—

tekintettel a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (C(2018)01194),

—

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkére,

—

tekintettel a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet és a 2004/585/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 11. cikke (2) bekezdésére, valamint 46. cikke (5) bekezdésére,

—

tekintettel az Északi-tenger térsége tengeri környezetének védelmére irányuló halászati állományvédelmi intézkedések megállapításáról szóló, 2016. szeptember 5-i (EU) 2017/118 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (2),

—

tekintettel a Halászati Bizottság által benyújtott állásfoglalási indítványra,

—

tekintettel eljárási szabályzata 105. cikkének (3) bekezdésére,

A.

mivel a tagállamoknak a tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2008. június 17-i 2008/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv) (3) 1. cikke (1) bekezdésével összhangban 2020-ig el kell érniük a tengervizek jó környezeti állapotát, míg az 1380/2013/EU rendelet 2. cikke (5) bekezdésének j) pont előírja, hogy e cél eléréséhez a közös halászati politikának hozzá kell járulnia;

B.

mivel a Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (HTMGB) a vonatkozó tudományos szakvéleménye következtetéseiben (4) a védett fajok és élőhelyek, valamint a tengerfenék integritása érdekében javasolt intézkedések hatékonyságával kapcsolatban aggodalmát fejezte ki; mivel ezek az aggodalmak nem tükröződtek kellőképpen a felülvizsgálat tárgyát képező, felhatalmazáson alapuló rendelet preambulumbekezdéseiben;

C.

mivel a HTMGB tudományos véleményében azt is megemlítette, hogy a szóban forgó halászati tevékenység számadatai – amelyeken a javasolt intézkedések alapulnak – a 2010–2012 közötti időszakból származnak, ezért már elavultak lehetnek;

D.

mivel a felülvizsgálat tárgyát képező, felhatalmazáson alapuló rendelettel módosított (EU) 2017/118 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 3b., 3c. és 3e. cikke szerint a részben átmeneti mentességet élvező hajók meghatározatlan száma a javasolt intézkedések hatékonyságát nagyban befolyásolhatja;

E.

mivel a felülvizsgálat tárgyát képező, felhatalmazáson alapuló rendelettel módosított (EU) 2017/118felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 2. cikkének 2. pontjában pontosítani kell az „alternatív, tengerfeneket befolyásoló halászeszközök”meghatározását; mivel ha az az elektromos áram felhasználásával folytatott halászatot is magában foglalja, akkor ellentmondásban lenne a tárgyalási mandátummal, amelyet a Parlament 2018. január 16-án fogadott el (5) a halászati erőforrások és a tengeri ökoszisztémák technikai intézkedések révén történő védelméről szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadásának rendes jogalkotási eljárása keretében (6);

F.

mivel a javasolt „alternatív, tengerfeneket befolyásoló halászeszközök”hatása még mindig jelentősen nagyobb lehet, mint más, részben tiltott eszközöké (dán és skót kerítőhálók);

G.

mivel a javasolt felhatalmazáson alapuló jogi aktus felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezése és jelentési záradéka nem vonatkozik az újonnan javasolt övezetekre és azok kezelésére, így ellehetetleníti az intézkedések hatékonyságának átlátható értékelését, különösen a tengerfenékre hatást gyakorló újonnan vizsgált alternatív halászeszközök tekintetében;

1.

2.

3.

4.