapcsolatos átállás kockázata: Ingatlannal fedezett hitelek – A biztosíték energiahatékonysága.

(23)  Ez az információ hozzájárul az (EU) 2020/1816 rendelet hatálya alá tartozó referenciamutató-kezelőknél a környezeti, társadalmi és irányítási tényezők közzétételével kapcsolatban jelentkező igények kielégítéséhez, a II. melléklet 1. és 2. szakaszában szereplő „A referenciaportfólió kitettsége olyan vállalatokkal szemben, amelyek nem rendelkeznek átvilágítási politikákkal a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 1–8. sz. egyezményében tárgyalt kérdések tekintetében” mutatónak megfelelően.

(24)  Ez az információ hozzájárul az (EU) 2019/2088 rendelet hatálya alá tartozó pénzügyi piaci szereplők információs igényeinek kielégítéséhez, mivel egy kötelező, a fenntartható befektetésekre vonatkozó közzétételi szabályokat meghatározó (EU) 2022/1288 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet I. mellékletének 1. táblázatában szereplő 11. mutató („Befektetést befogadó vállalkozásokba eszközölt azon befektetések aránya, amelyeknél nem biztosított az ENSZ Globális Megállapodása elveinek vagy az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó irányelveinek való megfelelés nyomon követése vagy nem alkalmaznak az ENSZ Globális Megállapodása elvei vagy az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó irányelvei megsértésével összefüggő panaszok kezelésére szolgáló mechanizmusokat”), I. mellékletének 3. táblázatában szereplő 5. mutató („A munkavállalói ügyekkel kapcsolatos panaszkezelési mechanizmussal nem rendelkező befektetést befogadó vállalkozásokba eszközölt befektetések aránya”) és I. mellékletének 3. táblázatában szereplő 9. mutató („Az emberi jogi politikával nem rendelkező szervezetekbe eszközölt befektetések aránya”) által meghatározott, a főbb káros hatásokhoz kapcsolódó mutatón alapul.

(25)  Ez az információ hozzájárul az (EU) 2019/2088 rendelet hatálya alá tartozó pénzügyi piaci szereplők információs igényeinek kielégítéséhez, mivel egy kötelező és egy további, a fenntartható befektetésekre vonatkozó közzétételi szabályokat meghatározó (EU) 2022/1288 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet I. mellékletének 1. táblázatában szereplő 10. mutató, illetve I. mellékletének 3. táblázatában szereplő 14. mutató („Az ENSZ Globális Megállapodása elveinek és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet [OECD] multinacionális vállalkozásokra vonatkozó irányelveinek megsértése” és „Súlyos emberi jogi problémák és incidensek azonosított eseteinek száma”) által meghatározott, a főbb káros hatásokhoz kapcsolódó mutatón alapul.

(26)  Ez az információ hozzájárul az (EU) 2020/1816 rendelet hatálya alá tartozó referenciamutató-kezelőknél a környezeti, társadalmi és irányítási tényezők közzétételével kapcsolatban jelentkező információs igények kielégítéséhez, a II. melléklet 1. és 2. szakaszában szereplő „A nemzetközi szerződésekben és egyezményekben, ENSZ-alapelvekben vagy adott esetben nemzeti jogszabályban említett társadalmi jogsértéseknek kitett referenciamutató-összetevők száma (abszolút szám és valamennyi referenciamutató-összetevőhöz viszonyított arány)” mutatónak megfelelően.

(27)  Ez az információ hozzájárul az (EU) 2019/2088 rendelet hatálya alá tartozó pénzügyi piaci szereplők információs igényeinek kielégítéséhez, mivel egy további, a fenntartható befektetésekre vonatkozó közzétételi szabályokról szóló (EU) 2022/1288 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet I. mellékletének 1. táblázatában szereplő 14. mutató („Vitatott fegyvereknek (gyalogsági aknáknak, kazettás lőszereknek, vegyi fegyvereknek és biológiai fegyvereknek) való kitettség”) által meghatározott, a főbb káros hatásokhoz kapcsolódó mutatón alapul.

(28)  A referenciamutatókról szóló (EU) 2020/1818 rendelet 12. cikkének (1) bekezdése: „A Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók kezelői a következő vállalatok mindegyikét kizárják az említett referenciamutatókból: vitatott fegyverekkel kapcsolatos tevékenységekben részt vevő vállalatok;” és a referenciamutatókról szóló (EU) 2020/1816 rendelet II. melléklete: „A referenciamutató-összetevők súlyozott átlaga a vitatott fegyverek ágazatban.”

(29)  EBH 3. pillér: 1. tábla: Banki könyv – Az éghajlatváltozással kapcsolatos átállás kockázata: A Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatókból kizárt, dohánytermékek gyártásával foglalkozó vállalatok, az éghajlati referenciamutatókról szóló rendelet 12. cikke (1) bekezdésének d)–g) pontjával és 12. cikkének (2) bekezdésével összhangban.

(30)  Ez az információ hozzájárul az (EU) 2020/1818 rendelet hatálya alá tartozó referenciamutató-kezelőknél a környezeti, társadalmi és irányítási tényezők közzétételével kapcsolatban jelentkező igények kielégítéséhez, a 12. cikk (1) bekezdésének b) pontjában és a referenciamutatókról szóló (EU) 2020/1816 rendelet II. mellékletében: „A referenciamutató-összetevők súlyozott átlaga a dohányágazatban” meghatározott mutatónak megfelelően.

(31)  Ez az információ hozzájárul az (EU) 2019/2088 rendelet hatálya alá tartozó pénzügyi piaci szereplők információs igényeinek kielégítéséhez, mivel egy további, a fenntartható befektetésekre vonatkozó közzétételi szabályokról szóló (EU) 2022/1288 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet I. mellékletének 1. táblázatában szereplő 4. mutató („A fosszilis tüzelőanyagok ágazatában működő vállalkozásoknak való kitettség”) által meghatározott, a főbb káros hatásokhoz kapcsolódó mutatón alapul.

(32)  EBH 3. pillér: 1. tábla: Banki könyv – Az éghajlatváltozással kapcsolatos átállás kockázata: A Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatókból kizárt, bányászattal és kőfejtéssel foglalkozó vállalatok, az éghajlati referenciamutatókról szóló rendelet 12. cikke (1) bekezdésének d)–g) pontjával és 12. cikkének (2) bekezdésével összhangban.

(33)  A referenciamutatókról szóló (EU) 2020/1818 rendelet 12. cikkének (1) bekezdése.

(34)  Ez az információ hozzájárul az (EU) 2019/2088 rendelet hatálya alá tartozó pénzügyi piaci szereplők információs igényeinek kielégítéséhez, mivel egy további, a fenntartható befektetésekre vonatkozó közzétételi szabályokról szóló (EU) 2022/1288 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet I. mellékletének 2. táblázatában szereplő 9. mutató („Vegyi anyagokat gyártó vállalkozásokba eszközölt befektetések aránya”) által meghatározott, a főbb káros hatásokhoz kapcsolódó mutatón alapul.

(35)  EBH 3. pillér: 1. tábla: Banki könyv – Az éghajlatváltozással kapcsolatos átállás kockázata: A Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatókból kizárt, bányászattal és kőfejtéssel foglalkozó vállalatok, az éghajlati referenciamutatókról szóló rendelet 12. cikke (1) bekezdésének d)–g) pontjával és 12. cikkének (2) bekezdésével összhangban.

(36)  Ez a közzétételi követelmény összhangban áll az (EU) 2022/2453 bizottsági végrehajtási rendelet 1. táblájában (Az éghajlatváltozással kapcsolatos átállás kockázata) foglalt követelményekkel.

(37)  Ez a követelmény összhangban áll az (EU) 2020/1818 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (az éghajlati referenciamutatókról szóló rendelet) 12. cikkének (1) bekezdésével.

(38)  Ez az információ hozzájárul az (EU) 2019/2088 rendelet hatálya alá tartozó pénzügyi piaci szereplők információs igényeinek kielégítéséhez, mivel egy további, az (EU) 2019/2088 európai parlamenti és tanácsi rendeletet a fenntartható befektetésekre vonatkozó közzétételi szabályok tekintetében kiegészítő, 2022. április 6-i (EU) 2022/1288 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet I. mellékletének 1. táblázatában szereplő 13. mutató („Az igazgatóságok összetételének nemek szerinti megoszlása”) által meghatározott, a főbb káros hatásokhoz kapcsolódó mutatón alapul.

(39)  Ez az információ hozzájárul az (EU) 2016/1011 európai parlamenti és tanácsi rendeletet kiegészítő, 2020. július 17-i (EU) 2020/1816 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet hatálya alá tartozó referenciamutató-kezelőknél a környezeti, társadalmi és irányítási tényezők közzétételével kapcsolatban jelentkező információs igények kielégítéséhez, a II. melléklet 1. és 2. szakaszában szereplő „A női és férfi igazgatótanácsi tagok súlyozott átlagos aránya” mutatónak megfelelően.


II. MELLÉKLET

Gyakorlati iránymutatás az ezen ajánlás I. mellékletében foglalt, a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó önkéntes fenntarthatósági beszámolási standard alkalmazásához

Ez a melléklet gyakorlati iránymutatást nyújt az ezen ajánlás I. mellékletében foglalt, a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó önkéntes fenntarthatósági beszámolási standard (VSME) alkalmazásához.

Ez a melléklet iránymutatást nyújt, amely pontosítja a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó önkéntes fenntarthatósági beszámolási standardban foglalt bizonyos fenntarthatósági közzétételi követelmények alkalmazását. A vállalkozásoknak és más érdekelt feleknek ajánlott tanulmányozni az EFRAG által az ESRS-re vonatkozóan közzétett végrehajtási iránymutatást.

Az e mellékletben foglalt iránymutatás biztosításával a Bizottság elő kívánja segíteni, hogy a kis- és középvállalkozások költséghatékony módon tudják alkalmazni a közzétételi követelményeket, és biztosítani kívánja a szolgáltatott fenntarthatósági információk felhasználhatóságát és összehasonlíthatóságát. Azáltal, hogy nagyobb egyértelműséget és bizonyosságot biztosít a vállalatok számára, ez az iránymutatás hozzá fog járulni a Bizottság azon célkitűzéséhez, hogy egyszerűsítse a fenntarthatósági beszámolási követelményeket és csökkentse a fenntarthatósági beszámolással kapcsolatos adminisztratív terheket.

Az e mellékletben foglalt iránymutatás semmilyen módon nem terjeszti ki vagy egészíti ki a bizottsági ajánlásban és az említett ajánlás I. mellékletében a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó önkéntes fenntarthatósági beszámolási standardban meghatározott rendelkezéseket. E melléklet célja csupán az, hogy segítse a vállalkozásokat a vonatkozó közzétételi követelmények gyakorlati végrehajtásában.

Alapmodul: iránymutatás

1.

Az alábbi szakaszokban foglalt iránymutatás célja, hogy megkönnyítse a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó önkéntes fenntarthatósági beszámolási standardról szóló bizottsági ajánlás I. mellékletének (21)–(43) bekezdésében foglalt fenntarthatósági közzétételi követelmények alkalmazását.

2.

Az alábbi iránymutatás szándék szerint egy olyan ökoszisztéma részét képezi, amely magában foglalhatja további támogatási útmutatók EFRAG általi kidolgozását, további digitális eszközöket és végrehajtási támogatást (oktatási tevékenységek, az érdekelt felek bevonása), amelyek célja, hogy megkönnyítsék az iránymutatás egyes technikai elemeinek megértését.

3.

Ez az iránymutatás azokat a vállalkozásokat támogatja, amelyek az alapmodult kívánják alkalmazni.

1.1.   Alapmodulra vonatkozó iránymutatás – általános információk

B1 –   Az elkészítés alapja

4.

A vállalkozás nemzeti jogszabályok szerinti jogi formájára vonatkozó, a 24. bekezdés e) pontjának i. alpontja szerinti beszámolás során a vállalkozás az alábbi vállalkozási struktúrák valamelyikéből választhat:

a)

korlátolt felelősségű társaság;

b)

egyéni cég;

c)

személyegyesítő társaság;

d)

szövetkezet;

e)

egyéb (kérjük, részletezze a jogi formákra vonatkozó országspecifikációk alapján).

5.

A vállalkozás NACE-kódjaira vonatkozó, a 24. bekezdés e) pontjának ii. alpontja szerinti beszámolás során a NACE-kódok (Nomenclature statistique des Activités économiques dans la Communauté Européenne) a gazdasági tevékenységek Európai Unióban használt osztályozását jelentik. Ezek egységes keretet biztosítanak a gazdasági tevékenységek ágazatokba sorolásához, lehetővé téve az összehasonlíthatóságot és a közös értelmezést a különböző uniós országok között.

6.

A NACE-kód a gazdasági tevékenység meghatározása pontosságának szintjétől függően 2–5 számjegyből áll. A NACE-kódok listája a következő dokumentumban található: (EU) 2023/137 rendelet.

Szint száma

Azonosító

Leírás

1

Nemzetgazdasági ág

A nemzetgazdasági ágakat az ábécé betűi jelölik, és ezek 21 általános gazdasági területet határoznak meg, például a mezőgazdaságot, a feldolgozóipart vagy a kereskedelmet.

2

Ágazat

Az ágazatot kétjegyű numerikus kód jelöli, és az általános gazdasági területen belül egy konkrét ágazatot azonosít. Összesen 88 ágazat létezik.

3

Alágazat

Az alágazatot háromjegyű numerikus kód jelöli (hozzászámítva az ágazat két számjegyét is), és az ágazaton belül egy konkrét területet határoz meg. Mintegy 270 alágazat létezik.

4

Szakágazat

A szakágazatot négyjegyű numerikus kód jelöli (hozzászámítva az ágazat és az alágazat számjegyeit is), és az alágazaton belül egy konkrét tevékenységet határoz meg. Mintegy 450 szakágazat létezik.

7.

Az alkalmazottak számára vonatkozó, a 24. bekezdés e) pontjának v. alpontja szerinti beszámolás során a teljes munkaidős egyenérték (FTE) a teljes munkaidős pozíciók száma a vállalkozásban. Ez úgy számítható ki, hogy az alkalmazott munkarend szerinti munkaidejét (az egy héten belül ténylegesen ledolgozott órák számát) elosztjuk azoknak az óráknak a számával, amelyet a munkáltató teljes munkaidős munkahétnek tekint (a teljes munkaidőben foglalkoztatott alkalmazottak által ledolgozott órák száma). Például az az alkalmazott, aki heti 25 órát dolgozik egy olyan vállalatnál, ahol a teljes munkaidős munkahét 40 óra, 0,625 teljes munkaidős egyenértéket (azaz 25/40 órát) jelent.

8.

A létszám a vállalkozás által foglalkoztatottak teljes száma a beszámolási időszak végén vagy a beszámolási időszak átlagában kifejezve.

9.

Az elsődleges tevékenységek végzésének országára és a jelentős eszközök helyszínére vonatkozó, a 24. bekezdés e) pontjának vi. és vii. alpontja szerinti beszámolás során a vállalkozás ezeket az információkat az alábbi táblázat felhasználásával minden telephelyére vonatkozóan közzéteszi:

Telephelyek

Cím

Irányítószám

Város

Ország

Koordináták (földrajzi helymeghatározás)

Bejegyzett székhely (pl.)

 

 

 

 

 

Raktár (pl.)

 

 

 

 

 

Ipari üzem (pl.)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

10.

Egy vállalkozás földrajzi helymeghatározása várhatóan értékes adatpont lesz az érdekelt felek számára a kkv-val kapcsolatos kockázatok és lehetőségek értékeléséhez, különösen az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás , a víz, az ökoszisztémák és a biológiai sokféleség fenntarthatósági kérdéseivel kapcsolatban.

11.

A földrajzi helymeghatározást egyedi egységek esetén térbeli pontok formájában, vagy nagyobb, kevésbé egységszerű telephely – például gazdaság, bánya vagy létesítmény – határait meghatározó sokszögpontok formájában kell biztosítani. A vállalkozás pontcsoportot is megadhat az érintett terület könnyű azonosítása érdekében. A térbeli pontokat koordináták formájában, öt tizedesjegy pontossággal kell megadni (pl. 0° 00’ 0,036”).

12.

A saját tulajdonban lévő, bérelt vagy kezelt telephelyek földrajzi helymeghatározásának közzétételekor a vállalkozásnak a 73. bekezdésben szereplő táblázatban fel kell tüntetnie a területek koordinátáit. A vállalkozás webes feltérképezési eszközöket használhat a saját tulajdonban lévő, bérelt vagy kezelt telephelyek koordinátáinak azonosítására. A vállalkozás bármilyen megfelelő szoftveres eszközt vagy platformot is használhat a nagyobb telephelyek kiterjedésének vagy területének további meghatározására.

