European flag

Az Európai Unió
Hivatalos Lapja

HU

L sorozat


2025/1720

2025.8.7.

A BIZOTTSÁG (EU) 2025/1720 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2025. augusztus 6.)

a Kínai Népköztársaságból származó egyes alumíniumfólia-tekercsek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: alaprendelet) és különösen annak 11. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

1.   ELJÁRÁS

1.1.   Korábbi vizsgálatok és hatályban lévő intézkedések

(1)

Az Európai Bizottság az (EU) 217/2013 végrehajtási rendelettel (2) dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból származó egyes alumíniumfólia-tekercsek behozatalára (a továbbiakban: eredeti intézkedések). Az eredeti intézkedések bevezetéséhez vezető vizsgálatra a továbbiakban az „eredeti vizsgálat” fordulattal hivatkozunk.

(2)

Hatályvesztési felülvizsgálatot (a továbbiakban: előző hatályvesztési felülvizsgálat) követően az Európai Bizottság az (EU) 2019/915 végrehajtási rendelettel (3) újból bevezette a Kínai Népköztársaságból származó egyes alumíniumfólia-tekercsek behozatalára alkalmazandó végleges dömpingellenes intézkedéseket. Egy kijátszásellenes vizsgálatot követően a Bizottság az (EU) 2021/1475 végrehajtási rendelettel (4) kiterjesztette az intézkedéseket a Thaiföldről érkező behozatalra.

(3)

A Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) származó egyes alumíniumfólia-tekercsek behozatalára vonatkozóan jelenleg hatályos dömpingellenes intézkedések mértéke a mintában szereplő együttműködő exportáló gyártóktól érkező behozatal esetében 14,2–15,6 %, a mintában nem szereplő együttműködő vállalatok esetében pedig 14,6 %, míg az összes többi, Kínában működő vállalat esetében 35,6 % a vámtétel.

1.2.   Hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelem

(4)

A Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: az érintett ország) származó egyes alumíniumfólia-tekercsek behozatala tekintetében hatályos dömpingellenes intézkedések közelgő hatályvesztéséről szóló értesítés (5) közzétételét követően a Bizottsághoz kérelem érkezett az intézkedéseknek az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti felülvizsgálatára.

(5)

A felülvizsgálati kérelmet az egyes alumíniumfólia-tekercsek teljes uniós termelésének 33 %-át képviselő három uniós gyártó, az ALEURO Converting Sp. z o. o., a CeDo Sp. z.o.o. és az ITS B.V. (a továbbiakban: a kérelmezők) nyújtotta be 2024. március 4-én. A felülvizsgálati kérelem azon alapult, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűleg a dömping folytatódását vagy megismétlődését és az uniós gazdasági ágazatot érő kár megismétlődését eredményezné.

1.3.   A hatályvesztési felülvizsgálat megindítása

(6)

Miután az alaprendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, 2024. június 3-án a Bizottság a Kínából (a továbbiakban: az érintett ország) származó egyes alumíniumfólia-tekercsek Unióba történő behozatalára vonatkozóan az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján hatályvesztési felülvizsgálatot indított. A vizsgálat megindításáról a Bizottság 2024. június 3-án értesítést (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában (6).

1.4.   Felülvizsgálati időszak és figyelembe vett időszak

(7)

A dömping és a kár folytatódásának vagy megismétlődésének vizsgálata a 2023. január 1. és 2023. december 31. közötti időszakra (a továbbiakban: a felülvizsgálati időszak) terjedt ki. A kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2020. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjed ki.

1.5.   Érdekelt felek

(8)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte az érdekelt feleket a vizsgálatban való részvételre. A Bizottság emellett külön tájékoztatta a kérelmezőket, a többi ismert uniós gyártót, az exportáló gyártókat, az érintettként ismert uniós importőröket és felhasználókat, valamint a kínai hatóságokat a hatályvesztési felülvizsgálat megindításáról, és felkérte őket a részvételre. Minden érdekelt félnek lehetősége volt arra, hogy észrevételeket fogalmazzon meg a vizsgálat megindításával kapcsolatban, valamint arra, hogy kérje a Bizottság és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatás lehetőségét. Egyetlen érdekelt fél sem nyújtott be észrevételeket, vagy kért meghallgatást.

1.6.   Mintavétel

(9)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy az alaprendelet 17. cikkével összhangban mintavételt végezhet az érdekelt felek körében.

1.6.1.   Mintavétel az uniós gyártók körében

(10)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát. A Bizottság a mintát a hasonló termék uniós termelésének és értékesítésének a rendelkezésre álló idő alatt észszerűen megvizsgálható volumene tekintetében fennálló reprezentativitás alapján választotta ki. A minta három uniós gyártóból állt. A mintában szereplő uniós gyártók a hasonló termék becsült teljes uniós termelési volumenének 33 %-át adták. Az alaprendelet 17. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyék meg észrevételeiket az ideiglenes mintával kapcsolatban. Nem érkezett észrevétel, így a Bizottság véglegesítette az ideiglenesen kiválasztott mintát, amely az uniós gazdasági ágazatra nézve reprezentatív.

1.6.2.   Mintavétel az importőrök körében

(11)

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte a független importőröket az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására.

(12)

A független importőrök közül egy sem jelentkezett, hogy benyújtsa a kért információkat.

1.6.3.   Felhasználók

(13)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte a felhasználókat és képviseleti szervezeteiket, a szakszervezeteket, valamint a fogyasztói képviseleti szervezeteket a jelentkezésre és az együttműködésre. Egyetlen uniós felhasználó vagy felhasználói szervezet sem jelentkezett.

1.6.4.   Mintavétel a kínai exportáló gyártók körében

(14)

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte az érintett országokban működő összes ismert exportáló gyártót az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására. Emellett a Bizottság felkérte a Kínai Népköztársaság képviseletét, hogy azonosítsa azokat az esetleges további exportáló gyártókat, amelyek érdeklődést tanúsíthatnak a vizsgálatban való részvétel iránt, illetőleg vegye fel velük a kapcsolatot.

(15)

Az érintett országban működő exportáló gyártók közül egyik sem nyújtotta be a kért információkat és egyezett bele a mintába való felvételébe.

1.7.   A kérdőívekre adott válaszok

(16)

A Bizottság kérdőívet küldött a Kínai Népköztársaság kormányának (a továbbiakban: kínai kormány) az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások Kínában való fennállására vonatkozóan.

(17)

A Bizottság kérdőíveket küldött uniós gyártóknak. A Bizottság ugyanezeket a kérdőíveket az eljárás megindításának napján hozzáférhetővé tette az interneten is. (7)

(18)

A kérdőívet a mintában szereplő mindhárom uniós gyártó kitöltötte.

(19)

Sem a kínai kormány, sem kínai gyártók vagy exportáló gyártók nem válaszoltak a kérdőívre. A Bizottság tájékoztatta az exportáló gyártókat és a kínai kormányt a vizsgálatban való együttműködés hiányának következményeiről.

1.8.   Ellenőrzés

(20)

A Bizottság minden olyan információt megkísérelt beszerezni és ellenőrzött, amelyet szükségesnek ítélt a dömping és a kár folytatódásának vagy megismétlődésének megállapításához, valamint az uniós érdek meghatározásához. Az alaprendelet 16. cikke szerinti ellenőrző látogatásokra a következő uniós gyártók telephelyén került sor:

—

CeDo Sp. z o.o., Wrocław, Lengyelország,

—

FORA Folienfabrik GmbH, Singen, Németország,

—

ITS B.V., Apeldoorn, Hollandia.

1.9.   Az eljárás további menete

(21)

A Bizottság 2025. május 16-án tájékoztatást adott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján fenn kívánja tartani a hatályban levő dömpingellenes vámokat. A Bizottság a felek számára meghatározott időszakot biztosított a tájékoztatással kapcsolatos észrevételeik megtételére.

(22)

A Bizottság megfontolta és indokolt esetben figyelembe vette az érdekelt felek által benyújtott észrevételeket. Minden olyan fél számára biztosított meghallgatást, amely azt kérelmezte.

2.   A FELÜLVIZSGÁLAT TÁRGYÁT KÉPEZŐ TERMÉK, AZ ÉRINTETT TERMÉK ÉS A HASONLÓ TERMÉK

2.1.   A felülvizsgálat tárgyát képező termék

(23)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék azonos az eredeti vizsgálat és az előző hatályvesztési felülvizsgálat tárgyát képező termékkel: a jelenleg az ex 7607 11 11 és ex 7607 19 10 KN-kód (TARIC-kódok: 7607 11 11 11, 7607 11 11 19, 7607 19 10 11 és 7607 19 101 9) alá tartozó, legalább 0,007 mm, de 0,021 mm-nél kisebb vastagságú, alátét nélküli, hengerelt, de tovább nem megmunkált, domborított vagy nem domborított, legfeljebb 10 kg tömegű könnyű tekercsben kiszerelt alumíniumfólia (a továbbiakban: a felülvizsgálat tárgyát képező termék).

(24)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék általában csomagolásra és egyéb háztartási/vendéglátási célokra használt fogyasztási cikk (a továbbiakban: háztartási alumíniumfólia).

2.2.   Az érintett termék

(25)

Az e vizsgálatban érintett termék a Kínai Népköztársaságból származó, jelenleg az ex 7607 11 11 és az ex 7607 19 10 KN-kód (TARIC-kódok: 7607 11 11 11, 7607 11 11 19, 7607 19 10 11 és 7607 19 10 19) alá tartozó, felülvizsgálat tárgyát képező termék.

2.3.   A hasonló termék

(26)

Amint az eredeti vizsgálat és az előző hatályvesztési felülvizsgálat során megállapítást nyert, ez a hatályvesztési felülvizsgálat is megerősítette, hogy a következő termékek ugyanazokkal az alapvető fizikai és műszaki jellemzőkkel rendelkeznek, továbbá az alapvető felhasználási területeik is megegyeznek:

—

az Unióba exportált érintett termék,

—

a Kínában gyártott és annak belföldi piacán értékesített, a felülvizsgálat tárgyát képező termék,

—

az exportáló gyártók által gyártott és a világ többi részén értékesített, felülvizsgálat tárgyát képező termék, valamint

—

az uniós gazdasági ágazat által az Unióban gyártott és értékesített, a felülvizsgálat tárgyát képező termék.

(27)

Ezért ezek a termékek az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékek.

3.   DÖMPING

3.1.   Előzetes megjegyzések

(28)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék Kínából érkező behozatala a felülvizsgálati időszak alatt folytatódott, noha sokkal csekélyebb mértékben, mint az eredeti vizsgálat vizsgálati időszaka alatt. Az Eurostat szerint a felülvizsgálati időszakban a Kínából származó háztartási alumíniumfólia behozatala az uniós piac mintegy 1,02 %-át tette ki (640 tonna), míg az eredeti vizsgálati időszak során 13,4 %-os (12 994 tonna), a korábbi hatályvesztési felülvizsgálat időszaka során pedig 1,8 %-os (1 519 tonna) volt a piaci részesedés. Bár a Kínából érkező behozatal folytatódott, volumene jelentősen alacsonyabb volt, mint az eredeti vizsgálat során, ami azt jelzi, hogy a piacvédelmi intézkedések befolyásolták a behozatal szintjét.

(29)

A (19) preambulumbekezdésben említettek szerint egyetlen kínai gyártó vagy exportőr sem működött együtt a vizsgálat során. Ezért a Bizottság tájékoztatta a kínai hatóságokat, hogy együttműködés hiányában a Kínára vonatkozó ténymegállapítások tekintetében az alaprendelet 18. cikkét alkalmazhatja. A Bizottság nem kapott e tekintetben észrevételeket vagy a meghallgató tisztviselő közbenjárására irányuló kérelmet.

(30)

Ennélfogva az alaprendelet 18. cikkével összhangban a dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségével összefüggésben tett ténymegállapítások alapjául a rendelkezésre álló tények szolgáltak. E tények magukban foglalták különösen a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben szereplő információkat, valamint más, nyilvánosan hozzáférhető forrásokból, például a vállalatok hivatalos weboldalairól és a hivatalos statisztikákból, elsősorban a Globális Kereskedelmi Atlaszból (a továbbiakban: GTA) (8) és az Eurostat statisztikáiból származó adatokat.

3.2.   Dömping

3.2.1.   Az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerinti eljárás a rendes érték megállapításához a Kínából származó háztartási alumíniumfólia behozatalával összefüggésben

(31)

mivel a vizsgálat megindításakor elegendő arra utaló bizonyíték állt rendelkezésre, hogy Kínában az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében jelentős torzulások állnak fenn, a Bizottság a vizsgálatot az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése alapján indította meg.

(32)

A vélt jelentős torzulásokra irányuló vizsgálathoz szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság kérdőívet küldött a kínai kormánynak. Ezenkívül az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.3.2. szakaszában a Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül ismertessék álláspontjukat és szolgáltassanak információkat az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése alkalmazását illetően, és mindezt támasszák alá bizonyítékokkal. A kínai kormánytól nem érkezett kitöltött kérdőív, és az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása kapcsán sem érkezett beadvány a kitűzött határidőn belül. Ezt követően a Bizottság tájékoztatta a kínai kormányt arról, hogy a jelentős torzulások Kínában való fennállásának megállapításához az alaprendelet 18. cikke értelmében a rendelkezésre álló tényeket fogja felhasználni.

(33)

Az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.3.2. szakaszában a Bizottság jelezte továbbá, hogy a rendelkezésére álló bizonyítékokra való tekintettel az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja értelmében ideiglenesen Törökországot választotta ki megfelelő reprezentatív országként a rendes érték torzulásmentes árak, illetve referenciaértékek alapján történő meghatározásához. A Bizottság jelezte továbbá, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének első franciabekezdésében foglalt kritériumokkal összhangban további potenciálisan megfelelő országokat is megvizsgál.

