European flag

Az Európai Unió
Hivatalos Lapja

HU

L sorozat


2025/1042

2025.5.28.

A BIZOTTSÁG (EU) 2025/1042 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2025. május 27.)

a Kínai Népköztársaságból származó, vasból vagy ötvözetlen acélból készült, ónnal lemezelt vagy azzal bevont síkhengerelt termékek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: alaprendelet) és különösen annak 9. cikke (4) bekezdésére,

mivel:

1.   ELJÁRÁS

1.1.   Az eljárás megindítása

(1)

Az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) 2024. május 16-án az alaprendelet 5. cikke alapján dömpingellenes vizsgálatot indított a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína vagy érintett ország) származó, vasból vagy ötvözetlen acélból készült, ónnal lemezelt vagy bevont síkhengerelt termékek (a továbbiakban: ónnal lemezelt termékek) behozatalára vonatkozóan. Az eljárás megindításáról a Bizottság értesítést (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában (2).

(2)

A Bizottság az Európai Acélszövetség (a továbbiakban: Eurofer, panaszos) által 2024. április 2-án benyújtott panaszt követően indította meg a vizsgálatot. A panaszt a panaszos az ónnal lemezelt termékekkel foglalkozó, az alaprendelet 5. cikkének (4) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazat nevében nyújtotta be. A panaszban foglalt, a dömpinggel és az abból eredő jelentős kárral kapcsolatos bizonyítékok elegendőek voltak a vizsgálat megindításához.

1.2.   Nyilvántartásba vétel

(3)

A Bizottság (EU) 2024/2731 bizottsági végrehajtási rendelettel (3) nyilvántartásbavételi kötelezettséget vezetett be az ónnal lemezelt termékek behozatalára vonatkozóan.

1.3.   Ideiglenes intézkedések

(4)

A Bizottság az alaprendelet 19a. cikkével összhangban 2024. december 17-én megküldte a feleknek a javasolt vámok összefoglalását, valamint a dömpingkülönbözetek és az uniós gazdasági ágazatot érő kár megszüntetéséhez elegendő mérték részletes számítását. Az érdekelt felek felkérést kaptak arra, hogy három munkanapon belül észrevételeket tegyenek a számítások helytállóságára vonatkozóan.

(5)

A Bizottság észrevételeket kapott mind a Baoshan Iron & Steel Co., Ltd.-től, mind a WISCO-Nippon Steel Tinplate Co., Ltd.-től (a továbbiakban: Baosteel-csoport), valamint a Shougang Jingtang United Iron & Steel Co., Ltd.-től (a továbbiakban: Shougang Jingtang), de egyik vállalat sem tett észrevételt a számítások pontosságával kapcsolatban.

(6)

2025. január 14-én a Bizottság az (EU) 2025/81 bizottsági végrehajtási rendelettel (4) (a továbbiakban: ideiglenes rendelet) ideiglenes dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból származó egyes ónnal lemezelt termékek behozatalára.

1.4.   Az eljárás további menete

(7)

Az ideiglenes dömpingellenes vám kivetésének alapjául szolgáló alapvető tények és megfontolások közzététele (a továbbiakban: az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatása) után a Baosteel-csoport, a panaszos, a Shougang Jingtang, a Trivium Packaging B.V. (a továbbiakban: Trivium), a Kínai Vas- és Acélipari Szövetség (a továbbiakban: CISA), a Metal Packaging Europe (a továbbiakban: MPE) és a Steelforce Packaging BV (a továbbiakban: Steelforce) az ideiglenes rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében előírt határidőn belül írásbeli beadványt nyújtott be, amelyben kifejtették nézeteiket az ideiglenes megállapításokkal kapcsolatban.

(8)

Azok a felek, amelyek ezt kérelmezték, lehetőséget kaptak a meghallgatásra. Meghallgatásra került sor a panaszossal. A kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselőtől az ideiglenes szakaszban nem kértek meghallgatást.

(9)

A Bizottság folytatta azon információk összegyűjtését és ellenőrzését, amelyeket szükségesnek tartott a végleges megállapítások kialakításához. A végleges ténymegállapítások megfogalmazásakor a Bizottság megvizsgálta az érdekelt felek észrevételeit, és azok alapján az indokolt esetekben módosította az ideiglenes ténymegállapításokat.

(10)

A Bizottság tájékoztatta az érdekelt feleket azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján végleges dömpingellenes vámot kíván kivetni a Kínai Népköztársaságból származó ónnal lemezelt termékek behozatalára (a továbbiakban: az érdekelt felek végső tájékoztatása). A felek lehetőséget kaptak arra, hogy egy meghatározott határidőn belül észrevételeket tegyenek az érdekelt felek végső tájékoztatásával kapcsolatban.

(11)

Az érdekelt felek végső tájékoztatásával kapcsolatban a Baosteel csoport, a panaszos, a Shougang Jingtang, a CISA, az MPE és a Steelforce nyújtott be írásbeli észrevételeket.

(12)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően a felek egyike sem kért meghallgatást. Ezenkívül egyik fél sem kérte a meghallgató tisztviselő közreműködését.

1.5.   Az eljárás megindításával kapcsolatos állítások

(13)

Az ideiglenes rendelettel kapcsolatos észrevételeiben a CISA nem értett egyet a Bizottságnak az ideiglenes rendelet 1.4. szakaszában foglalt értékelésével, amelyben a Bizottság elutasította a CISA azon állításait, amelyek szerint a panasz nem tartalmazott elegendő bizonyítékot e vizsgálat megindításához.

(14)

A CISA fenntartotta azon állításait is, amelyek szerint a panaszban felhasznált információk betekinthető összefoglalói nem voltak kellően részletesek, ami sérti a védelemhez való jogát. A CISA szerint a Bizottság tévesen tekintette kellően részletesnek az információkat, és hogy a panasz megfelelően összefoglalt betekinthető változatának ismételt benyújtására lett volna szükség.

(15)

Az Eurofer a fenti érvekkel szemben azt állította, hogy a CISA nem erősítette meg új érvekkel a korábbi állításait, csupán megismételte azokat.