13.

Ami a 25. bekezdést illeti, a fenntarthatósággal kapcsolatos tanúsítás magában foglalhatja a kkv fő tevékenységének megfelelő, uniós, nemzeti vagy nemzetközi címkézési rendszerből származó, nyilvántartásba vett ökocímkéket. Az uniós ökocímke meghatározott termékekre terjed ki, például textíliákra és lábbelikre, burkolatokra (pl. fa padlóburkolatok), tisztító- és testápolási termékekre, elektronikus berendezésekre vagy bútorokra. A vállalkozás további információkért tanulmányozhatja az uniós ökocímkék termékcsoportjait és termékkatalógusát.

B2 –   A fenntarthatóbb gazdaságra való átállással kapcsolatos gyakorlatok, szakpolitikák és jövőbeli kezdeményezések

14.

A vállalkozások az alábbi sablont használhatják a B2. adatpontokra vonatkozó adatszolgáltatáshoz.

 

Rendelkeznek-e olyan meglévő fenntarthatósági gyakorlatokkal/politikákkal/jövőbeli kezdeményezésekkel, amelyek foglalkoznak az alábbi fenntarthatósági kérdések valamelyikével?

[IGEN/NEM]

Ezek az eljárások nyilvánosan hozzáférhetők?

[IGEN/NEM]

A szakpolitikákhoz tartoznak célkitűzések?

[IGEN/NEM]

Éghajlatváltozás

 

 

 

Szennyezés

 

 

 

Vízi és tengeri erőforrások

 

 

 

Biológiai sokféleség és ökoszisztémák

 

 

 

Körforgásos gazdaság

 

 

 

Saját munkaerő

 

 

 

Az értékláncban dolgozók

 

 

 

Érintett közösségek

 

 

 

Fogyasztók és végfelhasználók

 

 

 

Üzleti magatartás

 

 

 

15.

Ha a vállalkozás szövetkezet, közzéteheti a következőket:

a)

a munkavállalók, felhasználók vagy más érdekelt felek vagy közösségek tényleges részvétele az irányításban;

b)

a 2023. szeptember 29-i tanácsi ajánlásban említett szociális gazdasági szervezetek tőkéjébe vagy eszközeibe történő pénzügyi befektetés (kivéve az adományokat és a hozzájárulásokat); és

c)

az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokból álló tevékenységek kölcsönösségéhez vagy jellegéhez kapcsolódó nyereségfelosztási korlátok.

A saját munkaerőre, az értékláncban dolgozókra, az érintett közösségekre, valamint a fogyasztókra és végfelhasználókra vonatkozó iránymutatás

16.

A szociális és emberi jogokkal kapcsolatos fenntarthatósági kérdések megértése érdekében a lehetséges fenntarthatósági kérdések jegyzéke a B. függelékben található. Ez a lista segíthet annak azonosításában, hogy a politikák, gyakorlatok vagy jövőbeli kezdeményezések az emberi jogokra gyakorolt negatív hatások átfogó kezelésére irányulnak-e, vagy az érintett érdekelt felek bizonyos csoportjaira (például az upstream értékláncban dolgozókra) korlátozódnak-e. E közzététel részeként a vállalkozások azt is közzétehetik, hogy rendelkeznek-e az emberi jogokkal kapcsolatos panaszok kezelésére szolgáló eljárással.

1.2.   Alapmodulra vonatkozó iránymutatás – környezeti mérőszámok

B3 –   Energia és üvegházhatásúgáz-kibocsátás

Az éghajlatra gyakorolt hatások: energiafelhasználás és üvegházhatásúgáz-kibocsátás

17.

A 29. és 30. bekezdés értelmében a vállalkozás beszámol az éghajlati hatásairól , és tájékoztatást nyújt energiafelhasználásáról és üvegházhatásúgáz-kibocsátásáról . Ez a B3. közzétételre vonatkozó iránymutatás nem képez további adatpontot a 29., illetve a 30. bekezdésben ismertetett (az energiafogyasztásra és az ÜHG-kibocsátásra vonatkozó) közzétételekhez képest, hanem csak megismétli az átfogó célkitűzést, és kontextust biztosít a B3. alapközzétételhez.

Energiafogyasztás

18.

Az éghajlatváltozással kapcsolatos hatásokat jelentős mértékben az energiafogyasztás okozza. Ezért fontos közzétenni mind a felhasznált energia mennyiségét, mind ezen energia típusát – például fosszilis tüzelőanyagok, mint szén, olaj és gáz, vagy megújuló energia –, valamint a felhasznált energia szerkezetét. Az energiaközzétételre példa a teljes energiafogyasztás fosszilis tüzelőanyagok és villamos energia szerinti bontásban. A beszámolóban egyéb bontások is szerepeltethetők, például a vásárolt vagy saját termelésű, megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia fogyasztása. A 29. bekezdésben kért információkra példa az alábbi.

 

Megújulóenergia-fogyasztás (MWh)

Nem megújuló energia fogyasztása (MWh)

202(x). évi energiafogyasztás összesen (MWh)

Villamos energia (a közüzemi számlákban foglaltak szerint)

300

186

486

Tüzelőanyagok

3

7

10

19.

Amennyiben a vállalkozás fosszilis tüzelőanyagokat (pl. földgázt, olajat) vagy megújuló üzemanyagokat (pl. bioüzemanyagokat, például biodízelt és bioetanolt) vásárol saját fogyasztására villamos energia, hő előállítása vagy hűtés céljából, el kell kerülnie a kétszeres elszámolást. Következésképpen a vállalkozás a megvásárolt tüzelőanyag energiatartalmát csak tüzelőanyag-fogyasztásként számolja el, de nem számolja el vagy szerepelteti a beszámolóban újra az ezen tüzelőanyagból előállított villamosenergia- és hőfogyasztását. A megújuló energiaforrásokból, például nap- vagy szélenergiából történő villamosenergia-termelés esetén – amennyiben nincs szükség tüzelőanyag-felhasználásra – a vállalkozás az előállított és felhasznált villamos energia mennyiségét villamosenergia-fogyasztásként számolja el.

Image 1

20.

A vállalkozás nem ellensúlyozhatja energiafogyasztását energiatermelésével, még akkor sem, ha a telephelyen előállított energiát harmadik fél részére értékesíti és azt harmadik fél használja fel. A vállalkozásnak a saját előállítású energiafogyasztás közzététele során is el kell kerülnie a tüzelőanyag-fogyasztás kétszeres elszámolását. Ha a vállalkozás villamos energiát állít elő akár nem megújuló, akár megújuló tüzelőanyagból, majd a megtermelt villamos energiát fogyasztja, az energiafogyasztást csak egyszer kell elszámolni tüzelőanyag-fogyasztásként. A megújuló energia fogyasztásának részaránya származási garanciák, megújulóenergia-tanúsítványok vagy a villamosenergia-számlán feltüntetett villamosenergia-összetétel alapján számítható ki. A villamosenergia-számlán szerepelhetnek az elfogyasztott villamosenergia-egységek és a megújuló energiaforrásokból származó villamos energia százalékos aránya, például az alábbi ábrának megfelelően.

21.

Az energiafogyasztásra vonatkozó, a 29. bekezdésben előírt információkba a vállalkozás nem foglalja bele azokat az alapanyagokat és tüzelőanyagokat, amelyeket nem energetikai célból éget el. A tüzelőanyagot alapanyagként felhasználó vállalkozás az előírt közzétételektől függetlenül közzéteheti az erre a fogyasztásra vonatkozó információkat.

Átváltás a különböző energia-mértékegységek között

22.

A vállalkozásoknak végsőenergia-fogyasztásukról, azaz a vállalkozáshoz szállított energia mennyiségéről kell adatot szolgáltatniuk, például a közeli ipari létesítménytől kapott ipari gőzből vásárolt villamos energia megawattórában (MWh) számolt értéke vagy a benzinkutakon vásárolt dízelolaj. A villamos energia kifejezetten a hőre, gőzre és hűtésre vonatkozik. A tüzelőanyagok magukban foglalnak minden elégetett anyagot, pl. gázt, földgázt, biomasszát stb.

23.

A 29. bekezdés az energiafogyasztás mérésére szolgáló mértékegységként a MWh-t jelöli meg. Tüzelőanyag vagy biomassza esetében MWh-ra való átváltás szükséges a más mértékegységekben kifejezett adatok, például az energiatartalom (pl. kJ, Btu), a térfogat (pl. liter, m3) vagy a tömeg (pl. metrikus tonna, kis angol tonna) tekintetében.

24.

A tömegben mért tüzelőanyag-fogyasztás (pl. fa, szén) esetében a vállalkozásnak a következőt kell tennie:

a)

be kell szereznie a tüzelőanyag nettó fűtőértékét (pl. kJ/metrikus tonna, TJ/Gg, ez lehet megbízható források, pl. az IPCC által közzétett jellemző érték, megadhatja a szállító, de belsőleg is elérhető lehet);

b)

át kell alakítania a nettó fűtőértéket MWh/tonnára, például:

1 TJ = 1012 J = 277,78 MWh; 1 Gg = 109 g = 1 000 t

11,9 TJ/Gg = 11,9 * 277,78/1 000 t = 3,31 MWh/tonna; és

c)

ki kell számítania a tömeg energiatartalmát, például:

1 245 345 t * 3,31 MWh/tonna = 4 117 111 MWh.

25.

Folyékony tüzelőanyagok esetében a vállalkozásnak a következőt kell tennie:

a)

a térfogatra vonatkozó információkat át kell váltania tömegre, a térfogat és a tüzelőanyag-sűrűség szorzataként, például:

Dízel = 4 456 000 l; Dízel sűrűsége = 0,84 kg/l

4 456 000 (l) * 0,84 (kg/l) = 3 743 040 kg = 3 743 t;

b)

ki kell számítania az energiatartalmat a tömeg és a nettó fűtőérték szorzataként, például: 3 743 [t] * 43 [TJ/Gg] = 3 743 t * 43 TJ/(1 000 [t]) = 160,95 [TJ]; és

c)

át kell váltania a TJ értéket MWh-ra, például: 1 TJ = 1012 J = 277,778 MWh

160,95 [TJ] = 277,78 [MWh/TJ] * 160,95 [TJ] = 44 708 MWh.

Dokumentáció forrása:

Adatok

Dokumentáció forrása

CDP

CDP műszaki feljegyzés: Tüzelőanyag-adatok átváltása MWh-ra

Üvegházhatásúgáz-kibocsátások

26.

Ami a vállalkozás tevékenységeiből származó bruttó üvegházhatásúgáz-kibocsátást illeti, a 30. bekezdésben foglalt követelmény az ÜHG-jegyzőkönyv fogalommeghatározásaira és szabályaira épül, amely az ÜHG-kibocsátásra vonatkozó vezető számviteli standard. A 30. bekezdés értelmében a vállalkozásoknak jelentést kell tenniük az 1. és 2. alkalmazási körbe tartozó kibocsátásaikról. Az 1. alkalmazási körbe tartozó ÜHG-kibocsátások a saját vagy ellenőrzött forrásokból származó közvetlen kibocsátásokra terjednek ki. A 2. alkalmazási körbe tartozó kibocsátások a beszámolót készítő vállalat tevékenységeiből származó közvetett ÜHG-kibocsátások (mivel a vállalkozás által felhasznált energiából származnak), amelyek azonban egy másik vállalat tulajdonában vagy ellenőrzése alatt álló forrásoknál fordulnak elő. Az 1. és 2. alkalmazási körbe tartozó kibocsátások kiszámítására vonatkozó további útmutatás az alábbi szakaszokban található.

27.

Az 1. és 2. alkalmazási körbe tartozó kibocsátásokról a következő formátumban lehet beszámolni.

 

202(x). évi ÜHG-kibocsátások (tCO2e)

1. alkalmazási kör

45

2. alkalmazási kör

6

Összesen

51

28.

Az ÜHG-jegyzőkönyv globális standard az ÜHG-kibocsátások mérésére, jelentésére és kezelésére, amely biztosítja a következetességet és az átláthatóságot. A vállalati standard az 1., 2. és 3. alkalmazási körbe tartozó kibocsátásokra vonatkozó iránymutatásra terjed ki a vállalatok és más szervezetek (nem kormányzati szervezetek, kormányzat stb.) számára.

29.

A vállalkozás kibocsátásainak méltányos elszámolása érdekében az ÜHG-jegyzőkönyv meghatározza a beszámolási elvek listáját:

a)

relevancia: annak biztosítása, hogy az ÜHG-jegyzék tükrözze a szervezet ÜHG-kibocsátásait;

b)

teljesség: annak biztosítása, hogy az ÜHG-jegyzék a választott határon belül valamennyi ÜHG-kibocsátási forrást és tevékenységet magában foglaljon;

c)

következetesség: az időbeli összehasonlítást lehetővé tevő módszertan következetességének biztosítása;

d)

átláthatóság: az ÜHG-kibocsátások kiszámításához használt feltételezések, hivatkozások és módszertan közzététele; és

e)

pontosság: annak biztosítása, hogy az ÜHG-kibocsátási adatok kellően pontosak legyenek ahhoz, hogy lehetővé tegyék a felhasználók számára a döntéshozatalt.

30.

Az ÜHG-jegyzőkönyv alternatívájaként a vállalkozások az ISO 14064-1 szabványt is alkalmazhatják, amennyiben az jobban megfelel beszámolási igényeiknek.

31.

Az ÜHG-kibocsátásokra vonatkozó beszámolás során fontos meghatározni a megfelelő határokat annak biztosítása érdekében, hogy az ÜHG-jegyzék helyes legyen, és elkerülhető legyen a kibocsátások kétszeres elszámolása. Az ÜHG-jegyzőkönyv a határok két fő típusát határozza meg, a szervezeti és működési határokat.

a)

Szervezeti határ: az ÜHG-jegyzőkönyv meghatározása szerint ezek olyan határok, amelyek a konszolidációs megközelítéstől függően meghatározzák a beszámolót készítő vállalkozás tulajdonában vagy ellenőrzése alatt álló műveleteket. A kibocsátások konszolidálására két megközelítés létezik: a részesedésen és az ellenőrzésen alapuló megközelítés. A vállalkozás a körülményeit tükröző megközelítést választja.

b)

A részesedésen alapuló megközelítés a műveletekből származó ÜHG-kibocsátásnak a műveletben való részesedés alapján történő elszámolására vonatkozik.

c)

Az ellenőrzésen alapuló megközelítés alkalmazásakor a vállalkozás az olyan műveletekből származó ÜHG-kibocsátásokat számolja el, amelyek felett pénzügyi vagy működési ellenőrzést gyakorol. A vállalatok vagy a működési vagy a pénzügyi ellenőrzési kritériumokat fogják alkalmazni, amikor ezt a megközelítést használják kibocsátásuk konszolidálására és a beszámolóban való rögzítésére.

i.

A pénzügyi ellenőrzés azt jelenti, hogy a vállalkozás pénzügyi ellenőrzést gyakorol a művelet felett, ha képes irányítani a művelet pénzügyi és működési politikáját azzal a céllal, hogy annak tevékenységeiből gazdasági haszonra tegyen szert.

ii.

A működési ellenőrzés azt jelenti, hogy egy vállalkozás működési ellenőrzést gyakorol egy művelet felett, ha a vállalkozás vagy valamelyik leányvállalata teljes jogkörrel rendelkezik arra, hogy bevezesse és végrehajtsa működési szabályzatait a művelet során.

d)

Működési határ: az ÜHG-jegyzőkönyv meghatározása szerint ezek olyan határok, amelyek meghatározzák a beszámolót készítő vállalat tulajdonában vagy ellenőrzése alatt álló műveletekhez kapcsolódó közvetlen és közvetett kibocsátásokat. Ez az értékelés lehetővé teszi a vállalkozás számára annak megállapítását, hogy mely műveletek és források okoznak közvetlen kibocsátást (1. alkalmazási kör) és közvetett kibocsátást (2. és 3. alkalmazási kör), valamint annak eldöntését, hogy a működéséből származóan mely közvetett kibocsátásokat vegye figyelembe.

e)

A határokkal kapcsolatos megfontolásoknak a fent részletezett elveket kell követniük (időbeli következetesség, dokumentálásuk átláthatósága és teljesség), amelyre vonatkozóan az alábbi ábra mutat példát (1).

Image 2

Image 3

32.

