EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2025.12.18.
COM(2025) 761 final
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK
a harmonizált fogyasztói árindexekről és a lakásárindexről szóló (EU) 2016/792 rendelet alapján készült kísérleti tanulmányok fő megállapításainak értékeléséről
1.Előzmények
Az (EU) 2016/792 rendelet 1 meghatározza a harmonizált fogyasztói árindex (HICP), a változatlan adótartalmú harmonizált fogyasztói árindex (HICP-CT), a sajátlakás-árindex (OOH-árindex) és a lakásárindex (HPI) kidolgozásának, előállításának és közzétételének közös keretét. Erre a négy indexre együtt a továbbiakban a „harmonizált indexek” kifejezéssel utalunk.
A rendelet 8. cikke lehetővé teszi, hogy a Bizottság kísérleti tanulmányokat kezdeményezzen, amelyeket a tagállamok önkéntes alapon készítenek el. Ezt minden olyan esetben megteheti, amikor jobb minőségű alapinformációkra van szükség a harmonizált indexek összeállításához, valamint ha a harmonizált indexek összehasonlíthatóbbá tételére van szükség.
Az EU általános költségvetése adott esetben hozzájárul a kísérleti tanulmányok finanszírozásához.
A kísérleti tanulmányok keretében a jobb minőségű alapinformációk megszerzésének vagy új módszertani megközelítések bevezetésének megvalósíthatóságát kell felmérni.
A Bizottság (Eurostat) a tagállamokkal és a harmonizált indexek fő felhasználóival szorosan együttműködve köteles kiértékelni a kísérleti tanulmányok eredményeit. Ennek során a harmonizált indexek előállításával járó többletköltségek tükrében vizsgálja a jobb minőségű alapinformációk, illetve az új módszertani megközelítések előnyeit.
A Bizottság az (EU) 2016/792 rendelet 8. cikkének (5) bekezdésével összhangban ötévenként köteles jelentést benyújtani az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben – adott esetben – értékeli a kísérleti tanulmányok főbb megállapításait. Az első jelentést 2020 decemberében nyújtották be. Ez a második jelentés, amelyet 2025. december 31-ig kell benyújtani.
Az első jelentés 2 a 2016–2017-es végrehajtási időszakra vonatkozó kísérleti tanulmányok főbb megállapításait értékelte. Ez a jelentés az EU 2018–2022-es általános költségvetéséből származó vissza nem térítendő támogatásokban részesült kísérleti tanulmányokra terjed ki. Az azóta eltelt években további fordulók indultak, de a vonatkozó tanulmányok folyamatban vannak, így még nem értékelhetők.
A HICP-vel kapcsolatos vissza nem térítendő támogatásokra lekötött teljes költségvetés 2018–2022-ben 5 548 290 EUR volt. Ennek mintegy 65 %-a volt a kísérleti tanulmányokra szóló célzott összeg. A HPI-vel, illetve OOH-árindexszel kapcsolatos vissza nem térítendő támogatásokra lekötött költségvetés 2 640 861 EUR volt. Ennek mintegy 20 %-a volt a kísérleti tanulmányokra szóló célzott összeg.
2.A harmonizált fogyasztói árindexekkel kapcsolatos kísérleti tanulmányok
2.1.Áttekintés
A HICP-vel kapcsolatos kísérleti tanulmányoknak két fő prioritása volt: a módszerek továbbfejlesztése és a HICP új adatforrásai.
Ezek a prioritások azt tükrözik, hogy a HICP-nek továbbra is relevánsnak és módszertanilag megalapozottnak kell lennie. Az adatgyűjtést továbbá korszerűsíteni kell a fogyasztási mintákban, az adatok rendelkezésre állásában és a digitális gazdaság fejlődésében bekövetkező változásokra reagálva, biztosítva ugyanakkor az (EU) 2016/792 rendeletnek való megfelelést is.