(16)

A CISA fenti (14) preambulumbekezdésben összefoglalt álláspontjával kapcsolatban a Bizottság az Eurofer érvelésével összhangban megjegyezte, hogy a CISA nem nyújtott be új érveket vagy bizonyítékokat annak alátámasztására, hogy a Bizottság e kérdésben miért tévedett ideiglenes következtetésében. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást, és fenntartotta az ideiglenes rendelet (19) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit, amelyek szerint a kérelem betekinthető változatában szereplő adatok, melyeket a kérelmező a beadványában kiegészítésképpen megadott, kellően részletesek voltak ahhoz, hogy lehetővé tegyék a bizalmasan benyújtott információk érdemi részének kielégítő megismerését, és védelemhez való jog e tekintetben nem sérült.

(17)

Ami a panaszban szereplő bizonyítékok elégtelenségére vonatkozó állítását illeti, a CISA valóban megismételte azon álláspontját, hogy a vizsgálat megindításához szükséges bizonyítékok elégséges voltának vizsgálatakor a Bizottságnak jobban figyelembe kellett volna vennie a kárt okozó egyéb tényezőket, különösen az emelkedő nyersanyag- és energiaárak hatását. A CISA fenntartotta, hogy ez a tényező önmagában cáfolja, hogy más tényezők relevánsak lennének az uniós gazdasági ágazatot ért kár okaként.

(18)

A Bizottság rámutatott arra, hogy az uniós gazdasági ágazat helyzetére esetlegesen hatást gyakorló egyéb tényezők megléte nem feltétlenül jelenti azt, hogy a dömpingelt behozatal e gazdasági ágazat helyzetére gyakorolt hatása ne lenne jelentős, és nem gyengíti a kettő közötti ok-okozati összefüggést sem. Az uniós gazdasági ágazat helyzetének romlása és az uniós gazdasági ágazat árainak jelentősen alákínáló áron értékesített dömpingelt behozatal egyre nagyobb térnyerése közötti összefüggés ugyanis határozottan utal az ok-okozati összefüggés fennállására.

(19)

Ezenkívül a növekvő termelési költségek valóságát maga a panasz is kifejezetten elismerte a 159–161. pontban, az ok-okozati elemzés részeként pedig a 205. pontban. Ez a tényező tehát az alaprendelet 5. cikkének (3) bekezdésében előírt módon valóban figyelmet kapott a bizonyítékok elégséges voltának átfogó értékelése során.

(20)

A Bizottság ezért elutasította a CISA állítását, és újólag megerősítette az ideiglenes rendelet (6)–(26) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit.

(21)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a CISA megismételte ugyanezen állításait, amelyek szerint a panasz nyilvános változatának összefoglalása nem kellően részletes, a bizonyíték a vizsgálat megindításához nem elegendő, a kárt okozó egyéb tényezők értékelése pedig elmaradt.

(22)

A CISA fenntartotta, hogy ezáltal a vizsgálat során megsértették a védelemhez való jogát. Mivel ezeket az eljárási jogsértéseket a vizsgálat ilyen késői szakaszában már nem lehet orvosolni, a CISA a vizsgálat megszüntetését kérte.

(23)

Új érvek hiányában a Bizottság fenntartotta a fenti (20) preambulumbekezdésben ismertetett álláspontját. Tekintettel arra, hogy a Bizottság nem állapított meg eljárási jogsértést e vizsgálattal kapcsolatban, és ilyen jogsértésre vonatkozóan a CISA sem szolgáltatott érdemi bizonyítékot, a Bizottság elutasította a CISA-nak a vizsgálat megszüntetésére irányuló kérelmét.

1.6.   Mintavétel

(24)

Az exportáló gyártók, az uniós gyártók vagy a független importőrök körében végzett mintavétellel kapcsolatban nem érkezett észrevétel.

(25)

A Bizottsághoz 2025. január 14-én kérelem érkezett, amelyben a Jiangsu Kemao New Materials Technology Co., Ltd kínai vállalat a vizsgálatba való bevonását kérte együttműködő exportáló gyártóként.

(26)

Az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.3.1. szakaszában foglaltak szerint kizárólag a mintába való felvételükbe beleegyező, de a mintába fel nem vett exportáló gyártók minősülnek együttműködőnek (a továbbiakban: a mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártók). Ezért a Bizottság elutasította ezt a kérelmet, mivel a vállalat nem jelentkezett az alaprendelet 17. cikke szerinti, az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.3.1. szakaszának a) pontjában meghatározott határidőn belül, amint azt az említett rendelet 9. cikkének (6) bekezdése előírja.

(27)

A Bizottság megerősítette a mintákat.

1.7.   Egyedi vizsgálat

(28)

Nem érkezett egyedi vizsgálat iránti kérelem.

1.8.   Kitöltött kérdőívek és ellenőrző látogatások

(29)

További ellenőrző látogatásokra került sor a következő, a Baosteel-csoporttal kapcsolatban álló értékesítési vállalatoknál:

—

Baosteel Europe, München, Németország,

—

Baosteel España, Barcelona, Spanyolország,

—

Baosteel Italia, Genova, Olaszország.

(30)

A Bizottság ellenőrző látogatást tett továbbá a Massilly Holding S.A.S felhasználónál (a továbbiakban: Massilly).

2.   AZ ÉRINTETT TERMÉK ÉS A HASONLÓ TERMÉK

(31)

A vizsgált termék meghatározását az ideiglenes rendelet (41) preambulumbekezdése rögzítette. A vizsgált termék a jelenleg a 7210 11 00 , 7210 12 , ex 7210 70 , 7210 90 40 , ex 7210 90 80 , 7212 10 és ex 7212 40 KN-kódok (TARIC-kódok: 7210 70 10 15, 7210 70 80 20, 7210 70 80 92, 7210 90 80 20, 7212 40 20 10, 7212 40 80 12, 7212 40 80 30, 7212 40 80 80 és 7212 40 80 85) alá tartozó, vasból vagy ötvözetlen acélból készült, ónművi síkhengerelt termék, ónnal bevonva vagy lemezelve, műanyaggal bevonva és/vagy lakkozva is.

(32)

Az ideiglenes rendelet (43) preambulumbekezdése a Kínai Népköztársaságból származó vizsgált termékként határozza meg az érintett terméket.

(33)

A vizsgált termékre, az érintett termékre és a hasonló termékre vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (41)–(50) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

3.   DÖMPING

3.1.   Az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerinti eljárás a rendes érték megállapításához

(34)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően a kínai exportőrök szövetsége, a CISA ismét észrevételeket tett az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdésében meghatározott módszer e vizsgálatban való alkalmazásával kapcsolatban. A Baosteel-csoport megismételte azt az állítását, hogy a Bizottságnak el kell utasítania a panaszosnak a jelentős torzulások fennállásával kapcsolatos állítását.