Az ÜHG-jegyzőkönyv az ÜHG-kibocsátás azonosítására, kiszámítására és nyomon követésére vonatkozó iránymutatást és az alábbi képen látható lépéseket is bevezeti (2).

33.

Magán- és állami kezdeményezések különböző eszközöket fejlesztettek ki annak érdekében, hogy segítsék a vállalkozásokat ÜHG-kibocsátási jegyzékük kidolgozásában, és megkönnyítsék az annak elkészítésével kapcsolatos kihívások megoldását. Az EFRAG honlapján egy sor javasolt ÜHG-kalkulátort tart fenn.

Az 1. alkalmazási körbe tartozó kibocsátások és a 2. alkalmazási körbe tartozó, helyalapú kibocsátások

34.

Az 1. alkalmazási körbe tartozó tipikus kibocsátások közé tartoznak a tüzelőanyag (például kazánokban, kemencékben, járművekben stb. történő) égetésével kapcsolatos CO2-kibocsátások (valamint CH4- és N2O-kibocsátások), illetve a légkondicionálásból és az ipari folyamatokból származó diffúz kibocsátások.

35.

A 2. alkalmazási körbe tartozó, helyalapú kibocsátások közé a beszámolót készítő vállalat által vásárolt vagy beszerzett és elfogyasztott villamos energiából, hőből, gőzből és hűtésből származó kibocsátások tartoznak. Ez azon hálózatok átlagos kibocsátásintenzitását tükrözi, amelyeken az energiafogyasztás történik, és főként a hálózat átlagos kibocsátási tényezőjére vonatkozó adatokat használja fel. A 2. alkalmazási körbe tartozó kibocsátások tipikus forrásai az olyan berendezések, amelyek villamos energiát (elektromos motorok, lámpák, épületek stb.), hőt (az ipari folyamatokban, épületekben stb. történő fűtést), gőzt (ipari folyamatok) és hűtést (ipari folyamatok, épületek stb.) használnak.

36.

Az ÜHG-kibocsátás többféle módon is értékelhető, többek között a számítási megközelítéssel, méréssel vagy a mérés és a számítások kombinációja révén. Az egyik közös megközelítés a kibocsátási tényezők felhasználásával történő számításon alapul, amelyek magukban foglalhatják az üvegházhatású gázok globális felmelegedési potenciálját. Érzékelők (áramlás és koncentráció) segítségével végzett közvetlen mérés is alkalmazható. Az alábbi táblázat összefoglalja a leggyakoribb módszereket.

ÜHG-értékelési módszer

Részletek

Szükséges adatok

Mérés

A közvetlenül mért gázmennyiségek és azok globális felmelegedési potenciáljának szorzata.

A kibocsátott gáz közvetlen mennyisége gázméréssel (áramlás, koncentráció, térfogat)

A gázok globális felmelegedési potenciálja

Számítás

A tevékenységre vonatkozó adatok és a globális felmelegedési potenciált magában foglaló kibocsátási tényező szorzata

A tevékenységre vonatkozó adatok

Kibocsátási tényezők

37.

A fenti táblázat a következő kifejezéseket vezeti be:

a)

tevékenységre vonatkozó adatok, amelyek jellemzően az elfogyasztott tüzelőanyag mennyiségének felelnek meg. Kifejezhető energiaegységben (pl. MWh), térfogatban (pl. m3 vagy l) vagy tömegben (pl. tonna vagy kg). Ezekhez a vállalkozás a tüzelőanyag-vásárlási bizonylatok vagy közüzemi számlák áttekintésével férhet hozzá:

b)

globális felmelegedési potenciál, amely számszerűsíti az adott ÜHG-nak az éghajlatra gyakorolt hatását egy egyenértékű egységnyi szén-dioxidhoz képest; és

c)

kibocsátási tényezők, amelyek számszerűsítik, hogy tevékenységi egységenként mennyi ÜHG kerül kibocsátásra. A kibocsátási tényezők gyakran figyelembe veszik az ÜHG globális felmelegedési potenciálját, amely esetben a vállalkozásnak ez utóbbit nem kell figyelembe vennie.

38.

Az alábbi táblázat összefoglalja azon források nem kimerítő listáját, ahonnan a vállalkozások könnyen beszerezhetik mind a kibocsátási tényezőket, mind a globális felmelegedési potenciált. A vállalkozások olyan hiteles nemzeti forrásokat is használhatnak, amelyek a körülményeik szempontjából relevánsabbak lehetnek.

Kibocsátási tényezők

ADEME – Base Empreinte®

IPCC – Kibocsátási tényezők adatbázisa

IPCC – Az üvegházhatású gázok kibocsátásának nemzeti jegyzékei tekintetében kiadott iránymutatások

Kibocsátó Szervezetek Szövetsége (Association of Issuing Bodies, AIB) – A megújulóenergia-tanúsítványok és származási garanciák figyelembevétele után fennmaradó hálózati szerkezetre vonatkozó kibocsátási tényezők

JRC – A villamosenergia-fogyasztás múltbeli ÜHG-kibocsátási tényezői

IEA – A világ országainak villamosenergia- és hőtermelésből származó éves ÜHG-kibocsátási tényezői (fizetős adathalmaz)

Globális felmelegedési potenciál

IPCC – Globális felmelegedési potenciál

39.

Az SME Climate Hub (Kkv-klímaközpont) honlapján a vállalkozások további iránymutatást és eszközöket is találnak arra vonatkozóan, hogy miként lépjenek fel és számoljanak be üvegházhatásúgáz-kibocsátásukról és éghajlati hatásaikról .

Példa az 1. alkalmazási körbe tartozó kibocsátás kiszámítására

40.

Az „A” vállalat 4-es számú fűtőolajat éget egy ipari kazánban. A pénzügyi beszámoló készítéséhez nyomon követi ennek költségeit, az ÜHG-vel kapcsolatos beszámolás céljából pedig nyomon követi a mennyiségeket (m3) a tüzelőanyag-bizonylatok alapján. A bizonylatokból meghatározza a vásárolt fűtőolaj éves mennyiségét, és nyomon követi az év első naptári napján meglévő fűtőolajkészletet. 2023-ban 100 m3 fűtőolajat vásárolt. Nyilvántartásai alapján 2023. január 1-jén 2,5 m3-rel rendelkezett a tárolóiban, 2024. január 1-jén pedig 1 m3-rel. Így (a készletvásárlásból és a mérésből) megállapítja, hogy 2023-ban 101,5 m3 fűtőolajat fogyasztott.

41.

A kibocsátási tényezők IPCC által kiadott jegyzéke (2.3. táblázat, 2.18. oldal) alapján úgy becsüli, hogy a fele-fele dízelolajat és maradék olajat tartalmazó keverékének kibocsátási tényezője 75,75 t CO2/TJ, és a közzétett energetikai statisztikák alapján megállapítja, hogy a tüzelőanyag nettó fűtőértéke 0,03921 TJ/m3. Tekintettel arra, hogy a CO2 globális felmelegedési potenciálja egy, az 1. alkalmazási körbe tartozó e konkrét forrás esetében a CO2-kibocsátás a következő:

101,5 m3 * 0,03921 TJ/m3 * 75,75 t CO2/TJ * 1 = 301,5 t CO2

42.

A példa teljességének érdekében a CH4- és N2O-kibocsátást is ki kell számítani. A kibocsátási tényezők IPCC által kiadott jegyzéke azt mutatja, hogy a tényező 3 kg CH4/TJ, illetve 0,6 kg N2O/TJ, így a kibocsátások:

CH4-kibocsátás = 101,5 m3 * 0,03921 TJ/m3 * 3 kg CO2/TJ * 29,8 = 0,36 tCO2e

N2O-kibocsátás = 101,5 m3 * 0,03921 TJ/m3 * 0,6 kg CO2/TJ * 273 = 0,65 tCO2e

43.

Mint már említettük, a CH4- és N2O-kibocsátás körülbelül 1 tCO2e-vel növeli a 301,5 tCO2 CO2-értéket, ami a teljes szén-dioxid mintegy 0,3 %-át teszi ki. Ez az elfogadható beszámolási hibán belülinek tekinthető, így azt nem kellett volna kiszámítani és jelenteni. A CH4 és az N2O globális felmelegedési potenciálja az IPCC hatodik értékelő jelentésének 7SM. fejezetéből származik.

Példa a 2. alkalmazási körbe tartozó kibocsátás kiszámítására

44.

Az „A” vállalat 2 000 m2 alapterületű irodaépületben működik Párizsban, ahol fizeti a központi fűtéshez és hűtéshez, a világításhoz, a számítógépekhez és más elektromos berendezésekhez és készülékekhez felhasznált villamos energiát. A közüzemi számlák alapján úgy becsüli, hogy az épület 2022-ben 282 MWh villamos energiát fogyasztott. A Franciaországra vonatkozó 2022. évi 73 g CO2eq/kWh kibocsátási tényező alkalmazásával az épület villamosenergia-fogyasztása tekintetében a 2. alkalmazási körbe tartozó kibocsátásait a következőképpen becsülte meg:

Formula

45.

Előfordulhat, hogy a vállalkozások a 2. alkalmazási körbe tartozó, piaci alapú adataikat is meg akarják adni. A 2. alkalmazási körbe tartozó, piaci alapú kibocsátások kibocsátási tényezői a vállalkozás és annak energiaszolgáltatói közötti szerződéses megállapodásokat tükrözik. A piaci alapú kibocsátási tényezőket villamosenergia- vagy hőszolgáltatóik biztosíthatják, az adatok emellett alátámaszthatók saját energiatanúsítványok vagy villamosenergia–vásárlási megállapodások, vagy a megújulóenergia-tanúsítványok és származási garanciák figyelembevétele után fennmaradó energiamixre vonatkozó kibocsátási tényezők (AIB, 2024) alkalmazásával.

B4 –   Levegő-, víz- és talajszennyezés

Iránymutatás arra vonatkozóan, hogy mely vállalkozásoknak kell beszámolniuk a szennyezésről, és hogy a vállalkozásoknak milyen szennyező anyagokról kell beszámolniuk.

46.

A 32. bekezdés megállapítja, hogy a vállalkozásnak közzé kell tennie a saját működése során a levegőbe, a vízbe és a talajba kibocsátott szennyező anyagokat, amennyiben jogszabály már előírja, hogy számoljon be ezekről az információkról az illetékes hatóságoknak, vagy azt környezetközpontú irányítási rendszer teszi kötelezővé. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozás először azt fogja értékelni, hogy szerepeltet-e ilyen információt beszámolóban, akár jogszabályi követelményként, akár önkéntesen. Ha a vállalkozás már beszámol a szennyezőanyag-kibocsátásra vonatkozó információkról (vagy erre jogszabály kötelezi), a vállalkozás a 32. bekezdésben foglalt követelményeknek megfelelően további információkat szolgáltat az ilyen kibocsátásokról. Ha azonban a vállalkozás még nem szolgáltat ilyen információkat (és erre jogszabály nem kötelezi), egyszerűen ezt kell jeleznie.

47.

Ez a követelmény várhatóan általában azokra a vállalkozásokra alkalmazandó, amelyek az ipari kibocsátásokról szóló irányelvet (IED – 2010/75/EU irányelv) módosító, az ipari és az állattartással összefüggő kibocsátásokról szóló irányelv (IED 2.0 – (EU) 2024/1785 irányelv) hatálya alá tartozó ipari létesítmények vagy intenzív állattartó gazdaságok üzemeltetői. Az IED 2.0 mintegy 75 000 európai létesítményre vonatkozik, amelyek olyan tevékenységeket foglalnak magukban, mint a tüzelőanyag-égetés 50 MW-nál nagyobb névleges teljesítményű kazánokban, fémöntödékben történő öntés, nemvasfémek feldolgozása, mész előállítása, kerámiatermékek égetéssel történő gyártása, növényvédő szerek vagy biocid termékek előállítása, legalább 380 számosállategységnyi sertés- és baromfitartás bármilyen kombinációban, nyersbőr cserzése, vágóhidak stb. Ilyen esetekben a létesítménynek már be kell számolnia az illetékes hatóságnak a levegőbe, a vízbe és a talajba kibocsátott szennyező anyagokról, és az adatok nyilvánosan hozzáférhetők az ipari kibocsátási portálon az arról szóló rendelet szerint (IEPR – (EU) 2024/1244 rendelet), amely felváltja az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartást (E-PRTR – 166/2006/EK rendelet). Az egynél több létesítményben működő vállalatoknak nem kell beszámolniuk az E-PRTR szerint a konszolidált vállalati szintű kibocsátásaikról, mivel csak létesítményszinten számolnak be. A jelen standard előírja, hogy az összes létesítmény szennyező anyagainak teljes mennyiségéről számoljanak be. Hasonlóképpen, a létesítményt tulajdonló, de ott nem működő vállalatoknak nem kell beszámolniuk az E-PRTR-nek, ugyanakkor fenntarthatósági beszámolójukban tükrözniük kell a létesítményeikben keletkező kibocsátásaikat.

48.

Ugyanígy, ha megállapítást nyer, hogy egy vállalkozás köteles nyomon követni az E-PRTR-ben felsorolt szennyező anyagokat és köteles beszámolni azokról egy környezetközpontú irányítási rendszer, például egy környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer (EMAS) vagy az ISO 14001 szabvány szerinti tanúsítás keretében. Ezek főszabály szerint olyan releváns szempontok, amelyeket a vállalkozásnak szerepeltetnie kell a fenntarthatósági beszámolójában.

49.

Ha egy vállalkozásnak csak egy létesítménye van, vagy csak egy létesítményben működik, és a szennyezési adatai már nyilvánosan hozzáférhetők, a vállalkozás, ahelyett, hogy ismét beszámolna azokról, hivatkozhat arra a dokumentumra, amelyben ezeket az információkat szolgáltatja. Hasonlóképpen, ha a vállalkozás a szervezet egészére kiterjedő beszámolót, például szennyezési adatokat tartalmazó EMAS-beszámolót tesz közzé, azt hivatkozásként belefoglalhatja a fenntarthatósági beszámolóba.

50.

A szennyező anyagokra vonatkozó információk fenntarthatósági beszámolóban való jelentésekor a vállalkozásnak fel kell tüntetnie a jelentett szennyező anyag típusát és az anyag levegőbe, vízbe és talajba kibocsátott, megfelelő tömegegységben (pl. t vagy kg) kifejezett mennyiségét.

51.

Az alábbiakban egy példa található arra, hogy a vállalkozások hogyan mutathatják be a levegőbe, vízbe és talajba történő kibocsátásukra vonatkozó információkat a szennyező anyagok típusa szerinti bontásban.

Szennyező anyag

Kibocsátások (kg)

Kibocsátás közege (levegő, víz, talaj)

Pl. kadmium és vegyületei

10

Víz

2. szennyező anyag típusa

 

 

3. szennyező anyag típusa

 

 

52.

Ami a szennyező anyagok azon típusait illeti, amelyeket figyelembe kell venni a 32. bekezdés szerinti beszámolás során, a vállalkozás hivatkozhat a jelenleg az uniós jog hatálya alá tartozó következő fő szennyező anyagokra. Mindazonáltal minden vállalkozásnak figyelembe kell vennie a saját joghatósága alá tartozó jogszabályok hatálya alá tartozó konkrét szennyező anyagokat.

53.

Példák a levegőbe jutó legfontosabb szennyező anyagokra ((EU) 2024/299 irányelv; (EU) 2024/1244 rendelet; Air pollution from key sectors (Légszennyezés a kulcsfontosságú ágazatokból), Európai Bizottság, 2024; Sources and emissions of air pollutants in Europe (A légszennyező anyagok forrásai és kibocsátása Európában), Európai Környezetvédelmi Ügynökség, 2022): kén-oxidok (SOx/SO2 – pl. az energiatermelésből és a gyártás során történő fűtésből), nitrogén-oxidok (NOx/NO2 – pl. közlekedésből), nem metán illékony szerves vegyületek (NMVOC – pl. mezőgazdasági tevékenységekből), szén-monoxid (CO – pl. fosszilis tüzelőanyagok égetéséből), ammónia (NH3 – pl. trágya használata és tárolása), lebegő részecske (PM10 – pl. a gyártás során történő égetésből, közlekedésből, mezőgazdasági tevékenységekből), nehézfémek (Cd, Hg, Pb, As, Cr, Cu, Ni, Zn), a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok (POP-ok, azaz minden PAH, HCB, PCB, dioxinok/furánok), ózonkárosító anyagok vagy „ODS” (klór-fluor-szénhidrogének vagy „CFC-k”, hidroklór-fluor-szénhidrogének vagy „HCFC-k”, halonok), korom (BC – pl. energiafogyasztásból) stb.

54.

A légszennyező anyagok kibocsátásának fő forrásai a magánszektorban (amelyek a teljes értékláncra is nagy hatást gyakorolnak) a következők: a) fosszilis tüzelőanyag vagy biomassza égetésével történő villamosenergia-termelés (amely történhet külsőleg, nemzeti hálózaton keresztül elosztva, majd az értéklánchoz kapcsolódó tevékenységek során felhasználva); b) a vállalkozás tevékenységein vagy ipari folyamatain belül fosszilis tüzelőanyag vagy biomassza közvetlen, helyhez kötött égetése, illetve helyhez kötött gépek üzemeltetése vagy egyéb, tüzelőanyag égetését igénylő tevékenységek; c) közlekedés (árufuvarozás, közúti, vasúti, vízi és légi közlekedés, terepjáró járművek, például a mezőgazdaságban vagy az építőiparban használt járművek); d) ipari folyamatok (minden egyéb olyan kibocsátás, amely nem tüzelőanyag égetéséből származik, és amely ipari folyamatok során keletkezik); e) mezőgazdaság (állat- és trágyagazdálkodás, növénytermesztés, például növényi maradékanyagok elégetése, trágya és műtrágya használata); f) hulladékártalmatlanítás (pl. hulladéklerakóban való elhelyezés, égetés, nyílt égetés vagy komposztálás).

55.

Az alábbiakban egy egyszerű módszert mutatunk be egy vállalat légszennyezőanyag-kibocsátási jegyzékének kidolgozására és a vonatkozó légszennyező anyagok kibocsátásának kiszámítására. Ez a módszertan a következő lépésekre oszlik; az értéklánc VSME-standard szerinti feltérképezésének kivételével az e közzétételi követelményben előírt információkat a beszámolót készítő vállalat szintjén kell jelenteni: 1. az értékláncon belüli kibocsátási források azonosítása, 2. a kibocsátások számszerűsítésére szolgáló módszerek azonosítása, 3. a tevékenységre vonatkozó adatok gyűjtése, 4. a kibocsátási tényezők azonosítása, és 5. a kibocsátások számszerűsítése. Az útmutató alapján a szennyezés forrásai hozzárendelhetők a fő légszennyező anyagokból származó kibocsátásokra vonatkozó információk kiszámítására szolgáló módszerekhez (lásd az alábbi táblázatot). (3)

Szennyezési források

Kibocsátások számszerűsítésére szolgáló módszerek

(Az útmutató szakasza)

Villamos energia

4.1. szakasz

Tüzelőanyag-égetés

4.2. szakasz

Közlekedés

4.3. szakasz

Ipari folyamatok

4.4. szakasz

Mezőgazdaság

4.5. szakasz

Hulladék

4.6. szakasz

56.

Az alábbiakban a légszennyező anyagok kibocsátásának számítási módszerére mutatunk be példát a korábban ismertetett gyártási módszert használva. A vizsgált példában Mp a vállalat értékláncában felhasznált (vagy előállított) M anyag p eljárással előállított mennyisége (tonna, liter); EFk,p a k szennyező anyag kibocsátási tényezője p folyamat esetén (g egységnyi termelés-1); Emk,p az adott k szennyező anyag kibocsátása p folyamat esetén (g).

Emk,p = Mp * EFk,p

57.

Például egy közepes méretű csokoládégyártó, amely 2022-ben 1 750 tonna csokoládét állított elő, a 2-es alapértelmezett kibocsátási tényezőt alkalmazná az NMVOC-kibocsátás kiszámításához, ami a következő számítást eredményezné:

1 750 tonna csokoládé * 2 (az NMVOC kibocsátási tényezője) = 3 500 tonna NMVOC-kibocsátás.

58.

A szállítás a levegőszennyezés másik jelentős forrása lehet a saját műveleteken belül és az értéklánc szintjén. Ebben az esetben például az adott szennyező anyag közúti közlekedésből származó kibocsátásának becsléséhez a gazdálkodó egységnek a következő képletet kell használnia, ahol FCv,f az f tüzelőanyagot használó v járműtípus tüzelőanyag-fogyasztása (kg); EFk,v,f a k szennyező anyag kibocsátási tényezője v járműtípus és f tüzelőanyag esetén (g járműkilométer-1); Emk,v,f az adott k szennyező anyag kibocsátása v járműtípus és f tüzelőanyag esetén (g).

Emk,v,f = FCv,f * EFk,v,f

59.

Például egy dízellel üzemelő könnyű haszongépjármű, amely 2022-ben összesen 2 800 km-t tett meg, a következő mennyiségű PM10-kibocsátást eredményezte (a PM10 kibocsátási tényezője: 1,52 g/kg):

2 800 km * 1,52 = 4 256 gramm PM10-kibocsátás.

60.

A tüzelőanyag elégetése a levegőbe jutó kibocsátások további kritikus forrása. Ebben az esetben a képlet például a következő lehet, ahol FCn a forráskategórián (Gj) belül felhasznált n tüzelőanyag; EFk a k szennyező anyag kibocsátási tényezője (g/Gj); és Emk az adott k szennyező anyag kibocsátása (g).

Emk = FCn * EFk;

61.

Például egy 2020-ban 3 000 000 gramm tüzelőanyagot elhasználó vállalat EF-je 0,67 lesz az SO2 esetében, ami a következőket eredményezi:

3 000 000 * 0,67 = 2 010 000 gramm SO2-kibocsátás tüzelőanyag égetéséből 2020-ban.

62.

Példák a vízbe jutó legfontosabb szennyező anyagokra ((EU) 2024/1244 rendelet; 2000/60/EK irányelv; 2006/118/EK irányelv; 91/676/EGK irányelv; 2010/75/EU irányelv; az (EU) 2024/1785 irányelv módosítása; Industrial pollutant releases to water in Europe (Ipari szennyezőanyag-kibocsátás a vízbe Európában), Európai Környezetvédelmi Ügynökség, 2024): nitrogén (N), foszfor (P), nehézfémek (Cd, Hg, Pb, valamint As, Cr, Cu, Ni, Zn), POP-ok és növényvédő szerek, BTEX (benzol, toluol, etil-benzol, xilolok) és egyéb illékony szerves vegyületek (VOC-ok), az oxigénegyensúlyt kedvezőtlen módon befolyásoló anyagok (olyan paraméterekkel mérhetők, mint pl. a BOI, KOI stb.), teljes szervesszén-tartalom (TOC) stb.

63.

A növényvédő szerek és a tápanyagok (pl. N és P) mezőgazdasági tevékenységek során juthatnak a vízbe (A vízszennyezés fő forrásai, Európai Környezetvédelmi Ügynökség, 2023; Introduction to Freshwater Quality Monitoring and Assessment – Technical Guidance Document (Bevezetés az édesvizek minőségének nyomon követésébe és értékelésébe – technikai útmutató), UNEP, 2023) (pl. trágya vagy szervetlen műtrágya használata). A nehézfém-koncentrációk származhatnak a bányászatból és a szennyvízkibocsátásból. A TOC a szerves anyagokkal való vízszennyezés általános mutatója, amely az élő anyagok jelenlétét jelzi, például a szennyvízben, de a felszíni és a felszín alatti vizekben is (a szokásos koncentrációszintek nem érik el a 10 mgl–1, illetve 2 mgl–1 szintet). A KOI széles körben jelzi az ipari szennyvíz jelenlétét; ennek értéke jellemzően 20 mgl–1 alatti a nem szennyezett vizekben és akár a 60 000 mgl–1 értéket is elérheti ipari szennyvízben. A BOI-t általában a felszíni vizek szervesanyag-szennyezésének, valamint a szennyvízkezelés hatékonyságának meghatározására használják, az értéke pedig általában 2 mgl–1 körüli a nem szennyezett vizekben, és legalább 10 mgl–1 a szennyezett vizekben. A VOC-k kibocsátása a vízbe történő kiömlések eredménye lehet.

64.

Ami a vízbe történő kibocsátások mérésére használt módszertant illeti, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (Calculating emissions to water – a simplified method (A vízbe történő kibocsátások kiszámítása – egyszerűsített módszer) [3/2022. sz. ETC/ICM-jelentés]) a fent említett légszennyező anyagok esetében alkalmazotthoz hasonló egyszerű becslési technikát javasol. Az alábbi képletben az ARa az a tevékenység aktivitási rátája (amelyet az adott tevékenység vagy folyamat alapján kell kiválasztani; pl. lásd a levegőbe jutó kibocsátások fenti számításában szereplő Mp-t); EFp,a a p szennyező anyag a tevékenységre vonatkozó kibocsátási tényezője; az Emissionsp,a pedig az adott p szennyező anyag kibocsátása az a tevékenység esetében.

Emissionsp,a = ARa * EFp,a

65.

Példák a talajba bocsátott legfontosabb szennyező anyagokra ((EU) 2024/1244 rendelet; 86/278/EGK irányelv): N, P, nehézfémek (pl. szennyvíziszap használata szárazföldön), BTEX és más VOC-ok, POP-ok és növényvédő szerek.

66.

Összességében a talajszennyezés magánszektorbeli forrásai főként az ipari folyamatok termékei vagy melléktermékei (pl. vegyi anyagok, energia előállítása, textilgyártás), a benzinből származó termékek véletlen kiömlése, az állattenyésztés és a mezőgazdasági tevékenységek (pl. kezeletlen szennyvízzel történő öntözés, baromfitartás), szennyvíz képződése és kezelése, fémek és ásványok előállítása és feldolgozása, valamint szállítás (Global assessment of soil pollution: Report (A talajszennyezés globális értékelése: jelentés), FAO, 2021).

67.

Számos nemzeti kézikönyvet dolgoztak ki annak érdekében, hogy támogassák a vállalatokat a levegőbe, a vízbe és a talajba történő kibocsátásuk kiszámításában, például Ausztráliában (Emission Estimation Technique Manual for Soft Drink Manufacture, National Pollution Inventory (Kibocsátás-becslési módszerek kézikönyve az üdítőital-gyártáshoz, nemzeti szennyezőanyag-jegyzék)) és Dél-Afrikában (Guide to Reporting and Estimating Emissions for the IPWIS (Útmutató a kibocsátások IPWIS-ben történő jelentéséhez és becsléséhez)) a gazdálkodó egységek néhány becslési lehetőség közül választhatnak a lehetőségeiktől függően: közvetlen mérés (pl. mintavétel, folyamatos nyomonkövetési rendszer), tömegmérleg, műszaki számítások, kibocsátási tényezők (a levegőbe és vízbe történő kibocsátásra vonatkozó, fentivel megegyező képlet) stb. Az ilyen kibocsátások kiszámításának általános megközelítése: 1. a létesítményen belüli kibocsátási források azonosítása (égetés, gyártás, oldószer elpárologtatása, tárolás, diffúz), 2. a rendelkezésre álló információk nyilvántartásba vétele, 3. a becslési módszerek listájában annak a módszernek az azonosítása, amelyik leginkább megfelelő az értékelés tárgyát képező konkrét folyamathoz, a rendelkezésre álló információkhoz és a szükséges adatok gyűjtéséhez beszerezhető mérőeszközökhöz, 4. az egyes módszerekhez szükséges adatok összegyűjtése, majd 5. a kibocsátások kiszámítása. A kézikönyvek számos képletet és példát tartalmaznak az egyes kibocsátások számítási módszereire vonatkozóan.

68.

A légszennyező anyagok kibocsátási tényezőinek listája megtalálható az Európai Környezetvédelmi Ügynökség erre a célra létrehozott weboldalán. Bár a kibocsátási tényezőket leginkább a légszennyezéshez használják, az Egészségügyi Világszervezet rendelkezésre bocsátott bizonyos, a felszíni vizekbe történő kibocsátásra és a meghatározott folyamatokhoz kapcsolódó szárazföldi ártalmatlanításra vonatkozó tényezőket. A POP-okra vonatkozó további kibocsátási tényezők megtekinthetők a Dioxinok, furánok és más nem szándékos POP-ok kibocsátásának azonosítására és számszerűsítésére szolgáló eszköztár weboldalán.

69.

Meg kell jegyezni, hogy a 32. bekezdésben foglalt követelmények csak a meghatározott ágazatokban működő kkv-kra vonatkoznak. A szolgáltatásnyújtásban részt vevő (pl. közös vagy megosztott létesítményekben működő vagy távolról működő) vállalkozások jellemzően nem tartoznak e közzététel hatálya alá. Ezzel szemben a termelési tevékenységeket végző (pl. vegyi anyagokat előállító) vállalkozások általában szennyezés révén hatással vannak a környezetükre, ezért e közzététel keretében be kell számolniuk. Az alábbi táblázat (az EMAS felhasználói útmutatója alapján) az ágazati hatásokra vonatkozó olyan példákat tartalmaz, beleértve az irodai szolgáltatásokat is, amelyek esetében a szennyezéssel kapcsolatos szempontok nem feltétlenül jelentősek.

Tevékenység

Környezeti tényező

Környezeti hatás

Közlekedés

—

elfogyasztott gépolajok, üzemanyag-fogyasztás

—

járművek károsanyag-kibocsátása

—

gumiabroncskopás (finom por)

—

talaj-, víz- és levegőszennyezés

—

üvegházhatás, zaj

Építőipar

—

elsődleges nyersanyagok (források) felhasználása

—

az építőipari gépek által okozott légköri kibocsátások, zaj, rezgés stb.

—

földhasználat

—

nyersanyagok rendelkezésre állása

—

zaj-, talaj-, víz- és levegőszennyezés

—

a talajborítás megsemmisülése

—

a biológiai sokféleség csökkenése

Irodai szolgáltatások

—

anyagok, pl. papír, toner felhasználása

—

villamosenergia-fogyasztás (közvetett CO2-kibocsátáshoz vezet)

—

vegyes települési hulladék képződése

—

üvegházhatás

Vegyipar

—

elsődleges nyersanyagok (források) felhasználása

—

szennyvíz

—

illékony szerves vegyületek kibocsátása

—

ózonkárosító anyagok kibocsátása

—

nyersanyagok rendelkezésre állása

—

vízszennyezés

—

fotokémiai ózon

—

az ózonréteg megsemmisítése

B5 –   Biológiai sokféleség

Iránymutatás a biológiai sokféleség szempontjából érzékeny területeken vagy azok közelében található területek azonosításához

70.

A 33. bekezdés előírja, hogy a vállalkozásnak közzé kell tennie azokat a telephelyeket , amelyek a biológiai sokféleség szempontjából érzékeny területeken vagy azok közelében találhatók. A biológiai sokféleség szempontjából érzékeny területeket európai vagy nemzetközi szintű különleges természetvédelmi rendeletek határozzák meg ilyenként. Idetartoznak a védett területek Natura 2000 hálózatához tartozó területek, az UNESCO világörökségi területei és a kiemelt biodiverzitású területek, valamint a kormányzati hatóságok által különleges védelmet igénylőként kijelölt egyéb védett területek (pl. védett erdőterületek vagy vízgyűjtő kerületeken fekvő területek).

71.

A védett területek és a biológiai sokféleség szempontjából érzékeny területek azonosítása érdekében a vállalkozás olyan adatbázisokra is támaszkodhat, mint a védett területek világadatbázisa (WDPA) (a tengeri és szárazföldi védett területek azonosítását segítő globális adatbázis), a kiemelt biodiverzitású területek globális adatbázisa és a Természetvédelmi Világszövetség vörös listája. A vállalkozás olyan eszközöket is alkalmazhat, mint az integrált biodiverzitás-értékelési eszköz (IBAT).

72.

A B5 – Biológiai sokféleség szakasz összefüggésében közel alatt a biológiai sokféleség szempontjából érzékeny területtel (részben) átfedő vagy azzal szomszédos területet kell érteni.

73.

Az alábbi táblázat bemutatja, hogyan lehet információkat megjeleníteni a biológiai sokféleség szempontjából érzékeny területeken vagy azok közelében található telephelyekről .

Hely

Terület

(hektár)

Biológiai sokféleség szempontjából érzékeny terület

Részletes leírás

(biológiai sokféleség szempontjából érzékeny területeken/azok közelében található)

Ország –

1. telephely neve

 

 

 

Ország –

2. telephely neve

 

 

 

Ország –

3. telephely neve

 

 

 

…

 

 

 

Iránymutatás a földhasználat kiszámításához és jelentéséhez

74.

„Talajfedéssel lezárt földterület” alatt olyan terület értendő, ahol az eredeti talajt befedték (pl. utakkal, épületekkel, parkolókkal), ami azt áthatolhatatlanná teszi, és hatással van a környezetre.

75.

