Ideiglenes változat
DEAN SPIELMANN
FŐTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA
Az ismertetés napja: 2026. szeptember 8.(1)
C‑671/24. P. sz. ügy
BAWAG P.S.K. Bank für Arbeit und Wirtschaft und Österreichische Postsparkasse AG
kontra
Egységes Szanálási Testület
„ Fellebbezés – Gazdasági és monetáris unió – Bankunió – A hitelintézetekre és bizonyos befektetési vállalkozásokra vonatkozó Egységes Szanálási Mechanizmus – Egységes Szanálási Alap – A 2023. évi hozzájárulási időszakra vonatkozó előzetes hozzájárulások kiszámításáról szóló határozat – Az EUMSZ 264. cikk második bekezdése – Megsemmisítés időbeli hatályának korlátozása ”
Bevezetés
1. A jelen indítvány a BAWAG P.S.K. Bank für Arbeit und Wirtschaft und Österreichische Postsparkasse AG (a továbbiakban: BAWAG) által benyújtott, az Európai Unió Törvényszéke 2024. augusztus 6‑i BAWAG PSK kontra ESZT végzésének (T‑410/23, a továbbiakban: megtámadott végzés, EU:T:2024:534) hatályon kívül helyezése iránti fellebbezésre vonatkozik.
2. E végzéssel a Törvényszék megsemmisítette az Egységes Szanálási Testületnek (ESZT) az Egységes Szanálási Alapba (ESZA) fizetendő 2023. évi előzetes hozzájárulások kiszámításáról szóló, 2023. május 2‑i SRB/ES/2023/23 határozatát (a továbbiakban: az ESZT 2023. évi határozata) a BAWAG‑ot érintő részében, és e határozat joghatásait mindaddig fenntartotta, amíg az ESZT az ezen végzés jogerőre emelkedésétől számított hat hónapot meg nem haladó észszerű határidőn belül meg nem hozza az említett végzésben foglaltak teljesítéséhez szükséges intézkedéseket.
3. A jelen ügyben a Bíróságnak azt kell eldöntenie, hogy a Törvényszék érvényesen függeszthette‑e fel a megtámadott végzés időbeli hatályát.
A jogvita előzményei
4. A jogvita előzményei a megtámadott végzés 2–4. pontjában szerepelnek, és azokat a következőképpen ismertetik.
5. A BAWAG osztrák hitelintézet. Az ESZT 2023. évi határozatával az ESZT a 806/2014/EU rendelet(2) 70. cikkének (2) bekezdésére figyelemmel meghatározta az e rendelet 2. cikkének és 67. cikke (4) bekezdésének együttesen értelmezett rendelkezéseinek hatálya alá tartozó intézmények, köztük a BAWAG ESZA‑hoz való előzetes hozzájárulásait (a továbbiakban: előzetes hozzájárulások) a 2023. évre vonatkozóan (a továbbiakban: 2023. évi hozzájárulási időszak).
6. Az említett rendelet 3. cikke (1) bekezdésének 3. pontja értelmében vett illetékes nemzeti szanálási hatóság beszedési értesítésében felszólította a BAWAG‑ot, hogy fizesse meg a 2023. évi hozzájárulási időszakra vonatkozó, az ESZT által meghatározott előzetes hozzájárulásának összegét.
A Törvényszék előtti eljárás és a megtámadott végzés
7. A Törvényszék Hivatalához 2023. július 18‑án benyújtott keresetlevelével a BAWAG keresetet indított annak érdekében, hogy a Törvényszék az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdése alapján semmisítse meg az ESZT 2023. évi határozatát az őt érintő részében. Keresetének alátámasztása érdekében a BAWAG nyolc jogalapra hivatkozott.