(35)

Először is a CISA megismételte azt az állítását, hogy a „Bizottsági szolgálati munkadokumentum piacvédelmi vizsgálatokhoz a Kínai Népköztársaság gazdaságának jelentős torzulásairól” című dokumentum (a továbbiakban: a jelentés) nem felel meg a bizonyítékok pártatlanságára és tárgyilagosságára vonatkozó követelményeknek. Állítása szerint a jelentés nem pártatlan és nem objektív, mivel azzal a céllal készült, hogy segítse az uniós gyártókat a Kínai Népköztársasággal szembeni panaszok megfogalmazásában.

(36)

Másodszor a CISA megismételte azt az észrevételét, hogy a panasz korábbi dömpingellenes vizsgálatokra támaszkodott annak érdekében, hogy bizonyítékot szolgáltasson a Kínában fennálló jelentős torzulásokról, miközben a Bizottságnak minden vizsgálat során egyértelműen meg kell állapítania a dömping tényét. A CISA kiemelte a WTO Fellebbezési Testületének megállapítását, amely szerint „[a]z egyik meghatározással kapcsolatos megállapításoknak egy másik meghatározásba hivatkozás útján történő beépítése általában nem elegendő ahhoz, hogy az indokolással alátámasztott, megfelelő magyarázatként szolgáljon.” (5)

(37)

A CISA végezetül kijelentette, hogy véleménye szerint az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése nem áll összhangban a dömpingellenes megállapodás 2.2. cikkében foglalt elvekkel a tekintetben, hogy a rendes érték számtani képzéséhez reprezentatív országot kell figyelembe venni.

(38)

A Bizottság megjegyezte, hogy az ideiglenes rendelet (72)–(117) preambulumbekezdése különböző könnyen hozzáférhető források felhasználásával részletesen ismerteti a Bizottság saját megállapításait az ónnal lemezelt termékek kínai gyártásának jelentős torzulásaira vonatkozóan.

(39)

A CISA és a Baosteel-csoport észrevételeiben nem vitatta a Bizottság által az ideiglenes rendelet e preambulumbekezdései szerint az ügy aktájában elhelyezett bizonyítékokat.

(40)

A CISA-nak a jelentéssel és a panasszal kapcsolatos észrevételeivel az ideiglenes rendelet (120)–(127) preambulumbekezdése már foglalkozott.

(41)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a CISA megismételte az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatásakor már előadott, a fenti (34)–(39) preambulumbekezdésben ismertetett érveit.

(42)

A CISA ismételten kijelentette, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének Bizottság általi alkalmazását nem támasztja alá sem objektív bizonyíték, sem megalapozott jogi indokolás, ezért a CISA felhívta a Bizottság figyelmét az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatásával kapcsolatos észrevételeire.

(43)

A CISA nem nyújtott be új bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a Bizottságnak ebben a vizsgálatban nem lett volna szabad a 2. cikk (6a) bekezdését alkalmaznia.

(44)

mivel a CISA és a Baosteel csoport sem nyújtott be új bizonyítékot beadványában, a Bizottság megerősíti az ideiglenes rendelet (118)–(135) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit.

3.2.   Rendes érték

3.2.1.   Jelentős torzulások fennállása

(45)

Az ideiglenes rendelet (203) preambulumbekezdése szerint a mintában szereplő azon exportáló gyártók esetében, amelyek olyan országokból importáltak vasércet, amelyekhez nem kapcsolódtak a 2. cikk (6a) bekezdése szerinti torzulásokra vonatkozó állítások, a Bizottság a mintában szereplő exportáló gyártók által fizetett torzulásmentes árat vette figyelembe, nem pedig a malajziai importárakból származó, fent megállapított referenciaértéket.

(46)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően a panaszos észrevételeket tett a China Minerals Resources Group (6) (a továbbiakban: CMRG) által az importált vasérc kínai vásárlására gyakorolt befolyással kapcsolatban. Állítása szerint CMRG a nyersanyagok közös beszerzésének állami irányítású klubja, és hogy számos állami tulajdonban lévő acélú „minden sürgős beszerzést átruházott a CMRG-re […] a vasércbeszerzések konszolidálása érdekében”.

(47)

Az Eurofer 2023. október 6-i sajtótudósítást (7) nyújtott be, amely szerint a CMRG „a világ négy legnagyobb vasércbeszállítójával – Rio Tinto, BHP, Vale, Fortescue Metals – folytat tárgyalásokat, [és] preferenciális feltételekre törekszik a szállításra, a minőségi osztályokra stb. vonatkozóan”.

(48)

E sajtótudósítások alapján az Eurofer felkérte a Bizottságot, hogy alaposan vizsgálja meg a kínai exportáló gyártók arra vonatkozó állításait, hogy torzulástól mentes árakon szerzik be az importált vasércet.

(49)

A Bizottság a vizsgálat kezdetekor kérdőívet küldött a kínai kormánynak az ónnal lemezelt termékek ágazatában fennálló torzulásokra vonatkozóan; válasz nem érkezett. Következésképpen a Bizottság tájékoztatta a kínai kormányt arról, hogy az alaprendelet 18. cikkében foglalt rendelkezéseket fogja alkalmazni az ágazatban fennálló torzulások tekintetében.

(50)

A Bizottság megállapította, hogy a CMRG-t az Államtanács állami tulajdonú eszközök felügyeletével és kezelésével megbízott bizottságának (a továbbiakban: SASAC) 2022. július 22-i rendelete hozta létre (8).

(51)

Weboldala szerint a CMRG célja, hogy „biztonságos, fenntartható nyersanyag-ellátási szolgáltatásokat és testre szabott megoldásokat biztosítson az olyan iparágak számára, mint az acélipar. A globális ásványianyag-beszállítókkal, a végfelhasználókkal és a kikötői, hajózási, kereskedelmi és pénzügyi ágazat vezetőivel való stratégiai partnerség létrehozásával, valamint a digitális intelligencia, a zöld technológia és az ásványi erőforrások fenntartható gyakorlatainak előmozdításával arra törekszünk, hogy reziliens és fenntartható ipari ökoszisztémákat alakítsunk ki, miközben biztosítjuk az ipari és ellátási láncok stabilitását és magas színvonalú fejlődését.” (9)

(52)

A Baosteel Group és a Shougang Jingtang kínai exportáló gyártók válaszoltak az Eurofer azon észrevételeire, amelyek a CMRG vasércvásárlásaikra gyakorolt hatására vonatkoztak, és a Bizottság kérésére további információkat szolgáltattak ezekről a beszerzésekről és szerződési feltételeikről.