A HICP-vel kapcsolatos új módszerek első számú prioritása az index összeállításához használt statisztikai eszközök javítása. A cél az, hogy a HICP – a fogyasztási mintázatok változása ellenére – szilárd elméleti lábakon álljon továbbra is, és összhangban legyen az ármérés bevált nemzetközi gyakorlatával. Az ezen tevékenység keretében finanszírozott tanulmányokhoz kapcsolódó munka a digitalizáció megragadására szolgáló módszerekkel, valamint minőségkiigazítási módszerekkel és multilaterális indexmódszerekkel foglalkozott. Ezek a témák hosszú ideje fennálló módszertani kérdésekre, valamint a komplexebb fogyasztási dinamikából eredő új kihívásokra keresnek választ. A cél annak biztosítása, hogy a HICP nagyobb pontossággal és a tagállamok közötti összehasonlíthatósággal mérje az inflációt, felkészülve ugyanakkor a jövőbeli statisztikai szabványokra is.
A második számú prioritás az alternatív adatforrásokból származó adatok beépítése a HICP-be. A cél az adatgyűjtés korszerűsítése a kiskereskedelmi piacok digitalizációjával összhangban a lefedettség, a hatékonyság és az időszerűség javítása érdekében. A finanszírozott tanulmányok a vonalkód-leolvasók adataira, a webes szüretelésből származó adatokra és a különböző források bevonására terjedtek ki. Ez tükrözi annak szükségességét, hogy a fogyasztói árstatisztikák igazodjanak az információk jelentős részének elektronikus rögzítése által jellemzett környezethez. Ehhez a különböző források megbízható integrálása érdekében nem csupán új informatikai infrastruktúrára, hanem felülvizsgált statisztikai módszerekre is szükség van.
A két prioritás között van némi koncepcionális átfedés, annak ellenére, hogy külön kerülnek bemutatásra. Több nemzeti projekt szükségszerűen kiterjedt mindkét prioritásra, például azzal, hogy ügyletadatokra vagy webes szüretelésből származó adatokra multilaterális indexmódszereket alkalmaztak. A jelentés ezt a munkát a vonatkozó módszertani téma keretében ismerteti, és szükség esetén kereszthivatkozásokat tartalmaz.
2.2.Az elvégzett munka
Kísérleti tanulmányok a digitalizáció megragadására szolgáló módszerekről
Ezek a kísérleti tanulmányok azt vizsgálták, hogy a HICP hogyan tud alkalmazkodni a digitális gazdaság új fogyasztási formáihoz. A cél a platformalapú szolgáltatások és a határokon átnyúló internetes vásárlások árainak mérésére szolgáló módszerek és adatforrások azonosítása, valamint a mintatervezés javítása volt. Tesztelték a megosztásalapú gazdasági szolgáltatások megragadhatóságát, és kísérleti indexeket állítottak elő adminisztratív adatokból. Más tanulmányok, amelyek a határokon átnyúló internetes vásárlásokra irányultak, módszereket dolgoztak ki az online kiadási részarányok számszerűsítésére és indexbe való beépítésére egyes kategóriák, például ruházat és lábbeli esetében. A párhuzamos vizsgálatok az éves rátákra gyakorolt mérhető hatásokat mutattak ki. A módszertani munka a digitalizációra vonatkozó mintatervezéssel is foglalkozott, és tesztelte a kiadásokon és az ár varianciáján alapuló optimalizált allokációs módszereket.
