<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><JUDGMENT xmlns:fmx="http://opoce" xmlns:xsi="http://www.w3.org/2001/XMLSchema-instance" xsi:noNamespaceSchemaLocation="http://formex.publications.europa.eu/schema/formex-05.55-20141201.xd"><BIB.JUDGMENT><REF.CASE FILE="n.a."><NO.CASE>C‑425/11</NO.CASE></REF.CASE><NO.CELEX>62011CJ0425</NO.CELEX><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2013:121">EU:C:2013:121</NO.ECLI><NO.SEQ>0001</NO.SEQ><PAGE.FIRST.ECR>1</PAGE.FIRST.ECR><PAGE.SEQ>1</PAGE.SEQ><PAGE.LAST.ECR>10</PAGE.LAST.ECR><PAGE.TOTAL>10</PAGE.TOTAL><AUTHOR>CJ</AUTHOR></BIB.JUDGMENT><CURR.TITLE><PAGE.HEADER><P><DATE ISO="20130228">2013. 02. 28-I</DATE> ÍTÉLET – C-425/11. SZ. ÜGY</P><P>ETTWEIN</P></PAGE.HEADER></CURR.TITLE><TITLE><TI><P><HT TYPE="UC">A Bíróság ítélete</HT> (harmadik tanács)</P><P><DATE ISO="20130228">2013. február 28.</DATE><NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="STAR" NOTE.ID="E0001"><P>Az eljárás nyelve: német.</P></NOTE></P></TI></TITLE><INDEX><KEYWORD>Az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Svájci Államszövetség közötti, a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodás</KEYWORD><KEYWORD>Egyenlő bánásmód</KEYWORD><KEYWORD>Határ menti ingázó önálló vállalkozók</KEYWORD><KEYWORD>Az Unió valamely tagállamának állampolgárai</KEYWORD><KEYWORD>E tagállamban szerzett jövedelem</KEYWORD><KEYWORD>A lakóhely áthelyezése Svájcba</KEYWORD><KEYWORD>Adókedvezmény megtagadása az említett tagállamban a lakóhely áthelyezése okán</KEYWORD></INDEX><JUDGMENT.INIT><P>A C-425/11. sz. ügyben,</P><P>az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Finanzgericht Baden-Württemberg (Németország) a Bírósághoz <DATE ISO="20110816">2011. augusztus 16-án</DATE> érkezett, <DATE ISO="20110707">2011. július 7-i</DATE> határozatával terjesztett elő az előtte</P></JUDGMENT.INIT><PARTIES><PLAINTIFS><P><HT TYPE="BOLD">Katja Ettwein</HT></P></PLAINTIFS><AGAINST>és</AGAINST><DEFENDANTS><P>a <HT TYPE="BOLD">Finanzamt Konstanz</HT></P></DEFENDANTS></PARTIES><P>között folyamatban lévő eljárásban,</P><PREAMBLE><PREAMBLE.INIT><P>A BÍRÓSÁG (harmadik tanács),</P><P>tagjai: R. Silva de Lapuerta, a harmadik tanács elnökeként eljáró bíró, K. Lenaerts, Juhász E. (előadó), T. von Danwitz és D. Šváby bírák,</P><P>főtanácsnok: N. Jääskinen,</P><P>hivatalvezető: V. Tourrès tanácsos,</P></PREAMBLE.INIT><GR.VISA><VISA>tekintettel az írásbeli szakaszra és a <DATE ISO="20120704">2012. július 4-i</DATE> tárgyalásra,</VISA></GR.VISA><GR.CONSID><CONSID><P>figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:</P><LIST TYPE="DASH"><ITEM><P>K. Ettwein képviseletében T. Picker, Steuerberater,</P></ITEM><ITEM><P>a Finanzamt Konstanz képviseletében N. Rogall, meghatalmazotti minőségben,</P></ITEM><ITEM><P>a német kormány képviseletében T. Henze, A. Wiedmann és K. Petersen, meghatalmazotti minőségben,</P></ITEM><ITEM><P>a spanyol kormány képviseletében A. Rubio González, meghatalmazotti minőségben,</P></ITEM><?PAGE NO="2"?><ITEM><P>az Európai Bizottság képviseletében W. Mölls és T. Scharf, meghatalmazotti minőségben,</P></ITEM></LIST></CONSID></GR.CONSID><GR.VISA><VISA>a főtanácsnok indítványának a <DATE ISO="20121018">2012. október 18-i</DATE> tárgyaláson történt meghallgatását követően,</VISA></GR.VISA><PREAMBLE.FINAL>meghozta a következő</PREAMBLE.FINAL></PREAMBLE><CONTENTS.JUDGMENT><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD">Ítéletet</HT></P></TI></TITLE><NP><NO.P>1</NO.P><TXT>Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Svájci Államszövetség közötti, a személyek szabad mozgásáról szóló, <DATE ISO="19990621">1999. június 21-én</DATE> Luxembourgban aláírt megállapodás (<REF.DOC.OJ COLL="L" PAGE.FIRST="6" NO.OJ="114" DATE.PUB="2002">HL 2002. L 114., 6. o.</REF.DOC.OJ>; magyar nyelvű szöveg: <REF.DOC.OJ COLL="L" PAGE.FIRST="71" NO.OJ="353" DATE.PUB="2009">HL 2009. L 353., 71. o.</REF.DOC.OJ>; a továbbiakban: megállapodás) vonatkozó rendelkezéseinek értelmezésére vonatkozik.</TXT></NP><NP><NO.P>2</NO.P><TXT>E kérelmet a K. Ettwein német állampolgár és a Finanzamt Konstanz között annak tárgyában folyó jogvitában terjesztették elő, hogy K. Ettweinnel és szintén német állampolgár férjével (a továbbiakban: Ettwein házaspár) szemben lakóhelyük Svájcba történő áthelyezése okán megtagadták egy, a német jogban a házastársak közös adózása esetén előírt adókedvezmény alkalmazását.</TXT></NP><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD">Jogi háttér</HT></P></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><P><HT TYPE="ITALIC">A megállapodás</HT></P></TI></TITLE><NP><NO.P>3</NO.P><TXT>A megállapodás preambulumának második mondata szerint a Szerződő Felek elhatározták, hogy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0001" REF.END="QE0001"/>az Európai Közösségben alkalmazandó előírások alapján megteremtik egymás között a személyek szabad mozgását<QUOT.END REF.START="QS0001" CODE="201D" ID="QE0001"/>.</TXT></NP><NP><NO.P>4</NO.P><TXT>A megállapodás 1. cikkének a) és d) pontja szerint a megállapodás célja többek között a belépés, a tartózkodás, a nem önálló munkavállalás, az önálló vállalkozóként való letelepedés és a Szerződő Felek felségterületén való tartózkodás jogának biztosítása, valamint a saját állampolgáraiknak nyújtottakkal azonos élet-, foglalkoztatási és munkavállalási feltételek biztosítása az Európai Közösség tagállamai és Svájc állampolgárai számára.