(53)

Először is a Bizottság megjegyezte, hogy az állítást az eljárás kései szakaszában közölték, így nem maradt elegendő idő az abban foglaltak megfelelő kivizsgálására. Az eljárás megindításáról szóló értesítés a jelentős torzulásokra vonatkozó észrevételek benyújtására a közzététel napjától számított 37 napos határidőt jelölt meg.

(54)

A mintában szereplő exportáló gyártóktól ezt követően gyűjtött bizonyítékok azt mutatták, hogy a CMRG valóban részt vett az exportáló gyártók és a harmadik országbeli beszállítók között létrejött egyes vasércbeszerzési megállapodásokban.

(55)

Tekintettel azonban arra, hogy a CMRG a vizsgálati időszakban nem működött teljeskörűen, mivel csak 2023 elején kezdte meg működését, és hogy a Bizottság nem tudott további információkat gyűjteni, és nem tudta ellenőrizni a felek által az eljárás e késői szakaszában benyújtott információkat, arra a következtetésre jutott, hogy nem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték az Eurofer állításának alátámasztására.

(56)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően az Eurofer ismét azt állította, hogy a Bizottságnak meg kellett volna vizsgálnia a CMRG hatását a mintában szereplő exportáló gyártók vasércbeszerzési áraira, és az alaprendelet 18. cikke alapján rendelkezésre álló tényeket felhasználva el kellett volna vetnie a kínai exportáló gyártók által fizetett vasércimportárakat.

(57)

A Bizottság megállapította, hogy a CMRG korlátozott szerepet játszott az importált vasérc beszerzésében, és a vizsgálat során nem befolyásolhatta jelentősen a mintában szereplő exportáló gyártók által importált vasérc beszerzési árát. Az Eurofer nem szolgáltatott olyan új információt, amely ellentmondott volna a rendelkezésre álló bizonyítékoknak, ezért a Bizottság fenntartotta a következtetéseit.

3.2.2.   Reprezentatív ország

(58)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően az Eurofer további észrevételeket tett Malajzia reprezentatív országként való kiválasztásával kapcsolatban, és kijelentette, hogy különösen az acélpiacot torzítja a Kínából érkező behozatal, és ennek bizonyítéka a kínai melegen hengerelt sík acéltermékekre vonatkozó, folyamatban lévő dömpingellenes vizsgálat. Az Eurofer ismét megjegyezte, hogy Malajzia a vasérc kivitelére vonatkozó engedélyezési követelményeket, továbbá Kínától eltérően áprilistól márciusig tartó pénzügyi évet alkalmaz.

(59)

A Baosteel-csoport azzal érvelt, hogy a malajziai dömpingellenes vizsgálat a melegen hengerelt sík acéltermékek helyett a bevont acélra vonatkozott, amelyek nem ónnal lemezelt termékek alapanyagai, hanem továbbfeldolgozott acéltermékek. A malajziai vizsgálat a vizsgálati időszak végét követően indult.

(60)

Az Eurofer nem tett javaslatot egy másik reprezentatív országra vonatkozóan, csak arra kérte a Bizottságot, hogy alaposan vizsgálja meg a rendes érték számtani képzéséhez használt malajziai referenciaértékeket.

(61)

A Bizottság ezért megerősítette, hogy reprezentatív országként Malajziát veszi figyelembe. A termelési tényezők Malajziába irányuló importárain alapuló referenciaértékek vizsgálatát a 3.2.3. szakasz tartalmazza.

(62)

A reprezentatív ország kiválasztására vonatkozó egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (137)–(156) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

3.2.3.   A torzulásmentes költségek megállapításához felhasznált források

(63)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően az Eurofer észrevételeket tett a vasércporra, a kokszszénre és a melegen hengerelt acélra vonatkozó malajziai referenciaérték alkalmazásával kapcsolatban.

(64)

Az Eurofer először is a vasércpor Malajziába irányuló behozatali árával kapcsolatos észrevételeiben kijelentette, hogy ez az ár alacsonyabb volt más indexek, köztük a Platts-index (IODEX CFR China 62 % FE) áraihoz képest.

(65)

Az Eurofer azonban nem szolgáltatott bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a vasérc Malajziába irányuló importára torzult volna, vagy hogy a Malajziába irányuló import ára és mennyisége ne lenne reprezentatív, csupán annyit közölt, hogy a Platts-index magasabb. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(66)

Az Eurofer továbbá azzal érvelt, hogy az elektrolitikus úton króm-oxiddal bevont acéltermékekre vonatkozó dömpingellenes vizsgálatban a Bizottság elutasította a Baosteel-csoport vasércre vonatkozó tényleges beszerzési árainak alkalmazását, mivel megállapította, hogy a Baosteel-csoport beszerzési áraiban a vele kapcsolatban álló vállalatok közötti kapcsolat és/vagy a Kínában fennálló jelentős torzulások befolyása érvényesült (10).

(67)

Az Eurofer emellett hivatkozott az egyes szilícium-elektromos acélból készült szemcseorientált síkhengerelt termékek dömpingellenes vizsgálata során tett bizottsági megállapításokra is, amelynek során a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a vasérc tekintetében kormányzati befolyás érvényesül (11).

(68)

Az elektrolitikus úton króm-oxiddal bevont acéltermékekre vonatkozó vizsgálat során a Bizottság megállapította, hogy a Baosteel-csoport nem közvetlenül, hanem egy hongkongi székhelyű, vele kapcsolatban álló vállalaton keresztül végzi a behozatalt. A jelenlegi vizsgálatban nem ez volt a helyzet.

(69)

Az egyes szilícium-elektromos acélból készült szemcseorientált síkhengerelt termékekre vonatkozó vizsgálat ténymegállapításai itt nem alkalmazhatók, mivel a mintában szereplő exportáló gyártók közvetlenül Kínán kívüli forrásokból szerezték be a vasércet. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(70)

Az Eurofer ezt követően megjegyezte, hogy a kokszszén malajziai referenciaértéke alacsonyabb, mint a Platts-index („Prem Low Vol HCC FOB Aus”).

(71)

Egyébként nem szolgáltattak bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a reprezentatív országba irányuló behozatal ára torzult lenne vagy ne lenne reprezentatív, ezért a Bizottság elutasította az állítást, és a referenciaértéket nem változtatta meg.