(34)

A Bizottság 2025. február 20-án feljegyzés (a továbbiakban: a termelési tényezőkre vonatkozó feljegyzés) útján tájékoztatta az érdekelt feleket a felülvizsgálati kérelemben megjelölt releváns termelési tényezőkről és azokról a forrásokról, amelyeket a rendes érték meghatározásához kíván felhasználni. Az említett feljegyzésben a torzulásmentes árak, illetve referenciaértékek megválasztásának kritériumai alapján a Bizottság megállapította, hogy Törökország megfelelő reprezentatív ország. Emellett a Bizottság tájékoztatta az érdekelt feleket arról, hogy az értékesítési, általános és igazgatási költségek (a továbbiakban: SGA-költségek), valamint a nyereség megállapításához a háztartási alumíniumfólia reprezentatív országban működő egyik gyártója, a Sedat Tahir A.Ş 2023. évi pénzügyi jelentését veszi alapul. A felektől nem érkezett észrevétel.

3.2.2.   Rendes érték

(35)

Az alaprendelet 2. cikkének (1) bekezdése szerint „[a] rendes érték rendszerint az exportáló országban a független vevők által a szokásos kereskedelmi forgalom keretében ténylegesen fizetett vagy fizetendő árakon alapszik.”

(36)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint ugyanakkor „[a]bban az esetben, ha […] megállapítást nyer, hogy az exportáló országban fennálló, b) pont szerinti jelentős torzulások következtében nem helyénvaló az exportáló országbeli belföldi árak és költségek alkalmazása, a rendes értéket a torzulásoktól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek alapján kell képezni”, és annak „tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét” (az igazgatási, értékesítési és általános költségekre a továbbiakban az „SGA-költségek” fordulattal hivatkozunk).

(37)

Az alábbiakban található részletesebb ismertetés szerint a Bizottság a jelen vizsgálat során azt a következtetést fogalmazta meg, hogy – a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján és tekintettel a kínai kormány és az exportáló gyártók együttműködésének hiányára – az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása helyénvaló.

3.2.3.   Jelentős torzulások fennállása

(38)

A Bizottság megvizsgálta a rendelkezésre álló bizonyítékokat annak eldöntése érdekében, hogy Kínában fennállnak-e jelentős torzulások az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében, ami miatt nem helyénvaló az említett országban érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása. Az elemzés a jelentős torzulások fennállásának megállapítása szempontjából releváns különböző kritériumokkal kapcsolatos alábbi bizonyítékokra terjedt ki.

(39)

Először is, a kérelemben szereplő bizonyítékok a jelentős torzulások fennállására utaló következő elemeket tartalmazták.

(40)

A kérelmező azzal érvelt, hogy a kis tekercses kiszerelésű háztartási alumíniumfólia piacát jelentős mértékben olyan vállalkozások szolgálják ki, amelyek a kínai hatóságok tulajdonában vannak, illetve azok ellenőrzése, szakpolitikai felügyelete vagy irányítása alatt állnak. E tekintetben a kérelmező azt állította, hogy a kormány és a KKP olyan struktúrákat tart fenn, amelyek biztosítják az állami tulajdonú vállalatok feletti folyamatos befolyásukat; a kérelmező hivatkozik az alumíniumágazatban működő állami tulajdonú vállalatokról szóló, 2019. januári OECD-tanulmányra, amely bemutatja, hogy az állami tulajdon hogyan befolyásolja a vonatkozó iparpolitikákat, és hogy az állami tulajdon miként nyilvánul meg kormányzati támogatás formájában. Emellett a China Aluminium International Engineering Corporation Limited (a továbbiakban: Chalieco) 2021. évi éves jelentése kifejti, hogy a vállalat az Államtanács állami tulajdonú eszközök felügyeletével és kezelésével foglalkozó bizottságának (a továbbiakban: SASAC) ellenőrzése alatt áll. A kérelmező továbbá azt állítja, hogy az Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériumának (a továbbiakban: DOC) a Kínából származó egyes alumíniumtermékekre kivetett kiegyenlítő vámokra vonatkozó vizsgálata során tett megállapításai szerint Kínában az alumínium 37 %-át állami tulajdonú vállalatok használják fel. Végezetül a kérelem a Kínai Nemvasfém-ágazati Szövetség pártbizottsága képviselőjének jelentésére hivatkozik, amely bizonyítja, hogy a kínai alumíniumgyártás fejlesztése az általános szakpolitikai iránymutatásoknak megfelelően történik.

(41)

A kérelem továbbá úgy véli, hogy a kínai állam kis tekercses kiszerelésű háztartási alumíniumfóliával foglalkozó cégekben való jelenléte lehetővé teszi az állam számára, hogy befolyást gyakoroljon az árak és a költségek tekintetében. A kérelmező szerint a kínai kormány fenntartja befolyását az állami tulajdonú vállalatokban azáltal, hogy kinevezi és eltávolítja az állami tulajdonú vállalatok kulcsfontosságú vezetőit, ami a SASAC fő feladata. Az állami tulajdonú vállalatokban és magánvállalatokban egyaránt megtalálhatók pártbizottságok, amelyek képesek a kormány és a párt részéről befolyásolni e vállalatok irányítását és üzleti döntéseit a kínai társasági törvény 19. cikkében kifejezetten meghatározottak szerint. Emellett beszámolók szerint az elmúlt években a KKP lépéseket tett a pártbizottságok vállalatokon belüli hatalmának és jelenlétének növelésére. Továbbá a kínai alumíniumgyártókat a Kínai Nemvasfémágazati Szövetség tömöríti, amelyet a SASAC Pártépítési Irodája és az Ipari és Információtechnológiai Minisztérium Nyersanyagipari Főosztálya felügyel.

(42)

A kérelmező ezután előadta, hogy a kínai kormány a belföldi beszállítókat előnyben részesítő vagy a szabadpiaci erőviszonyokat más módon befolyásoló közpolitikákkal vagy intézkedésekkel rendelkezik. E tekintetben az alumíniumágazatra számos nemzeti, regionális és települési szintű terv, iránymutatás, irányelv és egyéb szakpolitikai dokumentum vonatkozik. A kérelmező különösen a német nemvasfémágazati szövetség, a WV Metalle számára készült jelentésre támaszkodott, amely szerint „a [nemvasfémágazat] központi eleme a kormányzati tervezés a stratégiai feltörekvő ágazatokat érintő (2009-ben indult) kezdeményezés, a Made in China 2025 elnevezésű (2015-ben indult) terv és egyéb magas szintű programok keretében”, és a kínai kormány „közvetlenül beavatkozik a gyártási folyamathoz szükséges tőke, munkaerő, földterületek, nyersanyagok és alapvető inputok árképzésébe”. Ez a jelentés feltárta, hogy a kínai kormány az alábbi módokon avatkozik be az alumíniumiparba:

i.

a nemvasfémágazat „következetesen részesült és a mai napig részesül nagyvonalú pénzügyi és nem pénzügyi támogatásban”;

ii.

Kína nemvasfémágazata „nem működési bevételként elszámolt támogatásokat kapott több mint 41,6 milliárd jüan (5,2 milliárd euro) összegben 2011-től 2016 első feléig”, emellett „további 16,5 milliárd jüant (2,1 milliárd euro) halasztott bevételként elszámolt támogatások formájában”. Ezenkívül „[e]gyéb, nem működési bevételként elszámolt támogatásokat folyósítanak egyebek mellett üzemáttelepítési, zöld fejlesztési, technológiai innovációs, iparmegújítási, védjegy- és szabadalomfejlesztési, valamint kutatási és fejlesztési programok keretében”;

iii.

jelentős energetikai támogatásokban részesült „az alumíniumágazatban működő kínai állami tulajdonú vállalatok többsége”;

iv.

ezen előnyök fő kedvezményezettjei állami tulajdonú vállalatok, köztük olyan, rendkívül nagy méretű piaci szereplők szűk csoportja, amelyeket „globális hatást gyakorló nemzeti éllovasoknak szánnak”;

v.

a kínai kormány „szigorú ellenőrzést gyakorol afelett, hogy a nemvasfémágazat termékei milyen volumenben és áron léphetnek be a kínai piacra, és léphetnek ki onnan”.

(43)

Ezenkívül a kérelmező a felülvizsgálati időszak alatt hatályban lévő alábbi szakpolitikákra hivatkozott:

i.

az Ipari és Információtechnológiai Minisztérium által 2021 decemberében közzétett 14. ötéves nyersanyagipar-fejlesztési terv a termelési kapacitás rendezetlen bővítésének megelőzéséről, az elektrolitikusalumínium-ágazatban a termelési kapacitás helyettesítésére irányuló szakpolitikák javításáról és szigorú végrehajtásáról, valamint az alumíniumfeldolgozó ágazatnak az alumíniumötvözetből készült anyagok átfogó versenyképességének javítására és az előnyös vállalkozások nagy méretű újrahasznosítási bázisok és ipari klaszterek létrehozásában való támogatására kötelezéséről rendelkezik;

ii.

az Államtanács által 2021 novemberében közzétett, a szén-dioxid-kibocsátás 2030 előtti tetőzésére vonatkozó cselekvési terv a szén-dioxid-kibocsátás tetőzésével kapcsolatos politikákat tartalmaz a nemvasfémágazat számára, valamint a nemvasfémhulladék újrahasznosításának és feldolgozásának fejlesztéséről és az újrahasznosított alumínium előállításának fokozásáról rendelkezik;

iii.

a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság által 2021 januárjában közzétett, a nyugati régió támogatott iparágait tartalmazó katalógus az újrahasznosított alumíniumot, az alumíniumfeldolgozást, valamint a szilárd alumíniumhulladék újrafeldolgozását és kezelését az ösztönzött ágazatok közé sorolja;

iv.

az alumíniumágazatra vonatkozó általános feltételeket az Ipari és Ipari és Információtechnológiai Minisztérium tette közzé 2013. július 18-án a szerkezeti kiigazítás felgyorsítása és az alumíniumolvasztási kapacitások rendezetlen bővülésének visszaszorítása érdekében. Az általános feltételek az új üzemek vonatkozásában minimális termelési mennyiséget, az importált és a belföldön beszerzett bauxit és timföld kapcsán minőségi szabványokat, valamint ellátásbiztonságot vezetnek be. Az általános feltételekről szóló dokumentum azt mutatja, hogy az Ipari és Információtechnológiai Minisztérium felel az alumíniumipar szabványosításáért és irányításáért, valamint az alumíniumiparban működésre jogosult vállalatok jegyzékének közzétételéért;

v.

a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság által 2007 októberében közzétett és hivatalosan 2016-ig hatályban lévő, az alumíniumágazatra vonatkozó belépési feltételekről szóló dokumentum fő célkitűzése az alumíniumipar fejlesztésének előmozdítása és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése volt;

vi.

végezetül, a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság által 2006 áprilisában közzétett, az alumíniumipar szerkezeti átalakításának felgyorsításáról szóló iránymutatás (a továbbiakban: szerkezetátalakítási iránymutatás) a nemzetgazdaság fejlesztése szempontjából alapvető terméknek tekinti az alumíniumot. A szerkezetátalakítási iránymutatás rögzíti, hogy az államtanács által elfogadott iparfejlesztési szakpolitika végrehajtása során bizonyos területeken egyedi célkitűzéseket kell megvalósítani. E területek a következők: a koncentráció előmozdítása az iparágban, pénzügyi tőkéhez való hozzáférés, az iparág szervezése, az elektrolitikus alumínium kivitelének szigorú ellenőrzése, valamint az elavult kapacitások megszüntetése.

(44)

A terveken túl a kormány többek között a kivitelhez kapcsolódó intézkedésekkel is (többek között az alumínium különböző nyersanyagait érintő kiviteli vámokkal, kiviteli kvótákkal, exportteljesítmény-követelményekkel és a minimális exportárakra vonatkozó követelményekkel) beavatkozik az ágazat működésébe.

(45)

Végezetül a kérelmező szerint megállapítást nyert az is, hogy a legfontosabb inputok (például az energia és a villamos energia) árát is befolyásolják a különféle kormányzati beavatkozások. A piac torzulásához vezető kormányzati beavatkozások egyéb típusai közé sorolható az Állami Tartalékiroda bevonásával alkalmazott készletfelhalmozási szakpolitika és a Sanghaji Határidős Tőzsde szerepe. Emellett több piacvédelmi vizsgálat is megállapította, hogy a kínai kormány rendszeresen foganatosít az alumíniumgyártókat célzó különböző típusú állami támogatási intézkedéseket. A kínai kormány alumíniumágazatban végrehajtott széles körű beavatkozása kapacitásfelesleget okozott, ami kétségtelenül a lehető legegyértelműbben szemlélteti, milyen következményekkel járnak a kínai kormány szakpolitikái és az azokból eredő torzulások.

(46)

A kérelmez ezután kiemelte a csődeljárási, a társasági jogi és a tulajdonjogi jogszabályok hiányát, diszkriminatív alkalmazását vagy nem megfelelő érvényesítését, azt állítva, hogy a csődjogi szabályokat illetően a kínai csődjogi rendszer alkalmatlan az elsődleges céljainak elérésére, így például arra, hogy biztosítsa a követelések és a tartozások méltányos rendezését, vagy hogy védelmet nyújtson a hitelezők és az adósok jogai számára. A kérelmező arra a következtetésre jutott, hogy a kínai gazdaság bármely más ágazatához hasonlóan a kis tekercses kiszerelésű háztartási alumíniumfólia gyártói a kínai csődeljárási, társasági jogi és tulajdonjogi szabályok hatálya alá tartoznak, ezért őket is érintik az e jogszabályok diszkriminatív alkalmazásából vagy nem megfelelő végrehajtásából eredő torzulások.

