European flag

Az Európai Unió
Hivatalos Lapja

HU

L sorozat


2026/2545

2026.11.20.

A BIZOTTSÁG (EU) 2026/2545 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2026. november 13.)

a 2012/119/EU végrehajtási határozatnak a 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 13. cikke (3) bekezdésének c) és d) pontja szerinti információcsere gyakorlati vonatkozásai, az adatgyűjtés, valamint a BAT-referenciadokumentumok kidolgozása vagy felülvizsgálata és minőségbiztosítása tekintetében történő módosításáról

(az értesítés a C(2026) 7990. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az ipari és az állattartással összefüggő kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) szóló 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 13. cikkére,

mivel:

(1)

A 2012/119/EU bizottsági végrehajtási határozat (2) szabályokat állapít meg a 2010/75/EU irányelv 13. cikke (3) bekezdésének c) és d) pontjában említett adatgyűjtéssel, valamint az elérhető legjobb technikákra (a továbbiakban: BAT) vonatkozó referenciadokumentumok (a továbbiakban: BREF-ek) kidolgozásával és minőségbiztosításával kapcsolatos iránymutatásokra vonatkozóan.

(2)

Az (EU) 2024/1785 európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) jelentős módosításokat vezetett be a 2010/75/EU irányelvbe. Ezek a módosítások különösen a következőkről rendelkeznek: új környezetvédelmi célkitűzések; megerősített szerepkörök biztosítása a Bizottság számára – különösen az ipari átalakulással és kibocsátásokkal foglalkozó innovációs központ (INCITE) létrehozása révén –, valamint az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) számára; meghatározott időtartam megállapítása az információcseréhez és a BREF-ek felülvizsgálati ciklusához; a bizalmas üzleti információk és az üzleti szempontból érzékeny információk kezelésére vonatkozó szabályok megerősítése; valamint a tagállamok által az ipari létesítmények üzemeltetői számára kiadott engedélyekre vonatkozó új követelmények.

(3)

A 2010/75/EU irányelv 14. cikkének (3) bekezdése értelmében az engedélyben foglalt feltételeket a BREF-ekben meghatározott BAT-következtetésekből kiindulva kell megállapítani. Ezért az (EU) 2024/1785 irányelv módosításaival való összhang biztosítása érdekében és a 2010/75/EU irányelv 13. cikkének (1a) bekezdésével összhangban a 2012/119/EU végrehajtási határozat rendelkezéseit 2026. július 1-jéig naprakésszé kell tenni.

(4)

A 2010/75/EU irányelv 13. cikke (3) bekezdésének c) pontjával összhangban a Bizottság 2026. március 2-án megkapta a fórum e határozattal kapcsolatos véleményét.

(5)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az irányelv 75. cikke alapján létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2012/119/EU végrehajtási határozat mellékletének helyébe e határozat melléklete lép.

2. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2026. november 13-án.

a Bizottság részéről

Jessika ROSWALL

a Bizottság tagja


(1)   HL L 334., 2010.12.17., 17. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2010/75/oj.

(2)  A Bizottság 2012/119/EU végrehajtási határozata (2012. február 10.) az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben említett adatgyűjtéssel, a BAT-referenciadokumentumok kidolgozásával és minőségbiztosításukkal kapcsolatos iránymutatásokra vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 63., 2012.3.2., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dec_impl/2012/119/oj).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1785 irányelve (2024. április 24.) az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) szóló 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv és a hulladéklerakókról szóló 1999/31/EK tanácsi irányelv módosításáról (HL L, 2024/1785, 2024.7.15., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2024/1785/oj).


MELLÉKLET

Iránymutatás a 2010/75/EU irányelv 13. cikke (3) bekezdésének c) és d) pontja szerinti információcsere gyakorlati vonatkozásairól, az adatgyűjtésről, valamint az elérhető legjobb technikákról szóló referenciadokumentumok kidolgozásáról vagy felülvizsgálatáról és minőségbiztosításáról

1 1.

FEJEZET: AZ ELÉRHETŐ LEGJOBB TECHNIKÁKAT (BAT) LEÍRÓ REFERENCIADOKUMENTUMOK (BREF-EK) KIDOLGOZÁSÁNAK ÉS FELÜLVIZSGÁLATÁNAK ELJÁRÁSA 7

1.1.

Háttér-információk 7

1.1.1.

Jogszabályi háttér 7

1.1.2.

A BREF-ek célja 9

1.1.3.

„Horizontális” és „vertikális” BREF-ek 9

1.2.

A BREF-ek kidolgozásának és felülvizsgálatának eljárása 9

1.2.1.

Új BREF kidolgozásának általános eljárása 9

1.2.2.

BREF felülvizsgálatának általános eljárása 10

1.2.3.

A BREF részleges felülvizsgálata 10

1.2.4.

A BREF felülvizsgálatának célja 11

1.2.5.

A BREF-ek kidolgozásának és felülvizsgálatának jellemző munkamenete 11

1.3.

Az ipari kibocsátásokról szóló felülvizsgált irányelv 13. cikke alapján létrehozott fórum 13

1.4.

Az ipari kibocsátásokról szóló felülvizsgált irányelv 75. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság 14

2 2.

FEJEZET: A BREF-EK TARTALMA ÉS HATÁLYA 14

2.1.

Bevezetés 14

2.2.

A BREF szerkezete 14

2.3.

A BREF tartalma 15

2.3.1.

Általános információk a BREF tartalmáról 15

2.3.2.

Előszó 15

2.3.3.

Hatály 15

2.3.4.

Általános információk az érintett ágazatról 16

2.3.5.

Alkalmazott eljárások és technikák 16

2.3.6.

Aktuális kibocsátási és fogyasztási szintek 17

2.3.7.

Az elérhető legjobb technikák és az új keletű technikák megállapítása során mérlegelendő technikák 17

2.3.7.1.

Általános információk az elérhető legjobb technikák és az új keletű technikák megállapítása során mérlegelendő technikákról 17

2.3.7.2.

Az egyes technikákról nyújtott információk 19

2.3.7.2.1.

Leírás 19

2.3.7.2.2.

Műszaki leírás 19

2.3.7.2.3.

Elért környezeti előnyök (vagy új keletű technikák esetében a várható környezeti előnyök) 19

2.3.7.2.4.

Környezeti teljesítményre és üzemeltetésre vonatkozó adatok 19

2.3.7.2.5.

Környezeti elemek közötti kölcsönhatások 20

2.3.7.2.6.

Az alkalmazási terület szempontjából lényeges technikai megfontolások 21

2.3.7.2.7.

Gazdaságosság 21

2.3.7.2.8.

A megvalósítás hajtóereje 22

2.3.7.2.9.

Példalétesítmények, -üzemek vagy -folyamatok 22

2.3.7.2.10.

Felhasznált szakirodalom 22

2.3.7.2.11.

Az új keletű technikák technológiai érettségének szintje 22

2.3.8.

Az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetések 23

2.3.9.

Záró megjegyzések és a jövőbeli feladatokra vonatkozó ajánlások 23

2.3.10.

Hivatkozások 23

2.3.11.

Kifejezések és rövidítések felsorolása 23

2.3.12.

Mellékletek 24

3 3.

FEJEZET: BAT-KÖVETKEZTETÉSEK 24

3.1.

Bevezetés 24

3.2.

Az egyes elérhető legjobb technikák vagy új keletű technikák elemei 25

3.2.1.

Általánosságok 25

3.2.2.

A technikák leírása 25

3.2.3.

A technikák alkalmazhatóságának értékelésére szolgáló információk 25

3.3.

Egyedi elérhető legjobb technikák kapcsolódó kibocsátási szintekkel, környezeti teljesítményszintekkel vagy referenciaértékekkel 25

3.3.1.

Általánosságok 25

3.3.2.

Egyedi elérhető legjobb technikák a hozzájuk kapcsolódó kibocsátási szintekkel 26

3.3.3.

Egyedi elérhető legjobb technika kapcsolódó környezeti teljesítményszintekkel vagy referenciaértékekkel 27

3.4.

Környezetközpontú irányítási rendszer (EMS) 27

3.5.

Új keletű technikák 28

3.5.1.

Az új keletű technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szintek (ET-AEL-ek) vagy az új keletű technikákhoz kapcsolódó környezeti teljesítményszintek (ET-AEPL-ek) 28

3.6.

Mélyreható ipari átalakítás 28

4 4.

FEJEZET: INFORMÁCIÓCSERE 28

4.1.

Bevezetés 28

4.2.

A szakmai munkacsoportok szerepe 28

4.2.1.

Szakmai munkacsoportok létrehozása 28

4.2.2.

A szakmai munkacsoport kötelezettségei és feladatai 29

4.2.3.

A szakmai munkacsoport alcsoportjai 30

4.2.4.

Az Európai Vegyianyag-ügynökség szerepe 30

4.2.5.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerepe 30

4.2.6.

Helyszíni szemlék 30

4.2.7.

A technikák szolgáltatóinak (például berendezések beszállítóinak) részvétele az információcserében 31

4.3.

Az EU-BRITE szerepe 31

4.4.

Az ipari átalakulással és kibocsátásokkal foglalkozó innovációs központ szerepe 32

4.5.

Az információcserét előkészítő tevékenységek 32

4.5.1.

Bevezető előkészítés 32

4.5.2.

Előkészítés 33

4.6.

Az információcsere állomásai 34

4.6.1.

A szakmai munkacsoport ülései 34

4.6.1.1.

Általánosságok 34

4.6.1.2.

Nyitóülés 34

4.6.1.2.1.

A kulcsfontosságú környezetvédelmi kérdések azonosítása 34

4.6.1.3.

A szakmai munkacsoport időközi ülései 36

4.6.1.4.

Záróülés 36

4.6.1.4.1.

Általánosságok 36

4.6.1.4.2.

Különvélemények 36

4.6.2.

Az adatgyűjtéshez használt kérdőív kidolgozása 37

4.6.3.

Adatok és információk gyűjtése és elemzése 37

4.6.3.1.

Adat- és információgyűjtés 37

4.6.3.2.

Adat- és információelemzés 38

4.6.3.3.

Adatértékelő munkaértekezletek 38

4.6.3.4.

Az elérhető legjobb technikák meghatározása és a BAT-AEL-ek/BAT-AEPL-ek levezetése 38

4.6.4.

BREF-tervezetek és a szakmai munkacsoport észrevételei 39

4.7.

Az információcsere eszközei 40

4.7.1.

BAT információs rendszer (BATIS) 40

4.8.

A személyes adatok biztonsága 40

5 5.

FEJEZET: ADATOK ÉS INFORMÁCIÓK GYŰJTÉSE ÉS BENYÚJTÁSA 41

5.1.

Bevezetés 41

5.2.

A BREF-ek kidolgozásához és felülvizsgálatához szükséges adatok és információk gyűjtésének és benyújtásának általános alapelvei 41

5.2.1.

Az adatok/információk típusa 41

5.2.2.

Adatformátum 42

5.2.3.

Adatminőség 42

5.3.

Titoktartással kapcsolatos kérdések 42

5.4.

„Az elérhető legjobb technikák és az új keletű technikák megállapítása során mérlegelendő technikák” és „Az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetések” című fejezetekhez szükséges, környezeti teljesítményre és üzemeltetésre vonatkozó adatok 43

5.4.1.

Általános információk a környezeti teljesítményre és üzemeltetésre vonatkozó adatokról 43

5.4.2.

Erőforrás-hatékonyság 43

5.4.2.1.

Általános információk az erőforrás-hatékonyságról 43

5.4.2.2.

Nyersanyagok és segédanyagok felhasználása 43

5.4.2.3.

Vízhasználat 44

5.4.2.4.

Energiafelhasználás 44

5.4.3.

Vízbe történő kibocsátás 45

5.4.4.

Levegőbe történő kibocsátások 45

5.4.5.

Talajba és felszín alatti vizekbe történő kibocsátások 46

5.4.6.

Maradékanyagok 46

5.4.7.

Egyéb információk 46

5.4.8.

A kibocsátási adatokhoz mellékelendő referenciainformációk 47

5.4.8.1.

Általánosságok 47

5.4.8.2.

Ellenőrzés 47

5.4.8.3.

A kibocsátási értékek átlagai, értéktartományai és eloszlása 47

5.5.

Az egyes szakmai munkacsoportok hatáskörébe tartozó konkrét kérdések 48

6 6.

FEJEZET: A BREF-EK KIDOLGOZÁSÁNAK ÉS FELÜLVIZSGÁLATÁNAK MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSA 49

1   1. FEJEZET: AZ ELÉRHETŐ LEGJOBB TECHNIKÁKAT (BAT) LEÍRÓ REFERENCIADOKUMENTUMOK (BREF-EK) KIDOLGOZÁSÁNAK ÉS FELÜLVIZSGÁLATÁNAK ELJÁRÁSA

1.1.   Háttér-információk

1.1.1.    Jogszabályi háttér

Az (EU) 2024/1785 európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) 2024-ben módosította a 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet (2) (a továbbiakban: az ipari kibocsátásokról szóló felülvizsgált irányelv), amely szabályokat állapít meg az ipari tevékenységekből származó szennyezés integrált megelőzésére és csökkentésére vonatkozóan. Emellett olyan szabályokat tartalmaz, amelyeket a levegőbe, a vízbe vagy a talajba történő kibocsátások megelőzésére, vagy ahol az nem lehetséges, folyamatos csökkentésére, a hulladék keletkezésének megelőzésére, az erőforrás-hatékonyság javítására, valamint a körforgásos gazdaság és a dekarbonizáció előmozdítására dolgoztak ki az emberi egészség és a környezet egészének magas szintű védelme érdekében (lásd az ipari kibocsátásokról szóló felülvizsgált irányelv 1. cikkét).

Az ipari kibocsátásokról szóló felülvizsgált irányelv 13. cikkének (1) bekezdése értelmében a Bizottság információcserét szervez a tagállamok, az érintett iparágak, az emberi egészség vagy a környezet védelmét előmozdító nem kormányzati szervezetek, az Európai Vegyianyag-ügynökség és a Bizottság között a BAT-referenciadokumentumok (a továbbiakban: BREF-ek) kidolgozása, felülvizsgálata és – szükség esetén – naprakésszé tétele érdekében. A Bizottságnak emellett biztosítania kell, hogy az Európai Környezetvédelmi Ügynökség részt vegyen az információcserében, amennyiben az Ügynökség szakértelme hasznos az információcsere tekintetében (3).

A 13. cikk (1) bekezdése azt is előírja, hogy az információcsere „a BAT-referenciadokumentumok nyolcéves felülvizsgálati ciklusát tűzi ki célul azon dokumentumokat előnyben részesítve, amelyek a legnagyobb potenciállal bírnak az emberi egészség vagy a környezet védelmének előmozdítására. Az [...] információcsere időtartama az egyes [...] BAT-referenciadokumentumok esetében nem haladhatja meg a négy évet”.

Az információcsere a szakmai munkacsoport (TWG) nyitóülése és záróülése közötti lépéseket foglalja magában. Az információcserét előkészítő tevékenységek (lásd a 4.5. szakaszt) várhatóan négy évnél kevesebbre rövidítik le ezt az időszakot.

Az ipari kibocsátásokról szóló felülvizsgált irányelv 13. cikkének (2) bekezdése előírja továbbá, hogy az információcserének különösen az alábbiakra kell kiterjednie:

a)

a létesítmények és a technikák kibocsátási teljesítménye, adott esetben rövid és hosszú távú átlagértékekben kifejezve, a kapcsolódó referenciafeltételekkel együtt, a nyersanyagok felhasználása és jellege, a vízfogyasztás, az energiafelhasználás és a hulladékképződés;

b)

az alkalmazott technikák, a kapcsolódó monitoring, a környezeti elemek közötti kölcsönhatások, a gazdasági és műszaki megvalósíthatóság, valamint az ezekkel kapcsolatos fejlődés;

c)

az a) és b) pontban foglaltak vizsgálatát követően azonosított elérhető legjobb technikák és új keletű technikák.

Az említett információcseréből származó BREF-et az ipari kibocsátásokról szóló felülvizsgált irányelv 3. cikkének 11. pontja határozza meg. A BREF meghatározott tevékenységekre vonatkozó olyan dokumentum, amely különösen az alkalmazott eljárásokat és technikákat, az aktuális kibocsátási és fogyasztási szinteket, az elérhető legjobb technikák meghatározása tekintetében figyelembe vett technikákat, valamint a BAT-következtetéseket és az esetleges új keletű technikákat írja le, különös tekintettel az ipari kibocsátásokról szóló felülvizsgált irányelv III. mellékletében felsorolt kritériumokra (4). A fogalommeghatározás szerint tehát a BREF olyan ismertető, amely nem írja elő valamely technika vagy meghatározott technológia alkalmazását, és nem tartalmazza az ipari kibocsátásokról szóló felülvizsgált irányelv értelmezését.

Az elérhető legjobb technikák (BAT) az ipari kibocsátásokról szóló felülvizsgált irányelv 3. cikkének 10. pontjában rögzített fogalommeghatározás szerint a tevékenységek fejlődésében és működési módszereikben az a leghatékonyabb és legelőrehaladottabb szint, amely jelzi egyes technikák gyakorlati alkalmasságát arra, hogy alapját képezzék azoknak a kibocsátási határértékeknek és más, az engedélyben foglalt feltételeknek, melyeket a kibocsátások és a környezet egészére gyakorolt hatás megelőzésére vagy, ahol az nem lehetséges, ezek csökkentésére állapítanak meg:

a)

„technikák”: fogalmába beleértendő az alkalmazott technológia, valamint a létesítmény tervezésének, építésének, karbantartásának, üzemeltetésének és leállításának módja;

b)

„elérhető technikák”: technikák, amelyeket olyan mértékben fejlesztettek ki, hogy azok alkalmazhatók legyenek a releváns ipari ágazatban, megvalósítható műszaki és gazdasági feltételek mellett, figyelembe véve a költségeket és előnyöket, függetlenül attól, hogy az Unión belül az ilyen technikákat alkalmazzák-e, illetve előállítják-e vagy sem, mindaddig, amíg azok az üzemeltető számára észszerűen hozzáférhetők;

c)

„legjobb”: a leghatékonyabb technika a környezet egésze – beleértve az emberi egészséget és az éghajlatot – magas szintű általános védelmének elérése érdekében.

Az ipari kibocsátásokról szóló felülvizsgált irányelv 3. cikke 12. pontjának fogalommeghatározása szerint továbbá a „BAT-következtetések” a BAT-referenciadokumentum azon részeit tartalmazó dokumentum, amelyek következtetéseket von le az elérhető legjobb technikákra és az új keletű technikákra vonatkozóan, tartalmazza azok leírását, az alkalmazhatóságuk értékelésével kapcsolatos információkat, az említett technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szinteket, az említett technikákhoz kapcsolódó környezeti teljesítményszinteket, a környezetközpontú irányítási rendszer tartalmát, ideértve a referenciaértékeket, a kapcsolódó monitoringot, a kapcsolódó fogyasztási szinteket, valamint adott esetben a releváns helyreállítási intézkedéseket. A BAT-következtetéseket az ipari kibocsátásokról szóló felülvizsgált irányelv 75. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással kell elfogadni. A BAT-következtetésekből kiindulva kell megállapítani az ipari kibocsátásokról szóló felülvizsgált irányelv II. fejezetének hatálya alá tartozó létesítményekre vonatkozó engedélyben foglalt feltételeket (az ipari kibocsátásokról szóló felülvizsgált irányelv 14. cikkének (3) bekezdése). A BAT-következtetéseknek ezenkívül azonosítaniuk kell azokat az új keletű technikákat és elérhető legjobb technikákat, amelyeket az ipari létesítmények üzemeltetői a létesítményeknek a fenntartható, tiszta, körforgásos és klímasemleges gazdaságra vonatkozó uniós célkitűzésnek való megfelelés érdekében történő átalakítása céljából alkalmazhatnak.

Az „elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szintek” fogalmát az ipari kibocsátásokról szóló felülvizsgált irányelv 3. cikkének 13. pontja a következőképpen határozza meg: olyan kibocsátásiszint-tartomány, amelyet valamely elérhető legjobb technika vagy ilyen technikák együttesének normál üzemeltetési feltételek melletti, a BAT-következtetésekben foglaltaknak megfelelő, a megadott referenciafeltételek között történő alkalmazása eredményez, és amelyet egy adott időszakra vonatkozó átlagértékként kell kifejezni.

„Az elérhető legjobb technikához kapcsolódó környezeti teljesítményszintek” fogalmát az ipari kibocsátásokról szóló felülvizsgált irányelv 3. cikkének 13a. pontja a következőképpen határozza meg: a környezeti teljesítményszintek azon tartománya, amelyet BAT vagy BAT-ok együttesének normál üzemeltetési feltételek mellett történő alkalmazása eredményez; a BAT-következtetésekben leírtak szerint.

A „környezeti teljesítmény” fogalmát az ipari kibocsátásokról szóló felülvizsgált irányelv 3. cikkének 13aa. pontja a következőképpen határozza meg: a fogyasztási szintek, az anyagok, a víz és az energiaforrások erőforrás-hatékonysága, az anyagok és a víz újrafelhasználása, valamint a hulladékkeletkezés tekintetében elért teljesítmény.

Az „új keletű technika” az ipari kibocsátásokról szóló felülvizsgált irányelv 3. cikkének 14. pontjában foglalt fogalommeghatározás szerint egy ipari tevékenység során alkalmazható újszerű technika, amely üzleti megvalósítása esetén vagy az emberi egészség és a környezet magasabb szintű általános védelmét vagy az emberi egészség és a környezet legalább azonos szintű védelmét biztosítja, és nagyobb költségmegtakarítást biztosít az aktuálisan elérhető legjobb technikáknál.

Az „új keletű technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szintek” fogalmát az ipari kibocsátásokról szóló felülvizsgált irányelv 3. cikkének 48. pontja a következőképpen határozza meg: a kibocsátási szintek azon tartománya, amelyet valamely új keletű technikának vagy ilyen technikák együttesének normál üzemeltetési feltételek mellett, a BAT-következtetésekben leírtak szerint történő alkalmazása eredményez, egy adott időszakra vonatkozó átlagértékként kifejezve a megadott referenciakörülmények között.

Az „új keletű technikákhoz kapcsolódó környezeti teljesítményszintek” fogalmát az ipari kibocsátásokról szóló felülvizsgált irányelv 3. cikkének 49. pontja a következőképpen határozza meg: a környezeti teljesítményszintek azon tartománya, amelyet valamely új keletű technikának vagy ilyen technikák együttesének normál üzemeltetési feltételek mellett, a BAT-következtetésekben leírtak szerint történő alkalmazása eredményez.

A referenciaértékek az ipari kibocsátásokról szóló felülvizsgált irányelv 3. cikkének 13b. pontjában foglalt fogalommeghatározás szerint az elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó környezeti teljesítményszintek indikatív tartománya, amelyet a környezetközpontú irányítási rendszerben (EMS) referenciaként kell használni.

1.1.2.    A BREF-ek célja

A BREF-ek célja az elérhető legjobb technikák és az új keletű technikák meghatározása, valamint az ipari tevékenységekből származó kibocsátások szintjei tekintetében az Unión belül tapasztalható egyenlőtlenségek minimalizálása. A BREF-eknek tájékoztatniuk kell a tagállamok illetékes hatóságait, az ipari szereplőket, a Bizottságot és a nyilvánosságot arról, hogy milyen elérhető legjobb technikák és új keletű technikák állnak rendelkezésre az ipari kibocsátásokról szóló felülvizsgált irányelv I. mellékletének hatálya alá tartozó tevékenységek esetében. Az elérhető legjobb technikák és az új keletű technikák meghatározására szolgáló eljárásnak átláthatónak és objektívnek kell lennie, és megbízható műszaki és gazdasági információkon kell alapulnia. A BREF Unió-szerte ösztönzi a környezet és az emberi egészség jobb védelmét.

Elsődleges céljának megvalósítása és felhasználóbarát jellegének biztosítása érdekében a BREF tartalmának azokra a releváns információkra kell szorítkoznia, amelyek lehetővé teszik a 3. fejezet (5) szerinti BAT-következtetések meghatározását. A BREF nem tekinthető a szennyezés megelőzésére és csökkentésére szolgáló technikákról szóló kézikönyvnek. Ebben a témában széles körű szakirodalom áll rendelkezésre, amelyre a BREF szükség esetén hivatkozhat. Alapvető fontosságú ugyanakkor, hogy a BREF információkkal szolgáljon a szakmai munkacsoport (TWG) (lásd a 4.2. szakaszt (6)) által az elérhető legjobb technikák és az új keletű technikák meghatározása során figyelembe vett főbb technikákról, a BAT-következtetések alapjáról, valamint azokról a legfontosabb nyitott kérdésekről vagy ismerethiányokról, amelyeket a BREF következő felülvizsgálata során meg kell vizsgálni.

1.1.3.    „Horizontális” és „vertikális” BREF-ek

A BREF-ek általában meghatározott ipari tevékenységekkel kapcsolatos kérdésekre korlátozódnak („vertikális” BREF-ek). Egyes esetekben a BREF-ek olyan ágazatközi kérdésekkel is foglalkozhatnak, amelyek az ipari kibocsátásokról szóló irányelv hatálya alá tartozó valamennyi vagy számos tevékenység esetében közösek („horizontális” BREF-ek).

A „horizontális” és a „vertikális” BREF-eket úgy kell kidolgozni, hogy hozzájáruljanak az ipari kibocsátásokról szóló felülvizsgált irányelv hatálya alá tartozó létesítményekre vonatkozó engedélyben foglalt feltételek megállapításához.

A vertikális BREF-eknek ágazatspecifikus információkat kell tartalmazniuk. Következésképpen az ipari kibocsátásokról szóló felülvizsgált irányelv 21. cikkének (3) bekezdésében említett BAT-következtetések, azaz az adott létesítmény fő tevékenységéhez kapcsolódó BAT-következtetések csak a „vertikális” BREF-eknek képezhetik részét.

A „horizontális” BREF-ek olyan általános információkat tartalmaznak, amelyeket számos, az ipari kibocsátásokról szóló felülvizsgált irányelv hatálya alá tartozó tevékenységhez fel lehet használni. A „horizontális” BREF-nek olyan információkat kell tartalmaznia, amelyek a több ágazatot érintő szempontokat figyelembe véve kiegészítik a „vertikális” BREF-ekben szereplő információkat.

Ez azonban nem vezethet a „vertikális” és a „horizontális” BREF-ek következtetései közötti ellentmondáshoz. A „vertikális” és a „horizontális” BREF-ek egymást kiegészítő felhasználásának megkönnyítése érdekében megfelelő módon kell hivatkozni az adott BREF-ben az alkalmazandó egyéb „vertikális” és „horizontális” BREF-ekre.

1.2.   A BREF-ek kidolgozásának és felülvizsgálatának eljárása

A Bizottság szervezi meg és koordinálja az információcserét és az előkészítő tevékenységeket (bevezető előkészítés). Az ipari kibocsátásokról szóló felülvizsgált irányelv 13. cikkének (1) bekezdésében meghatározott információcserében érdekelt felek (a tagállamok, az érintett iparágak, az emberi egészség vagy a környezet védelmét előmozdító nem kormányzati szervezetek, az Európai Vegyianyag-ügynökség és a Bizottság) az ipari kibocsátásokról szóló felülvizsgált irányelv 13. cikkének (3) bekezdése szerint létrehozott fórumon keresztül felügyelik a folyamatot. A BREF-ek kidolgozásához és felülvizsgálatához a szakmai munkacsoportban való részvételükkel járulnak hozzá. Az érdekelt felek szerepéről, valamint a fórum és a szakmai munkacsoportok működéséről az 1.3., illetve a 4.2. szakaszban találhatók további információk.

A BREF-ek kidolgozására vagy felülvizsgálatának megkezdésére vonatkozó határozatot a Bizottság hozza meg, és az ipari kibocsátásokról szóló felülvizsgált irányelv 13. cikke (3) bekezdésének b) pontja szerint figyelembe veszi a fórumnak az információcserére vonatkozó munkaprogrammal kapcsolatos véleményét.

1.2.1.    Új BREF kidolgozásának általános eljárása

Mivel az ipari kibocsátásokról szóló felülvizsgált irányelv I. melléklete új tevékenységeket tartalmaz, új BAT-referenciadokumentumokat kell kidolgozni. Emellett új BREF-ek dolgozhatók ki olyan tevékenységekhez is, amelyekre a meglévő BREF-ek még nem terjednek ki, vagy a meglévő BREF-ek átszervezését követően (pl. meglévő BREF-ek új BREF-be történő összevonása esetén).

Az új BREF kidolgozásának munkafolyamata számos hasonlóságot mutat a BREF felülvizsgálatának munkafolyamatával, és azt az 1.2.5. szakasz ismerteti. Új BREF esetében azonban különös figyelmet kell fordítani a 4.5. szakaszban ismertetett előkészítő tevékenységekre: előfordulhat, hogy az előkészítési szakaszban jelentős mennyiségű információt kell összegyűjteni, ami valamivel hosszabb időt vehet igénybe, mint a BREF felülvizsgálata esetében.

1.2.2.    BREF felülvizsgálatának általános eljárása

Az elérhető legjobb technikák dinamikus jellege miatt a BREF-ek felülvizsgálata megszakítás nélküli folyamat. A tudomány és a technológiák folyamatosan fejlődnek, új technikák születhetnek, az iparágban új vagy egyre terjedő eljárásokat vezetnek be sikeresen, új környezeti aggályok merülhetnek fel, és új ismeretek válhatnak elérhetővé a kibocsátott anyagokkal és veszélyes tulajdonságaikkal kapcsolatban. A BREF-eket időszakosan felül kell vizsgálni, és szükség esetén megfelelően kell frissíteni annak érdekében, hogy tükrözzék e változásokat és ezeknek az elérhető legjobb technikákra gyakorolt hatásait. Ezzel kifejezetten foglalkozik az ipari kibocsátásokról szóló felülvizsgált irányelv 13. cikkének (1) bekezdése, amely kimondja, hogy az információcsere a BREF-ek nyolcéves felülvizsgálati ciklusát tűzi ki célul.

A BREF felülvizsgálatára vonatkozó határozatnak figyelembe kell vennie a következőket:

i.

a BREF „Záró megjegyzések és a jövőbeli feladatokra vonatkozó ajánlások” című szakaszában foglalt információk (lásd a 2.2. szakaszt); valamint

ii.

az INCITE központtól származó információk (lásd a 4.4. szakaszt) más tényezőkkel együtt, ideértve például a következőket:

—

új technikák esetleges elérhetőségével kapcsolatos tájékoztatás,

—

szükség esetén a BREF hatályának a kiterjesztése,

—

a BREF hatálya alá még nem tartozó termékek/anyagok vagy eljárások belefoglalásának szükségessége, vagy

—

egyes szempontok alaposabb feltárásának szükségessége.

1.2.3.    A BREF részleges felülvizsgálata

Ha programozott felülvizsgálati ciklus részeként kerül sor egy meglévő BREF felülvizsgálatára, előfordulhat, hogy a BREF-nek csak egy részét vizsgálják felül, például egy adott ipari eljárásra vagy alágazatra, egy konkrét környezetvédelmi kérdésre vagy a BAT-következtetések elfogadása óta felmerült új eljárásra összpontosítva.

Bár ez a megközelítés gyorsabb felülvizsgálatot tesz lehetővé, ez csak az alábbi feltételek teljesülése esetén lehetséges.

—

A BREF-ek egyes részei változatlanok maradhatnak, például ha egy alágazat vagy termelési eljárás nagyrészt változatlan maradt, vagy ha egy adott szennyező anyagra vonatkozóan a területen megfigyelt kibocsátáscsökkentési technikák teljesítménye nem javult jelentősen.

—

Az ipari kibocsátásokról szóló irányelv integrált megközelítése biztosított. Ha például a részleges felülvizsgálat egy konkrét környezetvédelmi problémára (pl. egy adott szennyező anyagra) összpontosít, nem korlátozódhat az adott problémához kapcsolódó BAT-ra, illetve a kapcsolódó kibocsátási vagy teljesítményszintekre. A felülvizsgálatnak ki kell terjednie a környezeti elemek közötti lehetséges kölcsönhatásokra (pl. az adott szennyező anyag csökkentésére használt kibocsátáscsökkentési technikák lehetséges hatása a víz- vagy energiafogyasztásra, a hulladékkeletkezésre vagy más szennyező anyagok potenciális kibocsátására), valamint az adott konkrét környezeti probléma csökkentéséből vagy megelőzéséből eredő egyéb környezeti problémákra is.

—

A BAT-következtetések általános következetessége megmarad. Ha például egy új eljárásra vonatkozó elérhető legjobb technikát BAT-következtetések egy meglévő sorozatán belül dolgoznak ki, a szóban forgó új elérhető legjobb technikára vonatkozó következtetéseknek összhangban kell maradniuk a felülvizsgálat részét nem képező elérhető legjobb technikákra vonatkozó következtetésekkel (pl. ha az új elérhető legjobb technika általános jellegű elérhető legjobb technika, ellenőrizni kell, hogy az érintett ipari ágazat valamennyi folyamatára alkalmazható-e, és nem csak erre az új eljárásra).

A 2026 előtt közzétett BREF-ek részleges felülvizsgálata nem célszerű, mivel a szakmai munkacsoportnak (egy külön adatgyűjtés révén) biztosítania kellene, hogy a részleges felülvizsgálatban nem érintett rész is összhangban legyen az ipari kibocsátásokról szóló felülvizsgált irányelv célkitűzéseivel és követelményeivel, különösen a BAT-következtetésekről szóló fejezettel.

Az arra vonatkozó következtetéseket, hogy a BREF mely részei maradnak változatlanok, és mely részeket kell felülvizsgálni, a szakmai munkacsoport nyitóülésén hozzák meg (lásd a 4.6.1.2. szakaszt).

1.2.4.    A BREF felülvizsgálatának célja

A BREF felülvizsgálatának célja annak értékelése, hogy milyen mértékben felelnek meg még mindig a célnak a korábban elfogadott BAT-következtetések, és szükség esetén e következtetések aktualizálása, valamint az elérhető legjobb technikák és az új keletű technikák terén bekövetkezett fejlemények azonosítása. Ezt elsősorban a BREF elérhető legjobb technikákkal kapcsolatos következtetésekről szóló részeinek vizsgálatával, végrehajtásuk eredményességének értékelésével és e következtetések felülvizsgálatával vagy frissítésével kell végrehajtani, amennyiben rendelkezésre álló új információk ezt lehetővé teszik.

A BREF felülvizsgálata ezért nem feltétlenül jelenti az egész BREF teljes átdolgozását vagy módosítását. El kell ismerni azonban, hogy egyes esetekben a BREF-ek első felülvizsgálatában jóval több változtatásra kerülhet sor, mint a későbbi felülvizsgálatokban.

Egyértelmű, hogy a BREF felülvizsgálatához mindenekelőtt azokat az új információkat kell információcsere keretében meghatározni, összegyűjteni és benyújtani, amelyek a BAT-következtetések felülvizsgálatát vagy frissítését eredményezhetik. Ennek érdekében kulcsfontosságú, hogy az adatok és az információk gyűjtése az 5. fejezetben szereplő iránymutatás szerint történjen.

A BREF felülvizsgálatának ki kell terjednie a következőkre is:

1.

 

a meglévő információk és BAT-következtetések javítása, naprakésszé tétele és kiegészítése frissebb adatok és információk alapján;

2.

 

felesleges és elavult információk törlése;

3.

 

hibák javítása és az egyéb BREF-ekkel szemben fennálló ellentmondások megszüntetése.

A BREF felülvizsgálata elsősorban „Az elérhető legjobb technikák és az új keletű technikák megállapítása során mérlegelendő technikák”, „Az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetések” és az „Aktuális kibocsátási és fogyasztási szintek” című BREF-fejezetet, valamint kisebb mértékben az „Alkalmazott eljárások és technikák” című BREF-fejezetet érinti (amennyiben e fejezeten jelentős módosításokat hajtanak végre). A BREF egyéb fejezeteire vonatkozó felülvizsgálatnak kisebb jelentőséget kell tulajdonítani.

Mindent összevetve biztosítani kell, hogy a BREF-ben maradó információk naprakészek és a lehető legkövetkezetesebbek és legpontosabbak legyenek.

1.2.5.    A BREF-ek kidolgozásának és felülvizsgálatának jellemző munkamenete

A BREF-ek kidolgozásának és felülvizsgálatának jellemző munkamenete a következő főbb állomásokból áll: nyitóülés, adat- és információgyűjtési szakasz, a BREF egy hivatalos tervezetének elkészítése és egy záróülés (lásd a 4.6.1.4. szakaszt). A BREF-ek kidolgozásának és felülvizsgálatának fő lépéseit az 1. táblázat ismerteti részletesebben.

Ezek a lépések figyelembe veszik a következőket:

—

az ipari kibocsátásokról szóló felülvizsgált irányelv 13. cikkének (1) bekezdésében meghatározott cél, amely szerint a BREF-et legkésőbb nyolc évvel az előző változat közzétételét követően naprakésszé kell tenni,

—

az ipari kibocsátásokról szóló felülvizsgált irányelv 13. cikkének (1) bekezdésében meghatározott cél, amely szerint „Az első albekezdésben említett információcsere időtartama az egyes egyedi elérhető legjobb technikákról szóló BAT-referenciadokumentumok esetében nem haladhatja meg a négy évet”.

Az egyes BREF-ek esetében végrehajtandó konkrét lépések és ütemezések számos tényezőtől függenek, ideértve a BREF hatályát (és BREF-felülvizsgálatok esetében a BREF hatályának esetleges kiterjesztését), a tárgyalandó kérdéskörök számát és összetettségét, az ipari átalakulás és kibocsátások kutatásáért felelős európai iroda (EU-BRITE) rendelkezésre álló erőforrásait (tekintettel az információcsere folyamatában betöltött központi szerepére), valamint mindenekelőtt a szakmai munkacsoport részvételi aktivitásának és hatékonyságának szintjét. A munkafolyamatnak az adott BREF sajátosságaihoz való hozzáigazítása terén rendelkezésre álló rugalmasságot a munkának a fent megjelölt határidőig történő teljesítését ösztönző célkitűzés sérelme nélkül lehet alkalmazni, egyidejűleg biztosítva a létrejövő BREF kiváló minőségét.

BREF-felülvizsgálat során a szakmai munkacsoport az elvárás szerint alapesetben két plenáris ülést tart (a nyitóülést és a záróülést [lásd a 4.6.1. szakaszt]). Egyes esetekben azonban (például ha sok új információt terjesztettek be, vagy az elérhető legjobb technikák meghatározása során jelentős ellentmondások merülnek fel) a szakmai munkacsoport időközi üléseket is tarthat (lásd a 4.6.1.3. szakaszt). A szakmai munkacsoport e plenáris ülésein túlmenően adatértékelő munkaértekezletet is szerveznek (lásd a 4.6.3.3. szakaszt), emellett alcsoportok is szervezhetnek üléseket a munka megkönnyítése érdekében (lásd a 4.2.3. szakaszt).

A BREF kidolgozásában vagy felülvizsgálatában részt vevők erőforrásainak hatékony kiaknázása érdekében egyértelmű határidőt kell meghatározni a nyitóülés következtetéseiben ígért vagy meghatározott ömlesztett információk benyújtására (lásd a 4.6.1.2. szakaszt). Az e határidő után benyújtott információkat csak kivételes esetben, a szakmai munkacsoporttal történt egyeztetés után lehet elfogadni, és az EU-BRITE csak akkor veszi figyelembe őket, ha jelentősen hozzájárulnak az elérhető legjobb technikákkal kapcsolatos következtetések megállapításához vagy frissítéséhez, vagy vitatott, illetve szakmailag összetett kérdések megoldásához.

Az EU-BRITE szükség esetén kiegészítő információkat vagy pontosítást kér a szakmai munkacsoporttól, hogy beszerezze azokat a hiányzó fontos információkat, amelyek különösen szükségesek a BAT-következtetések megállapításához a 3. és 5. fejezetben található iránymutatásnak megfelelően.

Lépés száma

A BREF kidolgozásának/felülvizsgálatának lépése

Leírás

Az információcsere előtti előkészítő tevékenységek

0.1.

Bevezető előkészítés

Lásd a 4.5.1. szakaszt.

0.2.

A szakmai munkacsoport aktiválása/reaktiválása

A szakmai munkacsoportot aktiválják/reaktiválják a tagság és az elérhetőségek azonosításával és megerősítésével (lásd a 4.2.1. szakaszt).

0.3.

Előkészítés

A szakmai munkacsoport tagjai benyújtják kiinduló észrevételeiket (lásd a 4.5.2. szakaszt).

Információcserére irányuló tevékenységek

1.1.

Nyitóülés

Nyitóülést szerveznek (lásd a 4.6.1.2. szakaszt) a szakmai munkacsoportnak előzetesen benyújtott háttérdokumentum alapján. A nyitóülés következtetéseit és jelentését a nyitóülés után körbeküldik.

1.2.

Információ-/adatgyűjtés és elemzés

A szakmai munkacsoport összegyűjti és benyújtja a nyitóülés következtetéseiben meghatározott ömlesztett információkat (lásd a 4.6.3.1. szakaszt). Ömlesztett információk alatt a „sevillai folyamat” keretében kicserélt valamennyi információ értendő, kivéve a kérdőíveken keresztül kapott információkat.

A létesítmény-, üzem- és folyamatspecifikus adatok gyűjtéséhez az EU-BRITE kérdőívet készít (lásd a 4.6.2. szakaszt), amelyet a szakmai munkacsoporttal véglegesít (többek között egy kérdőív-kidolgozó munkaértekezlet és egy tesztelési szakasz révén). A kérdőívet megküldik az adat-/információgyűjtésben részt vevő létesítményeknek vagy üzemeknek (lásd még a 4.6.3.1. szakaszt).

Létesítmény-, üzem- és folyamatspecifikus adatokat gyűjtenek (lásd a 4.6.3.1. szakaszt).

Az információkat és az adatokat elemzik (lásd a 4.6.3.2. szakaszt) és megvitatják a szakmai munkacsoportban (többek között egy első adatértékelő munkaértekezlet keretében).

1.3.

Első tervezet

Elkészül az első tervezet (lásd a 0. szakaszt), amelyet észrevételezésre benyújtanak a szakmai munkacsoportnak.

1.4.

Az észrevételek elemzése és az első tervezet frissítése

A szakmai munkacsoport észrevételeit elemzik és megvitatják a szakmai munkacsoporttal (többek között egy második adatértékelő munkaértekezlet keretében).

A záróülésre készülve a szakmai munkacsoport észrevételeinek figyelembevételével frissítik a BREF-et (vagy annak vonatkozó fejezeteit). Szükség esetén további adatértékelő munkaértekezletek is szervezhetők.

1.5.

Záróülés

A szakmai munkacsoport záróülésére háttérdokumentum készül. A BREF vonatkozó fejezeteinek frissített változatát megküldik a szakmai munkacsoportnak (lásd a 4.6.1.4. szakaszt).

Záróülésre kerül sor (lásd a 4.6.1.4. szakaszt).

A záróülés következtetéseit a záróülést követően körbeküldik.

Végleges tervezet

2.

Végleges tervezet

A záróülés következtetései alapján elkészül a BREF végleges tervezete. Ez véleményezésre rendelkezésre áll a 13. cikk szerinti fórum számára (lásd az 1.3. szakaszt).

A munka hatékonyabb előkészítése érdekében az EU-BRITE a lehető leghamarabb tájékoztatja a fórumot (lásd az 1.3. szakaszt) a szakmai munkacsoport várható reaktiválásának vagy létrehozásának napjáról/időszakáról. Az EU-BRITE a soron következő lépésekről és a lehetséges határidőkről ugyanígy megfelelő időben tájékoztatja a szakmai munkacsoportot.

1.3.   Az ipari kibocsátásokról szóló felülvizsgált irányelv 13. cikke alapján létrehozott fórum

Az ipari kibocsátásokról szóló felülvizsgált irányelv 13. cikkének (3) bekezdése alapján létrehozott fórum a Bizottság által összehívott és elnökölt szakértői csoport, amely a tagállamok, az érintett iparágak és az emberi egészség vagy a környezet védelmét előmozdító nem kormányzati szervezetek képviselőiből áll. A fórum tagjainak kinevezése a fórum létrehozásáról szóló 2011/C 146/03 bizottsági határozattal (7) összhangban történik, amely a fórum feladatait is meghatározza.

A fórum szerepe – amint azt az ipari kibocsátásokról szóló felülvizsgált irányelv (14) preambulumbekezdése kifejti és 13. cikkének (3) bekezdése leírja – a magas színvonalú BAT-referenciadokumentumokat eredményező hatékony, aktív és átlátható információcsere biztosítása az információcsere gyakorlati vonatkozásainak megvitatása és véleményezése révén.

Az ipari kibocsátásokról szóló felülvizsgált irányelv 13. cikkének (3) bekezdésével összhangban a fórumnak véleményt kell nyilvánítania az információcsere gyakorlati vonatkozásairól, különösen az alábbiakkal kapcsolatban:

1.

a fórum eljárási szabályzata;

2.

az információcserére vonatkozó munkaprogram;

3.

az adatgyűjtéssel kapcsolatos iránymutatások; és

4.

a BAT-referenciadokumentumok kidolgozására és minőségbiztosítására vonatkozó iránymutatások, beleértve tartalmuk és formájuk megfelelőségét is.

A fórum tagjainak feladata a szakmai munkacsoportban részt vevő képviselőik jelölése (lásd különösen a 4.2.2. szakaszt, amely a szakmai munkacsoport tagjainak feladataival és profiljával foglalkozik), valamint a velük való kapcsolattartás a kidolgozási folyamat során az aktív és hatékony információcsere biztosítása érdekében.

A fórum már korai szakaszban (pl. két évvel korábban) véleményt nyilvánít az információcserére vonatkozó munkaprogramról (azaz a BREF-munkaprogramról), hogy elegendő idő álljon az érdekelt felek rendelkezésére az előkészítő munka elvégzésére a BREF felülvizsgálati/kidolgozási folyamatának megkezdése előtt, különös tekintettel a bevezető előkészítési szakaszra (lásd a 4.5.1. szakaszt).

A fórum emellett keretet biztosít az információcserével kapcsolatos általános kérdések megvitatásához is. A fórumon keresztül az érdekelt felek kifejthetik véleményüket az információcsere folyamatáról, beleértve a folyamatból levont tanulságokat és a minőségbiztosítási szempontokat is. A fórum szükség esetén javaslatokat tehet konkrét javításokra vagy szempontokra, amelyekkel a BREF kidolgozása vagy felülvizsgálata során foglalkozni kell.

A fórum legfontosabb feladata a szakmai munkacsoportokon belüli információcsere eredményének ezen iránymutató dokumentum figyelembevételével történő értékelése, továbbá a technikai szinten végzett munka eredményeként létrejött BREF-ek javasolt tartalmának véleményezése. Ennek érdekében a szakmai munkacsoportban folytatott munka befejeztével a BREF végleges frissített tervezetét megküldik a fórumnak, legkésőbb nyolc héttel a fórum azon ülése előtt, amelyen a dokumentumot megvitatják (8). A fórum tagjai a BREF végleges változatának tervezetével kapcsolatos észrevételeiket írásban nyújtják be az ülés előtt.

Az ipari kibocsátásokról szóló felülvizsgált irányelv 13. cikkének (4) bekezdésével összhangban a fórumnak az adott BAT-referenciadokumentum javasolt tartalmára vonatkozó véleményét a „technikai munkacsoport utolsó ülésétől számított hat hónapon belül” be kell nyújtani (lásd a 4.6.1.4. szakaszt). Figyelembe véve a fent említett legalább nyolchetes időszakot, ez azt jelenti, hogy a BREF végleges tervezetét legkésőbb négy hónappal a záróülést követően meg kell küldeni a fórumnak.

A fórum többek között a következőkkel foglalkozhat:

1.

azok a szakmai munkacsoportban felmerülő kérdések, amelyek esetében a szakmai munkacsoport érintett tagjának különvéleményét (lásd a 4.6.1.4.2. szakaszt) nem tükrözi pontosan a szöveg végleges tervezete;

2.

a fórum tagjainak indokolt javaslatai a szakmai munkacsoportban részt vevő saját képviselőjük által kinyilvánított különvélemény törlésére vagy módosítására;

3.

a szöveg pontosítása;

4.

a szöveg átdolgozása, hogy pontosabban tükrözze a szakmai munkacsoport által levont következtetéseket;

5.

a végleges tervezet gépelési hibáinak javítása;

6.

javaslatok a BREF törzsszövegében már szereplő, fontos kérdéseknek a „Záró megjegyzések és a jövőbeli feladatokra vonatkozó ajánlások” című szakaszban való feltüntetésére vonatkozóan (lásd a 2.3.9. szakaszt).

Az ipari kibocsátásokról szóló felülvizsgált irányelv 13. cikkének (4) bekezdése szerint a Bizottság nyilvánosan hozzáférhetővé teszi a fórumnak a BREF javasolt tartalmával kapcsolatos véleményét, és azt figyelembe veszi a BAT-következtetésekről szóló határozatok elfogadásakor és a BREF közzétett, végleges változatánál.

1.4.   Az ipari kibocsátásokról szóló felülvizsgált irányelv 75. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság

Az ipari kibocsátásokról szóló felülvizsgált irányelv 75. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) értelmében létre kell hozni egy bizottságot, amely valamennyi tagállam képviselőiből áll, és amely segíti a Bizottságot az irányelv végrehajtásában.

Az ipari kibocsátásokról szóló felülvizsgált irányelv 13. cikkének (3) bekezdése értelmében ez a bizottság részt vesz az olyan dokumentumok megvitatásában és elfogadásában, mint „az adatgyűjtéssel kapcsolatos iránymutatások”, valamint „a BAT-referenciadokumentumok kidolgozására és minőségbiztosításukra vonatkozó iránymutatás, beleértve tartalmuk és formájuk megfelelőségét is” (vagyis ez a dokumentum).

Az ipari kibocsátásokról szóló felülvizsgált irányelv 13. cikkének (5) bekezdése előírja, hogy a BAT-következtetésekről szóló határozatokat az ipari kibocsátásokról szóló felülvizsgált irányelv 75. cikkének (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Ezért a bizottságot be kell vonni az információcsere eredményeként létrejövő BAT-következtetésekről szóló határozatok elfogadásába.

A „BAT-következtetésekről” szóló határozat elfogadását követően az EU-BRITE szükség esetén módosítja a BREF-et a BAT-következtetésekről elfogadott határozat szerint, valamint nyilvánosan hozzáférhetővé teszi a végleges BREF angol nyelvű változatát. A BAT-következtetésekről szóló határozatokat a Hivatalos Lapban az Unió valamennyi hivatalos nyelvén ki kell hirdetni.

Az ipari kibocsátásokról szóló felülvizsgált irányelv 13. cikkének (6) bekezdésével összhangban a végleges BREF-et és a BAT-következtetésekről szóló határozatokat a lehető leghamarabb nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.

2   2. FEJEZET: A BREF-EK TARTALMA ÉS HATÁLYA

2.1.   Bevezetés

A BREF olyan műszaki dokumentum, amely tényszerű műszaki és gazdasági információkat ismertet, tükrözi az ipari kibocsátásokról szóló felülvizsgált irányelv 13. cikke szerint végrehajtott információcsere eredményét, és tartalmazza az érintett tevékenységekre vonatkozó BAT-következtetésekhez szükséges elemeket.

Társaságokat (vagyis létesítményeket vagy beszállítókat), kereskedelmi neveket, hozzászólókat vagy a szakmai munkacsoport tagjait abban az esetben lehet feltüntetni a BREF-ben, ha ez azt a konkrét célt szolgálja, hogy az olvasónak segítséget nyújtson az adott kérdéssel kapcsolatos további tájékozódásban, és nem ütközik versenyjogi előírásokba vagy adatvédelmi szabályokba.

2.2.   A BREF szerkezete

A BREF az ipari kibocsátásokról szóló felülvizsgált irányelv 3. cikkének 11. pontjában szereplő fogalommeghatározás szerint olyan dokumentum, amely magában foglalja különösen az alkalmazott eljárásokat és technikákat, az aktuális kibocsátási és fogyasztási szinteket, az elérhető legjobb technikák meghatározása tekintetében figyelembe vett technikákat, valamint a BAT-következtetéseket és az esetleges új keletű technikákat.

A BREF alapesetben az alábbi táblázatban megadott részekből áll:

Előszó

Hatály

Fejezet: Általános információk az érintett ágazatról

Fejezet: Alkalmazott eljárások és technikák

Fejezet: Aktuális kibocsátási és fogyasztási szintek

Fejezet: Az elérhető legjobb technikák és az új keletű technikák megállapítása során mérlegelendő technikák

Fejezet: Az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetések

Záró megjegyzések és a jövőbeli feladatokra vonatkozó ajánlások

Hivatkozások

Kifejezések és rövidítések felsorolása

Mellékletek (amennyiben ezt az adott ágazat szükségessé teszi, és rendelkezésre állnak az információk)

Valamennyi BREF szerkezetének az e szakaszban meghatározott általános elveket kell követnie. A fejezetek itt megadott sorrendje azonban csak tájékoztató jellegű, ezért a BREF-ek a tárgyuknak jobban megfelelő szerkezettel is rendelkezhetnek. A „horizontális” BREF-ek (lásd az 1.1.3. szakaszt) jelentős mértékben eltérhetnek ettől a szerkezettől, és előfordulhat, hogy egyes fejezetek egyáltalán nem vonatkoznak rájuk. Szintén a „horizontális” BREF-ek esetében azonban a szakmai munkacsoportnak olyan BAT-következtetéseket kell megállapítania, amelyek helytállóak és valószínűsíthetők.

Amennyiben a BREF hatálya különböző alágazatokra vagy adott szektoron belül egyértelműen megkülönböztethető eljárásokra vagy eljárási lépésekre terjed ki, helyénvalóbb lehet külön fejezetet szentelni az egyes ágazatoknak vagy az egyes eljárásoknak, illetve eljárási lépéseknek, és e fejezetek mindegyike esetében az említett szerkezetet alkalmazni (az „Általános információk” szakasztól a „BAT-következtetések” szakaszig).

2.3.   A BREF tartalma

2.3.1.    Általános információk a BREF tartalmáról

A BREF-ek kidolgozásának és felülvizsgálatának célja olyan tömör dokumentumok létrehozása, amelyek a BAT-következtetésekre összpontosítanak, leíró részük pedig a lehető legrövidebb. A BREF-ek az információismétlés előfordulásának minimalizálása érdekében kereszthivatkozásokat tartalmazhatnak más BREF-ekre vonatkozóan.

2.3.2.    Előszó

A BREF „Előszó” című tömör, standard szakasza ismerteti a dokumentum szerkezetét, valamint röviden felidézi a jogszabályi hátteret és a dokumentum elkészítésének módját (azaz az információk összegyűjtésének és értékelésének módszerét). A szöveget az adott BREF egyedi szerkezetéhez kell igazítani.

2.3.3.    Hatály

A BREF „Hatály” című, alapesetben tömör szakasza a lehető legpontosabban meghatározza, mely tevékenységekre terjed ki a dokumentum hatálya. A hatályt úgy kell meghatározni, hogy elkerülhetőek legyenek a nemkívánatos hézagok vagy átfedések más BREF-ek hatályával, különösen a vertikális BREF-ek hatályával.

Ennek a szakasznak tartalmaznia kell legalább egy hivatkozást az ipari kibocsátásokról szóló felülvizsgált irányelv I. mellékletében felsorolt releváns tevékenységkategóriákra. Szükség szerint további részleteket is meg lehet adni az említett tevékenységkategóriák alá tartozó gyártási folyamatokról és alfolyamatokról. Emellett meg kell említeni a dokumentum hatálya alá tartozó főbb „közvetlenül kapcsolódó” tevékenységeket, abban az esetben is, ha ezek nem szerepelnek az I. mellékletben.

Ebben a szakaszban fel kell továbbá tüntetni azokat a tevékenységeket, gyártási folyamatokat vagy alfolyamatokat, amelyeket szándékosan kizártak a BREF hatálya alól, egyidejűleg meg kell indokolni az ilyen kizárásokat (pl. a hézagok kialakulásának megakadályozása vagy az olyan egyéb BREF-ekkel, rendeletekkel vagy jogszabályokkal való átfedések elkerülése érdekében, amelyek hatálya már kiterjed az említett tevékenységekre, folyamatokra vagy alfolyamatokra).

A BREF hatályának meghatározása nem minősül az ipari kibocsátásokról szóló felülvizsgált irányelv I. mellékletében szereplő tevékenységleírások jogi értelmezésének.

A „horizontális” és a „vertikális” BREF-ek hatályának az 1.1.3. szakaszban felvázolt elveket kell követnie. A „horizontális” BREF-ek esetében ismertetni kell a dokumentum hatálya alá tartozó kérdéseket, valamint azoknak a „vertikális” BREF-ekhez való kapcsolódását az ipari kibocsátásokról szóló felülvizsgált irányelv I. mellékletében említett tevékenységek tekintetében. Szükség esetén kereszthivatkozással utalni kell az egyéb alkalmazandó BREF-ekre.

Azokban a BREF-felülvizsgálatokban, ahol már elfogadtak BAT-következtetéseket, a felülvizsgált BREF hatályának továbbra is e BAT-következtetések hatályán kell alapulnia. A hatály kiigazításakor elsősorban a más BREF-ekkel való kölcsönhatások tisztázására kell összpontosítani (pl. a hézagok vagy átfedések megelőzése érdekében), valamint arra, hogy a hatály igazodjon az ágazat által a felülvizsgálat idején alkalmazott gyártási folyamatokhoz és alfolyamatokhoz. Ez magában foglalhatja az elavult folyamatok vagy alfolyamatok törlését, valamint a BAT-következtetések elfogadása óta felmerült új folyamatok vagy alfolyamatok beillesztését.

2.3.4.    Általános információk az érintett ágazatról

A BREF „Általános információk az érintett ágazatról” című rövid bevezető fejezete naprakész általános tájékoztatást nyújt a BREF-ben tárgyalt ipari ágazatról, például a létesítmények számát és méretét, a földrajzi eloszlást, a termelési kapacitást és a gazdaságosságot illetően. Ismerteti az ágazat esetében felmerülő kulcsfontosságú környezetvédelmi kérdéseket, lehetőség szerint háttér-információkkal szolgálva az átfogó kibocsátási és fogyasztási adatokra vonatkozóan, valamint lehetőség szerint információkat nyújtva a klímasemlegesség és a körforgásos jelleg terén elért előrehaladásról.

2.3.5.    Alkalmazott eljárások és technikák

A BREF „Alkalmazott eljárások és technikák” című fejezete röviden ismerteti a BREF hatálya alá tartozó ipari ágazatban vagy ágazatokban jelenleg alkalmazott termelési eljárásokat és az ágazatban alkalmazott technikákat.

A dokumentum hatálya alá tartozó tevékenységek között kell szerepelnie az ipari kibocsátásokról szóló felülvizsgált irányelv I. mellékletében ismertetett tevékenységeknek és a közvetlenül kapcsolódó tevékenységeknek, emellett említést kell tenni arról is, ha egyes kapcsolódó tevékenységek bizonyos aspektusai szempontjából jelentőséggel bírnak egyéb BREF-ek. Az eljárások változatait, a trendek alakulását és az alternatív eljárásokat olyan mértékben kell leírni, amennyire az az elérhető legjobb technikák és az új keletű technikák megállapításához szükséges.

Ez a fejezet egy tipikus folyamat keretében végrehajtott, egymást követő lépéseket tükrözi. Érinteni kell a következő kérdések némelyikét vagy mindegyikét (lehetőség szerint a feldolgozóegységek sajátosságaihoz igazítva), mivel az elérhető legjobb technikák és az új keletű technikák meghatározása szempontjából jelentőséggel bírhatnak:

—

felhasznált nyersanyagok (beleértve a másodlagos/újrafeldolgozott nyersanyagokat is) és fogyóeszközök, különös figyelmet fordítva a kritikus fontosságú nyersanyagokra,

—

energia- és vízfogyasztás,

—

felhasznált vegyi anyagok, segédanyagok,

—

nyersanyag-előkészítés (ideértve a tárolást és a kezelést),

—

anyagfeldolgozás,

—

termék előállítása,

—

termék megmunkálása,

—

köztes termékek és végtermékek tárolása és kezelése,

—

a maradékanyagok (köztük a melléktermékek) kezelése és sorsa.

Ismertetni kell a különböző tevékenységek/eljárási lépések közötti tényleges és lehetséges viszonyokat és kapcsolatokat, különösen akkor, ha ezek hatást gyakorolhatnak az általános környezeti teljesítményre (például abban az esetben, ha az egyik tevékenységből származó maradékanyagokat [beleértve a melléktermékeket] alapanyagként fel lehet használni egy másik tevékenységhez).

2.3.6.    Aktuális kibocsátási és fogyasztási szintek

A BREF „Aktuális kibocsátási és fogyasztási szintek” című fejezete ismerteti a teljes folyamat (vagy folyamatok) és alfolyamatai(k) során aktuálisan mért kibocsátási és fogyasztási szinteket, valamint a kibocsátások megelőzésére/csökkentésére és az erőforrás-hatékonyság fokozására alkalmazott technikákat. E célra felhasználhatók az 5.2. szakaszban említett adatállományokban szereplő információk, valamint az ipari kibocsátási portálról származó kibocsátási információk. Annak érdekében, hogy képet lehessen alkotni a hasonló tevékenységek viszonyított környezeti teljesítményéről, információkra van szükség a termelési szintekkel és a folyamat konfigurációjával kapcsolatban, amelyek lehetővé teszik a kibocsátási/fogyasztási szintek folyamatonkénti vagy termelési egységenkénti meghatározását.

Az adatokat lehetőség szerint a releváns háttér-információk, például a létesítmény, az üzem vagy a folyamat típusa, a terméktípus, a nyersanyag (különös tekintettel a kritikus fontosságú nyersanyagokra), illetve a létesítmény mérete szerint csoportosítani kell.

Az információk között szerepelnie kell a mért energia-, víz-, vegyianyag- és nyersanyag-felhasználásnak. Az adatok között szerepelnie kell a legfontosabb szennyező anyagok levegőbe és vízbe történő kibocsátásával, az egyes tevékenységekből származó maradékanyag-képződéssel, valamint adott esetben az üvegházhatásúgáz-kibocsátással és a zaj- és szagkibocsátással kapcsolatos információknak. Amennyiben rendelkezésre állnak erre vonatkozó információk, akkor az alfolyamatok bemeneti és kimeneti anyagait is fel kell tüntetni, ezáltal megvilágítva a környezeti szempontból nagyobb jelentőséggel bíró alfolyamatokat, és tárgyalni kell a hulladék-újrafeldolgozással és az anyagoknak a teljes folyamatban vagy azon túl történő újrafelhasználásával kapcsolatos lehetőségeket. Az e fejezetben található információk és adatok szolgálnak a környezeti elemek közötti legfontosabb kölcsönhatások és összefüggések értékelésének alapjául.

A BREF e fejezetében bemutatott kibocsátási és fogyasztási adatokat lehetőség szerint minősíteni kell, részletezve a folyamat- vagy terméktípust, a felhasznált nyersanyagot (különös figyelmet fordítva a kritikus fontosságú nyersanyagokra), az újrafeldolgozott hulladék vagy a hasznosított/újrahasznált anyagok alapanyagon belüli arányát (amennyiben az a kibocsátás vagy a fogyasztás szempontjából releváns), az üzemeltetési feltételeket (pl. a teljes kapacitás százalékos aránya, a normál üzemeltetési feltételektől eltérő feltételek figyelembevétele vagy kizárása, referenciafeltételek), valamint a mintavételi és az analitikai módszereket. E célra statisztikai ábrázolást (például átlagos, maximális és minimális értékek, tartományok feltüntetése) is lehet használni.

A kibocsátási és fogyasztási adatokat úgy kell bemutatni, hogy az adatok könnyen és hatékonyan értékelhetők legyenek (relevancia bizonyos alágazatokra, tevékenységekre, érintett folyamatokra, üzemeltetési körülményekre stb. nézve).

2.3.7.    Az elérhető legjobb technikák és az új keletű technikák megállapítása során mérlegelendő technikák

2.3.7.1.   Általános információk az elérhető legjobb technikák és az új keletű technikák megállapítása során mérlegelendő technikákról

A BREF „Az elérhető legjobb technikák és az új keletű technikák megállapítása során mérlegelendő technikák” című fejezete alapvető fontossággal bír a BAT-következtetések kidolgozása során. Összegyűjti a következő célokra alkalmazott releváns technikákat és a hozzájuk kapcsolódó monitoringintézkedéseket:

—

a levegőbe, vízbe (ideértve a felszín alatti vizeket) és talajba történő kibocsátás megelőzése, vagy amennyiben ez nem lehetséges, csökkentése,

—

az erőforrás-hatékonyság, pl. a nyersanyag-, víz- és energiahatékonyság javítása,

—

a dekarbonizáció előmozdítása, beleértve a mélyreható ipari átalakítást is,

—

a hulladékkeletkezés megelőzése vagy csökkentése,

—

a körforgásos gazdaság előmozdítása, például a hulladékhasznosítás vagy a másodlagos nyersanyagok felhasználásának javítása révén (különös figyelmet fordítva a kritikus fontosságú nyersanyagokra),

—

a veszélyes anyagok használatának megelőzése vagy csökkentése,

—

a kibocsátások biológiai sokféleségre gyakorolt hatásának megelőzése vagy csökkentése.

A BREF e fejezetében (a 2.3.7.2. szakaszban leírt szerkezeti felépítés alkalmazásával) ismertetett technikák tekinthetők a legrelevánsabbnak az elérhető legjobb technikák és az új keletű technikák megállapításához az érintett tevékenységek esetében. E technikák körébe tartozik az alkalmazott technológia, valamint a létesítmény tervezésének, építésének, karbantartásának, üzemeltetésének és leállításának módja. Az egyértelműség érdekében az elérhető legjobb technikákat és az új keletű technikákat külön szakaszokban kell ismertetni.

A BREF-ek kidolgozásának és felülvizsgálatának összefüggésében, amennyiben a BREF által érintett konkrét ágazatra vonatkozóan már elfogadtak BAT-következtetéseket, e fejezet kidolgozásának alapját továbbra is az elérhető legjobb technikaként már meghatározott technikáknak kell képezniük. Ebben az esetben „Az elérhető legjobb technikák és az új keletű technikák megállapítása során mérlegelendő technikák” című szakaszban nem elvárás ezeknek a már elérhető legjobb technikáknak minősülő technikáknak a további értékelése. Ehelyett a kidolgozási vagy felülvizsgálati folyamatnak kizárólag az ágazatspecifikus változásokra kell összpontosítania, például az elavult technikák kiiktatására vagy a BAT-következtetések elfogadása óta felmerült új technikák beépítésére.

A leírt technikáknak ki kell terjedniük a balesetek és a váratlan események környezeti következményeinek megelőzéséhez vagy behatárolásához alkalmazott intézkedésekre, valamint adott esetben a releváns helyreállítási intézkedésekre is. Emellett le kell fedniük a normál üzemeltetési feltételektől eltérő feltételek mellett (például üzembe helyezési és leállítási műveletek, szivárgások, üzemzavarok, időszakos leállások, valamint a működés végleges beszüntetése során) bekövetkező szennyezés megelőzésére, vagy csökkentésére tett intézkedéseket is.

A BREF „Az elérhető legjobb technikák és az új keletű technikák megállapítása során mérlegelendő technikák” című fejezetében azonosítani kell az új keletű technikákat is.

Az egyes új keletű technikákkal kapcsolatos információknak tartalmazniuk kell legalább a technikák leírását, a mindenkori elérhető legjobb technikákhoz viszonyított lehetséges teljesítményét, az üzemeltetésre vonatkozó adatokat, a környezeti elemek közötti lehetséges kölcsönhatásokat, egy előzetes költség-haszon becslést, az alkalmazási terület szempontjából lényeges technikai megfontolásokat, valamint a technika fejlettségi szintjének megjelölését, beleértve a technika kereskedelmi forgalomba kerülésének várható idejét.

Mivel a BREF-ek nem a szennyezés megelőzésére és csökkentésére irányuló technikákról szóló kézikönyvek, az egyes technikákat tömören kell ismertetni ebben a fejezetben.

Amennyiben egy másik BREF már megfelelően bemutatott egy adott technikát, hivatkozni lehet arra a BREF-re. Ágazatspecifikus változatok megléte esetén azokat a frissítendő BREF „Műszaki leírás” pontjában kell feltüntetni. A BREF-nek ágazatspecifikus információkat is tartalmaznia kell a 2.3.7.2. szakaszban ismertetett szerkezetnek megfelelően, azaz a „Környezeti teljesítményre és üzemeltetésre vonatkozó adatok”, „Az alkalmazási terület szempontjából lényeges technikai megfontolások”, a „Gazdaságosság”, a „Környezeti elemek közötti kölcsönhatások” és a „Példalétesítmények, -üzemek vagy -folyamatok” pontok alatt.

A lehetséges technikák ezen köre magában foglalja a környezeti hatások megelőzésére és csökkentésére irányuló intézkedéseket, elismerve, hogy ahol lehetséges, a környezeti hatások megelőzése elsőbbséget élvez azok csökkentésével szemben. A helyes működtetési gyakorlatokkal is foglalkozni kell, továbbá figyelembe kell venni a (megelőző) karbantartási rendszereket, a folyamatirányítási módszereket és a készenléti rendelkezéseket. Adott esetben és ha azt elegendő információ támasztja alá (lásd a 4.4. szakaszt), fel lehet tüntetni azokat a technikákat, amelyek az ágazaton belüli gyakorlatban még új keletűek, más ágazatokban azonban már bevettnek számítanak.

Törekedni kell arra, hogy a BREF e fejezete annyi információt tartalmazzon, amennyi szükséges az adott technika ágazaton belüli alkalmazáshatóságának megállapításához, valamint annak értékeléséhez, hogy a technika önmagában vagy más technikákkal kombinálva elérhető legjobb technikának vagy új keletű technikának minősül-e az érintett ágazatban. A szóban forgó értékelés szempontjából fontosak különösen az üzemeltetésre vonatkozó adatokra és a környezeti teljesítményre, a környezeti elemek közötti kölcsönhatásokra, az alkalmazási terület szempontjából lényeges technikai megfontolásokra, a gazdaságosságra, valamint a példalétesítményekre, -üzemekre vagy -folyamatokra vonatkozó információk. Ebben a fejezetben mindegyik technikával foglalkozni kell, tekintet nélkül arra, hogy az adott technika megfelel-e az elérhető legjobb technikákra vagy az új keletű technikákra vonatkozó valamennyi követelménynek (lásd az ipari kibocsátásokról szóló felülvizsgált irányelv 3. cikkének 10. és 14. pontját, valamint III. mellékletét).

2.3.7.2.   Az egyes technikákról nyújtott információk

Az egyes technikákról nyújtott információknak lehetőség szerint tartalmazniuk kell az alábbi táblázat minden elemét.

Leírás

Műszaki leírás

Elért környezeti előnyök (vagy új keletű technikák esetében a várható környezeti előnyök)

Környezeti teljesítményre és üzemeltetésre vonatkozó adatok

Környezeti elemek közötti kölcsönhatások

Az alkalmazási terület szempontjából lényeges technikai megfontolások

Gazdaságosság

A megvalósítás hajtóereje

Példalétesítmények, -üzemek és -folyamatok (új keletű technikák esetében kísérleti vagy tesztlétesítmények, -üzemek és -folyamatok)

Felhasznált szakirodalom

Technológiai érettségi szint (csak az új keletű technikák esetében releváns)

Az említett információkat tartalmazó adatok gyűjtésének általános alapelveit az 5. fejezet tartalmazza.

2.3.7.2.1.   Leírás

Ismertetni kell a technika rövid leírását a BAT-következtetésekben való felhasználás céljából (lásd a 3.2. szakaszt).

2.3.7.2.2.   Műszaki leírás

Részletesebb, ugyanakkor lényegre törő műszaki leírást kell megadni, lehetőség szerint kémiai vagy egyéb egyenletek, képek, grafikonok és folyamatábrák felhasználásával.

2.3.7.2.3.   Elért környezeti előnyök (vagy új keletű technikák esetében a várható környezeti előnyök)

Be kell számolni a technika alkalmazásával elérhető legfőbb potenciális környezeti előnyökről. Ez magában foglalja például az energia- és vízfogyasztás csökkentését; a vízbe, levegőbe és talajba történő kibocsátások csökkentését; az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentését; a nyersanyagok – különösen a kritikus fontosságú nyersanyagok – fogyasztásának csökkentését; a vegyi anyagok használatának csökkentését vagy biztonságosabb vegyi anyagokkal való helyettesítését, illetve biztonságosabb vegyi anyagok fokozott használatát; a hulladékkeletkezés minimalizálását; a fokozott körforgásos jelleget.

Az új keletű technikák esetében a várható környezeti előnyöknek azt is meg kell határozniuk, hogy miként viszonyul a technika környezeti teljesítménye az elérhető legjobb technikák környezeti teljesítményéhez.

2.3.7.2.4.   Környezeti teljesítményre és üzemeltetésre vonatkozó adatok

Fel kell tüntetni a technikát alkalmazó, (a környezet egészét figyelembe véve) jól teljesítő létesítmények, üzemek vagy folyamatok valós, létesítmény-, üzem- és folyamatspecifikus teljesítményadatait (10) (ideértve a kibocsátási szinteket (11), a fogyasztási szinteket – nyersanyagok [különös tekintettel a kritikus fontosságú nyersanyagokra], víz, energia – és a keletkezett maradékanyagok mennyiségét), az 5.4. szakaszban meghatározottak szerinti idevágó háttér-információkkal kísérve.

Új keletű technikák esetében előfordulhat, hogy a környezeti teljesítményre és az üzemeltetési adatokra vonatkozó információk nem állnak rendelkezésre ugyanolyan mértékben, mint az elérhető legjobb technikák meghatározása során figyelembe vett technikák esetében. Ilyen esetekben például a kísérleti, tesztelési vagy a maga nemében első létesítményekből, üzemekből vagy folyamatokból származó, rendelkezésre álló információkat a várható környezeti előnyökre és környezeti teljesítményre vonatkozó megfontolások kísérhetik vagy egészíthetik ki (többek között az elérhető legjobb technika jelenlegi teljesítményével összehasonlítva).

Meg kell adni minden hasznos információt a következőkkel kapcsolatban is:

—

a technika megtervezésének, alkalmazásának, fenntartásának, irányításának és megszüntetésének módja (lásd még az 5.4. szakaszt),

—

a technika alkalmazásával kapcsolatos kibocsátás-ellenőrzési kérdések (lásd még az 5.4.8. szakaszt),

—

a technika érzékenysége és tartóssága,

—

a környezeti balesetek megelőzésével kapcsolatos kérdések.

A bemeneti anyagok (például nyersanyagok és tüzelőanyagok jellege és mennyisége, energia, víz, vegyi anyagok) és a kimeneti anyagok (kibocsátások, maradékanyagok, termékek) közötti kapcsolatokat ki kell emelni, különösen akkor, ha ezek jelentőséggel bírnak a különböző környezeti hatások és a köztük lévő kölcsönhatás javítása és megértése szempontjából, például abban az esetben, ha különböző kimeneti anyagok esetében olyan kompromisszumos megoldásra van szükség, amely nem teszi lehetővé bizonyos környezeti teljesítményszintek egyidejű elérését.

A kibocsátási és fogyasztási adatokat lehetőség szerint minősíteni kell az olyan tényezőkre vonatkozó részletes adatokkal, mint az alkalmazandó üzemeltetési feltételek (például a teljes kapacitás százalékos aránya, a tüzelőanyag összetétele, a technika mellőzése, a normál üzemeltetési feltételektől eltérő feltételek figyelembevétele vagy kizárása, a referenciafeltételek), a mintavételi és a vizsgálati módszerek, valamint a statisztikai ábrázolás (például a rövid és hosszú távú átlagos értékek, a maximális értékek, a tartományok és az eloszlások; lásd különösen az 5.4.8. szakaszt).

A vízbe történő kibocsátásokra vonatkozó adatok esetében hasznosak a mintavétel helyére/jellemzőire vonatkozó háttér-információk (pl. önálló vagy kombinált/vegyes szennyvízáramlás, upstream kapcsolódó tevékenységek, végső kibocsátási pont).

Ismertetni kell a technika (beleértve a kibocsátáscsökkentési technikát) teljes kapacitás mellett történő alkalmazását akadályozó, a technika teljes vagy részleges megkerülését szükségessé tevő feltételekkel vagy körülményekkel kapcsolatos információkat, valamint a teljes működési hatékonyság helyreállítására irányuló intézkedéseket is.

A BREF e részében szereplő információk kiemelt fontossággal bírnak az elérhető legjobb technikákhoz és az új keletű technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szintek és környezeti teljesítményszintek megállapításában.

2.3.7.2.5.   Környezeti elemek közötti kölcsönhatások

Említést kell tenni a technikák megvalósításával járó releváns negatív környezeti hatásokról, vagy új keletű technikák esetében a környezeti elemek közötti várt kölcsönhatásokról, lehetővé téve az egyes technikák összehasonlítását a környezet egészére kifejtett hatásuk értékelése céljából. Ez a következő kérdéseket foglalhatja magában:

—

a nyersanyagok (különösen a kritikus fontosságú nyersanyagok) felhasználása és jellege, ideértve a vegyi anyagokat is,

—

vízfogyasztás,

—

energiafogyasztás,

—

az éghajlatváltozáshoz való hozzájárulás,

—

a sztratoszferikus ózon károsítására való képesség,

—

fotokémiai ózonképző potenciál,

—

a levegőbe történő kibocsátásból eredő savasodás,

—

a környezeti levegőben található por (ideértve a mikrorészecskéket és a fémeket is),

—

talaj és víz eutrofizációja a levegőbe vagy vízbe történő kibocsátás következtében,

—

vízi oxigénszint-csökkentési képesség,

—

környezetben tartósan megmaradó/mérgező/biológiailag felhalmozódó összetevők (ideértve a fémeket),

—

maradékanyagok keletkezése és típusa,

—

a maradékanyagok újrafelhasználási, hasznosítási vagy a hulladék-újrafeldolgozási lehetőségének korlátozása,

—

zaj, rezgés vagy szag keletkezése,

—

a biológiai sokféleségre gyakorolt hatás,

—

az emberi egészségre gyakorolt hatás,

—

fokozott balesetveszély.

A gazdaságosságról és a környezeti elemek közötti kölcsönhatásokról szóló referenciadokumentumot a környezeti elemek közötti jelentős kölcsönhatások esetén figyelembe kell venni.

2.3.7.2.6.   Az alkalmazási terület szempontjából lényeges technikai megfontolások

Amennyiben egy technika nem alkalmazható a BREF hatálya alá tartozó ipari ágazat egészében (lásd a 2.3.3. szakaszt), fel kell tüntetni a technika adott ágazaton belüli használatára vonatkozó főbb általános technikai korlátozásokat.

Várhatóan a következő főbb ágazatspecifikus korlátozások kerülnek feltüntetésre:

—

az ágazaton belüli azon létesítmények, üzemek vagy eljárások típusai, amelyek esetében a technikát nem lehet alkalmazni,

—

a megvalósítás korlátai egyes általános estekben, többek között az alábbiak figyelembevételével:

—

új vagy meglévő létesítményről, üzemről vagy folyamatról van-e szó, tekintetbe véve a korszerűsítés szempontjából lényeges tényezőket (például a rendelkezésre álló helyet), valamint a már alkalmazott technikákkal való kölcsönhatásokat,

—

a létesítmény, az üzem vagy a folyamat mérete, a (nagy vagy kis) kapacitás vagy a terhelési tényező, valamint az üzemeltetési rendszer,

—

az előállított termék mennyisége, típusa vagy minősége,

—

a felhasznált tüzelőanyag vagy nyersanyag (különösen a kritikus fontosságú nyersanyagok) típusa,

—

helyi körülmények, például: a nyersanyagok rendelkezésre állása, a megújuló villamos energiához vagy más szükséges infrastruktúrához való hozzáférés (pl. szén-dioxid-szállítás és -tárolás),

—

biztonsági kérdések,

—

emberi egészség,

—

éghajlati viszonyok.

E korlátozásokat indokolással együtt kell megadni.

Ezek a korlátozások nem tekinthetők a technika alkalmazhatóságát az egyes létesítményekben, üzemekben vagy folyamatokban esetlegesen befolyásoló helyi feltételek felsorolásának.

2.3.7.2.7.   Gazdaságosság

Információkat kell beilleszteni a technikák költségeiről (tőkebefektetési/beruházási, üzemeltetési és karbantartási költségek, ideértve ezen költségek kiszámításának/becslésének részletes ismertetését) és az alkalmazásukból fakadó esetleges megtakarításokról (például a nyersanyag- vagy az energia-/vízhatékonyság növekedése, hulladékdíjak, az egyéb technikákhoz képest rövidebb megtérülési idő), továbbá a bevételekről vagy egyéb előnyökről, ideértve ezek kiszámításának/becslésének részletes ismertetését. Emellett háttér-információkat is fel kell tüntetni a költségadatokat befolyásoló paraméterekre, például a helyi körülményekre (pl. víz-/energiaárazás) vonatkozóan.

Az új keletű technikák esetében előzetes költségbecsléseket kell benyújtani – amennyiben rendelkezésre állnak –, belefoglalva a feltételezéseket és a bizonytalanságokat.

A költségekre vonatkozó adatokat lehetőleg euróban kell megadni. Amennyiben az adatokat más pénznemről kell átváltani, akkor azokat az eredeti pénznemben is fel kell tüntetni, továbbá meg kell adni az adatgyűjtés évét, mivel az átváltási árfolyamok idővel változnak. A berendezések vagy szolgáltatások ára/költsége esetében fel kell tüntetni a beszerzés vagy igénybevétel évét. Amennyiben egy adott technika költségeire vonatkozó információkat Unión kívül található létesítményekből szerzik be, azokhoz csatolni kell annak becslését, hogy átlagosan mekkora lenne az adott technika Unión belüli alkalmazásának egyenértékű költsége.

A költségekre vonatkozó adatokat lehetőleg határköltségként kell megadni a teljes költségekben bekövetkező változások értékelésének lehetővé tétele érdekében.

Adott esetben az ágazat piacával kapcsolatos információkat is ismertetni kell annak érdekében, hogy a technikák költségeit összefüggéseiben lehessen vizsgálni.

Az új és a meglévő létesítményekre, üzemekre vagy folyamatokra vonatkozó információkat egyaránt meg kell adni. Ennek köszönhetően adott esetben lehetővé válik az érintett ágazatban a technika gazdasági megvalósíthatóságának és az alkalmazhatóságával kapcsolatos esetleges gazdasági korlátoknak az értékelése.

A technika költséghatékonyságával kapcsolatos információkat (például a szennyezőanyag-kibocsátás tömegben kifejezett csökkenésének értékére vetítve EUR-ban megadva) fel kell tüntetni, amennyiben az ipari kibocsátásokról szóló felülvizsgált irányelv 3. cikke 10. pontjának b) alpontjával és 14. pontjával összhangban szükségesek a gazdasági megvalósíthatóság értékeléséhez.

Az ipari kibocsátásokról szóló irányelv hatálya alá tartozó létesítményekből származó, levegőbe és vízbe történő kibocsátások ellenőrzéséről szóló referenciajelentés figyelembe vehető az ellenőrzési költségek tekintetében.

Amennyiben titoktartással kapcsolatos kérdések merülnek fel, azokat az 5.3. szakaszban meghatározottak szerint kell kezelni.

2.3.7.2.8.   A megvalósítás hajtóereje

Adott esetben ismertetni kell azokat a sajátos helyi körülményeket, követelményeket (például jogszabályok, biztonsági intézkedések), fenntarthatósági vállalásokat és kötelezettségvállalásokat vagy nem környezetvédelmi jellegű mozgatórugókat (például hozamnövekedés, a termékminőség javulása, gazdasági ösztönzők, például támogatások, adókedvezmények vagy egyéb finanszírozás), amelyek előmozdítják vagy serkentik a technika bevezetését.

2.3.7.2.9.   Példalétesítmények, -üzemek vagy -folyamatok

Hivatkozni kell olyan létesítményekre, üzemekre vagy folyamatokra, ahol a technikát megvalósították, és ahol információkat gyűjtöttek és használtak fel az adott technikával kapcsolatos BREF-szakasz tervezetéhez, ideértve az alkalmazott technika uniós vagy világszintű elterjedtségére vonatkozó adatokat is.

Új keletű technikák esetében kísérleti, tesztelési vagy a maga nemében első létesítményekre, üzemekre vagy folyamatokra való hivatkozásokat kell feltüntetni. Az INCITE központtól származó információk (lásd a 4.4. szakaszt) szintén felhasználhatók.

2.3.7.2.10.   Felhasznált szakirodalom

A dokumentumban ismertetni kell az adott szakasz kidolgozásához felhasznált és az adott technikáról részletesebb tájékoztatást nyújtó szakirodalmat vagy egyéb referenciaanyagokat (például könyvek, jelentések, tanulmányok, weboldalak). Amennyiben a felhasznált referenciaanyag terjedelme nagy, akkor a releváns oldalakra vagy szakaszokra kell hivatkozni.

A felhasznált szakirodalmat lehetőség szerint hozzáférhetővé kell tenni a BAT információs rendszeren keresztül (lásd a 4.7.1. szakaszt).

2.3.7.2.11.   Az új keletű technikák technológiai érettségének szintje

Információkat kell közölni az új keletű technikák érettségére vonatkozóan, mint például:

—

a jelenlegi és a technológiai fejlesztés befejezésekor várható technológiai készenléti szint (TRL),

—

a technika léptékváltásának korlátai és lehetőségei,

—

a piaci bevezetésre való készenlét várható időkerete (pl. teljes körű ipari létesítményben várható üzembe helyezési időpont),

—

az ipari gyakorlati kipróbálásból és demonstrációs kísérleti üzemekből származó környezeti teljesítményadatok rendelkezésre állása.

2.3.8.    Az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetések

A BREF „Az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetések” című fejezete tartalmazza az arra vonatkozó következtetéseket, hogy az adott ágazatban melyek az elérhető legjobb technikák az előző fejezetek szerinti információcsere alapján, valamint figyelembe véve az „elérhető legjobb technikák” fogalmának az ipari kibocsátásokról szóló felülvizsgált irányelv 3. cikke 10. pontjában szereplő meghatározását és az ugyanazon irányelv III. mellékletében felsorolt kritériumokat.

A BAT-következtetések az ágazatot érintő új keletű technikákra vonatkozó következtetéseket is tartalmaznak. Ezek a következtetések az előző fejezetekben ismertetett információcserén alapulnak, és figyelembe veszik az „új keletű technikák” fogalommeghatározását. A BAT-következtetéseknek egyértelműen különbséget kell tenniük az elérhető legjobb technikák és az új keletű technikák között.

A BAT-következtetések egy külön szakasza megemlíti azokat az azonosított elérhető legjobb technikákat és új keletű technikákat is, amelyek mélyreható ipari átalakítást tehetnek lehetővé, valamint azokat a körülményeket, amelyek fennállása esetén az ilyen átalakulás lehetséges (lásd még a 3.6. szakaszt).

E BAT-következtetések megállapítása során a BREF által érintett ipari ágazat esetében figyelembe kell venni a technikák környezeti teljesítményével kapcsolatos átfogó kritériumokat, beleértve a környezeti elemek közötti kölcsönhatásokat, az alkalmazhatóságot, valamint a technikák költségeit is.

Meg kell jegyezni, hogy a technikának az elérhető legjobb technikaként való elfogadását alátámasztó adatok (megbízható műszaki és gazdasági információk) a technikát a világ bármely részén alkalmazó egy vagy több létesítményből is származhatnak. Amennyiben a technikával kapcsolatos információk egy létesítményből vagy csak az Unión kívül található létesítményekből származnak, a szakmai munkacsoport alaposan felméri a technika ágazaton belüli alkalmazhatóságát.

A BAT-következtetésekkel és azoknak az ipari kibocsátásokról szóló felülvizsgált irányelv 3. cikke 12. pontjában meghatározott kötelező elemeivel kapcsolatban további információk a 3. fejezetben találhatók.

2.3.9.    Záró megjegyzések és a jövőbeli feladatokra vonatkozó ajánlások

A „Záró megjegyzések és a jövőbeli feladatokra vonatkozó ajánlások” című rövid szakasz tartalmazza a BREF kidolgozásához vagy felülvizsgálatához lefolytatott eljárás kezdődátumát és időtartamát, valamint az alapvető állomásokat (például a szakmai munkacsoport ülései, dokumentumtervezetek kiadása).

Meg kell említeni a szakmai munkacsoportban képviselt intézményeket és szervezeteket, amelyek aktívan hozzájárultak az információcseréhez, továbbá a BREF alapjául szolgáló legfontosabb információforrásokat, megnevezve azokat a különösen fontos jelentéseket vagy beadványokat, amelyek hozzájárultak az eredmények megbízhatóságához.

Ismertetni kell az információcsere során elért konszenzus mértékét, feltüntetve a szakmai munkacsoport tagjai által kinyilvánított, megalapozott (12) különvéleményeket, valamint azt, hogy ezeknek milyen mértékű volt a támogatottsága a szakmai munkacsoport tagjai körében.

Ebben a szakaszban hivatkozni kell a fórumnak a BREF javasolt tartalmával kapcsolatos véleményére, valamint meg kell említeni azokat a kérdéseket, amelyeket esetlegesen meg kellett oldani a BAT-következtetések elfogadásának eljárása során.

Meg kell határozni a legfontosabb nyitott kérdéseket, illetve ismerethiányokat. Ajánlásokat kell továbbá megfogalmazni a dokumentum következő felülvizsgálata tekintetében végrehajtandó további kutatásokra vagy információgyűjtésre vonatkozóan.

2.3.10.    Hivatkozások

A BREF „Hivatkozások” című szakasza felsorolja az EU-BRITE által a dokumentum kidolgozása során felhasznált információforrásokat, különös tekintettel a szakmai munkacsoport tagjai által az információcsere során biztosított dokumentumokra. Ezeket a dokumentumokat a BATIS-on keresztül elérhetővé is kell tenni a szakmai munkacsoport tagjai számára (lásd a 4.7.1. szakaszt), kivéve, ha bizalmas információkat tartalmaznak (lásd az 5.3. szakaszt), vagy ha szerzői jogi védelem miatt nem terjeszthetők.

2.3.11.    Kifejezések és rövidítések felsorolása

A „Kifejezések és rövidítések felsorolása” című, standard felépítéssel és bevezetővel rendelkező fejezet összefoglalja és meghatározza a dokumentumban található szakkifejezéseket és valamennyi rövidítést.

2.3.12.    Mellékletek

A BREF főszövegét a szakirodalomból, illetve esettanulmányokból származó háttér-információkat tartalmazó mellékletek egészíthetik ki, amennyiben ez az adott ágazat tekintetében releváns, és rendelkezésre állnak ilyen információk.

Jogszabály-összefoglalók nem foglalandók bele a BREF-be.

3   3. FEJEZET: BAT-KÖVETKEZTETÉSEK

3.1.   Bevezetés

Amint azt az 1.1.1. szakasz megemlítette, az ipari kibocsátásokról szóló felülvizsgált irányelv 3. cikke 12. pontjának fogalommeghatározása szerint a „BAT-következtetések” „a BAT-referenciadokumentum azon részeit tartalmazó dokumentum, amelyek következtetéseket von le az elérhető legjobb technikákra és az új keletű technikákra vonatkozóan, tartalmazza azok leírását, az alkalmazhatóságuk értékelésével kapcsolatos információkat, az említett technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szinteket, az említett technikákhoz kapcsolódó környezeti teljesítményszinteket, a környezetközpontú irányítási rendszer tartalmát, ideértve a referenciaértékeket, a kapcsolódó monitoringot, a kapcsolódó fogyasztási szinteket, valamint adott esetben a releváns helyreállítási intézkedéseket”.

A BREF „Az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetések” című fejezetét ezért úgy kell kidolgozni, hogy az valamennyi fent említett szempontra kiterjedjen, és hogy a szöveg közvetlenül felhasználható legyen a BAT-következtetésekről szóló határozatnak az ipari kibocsátásokról szóló felülvizsgált irányelv 13. cikkének (5) bekezdése szerinti megállapításához és elfogadásához.

A BAT-következtetések hatálya alá tartozó tevékenységeket az egyértelműség kedvéért pontosan meg kell határozni a dokumentumban. Továbbá említést kell tenni arról, hogy a technikáknak a BAT-következtetésekben ismertetett felsorolása nem előíró jellegű és nem teljes körű. Más olyan technikák is alkalmazhatók, amelyek garantálják a környezetvédelem és az emberi egészség legalább azonos szintjét. Szükség esetén ágazatspecifikus fogalommeghatározásokat is be lehet illeszteni.

A BAT-következtetések több elérhető legjobb technikát vagy új keletű technikát foglalnak magukban, megjelölve, mely technika vagy technikák kombinációja minősül elérhető legjobb technikának vagy új keletű technikának egy adott környezeti célkitűzés megvalósítása szempontjából. Ezeket a technikákat „Az elérhető legjobb technikák és az új keletű technikák megállapítása során mérlegelendő technikák” című BREF-fejezetben kell ismertetni.

Az egyes elérhető legjobb technikák mellett fel lehet tüntetni a hozzájuk kapcsolódó kibocsátási szinteket, a kapcsolódó környezeti teljesítményszinteket vagy referenciaértékeket is.

A BAT-következtetések emellett tartalmazhatnak olyan, az illetékes hatóságok és az üzemeltetők számára hasznosnak ítélt megállapításokat, amelyek jelzik, ha egyes technikák nem minősülnek elérhető legjobb technikának, ezért pedig szándékosan nem szerepelnek a BAT-következtetésekben olyan tényezők miatt, mint például a gyenge vagy nem hiteles környezeti teljesítmény, a rendelkezésre állás hiánya, a gazdaságosság, a korszerűsítés műszaki, illetve gazdasági szempontjai, a környezeti elemek közötti kölcsönhatások vagy a működés megbízhatósága.

Az ipari kibocsátásokról szóló felülvizsgált irányelv 3. cikkének 12. pontja szerint a BAT-következtetéseknek az elérhető legjobb technikákkal kapcsolatos nyomon követéssel is foglalkozniuk kell (a nyomon követés gyakorisága és módszerei). A BAT-következtetések meghatározzák továbbá a környezetközpontú irányítási rendszer tartalmát (lásd a 3.4. szakaszt) és adott esetben a releváns helyreállítási intézkedéseket.

Az ipari kibocsátásokról szóló felülvizsgált irányelv 3. cikkének 12. pontja szerint a BAT-következtetések tartalmazhatnak új keletű technikákat is, kapcsolódó kibocsátási szintekkel vagy kapcsolódó környezeti teljesítményszintekkel vagy azok nélkül. Ennek részleteit a 3.5. szakasz ismerteti.

Az ipari kibocsátásokról szóló felülvizsgált irányelv 3. cikkének 9a. pontja és 27. cikke értelmében a BAT-következtetéseknek meg kell határozniuk azokat az elérhető legjobb technikákat vagy új keletű technikákat, amelyek mélyreható ipari átalakítást tesznek lehetővé. Ennek részleteit a 3.6. szakasz ismerteti.

A BAT-következtetéseknek foglalkozniuk kell a normál üzemeltetési feltételektől eltérő feltételekkel is (például üzembe helyezési és leállítási műveletek, szivárgások, üzemzavar, időszakos leállások, valamint a működés végleges beszüntetése), amennyiben ezek a környezet és az emberi egészség védelmének szempontjából lényegesnek minősülnek.

A BAT-következtetések úgy épülnek fel, hogy több egyedi elérhető legjobb technika alkot egy csoportot olyan, az adott esetben megfelelőnek ítélt közös jellemzők alapján, mint például a környezetvédelmi kérdések, az előállítási eljárások lépései vagy a végtermékek.

3.2.   Az egyes elérhető legjobb technikák vagy új keletű technikák elemei

3.2.1.    Általánosságok

Az egyes elérhető legjobb technikákat vagy új keletű technikákat egységes formátumban kell ismertetni, amelynek felépítése alapvetően attól függ, hogy az elérhető legjobb technikához vagy új keletű technikákhoz kapcsolódik-e kibocsátási szint, környezeti teljesítményszint vagy referenciaérték.

Minden egyes elérhető legjobb technikát vagy új keletű technikát számozással kell ellátni a hivatkozás megkönnyítése érdekében, és annak megjelölésével kell kezdeni, hogy melyek az elérni kívánt környezeti célkitűzések/előnyök (például a porkibocsátás, a vízfogyasztás, illetve a hulladéktermelés megelőzése/csökkentése), amit az alkalmazandó elérhető legjobb technika vagy új keletű technika, valamint az említett célok eléréséhez használható technikának vagy technikák kombinációjának a meghatározása követ.

Mindegyik elérhető legjobb technikának vagy új keletű technikának tartalmaznia kell az említett környezeti célkitűzések/előnyök elérését szolgáló technikának vagy technikák kombinációjának a leírását, továbbá az érintett ágazatban való alkalmazhatóságára vonatkozó információkat.

3.2.2.    A technikák leírása

A technikák leírásának rövidnek kell lennie, de elegendő információt kell tartalmaznia ahhoz, hogy az illetékes hatóságok és az üzemeltetők számára hasznosnak bizonyuljon. Kerülni kell a meghatározás nélküli rövidítések és a szakzsargon használatát. A BAT-következtetésekben szereplő leírások alapjául a technikáknak „Az elérhető legjobb technikák és az új keletű technikák megállapítása során mérlegelendő technikák” című BREF-fejezetben (lásd a 2.3.7. szakaszt) szereplő rövid leírása szolgál.

Ezek a leírások adott esetben kiterjedhetnek az elérhető legjobb technika meghatározásában említett szempontokra (például karbantartás, tervezés, üzemeltetés, megszüntetés).

3.2.3.    A technikák alkalmazhatóságának értékelésére szolgáló információk

Eltérő rendelkezés hiányában a BAT-következtetésekben említett technikák általánosan alkalmazhatók az érintett tevékenységre. Az „általánosan alkalmazható” azt jelenti, hogy a technikák a legtöbb feltétel mellett és az érintett ipari ágazat legtöbb létesítménye esetében alkalmazhatók, noha előfordulhatnak olyan különleges helyzetek vagy körülmények, amikor e technikák alkalmazása nem kivitelezhető vagy nem praktikus.

Ha egy adott technika alkalmazására vonatkoznak korlátozások, ezt egyértelműen fel kell tüntetni. Az alkalmazhatósági problémákat „Az elérhető legjobb technikák és az új keletű technikák megállapítása során mérlegelendő technikák” című BREF-fejezetben szereplő információk alapján kell jelezni a BAT-következtetésekben (lásd a 2.3.7. szakaszt, különös tekintettel „Az alkalmazási terület szempontjából lényeges technikai megfontolások”, a „Gazdaságosság” és a „Környezeti elemek közötti kölcsönhatások” pontokban szereplő információkra).

A technikák alkalmazhatóságának értékelésére szolgáló információknak adott esetben különösen a következőkre kell kiterjedniük: „új” kontra „meglévő” létesítmények, üzemek vagy folyamatok, a létesítmény vagy üzem mérete, az alkalmazott folyamat típusa, a felhasznált tüzelőanyag vagy nyersanyag típusa (különös figyelmet fordítva a kritikus fontosságú nyersanyagokra), fogyasztási szintek, terhelési tényező, üzemórák száma, hozam vagy termelékenység, éghajlati viszonyok és helyigény. A környezeti elemek közötti kölcsönhatásokat csak abban az esetben kell megemlíteni, ha korlátozzák az alkalmazhatóságot.

3.3.   Egyedi elérhető legjobb technikák kapcsolódó kibocsátási szintekkel, környezeti teljesítményszintekkel vagy referenciaértékekkel

3.3.1.    Általánosságok

Az elérhető legjobb technikához kapcsolódó kibocsátási szint, környezeti teljesítményszint vagy referenciaérték csak akkor tüntethető fel, ha ennek szilárd alapja van. Feltüntetésüket a szakmai munkacsoport által végzett információcserére kell alapozni, figyelembe véve az információcsere során kapott létesítmény-, üzem- és folyamatspecifikus adatok mennyiségét és minőségét.

Az elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó környezeti teljesítményszintek és a referenciaértékek közé tartozhatnak a következők:

—

erőforrás-hatékonysági szintek az anyagok, a víz és az energia esetében,

—

a víz újrafelhasználásának szintje, a maradékanyagok újrafelhasználásának és visszanyerésének szintje vagy a hulladék újrafeldolgozásának szintje,

—

a hulladékkeletkezés és a szennyvízkibocsátás szintje,

—

egyéb szintek (például a kibocsátáscsökkentés hatékonysága).

Ezeket a környezeti teljesítményszinteket és referenciaértékeket a kapcsolódó referenciafeltételekkel együtt kell bemutatni.

Az elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szinteket, illetve környezeti teljesítményszinteket, valamint a referenciaértékeket értéktartományként, nem pedig egyedi értékként kell megadni. Az értéktartomány tükrözheti az egy adott folyamat- vagy létesítménytípuson belül fellelhető különbségeket (pl. a végtermék kategóriájában/tisztaságában és minőségében, a létesítmény kialakításában, az alkalmazott folyamatokban, a létesítmény megépítésében, méretében és kapacitásában rejlő különbségek), amelyek eredményeként az elérhető legjobb technika alkalmazása során elért környezeti teljesítményszintek eltérőek.

Célszerű valódi értéktartományokat megállapítani az „<X” típusú kifejezések helyett, mivel ez utóbbiak kevésbé informatívak.

Az EU-BRITE és a szakmai munkacsoport értékeli az információcsere során gyűjtött adatokat (lásd az 5. fejezetet) a tartomány legszigorúbb és legkevésbé szigorú végpontjának megállapítása céljából.

Az elérhető legjobb technikához kapcsolódó környezeti teljesítményszint meghatározásakor kerekített értékeket is használni lehet, tekintetbe véve az adatgyűjtés korlátait vagy a technikai jellegű problémákat (például eltérő nyomonkövetési módszerek használata, a mérések bizonytalansága, az adatok normál üzemeltetési feltételek melletti ingadozásai).

3.3.2.    Egyedi elérhető legjobb technikák a hozzájuk kapcsolódó kibocsátási szintekkel

Az egyes elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL-ek) számszerűsített kibocsátásiszint-tartományt tartalmaznak. Adott esetben az egységeket, a referenciafeltételeket (például a füstgáz-oxigén szintje, a hőmérséklet, a nyomás), valamint az átlagolási időszakokat (például óránkénti/napi/heti/havi/éves átlag) egyértelműen meg kell határozni. Szükség esetén, és amennyiben a benyújtott adatok lehetővé teszik, az elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szintek tartományát rövid és hosszú távú átlagértékekben is ki lehet fejezni (lásd még az 5.4.8. szakaszt).

A BAT-AEL-tartomány legszigorúbb végpontjának meghatározásához az elérhető legjobb technikát alkalmazó és normál üzemeltetési feltételek mellett a legjobb általános környezeti teljesítményt elérő létesítmények, üzemek vagy folyamatok teljesítményét kell figyelembe venni, az információcserében meghatározottak szerint (a BREF „Az elérhető legjobb technikák és az új keletű technikák megállapítása során mérlegelendő technikák” című fejezete).

A BAT-AEL-tartomány legszigorúbb végpontját pontosan meg kell határozni, különös figyelmet fordítva az azt alátámasztó adatok minőségére és megbízhatóságára. A végpontnak az elérhető legjobb technikát alkalmazó hasonló létesítmények, üzemek vagy folyamatok reprezentatív mintája esetében megfelelő pontossággal számszerűsíthetőnek kell lennie, és amennyire lehetséges, normál üzemeltetési feltételek mellett következetesen elérhetőnek kell lennie.

A BAT-következtetéseknek lehetőség szerint információkat kell tartalmazniuk azokról a körülményekről, amelyek között a hasonló jellemzőkkel rendelkező létesítménykategóriák esetében a BAT-AEL-tartományon belül alacsonyabb kibocsátási szintek érhetők el. A figyelembe veendő körülmények közé tartoznak a következők: a folyamat jellege, a nyersanyag jellemzői, termékleírások, üzemeltetési feltételek, alkalmazott technikák, működési korlátok, környezeti elemek közötti lehetséges kölcsönhatások.

A BAT-AEL-tartományon belüli alacsonyabb szintek elérhetőségének körülményeire vonatkozó információk célja, hogy támogassák e tartomány engedélyekbe és általánosan kötelező szabályokba való átültetését. Az ilyen körülmények között említett alacsonyabb szintek csak tájékoztató jellegűek, és nem változtatják meg a BAT-AEL-tartományt.

Az elérhető legjobb technikához kapcsolódó kibocsátási szintek és környezeti teljesítményszintek tartományának legkevésbé szigorú végpontját az elérhető legjobb technika (13) normál üzemeltetési feltételekkel történő alkalmazásához kapcsolódó teljesítménytartomány figyelembevételével kell megállapítani.

A BAT-AEL-érték a rendelkezésre álló információk függvényében egy vagy több módon is megadható, beleértve az alábbiakat.

—

Koncentrációként (a kibocsátott szennyező anyag tömege és a térfogat hányadosa). Ez a kibocsátási szintek meghatározására leggyakrabban használt módszer, a referenciafeltételek és átlagolási időszakok azonban kulcsszerepet játszanak a kibocsátási szintek összehasonlíthatóságában.

—

Fajlagos terhelés (a kibocsátott szennyező anyag tömegének és az előállított termék vagy a felhasznált nyersanyag tömegének a hányadosa). Bizonyos esetben a fajlagos terhelés a koncentrációnál jobban mutatja a teljesítményt, például abban az esetben, ha a szennyezőanyag-koncentráció megnő a kibocsátott szennyező anyagok mennyiségének csökkentését és az energiatakarékosságot ösztönző intézkedések eredményeképpen. Ebben az esetben az átlagolási időszakok is kulcsszerepet játszanak az összehasonlíthatóságban.

Eltérő rendelkezés hiányában a vízbe történő kibocsátások esetében az elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szintek mind a közvetlen, mind a közvetett kibocsátásokra vonatkoznak.

3.3.3.    Egyedi elérhető legjobb technika kapcsolódó környezeti teljesítményszintekkel vagy referenciaértékekkel

Az elérhető legjobb technikához kapcsolódó környezeti teljesítményszinteket (BAT-AEPL-ek) és a referenciaértékeket a rendelkezésre álló információktól függően egy- vagy többféleképpen is ki lehet fejezni. Például a fogyasztási szintek (pl. nyersanyag, energia, víz) és a hulladékkeletkezés tekintetében az elérhető legjobb technikához kapcsolódó környezeti teljesítményszintek és a referenciaértékek kifejezhetők például a gyártott termék tömegére vagy a nyersanyag tömegére vetítve (pl. kg/t, MJ/t, m3/t).

Az elérhető legjobb technikához kapcsolódó környezeti teljesítményszintek és a referenciaértékek esetében a folyamathatárokról és a teljesítményt befolyásoló paraméterekről a nyitóülésen meg kell állapodni és azokat a lehető legpontosabban meg kell határozni a hasonló jellemzőkkel bíró folyamatok lehető legjobb összehasonlíthatósága érdekében.

Az alábbiakban példa látható egy olyan egyedi elérhető legjobb technikára, amely elérhető legjobb technikához kapcsolódó környezeti teljesítményszinteket foglal magában.

BAT YY. Az általános energiahatékonyság növelése érdekében alkalmazandó BAT az alábbi technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazása.

 

Technika

Leírás

Alkalmazási terület

a

aa

[aa leírása]

Általánosan alkalmazható.

b

bb

[bb leírása]

Általánosan alkalmazható.

c

cc

[cc leírása]

Csak új létesítményekre, üzemekre vagy folyamatokra, valamint létesítmények, üzemek vagy folyamatok jelentős fejlesztésére alkalmazható.


YY. táblázat: Az elérhető legjobb technikához kapcsolódó környezeti teljesítményszintek (BAT-AEPL-ek) a fajlagos nettó energiafogyasztás tekintetében

Folyamat

BAT-AEPL

(éves átlag)

Egység

1. folyamat

X – Y

kWh/t gyártott termék

2. folyamat

W – Z

3.4.   Környezetközpontú irányítási rendszer (EMS)

A létesítmények üzemeltetőinek az ipari kibocsátásokról szóló felülvizsgált irányelvvel és a vonatkozó BAT-következtetésekkel összhangban környezetközpontú irányítási rendszert (EMS) kell létrehozniuk és bevezetniük. Az EMS lehetővé teszi a környezetvédelmi kérdések szisztematikus és kimutatható módon történő kezelését a létesítmény környezeti teljesítményének és biztonságának folyamatos javítása céljából. A fejlesztések magukban foglalhatják a hulladékkeletkezés megelőzését, az erőforrás-felhasználás és a víz-újrafelhasználás optimalizálását, valamint a veszélyes anyagok használatával kapcsolatos kockázatok megelőzését vagy csökkentését.

Az ipari kibocsátásokról szóló felülvizsgált irányelv 3. cikkének 12. pontjával összhangban a BAT-következtetések ismertetik az EMS tartalmát, beleértve a referenciaértékeket is. Az üzemeltető által létrehozandó és bevezetendő környezetközpontú irányítási rendszernek tartalmaznia kell az ipari kibocsátásokról szóló felülvizsgált irányelv 14a. cikkének (2) bekezdésében felsorolt minimális elemeket, és meg kell felelnie az EMS keretében figyelembe veendő szempontokat meghatározó releváns BAT-következtetéseknek. Az EMS különösen olyan mutatókat tartalmaz, amelyek figyelembe veszik a BAT-következtetésekben meghatározott referenciaértékeket (lásd a 3.3.3. szakaszt).

Az EMS előkészítésének és bevezetésének támogatása érdekében a BAT-következtetések meghatározhatják az EMS keretében figyelembe veendő és az érintett ágazatra jellemző szempontokat.

Az ipari kibocsátásokról szóló felülvizsgált irányelv 14a. cikkének (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az EMS részletességének összhangban kell lennie az érintett létesítmények jellegével, méretével és összetettségével, valamint azok esetleges környezeti hatásainak körével.

Az információcsere során az EU-BRITE irodának és a szakmai munkacsoportnak össze kell gyűjtenie és értékelnie kell azokat az adatokat és információkat, amelyek szükségesek a referenciaértékek (lásd a 3.3.3. szakaszt) és az ágazat szempontjából releváns további szempontok a BAT-következtetésekben történő meghatározásához.

3.5.   Új keletű technikák

Általánosságban az egyes elérhető legjobb technikák vonatkozásában a 3.2. és 3.3. szakaszban leírtak az új keletű technikákra is vonatkoznak, kivéve a referenciaértékeket, mivel azok csak az elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódnak (az ipari kibocsátásokról szóló felülvizsgált irányelv 3. cikkének 13b. pontja).

Az új keletű technikák és az elérhető legjobb technikák közötti különbség azok fejlettségi fokában rejlik, mivel az új keletű technikák üzleti megvalósítása még nem történt meg (lásd a 2.3.7.1. szakaszt).

Alapvető fontosságú, hogy a BAT-következtetésekben az új keletű technikát egyértelműen ekként határozzák meg.

3.5.1.    Az új keletű technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szintek (ET-AEL-ek) vagy az új keletű technikákhoz kapcsolódó környezeti teljesítményszintek (ET-AEPL-ek)

Az „új keletű technikák”, a „kapcsolódó kibocsátási szintek” és a „kapcsolódó környezeti teljesítményszintek” kifejezés magyarázatát az 1.1.1. szakasz tartalmazza. Az új keletű technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szinteket (ET-AEL-ek) vagy az új keletű technikákhoz kapcsolódó környezeti teljesítményszinteket (ET-AEPL-ek) általában a BAT-AEL-ek és a BAT-AEPL-ek esetében alkalmazott megközelítéshez hasonló megközelítéssel határozzák meg (lásd a 3.3. szakaszt), azzal az alapvető különbséggel, hogy korlátozottabban állnak rendelkezésre adatok.

A fogalommeghatározás értelmében az új keletű technikák üzleti megvalósítása még nem történt meg, ami szükségszerűen korlátozza a kibocsátási szintek vagy a környezeti teljesítményszintek meghatározásának alátámasztására szolgáló adatok rendelkezésre állását. A szakmai munkacsoportnak értékelnie kell, hogy az adatok kellően megbízhatóak-e, még akkor is, ha csak néhány számadat áll rendelkezésre egy prototípus releváns környezetben megvalósított demonstrációjából (legalább 6–7. technikai készenléti szint). A szakmai munkacsoportnak megbízható ET-AEL-eket és ET-AEPL-eket kell levezetnie az összegyűjtött adatokból és információkból, vagy szükség esetén szakértői vélemény felhasználásával.

Amennyiben rendelkezésre állnak az INCITE központtól származó, a technika környezeti teljesítményére vonatkozó információk (lásd a 4.4. szakaszt), azokat figyelembe kell venni.

3.6.   Mélyreható ipari átalakítás

A „mélyreható ipari átalakítás” fogalmát az ipari kibocsátásokról szóló felülvizsgált irányelv 3. cikkének 9a. pontja a következőképpen határozza meg: „olyan új keletű technikák vagy elérhető legjobb technikák ipari szereplők általi alkalmazása, amelyek magukban foglalják a létesítmény egészének vagy egy részének tervezésében vagy technológiájában bekövetkező jelentős változást, vagy egy meglévő létesítmény új létesítménnyel való felváltását, amely a klímasemlegesség célkitűzésével és a környezeti járulékos előnyök optimalizálásával összhangban lehetővé teszi az üvegházhatású gázok kibocsátásának legalább az alkalmazandó BAT-következtetésekben meghatározott technikákkal elérhető szintre való rendkívül jelentős csökkentését, figyelembe véve a környezeti elemek közötti kölcsönhatásokat”.

Ezért alapvető fontosságú, hogy a BAT-következtetések tartalmazzanak egy külön szakaszt, amely azonosítja azokat az elérhető legjobb technikákat és új keletű technikákat, amelyek mélyreható ipari átalakítást tehetnek lehetővé, valamint azokat a körülményeket, amelyek fennállása esetén az ilyen átalakulás lehetséges.

4   4. FEJEZET: INFORMÁCIÓCSERE

4.1.   Bevezetés

Az ipari kibocsátásokról szóló felülvizsgált irányelv 13. cikke szerinti információcserére és a BAT-következtetések elfogadására vonatkozó eljárás lépéseit az 1.2.5. szakasz tartalmazza.

Ezt az információcsere-folyamatot gyakran „sevillai folyamatnak” nevezik.

Az eljárás főbb résztvevőinek szerepköreit a 4.2. és a 4.3. szakasz ismerteti.

Az információcsere folyamatának fontos állomásaival, az információcsere eszközeivel és a személyes adatok biztonságára vonatkozó kérdésekkel a 4.6., a 4.7. és a 4.8. szakasz foglalkozik.

4.2.   A szakmai munkacsoportok szerepe

4.2.1.    Szakmai munkacsoportok létrehozása

A Bizottság a BREF kidolgozásának és felülvizsgálatának céljából szakmai munkacsoportot hoz létre (vagy reaktivál). Minden szakmai munkacsoport a tagállamokat, az érintett iparágakat, valamint az emberi egészség vagy a környezetvédelem előmozdításával foglalkozó nem kormányzati szervezeteket képviselő külső szakértőkből, az Európai Vegyianyag-ügynökség szakértőiből és a Bizottság szakértőiből áll.

A szakmai munkacsoport tagjait az információcserében való részvételre elsősorban műszaki, gazdasági vagy szabályozási szakértelmük alapján jelölik ki (különös tekintettel az ipari létesítmények engedélyezése vagy ellenőrzése terén meglévő szakértelemre), valamint annak alapján, hogy képesek legyenek bevinni az információcsere folyamatába a BREF-ek végfelhasználóinak nézőpontját.

Mindegyik szakmai munkacsoport szakértőit a fórumban részt vevő képviselők jelölik. E célból a fórum tagjai megküldik a szakmai munkacsoportban való részvételre jelöltek nevét és elérhetőségét az EU-BRITE irodának.

Az ipari ágazatok és az emberi egészséget vagy a környezetvédelmet előmozdító nem kormányzati szervezetek szakmai munkacsoportokban való részvételének hatékonyabbá tétele érdekében a vonatkozó európai szövetségek összehangolhatják a jelöléseket.

A szakmai munkacsoport ülésein a tagállami küldöttségeket olyan köztisztviselőnek vagy közalkalmazottnak kell vezetnie, aki az ülés teljes időtartama alatt jelen van.

4.2.2.    A szakmai munkacsoport kötelezettségei és feladatai

A BREF kidolgozása és felülvizsgálata esetében a szakmai munkacsoport az elsődleges információforrás. Elengedhetetlen ezért, hogy a szakmai munkacsoport tagjai tevékenyen részt vegyenek az információcserében. A tagok a szakmai munkacsoporthoz való csatlakozással vállalják, hogy a versenyszabályok betartása mellett aktív információgyűjtést folytatnak és az információkat a szakmai munkacsoport által megállapított vagy az EU-BRITE által javasolt határidőig benyújtják.

A szakmai munkacsoport tagjainak feladata, hogy jelentést tegyenek a fórum őket jelölő képviselőjének, különösen abban az esetben, ha kérdések merülnek fel az információcserével kapcsolatban.

A szakmai munkacsoport tagjainak feladatai a következők:

1.

az ezen dokumentumban nyújtott iránymutatás megismerése és megértése;

2.

az adott ágazatra vonatkozó BAT-következtetések megállapítása vagy frissítése szempontjából jelentőséggel bíró új/frissített kulcsfontosságú adatok és kérdések meghatározása és felsorolása;

3.

a BREF kidolgozásához/felülvizsgálatához szükséges célzott műszaki és gazdasági információk – köztük elsősorban a BREF hatálya alá tartozó létesítményekből származó, kibocsátásokra és környezeti teljesítményre vonatkozó, új/frissített adatok – aktív gyűjtése (a tag által képviselt ágazat/tagállam vonatkozásában) az EU-BRITE e dokumentum 5. fejezetében szereplő alapelvek szerinti általános iránymutatása alapján a szakmai munkacsoport által elfogadott eljárásnak megfelelően, többek között a bizalmas üzleti információkra, a versenyjog hatálya alá tartozó érzékeny információkra, az összeférhetetlenségre és egyéb kapcsolódó ügyekre vonatkozó kérdések megoldása céljából;

4.

az összegyűjtött adatok és információk minőségének ellenőrzése az EU-BRITE irodához való benyújtás előtt, különös tekintettel a létesítmény-, üzem- vagy folyamatspecifikus információk gyűjtésére használt kitöltött sablonokban/kérdőívekben szereplő adatok teljességére és következetességére (lásd az 5.4. és az 5.5. szakaszt);

5.

az összegyűjtött adatoknak a szakmai munkacsoport más tagjaival és az EU-BRITE irodával való megosztása az információknak közvetlenül a BATIS-ban történő közzétételével (lásd a 4.7.1. szakaszt), kivéve esetlegesen a bizalmas üzleti információkat vagy a versenyjog hatálya alá tartozó érzékeny információkat;

6.

az EU-BRITE kiegészítő információk vagy pontosítás iránti kérelmének megadott határidőig történő megválaszolása (lásd az 1.2.5. szakaszt);

7.

a BREF-ek tervezeteinek vagy az EU-BRITE által kidolgozott egyéb dokumentumoknak a megadott határidőig történő véleményezése;

8.

a szakmai munkacsoport ülésein való aktív részvétel;

9.

a tapasztalatok megosztása az EU-BRITE irodával és a szakmai munkacsoport más tagjaival (például helyszíni szemlék során);

10.

kiépíthető kapcsolatok/hálózatok azonosítása és létesítése olyan felekkel, akik nem tagjai szakmai munkacsoportnak (például szakértői csoportok, illetékes hatóságok, üzemeltetők vagy üzemeltetői csoportok, nemzeti csoportok, technikaszolgáltatók) a szakmai munkacsoporttal és az EU-BRITE irodával megosztható további tapasztalatok gyűjtése érdekében; e célból a szakmai munkacsoport tagjai „árnyékcsoportokat”, azaz olyan szakértői csoportokat hozhatnak létre és koordinálhatnak, amelyek feladata, hogy támogassák a szakmai munkacsoport tagjait az információgyűjtésben és a BREF-ek kidolgozásához vagy felülvizsgálatához való hozzájárulások előkészítésében;

11.

konkrét feladatok vagy alcsoportok vezetése vagy társvezetése (lásd a 4.2.3. szakaszt), valamint jelentéstétel a szakmai munkacsoportnak.

A szakmai munkacsoport tagjai által végzett munka túlnyomó része várhatóan a plenáris üléseken kívül zajlik, információk benyújtásával és a javaslattervezetek felülvizsgálatával. A BREF sikeres kidolgozásához különösen van szükség arra, hogy a szakmai munkacsoport korlátozott időn belül részletes választ adjon a jelentős dokumentumtervezetekre. A szakmai munkacsoportoknak a munka során széles körű konszenzusra kell törekedniük, ez azonban nem előfeltétel, az pedig az EU-BRITE feladata, hogy a rendelkezésre álló releváns információkat tükrözze a BREF-ben, figyelembe véve a munkacsoporton belüli megbeszéléseket.

4.2.3.    A szakmai munkacsoport alcsoportjai

A munkával kapcsolatban felmerülő egyedi kérdések megoldása érdekében a szakmai munkacsoport alcsoportokat hozhat létre meghatározott feladatok elvégzésére, például információk és adatok gyűjtésére, elemzésére, rendszerezésére és megvitatására, a javasolt tervezetekkel kapcsolatos észrevételek megtárgyalására vagy sablonok és dokumentumok előkészítésére és kidolgozására. Ezen alcsoportok működését az EU-BRITE átlátható módon irányítja, biztosítva az alcsoport világos megbízatásának kidolgozását, és lehetővé téve a szakmai munkacsoport minden tagja számára az alcsoportokhoz való hozzáférést, valamint az alcsoport tevékenységeinek és elért eredményének követését és értelmezését (az ülések napirendjét és jegyzőkönyvét, valamint a jelentéseket például időben fel kell tölteni a BATIS-ba).

A szakmai munkacsoport alcsoportjainak ülései hibrid formában (személyesen és online) vagy online is megtarthatók. Az alcsoportokban folytatott megbeszélések és munka nem helyettesíthetik a szakmai munkacsoport üléseit.

4.2.4.    Az Európai Vegyianyag-ügynökség szerepe

Az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) hivatalos szerepet tölt be a szakmai munkacsoportok tevékenységeiben, támogatva az információcsere folyamatát az előkészítési szakaszban és az azt követő lépések során, többek között az alábbiak révén:

1.

a különböző ágazatokban vagy folyamatokban használt vegyi anyagok azonosítása, például az ECHA adatbázisából származó releváns listák (azaz a REACH- (14), a CLP- (15) és a BPR-adatok (16)) rendelkezésre bocsátásával, különösen a BREF kidolgozási vagy felülvizsgálati folyamatának előkészítési szakaszában, valamint e vegyi anyagok rangsorolása a (környezettel és az emberi egészséggel kapcsolatos) veszélyességi/kockázati profilok és adott esetben egyéb szempontok (pl. mennyiség/felhasználás/kibocsátási szintek) alapján;

2.

adott esetben hozzájárulás a vegyi anyagok kezelésére és felhasználására vonatkozó ágazatspecifikus technikákhoz és gyakorlatokhoz, beleértve a vegyi anyagok szabályozási státuszára vonatkozó információkat (pl. harmonizált osztályozás, korlátozás);

3.

szakértelem biztosítása a vegyi anyagokra vonatkozó információkkal kapcsolatban, beleértve a biztonságosabb alternatívákat is (amennyiben rendelkezésre állnak), a BREF különböző fejezeteiben.

4.2.5.    Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerepe

Az (EU) 2024/1785 irányelv (21) preambulumbekezdésében foglaltak szerint a Bizottságnak biztosítania kell, hogy az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) részt vegyen az információcserében, amennyiben az Ügynökség szakértelme hasznos az információcsere tekintetében.

Az EEA részvétele különösen hasznos a BREF kidolgozása vagy felülvizsgálata szempontjából, mivel információkat szolgáltathat a BREF hatálya alá tartozó ágazatokhoz kapcsolódó és az ipari kibocsátási portálon bejelentett kibocsátásokról, a termelési volumenekről vagy más környezeti teljesítménymutatókról (pl. víz-, energia- és nyersanyagfelhasználás). Ennek információkkal kell szolgálnia a nyitóülésen folytatott megbeszélésekhez, valamint a BREF felülvizsgálata vagy kidolgozása során folytatott további megbeszélésekhez, amint új információkat jelentenek be az ipari kibocsátási portálon. Az ipari kibocsátási adatokkal kapcsolatos szakértelme mellett az EEA szélesebb körű ismeretei révén hozzájárulhat az információcseréhez is.

4.2.6.    Helyszíni szemlék

A helyszíni szemlék kulcsszerepet játszhatnak a BREF-ek kidolgozása és felülvizsgálata céljából végzett információgyűjtésben és -ellenőrzésben. A szakmai munkacsoport tagjai helyszíni szemlék végrehajtását javasolhatják az EU-BRITE irodának és a szakmai munkacsoport más tagjainak. A szakmai munkacsoportot jóval a szemle napját megelőzően kell tájékoztatni a helyszíni szemléről annak érdekében, hogy az illetékes helyi hatóságok képviselői és a szakmai munkacsoport érdekelt tagjai a lehetőségeknek megfelelően részt vehessenek benne, és el lehessen kerülni az esetleges érdekellentéteket. Ezekről a helyszíni szemlékről az EU-BRITE rövid jelentéseket készít, és a BATIS-on keresztül elérhetővé teszi a teljes szakmai munkacsoport számára (lásd a 4.7.1. szakaszt).

4.2.7.    A technikák szolgáltatóinak (például berendezések beszállítóinak) részvétele az információcserében

A „technikaszolgáltatók” (például berendezések beszállítói) értékes műszaki és gazdasági adatokat és információkat szolgáltathatnak a BREF-ek kidolgozásához és felülvizsgálatához, ezért fel kell kérni őket arra, hogy tevékenyen vegyenek részt az információcserében, vagy közvetlenül a szakmai munkacsoport tagjaként, vagy közvetetten, az EU-BRITE irodát vagy a szakmai munkacsoport más tagjait információkkal ellátó szakértőként.

A „technikaszolgáltatók” kifejezést tágan kell értelmezni annak érdekében, hogy az információcsere során minél szélesebb körben lehessen ismereteket gyűjteni. Az információcsere folyamatában való részvételük legfontosabb kritériuma, hogy olyan releváns műszaki és gazdasági ismeretekkel/információkkal rendelkezzenek, amelyeket az elérhető legjobb technikákkal és az új keletű technikákkal, valamint a kapcsolódó kibocsátásokkal/környezeti teljesítményszintekkel, referenciaértékekkel és nyomon követéssel kapcsolatos információcsere során hasznosítani lehet. Ez magában foglalhatja például egy adott elérhető legjobb technika vagy új keletű technika szakosodott szakértőit. A „technikaszolgáltatók” köréből elvben ki lehet zárni a kereskedelmi közvetítőket (nagykereskedőket), amelyek kizárólag nyereségszerzés céljából értékesítenek berendezéseket vagy szolgáltatásokat a létesítmények üzemeltetőinek/tulajdonosainak, és nem szükségképpen rendelkeznek a szükséges műszaki rálátással a technikára, továbbá nem ismerik annak üzemi teljesítményét.

A „technikaszolgáltatók” birtokában lévő műszaki és gazdasági ismeretek/információk tevékenységek széles körére vonatkozhatnak, például egy létesítménynek/üzemnek vagy annak egy részének (például folyamat, rendszer, rendszerelem) koncepciójára, tervezésére, engedélyezésére, gyártására/építésére, szállítására, üzemeltetésére, karbantartására, ellenőrzésére és leszerelésére. A tájékoztatást semleges módon kell nyújtani, és az nem reklámozhat konkrét kereskedelmi termékeket vagy védjegyeket.

A „technikaszolgáltató” vállalat szakmai munkacsoportba jelölt képviselője de facto felléphet általában véve a „technikaszolgáltatók” vagy pedig egy meghatározott alágazat (tehát nem kizárólag az őt alkalmazó vállalat) képviseletében is az ágazat megfelelő képviseletének biztosítása érdekében.

Ezért ajánlott bevonni a technikaszolgáltatók szövetségeinek képviselőit, amennyiben lehetséges, mivel ilyen módon az egyes vállalatok is szolgáltathatnak információkat.

4.3.   Az EU-BRITE szerepe

Az EU-BRITE feladata az információcsere koordinálása, továbbá annak biztosítása, hogy az információkat a BREF-ek kidolgozása vagy felülvizsgálata során az e dokumentumban található iránymutatásnak megfelelően gyűjtsék össze és dolgozzák fel.

Mindegyik BREF esetében az EU-BRITE tudományos személyzete irányítja az e célra létrehozott szakmai munkacsoport munkáját.

Az EU-BRITE az elérhető legjobb technikáknak az ipari kibocsátásokról szóló felülvizsgált irányelv szerinti megállapításával kapcsolatos munkát is irányítja, szem előtt tartva a műszaki szakértelem, az átláthatóság és a semlegesség alapelvét. Az iroda munkája emellett kiterjed a BAT-következtetések megállapításához gyűjtött adatok független ellenőrzésére és elemzésére is.

Amennyiben a szakmai munkacsoport tagjai hiányos vagy nem megfelelő információkat nyújtanak be, akkor az EU-BRITE tájékoztatja erről a szakmai munkacsoportot, és kiegészítést kér. Az EU-BRITE ezenkívül az információs hézagok orvoslása érdekében aktívan keresi a hiányzó vagy hiányos adatokat (például helyszíni szemlék során, lásd a 4.2.6. szakaszt, vagy a szakmai munkacsoportban közvetlenül nem képviselt személyekkel/intézményekkel való kapcsolatfelvétel útján). Az EU-BRITE emellett telefon- vagy videokonferenciákat vagy online szakértői üléseket/munkaértekezleteket szervezhet, amennyiben meg kell vitatni bizonyos, a BREF kidolgozásával és felülvizsgálatával kapcsolatos kérdéseket, különösen a vitatott, újonnan felmerülő vagy bonyolult kérdések esetén.

Az EU-BRITE szerepkörén belül különösen a következő feladatokat látja el:

1.

aktív részvétel az információgyűjtésben, annak támogatása és a BREF-ek kidolgozása;

2.

a benyújtott adatok/információk ellenőrzése/vizsgálata, szükség esetén kiegészítés/pontosítás kérése az adat/információ benyújtójától;

3.

a szakmai megbeszélések vezetése a szakmai munkacsoport ülésein, az alcsoportok ülésein és az adatértékelő munkaértekezleteken, valamint elnöklés ezeken a találkozókon (lásd a 4.6.1. és a 4.2.3. szakaszt);

4.

az együttműködést támogató eszköz, a BATIS általános irányítása (lásd a 4.7.1. szakaszt) az információcsere átláthatóságának biztosítása érdekében;

5.

a BREF-ek végleges tervezetének ismertetése a fórum ülésein (lásd az 1.3. szakaszt).

Az EU-BRITE egyéb feladatai e dokumentum egyéb részeiben szerepelnek, különösen a 4.5. szakaszban.

Az EU-BRITE adott BREF-fel kapcsolatos információcserét irányító munkatársainak kellő ismeretekkel kell rendelkezniük a folyamatszervezésről, a környezetvédelmi kérdésekről, az iparági előírásokról, a környezetvédelmi engedélyezési eljárásokról és az uniós környezetvédelmi politikáról, továbbá szaktudással és szakismeretekkel kell rendelkezniük az érintett ipari ágazatról.

A legfontosabb szükséges készségek a műszaki ismeretek, a szervezési, a kommunikációs és a fogalmazási készség, a semlegesség, a feddhetetlenség, valamint a műszaki dokumentációk angol nyelven történő kidolgozásának és megírásának képessége.

4.4.   Az ipari átalakulással és kibocsátásokkal foglalkozó innovációs központ szerepe

Az ipari kibocsátásokról szóló felülvizsgált irányelv 27a. cikkének (2) bekezdésével összhangban az ipari átalakulással és kibocsátásokkal foglalkozó innovációs központ (INCITE) információkat gyűjt és elemez olyan innovatív technikákról, amelyek hozzájárulnak többek között a szennyezés minimalizálásához, a dekarbonizációhoz, az erőforrás-hatékonysághoz és a kevesebb vagy biztonságosabb vegyi anyagot használó körforgásos gazdasághoz. Ezek az információk a technikák környezeti teljesítményére, fejlettségi szintjére és más releváns információkra vonatkoznak, például a gazdasági adatokra, a lehetséges alkalmazhatósági korlátozásokra, a környezeti elemek közötti kölcsönhatásokkal kapcsolatos megfontolásokra. Az innovatív technikák felölelik mind a kereskedelmileg már kifejlesztett, mind a még fejlesztés alatt álló technikákat. Ez magában foglalja a mélyreható ipari átalakítást lehetővé tevő új keletű technikákat is.

Az INCITE ebből a célból jött létre, és feladata egy globális és nyilvánosan hozzáférhető információs platform fenntartása, amely lehetővé teszi az innovatív technikákra vonatkozó információk folyamatos áramlását (17). A platform lehetővé teszi továbbá a demonstrációs és a maga nemében első létesítmények, üzemek vagy folyamatok feltérképezését is.

Az INCITE közvetlenül együttműködik az ipari kibocsátásokról szóló felülvizsgált irányelv 27a. cikkének (3) bekezdésében meghatározott valamennyi kulcsfontosságú érdekelt féllel, hogy kezdeményezze az információk akár közvetlenül írásbeli formában, akár az információs platformon keresztül történő benyújtását. Ezek az érdekelt felek segítik az INCITE központot az innovatív technikákra vonatkozó adatok gyűjtésében, és magukban foglalják a technikaszolgáltatókat, a kutatási és technológiai szervezeteket, az ipari szövetségeket, a kutatóintézeteket és a tagállamok képviselőit.

Az INCITE feladata, hogy összegyűjtse és elemezze az összes beérkezett információt, és rendszeres jelentésekben közzétegye a megállapításokat, amelyeket például a 13. cikk szerinti fórum felhasználhat arra, hogy véleményt nyilvánítson a BREF-folyamat keretében történő információcserére vonatkozó munkaprogramról.

Az INCITE megállapításait a szakmai munkacsoport felhasználja a BREF hatálya alá tartozó innovatív technikák értékeléséhez, az elérhető legjobb technikák vagy az új keletű technikák, valamint a BREF-ben és a BAT-következtetésekben szereplő lehetséges kapcsolódó szintek vagy referenciaértékek meghatározása céljából. Az értékelés figyelembe veszi fejlettségi fokukat, környezeti előnyeiket és költséghatékonyságukat. A kiválasztott innovatív technikák esetében a BREF kidolgozásának vagy felülvizsgálatának időszakában adatgyűjtést kell végezni az érintett ipari létesítmények, köztük a maga nemében első létesítmények felhasználásával. Az INCITE rendelkezésére álló, az innovatív technikákhoz kapcsolódó egyéb ágazatokra vonatkozó információk szintén hasznosak lehetnek az aktív szakmai munkacsoport számára.

Az ipari kibocsátásokról szóló felülvizsgált irányelv 27a. cikkének (4) bekezdése értelmében az INCITE részletes munkarendjét bizottsági végrehajtási jogi aktus fogja meghatározni.

4.5.   Az információcserét előkészítő tevékenységek

4.5.1.    Bevezető előkészítés

A bevezető előkészítés a BREF-munkaprogram kidolgozásával kezdődik, és a szakmai munkacsoport aktiválásával vagy reaktiválásával ér véget (lásd a 4.5.2. szakaszt).

A BREF-munkaprogram meghatározását követően a 13. cikk szerinti fórum tagjait (lásd az 1.3. szakaszt) felkérik, hogy az információcsere megkezdése előtt nyújtsanak hasznos információkat a munkaprogramban szereplő valamennyi BREF kidolgozásához/felülvizsgálatához. A fórum tagjai ezeket az információkat a BATIS rendszerében található egyedi mappákban teszik elérhetővé (lásd a 4.7.1. szakaszt).

Az információk a következőket foglalhatják magukban:

i.

a hatály;

ii.

az elvégzett eljárások;

iii.

az alkalmazott technikák;

iv.

fő környezetvédelmi kérdések (lásd a 4.6.1.2.1. szakaszt);

v.

a meglévő BAT-következtetések végrehajtásából levont tanulságok (adott esetben);

vi.

a kibocsátásokra vonatkozó, az ipari kibocsátásokról szóló felülvizsgált irányelv 24. cikke (3) bekezdésének b) pontja alapján nyilvánosan hozzáférhetővé tett információk;

vii.

az ipari kibocsátási portálról származó információk; valamint

viii.

az érintett ágazatokat érintő bármely kérdés.

Ez nem zárja ki, hogy ezeket az információkat a BREF-felülvizsgálattól függetlenül bármely más időpontban rendelkezésre bocsássák a BATIS felületén vagy az INCITE számára (lásd a 4.4. szakaszt).

Ezek az információk segíteni fogják az EU-BRITE irodát a szakmai munkacsoport aktiválása vagy reaktiválása, valamint a kiinduló észrevételekre irányuló felkérések kapcsán. Ez optimalizálja az előkészítési szakaszt, és lerövidíti annak időtartamát (lásd a 4.5.2. szakaszt).

4.5.2.    Előkészítés

A BREF kidolgozása vagy felülvizsgálata során, a szakmai munkacsoport aktiválásakor vagy reaktiválásakor a fórum tagjait felkérik, hogy jelöljék ki a szakmai munkacsoport képviselőjét (képviselőit). Az aktiválásról/reaktiválásról szóló levéllel együtt vagy a levél elküldését követően az EU-BRITE „kiinduló észrevételekre” irányuló felkérést vagy (pl. felmérésre irányuló) „előkészítési megkeresést” küld. Ezeket az információkat a nyitóülésen folytatott megbeszélések szervezésére és strukturálására fogják felhasználni (lásd a 4.6.1.2. szakaszt).

A „kiinduló észrevételekre irányuló felkérés” vagy az „előkészítési megkeresés” javaslatokat és információkéréseket tartalmaz azokról a témákról, amelyeket a nyitóülésen várhatóan meg fognak vitatni. Ezek a témák általában a következőket foglalják magukban:

—

a BREF hatálya,

—

az érintett ipari ágazat kulcsfontosságú környezetvédelmi kérdései (pl. a levegőbe, vízbe és talajba történő kibocsátások, a víz- és energiafogyasztás, a hulladékkeletkezés, a körforgásos gazdaság, a dekarbonizáció, a vegyi anyagok használata tekintetében), lásd a 4.6.1.2.1. szakaszt, meglévő BREF felülvizsgálata során ennek ki kell terjednie legalább a meglévő BREF-ben már azonosított kulcsfontosságú környezetvédelmi kérdésekre,

—

a gyűjtendő üzem- vagy létesítményspecifikus adatok típusa és formátuma,

—

az adat- és információgyűjtésre vonatkozó eljárás,

—

a BREF felépítése.

BREF-felülvizsgálat során a kérelem építhet a „Záró megjegyzések és a jövőbeli feladatokra vonatkozó ajánlások” című fejezetben rendelkezésre álló információkra is, amelyek a meglévő BREF-ben érhetők el.

Általánosságban elmondható, hogy az EU-BRITE irodának egyértelmű javaslatokat kell kidolgoznia, a fent említett témákkal kapcsolatos releváns indokolással. Amennyiben kétségek merülnek fel egyes kérdésekkel kapcsolatban, egyértelmű kérdéseket (kéréseket) kell megfogalmazni a javaslatok tisztázása érdekében.

Ezenkívül a „kiinduló észrevételekre irányuló felkérés” vagy az „előkészítési megkeresés” a következőkre vonatkozó információkéréseket is magában foglalhat:

—

az érintett ágazatra vonatkozó általános információk, pl. a kapcsolódó létesítmények száma és mérete,

—

az ágazatban alkalmazott főbb/tipikus folyamatok áttekintése,

—

az emberi egészség és a környezet egészének magas szintű védelme érdekében alkalmazott technikák áttekintése, az ilyen technikák célja lehet a kibocsátások megelőzése és csökkentése, a hulladékkeletkezés megelőzése, az erőforrás-hatékonyság javítása, valamint a körforgásos gazdaság és a dekarbonizáció előmozdítása,

—

az elérhető legjobb technikák megállapítása során mérlegelendő meglévő és technikák, valamint az újabb új keletű technikák és folyamatok, amelyek végrehajtása az ágazat szempontjából környezetvédelmi, illetve gazdasági előnyökkel járna,

—

a meglévő technikák és folyamatok továbbfejlesztése az emberi egészség és a környezet védelme vagy gazdasági szempontok – például biztonságosabb vegyi anyagok használata – tekintetében, tájékoztatás nyújtható továbbá az elavult technikákról is.

4.6.   Az információcsere állomásai

4.6.1.    A szakmai munkacsoport ülései

4.6.1.1.   Általánosságok

A szakmai munkacsoport üléseit az EU-BRITE szervezi és vezeti, lehetőleg hibrid formában (személyesen és online). Az ülések munkanyelve az angol. A nyitó- és záróüléseket az EU-BRITE által készített háttérdokumentum támogatja, amely meghatározza a megvitatandó kérdéseket, és amelyet az ülés előtt a szakmai munkacsoport minden tagjának megküldenek (lásd az 1.2.5., a 4.6.1.2. és a 4.6.1.4. szakaszt).

4.6.1.2.   Nyitóülés

A nyitóülésen folytatandó megbeszélések megszervezésének és strukturálásának alapját a háttérdokumentumnak kell képeznie. A háttérdokumentumnak figyelembe kell vennie a bevezető előkészítés (lásd a 4.5.1. szakaszt) és az előkészítés (lásd a 4.5.2. szakaszt) során gyűjtött információkat, és a dokumentumot legalább négy héttel az ülés előtt el kell juttatni a szakmai munkacsoportnak.

A nyitóülés különösen az alábbiakban felsorolt témakörökkel foglalkozik, és ezek vonatkozásában állapít meg következtetéseket:

1.

A BREF hatálya és szerkezete.

2.

A kapcsolódó ágazat kulcsfontosságú környezetvédelmi kérdései (lásd a 4.6.1.2.1. szakaszt).

3.

A BREF kidolgozása vagy felülvizsgálata során gyűjtendő információk jellege és terjedelme.

4.

A szakmai munkacsoport által adott esetben az alábbiak meghatározására és BREF-ben való tisztázására használt eljárás:

i.

a BREF hatálya alá tartozó tevékenységek esetében a „normál üzemeltetési feltételek” és a „normál üzemeltetési feltételektől eltérő feltételek”;

ii.

a normál üzemeltetési feltételektől eltérő feltételek mellett (például üzembe helyezési és leállítási műveletek, üzemzavar, időszakos leállások, valamint a működés végleges beszüntetése során) történő kibocsátás megelőzésére, vagy amennyiben ez nem lehetséges, csökkentésére tett intézkedések (lásd még a 2.3.7. szakaszt).

5.

A munka általános ütemterve az 1.2.5. szakaszban ismertetett jellemző munkamenet alapján, különös tekintettel az ömlesztett információknak a nyitóülést követő beérkezéséhez megállapított határidőre.

6.

A szakmai munkacsoport – és azon belül adott esetben az alcsoportok (lásd a 4.2.3. szakaszt) – által végrehajtandó konkrét feladatok, különösen annak feltüntetésével, hogy a szakmai munkacsoport adott tagja milyen információk biztosítására tett ígéretet.

7.

A nyitóülésnek lehetőséget kell biztosítania arra is, hogy tájékoztassák a szakmai munkacsoport tagjait azokról a kérdésekről, amelyeket a BREF-ek között következetesen kell kezelni, különös tekintettel a következőkre:

i.

A versenyjog, az összeférhetetlenség és a kapcsolódó ügyek alapján potenciálisan bizalmas üzleti információk és érzékeny információk kezelésének módjai (lásd az 5.3. szakaszt).

ii.

Az egyéb BREF-ekkel való kölcsönhatások.

iii.

A szakmai munkacsoport által az információk gyűjtésére, cseréjére és elemzésére használt konkrét eszközök. A szakmai munkacsoportnak be kell mutatni különösen a BATIS rendszert (lásd a 4.7.1. szakaszt), továbbá a nyitóülésen meghatározott információk benyújtására szolgáló eljárásokat.

A nyitóülés következtetéseit és az ülésről készült jelentést az ülést követően körbeküldik. Az ülésről készült jelentést nyilvánosan hozzáférhetővé teszik.

4.6.1.2.1.   A kulcsfontosságú környezetvédelmi kérdések azonosítása

A hatékony és eredményes folyamat megkönnyítése érdekében a BREF kidolgozása azokra a kulcsfontosságú környezetvédelmi kérdésekre összpontosít, amelyekkel az információcsere és a BAT-következtetések keretében foglalkozni kell. A kulcsfontosságú környezetvédelmi kérdések vonatkozhatnak például egy adott szennyező anyag kibocsátására, a hulladékkeletkezésre vagy az erőforrás-hatékonyságra, például a vízhatékonyságra vagy az energiahatékonyságra.

A kulcsfontosságú környezetvédelmi kérdés olyan környezetvédelmi kérdés, amely egy adott BREF összefüggésében kellően jelentősnek tekinthető ahhoz, hogy indokolja a létesítmény-, üzem- és folyamatspecifikus kérdőívek révén, valamint szükség esetén ömlesztett információk formájában történő információgyűjtést. Az ilyen információk gyűjtésének célja az elérhető legjobb gyakorlatok és – amennyiben lehetséges és helyénvaló – BAT-AEL-ek, BAT-AEPL-ek vagy referenciaértékek megállapítása e kérdések kezelése érdekében.

A BREF az európai szinten releváns kérdéseket hivatott tárgyalni, és nem képes Unió-szerte valamennyi helyi kérdéssel foglalkozni. Ennek az elvnek kell vezérelnie a szakmai munkacsoportot a kulcsfontosságú környezetvédelmi kérdések azonosításánál is. Ebben az összefüggésben egy olyan kérdés, amelyet nem azonosítottak kulcsfontosságú környezetvédelmi kérdésként egy BREF kidolgozása céljából (és amelyre ezért nem határoztak meg BAT-AEL-t/BAT-AEPL-t/referenciaértékeket), továbbra is fontos lehet nemzeti, helyi vagy létesítményi szinten, és előfordulhat, hogy az illetékes hatóságoknak foglalkozniuk kell vele (18).

A kulcsfontosságú környezetvédelmi kérdéseket az információcsere folyamatának lehető legkorábbi szakaszában kell azonosítani. A szakmai munkacsoportnak a kulcsfontosságú környezetvédelmi kérdésekkel kapcsolatban széles körű konszenzusra kell törekednie a nyitóülésen, és ennek kell alapul szolgálnia a BAT-következtetések meghatározásához szükséges adatok és háttér-információk összegyűjtésére szolgáló részletes kérdőív kidolgozásához. A szakmai munkacsoport további környezetvédelmi kérdéseket is bevonhat az adatgyűjtésbe, és egy későbbi szakaszban értékelheti azok relevanciáját az ágazat szempontjából. Az ilyen további adatok felvételét megalapozott érvekkel kell alátámasztani, és biztosítani kell, hogy későbbi értékelésük ne rójon aránytalan munkaterhet a szakmai munkacsoportra.

A kulcsfontosságú környezetvédelmi kérdések azonosítása során olyan kritériumok és információforrások veendők figyelembe, mint például:

—

a tevékenység vagy folyamat által okozott szennyezés relevanciája, valamint az emberi egészségre vagy a környezet egészére gyakorolt egyéb hatásai (pl. az erőforrásokra és a hulladékkeletkezésre gyakorolt hatások),

—

a tevékenység jelentősége (a kulcsfontosságú környezetvédelmi kérdés által érintett létesítmények száma, földrajzi eloszlás, az Unión belüli teljes [ipari] kibocsátáshoz való hozzájárulás),

—

a szennyezést tovább csökkentő új vagy további technikák azonosításának lehetősége,

—

olyan BAT-AEL-ek, BAT-AEPL-ek vagy referenciaértékek meghatározásának lehetősége, amelyek a jelenlegi kibocsátási szintekhez képest javítanák a környezetvédelem szintjét,

—

a környezetvédelmi engedélyekből származó információk, a kibocsátás ellenőrzésének eredményei az ipari kibocsátásokról szóló felülvizsgált irányelv 24. cikke (3) bekezdésének b) pontjában meghatározottak szerint, valamint az ipari kibocsátási portálról származó információk,

—

az Unió kapcsolódó általános célkitűzései/prioritásai.

Előfordulhat, hogy a fenti kritériumok – például az ellenőrzési adatok korlátozott rendelkezésre állása miatt – nem elegendőek az ágazatban használt vagy kibocsátott veszélyes vegyi anyagok vagy új szennyező anyagok azonosításához. Ilyen esetekben a kulcsfontosságú környezetvédelmi kérdések azonosítása során figyelembe lehet venni a következőket:

—

a vegyi anyagok/új szennyező anyagok szisztematikus azonosítása, pl. az ágazat termelési eljárásaiban használt főbb vegyi anyagok jegyzéke, valamint a kibocsátási útvonalaikra és várható kibocsátásukra vonatkozó információk (19),

—

a vegyész szakértők bevonásával végzett kapcsolódó, célzott előkészítési munka eredménye,

—

az ECHA által rendelkezésre bocsátott információk,

—

az INCITE által rendelkezésre bocsátott információk.

Amennyiben korlátozottan állnak rendelkezésre adatok, a szakmai munkacsoport mérlegelheti a nyomon követésre vonatkozó egyedi BAT-következtetések BREF-be való belefoglalását annak biztosítása érdekében, hogy a BREF jövőbeli felülvizsgálatához rendelkezésre álljanak adatok.

BREF-felülvizsgálat esetén általában várható, hogy a meglévő BAT-következtetésekben korábban azonosított kulcsfontosságú környezetvédelmi kérdések továbbra is relevánsak. A BREF felülvizsgálata során egy meglévő kulcsfontosságú környezetvédelmi kérdés kizárását vagy új kulcsfontosságú környezetvédelmi kérdés hozzáadását megalapozott indokokkal kell alátámasztani.

4.6.1.3.   A szakmai munkacsoport időközi ülései

Szükség esetén a szakmai munkacsoport a záróülés előtt időközi üléseket szervezhet annak érdekében, hogy a szakmai munkacsoport következtetéseket vonhasson le a BREF kidolgozásának kulcsfontosságú elemeiről, például a kulcsfontosságú környezetvédelmi kérdésekről, a javasolt BAT-következtetések hatályáról vagy elemeiről, ezáltal lazítva a záróülés napirendjén. Az időközi ülések előtt minden esetben egyértelművé kell tenni, hogy következtetéseket fognak megállapítani, és hogy mely témákban. Az ülésdokumentumokat legalább három héttel az ülések előtt megküldik a szakmai munkacsoportnak, és az üléseken megállapított következtetéseket megfelelően rögzítik (pl. „az ülés következtetései” című dokumentumban). Ezeken az üléseken különvélemények is kinyilváníthatók (lásd a 4.6.1.4.2. szakaszt).

4.6.1.4.   Záróülés

4.6.1.4.1.   Általánosságok

A záróülés célja, hogy megoldja a fennmaradó kérdéseket a szakmai munkacsoportban folyatott szakmai megbeszélések lezárása érdekében.

A záróülés különösen az alábbiakban felsorolt témakörökkel foglalkozik, és ezekről állapít meg következtetéseket:

1.

A BAT-következtetések tartalma és szerkezete (lásd a 3. fejezetet).

2.

„Az elérhető legjobb technikák és az új keletű technikák megállapítása során mérlegelendő technikák” című BREF-fejezetek (lásd a 2.3.7. szakaszt) tartalmában elvégzendő esetleges módosítások.

3.

A „Záró megjegyzések és a jövőbeli feladatokra vonatkozó ajánlások” című BREF-szakaszban megemlítendő kérdések (lásd a 2.3.9. szakaszt).

A záróülésen megvitatandó főbb kérdéseket és az EU-BRITE javaslatait részletes háttérdokumentumban kell felvázolni.

A háttérdokumentumot legalább hat héttel az ülés előtt el kell juttatni a szakmai munkacsoportnak. Amennyiben a záróülés előtt már sor került időközi ülésekre, és a BREF kidolgozásának kulcsfontosságú elemeiről már megállapodás született, a háttérdokumentumot legalább négy héttel az ülés előtt kell eljuttatni.

A háttérdokumentumnak tartalmaznia kell legalább a beérkezett főbb észrevételek értékelését (lásd a 0. szakaszt). Az EU-BRITE irodának emellett a szakmai munkacsoport rendelkezésére kell bocsátania legalább a BREF „Az elérhető legjobb technikák és az új keletű technikák megállapítása során mérlegelendő technikák” (lásd a 2.3.7. szakaszt) és „Az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetések” (lásd a 2.3.8. szakaszt) című fejezeteinek legfrissebb változatát, valamint egy grafikongyűjteményt vagy egy adatvizualizációs eszközt a záróülésen folytatandó megbeszélések támogatására.

A záróülés célja, hogy a szakmai munkacsoport jelen lévő tagjai széles körű konszenzuson alapuló következtetéseket állapítsanak meg. A konszenzus azonban nem előfeltétel, és különvélemények esetén azokat az alábbi 4.6.1.4.2. szakaszban foglaltak szerint rögzíteni kell.

4.6.1.4.2.   Különvélemények

Az elérhető legjobb technikákat és az elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szinteket és környezeti teljesítményszinteket (lásd a 3.3. szakaszt) az EU-BRITE irodának kell kidolgoznia azon információk alapján, amelyek rendelkezésre állnak akkor, amikor a záróüléshez a tervezetet benyújtják a szakmai munkacsoporthoz (lásd a 4.6.1.4. szakaszt). Ilyen információk többek között a szakmai munkacsoporttól érkező, az elérhető legjobb technikákra vagy a kapcsolódó kibocsátási szintekre, környezeti teljesítményszintekre vagy referenciaértékekre vonatkozó javaslatok.

A szakmai munkacsoport tagjainak megalapozott műszaki és gazdasági érvekkel kell szolgálniuk, amelyekkel alátámasztják, hogy miért nem értenek egyet a BAT-következtetések tervezetével. Ezeket az érveket először a BREF-ek tervezetéhez fűzött észrevételként kell benyújtani a megadott konzultációs időszak során (lásd az 1.2.5. szakaszt).

Amennyiben a szakmai munkacsoport végül nem jut egyezségre egy kérdésben, akkor a különvéleményeket és azok indokolását a BREF „Záró megjegyzések és a jövőbeli feladatokra vonatkozó ajánlások” című szakaszban fel kell tüntetni kizárólag abban az esetben, ha mindkét alábbi feltétel teljesül:

1.

A különvélemény olyan információkon alapul, amelyek a BREF elérhető legjobb technikákkal kapcsolatos következtetéseinek kidolgozása során már a szakmai munkacsoport rendelkezésére álltak, vagy amelyeket az így kidolgozott tervezet véleményezési időszakában nyújtottak be.

2.

A szakmai munkacsoport érintett tagjai érvényes indokolással támasztják alá a különvéleményt, megfelelő műszaki és gazdasági adatokkal támogatva.

A különvéleményt a záróülésen vagy a szakmai munkacsoport más ülésein, ahol következtetéseket állapítanak meg (lásd a 4.6.1.3. szakaszt), a vonatkozó vita során kell kinyilvánítani, és ezt követően írásban meg kell erősíteni, az indokolásával együtt.

A dokumentumban egyértelműen meg kell nevezni azokat a tagállamokat, az emberi egészséget vagy a környezetvédelmet előmozdító nem kormányzati szervezeteket vagy ipari szövetségeket, amelyek a különvéleményt előterjesztik vagy támogatják (lásd a 2.3.9. szakaszt).

4.6.2.    Az adatgyűjtéshez használt kérdőív kidolgozása

A létesítmény-, üzem- és folyamatspecifikus adatok és háttér-információk gyűjtése az EU-BRITE által készített ágazatspecifikus kérdőív segítségével történik. A kérdőív célja az információgyűjtés a technika teljesítményéről annak érdekében, hogy azt figyelembe lehessen venni az elérhető legjobb technika vagy az új keletű technika meghatározásakor. Az EU-BRITE lehetőség szerint felhasználóbarát módon készíti el a kérdőívet, hogy az üzemeltetők könnyen megérthessék azt.

A kérdőívet és az adatgyűjtési folyamatot úgy kell kialakítani, hogy minimalizálják az adminisztratív terheket azáltal, hogy felhasználóbarátak, hatékonyak, és alkalmasak a vállalatokon belüli kollaboratív kitöltésre. A digitalizáció révén megvalósuló további fejlesztéseknek (pl. integrált minőségbiztosítási/minőség-ellenőrzési eljárások, előre kitöltött adatmezők és egyéb digitális funkciók) támogatniuk kell ezeket a célkitűzéseket. A kérdőívnek kellően rugalmasnak kell lennie ahhoz, hogy lehetővé tegye a kiegészítő adatok célzott frissítését.

Az EU-BRITE elkészíti az első kérdőívet, és első körben történő észrevételezés céljából megosztja azt a szakmai munkacsoporttal. Ez történhet a nyitóülésen, ha az előkészítés kellően előrehaladott; ellenkező esetben a nyitóülést követően kell sort keríteni rá.

A szakmai munkacsoport észrevételei alapján az EU-BRITE a szakmai munkacsoport segítségével finomhangolja a kérdőívet. A szakmai munkacsoport észrevételeitől és visszajelzéseitől függően egy vagy több köztes tervezet is készülhet. A végleges kérdőívről ezt követően állapodnak meg, például a szakmai munkacsoport külön munkaértekezletén.

Miután a szakmai munkacsoport megállapodott a kérdőív tartalmáról és formátumáról, néhány, a szakmai munkacsoport által meghatározott ipari szereplő felkérhető arra, hogy az adatgyűjtés hivatalos megkezdése előtt tesztelje azt. Ez azt hivatott biztosítani, hogy a kérdőív megfeleljen a létesítmények, üzemek vagy folyamatok sajátos jellemzőinek.

4.6.3.    Adatok és információk gyűjtése és elemzése

4.6.3.1.   Adat- és információgyűjtés

Az adat- és információgyűjtés egyaránt magában foglalja az ágazatra vonatkozó általános („ömlesztett”) információkat, a létesítmény-, üzem- és folyamatspecifikus adatokat, valamint a háttér-információkat.

A létesítmény-, üzem- és folyamatspecifikus adatok és a háttér-információk gyűjtésének tipikus lépései a következők:

—

A szakmai munkacsoport tagjai (jellemzően a tagállamok, esetleg az ágazat támogatásával) azonosítanak több jól teljesítő létesítményt vagy üzemet, és eljuttatják a kérdőívet az üzemeltetőknek. A jól teljesítő létesítmények vagy üzemek listájának célja az ágazati reprezentativitás és az adatok minőségének/megbízhatóságának maximalizálása. Előfordulhat, hogy a jól teljesítő létesítmények vagy üzemek nem feltétlenül teljesítenek ugyanolyan jól az összes környezeti elem tekintetében.

—

Az üzemeltetők kitöltik a kérdőíveket (lehetőség szerint a tagállamok vagy az ágazat képviselőinek támogatásával).

—

A kitöltött kérdőívek teljességét és következetességét a tagállamok képviselői és az illetékes hatóságok ellenőrzik. Az EU-BRITE ellenőrzőlistákat bocsáthat rendelkezésre ezen eljárás megkönnyítése érdekében.

—

A tagállamok illetékes hatóságai visszaküldik a kitöltött kérdőíveket.

—

Bizalmas információk esetében lásd az 5.3. szakaszt.

Ami a nyitóülés következtetéseiben ígért vagy azonosított „ömlesztett” információkat illeti, azokat a szakmai munkacsoport közvetlenül közzéteszi a BATIS felületén.

4.6.3.2.   Adat- és információelemzés

Az összegyűjtött adatokat és információkat üzleti hírszerzési és vizuális analitikai platform segítségével jelenítik meg és elemzik az adatok feltárása céljából.

A szakmai munkacsoport az adatvizualizációs eszközön keresztül egy sor releváns vizualizációt (pl. grafikonokat, táblázatokat, listákat, térképeket, számított értékeket, háttér-információkat) kap, amelyeket munkalapnak neveznek. A különböző munkalapokat egy kapcsolódó alkalmazásban csoportokba rendezik. Az alkalmazást létrehozását követően megosztják az egész szakmai munkacsoporttal, és használni lehet adatok és információk elemzésére, a BATIS-on megosztott egyéb releváns dokumentumok mellett (lásd a 4.7.1. szakaszt). Bizalmas információk esetén a szakmai munkacsoportban részt vevő tagállami képviselők titoktartási megállapodás aláírását követően kapnak hozzáférést (lásd az 5.3. szakaszt).

4.6.3.3.   Adatértékelő munkaértekezletek

A BREF kidolgozási/felülvizsgálati folyamata során legalább két adatértékelő munkaértekezletet kell tartani: az egyiket a BREF első tervezetének észrevételezés céljából történő közzététele előtt, a másikat pedig a záróülés előtt. További munkaértekezleteket lehet szervezni konkrét megcélzott kérdések kezelésére.

Az első tervezet kiadása előtt tartott adatértékelő munkaértekezlet fő célja az összegyűjtött adatok és a háttér-információk áttekintése és ellenőrzése. Ez magában foglalja az adatok teljességének, pontosságának és következetességének értékelését, valamint az adatgyűjtésben részt vevő létesítmények környezeti jelentőségének megértését. A munkaértekezleten folytatott megbeszélések során figyelembe kell venni az adatokat, valamint a háttér-információkat, például az alkalmazott technikákat és a környezeti teljesítményt. Ezeknek a megbeszéléseknek arra is kell irányulniuk, hogy tisztázzák a nyitóülésen megoldatlanul maradt kérdéseket, például a kulcsfontosságú környezetvédelmi kérdésekkel kapcsolatban, emellett lehetővé kell tenniük, hogy a későbbi üléseken megfelelő következtetéseket lehessen megállapítani ezekről a függőben lévő kérdésekről. Adott esetben a munkaértekezletnek lehetőséget kell biztosítania a szakmai munkacsoport számára arra is, hogy az elérhető legjobb gyakorlatok, a BAT-AEL-ek és a BAT-AEPL-ek meghatározásának előkészítéseként megvitassa az összegyűjtött adatok elemzésére, csoportosítására és értelmezésére vonatkozó módszertani megközelítést, beleértve a technikák, az üzemeltetési feltételek és a környezeti teljesítmény közötti kapcsolat megállapítását is. A munkaértekezleten azt is meg kell vitatni, hogy szükség van-e egyes kérdőívek frissítésére, és hogyan kell azokat figyelembe venni az adatok értékelése során.

Az adatelemzés vagy a munkaértekezleten folytatott megbeszélések nyomán további adatok vagy információk is bekérhetők.

A szakmai munkacsoport a záróülést megelőző adatértékelő munkaértekezleten megvitathatja az első tervezetre vonatkozó észrevételekből eredő fontos kérdéseket. Szükség esetén a záróülés előtt további adatértékelő munkaértekezleteket is lehet szervezni, például akkor, ha a BREF számos különböző folyamatot fed le, vagy ha az adatelemzés eredményeként elkészült első tervezet jelentős módosításait meg kell indokolni.

Megjegyzendő, hogy ezen adatértékelő munkaértekezleteken nem kerül sor következtetések megállapítására a BAT-AEL-ekről/BAT-AEPL-ekről vagy a referenciatartományokról.

4.6.3.4.   Az elérhető legjobb technikák meghatározása és a BAT-AEL-ek/BAT-AEPL-ek levezetése

Az elérhető legjobb technikák meghatározása és a kapcsolódó BAT-AEL-ek levezetése együttműködésen alapuló és iteratív megközelítést követ, amelyet valamennyi BREF kidolgozása és felülvizsgálata során alkalmaznak. A megközelítés a következő lépéseket foglalja magában:

1.

az ágazat esetében kulcsfontosságú környezetvédelmi kérdések azonosítása;

2.

az e kérdések kezelése szempontjából legrelevánsabb technikák vizsgálata;

3.

a kapcsolódó kibocsátási szintek meghatározása az Unióban és világszerte rendelkezésre álló adatok és információk alapján, integrált megközelítést alkalmazva;

4.

azon feltételek vizsgálata, amelyek mellett ezeket a kibocsátási szinteket elérték, pl. költségek, környezeti elemek közötti kölcsönhatások, környezeti előnyök;

5.

az elérhető legjobb technikák és a hozzájuk kapcsolódó kibocsátási szintek kiválasztása.

A szakmai munkacsoport e lépések mindegyikében részt vesz. Az EU-BRITE BAT- és BAT-AEL-tervezeteket javasol a szakmai munkacsoportnak a folyamat különböző szakaszaiban (pl. a BREF első tervezetében, valamint a szakmai munkacsoportnak a BAT-következtetések felülvizsgált tervezetével kapcsolatos, a záróülést megelőző észrevételein alapuló aktualizált javaslatokban). A javaslatokat ezt követően a záróülésen az egész szakmai munkacsoport megvitatja és lezárja.

A szakmai munkacsoport megbízható BAT-AEL-eket vezet le az összegyűjtött adatokból és információkból, szükség esetén szakértői vélemény felhasználásával. A BAT-AEL-ek levezetése nem alapulhat kizárólag a jelentett kibocsátási értékek statisztikai értékelésén. A BAT-AEL-ek levezetéséhez használt kulcsfontosságú elemek közé tartoznak a következők:

—

megbízható adatok rendelkezésre állása, figyelembe véve például az ellenőrzési módszert, a mintavételi időt és az ellenőrzés helyét,

—

az érintett szennyező anyag eredetének/forrásainak és a kibocsátási szinteket befolyásoló tényezőknek az azonosítása,

—

az érintett szennyező anyag megelőzésére/csökkentésére alkalmas technikák megléte,

—

megfelelően tervezték-e meg, tartják-e karban és működtetik-e a technikákat,

—

a technikák alkalmazásának feltételei, figyelembe véve a gazdasági megfontolásokat is,

—

EN vagy ISO ellenőrzési szabványok alkalmazása és a kapcsolódó bizonytalanság,

—

a jelentett adatok ellenőrzésének gyakorisága,

—

a jelentett adatok átlagolási időszakai,

—

csúcsok megléte a jelentett adatokban és az adatok ingadozása normál üzemi körülmények között (pl. kötegelt folyamatokban),

—

a környezeti elemek közötti bármely kapcsolódó kölcsönhatás.

A bejelentett kibocsátási adatok vagy környezeti teljesítményre vonatkozó adatok nem vehetők figyelembe, ha:

—

nem kapcsolódnak technikákhoz vagy technikák kombinációjához,

—

nem felelnek meg az engedélyben meghatározott kibocsátási határértékeknek vagy teljesítmény-határértékeknek.

Amennyiben egy technika alkalmazhatóságára korlátozások vonatkoznak, ezeket a lehető legrészletesebben le kell írni.

A szakértői vélemény különösen akkor fontos, ha a rendelkezésre álló adatok korlátozottak, például a mélyreható ipari átalakítást lehetővé tevő technikákkal, a veszélyes vegyi anyagokkal vagy az új szennyező anyagokkal kapcsolatban.

A BAT-AEPL-eket olyan egyedi folyamatokra határozzák meg, amelyek hasonló jellemzőkkel rendelkeznek, mint például az energiahordozók, a nyersanyagok (különösen a kritikus fontosságú nyersanyagok), a termelési egységek és a végtermékek, és Unió-szerte nagy fokú homogenitást mutatnak, amennyiben az információcsere során az elérhető legjobb gyakorlat meghatározásának alátámasztására rendelkezésre bocsátott adatok kellően megbízhatóak. A BAT-következtetések indikatív referenciaértékeket is tartalmazhatnak, amelyeket az üzemeltetőknek bele kell foglalniuk a környezetközpontú irányítási rendszerükbe, amennyiben a környezeti teljesítmény nagymértékben függ a folyamatok sajátos körülményeitől.

4.6.4.    BREF-tervezetek és a szakmai munkacsoport észrevételei

A felülvizsgált BREF minden egyes tervezetét egységes szerkezetbe kell foglalni, kiemelve az új információkat és a következőkhöz képest végrehajtott változtatásokat:

1.

a BREF korábban közzétett változata;

2.

a felülvizsgálati eljárás során kidolgozott korábbi tervezetekben foglalt információk.

A tervezeteket az EU-BRITE eljuttatja a szakmai munkacsoporthoz a dokumentum szakértői felülvizsgálata és a hiányzó információk összegyűjtése céljából. Az észrevételeket az EU-BRITE irodához kell benyújtani a meghatározott határidőig (lásd az 1.2.5. szakaszt) és a megadott formátumokban.

A BREF minden egyes tervezetének közlését követően legalább nyolc hétig tartó véleményezési időszakot kell biztosítani annak érdekében, hogy a szakmai munkacsoport tagjai benyújthassák a dokumentummal kapcsolatos észrevételeiket és javaslataikat (lásd az 1.2.5. szakaszt).

A konzultáció legfőbb célja, hogy a szakmai munkacsoport tagjait felkérjék a dokumentumban szereplő információk szakértői felülvizsgálatára és validálására, valamint arra, hogy kiegészítő adatok benyújtásával orvosolják az információs hézagokat. Kivételes és indokolt esetekben, amikor a benyújtott észrevételek alátámasztásához részletesebb információkat kell gyűjteni, ezt egyértelműen jelezni kell az észrevételekkel együtt, és az észrevételek benyújtásának határidejétől számított egy hónapon belül közölni kell ezeket az információkat.

A BREF felülvizsgálatának célirányos és gyors végrehajtása érdekében a tervezetekkel kapcsolatban benyújtott észrevételeket két csoportra kell osztani:

1.

az első csoportba a szakmai munkacsoport tagjai által „jelentősnek” ítélt észrevételek tartoznak (vagyis olyan észrevételek, amelyek befolyásolják a BAT-következtetéseket, illetve a BREF hatályát vagy szerkezetét);

2.

a második csoportba a „kevésbé jelentősnek” ítélt észrevételek tartoznak (vagyis olyan észrevételek, amelyek például gépelési hibákkal kapcsolatosak, és amelyek nem befolyásolják a BAT-következtetéseket).

A szakmai munkacsoport tagjainak gondoskodniuk kell arról, hogy minden egyes észrevételük be legyen sorolva e két kategória valamelyikébe, mielőtt megküldenék észrevételeiket az EU-BRITE irodának. Az EU-BRITE statisztikákat állít össze és terjeszt erre a különbségtételre alapozva, hogy megbecsülje a munka mennyiségét, és hogy elősegítse a jelentős kérdéseknek a folyamat kezdeti szakaszában történő meghatározását.

A „jelentősnek” tekintett észrevételeket az EU-BRITE irodának prioritásként kell kezelnie.

Az EU-BRITE a záróüléshez kapcsolódó háttérdokumentumban részletes visszajelzést ad a szakmai munkacsoportnak arról, hogy hogyan vették figyelembe a jelentős észrevételeiket (lásd a 4.6.1. szakaszt). Az EU-BRITE visszajelzést ad a szakmai munkacsoportnak valamennyi észrevétel figyelembevételének módjáról, mielőtt a BREF-et a fórum elé terjesztené (lásd az 1.3. szakaszt).

4.7.   Az információcsere eszközei

4.7.1.    BAT információs rendszer (BATIS)

A BATIS olyan webalapú szoftveres alkalmazás, amelynek célja az elérhető legjobb technikákkal kapcsolatos információcsere megkönnyítése, valamint az EU-BRITE irodán belül a BREF-ek kidolgozása vagy felülvizsgálata érdekében lefolytatott belső eljárások támogatása. Az EU-BRITE személyzetén kívül csak a fórum és a szakmai munkacsoport erre kijelölt tagjai rendelkeznek a BATIS-hoz való hozzáférési jogosultsággal. Az egyes szakmai munkacsoportokon belüli információcsere elősegítése érdekében a BATIS-ban hozzáférhetők a szakmai munkacsoport tagjainak elérhetőségei.

A rendszer elsődleges célja, hogy segítséget nyújtson az EU-BRITE irodának a BREF-fel kapcsolatos információk rendszerezésében és kezelésében, átláthatóságot biztosítson, és jó minőségű BREF-ek készítéséhez járuljon hozzá.

A BATIS segíti az átláthatóság fenntartását BREF kidolgozási és felülvizsgálati eljárása során. Ennek céljából a BREF kidolgozása vagy felülvizsgálata keretében gyűjtött összes információ elérhető a BATIS rendszerében, kivéve a bizalmas vagy érzékeny információkat (lásd az 5.3. szakaszt).

Az EU-BRITE feladata a BATIS-ban található információk átfogó kezelése. Az EU-BRITE úgy rendszerezi (például a közvetlenül a szakmai munkacsoport tagjai által feltöltött dokumentumok áthelyezésével) a BATIS-ban szereplő információkat/dokumentumokat, hogy a szakmai munkacsoport és a fórum tagjai könnyen megtalálják őket.

Az EU-BRITE feladata különösen, hogy elérhetővé tegye a BATIS rendszerében a szakmai munkacsoport és az alcsoportok üléseivel kapcsolatos információkat (például a háttérdokumentumokat, az ülésekről készült jegyzőkönyveket, az ülésen előadott prezentációk diaképeit), valamint a szakmai munkacsoport BREF-tervezetekkel kapcsolatos észrevételeit és az EU-BRITE ezen észrevételekre vonatkozó visszajelzéseit (lásd a 0. szakaszt), amennyiben ezeket nem tették közre közvetlenül a BATIS felületén.

A szakmai munkacsoport tagjainak feladata az általuk egyénileg benyújtott anyagok feltöltése a BATIS-ba. A BATIS rendszeréről online használati útmutató áll rendelkezésére.

A BATIS rendelkezik egy olyan funkcióval, amely lehetővé teszi a szakmai munkacsoport tagjai számára, hogy automatikusan (azaz naponta) értesüljenek arról, ha új információkat töltöttek fel.

4.8.   A személyes adatok biztonsága

Az EU-BRITE kizárólag arra a célra gyűjti be a szakmai munkacsoport és a fórum tagjainak – nevükből és elérhetőségeikből álló – személyes adatait a szakmai munkacsoport vagy a fórum tagjaivá történő kinevezésükkor, hogy igazgatni tudja a szakmai munkacsoport és a fórum tagjainak a BREF kidolgozásában/felülvizsgálatában való részvételét, és hozzáférést biztosítson a szakmai munkacsoport és a fórum tagjai számára a BREF-ek és más dokumentumok szerkesztésére és felülvizsgálatára szolgáló kezelőeszközökhöz.

A Bizottság elkötelezett a felhasználók személyes adatainak védelme iránt. A személyes adatok kezelése tekintetében az egyének védelmére vonatkozó adatvédelmi politika az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendeleten alapul (20). A szakmai munkacsoport és a fórum tagjai számára további tájékoztatást nyújt az EU-BRITE honlapján megtalálható adatvédelmi nyilatkozat.

A szakmai munkacsoport és a fórum tagjainak jogában áll bármikor hozzáférni ezekhez az adatokhoz és módosítani őket. Ehhez fel kell venniük a kapcsolatot az EU-BRITE irodával.

5   5. FEJEZET: ADATOK ÉS INFORMÁCIÓK GYŰJTÉSE ÉS BENYÚJTÁSA

5.1.   Bevezetés

Ez a fejezet iránymutatást nyújt az ipari kibocsátásokról szóló felülvizsgált irányelv 13. cikke (3) bekezdésének c) pontjában említett információcseréhez szükséges adatok és ömlesztett információk gyűjtéséhez.

5.2.   A BREF-ek kidolgozásához és felülvizsgálatához szükséges adatok és információk gyűjtésének és benyújtásának általános alapelvei

A létesítmények, üzemek és folyamatok, valamint az alkalmazott technikák környezeti teljesítményéről, továbbá műszaki és gazdasági megvalósíthatóságáról gyűjtendő és az EU-BRITE irodához benyújtandó adatoknak és információknak a 3. fejezet értelmében lehetővé kell tenniük a BREF-ek és az azokban megállapított BAT-következtetések kidolgozását, felülvizsgálatát és szükség szerinti frissítését.

A szakmai munkacsoport tagjainak az adatok gyűjtése és közlése során az alábbi általános alapelveket kell követniük:

1.

Az elérhető legjobb technikák és az új keletű technikák meghatározása szempontjából alapvető fontossággal bírnak az egyes létesítmények, üzemek és folyamatok szintjén gyűjtött, az elért környezeti teljesítményt és az annak eléréséhez alkalmazott technikákat ismertető adatállományok.

2.

Ezért döntő jelentőségű, hogy a szakmai munkacsoport tagjai legalább a létesítmény, üzem vagy folyamat szintjén teljes adatállományokat szolgáltassanak az 5.4. szakasznak megfelelően. A több üzemből/létesítményből származó, összesített adatok általában nem elegendőek az elérhető legjobb technikákra, az új keletű technikákra, az elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szintekre vagy az elérhető legjobb technikához kapcsolódó környezeti teljesítményszintekre vonatkozó következtetések megállapításához (lásd a 3.3.2., 3.3.3. és 3.5.1. szakaszt).

3.

A létesítményben, az üzemben vagy a folyamatban a környezetre és az emberi egészségre gyakorolt hatások csökkentése érdekében, folyamat közben alkalmazott vagy folyamatvégi technikákat egyaránt fel kell tüntetni és dokumentálni kell. Adott esetben a technika vagy technikák teljes leírását (az adatállományokkal együtt) a 2.3.7.2. szakaszban ismertetett felépítést követve kell benyújtani.

4.

Az adatok benyújtásával együtt egyértelműen jelezni kell, hogy normál üzemeltetési feltételekre vagy a normál üzemeltetési feltételektől eltérő feltételekre (például üzembe helyezési és leállítási műveletek, szivárgások, üzemzavarok, időszakos leállások, valamint a működés végleges beszüntetése) vonatkoznak-e; lásd a 4.6.1.2. szakaszt.

5.2.1.    Az adatok/információk típusa

A főbb adatokat/információkat legalább létesítmény-, üzem- vagy folyamatszinten vagy akár még részletezettebb szinten (például a gyártósor, az egység, a folyamat vagy a kemence szintjén) kell gyűjteni, egyértelműen utalva az alkalmazott technikákra és egyéb háttérinformációkra vagy folyamatokkal kapcsolatos adatokra (például energia-, víz- és nyersanyagfelhasználás).

Új keletű technikák esetében adatok gyűjthetők egy megfelelő környezetben működő demonstrációs prototípusból, azaz egy mérnöki léptékű vagy rendszerprototípus olyan körülmények között történő teszteléséből, amelyek szorosan imitálják a tervezett végső működési környezetet (legalább 6–7. technikai készenléti szint). Az új keletű technika környezeti teljesítményére vonatkozóan az INCITE központtól származó információkat (lásd a 4.4. szakaszt) figyelembe kell venni.

Az ágazatról általános áttekintést nyújtó információk – ide tartozhatnak az iparági kapacitásra, a termelési szintekre, a piacra és az árakra vonatkozó, valamint egyéb, esetlegesen érzékeny információk – közölhetők összesített formában, ez azonban főként az „Általános információk” és „Aktuális kibocsátási és fogyasztási szintek” című BREF-fejezet kidolgozásához vagy frissítéséhez lehet hasznos (lásd a 2.3.4. és a 2.3.6. szakaszt).

A technikákkal kapcsolatban közölt információknak a lehető legrészletesebben kell foglalkozniuk az 5.4. szakaszban említett valamennyi szemponttal annak érdekében, hogy fel lehessen őket használni „Az elérhető legjobb technikák és az új keletű technikák megállapítása során mérlegelendő technikák” című BREF-fejezet kidolgozásához (lásd a 2.3.7. szakaszt). A technikák teljesítményét összefüggésekben kell vizsgálni, és elsősorban üzemeltetési és gazdasági adatokkal kell alátámasztani (lásd az 5.4. szakaszt).

Információkat kell közölni azokról a létesítményekről, amelyek (az emberi egészség és a környezet egészének védelme szempontjából) a legjobban teljesítőnek minősülnek. Az 5.4. szakaszban említett információkat e létesítmények vonatkozásában megfelelő részletességgel kell közölni, elősegítve annak megértését, hogyan sikerült elérni a környezeti teljesítmény és az emberi egészség védelmének megfigyelt magas szintjét. Ez nem azt jelenti, hogy csak a legjobban teljesítő létesítményekről, üzemekről és folyamatokról kell adatokat gyűjteni és benyújtani. A BREF „Aktuális kibocsátási és fogyasztási szintek” című 3. fejezetének (lásd a 2.3.6. szakaszt) frissítéséhez a teljes folyamat és annak alfolyamatai során aktuálisan mért kibocsátási és fogyasztási szintekkel kapcsolatos információkat kell közölni. Ezekben az információkban figyelembe kell venni többek között az alkalmazott folyamatok eltéréseit, valamint a létesítmények méretét és korát.

5.2.2.    Adatformátum

A létesítmény, üzem vagy folyamat szintjén az információkat általában közös sablon használatával kell benyújtani az EU-BRITE irodának, többek között erre szánt online eszközökön keresztül, amelyek tartalmát megvitatják és egyeztetik a szakmai munkacsoporttal. Ez nem zárja ki további alátámasztó dokumentumok más módon történő benyújtását, ha azt hasznosnak ítélik (pl. folyamatábrák). Az adatgyűjtéssel járó munka minimalizálása érdekében a szakmai munkacsoportnak célszerű figyelembe vennie az időszakos (pl. az ipari kibocsátási portál keretében teljesített) jelentéstételi követelményeket és az adatok rendelkezésre állását. A sablonok különösen hasznosak nagy mennyiségű információ gyűjtése esetén, továbbá lehetővé teszik az adatok összehasonlítását, valamint a hiányosságok és a rendellenességek megállapítását. Ez nem zárja ki a BAT-következtetések megállapításához szükségesnek ítélt kiegészítő adatok (például a meghatározott technikákkal kapcsolatos esettanulmányok, műszaki és költségekre vonatkozó adatok) használatát.

A környezeti teljesítményre és üzemeltetésre vonatkozó adatokról szóló 5.4. szakasz tartalmazza azokat az alapvető adatokat/információkat, amelyeket a teljes adatállományok létesítmény, üzem és folyamat szintjén (vagy még jobban elkülönített szinten) végzett gyűjtésére szolgáló sablonnak tartalmaznia kell.

5.2.3.    Adatminőség

Az összegyűjtött információknak olyan részletességűnek kell lenniük, ami elegendő az értékelésükhöz, más adatokkal való összehasonlításukhoz és az elérhető legjobb technikákkal és az új keletű technikákkal kapcsolatos következtetések megállapításánál történő felhasználásukhoz (lásd a 3. fejezetet).

A közölt adatok néhány évnél nem lehetnek régebbiek (különös tekintettel a kibocsátási és a fogyasztási adatokra).

A közölt értékeket SI-mértékegységben vagy az adott ágazatban általánosan használt és a szakmai munkacsoport által lehetőleg a nyitóülésen elfogadott mértékegységben kell megadni.

Az EU-BRITE irodához való benyújtás előtt minden adatot körültekintően ellenőrizni kell a pontosság, a teljesség biztosítása, valamint a hibák és következetlenségek meghatározása és javítása érdekében.

Ha úgy ítélik meg, hogy egy kérdőív nem megfelelő minőségű az adatok értékeléséhez (például hiányos adatok vagy hiányzó információk miatt, más kérdőívekkel összehasonlítva), a szakmai munkacsoport adott kérdőívért felelős tagjait felkérik a kérdőív kiegészítésére vagy frissítésére.

A messzemenően hiányosnak minősülő vagy túl sok hibát tartalmazó benyújtott adatok nem vehetők figyelembe.

5.3.   Titoktartással kapcsolatos kérdések

Előfordulhat, hogy bizalmas üzleti információk és a versenyjog hatálya alá tartozó érzékeny információk szükségesek/hasznosak az EU-BRITE számára az értékeléseihez (pl. költség, termelési volumen). Az ipari kibocsátásokról szóló felülvizsgált irányelv 13. cikkének (2) bekezdésével összhangban a bizalmas üzleti információnak vagy bizalmas üzleti adatnak minősülő információk cseréje szigorúan a BAT-referenciadokumentumok kidolgozásához, felülvizsgálatához és – szükség esetén – naprakésszé tételéhez technikailag szükséges mértékre korlátozódik, és az ilyen bizalmas üzleti információk vagy bizalmas üzleti adatok nem használhatók fel más célokra. A kibocsátási adatok – mivel nyilvánosak – nem tartoznak a bizalmas üzleti információk és az érzékeny információk körébe.

Amennyiben az EU-BRITE irodához benyújtott információk bármelyike bizalmas üzleti információnak vagy a versenyjog hatálya alá tartozó érzékeny információnak minősül, és ezért nem tüntethető fel a BREF-ben, akkor ezt az információ megküldésekor egyértelműen közölni kell a bizalmas/érzékeny jelleg okának/indokolásának feltüntetésével együtt. Az uniós versenyjog sérelme nélkül a bizalmas üzleti információnak vagy üzleti szempontból érzékeny információnak minősülő információ csak a Bizottsággal és – titoktartási megállapodás aláírását követően – a tagállamokat vagy uniós ügynökségeket képviselő köztisztviselőkkel és egyéb állami tisztviselőkkel osztható meg. A szakmai munkacsoport többi tagjával való megosztás esetén az információkat anonimizálni kell oly módon, hogy azok ne utaljanak egy adott üzemeltetőre vagy létesítményre. Nem anonimizált információk csak akkor oszthatók meg, ha az információk anonimizálása megakadályozná az elérhető legjobb technikákra vonatkozó információk hatékony cseréjét az emberi egészséget vagy a környezetvédelmet előmozdító nem kormányzati szervezetekkel és adott esetben az érintett iparágakkal, és feltéve, hogy e szervezetek és szövetségek képviselői titoktartási megállapodást írtak alá.

Bizalmas üzleti információk és a versenyjog hatálya alá tartozó érzékeny információk nem közölhetők a BREF-ben, kivéve, ha az információk fontos alapot biztosítanak a BAT-következtetésekhez. Ilyen esetekben az információ szolgáltatójának ellenőriznie kell a versenyjognak való megfelelést, és kifejezetten fel kell hatalmaznia az EU-BRITE-t arra, hogy közölje az információkat a BREF-ben.

A BREF-ekben szereplő bizalmas/kényes adatokat többféleképpen lehet kezelni, például az információk összesítésével vagy az információk forrásának elhagyásával. Ez az EU-BRITE hatásköre, amely szükség esetén kérheti az információ közlőjének segítségét.

A kérdőívek sablonjának kidolgozása (lásd a 4.6.1.2. és az 5.4. szakaszt) az az időszak, amikor a nyitóülésen meghatározott eljárás szerint részletesen meg kell vitatni a szükséges információk körét, a kért adatok (esetleges) bizalmasságának mértékét és a bizalmas üzleti információk, a versenyjog hatálya alá tartozó érzékeny információk, továbbá az összeférhetetlenségek és a kapcsolódó kérdések kezelésének gyakorlati szempontjait.

5.4.   „Az elérhető legjobb technikák és az új keletű technikák megállapítása során mérlegelendő technikák” és „Az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetések” című fejezetekhez szükséges, környezeti teljesítményre és üzemeltetésre vonatkozó adatok

5.4.1.    Általános információk a környezeti teljesítményre és üzemeltetésre vonatkozó adatokról

Ez a szakasz a környezeti teljesítményre és üzemeltetésre vonatkozó adatokról szól. A BAT-következtetések kidolgozása, felülvizsgálata és szükség esetén frissítése érdekében azonban az elérhető legjobb technikák és az új keletű technikák meghatározása során figyelembe veendő valamennyi technikát ismertetni kell a BREF-ben, a BAT-következtetések megállapításához szükséges egyéb adatokat (gazdaságosság, környezeti elemek közötti kölcsönhatások, az alkalmazási terület szempontjából lényeges technikai megfontolások) tartalmazó 2.3.7. szakasz szerinti állandó szerkezetnek megfelelően.

A szakmai munkacsoport – lehetőség szerint a nyitóülésén – határoz az érintett ágazatra vonatkozó kérdőív formátumáról és tartalmáról (lásd a 4.6.1.2. és az 5.5. szakaszt).

A létesítmény-, üzem- és folyamatspecifikus adatok gyűjtésére szolgáló sablonon feltüntetendő, környezeti teljesítményre és üzemeltetésre vonatkozó adatok fő típusait az alábbi szakaszok ismertetik.

5.4.2.    Erőforrás-hatékonyság

5.4.2.1.   Általános információk az erőforrás-hatékonyságról

A benyújtandó információk közé tartoznak a nyersanyagoknak és segédanyagoknak/vegyi anyagoknak, a víznek és az energiának az érintett folyamatokban történő felhasználására vonatkozó adatok. Az erőforrás-hatékonysági adatok magukban foglalják a részletesség szintjére és a figyelembe vett rendszerhatárokra vonatkozó információkat.

5.4.2.2.   Nyersanyagok és segédanyagok felhasználása

Amennyiben az az érintett tevékenységek szempontjából releváns, az információknak a létesítmény, az üzem vagy a folyamat szintjén tartalmazniuk a következőket:

1.

a felhasznált nyersanyagok és segédanyagok típusa és mennyisége (beleértve a másodlagos anyagokat, a vegyi anyagokat és az újrafeldolgozott hulladékot);

2.

az erőforrások hatékony felhasználásának maximalizálása és a veszélyes anyagok vagy különös aggodalomra okot adó anyagok használatának megelőzése/minimalizálása érdekében alkalmazott technikák megjelölése; a technikákra vonatkozó információk körébe tartozhat az alkalmazott technológia, valamint a létesítmény tervezésének, építésének, karbantartásának, üzemeltetésének és leállításának módja.

5.4.2.3.   Vízhasználat

A benyújtott információknak különbséget kell tenniük a felhasznált víz típusa, így a hűtővíz és az ipari víz között, illetve tájékoztatniuk kell arról, hogy a vizet újrafelhasználják-e, és ha igen, akkor milyen mértékben. Az adatoknak/információknak tartalmazniuk kell a következő tételeket, amennyiben ezek az érintett tevékenységek szempontjából jelentőséggel bírnak:

1.

A felhasznált víz eredetével és a fogadó víztesttel kapcsolatos információk (például név, típus – esővíz, felszíni víz, például tó, folyó, folyam, tenger vagy felszín alatti víz –; adott esetben hőmérséklet, áramlás, minőség).

2.

A rendszerhatárokra vonatkozó információk (azaz a létesítmény azon részei/folyamatai, amelyek az adatszolgáltatás tárgyát képező vizet használják), lehetőség szerint folyamatábra kíséretében.

3.

Annak közlése, hogy a táplálóvizek kezelése a helyszínen történik-e, valamint a végzett kezelés típusának (például sótalanítás, szűrés) feltüntetése.

4.

A vízfogyasztás csökkentése érdekében alkalmazott technikák (ideértve az alkalmazott technológiát, valamint a létesítmény tervezésének, építésének, karbantartásának, üzemeltetésének és leállításának módját) ismertetése. Amennyiben a vízfogyasztás csökkentésére tett erőfeszítések töményebb szennyező anyagok kibocsátásához vezetnek, akkor ezt jelezni kell a töményebb szennyező anyagok környezetre gyakorolt hatásának csökkentésére tett intézkedésekkel együtt.

5.4.2.4.   Energiafelhasználás

Az összegyűjtött információknak tartalmazniuk kell a következőket, amennyiben ezek az érintett tevékenységek szempontjából jelentőséggel bírnak:

1.

Bemenő anyagok:

i.

A felhasznált tüzelőanyag/energia típusa és mennyisége (például fűtőolaj, cseppfolyósított földgáz, földgáz, gőz, villamos energia (azon belül a villamos energia forrása), tüzelőanyagként használt hulladék, biogáz, bioüzemanyag vagy biomassza), ideértve az ipari és a hűtőgázokat (például N2, O2) is. Gőzhasználat esetén meg kell adni a gőz hőmérsékletét és nyomását.

ii.

Tüzelőanyag-/energiafogyasztás (típusonként), megkülönböztetve a hő- és a villamos energiát.

2.

Kimenő anyagok:

i.

Van-e energiatermelés (például villamosenergia-termelés), és ha igen, milyen mennyiségben. Gőzfejlesztés esetén meg kell adni a gőz hőmérsékletét és nyomását.

ii.

Az energia értékesítésre kerül-e, és a hőenergiát a helyszínen vagy máshol (például távfűtés) használják-e fel.

3.

Egyéb:

i.

Van-e újrahasznosított energia, és ha igen, a létesítmény mely részében, milyen formában és milyen mennyiségben.

ii.

Előfordulnak-e hőtermelő (exoterm) reakciók, és ha igen, a létesítmény mely részében és milyen mértékben.

iii.

Előfordulnak-e hőveszteségek, és ha igen, a létesítmény mely részében és milyen mennyiségben.

4.

Az energiafogyasztási/energiahatékonysági értékek bemutatásakor meg kell adni a rendszerhatárokat (egy létesítmény vagy üzem azon részeit/folyamatait, amelyek azt az energiát használják, amelyre vonatkozóan az adatokat jelentik), az ellenőrzési módszertant és a referenciafeltételeket.

5.

Az energiafogyasztás csökkentésére és az energiahatékonyság növelésére használt technikák; a technikákra vonatkozó információk körébe tartozhat az alkalmazott technológia, valamint a létesítmény tervezésének, építésének, karbantartásának, üzemeltetésének és leállításának módja.

Az energiával kapcsolatos adatokat kWh vagy MJ és az előállított termék (vagy a nyersanyagok) tömegének a hányadosaként kell megadni, feltüntetve, hogy a meghatározáshoz nettó vagy bruttó fűtőértéket használtak-e.

5.4.3.    Vízbe történő kibocsátás

A benyújtott információknak különbséget kell tenniük a felhasznált víz különféle típusai, így a hűtővíz és az ipari víz között, illetve tájékoztatniuk kell arról, hogy a vizet újrafelhasználják-e, és ha igen, akkor milyen mértékben. Az adatoknak/információknak tartalmazniuk kell a következő tételeket, amennyiben ezek az érintett tevékenységek szempontjából jelentőséggel bírnak:

1.

A kibocsátott, feldolgozási folyamatban keletkező szennyvíz mennyisége és áramlási sebessége, valamint annak közlése, hogy a kivételes esetekben történő kibocsátások ide tartoznak-e.

2.

A kibocsátott ipari víz vagy egyéb szennyvízáramok forrásaira (pl. egységek folyamataira) vonatkozó információk az egyes referencia-/mintavételi pontokra vonatkozóan. A szennyezett és a kevésbé szennyezett vagy nem szennyezett szennyvízáramokkal való keveredés lehetséges eseteinek értékeléséhez hasznos egy folyamatábra a szennyvízáramról. Célszerű továbbá minden egyes szennyező anyag esetében információkat gyűjteni a tömegáramokról vagy a kapcsolódó kibocsátások fajlagos terheléséről annak érdekében, hogy figyelembe lehessen venni az esetleges hígítási hatást.

3.

A kibocsátott nem ipari víz (például hűtővíz) mennyisége, áramlási sebessége és hőmérséklete.

4.

A létesítményben gyűjtenek és kezelnek-e esővizet, és ha igen, hogyan.

5.

Kezelnek-e a létesítményben más létesítményekből vagy üzemekből származó szennyvizet (ideértve a települési szennyvizet), és ha igen, hogyan.

6.

A kibocsátott szennyező anyagok kibocsátási szintje (koncentrációként, illetve terhelésként – beleértve a fajlagos terheléseket –, amennyiben lényegesnek ítélik (21); lásd a 3.3.2. szakaszt) a figyelembe vett valamennyi szennyvízáram esetében, valamint annak közlése, hogy a szennyvizet közvetlenül vagy közvetve bocsátják-e a fogadó víztestbe. Az információknak arról is tájékoztatniuk kell, hogy kiterjednek-e a normál üzemeltetési feltételektől eltérő feltételekre (például az üzembe helyezési és leállítási műveletek, szivárgási hibák, üzemzavar, időszakos leállások, valamint a működés végleges beszüntetése). Ezeket az információkat az 5.4.8. szakaszban említett releváns referenciainformációkkal együtt kell benyújtani.

7.

Annak közlése, hogy a szennyvizet a létesítmény helyén vagy azon kívül található (például kommunális vagy egy egész ipari terület esetében központi) szennyvíztisztító telepen kezelik-e.

8.

A vízbe történő kibocsátás megelőzése, vagy amennyiben ez nem lehetséges, csökkentése érdekében alkalmazott technikák (ideértve az alkalmazott technológiát, valamint a létesítmény tervezésének, építésének, karbantartásának, üzemeltetésének és leállításának módját) ismertetése. A kibocsátáscsökkentési technikák esetében meg kell említeni a megcélzott szennyező anyagokat.

9.

Információk a szennyezőanyag-kibocsátás csökkentésének hatékonyságáról, vagy a szennyező anyagoknak a technikák alkalmazása előtti és utáni mennyisége a kibocsátáscsökkentés hatékonyságának meghatározásához.

10.

Ismertetni kell a technika (beleértve a kibocsátáscsökkentési technikát) teljes kapacitás mellett történő alkalmazását akadályozó, a technika teljes vagy részleges megkerülését szükségessé tevő feltételekkel vagy körülményekkel kapcsolatos információkat, valamint a teljes működési hatékonyság helyreállítására irányuló intézkedéseket is.

5.4.4.    Levegőbe történő kibocsátások

A benyújtott adatoknak/információknak tartalmazniuk kell a következő tételeket, amennyiben ezek az érintett ágazat szempontjából jelentőséggel bírnak:

1.

A kibocsátott szennyező anyagok kibocsátási szintjei (koncentrációként, illetve terhelésként – beleértve a fajlagos terheléseket –, amennyiben lényegesnek ítélik22, lásd a 3.3.2. szakaszt), megkülönböztetve egymástól a pontszerű (például kéményen keresztül történő) kibocsátásokat és a nem pontszerű (például diffúz/fugitív) kibocsátásokat, továbbá annak közlése, hogy benne van-e ebben a normál üzemeltetési feltételektől eltérő feltételekkel (például üzembe helyezési és leállítási műveletek, szivárgások, üzemzavar, időszakos leállások, valamint a működés végleges beszüntetése során) bekövetkezett kibocsátás is. A fajlagos terheléssel kapcsolatos adatok esetében egyértelműen meg kell határozni az adott terméket. Ezeket az információkat az 5.4.8. szakaszban említett releváns referenciainformációkkal együtt kell benyújtani.

2.

Annak közlése, hogy a szennyező gázokat a létesítmény helyén vagy máshol található központi füstgáztisztító telepen kezelik-e.

3.

Mind a diffúz, mind a kéményen keresztül történő kibocsátás forrása (például az egységek által végzett feldolgozás).

4.

Füstgázáram, szükség esetén normál állapotra átszámítva (273,15 °K hőmérsékletű és 1 013 hPa nyomású száraz gáz).

5.

Referenciafeltételek (például a koncentrációval kapcsolatos adatok a 273,15 °K hőmérsékletű és 1 013 hPa nyomású száraz füstgázokra vonatkoznak – amennyiben nem, jelezni kell –, adott esetben pedig közölni kell a vonatkoztatási oxigénszintet). Különösen az égési folyamatok esetében a referenciafeltételeknek tartalmazniuk kell a hígítatlan szennyvíz tényleges O2-tartalmát, a mintavételi pont hőmérsékletét (lánghőmérséklet, kamrahőmérséklet, kilépő szennyvíz hőmérséklete), valamint a fűtés típusát (közvetlen, közvetett).

6.

A levegőbe történő kibocsátás megelőzése, vagy amennyiben ez nem lehetséges, csökkentése érdekében alkalmazott technikák (ideértve az alkalmazott technológiát, valamint a létesítmény tervezésének, építésének, karbantartásának, üzemeltetésének és leállításának módját) ismertetése. A kibocsátáscsökkentési technikák esetében meg kell említeni a megcélzott szennyező anyagokat.

7.

A szennyező anyagok mennyisége a technikák alkalmazása előtt és után a kibocsátáscsökkentés hatékonyságának meghatározásához.

8.

Ismertetni kell a technika (beleértve a kibocsátáscsökkentési technikát) teljes kapacitás mellett történő alkalmazását akadályozó, a technika teljes vagy részleges megkerülését szükségessé tevő feltételekkel vagy körülményekkel kapcsolatos információkat, valamint a teljes működési hatékonysági kapacitás helyreállítására irányuló intézkedéseket is.

5.4.5.    Talajba és felszín alatti vizekbe történő kibocsátások

A benyújtott információknak tartalmazniuk kell a következő tételeket, amennyiben ezek az érintett ágazat szempontjából jelentőséggel bírnak:

1.

Azok a lehetséges források (folyamatok, anyagok), amelyek a talaj vagy a felszín alatti vizek szennyeződését okozhatják.

2.

A talajba és a felszín alatti vizekbe történő kibocsátások megelőzésére vagy – amennyiben ez nem kivitelezhető – csökkentésére alkalmazott technikákkal kapcsolatos információk.

5.4.6.    Maradékanyagok

A benyújtott információknak tartalmazniuk kell létesítmény-, üzem- vagy folyamatszinten a következő tételeket, amennyiben ezek az érintett ágazat szempontjából jelentőséggel bírnak:

1.

A tevékenység során keletkezett/létrehozott maradékanyagok (pl. iszap) típusai és mennyiségei, beleértve – amennyiben rendelkezésre állnak és relevánsak – a megfelelő uniós hulladékkódokat is.

2.

A tevékenység során keletkezett/létrehozott maradékanyagok (fizikai/kémiai) jellemzői (például fémtartalom, átlagos szárazanyag-tartalom).

3.

Az ártalmatlanított szerves és szervetlen hulladék fajsúlya és az újrafeldolgozott hulladék fajsúlya, vagy az újrafelhasznált vagy hasznosított maradékanyagok súlya, függetlenül attól, hogy ezekre a létesítményen, üzemen vagy folyamaton belül vagy kívül kerül-e sor.

4.

A maradékanyagok keletkezésének megelőzéséhez, vagy amennyiben ez nem lehetséges, a keletkezett maradékanyagok újrafelhasználásához és hasznosításához, vagy a hulladék létesítmény-, üzem- vagy folyamatszinten történő újrafeldolgozásához alkalmazott technikák ismertetése (ideértve az alkalmazott technológiát, valamint a létesítmény tervezésének, építésének, karbantartásának, üzemeltetésének és leállításának módját is).

5.4.7.    Egyéb információk

A benyújtott, környezeti teljesítményre és üzemeltetésre vonatkozó adatokhoz mellékelni kell valamennyi fontos általános információt, adott esetben a következőket:

1.

a létesítmény vagy üzem építésének és átadásának éve, valamint a főbb korszerűsítések jellegének és időpontjának feltüntetése;

2.

az alkalmazott termelési eljárások, katalizátorok és az előállítási folyamatban használt berendezések (például malom, hőcserélő és kemence) típusa;

3.

az eljárás fő üzemeltetési feltételei (például folyamatos vagy szakaszos eljárás, ismétlődő események, mint például a kemence kokszmentesítése, katalizátorregenerálás, a termelési terhelés, az eljárás hőmérséklete);

4.

az előállított termékek típusa, és a minőségüknek/összetételüknek a fogyasztásra/kibocsátásra gyakorolt hatása;

5.

a normál üzemeltetési feltételektől eltérő feltételekkel (például az üzembe helyezési és leállítási műveletek, a szivárgási hibák, az üzemzavar, az időszakos leállások, valamint a működés végleges beszüntetése) történő kibocsátás megelőzésére, vagy amennyiben ez nem lehetséges, csökkentésére tett intézkedések;

6.

a váratlan események/balesetek valószínűségének (gyakoriságának), illetve környezeti hatásainak csökkentésére tett intézkedések.

5.4.8.    A kibocsátási adatokhoz mellékelendő referenciainformációk

5.4.8.1.   Általánosságok

A kibocsátási adatokkal kapcsolatban benyújtott információknak a vizsgált jellemző értékek és mértékegységek mellett adott esetben a következőket is tartalmazniuk kell:

1.

a kibocsátás forrása (például reaktor, kemence);

2.

a kibocsátási mintázat típusának feltüntetése (például minimális/maximális értékek, percentilisek vagy grafikus ábrázolás; lásd az 5.4.8.3. szakaszt).

5.4.8.2.   Ellenőrzés

A kibocsátás-ellenőrzési adatokkal kapcsolatban benyújtott információknak adott esetben tartalmazniuk kell a következő tételeket:

1.

A mérés/mintavétel/ellenőrzés gyakorisága.

2.

Az adatok jelentése esetében alkalmazott átlagolási időszakok (részletes tájékoztatást lásd lent).

3.

Az alkalmazott ellenőrzési módszer típusa (például közvetlen mérés, közvetett mérés, tömeg-/hőegyensúly, kibocsátási tényezők) és az alkalmazott EN/ISO (vagy egyéb) ellenőrzési szabványok, ideértve a mintavételi módszert és a minták előkezelését, valamint információk arról, hogy figyelembe vették-e a mérési bizonytalanságokat, és ha igen, hogyan. Amennyiben rendelkezésre áll, meg kell adni az ellenőrzött paraméter esetében mért kimutatási határt és a meghatározási határt. Amennyiben az alkalmazott ellenőrzési szabvány nem EN/ISO szabvány, meg kell adni a szabvány leírását is.

4.

A mérési/mintavételi/ellenőrzési bizonytalanságok feltüntetése.

5.

Az adatforrásokkal kapcsolatos részletek, például az adatok gyűjtését, elemzését és közlését végző személy kiléte.

6.

Normál üzemeltetési feltételek mellett vagy a normál üzemeltetési feltételektől eltérő feltételek mellett (például üzembe helyezési és leállítási műveletek, szivárgások, üzemzavarok, időszakos leállások, valamint a működés végleges beszüntetése során) végezték-e a méréseket.

Az ipari kibocsátásokról szóló irányelv hatálya alá tartozó létesítményekből származó, levegőbe és vízbe történő kibocsátások ellenőrzéséről szóló referenciajelentést (ROM) figyelembe kell venni az ellenőrzés eredményeinek, valamint a bizonytalanságok, a közvetlen mérések és az ellenőrzési követelmények kezelésére alkalmazott módszereknek a megadásakor.

5.4.8.3.   A kibocsátási értékek átlagai, értéktartományai és eloszlása

A kibocsátás-ellenőrzési adatok közlésekor egyértelműen meg kell adni azt az időszakot, amelyben az értékeket gyűjtötték és átlagolták. A normál üzemeltetési feltételektől eltérő feltételekkel gyűjtött információkat külön kell feltüntetni.

Az információcserének ki kell terjednie a létesítmények, üzemek vagy folyamatok és a technikák kibocsátási teljesítményére, amelyet adott esetben rövid és hosszú távú átlagértékekben egyaránt ki kell fejezni (lásd az 1.1.1. szakaszt). A nyitóülésen meg kell vitatni a mindkét információtípus rendelkezésre állásával, valamint ezek gyűjtésének, majd elemzésének megvalósíthatóságával kapcsolatos kérdéseket (lásd a 4.6.1.2. szakaszt).

A hosszabb időszakot (például egy vagy több évet) felölelő, rövid távú (például félóránkénti, óránkénti, napi) átlagértékeket tartalmazó adatállományok lehetővé teszik a rövid és hosszú távú átlagértékek, valamint a százalékosztályok kiszámítását. Különösen a kibocsátási mintázat és az esetlegesen előforduló kibocsátási csúcsértékek megállapításához szükséges a hosszú időn át (például egy évig vagy annál hosszabb ideig) gyűjtött napi vagy óránkénti átlagok értéktartománya és eloszlásfüggvénye (például a maximális érték, a középérték, a pontmérési értékektől való standard eltérés).

Az éves átlagok általában megfelelő képet adnak az adott folyamathoz/technikához kapcsolódó környezeti teljesítményről, a helyi zavaroktól vagy a rövid távú változásoktól függetlenül, mivel az egész éven át valamennyi forrás tekintetében, bármilyen feltételekkel, a létesítmények szintjén mért kibocsátási értékeken alapulnak, vagyis viszonylag állandó állapotot tükröznek. Az éves átlagok a szóba jövő technikák értékelésének összefüggésében is figyelmet érdemelnek. Az éves átlagok esetében fel kell tüntetni levezetésük vagy kiszámításuk módját (például folyamatos vagy pontmérésből származnak-e, és hogy az utóbbi esetében hány mérésre került sor), továbbá azt, hogy kiterjednek-e a normál üzemeltetési feltételektől eltérő feltételekkel mért kibocsátásra.

5.5.   Az egyes szakmai munkacsoportok hatáskörébe tartozó konkrét kérdések

A BREF-dokumentum kidolgozása és felülvizsgálata céljából létrehozott szakmai munkacsoportnak be kell tartania ezen dokumentum 5.4. szakaszában szereplő általános alapelveket. Az ipari kibocsátásokról szóló felülvizsgált irányelv 13. cikkének (1) és (2) bekezdésében meghatározott információcsere céljából ezért a szakmai munkacsoport tagjainak legalább a tevékenység, a létesítmény, az üzem vagy a folyamat szintjéig gyűjtött információkat (különösen fogyasztási és kibocsátási adatokat) kell benyújtaniuk. A szakmai munkacsoport határozza meg, hogy szükséges-e még részletesebb szinten (például reaktor, kemence, egységnyi művelet, folyamat szintjén) adatokat gyűjteni. A több létesítményből, üzemből vagy folyamatból gyűjtött összesített adatok azonban felhasználhatók a BREF „Aktuális kibocsátási és fogyasztási szintek” című 3. fejezetének kidolgozása során.

A szakmai munkacsoport tagjainak az előkészítési szakaszban javaslatot kell tenniük arra, hogy milyen típusú és formátumú ágazatspecifikus adatokat kellene gyűjteni az adott BREF kidolgozásához/felülvizsgálatához. Az EU-BRITE által a nyitóülésre készített háttérdokumentumnak ismertetnie kell a szakmai munkacsoport javaslatait, valamint konkrét javaslatokat kell tartalmaznia az ágazatspecifikus adatgyűjtési kérdőívsablon kidolgozásához, valamint a gyűjtendő és benyújtandó adatok típusának és formátumának megvitatásához.

A szakmai munkacsoportnak a nyitóülésen meg kell vitatnia, hogy az ezen iránymutató dokumentumban meghatározott, adatgyűjtéssel kapcsolatos általános alapelveket az adott BREF esetében ki kell-e egészíteni ágazatspecifikus szempontokkal.

A szakmai munkacsoport az 5.2. szakaszban megadott általános alapelveknek megfelelően megvitatja és kidolgozza az információk gyűjtésére és EU-BRITE irodához való benyújtására szolgáló ágazatspecifikus kérdőívsablont. A szakmai munkacsoportnak meg kell határoznia különösen az alkalmazandó/benyújtandó adattípusokat, átlagokat, értéktartományokat, eloszlásokat, egységeket és referenciafeltételeket, figyelembe véve a rendelkezésre álló adatokat és a termelők által alkalmazott egységeket és referenciafeltételeket is. A nyitóülés egyik célja tehát e kérdések megválaszolása, erre ezért elegendő időt kell hagyni.

Figyelem: a kérdőívsablont olyan formátumban kell elkészíteni, amely megkönnyíti az adatok összesítését és elemzését; e célra használható például az Excel, az XML-formátum vagy más statisztikai eszköz. Alkalmazhatók online eszközök is. Előnyben kell részesíteni a feleletválasztós kérdéseket. A nyitott kérdések alkalmazását, amelyekre sokféle válasz adható, a lehetőségekhez mérten korlátozni kell, mivel a következetlen terminológiahasználat miatt eredendően pontosításokat tesznek szükségessé. Az adatellenőrzés megkönnyítésének lehetőségét bele kell építeni a sablonokba. A sablonokat továbbfejlesztés céljából ki lehet próbálni a helyszíni szemlék során is.

A szakmai munkacsoportnak a nyitóülésen meg kell határoznia az adatok gyűjtésének és EU-BRITE irodához való benyújtásának menetrendjét (összhangban a BREF-ek kidolgozásának és felülvizsgálatának az 1.2.5. szakaszban meghatározott jellemző munkamenetével). Kerülni kell az adatok/információk utolsó pillanatban történő benyújtását, mivel ebben az esetben nehézséget okoz a szakmai munkacsoport egésze számára a szakértői felülvizsgálat elvégzése. A határidő után benyújtott adatok/információk nem vehetők figyelembe (lásd az 1.2.5. szakaszt).

A kibocsátási adatok tekintetében a szakmai munkacsoportnak az összegyűjtött, koncentrációra és (fajlagos) terhelésre vonatkozó adatok alapján (amennyiben mindkét adattípus rendelkezésre áll, mindkettőt be kell nyújtani) határoznia kell arról, hogy csak az egyik vagy mindkét adattípus hozzájárul-e a hasznos BAT-következtetések megállapításához.

A fajlagos terhelés (például a kibocsátott szennyező anyag tömegének és az előállított termék tömegének hányadosa) az eltérő termelési volumenektől függetlenül lehetővé teszi a létesítmények környezeti teljesítményének összehasonlítását, ezenkívül nincs rá hatással a keverés és a hígítás.

A koncentráció (referenciafeltételek és átlagolási időszakok kíséretében) általában több információt szolgáltat az egyes eljárások vagy egységnyi műveletek rövid távú teljesítményéről, ezért kimutathatja az ingadozásokat és a kibocsátási csúcsértékeket. Használatával emellett bármely adott időpontra vonatkozóan megállapítható a környezeti teljesítmény. Az áramlási adatokkal kombinálva lehetővé teszi a szennyezőanyag-terhelés meghatározását bármely adott időpontra vonatkozóan. Folyamatos mérés esetén a koncentrációk felhasználásával hosszabb időszakokra (például egy évre) vonatkozóan is információkkal lehet szolgálni a teljesítményről.

6   6. FEJEZET: A BREF-EK KIDOLGOZÁSÁNAK ÉS FELÜLVIZSGÁLATÁNAK MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSA

A BREF-ek kidolgozási és felülvizsgálati eljárásának minőségbiztosítása nagyrészt az e dokumentumban nyújtott iránymutatáson alapul, különös tekintettel a BREF tartalmára és terjedelmére, valamint az elérhető legjobb technikák és az új keletű technikák megállapítása céljából végzett adatgyűjtésre.

A BREF-ek minősége egyaránt függ az eljárás résztvevőitől (elvárás a magas szintű műszaki szakértelem és közreműködés), valamint a „sevillai folyamat” minőségétől. A BREF minőségének biztosítása érdekében a tagállamoknak, az érintett iparágaknak, az emberi egészség és a környezetvédelem előmozdításával foglalkozó nem kormányzati szerveknek, az Európai Vegyianyag-ügynökségnek és a Bizottságnak egyaránt rendelkezniük kell minőségbiztosítási rendszerrel, amely a következőket foglalja magában:

1.

a hatáskörök világos meghatározása és a feladatok egyértelmű kiosztása;

2.

módszerek és eljárások;

3.

elegendő erőforrások kiosztása (különös tekintettel a személyzetre);

4.

folyamatos fejlődést eredményező belső ellenőrzési rendszer.

A BREF jó minőségének biztosítása napi tevékenység, amely az információcserében részt vevő valamennyi fél személyes kötelezettségvállalására épül. Az összegyűjtött információk általában a szakmai munkacsoport egyes tagjaitól származnak, akik első szintű ellenőrként kiemelt szerepet játszanak az általuk benyújtott anyagok minőségének biztosításában.

Az EU-BRITE munkatársai, akik a BREF-eket a szakmai munkacsoport által benyújtott anyagok alapján kidolgozzák, második szintű ellenőrökként felügyelik a közölt információk minőségét.

A minőségbiztosítási eljárást folyamatos felülvizsgálatnak kell alávetni, és az ebben való közreműködésre a fórumot is felkérik.


(1)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1785 irányelve (2024. április 24.) az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) szóló 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv és a hulladéklerakókról szóló 1999/31/EK tanácsi irányelv módosításáról (HL L, 2024/1785, 2024.7.15., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2024/1785/oj).

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 2010/75/EU irányelve (2010. november 24.) az ipari és az állattartással összefüggő kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) (HL L 334., 2010.12.17., 17. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2010/75/2024-08-04).

(3)  Az (EU) 2024/1785 irányelv (21) preambulumbekezdésében kifejtettek szerint.

(4)  Az ipari kibocsátásokról szóló irányelv felülvizsgálata módosította a III. mellékletet, amely olyan új kritériumokat tartalmaz, mint a dekarbonizáció, a kibocsátások biológiai sokféleségre kifejtett hatása, valamint a kevésbé veszélyes anyagok használata, beleértve a különös aggodalomra okot adó anyagok használatának csökkentését.

(5)  Eltérő hivatkozás hiányában a „fejezet” kifejezés e melléklet fejezeteire utal.

(6)  Eltérő hivatkozás hiányában a „szakasz” kifejezés e melléklet szakaszaira utal.

(7)  A Bizottság határozata (2011. május 16.) az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU irányelv 13. cikke értelmében az információcserével foglalkozó fórum létrehozásáról (HL C 146., 2011.5.17., 3. o.).

(8)  A 13. cikk alapján létrehozott fórum eljárási szabályzata.

(9)  Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2011/182/oj).

(10)  A bizalmas üzleti információk védelmére vonatkozó és a versenyjogi előírásoknak megfelelően, lásd az 5.3. szakaszt.

(11)  A szennyező anyagok koncentrációja és fajlagos terhelése (adott esetben) vagy az ezen információk megállapításához szükséges adatok, ideértve az alkalmazott ellenőrzési módszereket és a referenciafeltételeket. A fajlagos terheléssel kapcsolatos adatok esetében egyértelműen meg kell határozni az adott terméket.

(12)  A „megalapozott” kifejezés a 4.6.1.4.2. szakaszban megállapított megközelítésre utal.

(13)  Ideértve az alkalmazott technológiát, valamint a létesítmény, üzem vagy folyamat megtervezésének, megépítésének, karbantartásának, üzemeltetésének és leállításának módját.

(14)  1907/2006/EK rendelet a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról.

(15)  1272/2008/EK rendelet az osztályozásról, címkézésről és csomagolásról.

(16)  (EU) 528/2012 rendelet a biocid termékekről.

(17)   INCITE információs platform az innovatív technikákkal kapcsolatos információk benyújtásához.

(18)  Lásd az ipari kibocsátásokról szóló irányelv 14. cikke (1) bekezdésének a) pontját és a C-626/22. sz. ügy 122. pontját.

(19)  További információkért lásd a „HAZBREF” jelentést (Hazardous industrial chemicals in the IED BREFs [Veszélyes ipari vegyi anyagok az ipari kibocsátásokról szóló irányelv szerinti BREF-ekben] – Interreg balti-tengeri régió).

(20)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2018/1725/oj).

(21)  A terheléssel kapcsolatos információk (például az éves szinten kibocsátott szennyező anyagok tömege) hozzájárulhatnak a környezetszennyezés csökkentésével kapcsolatos prioritások meghatározásához.


ELI: http://data.europa.eu/eli/dec_impl/2026/2545/oj

ISSN 1977-0731 (electronic edition)