(72)

Az Eurofer észrevételeket tett a Fastmarketstől származó „Melegen hengerelt acéltekercs (Japán, Korea, Tajvan származási hely), import, CFR Vietnam” indexnek a melegen hengerelt acél referenciaértékeként való használatával kapcsolatban is; kijelentette, hogy az alkalmazott index alacsonyabb az Eurofer által figyelembe vett, a MEPS által közölt egyéb indexek átlagánál, és hogy a Vietnámba irányuló behozatal árait potenciálisan torzítaná a kínai behozatal, amint azt a melegen hengerelt sík acéltermékek kínai behozatalával szembeni dömpingellenes vizsgálat megindítása is mutatja.

(73)

Az Eurofer azzal is érvelt, hogy a Bizottságnak a Vietnamból származó melegen hengerelt sík acéltermékekre vonatkozó, folyamatban lévő dömpingellenes vizsgálata a szénnel és vasérckel kapcsolatos nyersanyagpiaci torzulások fennállását vizsgálja Vietnamban.

(74)

mivel azonban a Fastmarketstől származó referenciaérték nem tartalmazta a Kínából Vietnamba irányuló behozatalt, és az Eurofer sem szolgáltatott bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a Japánból, Koreából és Tajvanról származó import árai torzultak lennének, a Bizottság elutasította ezt az állítást.

(75)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően az Eurofer ismét felkérte a Bizottságot, hogy fontolja meg különböző, magasabb referenciaértékek alkalmazását a vasércporra, a kokszszénre és a melegen hengerelt sík acéltermékekre vonatkozóan.

(76)

mivel az Eurofer nem szolgáltatott új információt az alkalmazott referenciaértékek torzult voltáról, csupán azt jelezte, hogy azok jelentősen alacsonyabbak az általa benyújtott más nemzetközi indexeknél, és kizárólag ennek alapján állította, hogy azok torzultak, a Bizottság elutasította ezeket az állításokat.

(77)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatása után a Baosteel-csoport exportáló gyártói csoportként észrevételeket fogalmazott meg a vasércpelletre és a gázszénre vonatkozó referenciaértékkel kapcsolatban.

(78)

A vasércpelletre vonatkozó referenciaértéket illetően a Baosteel-csoport kijelentette, hogy ez a referenciaérték kirívóan magas, és nem lehetséges, hogy a vasércpellet ára magasabb legyen, mint a melegen hengerelt tekercsek ára, amely egy továbbfeldolgozott termék.

(79)

A Bizottság nem értett egyet azzal, hogy ez alapján a Malajziába jelentős mennyiségben érkező behozatal torzulástól mentes árán alapuló referenciaérték elutasítható lenne. Egyébként nem nyújtottak be bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a reprezentatív országba irányuló behozatal ára torzult lenne, vagy ne lenne reprezentatív.

(80)

A Bizottság arra sem talált bizonyítékot, hogy a vasércpelletre vonatkozó (a Malajziába irányuló behozatal árait alkalmazó) referenciaértéknek a melegen hengerelt tekercsekre vonatkozó (a Fastmarkets-indexen alapuló) referenciaértékkel való összehasonlítása bármelyik referenciaérték torzult voltát bizonyítaná.

(81)

A Baosteel-csoport ezt követően arra kérte a Bizottságot, hogy a malajziai importár helyett alternatív referenciaértékeket vegyen figyelembe. Ezek közé tartozott a Platts által a vizsgálati időszakra vonatkozóan közzétett három index, nevezetesen a „FOB Tubarão (Brazil)”, a „CFR North China” és az „Atlantic Basin Iron Ore Pellets Contract Price Brazil Export FOB”. Mindhárom index alacsonyabb árat mutatott, mint a Malajziába irányuló behozatal ára.

(82)

mivel egyébként nem nyújtottak be bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a reprezentatív országba irányuló behozatal ára torzult lenne, vagy ne lenne reprezentatív, a Bizottság elutasította az állítást.

(83)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Baosteel csoport ismét arra kérte a Bizottságot, hogy módosítsa a vasércpelletre vonatkozó referenciaértéket, mivel úgy ítélte meg, hogy az túl magas az általa az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően benyújtott más nemzetközi indexekhez, valamint a melegen hengerelt tekercsekre vonatkozó referenciaértékhez képest is, amely a vasércpelletből előállított továbbfeldolgozott termék.

(84)

A Baosteel csoport másodlagosan arra kérte a Bizottságot, hogy a vasércpelletre vonatkozó referenciaértéket a melléktermékekre vonatkozó referenciaérték kiszámításának módszerével, azaz a vasércpellet és a melegen hengerelt tekercsek arányának alkalmazásával számítsa ki.

(85)

A Bizottság ismét elutasította az első érvet, mivel a Baosteel csoport nem szolgáltatott bizonyítékot az alkalmazott referenciaérték torzult voltáról.

(86)

A Bizottság megjegyezte, hogy az ideiglenes szakaszban valóban elvetette a melegen hengerelt tekercsekre vonatkozó, az importárakon alapuló malajziai referenciaértéket, és ahelyett a Fastmarkets indexét alkalmazta.

(87)

Az ideiglenes rendelet (171) preambulumbekezdésében a Bizottság kifejtette, hogy a hidegen hengerelt acél és a melegen hengerelt acél Malajziába irányuló behozatali árának összehasonlítása arra enged következtetni, hogy a melegen hengerelt acél importára nem feltétlenül reprezentatív.

(88)

A Baosteel csoport azonban nem szolgáltatott bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a vasércpellet Malajziába irányuló behozatali árának és a Fastmarket melegen hengerelt tekercsekre vonatkozó indexének összehasonlítása miatt a vasércpellet importára ne lenne reprezentatív.

(89)

Másodszor: a Bizottság elutasította azt a lehetőséget, hogy a vasércpelletre vonatkozó referenciaértéket a nem forgalmazott vagy a reprezentatív országba nem importált melléktermékekre vonatkozó módszer alkalmazásával állapítsa meg, mivel a vasércpelletet valóban jelentős mennyiségben forgalmazták és importálták.

(90)

A Baosteel-csoport emellett a gázszénre vonatkozó referenciaértékkel kapcsolatos észrevételében kijelentette: nem lehetséges, hogy a gázszén ára magasabb legyen, mint a kokszszéné, a Malajziába irányuló behozatal ára pedig kirívóan magas. A Baosteel arra kérte a Bizottságot, hogy vegyen fontolóra alternatív referenciaértékeket, például az ausztrál kikötőkben és az európai kikötőkben alkalmazott árakat vagy az elektrolitikus úton króm-oxiddal bevont acéltermékekre vonatkozó dömpingellenes vizsgálatban használt, a Metal Bulletin által közölt referenciaértéket (12).