(47)

A kérelemben a kérelmező azt is előadta, hogy a bérköltségek torzulnak. E tekintetben a kérelem említést tesz arról, hogy Kínában nem fejlődhet ki teljes mértékben piaci alapokon nyugvó bérrendszer, mert a munkavállalók és a munkaadók nem gyakorolhatják kollektív önszerveződési jogaikat. Ezen érv alátámasztására a kérelem felhozta, hogy egyetlen jogilag elismert szakszervezet van, amely a KKP vezetése alatt áll, ráadásul a szakszervezetben vezető tisztségeket töltenek be állami tulajdonú vállalatoknál lévő magasrangú párttagok és nem állami tulajdonú vállalatok igazgatói, ami gátolja őket abban, hogy hatékonyan képviseljék a munkavállalók érdekeit. Emellett Kína még mindig nem erősítette meg a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet több jelentős nemzetközi egyezményét, a kínai munkaerő mobilitására pedig hatással van a háztartás-nyilvántartási rendszer, amely előírja, hogy csak az adott közigazgatási területen lakók részesülhetnek a társadalombiztosítási és a közjóléti ellátások teljes körében.

(48)

Ezenkívül a kérelem kiemeli, hogy a kis tekercses kiszerelésű háztartási alumíniumfólia gyártói közpolitikai célokat megvalósító vagy az államtól más tekintetben nem függetlenül tevékenykedő intézmények által nyújtott finanszírozást vehetnek igénybe. E különböző torzulások közé tartozik a kormányzat erős jelenléte a pénzügyi intézményekben és a beruházásélénkítési célzattal mesterségesen alacsonyan tartott hitelfelvételi költségek, ami azt mutatja, hogy a helyzet nem hasonlítható össze más piaci alapú gazdaságokkal. Először is a kínai pénzügyi rendszert az állami tulajdonú bankok erős piaci pozíciója jellemzi, amelyek a finanszírozási eszközök juttatásakor az adott projekt gazdasági életképességétől eltérő szempontokat is figyelembe vesznek. Ezenkívül a kötvény- és hitelminősítések gyakran torzulnak különféle okokból, többek között amiatt, hogy a kockázatértékelést befolyásolja az adott vállalat stratégiai fontossága a kínai kormány számára, valamint az implicit állami kezességvállalás ereje. A kérelmező emellett úgy találta, hogy az elmúlt időszakban a hitelfelvétel költségeit a beruházások élénkítése érdekében mesterségen alacsonyan tartották. Ez túlhajtotta a tőkeberuházásokat, amelyek egyre kisebb megtérülési ráta mellett valósultak meg.

(49)

Másodszor, a Bizottság a kínai alumíniumágazat vonatkozásában végzett közelmúltbeli vizsgálatai (9) keretében megállapította az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállását. Az említett vizsgálatok során a Bizottság megállapította, hogy Kínában a jelentős mértékű kormányzati beavatkozás a piaci elveknek megfelelő hatékony erőforrás-elosztáshoz képest torzulásokat eredményez. (10) A Bizottság megállapította különösen, hogy az alumíniumágazatban nemcsak hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának első franciabekezdése értelmében véve jelentős mértékű kormányzati tulajdon van jelen (11), hanem a kínai kormánynak az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának második franciabekezdése értelmében vett jelenléte a vállalatokban azt is lehetővé teszi, hogy befolyást gyakoroljon az árak és a költségek tekintetében (12). A Bizottság azt is megállapította, hogy az államnak a pénzügyi piacokon, valamint a nyersanyagokat és más inputokat előállító gazdasági ágazatokban való jelenléte és az azok működésébe való beavatkozása további torzító hatást fejt ki a piacra. Összességében véve a kínai tervrendszer hatására az erőforrások valóban a kínai kormány által stratégiaiként kijelölt vagy politikailag másként fontosnak tartott ágazatokba irányulnak, ahelyett, hogy elosztásukat a piaci erők határoznák meg. (13) Emellett a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának negyedik franciabekezdése értelmében a kínai csődjogi és tulajdonjogi szabályozás nem működik megfelelően, ami torzulásokat idéz elő Kínában, különösen a fizetésképtelen vállalatok életben tartása, valamint a földterületek használati jogának allokálása terén. (14) Hasonlóképpen a Bizottság megállapította, hogy Kínában az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának ötödik franciabekezdése értelmében az alumíniumágazatban torzultak a bérköltségek (15), valamint hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának hatodik franciabekezdése értelmében a pénzügyi ágazatban – különösen a vállalati szektor tőkéhez jutása terén – torzulások állnak fenn (16).

(50)

Harmadszor, a felülvizsgálat tárgyát képező termékre vonatkozó legutóbbi hatályvesztési felülvizsgálat (17) során a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások állnak fenn. A Bizottságnak nincs tudomása arról, hogy olyan jelentős strukturális változások mentek volna végbe általában véve Kínában, illetve különösen az érintett ágazatban, amelyek befolyásolhatnák ezt a következtetést.

(51)

Negyedszer, a Bizottság által az alaprendelet 2. cikk (6a) bekezdésének c) pontja szerint készített, a kínai gazdaság jelentős torzulásairól szóló jelentésben (a továbbiakban: a jelentés) (18) rendelkezésre álló további bizonyítékok utaltak arra, hogy a felülvizsgálati időszak alatt is jelentős torzulások álltak fenn.

(52)

Ötödször, sem a kínai kormány, sem a jelen vizsgálatban érintett exportáló gyártók nem szolgáltak ellentétes értelmű bizonyítékkal vagy érvekkel.

(53)

A fentiekre alapján a rendelkezésre álló bizonyítékok arról tanúskodnak, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék árai és költségei (köztük a nyersanyag-, az energia- és a munkaerőköltségek) az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében – az ott felsorolt elemek közül egy vagy több tényleges vagy lehetséges hatásának tanúsága szerint – jelentős kormányzati beavatkozás hatására alakulnak ki, és nem szabadpiaci erőviszonyok eredményei. Ezen az alapon a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ez esetben nem helyénvaló a belföldi árak és költségek alkalmazása a rendes érték megállapításához. A Bizottság ezért a rendes értéket az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban kizárólag a torzulásmentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek – ez esetben egy megfelelő reprezentatív országbeli vonatkozó előállítási és értékesítési költségek – alapján képezte.

3.2.4.   Reprezentatív ország

3.2.4.1.   Általános megjegyzések

(54)

A reprezentatív ország kiválasztása az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése alapján, a következő szempontok szerint történt:

—

a Kínáéhoz hasonló gazdasági fejlettség. Ebben a vonatkozásban a Bizottság olyan országokat vett figyelembe, amelyek bruttó nemzeti jövedelme a Világbank adatbázisa (19) szerint hasonló Kínáéhoz,

—

a felülvizsgálat tárgyát képező termék termelése az adott országban (20),

—

a releváns nyilvános adatok rendelkezésre állása a reprezentatív országban,

—

több lehetséges reprezentatív ország esetén a Bizottságnak indokolt esetben előnyben kell részesítenie azt az országot, amelyben a szociális védelem és a környezetvédelem szintje megfelelő.

(55)

A (34) preambulumbekezdésben ismertetett módon a Bizottság a rendes érték meghatározásához felhasznált forrásokkal kapcsolatban 2025. február 20-án feljegyzést fűzött az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktához. E feljegyzés ismertette a vonatkozó kritériumok alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, valamint azok forrásait. E feljegyzésben a Bizottság tájékoztatta az érdekelt feleket arról, hogy ebben az ügyben Törökországot szándékozik megfelelő reprezentatív országnak tekinteni abban az esetben, ha megerősítést nyer az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerint a jelentős torzulások fennállása.

3.2.4.2.   A Kínáéhoz hasonló gazdasági fejlettség

(56)

A feljegyzésben a Bizottság Törökországot azonosította olyan országként, amelyről ismert, hogy gyártja a felülvizsgálat tárgyát képező terméket és amelynek gazdasági fejlettsége a Világbank megítélése szerint Kínáéhoz hasonló, vagyis bruttó nemzeti jövedelme alapján a Világbank besorolása szerint a közepes jövedelmű országok felső sávjába tartozik.

(57)

A feljegyzésben megjelölt országokkal kapcsolatban nem érkeztek észrevételek.

3.2.4.3.   A vonatkozó nyilvános adatok rendelkezésre állása a reprezentatív országban

(58)

A feljegyzésben a Bizottság jelezte, hogy Törökország esetében nyilvánosan hozzáférhetők a háztartási alumíniumfólia egyik gyártójától származó pénzügyi adatok, valamint a releváns nyersanyag behozatalára, az energiára és a munkaerőre vonatkozó adatok.

(59)

A Bizottság az Orbis adatbázisból kereste elő egy törökországi gyártó vállalat rendelkezésre álló pénzügyi adatait. A 2023-as pénzügyi évre vonatkozóan könnyen hozzáférhető adatokat álltak rendelkezésre a háztartási alumíniumfólia egyik törökországi gyártója, a Sedat Tahir A.Ş. esetében. Emellett Törökország tekintetében rendelkezésére állnak a releváns termelési tényezőkre, a villamosenergia- és a munkaerőköltségekre vonatkozó adatok.

(60)

A Bizottság feljegyzésben tájékoztatta az érdekelt feleket arról, hogy a rendes érték kiszámításához szükséges, torzulástól mentes árak vagy referenciaértékek összegyűjtéséhez az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdésében foglaltaknak megfelelően Törökországot kívánja megfelelő reprezentatív országként figyelembe venni, valamint az említett vállalat pénzügyi adatait kívánja felhasználni.

(61)

Az érdekelt feleket felkérte, hogy tegyék meg észrevételeiket Törökország mint reprezentatív ország megfelelőségéről és a háztartási alumíniumfólia reprezentatív országban működő gyártójától származó adatok felhasználásáról.

(62)

A Bizottsághoz nem érkezett észrevétel a feljegyzés közzétételét követően.

3.2.4.4.   A szociális védelem és a környezetvédelem szintje

(63)

Annak megállapítása után, hogy a fenti megfontolások összessége alapján Törökország az egyetlen megfelelő reprezentatív ország, a szociális védelem és a környezetvédelem szintjének vizsgálatára az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontja első franciabekezdésének utolsó fordulatával összhangban már nem volt szükség.

3.2.4.5.   Következtetés

(64)

A fenti elemzés alapján megállapítást nyert, hogy Törökország teljesíti azokat a kritériumokat, amelyeket az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdése a megfelelő reprezentatív országként történő figyelembevételhez meghatároz.

3.2.5.   A torzulásmentes költségek megállapításához felhasznált költségek és referenciaértékek

(65)

A feljegyzésben a Bizottság felsorolta mindazokat a termelési tényezőket (például anyagok, energia, munkaerő), amelyeket felhasználnak a felülvizsgálat tárgyát képező termék előállításához a kérelmező által ismertetett módszertannak és az Unióban alkalmazott gyártási folyamatnak megfelelően. A Bizottság közölte továbbá, hogy a rendes értéknek az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerinti számtani képzéséhez a GTA (21) alapján állapítja meg a legtöbb termelési tényező (különösen a nyersanyagok) torzulásmentes költségét. Emellett a Bizottság kijelentette, hogy a torzulásmentes munkaerőköltség megállapításához a Török Statisztikai Intézet (22), az energia torzulásmentes költségének megállapításához pedig a Török Energiapiaci Szabályozó Hatóság adataira (23) fog támaszkodni.

(66)

A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyenek észrevételeket és javaslatokat a szóban forgó feljegyzésben említett egyes termelési tényezők torzulásmentes értékeire vonatkozó, nyilvánosan hozzáférhető információkra. A termelési tényezők jegyzékével kapcsolatban a Bizottsághoz a feljegyzés közzétételét követően nem érkezett észrevétel.

3.2.5.1.   Termelési tényezők

(67)

A kérelmen alapuló összes információ, valamint a Bizottság által azt követően elemzett (az alábbi táblázatban feltüntetett) információk figyelembevételével a Bizottság a következő termelési tényezőket és forrásaikat azonosította a rendes értéknek az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban történő meghatározásához:

1. táblázat

A felülvizsgálat tárgyát képező termék termelési tényezői

Termelési tényező

Törökországban alkalmazott árukód

Torzulásmentes érték

Mértékegység

Információforrás

NYERSANYAGOK

 

Alumíniumfólia alátét nélkül, hengerelve, de tovább nem megmunkálva (óriástekercs)

7607 11

4,67

EUR/kg

Globális Kereskedelmi Atlasz (GTA)

Egy tekercshez használt színes doboz/kartondoboz és 24 tekercs csomagolására alkalmas külső tok

4819 20

3,93

EUR/kg

GTA

Papírhüvely

4822 90

2,65

EUR/kg

GTA

MUNKAERŐ

 

Munkaerőköltség

N/A

7,04

EUR/fő/munkaóra

Török Statisztikai Intézet (24)

ENERGIA

 

Villamos energia

N/A

0,13

EUR/kWh

Török Statisztikai Intézet (25)

3.2.5.2.   Nyersanyagok

(68)

A tekercses kiszerelésű háztartási alumíniumfólia az óriástekercses kiszerelésű háztartási alumíniumfólia lecsévélésével és legfeljebb 10 kg tömegű tekercsekre darabolásával, majd e tekercsek csomagolásával készül. A termék csomagolásra szánt alapvető árucikk.

(69)

A reprezentatív országban található gyártó telephelyére leszállított nyersanyagok torzulásmentes árának megállapítása során a Bizottság a reprezentatív országba érkező importnak a GTA szerinti súlyozott átlagos importárát vette alapul. A reprezentatív országban érvényes importárat a Kínán és a Kereskedelmi Világszervezetben tagsággal nem rendelkező, az (EU) 2015/755 európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. mellékletében felsorolt országokon kívüli összes harmadik országból érkező import egységárainak súlyozott átlaga szolgáltatta. (26) A Bizottság azért döntött a Kínából a reprezentatív országba érkező behozatal figyelmen kívül hagyása mellett, mert az (36) preambulumbekezdésben jelzett módon arra a következtetésre jutott, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállása miatt nem helyénvaló a Kínában érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása. Mivel nem áll rendelkezésre arra utaló bizonyíték, hogy ugyanezek a torzulások a kivitelre szánt termékekre nem hatnak ki ugyanilyen módon, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy ezek a torzulások az exportárakat is befolyásolták. A Kínából a reprezentatív országba érkező behozatal kizárását követően az egyéb harmadik országokból érkező behozatal volumene továbbra is reprezentatív maradt.

(70)

A Bizottság sem a fuvarozási költségeket, sem a behozatali vámokat nem igazította ki. Törökország nem vet ki vámot az óriástekercses kiszerelésű alumíniumfólia a Kínán kívüli országokból érkező behozatalára. Az anyagok belföldi fuvarozási költségeiről a kínai gyártók együttműködésének hiányában nem álltak rendelkezésre adatok. Mivel a dömping az ilyen kiigazítások nélkül is megállapítást nyert, és belföldi fuvarozás rendes értékének felfelé történő kiigazítása csak növelte volna a dömpingkülönbözetet, ezért a Bizottság nem tartotta szükségesnek e kiigazítást.

3.2.5.3.   Munkaerő

(71)

A Török Statisztikai Intézet részletes információkat tesz közzé a Törökország különböző gazdasági ágazataiban alkalmazott bérekről. A Bizottság a vizsgálati időszakra vonatkozó referenciaértéket a NACE Rev.2 osztályozás szerinti 24-es kódú gazdasági tevékenységre, a „Fémalapanyag gyártására” vonatkozó, 2022. évi, egy FTE-re jutó átlagos óránkénti munkaerőköltség alapján állapította meg. Az egy FTE-re (27) jutó átlagos óránkénti munkaerőköltség 7,04 EUR/fő/munkaóra volt (28).

3.2.5.4.   Villamos energia

(72)

A Bizottság a Törökországban alkalmazott ipari villamosenergia-árakra vonatkozóan a török kormány által közzétett és a Török Statisztikai Intézettől (TurkStat) rendelkezésre álló legújabb adatokat (29) kívánja felhasználni. Ezen adatok alapján 0,13 EUR/kWh volt az átlagos ipari tarifa 2023-ban.

3.2.5.5.   Gyártási általános költségek, SGA-költségek, nyereség és értékcsökkenés

(73)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint „[a] képzett rendes értéknek tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét”. Emellett az előzőekben említett termelési tényezőkön kívüli költségek figyelembevétele a gyártási általános költségek értékének megállapítását is szükségessé teszi.

(74)

mivel a felülvizsgálati kérelemben nem álltak rendelkezésre információk az általános költségekről, a Bizottság óvatos megközelítéssel élve úgy határozott, hogy nem épít be ilyen költségeket a rendes érték kiszámításába.

(75)

A gyártási általános költségek, az SGA-költségek és a nyereség torzulásmentes értékének megállapításához – figyelemmel a kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányára – a Bizottság az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tényeket használta fel.

(76)

A Bizottság a háztartási alumíniumfólia török gyártójától (Sedat Tahir A.Ş) származó adatok (30) felhasználásával az értékesített áruk költségének százalékában határozta meg az SGA-költségeket (23,3 %) és a nyereséget (8,8 %).

3.2.6.   A rendes érték kiszámítása

(77)

A fentiek alapján a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban terméktípusonként megállapította a gyártelepi alapon számított rendes értéket.

(78)

A Bizottság elsőként a torzulásmentes gyártási költségeket állapította meg. Az exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság azokra az adatokra hagyatkozott, amelyeket a kérelmező nyújtott be a felülvizsgálati kérelemben a háztartási alumíniumfólia gyártásához felhasznált egyes tényezőkre (az anyagokra és a munkaerőre) vonatkozóan. A 3.3.2. szakaszban leírtak szerint a Bizottság a felhasználási arányokat megszorozta a Törökországban megfigyelt, torzulásmentes egységköltségekkel.

(79)

A torzulásmentes gyártási költség meghatározása után a Bizottság a 3.3.5.5. szakaszban leírtak szerint hozzáadta az SGA-költségeket és a nyereséget a következők szerint:

—

SGA-költségek és egyéb költségek, amelyek a Sedat Tahir A.Ş által értékesített áruk költségének 23,3 %-át tették ki, valamint

—

nyereség, amely a Sedat Tahir A.Ş által értékesített áruk költségének 8,8 %-át tette ki, és amelyet a Bizottság a teljes torzulásmentes gyártási költségre alkalmazott.

(80)

Ennek alapján a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának megfelelően számtanilag képezte a gyártelepi paritáson számított rendes értéket.

3.2.7.   Exportár

(81)

A kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság (az Eurostattól származó (31)) CIF-adatok alapján, azokat gyártelepi paritásra helyesbítve állapította meg az exportárat. Tehát a CIF-árból levonta a tengeri szállítási és a biztosítási költségeket, valamint a belföldi fuvarozási költségeket.

3.2.8.   Összehasonlítás

(82)

Az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdése előírja a Bizottság számára, hogy azonos kereskedelmi szinten végezze el a rendes érték és az exportár tisztességes összehasonlítását, és vegye figyelembe az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló tényezők közötti különbségeket. A szóban forgó ügyben a Bizottság úgy határozott, hogy a rendes értéket és a mintában szereplő exportáló gyártók exportárát gyártelepi kereskedelmi szinten hasonlítja össze.

(83)

A gyártelepi szinten történő tisztességes összehasonlítás érdekében a tengeri szállítási, a biztosítási és a belföldi fuvarozási költségek levonásával történő visszanettósítás után az exportár összehasonlítható a rendes értékkel. Együttműködés hiányában nem vehetők figyelembe az árak, illetve az árak összehasonlíthatóságát állítólag és igazoltan befolyásoló tényezők közötti különbségek.

3.2.9.   Dömpingkülönbözet

(84)

Ez alapján a súlyozott átlagos dömpingkülönbözet a vámfizetés nélküli, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve 28 % volt. Ebből a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a dömping a felülvizsgálati időszakban folytatódott. A szóban forgó behozatal volumene viszont korlátozott volt, 1,02 %-os uniós piaci részesedésnek felelt meg, így a Bizottság nem tekintette reprezentatívnak az árakat. A Bizottság ennélfogva a dömping megismétlődésének valószínűségét is megvizsgálta.

3.3.   A dömping folytatódásának valószínűsége

(85)

A Bizottság a felülvizsgálati időszak alatti dömpinggel kapcsolatos ténymegállapításon túlmenően azt is megvizsgálta az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően, hogy az intézkedések esetleges hatályon kívül helyezése esetére valószínűsíthető-e a dömping folytatódása. Ezenkívül tekintettel arra, hogy a felülvizsgálati időszak alatt a háztartási alumíniumfólia Kínából érkező behozatala csekély mértékű volt, uniós piaci részesedése mindössze 1,02 %-ot tett ki, a Bizottság a dömping megismétlődésének valószínűségét elemezte.

(86)

Ennek keretében a Bizottság a következő elemeket vizsgálta: a Kínában rendelkezésre álló termelési kapacitás és szabad kapacitás, a harmadik országbeli piacok esetleges felvevőképessége és az uniós piac vonzereje.

3.3.1.   Termelési kapacitás és szabad kapacitás Kínában

(87)

A kínai termelési kapacitásra és szabad kapacitásra vonatkozó ténymegállapítások a kínai gyártók együttműködésének hiánya miatt a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben szolgáltatott információkon alapultak. Mivel a kis tekercses kiszerelésű háztartási alumíniumfólia esetében nem állnak rendelkezésre pontos adatok a termelési kapacitásról, a Bizottság az óriástekercsek esetében fennálló kapacitásfelesleget tekintette a tekercses kiszerelésű háztartási alumíniumfóliánál meglévő kapacitásfelesleg releváns mutatójának. A fenti (68) preambulumbekezdésben foglaltak szerint a tekercses kiszerelésű háztartási alumíniumfólia előállításához mindössze darabolni kell az alumíniumfólia-óriástekercseket.

(88)

A kérelmező bizonyítékokkal szolgált arra vonatkozóan, hogy Kínában folyamatosan növekszik a termelési kapacitás a háztartási alumíniumfólia esetében. Jelentős bővülés figyelhető meg például a Shenhuo Aluminum vállalatnál, amelynek kapacitása 451 000 tonnáról 900 000 tonnára nőtt Jünnan tartományban, valamint a Longding Aluminum vállalatnál, amely új, 100 000 tonna kapacitású üzemet nyitott, ahol akkumulátor és vékony fólia gyártására összpontosít. Ezt a folyamatosan fennálló kapacitásfelesleget felismerte egyrészt az Egyesült Államok Nemzetközi Kereskedelmi Bizottsága (a továbbiakban: US ITC), amely 2023-ban arra a következtetésre jutott, hogy a piacvédelmi intézkedések megszüntetése valószínűleg a károkozás folytatódásához vezetne, másrészt a Kínai Nemvasfémágazati Szövetség, amely arról számolt be, hogy 2016-ban Kína több alumíniumfeldolgozó berendezéssel rendelkezett, mint a világ többi országa együttvéve.

(89)

Mind a termelés, mind a termelési kapacitás növekedése jelentősen meghaladta a kínai belföldi felhasználás növekedését.

(90)

A kérelemben közölt információk alapján a kínai háztartásifólia-fogyasztás 2022-ben mintegy 322 000 tonnára volt tehető, míg a gyártási volumen összesen 450 000 tonna volt, a termelési kapacitás pedig elérte az 516 000 tonnát, így a szabad kapacitás 66 000 tonna volt, ezzel némileg meghaladta az uniós fogyasztást, amely a felülvizsgálati időszakban megközelítőleg 62 625 tonna volt.

(91)

Ennek alapján a Bizottság megállapította, hogy Kínában jelentős kapacitásfelesleg alakult ki, és emiatt nagy a valószínűsége annak, hogy a dömpingellenes intézkedések hatályvesztése esetén a behozatali volumenek jelentősen megnőnek, és fokozottabb árnyomást fejtenek ki.

3.3.2.   Harmadik ország piacainak esetleges felvevőképessége

(92)

A Kínából származó háztartási alumíniumfólia behozatalára vonatkozóan jelenleg dömpingellenes intézkedések vannak hatályban különböző országokban, például Argentínában, Mexikóban, Tajvanon és az Egyesült Államokban. Az Egyesült Királyság a brexit után átvette a hatályos uniós intézkedéseket, hogy fenntartsa ezeket a vámokat. E kereskedelmi akadályok meglétéből következik, hogy a kínai exportőrök valószínűleg nem visznek ki jelentős mennyiségű háztartási alumíniumfóliát ezekre a piacokra.

(93)

India 2022-ben megszüntette dömpingellenes vámjait, azóta pedig jelentősen nőtt a kínai alumíniumfólia behozatala. Ez az ugrásszerű növekedés aggályokat vetett fel az indiai belföldi ágazatban a dömping ismételt megjelenését illetően, ami rávilágít arra, hogy a kínai gyártók kiszorító magatartást tanúsíthatnak az intézkedés megszűnése után. 2025. március 17-én az indiai pénzügyminisztérium bejelentette, hogy 619–873 USD/tonna ideiglenes dömpingellenes vámot vet ki az alumíniumfólia Kínából érkező behozatalára (32).

(94)

Tekintettel arra, hogy az említett harmadik országok által a Kínából származó háztartási alumíniumfólia behozatalára bevezetett intézkedések miatt a kínai exportőrök nehezen értékesíthetnek ezeken a piacokon, a jelenlegi intézkedések hatályvesztése esetén az uniós piac még vonzóbbá válna a többlettermelésüket exportálni és szabad kapacitásukat kihasználni kívánó kínai exportőrök számára.

3.3.3.   Az uniós piac vonzereje

(95)

Az uniós piac vonzó a kínai exportőrök számára, amit bizonyít, hogy a dömpingellenes intézkedések bevezetése óta a kínai exportőrök többször is megkísérelték kijátszani ezeket a korlátozásokat. A kínai behozatalra alkalmazandó dömpingellenes intézkedéseket a Bizottság 2021-ben kiterjesztette Thaiföldre, miután kijátszásellenes vizsgálattal feltárta, hogy a kínai gyártók leányvállalatai a hatályban lévő intézkedések kijátszása céljából összeszerelési tevékenységeket folytatnak.

(96)

Az említett vonzerő az uniós piac értékesítési áraira tekintettel teljesen nyilvánvaló. A GTA-ban közölt kínai kiviteli statisztikák alapján az átlagos értékesítési ár az uniós piacon 77 %-kal magasabb, mint az egyéb harmadik országbeli piacokra történő kínai értékesítés átlagos ára. Ezek szerint tehát, mivel az Unióba irányuló kivitel nagyobb nyereséggel járna, az EU az árszintek tekintetében vonzó piac. Következésképpen valószínű, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén az uniós piac még vonzóbbá válna a kínai exportőrök számára.

(97)

Ezenkívül bizonyítékok támasztják alá, hogy az Unióba érkező kínai alumíniumfólia-behozatal piaci részesedése jelentős mértékben csökkent: míg az eredeti vizsgálati időszak alatt 13,4 % volt, addig a felülvizsgálati időszak alatt 1,02 %-ra esett vissza. Ez a meredek visszaesés jól mutatja az Európai Unió dömpingellenes intézkedéseinek hatását. Ezen intézkedések hatályvesztése esetén a kínai gyártók valószínűleg kellő kapacitással és ösztönzéssel is rendelkeznének arra, hogy növeljék az uniós piacra irányuló kivitelüket, ami feltehetőleg a dömping megismétlődéséhez vezetne.

3.4.   A dömping megismétlődésének valószínűsége

(98)

A dömping 3.3. szakaszban elemzett, felülvizsgálati időszak alatti folytatódásán túlmenően és a kínai behozatal alacsony, 1,02 %-os piaci részesedésére figyelemmel a Bizottság a dömping megismétlődésének valószínűségét is elemezte. E tekintetben a bizottsági elemzés tárgyát a felülvizsgálati időszak alatt a harmadik országokba irányuló kínai export árstruktúrája képezte.

(99)

A harmadik országokba irányuló kínai kivitelről nyilvánosan hozzáférhető részletesebb információknak és a kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Bizottságnak a GTA-ból származó adatokra támaszkodott. Az adatokat a 7607 11 10 , a 7607 11 20 és a 7607 11 90 kínai KN-kód használatával nyerte ki, amely alá az érintett termékek mellett a vizsgálat tárgyát nem képező egyéb termékek is tartoznak (0,007 mm alatti és legfeljebb 0,2 mm vastagságú háztartási alumíniumfólia). Ezek a statisztikák szolgáltatták a rendelkezésre álló legmegfelelőbb adatokat, és kellően reprezentatívnak minősültek annak értékeléséhez, mekkora a dömping megismétlődésének valószínűsége.

(100)

Ezen adatkészlet szerint a felülvizsgálati időszak alatt a kínai kivitel fő rendeltetési helye India (88 344 tonna), Mexikó (65 635 tonna) és Thaiföld (57 916 tonna). A Bizottság azzal a céllal elemezte az e piacokra irányuló kivitel árait, hogy megállapítsa a gyártelepi és a CIF-árakat, ennek keretében pedig ugyanazokat a fuvarozással, a vámjogszabályok betartásával kapcsolatos és egyéb kiigazításokat alkalmazta, mint az Unióba irányuló kivitel árainál.

(101)

Ezeket az árakat összehasonlította a 3.2.2–3.2.6. szakaszban megállapított és az átlagos CIF-érték százalékában kifejezett rendes értékkel. Az összehasonlítás India esetében 112 %-os, Indonézia esetében 111 %-os, Thaiföld esetében pedig 112 %-os árkülönbséget mutatott ki. A jelentős árkülönbségek azt jelzik, hogy a kínai exportőrök jellemzően alacsonyabb árakon értékesítenek az exportpiacokon. Tehát az Unióba érkező kínai behozatal az intézkedések hatályvesztése esetén valószínűleg jelentősnek megnövekedne, és dömpingárakon kerülnek az uniós piacra.

3.5.   Következtetés

(102)

A vizsgálat feltárta, hogy a kínai behozatal változatlanul dömpingáron érkezett az uniós piacra. E behozatal jelenleg alacsony piaci részesedésére tekintettel a Bizottság a jelentős harmadik országbeli piacokra irányuló kínai kivitel elemzésével is értékelte a dömping megismétlődésének valószínűségét. Megállapítást nyert, hogy e kivitel dömpingelt, és a dömpingkülönbözet India, Mexikó és Thaiföld esetében is meghaladja a 111 %-ot.

(103)

A 3.3.1. (termelési kapacitás és szabad kapacitás Kínában), a 3.3.2. (a harmadik országbeli piacok esetleges felvevőképessége) és 3.3.3. szakaszban (az uniós piac vonzereje) megfogalmazott ténymegállapítások alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a kínai gyártók nagy valószínűséggel folytatnák – és akár jelentősen növelnék is – az érintett termék dömpingáron történő kivitelét az Unióba.

(104)

Következésképpen érdemi bizonyíték van arra, hogy a meglévő intézkedések hatályvesztése esetén a dömping folytatódna, és mindenképpen nagy a megismétlődésének a valószínűsége.

4.   KÁR

4.1.   Az uniós gazdasági ágazat és az uniós termelés meghatározása

(105)

A figyelembe vett időszakban 31 ismert gyártó gyártotta a hasonló terméket az Unióban. Ezek a gyártók alkotják az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében az „uniós gazdasági ágazatot”.

(106)

A felülvizsgálati időszak alatt a teljes uniós termelés mintegy 65 540 tonna volt. Ezt a számadatot a Bizottság az uniós gazdasági ágazatról rendelkezésre álló információk összessége, többek között a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelem, a mintában szereplő uniós gyártók kérdőívre adott és ellenőrzött válaszai, valamint a kérelmező makrogazdasági kérdőívre adott, az uniós gazdasági ágazattól származó adatokat tartalmazó válaszai.

(107)

Az 1.2. szakaszban említettek szerint a Bizottság három uniós gyártót vett fel a mintába, amelyek a hasonló termék teljes uniós termelésének 33 %-át képviselték.

4.2.   Uniós felhasználás

(108)

A Bizottság az uniós felhasználás megállapításához összeadta az uniós gazdasági ágazat Unióra jellemző értékesítési volumenét és az Eurostat által jelentett, az Unióba irányuló teljes behozatalt.

(109)

Az uniós felhasználás a következőképpen alakult:

2. táblázat

Uniós felhasználás (tonna)

 

2020

2021

2022

Felülvizsgálati időszak (2023.1.1. – 2023.12.31.)

Teljes uniós felhasználás

59 891

70 820

63 585

62 625

Index (2020 = 100)

100

118

106

105

Forrás:

Eurostat: Az uniós gazdasági ágazat által benyújtott adatok és a kérdőívekre a mintában szereplő uniós gyártók által adott ellenőrzött válaszok alapján.

(110)

A figyelembe vett időszakban az uniós felhasználás 5 %-kal nőtt. 2021-ben ugrásszerűen, 18 %-kal bővült, ami főként a Covid19-világjárvány hatásának tudható be. Ebben az időszakban a kiskereskedők az Unióban gyártott árukat részesítették előnyben, hogy enyhítsék az ellátási lánc zavarait, és ellensúlyozzák a Kínából érkező behozatal felfüggesztését. Ezenfelül, mivel az emberek otthon maradtak, és gyakrabban főztek, jelentősen megnőtt az élelmiszerekhez kapcsolódó termékek, köztük az alumíniumfólia-tekercsek iránti kereslet. 2022-től kezdődően – így a felülvizsgálati időszak alatt – viszont a felhasználás csökkenni kezdett. Az uniós felhasználás 2021-hez képest 13 %-kal esett vissza a felülvizsgálati időszakban.

4.3.   Kínából érkező behozatal

4.3.1.   A Kínából érkező behozatal volumene és piaci részesedése

(111)

A Bizottság a behozatal volumenét az Eurostat adatbázisa alapján határozta meg. A behozatal piaci részesedésének meghatározása a behozatal volumenének és – a 2. táblázat szerinti – uniós piaci felhasználásnak az összehasonlítása alapján történt.

(112)

A Kínából az Unióba érkező behozatal a következőképpen alakult:

3. táblázat

Behozatali volumen és piaci részesedés

 

2020

2021

2022

Felülvizsgálati időszak (2023.1.1. – 2023.12.31.)

A Kínából érkező behozatal volumene (tonna)

6

441

562

640

Index (2020 = 100)

100

7 480

9 527

10 842

Piaci részesedés (%)

0

0,6

0,9

1

Index (2020 = 100)

100

6 325

8 974

10 369

Forrás:

Eurostat.

(113)

A Kínából érkező behozatal az alacsony piaci részesedése ellenére a figyelembe vett időszak alatt folytatódott, és növekvő tendenciát mutatott. 2020-tól kezdődően – amikor a Kínából érkező behozatal szinte elhanyagolható volt – a behozatal nagymértékben nőtt 2021-ben, ez a tendencia pedig 2022-ben és a felülvizsgálati időszakban is végig kitartott, ennek eredményeképpen az értékesítési volumen a figyelembe vett időszak alatt 6 tonnáról 640 tonnára nőtt, amely 1,02 %-os piaci részesedésnek felel meg a felülvizsgálati időszakban.

4.4.   Az érintett országból érkező behozatal árai

(114)

A Bizottság az importárakat – Kína együttműködésének hiányában – az Eurostatból származó statisztikai adatok alapján határozta meg. A behozatali áralákínálást ugyanezen az alapon határozta meg.

(115)

A Kínából az Unióba érkező behozatal átlagára a következőképpen alakult:

4. táblázat

Importárak (EUR/tonna)

 

2020

2021

2022

Felülvizsgálati időszak (2023.1.1. – 2023.12.31.)

Átlagos kínai importár

3 797

3 224

4 708

5 247

Index (2020 = 100)

100

85

124

138

Forrás:

Eurostat.

(116)

A kínai behozatal átlagos árai 38 %-kal emelkedtek a figyelembe vett időszak alatt. Az árak előbb 15 %-kal csökkentek 2021-ben, majd 2022-től a felülvizsgálati időszakig 53 %-kal emelkedtek.

(117)

A kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság csak az Eurostattól származó statisztikai adatok felhasználásával határozhatta meg a tonnánkénti átlagárat különféle terméktípusokra vonatkozóan.

(118)

Az ekként meghatározott kínai exportárat összehasonlította a mintában szereplő uniós gyártók által az uniós piacon vevőknek a felülvizsgálati időszak alatt felszámított, gyártelepi szintre igazított értékesítési árak súlyozott átlagával.

(119)

Az összehasonlítás mintában szereplő uniós gyártók felülvizsgálati időszakbeli elméleti árbevételének százalékában kifejezett eredménye azt mutatta, hogy az Unióba irányuló kínai kivitel árai átlagosan mintegy 21 %-kal alacsonyabbak voltak, mint az uniós gazdasági ágazat átlagárai.

(120)

Azonban a (113) preambulumbekezdésben említettek szerint a háztartási alumíniumfólia felülvizsgálati időszak alatti, Unióba irányuló behozatalának elhanyagolható volumene miatt ezen értékesítés árai nem tekinthetők reprezentatívnak.

(121)

A Bizottság tudomásul vette, hogy a Kínából származó behozatal volumene a felülvizsgálati időszak alatt nagyon csekély volt. Mindazonáltal a csekély behozatali volumen a kárt okozó árképzés intézkedések megszüntetése esetén történő folytatódásának kockázatával együtt alátámasztja azt a következtetést, hogy továbbra is helyénvaló a meglévő intézkedések fenntartása.

4.5.   A Kínától eltérő harmadik országokból érkező behozatal

(122)

A Kínától eltérő harmadik országokból behozott alumíniumfólia-tekercsek főként Törökországból származtak.

(123)

Az Unióba irányuló behozatal (összesített) volumene, valamint az egyéb harmadik országokból érkező alumíniumfólia-tekercsek behozatala terén a piaci részesedés és az árak tendenciái a következőképpen alakultak:

5. táblázat

Harmadik országokból érkező behozatal

Ország

 

2020

2021

2022

Felülvizsgálati időszak (2023.1.1. – 2023.12.31.)

Törökország

Volumen (tonna)

51

1 167

1 173

2 703

 

Index

100

2 311

2 323

5 353

 

Piaci részesedés (%)

0,08

1,65

1,84

4,32

 

Átlagár (EUR/tonna)

2 627

3 790

5 532

4 684

 

Index

100

144

211

178

Indonézia

Volumen (tonna)

0

172

262

427

 

Index

100

17 200

26 230

42 700

 

Piaci részesedés (%)

0

0,24

0,41

0,68

 

Átlagár (EUR/tonna)

0

3 221

4 588

4 347

 

Index

100

102

181

140

India

Volumen (tonna)

13

310

82

189

 

Index

100

2 329

620

1 421

 

Piaci részesedés (%)

0,02

0,44

0,13

0,30

 

Átlagár (EUR/tonna)

3 071

3 140

5 565

4 292

 

Index

100

102

181

140

Valamennyi harmadik ország összesen, kivéve Kína

Volumen (tonna)

88

3 151

3 102

4 892

 

Index

100

3 585

3 529

5 566

 

Piaci részesedés (%)

0,1

4

5

8

 

Átlagár (EUR/tonna)

2 662

3 667

5 703

4 868

 

Index

100

138

214

183

Forrás:

Eurostat.

(124)

A Kínától eltérő harmadik országokból érkező behozatal volumene számottevően nőtt: míg 2020-ban 88 tonna volt, addig a felülvizsgálati időszak alatt elérte a 4 892 tonnát.

(125)

mivel a teljes uniós felhasználás a figyelembe vett időszakban csökkent, ez a növekedés a harmadik országokból érkező behozatal piaci részesedésének azonos időszakban történő bővülésében mutatkozott meg: e részesedés a 2020. évi 0,1 %-ról 8 %-ra nőtt a felülvizsgálati időszak alatt.

(126)

A figyelembe vett időszak alatt a Kínától eltérő harmadik országokból érkező behozatal átlagára összességében véve 83 %-kal emelkedett, de – ahogy a 9. táblázat mutatja – az uniós gazdasági ágazat árszintjeitől így is jóval elmaradt.

(127)

A felülvizsgálat tárgyát képező, egyéb harmadik országokból származó termék behozatala elsősorban Törökországból, Indonéziából és Indiából érkezett, és a figyelembe vett időszak alatt 51 tonnáról 2 703 tonnára, a 2020. évi 0 tonnáról a felülvizsgálati időszak alatt 427 tonnára, illetve 13 tonnáról a felülvizsgálati időszak alatt 189 tonnára nőtt.

4.6.   Az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete

4.6.1.   Általános megjegyzések

(128)

Az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetének elemzése valamennyi olyan gazdasági mutató értékelésére kiterjedt, amely a figyelembe vett időszakban hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat helyzetére.

(129)

A Bizottság a (14) preambulumbekezdésben említett módon mintavételt alkalmazott az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetének értékelésére.

(130)

A kár meghatározása során a Bizottság különbséget tett a makrogazdasági és a mikrogazdasági kármutatók között. A Bizottság a makrogazdasági mutatókat a kérelmezők által rendelkezésre bocsátott adatok alapján értékelte. Az adatok az összes uniós gyártóra kiterjedtek. A mikrogazdasági mutatókat a Bizottság a mintában szereplő uniós gyártók által a kitöltött kérdőíven közölt, ellenőrzött adatok alapján értékelte. Az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete szempontjából mindkét adatcsoport reprezentatívnak bizonyult.

(131)

A makrogazdasági mutatók a következők: termelés, termelési kapacitás, kapacitáskihasználás, értékesítési volumen, piaci részesedés, növekedés, foglalkoztatás, termelékenység, a dömpingkülönbözet nagysága, valamint a korábbi dömpingelt behozatal hatásaiból való felépülés.

(132)

A mikrogazdasági mutatók a következők: átlagos egységár, egységköltség, munkaerőköltség, készletek, jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, a beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség.

4.6.2.   Makrogazdasági mutatók

4.6.2.1.   Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(133)

A teljes uniós termelés, a termelési kapacitás és a kapacitáskihasználás a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

6. táblázat

Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

 

2020

2021

2022

Felülvizsgálati időszak (2023.1.1. – 2023.12.31.)

Termelési volumen (tonna)

77 861

79 991

73 513

65 540

Index

100

103

94

84

Termelési kapacitás (tonna)

106 289

115 440

105 917

98 020

Index

100

109

100

92

Kapacitáskihasználás (%)

73

69

69

67

Index

100

95

95

91

Forrás:

makrogazdasági kérdőív.

(134)

A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat termelési volumene 16 %-kal csökkent, és követte az uniós felhasználás csökkenését. 2020 és 2021 között növekedés volt tapasztalható, ami a Covid19-világjárvány kedvező hatásainak tudható be. Ebben az időszakban a kiskereskedők előtérbe helyezték a termékek rendelkezésre állásának biztosítását, válaszul az ellátási lánc zavaraira és a Kínából érkező behozatal felfüggesztésére.

(135)

A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat gyártási kapacitása 8 %-kal csökkent. 2020 és 2021 között (a műszakok számának növekedése miatt) bővülés volt tapasztalható, ami a Covid19-világjárvány utáni helyreállítás kedvező hatásainak tudható be.

(136)

A kapacitáskihasználás 9 %-kal csökkent a figyelembe vett időszakban.

4.6.2.2.   Értékesítési volumen és piaci részesedés

(137)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene és piaci részesedése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

7. táblázat

Az értékesítés volumene és piaci részesedése

 

2020

2021

2022

Felülvizsgálati időszak (2023.1.1. – 2023.12.31.)

Teljes értékesítési volumen az uniós piacon (tonna)

59 798

67 228

59 921

57 094

Index

100

112

100

95

Piaci részesedés (%)

100

95

94

91

Index

100

95

94

91

Forrás:

makrogazdasági kérdőív.

(138)

A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat uniós piaci értékesítési volumene 5 %-kal visszaesett, követve az uniós felhasználás tendenciáját. Az uniós értékesítés a (111) és (136) preambulumbekezdésben kifejtett okokból előbb 12 %-kal nőtt 2021-ben, majd 2021-től a felülvizsgálati időszakig 17 %-kal csökkent.

(139)

Az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése a figyelembe vett időszakban 9 százalékponttal, 100 %-ról 91 %-ra zsugorodott.

4.6.2.3.   Növekedés

(140)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós felhasználás 5 %-kal nőtt, míg az uniós gazdasági ágazat termelése 16 %-kal, értékesítése 5 %-kal, piaci részesedése pedig 8 %-kal csökkent.

4.6.2.4.   Foglalkoztatás és termelékenység

(141)

A foglalkoztatás és a termelékenység a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

8. táblázat

Foglalkoztatás és termelékenység

 

2020

2021

2022

Felülvizsgálati időszak (2023.1.1. – 2023.12.31.)

Alkalmazottak száma

963

1 069

988

920

Index

100

111

103

96

Termelékenység (tonna/alkalmazott)

81

75

74

71

Index

100

92

92

88

Forrás:

makrogazdasági kérdőív.

(142)

Az uniós gazdasági ágazat foglalkoztatási rátája a figyelembe vett időszak alatt 14 %-kal csökkent, ami számottevő korrelációt jelez a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártásában részt vevő alkalmazottak száma és az uniós termelés volumene között. Az említett időszakban először 11 % növekedés volt tapasztalható 2020 és 2021 között, majd 15 százalékpontos csökkenés következett be 2021 és a felülvizsgálati időszak között.

(143)

Az uniós gazdasági ágazati munkaerő egy alkalmazottra vetített termelésben (tonna) mért termelékenysége a figyelembe vett időszakban végig csökkenő tendenciát mutatott.

4.6.2.5.   A dömpingkülönbözet nagysága és felépülés a korábbi dömpingelt behozatal hatásaiból

(144)

A felülvizsgálati időszak alatt megállapított összes dömpingkülönbözet jelentősen meghaladta a csekély mértékű szintet. Ugyanakkor a felülvizsgálati időszak alatt a behozatal szintje nagymértékben korlátozott volt: a piaci részesedés mindössze 1 %-át tette ki. Ezért a behozatal tényleges dömpingkülönbözetének nagysága meglehetősen korlátozott mértékben befolyásolta az uniós gazdasági ágazatot. Következésképpen a vizsgálatban átkerült a hangsúly annak értékelésére, hogy a meglévő dömpingellenes intézkedések hatályon kívül helyezése vagy módosítása esetén mekkora a valószínűsége a dömping megismétlődésének és folytatódásának, valamint a kár megismétlődésének. Ez a megközelítés a belföldi gazdasági ágazatra gyakorolt lehetséges jövőbeli hatás felméréséhez és a piacvédelmi intézkedések folyamatos eredményességének biztosításához volt szükséges.

4.6.2.6.   Árak és az árakat befolyásoló tényezők

(145)

A mintában szereplő uniós gyártók által az Unióban a független vevők felé felszámított értékesítési egységárak súlyozott átlaga a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

9. táblázat

Értékesítési árak és előállítási költség az Unióban (EUR/tonna)

 

2020

2021

2022

Felülvizsgálati időszak (2023.1.1. – 2023.12.31.)

Átlagos értékesítési egységárak a teljes uniós piacon

3 484

3 630

5 698

5 674

Index

100

104

164

163

Termelési egységköltség

3 416

3 847

5 675

5 287

Index

100

113

166

155

Forrás:

a mintában szereplő uniós gyártók.

(146)

Az uniós gazdasági ágazat átlagos értékesítési árai a figyelembe vett időszakban 63 %-kal emelkedtek. Az emelkedés előbb 2020 és 2021 között mindössze 4 %-os, majd a felülvizsgálati időszakban drasztikus mértékű, 2021-hez képest 59 %-os volt.

(147)

A termelési egységköltség 55 %-kal nőtt a figyelembe vett időszakban, az értékesítési áréhoz hasonló tendenciát követve. A termelési költség 2020 és 2021 között 13 %-kal emelkedett. A termelési egységköltség ugrásszerű növekedését a felülvizsgálati időszakban az energia- és nyersanyagárak meredek emelkedése okozta, amely a Covid19-világjárványt és az ukrajnai katonai agressziót követően fellendülő globális keresletnek tudható be. Noha a termelési költségek a figyelembe vett időszakban jelentősen nőttek, az uniós gazdasági ágazat ehhez igazodva – 2021 kivételével – emelni tudta értékesítési árait a nyereségesség megtartása érdekében.

4.6.2.7.   Munkaerőköltség

(148)

A mintában szereplő uniós gyártók átlagos munkaerőköltsége a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

10. táblázat

Alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség

 

2020

2021

2022

Felülvizsgálati időszak (2023.1.1. – 2023.12.31.)

Alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség (EUR)

29 229

28 883

34 079

36 335

Index

100

99

117

124

Forrás:

a mintában szereplő uniós gyártók.

(149)

A figyelembe vett időszak alatt a munkaerőköltség 24 %-kal nőtt. Míg a felülvizsgálati időszakban az alkalmazottak száma a (142) preambulumbekezdésben említettek szerint csökkent, az egy alkalmazottra jutó átlagköltség 2020-hoz képest nőtt.

4.6.2.8.   Készletek

(150)

A mintában szereplő uniós gyártók készletszintje a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

11. táblázat

Készletek

 

2020

2021

2022

Felülvizsgálati időszak (2023.1.1. – 2023.12.31.)

Zárókészletek (tonna)

29 663

28 141

34 905

18 395

Index

100

95

118

62

Zárókészlet a termelés százalékában

38

35

47

28

Index

100

93

125

74

Forrás:

a mintában szereplő uniós gyártók.

(151)

A figyelembe vett időszakban 38 %-kal csökkent az uniós gazdasági ágazat készlete háztartási alumíniumfóliából. A készlet 2022-ben volt a legnagyobb, 18 %-ot tett ki, majd a felülvizsgálati időszak alatt 56 százalékponttal visszaesett. Ez összhangban van a termelés és a termelési kapacitás csökkenésével.

4.6.2.9.   Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, a beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség

(152)

A mintában szereplő uniós gyártók jövedelmezősége, pénzforgalma, beruházásai és beruházásainak megtérülése a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

12. táblázat

Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások és a beruházások megtérülése

 

2020

2021

2022

Felülvizsgálati időszak (2023.1.1. – 2023.12.31.)

Az Unióban a független vevők részére végrehajtott értékesítések jövedelmezősége (az értékesítési árbevétel százalékában)

6

–2

5

8

Index

100

–32

78

126

Pénzforgalom (EUR)

5 907 422

– 707 522

5 264 348

11 751 470

Index

100

–12

89

199

Beruházások (EUR)

3 524 195

3 105 891

2 374 586

1 909 825

Index

100

88

67

54

A beruházások megtérülése (%)

122

–17

150

232

Index

100

–14

122

189

Forrás:

a mintában szereplő uniós gyártók.

(153)

A Bizottság a mintában szereplő uniós gyártók jövedelmezőségét úgy állapította meg, hogy a hasonló termék független vevők részére végrehajtott uniós értékesítéseiből származó adózás előtti nettó nyereséget kifejezte az értékesítési árbevétel százalékában.

(154)

Összességében véve az uniós gazdasági ágazat nyereségessége a figyelembe vett időszakban 2 százalékponttal, 6 %-ról 8 %-ra növekedett. Először 2021-ben 6 %-ról –2 %-ra csökkent, majd 2022-ben 5 %-ra, a felülvizsgálati időszakban pedig 8 %-ra nőtt.

(155)

A nettó pénzforgalom az uniós gyártók önfinanszírozó képességét jelzi. A nettó pénzforgalom növekvő tendenciát mutatott: 99 %-kal bővült a figyelembe vett időszak alatt. Előbb 2020 és 2021 között 112 %-kal csökkent, majd azt követően a felülvizsgálati időszakig folyamatosan nőtt.

(156)

2020 és a felülvizsgálati időszak között a beruházások 46 %-kal csökkentek. A beruházások általában a termelés minőségének javítására és környezetbarátabbá tételére irányultak. A beruházások megtérülése a beruházások könyv szerinti nettó értékének százalékos arányában kifejezett nyereség. A beruházások megtérülése erőteljesen ingadozott a figyelembe vett időszakban. Az ingadozások 2020-tól a felülvizsgálati időszakig a –114 % és 189 % közötti tartományban voltak megfigyelhetők. 2020 és 2021 között erőteljesen visszaesett, majd a felülvizsgálati időszakban számottevő fellendülés következett, és 110 százalékponttal a figyelembe vett időszak 2020-as kezdőpontja fölé emelkedett.

4.6.2.10.   A kárra vonatkozó következtetés

(157)

A hatályos intézkedések védelmet biztosítottak az uniós gazdasági ágazat számára, lehetővé téve számára, hogy növelje piaci részesedését, a megnövekedett költségekkel összhangban emelje az árait, valamint a figyelembe vett időszak végén nyereséges szintet és a beruházásokon pozitív megtérülést érjen el.

(158)

Az uniós gazdasági ágazat viszont a termelésben, a termelési kapacitásban és a kapacitáskihasználásban is csökkenést tapasztalt.

(159)

Ezenkívül a hatályban levő intézkedések ellenére a kínai exportőrök a figyelembe vett időszakban továbbra is egyre nagyobb volumenben exportálták az érintett terméket (amelynek mennyisége 2020-ban még elhanyagolható volt, a felülvizsgálati időszak alatt azonban elérte a 640 tonnát), és növelték piaci részesedésüket, amely szinte 0 %-ról 1 %-ra nőtt ebben az időszakban.

(160)

Egyúttal a harmadik országokból érkező behozatal abszolút volumene és piaci részesedése egyaránt növekedett a figyelembe vett időszak alatt. Noha e behozatal átlagára elmaradt az uniós gazdasági ágazatétól, a Bizottság a (127) preambulumbekezdésben foglaltak szerint arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazatot a felülvizsgálati időszak alatt nem érte jelentős kár. Azonban az áralákínálásra és az ilyen behozatal növekvő volumenére tekintettel fennáll a kockázata annak, hogy az intézkedések hiányában e behozatal jelentős kárt okozhat az uniós gazdasági ágazatnak a jövőben.

(161)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazatot a felülvizsgálati időszakban az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében nem érte jelentős kár.

5.   A KÁR MEGISMÉTLŐDÉSÉNEK VALÓSZÍNŰSÉGE

(162)

A Bizottságnak a (161) preambulumbekezdésben foglalt következtetései szerint az uniós gazdasági ágazatot a felülvizsgálati időszak alatt nem érte jelentős kár. A Bizottság az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően megvizsgálta, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén valószínűsíthető-e a Kínából érkező dömpingelt behozatal által eredetileg okozott kár megismétlődése.

(163)

A meglévő intézkedések ellenére az uniós piac méret és árképzés tekintetében is változatlanul vonzó piacnak bizonyult a kínai exportáló gyártók számára. Az érintett termék Kínából érkező behozatala továbbra is jelentősen dömpingelt áron lépett be az uniós piacra. A számottevő kínai szabad kapacitás a több harmadik országbeli piacon a kínai exportáló gyártókkal szemben bevezetett piacvédelmi intézkedésekkel együtt (amelyek következetes dömpingelési tendenciát jeleznek) alátámasztják azt, hogy a dömpingellenes intézkedések hatályvesztése esetén valószínűleg a kár megismétlődne. az Unióba irányuló kínai kivitel nagy valószínűséggel rohamosan piaci részesedést szerezne az uniós gazdasági ágazat kárára, amely értékesítési volumenének azonnali visszaesésével és állandó egységköltségeinek növekedésével szembesülne. Az állandó költségek növekedése és az értékesítési áraknak a zsugorodó piacon tapasztalható csökkenése együttesen az uniós gazdasági ágazat helyzetének azonnali romlásához vezetne. Az uniós gazdasági ágazat ennélfogva veszteségessé válna, az uniós gazdasági ágazat általános gazdasági helyzetét negatív hatások érnék, és megismétlődne a dömpingelt/támogatott behozatallal összefüggő jelentős kár.

5.1.   Harmadik országokból érkező behozatal

(164)

A Kínától eltérő harmadik országokból érkező behozatal volumene számottevően nőtt: míg 2020-ban 88 tonna volt, addig a felülvizsgálati időszak alatt elérte a 4 892 tonnát.

(165)

mivel a teljes uniós felhasználás a figyelembe vett időszakban csökkent, ez a növekedés a harmadik országokból az azonos időszakban érkező behozatal piaci részesedésében mutatkozott meg, amely a 2020. évi 0,1 %-ról 8 %-ra nőtt.

(166)

Bár a kínai importárak növekvő tendenciát mutattak a figyelembe vett időszakban, folyamatosan az uniós gazdasági ágazat árai alatt maradtak. Az uniós irányárhoz képest a különbség még hangsúlyosabb. A felülvizsgálati időszak alatt a kínai behozatal átlagára tonnánként 5 246 EUR volt, míg az átlagos uniós értékesítési ár 5 674 EUR/tonna volt, az irányár pedig 5 708 EUR/tonna összegben került megállapításra. Ez a tartós alákínálás – különösen az irányár viszonylatában – azt jelzi, hogy a kínai behozatal továbbra is lefelé irányuló nyomást gyakorol az uniós piac áraira. Az említett árkülönbségre tekintettel piacvédelmi intézkedések hiányában egyértelműen fennáll annak a kockázata, hogy ez az áralákínálás a jövőben jelentős kárt okozhatna az uniós gazdasági ágazatnak.

(167)

A Bizottság azt is elemezte, hogy az Uniótól eltérő harmadik országokba irányuló kínai export súlyozott, az uniós érkeztetési árnak megfelelően kiigazított árai a felülvizsgálati időszakban alákínáltak-e az uniós gazdasági ágazat irányárainak. Tekintettel a kínai exportőrök együttműködésének hiányára, a Bizottság elemzését a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben szereplő adatokra alapozta. Az elemzés négy olyan harmadik országot azonosított, ahol a kínai exportáló gyártók az érintett terméket a felülvizsgálati időszakban az uniós gazdasági ágazat átlagos irányárának mintegy 35 %-ánál is alacsonyabb áron értékesítették.

(168)

A 3.3.1. szakaszban leírtak szerint Kínában jelentős kapacitásfelesleg van, amely a felülvizsgálati időszak alatt nagymértékben meghaladja a teljes uniós felhasználást. Ezenfelül a Bizottság nem azonosított olyan elemeket, amelyek arra utalnának, hogy a közeljövőben Kínában vagy bármely más harmadik országbeli piacon jelentős mértékben nőne a felülvizsgálat tárgyát képező termék iránti belső kereslet. A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy Kínában vagy bármely más harmadik ország piacán a belső kereslet nem tudná felvenni a Kínában rendelkezésre álló kapacitást.

(169)

Következésképpen az elemzés – a rendelkezésre álló tények alapján – kimutatta, hogy a kínai exportáló gyártók képesek jóval az uniós irányár alatti áron értékesíteni. A Kínában rendelkezésre álló jelentős szabad kapacitásra tekintettel megállapítást nyert továbbá, hogy Kína képes nagy mennyiségű alumíniumfóliát előállítani az uniós piacon történő értékesítés céljából. A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a kínai exportőrök jelentős árnyomást gyakorolhatnak, és ezáltal kárt okozhatnak az uniós gazdasági ágazatnak.

(170)

Az uniós piac vonzerejét az is jelzi, hogy az intézkedések bevezetésének kezdete óta a kínai exportőrök megkísérelték kijátszani az intézkedéseket, de e próbálkozásokat 2021-ben sikerült felismerni és semlegesíteni. Kijátszásellenes vizsgálata (33) keretében a Bizottság megállapította, hogy a termékeiket ismerten az Unióba exportáló thaiföldi gyártók kivétel nélkül olyan, háztartási alumíniumfóliát gyártó kínai vállalatok leányvállalatai, amelyekre Kínából történő kivitel esetén dömpingellenes vámok vonatkoznak.

(171)

A figyelembe vett időszak alatt a Kínától eltérő harmadik országokból érkező behozatal átlagára összességében véve 83 %-kal emelkedett, de – ahogy a 9. táblázat mutatja – az uniós gazdasági ágazat árszintjeitől így is jóval elmaradt.

(172)

A figyelembe vett időszak alatt a felülvizsgálat tárgyát képező termék az egyéb harmadik országok közül elsősorban Törökországból, Indonéziából és Indiából érkezett.

(173)

A Kínából érkező behozatal átlagára 2020 és 2021 között 15 %-kal csökkent, 2022-ben és a felülvizsgálati időszak alatt pedig jelentősen nőtt.

(174)

A (113) preambulumbekezdésben említettek szerint a háztartási alumíniumfólia felülvizsgálati időszak alatti, Unióba irányuló behozatalának elhanyagolható volumene miatt ezen értékesítések ára nem tekinthető reprezentatívnak, és nem volt felhasználható a Kínából az Unióba érkező behozatal áraira és az exportáló gyártók árazási magatartására vonatkozó következtetések levonásához.

(175)

A Bizottság a fentiek alapján arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések hiánya minden valószínűség szerint a Kínából érkező, kárt okozó áron megvalósuló dömpingelt behozatal jelentős növekedéséhez vezetne. Az intézkedések hatályvesztése teljesen visszaveti az uniós gazdasági ágazat felépülését.

5.2.   Az uniós gazdasági ágazat exportteljesítménye

(176)

A mintában szereplő uniós gyártók exportvolumene a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

13. táblázat

A mintában szereplő uniós gyártók exportteljesítménye

 

2020

2021

2022

Felülvizsgálati időszak (2023.1.1. – 2023.12.31.)

Exportvolumen (tonna)

7 261

5 370

4 995

4 382

Index

100

74

69

60

Átlagár (EUR/tonna)

3 317

3 850

5 803

5 306

Index

100

116

175

160

Forrás:

a mintában szereplő uniós gyártók.

(177)

A mintában szereplő uniós gyártók kivitele a figyelembe vett időszak alatt 40 %-kal csökkent, átlagára pedig 60 %-kal emelkedett. Az uniós gazdasági ágazat független vevőkhöz irányuló kivétele számottevően csökkent, és hasonló tendenciát követett, mint a teljes uniós termelés, amely 16 %-kal esett vissza.

(178)

Összességében véve megállapítást nyert, hogy az uniós gazdasági ágazat exportteljesítménye negatív volt.

6.   UNIÓS ÉRDEK

(179)

Az alaprendelet 21. cikke alapján a Bizottság megvizsgálta, hogy a meglévő dömpingellenes intézkedések fenntartása ellentétes lenne-e az Unió egészének érdekével. Az uniós érdek meghatározása a különböző érintett érdekek teljes körének értékelésén alapult, beleértve az uniós gazdasági ágazat, az importőrök és a felhasználók érdekeit is.

6.1.   Az uniós gazdasági ágazat érdeke

(180)

Noha a 4.6.2.9. szakaszban foglaltak szerint a dömpingellenes intézkedések mérséklő hatást gyakoroltak az uniós piacra belépő dömpingelt behozatal volumenére, az uniós gazdasági ágazat helyzete továbbra is bizonytalan volt, amit a kármutatók, például a termelés, a termelési kapacitás, a kapacitáskihasználás, a foglalkoztatás, az exportértékesítés és a beruházások negatív tendenciái is megerősítenek.

(181)

Az intézkedések esetleges hatályvesztése esetén valószínűsíthető, hogy az érintett országból érkező, valószínűsíthetően nagy mennyiségű dömpingelt behozatal további kárt okozna az uniós gazdasági ágazatnak. Ez a nagy mennyiségű behozatal várhatóan többek között az uniós gazdasági ágazat piaci részesedésének csökkenését, az uniós értékesítési árak visszaesését, az uniós kapacitáskihasználás csökkenését és általában az uniós gazdasági ágazat pénzügyi helyzetének súlyos romlását idézné elő.

(182)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a hatályban lévő dömpingellenes intézkedések fenntartása az uniós gazdasági ágazat érdekét szolgálja.

6.2.   A felhasználók és a független importőrök érdeke

(183)

A Bizottság minden ismert felhasználóval és független importőrrel felvette a kapcsolatot. Egyetlen felhasználó vagy független importőr sem jelentkezett és működött együtt ebben a vizsgálatban oly módon, hogy a kérdőívre választ nyújtott volna be. Tekintettel arra, hogy a felhasználók és a független importőrök nem mutattak érdeklődést, valamint arra utaló jelek hiányában, hogy a korábbi vizsgálatok során levont következtetések változtak volna, az intézkedések fenntartását a Bizottság nem tekintette a felhasználók és az importőrök érdekeivel ellentétesnek.

6.3.   Az uniós érdekre vonatkozó következtetés

(184)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nem állnak fenn olyan kényszerítő okok, amelyek miatt a Kínából származó alumíniumfólia-tekercsek behozatalára vonatkozó, meglévő intézkedések folytatólagos alkalmazása ne szolgálná az Unió érdekét.

(185)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően a kérelmezők észrevételeket tettek az Európai Bizottság azon döntésével kapcsolatban, hogy fenntartja a Kínából származó alumíniumfólia-tekercsek behozatalára kivetett dömpingellenes vámokat, jelezve, hogy az intézkedések fenntartása fenntartja a tisztességes versenyt, megakadályozza a piac torzulását, és támogatja az uniós gyártók további fellendülését és fenntarthatóságát. A Bizottság nyugtázta ezt az észrevételt.

7.   DÖMPINGELLENES INTÉZKEDÉSEK

(186)

A dömping folytatódásával és megismétlődésével, a kár megismétlődésével és az uniós érdekkel kapcsolatban levont bizottsági következtetések alapján a Kínából származó alumíniumfólia-tekercsek behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedéseket fenn kell tartani.

(187)

A vámtételek közötti különbségből adódó, az intézkedések kijátszásával kapcsolatos kockázat lehető legkisebbre csökkentése érdekében különleges intézkedésekkel szükséges biztosítani az egyedi dömpingellenes vámok alkalmazását. A vállalatoknak, amelyekre egyedi dömpingellenes vámok vonatkoznak, a tagállamok vámhatóságai felé érvényes kereskedelmi számlát kell bemutatniuk. A számlának meg kell felelnie az e rendelet 1. cikkének (5) bekezdésében meghatározott követelményeknek. Amennyiben a behozatalt nem kíséri ilyen számla, akkor a „minden más vállalatra” megállapított dömpingellenes vám alkalmazandó.

(188)

Bár a számla bemutatása szükséges ahhoz, hogy a tagállamok vámhatóságai egyedi dömpingellenes vámtételeket és mentességeket alkalmazhassanak a behozatalokra, nem a számla jelenti az egyetlen olyan elemet, amelyet a vámhatóságoknak figyelembe kell venniük. Ugyanis még ha a bemutatott számla teljesíti is az e rendelet 1. cikkének (5) bekezdésében előírt összes követelményt, a tagállamok vámhatóságainak akkor is el kell végezniük a szokásos ellenőrzéseket, és – minden más esethez hasonlóan – további dokumentumokat (fuvarokmányokat stb.) is bekérhetnek a nyilatkozatban foglalt adatok pontosságának ellenőrzése céljából, valamint annak érdekében, hogy az adott vámtétel vagy mentesség alkalmazása a vámjognak megfelelően indokolt legyen.

(189)

Amennyiben a dömpingellenes intézkedések bevezetését követően az alacsonyabb egyedi vámtételű vállalatoktól érkező export volumene jelentősen megnő, ez a volumennövekedés önmagában is tekinthető az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése szerinti, a kereskedelem szerkezetében az intézkedések bevezetése nyomán bekövetkezett változásnak. Ilyenkor – a feltételek teljesülése esetén – kijátszásellenes vizsgálat indítható. Ez a vizsgálat többek között irányulhat annak megállapítására, hogy szükség van-e az egyedi vámtétel(ek) eltörlésére és ebből következően országos hatályú vám kivetésére.

(190)

Az e rendeletben az egyes meghatározott vállalatok esetében megállapított egyedi dömpingellenes vámtételek kizárólag a Kínából származó és a megnevezett jogalanyok által gyártott, a felülvizsgálat tárgyát képező termék behozatalára vonatkoznak. Az e rendelet rendelkező részében kifejezetten meg nem jelölt vállalatok – köztük a kifejezetten megjelölt vállalatokkal kapcsolatban álló vállalatok – által gyártott, a felülvizsgálat tárgyát képező termék behozatalára a „minden más vállalatra” vonatkozó vámtételt kell alkalmazni. E vállalatok esetében az egyedi dömpingellenes vámtételek nem alkalmazhatók.

(191)

Ha egy vállalatnak a későbbiekben megváltozik a neve, a rá vonatkozó egyedi dömpingellenes vámtételek a kérelme alapján alkalmazhatók. A kérelmet a Bizottsághoz kell intézni (34). A kérelemnek tartalmaznia kell minden olyan releváns információt, amely alapján bizonyítható, hogy a változás nem érinti a vállalatnak a rá vonatkozó vámtételre való jogosultságát. Ha a vállalat nevének megváltozása nem érinti a vállalatra vonatkozó vámtétel igénybevételére való jogosultságot, a névváltoztatásról a Bizottság rendeletet tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(192)

Az az exportőr vagy gyártó, amely nem exportálta az érintett terméket az Unióba abban az időszakban, amelynek alapján az általa exportált termékek esetében jelenleg alkalmazandó vám megállapítása történt, kérelmezheti, hogy a Bizottság a mintában nem szereplő együttműködő vállalatok számára megállapított dömpingellenes vám hatálya alá vonja. A Bizottságnak három feltétel teljesülése esetén kell helyt adnia a kérelemnek. Az új exportáló gyártónak a következőket kell igazolnia: i. nem exportálta az Unióba az érintett terméket abban az időszakban, amelynek alapján az általa exportált termékek esetében alkalmazandó vám megállapítása történt, ii. nem áll kapcsolatban olyan vállalattal, amely exportálta az Unióba az érintett terméket, és ennélfogva a dömpingellenes vámok hatálya alá tartozik, valamint iii. a későbbiekben exportálta az érintett terméket, vagy vállalt visszavonhatatlan szerződéses kötelezettséget arra, hogy az érintett terméket jelentős mennyiségben exportálja.

(193)

Figyelembe véve az (EU, Euratom) 2024/2509 európai parlamenti és tanácsi rendelet (35) 109. cikkét, az Európai Unió Bíróságának ítéletét követően teljesítendő visszatérítés esetén az Európai Központi Bank irányadó refinanszírozási műveleteire alkalmazott, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzétett, az esedékesség napja szerinti hónap első naptári napján érvényes kamatlábnak megfelelő késedelmi kamat fizetendő.

(194)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az (EU) 2016/1036 rendelet 15. cikkének (1) bekezdése értelmében létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1)   A Bizottság végleges dömpingellenes vámot vet ki a Kínából származó, jelenleg az ex 7607 11 11 és ex 7607 19 10 KN-kódok (TARIC-kódok: 7607 11 11 11, 7607 11 11 19, 7607 19 10 11 és 7607 19 10 19) alá tartozó alumíniumfólia-tekercsek behozatalára.

(2)   Az (1) bekezdésben meghatározott, az alábbiakban felsorolt vállalatok által gyártott termékekre vonatkozó, a vámfizetés előtti, uniós határparitáson számított nettó árra alkalmazandó végleges dömpingellenes vámtételek a következők:

Vállalat

Vám (%)

TARIC-kiegészítő kód

CeDo (Shanghai) Ltd, Shanghai

14,2

B299

Ningbo Times Aluminium Foil Technology Co. Ltd, Ningbo

15,6

B300

Ningbo Favored Commodity Co. Ltd, Yuyao City

14,6

B301

Able Packaging Co. Ltd, Shanghai

14,6

B302

Guangzhou Chuanlong Aluminium Foil Product Co. Ltd, Guangzhou

14,6

B303

Ningbo Ashburn Aluminium Foil Products Co. Ltd, Yuyao City

14,6

B304

Shanghai Blue Diamond Aluminium Foil Manufacturing Co. Ltd, Shanghai

14,6

B305

Weifang Quanxin Aluminium Foil Co. Ltd, Linqu

14,6

B306

Zhengzhou Zhuoshi Tech Co. Ltd, Zhengzhou City

14,6

B307

Zhuozhou Haoyuan Foil Industry Co. Ltd, Zhouzhou City

14,6

B308

Zibo Hengzhou Aluminium Plastic Packing Material Co. Ltd, Zibo

14,6

B309

Yuyao Caelurn Aluminium Foil Products Co. Ltd, Yuyao

14,6

B310

Minden más vállalat

35,6

B999

(3)   A Bizottság a Kínai Népköztársaságból származó behozatalra alkalmazandó, a (2) bekezdésben meghatározott végleges dömpingellenes vámot 35,6 %-os vámtétellel kiterjeszti a Thaiföldön feladott, akár Thaiföldről származóként, akár nem ilyenként bejelentett egyes alumíniumfólia-tekercsek behozatalára (TARIC-kódok: 7607 11 11 11 és 7607 19 10 11).

(4)   A (2) bekezdésben megjelölt vállalatok esetében meghatározott egyedi vámtételek, valamint a (3) bekezdésben említett, a kijátszásellenes vizsgálatot követően kiterjesztett intézkedések hatálya alóli felmentés alkalmazásának feltétele olyan érvényes kereskedelmi számla bemutatása a tagállamok vámhatóságainak, amelyen szerepel a számlát kibocsátó vállalat név és beosztás szerint azonosított tisztségviselője által keltezett és aláírt következő nyilatkozat: „Alulírott igazolom, hogy az e számla tárgyát képező, az Európai Unióba történő kivitelre értékesített (mennyiség) (a felülvizsgálat tárgyát képező terméket) a(z) (vállalat neve és címe) (TARIC-kiegészítő kód) állította elő [érintett ország]-ban/-ben. Kijelentem, hogy az e számlán szereplő adatok hiánytalanok és megfelelnek a valóságnak.” Amíg ilyen számlát nem mutatnak be, a minden más vállalat esetében alkalmazandó vámot kell alkalmazni.

(5)   Az 1. cikk (2) bekezdése módosítható új, a Kínai Népköztársaságban működő exportáló gyártók felvételével, amelyeket a mintában nem szereplő együttműködő vállalatok számára megállapított megfelelő súlyozott átlagos dömpingellenes vámtétel hatálya alá kell vonni. Az új exportáló gyártónak igazolnia kell a következőket:

a)

az eredeti vizsgálat vizsgálati időszakában, azaz 2010. október 1-jétől 2011. szeptember 30-ig nem exportálta a Kínai Népköztársaságból származó, az 1. cikk (1) bekezdésében megnevezett árut;

b)

nem áll kapcsolatban olyan exportőrrel vagy gyártóval, amelyre az e rendelettel bevezetett intézkedések alkalmazandók és amely együttműködött a vám kivetését megalapozó vizsgálatban; valamint

c)

az eredeti vizsgálat vizsgálati időszakának végét követően exportálta ténylegesen a Kínai Népköztársaságból származó, a felülvizsgálat tárgyát képező terméket vagy vállalt visszavonhatatlan szerződéses kötelezettséget jelentős mennyiségnek az Unióba történő exportjára.

(6)   Eltérő rendelkezés hiányában a vámokra vonatkozó hatályos rendelkezések alkalmazandók.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2025. augusztus 6-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN


(1)   HL L 176., 2016.6.30., 21. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2016/1036/oj.

(2)  A Tanács 217/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. március 11.) a Kínai Népköztársaságból származó egyes alumíniumfólia-tekercsek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről (HL L 69., 2013.3.13., 11. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2013/217/oj).

(3)  A Bizottság (EU) 2019/915 végrehajtási rendelete (2019. június 4.) a Kínai Népköztársaságból származó egyes alumíniumfólia-tekercsek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről (HL L 146., 2019.6.5., 63. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2019/915/oj).

(4)  A Bizottság (EU) 2021/1475 végrehajtási rendelete (2021. szeptember 14.) a Kínai Népköztársaságból származó egyes alumíniumfólia-tekercsek behozatalára az (EU) 2019/915 végrehajtási rendelettel kivetett végleges dömpingellenes vámnak a Thaiföldön feladott, akár Thaiföldről származóként, akár nem ilyenként bejelentett egyes alumíniumfólia-tekercsek behozatalára történő kiterjesztéséről (HL L 325., 2021.9.15., 24. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2021/1475/oj).

(5)   HL C 317., 2023.9.7., 6. o.

(6)  Értesítés a Kínai Népköztársaságból származó egyes alumíniumfólia-tekercsek behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedések hatályvesztési felülvizsgálatának megindításáról (HL C, C/2024/3498, 2024.6.3., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2024/3498/oj).

(7)   https://tron.trade.ec.europa.eu/investigations/case-view?caseId=2731.

(8)   https://connect.ihsmarkit.com/gta/home/.

(9)  A Bizottság (EU) 2024/2661 végrehajtási rendelete (2024. október 14.) a Kínai Népköztársaságból származó alumíniumradiátorok behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről (HL L, 2024/2661, 2024.10.15., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2024/2661/oj); A Bizottság (EU) 2023/112 végrehajtási rendelete (2023. január 18.) a Kínai Népköztársaságból származó egyes alumíniumkerekek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről (HL L 18., 2023.1.19., 66. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2023/112/oj).

(10)  Az (EU) 2024/2661 végrehajtási rendelet 3.3. szakasza és az (EU) 2023/112 végrehajtási rendelet 3.3.1. szakasza.

(11)  Az (EU) 2024/2661 végrehajtási rendelet (45)–(52) preambulumbekezdése és az (EU) 2023/112 végrehajtási rendelet (45) preambulumbekezdése.

(12)  Az (EU) 2024/2661 végrehajtási rendelet (53)–(55) preambulumbekezdése és az (EU) 2023/112 végrehajtási rendelet (46)–(50) preambulumbekezdése.

(13)  Az (EU) 2024/2661 végrehajtási rendelet (56)–(63) preambulumbekezdése és az (EU) 2023/112 végrehajtási rendelet (51)–(63) preambulumbekezdése.

(14)  Az (EU) 2024/2661 végrehajtási rendelet (64) preambulumbekezdése és az (EU) 2023/112 végrehajtási rendelet (64) preambulumbekezdése.

(15)  Az (EU) 2024/2661 végrehajtási rendelet (65) preambulumbekezdése és az (EU) 2023/112 végrehajtási rendelet (65) preambulumbekezdése.

(16)  Az (EU) 2024/2661 végrehajtási rendelet (66) preambulumbekezdése és az (EU) 2023/112 végrehajtási rendelet (66) preambulumbekezdése.

(17)  Az (EU) 2019/915 végrehajtási rendelet 3.3.1. szakasza.

(18)  Bizottsági szolgálati munkadokumentum piacvédelmi vizsgálatokhoz a Kínai Népköztársaság gazdaságának jelentős torzulásairól, 2024. április 10. (SWD(2024) 91 final).

(19)  World Bank Open Data – Upper Middle Income (A Világbank nyílt hozzáférésű adatai – közepes jövedelmű országok, felső sáv), https://data.worldbank.org/income-level/upper-middle-income.

(20)  Ha a felülvizsgálat tárgyát képező terméket egyetlen hasonló fejlettségű országban sem gyártják, a felülvizsgálat tárgyát képező termékkel azonos általános kategóriába és/vagy ágazatba tartozó termék is figyelembe vehető.

(21)   http://www.gtis.com/gta/secure/default.cfm.

(22)   https://data.tuik.gov.tr/Bulten/Index?p=Labour-Cost-Statistics-2022-49571.

(23)   https://data.tuik.gov.tr/Bulten/Index?p=Electricity-and-Natural-Gas-Prices-Period-I:-January-June,-2022-45567&dil=2#:~:text = TURKSTAT%20Corporate&text = In%20the%

(24)   https://data.tuik.gov.tr/Bulten/Index?p=Labour-Cost-Statistics-2022-49571.

(25)   https://data.tuik.gov.tr/Bulten/Index?p=Electricity-and-Natural-Gas-Prices-Period-I:-January-June,-2022 45567&dil=2#:~:text=TURKSTAT%20Corporate&text=In%20the%.

(26)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/755 rendelete (2015. április 29.) az egyes harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó közös szabályokról (HL L 123., 2015.5.19., 33. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2015/755/oj). Az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdése szerint az ezekben az országokban alkalmazott belföldi árak nem használhatók fel a rendes érték megállapításához.

(27)  Teljes munkaidőben foglalkoztatott.

(28)   https://data.tuik.gov.tr/Bulten/Index?p=Labour-Cost-Statistics-2022-49571.

(29)   https://data.tuik.gov.tr/Bulten/Index?p=Electricity-and-Natural-Gas-Prices-Period-I:-January-June,-2022-45567&dil=2#:~:text = TURKSTAT%20Corporate&text = In%20the%.

(30)  Elérhető: https://orbis.bvdinfo.com/.

(31)   Adatbázis – Eurostat.

(32)   https://news.metal.com/newscontent/103232729/India-Imposes-Provisional-Anti-Dumping-Duty-on-Chinese-Aluminum-Foil-Imports?utm_source=chatgpt.com, hozzáférés: 2025. április 23.

(33)   https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:32021R1475&from=HU.

(34)  European Commission, Directorate-General for Trade, Directorate G, Rue de la Loi 170, 1040 Bruxelles/Brussel, Belgique/België.

(35)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2024/2509 rendelete (2024. szeptember 23.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról (HL L, 2024/2509, 2024.9.26., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/2509/oj).


ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2025/1720/oj

ISSN 1977-0731 (electronic edition)