A zöldterület vagy a „természetvédelmi irányultságú terület” olyan terület, amely elsődlegesen megőrzi vagy helyreállítja a természetet. A természetközeli/zöldterületek elhelyezkedhetnek a szervezet telephelyén , és magukban foglalhatják a tetőket, a homlokzatokat, a vízelvezető rendszereket vagy egyéb olyan elemeket, amelyeket a biológiai sokféleség előmozdítása érdekében terveztek, alakítottak ki vagy kezeltek. A természetközeli területek a szervezet telephelyén kívül is elhelyezkedhetnek, ha azok a szervezet tulajdonában vagy irányítása alatt állnak, és elsősorban a biológiai sokféleség előmozdítását szolgálják.

76.

Az alábbi táblázat a földhasználatra vonatkozó információk megjelenítésével kapcsolatos lehetőséget mutat be (EMAS, 2023).

Földhasználat típusa

Terület

(hektár vagy m2)

Talajfedéssel lezárt teljes földterület

 

A telephely teljes természetvédelmi irányultságú területe

 

A telephelyen kívüli teljes természetvédelmi irányultságú terület

 

Teljes földhasználat

 

B6 –   Víz

Iránymutatás a vízkivétel és a vízfogyasztás kiszámítására és jelentésére vonatkozóan

77.

A vízkivétel arra a vízmennyiségre vonatkozik, amelyet a vállalkozás a beszámolási időszakban bármely forrásból a szervezeti határain belülre elvon. A gyakorlatban ez a legtöbb vállalkozás esetében a közműhálózatból kivett, közüzemi számlákon feltüntetett vízmennyiségre vonatkozik. Adott esetben azonban a vízkivétel magában foglalja a más forrásokból, például a saját kutakból származó felszín alatti vizekből, a folyókból vagy tavakból kivett vizet vagy a más vállalkozások által kapott vizet is. A mezőgazdaságban működő vállalkozások esetében a vízkivétel magában foglalja az esővizet is, amennyiben azt a vállalkozás közvetlenül gyűjti és tárolja.

78.

A vízkivételi adatok áramlásmérőkkel végzett mérésekből vagy vízszámlákból nyerhetők ki; sőt, a gyakorlatban a vízkivétel a legtöbb vállalkozás esetében a közműhálózatból kivett, közüzemi számlákon feltüntetett vízmennyiségre vonatkozik. Azokban az esetekben, amikor a közvetlen mérések nem megvalósíthatók, vagy nem tekinthetők elégségesnek és ezért kiegészítendők, a vízkivételre vonatkozó adatok például számítási modellek és ipari szabványok felhasználásával becsülhetők meg.

79.

Közös iroda vagy munkaterület esetében például a vízkivétel kiszámításának egyik lehetséges módszere lehet az épület teljes vízkivételének beszerzése a vízszámláról, majd az alkalmazottankénti vízkivétel kiszámítása az alábbi egyenlettel:

Vízkivétel alkalmazottanként naponta (l) = éves vízkivétel (l) / (az alkalmazottak száma a teljes közös épületben x munkanapok száma).

A vállalkozás ezt követően megszorozhatja az alkalmazottankénti vízkivételt a beszámolási évben foglalkoztatott alkalmazottak száma és az általuk ledolgozott napok száma alapján, hogy megkapja az adatpontban előírt végleges számot.

Számszerű példa a javasolt képlet alkalmazásához: egy közös munkaterület vízszámlája alapján az éves vízkivétel 1 296 m3 (azaz 1 296 000 liter), és a közös munkaterületen különböző vállalatoktól összesen 100 alkalmazott évente 240 napon keresztül dolgozik együtt. A ledolgozott napok átlagos számára vonatkozó feltételezés például nemzeti statisztikákon alapulhat. Az alkalmazottankénti napi vízkivétel ebben az esetben a következő lenne:

vízkivétel alkalmazottanként naponta = 1 296 000 l / (100 x 240) = 54 l

80.

Feltételezve, hogy a beszámolót készítő vállalkozás 25 alkalmazottat foglalkoztat, akik a közös munkaterületet évente 220 napon keresztül használják, a vállalkozás éves vízkivétele a közös munkaterületen az alkalmazottankénti vízkivételnek, az alkalmazottak számának és a ledolgozott napok számának szorzata lenne, vagyis 54 l x 25 x 220 = 297 000 l (ami 297 m3-nek felel meg).

81.

Ez a számítás hasznos lehet, ha hozzá lehet férni a közös épület vízszámlájához. Ennek az egyszerű számítási módszernek vannak bizonyos korlátai, mivel nem veszi figyelembe például az épület különböző részei között a használat tekintetében fennálló különbségeket (pl. egy hétszintes épületben hat emelet lehet irodák számára, egy emeleten pedig étkezde vagy étterem), amelyeken a vállalkozás további adatok rendelkezésre állása esetén felülkerekedhet, tovább finomítva a fent példaként megadott alapszámítást.

82.

Ha a vízszámlát nem lehet beszerezni, a közös irodák példájában a vízkivételi adatok megszerzésének alternatív módja lehet, ha azokat a szerelvények térfogatárama és a kihasználtsági adatok mint elsődleges bemeneti adatok alapján számítják ki. Egy lehetséges képlet lehet a következő:

Összes vízkivétel = ∑(térfogatáram × napi használatok száma × napok száma évente × foglaltság)

ahol:

a)

az egyes szerelvények térfogatáramai beszerezhetők például a projektdokumentációból vagy a szerelvény címkéiről, vagy ha pontosabb információk nem szerezhetők be, nyilvánosan elérhető átlagos adatok alapján becsülhetők;

b)

a napi használatok száma megbecsülhető nyilvánosan hozzáférhető átlagok alapján;

c)

„napok száma”: a beszámolót készítő vállalkozás éves működési napjainak száma;

d)

„foglaltság”: a vállalkozás irodát használó alkalmazottainak száma; gyakran teljes munkaidős egyenértékben (FTE) számítják ki; és

e)

a ∑ jel azt jelzi, hogy az egyes szerelvényekre vonatkozó számításokat össze kell adni, hogy megkapjuk a közös irodában működő, beszámolót készítő vállalkozás teljes vízkivételét.

83.

A közös irodákban működő vállalkozások esetében a vízkivételre vonatkozó beszámolás további lehetséges forrása a JRC Level(s) indicator 3.1: Use stage water consumption (A JRC Level(s) keretrendszerének 3.1. mutatója: vízfogyasztás a használati szakaszban) felhasználói kézikönyv, valamint a további kapcsolódó dokumentumok és számítási adatlapok (lásd: PG Section Documents | Product Bureau (europa.eu)). Ezen túlmenően a vállalkozás megtekintheti a közigazgatási ágazatra vonatkozó EMAS referenciadokumentumot és az építőipari ágazatra vonatkozó EMAS referenciadokumentumot, valamint a minősítési rendszereket és tanúsítványokat, amelyek hasznos információkkal szolgálhatnak módszertanaikban arra vonatkozóan, hogy miként lehet tovább finomítani az irodákban és a közös terekben történő vízkivételre vonatkozó számítást.

84.

A megosztott irodák esetében a vízkivétellel kapcsolatos adatok beszerzésére vonatkozó példák átültethetők a különböző ágazatokban működő vállalkozásokra, és a vállalkozás ágazati és jogalany-specifikus helyzetéhez kapcsolódóan esetleg szükséges kiigazítások után alkalmazhatók. A kkv- és ágazatspecifikus módszerekkel, a vízkivételre vonatkozó mutatókkal, valamint az ágazati szabványokkal és referenciaértékekkel kapcsolatban az EMAS "easy" for small and medium enterprises (EMAS „egyszerűen” a kis- és középvállalkozások számára) dokumentum és az EMAS ágazati referenciadokumentumai (SRD-k) tanulmányozhatók.

85.

A vízfogyasztás a vállalkozás határain belülre elvont, és a vízi környezetbe vagy harmadik fél részére vissza nem bocsátott, illetve visszabocsátani nem tervezett víz mennyisége. Ez jellemzően az elpárologtatott vízre – pl. hőenergia-folyamatokban, úgymint szárítás vagy villamosenergia-termelés során –, a termékekbe beágyazott vízre – például élelmiszergyártás során – vagy az öntözési célra használt vízre vonatkozik, amelyet például a mezőgazdaságban vagy a vállalat telephelyein öntözésre használnak fel.

86.

Vízkibocsátás például a befogadó víztestekbe, például tavakba vagy folyókba, a közcsatornába vagy más vállalatokba lépcsőzetes vízfelhasználás céljából közvetlenül juttatott vízmennyiséget jelenti. Ez a vállalkozástól kilépő víznek tekinthető.

87.

A vízfogyasztás tehát a következőképpen számítható ki:

Vízfogyasztás = belépő víz – kilépő víz

vagy más szavakkal:

Vízfogyasztás = vízkivétel – vízkibocsátás.

Azon vállalkozások esetében, amelyek kizárólag a közüzemi vízhálózatból vételeznek vizet, és azt a csatornahálózatba bocsátják vissza, a vízfogyasztás közel nulla lesz, és ezért elhagyható a beszámolóból.

Tágabb értelemben a vízfogyasztásra vonatkozó közzétételi követelmény alkalmazhatósága jogszabályban már előírt, beszámolóban már szereplő és/vagy az ágazat számára megfelelő információkra vonatkozik.

88.

Az alábbi ábrán a vízkivétel , a vízfogyasztás és a vízkibocsátás közötti összefüggés sematikus képe látható.

Image 4

89.

A vállalkozás további magyarázó információkat nyújthat a vízkivétel vagy -fogyasztás kontextusba helyezése érdekében. A vállalkozás például kiemelheti, hogy az esővizet a csapvíz helyettesítésére gyűjtik és használják, vagy hogy a vizet lépcsőzetes felhasználás céljából harmadik felekhez bocsátják ki.

90.

Az alábbiakban egy példa található arra, hogy a vállalkozások hogyan mutathatják be a vízkivételükre, -kibocsátásukra és -fogyasztásukra vonatkozó mennyiségi információkat telephely szerinti bontásban.

 

Vízkivétel

Pl. m3

Vízfogyasztás

Pl. m3 (adott esetben)

Összes telephely

 

 

Vízhiányos területeken található telephelyek

 

 

Iránymutatás annak meghatározásához, hogy a vállalkozás súlyosan vízhiányos területen működik-e

91.

A vállalkozás konzultálhat azon hely(ek) helyi (pl. nemzeti, regionális) vízügyi hatóságaival, ahol tevékenységet folytat, és információkat kérhet a konkrét helyszín(ek) vízkészleteinek értékeléséhez, beleértve a súlyosan vízhiányos területek azonosítását is. A vállalkozás nyilvánosan elérhető és ingyenes eszközöket is használhat, amelyek térképen mutatják be a vízhiányt az egész világra vonatkozóan. Az egyik ilyen eszköz a WRI (Világ Erőforrásai Intézet) Aqueduct Water Risk Atlas eszköze (a vízzel kapcsolatos kockázatok atlasza), amely interaktív térképet biztosít egy vízhiánymutatóról (az „alapvízhiány”, amely a teljes vízigénynek a rendelkezésre álló megújuló felszíni és felszín alatti vízkészletekhez viszonyított arányát méri) a részvízgyűjtők szintjén. Ezen eszköz segítségével a vállalkozások globálisan megtekinthetik a különböző folyók vízgyűjtőire vonatkozóan meghatározott vízhiány-alapértéket. Az alapvízhiány mutató 40 % feletti értéke súlyosan vízhiányos területet jelez.

92.

Szemléltetésképpen az alábbi térkép bemutatja az Ibériai-félsziget folyóinak vízgyűjtőit és azok vízhiány szerinti besorolását a WRI Aqueduct szerint.

Image 5

Ezen a képen az Ibériai-félsziget vízgyűjtő medencéi és azok vízhiány szerinti besorolása figyelhető meg. A félsziget déli része többnyire nagyon súlyosan vízhiányos területen fekszik – a Guadiana-medence kivételével (sárgával). Így ha a vállalkozás a Guadalquivir medencéjében (pl. Andalúzia régióban, ahol nagyon súlyos a vízhiány) folytat tevékenységet, részleteznie kell az adott régióra/vízgyűjtőre vonatkozó vízfogyasztását . Ha azonban tevékenységét a Guadiana folyó medencéjének déli részén folytatja (ahol alacsony a vízhiány), akkor nem szükséges az adott régióra/vízgyűjtőre vonatkozó vízfogyasztását részletezni.

93.

A vízhiányos területeken való elhelyezkedésük meghatározásához a vállalkozások által használható egyéb lehetséges eszközök közé tartozik az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) által rendelkezésre bocsátott, a nyárra vonatkozó vízkitermelési index pluszt (WEI+) és a városi morfológiai övezeteket (UMZ) összehasonlító statikus térkép (és a kapcsolódó adatkészlet), valamint a folyók vízgyűjtő kerületeire vonatkozó vízkitermelési index plusz (WEI+) (1990–2015) interaktív térkép, amelyek a teljes vízfogyasztást a megújuló édesvízforrások százalékában mérő WEI+ vízhiánymutatót mutatják be a részvízgyűjtők szintjén. A 40 %-os vagy annál nagyobb WEI+ értékek általában magas vízhiányt jeleznek. Érdemes hangsúlyozni, hogy a WRI Aqueduct az alapvízhiány mutatót a vízigényre alapozza, míg az EEA vízhiányra vonatkozó WEI+ mutatója a vízfogyasztáson alapul.

B7 –   Erőforrás-felhasználás, körforgásos gazdaság és hulladékgazdálkodás

A körforgásos gazdaságra vonatkozó elvekkel kapcsolatos iránymutatás

94.

A termékeire, az anyagfelhasználására és a hulladékgazdálkodására vonatkozó információk közzétételekor a vállalkozás információkat szolgáltathat a körforgásos gazdaságra vonatkozó elvekkel kapcsolatban. A körforgásos gazdaságra vonatkozó elveket az alábbi bekezdésekben fejtjük ki. A körforgásos gazdaságra vonatkozó legfőbb elveket az alábbiakban ismertetjük, az Európai Bizottság által kulcsfontosságúnak ítélt elveket pedig dőlt betűvel szedtük.

A hulladék és a szennyezés felszámolása – ez a folyamatok javításával, valamint a felhasználhatóság, újrafelhasználhatóság, javíthatóság, szétszerelhetőség és újragyártás szintjén történő tervezési megfontolásokkal valósítható meg.

A termékek és anyagok körforgásban tartása (legnagyobb értékükön) – az újrafelhasználhatóság és az újrafeldolgozás kulcsfontosságú a termékek körforgásban tartása szempontjából, de ez tovább erősödik, ha a tervezési szakaszban különös figyelmet fordítanak a körforgásos jellegre olyan kérdésekben, mint a felhasználhatóság, az újrafelhasználhatóság, a javíthatóság, az újragyártás és a szétszerelhetőség. Olyan tényezőket is figyelembe lehet venni, mint a bioanyagok beépítése és a biológiai ciklus szerinti visszavezetés, például biológiailag lebomló növénytakarók használata a mezőgazdaságban a műanyagok helyett.

A természet regenerálása – amikor csak lehetséges, az emberi tevékenységeknek törekedniük kell a természet regenerálására és a korábbi emberi tevékenységek miatt esetlegesen elveszett kulcsfontosságú ökológiai funkciók (pl. vízelvezetés, élőhely biztosítása, hőszabályozás stb.) javítására vagy helyreállítására.

Iránymutatás a teljes hulladékkeletkezésről és az újrafeldolgozásra vagy újrahasználatra elvont hulladékról

95.

A 38. bekezdésben foglalt követelményeket figyelmen kívül hagyhatják azok a vállalkozások, amelyeknél csak háztartási hulladék keletkezik. Ilyen esetekben a vállalkozásnak csak arról kell nyilatkoznia, hogy ilyen típusú hulladékot termel.

96.

A 38. bekezdés a) pontja szerinti, veszélyes hulladékra vonatkozó beszámolás során a vállalkozás teljesíti a fenntartható finanszírozással kapcsolatos közzétételekről szóló rendelet (SFDR) (4) I. melléklete 1. táblázatának 9. mutatójában szereplő, radioaktív hulladékra vonatkozó követelményeket. Az SFDR-mutató (a radioaktív és a veszélyes hulladék tonnában kifejezett mennyiségei közötti arány) a vállalkozás által a 38. bekezdés a) pontja szerinti beszámoláskor megadott számláló és nevező használatával számítható ki.

97.

