|
2020.3.30. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 97/1 |
A TANÁCS (EU) 2020/455 RENDELETE
(2020. március 26.)
az (EU) 2019/1838 rendeletnek a Balti-tengeren és más vizeken 2020-ban alkalmazandó bizonyos halászati lehetőségek, valamint az (EU) 2020/123 rendeletnek az uniós és nem uniós vizeken 2020-ban alkalmazandó bizonyos halászati lehetőségek tekintetében történő módosításáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (3) bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
mivel:
|
(1) |
Az (EU) 2019/1838 tanácsi rendelet (1) meghatározza a 2020. évre bizonyos halállományok és halállománycsoportok tekintetében a Balti-tengeren alkalmazandó halászati lehetőségeket. A rendelet a két balti-tengeri közönségestőkehal-állományra vonatkozóan megállapítja az ívóhelyek lezárásának időszakait. A halállományokra vonatkozó összehasonlítható adatok folyamatos idősorainak biztosítása ezen halállományok tudományos értékelésének alapvető eleme. Ezért helyénvaló engedélyezni az adott tilalmi időszakban a kizárólag tudományos vizsgálatok céljából és az (EU) 2019/1241 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 25. cikkében meghatározott feltételeknek teljes mértékben megfelelően folyó halászati műveleteket. Az (EU) 2019/1838 rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell. |
|
(2) |
Az (EU) 2020/123 tanácsi rendelet (3) meghatározza az egyes halállományok és halállománycsoportok tekintetében az uniós vizeken, valamint az uniós hajók tekintetében egyes nem uniós vizeken alkalmazandó 2020. évi halászati lehetőségeket. Egyértelművé kell tenni, hogy az említett rendelet 10. cikkének (6) bekezdésében foglalt korlátozások a – többek között a partról folytatott – rekreációs célú halászatra vonatkoznak. |
|
(3) |
Az Indiai-óceán déli részére vonatkozó halászati megállapodás (SIOFA) felei 2019. júliusi rendes ülésszakukon a SIOFA hatálya alá tartozó területre vonatkozóan fenékhalászati intézkedésekről és az erőkifejtés korlátozásáról határoztak. Ezeket az intézkedéseket az (EU) 2020/123 rendelet hajtotta végre az uniós jogban. A SIOFA felei az említett ülésszakukon megállapodtak öt ideiglenes védett területről is, amelyeken a bentikus ökoszisztéma védelme érdekében különleges szabályok vonatkoznak a halászhajókra. Ezért további változtatásokra van szükség annak biztosítása érdekében, hogy a végrehajtási szabályok megfelelően tükrözzék a SIOFA felei által hozott határozatokat. |
|
(4) |
A Nemzetközi Tengerkutatási Tanács (ICES) által 2019. február 27-én és 2020. február 27-én kibocsátott legfrissebb tudományos szakvéleménnyel összhangban módosítani kell a homoki angolnának az ICES 2a és 3a körzetben, valamint az ICES 4 alterületen ejtett fogásaira vonatkozó fogási korlátok értékeit. |
|
(5) |
A 2019 novemberében tartott éves ülésén az Atlanti Tonhalfélék Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottság (ICCAT) a trópusi tonhalfélékre vonatkozó új jelentéstételi kötelezettségekről határozott. A tagállamoknak továbbítaniuk kell a nagyszemű tonhal (Thunnus obesus) és a sárgaúszójú tonhal (Thunnus albacares) tekintetében az Atlanti-óceánban halászó nagy méretű (legalább 20 méteres teljes hosszúságú) hosszú horogsoros hajók és erszényes kerítőhálós hajók havi fogásaira vonatkozó adatokat. Amikor a nagyszemű tonhalra vonatkozó fogások elérik a kvóta 80 %-át, a tagállamoknak e hajók fogásaira vonatkozó adatokat hetente kell továbbítaniuk. |
|
(6) |
Az említett intézkedéseket az uniós jogban az (EU) 2020/123 rendeletben meghatározott, a teljes kifogható mennyiségeket (TAC) tartalmazó táblázatoknak az Atlanti-óceánon élő nagyszemű tonhal és sárgaúszójú tonhal vonatkozásában történő módosításával kell végrehajtani. |
|
(7) |
Az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen az uniós halászhajókra vonatkozó halászati erőkifejtési korlátok azokon az információkon alapulnak, amelyeket a tagállamok a kékúszójú tonhalra (Thunnus thynnus) vonatkozó halászati, kapacitási és tenyésztési tervekben közöltek a Bizottsággal. Az említett halászati erőkifejtési korlátoknak a jelentése azon uniós terven keresztül történik, amelyet az ICCAT a 2. szakbizottságának 2020. március 5–6-án tartott ülésszakközi találkozóján jóváhagyott. Ezeket a halászati lehetőségek részeként figyelembe kell venni. |
|
(8) |
Az (EU) 2020/123 rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell. |
|
(9) |
Az (EU) 2019/1838 és az (EU) 2020/123 rendeletben meghatározott fogási korlátok 2020. január 1-jétől alkalmazandók. Ezért indokolt előírni, hogy e módosító rendelet fogási korlátokra vonatkozó rendelkezései is az említett naptól legyenek alkalmazandók. Az ilyen visszamenőleges alkalmazás nem sérti a jogbiztonságnak és a jogszerű elvárások védelmének az elvét, mivel az érintett halászati lehetőségek még nincsenek kimerítve. |
|
(10) |
A Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről szóló megállapodás 130. cikkének (1) bekezdésével összhangban konzultációra került sor az Egyesült Királysággal, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az (EU) 2019/1838 rendelet módosítása
Az (EU) 2019/1838 rendelet melléklete e rendelet I. mellékletének megfelelően módosul.
