(1)

Az Európai Bizottság az (EU) 2019/73 bizottsági végrehajtási rendelettel (2) dömpingellenes vámokat vetett ki a Kínai Népköztársaságból származó elektromos kerékpárok behozatalára (a továbbiakban: eredeti intézkedések). A jelenleg hatályos dömpingellenes vámok mértéke 10,3 % és 70,1 % közötti tartományban mozog. Az eredeti intézkedések bevezetéséhez vezető vizsgálatra a továbbiakban az „eredeti vizsgálat” fordulattal hivatkozunk.

(2)

A Törvényszék T-242/19. sz. ügyben hozott ítélete nyomán a Giant Electric Vehicle (Kunshan) Co. Ltd tekintetében 2023. március 17-én az (EU) 2023/609 bizottsági végrehajtási rendelet (3) újból kivetette a dömpingellenes vámokat. A Bizottság az ismételten kivetett vámot 9,9 %-ban állapította meg.

(3)

A Bizottság ezzel párhuzamosan az (EU) 2019/72 bizottsági végrehajtási rendelettel (4) kivetette a Kínai Népköztársaságból származó elektromos kerékpárok behozatalára vonatkozó végleges kiegyenlítő vámot. A jelenleg hatályos kiegyenlítő vámok mértéke 3,9 % és 17,2 % között mozog.

(4)

A közelgő hatályvesztésről szóló értesítés közzétételét követően (5) az Európai Bizottsághoz (a továbbiakban: Bizottság) az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján felülvizsgálati kérelem érkezett.

(5)

A felülvizsgálati kérelmet 2023. október 16-án az Európai Kerékpárgyártók Szövetsége (a továbbiakban: kérelmező) nyújtotta be az elektromos kerékpárokkal foglalkozó, az alaprendelet 5. cikkének (4) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazat nevében. A kérelem azon alapult, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűleg a dömping folytatódását és az uniós gazdasági ágazatot ért kár megismétlődését eredményezné.

(6)

Miután az alaprendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, 2024. január 17-én a Bizottság a Kínából (a továbbiakban: az érintett ország) származó elektromos kerékpárok Unióba történő behozatalára vonatkozóan az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján hatályvesztési felülvizsgálatot indított. Az eljárás megindításáról a Bizottság értesítést (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. (6)

(7)

A dömping folytatódására vagy megismétlődésére vonatkozó vizsgálat a 2023. január 1-jétől 2023. december 31-ig tartó időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) terjedt ki. A kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2020. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(8)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte az érdekelt feleket, hogy a vizsgálatban való részvétel érdekében vegyék fel vele a kapcsolatot. A Bizottság emellett külön tájékoztatta a többi ismert uniós gyártót, az ismert kínai gyártókat és a kínai hatóságokat, az ismert importőröket, a felhasználókat, valamint az érintettként ismert szervezeteket a hatályvesztési felülvizsgálat megindításáról, és felkérte őket a részvételre.

(9)

Az érdekelt feleknek lehetőségük nyílt a hatályvesztési felülvizsgálat megindításával kapcsolatos észrevételeik megtételére, valamint a Bizottsággal és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselővel tartandó meghallgatás kérelmezésére.

(10)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben közölte, hogy az alaprendelet 17. cikkével összhangban mintavételt végezhet az érdekelt felek körében.

(11)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát. A Bizottság a termelés mennyisége alapján választotta ki a mintát. A minta három uniós gyártóból állt. A mintában szereplő uniós gyártók termelése a teljes uniós termelés 23,4 %-át tette ki a felülvizsgálati időszakban. Az alaprendelet 17. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyék meg észrevételeiket az ideiglenes mintával kapcsolatban. Az ideiglenes mintával kapcsolatban nem érkezett észrevétel. A minta reprezentatívnak minősült az uniós gazdasági ágazatra nézve.

(12)

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte a független importőröket az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására.

(13)

Egyetlen független importőr sem válaszolt a mintavételi űrlapra. Ezért a Bizottság úgy döntött, hogy nincs szükség mintavételre.

(14)

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkérte az összes ismert kínai gyártót, hogy nyújtsák be az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információkat. A Bizottság ezenkívül arra kérte a Kínai Népköztársaság Európai Unió melletti képviseletét, hogy amennyiben vannak a vizsgálatban való részvétel iránt esetlegesen érdeklődő más exportáló gyártók, nevezze meg azokat és/vagy vegye fel velük a kapcsolatot.

(15)

Kínából csak két exportáló gyártó nyújtott be mintavételezéssel kapcsolatos választ, ezért a Bizottság nem tartotta szükségesnek a mintavételt. Továbbá e két vállalat együttesen a kínai elektromoskerékpár-ágazat jóval kevesebb mint 0,1 %-át képviselte i. az Unióba irányuló export; ii. az összes többi rendeltetési helyre irányuló export; iii. a belföldi értékesítés és iv. a kínai termelési kapacitás tekintetében a felülvizsgálati időszak alatt. A Bizottság ezért úgy ítélte meg, hogy ez a két vállalat a hatályvesztési felülvizsgálat céljából nem tekinthető reprezentatívnak a kínai elektromoskerékpár-ágazat tekintetében.

(16)

Ennek megfelelően a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a kínai elektromoskerékpár-gyártók együttműködése nem elegendő ahhoz, hogy reprezentatív megállapításokat tegyen, és arról tájékoztatta a két vállalatot, hogy alkalmazni kívánja az alaprendelet 18. cikkét, és a Kínából származó behozatal tekintetében a dömping és a kár folytatódására vagy megismétlődésére vonatkozó ténymegállapításait a rendelkezésre álló tényekre alapozza.

(17)

A Bizottság következésképpen a 2024. február 12-i szóbeli jegyzékben tájékoztatta a kínai hatóságokat, hogy a dömping folytatódásának vagy megismétlődésének vizsgálatakor az alaprendelet 18. cikkének (1) bekezdése szerint a rendelkezésre álló tények felhasználásához folyamodhat. A kínai hatóságok nem reagáltak a szóbeli jegyzékre.

(18)

A Bizottság kérdőívet küldött a kínai kormánynak az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások Kínában való fennállására vonatkozóan.

(19)

A Bizottság a mintavételi kérdőívre választ adó két vállalatot arról tájékoztatta, hogy azok nem tekinthetők reprezentatívnak a kínai elektromoskerékpár-ágazat egésze tekintetében, és hogy a vállalatspecifikus információik nem szolgálhattak alapul a Kínából az Unióba irányuló valamennyi exportra vonatkozó reprezentatív megállapításokhoz. A Bizottság felkérte a két vállalatot, hogy vegyék fel a kapcsolatot a Bizottság szolgálataival, amennyiben mégis szándékukban áll kitölteni a kérdőívet. A vizsgálat kezdeti szakaszában a kérdőív egy példányát az érdekelt felek rendelkezésére bocsátották a betekintésre összeállított aktában és a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján.

(20)

A kínai kormánytól és kínai (exportáló) gyártótól sem érkezett kitöltött kérdőív.

(21)

A Bizottság minden olyan információt megkísérelt beszerezni és ellenőrzött, amelyet szükségesnek ítélt ahhoz, hogy megállapítsa a dömping és a kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségét, valamint meghatározza az uniós érdeket. Az alaprendelet 16. cikke szerinti ellenőrző látogatásokra a következő vállalatok telephelyén került sor:

(22)

A Bizottság 2024. október 25-én tájékoztatást adott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján fenn kívánta tartani a hatályban levő dömpingellenes vámokat. A Bizottság a felek számára meghatározott időszakot biztosított a tájékoztatással kapcsolatos észrevételeik megtételére.

(23)

Számos érdekelt fél nyújtott be észrevételeket, amelyeket a Bizottság megvizsgált és az alábbi 2.3. és 7. szakaszban tárgyalt. Egy fél számára biztosított meghallgatást, amely azt kérelmezte.

(24)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék ugyanaz, mint az eredeti vizsgálatban, nevezetesen a jelenleg a 8711 60 10 és ex 8711 60 90 (TARIC-kód: 8711 60 90 10) KN-kódok alá tartozó, elektromos segédmotorral felszerelt pedálhajtásos kerékpárok (a továbbiakban: a felülvizsgálat tárgyát képező termék).

(25)

A jelen vizsgálatban érintett termék a Kínai Népköztársaságból származó, a felülvizsgálat tárgyát képező termék.

(26)

Amint az eredeti vizsgálat során megállapítást nyert, és ez a hatályvesztési felülvizsgálat is megerősítette, a következő termékek ugyanazokkal az alapvető fizikai és műszaki tulajdonságokkal rendelkeznek, és alapvető felhasználási területeik is megegyeznek:

(27)

Ezért ezek a termékek az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékek.

(28)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően az egyik fél azt állította, hogy a Bizottságnak pontosítania kellene, hogy a mentességet kapott importőrök és/vagy a mentességet élvező külföldi exportőrök által az (EU) 2024/1279 bizottsági végrehajtási határozat (7) alapján behozott alkatrészek nem tekinthetők érintett terméknek. E fél szerint egyértelművé kell tenni, hogy az érintett termék érintett termékhez felhasználandó alkatrészeire nem vonatkoznak dömpingellenes vámok, ha azokat külön importálják.

(29)

A Bizottság úgy ítélte meg, hogy ez a pontosítás nem indokolt, mivel egyes részek nem tartoznak a felülvizsgálat tárgyát képező intézkedések hatálya alá. Ennek alapján a Bizottság elutasította ezt az állítást.

(30)

Az elektromos kerékpárok Kínából érkező behozatala a felülvizsgálati időszak alatt folytatódott, noha csekélyebb mértékben, mint az eredeti vizsgálat vizsgálati időszak alatt (tehát 2016. október 1. és 2017. szeptember 30. között). Az Eurostat adatai szerint a Kínából származó elektromos kerékpárok behozatala az uniós piac mintegy 4,4 %-át fedte le a felülvizsgálati időszakban, míg az eredeti vizsgálati időszakban 35 % volt a piaci részesedése. Abszolút értékben a Kínából érkező behozatal volumene az eredeti vizsgálati időszak alatti 699 658 darabról a felülvizsgálati időszakban 220 914 darabra csökkent.

(31)

Amint az az 1.6.3. szakaszban említettük, a kínai exportőrök/gyártók nem működtek együtt a vizsgálatban. Ezért a Bizottság tájékoztatta a kínai hatóságokat, hogy együttműködés hiányában a dömping és a kár folytatódására vagy megismétlődésére vonatkozó ténymegállapítások tekintetében az alaprendelet 18. cikkét alkalmazhatja. A Bizottság nem kapott e tekintetben észrevételeket vagy a meghallgató tisztviselő közbenjárására irányuló kérelmet.