A kkv-knak nyilvánosságra kell hozniuk a veszélyes és radioaktív hulladékot , ha tevékenységük ilyen hulladék keletkezésével jár. Az alkalmazandóság a veszélyes vagy radioaktív anyagoknak az üzleti folyamatokban való jelenlététől függ.

98.

A vállalkozások számára ajánlott, hogy veszélyes hulladékaikat az európai hulladékkatalógus vagy röviden az EWC (a hulladékjegyzékről szóló 2000/532/EK határozatnak a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban történő módosításáról szóló, 2014. december 18-i bizottsági határozat) alapján osztályozzák, amely típusonként kategorizálja a hulladékot. Az EWC-ben minden csillaggal (*) jelölt hulladék veszélyes besorolású, általában a „veszélyes anyagokat tartalmazó” megjelöléssel. Például:

a)

egészségügy: szennyezett éles eszközök, például egészségügyi intézményben használt tűk és fecskendők („egyéb hulladékok, amelyek gyűjtése és ártalmatlanítása speciális követelményekhez kötött a fertőzések elkerülése érdekében” – EWC-kód: 18 01 03*), citotoxikus és citosztatikus gyógyszerek (EWC-kód: 18 01 08*), kiégett radiofarmakonok és bizonyos radioaktív anyagokat tartalmazó diagnosztikai berendezések;

b)

feldolgozóipar: veszélyesként besorolt használt kenőanyagok és olajok (EWC-kód: 13 02 05*);

c)

építőipar: azbeszttartalmú anyagok (EWC-kód: 17 09 03*), veszélyes anyagokat tartalmazó föld és kövek (EWC-kód: 17 05 03*); és

d)

elemek és akkumulátorok: ólomakkumulátorok (16 06 01*), nikkel-kadmium elemek (16 06 02*), higanyt tartalmazó elemek (16 06 03*).

99.

Mindazonáltal valamely hulladék akkor minősül veszélyesnek, ha rendelkezik a hulladékokról szóló keretirányelv (2008/98/EK irányelv) II. mellékletében felsorolt veszélyes tulajdonságok közül eggyel vagy többel. A könnyebb hivatkozás érdekében ezeket az alábbiakban a vonatkozó piktogramokkal együtt mutatjuk be, hogy segítsünk azonosítani az olyan veszélyes tulajdonságokat, mint a gyúlékonyság, a toxicitás és a maró hatás, amelyek a hulladék veszélyesként való besorolásához vezethetnek.

100.

A radioaktív hulladéknak olyan veszélyes tulajdonságai is vannak vagy lehetnek – nevezetesen rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító –, amelyek veszélyessé teszik. A radioaktív anyagokra mindenesetre az EU-n belül külön előírások vonatkoznak (2011/70/Euratom tanácsi irányelv). Az olyan radioaktív anyagokat felhasználó társaságoknak, amelyekből az uniós szabályozás hatálya alá tartozó radioaktív hulladék keletkezhet, tisztában kell lenniük ezzel. A radioaktív hulladékot a hatósági engedélyezési küszöbértékeket meghaladó radionuklidok jelenléte alapján kell azonosítani.

101.

Radioaktív hulladék számos dologban jelen lehet, például egészségügyi, kutatási és ipari berendezésekben, füstérzékelőkben vagy iszapokban.

102.

Az alábbiakban az egyes veszélyességi osztályok veszélyt jelző piktogramjai láthatók.

Veszélyt jelző piktogram

Piktogramon szereplő mondat, szimbólum és osztály

Mit jelent?

Image 6

„Nyomás alatt lévő gáz”

Szimbólum: Gázpalack

Fizikai veszély

—

Nyomás alatt lévő gázt tartalmaz; hő hatására robbanhat

—

Mélyhűtött gázt tartalmaz; fagymarást vagy sérülést okozhat

Image 7

„Robbanóanyag”

Szimbólum: Robbanó bomba

Fizikai veszély

—

Instabil robbanóanyag

—

Robbanóanyag; teljes tömeg felrobbanásának veszélye

—

Robbanóanyag; kivetés súlyos veszélye

—

Robbanóanyag; tűz, robbanás vagy kivetés veszélye

—

Tűz hatására a teljes tömeg felrobbanhat

Image 8

„Oxidáló”

Szimbólum: Láng egy körön

Fizikai veszély

—

Tüzet okozhat vagy fokozhatja a tűz intenzitását; oxidáló hatású

—

Tüzet vagy robbanást okozhat; erősen oxidáló hatású

Image 9

„Tűzveszélyes”

Szimbólum: Láng

Fizikai veszély

—

Rendkívül tűzveszélyes gáz

—

Tűzveszélyes gáz

—

Rendkívül tűzveszélyes aeroszol

—

Tűzveszélyes aeroszol

—

Fokozottan tűzveszélyes folyadék és gőz

—

Tűzveszélyes folyadék és gőz

—

Tűzveszélyes szilárd anyag

Image 10

„Korrozív hatású”

Szimbólum: Korrózió

Fizikai veszély/egészségi veszély

—

Fémekre korrozív hatású lehet

—

Súlyos égési sérülést és szemkárosodást okoz

Image 11

„Egészségi veszély/Veszélyes az ózonrétegre”

Szimbólum: Felkiáltójel

Egészségi veszély

—

Légúti irritációt okozhat

—

Álmosságot vagy szédülést okozhat

—

Allergiás bőrreakciót válthat ki

—

Súlyos szemirritációt okoz

—

Bőrirritáló hatású

—

Lenyelve ártalmas

—

Bőrrel érintkezve ártalmas

—

Belélegezve ártalmas

—

Károsítja a közegészséget és a környezetet, mert a légkör felső rétegeiben lebontja az ózont

Image 12

„Akut toxicitás”

Szimbólum: Halálfej

Egészségi veszély

—

Lenyelve halálos

—

Bőrrel érintkezve halálos

—

Belélegezve halálos

—

Lenyelve mérgező

—

Bőrrel érintkezve mérgező

—

Belélegezve mérgező

Image 13

„Súlyos egészségi veszély”

Szimbólum: Egészségi veszély

Egészségi veszély

—

Lenyelve és a légutakba kerülve halálos lehet

—

Károsítja a szerveket

—

Károsíthatja a szerveket

—

Károsíthatja a termékenységet vagy a születendő gyermeket

—

Feltehetően károsítja a termékenységet vagy a születendő gyermeket

—

Rákot okozhat

—

Feltehetően rákot okoz

—

Genetikai károsodást okozhat

—

Feltehetően genetikai károsodást okoz

—

Belélegezve allergiás és asztmás tüneteket, és nehéz légzést okozhat

Image 14

„Környezetre veszélyes”

Szimbólum: Környezet

Környezeti veszély

—

Nagyon mérgező a vízi élővilágra, hosszan tartó károsodást okoz

—

Mérgező a vízi élővilágra, hosszan tartó károsodást okoz

A veszélyes tulajdonságokat jelző piktogramok – az osztályozásról, címkézésről és csomagolásról szóló 1272/2008/EK rendelet V. melléklete.

103.

A hulladékkeletkezésre, illetve az ártalmatlanítástól való elvonásra vonatkozó információk bemutatásakor a vállalkozásnak ezekről az információkról lehetőleg tömegegységben (pl. kg-ban vagy tonnában) kell beszámolnia. Mindazonáltal, ha a vállalkozás a tömegegységeket nem tartja megfelelőnek, a fent említett mérőszámokat térfogatban kifejezve (pl. m3) is közzéteheti.

104.

Az újrafeldolgozásra vagy újrahasználatra elvont teljes éves hulladékra vonatkozó információk közzétételekor a vállalkozásnak a szétválogatott és az újrafeldolgozással vagy újrahasználattal foglalkozó gazdasági szereplőknek elküldött hulladékot kell figyelembe vennie (pl. az újrafeldolgozandó szemét tárolójába helyezett hulladék vagy a bizonyos anyagkategóriákba válogatott és hulladékkezelő létesítményekbe leadott hulladék mennyiségét), nem pedig a ténylegesen újrafeldolgozott vagy újrahasznált hulladékot.

105.

A hulladékra vonatkozó információk közzétételekor a vállalkozás a következő táblázatokat használhatja.

 

Keletkezett hulladék (pl. tonna)

Keletkezett összes hulladék, amelyből:

 

 

Újrafeldolgozásra vagy újrahasználatra elvont hulladék

Ártalmatlanításra elvont hulladék

Nem veszélyes hulladék

 

 

 

1. hulladéktípus

 

 

 

2. hulladéktípus

 

 

 

…

 

 

 

Veszélyes hulladék

 

 

 

1. hulladéktípus

 

 

 

…

 

 

 

106.

A kisvállalkozások által termelt veszélyes hulladékok közé tartoznak például az elemek és akkumulátorok, a használt olajok, a növényvédő szerek, a higanytartalmú berendezések és a fénycsövek.

107.

A vállalkozás további bontásokat is szerepeltethet, meghatározva a nem veszélyes és veszélyes hulladékok további típusait. Ennek során figyelembe veheti az európai hulladékkatalógus társadalmi mérőszámaiban található hulladékleírások jegyzékét.

Iránymutatás a felhasznált releváns anyagok éves tömegáramáról

108.

Az éves tömegáram az EMAS anyagfelhasználás hatékonyságára vonatkozó követelményeivel összhangban lévő mutató, amely szemlélteti a vállalkozás bizonyos anyagoktól való függését annak működése során (pl. az építőiparban a fa és acél). A vállalkozásnak itt információkat kell szolgáltatnia az általa felhasznált anyagokról, beleértve mind a beszállítóktól beszerzett anyagokat, mind a termelésből belsőleg beszerzett anyagokat. Az általa felhasznált releváns anyagok éves tömegáramának kiszámításához a vállalkozásnak először azonosítania kell azokat a konkrét kulcsfontosságú anyagokat, amelyektől a tevékenysége függ, és amelyek tekintetében értékelni kell az anyaghatékonyságot (pl. a fa anyaghatékonysága). Ha különböző típusú anyagokat használ, a vállalkozásnak minden egyes kulcsfontosságú anyagra vonatkozóan külön kell megadnia az éves tömegáramot (azaz az egyes felhasznált anyagok teljes tömegét, pl. a megvásárolt fa tonnáját) megfelelő módon, például felhasználás szerinti bontásban (az EMAS felhasználói útmutatója). A felhasznált releváns anyagok tömegáramát az összes felhasznált anyag tömegének összege adja meg, beleértve a nyersanyagokat, a segédanyagokat, a bemeneti anyagokat, a félkész termékeket és egyéb anyagokat (kivéve az energiaforrásokat és a vizet). Ezt a mutatót lehetőleg tömegegységekben (pl. kilogramm vagy tonna), térfogatban (pl. m3) vagy az ágazatban általánosan használt egyéb mértékegységekben kell kifejezni.

Iránymutatás a feldolgozóipari, építőipari és/vagy csomagolási folyamatok azonosításához

109.

A feldolgozóipari, építőipari és/vagy csomagolási folyamatok azonosítása érdekében a vállalkozás hivatkozhat azokra a tevékenységekre, amelyek az (EU) 2023/137 rendelet I. mellékletében a C nemzetgazdasági ág – Feldolgozóipar, az F nemzetgazdasági ág – Építőipar, valamint az O nemzetgazdasági ág – 82.92 „Csomagolás” szakágazata alá tartoznak.

1.3.   Alapmodulra vonatkozó iránymutatás – társadalmi mérőszámok

B8 –   Munkaerő – Általános jellemzők

110.

A teljes munkaidős egyenérték (FTE) a teljes munkaidős pozíciók száma a vállalkozásban. Ez úgy számítható ki, hogy az alkalmazott munkarend szerinti munkaidejét (az egy héten belül ténylegesen ledolgozott órák számát) elosztjuk azoknak az óráknak a számával, amelyet a munkáltató teljes munkaidős munkahétnek tekint (a teljes munkaidőben foglalkoztatott alkalmazottak által ledolgozott órák száma). Például az az alkalmazott, aki heti 25 órát dolgozik egy olyan vállalatnál, ahol a teljes munkaidős munkahét 40 óra, 0,625 teljes munkaidős egyenértéket (azaz 25/40 órát) jelent.

111.

A létszám a vállalkozás által foglalkoztatottak teljes száma a beszámolási időszak végén vagy a beszámolási időszak átlagában kifejezve.

Iránymutatás az alkalmazotti szerződéstípusokra vonatkozó információk bemutatásához

112.

Az alábbi táblázat azt mutatja be, hogyan jeleníthetők meg az alkalmazottakra vonatkozó információk a munkaszerződés típusa szerint.

Munkaviszony típusa

Alkalmazottak száma (fő vagy teljes munkaidős egyenérték)

Határozott idejű szerződés

 

Határozatlan idejű szerződés

 

Összes alkalmazott

 

113.

Az alábbi táblázat azt mutatja be, hogyan jeleníthetők meg az alkalmazottakra vonatkozó információk nem szerint.

Nem

Alkalmazottak száma (fő vagy teljes munkaidős egyenérték)

Férfi

 

Nő

 

Egyéb

 

Nincs információ

 

Összes alkalmazott

 

114.

Az Európai Unió egyes tagállamaiban a személyek jogszerűen regisztrálhatják magukat harmadik, gyakran semleges nembe tartozóként, amelyet a fenti táblázat „Egyéb” kategóriája fed le. Ha a vállalkozás olyan, az alkalmazottakra vonatkozó adatokat tesz közzé, amelyek esetében ez nem lehetséges, ezt kifejtheti, és jelezheti, hogy az „Egyéb” kategória tárgytalan. A „Nincs információ” kategória azokra az alkalmazottakra vonatkozik, akik nem teszik közzé nemi identitásukat.

115.

Az alábbi táblázat azt mutatja be, hogyan mutathatók be az alkalmazottakra vonatkozó információk ország szerint.

Ország (munkaszerződés szerint)

Alkalmazottak száma (fő vagy teljes munkaidős egyenérték)

„A” ország

 

„B” ország

 

„C” ország

 

„D” ország

 

Összes alkalmazott

 

116.

A munkaszerződések meghatározásai és típusai országonként eltérőek lehetnek. Ha a vállalkozás több országban is foglalkoztat alkalmazottakat , az országos szintű adatok kiszámításához az azon országok nemzeti jogszabályaiban előírt jogi fogalommeghatározásokat kell alapul vennie, amelyekben az alkalmazottak dolgoznak. Ezt követően az ilyen országos szintű adatokat össze kell adni a teljes szám kiszámításához, figyelmen kívül hagyva a nemzeti jogi fogalommeghatározások közötti különbségeket.

117.

Az alkalmazottak fluktuációja azokra az alkalmazottakra vonatkozik, akik önkéntesen vagy elbocsátás, nyugdíjba vonulás vagy elhalálozás miatt távoznak a vállalkozástól.

118.

A fluktuáció arányának kiszámításához az alábbi képletet kell használni.

Formula

B9 –   Munkaerő – Egészségvédelem és biztonság

A munkával összefüggő, nyilvántartásba veendő balesetek arányával kapcsolatos iránymutatás

119.

Abból a feltételezésből kiindulva, hogy egy teljes munkaidőben dolgozó munkavállaló évente 2 000 órát dolgozik, az arány a 100 teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóra jutó munkahelyi balesetek számát jelzi egyéves időintervallumon belül. Ha a vállalkozás nem tudja közvetlenül kiszámítani a ledolgozott órák számát, ezt a rendes vagy standard munkaórák alapján megbecsülheti.

120.

Az alkalmazottak munkával összefüggő, nyilvántartásba veendő balesetei arányának kiszámításához az alábbi képletet kell használni.

Formula

Példa

121.

Az „A” vállalat három munkahelyi balesetet jelentett a beszámolási évben. Az „A” vállalat 40 alkalmazottat foglalkoztat, akik évente összesen 80 000 órát (40 x 2 000) dolgoznak.

A munkával összefüggő, nyilvántartásba veendő balesetek aránya 3/80 000 x 200 000 = 7,5.

A munkával összefüggő sérülések és a munkával összefüggő megbetegedések miatt bekövetkezett halálesetek számával kapcsolatos iránymutatás

122.

A munkával összefüggő sérülések és a munkával összefüggő megbetegedések a munkahelyi veszélyeknek való kitettségből erednek.

123.

Távmunka esetén a sérülések és a megbetegedések akkor munkával összefüggőek, ha a sérülés vagy a megbetegedés közvetlenül a munkavégzéshez kapcsolódik, nem pedig az általános otthoni környezethez.

124.

A munkavégzés céljából történő utazás során bekövetkező sérülések és megbetegedések akkor minősülnek munkával összefüggőnek, ha az alkalmazott a sérülés vagy megbetegedés időpontjában a munkáltató érdekében végzett munkát. Az utazás során bekövetkező, a vállalkozás felelősségi körén kívül eső balesetekre (azaz a munkahelyre és a munkahelyről való rendszeres ingázásra) az alkalmazandó nemzeti jogszabályok vonatkoznak, amelyek szabályozzák, hogy azok munkával összefüggőnek minősülnek-e vagy sem.

125.

A mentális zavar akkor minősül munkával összefüggőnek, ha azt az alkalmazott önként bejelentette, és egy engedéllyel rendelkező egészségügyi szakember értékelést adott ki, amelyben szerepel, hogy a szóban forgó zavar valóban munkával összefüggő, és ezt szintén bejelentették. A dohányzásból, a kábítószer- és alkoholfogyasztásból, a testmozgás hiányából, az egészségtelen táplálkozásból és a munkához nem kapcsolódó pszichoszociális tényezőkből eredő egészségügyi problémák nem minősülnek munkával összefüggőnek.

126.

A vállalkozás a munkával összefüggő sérülésekből és a munkával összefüggő megbetegedésekből eredő haláleseteket külön is bemutathatja.

B10 –   Munkaerő – Javadalmazás, kollektív tárgyalás és képzés

A javadalmazásra vonatkozó iránymutatás: minimálbér

127.

A „minimálbér” a foglalkoztatás után óránként vagy más időegységenként fizetendő minimális kompenzációt jelenti. Országtól függően a minimálbért megállapíthatja közvetlenül jogszabály, vagy meghatározható kollektív tárgyalások nyomán létrejött szerződés útján. A vállalkozásnak hivatkoznia kell az abban az országban alkalmazandó minimálbérre, amellyel kapcsolatban a beszámolót készíti.

128.

A legalacsonyabb fizetési kategória tekintetében, a gyakornokokat és a tanulószerződéses tanulókat kivéve, a minimálbér képezi a kezdő bér kiszámításának alapját. A kezdő bér tehát a minimálbérnek megfelelő fizetést, valamint az adott kategóriába tartozó alkalmazottak számára garantált további fix kifizetéseket foglalja magában.

A javadalmazásra vonatkozó iránymutatás: a női és a férfi alkalmazottak közötti százalékos különbség

129.

A női és férfi alkalmazottak közötti százalékos különbség mérőszáma a nemek közötti egyenlőség elvével foglalkozik, amely egyenlő munkáért egyenlő bért ír elő. A bérkülönbség a női és a férfi alkalmazottak átlagos bérszintje közötti különbség a férfi alkalmazottak átlagos bérszintjének százalékában kifejezve.

130.

E mérőszám kiszámításához minden alkalmazottat figyelembe kell venni. Emellett két átlagbérszámítást kell végezni, külön a női és a férfi munkavállalók tekintetében. Lásd az alábbi képletet:

Formula

131.

A vállalkozás javadalmazási politikáitól függően a bruttó bér a következő elemek mindegyikére vonatkozik:

a)

alapfizetés, amely a garantált, rövid távú, nem változó pénzbeli jövedelem összege;

b)

pénzbeli kifizetések, amelyek az alapfizetés és a pénzbeli juttatások, jutalmak, jutalékok, pénzbeli nyereségrészesedések és az egyéb formában nyújtott változó pénzeszköz-kifizetések összegének felelnek meg; és

c)

természetbeni ellátások (5).

132.

A bruttó bér a fent felsorolt összes vonatkozó elem összege.

133.

Az átlagos bruttó órabér a heti/éves bruttó fizetés és a hetente/évente ledolgozott átlagos órák hányadosa.

Példa

134.

Az „A” vállalatnak összesen X férfi és Y női alkalmazottja van. A férfi alkalmazottak bruttó órabére 15 EUR, a női alkalmazottak bruttó órabére pedig 13 EUR.

135.

A férfi alkalmazottak átlagos bruttó órabérének szintje a teljes bruttó óránkénti fizetéseik összege és a férfi alkalmazottak teljes számának hányadosa. A női alkalmazottak átlagos bruttó órabérének szintje a teljes bruttó óránkénti fizetéseik összege és a női alkalmazottak teljes számának hányadosa.

136.

A férfi és női alkalmazottak közötti százalékos bérkülönbség kiszámításához használt képlet a következő:

Formula

A kollektív tárgyalások általi lefedettségre vonatkozó iránymutatás

137.

A kollektív tárgyalások nyomán létrejött szerződések (kollektív szerződések) hatálya alá tartozó alkalmazottak azok a személyek, akikre a vállalkozás köteles alkalmazni a szerződést. Ha egy alkalmazott egynél több kollektív szerződés hatálya alá tartozik, csak egyszer számítandó be. Ha az alkalmazottak egyike sem tartozik kollektív szerződés hatálya alá, a százalékos arány nulla.

138.

A kollektív tárgyalások nyomán létrejött szerződések hatálya alá tartozó alkalmazottak százalékos arányát a következő képlet segítségével kell kiszámítani.

Formula

139.

Az e közzétételi követelmény által előírt információkról lefedettségi arányként lehet beszámolni, ha a kollektív tárgyalások általi lefedettség 0–19 %, 20–39 %, 40–59 %, 60–79 % vagy 80–100 % között van.

140.

Ennek a követelménynek nem az a célja, hogy megismerhető legyen az üzemi tanács vagy a szakszervezetek által képviselt alkalmazottak százalékos aránya, amely eltérő lehet. A kollektív tárgyalások nyomán létrejött szerződések hatálya alá tartozó alkalmazottak százalékos aránya magasabb lehet, mint a szakszervezetbe tömörült alkalmazottak százalékos aránya, ha a kollektív szerződések mind a szakszervezeti tagokra, mind a nem szakszervezeti tagokra vonatkoznak.

1.4.   Alapmodulra vonatkozó iránymutatás – az üzleti magatartás mérőszámai

B11 –   Korrupció és megvesztegetés miatti ítéletek és büntetések

141.

A korrupció és a megvesztegetés az üzleti magatartás fenntarthatósági kérdéshez tartozik.

142.

A 43. bekezdés értelmében a vállalkozásnak be kell számolnia a korrupció és megvesztegetés elleni jogszabályok megsértése miatt kiszabott ítéletek számáról és a kiszabott pénzbírságok teljes összegéről.

Az ítéletekre vonatkozó iránymutatás

143.

A korrupció és megvesztegetés elleni jogszabályok megsértése miatt hozott ítéletek a büntetőbíróság által valamely személlyel vagy vállalkozással szemben korrupcióval és vesztegetéssel kapcsolatos bűncselekmény miatt hozott ítéletek, például abban az esetben, ha ezeket a bírósági határozatokat bejegyzik az ítélethozatal szerinti európai uniós tagállam bűnügyi nyilvántartásába.

A bírságokra vonatkozó iránymutatás

144.

A korrupció és megvesztegetés elleni jogszabályok megsértése miatt kiszabott bírságok bíróság, bizottság vagy más kormányzati hatóság által a korrupció és a megvesztegetés elleni jogszabályok megsértése miatt kiszabott kötelező, az államkincstárba befizetett pénzbüntetésekre vonatkoznak.

Átfogó modul: iránymutatás

145.

Az alábbi szakaszokban foglalt iránymutatás célja, hogy megkönnyítse a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó önkéntes fenntarthatósági beszámolási standardról szóló bizottsági ajánlás I. mellékletének (44)–(65) bekezdésében foglalt fenntarthatósági közzétételi követelmények alkalmazását.

146.

Az alábbi iránymutatás szándék szerint egy olyan ökoszisztéma részét képezi, amely magában foglalhatja további támogatási útmutatók EFRAG általi kidolgozását, további digitális eszközöket és végrehajtási támogatást (oktatási tevékenységek, az érdekelt felek bevonása stb.), amelyek célja, hogy megkönnyítsék az iránymutatásban szereplő egyes technikai elemek megértését.

147.

Ennek az iránymutatásnak az a célja, hogy támogassa az átfogó modulban lévő mérőszámok elkészítését.

1.5.   Átfogó modulra vonatkozó iránymutatás – általános információk

C1 –   Stratégia: üzleti modell és fenntarthatóság – kapcsolódó kezdeményezések

148.

A 47. bekezdés c) pontja szerinti fő fogyasztói és beszállítói kapcsolatok leírásakor a vállalkozásnak közzé kell tennie a szolgáltatók becsült számát, valamint a hozzájuk kapcsolódó ágazatokat és földrajzi területeket (azaz az országokat).

C2 –   A fenntarthatóbb gazdaságra való átállással kapcsolatos gyakorlatok, szakpolitikák és jövőbeli kezdeményezések leírása

149.

A vállalkozások az alábbi sablont használhatják a C2. adatpontokra vonatkozó adatszolgáltatáshoz.

 

Ha a B2. közzétételben a meglévő gyakorlatokra/politikákra/jövőbeli kezdeményezésekre IGEN-nel válaszolt, kérjük, röviden ismertesse azokat és az azokat követő intézkedéseket. (Amennyiben a gyakorlat/politika/jövőbeli kezdeményezés beszállítókra vagy ügyfelekre vonatkozik, a vállalkozásnak ezt meg kell említenie.)

Ha a B2. közzétételben szereplő célokra IGEN-nel válaszolt, kérjük, részletezze azokat.

A vállalkozás megjelölheti, hogy melyik az a legmagasabb vezetői szint, amelyik felelősséggel tartozik a politikák végrehajtásáért, amennyiben ezt a vállalkozás meghatározta.

Éghajlatváltozás

 

 

 

Szennyezés

 

 

 

Vízi és tengeri erőforrások

 

 

 

Biológiai sokféleség és ökoszisztémák

 

 

 

Körforgásos gazdaság

 

 

 

Saját munkaerő

 

 

 

Az értékláncban dolgozók

 

 

 

Érintett közösségek

 

 

 

Fogyasztók és végfelhasználók

 

 

 

Üzleti magatartás

 

 

 

1.6.   Átfogó modulra vonatkozó iránymutatás – környezeti mérőszámok

A B3 (alapmodul) szerinti, ÜHG-kibocsátásra vonatkozó beszámolással kapcsolatos megfontolások

150.

Annak meghatározásakor, hogy a 3. alkalmazási kör közzététele helyénvaló-e az 50. bekezdés alapján, a vállalkozás a 3. alkalmazási körbe tartozó teljes ÜHG-kibocsátását megszűrheti a 3. alkalmazási kör ÜHG-jegyzőkönyvben meghatározott 15 kategóriája alapján, megfelelő becslések és beszámolók felhasználásával, ezen információk hivatkozás útján történő beépítésével. Ez lehetővé teszi a 3. alkalmazási körbe tartozó jelentős kategóriáinak a becsült ÜHG-kibocsátás nagyságrendje, valamint az ÜHG-jegyzőkönyv vállalati értékláncokra (3. alkalmazási kör) vonatkozó nyilvántartási és beszámolási standardja (2011. évi változat, 61. és 65–68. o.) vagy az ISO 14064-1:2018 szabvány H.3.2. melléklete szerinti egyéb kritériumok, például pénzügyi ráfordítás, befolyás, kapcsolódó átállási kockázatok és lehetőségek, vagy az érdekelt felek álláspontja alapján történő meghatározását és közzétételét.

151.

A feldolgozóipari, agrár-élelmiszeripari, ingatlanépítési és csomagolási folyamatokkal működő kkv-k valószínűleg jelentős 3. alkalmazási körbe tartozó kategóriákkal rendelkeznek (CDP műszaki feljegyzés: a 3. alkalmazási körbe tartozó kategóriák relevanciája ágazatonként, 2024), amelyek a vállalkozás ágazatában relevánsnak tekinthetők a beszámolás szempontjából.

C3 –   Az ÜHG-kibocsátás csökkentésére vonatkozó célok és az éghajlatvédelmi átállás

152.

A kibocsátáscsökkentés egyszerre jelenthet kihívást és lehetőséget a vállalkozás számára, mivel gyakran szükségessé teszi a vállalkozás stratégiai és működési realitásának megváltoztatását. A kibocsátáscsökkentés mint cél szükségessé teheti a stratégiai és pénzügyi prioritások felülvizsgálatát. A dekarbonizációhoz fontos kezdeti beruházásokra lehet szükség, például egy járműflotta villamosítására, az energiafogyasztást csökkentő új technológiák bevezetésére vagy olyan új termékcsaládok kifejlesztésére, amelyek kevésbé függenek karbonintenzív anyagoktól. Másrészt az alacsony szén-dioxid-kibocsátású megoldások bevezetése az ÜHG-kibocsátás csökkentése érdekében jelentősen csökkentheti a megvásárolt energia és anyagok költségeit. A dekarbonizáció irányába vezető útjukat megkezdő vállalkozások gyakran jelentős kiigazításokkal szembesülnek üzleti modelljeik vagy napi működésük tekintetében. Előfordulhat például, hogy egy logisztikai és kézbesítési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásnak át kell alakítania flottakezelését, hogy minimalizálja a járművek rendszeres töltéséből eredő esetleges szolgáltatási fennakadásokat. Előfordulhat, hogy egy fogyasztásicikk-gyártó vállalkozásnak, amely termékének valamely alkotóelemét fenntartható, alacsony szén-dioxid-kibocsátású alternatívával kívánja helyettesíteni, időt és erőforrásokat kell elkülönítenie a termékinnovációra és új beszállítók keresésére. Ezek az erőfeszítések viszont a költségek csökkenéséhez, új piacokhoz való hozzáféréshez, új munkahelyek létrehozásához és további finanszírozás vonzásához vezethetnek, ami az ÜHG-kibocsátás csökkentését nemcsak kihívássá, hanem stratégiai üzleti lehetőséggé is teheti. Ebben az összefüggésben az ÜHG-kibocsátás csökkentésére vonatkozó célok fontos intézkedést jelentenek a fenntartható átállás iránti igény kielégítésére, mivel lehetővé teszik a vállalkozások számára, hogy szisztematikus, ellenőrzött és szervezett módon kezeljék a változást.

153.

Az ÜHG-kibocsátás-csökkentési cél a vállalkozás ÜHG-kibocsátásának a kiválasztott bázisévben mért ÜHG-kibocsátáshoz viszonyított csökkentésére irányuló, későbbi évben megvalósítandó kötelezettségvállalás. A kibocsátáscsökkentéshez vezető intézkedések közé tartozik például a villamosítás, a megújuló villamos energia, a fenntartható termékek fejlesztése stb. A C3. közzététel előírja, hogy a vállalkozásnak közzé kell tennie az 1. és 2. alkalmazási körbe tartozó kibocsátásaira vonatkozó ÜHG-kibocsátás-csökkentési célokat .

154.

Az eltávolítás és az elkerült kibocsátás nem számolható el a vállalkozás bruttó ÜHG-kibocsátásának csökkentéseként. Ennek oka az elszámolási gyakorlatok közötti jelentős különbség a bruttó ÜHG-kibocsátás (leltáralapú elszámolás) és az ÜHG-elnyelések és elkerült kibocsátások (projektalapú vagy intervenciós elszámolás) tekintetében. A vállalkozás bruttó ÜHG-kibocsátását úgy alakították ki, hogy nyomon kövesse a környezetbe történő tényleges kibocsátásokat, következetes és összehasonlítható kiindulási alapot biztosítva az ÜHG-célok meghatározásához. Ezzel szemben az elkerült kibocsátások és szén-dioxid-eltávolítások a vállalkozás konkrét projekttevékenységeihez kapcsolódnak, ami azt jelenti, hogy elszámolásukat a bruttó ÜHG-kibocsátástól elkülönítve végzik.

155.

E gyakorlat követése érdekében a vállalkozásnak különbséget kell tennie a bruttó ÜHG-kibocsátása és az abban nem szereplő egyéb hatásai , például ÜHG-elnyelések és elkerült kibocsátások között. Az elnyelés az üvegházhatást okozó gázok légkörből való, szándékos emberi tevékenység eredményeként történő eltávolítását jelenti. Az ilyen tevékenységek közé tartozhat például a növények növekedése (a légköri CO2 fotoszintézis útján történő átadása) és a CO2 levegőből történő közvetlen leválasztása, és jellemzően a CO2 későbbi tárolásához kapcsolódnak. Az elkerült ÜHG-kibocsátás jellemzően olyan kibocsátásra vonatkozik, amely egyébként bekövetkezett volna, de a vállalkozás tevékenységeinek eredményeként nem következett be. Ezek közé tartozhat olyan új termékek és technológiák bevezetése, amelyek csökkentik a karbonintenzív megfelelőik iránti keresletet, például olyan szigetelési megoldások bevezetése egy épületben, amelyek segítenek elkerülni az ottani energetikai szolgáltatások iránti keresletet. A szén-dioxid-eltávolítással és az elkerült kibocsátásokkal kapcsolatos fogalmakról további információk találhatók az ÜHG-jegyzőkönyv földhasználati ágazattal és eltávolítással kapcsolatos útmutatójában.

