<!DOCTYPE html PUBLIC "yes" "xhtml1-strict.dtd">
<html xmlns="http://www.w3.org/1999/xhtml">
<!--GENDOC2XHTML # converter_version: 1.2.15-->
  <head>
    <title>2026-07-202607C109202402420-00-TRA-DOC-HU-ARRET-C-0242-24-202606536-07_00</title>
    <meta content="text/html; charset=utf-8" http-equiv="Content-Type"/>
    <meta content="true" name="ParExtraits_2021"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGeneratedDate"/>
    <meta content="0" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_ContentBits"/>
    <meta content="Commission Use" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Name"/>
    <meta content="hu-HU" name="Gendoc_Lang"/>
    <meta content="" name="Gendoc_GenerationDate"/>
    <meta content="" name="IsFlattened"/>
    <meta content="1" name="NumProc"/>
    <meta content="Final" name="Gendoc_EditionType"/>
    <meta content="0001" name="Gendoc_CaseNumberSuite"/>
    <meta content="20/07/2026 14:59:28" name="Gendoc_LastVerificationDate"/>
    <meta content="" name="Gendoc_ProcedureNumber"/>
    <meta content="hu" name="Gendoc_LangCode"/>
    <meta content="ARR" name="TypeDoc"/>
    <meta content="QxSxD9Y6EkqsUL81avsi1l0L4fDM/hs5+iUeHNKoIHeaH4cYqknzflQQRcHn9h2bkaVQ/IqydYXgQO3fOb1wjTz0FfFdQUl6hYvNKF+wXa10EsHxS+NOIip94YFyqsVG8+P5/Wy9o0JHXg0STEwes/Q7Z3W6pbI4eRnhAnwkkp8=" name="GenDocUID"/>
    <meta content="P" name="TypeProc"/>
    <meta content="" name="CreateCustomParts"/>
    <meta content="OK" name="ReadyToPublish"/>
    <meta content="zge" name="Gendoc_User"/>
    <meta content="10, 3, 0, 1" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Tag"/>
    <meta content="" name="EP_Mode"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGenerated"/>
    <meta content="" name="Gendoc_Vademecum"/>
    <meta content="true" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Enabled"/>
    <meta content="bcc0f647-45e7-423a-960c-c49bf0e45335" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_ActionId"/>
    <meta content="0242" name="NumeroOrdre"/>
    <meta content="2024" name="Annee"/>
    <meta content="P" name="Gendoc_ProcedureType"/>
    <meta content="" name="EP_Version"/>
    <meta content="HU" name="Langue"/>
    <meta content="zge" name="Gendoc_DGTGeneratedUser"/>
    <meta content="b24c8b06-522c-46fe-9080-70926f8dddb1" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_SiteId"/>
    <meta content="FAST_document_go_ok" name="Gendoc_LastVerificationStatus"/>
    <meta content="ARR_C" name="Gendoc_GendocTemplateType"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlockFlatP"/>
    <meta content="GenDoc 04-07-26 19:46:29" name="Created"/>
    <meta content="" name="Canevas3_Vademecum"/>
    <meta content="2026-07-16T13:44:36Z" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_SetDate"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlock"/>
    <meta content="" name="Gendoc_CaseYear"/>
    <meta content="false" name="Generation_In_Progress"/>
    <meta content="C" name="Juridiction"/>
    <meta content="f5ec2d1875b947d2a1c27832792a96da" name="DocumentIdentifier"/>
    <meta content="0242" name="Gendoc_CaseNumber"/>
    <meta content="ImportedWithoutSource" name="SdlIdentifier"/>
    <meta content="PV" name="NatureAff"/>
    <meta content="PV" name="Gendoc_CaseNature"/>
    <meta content="0001" name="NumSuite"/>
    <meta content="C" name="Gendoc_Juridiction"/>
    <meta content="Standard" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Method"/>
  </head>
  <body>
    <div style="header">
      <div id="rId24" style="first"/>
      <div id="rId20" style="even">2026. 07. 09‑i ítélet – C‑242/24. P. sz. ügy</div>
      <div id="rId21" style="default">Bizottság kontra Németország (A kapcsolt energiatermelés támogatása)</div>
    </div>
    <p class="C19Centre" id="para-1" title="page-1">
      A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (negyedik tanács)
    </p>
    <p class="C19Centre" id="para-2" title="page-1">
      2026. július 9. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-1" href="#t-1">*</a>
</span>)
    </p>
    <p class="C71Indicateur" id="para-3" title="page-1">
      „Fellebbezés – Állami támogatások – Kapcsolt hő‑ és villamosenergia‑termelés – A kapcsolt energiatermelés támogatási rendszere – A támogatásokat a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánító európai bizottsági határozat – Az »állami támogatás« fogalma – Állami forrásokból nyújtott intézkedések – Kötelező díj fennállására vonatkozó feltétel”
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-4" title="page-1">
      A C‑242/24. P. sz. ügyben,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-5" title="page-1">
      az Európai Bizottság (képviselik: A. Bouchagiar, C.‑M. Carrega és C. Kovács, meghatalmazotti minőségben)
    </p>
    <p class="C72Alineadroite" id="para-6" title="page-1">
      fellebbezőnek
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-7" title="page-1">
      az Európai Unió Bírósága alapokmányának 56. cikke alapján 2024. április 3‑án benyújtott fellebbezése tárgyában,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-8" title="page-1">
      a másik fél az eljárásban:
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-9" title="page-1">
      a Németországi Szövetségi Köztársaság (képviselik: J. Möller és R. Kanitz, meghatalmazotti minőségben)
    </p>
    <p class="C72Alineadroite" id="para-10" title="page-1">
      felperes az elsőfokú eljárásban,
    </p>
    <p class="C19Centre" id="para-11" title="page-1">
      A BÍRÓSÁG (negyedik tanács),
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-12" title="page-1">
      tagjai: I. Jarukaitis tanácselnök, T. von Danwitz, a Bíróság elnökhelyettese, a negyedik tanács bírájaként eljárva, M. Condinanzi (előadó), N. Jääskinen és R. Frendo bírák,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-13" title="page-1">
      főtanácsnok: D. Spielmann,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-14" title="page-1">
      hivatalvezető: D. Dittert egységvezető,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-15" title="page-1">
      tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2025. június 11‑i tárgyalásra,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-16" title="page-1">
      a főtanácsnok indítványának a 2025. október 23‑i tárgyaláson történt meghallgatását követően,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-17" title="page-1">
      meghozta a következő
    </p>
    <p class="C75Debutdesmotifs" id="para-18" title="page-1">
      Ítéletet
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az Európai Bizottság fellebbezésével az Európai Unió Törvényszéke 2024. január 24‑i Németország kontra Bizottság ítéletének (T‑409/21, a továbbiakban: megtámadott ítélet, EU:T:2024:34) hatályon kívül helyezést kéri, amellyel a Törvényszék megsemmisítette az SA.56826 (2020/N) – Németország – A kapcsolt energiatermelés támogatási rendszerének 2020. évi reformja – állami támogatásról és az SA.53308 (2019/N) – Németország – A meglévő kapcsolt hő‑ és villamosenergia‑termelő létesítmények számára szóló támogatási rendszer módosítása (a 2015. december 21‑i Gesetz zur Neuregelung des Kraft‑Wärme‑Kopplungsgesetzes [a kapcsolt hő‑ és villamosenergia‑termelés újraszabályozásáról szóló törvény] [BGBl. 2015. I., 2498. o., a továbbiakban: 2016. évi KWKG] 13. §‑a) – állami támogatásról szóló, 2021. június 3‑i C(2021) 3918 final bizottsági határozatot (a továbbiakban vitatott határozat), amelyben a Bizottság megállapította, hogy a kapcsolt hő‑ és villamosenergia‑termelést (combined heat and power, a továbbiakban: CHP) végző erőművek villamosenergia‑termelésének támogatására irányuló különböző intézkedések (a továbbiakban: vitatott intézkedések) állami támogatásnak minősülnek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az eljárás előzményei és a vitatott határozat</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jogvita előzményeit és a vitatott határozatot a megtámadott ítélet 2–26. pontja ismerteti. Ezek a jelen ítélet céljából a következőképpen foglalhatók össze.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A vitatott intézkedések és azok finanszírozása</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">3</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2019. január 28‑án és 2020. szeptember 23‑án a német hatóságok egy sor, a 2016. évi KWKG módosítását eredményező intézkedést jelentettek be a Bizottságnak, amelyek közül néhányat 2020 decemberében ismét módosítottak. E módosítások és az azokban foglalt intézkedések együttesen megfelelnek a 2021. január 1‑je óta hatályban lévő, a CHP‑támogatásra vonatkozó jogszabályoknak (a továbbiakban: 2020. évi KWKG), amelyeket kiegészít egy, a 2020. évi KWKG 27. cikkében előírt, a hidrogéngyártók javára szóló pótdíjkorlátozásra vonatkozó utolsó módosítás.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">4</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2020. évi KWKG célja többek között az energiahatékonyság, valamint az éghajlat és a környezet védelmének javítása azáltal, hogy 2025‑ig növeli a nettó CHP‑villamosenergia‑termelést.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">5</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E célból e törvény egyrészt az újonnan épített, korszerűsített és utólag átalakított nagy hatásfokú CHP‑erőművek általi villamosenergia‑termeléshez, másrészt az energiahatékony távfűtő‑ és távhűtőhálózatok számára, harmadrészt a fűtési‑ és hűtésienergia‑tároló létesítmények számára, negyedrészt a távfűtési ágazatban a meglévő, nagy hatásfokú és gáztüzelésű CHP‑erőművek villamosenergia‑termeléséhez (a továbbiakban együttesen: CHP‑támogatási intézkedések) támogatási intézkedéseket ír elő. Ötödször, a 2020. évi KWKG támogatási intézkedést is előír az iparigáz‑gyártási ágazatra vonatkozóan, amelyben a hidrogéngyártás a teljes hozzáadott érték nagyobb részét teszi ki.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">6</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A vitatott intézkedéseket alkotó e különböző intézkedések vagy felár formáját öltik, amely hozzáadódik a termelt villamos energia piaci áron történő értékesítéséből származó bevételekhez, vagy kizárólag az iparigáz‑gyártási ágazatban, ahol a hidrogéngyártás a teljes hozzáadott érték nagyobb részét teszi ki, a hálózatüzemeltetők által a hidrogéngyártóktól beszedhető pótdíj összegének korlátozása formájában jelennek meg.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">7</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A támogatást vagy a nemzeti szabályozó hatóság, vagyis a Bundesnetzagentur (szövetségi hálózati ügynökség, Németország) (a továbbiakban: BNetzA) által szervezett pályázati felhívásokon keresztül, vagy közvetlenül a 2020. évi KWKG alapján nyújtják. Ez utóbbi esetben e támogatás kedvezményezettjei akkor jogosultak a támogatásra, ha megfelelnek a támogathatósági feltételeknek, kérelmet nyújtva be, amelyet a Bundesamt für Wirtschaft und Ausfuhrkontrolle (szövetségi gazdasági és exportellenőrzési hivatal, Németország) (a továbbiakban: BAFA) ellenőriz. Ha a kedvezményezettek az összes feltételnek megfelelnek, a BAFA jóváhagyást állít ki a támogathatóságukról.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">8</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A CHP‑t támogató intézkedések finanszírozási mechanizmusát a Törvényszék a következőképpen írja le.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">9</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Egyrészt minden elosztórendszer‑üzemeltető vagy átvitelirendszer‑üzemeltető jogszabályban előírt kötelessége kifizetni a hálózatához csatlakozó, CHP‑támogatási intézkedések kedvezményezettjeinek a 2020. évi KWKG‑ben előírt összegeket, e kedvezményezettek pedig jogosultak arra, hogy megkapják azokat (a továbbiakban: KWKG támogatás).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">10</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Közelebbről az elosztórendszer‑üzemeltetők folyósítják a KWKG támogatást az új, korszerűsített és átalakított, nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésű erőművekben, valamint a meglévő és amortizált, nagy hatásfokú és gáztüzelésű kapcsolt energiatermelésű erőművekben kapcsolt energiatermelésből előállított villamos energia után.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">11</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az átvitelirendszer‑üzemeltetők kifizetik a KWKG támogatást az energiahatékony távfűtő‑ és távhűtőhálózatok építéséhez és bővítéséhez, valamint a fűtési‑ és hűtésienergia‑tároló létesítmények építéséhez és korszerűsítéséhez.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">12</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Annak biztosítása érdekében, hogy minden hálózatüzemeltető ellentételezésben részesüljön a 2020. évi KWKG szerinti kötelezettségeiből eredő pénzügyi többletterhet illetően, e törvény olyan mechanizmust hozott létre, amelynek keretében ezt a terhet méltányosan osztják el az (elosztó vagy átviteli) hálózatok üzemeltetői között a hálózatukhoz csatlakozott fogyasztók fogyasztásának arányában, majd azt kompenzálják.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">13</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Így először is az átvitelirendszer‑üzemeltetők visszatérítik az elosztórendszer‑üzemeltetőknek azt a teljes összeget, amelyet ez utóbbiak a CHP‑támogatási intézkedések kedvezményezettjeinek fizettek ki.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">14</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor, az átvitelirendszer‑üzemeltetők kiszámítják az általuk a CHP‑támogatási intézkedések kedvezményezettjei, illetve a hálózatüzemeltetők részére teljesített kifizetések teljes összegét, ahogyan azt a jelen ítélet 11. és 13. pontja leírja. Ezt a teljes összeget ezt követően el kell osztani a teljes villamosenergia‑fogyasztással.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">15</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E számítás eredménye a vitatott intézkedésekben megjelenő átlagos villamosenergia‑terhelést jeleníti meg kilowattórában (KWh). Az elosztórendszer‑üzemeltetők kötelesek az átvitelirendszer‑üzemeltetők részére az ezen átlagos terhelésnek megfelelő KWKG‑pótdíjat fizetni minden egyes, a végső fogyasztók számára szolgáltatott KWh után (a továbbiakban: KWKG‑pótdíj).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">16</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A KWKG‑pótdíj összegét az átvitelirendszer‑üzemeltetők évente számítják ki a 2020. évi KWKG‑ben előírt és a BAFA, valamint a BNetzA által ellenőrzött módszertan szerint. A pótdíjat a fogyasztott villamos energia kWh‑jára vonatkozó egységes összegként fejezik ki, figyelemmel azon kedvezményes mértékre, amelyben a felhasználók bizonyos csoportjaira részesülnek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">17</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másrészt a hálózatüzemeltetők jogosultak arra – anélkül, hogy erre őket törvény kötelezné –, hogy a KWKG‑pótdíjat továbbhárítsák az ügyfeleikre a villamosenergia‑hálózaton keresztül Németországban szolgáltatott villamos energia minden kilowattórája (KWh) után felszámított hálózati díjak kiszámítása során. Ettől eltérve az átvitelirendszer‑üzemeltetők jogosultak csökkentett KWKG‑pótdíjat beszedni az energiaigényes vállalkozásoktól, például a hidrogéngyártóktól.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">18</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2020. évi KWKG 1,8 milliárd eurós éves költségvetési korlátot ír elő a vitatott intézkedések finanszírozására, és így a teljes KWKG‑pótdíjra.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A vitatott határozat</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">19</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2021. június 3‑án a Bizottság elfogadta a vitatott határozatot.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">20</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bizottság a vitatott intézkedéseket az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése értelmében vett állami támogatásnak minősítette, megállapítva többek között, hogy azokat állami forrásokból finanszírozzák. Közelebbről, e határozat 220. és 221. pontjában a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a CHP‑t támogató intézkedéseket az állam által előírt, jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően kezelt és felhasznált, de iure kötelező hozzájárulásból származó bevételekből finanszírozták. Másrészt a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a KWKG‑pótdíj hidrogéngyártók javára szóló korlátozására vonatkozó intézkedés állami forrásokról való lemondásnak minősül.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">21</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bizottság mindazonáltal megállapította, hogy a vitatott intézkedések az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethetők a belső piaccal, így úgy határozott, hogy nem emel kifogást.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék előtti eljárás és a megtámadott ítélet</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">22</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék Hivatalához 2021. július 9‑én benyújtott keresetlevelével a Németországi Szövetségi Köztársaság keresetet indított a vitatott határozat azon részének megsemmisítése iránt, amelyben az megállapítja, hogy a vitatott intézkedések állami támogatásnak minősülnek. Keresetének alátámasztására a Németországi Szövetségi Köztársaság egyetlen jogalapra hivatkozik, amely az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének téves értelmezésén és alkalmazásán alapul, mivel a Bizottság megállapította, hogy a vitatott intézkedésekkel érintett vállalkozások állami forrásból nyújtott támogatásokban részesülnek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">23</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A megtámadott ítélet 36. pontjában a Törvényszék a 2023. január 12‑i DOBELES HES ítéletre (C‑702/20 és C‑17/21, EU:C:2023:1, 38., 39. és 42. pont) támaszkodva megállapította, hogy az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése értelmében vett állami forrásoknak minősíthetők egyrészt a nemzeti szabályozás értelmében valamely adóból vagy más kötelező díjból származó, és e szabályozásnak megfelelően kezelt és felosztott pénzeszközök, másrészt pedig azon összegek, amelyek folyamatosan állami ellenőrzés alatt maradnak, így az illetékes nemzeti hatóságok rendelkezésére állnak, mivel e két kritérium az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése értelmében vett „állami források” fogalmának vagylagos kritériumát képezi.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">24</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék először is, a megtámadott ítélet 41–118. pontjában azt elemezte, hogy a CHP‑támogatási intézkedéseket állami forrásokból finanszírozták‑e, másodszor pedig ezen ítélet 119–126. pontjában megvizsgálta, hogy a KWKG‑pótdíj hidrogéngyártók javára történő maximalizálását ilyen forrásokból finanszírozták‑e.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">25</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A CHP‑támogatási intézkedések esetében, a Törvényszék először is a megtámadott ítélet 56–90. pontjában megvizsgálta, hogy a KWKG‑támogatás vagy a KWKG‑pótdíj a jelen ítélet 23. pontjában említett első kritérium értelmében vett adónak vagy más kötelező pótdíjnak minősül‑e. Ezt követően a megtámadott ítélet 91–100. pontjában a Törvényszék megvizsgálta, hogy a KWKG‑támogatás vagy a KWKG‑pótdíj összege a második kritérium értelmében vett folyamatos állami ellenőrzés alatt maradt‑e. Végül a Törvényszék ezen ítélet 101–117. pontjában elutasította a Bizottságnak a 2001. március 13‑i PreussenElektra ítéletből (C‑379/98, EU:C:2001:160) eredő ítélkezési gyakorlat jelen ügyben való alkalmazására vonatkozó érveit.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">26</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Először is, az említett kritériumok közül az elsőt illetően a Törvényszék a megtámadott ítélet 57. pontjában emlékeztetett arra az ítélkezési gyakorlatra, amely szerint a pénzeszközöket az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése értelmében vett „állami forrásoknak” kell tekinteni, ha az érintett tagállam jogszabályai által előírt kötelező hozzájárulásokból származnak, és azokat e szabályozásnak megfelelően kezelik és osztják fel.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">27</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyben ezt az ítélkezési gyakorlatot alkalmazva a Törvényszék először is a megtámadott ítélet 67. pontjában megállapította többek között, hogy a hálózatüzemeltetők által a CHP‑támogatási intézkedések kedvezményezettjeinek teljesített kötelező kifizetések, vagyis az általa a villamosenergia‑ellátási lánc „első szintjeként” azonosított szakaszban teljesített kifizetések kizárólag a pénzeszközök törvénynek megfelelő felhasználására vonatkoztak, mivel ezen üzemeltetők jogszabály alapján kötelesek voltak pénzügyi támogatást nyújtani e kedvezményezetteknek. A Törvényszék azonban úgy ítélte meg, hogy e kifizetések semmilyen jelzést nem adnak a hálózatüzemeltetők által felhasznált pénzeszközök eredetére vonatkozóan. A Törvényszék szerint annak megállapítása, hogy az említett kifizetések adónak vagy más kötelező díjnak minősülnek, annak megállapításához vezetne, hogy a CHP‑támogatási intézkedések finanszírozása egybemosódik a pénzeszközöknek az ezen intézkedések kedvezményezettjei részére történő kifizetésével.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">28</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezt követően ezen ítélet 68–70. pontjában a Törvényszék megkülönböztette a jelen ügyben fennálló helyzetet, amelyben a hálózatüzemeltetőknek semmilyen jogi kötelezettsége nincs arra, hogy a KWKG‑pótdíjat áthárítsák a downstream ügyfeleikre, vagyis a villamosenergia‑ellátási lánc „második szintjeként” azonosított szakaszban, az ítélkezési gyakorlatban szereplő azon helyzettől, amelyre a Bizottság annak alátámasztása érdekében hivatkozott, hogy a hálózatüzemeltetők által a CHP‑támogatási intézkedések kedvezményezettjeivel szemben fennálló fizetési kötelezettségeik teljesítéséhez felhasznált pénzeszközök állami eredetűek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">29</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezenkívül az említett ítélet 71. és 72. pontjában a Törvényszék úgy ítélte meg, hogy a Bizottság nem fejtette ki, hogy mikor és ki végezte a pénzeszközök kezelését.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">30</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Végül a Törvényszék ugyanezen ítélet 73–77. pontjában úgy ítélte meg, hogy a hálózatüzemeltetők azon lehetősége, hogy a CHP‑támogatási intézkedések terhét ügyfeleikre hárítsák, elegendő annak kizárásához, hogy ezen üzemeltetők „e teher végső kötelezettjei” legyenek, következésképpen jogilag kötelező hozzájárulás hatálya alá tartozzanak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">31</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor, ami a jelen ítélet 23. pontjában említett második kritériumot, vagyis a szóban forgó összegek feletti folyamatos állami ellenőrzést illeti, a Törvényszék a megtámadott ítélet 93. és 94. pontjában megállapította, hogy a Bizottság a vitatott határozatban nem vizsgálta meg, hogy az teljesül‑e, de e körülmény nem minősül téves jogalkalmazásnak, mivel a szóban forgó két kritérium vagylagos volt. Mindenesetre a Törvényszék ezen ítélet 98. pontjában megállapította, hogy e második feltétel a jelen ügyben nem teljesült.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">32</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Harmadszor, a Törvényszék a megtámadott ítélet 101–117. pontjában megállapította, hogy a Bizottság tévesen zárta ki a jelen ügyben a 2001. március 13‑i PreussenElektra ítéletből (C‑379/98, EU:C:2001:160) eredő ítélkezési gyakorlat alkalmazását, arra hivatkozva, hogy a CHP‑támogatási intézkedések nem minősülnek az ezen ítélet értelmében vett „egyszerű árszabályozásnak”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">33</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék, miután arra a következtetésre jutott, hogy a CHP‑támogatási intézkedéseket nem állami forrásokból finanszírozták, a megtámadott ítélet 119–126. pontjában megállapította, hogy a KWKG‑pótdíj hidrogéngyártók javára megállapított felső határa nem tekinthető állami forrásokról való lemondásnak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">34</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezen indokolás alapján a Törvényszék helyt adott a Németországi Szövetségi Köztársaság egyetlen jogalapjának, és megsemmisítette a vitatott határozatot.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felek kérelmei</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">35</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Fellebbezésében a Bizottság azt kéri, hogy a Bíróság:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">helyezze hatályon kívül a megtámadott ítéletet;</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">az első fokon indított keresetet mint megalapozatlant utasítsa el;</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">másodlagosan:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">helyezze hatályon kívül a megtámadott ítéletet annyiban, amennyiben az a vitatott határozat (198) preambulumbekezdésének a)–d) pontjában említett intézkedésekre, vagyis a CHP‑támogatási intézkedésekre vonatkozik;</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">az első fokon indított keresetet mint megalapozatlant utasítsa el, és</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">a Németországi Szövetségi Köztársaságot kötelezze az eljárás költségeinek viselésére.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">36</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Németországi Szövetségi Köztársaság azt kéri, hogy a Bíróság:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">utasítsa el a fellebbezést, és</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fellebbezésről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">37</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Fellebbezésének alátámasztására a Bizottság egyetlen, arra alapított jogalapra hivatkozik, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése értelmében vett „állami források” fogalmának értelmezése és a tényállás jogi minősítése során.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">38</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E jogalap két részből áll, amelyek közül az első a CHP‑támogatási intézkedések pénzügyi terhének értékelésével kapcsolatos téves jogalkalmazásra, a második pedig a 2001. március 13‑i PreussenElektra ítéletből (C‑379/98, EU:C:2001:160) eredő ítélkezési gyakorlat figyelmen kívül hagyására vonatkozik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az egyetlen jogalap első részéről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felek érvei</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">39</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az egyetlen jogalap első részében a Bizottság azt állítja, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor úgy ítélte meg, hogy a CHP‑támogatási intézkedéseknek az elosztórendszer‑üzemeltetők által viselt pénzügyi terhe nem minősül a Bíróság ítélkezési gyakorlata értelmében vett adónak vagy más kötelező díjnak, ezért a jelen ügyben nem mozgósítottak állami forrásokat.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">40</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bizottság azzal érvel, hogy a Törvényszék e tekintetben három értékelésre támaszkodott, amelyek mindegyike téves jogalkalmazáson alapul.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">41</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Először is a Bizottság szerint a Törvényszék a megtámadott ítélet 65–70. és 89. pontjában úgy ítélte meg, hogy az állami források fennállásának megállapításához nem szabad összetéveszteni a pénzeszközök felhasználását azok eredetével. Így a kötelező díj fizetésére kötelezett személyt meg kell különböztetni a támogatás adósától, aki e címen kifizeti a kedvezményezettnek az ilyen díjnak megfelelő összegeket. Mivel a jelen ügyben egyetlen személy rendelkezik e két minőséggel, mert minden elosztórendszer‑üzemeltető a KWKG‑pótdíj kötelezettje, valamint felelős a KWKG‑pótdíjnak a CHP‑támogatási intézkedések kedvezményezettjei részére történő kifizetéséért, a Törvényszék úgy ítélte meg, hogy nem állnak fenn állami források.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">42</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezzel szemben a Bizottság véleménye szerint sem az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése, sem a Törvényszék által alapul vett ítélkezési gyakorlat nem teszi lehetővé annak megkövetelését, hogy háromoldalú kapcsolat álljon fenn a kötelező díj megfizetésére kötelezett személy, a támogatás nyújtásáért felelős személy és a támogatás kedvezményezettje között. Kizárólag a kötelező díj fennállása a meghatározó.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">43</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor a Bizottság rámutat, hogy a Törvényszék a megtámadott ítélet 71., 72. és 88. pontjában úgy ítélte meg, hogy a Bizottság nem bizonyította, hogy a KWKG‑pótdíjból származó pénzeszközöket a nemzeti jogszabályoknak megfelelően gyűjtik és kezelik. A Törvényszék ezt a kötelező díj fennállásának feltételéhez képest kiegészítő feltételnek tekinti.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">44</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bizottság ezzel szemben úgy véli, hogy nem szükséges, hogy más kritériumok is teljesüljenek, mint például a pénzeszközök nemzeti jogszabályoknak megfelelő kezelése és elosztása, mivel pusztán az adó vagy kötelező díj minőség elegendő az állami források meglétének megállapításához, mivel az adót magánjogi jogalanyok is beszedhetik. A jelen ügyben olyan fizetési kötelezettségről van szó, amelyet a törvény egyoldalúan ír elő személyek meghatározott csoportjára nézve, következésképpen adóról vagy kötelező díjról van szó.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">45</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2023. január 12‑i DOBELES HES ítélet (C‑702/20 és C‑17/21, EU:C:2023:1) 35. pontjában szereplő, arra a tényre való hivatkozás, hogy az összegeket „a jogszabályoknak megfelelően kezelik és osztják fel”, ahhoz kapcsolódik, hogy különbséget kell tenni az ezen ítélet alapjául szolgáló ügyben szereplő helyzet és a 2004. július 15‑i Pearle és társai ítélet (C‑345/02, EU:C:2004:448), valamint a 2013. május 30‑i Doux Élevage és Coopérative agricole UKL‑ARREE ítélet (C‑677/11, EU:C:2013:348) alapjául szolgáló ügyekben szóban forgó helyzetek között, amelyekben a hatóságok arra szorítkoztak, hogy kötelezővé tegyenek egy magánjogi egyesület által bevezetett és kezelt illetéket szintén magánjogi jogi személyek egy csoportja számára. E helyzetek nem hasonlíthatók össze a jelen ügyben szereplővel, mivel a Bizottság szerint a német állam volt az, amely bevezette a KWKG‑támogatást, és megtett minden szükséges intézkedést a megfelelő összegeknek a német jogszabályokkal összhangban álló „kezelése és felosztása” érdekében. A Törvényszék jogi szempontból is tévesen minősítette a tényeket, amikor ennek ellenkezőjét állapította meg.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">46</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodlagosan a Bizottság hozzáteszi, hogy mindenesetre a Törvényszék első két értékelése egy másik, a megtámadott ítélet 71. és 72. pontjában elkövetett hibán alapul, mivel a Törvényszék tévesen állapította meg, hogy a pénzügyi teher hálózatüzemeltetők közötti megosztására irányuló mechanizmusa nem tekinthető „pénzeszközök kezelésének”, mivel e mechanizmus kizárólag e teher hálózatüzemeltetők közötti ellentételezését írja elő. Valójában egyrészt az elosztórendszer‑üzemeltetőkre háruló pénzügyi teher nem a KWKG‑támogatás kifizetéséből eredt, amelyet az átvitelirendszer‑üzemeltetők visszatérítettek számukra, hanem azon KWKG‑pótdíj megfizetéséből, amelyet az elosztórendszer‑üzemeltetőknek meg kellett volna fizetniük ez utóbbiaknak. Másrészt a Törvényszék figyelmen kívül hagyta a BAFA és a BNetzA szerepét a CHP‑támogatási intézkedések kedvezményezettjeinek kiválasztásában és a kifizetések összegének a törvény alapján történő meghatározásában. Az ilyen mechanizmus tehát lehetővé tenné az ezen intézkedésekkel kapcsolatos pénzügyi terhek „kezelését és felosztását”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">47</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Harmadszor, a Bizottság megjegyzi, hogy a Törvényszék a megtámadott ítélet 73–76. pontjában megállapította, hogy a Bizottság nem bizonyította, hogy az elosztórendszer‑üzemeltetőkre ténylegesen kötelező pótdíj vonatkozik, mivel ez utóbbiaknak lehetőségük volt arra, hogy a KWKG‑pótdíjat áthárítsák az ügyfeleikre.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">48</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Márpedig a Bizottság szerint a többletköltségek harmadik személyekre való áthárításának lehetősége önmagában hatástalan az állami források fennállásának megállapítása szempontjából, ahogyan az álláspontja szerint a 2019. március 28‑i Németország kontra Bizottság ítéletből (C‑405/16 P, EU:C:2019:268, 65–71. pont) kitűnik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">49</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Németországi Szövetségi Köztársaság úgy véli, hogy az egyetlen jogalap első részét alátámasztó érvelést teljes egészében el kell utasítani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság álláspontja</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">50</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése értelmében vett „állami támogatásnak” minősítéshez négy feltételnek kell teljesülnie, vagyis állami beavatkozásnak vagy „állami forrásból” történő beavatkozásnak kell fennállnia, e beavatkozásnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy érintse a tagállamok közötti kereskedelmet, a kedvezményezettje számára szelektív előnyt kell biztosítania, és torzítania kell a versenyt, vagy azzal kell fenyegetnie (2024. szeptember 26‑i Covestro Deutschland és Németország kontra Bizottság ítélet, C‑790/21 P és C‑791/21 P, EU:C:2024:792, 146. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">51</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E feltételek közül az elsőt illetően az állandó ítélkezési gyakorlatból kitűnik, hogy valamely intézkedés állami beavatkozásnak vagy „állami forrásból” nyújtott támogatásnak minősíthető, ha egyrészt az intézkedést közvetlenül vagy közvetve ilyen forrásokból nyújtják, másrészt pedig az intézkedés betudható a tagállamnak (2024. szeptember 26‑i Covestro Deutschland és Németország kontra Bizottság ítélet, C‑790/21 P és C‑791/21 P, EU:C:2024:792, 147. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">52</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ami közelebbről az arra vonatkozó feltételt illeti, hogy az előnyt „állami forrásból” kell nyújtani, a Bíróság az ítélkezési gyakorlatában két olyan kritériumot határozott meg, amely lehetővé teszi annak megállapítását, hogy azok a pénzeszközök, amelyek révén a nemzeti szabályozás alapján kedvezményes díjszabást biztosítanak, az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése értelmében vett „állami forrásnak” minősülnek (2024. szeptember 26‑i Covestro Deutschland és Németország kontra Bizottság ítélet, C‑790/21 P és C‑791/21 P, EU:C:2024:792, 148. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">53</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Így elsősorban a nemzeti szabályozás értelmében adóból vagy más kötelező díjból származó és e szabályozásnak megfelelően kezelt és felosztott pénzeszközök az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése értelmében vett „állami forrásnak” minősülnek (2024. szeptember 26‑i Covestro Deutschland és Németország kontra Bizottság ítélet, C‑790/21 P és C‑791/21 P, EU:C:2024:792, 149. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). E tekintetben az a tény, hogy az ilyen pótdíj pénzügyi terhét ténylegesen személyek meghatározott csoportja viseli, nem elegendő annak megállapításához, hogy az e pótdíjból származó pénzeszközök az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése értelmében vett „állami forrásoknak” minősülnek. Az is szükséges, hogy az említett díj a nemzeti jog értelmében kötelező legyen (2023. január 12‑i DOBELES HES ítélet, C‑702/20 és C‑17/21, EU:C:2023:1, 36. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">54</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodsorban azon tény, hogy az adott összegek folyamatosan állami ellenőrzés alatt maradnak, és így a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok rendelkezésére állnak, elegendő ahhoz, hogy azok „állami forrásnak” minősüljenek (2024. szeptember 26‑i Covestro Deutschland és Németország kontra Bizottság ítélet, C‑790/21 P és C‑791/21 P, EU:C:2024:792, 150. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">55</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ítélet 53. és 54. pontjában említett kritériumok olyan vagylagos kritériumoknak minősülnek, amelyek lehetővé teszik annak megállapítását, hogy valamely intézkedést az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése értelmében vett „állami forrásból” nyújtanak (2024. szeptember 26‑i Covestro Deutschland és Németország kontra Bizottság ítélet, C‑790/21 P és C‑791/21 P, EU:C:2024:792, 151. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">56</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ebből az következik, hogy a források EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése értelmében vett állami jellegét két vagylagos kritérium támaszthatja alá, amelyek közül az egyik a végső fogyasztókra vagy ügyfelekre háruló kötelező teher fennállására, a másik pedig a rendszer irányítása, és különösen a pénzeszközök vagy a pénzeszközök kezelői felett gyakorolt állami ellenőrzésre vonatkozik (lásd ebben az értelemben: 2024. szeptember 26‑i Covestro Deutschland és Németország kontra Bizottság ítélet, C‑790/21 P és C‑791/21 P, EU:C:2024:792, 152. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">57</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Márpedig a megtámadott ítéletnek a fellebbezés keretében nem vitatott 93. pontjából kitűnik, hogy a vitatott határozatban a Bizottság e két kritérium közül az első alkalmazására szorítkozott. Kétségtelen, hogy a Törvényszék, miután a megtámadott ítélet 56–90. pontjában megvizsgálta ezen első kritériumot, ezen ítélet 91–100. pontjában ellenőrizte, hogy a jelen ítélet 56. pontjában említett második kritérium a jelen ügyben teljesült‑e, azonban úgy ítélte meg, hogy e kritériumok egyike sem teljesült. Mindemellett, mivel az egyetlen jogalap első része kizárólag a Törvényszék által a megtámadott ítélet 65–89. pontjában végzett elemzésre vonatkozik, e rész keretében kizárólag az említett kritériumok közül az elsőről van szó.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">58</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ami az említett rész alátámasztására előadott érvelést illeti, először is, mivel a Bizottság az első kifogásában lényegében arra hivatkozik, hogy a Törvényszék a megtámadott ítélet 65–70. és 89. pontjában tévesen alkalmazta a jogot, amikor úgy ítélte meg, hogy az állami források azonosítása megköveteli, hogy „háromoldalú kapcsolat” álljon fenn a kötelező díj megfizetésére kötelezett személy, a támogatás nyújtásáért felelős személy és a támogatás kedvezményezettje között, elegendő rámutatni arra, hogy bár e kifejezéseket a Németországi Szövetségi Köztársaság az első fokon benyújtott keresetében használta, ahogyan az ezen ítélet 47. pontjából kitűnik, azokat a Törvényszék a megtámadott ítélet e vitatott pontjaiban nem vette át. Következésképpen e kifogás ténybelileg nem megalapozott.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">59</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezzel együtt e kifogással a Bizottság arra is hivatkozik, hogy a kötelező díj fennállása meghatározó az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése értelmében vett „állami források” azonosítása szempontjából, és azt kifogásolja, hogy a Törvényszék úgy ítélte meg, hogy a magánjogi gazdasági szereplők valamely kategóriája rendelkezésére álló pénzeszközök a magánjogi gazdasági szereplők egy másik kategóriája javára történő kötelező rendelkezésre bocsátása nem elegendő az állami források felhasználásának bizonyításához.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">60</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben meg kell állapítani, hogy a megtámadott ítélet 64. pontjában a Törvényszék helyesen emlékeztetett a jelen ítélet 53. pontjában kifejtett ítélkezési gyakorlatra, amely szerint ahhoz, hogy a pénzeszközöket az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése értelmében vett „állami forrásnak” lehessen tekinteni, azoknak többek között a nemzeti szabályozás által előírt adókból vagy más kötelező díjakból kell származniuk.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">61</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezen elvet a jelen ügyre alkalmazva a Törvényszék a megtámadott ítélet 67. és 70. pontjában úgy ítélte meg, hogy a Bizottság tévesen állapította meg, hogy a hálózatüzemeltetőket terhelő azon kötelezettség, hogy a KWKG‑támogatást a CHP‑támogatási intézkedések kedvezményezettjeinek folyósítsák, elegendő olyan adó vagy más kötelező díj fennállásának megállapításához, amely állami források felhasználását jellemzi. A Törvényszék pontosította, hogy e körülmény kizárólag a pénzeszközök jogszabályoknak megfelelő felhasználásának megállapítását teszi lehetővé, anélkül, hogy a hálózatüzemeltetők által a kötelezettségeik teljesítéséhez felhasznált pénzeszközök eredetére utalna. E megállapítás alátámasztása érdekében a Törvényszék ezen ítélet 68. és 69. pontjában a pénzeszközök felhasználásából eredő pénzügyi teher harmadik személyre való áthárításának kritériumára hivatkozott az érintett pénzeszközök eredetének, és következésképpen az állami források esetleges felhasználásának azonosítása érdekében.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">62</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Márpedig a Bíróság már kimondta, hogy az állami források felhasználásának megállapításához nem elegendő, ha a hálózatüzemeltetők a villamos energiának a végső fogyasztóikkal szemben felszámított eladási árába belefoglalják a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia törvényben rögzített díjakon történő megvásárlására vonatkozó kötelezettségükből eredő többletköltségeket, amikor ez az ellentételezés csupán a gyakorlatból, nem pedig jogi kötelezettségből ered (lásd ebben az értelemben: 2019. március 28‑i Németország kontra Bizottság ítélet, C‑405/16 P, EU:C:2019:268, 70. és 71. pont; 2023. január 12‑i DOBELES HES ítélet, C‑702/20 és C‑17/21, EU:C:2023:1, 37. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">63</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Végeredményben, ahogyan arra a főtanácsnok indítványának 66. és 67. pontjában rámutatott, a villamos energia végső fogyasztói által a villamosenergia‑ellátási lánc „második szintjén” viselt olyan kötelező teher fennállását, amely az e lánc „első szintjén” nyújtott támogatáshoz felhasznált pénzeszközöket finanszírozza, lényegében folyamatosan figyelembe vették az ítélkezési gyakorlatban, és különösen a 2008. július 17‑i Essent Netwerk Noord és társai ítéletben (C‑206/06, EU:C:2008:413, 66. pont), a 2013. december 19‑i Association Vent De Colère! és társai ítéletben (C‑262/12, EU:C:2013:851, 22–24. pont); a 2019. március 28‑i Németország kontra Bizottság ítéletben (C‑405/16 P, EU:C:2019:268, 64–71. pont); a 2019. május 15‑i Achema és társai ítéletben (C‑706/17, EU:C:2019:407, 57. és 64. pont); a 2023. január 12‑i DOBELES HES ítéletben (C‑702/20 és C‑17/21, EU:C:2023:1, 30., 36. és 37. pont); a 2024. március 7‑i Fallimento Esperia és GSE ítéletben (C‑558/22, EU:C:2024:209, 76. és 77. pont); a 2024. szeptember 26‑i Covestro Deutschland és Németország kontra Bizottság ítéletben (C‑790/21 P és C‑791/21 P, EU:C:2024:792, 178. pont); és a 2024. szeptember 26‑i WEPA Hygieneprodukte és társai kontra Bizottság ítéletben (C‑795/21 P és C‑796/21 P, EU:C:2024:807, 124. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">64</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ítélet 62. és 63. pontjában hivatkozott ítélkezési gyakorlat rávilágít arra a tényre, hogy ahhoz, hogy a kedvezményezettnek nyújtott támogatás állami támogatásnak minősüljön, az szükséges, hogy e támogatás az állami költségvetést terhelje, ami azt feltételezi, hogy kellően közvetlen kapcsolat áll fenn egyrészt az említett támogatás, másrészt pedig az említett költségvetés csökkenése, sőt az e költségvetésre háruló terhek kellőképpen konkrét gazdasági kockázata között. Ugyanezen összefüggésben a Bíróság azt is kimondta, hogy a hatóságtól elkülönülő, villamosenergia‑vásárlási kötelezettség alá tartozó jogalanyokat illetően a döntő tényező e tekintetben az, hogy az ilyen jogalanyokat az állam állami források kezelésével bízza meg, és nem egyszerűen a saját pénzügyi forrásaikból történő vásárlási kötelezettség terheli őket (lásd ebben az értelemben: 2019. március 28‑i Németország kontra Bizottság ítélet, C‑405/16 P, EU:C:2019:268, 58–60. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">65</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ebből következik, hogy a hálózatüzemeltetők által fizetendő felárnak megfelelő pénzügyi tehernek a végső fogyasztókra gyakorolt bármilyen kötelező áthárítása hiányában nem tekinthető úgy, hogy az e felárat finanszírozó pénzeszközök adóból vagy más kötelező díjból származnak, tehát az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése értelmében vett állami forrásoknak minősülnek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">66</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyben a Törvényszék által a megtámadott ítélet 60. pontjában tett, a Bizottság által nem vitatott megállapításokból kitűnik, hogy az elosztórendszer‑üzemeltetők, noha kötelesek a KWKG‑támogatást a szóban forgó intézkedések kedvezményezettjeinek folyósítani, kétségtelenül jogosultak arra, hogy az e támogatásból eredő, a KWKG‑pótdíjnak megfelelő pénzügyi terhet áthárítsák a végső ügyfeleikre, de erre jogilag nem kötelesek. Ilyen körülmények között a Törvényszék nem alkalmazta tévesen a jogot, amikor úgy ítélte meg, hogy a Bizottság nem bizonyította, hogy a CHP‑támogatási intézkedések az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése értelmében vett állami források felhasználásával jártak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">67</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Következésképpen a Bizottság egyetlen jogalapja első részének a megtámadott ítélet 65–70. és 89. pontja ellen irányuló első kifogását alátámasztó érvek nem megalapozottak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">68</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor, ami a Bizottság által felhozott, a megtámadott ítélet azon 71., 72. és 88. pontja ellen irányuló második kifogást illeti, amelyekben a Törvényszék lényegében úgy ítélte meg, hogy ahhoz, hogy a pénzeszközök állami forrásnak minősüljenek, nem elegendő, hogy azokat a nemzeti szabályozás értelmében adóból vagy más kötelező díjakból finanszírozzák, mivel e pénzeszközöket szintén e szabályozásnak megfelelően kell kezelni és felosztani, elegendő megállapítani, hogy e kifogás hatástalan.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">69</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ítélet 53. pontjában hivatkozott ítélkezési gyakorlatnak megfelelően ugyanis, amelyre a Törvényszék a megtámadott ítélet 57. és 64. pontjában helyesen hivatkozott, az érintett pénzeszközök nemzeti szabályozásnak megfelelő kezelésére és felosztására vonatkozó kritérium hozzáadódik azon kritériumhoz, hogy a pénzeszközöknek adóból vagy más kötelező díjból kell származniuk. E tekintetben a Bizottság tévesen értelmezi a 2023. január 12‑i DOBELES HES ítélet (C‑702/20 és C‑17/21, EU:C:2023:1) 35. pontját, amikor azt állítja, hogy e kritériumok közül az első említése csupán arra irányul, hogy az ezen ítéletben szereplő helyzetet megkülönböztesse a jelen ítélet 45. pontjában említett ítéletekben szóban forgó helyzetektől, mivel az említett 2023. január 12‑i ítéletből semmilyen ilyen értelmű korlátozás nem tűnik ki. Az említett kritériumot végeredményben már az 1974. július 2‑i Olaszország kontra Bizottság ítélet (173/73, EU:C:1974:71, 35. pont) óta az állami források felhasználásának önálló kritériumaként határozták meg, kiegészítve az érintett pénzeszközök eredetének kritériumával.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">70</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Márpedig a jelen ítélet 58–66. pontjából kitűnik, hogy a Törvényszék nem alkalmazta tévesen a jogot, amikor úgy ítélte meg, hogy a vitatott intézkedéseket finanszírozó pénzeszközök nem minősülnek kötelező díjnak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">71</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Következésképpen, még ha feltételezzük is, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot azon kritérium értelmezése során, amely szerint a kötelező díjból származó pénzeszközöket a nemzeti jogszabályoknak megfelelően kell kezelni és felosztani, az ilyen hiba semmilyen következménnyel nem járna az ilyen díj jelen ügyben való hiányára vonatkozó megállapítás megalapozottságára nézve.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">72</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ugyanezen okokból hatástalan a Bizottság által másodlagosan felhozott és a jelen ítélet 46. pontjában kifejtett érvelés is, amely szerint a Törvényszék lényegében tévesen alkalmazta azt a kritériumot, amely megköveteli, hogy a pénzeszközöket a nemzeti jogszabályoknak megfelelően kezeljék és osszák fel.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">73</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Harmadszor, ami a Bizottság által hivatkozott, a megtámadott ítélet 73–76. pontjára vonatkozó harmadik kifogást illeti, elegendő megjegyezni, hogy az egyetlen jogalap jelen része első kifogásának elemzéséből kitűnik, hogy a CHP‑támogatási intézkedések pénzügyi terhének kötelező áthárítása valóban releváns volt az állami források fennállásának értékelése szempontjából. Közelebbről, a jelen ítélet 62. pontjából az következik, hogy a Bizottság tévesen értelmezi a 2019. március 28‑i Németország kontra Bizottság ítéletet (C‑405/16 P, EU:C:2019:268), amikor azt állítja, hogy abban a Bíróság kimondta, hogy a többletköltségek harmadik személyekre való áthárításának puszta lehetősége nem befolyásolja azt a kérdést, hogy állami forrásokat használnak‑e fel. Következésképpen e kifogás megalapozatlan.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">74</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fentiekre tekintettel az egyetlen fellebbezési jogalap első részét el kell utasítani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az egyetlen jogalap második részéről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felek érvei</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">75</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az egyetlen jogalap másodlagosan felhozott második részében a Bizottság arra hivatkozik, hogy a megtámadott ítélet 101–117. pontjában a Törvényszék figyelmen kívül hagyta a 2001. március 13‑i PreussenElektra ítéletből (C‑379/98, EU:C:2001:160) eredő ítélkezési gyakorlatot.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">76</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Először is a Bizottság azon az állásponton van, hogy ezzel az ítélkezési gyakorlattal a Bíróság annak megállapítására szorítkozik, hogy csak azok az esetek nem vezetnek állami források felhasználásához, amelyekben az állam a piaci árak szabályozásával avatkozik be, például minimális vagy szabályozott árak vagy minimális beszerzési mennyiségek meghatározásával. Márpedig a jelen ügyben a 2020. évi KWKG nem ír elő ilyen árszabályozást. A hálózatüzemeltetők ugyanis kötelesek a KWKG‑támogatást kifizetni a CHP‑támogatási intézkedések hálózatukhoz kapcsolódó kedvezményezettjeinek, függetlenül attól, hogy ez utóbbiak bármilyen villamos energiát vásárolnak‑e. Így az állam a magánfelek közötti közvetlen fizetési kötelezettségeket ír elő, anélkül hogy e kötelezettségek bármilyen szerződéses jogviszonyon alapulnának.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">77</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Továbbá a Bizottság szerint az ezen ítélkezési gyakorlatban említett kivétel kiterjesztő értelmezése lehetővé tenné a magánjogi gazdasági szereplők terhére fizetési kötelezettségeket bevezető tagállam számára, hogy bármely ipari ágazatot vagy meghatározott vállalkozást kedvezményben részesítsen.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">78</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Végül a Bizottság emlékeztet a többek között az 1995. augusztus 11‑i Dubois és Général cargo services ítéletből (C‑16/94, EU:C:1995:268, 15. és 21. pont) eredő, az EUMSZ 30. és EUMSZ 110. cikk értelmében vett „adó” fogalmára vonatkozó ítélkezési gyakorlatra. A Bizottság úgy véli, hogy a meghatározó tényező az, hogy a fizetés a ténylegesen és egyénileg a gazdasági szereplőnek nyújtott meghatározott szolgáltatás ellenértékének minősül‑e, amely esetben e fizetés nem tartozik az adó fogalmába, vagy pedig valamely közszolgáltatási feladat ellátásának finanszírozását szolgálja, amely esetben az adó fogalmába tartozik. Ebben az összefüggésben a források magánjellege, amelyre a Törvényszék támaszkodik, nem releváns, mivel minden díj magánforrásból származik. E tekintetben a Bizottság a 2019. március 28‑i Németország kontra Bizottság ítéletre (C‑405/16 P, EU:C:2019:268) is hivatkozik, amelyet a Törvényszék a megtámadott ítélet 111. pontjában tévesen értelmezett, valamint a 2024. március 7‑i Fallimento Esperia és GSE ítéletre (C‑558/22, EU:C:2024:209), amely megerősíti, hogy a „megvásárlási kötelezettség” helyzetét meg kell különböztetni attól a helyzettől, amelyben az állam fizetési kötelezettséget ír elő, amely valójában kötelező díjfizetést jelent.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">79</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Németországi Szövetségi Köztársaság vitatja ezt az érvelést.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság álláspontja</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">80</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az egyetlen jogalap e részéről való határozathozatal érdekében emlékeztetni kell arra, hogy a 2001. március 13‑i PreussenElektra ítélet (C‑379/98, EU:C:2001:160) 59. pontjában a Bíróság megállapította, hogy a villamosenergia‑szolgáltató magánvállalkozások azon kötelezettsége, hogy rögzített minimáláron vásárolják meg a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energiát, nem jár állami forrásoknak az ilyen típusú villamos energiát termelő vállalkozásokra történő közvetlen vagy közvetett átruházásával. Ezen ítélet 60. és 61. pontjában a Bíróság ebből lényegében azt a következtetést vonta le, hogy állami források ilyen átruházása hiányában az a tény, hogy a vásárlási kötelezettséget törvény írja elő, és bizonyos vállalkozások számára vitathatatlan előnyt biztosít, nem alkalmas arra, hogy a szabályozást állami támogatás jelleggel ruházza fel az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése értelmében.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">81</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Így először is elegendő rámutatni arra, hogy a Bizottság állításával ellentétben a Törvényszék a megtámadott ítélet 105–108. pontjában lényegében helyesen állapította meg, hogy a Bíróság nem tekintette úgy, hogy kizárólag a valamely tagállam jogszabályai által előírt árszabályozás nem minősül állami támogatásnak. Valójában a Bíróság annak kijelentésére szorítkozott, hogy a villamosenergia‑szolgáltató magánvállalkozások számára azon kötelezettség előírása, hogy rögzített minimáláron vásárolják meg a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energiát, nem minősül állami támogatásnak, amennyiben e kötelezettség nem jár állami források közvetlen vagy közvetett átruházásával az ilyen típusú villamos energiát termelő vállalkozásokra.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">82</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2001. március 13‑i PreussenElektra ítélet (C‑379/98, EU:C:2001:160) alapjául szolgáló ügyben ugyanis a piaci ár és a törvény által előírt minimálár közötti különbségből eredő kifizetést nem állami forrásokból finanszírozták, hanem azt a szóban forgó villamosenergia‑szolgáltató vállalkozások saját pénzügyi forrásai fedezték, mivel e terhet kizárólag e vállalkozások és az upstream villamosenergia‑hálózatok magánüzemeltetői között osztották fel.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">83</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Márpedig a jelen egyetlen jogalap első részének elemzéséből az következik, hogy a Törvényszék nem alkalmazta tévesen a jogot, amikor úgy ítélte meg, hogy ugyanez a helyzet a jelen ügyben is.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">84</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ebből következik, hogy a Törvényszék akkor sem alkalmazta tévesen a jogot, amikor a megtámadott ítélet 112. pontjában megállapította, hogy a 2001. március 13‑i PreussenElektra ítéletből (C‑379/98, EU:C:2001:160) eredő ítélkezési gyakorlat alkalmazásának kizárása érdekében a Bizottságnak – függetlenül attól, hogy a CHP‑támogatási intézkedések „egyszerű árszabályozási” intézkedésnek minősülnek‑e, vagy sem – bizonyítania kellett, hogy az ezen intézkedések kedvezményezettjei számára biztosított előnyt nem a magánszervezeteknek minősülő hálózatüzemeltetők nyújtották saját pénzügyi forrásaikból. A Törvényszék akkor sem követett el hibát, amikor a megtámadott ítélet 114. pontjában azt állapította meg, hogy mivel a Bizottság nem bizonyította, hogy a jelen ítélet 53. és 54. pontjában említett vagylagos kritériumok valamelyike teljesül, a hálózatüzemeltetők a saját pénzügyi forrásaikat arra használják fel, hogy a 2001. március 13‑i PreussenElektra ítéletből (C‑379/98, EU:C:2001:160) eredő ítélkezési gyakorlat értelmében a 2020. évi KWKG által előírt összegeket a CHP‑támogatási intézkedések kedvezményezettjeinek kifizessék.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">85</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ebből továbbá az következik, hogy az ezen ítélkezési gyakorlatból eredő állítólagos kivétel megszorító értelmezésének szükségességére vonatkozó kifogás szintén megalapozatlan. Ahogyan ugyanis az a jelen ítélet 80. pontjában már szerepel, a 2001. március 13‑i PreussenElektra ítéletben (C‑379/98, EU:C:2001:160) a Bíróság nem vezetett be kivételt, hanem az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének, és különösen az e rendelkezésben előírt azon követelménynek az értelmezésére szorítkozott, amely szerint – amint arra a jelen ítélet 50. pontja emlékeztet – az „állami támogatásnak” minősítés többek között azt feltételezi, hogy állami beavatkozásnak vagy „állami forrásból” történő beavatkozásnak kell fennállnia.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">86</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Márpedig, mivel a Bizottság úgy véli, hogy ez az értelmezés lehetővé tenné a magánjogi gazdasági szereplők terhére fizetési kötelezettségeket bevezető tagállam számára, hogy bármely ipari ágazatot vagy meghatározott vállalkozást kedvezményben részesítsen, elegendő emlékeztetni arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint csak azok az előnyök tekintendők az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése értelmében támogatásnak, amelyeket közvetlenül vagy közvetve állami forrásból nyújtanak. Ugyanis az e rendelkezésben szereplő megkülönböztetés „a tagállamok által” és az „állami forrásból” nyújtott támogatások között nem azt jelenti, hogy az állam által nyújtott valamennyi előny támogatásnak minősül, függetlenül attól, hogy állami forrásokból finanszírozzák‑e, vagy sem, hanem e megkülönböztetésnek csak az a célja, hogy e fogalom vonatkozzon a közvetlenül az állam által, valamint az általa kijelölt vagy létrehozott köz‑ vagy magánszervezet által nyújtott előnyökre is (2001. március 13‑i PreussenElektra ítélet, C‑379/98, EU:C:2001:160, 58. pont; 2022. január 27‑i Fondul Proprietatea ítélet, C‑179/20, EU:C:2022:58, 91. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">87</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Végül, ami a Bizottság által hivatkozott ítélkezési gyakorlat relevanciáját illeti, először is meg kell állapítani, hogy az 1995. augusztus 11‑i Dubois et Général cargo services ítéletben (C‑16/94, EU:C:1995:268) a Bíróságot nem az EUMSZ 107. cikk értelmezéséről kérdezték, hanem arról, hogy az árukat a határ átlépése miatt sújtó teher az EK‑Szerződésnek az EUMSZ 28. és EUMSZ 30. cikk által felváltott cikkeiben előírt tilalom hatálya alá tartozik‑e, vagy sem. Ezenkívül, bár a Bíróság ez utóbbi ítélet 21. pontjában kimondta, hogy ez utóbbi rendelkezések alkalmazandók a „határ átlépésekor kivetett olyan díjra”, amelynek célja a közszolgáltatási feladat ellátásából eredő költségek magánvállalkozás általi viselésének ellentételezése, a jelen ügyben sem a KWKG‑támogatásnak, sem a KWKG‑pótdíjnak nem célja a villamosenergia‑ellátási lánc első szintjén a közszolgáltatási feladat ellátásából eredő költségek viselésének ellentételezése. Következésképpen a Bizottság hiába hivatkozik az említett ítéletre annak bizonyítása érdekében, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor úgy ítélte meg, hogy a Bizottság nem bizonyította, hogy a CHP‑támogatási intézkedéseket állami forrásokból finanszírozták.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">88</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor, ami a 2019. március 28‑i Németország kontra Bizottság ítéletet (C‑405/16 P, EU:C:2019:268) illeti, elegendő megállapítani, hogy – amint arra a főtanácsnok az indítványának 108. és 109. pontjában lényegében rámutatott – ezen ítélet nem tartalmaz olyan indokokat, amelyek lehetővé tennék annak megállapítását, hogy kizárólag a piaci árakra vonatkozó, magánszemélyek közötti ellenszolgáltatási viszony keretében fennálló szabályozás igazolja az állami források felhasználása hiányának megállapítását.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">89</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Harmadszor, ugyanez vonatkozik a 2024. március 7‑i Fallimento Esperia és GSE ítéletre (C‑558/22, EU:C:2024:209). Ugyanis ahogyan az ezen ítélet 74–77. pontjából kitűnik, az állami források felhasználását azon az alapon lehetett megállapítani, hogy az államhoz hasonló jogalany az említett ítélet alapjául szolgáló ügyben szereplő zöld bizonyítványok többletét a nemzeti szabályozás által a villamosenergia‑fogyasztók számára előírt, és e bizonyítványok megvásárlása céljából az említett jogalanynak fizetett tarifa‑összetevőből származó bevételek felhasználásával vásárolta meg.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">90</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fentiekre tekintettel az egyetlen jogalap második része is megalapozatlan, így a fellebbezést teljes egészében el kell utasítani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A költségekről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">91</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság eljárási szabályzata 184. cikkének (2) bekezdése értelmében, ha a fellebbezés megalapozatlan, a Bíróság határoz a költségekről.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">92</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E szabályzat 138. cikkének (1) bekezdése alapján, amelyet annak 184. cikkének (1) bekezdése értelmében a fellebbezési eljárásban is alkalmazni kell, a Bíróság a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">93</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bizottságot, mivel pervesztes lett, a Németországi Szövetségi Köztársaság kérelmének megfelelően kötelezni kell a saját költségein felül a Németországi Szövetségi Köztársaság részéről a jelen fellebbezés keretében felmerült költségek viselésére.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C41DispositifIntroduction" id="para-133" title="page-18">
      A fenti indokok alapján a Bíróság (negyedik tanács) a következőképpen határozott:
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság a fellebbezést elutasítja.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság kötelezi az Európai Bizottságot, hogy a saját költségein felül viselje a Németországi Szövetségi Köztársaság részéről a jelen fellebbezés keretében felmerült költségeket.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <div class="signatures">
<p class="C77Signatures" id="para-136" title="page-18">
<span class="signatory">Aláírások</span>
</p>
</div>
    <div/>
  <hr class="note"/>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-1" href="#c-1">*</a>
</span>) Az eljárás nyelve: német.</p>
</body>
</html>