(32)

Ennek következtében a dömping folytatódásának vagy megismétlődésének a valószínűségére vonatkozó ténymegállapításokat az alaprendelet 18. cikke szerint a rendelkezésre álló tényekre kellett alapozni, különösen pedig a felülvizsgálati kérelmekben közölt információkra és az együttműködő felektől (nevezetesen a panaszostól és a mintában szereplő uniós gyártóktól) a felülvizsgálat során kapott információkra.

(33)

mivel a vizsgálat megindításakor elegendő arra utaló bizonyíték állt rendelkezésre, hogy Kínában az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében jelentős torzulások állnak fenn, a Bizottság a vizsgálatot az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése alapján indította meg.

(34)

A vélt jelentős torzulásokra irányuló vizsgálathoz szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság kérdőívet küldött a kínai kormánynak. Emellett az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.3.2. pontjában a Bizottság felkérte az érdekelt feleket arra, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül ismertessék álláspontjukat és szolgáltassanak információkat az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése alkalmazását illetően, és mindezeket támasszák alá bizonyítékokkal. A kínai kormánytól nem érkezett kitöltött kérdőív, és az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása kapcsán sem érkezett beadvány a kitűzött határidőn belül. Ezt követően a Bizottság tájékoztatta a kínai kormányt arról, hogy a jelentős torzulások Kínában való fennállásának megállapításához az alaprendelet 18. cikke értelmében a rendelkezésre álló tényeket fogja felhasználni.

(35)

Az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.3.2. pontjában a Bizottság jelezte továbbá, hogy a rendelkezésére álló bizonyítékokra való tekintettel az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja értelmében ideiglenesen Törökországot választotta ki megfelelő reprezentatív országként a rendes érték torzulásmentes árak, illetve referenciaértékek alapján történő meghatározásához. A Bizottság jelezte továbbá, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének első franciabekezdésében foglalt kritériumokkal összhangban további lehetséges megfelelő országokat is megvizsgál.

(36)

2024. július 18-án a Bizottság feljegyzés (a továbbiakban: feljegyzés) útján tájékoztatta az érdekelt feleket azokról a releváns forrásokról, amelyeket a rendes érték meghatározásához fel kíván használni, jelezve, hogy továbbra is Törökországot tekinti reprezentatív országnak. E feljegyzésben a Bizottság teljeskörűen – többek között az alapanyagokra, a munkaerőre és az energiára is kiterjedően – felsorolta azokat a termelési tényezőket, amelyeket az elektromos kerékpárok előállításához felhasználnak. Emellett a Bizottság tájékoztatta az érdekelt feleket, hogy az értékesítési, általános és igazgatási költségeket (SGA-költségek) és a nyereséget a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozásával foglalkozó 206 nyereséges vállalatra vonatkozó – közismert nevén NACE 30.9 kategória: „Egyéb jármű gyártása” – vállalati számviteli statisztikából (8) származó összesített pénzügyi kimutatásai alapján állapítja meg. A reprezentatív országban működő gyártókra vonatkozó adatokat a Török Központi Bank és a Török Statisztikai Intézet állítja össze. A Bizottság felkérte a feleket észrevételeik megtételére, és a kérelmezőtől olyan észrevételek érkeztek, amelyeket a Bizottság a (67) preambulumbekezdésben leírtak szerint figyelembe vett.

(37)

Az alaprendelet 2. cikkének (1) bekezdése szerint „[a] rendes érték rendszerint az exportáló országban a független vevők által a szokásos kereskedelmi forgalom keretében ténylegesen fizetett vagy fizetendő árakon alapszik”.

(38)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint ugyanakkor „[a]bban az esetben, ha […] megállapítást nyer, hogy az exportáló országban fennálló, b) pont szerinti jelentős torzulások következtében nem helyénvaló az exportáló országbeli belföldi árak és költségek alkalmazása, a rendes értéket a torzulásoktól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek alapján kell képezni” , és annak „tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét” (az igazgatási, értékesítési és általános költségekre a továbbiakban az „SGA-költségek” fordulattal hivatkozunk).

(39)

Az alábbiakban bővebben kifejtett módon a Bizottság e vizsgálatban arra a következtetésre jutott, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján, valamint a kínai kormány és a kínai gyártók együttműködésének hiányára tekintettel helyénvaló az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása.

(40)

Az acél és az alumínium a kerékpáripar alapvető nyersanyagai. Lényegében az összes fő kerékpáralkatrész részben vagy egészben ezekből az anyagokból készül. A kerékpárváz, a villa és a kormány általában acélból vagy alumíniumból készül. A kerekek és a küllők, a sebességváltók, a fogaskerekek, a kábelek és a csomagtartók általában acélból készülnek. A sárvédők és a pedálok fémből vagy műanyagból (azaz vegyipari termékekből) készülnek. A kérelem megemlítette az Európai Bizottság által a kínai acél- és alumíniumiparban a közelmúltbeli vizsgálatok során feltárt jelentős torzulásokat, például az acél kötőelemek, a hegesztett acélcsövek, az acél szélerőműtornyok és a melegen hengerelt rozsdamentes acél (9), a továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfóliák, az extrudált alumíniumtermékek, a síkhengerelt alumíniumtermékek, az alumíniumfóliák és az alumíniumkerekek (10) Kínából történő behozatalát. A kérelem szerint ezekben az esetekben az ismétlődő és következetes ténymegállapítások egyértelműen bizonyítják az acél- és alumíniumtermékek kínai költségeinek és árainak az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett rendszerszintű torzulásait.

(41)

A kínai acél- és alumíniumágazatra vonatkozó korábbi vizsgálatokhoz hasonlóan a Bizottság e vizsgálat keretében is megvizsgálta, hogy a jelentős torzulások figyelembevételével helyénvaló-e vagy sem a Kínában érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása. A Bizottság e célból az ügy irataiban hozzáférhető bizonyítékokra, köztük a kérelemben foglalt bizonyítékokra, továbbá többek között a nyilvánosan hozzáférhető források alapján készített „Bizottsági szolgálati munkadokumentum piacvédelmi vizsgálatokhoz a Kínai Népköztársaság gazdaságának jelentős torzulásairól” című dokumentumban (11) (a továbbiakban: jelentés), valamint annak frissített változatában (12) (a továbbiakban: frissített jelentés) szereplő adatokra támaszkodott. Az elvégzett elemzés általában véve a kínai gazdaságba való jelentős mértékű kormányzati beavatkozással, valamint konkrétan az érintett gazdasági ágazat és a felülvizsgálat tárgyát képező termék piacának sajátos helyzetével foglalkozott. A Bizottság ezeket a bizonyítékokat kiegészítette a Kínában fennálló, a korábbi vizsgálatok keretében is megállapított jelentős torzulások alátámasztása szempontjából releváns különböző kritériumokkal kapcsolatos saját kutatásával.

(42)

A kérelemben azt állították, hogy a kínai gazdaság egészét nagymértékben befolyásolják számottevő kormányzati beavatkozások, és ezekre tekintettel a kínai elektromoskerékpár-ágazat belföldi árait és költségeit a jelen vizsgálatban nem lehet figyelembe venni. A kérelemből különösen az derült ki, hogy a kínai elektromoskerékpár-ágazatot magas szintű állami tulajdon, állami befolyás és/vagy állami támogatás jellemzi, és számos elektromoskerékpár-gyártó – akár közvetlenül, akár szövetségeken keresztül – szoros kapcsolatban áll a kínai kormánnyal, valamint a regionális vagy helyi önkormányzatokkal. Álláspontjának alátámasztásához a kérelem a jelentésre, a kínai jogszabályokra, további jelentésekre, valamint a felülvizsgálati időszak alatt megvalósult torzulásokra vonatkozó további, elmondáson alapuló bizonyítékokra hivatkozott.

(43)

A fenti (40) preambulumbekezdésben foglaltak szerint a kérelem hivatkozott a közelmúltban végzett vizsgálatokra, amelyekben a Bizottság megállapította, hogy Kínában a jelentős mértékű kormányzati beavatkozás a piaci elveknek megfelelő hatékony erőforrás-elosztáshoz képest torzulásokat eredményez (13). Konkrétan a kérelemben úgy érveltek, hogy a kínai gazdaság, ezen belül az elektromoskerékpár- és a kerékpárágazat irányát jelentős mértékben egy részletesen kidolgozott tervrendszer határozza meg, amely olyan prioritásokat állít fel és célokat tűz ki, amelyekre a központi és a helyi kormányzati szerveknek összpontosítaniuk kell. E szakpolitikák előnyben részesítik a belföldi beszállítókat vagy más módon befolyásolják a szabadpiaci erőviszonyokat. A kérelemben továbbá említésre került, hogy a kínai tervrendszer hatására az erőforrások a kormányzat által stratégiaiként kijelölt vagy politikailag másként fontosnak tartott ágazatokba irányulnak, ahelyett, hogy elosztásukat a piaci erők határoznák meg. Emellett a kérelem megemlítette, hogy a kínai elektromoskerékpár-gyártás legtöbb – ha nem az összes – termelési tényezőjének költségei torzultak, beleértve a kerékpáralkatrészekhez használt acélt és alumíniumot, a villamos energiát, a földterületet és a munkaerőköltségeket.

(44)

A kérelem példákkal szemléltette a torzulások fennállására utaló olyan elemeket, amelyeket az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának első–hatodik franciabekezdése tartalmaz. A kérelemben az is megállapítást nyert, hogy az elektromoskerékpár-ágazat és annak részei (nevezetesen akkumulátorok, motorok, vezérlőegységek és könnyűfém alkatrészek) gyártása kulcsfontosságú/stratégiai ágazatoknak minősülnek, amelyek fejlesztését a kínai kormány szakpolitikai célkitűzésként aktívan előmozdítja. A kérelem konkrétan azt állította, hogy a kínai kormány jelentős mértékben támogatja a kínai kerékpár- és elektromoskerékpár-ágazatot olyan nemzeti, regionális és helyi eszközök révén, mint a tizennegyedik ötéves általános terv (14); a „Made in China 2025” című értesítés (15), a Kína közép- és nyugati régiójában külföldi befektetésekre ösztönző iparágak katalógusa (16) (2020. évi változat) és az „Útmutató az iparszerkezeti kiigazításhoz” (17) (akkumulátorok és könnyű anyagok). A kérelem több tartományt is megemlített, köztük Tiencsin, Hebei, Csiangszu, Csöcsiang, Santung és Kuangtung tartományokat, amelyek a kerékpár- és/vagy elektromosjármű-ágazatot belefoglalták regionális terveikbe.