(91)

A Bizottság megállapította, hogy a Malajziába irányuló kokszszén-behozatalt jelentős mennyiségben végezték. Mivel nem nyújtottak be más bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a reprezentatív országba irányuló behozatal ára torzult lenne vagy ne lenne reprezentatív, vagy hogy a referenciaérték ne felelne meg a mintában szereplő exportáló gyártók által felhasznált kokszszénnek, a Bizottság elutasította az állítást.

(92)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően a Shougang Jingtang észrevételeket tett a vasércporra és az acélhulladékra vonatkozó referenciaértékkel kapcsolatban.

(93)

A Shougang Jingtang azzal érvelt, hogy a Bizottságnak a vasércpor malajziai referenciaértékét kellene használnia az általa felhasznált, belföldön vásárolt érc költségeinek kiszámításához, ahelyett, hogy azt a vállalat által importált vasércért fizetett árral helyettesítené.

(94)

A Bizottság elfogadta az állítást, és a belföldön beszerzett vasércpor költségeit a Malajziára vonatkozóan megállapított referenciaértékkel helyettesítette.

(95)

Az acélhulladékot illetően a Shougang Jingtang rámutatott, hogy a termelési tényezőként felhasznált acélhulladék magában foglalja az újrafeldolgozott acélhulladékot is, amelynél a Bizottságnak az acélhulladék melléktermékére kiszámított referenciaértéket kellett volna alkalmaznia.

(96)

mivel a Shougang Jingtang sem a kérdőívre adott válaszában, sem az ellenőrző látogatás során nem jelölte meg külön termelési tényezőként az újrafeldolgozott acélhulladék felhasználását, a Bizottság e részletességi szinten nem tudta ellenőrizni az acélhulladék történő felhasználását. Következésképpen a Bizottság elutasította ezt az állítást.

(97)

Az érdekelt felek végső tájékoztatásakor a Shougang Jingtang ismételten kérte, hogy a Bizottság a termelési tényezőt bontsa primer hulladékra és újrafeldolgozott hulladékra, annak ellenére, hogy a vállalat egyik beadványában sem alkalmazta ezt a bontást, illetve annak vizsgálatára az ellenőrző látogatás során sem került sor, mivel az adatok a vállalat szerint a kérdőívre adott válaszban rendelkezésre álltak.

(98)

A Bizottság megvizsgálta a Shougang Jingtang eredeti kérdőívre adott válaszához csatolt, a vállalat által hivatkozott bizonyítékot, azonban abban nem talált olyan információt, amely lehetővé tenné e termelési tényező primer hulladékra és újrafeldolgozott hulladékra való bontását. A bizonyítékot a gyártási költségekről szóló táblázatot megalapozó információként nyújtották be, azonban a táblázatban nem különböztették meg a primer hulladékot és az újrafeldolgozott hulladékot.

(99)

A Bizottság ezért úgy határozott, hogy elutasítja ezt az állítást, mivel a vállalatnak a kérdőívre adott válasz benyújtása, a hiánypótlási eljárás vagy a kitöltött kérdőív ellenőrzése során kellett volna jeleznie, hogy a megfelelő táblázatban a termelési tényező bontása szükséges, mégis ennek mellőzését választotta.

3.2.4.   SGA-költségek és nyereség

(100)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően az Eurofer felvetette, hogy az SGA-költségek és a nyereség forrásaként olyan vállalatot vegyenek figyelembe, amelynek tevékenysége közelebb áll az exportáló gyártók tevékenységéhez, ennélfogva a LEADER Steel Holdings Berhad vállalatot javasolta (13). A Shougang Jingtang azzal is érvelt, hogy a reprezentatív országban található vállalat, az Alliance Steel (M) Sdn Bhd nem gyártja a vizsgált terméket.

(101)

A Bizottság a LEADER Steel Holdings Berhad beszámolóját elemezve megállapította, hogy annak nyeresége szinte teljes egészében egyéb bevételeken alapul, nem pedig a vállalat saját üzleti tevékenységéből származó bevételen. A vállalat pénzügyi adatai ennélfogva nem tartalmaztak észszerű nyereségösszeget, ezért a Bizottság elutasította azokat.

(102)

Az érdekelt felek végső tájékoztatásakor az Eurofer ismét kérte a LEADER Steel Holdings Berhad adatainak felhasználását, azzal érvelve, hogy a 2023. évi beszámolóban szereplő nyereség a vállalat üzleti tevékenységeiből származik.

(103)

A LEADER Steel Holdings Berhad 2023. évi, a vállalat honlapján közzétett eredménykimutatása szerint azonban a csoport nyeresége a nem üzleti tevékenységből származó bevételével egyezik meg, ennélfogva pedig nem tekinthető észszerű mértékűnek. A Bizottság ezért elutasította az Eurofer állítását.

(104)

Az ideiglenes rendelet (199) preambulumbekezdésében foglaltak szerint a Bizottság elismerte, hogy a Malajziában található vállalat valóban nem gyártja a vizsgált terméket. A Bizottság azonban úgy ítélte meg, hogy a vállalat pénzügyi adatai az SGA-költségek és a nyereség észszerű és torzulástól mentes összegét mutatják, mivel az Alliance Steel (M) Sdn. A Bhd a vizsgált termékével azonos általános termékkategória, az acél gyártója.

(105)

A Baosteel-csoport azt is megjegyezte, hogy Malajzia pénzügyi éve nem felel meg a Bizottság vizsgálati időszakának. Ugyanakkor semmilyen bizonyítékkal nem szolgáltak azt illetően, hogy a felhasznált pénzügyi adatok erre ne lennének alkalmasak.

3.2.5.   Számítás

(106)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően a Shougang Jingtang azt kérte, hogy a Bizottság vizsgálja felül a vállalatnak a rendes érték kiszámításához használt felhasználási arányait, mivel ezek tévedésből szokatlanul magasak voltak. A vállalat szerint ennek oka a vizsgálati időszak egyik hónapjának költségmunkalapjában szereplő technikai probléma volt.