8. A megtámadott végzésben a Törvényszék helyt adott a BAWAG keresetének, mivel úgy ítélte meg, hogy a Dexia kontra ESZT (2022. évi előzetes hozzájárulások) ítéletben(3) foglalt döntésére tekintettel az nyilvánvalóan megalapozott, és megsemmisítette az ESZT 2023. évi határozatát annyiban, amennyiben az sértette az ESZM‑rendelet 70. cikkének (2) bekezdését, azon az alapon, hogy a 2023‑as hozzájárulási évre vonatkozó előzetes hozzájárulások összege meghaladta a célszint 12,5%‑át.(4)
9. A Törvényszék egyebekben helyt adott az ESZT arra irányuló kérelmének, hogy tartsa fenn a 2023. évi határozatának joghatásait a BAWAG‑ot érintő részében mindaddig, amíg az ESZT a megtámadott végzés jogerőre emelkedésétől számított hat hónapot meg nem haladó észszerű határidőn belül meg nem hozza az e végzésben foglaltak teljesítéséhez szükséges intézkedéseket.(5)
A Bíróság előtti eljárás és a felek kérelmei
10. A Bírósághoz benyújtott fellebbezésében a BAWAG azt kéri, hogy a Bíróság:
– részben helyezze hatályon kívül a megtámadott végzést annyiban, amennyiben az ESZT 2023. évi határozatának megsemmisítése ellenére e határozat joghatásait ideiglenesen fenntartották mindaddig, amíg az ESZT az említett végzés jogerőre emelkedésétől számított hat hónapot meg nem haladó észszerű határidőn belül meg nem hozza az e végzésében foglaltak teljesítéséhez szükséges intézkedéseket;
– határozzon a jogvita érdeméről, és ne tartsa fenn az ESZT 2023. évi határozatának joghatásait a BAWAG‑ot érintő részében;
– másodlagosan csak annyiban tartsa fenn az ESZT 2023. évi határozatának joghatásait, amennyiben a BAWAG‑nak az ESZM‑rendelet 70. cikkének (2) bekezdésében előírt 12,5%‑os felső határnak megfelelően kell hozzájárulást fizetnie;
– az ESZT‑t kötelezze a költségek viselésére.
11. Az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament által támogatott ESZT azt kéri, hogy a Bíróság:
– utasítsa el a fellebbezést;
– a BAWAG‑ot kötelezze a költségek viselésére.
12. A C‑454/24. P., a C‑529/24. P., a C‑536/24. P., a C‑537/24. P., a C‑585/24. P., a C‑671/24. P. és a C‑705/24. P. sz. ügyekben 2026. március 17‑én tartott közös tárgyaláson meghallgatták a felek szóbeli előadásait.
A fellebbezésről
A felek érvei
13. Fellebbezésének alátámasztására a BAWAG egyetlen jogalapra hivatkozik, amely azon alapul, hogy a Törvényszék azáltal, hogy ideiglenesen fenntartotta az ESZT 2023. évi határozatának joghatásait, megsértette az EUMSZ 264. cikk második bekezdését.
14. E tekintetben a BAWAG arra hivatkozik, hogy Bíróság ítélkezési gyakorlatának(6) megfelelően valamely jogi aktus joghatásai az EUMSZ 264. cikk második bekezdése alapján csak akkor tarthatók fenn, ha a megsemmisítésének azonnali hatásai súlyosan hátrányos következményeket idéznének elő, és ha a megtámadott jogi aktus jogszerűsége nem a célja vagy a tartalma miatt vitatott, hanem a kibocsátója hatáskörének hiánya vagy lényeges eljárási hiba miatt.
15. Márpedig legelőször is, az ESZM‑rendelet 70. cikkének (2) bekezdésében előírt 12,5%‑os felső határ állítólagos megsértése az ESZT 2023. évi határozatának tartalma ellen irányuló érdemi jogalap, így e határozat hatályban tartása a Bíróság ítélkezési gyakorlatára tekintettel nem indokolt.
16. Továbbá, ellentétben azzal, amit a Törvényszék a megtámadott végzés 42. és 43. pontjában megállapított, az ESZT 2023. évi határozatának azonnali hatállyal történő megsemmisítése esetén a hitelintézeteknek járó visszatérítés nem járna azzal a hatással, hogy megfosztja az ESZA‑t a célkitűzéseinek megvalósításához szükséges pénzügyi eszközöktől, és nem sértené a pénzügyi stabilitásra és a gazdasági és monetáris unió létrehozására irányuló célkitűzéseket. Egyebekben a visszatérítések azokra az intézményekre korlátozódnának, amelyek keresetet indítottak az ESZT 2023. évi határozata ellen.
17. Az ESZT 2023. évi határozatának azonnali hatállyal történő megsemmisítésétől eltérő bármely más döntés ellentétes lenne az ESZM‑rendelet 70. cikke (2) bekezdésének szellemével, amelynek célja, hogy a kezdeti időszak minden évében megvédje az intézményeket a túlzott pénzügyi terhektől, és megfosztaná őket a hatékony bírói jogvédelemtől.
18. Végül, mivel a hozzájárulásoknak a 2023‑ban becsült végső célszint 12,5%‑ának megfelelő felső határt meghaladó összegben történő beszedésének nincs jogalapja, téves úgy tekinteni – amint azt a Törvényszék a megtámadott végzés 42. pontjában tette –, hogy az ESZT 2023. évi határozata nem tartalmaz hibát magát a szóban forgó hozzájárulások megfizetésére vonatkozó kötelezettséget illetően. Ugyanezen okból a Törvényszék az arányosság elve által lehetővé tett mértéket meghaladóan terjesztette ki az ESZT 2023. évi határozata joghatásai fenntartásának terjedelmét. Ráadásul az ESZT 2023. évi határozata joghatásai fenntartásának kizárólag a hozzájárulások e felső határt meg nem haladó részére kellett volna vonatkoznia.
19. A Parlament és a Tanács által támogatott ESZT, miután rámutatott arra, hogy amennyiben a C‑705/24. P. sz., ESZT kontra BAWAG P.S.K. ügyben benyújtott fellebbezését követően a Bíróság hatályon kívül helyezi a Törvényszék ítéletét, a BAWAG fellebbezése okafogyottá válik, arra hivatkozik, hogy az ESZT 2023. évi határozata joghatásainak fenntartása igazolt, és megfelel az EUMSZ 264. cikk második bekezdésének. E tekintetben mindenekelőtt rámutat arra, hogy a Bíróság ítélkezési gyakorlata azokat az eseteket, amelyekben a megsemmisített aktus joghatásai fenntarthatók, nem korlátozza azon esetekre, amelyekben a megsemmisítés hatáskör hiányán vagy lényeges eljárási szabályok megsértésén alapul, hanem azt az érintett személyekre vonatkozó súlyosan hátrányos következmények esetén is lehetővé teszi, ami magában foglalja az anyagi jogi jogellenességen alapuló megsemmisítéseket is.
20. Egyébiránt téves úgy tekinteni, hogy a visszatérítések, amelyeket az ESZT 2023. évi határozatának azonnali hatállyal történő megsemmisítése okozna, nem befolyásolnák a bankunió pénzügyi stabilitását, amely bankunió jelentőségét pedig egyebekben a Bíróság már elismerte.(7) Végül e határozat joghatásainak fenntartása nem teszi kétségessé a hitelintézetek azon kötelezettségét, hogy a 2023. évi hozzájárulási évre vonatkozóan a hozzájárulásokat megfizessék, sem pedig az ESZT azon kötelezettségét, hogy a kezdeti időszak végén elérje a célszintet, és szükséges ahhoz, hogy az ESZT a 2022. és 2023. évi hozzájárulási ciklus tekintetében közös álláspontot fogadhasson el.
21. A Parlament ezenkívül arra hivatkozik, hogy a BAWAG, mivel az első fokon előterjesztett fő kifogásai tekintetében pernyertes lett, nem jogosult a megtámadott végzéssel szemben fellebbezést benyújtani, így az elfogadhatatlan.
Értékelés
22. Elöljáróban megjegyzem, hogy mivel a BAWAG a Törvényszék előtt részlegesen pervesztes lett, a megtámadott végzés részleges hatályon kívül helyezése iránti fellebbezést nyújthat be annyiban, amennyiben e végzés ideiglenesen fenntartja az ESZT 2023. évi határozatának joghatásait, így a Parlamentnek a fellebbezés elfogadhatatlanságára alapított érveit el kell utasítani.
23. Emlékeztetek arra, hogy az EUMSZ 264. cikk második bekezdése értelmében a Bíróság, ha azt szükségesnek ítéli, megjelöli a semmisnek nyilvánított jogi aktusoknak azokat a joghatásait, amelyek továbbra is fennmaradnak. Az e cikk által ráruházott hatáskör gyakorlása során az uniós bíróság figyelembe veszi a jogbiztonság elvének, valamint egyéb köz‑ és magánérdekeknek a tiszteletben tartását.(8)
24. Igaz, hogy a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlatában úgy ítélte meg, hogy a jogbiztonsággal kapcsolatos okokra tekintettel valamely megsemmisített uniós jogi aktus joghatásai fenntarthatók, különösen ha a megsemmisítésének azonnali hatásai súlyosan hátrányos következményeket idéznének elő, és ha ezen jogi aktus jogszerűsége nem a célja vagy a tartalma miatt vitatott, hanem a kibocsátója hatáskörének hiánya vagy lényeges eljárási hiba miatt, amely magában foglalja többek között a vitatott jogi aktus jogalapjának hibás megválasztását.(9) Mindazonáltal megjegyzem, hogy – amint arra Tanchev főtanácsnok a Bizottság kontra Svédország ügyre vonatkozó indítványában(10) igen helyesen rámutatott – a Bíróság ítélkezési gyakorlatának alaposabb olvasatából kitűnik, hogy bár e szempontot adott esetben, különösen a Parlament és Bizottság kontra Tanács ítéletben és a Németország kontra Parlament és Tanács ítéletben olyan akadálynak tekinthették, amely megakadályozza, hogy a Bíróság elrendelje valamely uniós jogi aktus joghatásainak fennmaradását,(11) más esetekben, így például a Spanyolország kontra Tanács ítéletben, valamint a Kadi és Al Barakaat International Foundation kontra Tanács és Bizottság ítéletben a Bíróság fenntartotta az érdemi jogszerűségével kapcsolatos indokok miatt megsemmisített uniós jogi aktus joghatásait.(12) A BAWAG állításával ellentétben ez az elem tehát nem minősül olyan feltételnek, amelynek minden esetben teljesülnie kell, hanem inkább az adott konkrét helyzettől függ.(13)
25. A jelen esetben úgy vélem, hogy az ESZT 2023. évi határozata megsemmisítésének anélkül történő kinyilvánítása, hogy joghatásai fennmaradnának mindaddig, amíg helyébe új jogi aktus nem lép, veszélyeztetheti az ESZM‑rendelet végrehajtását, amely az euróövezet stabilitásához hozzájáruló bankunió lényeges részét képezi.(14)
26. Egyrészt ugyanis nem kérdőjelezik meg magát az ESZT‑nek az e rendelet 69. cikkének (1) bekezdésében szereplő azon kötelezettségét, hogy biztosítsa azt, hogy az ESZA rendelkezésére álló pénzügyi eszközök elérik az összes részt vevő tagállam területén engedélyezett összes hitelintézet biztosított betétei összegének legalább 1%‑át, sem pedig az érintett hitelintézetek, köztük a fellebbező ebből eredő azon kötelezettségét, hogy az említett rendelet 70. cikkének megfelelően előzetes hozzájárulásokat fizessenek.
27. Másrészt osztom a Törvényszék aggályait, amennyiben a megtámadott végzés 42. és 43. pontjában megállapítja, hogy az érintett hozzájárulások azonnali visszatérítése azzal a kockázattal jár, hogy olyan pénzügyi eszközöktől fosztja meg az ESZA‑t, amelyek szükségesnek bizonyulhatnak a pénzügyi stabilitásra és a gazdasági és monetáris unió létrehozására irányuló célkitűzéseinek megvalósításához. Az ESZT 2023. évi határozata joghatásai fenntartásának hiánya ugyanis sértheti az Egységes Szanálási Mechanizmus integritását, az ESZA pénzügyi beavatkozása esetén megzavarhatja annak működését, és veszélyeztetheti az ahhoz fűződő közérdeket, hogy az ESZA elegendő pénzügyi kapacitással rendelkezzen. Véleményem szerint ez elegendő indok e határozat hatályának mindaddig történő fenntartására, amíg annak új jogi aktus nem lép a helyébe.
28. Ezenkívül, amennyiben a Bíróság úgy határoz, hogy elutasítja a C‑454/24. P., a C‑529/24. P., a C‑536/24. P., a C‑537/24. P., a C‑585/24. P. és a C‑705/24. P. sz. ügyben benyújtott fellebbezéseket, amint azt javaslom, úgy az ESZT 2023. évi határozatát a kért hozzájárulások összegét érintő anyagi jogi jogellenességen kívül az ESZM‑rendelet 70. cikke (7) bekezdésének és az (EU) 2015/81 végrehajtási rendeletnek(15) a jogellenességére vonatkozó megsemmisítési okok is érintik. Az ESZT tehát ezen ügyek mindegyikében csak azt követően hozhat új határozatokat, hogy új szabályozást fogadtak el. Mivel e jogellenesség érinti az előzetes hozzájárulások kiigazított számítási módszerét, az ESZT‑nek adott esetben új számítási módszert kell majd alkalmaznia, így a hozzájárulások azon pontos összege, amely végül az érintett intézményektől, köztük a fellebbezőtől a 2022‑es és 2023‑as hozzájárulási év tekintetében követelhető lesz, nem határozható meg azonnal.
29. E tekintetben a C‑529/24. P., a C‑536/24. P., a C‑537/24. P., a C‑585/24. P. és a C‑705/24. P. sz. ügyben a Parlament és az Európai Bizottság által támogatott ESZT és Tanács arra hivatkozott, hogy a három eljárás, nevezetesen először is az ESZM‑rendelet 70. cikke (7) bekezdésének indokolására vonatkozó jogalkotási eljárás, másodszor egy új végrehajtási rendelet elfogadására irányuló eljárás, harmadszor pedig a fizetendő hozzájárulásokat megállapító új határozatok ESZT általi elfogadására irányuló eljárás lefolytatásához 30 hónapos időtartamra van szükség.
30. E körülmények között javaslom a BAWAG által felhozott egyetlen jogalap elutasítását, és a folytonosság 2022. és 2023. évi hozzájárulási időszakra vonatkozó hozzájárulások rendszerében bekövetkező hiányának elkerülése érdekében továbbá azt javaslom, hogy a Bíróság az ESZT 2023. évi határozatának joghatásait a BAWAG‑ot érintő részében tartsa fenn mindaddig, amíg az ESZT‑nek az ezen intézmény ESZA‑hoz való előzetes hozzájárulásának megállapításáról szóló új határozata a C‑454/24. P., C‑529/24. P., C‑536/24. P., C‑537/24. P., C‑585/24. P., C‑671/24. P. és C‑705/24. P. sz. ügyekben meghozandó ítéletek kihirdetésétől számított 30 hónapot meg nem haladó észszerű határidőn belül hatályba nem lép.
A költségekről
31. A fenti megfontolásokból az következik, hogy a fellebbezést el kell utasítani. Következésképpen a Bíróság az eljárási szabályzata 184. cikke (2) bekezdésének megfelelően határoz a költségekről.
32. E szabályzat 138. cikkének (1) bekezdése, amelyet e szabályzat 184. cikkének (1) bekezdése értelmében a fellebbezési eljárásban is alkalmazni kell, akként rendelkezik, hogy a Bíróság a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte. A BAWAG‑ot, mivel pervesztes lett, az ESZT kérelmének megfelelően kötelezni kell a saját és az ESZT költségeinek viselésére.
33. Az említett szabályzat 140. cikke (1) és (3) bekezdésének megfelelően, amelyeket e szabályzat 184. cikkének (1) bekezdése értelmében a fellebbezési eljárásban is alkalmazni kell, az eljárásba beavatkozó intézmények maguk viselik saját költségeiket. Következésképpen a Parlament és a Tanács maguk viselik saját költségeiket.
Végkövetkeztetés
34. A fenti megfontolásokra tekintettel azt javaslom, hogy a Bíróság a következőképpen határozzon:
1) A Bíróság a fellebbezést elutasítja.
2) A Bíróság az Egységes Szanálási Testület SRB/ES/2023/23 határozatának joghatásait a BAWAG P.S.K. Bank für Arbeit und Wirtschaft und Österreichische Postsparkasse AG‑t érintő részében mindaddig fenntartja, amíg az annak helyébe lépő új jogi aktus legkésőbb a C‑454/24. P., C‑529/24. P., C‑536/24. P., C‑537/24. P., C‑585/24. P., C‑671/24. P. és C‑705/24. P. sz. ügyekben meghozandó ítéletek kihirdetésétől számított 30 hónapos határidőn belül hatályba nem lép.
3) A Bíróság a BAWAG P.S.K. Bank für Arbeit und Wirtschaft und Österreichische Postsparkassét kötelezi a saját költségein felül az Egységes Szanálási Testület részéről felmerült költségek viselésére.
4) Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa maguk viselik saját költségeiket.
1 Eredeti nyelv: francia.
2 A hitelintézeteknek és bizonyos befektetési vállalkozásoknak az Egységes Szanálási Mechanizmus keretében történő szanálására vonatkozó egységes szabályok és egységes eljárás kialakításáról, valamint az Egységes Szanálási Alap létrehozásáról és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról szóló 2014. július 15‑i európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2014. L 225., 1. o.; helyesbítés: HL 2014. L 372., 9. o., a továbbiakban: ESZM‑rendelet). Az ESZM az „Egységes Szanálási Mechanizmus” rövidítése.
3 2024. április 10‑i ítélet (T‑411/22, EU:T:2024:216).
4 Megtámadott végzés (26–37. pont).
5 Megtámadott végzés (38–45. pont).
6 E tekintetben a 2014. november 26‑i Parlament és Bizottság kontra Tanács ítéletre (C‑103/12 és C‑165/12, EU:C:2014:2400, 92. pont), a 2015. december 1‑jei Parlament és Bizottság kontra Tanács ítéletre (C‑124/13 és C‑125/13, a továbbiakban: Parlament és Bizottság kontra Tanács ítélet, EU:C:2015:790, 89. pont), a 2016. szeptember 7‑i Németország kontra Parlament és Tanács ítéletre (C‑113/14, EU:C:2016:635, 84. pont), valamint a 2021. július 15‑i Bizottság kontra Landesbank Baden‑Württemberg és ESZT ítéletre (C‑584/20 P és C‑621/20 P, a továbbiakban: Bizottság kontra Landesbank Baden‑Württemberg és ESZT ítélet, EU:C:2021:601, 175. pont) hivatkozik.
7 Az ESZT különösen a Bizottság kontra Landesbank Baden‑Württemberg és ESZT ítéletre (177. pont) hivatkozik.
8 Lásd többek között: 2008. december 22‑i Régie Networks ítélet (C‑333/07, EU:C:2008:764, 122. pont); 2021. február 25‑i Bizottság kontra Svédország ítélet (C‑389/19 P, EU:C:2021:131, 72. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat); 2023. április 20‑i Parlament kontra Bizottság (Különös aggodalomra okot adó anyag engedélyezése) ítélet (C‑144/21, EU:C:2023:302, 136. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
9 Lásd ebben az értelemben: 2014. november 26‑i Parlament és Bizottság kontra Tanács ítélet (C‑103/12 és C‑165/12, EU:C:2014:2400, 90. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; Parlament és Bizottság kontra Tanács ítélet (86. pont); Bizottság kontra Landesbank Baden‑Württemberg és ESZT ítélet (175. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
10 C‑389/19 P, EU:C:2020:874, 129. pont.
11 Lásd: Parlament és Bizottság kontra Tanács ítélet (89. pont); 2016. szeptember 7‑i Németország kontra Parlament és Tanács ítélet (C‑113/14, EU:C:2016:635, 84. pont).
12 Lásd: 2006. szeptember 7‑i Spanyolország kontra Tanács ítélet (C‑310/04, EU:C:2006:521, 138–141. pont, a 135–137. ponttal összefüggésben értelmezve); 2008. szeptember 3‑i Kadi és Al Barakaat International Foundation kontra Tanács és Bizottság ítélet (C‑402/05 P és C‑415/05 P, EU:C:2008:461, 373–376. pont, a 333–372. ponttal összefüggésben értelmezve).
13 A 2021. február 25‑i Bizottság kontra Svédország ítéletben (C‑389/19 P, EU:C:2021:131) a Bíróság így az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt súlyos és helyrehozhatatlan kár bekövetkezésének kockázatára tekintettel kimondta a szóban forgó, az anyagi jogi jogszerűségéhez kapcsolódó indokok miatt megsemmisített határozat joghatásainak fenntartását.
14 Lásd ebben az értelemben és analógia útján: Bizottság kontra Landesbank Baden‑Württemberg és ESZT ítélet (177. pont).
15 A 806/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet egységes alkalmazási feltételeinek az Egységes Szanálási Alaphoz való előzetes hozzájárulás tekintetében történő meghatározásáról szóló, 2014. december 19‑i tanácsi rendelet (HL 2015. L 15., 1. o.).