(45)

Megállapítható tehát, hogy az árak és költségek (köztük a nyersanyag-, az energia- és a munkaerőköltségek) az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében jelentős kormányzati beavatkozás hatására alakulnak ki, és nem szabadpiaci erőviszonyok eredményei. A kérelem szerint ezen az alapon a szóban forgó esetben nem helyénvaló a belföldi árak és költségek alkalmazása a rendes érték megállapításához.

(46)

A kínai kormánytól nem érkezett olyan észrevétel vagy bizonyíték, amely alátámasztotta vagy cáfolta volna az ügy irataiban, ezen belül a (frissített) jelentésben meglévő, valamint a kérelmező által ezek kiegészítéseképpen nyújtott bizonyítékokat arra vonatkozóan, hogy jelentős torzulások állnak fenn, és/vagy a szóban forgó ügyben helyénvaló az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása.

(47)

A Bizottság vizsgálata megerősítette a kérelemben foglalt állítást, miszerint a kínai kormány az elektromoskerékpár-ágazatot továbbra is kulcsfontosságú gazdasági ágazatnak tekinti. Ezt támasztja alá az általában véve a kerékpárágazatot és különösen az elektromoskerékpár-ágazatot előmozdító számos országos, regionális és települési szinten kiadott terv, irányelv és más dokumentum is.

(48)

A tizennegyedik ötéves általános terv kifejezetten a kínai elektromoskerékpár-ágazatot említette ösztönzött ágazatként. Emellett az elektromoskerékpár-ágazat a kínai kormány által elfogadott különböző katalógusokban – például a fenti (44) preambulumbekezdésben említett jegyzékekben – ösztönzött ágazatként szerepel.

(49)

Emellett a kínai kormány és a regionális kormányok ágazatspecifikus terveket és támogatási programokat is közzétettek a kerékpárágazat számára. Például a könnyűipar magas színvonalú fejlesztéséről szóló 2022. évi iránymutatás (MIIT 2022/68 (18)) konkrét információkkal szolgál a kulcsfontosságú technológiai K+F projektekről, és megemlíti a kerékpárátvitelt és a nagy hatékonyságú lítiumion-akkumulátorra vonatkozó biztonsági technológiát. Információkat tartalmaz továbbá a kerékpárokkal, például a hosszabb távú túrázásra alkalmas kerékpárokkal és nagy teljesítményű összecsukható kerékpárokkal, valamint az intelligens elektromos kerékpárokkal kapcsolatos innovatív termékgyártási tervezés korszerűsítéséről. A Kínai Népköztársaság Ipari és Információtechnológiai Minisztériuma, az Állami Piacszabályozási Hatóság és a Nemzeti Tűz- és Mentőszolgálati Hivatal az elektromoskerékpár-ágazat fejlesztésének előmozdítása érdekében bejelentette az elektromoskerékpár-ágazatra vonatkozó 2024. évi szabványfeltételeket (19) és az elektromoskerékpár-ágazatra vonatkozó hirdetménykezelési intézkedéseket (Ipari és Információtechnológiai Minisztérium) (20), valamint megemlítette, hogy „az új termelő vállalkozásoknak, valamint az új és kibővített projekteknek meg kell felelniük a nemzeti iparpolitika rendelkezéseinek. A vállalkozásoknak meg kell erősíteniük a technológiai innovációt, javítaniuk kell a termékminőséget, ösztönözniük kell a magas színvonalú, intelligens és zöld átállást és a meglévő gyártósorok korszerűsítését, valamint csökkenteniük kell a termelési kapacitást egyszerűen bővítő építési projektek számát. Az adottságokkal rendelkező régiókat ösztönözni kell az elektromoskerékpár-ipar parkalapú és intenzív fejlesztésének előmozdítására”. Emellett a közlemény tájékoztatást nyújtott az elektromoskerékpár-ágazat felügyeletéről és irányításáról, és megemlítette, hogy „[a]z ipari szövetségek az ágazati önfegyelem megerősítése érdekében támogatják a vállalkozások szervező munkáját, útmutatást nyújtanak a vállalkozások számára a jogszabályoknak megfelelő termelési és üzleti tevékenységekben való részvételhez, valamint segítik az ágazati illetékes szervezeti egységet ezen általános feltételek végrehajtásában és nyomon követésében”.

(50)

További iparpolitikai célkitűzések az alábbi tartományok, úgymint Santung (21), Hebei (22), Tiencsin (23), Jinghai és Jiangsu (24) tervdokumentumaiban is szerepelnek. Kínában Jiangsu tartomány áll az első helyen az elektromoskerékpár-gyártás tekintetében, és az ország elektromoskerékpár-gyártásának mintegy 20 %-át teszi ki (25). A tartomány Tianjin Ziya gazdasági és technológiai fejlesztési övezet néven csúcstechnológiai ipari parkkal rendelkezik, amely általában a kerékpár- és különösen az elektromos kerékpár-gyártás terén vezető ipari övezet (26), hiszen a Kínai Könnyűipari Szövetség és a Kínai Kerékpárszövetség szakértői csoportja kitüntette a „Kína kerékpár- és elektromoskerékpár-fővárosa” címmel (27).

(51)

Azzal kapcsolatban, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának második franciabekezdése értelmében a kínai kormány abban a helyzetben van-e, hogy befolyást gyakoroljon az árakra és a költségekre, a vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a Kínai Kerékpárszövetség – az alapszabályában lefektettettek értelmében – a KKP irányítása alá tartozik (28). A Kínai Kerékpárszövetség alapszabályának 21. cikke meghatározta elsősorban az igazgatótanács összetételét és a teljesítendő feltételeket, beleértve „a Kínai Kommunista Párt vezetésének támogatását, a párt irányvonalának, elveinek és politikáinak lelkiismeretes végrehajtását, a törvények és rendeletek, a társadalmi és szakmai etikai kódex betartását, valamint a magas politikai színvonalat és professzionalizmust”. Ezenkívül a Jiangsu Kerékpárszövetség alapszabályának (29) 4. cikke kimondja, hogy „a Kínai Kommunista Párt alkotmányának rendelkezéseivel összhangban ez a társulás létrehozza a Kínai Kommunista Párt szervezetét, párttevékenységeket végez, és biztosítja a pártszervezet tevékenységeihez szükséges feltételeket”, valamint 5. cikke értelmében: „E szövetség nyilvántartó hatósága a Jiangsu tartomány polgári ügyekkel foglalkozó osztálya. Ez a szövetség elfogadja Jiangsu tartomány polgári ügyekkel foglalkozó osztályának és más illetékes szervezeti egységeinek üzleti iránymutatását, felügyeletét és irányítását.”.

(52)

A legfontosabb elektromoskerékpár-gyártókat illetően a vizsgálat azt is megállapította, hogy a Fushida a Kínai Kerékpárszövetség tagja, vezérigazgatója pedig párttitkár (30). A Shanghai Phoenix egy 24,36 %-os állami tulajdonban lévő vállalat (31), amelynek elnöke 2023 januárja óta pártbizottsági titkár. A Flying Pigeon a Tianjin Bohai Light Industry Investment Group, a SASAC alá tartozó állami tulajdonú vállalatcsoport tulajdonában lévő állami tulajdonú vállalat (32). Ami a Shanghai Forever márkát üzemeltető Zhonglu co. magánvállalatot illeti, meg kell jegyezni, hogy a vállalat elnöke a pártbizottság helyettes titkára (33).

(53)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék ágazatában azonosíthatók az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának harmadik franciabekezdése értelmében vett, a belföldi gyártókat előnyben részesítő vagy a szabadpiaci erőviszonyokat más módon befolyásoló politikák. A vizsgálat további dokumentumokat tárt fel, amelyek azt mutatják, hogy az ágazat az elektromoskerékpár-ágazatra vonatkozó kormányzati iránymutatás és beavatkozás előnyeit élvezi. Emellett a Jinghai megyében működő kerékpárágazat felkerült az Ipari és Információtechnológiai Minisztérium által 2023-ban bejelentett, a kis- és középvállalkozások jellemző ipari klasztereinek jegyzékébe (lásd a fenti (49) preambulumbekezdést) (34).

(54)

A vizsgálat keretében nem nyújtottak be a Bizottsághoz olyan bizonyítékot, amely azt jelezné, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának hatodik franciabekezdése szerinti, a pénzügyi rendszerben érvényesülő kormányzati beavatkozás ne hatna ki az elektromoskerékpár-ágazatra. A vizsgálat például megerősítette, hogy a Shanghai Phoenix 2022-ben és 2023-ban kormányzati támogatásban részesült, amint az a 2023. évi éves jelentésében (35) szerepel. A Shanghai Forever márkát üzemeltető Zhonglu co szintén kormányzati támogatásban részesült, amint az a 2023. évi éves jelentésében (36) szerepel.

(55)

Végezetül a Bizottság emlékeztetni kíván arra, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártásához több különböző inputra van szükség (lásd a fenti (40) preambulumbekezdést). Amikor az elektromoskerékpár-gyártók beszerzik inputjaikat vagy szerződést kötnek inputjaik beszerzése érdekében, az általuk fizetett árakra (amelyeket költségként jelenítenek meg) nyilvánvalóan kihatnak az előzőekben ismertetett rendszerszintű torzulások. Például az inputok beszállítói olyan munkaerőt foglalkoztatnak, amelyre kihatnak a torzulások. Amikor kölcsönt vesznek fel, olyan forrásokat vesznek igénybe, amelyekre kihathatnak a pénzügyi szektor, illetve a tőkeallokáció torzulásai. Működésüket behatárolja a tervrendszer, amely a kormányzat minden szintjén és az összes gazdasági ágazatban érvényesül.

(56)

Következésképpen az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja értelmében nemcsak az elektromos kerékpárok belföldi értékesítési árait nem helyénvaló alkalmazni, hanem az inputköltségeket (ezen belül a nyersanyagok, az energia, a földterület, a finanszírozás, a munkaerő stb. költségeit) sem, hiszen ezekre is kihat a frissített jelentés I. és II. részében bemutatott jelentős mértékű kormányzati beavatkozás. A tőke, a földterület, a munkaerő, az energia és a nyersanyagok allokálásával összefüggésben bemutatott kormányzati beavatkozás Kína teljes területén érvényesül. Ebből egyebek mellett az is következik, hogy a Kínában különféle termelési tényezők felhasználásával előállított inputra szintén jelentős torzulások hatnak. Ugyanez vonatkozik az input inputjaira, és így tovább.

(57)

Összességében a rendelkezésre álló bizonyítékok arról tanúskodnak, hogy a felülvizsgálat tárgyat képező termék árai és költségei (köztük a nyersanyag-, az energia- és a munkaerőköltségek) az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében – az ott felsorolt elemek közül egy vagy több tényleges vagy lehetséges hatásának tanúsága szerint – jelentős kormányzati beavatkozás hatására alakulnak ki, és nem szabadpiaci erőviszonyok eredményei. Ennek alapján, valamint a kínai kormány együttműködésének hiányában a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ez esetben nem helyénvaló a belföldi árak és költségek alkalmazása a rendes érték megállapításához. A Bizottság ezért a rendes értéket az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban kizárólag torzulásoktól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek – ez esetben egy megfelelő reprezentatív országban érvényes előállítási és értékesítési költségek – alapján, a következő szakaszban foglaltak szerint képezte.

(58)

A reprezentatív ország kiválasztása az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése alapján, a következő szempontok szerint történt:

(59)

A (36) preambulumbekezdésben ismertetett módon a Bizottság a rendes érték meghatározásához felhasznált forrásokkal kapcsolatban 2024. július 18-án feljegyzést fűzött az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktához. A feljegyzés ismertette a vonatkozó kritériumok alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, tájékoztatta az érdekelt feleket arról, hogy ebben az ügyben a Bizottság Törökországot választja ki megfelelő reprezentatív országként abban az esetben, ha megerősítést nyer az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerint a jelentős torzulások fennállása.

(60)

Az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdésében felsorolt kritériumokkal összhangban a Bizottság Törökországot olyan országként azonosította, amelynek gazdasági fejlettségi szintje Kínáéhoz hasonló. Törökországot bruttó nemzeti jövedelme alapján a Világbank „a közepes jövedelmű országok felső sávjába” sorolja. A Bizottság továbbá olyan országként azonosította Törökországot, ahol a végzik a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártását, és a vonatkozó adatok könnyen hozzáférhetők.

(61)

Végül, miután megállapítást nyert, hogy a fenti tényezők összessége alapján Törökország megfelelő reprezentatív ország, és az érdekelt felek nem javasoltak más megfelelő reprezentatív országot, a szociális védelem és a környezetvédelem szintjének vizsgálatára az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontja első franciabekezdésének utolsó fordulatával összhangban már nem volt szükség.

(62)

A hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben foglalt javaslatnak megfelelően együttműködés hiányában, továbbá mivel Törökországra nézve teljesülnek az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdésében meghatározott kritériumok, a Bizottság Törökországot választotta ki megfelelő reprezentatív országként.

(63)

A rendes érték meghatározásához felhasználandó releváns forrásokról szóló feljegyzésben a Bizottság felsorolta az uniós és török gyártók által a felülvizsgálat tárgyát képező termék előállítása során felhasznált termelési tényezőket, például az anyagokat, az energiát és a munkaerőt, a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben megfelelően frissített információk alapján, amennyiben pontosabb információk álltak rendelkezésre. A Bizottság közölte továbbá, hogy a rendes értéknek az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerinti számtani képzéséhez a Globális Kereskedelmi Atlasz (a továbbiakban: GTA) (39) alapján állapítja meg néhány termelési tényező, különösen a legfontosabb nyersanyagok torzulásoktól mentes költségét. A Bizottság továbbá jelezte, hogy a munkaerő és az energia torzulástól mentes költségeinek kiszámításához a Török Statisztikai Intézet (40) adatait használja majd.

(64)

A Bizottság kijelentette továbbá, hogy az SGA-költségek és a nyereség észszerű összegeinek megállapításához a 30.9. NACE-kategóriába tartozó 206 vállalatra vonatkozó vállalati számviteli statisztikákból származó pénzügyi adatokat fogja felhasználni, a (36) preambulumbekezdésben foglaltak szerint.

(65)

A Bizottság továbbá arról tájékoztatta az érdekelt feleket, hogy számos termelési tényező (fedő-, alapozófesték és EPAC elektromos készlet) egyenként a teljes nyersanyag-/alkatrészköltség kis részét (összesen kevesebb mint a teljes nyersanyag-/alkatrészköltség 1 %-át) tette ki a felülvizsgálati időszakban. A Bizottság ezért ezeket az egyéb termelési tényezőket „fogyóeszközként” kezelte, amelyek értékét a teljes nyersanyagköltség százalékában fejezte ki.

(66)

Ezen túlmenően a Bizottság az előzőekben említett termelési tényezőkön kívüli költségek figyelembevétele céljából a rendes értékbe a gyártási általános költségek értékét is belefoglalta. A Bizottság a gyártási általános költségek és a közvetlen gyártási költségek arányát az uniós gyártóknak és kapcsolt vállalatainak a kérelmező által megadott konkrét információi alapján állapította meg (41).

(67)

A kérelmezőnek a feljegyzéssel kapcsolatos észrevételei alapján a Bizottság a termelési tényezők listáját az alábbiak szerint két ponton módosította. Először is kijavított egy elírást, amikor az akkumulátorokra vonatkozó információkat véletlenül összecserélték az elektromoskerékpár-motorra vonatkozó információkkal. Másodszor, négy termelési tényező (forgattyúkar-készletek, pedálok, hátsó és elülső agy) esetében a feljegyzésben használt vámtarifaszámokat az érintett alkatrészekhez közvetlenül kapcsolódó pontosabb vámtarifaszámokkal váltotta fel. E változásokat az 1. táblázat tükrözi.

(68)

A kérelmező által benyújtott kérelem és az azt követően szolgáltatott összes információ, valamint az ellenőrző látogatások keretében összegyűjtött adatok figyelembevételével a Bizottság a következő termelési tényezőket és forrásaikat azonosította a rendes értéknek az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban történő meghatározásához:

1. táblázat

Az elektromos kerékpárok termelési tényezői

(69)

Az elektromos kerékpárok gyártási folyamatai világviszonylatban hasonlóak; nincs jelentős különbség a kínai, az uniós és más országok gyártási folyamatai vagy felhasznált alapanyagai között.

(70)

A reprezentatív országbeli gyártó telephelyére leszállított nyersanyagok torzulástól mentes árának megállapítása során a Bizottság a reprezentatív országba irányuló importnak a GTA szerinti súlyozott átlagos importárát vette alapul, amelyet megnövelt az importvámmal. A reprezentatív országban érvényes importárat a Kínán és a Kereskedelmi Világszervezetben tagsággal nem rendelkező, az (EU) 2015/755 európai parlamenti és tanácsi rendelet (43) 1. mellékletében felsorolt országokon kívüli összes harmadik országból érkező import egységárainak súlyozott átlaga szolgáltatta. A Bizottság azért döntött a Kínából a reprezentatív országba érkező import figyelmen kívül hagyása mellett, mert az (57) preambulumbekezdésben jelzett módon arra a következtetésre jutott, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállása miatt nem helyénvaló a Kínában érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása. Mivel nem áll rendelkezésre arra utaló bizonyíték, hogy ugyanezek a torzulások a kivitelre szánt termékekre nem hatnak ki ugyanilyen módon, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy ezek a torzulások az exportárakat is befolyásolták. A Kínából a reprezentatív országba irányuló behozatal kizárását követően az egyéb harmadik országokból érkező behozatal volumene továbbra is reprezentatív maradt.

(71)

A Bizottság nem talált más torz forrásokból származó jelentős mennyiségű egyéb behozatalt.

(72)

Egyes termelési tényezők esetében a GTA statisztikai adatai tonnánkénti/kilogrammonkénti árakat tartalmaztak, míg az elektromoskerékpár-gyártás során a fogyasztási értékek darabban (vagy más egységekben, például méterben) voltak megadva. Ez a következő termelési tényezőket érintette: kapcsolók, fékek, hajtókarkészletek, hátsó váltók, hátsó fogaskeréksorok, váltók, elülső agy, hátsó agy, küllők, fóliák, váltóvédők, pedálok, nyergek, gyorszáras nyeregcsőbilincsek és nyeregcsövek. E termelési tényezők esetében az átváltási együtthatók alkalmazásához a Bizottság a kérelmezők által a kérelemben (44) szolgáltatott magyarázatokra és alátámasztó bizonyítékokra támaszkodott. E bizonyítékok a speciális honlapokról (45) származó információkból és a kérelmezők tételenkénti tömegre vonatkozó saját számításaiból (46) álltak.

(73)

Egyes termelési tényezők esetében a mintában szereplő uniós gyártók által viselt tényleges költségek az összes nyersanyagköltség elhanyagolható részét tették ki a felülvizsgálati időszakban. Mivel e termelési tényezők értéke a felhasznált forrástól függetlenül nem befolyásolta érzékelhető mértékben a dömpingkülönbözet-számításokat, a Bizottság úgy döntött, hogy ezeket a költségeket a (65) preambulumbekezdésben ismertetett módon a fogyóeszközök költségében veszi figyelembe.

(74)

Tekintettel az együttműködés hiányára és az aktában szereplő egyéb elemek hiányára, a kérelmező által szolgáltatott adatok alapján a Bizottság a fogyóeszközöknek az összes nyersanyag-/komponensköltséghez viszonyított arányát 1 %-ban állapította meg. Ezt a százalékos arányt alkalmazta a nyersanyagok/összetevők újraszámított költségére a megállapított torzulástól mentes árak alkalmazása során.

(75)

Ezeket az importárakat rendesen a belföldi fuvarozási költséggel is meg kell növelni. Tekintettel az együttműködés hiányára és a hatályvesztési felülvizsgálat jellegére, vagyis arra, hogy célja nem a dömping mértékének pontos meghatározása, hanem annak megállapítása, hogy a dömping folytatódott-e a felülvizsgálati időszakban, illetve megismétlődhet-e, a Bizottság úgy döntött, hogy a belföldi fuvarozási költségek miatt szükségtelen kiigazítást végezni. Ez a kiigazítás megnövelné a rendes értéket, ennek következtében pedig a dömpingkülönbözetet.

(76)

A Török Statisztikai Intézet részletes információkat tesz közzé a Törökország különböző gazdasági ágazataiban alkalmazott bérekről. A Bizottság a legfrissebb rendelkezésre álló statisztikákat (2022) használta a NACE 30. ágazat átlagos munkaerőköltségére vonatkozóan, amely magában foglalja az elektromoskerékpár-gyártás munkaerőköltségeit is (47). Az így kapott óránkénti átlagos munkaerőköltséget a munkaerőköltség-index (48) alapján kiigazította az inflációval a felülvizsgálati időszak költségeinek megfelelően.

(77)

A villamos energia referenciaárának megállapításához a Bizottság a Török Energiapiaci Szabályozó Hatóság (EMRA) által rendszeres sajtóközleményeiben (49) közzétett villamosenergia-díjtáblázatokban szereplő árakat használta fel. A Bizottság az ipari ágazatot illetően 2023-ra vonatkozóan Kuru-ban/kWh-ban kifejezett ipari villamosenergia-árakat tartalmazó adatokat használta fel, amelyek 0,892 CNY/kWh-t tettek ki.

(78)

A gáz referenciaárának megállapításához a Bizottság a Török Statisztikai Intézet (50) által 2021 második félévére és 2022 első félévére vonatkozó rendszeres sajtóközleményeiben közzétett, a törökországi ipari felhasználókra vonatkozó gázárat használta fel. A Bizottság a megfelelő fogyasztási sávba tartozó gázárakra vonatkozó, a Török Statisztikai Intézet (51) által közzétett termelőiár-index alapján az inflációval megfelelően kiigazított, Kuruş/m 3 -ben kifejezett adatokat használta fel a felülvizsgálati időszakhoz való alkalmazkodáshoz (2023), ami 4,112 CNY/m3 árat eredményezett. Az árat 18 %-os hozzáadottérték-adóval igazították ki, mivel a jegyzett ár héát is magában foglalt.

(79)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint „a számtanilag képzett rendes értéknek tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét”. Emellett az előzőekben említett termelési tényezőkön kívüli költségek figyelembevétele a gyártási általános költségek értékének megállapítását is szükségessé teszi.

(80)

A gyártási általános költségek torzulástól mentes értékének megállapításához – figyelemmel a kínai elektromoskerékpár-gyártók együttműködésének hiányára – a Bizottság az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tényeket használta fel. Ezért a kérelmező által közölt adatok alapján a Bizottság megállapította, hogy a gyártási általános költségek mekkora részt képviselnek a teljes gyártási költségen és a munkaerőköltségen belül. Ezt követően a Bizottság a gyártási általános költségek torzulástól mentes értékét úgy határozta meg, hogy az előzőek szerint kapott százalékos arányt alkalmazta a gyártási költség torzulástól mentes értékére.

(81)

Az SGA-költségek és a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegének megállapításához a Bizottság a (36) preambulumbekezdésben ismertetett, a NACE 30.9. kategóriájába tartozó 206 török vállalatra vonatkozóan rendelkezésre álló legfrissebb pénzügyi adatokra támaszkodott. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy az SGA-költségek és a nyereség így megállapított összege a 2. cikk (6a) bekezdésének a) pontja értelmében észszerűnek tekinthető azon gyártelepi kereskedelmi szint tekintetében, amelyen a rendes érték megállapítást nyert.

(82)

A fentiek alapján a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban terméktípusonként megállapította a gyártelepi alapon számított rendes értéket.

(83)

A Bizottság elsőként a torzulástól mentes gyártási költségeket állapította meg. Az exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság azokra az adatokra hagyatkozott, amelyeket a kérelmező nyújtott be a felülvizsgálati kérelemben (52) az elektromoskerékpár-gyártáshoz felhasznált egyes tényezőkre (az anyagokra, az energiára és a munkaerőre) vonatkozóan és amelyek ellenőrzésére az egyik mintában szereplő uniós gyártónál a helyszínen került sor. A Bizottság a felhasználási tényezőket megszorozta a reprezentatív országban, Törökországban megfigyelt torzulásmentes egységköltségekkel.

(84)

A torzulástól mentes gyártási költség meghatározása után a Bizottság ezt az értéket a (79)–(80) preambulumbekezdésben leírtak szerint megnövelte a gyártási általános költségekkel, az SGA-költségekkel és a nyereséggel. A gyártási általános költségek megállapítása a kérelmező által szolgáltatott adatok alapján történt. A Bizottság az SGA-költségeket és a nyereséget a 30.9. NACE-kategóriába tartozó 206 török vállalatra vonatkozóan a 2022. évre jelentett értékek átlaga alapján határozta meg (53). A Bizottság a torzulástól mentes gyártási költségeket a következőkkel növelte meg:

(85)

Ennek alapján a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának megfelelően számtanilag képezte a gyártelepi paritáson számított rendes értéket.

(86)

A kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság az Eurostattól származó CIF-árak alapján, azokat gyártelepi paritásra helyesbítve állapította meg az exportárat. Ehhez a CIF-árból levonta a (tengeri) szállítási és a biztosítási költségeket, valamint a belföldi fuvarozási költségeket. A belföldi kínai és a nemzetközi szállítási költségek a kérelmező által a felülvizsgálati kérelemben benyújtott adatokon alapultak.

(87)

A Bizottság összehasonlította az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának megfelelően számtanilag képzett rendes értéket és az előzőekben megállapított, gyártelepi paritáson számított exportárat. Tekintettel arra, hogy mind a rendes értéket, mind az exportárat a kereskedelem gyártelepi szintjén állapították meg, kiigazításra nem volt szükség.

(88)

Ennek alapján a Bizottság jelentős mértékű átlagos dömpingkülönbözetet állapított meg. Ebből a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a dömping a felülvizsgálati időszakban folytatódott.

(89)

A felülvizsgálati időszakban megvalósuló dömping megállapítását követően a Bizottság az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban megvizsgálta, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén fennáll-e a valószínűsége a dömping folytatódásának. Ennek keretében a Bizottság elemezte továbbá a következőket: a Kínában rendelkezésre álló termelési kapacitás és szabad kapacitás, a harmadik országokba irányuló export árai és az uniós árszint közötti kapcsolat, valamint az uniós piac vonzereje. A Bizottság emlékeztet arra, hogy a kínai exportáló gyártók és a kínai kormány együttműködésének hiánya miatt az elemzés az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tényeken, különösen a felülvizsgálati kérelmen, a GTA-statisztikákon és más nyilvánosan hozzáférhető információkon alapult.

(90)

mivel a kínai kormány és a kínai exportáló gyártók nem működtek együtt, a Bizottság a kínai termelési kapacitásra és szabad kapacitásra vonatkozó ténymegállapításait a kérelmező által a felülvizsgálati kérelemben szolgáltatott információkra alapozta.

(91)

A vizsgálat azt mutatja, hogy a figyelembe vett időszakban Kínában általános kihasználatlan kapacitás volt jellemző az elektromoskerékpár-ágazat terén. Kína termelési kapacitásának (54) becsült mértéke ebben az időszakban évi 130 millió darab volt. Emellett a nem elektromos kerékpárok kínai gyártása könnyen áthelyezhető elektromos kerékpárok gyártására, amelyek teljes kapacitása meghaladhatja a 400 millió darabot (55). A kérelmező piaci információi szerint az elektromos kerékpárok tényleges kínai termelése és értékesítése évi 57 millió darabot tett ki, ami évi 73 millió darabra becsült szabad kapacitást jelzett a felülvizsgálati időszakban (56). Ez a szabad kapacitás, amely majdnem tizenötször nagyobb az ugyanezen időszak alatti teljes uniós felhasználásnál, a jelenlegi intézkedések hatályvesztése esetén átirányítható az Unióba.

(92)

A Bizottság a fentiek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a kínai exportáló gyártók jelentős szabad kapacitással rendelkeznek, amelyet az intézkedések hatályvesztése esetén az Unióba nagy mennyiségben, dömpingáron történő export céljára használhatnak fel.

(93)

A hatályvesztési felülvizsgálati kérelemben megadott információk alapján az elektromos kerékpárok uniós piaca továbbra is vonzó maradt a kínai exportőrök számára. Az eredeti vizsgálat óta a Kínából érkező behozatal mind abszolút, mind relatív értelemben csökkent. 2020 óta azonban, amikor a Kínából érkező behozatal volumene a legalacsonyabb volt, a behozatal a hatályban lévő intézkedések ellenére jelentősen nőtt és majdnem megkétszereződött (lásd az alábbi 3. táblázatot). Kína korábbi piaci részesedését részben más harmadik országok, például Tajvan vették át, amelyek az előző vizsgálat óta növelték a felülvizsgálat tárgyát képező termék Unióba irányuló exportvolumenét. Ugyanakkor a felülvizsgálati időszak alatt Kína továbbra is az elektromos kerékpárok második legnagyobb Unióba irányuló exportpartnere volt. Ez azt mutatja, hogy az Unió továbbra is vonzó piac maradt a kínai exportőrök számára.

(94)

Az elektromos kerékpárok uniós piaca a világ egyik legnagyobb piaca, amelyen a felülvizsgálati időszak alatt 4 979 000 darab kelt el. Emellett, amint az a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemből kiderül, az elektromoskerékpár-kereslet az elkövetkező években (többek között) az uniós környezetvédelmi politikák miatt várhatóan növekedni fog. A kérelmező által a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben (57) szolgáltatott és e vizsgálat megállapításaival alátámasztott bizonyítékok (lásd a (147) preambulumbekezdést) azt mutatták, hogy a kínai gyártók a felülvizsgálati időszak alatt nagyon alacsony áron (210 EUR és 650 EUR között) kínáltak elektromos kerékpárokat az Uniónak és harmadik országoknak egyaránt.

(95)

Az Unióba irányuló kínai kivitel az intézkedések ellenére is folytatódott, sőt emelkedett a figyelembe vett időszakban, és a felülvizsgálati időszakban 4,4 %-os piaci részesedést ért el, ami azt mutatta, hogy az uniós piac továbbra is vonzó a kínai exportáló gyártók számára.

(96)

Ezért a Kínában rendelkezésre álló jelentős kapacitásfelesleget, valamint az uniós piac vonzerejét figyelembe a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a jelenlegi intézkedések hatályvesztése esetén a kínai exportáló gyártók valószínűsíthetően nagy mennyiségben, dömpingáron átirányítanák kivitelük egy részét az Unió piacára.

(97)

Figyelembe véve a dömping felülvizsgálati időszak alatti folytatódásával kapcsolatos ténymegállapításait, valamint a növekvő kivitelnek az intézkedések hatályvesztése esetén valószínűsíthető alakulását, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a Kínából származó behozatalra vonatkozó dömpingellenes intézkedések hatályvesztése nagy valószínűséggel a dömping folytatódását eredményezné.

