1

Az EUMSZ 263. cikken alapuló keresetében a felperes, az ABLV Bank AS az Európai Központi Banknak (EKB) a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmét elutasító, 2022. december 8‑i LS/CL/2022/261 határozatának (a továbbiakban: megtámadott határozat) a megsemmisítését kéri.

7

2022. május 25‑én a felperes dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmet intézett az EKB‑hoz. Hozzáférést kért:

[omissis]

11

2022. augusztus 8‑án az EKB elektronikus levelet küldött a felperesnek, amelyben arról tájékoztatta, hogy a hozzáférés iránti kérelmet két részben fogják feldolgozni. Ezen elektronikus levél szerint az első rész a hozzáférés iránti kérelemnek a fenti 7. pontban kifejtett első három franciabekezdésében említett dokumentumaira vonatkozik. A második rész az e pontban említett másik három franciabekezdésben felsorolt dokumentumokra vonatkozik. Ami az első részt illeti, az EKB a 2004/258 határozat 7. cikkének (1) bekezdése alapján meghosszabbította a válaszadás határidejét. A második részt illetően az EKB úgy ítélte meg, hogy a hozzáférés iránti kérelem a 2004/258 határozat 6. cikkének (1) bekezdése értelmében nem volt kellően pontos. Az EKB ezt követően a 2004/258 határozat 6. cikke (2) bekezdésének megfelelően felhívta a felperest, hogy jelölje meg az az érdekkörébe tartozó konkrét témákat vagy témaköröket, valamint egy meghatározott időszakot. Az EKB tájékoztatta a felperest, hogy a második rész kezelését a hozzáférés iránti kérelem tárgyának pontosításáig felfüggeszti.

12

2022. szeptember 13‑i elektronikus levelében az EKB közölte a felperessel az LS/PS/2022/48 számon elfogadott eredeti határozatát. Ugyanezen elektronikus levélben tájékoztatta a felperest, hogy a hozzáférés iránti kérelem utolsó három franciabekezdése a 2004/258 határozat 6. cikkének (1) bekezdése értelmében nem kellően pontos, és a ugyanezen határozat 6. cikke (2) bekezdésének megfelelően felhívta a felperest, hogy jelölje meg az érdekkörébe tartozó konkrét témákat vagy témaköröket, valamint egy meghatározott időszakot. Eredeti határozatában az EKB többek között jelezte, hogy a hozzáférés iránti kérelemnek a fenti 7. pontban említett első három franciabekezdésének vizsgálatát követően kilenc, az első két franciabekezdés szempontjából releváns dokumentumot azonosított. Ezzel szemben az EKB egyetlen olyan dokumentuma sem azonosítható, amely megfelel a harmadik franciabekezdésnek. Az EKB szerint a releváns dokumentumok közül kettő hozzáférhető volt a nyilvánosság számára (az alábbi 1. és 2. sz. dokumentum), a hét másik dokumentumhoz való teljes vagy részleges hozzáférést pedig meg kell tagadni (az alábbi 3–9. sz. dokumentum).

[omissis]

14

A felperes 2022. október 11‑én a 2004/258 határozat 7. cikkének (2) bekezdése alapján megerősítő kérelmet nyújtott be az EKB‑hoz. Különösen azt kérte, hogy az EKB vizsgálja felül álláspontját, és egészítse ki a hozzáférés iránti kérelemhez kapcsolódó dokumentumok listáját. Ezenkívül a felperes az Európai Unió Alapjogi Chartája 41. cikke (2) bekezdésének b) pontja alapján hozzáférést kért a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelme keretében folyamatban lévő eljárás irataihoz.

15

2022. december 8‑án az EKB elfogadta a megtámadott határozatot.

