European flag

Az Európai Unió
Hivatalos Lapja

HU

L sorozat


2025/2081

2025.10.20.

A BIZOTTSÁG (EU) 2025/2081 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2025. október 17.)

a Kínai Népköztársaságból származó acél lánctagok behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: alaprendelet) és különösen annak 9. cikke (4) bekezdésére,

mivel:

1.   ELJÁRÁS

1.1.   Az eljárás megindítása

(1)

Az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) 2024. augusztus 23-án az alaprendelet 5. cikke alapján dömpingellenes vizsgálatot indított a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: érintett ország vagy Kína) származó acél lánctagok behozatalára vonatkozóan. Az eljárás megindításáról a Bizottság értesítést (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában (2).

(2)

A Bizottság azt követően indított vizsgálatot, hogy 2024. július 12-én a Duferco Travi e Profilati S.p.A. (a továbbiakban: Duferco vagy panaszos) panaszt nyújtott be. A panaszt az acél lánctagokkal foglalkozó, az alaprendelet 5. cikkének (4) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazat nyújtotta be. A panaszban foglalt, a dömpinggel és az abból eredő jelentős kárral kapcsolatos bizonyítékok elegendőek voltak a vizsgálat megindításához.

1.2.   Nyilvántartásba vétel

(3)

A Bizottság a 2024. október 24-i (EU) 2024/2721 bizottsági végrehajtási rendelettel (3) (a továbbiakban: a nyilvántartásba vételt elrendelő rendelet) nyilvántartásbavételi kötelezettséget vezetett be a Kínából származó acél lánctagok behozatalára vonatkozóan.

1.3.   Ideiglenes intézkedések

(4)

A Bizottság az alaprendelet 19a. cikkével összhangban 2025. március 25-én megküldte a feleknek a javasolt vámok összefoglalását, valamint a dömpingkülönbözetek és az uniós gazdasági ágazatot érő kár megszüntetéséhez elegendő mérték részletes számítását (a továbbiakban: az érdekelt felek előzetes tájékoztatása). Az érdekelt felek felkérést kaptak arra, hogy három munkanapon belül észrevételeket tegyenek a számítások helytállóságára vonatkozóan. A számítások pontosságával kapcsolatban nem érkezett észrevétel. Két érdekelt fél, a Liebherr-Werk Ehingen GmbH (a továbbiakban: Liebherr) acéllánctag-importőr, valamint az Italtractor ITM S.p.A. (a továbbiakban: Italtractor) uniós gyártó és az acél lánctagok egyik importőre észrevételeket nyújtott be a számítás pontosságától eltérő kérdésekkel kapcsolatban. Ezek az észrevételek a vizsgálat termékkörére vonatkoztak, és azokkal az alábbi (26) preambulumbekezdés és az azt követő preambulumbekezdések foglalkoznak részletesebben.

(5)

A Bizottság 2025. április 22-én a 2025. április 16-i (EU) 2025/780 bizottsági végrehajtási rendelettel (4) (a továbbiakban: ideiglenes rendelet) ideiglenes dömpingellenes vámokat vetett ki a Kínai Népköztársaságból származó acél lánctagok behozatalára.

1.4.   Az eljárás további menete

(6)

Az érdekelt feleknek az ideiglenes dömpingellenes vám bevezetését eredményező lényeges tényekről és szempontokról történő tájékoztatását (a továbbiakban: az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatása) követően a Liebherr, a Linser Industrie Service GmbH (a továbbiakban: Linser) és az Italtractor importőrök, valamint a Caterpillar Grouphoz tartozó AsiaTrak (Tianjin) Ltd. és Caterpillar Undercarriage (Xuzhou) Co. Ltd. exportőrök, az USCO SpA (a továbbiakban: USCO), az acél lánctagok egyik importőre és az öt uniós importőrből álló Astrak Group (a továbbiakban: Astrak) az ideiglenes rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében előírt határidőn belül írásbeli beadványt nyújtott be, amelyben ismertették álláspontjukat az ideiglenes ténymegállapításokat illetően. A (7) preambulumbekezdésben említett acéllánctag-importőr, a Verhoeven Grondverzetmachines B.V. (a továbbiakban: Verhoeven) szintén észrevételeket nyújtott be.

(7)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően a Verhoeven kifogásolta, hogy a panaszban a Duferco az uniós gazdasági ágazat egyedüli képviselőjeként azonosította magát, és megjegyezte, hogy évek óta foglalkozik az acél lánctagok behozatalával, de a panaszos a panasz benyújtása előtt nem vette fel vele a kapcsolatot.

(8)

Az alaprendelet 4. cikke értelmében az uniós gazdasági ágazatot úgy kell értelmezni, hogy az a hasonló termékek uniós gyártóinak/termelőinek összességére vagy azok jelentős hányadára vonatkozik. Az importőrök ezért nem képezik az uniós gazdasági ágazat részét. Emellett a panaszos uniós gazdasági ágazat nem köteles tájékoztatni az érdekelt feleket a panasz létezéséről, amelyet a vizsgálat megindításának napján valamennyi érdekelt fél számára hozzáférhetővé tettek.

(9)

Azok a felek, akik ezt kérelmezték, lehetőséget kaptak a meghallgatásra. Meghallgatásokra került sor az acél lánctagok két importőrével, a Liebherr-rel és a Verhoevennel.

(10)

A Bizottság folytatta a végleges ténymegállapításokhoz szükségesnek ítélt valamennyi információ felkutatását és ellenőrzését. A végleges ténymegállapítások megfogalmazásakor a Bizottság megvizsgálta az érdekelt felek észrevételeit, és azok alapján az indokolt esetekben módosította az ideiglenes ténymegállapításokat.

(11)

A Bizottság tájékoztatta az érdekelt feleket azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján végleges dömpingellenes vámot kívánt kivetni a Kínából származó acél lánctagok behozatalára (a továbbiakban: az érdekelt felek végső tájékoztatása). A felek lehetőséget kaptak arra, hogy egy meghatározott határidőn belül észrevételeket tegyenek az érdekelt felek végső tájékoztatásával kapcsolatban.

(12)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően 2025. július 25-én érkeztek észrevételek.

(13)

Amennyiben a felek kérelmezték, lehetőséget kaptak szóbeli meghallgatásra is. Meghallgatásra került sor az Astrak importőrrel.

1.5.   Mintavétel

(14)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően a Verhoeven független importőr azt állította, hogy a Bizottság nem kereste meg a kínai acéllánctag-beszállítóját a vizsgálatban való részvétel érdekében, annak ellenére, hogy az kész együttműködni. A Verhoeven továbbá azt állította, hogy ez a gyártó nyújtott be dokumentumokat, de hivatalosan soha nem vett részt érdekelt félként az aktív vizsgálati szakaszban. Másrészt a Verhoeven szerint a Bizottság három másik felet keresett meg, de azok később nem működtek együtt.

(15)

A Bizottság megjegyezte, hogy a Verhoeven nem azonosította azokat a vállalatokat, amelyekre hivatkozott, ezért a Bizottság nem tudta értékelni ezeket az állításokat. A Bizottság megjegyezte, hogy az összes ismert exportáló gyártót tájékoztatta arról, hogy a panaszos által szolgáltatott adatok alapján új vizsgálatot indít. A vizsgálat megindítása előtt a Bizottság a Kínai Népköztársaság kormányát (a továbbiakban: kínai kormány) is felkérte, hogy szolgáltasson adatot a további kínai acéllánctag-gyártókról. A kínai kormány azonban egyetlen további gyártóról sem szolgáltatott adatot. A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte az érdekelt feleket, hogy működjenek együtt, és bocsássák a Bizottság rendelkezésére a vizsgálathoz szükséges információkat. A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítés közzétételét követően jelentkező valamennyi kínai exportáló acéllánctag-gyártót elfogadta érdekelt félként. Az exportáló gyártók által a mintavételi szakaszban szolgáltatott információkat megfelelően figyelembe vette, és azok alapján választotta ki az exportáló gyártók mintáját. A mintában nem szereplő exportáló gyártók egyike sem kért egyedi vizsgálatot. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(16)

Az Astrak azt állította, hogy a panasz nem említette ismert importőrként/felhasználóként, és nem értesítették a vizsgálat megindításáról, ezért nem volt lehetősége a vizsgálat kezdetétől együttműködni.

(17)

Az ideiglenes rendelet (4) preambulumbekezdésében jelzett módon a Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy a vizsgálatban való részvétel érdekében vegyék fel vele a kapcsolatot. E tekintetben nincs jelentősége annak, hogy a vállalat szerepelt-e a panaszban vagy sem, ezért a Bizottság elutasította ezt az állítást.

(18)

Mivel az uniós gyártók, a független importőrök és az exportáló gyártók körében végzett mintavétellel kapcsolatban az ideiglenes intézkedések bevezetését követően nem érkezett további észrevétel, a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (6)–(11) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit.

1.6.   Kitöltött kérdőívek és ellenőrző látogatások

(19)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően a Caterpillar Group azt állította, hogy a kínai exportáló gyártók gyakorlati nehézségekbe ütköztek a kérdőív kitöltése során, mivel más kínai vállalatoknak, többek között a Caterpillar Groupnak szállítottak acél lánctagokat, amely viszont lánckígyókat és teljes lánckígyókat gyártott. Következésképpen ezek a kínai exportáló gyártók nem tudtak teljes körű tájékoztatás adni az exportárakról és -volumenekről. A Caterpillar csoport ezeket az állításokat egyes kínai exportáló gyártók válaszaira alapozta, amelyeket a Bizottság által a mintavételi űrlapokon (5) megadott információkkal kapcsolatban feltett további kérdésekre adtak. Ezekben a válaszokban az érintett kínai exportáló gyártók arról tájékoztatták a Bizottságot, hogy nem tudták megállapítani, hogy a belföldön értékesített acél lánctagokat újraexportálták-e az uniós piacra.

(20)

Ugyanakkor egyik kínai exportáló acéllánctag-gyártó sem említette a Bizottságnak a kérdőív kitöltésével kapcsolatos gyakorlati nehézségeket az együttműködésük hiányának okaként. A Caterpillar a nyilvános aktában szereplő, kontextusukból kiragadott különböző információkból vont le következtetéseket. A Bizottság nem értett egyet a Caterpillar Grouppal, és úgy ítélte meg, hogy a kérdőív kitöltésével kapcsolatos állítólagos gyakorlati nehézségek megalapozatlanok. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(21)

Mivel ezzel kapcsolatban nem érkezett további észrevétel, a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (12)–(22) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit.

1.7.   Vizsgálati időszak és figyelembe vett időszak

(22)

Mivel a vizsgálati időszakkal és a figyelembe vett időszakkal kapcsolatban nem érkeztek észrevételek, a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (23) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit.

1.8.   Egyedi vizsgálat

(23)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően a Komatsu Machinery Manufacturing (Shandong) Co., Ltd. (a továbbiakban: Komatsu) előadta, hogy nem Kínából vásárolta az összes acél lánctagot, hanem Japánból is, és kérte annak tisztázását, hogy ez érinti-e az egyedi vizsgálat iránti kérelem elutasítását.

(24)

A Bizottság úgy ítélte meg, hogy ez a további elem nem befolyásolja azt a következtetést, hogy az egyedi vizsgálat iránti kérelemnek nem lehet helyt adni.

(25)

Mivel ezzel kapcsolatban nem érkezett további észrevétel, a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (24) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit.

2.   A VIZSGÁLT TERMÉK, AZ ÉRINTETT TERMÉK ÉS A HASONLÓ TERMÉK

(26)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően több fél is jelentkezett, és arra kérte a Bizottságot, hogy bizonyos terméktípusokat zárjon ki a jelenlegi vizsgálattal érintett termékkörből.

(27)

A Liebherr, egy meghatározott típusú öntöttacél lánctag importőre és felhasználója is jelentkezett, és azt kérte, hogy ezeket a termékeket zárják ki a termékkörből, mivel az uniós gazdasági ágazat által előállított termékekhez képest jelentős különbségek vannak a fizikai és műszaki jellemzők, valamint a végfelhasználás tekintetében, ezért nem versenyeznek ez utóbbival. Emellett teljesen eltérő gyártási folyamatok szerint kell előállítani őket.

(28)

Ez a fél azt állította, hogy az általa importált terméket bányászati kotrógépekben és lánctalpas darukban használják, amelyekhez öntöttacélból készült speciális papucsok (acél lánctagok) szükségesek, nem pedig a panaszos uniós gyártó által gyártott, hengerelt acélprofilokból készült lánctagok. A Liebherr által importált öntöttacél lánctagokat kifejezetten a lánctalpas daruk és a bányászati kotrógépek nagy terhelésének megtartására tervezték, ezért lényegesen nagyobbak és nehezebbek, mint az uniós gazdasági ágazat által gyártott acél lánctagok. A Liebherr által importált öntöttacél lánctagok és az uniós gazdasági ágazat által előállított termékek ezért nem lennének helyettesíthetők egymással.

(29)

A panaszos először is azért ellenezte az öntöttacél lánctagok kizárását, mivel a kérelmet a vizsgálat termékkörével kapcsolatos észrevételek megtételére az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőn túl nyújtották be, és a vállalat kérelmének benyújtása előtt nem működött együtt a vizsgálatban. A korábbi gyakorlatra hivatkozva úgy vélte, hogy a Bizottságnak nem kellene elfogadnia ezt a késedelmes kérelmet, mivel ez lehetővé tenné a felek számára, hogy szelektív módon vegyenek részt a vizsgálatban, ami aláásná az érdekelt felekkel szembeni tisztességes és egyenlő bánásmódot. A panaszos azt is állította, hogy a szolgáltatott információk következetlenek voltak.

(30)

A panaszos továbbá azzal érvelt, hogy a Liebherr nem támasztotta alá állítását objektív és ellenőrizhető bizonyítékokkal. Különösen a TÜV SÜD Autoservice GmbH Liebherr által benyújtott műszaki szakvéleményének relevanciáját vitatta, és azt állította, hogy az nem bizonyította, hogy a Liebherr által importált termék funkcionális vagy kereskedelmi szempontból eltér a panaszos uniós gyártó által gyártott és értékesített acél lánctagoktól.

(31)

A panaszos lényegében azzal érvelt, hogy a Liebherr által importált terméktípus beletartozik az eljárás megindításáról szóló értesítésben szereplő termékmeghatározásba, és a vizsgált termékkel azonos alapvető műszaki és fizikai jellemzőkkel rendelkezik, valamint az alapvető végfelhasználási területeik is megegyeznek, nevezetesen a lánctalpas járművek mozgásának lehetővé tétele és azok alátámasztása (azaz szerkezeti alátámasztás biztosítása, és a lánctalpas járművek mozgásának megkönnyítése). A panaszos azt állította, hogy a Liebherr által importált termékek mérete és előállítási módja csak kisebb eltéréseket mutat, de lényegében ugyanabban az iparági keretben (azaz a földmunkagépek ágazatában) állították elő őket, így funkcionálisan helyettesíthetők az Unióban gyártott termékkel. Az a tény, hogy a Liebherr által importált acél lánctagok egyedi kialakításúak, irreleváns, kivéve, ha a bevezetett eltérések megváltoztatnák a termékek alapvető azonosságát. Ezenkívül nem szükséges tökéletes kétirányú helyettesíthetőség ahhoz, hogy két terméket azonos termékkörbe tartozónak lehessen tekinteni, ha alapvető műszaki jellemzőik megegyeznek, és ugyanazon iparági kereten belül állítják elő őket. Ezen érvek alátámasztására a panaszos a Kínából származó egyes varrat nélküli csövek behozatalával kapcsolatos ítélkezési gyakorlatra (6) és korábbi vizsgálatra hivatkozott (7).

(32)

A panaszos továbbá azzal érvelt, hogy az acél lánctagokat mindig egy adott földmunkagépen történő felhasználásra gyártják és szerelik össze. A Duferco azt is kifejtette, hogy következetesen összegyűjti és megőrzi az egyes földmunkagép-típusokra vonatkozó összes műszaki specifikációt; és annak érdekében, hogy versenyképesek maradjon, gyártási folyamatait és felületkezelési műveleteit az előállított acél lánctagok egyedi igények szerinti kialakításához igazítja. Ez lehetővé teszi a vállalat számára, hogy több ezer különböző acéllánctag-konfigurációt gyártson, amelyeket úgy terveztek, hogy gyakorlatilag az Unióban jelenleg használt összes földmunkagéppel kompatibilisek legyenek. Azt is állította, hogy két másik uniós gyártó is rendelkezik az öntöttacél lánctagok gyártásához szükséges technológiai kapacitással, ipari infrastruktúrával és szakértelemmel, és ezek a lánctagok funkcionálisan egyenértékűek azokkal, amelyekre vonatkozóan a kizárást kérték.

(33)

A panaszos továbbá azzal érvelt, hogy pusztán az a tény, hogy az öntöttacél lánctagokat más gyártási folyamattal állították elő, nem elégséges ok a termékkörből való kizárásukra, kivéve, ha ez a termékek közötti jelentős eltérést eredményezne, ami azonban a jelen esetben nem áll fenn. E tekintetben a panaszos a Törvényszék Brosmann-ügyben (8) hozott ítéletére hivatkozott. Bár a panaszos elismerte, hogy a különböző gyártási folyamatok befolyásolhatják az előállított acél lánctagok bizonyos kialakítási lehetőségeit vagy árképzési struktúráját, ezek a különbségek csak akkor lennének relevánsak, ha funkcionális vagy kereskedelmi szempontból eltérő terméket eredményeznek. Márpedig a jelen ügyben a fizikai és műszaki különbségek csekély jelentőségűek, és érdemben nem kérdőjelezik meg, hogy továbbra is lánctalpakba való beépítésre tervezett acél lánctagokról van szó, ami a vizsgált termék meghatározó jellemzője.

(34)

Végezetül a panaszos a korábbi gyakorlatra (9) hivatkozva azt állította, hogy az a tény, hogy az uniós gazdasági ágazat nem gyárt bizonyos terméktípusokat, nem elégséges ok arra, hogy ezeket a terméktípusokat kizárják a termékkörből, mivel maga a gyártás hiánya is lehet a kárt okozó dömping következménye. Mindenesetre azt állította, hogy az Italtractor, az egyik uniós gyártó öntöttacél lánctagokat gyárt az Unióban.

(35)

A Bizottság úgy ítélte meg, hogy bár az egyes öntöttacél lánctagok kizárására irányuló kérelem az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőn túl érkezett, azt az érdekelt feleknek az alaprendelet 19a. cikke szerinti előzetes tájékoztatását megelőzően nyújtották be. Amint azt a Bizottság az ideiglenes rendelet (35) preambulumbekezdésében elismerte, bár az ideiglenes intézkedések bevezetése előtt nem tudta időben elemezni ezt a kérelmet, mégis tovább vizsgálja ezt az állítást, és a vizsgálat végleges szakaszában hoz döntést. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy ebben a konkrét esetben elegendő idő állt rendelkezésre a kérelem elemzésére, ami összhangban van a bevett gyakorlattal, ezért a panaszos ezzel kapcsolatos állítását elutasította.

(36)

A vizsgálat lényegében azt mutatta, hogy annak ellenére, hogy a Liebherr által importált öntöttacél lánctagok megfelelnek a jelenlegi termékleírásnak, a panaszos uniós gyártó által előállított termékhez képest jelentős fizikai és műszaki eltéréseket mutatnak, és más egyedi alkalmazásokban használják fel őket. A kovácsolási/hengerelési eljáráshoz képest az öntési eljárás lényegesen nagyobb rugalmasságot biztosít a kialakítással kapcsolatban, ami eltérő feszültségeloszlást és optimalizálást tesz lehetővé. Következésképpen az öntöttacél lánctag olyan mechanikai tulajdonságokat kínál, amelyek nem mindig érhetők el kovácsolással, különösen ott, ahol a tömegeloszlás, a belső üregek és az összetett feszültségviselő geometriai kialakítások kritikusak. Ez a helyzet a nagy teljesítményű alkalmazások, például a nehéz rakományokat emelő daruk esetében. Ezzel szemben a panaszos termékei kovácsolt/hengerelt acélprofilok méretre vágásával készülnek, ezért sokkal egyszerűbb és egységesebb szerkezetűek. Ezenkívül a panaszos termékeinek egyik fő jellemzője a kapaszkodókörmök megléte, amelyek a Liebherr által importált termékekből hiányoznak, mivel azok sajátos felhasználása szempontjából nem relevánsak.

(37)

A Bizottság úgy ítélte meg, hogy az uniós gazdasági ágazat által előállított termékek a Liebherr által importált termékekétől eltérő kulcsfontosságú műszaki és fizikai jellemzőkkel rendelkeznek.

(38)

Emellett a panaszos állításával ellentétben a vizsgálat feltárta, hogy az uniós gazdasági ágazat jelenleg nem gyárt, és a közeljövőben nem is tud ilyen típusú acél lánctagokat gyártani. Ami a panaszost illeti, ez jelentős beruházásokat tenne szükségessé, és nagyon kicsi a valószínűsége annak, hogy ezek rövid vagy középtávon megvalósulnak. A panaszos továbbá nem állította, hogy képes lenne ilyen típusú acél lánctagokat előállítani, és erre vonatkozó bizonyítékokkal sem szolgált. Ennélfogva a vizsgálat aktájában nem volt bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a panaszosnak szándékában áll a közeljövőben ilyen típusú terméket gyártani. A panaszt nem támogató uniós gyártó, az Italtractor esetében a vizsgálat azt mutatta, hogy bár gyártott bizonyos típusú öntöttacél lánctagokat, az általa gyártott típus nem állt versenyben a kínai exportáló gyártók által előállított termékekkel (például a Liebherr által importált termékkel). A fentieknek megfelelően a vizsgálat aktája nem tartalmazott információt vagy bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy az Italtractor képes lenne ilyen típusú terméket gyártani, és a közeljövőben várhatóan gyártaná azt. Ugyanez igaz a harmadik uniós gyártóra is, amely olyan nyilatkozatot nyújtott be, amely egyértelművé tette, hogy a panaszos állításával ellentétben jelenleg nem rendelkezik az öntöttacél lánctagok gyártásához szükséges öntési technológiával. Ezért nem tudta előállítani a Liebherr által importált terméktípust.

(39)

Azt az érvet, hogy pusztán az a tény, hogy az uniós gazdasági ágazat nem gyártott ilyen típusú acél lánctagokat, önmagában is a kínai behozatal kárt okozó dömpingjének következménye lehet, nem támasztotta alá bizonyíték. A panaszos uniós gyártó például nem szolgáltatott bizonyítékokat arra vonatkozóan, hogy a múltban gyártott ilyen típusú acél lánctagokat, amit a Kínából érkező dömpingelt behozatal miatt meg kellett szüntetnie. Emellett nem rendelkezett megfelelő gépekkel és gyártási folyamattal ahhoz, hogy a közeljövőben megkezdje az öntöttacél lánctagok gyártását. Az a tény, hogy állítása szerint több ezer különböző acéllánctag-konfigurációt állított elő, nem érvénytelenítette azt a tényt, hogy ezek az acél lánctagok – az öntöttacél lánctagokkal ellentétben – hengerelt acélprofilokból készülnek, és hogy a panaszos nem gyártotta a Liebherr által importált konkrét terméket. A Bizottság ezért elutasította ezt az érvet.

(40)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a Liebherr által importált öntöttacél lánctagokat ki kell zárni a jelenlegi vizsgálat termékköréből. A kizárandó terméktípus a 380 mm-nél hosszabb, 140 mm-nél magasabb és 118 kg-nál nagyobb tömegű acél lánctagok, amelyek nem rendelkeznek 1 mm vagy annál nagyobb átmérőjű, bármilyen alakú kapaszkodókörmökkel.

(41)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően az Italtractor kérte a kovácsolt acél lánctagok kizárását, mivel azokat a panaszos nem tudja előállítani, valamint az eltérő gyártási folyamatból eredő állítólagos eltérő műszaki jellemzőik miatt. Az Italtractor azt állította, hogy a kovácsolt acél lánctagok végleges alakja eltérő, mivel a panaszos által gyártott egyenes kapaszkodókörmökkel szemben ívelt kapaszkodókörmökkel készül. Az Italtractor továbbá azt állította, hogy a kovácsolt acél lánctagok esetében nagyobb rugalmasság érvényesül a kialakítással kapcsolatban, ami lehetővé teszi a magasság változtatását az acél lánctagok hossza mentén, lehetővé téve az acél optimális eloszlását és a hajlítással szembeni ellenállást. Az Italtractor azt is állította, hogy e terméktípus kizárása ugyanazt a logikát követve történt, mint az öntöttacél lánctagok kizárása, és a korábbi észrevételeiből is kikövetkeztethető lett volna.

(42)

Az állítás azonban a vizsgálat nagyon késői szakaszában érkezett be. A vizsgálat aktájában szereplő bizonyítékok alapján a Bizottság megállapította, hogy a kovácsolt acél lánctagok felhasználási területe ugyanaz vagy hasonló, mint az érintett termék más típusai esetében, ami nem támasztja alá a termék kizárását. A panaszos valóban számos különböző típusú acél lánctagot gyártott, amelyeket különféle földmunkagépekben használtak. A vizsgálat e késői szakaszában a Bizottság nem tudta megállapítani, hogy a kovácsolt acél lánctagok műszaki szempontból milyen mértékben térnek el a panaszos által gyártott lánctagoktól olyan módon, hogy az más alkalmazásokban használt eltérő terméket eredményez. Emellett volt egy harmadik gyártó is az uniós piacon, amely nem működött együtt, és ahol a Bizottság nem tudta megállapítani, hogy gyártott-e kovácsolt acél lánctagokat, és így a kovácsolt acél lánctagoknak van-e más szállítója az uniós piacon. Még ha az Unióban nem is gyártottak kovácsolt acél lánctagokat, a kovácsolt acél lánctagok egyértelműen beletartoznak az ideiglenes rendelet (25) preambulumbekezdésében meghatározott vizsgált termékkörbe. Az Italtractor nem szolgáltatott olyan bizonyítékokat, amelyek alátámasztják, hogy a kovácsolt acél lánctagok nem versenyeznek az uniós gazdasági ágazat által gyártott acél lánctagokkal. A kovácsolt acél lánctagok tehát az acél lánctagok olyan terméktípusát jelentik, amely bizonyos mértékig helyettesíthető az uniós gazdasági ágazat által gyártott acél lánctagokkal, ezért a kettő között bizonyos fokú verseny és versenykényszer áll fenn. Ebből következik, hogy az Italtractor által benyújtott termékkizárási kérelem a vizsgálat e szakaszában nemcsak ellenőrizhetetlen volt, hanem megalapozatlan is.

(43)

Azt is meg kell jegyezni, hogy minden egyes, a termékkörből való kizárásra irányuló kérelmet önmagában és saját ténybeli háttere alapján kell megvizsgálni, és az egyik terméktípussal kapcsolatban levont következtetéseket nem lehet a más terméktípusok kizárására irányuló kérelemre átvinni. A vizsgálat e késői szakaszában a Bizottság nem tudja érdemben tovább vizsgálni a kizárás iránti kérelmet. A Bizottság megjegyzi, hogy az Italtractor korábbi beadványai nem tartalmaztak termékkizárás iránti kérelmet. E kérelmeknek egyértelműnek kell lenniük, és átfogó információkat és bizonyítékokat kell tartalmazniuk arra vonatkozóan, hogy a kizárás lehetséges és indokolt. A Bizottságtól nem várható el, hogy „kikövetkeztesse”, hogy az egyes terméktípusokra vonatkozó intézkedések bevezetése ellen tett általános kijelentések termékkizárás iránti kérelmek. A Bizottság ezért elutasította ezeket az állításokat.

(44)

A Linser, az acél lánctagok egyik importőre és felhasználója az általa Kínából importált acél lánctagok egy meghatározott típusának, azaz a hajlított végű acél lánctagoknak a kizárását kérte, mivel az uniós gazdasági ágazat által gyártott acél lánctagoknak bizonyos műszaki hátrányai vannak a Kínából importált acél lánctagokhoz képest. Ez a vállalat nem támasztotta alá kérelmét elegendő bizonyítékkal. A vizsgálat különösen azt nem tudta megerősíteni, hogy az uniós gazdasági ágazat nem gyártotta vagy nem tudta gyártani ezeket a termékeket. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(45)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Linser megismételte a hajlított végű acél lánctagok kizárására irányuló kérelmét, tekintettel arra, hogy azokat az uniós gazdasági ágazat nem tudja előállítani.

(46)

További érdemi bizonyítékokkal azonban nem szolgált, és az ideiglenes rendelet (25)–(28) preambulumbekezdésében foglalt következtetések megerősítést nyertek. A Bizottság ezért elutasította ezt a felvetést.

(47)

Az USCO, az acél lánctagok egyik importőre és felhasználója a gumibetétes acél lánctagok kizárását kérte, mivel azokat az uniós piacon nem gyártják. A vállalat azt állította, hogy a termék egy gumiborítású acélszerkezetből áll, miközben a termékben található acél nem éri el a termék teljes értékének 15 %-át.

(48)

A panaszos a fenti (29) preambulumbekezdésben foglaltak szerint azt állította, hogy ezt a kérelmet az eljárás megindításáról szóló értesítésben megjelölt határidőn túl nyújtották be, és a vállalat kérelmének benyújtása előtt nem működött együtt a vizsgálat során. A panaszos azt is előadta, hogy az USCO által importált termék megfelel a termékmeghatározásnak, és kisebb műszaki vagy fizikai különbségek ellenére kereskedelmi szempontból helyettesíthető az Unióban előállított termékekkel. A fenti (31) preambulumbekezdésben jelzett módon a panaszos azzal érvelt, hogy nincs szükség tökéletes kétirányú helyettesíthetőségre, és a termékek ennek ellenére azonos termékkörbe tartozhatnak. Azt is állította, hogy a (31)–(34) preambulumbekezdésben megfogalmazottal azonos érvelés alapján a gumibetétes acél lánctagok alapvető végfelhasználási és alkalmazási területei ugyanazok.

(49)

A Bizottság úgy ítélte meg, hogy az USCO nem támasztotta alá állítását bizonyítékokkal. A termékleírás szerint a gumibetétes acél lánctagok kifejezetten beletartoznak a vizsgálat termékkörébe. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást, és nem volt szükség a panaszos által felhozott érvek részletes vizsgálatára.

(50)

A Caterpillar Group két kínai leányvállalata, amelyek a lánckígyók és az acél lánctagok exportőrei (de maguk nem gyártanak acél lánctagokat), szintén az általuk az Unióba exportált (önálló vagy lánckígyóba beépített) acél lánctagok kizárását kérte. A Caterpillar vállalatok azt állították, hogy a szóban forgó acél lánctagok a szigorú műszaki specifikációiknak megfelelően egyedi kialakításúak. Azt állították továbbá, hogy az ilyen acél lánctagok gyártáshoz speciális berendezésekre van szükség, ami jelentős beruházásokat jelent (termékenként 0,5–1,5 millió EUR), és amelyekkel az uniós gazdasági ágazat jelenleg nem rendelkezik.

(51)

A panaszos a fenti (29)–(34) preambulumbekezdésben foglaltakhoz hasonlóan érvelve kifogásolta ezt a kérelmet, nevezetesen azt, hogy a Caterpillar Group által exportált termékek az Unióban előállított termékkel azonos alapvető műszaki és fizikai jellemzőkkel rendelkeznek, valamint az alapvető végfelhasználási területeik is megegyeznek. Önmagában az a tény, hogy a terméket másik gyártási folyamattal állítják elő, vagy nem tökéletesen helyettesíthető az Unióban előállított termékkel, nem elégséges ok arra, hogy ezeket a terméktípusokat kizárják a termékkörből, amennyiben nem tartoznak alapvetően eltérő termékkategóriákba. A panaszos hozzáfűzte, hogy az igényre szabott gyártás bevett gyakorlat az ipari ellátási láncokban, és nem jelenti automatikusan azt, hogy a szóban forgó termék funkcionális vagy kereskedelmi szempontból eltér az ugyanazon családhoz tartozó többi terméktől.

(52)

A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a Caterpillar Group nem támasztotta alá állítását elegendő bizonyítékkal, és nem bizonyította, hogy az általa exportált termék nem helyettesíthető az Unióban előállított termékkel. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást, és nem volt szükség a panaszos uniós gyártó által felhozott érvek részletes vizsgálatára.

(53)

Az Astrak azt állította, hogy az általa importált acél lánctagokat elsősorban az utópiacra szánják, míg a panaszos által gyártott és értékesített acél lánctagokat az eredetiberendezés-gyártók (OEM) piacára szánják. Ezért végfelhasználásuk eltérő, és nem tekinthetők hasonló termékeknek. A vállalat nem szolgáltatott bizonyítékokat arra vonatkozóan, hogy az általa importált termékek műszaki, fizikai vagy kémiai jellemzői jelentősen eltérnek a vizsgált termékétől. Hasonlóképpen, a vállalat nem fejtette ki, hogy a termékeket milyen mértékben használták más alkalmazásokban. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(54)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően az Astrak megjegyezte, hogy az egyetlen uniós gyártó, a Duferco nem képes a vám hatálya alá tartozó összes terméktípust gyártani, beleértve a hajlított vagy szárnyas lánctagokat, illetve a gumibetétes lánctagokat.

(55)

Az importőr azonban nem támasztotta alá részletesebben ezt az állítást, ezért azt a Bizottság elutasította.

(56)

Mivel a vizsgált termékkel, az érintett termékkel, a hasonló termékkel és a termékkörrel kapcsolatban nem érkezett további észrevétel, a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (25)–(35) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit.

3.   DÖMPING

3.1.   Az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerinti eljárás a rendes érték megállapításához

(57)

Az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerinti, a rendes érték megállapítására szolgáló eljárással kapcsolatban nem érkezett észrevétel, ezért az ideiglenes rendelet (36)–(40) preambulumbekezdésében foglalt megállapítások megerősítést nyernek.

3.2.   Rendes érték

(58)

Az ideiglenes rendelet (41)–(43) preambulumbekezdésében foglalt ténymegállapításokkal kapcsolatban nem érkezett észrevétel, ezért azok megerősítést nyernek.

3.2.1.   A jelentős torzulások fennállása

(59)

Az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerinti jelentős torzulások fennállásával kapcsolatban nem érkezett észrevétel, ezért az ideiglenes rendelet (44)–(86) preambulumbekezdésében foglalt ténymegállapítások megerősítést nyernek.

3.2.2.   Reprezentatív ország

(60)

Az ideiglenes rendelet (87)–(101) preambulumbekezdésében foglalt ténymegállapításokkal kapcsolatban nem érkezett észrevétel, ezért azok megerősítést nyernek.

3.2.3.   A torzulásmentes költségek megállapításához felhasznált források

Földgáz

(61)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően a Caterpillar Group azt állította, hogy a törökországi gáznak a rendes érték kiszámításához használt referenciaértéke túl magas volt a franciaországi gyártóüzemének gázáraihoz képest.

(62)

A Bizottság először is megjegyezte, hogy ezt az állítást jóval a rendes érték meghatározásához felhasznált forrásokkal kapcsolatban az aktához fűzött egyetlen feljegyzésre vonatkozó észrevételek benyújtására nyitva álló határidő lejárta, azaz 2024. november 25. után terjesztették elő. Mindazonáltal a Bizottság azt is megjegyezte, hogy a gáz referenciaértéke a Török Statisztikai Intézet információin alapult, és az ipari felhasználóknak szánt földgáz árát tükrözte, amint azt az ideiglenes rendelet (110) preambulumbekezdése is jelzi. Így a felhasznált gázár észszerű és megbízható viszonyítási alapot jelentett egy törökországi gyártó által fizetett árak tekintetében. A Caterpillar Group nem fejtette ki, hogy miért vagy milyen mértékben helytelen a gáz referenciaértéke, azon túl, hogy azt feltételezte, hogy az árak túl magasak a franciaországi gázárakhoz képest. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(63)

A Caterpillar Group továbbá azt állította, hogy a felhasznált gázárak megbízhatatlanok voltak, és túlbecsült rendes értéket eredményeztek, mivel az árak vizsgálati időszakra történő aktualizálásához használt belföldi termelőiár-index nem tükrözte a törökországi gázárak tényleges alakulását. A törökországi gázárak tendenciájának bemutatása érdekében a Caterpillar Group benyújtotta a PriceWaterhouseCoopers (a továbbiakban: PwC) egyik jelentését (10).

(64)

A panaszos nem értett egyet ezzel az állítással, kiemelve a Bizottság régóta bevett gyakorlatát, amely kifejezetten megerősíti a Török Statisztikai Intézettől származó adatok megbízhatóságát és objektivitását. Azzal érvelt, hogy a Caterpillar Group által szolgáltatott adatok – azaz a PwC-jelentés – nem elsődleges adatokon alapulnak, hanem harmadik felek meghatározatlan forrásaiból hívták le őket. A PwC mint magán tanácsadó cég nem rendelkezik ugyanolyan szintű hozzáféréssel az ellenőrzött nemzeti adatkészletekhez, és a jelentések sem bírnak ugyanazzal az intézményi súllyal. Ezért nem indokolt a PwC-jelentésben foglalt megállapításokat észszerűbbnek tekinteni, mint a kormányzati forrás által benyújtott hivatalos nemzeti statisztikákat.

(65)

Amint az a fenti (51) preambulumbekezdésben is szerepel, a Caterpillar Group állítását jóval a rendes érték meghatározásához felhasznált forrásokkal kapcsolatban az aktához fűzött egyetlen feljegyzésre vonatkozó észrevételek benyújtására nyitva álló határidő lejárta, azaz 2024. november 25. után terjesztették elő. Mindazonáltal a Bizottság azért folyamodott indexáláshoz, mert a Török Statisztikai Intézet 2022-ben beszüntette a gázárak közzétételét, és ehhez az indexáláshoz a belföldi termelőiár-indexet tartotta a legmegfelelőbbnek. A Caterpillar Group által a gázárakra vonatkozóan benyújtott adatok nem fedték le a vizsgálati időszakot, ezért nem tekinthetők pontosabbnak, mint a termelőiár-indexben szereplő adatok. Ezenkívül a PwC-jelentés egyik forrása (az Isztambuli Energiatőzsde – EPİAŞ vagy EXIST) esetében a belföldi referenciaár a súlyozott átlagárakból adódó általános ár. Ezért ez nem egy ipari szereplőnek szánt egyedi ár, szemben a Török Statisztikai Intézet által közölt referenciaértékkel. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

Gyártási általános költségek, SGA-költségek és nyereség

(66)

A Caterpillar Group felkérte a Bizottságot, hogy adja meg az acél lánctagok gyártásához használt gyártási általános költségek szintjét.

(67)

A Bizottság indokoltnak találta a kérelmet, és a nyilvános aktában hozzáférhetővé tette a gyártási általános költségek azon szintjét, amelyre hagyatkozott.

(68)

Ezzel kapcsolatban nem érkezett további észrevétel, ezért a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (102)–(119) preambulumbekezdésében foglalt ténymegállapításokat.

3.3.   Exportár

(69)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően a Caterpillar Group vitatta, hogy az exportárak megállapítása az öt exportáló gyártó által a vizsgálati időszak alatt uniós felhasználóknak szállított 10 acéllánctag-típusra vonatkozó számlák alapján történt, amelyek a panaszban is szerepeltek. Azzal érvelt, hogy ezen ajánlatok és számlák összes részletét nem bocsátották az érdekelt felek rendelkezésére, ezért azok nem tudtak észrevételeket tenni ezen ajánlatok és/vagy számlák reprezentativitásával vagy mással kapcsolatban. A Caterpillar Group azt állította, hogy ezeket a bizonyítékokat semmiképpen sem lehetett volna felhasználni, hanem inkább a két tagállam vámhatóságai által az acél lánctagok behozatali volumenére vonatkozóan szolgáltatott információk alapján kellett volna meghatározni az exportárakat. E tekintetben a Caterpillar Group azt kérte, hogy a vámhatóságok által szolgáltatott adatok nem bizalmas jellegű összefoglalóját tegyék közzé az érdekelt felek számára.

(70)

A Caterpillar Group állításával ellentétben a Bizottság a nem bizalmas jellegű aktában hozzáférhetővé tette a kínai exportáló gyártók ajánlatainak és/vagy számláinak részleteit, ezért elutasította azt az állítást, hogy ezeket az információkat nem tették közzé. A vámhatóságok által szolgáltatott információkat illetően a Bizottság tájékoztatta a Caterpillar Groupot, hogy a vámhatóságok válaszai természetüknél fogva bizalmasak, és nem alkalmasak arra, hogy azokból összefoglaló készüljön. A válaszok nem tették lehetővé a Bizottság számára, hogy a vizsgálat céljából meghatározza a behozatal volumenét, illetve az ahhoz tartozó importárakat. A Bizottság ezért elutasította azt az állítást, hogy az exportárakat a nemzeti vámhatóságok által szolgáltatott információk alapján kellett volna meghatározni.

(71)

Az exportár meghatározásával kapcsolatban nem érkezett további észrevétel, ezért a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (120) preambulumbekezdésében foglalt ténymegállapításokat.

3.4.   Összehasonlítás

(72)

A rendes érték és az exportár összehasonlításával kapcsolatban nem érkezett észrevétel, ezért a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (121)–(124) preambulumbekezdésében foglalt ténymegállapításokat.

3.5.   Dömpingkülönbözet

(73)

Mivel a dömpingkülönbözet-számítással kapcsolatban nem érkezett észrevétel, a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (125)–(127) preambulumbekezdésében foglalt ténymegállapításokat.

(74)

A vámfizetés nélkül, uniós határparitáson számított, költséget, biztosítást és fuvardíjat is tartalmazó ár (CIF-ár) százalékában kifejezett végleges dömpingkülönbözetek a következők:

Vállalat

Végleges dömpingkülönbözet

Az érintett országból származó összes behozatal

62,5  %

4.   KÁR

4.1.   Az uniós gazdasági ágazat és az uniós termelés meghatározása

(75)

Mivel az uniós gazdasági ágazat és az uniós termelés meghatározásával kapcsolatban nem érkezett észrevétel, a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (128) és (129) preambulumbekezdésében foglalt következtetését.

4.2.   Uniós felhasználás

(76)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően a Caterpillar Group bírálta, hogy az uniós felhasználás meghatározása teljes mértékben a panaszos által ismertetett módszertan és az általa szolgáltatott adatok alapján történt. Azt állította, hogy az uniós felhasználás kiszámításához használt módszertant nem ellenőrizték megfelelően, és a Bizottság nem kérte ki más felek véleményét a panaszos feltételezéseiről. A Caterpillar Group kifogásolt bizonyos feltételezéseket a kotrógépek lánctalpas gépeken belüli arányával és az acél lánctagok csereintervallumával kapcsolatban, és a panaszos feltételezéseitől eltérő feltételezéseket fogalmazott meg.

(77)

Azok az információk, amelyek alapján a Bizottság meghatározta az acél lánctagok teljes uniós felhasználását, szerepelnek a panasz nem bizalmas jellegű változatában, és a vizsgálat megindításának napjától elérhetők a nem bizalmas jellegű aktában. Az érdekelt félként nyilvántartásba vett valamennyi fél hozzáfért ehhez az aktához, és lehetősége volt észrevételeket tenni. A Bizottság továbbá az ideiglenes rendeletben közzétette az acél lánctagok uniós felhasználásának meghatározására szolgáló módszertant, és felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyenek észrevételeket. A Bizottság ezért elutasítja azt az érvet, hogy nem kérte ki az érdekelt felek véleményét.

(78)

A Caterpillar Group nem támasztotta alá feltételezéseit további bizonyítékokkal, és nem bizonyította, hogy azok megfelelőbbek lennének, mint a panaszos által használt feltételezések. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(79)

Mivel az uniós felhasználással kapcsolatban nem érkezett további észrevétel, a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (130)–(133) preambulumbekezdésében foglalt ténymegállapításait.

4.3.   Behozatal az érintett országból

4.3.1.   Az érintett országból érkező behozatal volumene és piaci részesedése

(80)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően a Caterpillar Group – a (69) preambulumbekezdésben már jelzett módon – felkérte a Bizottságot, hogy bocsásson rendelkezésre egy nem bizalmas jellegű összefoglalót a két tagállam vámhatóságaitól az acél lánctagok behozatali volumenére vonatkozóan kapott információkról. Amint az a (70) preambulumbekezdésben szerepel, a vámhatóságok válaszai természetüknél fogva bizalmasak voltak, és nem voltak alkalmasak arra, hogy azokból összefoglaló készüljön. A válaszok nem tették lehetővé a Bizottság számára, hogy a vizsgálat céljából meghatározza a behozatal volumenét, illetve az ahhoz tartozó importárakat. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(81)

Mivel az érintett országokból érkező behozatal volumenével és piaci részesedésével kapcsolatban nem érkezett további észrevétel, a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (134)–(137) preambulumbekezdésében foglalt ténymegállapításait.

4.4.   Az érintett országból érkező behozatalhoz tartozó importár és az áralákínálás

(82)

Amint az a (69) preambulumbekezdésben szerepel, az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően a Caterpillar Group azzal érvelt, hogy a Bizottság nem tette közzé a panaszban szereplő információkat, amelyek alapján megállapította az acél lánctagok importárait. Ezek az információk öt kínai exportáló acéllánctag-gyártó számláit és ajánlatait foglalták magukban. A fenti (70) preambulumbekezdésben említettek szerint a vizsgálat nem bizalmas jellegű aktája tartalmazta ezeket az információkat, ezért a Bizottság elutasította ezt az állítást.

(83)

Ezenkívül az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően a Caterpillar Group azt állította, hogy az importáraknak – a fenti (69) preambulumbekezdésben említettek szerint – a vámhatóságoktól kapott információkon kell alapulniuk, amelyek jobb alapot jelentenének, mint a panaszban szereplő számlák. Azzal is érvelt, hogy ezeket az információkat összefoglaló formában közzé kellene tenni az érdekelt felek számára.

(84)

Amint az a (70) és (80) preambulumbekezdésben szerepel, a szóban forgó vámhatóságok által szolgáltatott információk természetüknél fogva bizalmasak voltak, és nem voltak alkalmasak arra, hogy azokból összefoglaló készüljön. Mindazonáltal ezen információk alapján nem lehetett megállapítani az acél lánctagok behozatali volumenét és importárait, ezért a Bizottság nem használta fel ezeket az információkat az importár meghatározásához.

(85)

A Bizottság ezért elutasította a Caterpillar Group ezzel kapcsolatos állításait.

(86)

Mivel az érintett országból érkező behozatalhoz tartozó importárral és az áralákínálással kapcsolatban nem érkezett további észrevétel, a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (138)–(143) preambulumbekezdésében foglalt ténymegállapításait.

4.5.   Az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete

(87)

Mivel az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetével kapcsolatban nem érkeztek észrevételek, a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (144)–(177) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit.

5.   OK-OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉS

(88)

Az alaprendelet 3. cikkének (6) bekezdésével összhangban a Bizottság az ideiglenes szakaszban megvizsgálta, hogy az érintett országból érkező dömpingelt behozatal okozott-e jelentős kárt az uniós gazdasági ágazatnak. A Bizottság emellett az alaprendelet 3. cikkének (7) bekezdésével összhangban megvizsgálta, hogy ezzel egy időben más ismert tényezők okozhattak-e kárt az uniós gazdasági ágazatnak. A Bizottság gondoskodott arról, hogy az érintett országból érkező dömpingelt behozatalon kívüli egyéb tényezők által esetlegesen előidézett kárt ne a dömpingelt behozatalnak tulajdonítsa. Ezek a tényezők a következők: a harmadik országokból érkező behozatal és az uniós gazdasági ágazat exportteljesítménye.

5.1.   A dömpingelt behozatal hatásai

(89)

Mivel a dömpingelt behozatal hatásaival kapcsolatban nem érkeztek észrevételek, a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (179)–(181) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit.

5.2.   Egyéb tényezők hatásai

(90)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően az Italtractor előadta, hogy az értékesítés, a termelési volumen és a foglalkoztatás visszaesését az építőipari és a mezőgazdasági ágazat globális szűkülése okozta, és csak részben a Kínából (és a Koreai Köztársaságból (a továbbiakban: Korea)) érkező behozatal.

(91)

A vállalat nem támasztotta alá állítását bizonyítékokkal. A vállalat állításával ellentétben az acél lánctagok uniós felhasználása 3 %-kal nőtt a figyelembe vett időszak alatt, ami nem jelzett keresletvisszaesést az uniós piacon. Ez idő alatt a kínai behozatal 23 %-kal, azaz a 2021. évi 49 %-ról a vizsgálati időszakban 59 %-ra (vagyis 10 százalékponttal) növelte piaci részesedését. Ez a növekedés az uniós gazdasági ágazat kárára történt, amely 42 %-ot veszített piaci részesedéséből, amely a 2021. évi 31 %-ról a vizsgálati időszak alatt 18 %-ra (vagyis 13 százalékponttal) csökkent. A Bizottság ezért elutasította azt az állítást, hogy a kárt a keresletvisszaesés okozta az uniós gazdasági ágazatban.

(92)

Az ideiglenes rendelet 12. táblázata szerint a figyelembe vett időszakban a Koreából érkező behozatal a kínai behozatalhoz képest nagyon alacsony szintű volt, a piaci részesedések pedig viszonylag stabilak voltak (3 % és 5 % között). A Koreából érkező behozatalhoz tartozó átlagos importár növekvő tendenciát mutatott (+ 20 % a figyelembe vett időszak alatt), és a figyelembe vett időszakban meghaladta az uniós gazdasági ágazat által az uniós piacon alkalmazott átlagos értékesítési árát. Az acél lánctagok koreai behozatala ezért nem okozott kárt az uniós gazdasági ágazatnak. A Bizottság ezért elutasította azt az állítást, hogy a kárt részben a Koreából származó acél lánctagok behozatala okozta.

(93)

Az Astrak azt állította, hogy az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kárt nem a Kínából érkező dömpingelt behozatal, hanem az uniós OEM-piacon bekövetkezett visszaesés okozta. Ezt az állítást nem támasztották alá a vizsgálat ténymegállapításai. Amint azt az ideiglenes rendelet 3. és 6. táblázata mutatja, a kínai behozatal jelentős piaci részesedést szerzett (+ 10 százalékpont) az uniós gazdasági ágazat kárára, amely a figyelembe vett időszak alatt jelentős mértékű piaci részesedést (– 13 százalékpont) veszített, míg az uniós felhasználás (az ideiglenes rendelet 2. táblázata) nőtt ugyanebben az időszakban (+ 3 %). Emlékeztetni kell arra, hogy az importárak a figyelembe vett időszakban csökkentek (az ideiglenes rendelet 4. táblázata), jelentősen, 28,8 %-kal alákínálva az uniós gazdasági ágazat értékesítési árainak (az ideiglenes rendelet (143) preambulumbekezdése). A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(94)

Az Astrak azt is állította, hogy a munkahelyek elvesztése nem a kínai behozatalnak, hanem a munkaerőt helyettesítő gépekbe való beruházásnak tudható be. Ezt az állítást nem támasztotta alá bizonyíték. Amint azt az ideiglenes rendelet (172) preambulumbekezdése megállapítja, a figyelembe vett időszak alatt a beruházások szintje összességében alacsony volt, és főként a hatékonyság növelésére, valamint a meglévő létesítmények karbantartására irányultak. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(95)

Az Astrak továbbá azt állította, hogy a kínai árak összhangban voltak a világpiaci acélárak és a kínai energiaköltségek alakulásával. A készletek szintje az OEM-piacon bekövetkezett keresletcsökkenés következménye volt. A fentiekhez hasonlóan ezeket az állításokat sem támasztották alá bizonyítékok. A költségeket illetően a Bizottság megállapította, hogy az uniós gazdasági ágazat a kínai behozatal által okozott árnyomás miatt nem tudta a költségeinek növekedésével összhangban emelni értékesítési árait. A Bizottság ezért elutasította ezeket az állításokat.

(96)

Mivel az ok-okozati összefüggéssel kapcsolatban nem érkezett további felvetés, a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (182)–(191) preambulumbekezdésében foglalt ténymegállapításokat.

6.   AZ INTÉZKEDÉSEK SZINTJE

(97)

Mivel az intézkedések szintjével kapcsolatban nem érkezett észrevétel, a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (192)–(202) preambulumbekezdésében foglalt ténymegállapításait.

(98)

A fenti értékelés alapján a végleges dömpingellenes vámokat az alaprendelet 7. cikkének (2) bekezdésével összhangban az alábbiak szerint indokolt megállapítani.

Ország

Vállalat

Dömpingkülönbözet (%)

Kárkülönbözet (%)

Végleges dömpingellenes vám (%)

Kína

Az érintett országból származó összes behozatal

62,5

63,8

62,5

7.   UNIÓS ÉRDEK

(99)

Az érdekelt felek előzetes és ideiglenes tájékoztatását, valamint az ideiglenes rendelet közzétételét követően több érdekelt fél jelentkezett, hogy benyújtsa az uniós érdekkel kapcsolatos észrevételeit. A Bizottság figyelembe vette ezeket az állításokat, és az alábbiakban részletesen értékelte azokat.

7.1.   Az uniós gazdasági ágazat érdeke

(100)

Az érdekelt felek előzetes és ideiglenes tájékoztatását követően az Italtractor azt állította, hogy az intézkedések bevezetése nem az uniós gazdasági ágazat, hanem a koreai behozatal előnyére szolgálna. Az Italtractor azt állította, hogy mivel a Koreából érkező behozatalra nem vonatkoznak majd dömpingellenes vámok, ez a behozatal megcélozhatja az uniós vevőket az Italtractor uniós piacon történő saját acéllánctag-értékesítései kárára. Az Italtractor szolgált néhány információval a termeléséről, valamint a panaszostól történő beszerzésekről és a Kínából érkező behozataláról. Emellett az acél lánctagok viszonteladásairól is szolgáltatott információkat.

(101)

Először is emlékeztetni kell arra, hogy az Italtractor sem uniós gyártóként, sem az acél lánctagok importőreként nem töltötte ki az említett feleknek szánt kérdőívet. Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően szolgáltatott információk nagyon korlátozottak voltak, és azokat már nem lehetett ellenőrizni. Ezenkívül a benyújtott információk nem támasztották alá az állításokat. Ami az acél lánctagok koreai behozatalát illeti – amint az a (92) preambulumbekezdésben szerepel –, az alacsony szinten és az uniós gazdasági ágazat által az uniós piacon alkalmazott átlagos értékesítési ár felett maradt a figyelembe vett időszak alatt. A koreai behozatal ezért nem okozott kárt az uniós gazdasági ágazatnak a figyelembe vett időszak alatt.

(102)

Amint az az ideiglenes rendelet (205) preambulumbekezdésében szerepel, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a vám következtében megemelkedne a kínai behozatal árszintje, és ezáltal az uniós gazdasági ágazat mentesülne az általa okozott árlenyomás alól. A Bizottság ezért elutasította azt az állítást, hogy az uniós gazdasági ágazatnak nem származna előnye az intézkedések bevezetéséből.

(103)

Mivel az uniós gazdasági ágazat érdekével kapcsolatban nem érkezett további észrevétel, a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (205)–(208) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit.

7.2.   A független importőrök és kereskedők érdeke

(104)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően az egyik importőr, a Verhoeven azt állította, hogy a vámok kivetése árinflációt eredményezne, azaz az acél lánctagok vételárának emelkedésével járna az importőrök számára, ami közvetlen hatással lenne a haszonkulcsukra és az uniós vevőik felé felszámított végső árra. Ezt az állítást nem támasztották alá bizonyítékok. A Verhoeven nem működött együtt a vizsgálatban a kérdőív kitöltésével, és csak a vizsgálat nagyon késői szakaszában jelentkezett. Nem nyújtott be olyan számadatokat, amelyek alátámasztanák állításait, ezért a Bizottság elutasította azokat.

(105)

Mivel a független importőrök és a kereskedők érdekével kapcsolatban nem érkezett további észrevétel, a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (209)–(212) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit.

7.3.   A felhasználók érdeke

(106)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően a Caterpillar Group azt állította, hogy az ideiglenes rendeletben nem vették figyelembe a lánckígyók és a teljes lánckígyók gyártóinak érdekét. Azt állította, hogy a ténymegállapítások nem vették figyelembe a vámok kivetésének e felhasználókra és a földmunkagépeket gyártó iparágra gyakorolt negatív hatásait. Azt is állította, hogy a vámok a lánckígyók és a teljes lánckígyók árának emelkedéséhez vezetnének, ami negatív hatást gyakorolna e termék iránti keresletre az Unióban, valamint a harmadik országok (export) piacaira. A vámok kivetése ezért nem szolgálná a tágabb értelemben vett uniós érdeket.

(107)

A Caterpillar Group nem támasztotta alá ezt az állítást bizonyítékokkal. A lánckígyók vagy teljes lánckígyók gyártóinak egyike sem működött együtt a vizsgálatban a kitöltött kérdőív benyújtásával. A Bizottság ezért nem tudta meghatározni a vámnak az Unióban vagy harmadik országokban a lánckígyók és a teljes lánckígyók viszonteladási volumenére vagy áraira gyakorolt lehetséges hatását, ha van ilyen, valamint a vállalatok jövedelmezőségére gyakorolt esetleges hatását. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(108)

Az Astrak azt állította, hogy az intézkedések az uniós piacon erőteljes áremelkedésekhez fognak vezetni, amelyek aránytalanul érintik a felhasználókat. Ezt az állítást nem támasztották alá bizonyítékok, ezért el kellett utasítani.

(109)

Mivel a felhasználók érdekével kapcsolatban nem érkezett további észrevétel, a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (213)–(216) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit.

7.4.   Az uniós piaci ellátás

(110)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően az egyik importőr, a Verhoeven azt állította, hogy a panaszos nem hajlandó és/vagy nem képes minden terméktípust szállítani, különösen azokat, amelyeket meghatározott követelmények szerint kell előállítani. Azt is állította, hogy a panaszos a múltban megtagadta, hogy acél lánctagokkal lássa el. Ez a fél továbbá azzal érvelt, hogy a panaszos termelési kapacitása nem tudja kielégíteni a teljes uniós keresletet, és hogy a dömpingellenes vámok kivetése esetén az acél lánctagok Unión belüli kínálata korlátozott lenne, és a szállítási idők meghosszabbodnának az uniós vevők kárára. Ez a fél azt állította, hogy a panaszos korlátozott termelési kapacitása miatt előnyben részesítené a „standard volumenek” szállítását a speciális és egyedi kialakítású termékektől függő uniós vevők kárára. Hasonlóképpen, az Astrak azt állította, hogy a panaszos a múltban megtagadta az ellátását, vagy hosszú átfutási időkkel és magas árakkal rendelkezett, és hogy az uniós piacon ellátáshiány fog fellépni.

(111)

Ezen állítások egyikét sem támasztotta alá elegendő bizonyíték, ezért a Bizottság elutasította ezeket az állításokat. A dömpingellenes vámok célja semmiképpen sem az uniós piac lezárása a harmadik országokból érkező behozatal előtt, hanem az egyenlő versenyfeltételek helyreállítása. Ebben a konkrét esetben számos más harmadik ország exportált acél lánctagokat az Unióba, és ez az export továbbra is dömpingellenes vámoktól mentesen léphet be az Unióba. A Bizottság ezért az összes ezzel kapcsolatos állítást elutasította.

(112)

Mivel az uniós piaci ellátással kapcsolatban nem érkezett további észrevétel, a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (217)–(219) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit.

7.5.   Egyéb állítások

(113)

Az ideiglenes rendelet közzétételét követően az Italtractor azt állította, hogy a panaszos az acél lánctagok gyártásához használt acélprofil-szelvények egyetlen uniós gyártója az Unióban, és hogy az intézkedések bevezetése monopóliumot teremt az uniós piacon. Ez lehetővé tenné a panaszos számára, hogy az uniós vevői kárára emelje értékesítési árait. Hasonlóképpen, a Verhoeven és az Astrak azt állította, hogy a panaszos (de facto) monopóliummal rendelkezik az Unióban, és hogy az intézkedések valószínűleg tisztességtelen piaci helyzetet teremtenek, mivel megszüntetik a más harmadik országok piacai által teremtett versenyt. Az Astrak azt állította, hogy a panaszos visszaél az uniós piaci pozíciójával, és bizonytalan gazdasági környezetet teremt a végső felhasználók számára; valamint a korábbi ítélkezési gyakorlatra hivatkozva kijelentette, hogy a Bizottság az alaprendelet 21. cikke alapján köteles értékelni ezt a szempontot.

(114)

Ezen állítások egyikét sem támasztották alá bizonyítékok. A vizsgálat kimutatta, hogy két másik uniós gyártó is jelen van az uniós piacon, és hogy számos más harmadik országból, például Törökországból, Koreából és Indiából érkezett behozatal az Unióba, amelyek együttesen 23 %-os piaci részesedést képviseltek a vizsgálati időszak alatt. A Bizottság ezért elutasította azt az állítást, hogy az intézkedések bevezetése a panaszos monopóliumát eredményezné az Unióban, ami tisztességtelen piaci helyzethez vezetne.

(115)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően az Astrak és az Italtractor megismételte azt az állítását, hogy az intézkedések miatt monopólium jöhet létre és tisztességtelen piaci helyzet alakulhat ki.

(116)

Az Astrak nem támasztotta alá állítását további érdemi bizonyítékokkal, ezért a Bizottság elutasította ezeket az állításokat.

(117)

Az Italtractor vitatta, hogy állítását nem támasztotta alá elegendő bizonyíték, kiemelve a panaszostól beszerzett acél lánctagokkal kapcsolatban általa szolgáltatott számszerű bizonyítékokat, és azzal érvelt, hogy más érdekelt felek is hasonló állításokat tettek.

(118)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően az Italtractor információkat szolgáltatott az acél lánctagok gyártásáról, behozataláról és értékesítéséről, valamint az acélprofil-szelvények beszerzéséről. Az Italtractor azt állította, hogy a panaszos vertikálisan integrált, azaz acélprofil-szelvényeket gyárt, amelyek az acél lánctagok alapvető bemeneti anyagát jelentik. Az Italtractor megjegyezte, hogy a panaszos saját gyártási folyamatában használja fel az acélprofil-szelvényeket, de azokat harmadik feleknek, például az Italtractornak is értékesíti, és eközben versenyben állnak egymással az acél lánctagok uniós piacon történő értékesítésekor. Állításának alátámasztására – az érdekelt felek végső tájékoztatását követően – az Italtractor információkat szolgáltatott az acélprofil-szelvények beszerzési árairól és az acél lánctagok költségadatairól.

(119)

Az Italtractor által az érdekelt felek ideiglenes és végső tájékoztatását követően szolgáltatott információk nem támasztották alá állításait, és nem tudták megcáfolni a Bizottság (114) preambulumbekezdésben ismertetett ténymegállapításait. Önmagában az a tény, hogy a különböző szállítóktól származó bemeneti anyagok ára eltérő, és hogy ezek az árak a szállítótól függően emelkedhetnek (vagy csökkenhetnek), nem támasztja alá a panaszos esetleges monopolhelyzetére vonatkozó állítást. Ami a Duferco acél lánctagok tekintetében fennálló állítólagos monopolhelyzetét illeti, az acél lánctagok beszerzéséről és behozataláról szolgáltatott információk alapján nem lehetett konkrét következtetéseket levonni. Ezenkívül az Italtractor soha nem működött együtt teljes mértékben a vizsgálatban, ami lehetővé tette volna a Bizottság számára a benyújtott adatok ellenőrzését. A Bizottság ezért elutasította az ezzel kapcsolatos állításokat.

(120)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően a Verhoeven azt is állította, hogy az intézkedések ellentétesek a tágabb értelemben vett uniós érdekkel, mivel ellentétesek a nyílt, tisztességes és versengő piac elveivel. A dömpingellenes intézkedések célja azonban a tisztességtelen nemzetközi kereskedelmi gyakorlatok kezelése és az egyenlő versenyfeltételek helyreállítása az Unióban. Ezért nem mondanak ellent a nyílt, tisztességes és versengő piacnak. A jelenlegi vizsgálat a kínai behozatal általi jelentős dömpinget állapított meg, amely jelentős kárt okozott az uniós gazdasági ágazatnak. Az uniós érdek tekintetében nem volt olyan ok, amely miatt tartózkodni kell az intézkedések bevezetésétől. Ezért az intézkedések bevezetése az alaprendelet alapján indokolt. A vizsgálat azt is feltárta, hogy az uniós piac nyílt piac, és számos más harmadik országbeli piacról érkezik behozatal az Unióba. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(121)

Ezenkívül az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően ugyanez a fél azzal érvelt, hogy a panaszos visszaélne a dömpingellenes eszközzel a verseny megszüntetése és az uniós piac versenytől való megvédése érdekében. A (120) preambulumbekezdésben ismertetett okokból a Bizottság elutasította ezt az állítást. Emellett a panaszos megfelelően dokumentált panaszt nyújtott be a Bizottsághoz, amely az alaprendelet 5. cikke értelmében elegendő meggyőző bizonyítékot tartalmazott, és amelynek alapján a Bizottság úgy határozott, hogy indokolt a jelenlegi vizsgálat megindítása.

(122)

Végezetül a Verhoeven azt állította, hogy maga a panaszos exportálna acéltermékeket harmadik országok piacára, ezzel kettős mércét alkalmazva. Az a tény azonban, hogy egy uniós gyártó más harmadik országokba exportál, irreleváns, és nem áll ellentmondásban azzal, hogy az Unióban védelmet kér a tisztességtelen nemzetközi kereskedelmi gyakorlatokkal szemben. A más harmadik országokba irányuló kivitel semmilyen módon nem érinti a panaszos azon jogát, hogy az Unióban panaszt nyújtson be, amelyben dömpingellenes vizsgálat megindítását kéri. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(123)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően a Liebherr azt állította, hogy a Bizottságnak mentességet kellene adnia számára a meghatározott célra történő felhasználásra szánt, Kínából származó öntöttacél lánctagok behozatalára. Mivel a Bizottság a – (27)–(40) preambulumbekezdésben foglaltak szerint – arra a következtetésre jutott, hogy ezek a termékek nem tartoznak a termékkörbe, ez az állítás felesleges volt.

7.6.   Az uniós érdekre vonatkozó következtetés

(124)

Mivel az uniós érdekkel kapcsolatban nem érkezett további észrevétel, a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (220)–(222) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit.

8.   VÉGLEGES DÖMPINGELLENES INTÉZKEDÉSEK

8.1.   Végleges intézkedések

(125)

A dömpinggel, a kárral, az ok-okozati összefüggéssel, az intézkedések szintjével és az uniós érdekkel kapcsolatos következtetéseket figyelembe véve az alaprendelet 9. cikkének (4) bekezdésével összhangban végleges dömpingellenes intézkedéseket kell bevezetni annak megakadályozása érdekében, hogy az érintett termék dömpingelt behozatala további kárt okozzon az uniós gazdasági ágazatnak.

(126)

A fentiek alapján a végleges dömpingellenes vám vámtételei a vámfizetés nélküli, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve a következők:

Ország

Vállalat

Végleges dömpingellenes vám (%)

Kína

Az érintett országból származó összes behozatal

62,5

(127)

Az e rendeletben megállapított dömpingellenes vámtétel e vizsgálat ténymegállapításain alapul. Ezért a jelen vizsgálat során megállapított helyzetet tükrözi. Ez a vámtétel kizárólag az érintett országból származó érintett termék behozatalára vonatkozik.

(128)

Amint azt az ideiglenes rendelet (227) preambulumbekezdése kifejti, az összeszerelt termékek, például a lánckígyók vagy a teljes lánckígyók részeként értékesített acél lánctagok a termékkörbe tartoznak, ezért az összeszerelt termékeknek az érintett országból az Unióba érkező behozatalakor a kivetett vámoknak csak az acél lánctagok értékét kell tükrözniük. A Bizottság ideiglenesen megállapította az összeszerelt termékbe beépített acél lánctagoknak megfelelő érték átlagos százalékát, amely a lánckígyók értékének 55 %-át, a teljes lánckígyók értékének pedig 50 %-át teszi ki.

(129)

Több fél is azt állította, hogy ezek a százalékok túlbecsültek, és kérte azok felülvizsgálatát. Az egyik fél, a Caterpillar Group azt állította, hogy az összeszerelt termékbe beépített acél lánctagokra egyáltalán nem kellene vámot kivetni. A Caterpillar Group konkrétan azzal érvelt, hogy a Bizottság nem vethet ki dömpingellenes vámokat a lánckígyókra és a teljes lánckígyókra, csak az önálló acél lánctagokra, mivel a Bizottság nem vizsgálta a behozatalnak a lánckígyók és a teljes lánckígyók uniós gyártóira gyakorolt hatását, és a vizsgálat céljából nem tekintette a lánckígyók és a teljes lánckígyók kínai gyártói exportáló gyártónak. Érvei alátámasztására a Caterpillar Group a WTO-vizsgálóbizottság „EK – Lazac (Norvégia)” ügyről szóló jelentésére (11) és a Törvényszéknek a JSC Kirovo-Chepetsky Khimichesky Kombinat kontra Tanács ügyben hozott ítéletére (12) hivatkozott.

(130)

A panaszos nem értett egyet a Caterpillar Group azon álláspontjával, hogy a lánckígyókra és a teljes lánckígyókra nem lehet dömpingellenes vámokat kivetni, kiemelve, hogy a lánctalpba, például a lánckígyókba és a teljes lánckígyókba szerelt acél lánctagok a termékkörbe tartoznak. A panaszos nem értett egyet a Törvényszék JSC Kirovo-Chepetsky Khimichesky Kombinat kontra Tanács ügyben hozott ítéletének a Caterpillar Group általi értelmezésével sem, mivel ez az ítélet a termékkörnek az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerinti időközi felülvizsgálatot követő kiterjesztésével foglalkozott, ezért a jelen ügyben nem releváns. A panaszos azt is megjegyezte, hogy a vámok nem az összeszerelt termék egészére, hanem a szerelvényeken belüli acéllánctag-komponensre vonatkoznak.

(131)

Az összeszerelt termékekben lévő acél lánctagok értékével kapcsolatos állításokra válaszolva a panaszos megjegyezte, hogy ezeket semmilyen bizonyíték nem támasztotta alá, ezért azokat el kell utasítani. A panaszos azt is elutasította, hogy az ideiglenes vámok szintje „aránytalan” volt, mivel azok a vizsgálat során gyűjtött bizonyítékokon alapuló objektív számítások eredményei voltak. Végezetül a panaszos azt javasolta, hogy az ideiglenesen megállapított százalékok helyett az importőrök az összeszerelt termékek behozatalakor jelentsék be az acél lánctagok értékét, és nyújtsanak be a vámhatóságoknak az acél lánctagok értékét tartalmazó számlát, amelyhez mellékeljenek az érték pontosságát megerősítő nyilatkozatot. Meg nem felelés esetén a dömpingellenes vám alkalmazásának az ideiglenes rendeletben meghatározott küszöbértékeken kellene alapulnia.

(132)

A Bizottság úgy ítélte meg, hogy az összeszerelt termékek mint olyanok valóban nem tartoznak a vizsgálat termékkörébe, és a dömpingellenes vámokat nem ezekre az összeszerelt termékekre, hanem csak az összeszerelt termékbe beépített és az Unióba behozott acél lánctagokra kell alkalmazni. Ez összhangban van a Bizottság korábbi esetekben alkalmazott gyakorlatával, amikor az érintett terméket összeszerelt termékként importálták az Unióba (13).

(133)

A Bizottság továbbá úgy ítélte meg, hogy a WTO-vizsgálóbizottság „EK – Lazac (Norvégia)” ügyről szóló jelentésére és a Törvényszéknek a JSC Kirovo-Chepetsky Khimichesky Kombinat kontra Tanács ügyben hozott ítéletére való hivatkozás a jelen ügy szempontjából nem releváns. Az „EK – Lazac (Norvégia)” ügyről szóló vizsgálóbizottsági jelentés a hazai gazdasági ágazat körülhatárolására vonatkozott (14). A Kirovo-ügyben hozott ítélet a termékkörnek a kijátszás kezelése érdekében történő kiterjesztésére vonatkozott. Ezért mindkét ügy eltérő jogi kérdésekkel foglalkozik, és nem voltak relevánsak azon kérdés szempontjából, hogy a jelenlegi vizsgálatban hogyan kell alkalmazni a dömpingellenes vámot. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(134)

Ami az acél lánctagok értéknek az összeszerelt termékeken belüli részarányát illeti, a Bizottság felülvizsgálta az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően rendelkezésre álló információkat, és annak biztosítása érdekében, hogy a dömpingellenes vámokat csak az acél lánctagokra alkalmazzák, helyénvalóbbnak ítélte, hogy ha az acél lánctagok értékét a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó árunyilatkozatban kell feltüntetni az összeszerelt termékek behozatala esetén.

(135)

Az intézkedések hatékonyságának biztosítása érdekében azonban a Bizottság fontolóra vette egy olyan küszöbérték meghatározását, amely alatt az acél lánctagoknak az összeszerelt termék összértékéhez viszonyított aránya nem vehető figyelembe a vám alkalmazása céljából. A Bizottság a küszöbértéket az érdekelt felek által a jelenlegi vizsgálat keretében bejelentett legalacsonyabb százalékban, azaz az összeszerelt lánctalp összértékének 31 %-ában határozta meg.

(136)

Ezt a rendelkezést csak a lánckígyók és a teljes lánckígyók behozatalára kell alkalmazni, mivel a teljes lánckígyóknál nagyobb alkotóelemek, például a járóművek vagy a teljes lánctalpas gépek részeként értékesített acél lánctagok nem tartoznak a termékkörbe, mivel az acél lánctagok e nagyobb alkotóelemek összértékének csak viszonylag kis hányadát képviselik.

(137)

A Bizottság elutasította a panaszos arra irányuló kérelmét, hogy az importőrök meg nem felelése esetén az ideiglenes rendeletben meghatározott küszöbértékeken alapuló dömpingellenes vámot alkalmazhasson. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a szóban forgó ügyben a behozatali árunyilatkozatok pontosabb alapot biztosítanak a fizetendő vám meghatározásához, míg az érdekelt felek által szolgáltatott információkon alapuló alsó küszöbérték az importőrök esetleges meg nem felelésével kapcsolatos aggályokat is kezeli.

(138)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Caterpillar Group két vállalata megismételte a vámnak az lánckígyókra és a teljes lánckígyókra történő alkalmazásával kapcsolatos észrevételeit. Az exportáló gyártó azt állította, hogy a Bizottságnak az „összeszerelt termékekre” vonatkozó korábbi határozathozatali gyakorlata nem támasztja alá a jelen ügyben alkalmazott megközelítést. A Caterpillar Group az acél szélerőműtornyok ügyére (15) hivatkozott, amikor is a Bizottság az összes alkotóelem előállítási költségeinek részletes vizsgálata után értékelte a dömpinget és a kárt az „összeszerelt termék” vonatkozásában, és vámot alkalmazott a termékre, függetlenül attól, hogy összeszerelt volt-e. A Caterpillar Group ismételten bírálta azt a megközelítést, hogy az egyetlen vámköteles alkotóelemen kívüli összes többi alkotóelem előállítási költségeinek figyelembevétele, valamint az ezen összeszerelt termékek uniós gyártóinak okozott kárt értékelése nélkül vetnek ki vámot az „összeszerelt termékekre”. Az exportáló gyártó úgy vélte, hogy ez a megközelítés nem egyeztethető össze a dömpingellenes alaprendelettel.

(139)

A Kirovo-ügyben hozott ítéletet illetően a Caterpillar Group egyetértett azzal, hogy ez az ügy egy meglévő dömpingellenes vámnak egy felülvizsgálat keretében történő kiterjesztésére vonatkozott, de ismételten azt állította, hogy az elv akkor is érvényes a vizsgálatra. A Caterpillar Group azzal érvelt, hogy a Kirovo-ügyben hozott ítélet kapcsán a Bíróság döntésének alapjául szolgáló elv teljes mértékben releváns, és ugyanúgy vonatkozik a jelen ügyre és a kiterjesztéssel kapcsolatos felülvizsgálatokra is. A Caterpillar Group továbbá úgy ítélte meg, hogy a Bizottság a szóban forgó ügyben ugyanazt a hibát követte el, mint amelyet a WTO-vizsgálóbizottság „EK – Lazac (Norvégia)” ügyről szóló jelentése leír, mivel nem vizsgálta az uniós gazdasági ágazat lánckígyókat és teljes lánckígyókat gyártó részének okozott kárt vagy annak hiányát.

(140)

A Caterpillar Group megismételte azt a kérését, hogy a lánckígyókat és a teljes lánckígyókat zárják ki a vám hatálya alól. Abban az esetben, ha a Bizottság továbbra is alkalmazni kívánja a vámot a lánckígyókra és a teljes lánckígyókra, az exportőr finomításokat kért az alkalmazással kapcsolatban. Először is, az exportőr úgy vélte, hogy a 31 %-os minimum nem indokolt, tekintettel arra, hogy számos termék kapcsolódik a lánckígyókhoz, és az acél lánctagok részaránya akár kisebb is lehet. Az exportőr azt állította, hogy a piaci szereplők számára lehetővé kellene tenni, hogy 31 %-nál alacsonyabb százalékot alkalmazzanak, ha az az acél lánctagok tényleges értékét tükrözi. A Caterpillar Group továbbá azzal érvelt, hogy ezen előny kizárása ellentétes lenne az egyenlő bánásmód általános uniós jogi elvével, amelynek értelmében a hasonló helyzetek nem kezelhetők különféleképpen (16). Másodszor, amennyiben megszabott százalék, az említett 31 % kerül megállapításra – érvelt a Caterpillar Group –, azt nem minimumszintként, hanem alapértelmezett szintként kellene használni, azaz olyan százalékként, amely akkor alkalmazandó, ha a tényleges érték nincs bejelentve. Az exportáló gyártó aggályainak adott hangot a gyakorlati alkalmazással kapcsolatban, amelyet megfelelő rögzített százalék alkalmazásával lehetne megoldani.

(141)

A Bizottság hangsúlyozta, hogy a jelenlegi dömpingellenes vámok nem az összeszerelt termékekre, hanem csak az összeszerelt termékekbe beépített acél lánctagokra vonatkoznak. A Bizottság nem ért egyet a Caterpillar Group azon érvével, amely szerint az acél szélerőműtornyokra vonatkozó vizsgálat során a Bizottság az összes alkotóelem előállítási költségeinek részletes vizsgálatát követően értékelte a dömpinget és a kárt az összeszerelt termék vonatkozásában, ezzel szemben a jelen ügyben az egyetlen vámköteles alkotóelemen (jelen esetben az acél lánctagok) kívüli összes többi alkotóelem előállítási költségeinek figyelembevétele nélkül javasolja vám kivetését az összeszerelt termékekre. Az acél szélerőműtornyokra vonatkozó vizsgálat termékköre az acél szélerőműtornyokra korlátozódott, akár összeszerelt formában is, de ami még fontosabb, akkor is, ha azt szélturbina részeként importálták. Más szóval a szélturbina egy acél szélerőműtornyot tartalmazó további összeszerelt termék. Az összeszerelt szélturbina Unióba történő behozatalakor az acél szélerőműtornyokra vonatkozó dömpingellenes vám csak a szélturbinába beépített acél szélerőműtorony értéke tekintetében alkalmazandó a szélturbinára a tagállamok vámhatóságainak bemutatott kereskedelmi számlán feltüntetett érték alapján (17). Ezenkívül helytelen azt állítani, hogy az acél szélerőműtornyokra vonatkozó vizsgálat keretében a Bizottság az acél szélerőműtornyot magában foglaló összeszerelt termék (azaz a szélturbina) vonatkozásában értékelte a dömpinget és a kárt, és hogy a szélturbina valamennyi alkotóelemének előállítási költségeit vizsgálta. A Kínából származó acél szélerőműtornyok behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló rendeletből egyértelműen kiderül, hogy az értékelés magukra az acél szélerőműtornyokra korlátozódott, nem pedig a szélturbinák egészére (18).

(142)

Hasonlóképpen, a jelenlegi vizsgálatban a Bizottság az acél lánctagokat vizsgálta, amelyek beszerelhetők nagyobb alkotóelemekbe, például lánckígyókba és teljes lánckígyókba. Így a vizsgálat ténymegállapításai alapján dömpingellenes vámok kivetését javasolja az acél lánctagokra. A további összeszerelt termékbe, például lánckígyókba és teljes lánckígyókba beépített acél lánctagok esetében az acél lánctagokra vonatkozó dömpingellenes vámot a beépített acél lánctag értékére (és nem a (teljes) lánckígyóra) kell alkalmazni. A Bizottság továbbá úgy ítélte meg, hogy a fentieknek kezelniük kell a Caterpillar Group azon állításait is, amelyek a (teljes) lánckígyók és az önálló acél lánctagok közötti különbségre vonatkoztak. A jelen ügyben különösen nem relevánsak ezek különbségek, mivel – az előzőekben kifejtettek alapján – a dömpingellenes vámot nem a lánckígyók és a teljes lánckígyók egészére, hanem csak az e termékekbe beépített acél lánctagok értékének megfelelően kell alkalmazni. A fentiek alapján a Bizottság elutasította ezeket az állításokat.

(143)

A Kirovo-ügyben hozott ítélettel és a WTO-vizsgálóbizottság „EK – Lazac” ügyről szóló jelentésével kapcsolatban a Bizottság megjegyezte, hogy a Caterpillar Group nem fejtette ki, hogy a vonatkozó ténymegállapítások miért lennének teljesen más jogi és ténybeli kontextusban alkalmazhatók. . A Bizottság fenntartotta az ideiglenes rendeletben foglalt következtetését, amely szerint mindkét hivatkozás irreleváns a vizsgálat szempontjából, és elutasította az állításokat.

(144)

A Bizottság a küszöbértéket az érdekelt felek, köztük a Caterpillar Group által bejelentett legalacsonyabb százalék alapján, átlagszámítással állapította meg. Ezenkívül a Caterpillar Group soha nem működött együtt teljes mértékben, ami lehetővé tette volna a Bizottság számára, hogy ellenőrizze az észrevételeiben hivatkozott adatokat. Ez a százalék reprezentatívnak tekinthető, és az intézkedés hatékonyságát hivatott biztosítani. Tekintettel arra, hogy a vállalatok nem szolgáltak további érdemi bizonyítékokkal, a Bizottság elutasította az állítást.

8.2.   Az ideiglenes vám végleges beszedése

(145)

Tekintettel a megállapított dömpingkülönbözetekre és figyelembe véve az uniós gazdasági ágazatnak okozott kár mértékét, az ideiglenes rendelettel kivetett ideiglenes dömpingellenes vám formájában biztosított összegeket az e rendeletben megállapított mértékéig véglegesen be kell szedni.

8.3.   Visszaható hatály

(146)

A (3) preambulumbekezdésben említett módon a Bizottság nyilvántartásbavételi kötelezettséget vezetett be a vizsgált termék behozatalára.

(147)

A vizsgálat végleges szakaszában a Bizottság értékelte a nyilvántartásba vétellel összefüggésben gyűjtött adatokat. A Bizottság megvizsgálta, hogy a végleges vámok visszaható hatályú beszedéséhez teljesültek-e az alaprendelet 10. cikkének (4) bekezdésében foglalt kritériumok.

(148)

A Bizottság által végzett elemzés nem mutatta ki, hogy – az alaprendelet 10. cikke (4) bekezdésének d) pontja értelmében – a vizsgálati időszakban kárt okozó behozatal szintjén túlmenően a behozatal jelentős mértékű további növekedése lett volna tapasztalható. Ezen elemzés keretében a Bizottság összehasonlította a vizsgálati időszakbeli átlagos havi behozatali volumeneket a jelen vizsgálat megindítását követő hónaptól (azaz 2024 szeptemberétől) az ideiglenes intézkedések bevezetését megelőző utolsó teljes hónapig (azaz 2025 márciusáig) terjedő időszak alatti átlagos havi behozatali volumenekkel. Az összehasonlítás szerint a két időszak között jelentősen (körülbelül 80 %-kal) csökkent az átlagos havi behozatal.

(149)

Következésképpen a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a vámok visszamenőleges hatályú beszedésének feltételei nem teljesülnek.

(150)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően a Verhoeven azt kérte, hogy a vámokat ne szedjék be visszamenőleges hatállyal, mivel az rendkívüli és helyrehozhatatlan pénzügyi terhet jelentene vállalata számára. Tekintettel a fenti preambulumbekezdésben foglalt következtetésekre, azaz arra, hogy a vámok visszamenőleges hatályú beszedésének feltételei nem teljesültek, ez a felvetés felesleges volt.

9.   ZÁRÓ RENDELKEZÉS

(151)

Figyelembe véve az (EU, Euratom) 2024/2509 európai parlamenti és tanácsi rendelet (19) 109. cikkét, az Európai Unió Bíróságának ítéletében előírt visszatérítés esetén az Európai Központi Bank irányadó refinanszírozási műveleteire alkalmazott, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában minden egyes hónap első naptári napján közzétett kamatlábbal megegyező mértékű késedelmi kamat fizetendő.

(152)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az (EU) 2016/1036 rendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1)   A Bizottság végleges dömpingellenes vámot vet ki a Kínai Népköztársaságból származó, jelenleg 8426 , 8429 vagy 8430  vtsz. alá tartozó gépekhez, vagy a jelenleg a 8428  vtsz. alá tartozó szállítószalagokhoz használt, legfeljebb 3 000 mm hosszúságú, gumibetéttel rendelkező vagy anélküli, akár lánctalpba szerelt acél lánctagok bizonyos típusainak behozatalára.

A végleges dömpingellenes vámmal érintett termék jelenleg az ex 8431 39 00 , ex 8431 49 20 és ex 8431 49 80 (TARIC-kódok: 8431 39 00 22, 8431 39 00 39, 8431 49 20 10, 8431 49 20 29, 8431 49 80 10 és 8431 49 80 29) KN-kód alá tartozik.

(2)   Ki kell zárni a végleges vámból a jelenleg az ex 8431 39 00 , ex 8431 49 20 és ex 8431 49 80 (TARIC-kódok: 8431 39 00 15, 8431 39 00 27, 8431 49 20 05, 8431 49 20 20, 8431 49 80 05 és 8431 49 80 20) KN-kód alá tartozó, 380 mm-nél hosszabb, 140 mm-nél magasabb és 118 kg-nál nagyobb tömegű acél lánctagokat, amelyek nem rendelkeznek 1 mm vagy annál nagyobb átmérőjű, bármilyen alakú kapaszkodókörmökkel.

(3)   Az (1) bekezdésben meghatározott termékekre vonatkozó, vámfizetés előtti, uniós határparitáson számított nettó árra alkalmazandó végleges dömpingellenes vám mértéke 62,5 %.

(4)   Eltérő rendelkezés hiányában a vámokra vonatkozó hatályos rendelkezések alkalmazandók.

2. cikk

(1)   Ha a Kínai Népköztársaságból származó, az 1. cikk (1) bekezdésében meghatározott lánctalpra szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó árunyilatkozatot állítanak ki, akkor az árunyilatkozat megfelelő rovatában fel kell tüntetni az 1. cikk (1) bekezdésében meghatározott, lánctalpba szerelt acél lánctagok vámfizetés előtti, uniós határparitáson számított nettó árát. Ha az acél lánctagok vámfizetés előtti, uniós határparitáson számított nettó ára alacsonyabb, mint az összeszerelt lánctalp vámfizetés előtti, uniós határparitáson számított nettó árának 31 %-a, vagy ha a lánctalpba szerelt acél lánctagok vámfizetés előtti, uniós határparitáson számított nettó ára nem szerepel az árunyilatkozatban, az 1. cikk (3) bekezdésében meghatározott dömpingellenes vámok az összeszerelt lánctalp ára 31 %-ának megfelelő összegre alkalmazandók.

(2)   A tagállami vámhatóságoknak érvényes kereskedelmi számlát kell bemutatni. A számlának kellően részletes információkat kell tartalmaznia ahhoz, hogy a tagállami vámhatóságok megvizsgálhassák, hogy az 1. cikk (1) bekezdésében meghatározott acél lánctagok bejelentett, vámfizetés előtti, uniós határparitáson számított nettó ára helyes-e.

(3)   A tagállamok havonta tájékoztatják a Bizottságot az 1. cikk (1) bekezdésében meghatározott lánctalpak részeként behozott, az 1. cikk (1) bekezdésében meghatározott acél lánctagokra vonatkozóan bejelentett, vámfizetés előtti, uniós határparitáson számított nettó árról.

3. cikk

A Kínai Népköztársaságból származó acél lánctagok behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről szóló (EU) 2025/780 végrehajtási rendelettel kivetett ideiglenes dömpingellenes vám formájában biztosított összegeket véglegesen be kell szedni. A dömpingellenes vám végleges vámtételeit meghaladóan biztosított összegeket fel kell szabadítani.

Az 1. cikk (2) bekezdése szerinti termékkizárás az (EU) 2025/780 végrehajtási rendelet szerinti ideiglenes dömpingellenes vámra is alkalmazandó.

4. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2025. október 17-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN


(1)   HL L 176., 2016.6.30., 21. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2016/1036/oj.

(2)  Értesítés a Kínai Népköztársaságból származó acél lánctagok behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megindításáról (HL C, C/2024/5264, 2024.8.23., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2024/5264/oj).

(3)  A Bizottság (EU) 2024/2721 végrehajtási rendelete (2024. október 24.) a Kínai Népköztársaságból származó acél lánctagok behozatalára vonatkozó nyilvántartásbavételi kötelezettség bevezetéséről (HL L, 2024/2721, 2024.10.25., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2024/2721/oj).

(4)  A Bizottság (EU) 2025/780 végrehajtási rendelete (2025. április 16.) a Kínai Népköztársaságból származó acél lánctagok behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről (HL L, 2025/780, 2025.4.22., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2025/780/oj).

(5)  t24.007987, t24.007990 és t24.007986.

(6)  T-394/13. sz. ügy, Photo USA Electronic Graphic, Inc. kontra Tanács, ECLI:EU:T:2014:964, 48. pont.

(7)  A Bizottság (EU) 2017/804 végrehajtási rendelete (2017. május 11.) a Kínai Népköztársaságból származó egyes varrat nélküli, kör keresztmetszetű, 406,4 mm-t meghaladó külső átmérőjű, vasból (de nem öntöttvasból) vagy acélból (de nem rozsdamentes acélból) készült csövek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről (HL L 121., 2017.5.12., 3. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2017/804/oj), (27) preambulumbekezdés.

(8)  T-401/06. sz. ügy, Brosmann Footwear és társai kontra Tanács, ECLI:EU:T:2010:67, 135. pont.

(9)  A Tanács 393/2009/EK rendelete (2009. május 11.) a Kínai Népköztársaságból származó egyes gyertyák, mécsesek és hasonlók behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről (HL L 119., 2009.5.14., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2009/393/oj), (18) preambulumbekezdés.

(10)  PwC, Overview of the Turkish Electricity Market, (A török villamosenergia-piac áttekintése), 2023. szeptember, 75. és 76. o., elérhető a következő internetcímen: https://www.pwc.com.tr/overview-of-the-turkish-electricity-market.

(11)  A WTO-vizsgálóbizottság jelentése, EK – Lazac (Norvégia) (2008), 7.115. pont és 289. lábjegyzet.

(12)  T-348/05. sz. ügy, JSC Kirovo-Chepetsky Khimichesky Kombinat kontra Tanács, ECLI:EU:T:2008:327, 61–63. pont.

(13)  Lásd például a Kínai Népköztársaságból származó egyes közüzemi méretű acél szélerőműtornyok behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló, 2021. december 15-i (EU) 2021/2239 bizottsági végrehajtási rendeletet (HL L 450., 2021.12.16., 59. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2021/2239/oj).

(14)  Az EU nem tekintette a lazacfilézőket a hazai gazdasági ágazat részének, míg a vizsgálat termékkörébe a lazacfilé is beletartozott.

(15)  Az (EU) 2021/2239 végrehajtási rendelet.

(16)  Lásd például a traktortermékeket, azaz a buldózereket és rakodógépeket, valamint az átlagos kotrógépeket. Lásd például: C-127/07. sz. ügy, Arcelor Atlantique and Lorraine és társai, ECLI:EU:C:2008:728, 23. pont; C-264/18. sz. ügy, P.M. és társai kontra Ministerraad, ECLI:EU:C:2019:472, 28. pont; C-220/17. sz. ügy, Planta Tabak-Manufaktur Dr. Manfred Obermann GmbH & Co. KG kontra Land Berlin, ECLI:EU:C:2019:76, 36. pont. A megkülönböztetésmentesség elvét hasonlóképpen rögzíti az Európai Unió Alapjogi Chartájának 21. cikke.

(17)  Az (EU) 2021/2239 végrehajtási rendelet 2. cikke.

(18)  Lásd például az (EU) 2021/2239 végrehajtási rendelet termékkörről szóló (37) preambulumbekezdését, valamint az acél szélerőműtornyok (és nem a szélturbinák) termelési tényezőit leíró (230) és azt követő preambulumbekezdéseket. Lásd még a (434) preambulumbekezdést, amely az acél szélerőműtornyok gyártóit olyan uniós gyártókként írja le, akik az acél szélerőműtornyokat szélturbinagyártóknak értékesítik, akik az acél szélerőműtornyokat összeszerelik a teljes szélturbinával, ezért a vizsgálat során felhasználónak minősültek.

(19)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2024/2509 rendelete (2024. szeptember 23.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról (HL L, 2024/2509, 2024.9.26., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/2509/oj).


ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2025/2081/oj

ISSN 1977-0731 (electronic edition)