Kísérleti tanulmányok a minőségi kiigazításra szolgáló módszerekről
Ezek a kísérleti tanulmányok azt vizsgálták, hogy a forgalomból vagy az újrabevezetésekből eredő torzítások csökkentése érdekében hogyan ragadhatók meg jobban a termékek minőségi változásai a HICP-ben. A cél a módszerek tesztelése és pontosítása volt, valamint eszközök fejlesztése, ha a hagyományos átfedési módszerek már nem megfelelőek. A tanulmányok megállapították, hogy a hedonikus idősormodellek az alapátlagoknál jobban tükrözik a minőséggel korrigált árdinamikát, különösen a gyakori modellmódosítás jellemezte termékek esetében. Más, a szupermarketek újrabevezetéseit kezelő munka keretében a folytonosság megőrzése érdekében multilaterális indexeket és hedonikus megközelítéseket ötvöztek. További projektek az árgyűjtőket segítő eszközöket hoztak létre, többek között döntési fákat a kiigazítási módszerekhez és kibővített termékjellemzőket az online és a vonalkód-leolvasókból kinyert adatokhoz.
Kísérleti tanulmányok a multilaterális módszerekről
Ezek a kísérleti tanulmányok azt vizsgálták, miként lehetne multilaterális indexmódszerek alkalmazásával HICP-sorozatokat létrehozni nagy méretű, nagy forgalmú adatállományok, például vonalkód-leolvasókból vagy webes szüretelésből származó adatok alapján. Különböző megközelítéseket teszteltek, és ezek teljesítményét alternatív illesztési és láncolási stratégiák alapján értékelték. Számos tanulmány foglalkozott termékcsoportokkal, például élelmiszerekkel, ruházattal, háztartási készülékekkel és elektronikai cikkekkel, és ezek igazolták, hogy a módszerek a stabil és az ingadozó piacokon egyaránt működnek. A kutatás olyan kihívásokkal is foglalkozott, mint i. az indexek időbeli kiterjesztése, ii. rétegzések levezetése a termékinformációk korlátozottsága esetén, valamint iii. validálási eszközök beépítése az előállítási rendszerekben. Összességében ez a munka megalapozott bizonyítékokkal szolgált a fogyasztói árstatisztikák multilaterális módszereinek megvalósíthatóságával és kialakításával kapcsolatosan.
Kísérleti tanulmányok a vonalkód-leolvasók adatairól
Számos projekt vizsgálta a kiskereskedelmi vonalkód-leolvasók adatainak a HICP céljából történő használatát. A középpontban a végponttól végpontig terjedő folyamatok álltak, az adatgyűjtéstől és -tisztítástól kezdve az osztályozásig és az index összeállításáig. A nagy adatállományok kezelésére szolgáló rendszerek kiépítésére irányuló munka keretében szűrőket alkalmaztak a kiugró értékekre és megfelelő munkafolyamatokat terveztek a nagy gyakoriságú, nagy forgalmú termékek (például élelmiszerek, italok, háztartási készülékek és testápolási cikkek) számára. Néhány kísérleti projekt azt is tesztelte, hogyan lehetne a termékosztályozásban gépi tanulás alkalmazásával csökkenteni a kézi kódolást. Egyes tagállamok megfelelő indexképletek vizsgálatával is foglalkoztak, valamint bilaterális indexeket és láncolási stratégiákat is kipróbáltak a havi összeállításhoz.
Kísérleti tanulmányok a webes szüretelésből származó adatokról
Ezek a kísérleti tanulmányok egyebek között a ruházati és az elektronikai cikkek, az árufuvarozási és személyszállítási szolgáltatások, és az idegenforgalmi termékek (pl. repülőjegyek és szervezett társasutazások) területén vizsgálták a webes szüretelés alkalmazhatóságát a HICP céljára. A projektek automatizált szüretelési eszközöket fejlesztettek ki, amelyeket időnként a termékosztályozáshoz szükséges gépi tanulással egészítettek ki. Az indexek összeállításának javítása érdekében statisztikai modelleket is megvizsgáltak. Egyes esetekben a webes szüretelésből származó adatokat hagyományos adatokkal vagy a vonalkód-leolvasók adataival kapcsolták össze kísérleti indexek előállítása céljából (pl. laptopok, szállodai árak és fogyasztói elektronika esetében). Bár operatív használata továbbra is korlátozott, a webes szüretelés már felváltotta vagy kiegészíti a manuális gyűjtést bizonyos termékcsoportok esetében, és egyértelmű lehetőséget mutat a szélesebb körű alkalmazására.