(98)

A figyelembe vett időszakban 67 gyártó gyártotta a hasonló terméket az Unióban. Ezek a vállalatok alkotják az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazatot.

(99)

A felülvizsgálati időszak alatt a teljes uniós termelés mintegy 4 560 000 darab volt. Ezt a számot az uniós gazdasági ágazatra vonatkozóan rendelkezésre álló információk, például az európai kerékpárágazati és piaci profilról szóló jelentés, valamint az Európai Kerékpáripari Szövetség (a továbbiakban: CONEBI) által készített gazdasági tanulmány alapján állapították meg. A (11) preambulumbekezdésben említettek szerint a Bizottság három uniós gyártót vett fel a mintába, amelyek a hasonló termék teljes uniós termelésének 23,4 %-át képviselték.

(100)

A Bizottság az uniós felhasználást az Eurostat importstatisztikája és az uniós gazdasági ágazat uniós értékesítési volumene alapján határozta meg, a CONEBI által benyújtottak szerint.

(101)

Az uniós felhasználás a következőképpen alakult:

2. táblázat

Uniós felhasználás (darab)

(102)

Az elektromos kerékpárok teljes uniós felhasználása a 2020. évi mintegy 4,3 millió ról 2022-ben 5,3 millióra nőtt. A tervezés és a teljesítmény javítása, valamint az uniós polgárok környezettudatosságának növelése az elektromoskerékpár-felhasználás folyamatos növekedéséhez vezetett. A felülvizsgálati időszakban azonban az elektromos kerékpárok felhasználása az EU-ban 2022-höz képest 346 000 darabbal csökkent, miután a Covid19-járvánnyal kapcsolatos legutóbbi intézkedések 2022 első felében történt feloldása után nem sokkal visszaesett a kereslet.

(103)

A Bizottság a behozatali volument az Eurostat adatai alapján állapította meg.

(104)

A behozatal piaci részesedésének megállapításához aztán a Bizottság a behozatali volument összehasonlította a 2. táblázat szerinti uniós felhasználással.

(105)

A Kínából az Unióba érkező behozatal a következőképpen alakult:

3. táblázat

Behozatali volumen (darab) és piaci részesedés

(106)

A kínai behozatal piaci részesedése a hatályban lévő intézkedések ellenére is a 2020. évi 2,3 %-ról 4,4 %-ra nőtt a felülvizsgálati időszakban.

(107)

A Bizottság az importárakat az Eurostat adatai alapján állapította meg.

(108)

A Kínából az Unióba érkező behozatal átlagára a következőképpen alakult:

4. táblázat

Importár (EUR/darab)

(109)

A Kínából érkező behozatal átlagárai továbbra is rendkívül alacsonyak voltak a figyelembe vett időszakban. 2020-ban és 2021-ben az Eurostat által jelentett árak még az eredeti vizsgálatban megállapított átlagáraknál is alacsonyabbak voltak (422 EUR és 477 EUR között).

(110)

Az Eurostat adatai alapján az árak 2022-ben ideiglenesen magasabb szinten álltak, de még mindig alacsonyabbak voltak, mint a 2016. évi kínai importárak (477 EUR).

(111)

mivel a kínai exportáló gyártók nem működtek együtt, a Bizottság a felülvizsgálati időszak alatti áralákínálást a következők összehasonlításával határozta meg:

(112)

A Bizottság az összehasonlítás eredményét a mintában szereplő uniós gyártók felülvizsgálati időszakbeli forgalmának százalékában fejezte ki. Az áralákínálás 68 % és 80 % között mozgott. A vámok nélkül az áralákínálás 82,8 %-ot tett ki.

(113)

A Kínától eltérő harmadik országokból származó elektromos kerékpárok főként Tajvanról és Vietnámból érkeztek.

(114)

Az Unióba irányuló behozatal (összesített) volumene, valamint az egyéb harmadik országokból érkező elektromos kerékpárok behozatala terén a piaci részesedés és az árak tendenciái a következőképpen alakultak:

5. táblázat

Behozatal a harmadik országokból

(115)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék Kínától eltérő harmadik országokból érkező teljes behozatalának piaci részesedése 2020 és 2022 között nőtt, és 2022-ben elérte a 20,3 %-ot. A felülvizsgálati időszakban azonban 16,3 %-kal, a 2020-asnál alacsonyabb szintre esett vissza.

(116)

Az uniós gazdasági ágazat helyzetének felmérése valamennyi olyan gazdasági mutató értékelésére kiterjedt, amely a figyelembe vett időszakban hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat állapotára.

(117)

A Bizottság a (11) preambulumbekezdésben említett módon az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetének vizsgálatára mintavételt alkalmazott.

(118)

A kár meghatározása során a Bizottság különbséget tett a makrogazdasági és a mikrogazdasági kármutatók között. A Bizottság a makrogazdasági mutatókat a CONEBI által rendelkezésre bocsátott adatok alapján értékelte. Az adatok az összes uniós gyártóra kiterjedtek. A Bizottság a mikrogazdasági mutatókat a mintában szereplő uniós gyártók kitöltött kérdőíveiben található adatok alapján értékelte.

(119)

A makrogazdasági mutatók a következők: termelés, termelési kapacitás, kapacitáskihasználás, értékesítési volumen, piaci részesedés, foglalkoztatás, termelékenység, a dömpingkülönbözet nagysága, valamint a korábbi dömpingelt behozatal hatásaiból való felépülés.

(120)

A mikrogazdasági mutatók a következők: átlagos egységár, egységköltség, munkaerőköltség, készletek, jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, a beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség.

(121)

A teljes uniós termelés, a termelési kapacitás és a kapacitáskihasználás a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

6. táblázat

Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(122)

A Covid19-világjárvány idején megnövekedett kereslet következtében a 2020 és 2022 közötti időszakban az uniós termelési kapacitás és termelés folyamatosan nőtt. A felülvizsgálati időszakban azonban csökkent a termelési volumen és a kapacitás a Covid19 alatti megnövekedett készletfelhalmozódás miatt, amikor az uniós gyártók úgy tervezték, hogy az értékesítést gyorsított szinten folytatják, amire a kereslet Covid19 utáni jelentős visszaesése miatt nem került sor.

(123)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene és piaci részesedése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

7. táblázat

Értékesítési volumen és piaci részesedés (darabok)

(124)

A figyelembe vett időszakban nőtt az értékesítés, különösen a Covid19-világjárvány alatti megnövekedett kereslet miatt. A Covid19-intézkedések megszüntetését követően azonban az elektromos kerékpárok iránti kereslet visszaesett, ami alacsonyabb értékesítési adatokat eredményezett a felülvizsgálati időszakban. Emellett a 2022-es és a felülvizsgálati időszakbeli gazdasági helyzet (különösen a magasabb energiaköltségek és az infláció) nemcsak az uniós gazdasági ágazatra, hanem a fogyasztókra is hatással volt, különösen a kisebb vásárlóerővel rendelkezőkre. Ezért az uniós gazdasági ágazat értékesítése 2022-höz képest stagnált a felülvizsgálati időszakban, miközben az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése 4,5 százalékponttal nőtt.

(125)

A foglalkoztatás és a termelékenység a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

8. táblázat

Foglalkoztatás és termelékenység

(126)

A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat 28 %-kal növelte a foglalkoztatási szintet. E növekedés nagy része a Covid19-világjárvány alatti keresletnövekedés miatt 2020 és 2022 között következett be. 2023-ban a termelési volumen csökkenése miatt csökkent az alkalmazottak száma. A figyelembe vett időszakban viszonylag stabil maradt a termelékenység.

(127)

Mivel az értékesítések 2022-höz képest stabilak maradtak a felülvizsgálati időszakban, miközben a felhasználás csökkent, az uniós gazdasági ágazatnak abban az időszakban sikerült 4,5 %-kal növelnie piaci részesedését.

(128)

A felülvizsgálati időszak alatt a Kínából származó behozatal volumene viszonylag csekély volt, az uniós felhasználásnak mindössze 4,4 %-át tette ki. Ezért a dömping nagyságrendjének az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatása meglehetősen korlátozott volt.

(129)

A mintában szereplő uniós gyártók által az Unióban a független vevők felé felszámított értékesítési egységárak súlyozott átlaga a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

9. táblázat

Értékesítési árak és előállítási költség az Unióban (EUR/darab)

(130)

A mintában szereplő uniós gyártók átlagos értékesítési árai, valamint a termelési költségek emelkedtek a figyelembe vett időszakban, ami 2020-ban és 2021-ben főként a termékösszetétel változását, valamint az elektromos kerékpárok motorjainak és akkumulátorainak technológiai fejlődését tükrözte. Ezzel szemben 2022-ben és a felülvizsgálati időszakban a növekedés az inflációval és a magasabb energiaköltségekkel jellemezhető általános gazdasági helyzet miatt a megnövekedett előállítási költségeket is tükrözte.

(131)

A mintában szereplő uniós gyártók átlagos munkaerőköltsége a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

10. táblázat

Alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség

(132)

Bár a kereslet visszaesését követően a felülvizsgálati időszakban 2022-höz képest csökkent az alkalmazottak száma, a figyelembe vett időszakban az alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség folyamatosan nőtt.

(133)

A mintában szereplő uniós gyártók készletszintje a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

11. táblázat

Készletek

(134)

A készletek növekedése a Covid19 során megnövekedett készletfelhalmozásnak tudható be. Ebben az időszakban ugyanis a kereslet jelentősen nőtt, egyúttal pedig az ellátási lánccal kapcsolatos problémák jelentkeztek, ezért az uniós gyártók a termelési követelményeknek való megfelelés érdekében a szükségesnél több nyersanyagot és alkatrészt rendeltek. Az ellátási lánccal kapcsolatos problémák megoldását követően azonban az uniós gyártók a szükségesnél több nyersanyagot és alkatrészt kaptak. Ezt követően 2022-höz képest csökkent az elektromos kerékpárok iránti kereslet a felülvizsgálati időszakban, ami miatt a felülvizsgálati időszak végén nagyon nagy mennyiségű készlet halmozódott fel az uniós gyártóknál.

(135)

A mintában szereplő uniós gyártók jövedelmezősége, pénzforgalma, beruházásai és beruházásainak megtérülése a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

12. táblázat

Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások és a beruházások megtérülése

(136)

A Bizottság a mintában szereplő uniós gyártók jövedelmezőségét úgy állapította meg, hogy a hasonló termék független vevők részére végrehajtott uniós értékesítéseiből származó adózás előtti nettó nyereséget kifejezte az értékesítési árbevétel százalékában. A mintában szereplő uniós gyártók a figyelembe vett időszakban nyereségesek maradtak. A felülvizsgálati időszakban azonban a jövedelmezőség a megnövekedett költségek miatt csökkent.

(137)

A figyelembe vett időszak összességében stabil jövedelmezősége lehetővé tette az uniós gazdasági ágazat számára, hogy nagy beruházásokat hajtson végre.

(138)

A nettó pénzforgalom az uniós gyártók önfinanszírozó képességét jelzi. A figyelembe vett időszakban a pénzforgalom számottevő mértékben csökkent, és 2023-ban a negatív tartományba került. A beruházások megtérülése szintén visszaesett, ami tovább nehezítette a tőkebevonást és a növekedést az uniós gazdasági ágazatban. Ez 2022-höz képest a beruházások 50 %-os visszaesését eredményezte a felülvizsgálati időszakban.

(139)

A Covid19-világjárvány alatti megnövekedett kereslet következtében a 2020 és 2022 közötti időszakban folyamatosan nőttek az olyan makromutatók, mint az uniós termelés, az értékesítés és a foglalkoztatás. A felülvizsgálati időszakban azonban csökkent a termelési volumen, a kapacitás, az értékesítés és a foglalkoztatás a Covid19-világjárvány alatti megnövekedett készletfelhalmozás miatt, amelyet a Covid19 kapcsán bevezetett intézkedések megszüntetése és a különösen a magas energiaköltségekkel és az inflációval jellemezhető, megváltozott uniós gazdasági helyzet miatti keresletcsökkenés követett.

(140)

A mikrogazdasági mutatókat illetően a vizsgálat megállapította, hogy a mintában szereplő uniós gyártók jövedelmezősége a 2020 és 2022 közötti időszakban 7 % felett maradt. A felülvizsgálati időszakban azonban az uniós gazdasági ágazat jövedelmezősége 5,4 %-ra esett vissza. A pénzforgalom 2020 és 2022 között csökkent, 2023-ban pedig negatívba fordult. A beruházások megtérülése szintén visszaesett, ami tovább nehezítette a tőkebevonást és a növekedést az uniós gazdasági ágazatban.

(141)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazat felépült abból az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében vett jelentős kárból, amelyet a Kínából érkező dömpingelt behozatal okozott. A figyelembe vett időszak alatt azonban számos kármutató romlott, és az uniós gazdasági ágazat ismét gazdaságilag instabil helyzetbe került. Ezért a Bizottság a továbbiakban megvizsgálta, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén valószínűsíthető-e a Kínából érkező dömpingelt behozatal által okozott kár megismétlődése.

(142)

Annak érdekében, hogy megállapíthassa, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén valószínűsíthető-e a kár megismétlődése, a Bizottság a következő elemeket vizsgálta meg: a Kínában rendelkezésre álló termelési kapacitást és szabad kapacitás, a harmadik országokba irányuló export árai és az uniós árszint közötti kapcsolat, valamint az ezekből az országokból származó lehetséges behozatalnak és árszintnek az uniós gazdasági ágazat helyzetére gyakorolt hatása.

(143)

A fenti 3.10.1. szakaszban ismertetett és részletezett adatok szerint a kínai exportáló gyártók jelentős szabad kapacitással rendelkeznek, amelyet az intézkedések hatályvesztése esetén fel lehetne használni a felülvizsgálat tárgyát képező terméknek az Unióba irányuló exportra történő előállításához. A kínai exportáló gyártók 73 millió darabot exportálhatnak, ami messze meghaladja az uniós piac méretét.

(144)

Amint azt a fenti 3.10.2. szakasz ismerteti és részletezi, az elektromos kerékpárok uniós piaca a világ egyik legnagyobb piaca, és az elektromos kerékpárok iránti kereslet az elkövetkező években várhatóan növekedni fog, többek között az uniós környezetvédelmi politikák miatt. A kínai exportáló gyártók a felülvizsgálati időszak alatt az uniós gyártók által az uniós piacon alkalmazott átlagos értékesítési áraknál jóval alacsonyabb árakon exportáltak a legfontosabb harmadik országbeli piacaikra. Ezért az Unióba irányuló export potenciálisan sokkal vonzóbb a kínai exportőrök számára. Következésképpen észszerűen feltételezhető, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a kínai exportáló gyártók jelentős volumenben exportálnák a felülvizsgálat tárgyát képező terméket az Unióba.

(145)

Annak megállapítása érdekében, hogy az intézkedések megszüntetése esetén a Kínából érkező behozatal hogyan érintené az uniós gazdasági ágazatot, a Bizottság összehasonlítható árelemzést végzett, amelyben nem számolt a dömpingellenes intézkedésekkel.

(146)

Annak érdekében, hogy megbecsülje azt a valószínűsíthető árat, amelyen a kínai gyártók az uniós piacra irányuló export során értékesítenének, a Bizottság összehasonlította a mintában szereplő uniós gyártók átlagárait (gyártelepi áron) a felülvizsgálat tárgyát képező terméknek a Kínából származó, a felülvizsgálat tárgyát képező termék olyan harmadik országokba – például az Egyesült Királyságba, Törökországba, Norvégiába vagy Szerbiába – exportált megfelelő átlagárával, amelyek külön kódokkal rendelkeznek az elektromos kerékpárokra vonatkozóan, és amelyek vonatkozásában nincsenek hatályban intézkedések.

(147)

Az összehasonlítás eredménye azt mutatta, hogy az érintett termék fenti országokba irányuló kínai exportjának átlagára 210 EUR és 650 EUR között mozgott, azaz jóval alacsonyabb volt, mint az uniós gazdasági ágazat uniós piaci ára. Ezért az intézkedések hatályvesztése esetén valószínűsíthető, hogy a Kínából érkező behozatal – az eredeti vizsgálat vizsgálati időszakához hasonlóan – nagy mennyiségben és alacsony árakon lépne be a piacra, ami kárt okozna.

(148)

A Bizottság a fentiek alapján arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése minden valószínűség szerint a Kínából érkező, kárt okozó árszintek mellett megvalósuló dömpingelt behozatal jelentős növekedését eredményezné. Mindez súlyosan veszélyeztetné az uniós gazdasági ágazat életképességét.

(149)

Az alaprendelet 21. cikke alapján a Bizottság megvizsgálta, hogy a meglévő dömpingellenes intézkedések fenntartása ellentétes lenne-e az Unió egészének érdekével. Az uniós érdek meghatározása a különböző érintett érdekek teljes körének értékelésén alapult, beleértve az uniós gazdasági ágazat, az importőrök és a felhasználók érdekeit is.

(150)

A vizsgálat kimutatta, hogy az intézkedések hatályvesztése negatív hatást gyakorolna az uniós gazdasági ágazatra. Az intézkedések helyreállították az egyenlő versenyfeltételeket az uniós piacon. Ez lehetővé tette, hogy új vállalatok lépjenek be a piacra, különösen a belépő- és az alacsonyabb árkategóriás szegmensekben. Az elektromos kerékpárokkal foglalkozó ismert uniós gyártók száma a 2022–2023-as gazdasági helyzetből eredő kihívások ellenére a 2020. évi mintegy 37-ről 2023-ban 67-re nőtt. Az Unióban gyártott elektromos kerékpárok száma 2020 (3,4 millió) és 2023 (4,5 millió) között több mint 1 millióval nőtt, és az előrejelzések szerint tovább fog nőni. A közvetlen alkalmazottak száma az eredeti vizsgálati időszakban mért mintegy 3 500-ról a felülvizsgálati időszakban közel 11 000 főre nőtt.

(151)

A dömpingellenes intézkedések megszüntetése nagy kockázatnak tenné ki az uniós gyártókat, különösen a belépő- és az alacsonyabb árkategóriás elektromoskerékpár-szegmenseket, amelyek az uniós gazdasági ágazat számos kisebb gyártóját foglalják magukban.

(152)

A kiszolgáltatott helyzetet súlyosbítja az a tény, hogy az elektromos kerékpárok gyártása rendkívül tőkeigényes vállalkozás, mivel a gyártás fenntartásához mindig jelentős kerékpáralkatrész-készletekre van szükség. Emellett az uniós gyártók az elmúlt években jelentős beruházásokat hajtottak végre a fenntartható és környezetbarát termelés és a termékfejlesztés terén. A dömpingellenes intézkedések megszüntetése megakadályozná a rendkívül magas szintű technológiák – többek között az automatizálás és az új anyagok – alkalmazására vonatkozó gyakorlati műszaki-tervezési know-how fejlesztését.

(153)

Emellett a hatályvesztési felülvizsgálati kérelem szerint az uniós elektromoskerékpár-ágazat az egyik legnagyobb zöld iparág, amelyben a 2024. évi európai kerékpárágazati és piaci profilról szóló jelentés szerint több mint 1 000 kis- és középvállalkozás (kkv) biztosított mintegy 80 000 munkahelyet. Idetartoznak a közvetlen és közvetett gyártással összefüggő munkahelyek, az upstream ágazatok, a kerékpártartozék-gyártók, a kerékpár-kereskedők stb. munkahelyei.

(154)

A fentiek alapján az intézkedések kiterjesztése az uniós gazdasági ágazat érdekét szolgálja.

(155)

A Bizottság minden ismert felhasználóval és független importőrrel felvette a kapcsolatot.

(156)

A vizsgálat megindítását követően csupán egy 8, Kínából és más harmadik országokból behozott elektromos kerékpáralkatrészeket összeszerelő uniós vállalat nevében létrejött ad hoc csoport jelentkezett és tett észrevételeket. Fő észrevételük a Kínából származó (hagyományos) kerékpáralkatrészek behozatala elleni intézkedések végrehajtásához kapcsolódott, ami bizonytalanságot okoz az elektromoskerékpár-alkatrészek behozatalára vonatkozó jogi szabályozással kapcsolatban, és ezért megnehezíti az elektromos kerékpárok azon alkatrészeinek behozatalát, amelyekre nem vonatkoznak intézkedések. A csoport ellenezte az intézkedések kiterjesztését, főként az alkatrészek behozatalával kapcsolatos jelenlegi problémák, valamint az intézkedéseknek az elektromos kerékpárok ezen alkatrészeire való kiterjesztésének kockázata miatt, és azzal érvelt, hogy a Kínából származó behozatal valamennyi vonatkozó szabályozásnak való megfelelését hatékonyabban lehetne ellenőrizni piacfelügyelet alkalmazásával, kezelve ezzel a Kínából származó elektromos kerékpárok gyakran illegális és nem biztonságos, tisztességtelen kereskedelem keretében történő behozatalát.