cikk
Az (EU) 2020/123 rendelet módosítása
Az (EU) 2020/123 rendelet a következőképpen módosul:
|
a) |
a 10. cikk (6) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „(6) Az ICES 8a és 8b körzetben – többek között a partról – folytatott rekreációs célú halászat keretében minden halász naponta legfeljebb két kifogott farkassügért tarthat meg. A megtartott farkassügér minimális mérete 42 cm. Ez a bekezdés nem vonatkozik a rögzített hálókra, amelyekkel nem foghatók, és azokban nem tarthatók meg farkassügérek.”; |
|
b) |
a szöveg a következő cikkel egészül ki:: „28a. Cikk Ördögrájafélék (1) Uniós halászhajók számára tilos az ördögrájafélékre (a Manta és Mobula nemeket is magában foglaló Mobulidae család) halászni, valamint azokat – akár egészben, akár daraboltan – a fedélzeten tartani, átrakni, kirakodni, raktározni, eladásra felkínálni vagy eladni, kivéve a megélhetési halászatot folytató halászhajókat (amennyiben a kifogott halakat közvetlenül a halászok családja fogyasztja). Az első albekezdéstől eltérve, a kisüzemi halászattal (a horogsoros vagy felszíni halászattól eltérő halászat, azaz erszényes kerítőhálók, horogsoros és horgászbotos halászat, kopoltyúhálós halászat, kézi horogsoros és pergetett horogsoros hajók, és az IOTC engedélyezett hajókról vezetett nyilvántartásába bejegyzett halászat), nem szándékosan kifogott ördögrája kizárólag helyi fogyasztás céljából kirakodható. (2) A megélhetési halászatot folytató hajók kivételével minden halászhajónak haladéktalanul, amennyire lehetséges, élve és sértetlenül vissza kell engednie az ördögráját, amint azok a hálóban, a horogban vagy a fedélzeten megjelennek, és ezt oly módon kell megtennie, hogy az a kifogott egyedeket a lehető legkisebb mértékben károsítsa.”; |
|
c) |
a 30. cikket el kell hagyni; |
|
d) |
az IA., ID., IK. és VI. melléklet e rendelet II. mellékletének megfelelően módosul. |
3. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2020. január 1-jétől kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2020. március 26-án.
a Tanács részéről
az elnök
A. METELKO-ZGOMBIĆ
(1) A Tanács (EU) 2019/1838 rendelete (2019. október 30.) a bizonyos halállományok és halállománycsoportok tekintetében a Balti-tengeren alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2020. évre történő meghatározásáról, valamint az (EU) 2019/124 rendeletnek az egyéb vizekre vonatkozó egyes halászati lehetőségek tekintetében történő módosításáról (HL L 281., 2019.10.31., 1. o.).
(2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1241 rendelete (2019. június 20.) a halászati erőforrások és a tengeri ökoszisztémák technikai intézkedések révén történő védelméről, az 1967/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet, továbbá az 1380/2013/EU, az (EU) 2016/1139, az (EU) 2018/973, az (EU) 2019/472 és az (EU) 2019/1022 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 894/97/EK, a 850/98/EK, a 2549/2000/EK, a 254/2002/EK, a 812/2004/EK és a 2187/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 198., 2019.7.25., 105. o.).
(3) A Tanács (EU) 2020/123 rendelete (2020. január 27.) egyes halállományok és halállománycsoportok tekintetében az uniós vizeken, valamint az uniós halászhajók tekintetében egyes nem uniós vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2020. évre történő meghatározásáról (HL L 25., 2020.1.30., 1. o.).
I. MELLÉKLET
Az (EU) 2019/1838 rendelet melléklete a következőképpen módosul:
|
1. |
A közönséges tőkehalnak az ICES 25–32 alkörzetben folytatott halászatára vonatkozó halászati lehetőségeket ismertető táblázathoz tartozó 2. lábjegyzet szövege helyébe a következő szöveg lép:
|
|
(2) |
A közönséges tőkehalnak az ICES 22–24 alkörzetben folytatott halászatára vonatkozó halászati lehetőségeket ismertető táblázathoz tartozó 2. lábjegyzet szövege helyébe a következő szöveg lép:
|
II. MELLÉKLET
Az (EU) 2020/123 rendelet IA., ID., IK. és VI. melléklete a következőképpen módosul:
|
1. |
Az IA. mellékletben a homoki angolnáknak és a kapcsolódó járulékos fogásoknak az ICES 2a és az ICES 3a körzet, valamint az ICES 4 alterület uniós vizein folytatott halászatára vonatkozó táblázat helyébe a következő táblázat lép:
Különleges feltétel: az említett kvóták határértékein belül legfeljebb az alábbiakban megadott mennyiségek foghatók ki a következő homokiangolna-gazdálkodási területeken, a III. mellékletben meghatározottak szerint: Övezet: A homokiangolna-gazdálkodási területek uniós vizei
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2. |
Az ID. melléklet a következőképpen módosul:
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
3. |
Az IK. melléklet a következő résszel egészül ki: „Ideiglenes védett területek Atlantis Bank
Coral
Fools Flat
Middle of What
Walter’s Shoal
|
|
4. |
A VI. melléklet helyébe a következő szöveg lép: „VI. MELLÉKLET AZ ICCAT-EGYEZMÉNY HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ TERÜLET1
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
(1) Kivéve az egyesült királysági alapvonalaktól számított hat tengeri mérföldön belüli vizeket Shetlandnél, a Fair-szigetnél és Foulánál.
(2) A kvóta legfeljebb 2 %-át a vékonybajszú tőkehal és a makréla járulékos fogásai is képezhetik (OT1/*2A3A4). A vékonybajszú tőkehalnak és a makrélának a kvótába e rendelkezés alapján beleszámított járulékos fogásai, valamint bizonyos fajoknak a kvótába az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (8) bekezdése szerint beleszámított járulékos fogásai együttesen nem haladhatják meg a kvóta 9 %-át.
(3) A nagyszemű tonhalra vonatkozóan külön kell jelenteni a legalább 20 méter teljes hosszúságú, erszényes kerítőhálós hajók (BET/*ATLPS) és hosszú horogsoros hajók (BET*ATLLL) által kifogott fogásmennyiségeket.
(4) 2020 júniusától, ha a fogások elérik a kvóta 80 %-át, a tagállamoknak e hajók fogásait hetente kell továbbítaniuk.”
(5) A sárgaúszójú tonhalra vonatkozóan külön kell jelenteni a legalább 20 méter teljes hosszúságú, erszényes kerítőhálós hajók (BET/*ATLPS) és hosszú horogsoros hajók (BET*ATLLL) által kifogott fogásmennyiségeket.”
(6) Ez a szám növelhető, ha a 4. pont A. táblázatához kapcsolódó 2. vagy 4. lábjegyzettel összhangban egy erszényes kerítőhálós hajót 10 hosszú horogsoros hajóval helyettesítenek.
(7) A nemzeti kapacitási tervben az ágazati kvóta részeként közölve.
(8) Ezen táblázatban foglalt értékek tovább növelhetők, amennyiben teljesülnek az Unió által vállalt nemzetközi kötelezettségek.
(9) Egy darab közepes méretű erszényes kerítőhálós hajót legfeljebb 10 darab hosszú horogsoros hajóval, vagy egy darab kis méretű erszényes kerítőhálós hajóval és legfeljebb három hosszú horogsoros hajóval lehet helyettesíteni.
(10) Egy darab közepes méretű erszényes kerítőhálós hajót legfeljebb 10 darab hosszú horogsoros hajóval, illetve egy darab kis méretű erszényes kerítőhálós hajóval és három egyéb kisüzemi hajóval lehet helyettesíteni.
(11) Egy darab közepes méretű erszényes kerítőhálós hajót legfeljebb 10 darab hosszú horogsoros hajóval lehet helyettesíteni.
(12) Többfunkciós hajók, amelyek többféle halászeszközt használnak.
(13) Az Azori-szigetek és Madeira legkülső régióinak etetőhajói.
(14) Az Atlanti-óceánon tevékenységet folytató horogsoros hajók.
(15) Többfunkciós, többféle halászeszközt (horogsort, kézi horogsort, pergetett horogsort) használó hajók.
(16) Ez az érték tovább növelhető, amennyiben teljesülnek az Unió által vállalt nemzetközi kötelezettségek.
(17) Portugália 500 tonnát kitevő tenyésztési kapacitását az A. táblázatban szereplő uniós kapacitás fel nem használt része fedezi.