</TXT></NP><NP><NO.P>5</NO.P><TXT>A megállapodásnak <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0002" REF.END="QE0002"/>A diszkrimináció tilalma<QUOT.END REF.START="QS0002" CODE="201D" ID="QE0002"/> címet viselő 2. cikke az alábbiak szerint rendelkezik:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0003" REF.END="QE0003"/>Valamely Szerződő Félnek egy másik Szerződő Fél területén jogszerűen tartózkodó állampolgárai, e megállapodás I., II. és III. melléklete rendelkezéseinek alkalmazása során és azoknak megfelelően, nem különböztethetők meg az állampolgárságuk szerint.<QUOT.END REF.START="QS0003" CODE="201D" ID="QE0003"/></ALINEA></QUOT.S></P></NP><NP><NO.P>6</NO.P><TXT>A megállapodás <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0004" REF.END="QE0004"/>Tartózkodáshoz és gazdasági tevékenység végzéséhez való jog<QUOT.END REF.START="QS0004" CODE="201D" ID="QE0004"/> címet viselő 4. cikke a következőképpen szól:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0005" REF.END="QE0005"/>A tartózkodáshoz és a gazdasági tevékenység végzéséhez való jogot az I. melléklet rendelkezéseinek megfelelően biztosítani kell, amennyiben a 10. cikk másként nem rendelkezik.<QUOT.END REF.START="QS0005" CODE="201D" ID="QE0005"/></ALINEA></QUOT.S></P></NP><NP><NO.P>7</NO.P><TXT><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0006" REF.END="QE0006"/>A fellebbezések [helyesen: panaszok] elbírálása<QUOT.END REF.START="QS0006" CODE="201D" ID="QE0006"/> című 11. cikk (1) bekezdése értelmében:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0007" REF.END="QE0007"/>Az e megállapodás hatálya alá tartozó személyek jogosultak az illetékes hatóságoknál fellebbezni [helyesen: panaszt tenni] e megállapodás rendelkezéseinek az alkalmazását illetően.<QUOT.END REF.START="QS0007" CODE="201D" ID="QE0007"/></ALINEA></QUOT.S></P></NP><?PAGE NO="3"?><NP><NO.P>8</NO.P><TXT>A megállapodás <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0008" REF.END="QE0008"/>Hivatkozás a közösségi jogra<QUOT.END REF.START="QS0008" CODE="201D" ID="QE0008"/> című 16. cikkének szövege a következő:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><PARAG IDENTIFIER="016.001"><NO.PARAG><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0009" REF.END="QE0009"/>(1)</NO.PARAG><ALINEA>Az e megállapodás által kitűzött célok elérése érdekében a Szerződő Felek meghoznak minden szükséges intézkedést, hogy az Európai Közösség e megállapodásban említett jogszabályaiban foglaltakkal egyenértékű jogokat és kötelezettségeket alkalmazzanak a közöttük fennálló kapcsolatban.</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="016.002"><NO.PARAG>(2)</NO.PARAG><ALINEA>Amennyiben e megállapodás alkalmazása a közösségi jog elveinek alkalmazását jelenti, figyelembe kell venni az Európai Közösségek Bíróságának a megállapodás aláírásának időpontját megelőzően keletkezett, vonatkozó esetjogát [helyesen: ítélkezési gyakorlatát]. Az aláírás utáni esetjogról [helyesen: ítélkezési gyakorlatról] Svájc tájékoztatást kap. A megállapodás megfelelő működésének biztosítása érdekében a vegyes bizottság bármely Szerződő Fél kérésére meghatározza ezen esetjog [helyesen: ítélkezési gyakorlat] következményeit.<QUOT.END REF.START="QS0009" CODE="201D" ID="QE0009"/></ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP><NP><NO.P>9</NO.P><TXT>A megállapodás 21. cikkének (2) bekezdése, amely <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0010" REF.END="QE0010"/>A kettős adóztatásról szóló kétoldalú megállapodásokhoz való viszony<QUOT.END REF.START="QS0010" CODE="201D" ID="QE0010"/> címet viseli, így szól:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0011" REF.END="QE0011"/>E megállapodás egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy akadályozza a Szerződő Feleket abban, hogy megkülönböztessenek eltérő helyzetű adófizetőket, különös tekintettel lakóhelyükre, adójogszabályaik ide vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor.<QUOT.END REF.START="QS0011" CODE="201D" ID="QE0011"/></ALINEA></QUOT.S></P></NP><NP><NO.P>10</NO.P><TXT>A megállapodás I. melléklete a személyek szabad mozgásáról szól, és e melléklet II. fejezete a nem önálló vállalkozó munkavállalókra vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz. E fejezetnek az <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0012" REF.END="QE0012"/>Egyenlő bánásmód<QUOT.END REF.START="QS0012" CODE="201D" ID="QE0012"/> című 9. cikke előírja:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><PARAG IDENTIFIER="009.001"><NO.PARAG><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0013" REF.END="QE0013"/>(1)</NO.PARAG><ALINEA>Azt a munkavállalót, aki az egyik Szerződő Fél állampolgára, állampolgársága miatt nem lehet a másik Szerződő Fél felségterületén a hazai munkavállalóktól eltérő módon kezelni a foglalkoztatási és munkafeltételek tekintetében, különösen pedig a díjazás, az elbocsátás vagy a visszahelyezés, illetve újraalkalmazás tekintetében, ha munkanélkülivé válik.</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="009.002"><NO.PARAG>(2)</NO.PARAG><ALINEA>A munkavállaló és az e melléklet 3. cikkében említett családtagjai ugyanazokat az adókedvezményeket és szociális juttatásokat élvezik, amelyek a hazai munkavállalókat és családtagjaikat megilletik.</ALINEA><ALINEA>[…]<QUOT.END REF.START="QS0013" CODE="201D" ID="QE0013"/></ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP><NP><NO.P>11</NO.P><TXT>E melléklet III. fejezete az <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0014" REF.END="QE0014"/>Önálló vállalkozókra<QUOT.END REF.START="QS0014" CODE="201D" ID="QE0014"/> vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza.</TXT></NP><NP><NO.P>12</NO.P><TXT>E III. fejezetnek <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0015" REF.END="QE0015"/>A tartózkodásra vonatkozó szabályok<QUOT.END REF.START="QS0015" CODE="201D" ID="QE0015"/> című 12. cikke (1) bekezdése ekképp rendelkezik:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0016" REF.END="QE0016"/>Bármelyik Szerződő Fél állampolgára, aki önálló vállalkozói tevékenység végzése céljából le kíván telepedni egy másik Szerződő Fél területén (a továbbiakban: önálló vállalkozó), a kiadás idejétől számított legalább öt év időtartamra érvényes tartózkodási engedélyt kap, ha az illetékes nemzeti hatóságoknál igazolja, hogy e célból telepedett le vagy kíván letelepedni.<QUOT.END REF.START="QS0016" CODE="201D" ID="QE0016"/></ALINEA></QUOT.S></P></NP><NP><NO.P>13</NO.P><TXT>E fejezet <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0017" REF.END="QE0017"/>Határ menti ingázó önálló vállalkozók<QUOT.END REF.START="QS0017" CODE="201D" ID="QE0017"/> című 13. cikke előírja:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><PARAG IDENTIFIER="013.001"><NO.PARAG><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0018" REF.END="QE0018"/>(1)</NO.PARAG><ALINEA>A határ menti ingázó önálló vállalkozó az egyik Szerződő Fél olyan állampolgára, akinek a lakóhelye az egyik Szerződő Fél felségterületén van, és aki önálló vállalkozói tevékenységet végez a másik Szerződő Fél felségterületén, a lakóhelyére naponta vagy hetente legalább egyszer rendszeresen visszatérve.</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="013.002"><NO.PARAG>(2)</NO.PARAG><ALINEA>A határ menti ingázó önálló vállalkozóknak nincs szükségük tartózkodási engedélyre.</ALINEA><?PAGE NO="4"?><ALINEA>[…]<QUOT.END REF.START="QS0018" CODE="201D" ID="QE0018"/></ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP><NP><NO.P>14</NO.P><TXT>Ugyanezen fejezet <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0019" REF.END="QE0019"/>Egyenlő bánásmód<QUOT.END REF.START="QS0019" CODE="201D" ID="QE0019"/> című 15. cikke így fogalmaz:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><PARAG IDENTIFIER="015.001"><NO.PARAG><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0020" REF.END="QE0020"/>(1)</NO.PARAG><ALINEA>Az önálló vállalkozói tevékenység lehetősége [helyesen: megkezdése] és annak folytatása tekintetében az önálló vállalkozót nem lehet a fogadó országban a saját állampolgároknak biztosítotthoz képest kevésbé kedvező bánásmódban részesíteni.</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="015.002"><NO.PARAG>(2)</NO.PARAG><ALINEA>E melléklet 9. cikkének rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell az e fejezetben említett önálló vállalkozókra.<QUOT.END REF.START="QS0020" CODE="201D" ID="QE0020"/></ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP><NP><NO.P>15</NO.P><TXT>Az említett I. melléklet V. fejezete a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0021" REF.END="QE0021"/>Gazdasági tevékenységet nem folytató személyek<QUOT.END REF.START="QS0021" CODE="201D" ID="QE0021"/> címet viseli. E fejezet <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0022" REF.END="QE0022"/>A tartózkodásra vonatkozó szabályok<QUOT.END REF.START="QS0022" CODE="201D" ID="QE0022"/> című 24. cikkének (1) bekezdése ekképp rendelkezik:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0023" REF.END="QE0023"/>Az a személy, aki az egyik Szerződő Fél állampolgára, nem folytat gazdasági tevékenységet a tartózkodási helye szerinti államban, és e megállapodás egyéb rendelkezései szerint nincs tartózkodási joga, legalább öt évre érvényes tartózkodási engedélyt kap, ha az illetékes nemzeti hatóságok számára igazolja, hogy rendelkezik saját maga és a családtagjai számára az alábbiakkal:</P><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>a)</NO.P><TXT>elegendő pénzeszköz ahhoz, hogy a tartózkodásuk ideje alatt ne kelljen szociális segélyt igényelnie;</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>b)</NO.P><TXT>minden kockázat esetére szóló betegségbiztosítási [helyesen: egészségbiztosítási] fedezet.</TXT></NP></ITEM></LIST><P>[...]<QUOT.END REF.START="QS0023" CODE="201D" ID="QE0023"/></P></ALINEA></QUOT.S></P></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><P><HT TYPE="ITALIC">A német szabályozás</HT></P></TI></TITLE><NP><NO.P>16</NO.P><TXT>A releváns rendelkezések a jövedelemadóról szóló törvény (Einkommensteuergesetz) (a továbbiakban: EStG) <DATE ISO="20021019">2002. október 19-én</DATE> közzétett (BGBl. 2002 I, 4212. o.) és <DATE ISO="20071220">2007. december 20-án</DATE> módosított változatának (BGBl. 2007 I, 3150. o.) előírásai.</TXT></NP><NP><NO.P>17</NO.P><TXT>Az EStG 1. §-a értelmében:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><PARAG IDENTIFIER="001.001"><NO.PARAG><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0024" REF.END="QE0024"/>(1)</NO.PARAG><ALINEA>A Németországban állandó lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel rendelkező természetes személyek teljes körű jövedelemadó-kötelezettség alá tartoznak. […]</ALINEA><ALINEA>[…]</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="001.003"><NO.PARAG>(3)</NO.PARAG><ALINEA>A Németországban sem állandó lakóhellyel, sem szokásos tartózkodási hellyel nem rendelkező természetes személyek kérelmükre teljes körű adókötelezettség alá tartoznak, ha belföldi jövedelemmel rendelkeznek a 49. § értelmében. E lehetőség csak akkor alkalmazható, ha a naptári évben szerzett jövedelmeik legalább 90%-ban a német jövedelemadó alá tartoznak […]”</ALINEA><ALINEA>[…]<QUOT.END REF.START="QS0024" CODE="201D" ID="QE0024"/></ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP><?PAGE NO="5"?><NP><NO.P>18</NO.P><TXT>Az EStG törvény 1a. §-ának (1) bekezdése ekképp rendelkezik:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0025" REF.END="QE0025"/>Olyan személyek esetében, akik az Európai Unió valamely tagállamának vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló Megállapodás [a továbbiakban: EGT-Megállapodás] hatálya alá tartozó államnak az állampolgárai, […] akiket az 1. § (3) bekezdése szerint teljes körű jövedelemadó-kötelezettség alá tartozóként kell kezelni, a 26. § (1) bekezdése első mondatának […] alkalmazása során a következő szabályok irányadók:</P><PARAG IDENTIFIER="001.001"><NO.PARAG>1.</NO.PARAG><ALINEA>[…] feltéve, hogy a jogosult lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye az Európai Unió más tagállamában, vagy olyan államban van, amely az [EGT-Megállapodás] hatálya alá tartozik.”</ALINEA><ALINEA>[…]</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="001.002"><NO.PARAG>(2)</NO.PARAG><ALINEA>kérésére azt a nem tartósan különélő házastársat, akinek belföldön nincs lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye, a 26. § (1) bekezdése első mondatának alkalmazása céljából teljes körű jövedelemadó-kötelezettként kell kezelni. A 1. pont második mondata értelemszerűen alkalmazandó. Az 1. § (3) bekezdése második mondatának alkalmazásának keretében a két házastárs jövedelmét kell alapul venni, és kettővel megszorozni az adóalapot nem képező jövedelemrész összegét […]<QUOT.END REF.START="QS0025" CODE="201D" ID="QE0025"/></ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP><NP><NO.P>19</NO.P><TXT>Az EStG 26. §-ának (1) bekezdése jogot biztosít az olyan, nem tartósan különélő házastársak számára, akik teljes körű adókötelezettséggel rendelkeznek, vagy akiket ekként kell kezelni, hogy válasszanak az e törvény 26a. §-a szerinti külön adózás vagy az e törvény 26b. §-a szerinti közös adózás között.</TXT></NP><NP><NO.P>20</NO.P><TXT>Az EStG <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0026" REF.END="QE0026"/>A házastársak közös adózása<QUOT.END REF.START="QS0026" CODE="201D" ID="QE0026"/> címet viselő 26b. §-ának (1) bekezdése így rendelkezik:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0027" REF.END="QE0027"/>A házastársak közös adózása esetén a házastársak által elért jövedelmeket össze kell adni, a házastársak tekintetében együttesen kell figyelembe venni, és ellenkező rendelkezés hiányában a házastársakat együttesen kell adóalanynak tekinteni.<QUOT.END REF.START="QS0027" CODE="201D" ID="QE0027"/></ALINEA></QUOT.S></P></NP><NP><NO.P>21</NO.P><TXT>Az EStG-nek <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0028" REF.END="QE0028"/>A jövedelemadó mértéke<QUOT.END REF.START="QS0028" CODE="201D" ID="QE0028"/> címet viselő 32a. §-ának (5) bekezdése előírja:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0029" REF.END="QE0029"/>Azon házastársak esetében, akik a 26. és 26b. § alapján közösen adóznak, a jövedelemadó […] a kétszerese annak az adónak, amely az (1) bekezdés szerint közösen szerzett adóköteles jövedelmük felét terheli (<QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0030" REF.END="QE0030"/>splitting<QUOT.END REF.START="QS0030" CODE="00AB" ID="QE0030"/> eljárás).<QUOT.END REF.START="QS0029" CODE="201D" ID="QE0029"/></ALINEA></QUOT.S></P></NP></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD">Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés</HT></P></TI></TITLE><NP><NO.P>22</NO.P><TXT>Az Ettwein házaspár mindkét tagja önálló vállalkozói tevékenységet folytat, az alapeljárás felperese vállalkozási tanácsadóként, férje pedig festőművészként. Németországban szerzik teljes jövedelmüket. <DATE ISO="20070801">2007. augusztus 1-jén</DATE> az Ettwein házaspár, akiknek lakóhelye ezen időpontig Lindauban (Németország) volt, Svájcba helyezte át lakóhelyét. Mindazonáltal továbbra is Németországban folytatták szakmai tevékenységüket, és e tagállamban szerezték szinte teljes jövedelmüket.</TXT></NP><NP><NO.P>23</NO.P><TXT>A 2008-as adóévre vonatkozó jövedelemadójuk megállapítása érdekében az Ettwein házaspár, amint a korábbi adóévekben is, a közös adózást, azaz a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0031" REF.END="QE0031"/>splittingnek<QUOT.END REF.START="QS0031" CODE="201D" ID="QE0031"/> nevezett eljárás alkalmazását kérte, hangsúlyozva, hogy nem volt adóköteles jövedelmük Svájcban.</TXT></NP><NP><NO.P>24</NO.P><TXT>Az első adómegállapító értesítésben a Finanzamt Konstanz helyt adott a házaspár kérelmének. <DATE ISO="20091201">2009. december 1-jén</DATE> azonban visszavonta e határozatot azzal az indokkal, hogy a házastársak személyes és családi helyzete okán biztosított kedvező <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0032" REF.END="QE0032"/>splitting<QUOT.END REF.START="QS0032" CODE="201D" ID="QE0032"/> eljárás az Ettwein házaspárra nem alkalmazható, mert a lakóhelyük nem uniós tagállam, és nem is EGT-Megállapodásban részes állam területén található. Következésképpen a Finanzamt <DATE ISO="20100322">2010. március 22-i</DATE> adómegállapító értesítésében az Ettwein<?PAGE NO="6"?> házaspárt a külön adózás alá rendelte. Mivel az e tekintetben kezdeményezett közigazgatási panasz nem volt eredményes, az alapeljárás felperese hatályon kívül helyezés iránti keresetet indított a Finanzgericht Baden-Württemberg előtt.</TXT></NP><NP><NO.P>25</NO.P><TXT>E bíróság úgy ítéli meg, hogy az alapeljárás felperese és házastársa <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0033" REF.END="QE0033"/>határ menti ingázó önálló vállalkozók<QUOT.END REF.START="QS0033" CODE="201D" ID="QE0033"/> a megállapodás I. melléklete 13. cikkének (1) bekezdése értelmében, tekintettel arra, hogy Svájcban lakó német állampolgárok, akik a Németországi Szövetségi Köztársaság területén végeznek önálló vállalkozói tevékenységet, és a szakmai tevékenységük helyéről naponta visszatérnek a lakóhelyükre. A megállapodás I. melléklete 9. cikke (2) bekezdésének és 15. cikke (2) bekezdésének együttes rendelkezései szerint a határ menti ingázó önálló vállalkozókat a szakmai tevékenység szerinti állam területén ugyanazok az adókedvezmények és szociális juttatások illetik, mint a belföldi önálló vállalkozókat. A kérdést előterjesztő bíróság hajlik arra, hogy a megállapodás e rendelkezéseivel ellentétesnek minősítse azt, hogy a német adóhatóság pusztán amiatt, hogy lakóhelyük Svájcban található, megtagadja az Ettwein házaspártól a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0034" REF.END="QE0034"/>splitting<QUOT.END REF.START="QS0034" CODE="201D" ID="QE0034"/> eljárás kedvezményét.</TXT></NP><NP><NO.P>26</NO.P><TXT>A kérdést előterjesztő bíróság szerint ez a következtetés megfelel a Bíróság által a letelepedés szabadsága és a munkavállalók szabad mozgása tekintetében megállapított elveknek, amely szabadságok a megállapodásban is rögzítésre kerültek. Ezen ítélkezési gyakorlatból az következik, hogy az adójogban is alkalmazandó hátrányos megkülönböztetés tilalmának elve nemcsak az állampolgárság alapján történő nyílt hátrányos megkülönböztetést tiltja, hanem a megkülönböztetés minden rejtett formáját is.</TXT></NP><NP><NO.P>27</NO.P><TXT>A kérdést előterjesztő bíróság megállapítja, hogy főszabály szerint a lakóhely szerinti állam feladata, hogy a személyes és családi vonatkozású körülményeit figyelembe véve teljes körűen adóztassa az adóalanyt. Ha azonban a teljes körű adóztatásra a jövedelem forrása szerinti államban kerül sor, mivel az érintett személy csaknem kizárólag ezen államból szerzi jövedelmeit, ez az állam nem hagyhatja figyelmen kívül az érintett személyes és családi helyzetét, ha ez a lakóhely szerinti államban nem lehetséges. A Bíróság ítélkezési gyakorlata értelmében a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0035" REF.END="QE0035"/>splitting<QUOT.END REF.START="QS0035" CODE="201D" ID="QE0035"/> eljárás az ilyen esetben figyelembe veendő személyes és családi körülmények részét képezi (a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-279/93" PAGE.ECR="I-225" YEAR="1995">C-279/93. sz. Schumacker-ügyben <DATE ISO="19950214">1995. február 14-én</DATE> hozott ítélet [EBHT 1995., I-225. o.]</REF.DOC.ECR> és a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-107/94" PAGE.ECR="I-3089" YEAR="1996">C-107/94. sz. Asscher-ügyben <DATE ISO="19960627">1996. június 27-én</DATE> hozott ítélet [EBHT 1996., I-3089. o.]</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP><NP><NO.P>28</NO.P><TXT>Következésképpen e bíróság szerint az Ettwein házaspár helyzetét, amelyet a lakóhely szerinti államban, nevezetesen Svájcban szerzett jövedelem híján ebben az államban nem lehet figyelembe venni, Németországban kell figyelembe venni az adó kiszámítása során, hogy ne keletkezzen hátrányos megkülönböztetés a Németországban lakó, jövedelmüket ott szerző, az Ettwein házaspáréval megegyező személyes és családi helyzetben lévő házaspárokhoz viszonyítva.</TXT></NP><NP><NO.P>29</NO.P><TXT>E megfontolásokra figyelemmel a Finanzgericht Baden-Württemberg úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjeszti előzetes döntéshozatalra a Bíróság elé:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0036" REF.END="QE0036"/>Úgy kell-e értelmezni a [...] megállapodás rendelkezéseit, különösen annak 1., 2., 11., 16. és 21. cikkét, valamint I. mellékletének 9., 13. és 15. cikkét, hogy azok nem teszik lehetővé, hogy a Svájcban élő és teljes adóköteles jövedelmük után a Németországi Szövetségi Köztársaságban adózó házastársaktól megtagadják a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0037" REF.END="QE0037"/>splitting<QUOT.END REF.START="QS0037" CODE="201D" ID="QE0037"/> eljáráson alapuló közös adózást?