(157)

A Bizottság azonban úgy ítélte meg, hogy nem reális, hogy a piacfelügyeleti és szabályozási intézkedések csak a Kínából származó elektromos kerékpárok dömpingelt behozatala által okozott kárt előzzék meg. Az elektromos kerékpárok alkatrészeinek behozatalával kapcsolatos vámhatósági jogérvényesítési problémák sem indokolhatják az intézkedések megszüntetését, amelyek elérték a kívánt hatást. Mindenesetre az intézkedések végrehajtása nem tartozik a vizsgálat hatálya alá.

(158)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően az ad hoc csoport megismételte ugyanezeket az állításokat. Azzal érvelt, hogy a Bizottságnak a piactorzulások kiváltó okainak kezelése és az összes érdekelt fél számára egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében a piacvédelmi intézkedések kiterjesztése helyett inkább a piacfelügyelet megerősítésére kellene összpontosítania. Az ad hoc csoport szerint a piacvédelmi intézkedések akaratlanul is olyan szabályozási keretet hoznak létre, amely ösztönzi a nem szabványos és nem biztonságos kerékpárok behozatalát, miközben megnehezíti az uniós piacon hosszú távú ambícióval rendelkező, komoly kínai elektromoskerékpár-gyártók életét.

(159)

A Bizottság úgy ítélte meg, hogy az ad hoc csoport által felhozott érvekkel a (156) preambulumbekezdés már foglalkozott. Mivel nem terjesztettek elő e kérdésekre vonatkozóan új érdemi észrevételeket, a (157) preambulumbekezdésben foglalt következtetés megerősítést nyert.

(160)

Az ad hoc csoport azzal is érvelt, hogy a piacvédelmi intézkedések hatályon kívül helyezése nem vezetne a kárt okozó behozatal jelentős növekedéséhez, mivel szerintük a felülvizsgálati időszakban a kínai behozatal szerény, 4,4 %-os piaci részesedése aláásta azt az állítást, miszerint a kínai behozatal jelentős fenyegetést jelent.

(161)

A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a piaci részesedésnek a felülvizsgálati időszakban 4,4 %-ra történő növekedése olyan helyzetben történt, amikor piacvédelmi intézkedések voltak érvényben. A kínai behozatal a piacvédelmi intézkedések miatt csak 2,1 százalékpontos piaci részesedést szerzett a figyelembe vett időszakban. Figyelembe véve az uniós piac vonzerejét, a kínai termelési kapacitást és szabad kapacitást, valamint a harmadik országokba irányuló export árai és az uniós árszint közötti kapcsolatot, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén a Kínából érkező dömpingelt behozatal jelentős mértékben, kárt okozó árszinten növekedne. Ennek alapján a Bizottság elutasította ezt az állítást.

(162)

Az ad hoc csoport továbbá azt állította, hogy a Bizottság ellenőrizetlen információkra és állításokra támaszkodott, ami veszélyezteti a vizsgálat pártatlanságát, különösen a kérelmezőtől származókat.

(163)

A (31) és (32) preambulumbekezdésben foglaltak szerint a Bizottság a dömping és a kár folytatódására vagy megismétlődésére vonatkozó ténymegállapítások tekintetében az alaprendelet 18. cikkét alkalmazta, mivel a vizsgálat során a kínai exportőrök/gyártók nem működtek együtt. Ennek következtében a dömping folytatódásának vagy megismétlődésének a valószínűségére vonatkozó ténymegállapításokat a rendelkezésre álló tényekre kellett alapozni, különösen pedig a felülvizsgálati kérelmekben közölt információkra és az együttműködő felektől (nevezetesen a kérelmezőtől és a mintában szereplő uniós gyártóktól) a felülvizsgálat során kapott információkra. A Bizottság a mintába felvett uniós gyártók által benyújtott valamennyi információt alaposan ellenőrizte. Ennek alapján a Bizottság elutasította ezt az állítást.

(164)

Egyetlen felhasználó vagy független importőr sem jelentkezett és működött együtt ebben a vizsgálatban oly módon, hogy a kérdőívre választ nyújtott volna be a fent említett beadvány kivételével. A Bizottság a rendelkezésére álló információk alapján megállapította, hogy nincs olyan bizonyíték, amely ellentmondana az eredeti vizsgálat azon következtetésének, hogy a független importőrökre gyakorolt negatív hatások nem tekinthetők aránytalannak, és azokat az alternatív beszerzési források rendelkezésre állása enyhítette. A kiegyenlítő intézkedések uniós piacra – és különösen az uniós gazdasági ágazatra – gyakorolt pozitív hatása jelentősebb a más érdekcsoportokra gyakorolt potenciális negatív hatásnál. A vizsgálat megerősítette, hogy Kínán kívül egyre több egyéb beszerzési forrás is rendelkezésre áll harmadik országokból. A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések fenntartása nem járna aránytalanul káros hatással a felhasználókra és az importőrökre nézve.

(165)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nincsenek olyan, az uniós érdekből fakadó kényszerítő okok, amelyek a felülvizsgálat tárgyát képező termék Kínából érkező behozatalára vonatkozó meglévő intézkedések fenntartása ellen szólnának.

(166)

A dömping folytatódásával, a kár megismétlődésével és az uniós érdekkel kapcsolatban levont bizottsági következtetések alapján a Kínából származó elektromos kerékpárok behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedéseket fenn kell tartani.

(167)

A vámtételek közötti különbségből adódó, az intézkedések kijátszásával kapcsolatos kockázat lehető legkisebbre csökkentése érdekében különleges intézkedésekkel szükséges biztosítani az egyedi dömpingellenes vámok alkalmazását. Az egyedi dömpingellenes vámok alkalmazásának feltétele, hogy a tagállamok vámhatóságainak érvényes kereskedelmi számlát kell bemutatni. A számlának meg kell felelnie az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek. Amíg e számlát be nem mutatják, a „minden más vállalat” esetében alkalmazandó dömpingellenes vámot kell alkalmazni.

(168)

Bár a számla bemutatása szükséges ahhoz, hogy a tagállamok vámhatóságai egyedi dömpingellenes vámtételeket és mentességeket alkalmazhassanak a behozatalokra, nem a számla jelenti az egyetlen olyan elemet, amelyet a vámhatóságoknak figyelembe kell venniük. Ugyanis, még ha a bemutatott számla teljesíti is az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében előírt összes követelményt, a tagállamok vámhatóságainak akkor is el kell végezniük a szokásos ellenőrzéseket, és – minden más esethez hasonlóan – további dokumentumokat (fuvarokmányokat stb.) is bekérhetnek a nyilatkozatban foglalt adatok pontosságának ellenőrzése céljából, valamint annak érdekében, hogy az alacsonyabb vámtétel alkalmazása a vámjognak megfelelően indokolt legyen.

(169)

Amennyiben az érintett dömpingellenes intézkedések bevezetését követően az alacsonyabb egyedi vámtételekben részesülő vállalatok kivitelének mennyisége jelentősen megnő, ez a mennyiségi növekedés önmagában is az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése szerinti, a kereskedelem szerkezetében az intézkedések bevezetése nyomán bekövetkezett változásnak tekinthető. Ilyenkor – a feltételek teljesülése esetén – kijátszásellenes vizsgálat indítható. Ez a vizsgálat többek között irányulhat annak megállapítására, hogy szükség van-e az egyedi vámtétel(ek) eltörlésére és ebből következően országos hatályú vám kivetésére.

(170)

Az e rendeletben az egyes meghatározott vállalatok esetében megállapított egyedi dömpingellenes vámtételek kizárólag a Kínából származó és a megnevezett jogalanyok által gyártott, a felülvizsgálat tárgyát képező termék behozatalára vonatkoznak. Az e rendelet rendelkező részében kifejezetten meg nem jelölt vállalatok – köztük a kifejezetten megjelölt vállalatokkal kapcsolatban álló vállalatok – által gyártott, a felülvizsgálat tárgyát képező termék behozatalára a „minden más vállalatra” vonatkozó vámtételt kell alkalmazni. E vállalatok esetében az egyedi dömpingellenes vámtételek nem alkalmazhatók.

(171)

Ha egy vállalatnak a későbbiekben megváltozik a neve, a rá vonatkozó egyedi dömpingellenes vámtételek a kérelme alapján alkalmazhatók. A kérelmet a Bizottsághoz kell intézni (58). A kérelemnek tartalmaznia kell minden olyan releváns információt, amely alapján bizonyítható, hogy a változás nem érinti a vállalatnak a rá vonatkozó vámtételre való jogosultságát. Ha a vállalat nevének megváltozása nem érinti a vállalatra vonatkozó vámtétel igénybevételére való jogosultságot, a névváltoztatásról a Bizottság rendeletet tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(172)

Minden érdekelt fél tájékoztatást kapott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján a Bizottság javaslatot kívánt tenni a meglévő intézkedések fenntartására. Határidőt is biztosítottak számukra, hogy az érdekelt felek tájékoztatását követően ismertessék észrevételeiket.

(173)

Az az exportőr vagy gyártó, amely nem exportálta az érintett terméket az Unióba abban az időszakban, amelynek alapján az általa exportált termékek esetében jelenleg alkalmazandó vám megállapítása történt, kérelmezheti, hogy a Bizottság a mintában nem szereplő együttműködő vállalatok számára megállapított dömpingellenes vám hatálya alá vonja. A Bizottságnak három feltétel teljesülése esetén kell helyt adnia a kérelemnek. Az új exportáló gyártónak a következőket kell igazolnia: i. nem exportálta az Unióba az érintett terméket abban az időszakban, amelynek alapján az általa exportált termékek esetében alkalmazandó vám megállapítása történt; ii. nem áll kapcsolatban olyan vállalattal, amely exportálta az Unióba az érintett terméket, és ennélfogva a dömpingellenes vámok hatálya alá tartozik, és iii. a későbbiekben exportálta az érintett terméket, vagy vállalt visszavonhatatlan szerződéses kötelezettséget arra, hogy az érintett terméket jelentős mennyiségben exportálja.

(174)

Figyelembe véve az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (59) 109. cikkét, az Európai Unió Bíróságának ítéletét követően teljesítendő visszatérítés esetén az Európai Központi Bank irányadó refinanszírozási műveleteire alkalmazott, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzétett, az esedékesség napja szerinti hónap első naptári napján érvényes kamatlábnak megfelelő késedelmi kamat fizetendő.

(175)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az (EU) 2016/1036 rendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével,