Felek

A C-333/03. sz. ügyben,

az Európai Közösségek Bizottsága (képviseli: J. Jonczy, meghatalmazotti minőségben, kézbesítési cím: Luxembourg)

felperesnek

a Luxemburgi Nagyhercegség (képviseli: S. Schreiner, meghatalmazotti minőségben)

alperes ellen

annak megállapítása iránt benyújtott keresete tárgyában, hogy a Luxemburgi Nagyhercegség – mivel nem fogadta el azokat a törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy megfeleljen a munkavállalók jogainak a vállalkozások, üzletek és üzletrészek átruházása esetén történő védelmére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 77/187/EGK irányelv módosításáról szóló, 1998. június 29-i 98/50/EK tanácsi irányelvnek (HL L 201., 88. o.), vagy legalábbis a Bizottsággal nem közölte ezeket a rendelkezéseket – nem teljesítette az irányelvből eredő kötelezettségeit,

A BÍRÓSÁG (harmadik tanács),

tagjai: A. Rosas tanácselnök, R. Schintgen és N. Colneric (előadó) bírák,

főtanácsnok: L. A. Geelhoed,

hivatalvezető: R. Grass,

tekintettel az előadó bíró jelentésére,

tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,

meghozta a következő

Ítéletet

Az ítélet indoklása

1. A Bíróság Hivatalához 2003. július 30-án benyújtott keresetlevelével az Európai Közösségek Bizottsága az EK 226. cikk alapján keresetet indított annak megállapítása iránt, hogy a Luxemburgi Nagyhercegség – mivel nem fogadta el azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy megfeleljen a munkavállalók jogainak a vállalkozások, üzletek és üzletrészek átruházása esetén történő védelmére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 77/187/EGK irányelv módosításáról szóló, 1998. június 29-i 98/50/EK tanácsi irányelvnek (HL L 201, 88. o., a továbbiakban: irányelv), vagy legalábbis a Bizottsággal nem közölte ezeket a rendelkezéseket – nem teljesítette az irányelvből eredő kötelezettségeit.

Jogi háttér és a pert megelőző eljárás

2. Az irányelv 2. cikke szerint:

„1. A tagállamok legkésőbb 2001. július 17-ig hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek.[…]

2. Amikor a tagállamok elfogadják az 1. cikk szerinti intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

A tagállamok haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot a jelen irányelv végrehajtása érdekében elfogadott intézkedésekről.”

3. Az 1977. február 14-i 77/187/EGK tanácsi irányelvet (HL L 61., 26. o.) a munkavállalók jogainak a vállalkozások, üzletek vagy ezek részeinek átruházása esetén történő védelmére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2001. március 12-i 2001/23/EK tanácsi irányelv (HL L 82., 16. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 4. kötet, 98. o.) hatályon kívül helyezte. A 2001/23 irányelv 12. cikke szerint a módosított 77/187 irányelv hatályát veszti, a 2001/23 irányelv I. melléklet B részében a tagállamok részére a végrehajtásra megállapított határidőkre vonatkozó kötelezettségek sérelme nélkül. Az említett I. melléklet B része az irányelv átültetésére rendelkezésre álló határidőt 2001. július 17-ben határozta meg.

4. Mivel az irányelvet átültető nemzeti intézkedésekről nem kapott értesítést, a Bizottság az EK 226. cikk alapján megindította a tagállami kötelezettségszegés megállapítása iránti eljárást. Miután a Luxemburgi Nagyhercegséget felszólította észrevételei megtételére, 2003. április 3-án indokolással ellátott véleményt adott, amelyben felhívta e tagállamot arra, hogy a kézhezvételétől számított két hónapos határidőn belül, a szükséges intézkedések elfogadásával, tegyen eleget a véleményben foglaltaknak. 

5. Tekintettel arra, hogy a Luxemburgi Nagyhercegség nem válaszolt e véleményre, a Bizottság a jelen kereset benyújtása mellett döntött.

A keresetről

A felek érvei

6. A Bizottság megállapítja, hogy a Luxemburgi Nagyhercegség nem fogadta el azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy megfeleljen az irányelvnek, vagy legalábbis vele nem közölte ezeket, így tehát nem teljesítette az említett irányelvből eredő kötelezettségeit.

7. A Luxemburgi Nagyhercegség érvelése szerint a munkavállalók jogainak a vállalkozások, üzletek vagy üzletrészek átruházása esetén történő védelméről szóló, 4896. sz. törvényjavaslat 2001. december 27-én a Chambre des députés (képviselőház) elé került, az irányelv átültetésének céljából. A Conseil d’État (Államtanács) által 2003 májusában és júniusában adott két vélemény következtében a Chambre des députés munka- és foglalkoztatásügyi bizottsága 2003. július 7-én módosításokat fogadott el a törvényjavaslat szövegében. E módosításokat 2003. július 18-án a Conseil de gouvernement (kabinet) jóváhagyta, és továbbította a Conseil d’État részére. 2003. július 7-i ülésen a nevezett bizottság úgy határozott, hogy a törvénytervezet kerüljön a Chambre des députés napirendjére azért, hogy a törvényt 2003 októberében el lehessen fogadni.

A Bíróság álláspontja

8. Az állandó ítélkezési gyakorlatból következik, hogy a kötelezettségszegés megtörténtét a tagállamnak az indokolással ellátott véleményben meghatározott határidő végén fennálló helyzete alapján kell megítélni (lásd különösen a C-147/00. sz., Bizottság kontra Franciaország ügyben 2001. március 15-én hozott ítélet [EBHT 2001., I-2387 o.] 26.pontját és a C-173/01. sz., Bizottság kontra Görögország ügyben 2002. július 4-én hozott ítélet [EBHT 2002., I-6129. o.] 7. pontját).

9. Márpedig az nem vitatható, hogy a Luxemburgi Nagyhercegség az indokolással ellátott véleményben előírt határidőn belül nem fogadta el az irányelv átültetésének biztosításához szükséges intézkedéseket. 

10. Következésképpen megállapítható, hogy a Luxemburgi Nagyhercegség – mivel nem fogadta el azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy megfeleljen az irányelvnek – nem teljesítette az irányelvből eredő kötelezettségeit.

A költségekről

11. Az eljárási szabályzat 69. cikkének 2. §-a Bíróság a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte. A Luxemburgi Nagyhercegséget – mivel pervesztes lett – a Bizottság kérelmének megfelelően kötelezni kell a költségek viselésére.

Rendelkező rész

A fenti indokok alapján

A BÍRÓSÁG (harmadik tanács)

a következőképpen határozott:

1) A Luxemburgi Nagyhercegség – mivel nem fogadta el azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy megfeleljen a munkavállalók jogainak a vállalkozások, üzletek és üzletrészek átruházása esetén történő védelmére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 77/187/EGK irányelv módosításáról szóló, 1998. június 29-i 98/50/EK tanácsi irányelvnek – nem teljesítette az irányelvből eredő kötelezettségeit.

2) A Bíróság a Luxemburgi Nagyhercegséget kötelezi a költségek viselésére.