<QUOT.END REF.START="QS0036" CODE="201D" ID="QE0036"/></P></QUOT.S></P></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD">Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésről</HT></P></TI></TITLE><NP><NO.P>30</NO.P><TXT>Meg kell állapítani, hogy – amint az az alapügyben szóban forgó szabályozásból is következik – a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0038" REF.END="QE0038"/>splitting<QUOT.END REF.START="QS0038" CODE="201D" ID="QE0038"/> rendszer a német jövedelemadó hatálya alá tartozó házaspár számára akkor jelent adókedvezményt, ha a házastársak egyike által kapott jövedelem határozottan magasabb a másik jövedelménél. Amint azt a Bíróság megállapította, e rendszert azért vezették be, hogy enyhítsék a<?PAGE NO="7"?> jövedelemadó sávos progresszivitását. E rendszer lényege, hogy a házastársak teljes jövedelmét összeadják, majd fiktív módon 50%-os arányban megosztják közöttük, végül így adóztatják. Ha az egyik házastárs jövedelme magas, a másiké pedig alacsony, a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0039" REF.END="QE0039"/>splitting<QUOT.END REF.START="QS0039" CODE="201D" ID="QE0039"/> kiegyenlíti az adóalapot és enyhíti a jövedelemadó sávos progresszivitását (a fent hivatkozott Schumacker-ügyben hozott ítélet 7. pontja).</TXT></NP><NP><NO.P>31</NO.P><TXT>Mindazonáltal e szabályozás értelmében ez a rendszer csak abban az esetben alkalmazandó, ha a házastársak lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye vagy Németország területén, vagy valamely más uniós tagállam, illetve olyan állam területén található, amelyre vonatkozik az EGT-Megállapodás. E megállapodás hatálya nem terjed ki a Svájci Államszövetésgre.</TXT></NP><NP><NO.P>32</NO.P><TXT>Annak érdekében, hogy a kérdést előterjesztő bíróság kérdésére választ lehessen adni, először is azt kell megvizsgálni, hogy az Ettwein házaspáréhoz hasonló helyzet a megállapodás hatálya alá tartozik-e.</TXT></NP><NP><NO.P>33</NO.P><TXT>E tekintetben először is el kell utasítani a német kormány és az Európai Bizottság azon érvelését, miszerint a megállapodást kizárólag az állampolgáráságon alapuló hátrányos megkülönböztetés esetén lehet alkalmazni, nevezetesen akkor, ha valamely Szerződő Fél állampolgárával a másik Szerződő Fél területén a belföldi személyekhez viszonyítottan nem egyenlő módon bánnak. Bizonyos körülmények között és az alkalmazandó rendelkezések függvényében lehetséges ugyanis, hogy az egyik Szerződő Fél állampolgárai saját országaikkal szemben is hivatkozzanak a megállapodáson alapuló jogokra (lásd többek között a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-257/10" PAGE.ECR="I-13227" YEAR="2011">C-257/10. sz. Bergström-ügyben <DATE ISO="20111215">2011. december 15-én</DATE> hozott ítélet [EBHT 2011., I-13227. o.]</REF.DOC.ECR> 27–34. pontját).</TXT></NP><NP><NO.P>34</NO.P><TXT>Az alapeljárás körülményeit és a megállapodás adott esetben alkalmazandó rendelkezéseit illetően meg kell állapítani, hogy a megállapodás I. melléklete 13. cikkének (1) bekezdése a szövege alapján alkalmazandó az Ettwein házaspár helyzetére. E házaspár ugyanis <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0040" REF.END="QE0040"/>Szerződő Fél<QUOT.END REF.START="QS0040" CODE="201D" ID="QE0040"/>, nevezetesen a Németországi Szövetségi Köztársaság állampolgárai, lakóhelyük <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0041" REF.END="QE0041"/>Szerződő Fél<QUOT.END REF.START="QS0041" CODE="201D" ID="QE0041"/>, a jelen esetben a Svájci Államszövetség területén található, és önálló vállalkozói tevékenységet folytatnak a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0042" REF.END="QE0042"/>másik Szerződő Fél<QUOT.END REF.START="QS0042" CODE="201D" ID="QE0042"/>, konkrétan a Németországi Szövetségi Köztársaság területén.</TXT></NP><NP><NO.P>35</NO.P><TXT>E rendelkezés az egyik Szerződő Fél területén lévő lakóhely és az önálló vállalkozói tevékenység folytatásának helye között tesz különbséget, amelynek a másik Szerződő Fél területén kell lennie, az érdekeltek állampolgárságára való tekintet nélkül. Következésképpen e rendelkezés értelmében az Ettwein házaspárt a megállapodás alkalmazása tekintetében <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0043" REF.END="QE0043"/>határ menti ingázó önálló vállalkozóknak<QUOT.END REF.START="QS0043" CODE="201D" ID="QE0043"/> kell tekinteni, mivel az sem vitatott, hogy szakmai tevékenységük helyéről naponta visszatérnek a lakóhelyükre.</TXT></NP><NP><NO.P>36</NO.P><TXT>E tekintetben nem lehet helyt adni a német kormány és az Európai Bizottság azon érvelésének, miszerint a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0044" REF.END="QE0044"/>határ menti ingázó önálló vállalkozó<QUOT.END REF.START="QS0044" CODE="201D" ID="QE0044"/> fogalmát magában foglalja az <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0045" REF.END="QE0045"/>önálló vállalkozónak<QUOT.END REF.START="QS0045" CODE="201D" ID="QE0045"/> a megállapodás I. melléklete 12. cikkének (1) bekezdése szerinti fogalma. Ugyanis, jóllehet a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0046" REF.END="QE0046"/>határ menti ingázó önálló vállalkozó<QUOT.END REF.START="QS0046" CODE="201D" ID="QE0046"/> <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0047" REF.END="QE0047"/>önálló vállalkozó<QUOT.END REF.START="QS0047" CODE="201D" ID="QE0047"/> is, mivel önálló vállalkozói tevékenységet folytat, a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0048" REF.END="QE0048"/>határ menti ingázó önálló vállalkozó<QUOT.END REF.START="QS0048" CODE="201D" ID="QE0048"/> fogalmát más, az említett 12. cikk (1) bekezdésében meghatározott <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0049" REF.END="QE0049"/>önálló vállalkozó<QUOT.END REF.START="QS0049" CODE="201D" ID="QE0049"/> fogalmához képest eltéréseket tartalmazó rendelkezések határozzák meg.</TXT></NP><NP><NO.P>37</NO.P><TXT>E tekintetben meg kell állapítani, hogy amint az a megállapodás I. melléklete 13. cikkének (1) bekezdéséből is következik, a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0050" REF.END="QE0050"/>határ menti ingázó önálló vállalkozónak<QUOT.END REF.START="QS0050" CODE="201D" ID="QE0050"/> nincs szüksége tartózkodási engedélyre ahhoz, hogy önálló vállalkozói tevékenységet folytasson, szemben azzal, amit az <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0051" REF.END="QE0051"/>önálló vállalkozó<QUOT.END REF.START="QS0051" CODE="201D" ID="QE0051"/> tekintetében ír elő e melléklet 12. cikke. Ez utóbbi rendelkezés, amint az címéből és tartalma összességének olvasatából is következik, kizárólag a tartózkodás szabályozása érdekében került rögzítésre.</TXT></NP><?PAGE NO="8"?><NP><NO.P>38</NO.P><TXT>Az a tény, hogy a Szerződő Felek egy külön rendelkezést írtak elő a határ menti ingázó önálló vállalkozók tekintetében, kiemeli az önálló vállalkozók e csoportjának sajátos helyzetét, és hangsúlyossá teszi az ezek mozgásának és mobilitásának megkönnyítésére irányuló szándékot.</TXT></NP><NP><NO.P>39</NO.P><TXT>Ezt a következtetést a megállapodás I. melléklete 24. cikkének (1) bekezdése is megerősíti, amely rendelkezés rögzíti a tartózkodási jogot, nevezetesen az egyik Szerződő Fél állampolgárainak azt a jogát, hogy lakóhelyüket a másik Szerződő Fél területére helyezzék át, bármely gazdasági tevékenység gyakorlásától függetlenül. Márpedig különösen az olyan határ menti ingázóknak, mint az Ettwein házaspár, képesnek kell lenniük e joguk teljes érvényesítésére, teljes egészében fenntartva a származásuk szerinti országban folytatott gazdasági tevékenységüket.</TXT></NP><NP><NO.P>40</NO.P><TXT>Következésképpen azt a következtetést kell levonni, hogy az Ettwein házaspár helyzete a megállapodás hatálya alá tartozik.</TXT></NP><NP><NO.P>41</NO.P><TXT>Tekintettel arra, hogy az Ettwein házaspár tagjai a megállapodás I. melléklete 13. cikkének (1) bekezdése értelmében vett <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0052" REF.END="QE0052"/>határ menti ingázó önálló vállalkozók<QUOT.END REF.START="QS0052" CODE="201D" ID="QE0052"/>, az e melléklet 15. cikkének (1) bekezdésében foglalt egyenló bánásmód elve rájuk is alkalmazandó (lásd a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-506/10" PAGE.ECR="I-9345" YEAR="2011">C-506/10. sz., Graf és Engel ügyben <DATE ISO="20111006">2011. október 6-án</DATE> hozott ítélet [EBHT 2011., I-9345. o.]</REF.DOC.ECR> 23. pontját, és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot), és az e rendelkezés értelmében vett <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0053" REF.END="QE0053"/>fogadó állam<QUOT.END REF.START="QS0053" CODE="201D" ID="QE0053"/> esetükben a Németországi Szövetségi Köztársaság.</TXT></NP><NP><NO.P>42</NO.P><TXT>Ezenfelül az említett 15. cikk (2) bekezdése értelmében ugyanezen I. melléklet 9. cikkének rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell a határ menti önálló vállalkozókra is. Ezen utóbbi cikk (2) bekezdéséből az következik, hogyaz egyenlő bánásmód elve az adókedvezményekre is kiterjed.</TXT></NP><NP><NO.P>43</NO.P><TXT>Ezen értelemszerű alkalmazásból az következik, hogy a határ menti ingázó önálló vállalkozó a fogadó államban ugyanazon adókedvezményeket élvezi, mint a tevékenységüket az utóbbi államban gyakorló és ezen államban lakóhellyel rendelkező önálló vállalkozók.</TXT></NP><NP><NO.P>44</NO.P><TXT>Mindazonáltal e megállapodás 21. cikkének (2) bekezdését is figyelembe kell venni, amelynek értelmében a megállapodás egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy akadályozza a Szerződő Feleket abban, hogy megkülönböztessenek eltérő helyzetű adófizetőket, különös tekintettel lakóhelyükre, adójogszabályaik ide vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor.</TXT></NP><NP><NO.P>45</NO.P><TXT>E rendelkezés tehát eltérő bánásmódot tesz lehetővé a belföldi és a külföldi illetőségű adóalanyok között az adójog területén, azonban csak abban az esetben, ha nincsenek összehasonlítható helyzetben.</TXT></NP><NP><NO.P>46</NO.P><TXT>A Bíróság ítélkezési gyakorlatából az következik, hogy a jövedelemadót illetően az adóalanynak jövedelmei összessége és személyes, valamint családi helyzete figyelembevételéből következő személyes teherviselő képességét a legkönnyebben a lakóhelye szerinti tagállamban lehet értékelni, amelyben szokásosan jövedelmeinek lényeges része koncentrálódik, valamint az, hogy e szempontból a belföldi és külföldi illetőségű személyek helyzete általában nem hasonlítható össze (lásd a fent hivatkozott Schumacker-ügyben hozott ítélet 32–34. pontját és a fent hivatkozott Asscher-ügyben hozott ítélet 41. pontját). Mindazonáltal a Bíróság hangsúlyozta, hogy ez másképp érvényesül abban a helyzetben, amikor a külföldi illetőségű személy nem rendelkezik számottevő jövedelemmel a lakóhelye szerinti államban, és adóköteles bevételei meghatározó részét valamely más államban végzett tevékenységből szerzi oly módon, hogy a lakóhelye szerinti állam nem képes megadni neki a személyes és családi körülményein alapuló előnyöket (lásd a fent hivatkozott Schumacker-ügyben hozott ítélet 36. pontját).</TXT></NP><NP><NO.P>47</NO.P><TXT>A Bíróság úgy döntött, hogy amikor a külföldi illetőségű adózó – munkavállaló vagy vállalkozó – azon államban éri el a teljes vagy majdnem teljes jövedelmét, amelyben szakmai tevékenységét folytatja, a jövedelemadó szempontjából objektíve ugyanolyan helyzetben van, mint az ezen államban ezzel összehasonlítható tevékenységet folytató belföldi illetőségű személy. Az adóalanyok e két csoportjának tagjai elsősorban személyes és családi helyzetük figyelembevétele tekintetében vannak összehasonlítható<?PAGE NO="9"?> helyzetben. Az ilyen figyelembevétel ugyanis nem lehetséges az olyan határ menti ingázók lakóhelye szerinti államban, mint az Ettwein házaspár, mivel ezen államban nem szereznek jövedelmet (lásd ebben az értelemben a fent hivatkozott Schumacker-ügyben hozott ítélet 37. és 38. pontját, a fent hivatkozott Asscher-ügyben hozott ítélet 42. és 43. pontját, valamint a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-80/94" PAGE.ECR="I-2493" YEAR="1995">C-80/94. sz. Wielockx-ügyben <DATE ISO="19950811">1995. augusztus 11-én</DATE> hozott ítélet [EBHT 1995., I-2493. o.</REF.DOC.ECR> 20. pontját).</TXT></NP><NP><NO.P>48</NO.P><TXT>Ezen ítélkezési gyakorlat fényében az egyik Szerződő Fél nem hivatkozhat a megállapodás 21. cikkének (2) bekezdésére a célból, hogy a szakmai tevékenységét ebben az államban folytató, teljes jövedelmét itt szerző és a jövedelemadó hatálya alá teljes körűen ezen államban tartozó házaspártól kizárólag azon okból tagadja meg a személyes és családi helyzethez kapcsolódó, és a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0054" REF.END="QE0054"/>splitting<QUOT.END REF.START="QS0054" CODE="201D" ID="QE0054"/> eljárás alkalmazásában álló adókedvezményt, hogy a házaspár lakóhelye a másik Szerződő Fél területén található.</TXT></NP><NP><NO.P>49</NO.P><TXT>Következésképpen az alapeljárásban szóban forgó szabályozás, mivel az említett adókedvezmény alkalmazását az adóalanyok lakóhelyének okán nem teszi lehetővé, ellentétes a megállapodás I. mellékletének – e melléklet 15. cikkének (2) bekezdésével és 9. cikkének (2) bekezdésével összefüggésben értelmezett – 13. cikke (1) bekezdésével.</TXT></NP><NP><NO.P>50</NO.P><TXT>Ezenfelül a megállapodás célja – 1. cikke a) pontjának megfelelően –különösen a Szerződő Felek területén való tartózkodás jogának biztosítása az Unió tagállamai és a Svájci Államszövetség állampolgárai számára.</TXT></NP><NP><NO.P>51</NO.P><TXT>Egyébiránt e megoldás a Bíróság ítélkezési gyakorlatának azon irányvonalát követi, amely szerint a személyek szabad mozgását – amelynek tekintetében a megállapodás második preambulumbekezdése értelmében a Szerződő Felek úgy határoztak, hogy azt az Unióban alkalmazandó előírások alapján egymás között megteremtik – korlátozná az, ha valamely Szerződő Fél állampolgárát hátrány érné származási országában csupán amiatt, hogy gyakorolta szabad mozgáshoz való jogát (a fent hivatkozott Bergström-ügyben hozott ítélet 27. és 28. pontja).</TXT></NP><NP><NO.P>52</NO.P><TXT>A fenti megfontolásokra figyelemmel az előterjesztett kérdésre azt a választ kell adni, hogy a megállapodás 1. cikkének a) pontját, valamint I. melléklete 9. cikkének (2) bekezdését, 13. cikkének (1) bekezdését és 15. cikkének (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azokkal ellentétes az olyan tagállami szabályozás, amely az ezen állam állampolgárságával rendelkező, teljes adóköteles jövedelme tekintetében ezen államban a jövedelemadó hatálya alá tartozó házaspártól kizárólag azon okból tagadja meg az e szabályozás által előírt, <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0055" REF.END="QE0055"/>splittingnek<QUOT.END REF.START="QS0055" CODE="201D" ID="QE0055"/> nevezett eljárás alkalmazásával nyújtott közös adózás kedvezményét, hogy a házaspár lakóhelye a Svájci Államszövetség területén található.</TXT></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD">A költségekről</HT></P></TI></TITLE><NP><NO.P>53</NO.P><TXT>Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.</TXT></NP></GR.SEQ></GR.SEQ><JURISDICTION><INTRO>A fenti indokok alapján a Bíróság (harmadik tanács) a következőképpen határozott:</INTRO><P><HT TYPE="BOLD">Az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Svájci Államszövetség közötti, a személyek szabad mozgásáról szóló, <DATE ISO="19990621">1999. június 21-én</DATE> Luxembourgban aláírt megállapodás 1. cikkének a) pontját, valamint e megállapodás I. melléklete 9. cikkének (2) bekezdését, 13. cikkének (1) bekezdését és 15. cikkének (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azokkal ellentétes az olyan tagállami szabályozás, amely az ezen állam állampolgárságával rendelkező, teljes adóköteles jövedelme tekintetében ezen államban a jövedelemadó hatálya alá tartozó<?PAGE NO="10"?> házaspártól kizárólag azon okból tagadja meg az e szabályozás által előírt, <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0056" REF.END="QE0056"/>splittingnek<QUOT.END REF.START="QS0056" CODE="201D" ID="QE0056"/> nevezett eljárás alkalmazásával nyújtott közös adózás kedvezményét, hogy a házaspár lakóhelye a Svájci Államszövetség területén található.</HT></P></JURISDICTION></CONTENTS.JUDGMENT><SIGNATURE.CASE><SIGNATORY><P>Aláírások</P></SIGNATORY></SIGNATURE.CASE></JUDGMENT>