[omissis]

22

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

23

Az EKB azt kéri, hogy a Törvényszék:

24

Keresete alátámasztása érdekében a felperes öt jogalapra hivatkozik. Az első jogalap azon alapul, hogy az EKB által azonosított dokumentumok listája hiányos. A második jogalap azon alapul, hogy az 1. és 2. sz. dokumentumot illetően az EKB tévesen hivatkozott a FinCEN internetes oldalára. A harmadik jogalap a 3–9. sz. dokumentumokhoz való hozzáférés EKB általi megtagadásának jogellenességén alapul. A negyedik jogalap azon alapul, hogy megtagadták tőle az iratbetekintést. Az ötödik jogalap azon alapul, hogy a második részt illetően szabálytalanul függesztették fel a dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó eljárást.

[omissis]

151

A felperes arra hivatkozik, hogy az EKB nem szakíthatta meg a hozzáférés iránti kérelem utolsó három franciabekezdésének megfelelő második dokumentumcsomag kezelését. Először is azt állítja, hogy a megtámadott határozat e tekintetben nem tartalmaz megfelelő indokolást. Ezt követően hangsúlyozza, hogy bár az EKB úgy véli, hogy a hozzáférés iránti kérelem nem kellően pontos a 2004/258 határozat 6. cikkének (1) bekezdése értelmében, e rendelkezés nem teszi lehetővé a hozzáférés iránti kérelem elbírálásának megszakítását, vagyis a 2004/258 határozatban meghatározott határidők felfüggesztését. Egyébiránt a felperes jelzi, hogy nem válaszolt az EKB 2022. augusztus 8‑i elektronikus levelére, amelyben kérte, hogy pontosítsa a hozzáférés iránti kérelmét, mivel erre nem volt köteles. A felperes ebben halogató taktikát látott. Végül a felperes azt állítja, hogy a 2004/258 határozat 6. cikkének (2) és (3) bekezdésében semmi nem utal arra, hogy a pontosság állítólagos hiánya vagy a dokumentumok állítólagos nagy száma hatással lehet a 2004/258 határozat 8. cikkének (3) bekezdésében előírt határidőkre vagy a hallgatólagos elutasító határozat szabályára.

152

Az EKB lényegében arra hivatkozik, hogy az ötödik jogalap elfogadhatatlan, hatástalan, és mindenesetre megalapozatlan. Azt állítja, hogy a 2004/258 határozat 6. cikkének (1) és (2) bekezdése alapján felhívta a felperest, hogy a 2022. augusztus 8‑án, illetve szeptember 13‑án küldött két elektronikus levélben tisztázza a hozzáférés iránti kérelme utolsó három franciabekezdésének tárgyát. A felperes erre a kérdésre a megerősítő kérelmében nem reagált. Az EKB azt állítja, hogy a jelen jogalap elfogadhatatlan, mivel az nem a megtámadott határozat, hanem a 2022. augusztus 8‑i elektronikus levél ellen irányul. Álláspontja szerint ez a jogalap nem kapcsolódik a jogvita tárgyához, és ezért nem tudja előkészíteni védekezését. A felperes ezenkívül nem vitathatja ezt az elektronikus levelet. Mindenesetre az EKB azt állítja, hogy a 2004/258 határozat 6. cikke (1) és (2) bekezdésének tiszteletben tartásával járt el, amikor a hozzáférés iránti kérelem utolsó három franciabekezdését elégtelennek minősítette, és további pontosításokat kért.

153

Először is, ami az arra alapított elfogadhatatlansági kifogást illeti, hogy a hozzáférés iránti kérelem utolsó három franciabekezdésére vonatkozó jelen jogalap nem kapcsolódik a jogvita tárgyához, a felperes helyesen hivatkozik arra, hogy a 2004/258 határozat 6. cikkének (1) bekezdése, amelynek szövegét az alábbi 171. pont megismétli, nem teszi lehetővé a hozzáférés iránti kérelem elbírálásának megszakítását, vagy másként fogalmazva a 2004/258 határozat 7. és 8. cikkében meghatározott határidők „felfüggesztését”. Ezen, közérdekből bevezetett határidők nem állnak ugyanis a felek rendelkezésére (lásd analógia útján: 2014. október 2‑iStrack kontra Bizottság ítélet, C‑127/13 P, EU:C:2014:2250, 24. pont).

154

A jelen ügyben meg kell azonban állapítani, hogy a megtámadott határozatban az EKB a következőket állapította meg:

„[…] Az [eredeti határozatban] a főigazgató megvizsgálta a hozzáférés iránti kérelmének első részét (az első kérelmének első három eleme). Az eredeti kérelme egyéb elemeinek kezelését felfüggesztették, az Öntől származó további pontosítások függvényében. Ez azt jelenti, hogy megerősítő kérelme csak annyiban értékelhető, amennyiben az [az eredeti határozatban] meghatározott dokumentumok hozzáférhetővé tételének megtagadására vonatkozik. […] Végül emlékeztetjük, hogy az eredeti kérelme hatálya alá tartozó dokumentumok második részének kezeléséhez továbbra is szükség van együttműködésére.”

155

E tekintetben a megtámadott határozat 2. lábjegyzete az EKB által a felperesnek 2022. augusztus 8‑án és szeptember 13‑án küldött elektronikus levelekre hivatkozik, és pontosítja: „[m]ivel megerősítő kérelme ezen elektronikus leveleket követte, az EKB arra a következtetésre jutott, hogy megkapta a levelet, és úgy döntött, hogy nem ragadja meg ezt az alkalmat arra, hogy felvilágosítást adjon”.

156

Az iratokból kitűnik, hogy a 2022. augusztus 8‑i elektronikus levelében az EKB pontosította:

„A kérelmének másik három elemét […] lefedő második részt illetően megjegyezzük, hogy azok hatálya rendkívül széles és általános, és hogy a kérelem mint olyan nem kellően pontos a [2004/258] határozat 6. cikkének (1) bekezdése értelmében. Következésképpen az említett határozat 6. cikkének (2) bekezdésével összhangban kérjük, jelölje meg az ABLV Bank érdekkörébe tartozó és egy meghatározott időszakot érintő konkrét témát vagy témákat.”

157

Ezt a megállapítást az EKB a 2022. szeptember 13‑i elektronikus levelében ugyanezen megfogalmazásban megismételte.

158

Ebből következik, hogy még ha a megtámadott határozatban az EKB jelezte is, hogy a hozzáférés iránti kérelem utolsó három franciabekezdésének kezelését „felfüggesztették”, ez az információ nem akadályozta meg abban, hogy megvizsgálja a kérelem e részének hatályát, és lényegében arra a következtetésre jusson, hogy ez utóbbi nem volt elég pontos ahhoz, hogy lehetővé tegye számára annak megértését, hogy az mely dokumentumokra vonatkozik. Ezzel az EKB valójában úgy ítélte meg, hogy a hozzáférés iránti kérelem utolsó három franciabekezdése nem felel meg a 2004/258 határozat 6. cikkének (1) bekezdésében előírt feltételeknek, amit a felperes a megtámadott határozatra irányuló jelen kereset keretében jogosult vitatni.

159

Egyébiránt, ellentétben azzal, amit az EKB sugall, a keresetlevélből, illetve az ellenkérelemből kitűnik, hogy a felperesnek a hozzáférés iránti kérelem utolsó három franciabekezdéséhez kapcsolódó dokumentumok második részére vonatkozó érvei érthetőek, és hogy az EKB‑nak módjában állt azokra válaszolni. A Törvényszéknek sem okozott nehézséget a felperes érvelésének a keresetlevél tanulmányozását követő megértése.

160

Ennélfogva az EKB által felhozott, arra alapított elfogadhatatlansági kifogásnak, hogy a jelen jogalap nem kapcsolódik a jogvita tárgyához, nem lehet helyt adni.

[omissis]

170

Tekintettel arra, hogy az EKB úgy ítélte meg, hogy a hozzáférés iránti kérelem utolsó három franciabekezdése nem felel meg a 2004/258 határozat 6. cikkének (1) bekezdésében előírt feltételeknek, először is azt kell megvizsgálni, hogy a hozzáférés iránti kérelem e része kellően pontos‑e az említett határozat 6. cikkének (1) bekezdése értelmében, másodszor pedig azt, hogy az EKB eleget tett‑e az ugyanezen határozat 6. cikkének (2) bekezdésében előírt segítségnyújtási kötelezettségének.

171

Először is, a 2004/258 határozat 6. cikke (1) bekezdésének megfelelően a hozzáférés iránti kérelmet „megfelelő pontossággal” kell megfogalmazni, „ahhoz, hogy [az intézmény] a [kérelmezett] dokumentumot azonosítani tudja”. Pontosítani kell, hogy a hozzáférési jog gyakorlásához és a kérelmező érdekeinek érvényesítéséhez szükséges munkateher főszabály szerint nem játszik szerepet (lásd ebben az értelemben: 2005. április 13‑iVerein für Konsumenteninformation kontra Bizottság ítélet, T‑2/03, EU:T:2005:125, 108. pont).

172

A hozzáférés iránti kérelem szövegére figyelemmel meg kell tehát határozni, hogy az EKB tudta‑e azonosítani a kért dokumentumokat, azok számától vagy a felperes által követett érdektől függetlenül.

173

E tekintetben a hozzáférés iránti kérelem utolsó három franciabekezdése a következőkre vonatkozott:

174

A hozzáférés iránti kérelem utolsó három franciabekezdésének általános megfogalmazására tekintettel az EKB jogszerűen kérhetett felvilágosítást e dokumentumkategóriákkal kapcsolatban. Ugyanis, amint arra az EKB helyesen hivatkozik, a hozzáférés iránti kérelem utolsó három franciabekezdésének szövegére tekintettel, és különösen meghatározott időszak hiányában nem lehetett tudni, hogy a kérelem e része a FinCEN bejelentésével kapcsolatos dokumentumokra vagy más felügyeleti kérdésekre vonatkozott‑e.

175

Másodszor meg kell határozni, hogy az EKB eleget tett‑e segítségnyújtási kötelezettségének (2008. szeptember 10‑iWilliams kontra Bizottság ítélet, T‑42/05, nem tették közzé, EU:T:2008:325, 74–78. pont).

176

A 2004/258 határozat 6. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy „[h]a a kérelmet nem eléggé pontosan fogalmazzák meg, az EKB felkéri a kérelmezőt, hogy pontosítsa a kérelmet, és ennek során a kérelmező számára segítséget nyújt.” Az ítélkezési gyakorlat szerint a „felkéri” és a „segítséget nyújt” kifejezések használata arra utal, hogy ha a hozzáférés iránti kérelem bármilyen okból nem kellően pontos, a címzett intézménynek kapcsolatba kell lépnie a kérelmezővel a kért dokumentumok pontosabb meghatározása érdekében. Olyan rendelkezésről van tehát szó, amely egyértelműen a közigazgatási eljárásokban a közösségi jogrend által biztosított egyik garanciát jelentő gondos ügyintézés elvének a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés területén való kifejeződése. A segítségnyújtási kötelezettség tehát alapvető jelentőségű a 2004/258 rendeletben megállapított hozzáférési jog hatékony érvényesülésének biztosításához (lásd: 2011. október 26‑iDufour kontra EKB ítélet, T‑436/09, EU:T:2011:634, 30. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

177

A jelen ügyben emlékeztetni kell arra, hogy 2022. augusztus 8‑i elektronikus levelében az EKB arról tájékoztatta a felperest, hogy a hozzáférés iránti kérelmének utolsó három franciabekezdése nem kellően pontos, és felhívta arra, hogy jelöljön meg egy vagy több, az érdekkörébe tartozó konkrét témát, valamint egy meghatározott időszakot. 2022. szeptember 13‑i elektronikus levelében az EKB ugyanezzel a megfogalmazással megismételte ezt a kérést.

178

A megerősítő kérelemben a következők szerepelnek: „[…] [a felperes] hozzáférés iránti kérelmének hatálya kiterjed többek között minden olyan dokumentumra, amely közvetlenül vagy közvetve a [felpereshez] vagy luxemburgi leányvállalatához kapcsolódik […] [; k]ifejezetten kérem, hogy egészítse ki a dokumentumok listáját […]”. A hozzáférés iránti kérelem utolsó három franciabekezdését illetően semmi mást nem jelölt meg. Azt sem vitatta kifejezetten, hogy a hozzáférés iránti kérelem a 2004/258 határozat 6. cikkének (1) bekezdése értelmében nem volt kellően pontos.

179

A fenti 177. és 178. pontban kifejtett tényezőkre tekintettel az EKB teljesítette segítségnyújtási kötelezettségét, mivel felhívta a felperest, hogy tisztázza a hozzáférés iránti kérelmet, megjelölve számára az érdekkörébe tartozó témákat és időszakot. A felperes azonban nem adott számára semmilyen hasznos információt ahhoz, hogy azonosítani tudja az e kérelemnek megfelelő konkrét dokumentumokat. A felperes ugyanis arra szorítkozott, hogy minden további pontosítás nélkül megismételje a hozzáférés iránti kérelem hatodik franciabekezdésének szövegét, és hallgatott az említett kérelem negyedik és ötödik franciabekezdését illetően. Végül a keresetlevél 182–185. pontjában a felperes kifejtette, hogy nem kívánt válaszolni az EKB felvilágosítás‑kérésére, mivel abban olyan halogató taktikát látott, amely túlzott jogi költségekkel járt volna. Ugyanakkor, mivel a hozzáférés iránti kérelem utolsó három franciabekezdésének szövege ténylegesen nem volt kellően pontos, mivel nem vonatkozott semmilyen konkrét tárgyra vagy konkrét időszakra, nem lehet úgy tekinteni, hogy az EKB részéről halogató taktikáról volt szó.

180

Noha – amint azt a felperes állítja – a dokumentumokhoz való hozzáférés jogának gyakorlásához szükséges munkateher és a kérelmező érdeke főszabály szerint nem releváns e jog gyakorlásának módosítása szempontjából, ez nem változtat azon, hogy mivel a hozzáférés iránti kérelme nem kellően pontos, a felperes nem tartózkodhatott volna kérelmének pontosításától anélkül, hogy fennállna annak kockázata, hogy az EKB felhozza vele szemben, hogy e kérelem nem felel meg a 2004/258 határozat 6. cikkének (1) bekezdésében foglalt feltételeknek (lásd ebben az értelemben: 2009. szeptember 7‑iLPN kontra Bizottság végzés, T‑186/08, nem tették közzé, EU:T:2009:309, 62. pont).

181

A jelen ügyben a felperes részéről a pontosítások hiánya nem arra vonatkozik, hogy nem tudta azonosítani azokat a dokumentumokat, amelyek az általa keresett információkat tartalmazzák, hanem annak a következménye, hogy nem állt szándékában pontosítani a hozzáférés iránti kérelmet.

182

Ebből egyrészt az következik, hogy az EKB helyesen állapította meg, hogy a hozzáférés iránti kérelem utolsó három franciabekezdése nem felel meg a 2004/258 határozat 6. cikkének (1) bekezdésében foglalt feltételeknek, és ennélfogva nem tekinthető az e rendelkezés értelmében vett „hozzáférés iránti kérelemnek”, másrészt pedig, hogy az EKB megfelelően teljesítette a 2004/258 határozat 6. cikkének (2) bekezdése szerinti segítségnyújtási kötelezettségét.

183

A hozzáférés iránti kérelemhez kapcsolódó dokumentumok második része tekintetében az eljárás szabálytalan felfüggesztésére alapított ötödik jogalapot el kell utasítani.

[omissis]

A fenti indokok alapján

A TÖRVÉNYSZÉK (hetedik tanács)

a következőképpen határozott: