1

A Törvényszék Hivatalához 2015. július 7‑én benyújtott kérelemmel a felperesek, KJ és a KK, amely társaságnak KJ a képviselője, illetve egyedüli tagja, költségmentesség iránti kérelmet terjesztettek elő a Törvényszék eljárási szabályzata 147. cikkének rendelkezései alapján, annak érdekében, hogy megsemmisítés iránti keresetet nyújtsanak be egyfelől a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogramhoz (2014–2020) és az Európai Atomenergia‑közösségnek a „Horizont 2020” keretprogramot kiegészítő kutatási és képzési programjához (2014–2018) kapcsolódó munkaprogramokra vonatkozó pályázatok benyújtására és kapcsolódó tevékenységek elvégzésére irányuló felhívásra (HL 2013. C 361., 9. o., a továbbiakban: H2020‑SMEINST‑1‑2014 pályázati felhívás) válaszul a KK által benyújtott pályázat elutasításáról szóló határozat ellen, másfelől az e társaság által benyújtott pályázat elutasítását eredményező értékelés felülvizsgálatára irányuló kérelem elutasításáról szóló határozat ellen (a továbbiakban együtt: megtámadott határozatok).

2

A Kkv‑ügyi Végrehajtó Ügynökség (EASME) a Törvényszék Hivatalához 2015. szeptember 4‑én benyújtott észrevételeiben a kérelem elutasítását kérte.

3

2015. október 21‑i levelükben a felperesek a pénzügyi helyzetükre vonatkozó igazoló iratokat tartalmazó kiegészítést fűztek a költségmentesség iránti kérelmükhöz, amely kiegészítés felől a Törvényszék elnöke úgy határozott, hogy azt az ügy iratai közé csatolja.

4

2015. november 12‑én az eljárási szabályzat 10. cikkének (6) bekezdése, valamint 89. cikke (3) bekezdésének c) és d) pontja alapján a Törvényszék elnöke felhívta a KK‑t arra, hogy nyújtsa be éves beszámolóit a három legutóbbi lezárt pénzügyi év vonatkozásában. A Törvényszék elnöke feltett továbbá kérdéseket a KK‑nak a jelenlegi gazdasági helyzetére vonatkozóan (a vállalkozás pontos tevékenységének és működésének leírása, az alkalmazottak száma, az eszközeinek és kötelezettségeinek leírása, a forgalmának leírása és az annak eredetével kapcsolatos összefoglaló magyarázat, a vállalkozás kötelezettségeinek leírása és e kötelezettségek forrásának összefoglaló leírása, valamint veszteséges tevékenység esetén a társaság finanszírozásának magyarázata). A KK 2015. november 30‑án benyújtotta az iratait és a kérdésekre adott válaszait.

5

Az eljárási szabályzat 146. cikkének (1) és (2) bekezdése értelmében a költségmentesség biztosítása ahhoz a kettős feltételhez kötött, hogy egyfelől a kérelmező a gazdasági helyzeténél fogva teljes egészében vagy részben képtelen legyen a jogi segítségnyújtás és a Törvényszék előtti képviselet költségeinek viselésére, másfelől, hogy keresete ne tűnjön nyilvánvalóan elfogadhatatlannak vagy nyilvánvalóan megalapozatlannak.

12

Tekintettel arra, hogy KJ‑nek nem fűződik érdeke a megtámadott határozatok elleni eljáráshoz, úgy tűnik, hogy az általa benyújtani kívánt kereset nyilvánvalóan elfogadhatatlan. Következésképpen az eljárási szabályzat 146. cikkének (2) bekezdése értelmében KJ költségmentesség iránti kérelmét el kell utasítani, anélkül hogy meg kellene vizsgálni, hogy az említett cikkben előírt többi feltétel teljesül‑e.

13

Először is, ami a KK gazdasági helyzetét illeti, ez utóbbi társaság csatolta az adóhatóságnak benyújtott éves beszámolóit (számviteli mérleg, eredménykimutatás) a három legutóbbi lezárt pénzügyi év vonatkozásában. E beszámolókból kitűnik, hogy a társaságnak, amelynek termékei a fejlesztés szakaszában vannak, a három legutóbbi lezárt pénzügyi évben egyáltalán nem volt forgalma. A társaság az egyedüli tagjának és alkalmazottainak know‑how‑ján kívül nem rendelkezik eszközökkel, és a 2014. december 31‑én lezárt pénzügyi év végén [bizalmas] ( 2 ) értékű kötelezettségeket kellett viselnie. A társaság által adott tájékoztatás szerint ezek a kötelezettségek a társadalombiztosítási terhek megfizetéséhez, valamint a társaság által a termékei fejlesztésének lehetővé tétele érdekében végzett befektetésekhez kapcsolódnak. A társaság jelzi, hogy e kötelezettségeket az egyedüli tag hozzájárulásai fedezik, a megtakarításai és a felvett kölcsönei révén.

[omissis]

15

Márpedig ezen elemekből kitűnik, hogy a KK önmagában nem rendelkezik a szükséges forrásokkal az eljárás költségeinek viselésére.

16

Azonban annak eldöntése érdekében, hogy valamely jogi személy részesüljön‑e költségmentességben, ez utóbbi gazdasági helyzetének értékelését nem lehet kizárólag az elkülönítve vizsgált forrásai tekintetében elvégezni, függetlenül a tőkéje felett közvetlenül vagy közvetve rendelkezők helyzetétől.

17

Az Európai Unió Alapjogi Chartája 47. cikkének harmadik bekezdése értelmében ugyanis azoknak, akik nem rendelkeznek elégséges pénzeszközökkel, költségmentességet kell biztosítani, amennyiben az igazságszolgáltatás hatékony igénybevételéhez erre szükség van. Ezen, a jogi személyek által is hivatkozható (2010. december 22‑i ítélet, DEB, C‑279/09, EBHT, EU:C:2010:811, 59. pont) elv fényében kell értelmezni a költségmentesség biztosításának az eljárási szabályzat 146–150. cikkében szereplő feltételeit.

18

Márpedig valamely jogi személyt nem lehet úgy tekinteni, hogy azt az Alapjogi Charta 47. cikkének értelmében véve megfosztották az igazságszolgáltatás hatékony igénybevételétől kizárólag azért, mert a tőkéje felett közvetlenül vagy közvetve rendelkezők megtagadják, hogy a rendelkezésükre álló forrásokat használják annak érdekében, hogy e jogi személy keresetet nyújthasson be. Ilyen körülmények között nem az uniós költségvetésnek kell a Törvényszék rendelkezésére bocsátott pénzeszközök révén pótolnia a szóban forgó jogi személyt irányító, és végső soron e jogok védelmében érdekelt személyek mulasztását.

19

Következésképpen valamely költségmentességet kérő jogi személy gazdasági helyzetének értékeléséhez nemcsak a saját pénzügyi forrásait kell figyelembe venni, hanem azon forrásokat is, amelyekkel a vállalkozáscsoport, amelyhez e jogi személy közvetlenül vagy közvetve tartozik, összességében rendelkezik, továbbá a részvényeseinek, illetve tagjainak – akár természetes, akár jogi személyek – pénzügyi lehetőségeit (lásd analógia útján: 1982. május 7‑i Hasselblad kontra Bizottság végzés, 86/82 R, EBHT, EU:C:1982:151, 4. pont, 1999. december 14‑i HFB és társai kontra Bizottság végzés, C‑335/99 P(R), EBHT, EU:C:1999:608, 64. pont; 2010. december 7‑iArcelorMittal Wire France és társai kontra Bizottság végzés, T‑385/10 R, EU:T:2010:502, 39–60. pont).

20

A jelen ügyben nem vitatott, hogy a KK, amely egy egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság, egyetlen tag, azaz KJ irányítása alatt áll.

21

A költségmentesség iránti kérelemhez csatolt iratokból kitűnik, hogy KJ 2014 vonatkozásában az adóhatóságoknak nulla bruttó bevételt vallott be. Bevételei szociális ellátásokból származnak, amelyek összege 2015 szeptemberében havi [bizalmas] összeget tesz ki. Végül KJ megjelöli, hogy semmilyen ingó vagy ingatlan vagyonnal nem rendelkezik.

22

Ebből arra kell következtetni, hogy KJ legalábbis részben képtelen a KK helyett viselni a szóban forgó eljárás azon költségeit, amelyek, amelyek fedezése a KK számára lehetetlen.

23

A KK tehát teljesíti a költségmentesség biztosításának az eljárási szabályzat 146. cikke (1) bekezdésében szereplő első feltételét.

24

Mindazonáltal emlékeztetni kell arra, hogy az eljárási szabályzat 150. cikke szerint, ha az eljárás során a költségmentesség engedélyezése alapjául szolgáló körülmények megváltoznak, az elnök hivatalból vagy kérelemre – az érdekelt meghallgatását követően – visszavonhatja a költségmentességet.

25

Másodszor, ami a felperes társaság által indítani kívánt eljárást illeti, az a megtámadott határozatok elleni kereset benyújtásából áll.

[omissis]

29

A jelen ügyben a KK által a kérelmében – még ha röviden is – előadott elemek elegendőek e kérelemnek az eljárási szabályzat 146. cikkének (2) bekezdésére tekintettel történő értékeléséhez.

[omissis]

31

E tekintetben hangsúlyozni kell, hogy a bíró által az eljárási szabályzat 146. cikkének (2) bekezdésében foglalt feltételek teljesülésének vizsgálatakor gyakorolt ellenőrzés annak elkerülésére irányul, hogy olyan keresetnek biztosítsanak költségmentességet, amely nyilvánvalóan nem járhat sikerrel.

32

Márpedig a becsatolt iratok fényében a KK által benyújtani kívánt kereset első elemzés alapján és összességében véve a priori nem tűnik sem nyilvánvalóan elfogadhatatlannak, sem nyilvánvalóan megalapozatlannak.

33

Következésképpen a KK részére költségmentességet kell biztosítani.

34

Az eljárási szabályzat 148. cikke (7) bekezdésének megfelelően a költségmentességet biztosító végzés meghatározhatja az érdekelt képviseletét ellátó ügyvédnek biztosítandó összeget vagy azt a felső összeghatárt, amelyet az ügyvéd költségei és tiszteletdíja főszabály szerint nem haladhat meg.

35

A szóban forgó ügyben jelenleg nem kell határozni a költségmentesség alapján átvállalandó költségek és tiszteletdíj összegéről. Azonban meg kell határozni azt a felső összeghatárt, amelyet az ügyvéd költségei és tiszteletdíja főszabály szerint nem haladhat meg.

36

Ennélfogva, figyelembe véve a jogvita tárgyát és jellegét, a jogalap előrelátható nehézségeit, azon munka előrelátható terjedelmét, amellyel a peres eljárás a tanácsadóknak járni fog, valamint azon gazdasági érdekeket, amelyeket a jogvita a fél számára képvisel, a költségmentesség alapján kijelölt ügyvéd költségei és tiszteletdíja a KK képviselete érdekében főszabály szerint nem haladhatja meg a héa nélkül számított 3000 eurót.

A fenti indokok alapján

A TÖRVÉNYSZÉK ELNÖKE

a következőképpen határozott:

Luxembourg, 2016. február 17.