<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><CONCLUSION NNC="YES" xmlns:xsi="http://www.w3.org/2001/XMLSchema-instance" xsi:noNamespaceSchemaLocation="http://formex.publications.europa.eu/schema/formex-05.00-20081231.xd"><BIB.CONCLUSION><REF.CASE FILE="ECRCJ2005HUB.0700735501.case.xml"><NO.CASE>C-515/03</NO.CASE></REF.CASE><NO.CELEX>62003C0515</NO.CELEX><NO.SEQ>0019.0001</NO.SEQ><PAGE.FIRST.ECR>7357</PAGE.FIRST.ECR><PAGE.SEQ>1</PAGE.SEQ><PAGE.LAST.ECR>7369</PAGE.LAST.ECR><PAGE.TOTAL>13</PAGE.TOTAL></BIB.CONCLUSION><CURR.TITLE><LEFT>RUIZJARABO FÖTANÄCSNOK INDÍTVÁNYA — C-515/03. SZ. ÜGY</LEFT><RIGHT>EICHSFELDER SCHLACHTBETRIEB</RIGHT></CURR.TITLE><CONTENTS.CONCLUSION><TITLE><TI><P><HT TYPE="UC">Dámaso Ruiz-Jarabo Colomer</HT></P><P><HT TYPE="UC">főtanácsnok indítványa</HT></P><P>Az ismertetés napja: <DATE ISO="20050525">2005. május 25.</DATE><NOTE NOTE.ID="E0001" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>Eredeti nyelv: spanyol.</P></NOTE></P></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P>I —</NO.P><TXT>Bevezetés</TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>1.</NO.P><TXT>Jelen előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés olyan, harmadik országba szállított árura vonatkozik, amelyre a vámokat és a behozatali vámot kifizették, és amelyet — az említett költségek visszatérítését követő — visszafordíthatatlan feldolgozás után rövid idővel újrabehoztak a Közösségbe; a kérdéssel arra keresünk választ, hogy ténylegesen a 3665/87/EGK rendelet<NOTE NOTE.ID="E0002" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>Az uruguayi forduló mezőgazdasági megállapodásának alkalmazásához szükséges kiigazítások tekintetében az <DATE ISO="19950619">1995. június 19-i</DATE> 1384/95/EK bizottsági rendelettel (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="134" DATE.PUB="1995" PAGE.FIRST="14">HL L 134., 14. o.</REF.DOC.OJ>) módosított, a mezőgazdasági termékek export-visszatérítési rendszerének alkalmazása közös részletes szabályainak megállapításáról szóló, <DATE ISO="19871127">1987. november 27-i</DATE> 3665/87/EGK bizottsági rendelet (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="351" DATE.PUB="1987" PAGE.FIRST="1">HL L 351., 1. o.</REF.DOC.OJ>).</P></NOTE> 17. cikkének (3) bekezdése értelmében vett, harmadik országba irányuló <QUOT.START ID="QS0001" REF.END="QE0001" CODE="201E"/>importról<QUOT.END ID="QE0001" REF.START="QS0001" CODE="201D"/> volt-e szó, és hogy ez alapot adhatott-e az export-viszszatérítésre.</TXT></NP><NP><NO.P>2.</NO.P><TXT>A legutóbbi hasonló vonatkozású ítélet <DATE ISO="20001017">2000. október 17-én</DATE> született a Roquette Frères ügyben<NOTE NOTE.ID="E0003" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>A <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-114/99" YEAR="2000" PAGE.ECR="I-8823">C-114/99. sz. ügy (EBHT 2000., I-8823. o.)</REF.DOC.ECR>.</P></NOTE>. Ez az ítélet azonban — az alább kifejtettek értelmében — a jelen ügyre nem alkalmazható.</TXT></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P>II —</NO.P><TXT>Az alapügy tényállása és az alapeljárás</TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>3.</NO.P><TXT>Az alapeljárás alperese, az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalapból (EMOGA) teljesített kifizetések lebonyolításával megbízott németországi szervezet, a Hauptzollamt Hamburg-Jonas, <DATE ISO="19960201">1996. február 1-jei</DATE> határozatával helyt adott az alapeljárás felperese, a húskészítmények előállításávak foglalkozó Eichsfelder Schlachtbetrieb GmbH (a továbbiakban: Eichsfelder) társaság kérelmének, amely <FT TYPE="NUMBER">20135</FT> kg kicsontozott marhahúsnak az akkoriban harmadik országnak számító Lengyelországba történő szállítása alapján <FT TYPE="DECIMAL">36653,23</FT> DEM összegű (ez <FT TYPE="DECIMAL">18740,50</FT> eurónak felel meg) differenciált export-visszatérítésre vonatkozott.</TXT></NP><NP><NO.P>4.</NO.P><TXT>A felperes a 3665/87 rendelet 16. cikke (1) bekezdésének és 18. cikke (1) bekezdése<?PAGE NO="I-7358"?> a) pontjának megfelelően az árunak a rendeltetése szerinti országban történt szabad forgalomba bocsátásának bizonyítékaként bemutatta az <DATE ISO="19951230">1995. december 30-i</DATE> vámokmány hiteles másolatát, amely tanúsítja, hogy az exportált húst korábban értékesítette, a cottbusi (Németország) székhelyű Appelt GmbH társaság számára.</TXT></NP><NP><NO.P>5.</NO.P><TXT>A Zollfahndungsamt Hannover — mint illetékes felügyeleti szerv — által lefolytatott vizsgálat az alábbi tényeket állapította meg:</TXT><P>Lengyelországban a marhahúst úgy dolgozták fel roláddá, hogy a hússzeleteket egykét szalonnaszelettel, hagymával, ecetes uborkával és mustárral főzték össze. Az így elkészített roládokat az Appelt GmbH és két lengyel üzlettársa által <DATE ISO="19951003">1995. október 3-án</DATE> megkötött szerződés alapján újrabehozták Németországba, és a Közösségbe történő import alkalmával nem preferenciális vám került megfizetésre.</P><P>E szerződés 6. cikkének (3) bekezdése értelmében <DATE ISO="19960207">1996. február 7-én</DATE> az említett üzlettársak egyike az áru értékesítéséről szóló igazolás és a vonatkozó exportokmány csatolása mellett kérte a kifizetett vám viszszatérítését.</P><P>A toruńi (Lengyelország) vámhivatal viszszatérítette a behozatali vámot.</P></NP><NP><NO.P>6.</NO.P><TXT><DATE ISO="19991027">1999. október 27-én</DATE> a Hauptzollamt a korábban jóváhagyott export-visszatérítés visszafizetését követelte arra hivatkozva, hogy a lengyel rendészeti hatóságok által lefolytatott vizsgálat tanúsága szerint a jelen eljárás tárgyát képező árut a fent hivatkozott szerződésben meghatározott feldolgozás megtörténte után Németországba szállították.</TXT></NP><NP><NO.P>7.</NO.P><TXT>E határozat ellen a felperes az <DATE ISO="19991119">1999. november 19-i</DATE> levelében panasszal élt, amelyet — mint megalapozatlant — <DATE ISO="20021021">2002. október 21-i</DATE> határozatával a Hauptzollamt elutasított.</TXT></NP><NP><NO.P>8.</NO.P><TXT>Az alapeljárást megindító kereset, amelyet <DATE ISO="20021126">2002. november 26-án</DATE> nyújtottak be a kérdést előterjesztő bírósághoz, a Hauptzollamt ezen határozata ellen irányul.</TXT></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P>III —</NO.P><TXT>Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés</TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>9.</NO.P><TXT>A fentiekre figyelemmel a Finanzgericht Hamburg felfüggesztette a megkezdett eljárást,<?PAGE NO="I-7359"?> és az EK 234. cikk harmadik bekezdése alapján előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjesztette a Bíróság elé:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><P><QUOT.START ID="QS0002" REF.END="QE0002" CODE="201E"/>Az 1384/95/EK rendelettel módosított 3665/87/EGK rendelet 17. cikkének (3) bekezdését úgy kell-e értelmezni, hogy annak értelmében a termék importáltnak tekinthető, ha a harmadik országbeli szabad forgalomba bocsátás alakiságainak elvégzését követően a 2913/92/EK rendelet 24. cikke szerinti lényeges feldolgozáson vagy megmunkáláson esik át, majd ezt követően vámvisszatérítés, illetve a nem preferenciális behozatali vámok megfizetése mellett újraexportálják a Közösségbe?<QUOT.END ID="QE0002" REF.START="QS0002" CODE="201D"/></P></QUOT.S></P></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P>IV —</NO.P><TXT>A vontakozó közösségi jog</TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>10.</NO.P><TXT>A 3665/87 rendelet 5. cikkének (1) bekezdése szerint:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><P><QUOT.START ID="QS0003" REF.END="QE0003" CODE="201E"/>Azon felül, hogy a termék ténylegesen elhagyta a Közösség vámterületét, a differenciált vagy nem differenciált visszatérítés kifizetésének az is feltétele, hogy a terméket — kivéve azt az esetet, amikor a tranziteljárás során <HT TYPE="ITALIC">vis maior</HT> következtében megsemmisült — valamely harmadik országba vagy adott esetben meghatározott harmadik országba importálták, a kiviteli nyilatkozat elfogadását követő 12 hónapon belül:</P><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>a)</NO.P><TXT>amennyiben komoly kétség merül fel a termék tényleges rendeltetési helyét illetően;</TXT><P>vagy</P></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>b)</NO.P><TXT>amennyiben az exportált termék után járó visszatérítés összege és valamely azonos termékre vonatkozó, a kiviteli nyilatkozat elfogadásának napján érvényes behozatali vám összege közötti különbség miatt a termék előreláthatóan újrabehozatalra kerül a Közösségbe.</TXT></NP></ITEM></LIST><P>[...]</P><P>Ezen túlmenően a tagállamok illetékes hatóságai további igazolást igényelhetnek minden visszatérítés tekintetében, amellyel számukra kielégítő módon igazolható, hogy a termék ténylegesen, változatlan állapotban piacra került az importáló harmadik országban.<QUOT.END ID="QE0003" REF.START="QS0003" CODE="201D"/></P></QUOT.S></P></NP><?PAGE NO="I-7360"?><NP><NO.P>11.</NO.P><TXT>A 3665/87 rendelet 16. cikke értelmében:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><LIST TYPE="ARAB"><ITEM><NP><NO.P><QUOT.START ID="QS0004" REF.END="QE0004" CODE="201E"/>(1)</NO.P><TXT>Ahol a rendeltetési hely szerint változik a visszatérítési ráta, a visszatérítést a 17. és 18. cikkben megállapított további feltételek szerint kell kifizetni.<QUOT.END ID="QE0004" REF.START="QS0004" CODE="201D"/></TXT></NP></ITEM></LIST></QUOT.S></P></NP><NP><NO.P>12.</NO.P><TXT>A 3665/87 rendelet 17. cikke alapján:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><LIST TYPE="ARAB"><ITEM><NP><NO.P><QUOT.START ID="QS0005" REF.END="QE0005" CODE="201E"/>(1)</NO.P><TXT>A termékeket a kiviteli nyilatkozat elfogadásának napjától számított 12 hónapon belül, változatlan állapotban importálni kell abba a harmadik országba vagy azon harmadik országok valamelyikébe, amelyre a viszszatérítés vonatkozik; azonban e határidő a 47. cikknek megfelelően meghosszabbítható.</TXT></NP></ITEM></LIST><P>[...]</P><LIST TYPE="ARAB"><ITEM><NP><NO.P>(3)</NO.P><TXT>Egy termék akkor tekinthető importáltnak, ha a szabad forgalomba bocsátás vámalakiságait elvégezték.<QUOT.END ID="QE0005" REF.START="QS0005" CODE="201D"/></TXT></NP></ITEM></LIST></QUOT.S></P></NP><NP><NO.P>13.</NO.P><TXT>A 3665/87 rendelet 18. cikke részletesen szabályozza a vámalakiságok igazolását.</TXT></NP><NP><NO.P>14.</NO.P><TXT>A 3665/87 rendelet 11. cikke (3) bekezdésének első mondata megállapítja, hogy a kedvezményezett köteles visszafizetni a jogosulatlanul átvett visszatérítéseknek a folyósítás és a visszafizetés között eltelt idő alapján kiszámított kamattal növelt összegét, amelybe az (1) bekezdés első albekezdése szerint fizetendő esetleges bírság is beletartozik.</TXT></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P>V —</NO.P><TXT>A Bíróság előtti eljárás</TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>15.</NO.P><TXT>Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés <DATE ISO="20031209">2003. december 9-én</DATE> érkezett a Bíróság Hivatalához. Az eljárásban az Eichsfelderen és a Hauptzollamton kívül az Európai Közösségek Bizottsága is részt vesz.</TXT></NP><NP><NO.P>16.</NO.P><TXT>Az ügyet a Bíróság harmadik tanácsa tárgyalta. <DATE ISO="20050317">2005. március 17-én</DATE> az Eichsfelder és a Bizottság jelenlétében nyilvános ülésre került sor.</TXT></NP></GR.SEQ><?PAGE NO="I-7361"?><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P>VI —</NO.P><TXT>A kérdés vizsgálata</TXT></NP></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P>A —</NO.P><TXT>A felek észrevételei</TXT></NP></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P>1.</NO.P><TXT>Az Eichsfelder</TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>17.</NO.P><TXT>A felperesnek az alapeljárás során előterjesztett értelmezése szerint a 3665/87 rendelet 17. cikkének (3) bekezdése alapján a termék a rendeltetés helye szerinti országban kereskedelmi forgalomba hozottnak, illetve importáltnak tekintendő, ha szabad forgalomba bocsátását követően a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, <DATE ISO="19921012">1992. október 12-i</DATE> 2913/92/EGK tanácsi rendelet<NOTE NOTE.ID="E0004" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P><REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="302" DATE.PUB="1992" PAGE.FIRST="1">HL L 302., 1. o.</REF.DOC.OJ>; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 4. kötet, 307. o.</P></NOTE> 24. cikke szerinti lényeges feldolgozáson vagy megmunkáláson esett át ebben az országban.</TXT></NP><NP><NO.P>18.</NO.P><TXT>Ha e lényeges feldolgozásra harmadik országban kerül sor, akkor az export-viszszatérítés szempontjából a feldolgozás vámjogi körülményei (szabad forgalomba bocsátás vagy aktív feldolgozás) teljesen érdektelenek. Tehát még ha a marhahúst aktív feldolgozási eljárás keretében — a vámviszszatérítést is igénybe véve — roládkészítés végett feldolgozták is, és azután Németországba exportálták, ez nem befolyásolhatja az export-visszatérítéshez való jogosultságot.</TXT></NP><NP><NO.P>19.</NO.P><TXT>A lengyel hatóságoknak fizetett behozatali vám utólagos visszafizetésének nincs jelentősége az import eredeti minősítése szempontjából. Az ezzel ellentétes felvetés elfogadása nehéz helyzetbe hozná a viszszatérítés kedvezményezettjét, ugyanis fennállna a veszély, hogy rajta kívül álló események miatt utólag még az export ténye is kétségesnek tűnhet.</TXT></NP><NP><NO.P>20.</NO.P><TXT>Az Eichsfelder a tárgyalás során kifejtette: nem valószínű, hogy a Németországba behozott roládokat abból a marhahúsból állították elő, amelyet ő vitt ki, ugyanis a lengyelországi termelőegységben nem került sor az áru vámügyi azonosítására. Ezen túlmentően azt is cáfolta, hogy a marhahúsra vonatkozó lengyel behozatali vám visszatérítésére sor került.</TXT></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P>2.</NO.P><TXT>A Hauptzollamt</TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>21.</NO.P><TXT>Az alperes szervezet kifejti, hogy az alapeljárásban érintett esetből, pontosabban<?PAGE NO="I-7362"?> az <DATE ISO="19951003">1995. október 3-i</DATE> szerződés tartalmából kitűnik, hogy az ügyben részt vevő felek jogellenesen jártak el, és csalást követtek el, mivel az előny megszerzéséhez szükséges feltételeket mesterséges módon teremtették meg. A Hauptzollamt nem vádolja az Eichsfeldert azzal, hogy tudomással bírt az ügy részleteiről, mindenestre hangsúlyozza, hogy valamely harmadik félnek az export-viszszatérítési kérelem kapcsán való csalárd szándékkal történő fellépése a rendes kereskedelmi kockázat kategóriájába tartozik. A kedvezményezett tehát nem hivatkozhat jóhiszeműségére, de megfelelő szerződéses intézkedésekkel biztosítania kell, hogy az árut csalárd módon ne téríthessék el rendeltetési helyétől.</TXT></NP><NP><NO.P>22.</NO.P><TXT>A Hauptzollamt általánosságban megállapítja, hogy a differenciált visszatérítés feltétele a harmadik országban történő szabad forgalomba bocsátás alakiságainak teljesítése, amelyek között szerepel a behozatali vám megfizetése, amelynek visszafizetése esetén az export-visszatérítésnek nincs jogalapja, miután ilyen módon az exportáló nem szabályos körülmények között jut be a kérdéses piacra.</TXT></NP><NP><NO.P>23.</NO.P><TXT>Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból az is kitűnik, hogy a Hauptzollamt az írásos dokumentumok alapján bizonyítottnak látja az áru identitását és a vámviszszatérítés tényét is. Egyértelműnek tűnik tehát, hogy csak az export-visszatérítés igénylése céljából került sor a szabad forgalomba bocsátásra, illetve az áru feldolgozását követő vámvisszatérítésre, következésképp az eljárás nem minősül szabályos kereskedelmi ügyletnek.</TXT></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P>3.</NO.P><TXT>A Bizottság</TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>24.</NO.P><TXT>A Bizottság előadja, hogy már 1998-ban tájékoztatta a német pénzügyminisztériumot álláspontjáról, amely egybevág a Hauptzollamt véleményével. A Bizottság véleménye szerint a marhahúst feldolgozási eljárás során átalakították, majd a rá vonatkozó behozatali vámot visszatérítették, és ezután újra behozták a Közösségbe. Az illetékes lengyel hatóságok által teljesített visszatérítés elvileg azt bizonyítja, hogy az áru importja során nem tartották be a vámalakiságra vonatkozó szabályokat. Tehát nem került sor szabad forgalomba bocsátásra, és így az export-viszszatérítésnek sincs jogalapja.</TXT></NP><NP><NO.P>25.</NO.P><TXT>Azután a Bizottság felsorolja azon feltételeket, amelyeket a termék lényeges feldolgozásának a vámminősítés érdekében ki kell elégíteni.</TXT></NP></GR.SEQ><?PAGE NO="I-7363"?><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P>4.</NO.P><TXT>A kérdést előterjesztő bíróság álláspontja</TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>26.</NO.P><TXT>A Finanzgericht Hamburg kétkedik abban, hogy a jelen eset a közösségi jog szemszögéből nem felel meg a kereskedelmi forgalomba hozatalnak a 3665/87 rendelet 17. cikkének (3) bekezdésében megállapított feltevésének, és hogy a 11. cikk (3) bekezdésének első mondata alapján a felperesnek vissza kell fizetnie a felvett export-viszszatérítést.</TXT></NP></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P>B —</NO.P><TXT>Az ügy érdeméről kialakított álláspont</TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>27.</NO.P><TXT>Elöljáróban szeretném kiemelni, hogy a tárgyalás során az Eichsfelder képviselője olyan ténybeli érveket hozott fel, amelyek nem esnek egybe azon tényadatokkal, amelyeken a Finanzgericht rendelete nyugszik.<NOTE NOTE.ID="E0005" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>Lásd a fenti 20. pontot.</P></NOTE> Amennyiben az EK 234. cikk révén bevezetett együttműködés alapján a tényállás meghatározása a nemzeti bíróság feladata, úgy a vizsgálatot az előzetes döntéshozatalra utaló határozatban tett megállapításokkal — mint megállapított tényekkel — kezdem.</TXT></NP><NP><NO.P>28.</NO.P><TXT>Meg kell vizsgálni a feltett kérdés tartalmát; e kérdés arra keres választ, hogy az alapeljárásban ismertetett tényállás az 1384/95 rendelettel módosított 3665/87 rendelet 17. cikke (3) bekezdésének hatálya alá esik-e. E rendelkezés értelmében egy termék az export-visszatérítés szempontjából akkor tekinthető <QUOT.START ID="QS0006" REF.END="QE0006" CODE="201E"/>importáltnak<QUOT.END ID="QE0006" REF.START="QS0006" CODE="201D"/>, ha a <QUOT.START ID="QS0007" REF.END="QE0007" CODE="201E"/>harmadik országban<QUOT.END ID="QE0007" REF.START="QS0007" CODE="201D"/> <QUOT.START ID="QS0008" REF.END="QE0008" CODE="201E"/>a szabad forgalomba bocsátás vámalakiságait elvégezték<QUOT.END ID="QE0008" REF.START="QS0008" CODE="201D"/>. <QUOT.START ID="QS0009" REF.END="QE0009" CODE="201E"/>Harmadik ország<QUOT.END ID="QE0009" REF.START="QS0009" CODE="201D"/> alatt a rendeltetési országot értjük, ugyanis differenciált visszatérítési rendszerre vonatkozó rendelkezésről van szó, amely az importáló ország függvényében kerül kiszámításra.</TXT></NP><NP><NO.P>29.</NO.P><TXT>Konkrétan azt szeretnénk tudni, hogy a 3665/87 rendelet 17. cikkének (3) bekezdésében felállított vélelem alkalmazható-e olyan árura, amely</TXT><P><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>a)</NO.P><TXT>szabad forgalomba bocsátásra került valamely harmadik országban;</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>b)</NO.P><TXT>lényeges feldolgozáson vagy megmunkáláson esett át;</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>c)</NO.P><TXT>a kifizetett import vámok visszatérítése után ismét behozatalra került a Közösségbe.</TXT></NP></ITEM></LIST></P></NP><?PAGE NO="I-7364"?><NP><NO.P>30.</NO.P><TXT>Elismerem, hogy meggyőzőnek tűnnek mind az Eichsfelder és részben a kérdést előterjesztő bíróság által az imént ismertetett értelmezés mellett megfogalmazott érvek, mind a Hauptzollamt és a Bizottság által felhozott, ezekkel ellentétes irányba mutató érvek.</TXT><P>Ha azonban valamennyi érvet figyelembe kívánjuk venni, akkor feltétlenül el kell távolodunk egyes, a kérdést előterjesztő bíróság által elfogadott jogi minősítésektől. Különösen azon vita esetében, amely arról folyik, hogy az árut szabad forgalomba bocsátották-e, vagy legalábbis a szállítás végleges jellegűnek tekinthetőe.</P></NP><NP><NO.P>31.</NO.P><TXT>A németországi vámigazgatási szervezet szerint az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, <DATE ISO="19951218">1995. december 18-1</DATE> 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelet<NOTE NOTE.ID="E0006" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P><REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="312" DATE.PUB="1995" PAGE.FIRST="1">HL L 312., 1. o.</REF.DOC.OJ>; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 1. kötet, 340. o.</P></NOTE> 4. cikkének (3) bekezdése alapján a harmadik országban történő szabad forgalomba bocsátás elmaradása a visszatérítési rendszer csalárd alkalmazásának minősül. Egyúttal hozzáfűzi, hogy a <QUOT.START ID="QS0010" REF.END="QE0010" CODE="201E"/>csalás<QUOT.END ID="QE0010" REF.START="QS0010" CODE="201D"/> fogalmán ebben az esetben a haszon mesterséges megszerzése érdekében elkövetett szabálytalanságot, és nem pedig a fogalom büntetőjogi értelmét kell érteni.</TXT></NP><NP><NO.P>32.</NO.P><TXT>A Bizottság a jelen eset alapeljárásában szereplő helyzetet a 3665/87 rendelet 17. cikke, és nem az 5. cikk (1) bekezdése alapján minősíti joggal való visszaélésnek. A vitás tények azért minősülnek csalásnak, mert az érdekeltek a passzív feldolgozási művelet leplezése és ezáltal a differenciált export-visszatérítésből való részesedés érdekében működtek együtt. Ezen állításának alátámasztása érdekében a Bizottság az Emsland-Stärke-ügyben <DATE ISO="20001214">2000. december 14-én</DATE> hozott ítéletre<NOTE NOTE.ID="E0007" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>A <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-110/99" YEAR="2000" PAGE.ECR="I-11569">C-110/99. sz. ügyben hozott ítélet (EBHT 2000., I-11569. o.)</REF.DOC.ECR>.</P></NOTE> hivatkozik.</TXT></NP><NP><NO.P>33.</NO.P><TXT>Abból az előzetes döntéshozatalra utaló határozatban szereplő megállapításból kell kiindulni, hogy a felperes a 3665/87 rendelet 16. cikke (1) bekezdésének és 18. cikke (1) bekezdése a) pontjának együttes alkalmazása alapján bemutatta az import-vámokmány hitelesített másolatát. Ez alapján az áru elvileg a 17. cikk (3) bekezdése értelmében importáltnak volt tekinthető.</TXT></NP><NP><NO.P>34.</NO.P><TXT>Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint azonban a vámokmány — bár az egyik legfontosabb bizonyíték — a visszatérítés alapjául szolgáló ügylet tényleges megvalósítása szempontjából mégiscsak megdönthető<?PAGE NO="I-7365"?> bizonyítéknak minősül.<NOTE NOTE.ID="E0008" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>A <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="89/83" YEAR="1984" PAGE.ECR="2815">89/83. sz. Dimex-ügyben <DATE ISO="19840711">1984. július 11-én</DATE> hozott ítélet (EBHT 1984., 2815. o.) 11. pontja</REF.DOC.ECR>; a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-27/92" YEAR="1993" PAGE.ECR="I-1701">C-27/92. sz. Möllmann-Fleisch-ügyben <DATE ISO="19930331">1993. március 31-én</DATE> hozott ítélét (EBHT 1993., I-1701. o.) 13. pontja</REF.DOC.ECR>. E két ítéletben a Bíróság a mezőgazdasági termékek után járó export-visszatérítések alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló, <DATE ISO="19750117">1975. január 17-i</DATE> 192/75/EGK bizottsági rendelet (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="025" DATE.PUB="1975" PAGE.FIRST="1">HL L 25., 1. o.</REF.DOC.OJ>) 11. cikke (1) bekezdésének és a mezőgazdasági termékek után járó export-visszatérítési rendszer alkalmazása közös részletes szabályainak megállapításáról szóló, <DATE ISO="19791129">1979. november 29-i</DATE> 2730/79/EGK bizottsági rendelet (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="317" DATE.PUB="1979" PAGE.FIRST="1">HL L 317., 1. o.</REF.DOC.OJ>) 20. cikke (2) és (3) bekezdésének értelmezéséről rendelkezett; e rendelkezések tartalma azonban gyakorlatilag azonos a 3665/87 rendelet 17. cikkének (3) bekezdésével és 18. cikkének (1) bekezdésével.</P></NOTE> Amennyiben tehát megfelelően alátámasztott gyanú merül azt illetően, hogy az áru forgalomba hozatali céllal ténylegesen piacra került a rendeltetési helyén, akkor elenyészik az a bizonyító erő, amely rendes körülmények között az ilyen okmányhoz kötődik.<NOTE NOTE.ID="E0009" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>A Möllmann-Fleisch-ügyben hozott, fent hivatkozott ítélet 15. pontja.</P></NOTE></TXT></NP><NP><NO.P>35.</NO.P><TXT>Felmerül tehát a kérdés, hogy jelen esetben teljesül-e a 17. cikk (3) bekezdésében meghatározott feltétel.</TXT></NP><NP><NO.P>36.</NO.P><TXT>Egyetértek a Hauptzollamt és a Bizottság által képviselt — a kérdést előterjesztő bíróság határozatával ellentétes — nézőponttal, amely szerint azon fordulatot, amely úgy hangzik, hogy a harmadik országban <QUOT.START ID="QS0011" REF.END="QE0011" CODE="201E"/>a szabad forgalomba bocsátás vámalakiságait elvégezték<QUOT.END ID="QE0011" REF.START="QS0011" CODE="201D"/>, úgy kell értelmezni, hogy az említett vámalakiságok elvégzése adott esetben a behozatali vám kifizetését is magában foglalja.</TXT></NP><NP><NO.P>37.</NO.P><TXT>Meg kell vizsgálni, hogy e kérdés szempontjából milyen szerepet játszanak az alábbi jogszabályok:</TXT><P><LIST TYPE="DASH"><ITEM><P>a Kyotóban <DATE ISO="19730518">1973. május 18-án</DATE> aláírt és a Közösség nevében az <DATE ISO="19850307">1985. március 7-i</DATE> 85/204/EGK tanácsi határozatban<NOTE NOTE.ID="E0010" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P><REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="087" DATE.PUB="1985" PAGE.FIRST="8">HL L 87., 8. o.</REF.DOC.OJ>; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 38. o.</P></NOTE> elfogadott, a vámeljárások egyszerűsítéséről és összehangolásáról szóló nemzetközi egyezmény B) mellékletének I. fejezete;</P></ITEM><ITEM><P>a Közösségi Vámkódex<NOTE NOTE.ID="E0011" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>Hivatkozás fent.</P></NOTE> 79. cikkének második bekezdése;</P></ITEM><ITEM><P>a mezőgazdasági termékek után járó export-visszatérítési rendszer alkalmazása közös részletes szabályainak megállapításáról szóló, <DATE ISO="19990415">1999. április 15-i</DATE> 800/1999/EK bizottsági rendelet<NOTE NOTE.ID="E0012" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P><REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="102" DATE.PUB="1999" PAGE.FIRST="11">HL L 102., 11. o.</REF.DOC.OJ>; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 25. kötet, 129. o.</P></NOTE> (17) preambulumbekezdése.</P></ITEM></LIST></P></NP><NP><NO.P>38.</NO.P><TXT>E jogszabályok megfelelő értelmezése alapján megállapítható, hogy a szabad forgalomba bocsátáshoz szükséges vámalakiságok közé tartozik az esetleges behozatali vám megfizetése is, miután ezen alakiságok mindazon formaságokat magukban foglalják, amelyek az érintett művelet érvényességéhez szükségesek.</TXT></NP><?PAGE NO="I-7366"?><NP><NO.P>39.</NO.P><TXT>Így például a kyotói egyezmény B) mellékletének I. fejezete úgy határozza meg a <QUOT.START ID="QS0012" REF.END="QE0012" CODE="201E"/>belföldi forgalom számára történő vámkezelést<QUOT.END ID="QE0012" REF.START="QS0012" CODE="201D"/> [<QUOT.START ID="QS0013" REF.END="QE0013" CODE="201E"/>szabad forgalomba bocsátás<QUOT.END ID="QE0013" REF.START="QS0013" CODE="201D"/>], mint olyan eljárást, amelynek keretében az áruk véglegesen belépnek egy adott vámterületre, és ezen eljárás magában foglalja az esetleges behozatali vámok megfizetését és a szükséges vámalakiságok teljesítését is.</TXT></NP><NP><NO.P>40.</NO.P><TXT>E meghatározás szó szerinti értelmezése arra vezetne, hogy a <QUOT.START ID="QS0014" REF.END="QE0014" CODE="201E"/>vámalakiságokat<QUOT.END ID="QE0014" REF.START="QS0014" CODE="201D"/> a behozatali vámok megfizetésétől külön álló műveletnek tekintsük. A kérdést előterjesztő bíróság egyébként ezt az olvasatot részesíti előnyben. Én azonban úgy gondolom, hogy a hangsúlyt nem annyira ezen <QUOT.START ID="QS0015" REF.END="QE0015" CODE="201E"/>alakiságok<QUOT.END ID="QE0015" REF.START="QS0015" CODE="201D"/> speciális technikai tartalmára kell helyezni, hanem sokkal inkább az általuk követett célra, nevezetesen az áru szabad forgalomba bocsátására.</TXT></NP><NP><NO.P>41.</NO.P><TXT>A Közösségi Vámkódex 79. cikkének második bekezdése értelmében <QUOT.START ID="QS0016" REF.END="QE0016" CODE="201E"/>a szabad forgalomba bocsátás &#x201E;maga után vonja a kereskedelempolitikai intézkedések alkalmazását, az áru behozatalával kapcsolatban megállapított egyéb vámalakiságok elvégzését és a jogszabály alapján fizetendő vámok megállapítását<QUOT.END ID="QE0016" REF.START="QS0016" CODE="201D"/>.</TXT></NP><NP><NO.P>42.</NO.P><TXT>Kisebb szóhasználati eltérésektől eltekintve megállapítható, hogy a fent hivatkozott szabály ugyanazon a logikán alapul, mint a kyotói egyezmény B) mellékletében szereplő meghatározás. Hangsúlyozni szeretném azonban, hogy a 3665/87 rendelet 17. cikke (3) bekezdésének pontos értelmezése érdekében figyelembe kell venni a differenciált visszatérítések végső célját is, amely a támogatott termékek konkrét ország piacára történő bekerülésének biztosítása, ehhez azonban a behozatal valamennyi feltételének együttes fennállása szükséges, ideértve a vámok megfizetését is.</TXT></NP><NP><NO.P>43.</NO.P><TXT>Ezen túlmenően arra is emlékeztetni kell, hogy a differenciált visszatérítési rendszerben e vámok megfizetése a legfontosabb alakiság, miután a visszatérítés összegének kiszámolása ezek alapján történik.</TXT></NP><NP><NO.P>44.</NO.P><TXT>A 800/1999 rendelet (17) preambulumbekezdése megerősíti ezt az álláspontot, ugyanis úgy fogalmaz, hogy <QUOT.START ID="QS0017" REF.END="QE0017" CODE="201E"/>a behozatali vámalakiságok elvégzése elsősorban az annak érdekében alkalmazandó behozatali vámok megfizetéséből áll, hogy a terméket az adott harmadik országban értékesíteni lehessen<QUOT.END ID="QE0017" REF.START="QS0017" CODE="201D"/>.</TXT></NP><NP><NO.P>45.</NO.P><TXT>Ez alapján egyértelmű, hogy a behozatali vám megfizetése a 3665/87 rendelet 17. cikkének (3) bekezdésében előírt követelmények között szerepel. A vámfizetés tehát az importálás tényét bizonyítja, illetve adott esetben a visszatérítéshez való jog alapjául szolgál.</TXT></NP><?PAGE NO="I-7367"?><NP><NO.P>46.</NO.P><TXT>A fentiekből másik oldalról az következik, hogy a behozatali vám visszafizetése megdönti az importra vonatkozó vélelmet, és ezzel egyidejűleg a megítélt visszatérítést megfosztja jogalapjától.</TXT></NP><NP><NO.P>47.</NO.P><TXT>Egyebekben lényegében egyet értek a Hauptzollamt által képviselt állásponttal, amely szerint valamely harmadik félnek az export-visszatérítési kérelem kapcsán történő fellépése — amely magát a visszatérítés célját üresíti ki — rendes kereskedelmi kockázatnak számít, így a jogosult nem hivatkozhat jóhiszeműségére, ugyanis neki kell biztosítania, hogy az árut ne téríthessék el rendeltetési helyétől.</TXT></NP><NP><NO.P>48.</NO.P><TXT>Ehhez a megoldáshoz — a Hauptzollamt és a Bizottság állításával ellentétben — nem szükséges az ügyben szereplő cégek részéről álcázott feldolgozási rendszer tervelését feltételezni. Még ha a tervezett művelet végeredménye lényegét tekintve hasonlít is ahhoz, ami a normális vámeljárás lefolytatása esetében adódna, célszerűbbnek tűnik azon körülmény alapján értékelni a helyzetet, amely szerint nem áll fenn az export-viszszatérítés egyik feltétele. Ugyanez a következtetés adódik a vitás tevékenység csalárd minősítése esetén is.</TXT></NP><NP><NO.P>49.</NO.P><TXT>E megközelítés révén elkerülhető a viszszatérítésben érintett áru lényeges feldolgozásából adódó következmények vizsgálata, amelyet a Roquette Frères ügyben viszont el kellett végezni.</TXT></NP><NP><NO.P>50.</NO.P><TXT>Ez utóbbi ügy tényállása más volt, mint a jelen ügyé, ugyanis az exportált glükózszirupnak az üzletszerűen végzett aktív feldolgozási eljárás során penicilinné történő alakítását követő részleges újrabehozatal alapján járó visszatérítéshez való jog fennállásáról szólt.</TXT></NP><NP><NO.P>51.</NO.P><TXT>A Cour administrative d'appel Nancy (nancyi közigazgatási bíróság [Franciaország]) abban az ügyben a 3665/87 rendelet 5. cikke (1) bekezdése utolsó albekezdésének jelentését vizsgálta; ez a rendelkezés az export-visszatérítés kifizetéséhez azt a feltételt szabta, hogy az adott termék változatlan állapotban kerüljön az importáló harmadik ország piacára.</TXT></NP><NP><NO.P>52.</NO.P><TXT>A Bíróság úgy határozott, hogy a termék lényeges feldolgozása esetén nincs szükség az importáló harmadik országban változatlan állapotban történő tényleges forgalomba hozatalt igazoló további bizonyítékokra; a Bíróság a rendelkezés céljainak elemzése alapján jutott e következtetésre, e rendelkezés alkalmazásával a tagállamok hatóságai azon visszaélések ellen védekezhetnek, amelyek az exportált terméknek a Közösségbe<?PAGE NO="I-7368"?> történő ismételt behozatala esetén fordulhatnak elő.<NOTE NOTE.ID="E0013" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>A Roquette Frères ügyben hozott ítélet 17. pontja, amely a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-54/95" YEAR="1999" PAGE.ECR="I-35">C-54/95. sz., Németország kontra Bizottság ügyben <DATE ISO="19990121">1999. január 21-én</DATE> hozott ítélet (EBHT 1999., I-35. o.) 45. és 46. pontjára</REF.DOC.ECR> utal.</P></NOTE></TXT></NP><NP><NO.P>53.</NO.P><TXT>A Bíróság álláspontja szerint nem fordulhat elő ilyen visszaélés, amennyiben a termék olyan lényeges és visszafordíthatatlan feldolgozáson ment keresztül, amelynek következtében eredeti formájában megsemmisült, és más vámtarifaszám alá tartozó új termék jött létre.<NOTE NOTE.ID="E0014" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>A Roquette Frères ügyben hozott ítélet 19. pontja.</P></NOTE></TXT></NP><NP><NO.P>54.</NO.P><TXT>Alber főtanácsnok a Roquette Frères ügyre vonatkozó, <DATE ISO="20000203">2000. február 3-án</DATE> ismertetett indítványában<NOTE NOTE.ID="E0015" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>EBHT 2000., I-8825. o., 56. és azt követő pontok, amelyek egyértelműen mutatják az ítélet lehetséges értelmét.</P></NOTE> megállapította, hogy a közösségi jogalkotónak nem állt szándékában a közösségi termékeknek az importáló harmadik országba irányuló, megmunkálási vagy feldolgozási célú exportjának megakadályozása, és hogy a termék harmadik országban történő hasznosításáról volt szó. Egy adott ügylet fogyasztásként, hasznosításként vagy változatlan állapotban történő tényleges forgalomba hozatalként történő meghatározásától függetlenül teljesen egyértelmű a cél: a lényeges megmunkálás vagy feldolgozás eleget tesz e követelménynek, és ebből következően a feldolgozást megelőző vámeljárásnak nincs jelentősége.</TXT></NP><NP><NO.P>55.</NO.P><TXT>E jogeset jelen ügyben történő alkalmazhatóságának megállapítása érdekében hangsúlyozni kell, hogy egyik fél sem vitatja, hogy az alapügyben érintett áru a Közösségi Vámkódex 24. cikke értelmében vett lényeges feldolgozáson ment keresztül. Ráadásul a kérdést előterjesztő bíróság is ugyanezt az álláspontot képviseli.</TXT></NP><NP><NO.P>56.</NO.P><TXT>Ugyanígy abból sem kívánok levonni bármiféle következtetést, hogy a vita tárgyát képező visszatérítés a Roquette Frères ügyben nem differenciált jellegű volt. Miként az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból látható, a 3665/87 rendelet 5. cikkében meghatározott feltételek anélkül alkalmazhatók mind a differenciált, mind az egyéb típusú visszatérítésekre, hogy olyan okot állapíthatnánk meg, amelynek következtében eltérően kellene minősíteni azon tevékenységek esetlegesen visszaélésszerű jellegét, amelyek olyan termék lényeges feldolgozásában állnak, amelynek exportja a rendeltetési ország függvényében számított visszatérítést keletkeztet (a differenciálás esete).</TXT></NP><NP><NO.P>57.</NO.P><TXT>A jelen ügy meghatározó sajátossága abban rejlik, hogy a behozatali vám viszszafízetésre került, ami visszaható hatállyal megakadályozta, hogy az áru eleget tegyen a 3665/87 rendelet 17. cikkének (3) bekezdésébekezdésében<?PAGE NO="I-7369"?> rögzített követelménynek. A Roquette Frères ügyben hozott ítélet alapvetően azon kérdés eldöntésére szorítkozott, hogy lényeges átalakítás esetén a 3665/87 rendelet 5. cikkének (1) bekezdése alapján a visszatérítés kifizetése függővé tehetőe további, a terméknek a rendeltetés szerinti országban történő kereskedelmi forgalomba hozataláról szóló bizonyítékok bemutatásától. A Bíróság elfogadta a visszafordíthatatlan feldolgozáson átesett árunak a Közösségbe történő újrabehozatalának lehetőségét, hiszen a korábbitól eltérő áruról van szó. Ennek megfelelően a Bíróság — miként az a hivatkozott ítélet 19. pontjából kitűnik — a csalás fennállásának cáfolatára szorítkozott.</TXT></NP><NP><NO.P>58.</NO.P><TXT>Összefoglalva: a részletes vizsgálat alapján kitűnik, hogy a két ügy nyilvánvaló hasonlósága ellenére a két ügy tárgya eltérő, és a Roquette Frères ügyben hozott ítélet nem ültethető át a jelen esetre.</TXT></NP></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P>VII —</NO.P><TXT>Végkövetkeztetések</TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>59.</NO.P><TXT>A fent ismertetett körülményeket figyelembe véve azt javaslom, hogy a Bíróság az alábbiak szerint válaszoljon az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésre:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><P><QUOT.START ID="QS0018" REF.END="QE0018" CODE="201E"/>Az <DATE ISO="19950619">1995. június 19-i</DATE> 1384/95/EK bizottsági rendelettel módosított, a mezőgazdasági termékek export-visszatérítési rendszere alkalmazása közös részletes szabályainak megállapításáról szóló, <DATE ISO="19871127">1987. november 27-i</DATE> 3665/87/EGK bizottsági rendelet 17. cikkének (3) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a rendeltetési országban történő szabad forgalomba bocsátás vámalakiságai nem tekinthetők teljesítettnek, ha a megfelelő behozatali vám megfizetése után és ugyanezen vám visszatérítése mellett az árut visszaszállítják a Közösség területére.<QUOT.END ID="QE0018" REF.START="QS0018" CODE="201D"/></P></QUOT.S></P></NP></GR.SEQ></CONTENTS.CONCLUSION></CONCLUSION>