Kísérleti tanulmányok a különböző adatforrásokból származó árak beépítéséről
Ezek a kísérleti tanulmányok azt vizsgálták, hogy a különböző adatáramlásokat hogyan lehetne kombinálni a HICP lefedettségének, időszerűségének és pontosságának javítása érdekében. A fő hangsúly a bérleti díjakon és más olyan területeken volt, ahol a hagyományos adatfelvétel költséges vagy nem teljes. A magánbérletekre vonatkozóan az ágazati szövetségektől kapott adminisztratív adatok beillesztésére irányuló munka is zajlott. Ez jelentősen megnövelte a megfigyelések számát és a földrajzi adatok részletezettségét. Más tanulmányok az online hirdetési adatok és a hivatásos bérbeadói adatállományok bérleti indexek céljára történő felhasználását vizsgálták. Ezen adatok beillesztésére megfeleltetéses modellen alapuló és hedonikus módszereket teszteltek. A szélesebb körű kísérleti projektek az osztályozással, az imputálással és a források következetességével kapcsolatos kihívások kezelése érdekében munkafolyamatokat dolgoztak ki a vonalkód-leolvasókból, webes szüretelésből és helyszíni adatfelvételből származó adatok integrált munkafolyamatokban való kombinálására.
3.Kísérleti tanulmányok a lakásárindex-mutatókról
3.1.Áttekintés
A lakásárindex-mutatókkal kapcsolatos kísérleti tanulmányok három fő prioritásra összpontosítottak: i. a HPI és az OOH-árindex gyakoriságának és időszerűségének javítása, ii. az OOHPI súlyok összehasonlíthatóbbá tétele, és iii. az OOHPI összeállításával kapcsolatos konkrét módszertani kérdések kezelése.
Az első projektsorozat annak feltárását célozta, hogy az (EU) 2016/792 rendeletben jelenleg előírt negyedéves gyakoriságon és 85 napos határidőn túl havi vagy gyorsmutatókat is elő lehet-e állítani. Ennek célja, hogy növelje ezen mutatók relevanciáját a felhasználók számára, és potenciálisan az OOH-árindexnek a HICP-be való beépítésében is segítsen. A projektek második csoportjának kialakításakor a harmonizált és aktualizált idősorok előállítása érdekében összehangolták az OOH-árindex súlyozását az (EU) 2023/1470 rendelettel 3 . Végezetül mérési kérdésekkel kapcsolatos munkát végeztek a telek- és felépítmény-összetevők kezelésének javítása, valamint a részindexek (például saját építésű lakóingatlanok, felújítások és nagyobb javítások) pontosítása érdekében.
Ezek a tevékenységek együttesen arra irányultak, hogy megerősítsék a HPI és az OOH-árindex módszertani alapjait, minden tagállamra kiterjedően javítsák az összehasonlíthatóságot, és előkészítsék a fogyasztói árstatisztikákkal való jövőbeli integrációt.
3.2.Az elvégzett munka
Kísérleti tanulmányok havi rendszerességű és rövidebb határidejű HPI és/vagy OOH-árindex kifejlesztésére vonatkozóan
Az (EU) 2016/792 rendelet előírja, hogy a HPI-t és az OOH-árindexet negyedévente, a bázisnegyedév végétől számított 85 naptári napon belül kell előállítani. Ezek a projektek azt elemezték, hogy az indexeket havi rendszerességgel és rövidebb határidőn belül is elő lehet-e állítani. Ennek célja, hogy növelje azok relevanciáját a felhasználók számára, és végső soron lehetővé tegye az OOH-árindex beépítését a HICP-be. Ezek a projektek az adatforrások (pl. webes szüretelés) kutatására, valamint a becslési vagy extrapolációs technikákra terjedtek ki. Amennyiben a havi adatforrások eltértek a negyedéves indexekhez jelenleg használt adatforrásoktól, az e források kombinálására szolgáló módszereket is meg kellett vizsgálni.
Három tagállamban az időszerűbb és gyakoribb lakásárindex-mutatók előállításának megvalósíthatóságát vizsgálták. Az egyik első cél az volt, hogy módosítsák az adatgyűjtési folyamatot, vagy különböző adatforrásokat vizsgáljanak meg. A második célt azzal érték el, hogy olyan becslési módszereket állapítottak meg, amelyek segítségével megbízható mutatót lehet kiszámítani kevés (vagy kevesebb) rendelkezésre álló adat alapján. Találtak továbbá pontosabb adatállományokat is, ami nagyobb gyakoriságú, ugyanakkor megbízható indexeket eredményezett. A tanulmányok új adatforrásokra, például építőipari árakra, webes szüretelésből származó adatokra és jobb minőségű adminisztratív adatállományokra támaszkodtak. Ezáltal rámutattak arra, hogy lehetséges az árindexek gyakoriságának és időszerűségének növelése, de arra is, hogy ennek korlátai vannak.
Kísérleti tanulmányok az OOH-árindex súlyainak javításáról
A tagállamok az OOH-árindex súlyait az (EU) 2020/1148 rendelet 4 22. cikkében meghatározott bontásban kötelesek az Eurostat rendelkezésére bocsátani. A jogszabály nem határozott meg adatforrásokat vagy módszereket az összehasonlíthatóság biztosítása érdekében, ezért az Eurostat megkezdte a közös minőségi szabványok meghatározására irányuló végrehajtási jogi aktus kidolgozását. Ez a folyamat az (EU) 2023/1470 rendelet elfogadásához vezetett, amely részletes előírásokat állapít meg a súlyokra vonatkozóan.
Ennek fényében a kísérleti projektekben részt vevő két tagállam felülvizsgálta és aktualizálta a súlyait és mutatóit. Arra is lehetőséget kaptak, hogy projekteket hajtsanak végre ezen a területen. Elvárás volt, hogy a projektek a rendelettel összhangban álló súlyokat eredményezzenek. Ezt követően lehetett a súlyok 2010-től kezdődő aktualizált idősorait összeállítani, és az így kapott adatokat az Eurostatnak elküldeni.
Két tagállamban végzett kísérleti tanulmányok a súlyok forrásait, valamint az OOH-árindexre és a HPI-re vonatkozó végrehajtási jogi aktus tervezetével való összhangját értékelték. A vizsgált kérdések között szerepelt a súlyok előző év utolsó negyedévére történő aktualizálása, a rendelet által előírtaknak megfelelően. Megvizsgálták továbbá a súlyozás relevanciáját és kiszámításának megvalósíthatóságát a „Háztartás által vásárolt nem új építésű lakóingatlan” esetében (amely az OOH-árindex egyik részindexe is).
4.A kísérleti tanulmányok értékelése
A Bizottság értékeli és jóváhagyja a kísérleti tanulmányokról szóló zárójelentéseket. Az eredményeket megosztja a nemzeti statisztikai hivatalokkal, az EFTA-országokkal és az Európai Központi Bankkal. A projektek bemutatására éves munkaértekezleteken, a zárójelentések köröztetésére pedig online platformon került sor, hogy a statisztikusok is megkaphassák és megvitathassák a megállapításokat. Ez az információcsere segít a bevált gyakorlatok feltárásában és a módszertani lehetőségek közös értelmezésének kialakításában, ami hozzájárul a HICP összehasonlíthatóságának javításához.
A módszertani munkával kapcsolatos kísérleti tanulmányok új eszközöket és megközelítéseket dolgoztak ki a HICP-re vonatkozóan. A multilaterális indexmódszerek széles körű tesztelése számos termékcsoportban igazolta a módszerek megbízhatóságát. Ez bizonyítja, hogy képesek javítani a folytonosságot és az összehasonlíthatóságot. A minőségi kiigazítással kapcsolatos munka megerősítette azt is, hogy a hedonikus technikák javítják a termékek újrabevezetésének és a minőségben bekövetkező gyors változásoknak a kezelését.
A digitalizációval kapcsolatos projektek a kialakulóban lévő fogyasztási csatornákkal és a HICP-minták újratervezésével foglalkoztak, figyelembe véve az adatok online rendelkezésre állását. A szálláshelyekre, valamint az árufuvarozási és személyszállítási szolgáltatásokra vonatkozó kísérleti indexeket a megosztáson alapuló platformok adminisztratív adataiból számították ki. Az adatfelvételeket a határokon átnyúló internetes kiadások megragadására is felhasználták. A mintatervezésre vonatkozó tanulmányok kimutatták, hogy a hatékonyság az erőforrások kiadási súlyok és árvariancia szerinti átcsoportosításával növelhető. Ezek a megközelítések életképes módszereket kínáltak a digitalizáció HICP-n belüli kezelésére.
A kísérleti projektek továbbá tesztelték és kiterjesztették az új adatforrások használatát. A vonalkód-leolvasókból és webes szüretelésből származó adatokkal kapcsolatos projektek bővítették az alternatív források körét. A vonalkód-leolvasók adataival kapcsolatos munka a megvalósíthatósági elemzéstől az előállítási rendszerek fejlesztéséig haladt előre. Egyes tagállamok már most is használják az előállítási rendszereket bizonyos termékcsoportok esetében, mások pedig jelenleg készülnek azok használatára. A projektek rutineljárásokat hoztak létre az adatfeldolgozáshoz, gépi tanulási eszközöket fejlesztettek ki az osztályozáshoz, és tesztelték a hiányzó attribútumok kezelésére szolgáló módszereket. A vonalkód-leolvasók adatai hatékonynak bizonyultak a lefedettség kiterjesztésében és a megfigyelési gyakoriság növelésében, miközben csökkentették a gyűjtési költségeket is.
A webes szüretelési projektek rámutattak a fogyasztói területeken átívelő automatizált adatgyűjtésben rejlő lehetőségekre. Tapasztalatokat gyűjtöttek a szüretelési technikákra, az osztályozásra és a meglévő HICP-struktúrákhoz kapcsolásra vonatkozóan. Több kísérleti projekt is tesztelte többféle forrás bevonását. Ez megmutatta, hogy a vonalkód-leolvasók adatainak, a webes adatoknak és az adminisztratív adatoknak a kombinálása megvalósítható, és javítja a lefedettséget.
A tanulmányok igazolták, hogy a módszertani innováció és az új adatforrások szorosan kapcsolódnak egymáshoz. Számos tanulmány terjedt ki mindkét prioritásra azáltal, hogy multilaterális módszereket alkalmazott a vonalkód-olvasók adataira vagy a webes adatokra. Tisztázták továbbá azokat a feltételeket, amelyek mellett az új technikák sikeresen beépíthetők. Egyes tanulmányok nem vezettek azonnali felhasználáshoz, mindazonáltal olyan tesztelt megközelítéseket nyújtottak, amelyek segítik a HICP és a HPI fokozatos korszerűsítését, és megteremtik a pontosabb és időszerűbb jövőbeli statisztikák alapjait.
A lakásárindex-mutatókkal kapcsolatos kísérleti tanulmányok számos olyan területen járultak hozzá az előrelépéshez, amelyek központi szerepet játszanak a HPI és az OOH-árindex jövőbeli fejlesztésében. Az időszerűség és a gyakoriság javítására irányuló munka azt mutatta, hogy technikailag lehetséges a havi összeállítás. Ez különösen igaz akkor, ha forrásként adminisztratív nyilvántartásokat, építőipari adatokat vagy webes szüretelésből származó adatokat használnak. A tanulmányok a megfelelő lefedettség biztosításában, az adathozzáférés stabilitásában, valamint a havi és a negyedéves indexek közötti összhang terén fennálló gyakorlati nehézségekre is rámutattak. Az eredmények mindazonáltal alapul szolgálnak annak felméréséhez, hogy idővel hogyan lehet gyors- vagy havi mutatókkal kiegészíteni a meglévő negyedéves keretet, hogy a statisztikák a szakpolitikai felhasználás szempontjából relevánsabbak legyenek.
Más projektek az OOH-árindexsúlyok minőségével és összehasonlíthatóságával, valamint a koncepcionális kérdések kezelésével foglalkoztak. A súlyokkal kapcsolatos munka lehetővé tette a tagállamok számára annak tesztelését, hogy a nemzeti forrásokat hogyan lehetne hozzáigazítani az (EU) 2023/1470 rendelethez a historikus adatsorok következetességének javítása és a rendszeresebb frissítések lehetővé tétele érdekében. Ezek a kísérleti projektek feltáró jellegűek voltak, és nem minden eredmény áll készen az operatív felhasználásra. Ugyanakkor értékes bizonyítékokkal szolgáltak, módszertani kihívásokat tisztáztak, és hozzájárultak a lakásárindex-mutatók minden tagállamra kiterjedő javításához szükséges közös tudásalaphoz.
5.Következtetések
A 2018–2022-ben finanszírozott kísérleti tanulmányok jelentősen hozzájárultak az uniós árstatisztikák javításához. Módszertani és adatszempontból megerősítették a HICP alapjait, és a lakásárindex-mutatók terén hozzájárultak az előrelépéshez. Ez segíti a tagállamokat a digitalizációhoz, az új adatforrásokhoz és a változó statisztikai szabványokhoz való alkalmazkodásban. A projektek a közvetlen eredményeiken túlmenően i. bővítették a megosztott ismeretek körét, ii. javították a tagállamok közötti összehasonlíthatóságot, és iii. bemutatták, hogy az innováció hogyan alkalmazható a gyakorlatban. A Bizottság úgy véli, hogy a kísérleti tanulmányok az árstatisztikák folyamatban lévő korszerűsítésének alapvető eszközei, és azokat továbbra is támogatni fogja. Továbbá arra ösztönzi a tagállamokat, hogy aktívan használják ki az általa a kísérleti tanulmányok finanszírozására felkínált lehetőségeket.
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/792 rendelete (2016. május 11.) a harmonizált fogyasztói árindexekről és a lakásárindexről, valamint a 2494/95/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről, HL L 135., 2016.5.24., 11. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2016/792/oj .
A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a harmonizált fogyasztói árindexekről és a lakásárindexről szóló (EU) 2016/792 rendelet alapján készült kísérleti tanulmányok fő megállapításainak értékeléséről, COM(2020) 810 final, 2020. december 14., eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:52020DC0810&qid=1763626037139 .
A Bizottság (EU) 2023/1470 végrehajtási rendelete (2023. július 17.) a lakásárindexszel és a sajátlakás-árindexszel összefüggő módszertani és technikai előírásoknak az (EU) 2016/792 európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban történő megállapításáról, valamint az (EU) 2020/1148 bizottsági végrehajtási rendelet módosításáról, HL L 181., 2023.7.18., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2023/1470/oj .
A Bizottság (EU) 2020/1148 végrehajtási rendelete (2020. július 31.) a harmonizált fogyasztói árindexekről és a lakásárindexről szóló (EU) 2016/792 európai parlamenti és tanácsi rendelettel összefüggő módszertani és technikai előírások megállapításáról, HL L 252., 2020.8.4., 12. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2020/1148/oj .