<!DOCTYPE html PUBLIC "yes" "xhtml1-strict.dtd">
<html xmlns="http://www.w3.org/1999/xhtml">
<!--GENDOC2XHTML # converter_version: 1.2.15-->
  <head>
    <title>2025-04-202504C110202305840-00-TRA-DOC-HU-ARRET-C-0584-23-202503551-07_00</title>
    <meta content="text/html; charset=utf-8" http-equiv="Content-Type"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGeneratedDate"/>
    <meta content="0" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_ContentBits"/>
    <meta content="Commission Use" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Name"/>
    <meta content="hu-HU" name="Gendoc_Lang"/>
    <meta content="" name="Gendoc_GenerationDate"/>
    <meta content="" name="IsFlattened"/>
    <meta content="1" name="NumProc"/>
    <meta content="Final" name="Gendoc_EditionType"/>
    <meta content="0001" name="Gendoc_CaseNumberSuite"/>
    <meta content="29/04/2025 08:41:12" name="Gendoc_LastVerificationDate"/>
    <meta content="" name="Gendoc_ProcedureNumber"/>
    <meta content="hu" name="Gendoc_LangCode"/>
    <meta content="ARR" name="TypeDoc"/>
    <meta content="d3juGwC6woJJ9cbFsirKl5XV67pxLBbp+M5jZiBwtMq/D+kWDwX9EqtopBB9YDnrbNUIs4ceT1mDf6Qn0E7vi+UIwlPZybmDeW8MpL67dkQ0KCu8BjZKCTAeJIjUDIn3usjv/tWnvhyyBtGH4G59v66Hv/oRWZcgzUZux/7Wb7s=" name="GenDocUID"/>
    <meta content="P" name="TypeProc"/>
    <meta content="" name="CreateCustomParts"/>
    <meta content="OK" name="ReadyToPublish"/>
    <meta content="svc_wsgendoc" name="Gendoc_User"/>
    <meta content="" name="EP_Mode"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGenerated"/>
    <meta content="" name="Gendoc_Vademecum"/>
    <meta content="true" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Enabled"/>
    <meta content="45b1e171-f0b6-45db-a57a-889a874eafbb" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_ActionId"/>
    <meta content="0584" name="NumeroOrdre"/>
    <meta content="2023" name="Annee"/>
    <meta content="P" name="Gendoc_ProcedureType"/>
    <meta content="" name="EP_Version"/>
    <meta content="HU" name="Langue"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGeneratedUser"/>
    <meta content="b24c8b06-522c-46fe-9080-70926f8dddb1" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_SiteId"/>
    <meta content="FAST_document_go_ok" name="Gendoc_LastVerificationStatus"/>
    <meta content="ARR_C" name="Gendoc_GendocTemplateType"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlockFlatP"/>
    <meta content="GenDoc 24-03-25 16:02:14" name="Created"/>
    <meta content="" name="Canevas3_Vademecum"/>
    <meta content="2025-04-25T07:33:30Z" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_SetDate"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlock"/>
    <meta content="" name="Gendoc_CaseYear"/>
    <meta content="false" name="Generation_In_Progress"/>
    <meta content="C" name="Juridiction"/>
    <meta content="fa36d59e22834e41807f8ff1d79c2503" name="DocumentIdentifier"/>
    <meta content="0584" name="Gendoc_CaseNumber"/>
    <meta content="ImportedWithoutSource" name="SdlIdentifier"/>
    <meta content="RP" name="NatureAff"/>
    <meta content="RP" name="Gendoc_CaseNature"/>
    <meta content="0001" name="NumSuite"/>
    <meta content="C" name="Gendoc_Juridiction"/>
    <meta content="Standard" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Method"/>
  </head>
  <body>
    <div style="header">
      <div id="rId24" style="first"/>
      <div id="rId20" style="even">2025. 04. 10‑i ítélet – C‑584/23. sz. ügy</div>
      <div id="rId21" style="default">Alcampo és társai</div>
    </div>
    <p class="C19Centre" id="para-1" title="page-1">
      A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (hatodik tanács)
    </p>
    <p class="C19Centre" id="para-2" title="page-1">
      2025. április 10. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-1" href="#t-1">*</a>
</span>)
    </p>
    <p class="C71Indicateur" id="para-3" title="page-1">
      „Előzetes döntéshozatal – Szociálpolitika – A férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód a szociális biztonság területén – 79/7/EGK irányelv – A 4. cikk (1) bekezdése – Nemen alapuló közvetett hátrányos megkülönböztetés – Munkahelyi balesetből eredő tartós munkaképtelenség esetén járó nyugdíj számítási módszere – A munkahelyi baleset időpontjában fennálló tényleges díjazás figyelembevétele – A 12 év alatti gyermekek gondozása miatti munkaidő‑csökkentés”
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-4" title="page-1">
      A C‑584/23. sz. ügyben,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-5" title="page-1">
      az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Juzgado de lo Social no 3 de Barcelona (barcelonai 3. sz. szociális és munkaügyi bíróság, Spanyolország) a Bírósághoz 2023. szeptember 21‑én érkezett, 2023. szeptember 18‑i határozatával terjesztett elő
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-6" title="page-1">
      az Asepeyo Mutua Colaboradora de la Seguridad Social n° 151,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-7" title="page-1">
      KT
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-8" title="page-1">
      és
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-9" title="page-1">
      az Instituto Nacional de la Seguridad Social (INSS),
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-10" title="page-1">
      a Tesorería General de la Seguridad Social (TGSS),
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-11" title="page-1">
      KT,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-12" title="page-1">
      az Alcampo SA, a Supermercados Sabeco SA jogutódja,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-13" title="page-1">
      az Asepeyo Mutua Colaboradora de la Seguridad Social n° 151
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-14" title="page-1">
      között folyamatban lévő eljárásban,
    </p>
    <p class="C19Centre" id="para-15" title="page-1">
      A BÍRÓSÁG (hatodik tanács),
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-16" title="page-1">
      tagjai: A. Kumin tanácselnök, F. Biltgen, az első tanács elnöke (előadó) és S. Gervasoni bíró,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-17" title="page-1">
      főtanácsnok: R. Norkus,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-18" title="page-1">
      hivatalvezető: L. Carrasco Marco tanácsos,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-19" title="page-1">
      tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2024. december 12‑i tárgyalásra,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-20" title="page-1">
      figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">KT képviseletében A. Abrain Cariñena, C. Llena Mollón és S. Torné Martí abogadas,</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">a Tesorería General de la Seguridad Social (TGSS) és az Instituto Nacional de la Seguridad Social (INSS) képviseletében M. P. García Perea és A. R. Trillo García letrados,</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">a spanyol kormány képviseletében S. Núñez Silva és A. Pérez‑Zurita Gutiérrez, meghatalmazotti minőségben,</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">az Európai Bizottság képviseletében I. Galindo Martín és E. Schmidt, meghatalmazotti minőségben,</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-25" title="page-1">
      tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-26" title="page-1">
      meghozta a következő
    </p>
    <p class="C75Debutdesmotifs" id="para-27" title="page-1">
      Ítéletet
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az EUMSZ 8. cikknek, az Európai Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban: Charta) 21. és 23. cikkének, a férfiak és a nők közötti egyenlő bánásmód elvének a szociális biztonság területén történő fokozatos megvalósításáról szóló, 1978. december 19‑i 79/7/EGK tanácsi irányelv (HL 1979. L 6., 24. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 1. kötet, 215. o.) 4. cikkének, valamint a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról szóló, 2006. július 5‑i 2006/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2006. L 204., 23. o.; helyesbítés: HL 2019. L 191., 45. o.) 5. cikkének az értelmezésére irányul.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E kérelmet egyrészt az Asepeyo Mutua Colaboradora de la Seguridad Social n 151 (Asepeyo, 151. sz. szociális biztonsági önsegélyező biztosítótársaság; a továbbiakban: Asepeyo biztosítótársaság) és az Instituto Nacional de la Seguridad Social (INSS, országos szociális biztonsági intézet, Spanyolország), a Tesorería General de la Seguridad Social (TGSS, általános szociális biztonsági pénztár), KT, valamint az Alcampo SA mint a Supermercados Sabeco SA jogutódja között, másrészt pedig a KT és az INSS, a TGSS, az Asepeyo biztosítótársaság és az Alcampo között a KT részére egy olyan időszakban bekövetkezett munkahelyi balesetet követően folyósított tartós és teljes munkaképtelenség esetén járó nyugdíj számítási alapjának meghatározása tárgyában folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő, amelynek során KT munkaidő‑csökkentési intézkedés hatálya alatt állt.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Jogi háttér</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az uniós jog</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 79/7 irányelv</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">3</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 79/7 irányelv 1. cikke a következőket írja elő:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-34" title="page-2">
      „Ezen irányelv célja a férfiak és a nők közötti egyenlő bánásmód elvének a szociális biztonság területén történő fokozatos megvalósítása (a továbbiakban: »az egyenlő bánásmód elve«) a szociális biztonság és a 3. cikk szerinti szociális védelem egyéb elemeinek tekintetében.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">4</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezen irányelv 3. cikkének (1) és (2) bekezdése a következőképpen rendelkezik:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-36" title="page-2">
      „(1) Ezt az irányelvet kell alkalmazni:
    </p>
    <p class="C11Marge1avecretrait" id="para-37" title="page-2">
      a) azokra a törvényileg szabályozott rendszerekre, amelyek a következő kockázatok ellen nyújtanak védelmet:
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">betegség;</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">rokkantság;</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">idős kor,</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések;</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">munkanélküliség;</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C10Marge1" id="para-43" title="page-2">
      […]
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-44" title="page-2">
      (2) Ez az irányelv nem vonatkozik a jogosult túlélő hozzátartozóinak az ellátásaira, illetve a családi ellátásokra vonatkozó rendelkezésekre, kivéve abban az esetben, amikor a családi ellátásokat az (1) bekezdés a) pontjában említett kockázatok pótlékaként nyújtják.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">5</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az említett irányelv 4. cikkének (1) bekezdése a következőképpen szól:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-46" title="page-3">
      „Az egyenlő bánásmód elve azt jelenti, hogy semmilyen nemi megkülönböztetés nem állhat fenn, sem közvetlenül, sem közvetetten, különös tekintettel a családi állapotra és a családi jogállásra történő hivatkozással a következő területeken:
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">a rendszerek hatálya és a rendszerekhez való hozzáférhetőség feltételei tekintetében;</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">a járulékfizetési kötelezettség és a járulék számításának tekintetében,</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">a juttatások kiszámítása tekintetében, ideértve a házastársnak és az eltartottaknak járó pótlékokat, valamint a juttatásokra való jogosultság tartamára és fenntartására vonatkozó feltételeket.”</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2006/54 irányelv</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">6</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2006/54 irányelvnek „Az irányelv célja” című 1. cikke a következőképpen rendelkezik:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-52" title="page-3">
      „Ezen irányelv célja, hogy a foglalkoztatás és a munkavégzés területén biztosítsa az esélyegyenlőség, valamint a férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód elvének végrehajtását.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-53" title="page-3">
      E célból az alábbiak vonatkozásában tartalmaz az egyenlő bánásmód elvének megvalósítására irányuló rendelkezéseket:
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-54" title="page-3">
      […]
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-55" title="page-3">
      c) foglalkoztatási szociális biztonsági rendszerek.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-56" title="page-3">
      Az irányelv rendelkezéseket tartalmaz továbbá annak érdekében, hogy megfelelő eljárások megállapítása révén biztosítsa ezek megvalósításának fokozott eredményességét.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">7</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezen irányelv „Fogalommeghatározások” című 2. cikkének (1) bekezdése a következőket mondja ki:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-58" title="page-3">
      „Ezen irányelv alkalmazásában:
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-59" title="page-3">
      […]
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-60" title="page-3">
      b) »közvetett megkülönböztetés«: ha egy látszólag semleges rendelkezés, feltétel vagy gyakorlat az egyik nemhez tartozó személyeket a másik nemhez tartozó személyekhez képest hátrányosan érint, kivéve ha ez a rendelkezés, feltétel vagy gyakorlat jogszerű céllal objektív módon igazolható, továbbá e cél megvalósításának eszközei megfelelőek és szükségesek;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-61" title="page-4">
      […]
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-62" title="page-4">
      f) »foglalkoztatási szociális biztonsági rendszerek«: olyan, a [79/7] irányelv hatálya alá nem tartozó rendszerek, amelyek célja, hogy valamely vállalkozásban vagy vállalkozások csoportjában, gazdasági ágazatban vagy foglalkoztatási ágazatban vagy ilyen ágazatok csoportjában akár alkalmazottként, akár önálló vállalkozóként tevékenykedő munkavállalóknak olyan ellátásokat biztosítsanak, amelyek a törvény által szabályozott kötelező érvényű szociális biztonsági rendszerek által biztosított ellátásokat kívánják kiegészíteni vagy helyettesíteni, akár kötelező, akár választható az ilyen rendszerekben való tagság.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A spanyol jog</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A munkavállalók jogállásáról szóló törvény</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">8</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Ley del Estatuto de los Trabajadores (a munkavállalók jogállásáról szóló törvény) 2015. október 23‑i Real Decreto legislativo 2/2015, por el que se aprueba el texto refundido de la Ley del Estatuto de los Trabajadores (a munkavállalók jogállásáról szóló törvény egységes szerkezetbe foglalt szövegének jóváhagyásáról szóló 2/2015. sz. királyi törvényerejű rendelet; a BOE 2015. október 24‑i 255. száma, 100224. o.; a továbbiakban: a munkavállalók jogállásáról szóló törvény) szerinti változatának a „Heti pihenőidő, munkaszüneti napok és szabadság” című 37. cikke a 6. bekezdésében a következőképpen rendelkezik:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-66" title="page-4">
      „Bárkinek, aki törvényes felügyeleti jog gyakorlójaként tizenkét év alatti gyermeket vagy kereső tevékenységet nem végző, fogyatékossággal élő személyt közvetlenül gondoz, joga van munkaideje időtartamának legalább egynyolcadával és legfeljebb a felével való csökkentéséhez, munkabérének arányos csökkentése mellett.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-67" title="page-4">
      […]
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-68" title="page-4">
      A munkaidő e bekezdésben említett csökkentése a férfi és női munkavállalók egyéni jogosultságának minősül. […]”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A munkahelyi balesetekről szóló rendelet</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">9</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Reglamento de aplicación del texto refundido de la legislación de accidentes del trabajo (a munkahelyi balesetekről szóló törvény egységes szerkezetbe foglalt szövegének végrehajtási rendelete), az 1956. június 22‑i Decreto por el que se aprueba el texto refundido de la legislación de accidentes del trabajo y Reglamento para su aplicaciónnal (a munkahelyi balesetekről szóló törvény egységes szerkezetbe foglalt szövegének és végrehajtási rendeletének elfogadásáról szóló rendelet; a BOE 1956. július 15‑i 197. száma; a továbbiakban: a munkahelyi balesetekről szóló rendelet) megállapított változata 60. cikkének szövege a következő:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-71" title="page-5">
      „A végkielégítés vagy nyugdíj alapjául szolgáló bért abban az esetben, ha a munkavállaló a munkabérét időegységenként kapja, a következő szabályok szerint kell meghatározni:
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-72" title="page-5">
      […]
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-73" title="page-5">
      2. Tartós munkaképtelenség vagy elhalálozás esetén a nyugdíj vagy jövedelem alapjául szolgáló éves bért a következőképpen kell kiszámítani:
    </p>
    <p class="C11Marge1avecretrait" id="para-74" title="page-5">
      a) Napi fizetés. A munkavállaló által a baleset időpontjában a rendes munkanapra kapott összeget meg kell szorozni az év 365 napjával.
    </p>
    <p class="C11Marge1avecretrait" id="para-75" title="page-5">
      […]”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A szociális biztonságról szóló általános törvény</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">10</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Ley General de la Seguridad Socialnak (a szociális biztonságról szóló általános törvény) a 2015. október 30‑i Real Decreto Legislativo 8/2015 por el que se aprueba el texto refundido de la Ley General de la Seguridad Sociallal (a szociális biztonságról szóló általános törvény egységes szerkezetbe foglalt szövegének elfogadásáról szóló 8/2015. sz. királyi törvényerejű rendelet; a BOE 2015. október 31‑i 261. száma, 103291. o.) megállapított változatának 237. cikke az alapügy tényállása megvalósulásának idején a következőképpen rendelkezett:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-78" title="page-5">
      „1. A munkavállalókat a [munkavállalók jogállásáról szóló törvény] 46. cikkének (3) bekezdése alapján az örökbefogadás céljából állandó nevelőszülők felügyelete vagy gyámság alá helyezett valamennyi gyermek vagy kiskorú felügyelete miatt megillető, legfeljebb hároméves szabadságidőszakokat tényleges járulékfizetési időszaknak kell tekinteni a megfelelő nyugdíj‑, tartós munkaképtelenségi, halál esetén járó és túlélő hozzátartozói, anyasági és apasági szociális biztonsági ellátások tekintetében.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-79" title="page-5">
      […]
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-80" title="page-5">
      3. A [munkavállalók jogállásáról szóló törvény] 37. cikke (6) bekezdésének első albekezdésében előírt gyermekgondozás tekintetében a munkaidő‑csökkentés időszakának első két évében fizetett járulékok az 1. bekezdésben említett ellátások tekintetében a nem csökkentett munkaidőnek megfelelő összeg 100%‑áig emelkednek. […]
    </p>
    <p class="C10Marge1" id="para-81" title="page-6">
      A munkaidő‑csökkentésnek a [munkavállalók jogállásáról szóló törvény] 37. cikke (4) bekezdésének utolsó albekezdésében és 6. bekezdésének harmadik albekezdésében előírt időszakai alatt fizetett járulékokat az öregségi nyugellátás, a tartós munkaképtelenség, a halál, a túlélő hozzátartozói ellátás, a gyermekszületés és a gyermekgondozás, a terhességgel, a szoptatással és az átmeneti munkaképtelenséggel összefüggő kockázat tekintetében a nem csökkentett munkaidőnek megfelelő összeg 100%‑áig meg kell emelni.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">11</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">KT‑t az Alcampo pénztárosként foglalkoztatta, és 2008. január 2. óta a rendes munkaidő csökkentésére irányuló intézkedés hatálya alatt állt, amelyet a tizenkét éven aluli gyermek törvényes felügyeletét ellátó munkavállalók kérhetnek. Következésképpen a heti 39,5 órás rendes munkaidejét először 2008. január 2. és 2017. november 30. között 50%‑ra, 2017. december 1. és 31. között heti 30 órára, végül pedig 2018. január 1‑jétől heti 20 órára csökkentették. A munkaidő csökkentésére irányuló ezen intézkedésnek – amelyet a munkabér arányos csökkentése kísért – 2019. október 6‑án kellett volna véget érnie.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">12</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2019. április 13‑án KT a bal csípőjének és térdének zúzódásával járó munkahelyi balesetet szenvedett, amelynek következtében 2019. október 29‑től átmenetileg munkaképtelenné vált. 2019. június 14‑én munkáltatója elbocsátotta, megszüntetve ezzel a munkaviszonyt. Szövődményeket követően KT‑t 2021. február 1‑jén meg kellett műteni, amelynek során egy teljes bal térdprotézist ültettek be.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">13</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az INSS 2021. augusztus 2‑i határozatával elismerte, hogy KT munkahelyi balesetből eredő tartós és teljes munkaképtelenségben szenved, amely miatt a baleset időpontjában fennálló tényleges fizetése alapján tartós és teljes munkaképtelenség esetén járó nyugellátásban részesült, amely a teljes munkaidős foglalkoztatásnak megfelelő összeg 50%‑a, ennek összegét évi 8 341,44 euróban állapították meg.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">14</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Miután az INSS elutasította az INSS 2021. augusztus 2‑i határozatával szemben benyújtott panaszát, KT 2022. március 30‑án keresetet nyújtott be e határozattal szemben a Juzgado de lo Social no 3 de Barcelonához (barcelonai 3. sz. szociális és munkaügyi bíróság, Spanyolország), a kérdést előterjesztő bírósághoz aziránt, hogy a tartós és teljes munkaképtelenség esetén járó nyugdíjának számítási alapját a teljes munkaidőben történő foglalkoztatásnak megfelelő munkabér alapján, évi 16 236 euróban állapítsák meg, a baleset időpontjában őt megillető munkaidő‑csökkentési intézkedés figyelembevétele nélkül.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">15</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E bíróság előtt KT arra hivatkozik, hogy a munkahelyi balesetekről szóló rendelet 60. cikke, amelynek értelmében a munkahelyi balesetből eredő tartós munkaképtelenség esetén járó nyugdíjat a munkavállalónak a baleset időpontjában ténylegesen fizetett díjazás alapján határozzák meg, nemen alapuló közvetett hátrányos megkülönböztetést valósít meg azon munkavállalókkal szemben, akik ebben az időpontban kiskorú gyermek gondozása érdekében munkaidő‑csökkentésben és munkabérük arányos csökkentésében részesülnek. A munkaidő csökkentésére irányuló ilyen intézkedés ugyanis főként a női munkavállalóknak kedvez, így ők a tartós munkaképtelenség esetén járó nyugdíjra való jogosultságuk kiszámítása során különösen hátrányos helyzetbe kerülnek a férfi munkavállalókhoz képest.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">16</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az INSS a maga részéről arra hivatkozik a kérdést előterjesztő bíróság előtt, hogy ha KT munkahelyi balesete azon időszak első két évében következett volna be, amelynek során munkaidő‑csökkentési intézkedés hatálya alatt állt, a munkaképtelenség esetén járó nyugdíjat a teljes munkaidős foglalkoztatásnak megfelelő díjazás alapján határozták volna meg. A munkahelyi balesetből eredő tartós munkaképtelenség esetén járó nyugdíj kiszámítása céljából csak a harmadik évtől kellett volna figyelembe venni azt a díjazást, amelyben a munkavállaló a helyzetet előidéző esemény időpontjában ténylegesen részesült. Mindenesetre teljes mértékben igazolt lenne a szociális biztonsági ellátás összegét a munkavállaló tényleges díjazása alapján meghatározni, még abban az esetben is, ha gyermek gondozására szolgáló munkaidő‑csökkentési intézkedésről van szó.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">17</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kérdést előterjesztő bíróságnak kétségei vannak azzal kapcsolatban, hogy összeegyeztethető‑e az uniós joggal a munkahelyi balesetből eredő tartós munkaképtelenség esetén járó nyugellátás kiszámítására vonatkozó nemzeti szabályozás. Mivel e nyugdíjat a munkavállaló által a baleset bekövetkezésének időpontjában ténylegesen kapott munkabér alapján határozzák meg olyan munkavállaló esetében, aki számára a gyermek gondozását lehetővé tevő munkaidő‑csökkentést engedélyeztek, e számítás során megfelelő mértékben csökkentett munkabért kell figyelembe venni. E kétségek arra vonatkoznak, hogy e szociális biztonsági szabály, noha látszólag semleges, nemen alapuló közvetett hátrányos megkülönböztetést valósít‑e meg, amennyiben az így előírt számítási módszer statisztikailag jelentősen nagyobb arányban érinti a nőket, mint a férfiakat.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">18</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kérdést előterjesztő bíróság megjegyzi, hogy a 2009. július 16‑i Gómez‑Limón Sánchez‑Camacho ítéletben (C‑537/07, EU:C:2009:462, 62. pont) a Bíróság kimondta, hogy a 79/7 irányelv nem írja elő a tagállamok számára, hogy szociális biztonsági előnyöket biztosítsanak a gyermekeiket nevelő személyeknek, vagy hogy szociális biztonsági juttatásokhoz való jogosultságokat biztosítsanak a munkavégzés gyermeknevelés miatti megszakításainak időszakai után. Ez az ítélet azonban nem oszlat el minden kétséget az uniós jog értelmezését illetően.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">19</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Először is a Bíróság nem vizsgálta meg azt a kérdést, hogy az említett ítélet alapjául szolgáló ügyben szóban forgó nemzeti szabályozás a női munkavállalókkal szemben nemen alapuló közvetett hátrányos megkülönböztetést valósít‑e meg.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">20</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor, a Bíróság a statisztikai adatok alapján megállapított hátrányos megkülönböztetés fennállását sem vizsgálta. Márpedig a TGSS statisztikai adatai azt mutatják, hogy 2020 és 2022 között a munkavállalók jogállásáról szóló törvény 37. cikkének (6) bekezdésében előírt munkaidő‑csökkentéshez való joggal megszakítás nélkül rendelkező 224 513 munkavállaló közül 202 403 (90,15%) nő és 22 110 (9,85%) férfi volt.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">21</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Harmadszor, mindazonáltal figyelembe kell venni azt a tényt, hogy abban az első két évben, amikor az érintett munkavállaló munkaidő‑csökkentési intézkedés hatálya alatt áll, a befizetett járulékokat 100%‑ban veszik figyelembe, mintha e munkavállalót teljes munkaidőben foglalkoztatták volna, mivel ez az előny járulékalapú szociális biztonsági ellátásnak minősül.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">22</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E körülmények között a Juzgado de lo Social no 3 de Barcelona (barcelonai 3. sz. szociális és munkaügyi bíróság) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-95" title="page-8">
      „1) Ellentétes‑e a [79/7] irányelv 4. cikkében és a [2006/54] irányelv 5. cikkében […] foglalt európai szabályozással [a munkahelyi balesetekről szóló rendelet] 60. cikkében foglalt, a munkahelyi balesetből eredő tartós munkaképtelenség esetén járó ellátások számítási alapjának kiszámításáról szóló spanyol szabályozás, amennyiben nemen alapuló közvetett hátrányos [megkülönböztetést hoz létre], mivel többnyire a nők csökkentik munkaidejüket a kiskorúak gondozása érdekében, és így az elismert ellátás összege egyértelműen alacsonyabb?
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-96" title="page-8">
      2) Figyelembe véve, hogy a munkahelyi balesetből eredő tartós munkaképtelenség esetén járó ellátások kiszámításának módját meghatározó spanyol szabályozás – [a munkahelyi balesetekről szóló rendelet] 60. cikkének (2) bekezdése – a baleset időpontjában ténylegesen járó munkabért veszi figyelembe, hogy a spanyol szociális biztonsági rendszer – a szociális biztonságról szóló általános törvény 237. cikkének (3) bekezdése – azt írja elő, hogy járulékalapú családi ellátásként a munkavállalók jogállásáról szóló törvény 37. cikkének (6) bekezdése szerinti, a gyermek gondozása miatti munkaidő‑csökkentés időszakának első két évében 100%‑ot elérő növekedéssel kell számolni, és hogy a statisztikák szerint a csökkentést kérelmezők 90%‑a nő, ellentétes‑e a fent ismertetett spanyol szabályozás az [EUMSZ 8. cikkel], az [Európai Unió Alapjogi Chartájának] 21. és 23. cikkével, a 79/7 irányelv 4. cikkével, valamint a 2006/54 irányelv 5. cikkével, és nemen alapuló közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősül‑e?”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">23</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Két kérdésével az előterjesztő bíróság lényegében az EUMSZ 8. cikknek, a Charta 21. és 23. cikkének, a 79/7 irányelv 4. cikkének, valamint a 2006/54 irányelv 5. cikkének értelmezését kéri a Bíróságtól.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">24</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ami egyrészt a 79/7 irányelvnek és a 2006/54 irányelvnek az alapeljárásra való alkalmazhatóságát illeti, a Bíróság rendelkezésére álló iratokból kitűnik, hogy a munkahelyi balesetből eredő tartós munkaképtelenség esetén járó nyugellátást a nemzeti jog egyik rendelkezése, nevezetesen a szociális biztonságról szóló általános törvény 195. cikkének (1) bekezdése írja elő, hogy azt minden olyan, tartósan munkaképtelennek nyilvánított személy számára biztosítják, aki teljesíti a spanyol szociális biztonsági rendszerben való tagság feltételeit, függetlenül minden előzetes járulékfizetési időszaktól, és védelmet nyújt a munkahelyi balesetek, valamint a rokkantság kockázatával szemben.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">25</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az ilyen ellátás a 79/7 irányelv hatálya alá tartozik, mivel az irányelv 3. cikkének (1) bekezdésében felsorolt kockázatok közül kettővel, azaz a munkahelyi baleset és a rokkantság kockázatával szembeni védelem törvényileg szabályozott rendszerének részét képezi, és közvetlenül és ténylegesen kapcsolódik az e kockázatokkal szembeni védelemhez. Ezzel szemben a 2006/54 irányelv, amely a 2. cikke (1) bekezdésének f) pontjával összefüggésben értelmezett 1. cikke második bekezdésének c) pontja értelmében nem alkalmazandó a 79/7 irányelv hatálya alá tartozó, törvény által szabályozott rendszerekre, nem alkalmazható az alapeljárásban.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">26</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Így kizárólag a 79/7 irányelv releváns az előterjesztett kérdések megválaszolása szempontjából.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">27</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másrészt, ami az elsődleges uniós jognak az előterjesztett kérdések szövegében említett rendelkezéseit illeti, meg kell állapítani, hogy az EUMSZ 8. cikk előírja, hogy az Európai Unió tevékenységeinek folytatása során törekszik az egyenlőtlenségek kiküszöbölésére, valamint a férfiak és nők közötti egyenlőség előmozdítására, míg a Charta 21. és 23. cikke rögzíti a megkülönböztetés tilalmának elvét, illetve a nők és férfiak közötti egyenlőség elvét.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">28</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mivel a férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód elvét és a nemen alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvét a szociális biztonság területén a 79/7 irányelv 4. cikke konkretizálja, azon okok pontosításának hiányában, amelyek miatt a kérdést előterjesztő bíróságban kérdés merült fel az EUMSZ 8. cikk, valamint a Charta 21. és 23. cikkének értelmezésére vonatkozóan, az előterjesztett kérdéseket kizárólag ezen irányelvre tekintettel kell megvizsgálni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">29</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E körülmények között meg kell állapítani, hogy két kérdésével, amelyeket célszerű együttesen vizsgálni, a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, a 79/7 irányelv 4. cikkének (1) bekezdését úgy kell‑e értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan tagállami szabályozás, amely előírja, hogy a munkahelyi balesetből eredő tartós munkaképtelenség esetén járó nyugellátást a munkavállaló által a baleset időpontjában ténylegesen kapott munkabér alapján számítják ki, ideértve az olyan munkavállalót is, aki ebben az időpontban gyermek gondozása érdekében munkaidő‑csökkentési intézkedés hatálya alatt állt, egy olyan helyzetben, amikor az ilyen intézkedés hatálya alatt álló munkavállalók csoportja túlnyomó részben nőkből áll.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">30</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy még ha nem is vitatott, hogy az uniós jog tiszteletben tartja a tagállamoknak a szociális biztonsági rendszerük kialakítására vonatkozó hatáskörét, és uniós szintű harmonizáció hiányában az egyes tagállamok jogszabályainak feladata meghatározni a szociális biztonsági ellátások nyújtásának feltételeit, attól még e hatáskör gyakorlása során a tagállamok kötelesek tiszteletben tartani az uniós jogot (2022. június 30‑i INSS [Teljes foglalkozási rokkantság esetén járó nyugellátások halmozódása] ítélet, C‑625/20, EU:C:2022:508, 30. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">31</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Következésképpen az uniós jog főszabály szerint nem képezi akadályát annak, hogy a tagállam úgy döntsön, hogy a munkahelyi balesetből eredő tartós munkaképtelenség esetén járó nyugdíjat a munkavállaló által a baleset időpontjában ténylegesen kapott munkabér figyelembevételével határozza meg. Az ilyen szabályozásnak azonban tiszteletben kell tartania a 79/7 irányelvet, és különösen annak 4. cikkének (1) bekezdését, amelynek értelmében az egyenlő bánásmód elve azt jelenti, hogy semmilyen nemen alapuló hátrányos megkülönböztetés nem állhat fenn, sem közvetlenül, sem közvetetten, többek között az ellátások kiszámítása tekintetében (lásd ebben az értelemben: 2022. június 30‑i INSS [Teljes foglalkozási rokkantság esetén járó nyugellátások halmozódása] ítélet, C‑625/20, EU:C:2022:508, 31. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">32</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Nem vitatott, hogy az olyan nemzeti jogszabály, mint amilyen az alapügyben szerepel, nem tartalmaz közvetlenül nemen alapuló hátrányos megkülönböztetést, mivel különbségtétel nélkül alkalmazandó a férfi és a női munkavállalókra. Meg kell tehát vizsgálni, hogy az ilyen szabályozás alkalmas‑e arra, hogy az e kritériumon közvetetten alapuló hátrányos megkülönböztetést valósítson meg.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">33</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság ítélkezési gyakorlatának megfelelően a 79/7 irányelvvel összefüggésben közvetetten a nemen alapuló hátrányos megkülönböztetést úgy kell érteni, mint az olyan látszólag semleges rendelkezés, feltétel vagy gyakorlat alkalmazását, amely az egyik nemhez tartozó személyeket a másik nemhez tartozó személyekhez képest különösen hátrányosan érinti, kivéve ha ez a rendelkezés, feltétel vagy gyakorlat jogszerű céllal objektív módon igazolható, továbbá e cél megvalósításának eszközei megfelelőek és szükségesek (2022. június 30‑i INSS [Teljes foglalkozási rokkantság esetén járó nyugellátások halmozódása] ítélet, C‑625/20, EU:C:2022:508, 33. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">34</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E különös hátrány fennállása többek között akkor állapítható meg, ha bebizonyosodik, hogy a nemzeti szabályozás az egyik nemhez tartozó személyeket jelentősen nagyobb arányban érinti negatívan, mint a másik nemhez tartozó személyeket (2022. június 30‑i INSS [Teljes foglalkozási rokkantság esetén járó nyugellátások halmozódása] ítélet, C‑625/20, EU:C:2022:508, 38. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">35</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Abban az esetben, ha – mint a jelen ügyben is – a nemzeti bíróság statisztikai adatokkal rendelkezik, a Bíróság már kimondta, hogy az összehasonlítás legjobb módszere az, ha egyfelől összevetik egymással azon munkavállalók arányát, akiket a férfi munkaerő körében a szóban forgó szabály érint, másfelől pedig ugyanezen arányokat a női munkaerő körében (lásd ebben az értelemben: 2022. június 30‑i INSS [Teljes foglalkozási rokkantság esetén járó nyugellátások halmozódása] ítélet, C‑625/20, EU:C:2022:508, 40. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">36</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ennek keretében a nemzeti bíróság feladata a hozzá benyújtott statisztikai adatok megbízhatóságának értékelése, és annak meghatározása, hogy azok figyelembe vehetők‑e, azaz többek között nem csupán véletlenszerű vagy konjunkturális jelenségeket tükröznek‑e, illetve hogy kellően szignifikánsnak minősülnek‑e (lásd ebben az értelemben: 2022. június 30‑i INSS [Teljes foglalkozási rokkantság esetén járó nyugellátások halmozódása] ítélet (C‑625/20, EU:C:2022:508, 41. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">37</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Általánosabban, noha a nemzeti bíróságok és a Bíróság között az EUMSZ 267. cikkel bevezetett együttműködési eljárás keretében kizárólag a nemzeti bíróság rendelkezik hatáskörrel az alapügy tényállásának megállapítására és megítélésére, a Bíróság feladata, hogy megadja e bíróság részére az uniós jognak az előtte folyamatban lévő ügy elbírálásához hasznos, valamennyi értelmezési szempontját (lásd ebben az értelemben: 2025. február 25‑i Alphabet és társai ítélet, C‑233/23, EU:C:2025:110, 34. pont; 2025. február 27‑i Apothekerkammer Nordrhein ítélet, C‑517/23, EU:C:2025:122, 56. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">38</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyben az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy a munkahelyi balesetekről szóló rendelet 60. cikke (2) bekezdésének megfelelően a munkahelyi balesetből eredő tartós munkaképtelenség esetén járó nyugdíjat a munkavállaló által a baleset időpontjában ténylegesen kapott munkabér figyelembevételével kell kiszámítani. Ebből következik, hogy abban az esetben, ha ebben az időpontban e munkavállaló a munkavállalók jogállásáról szóló törvény 37. cikke (6) bekezdésének megfelelően munkaidő‑csökkentési intézkedés hatálya alatt állt, a tartós munkaképtelenség esetén járó nyugdíját az e csökkentett munkaidőben végzett munka ellenértékeként kapott munkabér, nem pedig a teljes munkaidőben történő foglalkoztatásnak megfelelő munkabér alapján kell kiszámítani. Amint az a jelen ítélet 17. és 20. pontjából kitűnik, a kérdést előterjesztő bíróságnak kétségei vannak azzal kapcsolatban, hogy az ilyen nemzeti jogi rendelkezés nemen alapuló közvetett hátrányos megkülönböztetést eredményez‑e.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">39</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kérdést előterjesztő bíróság kétségei azon a kettős előfeltevésen alapulnak, amely szerint egyrészt a munkahelyi balesetekről szóló rendelet 60. cikkének (2) bekezdésében előírt számítási szabály különösen hátrányosan érinti azon munkavállalók csoportját, akik gyermek gondozása érdekében munkaidő‑csökkentési intézkedés hatálya alatt álltak, és másrészt ez a csoport túlnyomó részben női munkavállalókból áll. Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem e tekintetben rámutat, hogy a 2020 és 2022 között megszakítás nélkül ilyen munkaidő‑csökkentési intézkedés hatálya alatt álló munkavállalók több mint 90%‑a nő volt.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">40</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kérdést előterjesztő bíróság által elvégzendő vizsgálatok függvényében e tekintetben először is meg kell állapítani, hogy – amint azt a Bizottság az írásbeli észrevételeiben hangsúlyozta – úgy tűnik, hogy az alapügyben szóban forgó nemzeti jogi rendelkezés a jelen ítélet 39. pontjában hivatkozott hátrányos következményekkel járhat valamennyi olyan munkavállaló számára, akik munkaidő‑csökkentési intézkedés hatálya alatt álltak – függetlenül annak okától –, nem csupán azon munkavállalók számára, akik gyermek gondozása érdekében álltak ilyen intézkedés hatálya alatt.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">41</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor, a munkahelyi balesetekről szóló rendelet 60. cikkének (2) bekezdésében foglalthoz hasonló számítási szabály csak azon munkavállalók számára jár hátrányos következményekkel, akiknek a munkaképtelensége a csökkentett munkaidő időtartama alatt bekövetkezett munkahelyi balesetből ered.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">42</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Harmadszor, az INSS és a spanyol kormány a Bíróság előtti tárgyaláson előadta, hogy a szociális biztonságról szóló általános törvény 237. cikkének (3) bekezdése szerint a gyermek gondozása érdekében munkaidő‑csökkentési intézkedés hatálya alatt álló munkavállaló után fizetett járulékok az alapeljárás tényállásának idején az első két évben a teljes munkaidős munkabérnek megfelelő járulék összegének 100%‑áig emelkednek, így az ezen időszakban bekövetkezett munkahelyi balesetből eredő tartós munkaképtelenség esetén járó ellátás megegyezik azzal az ellátással, amelyre teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén lenne jogosult, aminek vizsgálata mindazonáltal a kérdést előterjesztő bíróság feladata. Következésképpen a munkahelyi balesetekről szóló rendelet 60. cikkének (2) bekezdésében előírt számítási szabály alkalmazása az előző pontban említett munkavállalók számára csak a munkaidő‑csökkentés időszakának harmadik évétől kezdve jár hátrányos következményekkel.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">43</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben a Bíróság ítélkezési gyakorlatából kitűnik, hogy a munkavégzés gyermeknevelés miatti megszakításainak időszakai utáni szociális biztonsági jogosultság megszerzésére vonatkozó szabályozás a tagállamok hatáskörébe tartozik. A 79/7 irányelv semmilyen esetben sem kötelezi a tagállamokat arra, hogy szociális biztonsági előnyöket biztosítsanak a gyermekeiket nevelő személyeknek, vagy arra, hogy juttatásokhoz való jogosultságokat biztosítsanak a munkavégzés gyermeknevelés miatti megszakításainak időszakai után (lásd ebben az értelemben: 2009. július 16‑i Gómez‑Limón Sánchez‑Camacho ítélet, C‑537/07, EU:C:2009:462, 61. és 62. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">44</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E körülmények között a kérdést előterjesztő bíróság által említett statisztikai adatok alapján nem állapítható meg, hogy a munkavállalóknak az alapügyben szóban forgó nemzeti szabályozás által különösen kedvezőtlenül érintett csoportja többnyire olyan nőkből áll, akik gyermek gondozása érdekében munkaidő‑csökkentési intézkedés hatálya alatt álltak (lásd analógia útján: 2015. április 14‑i Cachaldora Fernández ítélet, C‑527/13, EU:C:2015:215, 32. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">45</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ítélet 20. pontjában említett általános statisztikai adatok ugyanis azon munkavállalók teljes számára vonatkoznak, akik 2020 és 2022 között megszakítás nélkül a munkavállalók jogállásáról szóló törvény 37. cikke (6) bekezdésének megfelelően munkaidő‑csökkentési intézkedés hatálya alatt álltak, valamint ezen adatok női és férfi munkavállalók közötti megoszlására. Így e statisztikai adatok nem a munkahelyi balesetekről szóló rendelet 60. cikkének (2) bekezdésében előírt számítási szabály által különösen hátrányos helyzetbe hozott valamennyi munkavállalóra irányulnak, és a fortiori nem teszik lehetővé azon férfi és női munkavállalók arányának megállapítását sem, akiket a jelen ítélet 35. pontjában felidézett módszernek megfelelően e nemzeti jogi rendelkezés alkalmazása hátrányosan érint.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">46</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Következésképpen a munkahelyi balesetekről szóló rendelet 60. cikkének (2) bekezdése az előzetes döntéshozatal iránti kérelemben ismertetett körülmények alapján nem tekinthető olyannak, mint amely különösen hátrányos helyzetbe hozná a munkavállalók meghatározott csoportját, amely többnyire nőkből áll.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">47</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Abban az esetben, ha a kérdést előterjesztő bíróság olyan információkkal rendelkezik, amelyek lehetővé teszik annak megállapítását, hogy az alapügyben szóban forgó nemzeti szabályozás különösen hátrányosan érinti a női munkavállalókat, azt is meg kell vizsgálnia, hogy az jogszerű célt követ‑e, valamint hogy e célhoz szükséges‑e és azzal arányos‑e.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">48</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fentiekre tekintettel az előterjesztett kérdésekre azt a választ kell adni, hogy a 79/7 irányelv 4. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes az olyan tagállami szabályozás, amely előírja, hogy a munkahelyi balesetből eredő tartós munkaképtelenség esetén járó nyugdíjat a munkavállaló által a baleset időpontjában ténylegesen kapott munkabér alapján kell kiszámítani, olyan munkavállaló esetében is, aki ebben az időpontban gyermek gondozása érdekében munkaidő‑csökkentési intézkedés hatálya alatt áll egy olyan helyzetben, amikor az ilyen intézkedés hatálya alatt álló munkavállalók csoportja túlnyomó részben nőkből áll.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A költségekről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">49</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C41DispositifIntroduction" id="para-126" title="page-13">
      A fenti indokok alapján a Bíróság (hatodik tanács) a következőképpen határozott:
    </p>
    <p class="C30Dispositifalinea" id="para-127" title="page-13">
      A férfiak és a nők közötti egyenlő bánásmód elvének a szociális biztonság területén történő fokozatos megvalósításáról szóló, 1978. december 19‑i 79/7/EGK tanácsi irányelv 4. cikkének (1) bekezdését
    </p>
    <p class="C30Dispositifalinea" id="para-128" title="page-13">
      a következőképpen kell értelmezni:
    </p>
    <p class="C30Dispositifalinea" id="para-129" title="page-14">
      azzal nem ellentétes az olyan tagállami szabályozás, amely előírja, hogy a munkahelyi balesetből eredő tartós munkaképtelenség esetén járó nyugdíjat a munkavállaló által a baleset időpontjában ténylegesen kapott munkabér alapján kell kiszámítani, olyan munkavállaló esetében is, aki ebben az időpontban gyermek gondozása érdekében munkaidő‑csökkentési intézkedés hatálya alatt áll egy olyan helyzetben, amikor az ilyen intézkedés hatálya alatt álló munkavállalók csoportja túlnyomó részben nőkből áll.
    </p>
    <div class="signatures">
<p class="C77Signatures" id="para-130" title="page-14">
<span class="signatory">Aláírások</span>
</p>
</div>
    <div/>
  <hr class="note"/>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-1" href="#c-1">*</a>
</span>) Az eljárás nyelve: spanyol.</p>
</body>
</html>