156.

A bázisév olyan korábbi év, amelyhez viszonyítva a vállalkozás aktuális ÜHG-kibocsátása mérhető. A bázisévnek általában olyan közelmúltbeli és a vállalkozás üvegházhatásúgáz-kibocsátása szempontjából reprezentatív évnek kell lennie, amelyre vonatkozóan ellenőrizhető adatok állnak rendelkezésre.

157.

A célév az a jövőbeli év, amelyben a vállalkozás egy bizonyos abszolút vagy százalékos ÜHG-kibocsátás-csökkentést kíván elérni. Ennek a bázisévtől számított egy-három évig terjedő időszakra kell kiterjednie rövid távú cél esetén. Hosszabb távú célok is kitűzhetők, például húsz- vagy harmincéves időszakokra (pl. 2040-re vagy 2050-re). A Bizottság arra ösztönzi a vállalkozásokat, hogy legalább a 2030-as rövid távú célévre és – amennyiben megvalósítható – a 2050-es hosszú távú célévre vonatkozóan határozzanak meg célértékeket. 2030-tól kezdődően ajánlott minden ötéves időszakot követően frissíteni az ÜHG-kibocsátás-csökkentési célok bázisévét és célévét.

158.

A cél meghatározásához a vállalkozásoknak figyelembe kell venniük az ÜHG mérséklésére vonatkozó meglévő tudományos bizonyítékokat. Az SBTi javaslata szerint a minden ágazatot figyelembe vevő ÜHG-kibocsátás-csökkentési cél 2030-ig –42 %, 2050-ig pedig –90 % (2020-as bázisév). Az SBTi a kis- és középvállalkozások számára észszerűsített célmeghatározási pályát is javasol (6). Konkrét ágazatonkénti pályák is léteznek, amelyeket a vállalkozások figyelembe vehetnek ÜHG-kibocsátás-csökkentési céljaik meghatározásakor.

159.

A közvetlen és közvetett kibocsátások egyidejű gyors csökkentése érdekében a vállalkozás néhány egyszerű intézkedést hozhat. Egyes intézkedések egyszerűek lehetnek, de képesek jelentős kibocsátáscsökkentést elérni, és támogatni a vállalkozást céljai elérésében. Például a járműflotta villamosítása azáltal, hogy a fosszilis tüzelőanyaggal működő járműveket elektromos járművekkel váltják fel, azonnal kibocsátáscsökkentéshez vezet, amint az előző flottát lecserélik. Ez jelentős kibocsátáscsökkentést jelenthet, különösen a szállítástól függő vállalkozások esetében. Hasonlóképpen hatékony, egyszerű és megvalósítható dekarbonizációs intézkedés, ha az autós ingázásokat és üzleti utakat alacsony szén-dioxid-kibocsátású alternatívákkal, például kerékpár vagy tömegközlekedés használatával váltják fel. Könnyen érhetők el eredmények a belső energiagazdálkodás felülvizsgálatával és energiahatékony berendezésekkel való frissítésével, valamint a karbantartás rutinszerű üzleti tevékenységekbe történő beépítésével. A berendezések és gépek rendszeres karbantartásával és azok energiahatékonyabb alternatívákkal való helyettesítésével, amikor és ahol csak lehetséges, a vállalkozás csökkentheti energiafogyasztását. Az ilyen berendezések közé tartozhatnak például a kazánok, a távközlési rendszerek, a hőszivattyúk, a légkondicionáló berendezések stb. A rendszeres karbantartással biztosítható a hatékony működésük, minimálisra csökkenthető a kopás és az elhasználódás, valamint a hulladék. A rendszerek automatizálásával és a használati időszakok időzítők segítségével történő meghatározásával a vállalkozás tovább tudja csökkenteni az ilyen berendezések kibocsátását.

160.

Az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló éghajlati átállási terv olyan jelenlegi és jövőbeli intézkedések összessége, amelyek célja, hogy a vállalkozás üzleti modelljét, stratégiáját és műveleteit hozzáigazítsák a globális felmelegedés 1,5 °C-ban történő korlátozására irányuló kulcsfontosságú átfogó globális célhoz. Az e célkitűzéssel összeegyeztethető ÜHG-csökkentési célnak köszönhetően az átállási terv meglétének fontossága abban rejlik, hogy a vállalkozás megértheti azokat az eszközöket, amelyekkel elmozdul az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé, miközben figyelemmel kíséri az elért eredményeket. Az átállási terv az elszámoltathatóság és az átláthatóság mechanizmusaként szolgál, és arra ösztönzi a vállalkozásokat, hogy intézkedéseik révén hiteles pályákat dolgozzanak ki az éghajlatváltozás mérséklésére.

161.

A vállalkozás számára hiteles átállási terv kidolgozását olyan elemekkel kell alátámasztani, mint a) a felelősségek és szerepek egyértelmű meghatározása; b) a terv beépítése a vállalkozás üzleti stratégiájába és pénzügyi tervezésébe; c) a dekarbonizációs eszközökre és pályákra vonatkozó információk, valamint az előre meghatározott időkereteken keresztül nyomon követhető, számszerűsíthető mutatók tervbe foglalása; d) adott esetben az érdekelt felekkel folytatott konzultációt követően a rendszeres felülvizsgálat és aktualizálás lehetővé tétele; és e) a saját műveletek lefedése teljes egészében, valamint az értéklánc lefedése a lehető legnagyobb mértékben, vagy az esetleges korlátokra vonatkozó magyarázat.

162.

Az EMAS-rendelet IV. melléklete B. részének d) pontja szerinti célokat közzétevő vállalkozások felhasználhatják ÜHG-csökkentési céljaikat a VSME-követelmény teljesítésére, ha meghatároztak ilyen célokat. A vállalkozás ezt a közzétételt az EMAS környezetközpontú irányítási rendszerének megvalósításával és az EN ISO 14001:2015 szabványra történő hivatkozással is támogathatja, az EMAS-rendelet II. melléklete B. része A.6.2.1. és B.5. pontjában (környezeti célkitűzések) meghatározottak szerint.

Iránymutatás a feldolgozóipari, építőipari és/vagy csomagolási folyamatok azonosításához

163.

A feldolgozóipari, építőipari és/vagy csomagolási folyamatok azonosítása érdekében a vállalkozás e tevékenységek közül hivatkozhat azokra, amelyek az (EU) 2023/137 rendelet I. mellékletében a C nemzetgazdasági ág – Feldolgozóipar, az F nemzetgazdasági ág – Építőipar, valamint az O nemzetgazdasági ág – 82.92 „Csomagolás” szakágazata alá tartoznak.

C4 –   Éghajlati kockázatok

164.

Az éghajlattal kapcsolatos veszélyek az éghajlatváltozás által a vállalkozásra gyakorolt hatásokból eredő, éghajlattal kapcsolatos fizikai kockázatok mozgatórugói. Ezek a konkrét eseményekből (például aszályokból, áradásokból, szélsőséges csapadékból és erdőtüzekből) eredő akut veszélyek, illetve az éghajlat hosszabb távú változásaiból eredő krónikus veszélyek (például változó hőmérséklet, tengerszint-emelkedés és talajerózió) közé sorolhatók ((EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet). A fizikai kockázatok az éghajlattal kapcsolatos veszélyektől, a vállalkozás eszközeinek és tevékenységeinek e veszélyeknek való kitettségétől, valamint attól függenek, hogy a vállalkozás mennyire érzékeny ezekre a veszélyekre. Az éghajlattal kapcsolatos veszélyek közé tartoznak például a hőhullámok, a szélsőséges időjárási események gyakoribbá válása, a tengerszint-emelkedés, a gleccsertavak hirtelen kiöntése miatti áradás, valamint a változó csapadék- és szélmintázatok. Az éghajlattal kapcsolatos fizikai kockázatok olyan éghajlati forgatókönyvek alkalmazásával azonosíthatók és modellezhetők, amelyek magas kibocsátási pályákat vesznek figyelembe, mint például az IPCC SSP5-8.5. forgatókönyv.

165.

Az éghajlatváltozással kapcsolatos átállási események (az éghajlattal kapcsolatos pénzügyi közzétételekkel foglalkozó munkacsoport 2017. évi ajánlásai szerint) lehetnek szakpolitikai és jogi alapúak (pl. a kibocsátással kapcsolatos fokozott beszámolási kötelezettségek), technológiaalapúak (pl. az alacsonyabb kibocsátású technológiákra való átállás költségei), piaci alapúak (pl. a nyersanyagok megnövekedett költsége) és hírnévalapúak (pl. az érdekelt felek fokozott aggodalma).

166.

Az éghajlattal kapcsolatos bruttó kockázatok azok a bruttó fizikai kockázatok és bruttó átállási kockázatok, amelyek a vállalkozás eszközeinek és üzleti tevékenységeinek az éghajlattal kapcsolatos veszélyeknek való kitettségéből adódhatnak.

1.7.   Átfogó modulra vonatkozó iránymutatás – társadalmi mérőszámok

C5 –   A munkaerő további (általános) jellemzői

167.

A nők és férfiak arányának meghatározásához a vezetői szinten foglalkoztatott női alkalmazottak és férfi alkalmazottak számát el kell osztani egymással. Ebből megkapjuk a nők és férfiak arányát a vállalaton belül.

Formula

168.

A vezetői szint az igazgatótanácsi szint alatti szint, kivéve, ha a vállalkozás konkrét meghatározással rendelkezik.

169.

Ha például 28 női és 84 férfi alkalmazott van vezetői szinten, a nők és férfiak aránya 1:3 lenne, ami azt jelenti, hogy vezetői szinten minden nőre három férfi jut.

170.

A vállalkozásnak a következő releváns tényezőket kell figyelembe vennie annak eldöntésekor, hogy a 60. bekezdés alapján közzéteszi-e az önfoglalkoztató és az ideiglenes munkavállalók számát: 1. az alkalmazottaknak az önfoglalkoztató és az ideiglenes munkavállalókhoz viszonyított aránya, különösen a jelentős és/vagy növekvő mértékű függőség esetén, vagy 2. ha az önfoglalkoztatókat vagy az ideiglenes munkavállalókat érő negatív társadalmi hatások kockázata nagyobb, mint a vállalkozás saját alkalmazottai esetén.

171.

Az alábbi táblázatban látható, hogyan mutathatók be az önfoglalkoztatók számára vonatkozó információk, azon személyek nélkül, akik kizárólag a vállalkozásnál dolgoznak, valamint az elsősorban „munkaerőpiaci szolgáltatásokat” nyújtó vállalkozások által kölcsönzött ideiglenes munkavállalók számára vonatkozó információk.

Munkavállaló-típusok

Önfoglalkoztatók és munkaerőpiaci szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások által kölcsönzött ideiglenes munkavállalók száma

Önfoglalkoztatók száma összesen a kizárólag a vállalkozás részére dolgozók kivételével

 

Az elsősorban munkaerőpiaci szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások által kölcsönzött ideiglenes munkavállalók száma összesen

 

172.

Az elsődlegesen „munkaerőpiaci szolgáltatásokat” nyújtó vállalkozások által kölcsönzött ideiglenes munkavállalók kapcsán a vállalkozások az O78 NACE-kódból tájékozódhatnak.

C6 –   A saját munkaerőre vonatkozó további információk – emberi jogi politikák és eljárások

173.

Azok a vállalkozások, amelyek rendelkeznek az emberi jogokkal kapcsolatos átvilágítási eljárással, IGEN-nel válaszolhatnak, és a legördülő menü segítségével tisztázhatják a politikák és/vagy folyamatok tartalmát.

C7 –   Súlyos negatív emberi jogi incidensek

174.

„Megerősített incidens” a vállalkozásnál vagy az illetékes hatóságoknál hivatalos eljárás keretében nyilvántartásba vett jogi eljárás vagy panasz, vagy a vállalkozás által létrehozott eljárások keretében megállapított meg nem felelés. A meg nem felelés eseteinek azonosítására szolgáló eljárások magukban foglalhatják az irányítási rendszer ellenőrzését, a hivatalos monitoringprogramokat vagy a panasztételi mechanizmusokat .

1.8.   Átfogó modulra vonatkozó iránymutatás – az üzleti magatartás mérőszámai

C8 –   Bizonyos ágazatokból származó bevételek és az uniós referenciamutatókból való kizárás

175.

Az (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikkének 62. pontjában meghatározott fosszilis üzemanyagok nem megújuló, szénalapú energiaforrások, mint például szilárd üzemanyagok, földgáz és olaj.

176.

A vegyi anyagok gyártása az (EU) 2023/137 rendelet I. mellékletében a C nemzetgazdasági ág 20.2. ágazatában felsorolt tevékenységekre, azaz mezőgazdasági vegyi termékek gyártására vonatkozik.

177.

Az (EU) 2020/1818 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 12. cikkének (1) bekezdésében meghatározottak szerint a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatókból kizárt vállalatok a következők:

a)

olyan vállalatok, amelyek bevételének legalább 1 %-a antracit vagy lignit feltárásából, bányászatából, kitermeléséből, forgalmazásából vagy finomításából származik;

b)

olyan vállalatok, amelyek bevételének legalább 10 %-a folyékony tüzelőanyagok feltárásából, kitermelésből, forgalmazásából vagy finomításából származik;

c)

olyan vállalatok, amelyek bevételének legalább 50 %-a gáz-halmazállapotú tüzelőanyagok feltárásából, kitermelésből, előállításából vagy forgalmazásából származik; és

d)

olyan vállalatok, amelyek bevételének legalább 50 %-a 100 g CO2e/kWh-t meghaladó kibocsátásintenzitású villamosenergia-termelésből származik.

C9 –   Nemek szerinti megoszlás az irányító szervben

178.

Az irányító szerv egy vállalat legmagasabb szintű döntéshozó szerve. A vállalat joghatóságától és jogi formájától függően az irányító szerv formátuma eltérő lehet.

179.

Az SFDR követelményei alapján az irányító szervben a nemek közötti arányt a női és férfi igazgatótanácsi tagok átlagos arányaként kell kiszámítani.

Formula

Példa

180.

Egy adott kkv irányító szerve hat tagból áll, köztük három nőből. A nemek közötti arány egy – minden női tagra egy férfi tag jut.

(1)  Az üvegházhatású gázokról szóló jegyzőkönyv. Az ÜHG-jegyzőkönyv vállalatokra alkalmazandó nyilvántartási és beszámolási standardja – átdolgozott kiadás. Világ Erőforrásai Intézet és Üzleti Világtanács a Fenntartható Fejlődésért.

(2)  Az üvegházhatású gázokról szóló jegyzőkönyv. Az ÜHG-jegyzőkönyv vállalatokra alkalmazandó nyilvántartási és beszámolási standardja – átdolgozott kiadás. Világ Erőforrásai Intézet és Üzleti Világtanács a Fenntartható Fejlődésért.

(3)  SEI és CCAC (2022). A Practical Guide for Business Air Pollutant Emission Assessment (Gyakorlati útmutató a vállalkozások légszennyezőanyag-kibocsátásának értékeléséhez). Stockholmi Környezetvédelmi Intézet (SEI) és Éghajlat és Tiszta Levegő Koalíció (CCAC).

(4)  A Bizottság (EU) 2022/1288 felhatalmazáson alapuló rendelete (2022. április 6.) az (EU) 2019/2088 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a jelentős károkozás elkerülését célzó elvvel kapcsolatos információk tartalmát és megjelenítését részletesen meghatározó, valamint a fenntarthatósági mutatókkal és a fenntarthatóság szempontjából káros hatásokkal kapcsolatos információk tartalmát, módszertanát és megjelenítését, továbbá a környezeti és társadalmi jellemzők és a fenntartható befektetési célkitűzések előmozdításával kapcsolatos, a szerződéskötés előtti dokumentumokban, a weboldalakon és az időszakos jelentésekben szereplő információk tartalmát és megjelenítését meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről, C/2022/1931, HL L 196., 2022.7.25., 1. o.

(5)  Ilyenek lehetnek például az autók, a magán-egészségbiztosítás, az életbiztosítás és a jólléti programok.

(6)  Az SBTi a kkv-k számára erőforrásokat is biztosít a tudományosan megalapozott célok meghatározásához.


ELI: http://data.europa.eu/eli/reco/2025/1710/oj

ISSN 1977-0731 (electronic edition)