(107)

A Bizottság elutasította a kérelmet, mivel a számításokban használt felhasználási arányok megegyeztek a vállalat által a hiánypótlási folyamat során a kérdőívre adott eredeti válaszban közöltekkel, amelyeket a gyárban tett ellenőrző látogatáskor a Bizottság ellenőrzött. A Shougang Jingtang által benyújtott felülvizsgált arányok nem voltak ellenőrizhetők, illetve nem kapcsolhatók össze a kérdőívre vagy hiánypótlásra adott válasszal benyújtott dokumentumokkal, illetve az ellenőrző látogatás során szerzett bizonyítékokkal.

(108)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Shougang Jingtang ismételten kérte az ellenőrző látogatás során vizsgált felhasználási arányok kiigazítását. A Shougang Jingtang állítása szerint a Bizottság nem köteles ellenőrizni ezeket az információkat, és a mintában szereplő másik exportáló gyártói csoport nyilvántartásai alapján megállapíthatta volna, hogy a Shougang dömpingkülönbözete túl magas.

(109)

A Bizottság a (107) preambulumbekezdésben kifejtett okok miatt ismét elutasította a kérelmet. Az ellenőrzési folyamat során arról kívánt meggyőződni, hogy a vállalat által benyújtott adatok egyeznek-e a költségelszámolási nyilvántartásában szereplő adatokkal, az adatok pedig egyeznek. A Shougang az érdekelt felek végső tájékoztatását követően nem nyújtott be új bizonyítékot.

(110)

A Shougang Jingtang továbbá azzal érvelt, hogy a vasérc importárait nem helyénvaló hozzáadni a belföldi szállítási költségekhez, mivel az előbbiek az utóbbiakat is magukban foglalják. Ahol a vállalat kimutatta, hogy a Bizottság a felhasználási arányt helytelenül növelte meg a belföldi szállítási költségekre vonatkozó ellenőrzött adatokkal, a Bizottság e költségadatokat eltávolította.

3.3.   Exportár

(111)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően a Bizottság a mintában szereplő valamennyi exportáló gyártótól kapott észrevételeket az exportár kiszámításával kapcsolatban.

(112)

A Shougang Jingtang megjegyezte, hogy a vele kapcsolatban álló vállalat, a Shougang International értékesítési jegyzékén feltüntetett kedvezményben 6 %-os héát szerepeltetett, és kérte e héa törlését. A Bizottság elfogadta az állítást, és az engedményeket ennek megfelelően felülvizsgálta.

(113)

A Baosteel-csoport megjegyezte, hogy a Bizottság az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdése alapján kettős levonást alkalmazott a Baosteel Italia vállalaton keresztül alkalmazott exportár kiszámításakor. Ennek ellenőrzését követően korrekcióra került sor a kettős levonás megszüntetése érdekében.

3.4.   Összehasonlítás

(114)

A Shougang Jingtang azt állította, hogy az exportárnak a 2. cikk (10) bekezdésének i) pontja szerinti, a vele kapcsolatban álló hongkongi vállalat (a továbbiakban: Shougang Hong Kong) tekintetében az ideiglenes szakaszban elvégzett kiigazítása nem felel meg az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének i) pontjában foglalt követelményeknek.

(115)

A Shougang Jingtang azzal érvelt, hogy a Shougang Hong Kong anyavállalata a Shougang Jingtang értékesítési számlázási ügynökeként járt el, és hogy a Shougang Hong Kong feladata a Shougang International exporttranzakcióinak befejezése volt, ennélfogva a Shougang Hong Kong a Shougang Jingtang ügynökeként is működött. Ezért a Shougang Jingtang által a Shougang Internationalnek fizetett jutalékok mind a Shougang International, mind a Shougang Hong Kong részére teljesített szolgáltatási díjnak minősültek, és a Bizottságnak le kell vonnia a Shougang Jingtang által a Shougang Internationalnek fizetett jutalékdíjat az exportárból, ezen felül további kiigazítást nem kell végeznie.

(116)

A Bizottság megjegyezte, hogy észrevételeiben a Shougang Jingtang elismerte, hogy mind a Shougang International, mind a Shougang Hong Kong a jutalékalapon dolgozó ügynökökéhez hasonló feladatokat lát el, és csak az elvégzendő kiigazítások összegét vitatta.

(117)

Ez utóbbi tekintetében a Bizottság egyetértett az exportáló gyártóval abban, hogy a szóban forgó jogalanyok funkciói kiegészítik egymást. Az ügy irataiban azonban nem szerepelt olyan bizonyíték, amely alátámasztaná, hogy a Shougang Jingtang és a Shougang International közötti szerződésben szereplő jutalék minden kétséget kizáróan lefedte volna mind a Shougang International, mind a Shougang Hong Kong részére teljesített szolgáltatási díjakat; mindenesetre ez az összeg két kapcsolt jogalany közötti kifizetés volt, és a kettő közötti kapcsolat befolyásolta a levonandó összeg megbízhatóságát.

(118)

Következésképpen a Shougang International és a Shougang Hong Kong által ellátott releváns funkciókat fedező jutalékok összegét a Bizottság a vonatkozó SGA-költségeik és az e funkciókat ellátó ügynök várható nominális nyeresége alapján számszerűsítette. Az így megállapított összeget az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének i) pontja alapján levonta az exportárból.

3.5.   Dömpingkülönbözetek

(119)

Az előzőekben ismertetett módon az érdekelt felek által megfogalmazott állításokat követően a Bizottság felülvizsgálta a mintában szereplő exportáló gyártókra vonatkozó dömpingkülönbözeteket. Ezek a felülvizsgálatok megváltoztatták a mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártók különbözetét és az országos vám szintjét is.

(120)

A vámfizetés nélkül, uniós határparitáson számított, költséget, biztosítást és fuvardíjat is tartalmazó ár (CIF-ár) százalékában kifejezett végleges dömpingkülönbözetek a következők:

Vállalat

Végleges dömpingkülönbözet

Baosteel-csoport:

Baoshan Iron and Steel Co., Ltd.

WISCO-Nippon Steel Tinplate Co., Ltd.

13,1  %

Shougang Jingtang United Iron & Steel Co., Ltd.

46,7  %

A mellékletben felsorolt egyéb együttműködő vállalatok

24,5  %

Minden egyéb, Kínából származó behozatal

62,3  %

4.   KÁR

4.1.   Az uniós gazdasági ágazat és az uniós termelés meghatározása

(121)

Észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (228) és (229) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

4.2.   Uniós felhasználás

(122)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően a CISA kijelentette, hogy nem ért egyet a Bizottságnak az ideiglenes rendelet (230)–(236) preambulumbekezdésében foglalt, az uniós felhasználásra vonatkozó következtetéseivel. Érvei azonban csak arra az ideiglenes döntésre vonatkoztak, hogy a szabadpiacot és a belső felhasználást nem elemezték külön, tehát csak a (232)–(234) preambulumbekezdésre.

(123)

E tekintetben a CISA kiemelte a WTO ítélkezési gyakorlatát (14), amely megállapította, hogy a vizsgálatot végző hatóságoknak objektíven kell elemezniük az ágazat valamennyi szegmensét. A CISA ezért arra kérte a Bizottságot, hogy orvosolja ezt a hiányosságot, és különítse el a kötött és a szabadpiacok elemzését.

(124)

A Bizottság megjegyezte, hogy a CISA meg sem kísérelt magyarázatot adni arra, hogy miért lett volna hibás a Bizottság azon döntése, hogy nem elemzi külön a piacok e két szegmensét. Amint azt a CISA által hivatkozott ítélkezési gyakorlat ugyanezen pontokban egyértelműen kimondja: „… vagylagosan a vizsgálatot végző hatóságoknak kielégítő magyarázatot kell adniuk arra vonatkozóan, hogy miért nem szükséges közvetlenül vagy konkrétan megvizsgálni a belföldi gazdasági ágazat többi részét.” (15)

(125)

Ezt szem előtt tartva az ideiglenes rendelet (233) és (234) preambulumbekezdése egyértelműen megállapította, hogy a Bizottság nem tartotta szükségesnek a kötött és a szabad piacok közötti különbségtételt, mivel egyrészt nem volt különbség a két piac viselkedésében, másrészt pedig a kötött piac a figyelembe vett időszak alatt a szabadpiaci volumen mintegy 1 %-át képviselte. A CISA teljesen figyelmen kívül hagyta ezt az érvelést.

(126)

Ezért az e döntést vitató érvek hiányában a Bizottság elutasította a CISA állításait, és fenntartotta az ideiglenes rendelet (230)–(236) preambulumbekezdésében foglalt ténymegállapításait.

4.3.   Behozatal az érintett országból

4.3.1.   Az érintett országból érkező behozatal mennyisége és piaci részesedése

(127)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően a CISA vitatta a kínai behozatalnak az uniós gazdasági ágazatnak okozott jelentős kárt okozó szerepére vonatkozó, az ideiglenes rendelet (237)–(240) preambulumbekezdésében foglalt bizottsági következtetéseket. A CISA lényegében megismételte a Bizottság arra vonatkozó ténymegállapításait, hogy a Covid19-világjárvány és a tengeri kereskedelem zavarai miként befolyásolták mind az uniós kereslet alakulását, mind a Kínából érkező behozatal volumenét. A CISA érvelése szerint azonban a 2022-től a vizsgálati időszakig tartó tendencia azt mutatta, hogy az uniós gazdasági ágazatnak kárt okozó helyzet helyett a szokásos kereskedelmi szerkezethez való visszatérés és a piac egyensúlyának helyreállítása következett be.

(128)

A Bizottság kiemelte, hogy az ideiglenes rendelet (237)–(240) preambulumbekezdése a Kínából érkező behozatal mennyiségét és piaci részesedését értékelte, nem pedig az e behozatal és az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kár közötti ok-okozati összefüggést. Másrészt a CISA észrevételei érdemben nem vitatták a Bizottságnak az e preambulumbekezdésekben foglalt következtetéseit.

(129)

Ezért ellentétes értelmű állítás hiányában a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (237)–(240) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit.

4.3.2.   Az érintett országokból érkező behozatalhoz tartozó importár és az áralákínálás

(130)

A CISA azt állította, hogy a Bizottság az ideiglenes rendelet (241)–(250) preambulumbekezdésében nem végezte el az árképzési tendenciák pontos és objektív értékelését. A CISA azzal érvelt, hogy a kínai importárak a figyelembe vett időszakban emelkedtek, és ezáltal csökkentették az áralákínálás lehetőségét.

(131)

A CISA azt is állította, hogy a Bizottság egyszerű módon a kínai behozatalnak tulajdonította az árlenyomást és áreróziót ahelyett, hogy a növekvő előállítási költségeket tekintette volna jelentős tényezőnek.

(132)

Az ideiglenes rendelet 4. táblázata valóban azt mutatta, hogy a kínai árak 36 %-kal emelkedtek a figyelembe vett időszakban. Az ideiglenes rendelet 8. táblázata szerint azonban az uniós gazdasági ágazat előállítási költsége ebben az időszakban még nagyobb mértékben, 64 %-kal nőtt. Ezért a CISA azon következtetése, hogy a kínai behozatal megnövekedett ára csökkentette az árlenyomás vagy áralákínálás lehetőségét, tényszerűen nem volt helytálló. A CISA maga is elismerte, hogy a vizsgálati időszakban – amikor a kínai árak magasabbak voltak, mint 2020-ban vagy 2021-ben – áralákínálásra került sor, ami alátámasztja a Bizottság ezzel kapcsolatos következtetéseit.

(133)

Az ideiglenes rendelet (277) preambulumbekezdésében a Bizottság kifejtette, hogy az uniós gazdasági ágazat átlagos értékesítési árai a figyelembe vett időszak valamennyi évében – 2022 kivételével – az átlagos előállítási költségek alatt maradtak, ami a figyelembe vett időszak különböző éveiben – beleértve a vizsgálati időszakot is – tapasztalt árlenyomásnak és áreróziónak tudható be.

(134)

A Bizottság ezért alaptalannak minősítette és elutasította a fenti állításokat, és megerősítette az ideiglenes rendelet (241)–(250) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit.

4.4.   Az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete

4.4.1.   Általános megjegyzések

(135)

Észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (251)–(254) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

4.4.2.   Makrogazdasági mutatók

4.4.2.1.   Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(136)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően a Trivium megkérdőjelezte az Unióban rendelkezésre álló termelési kapacitásokra vonatkozó bizottsági következtetések pontosságát. A vállalat szerint ugyanis a kapacitási adatok valószínűleg elméletiek, mivel e termelési kibocsátás eléréséhez az upstream acélüzletágtól további inputokra, valamint a kihasználatlanság miatt leállított gyártósorok beindítására lenne szükség.

(137)

A Trivium hozzátette továbbá, hogy a mintában nem szereplő egyik uniós gyártó, a Liberty Liege Dudelange (a továbbiakban: Liberty) a belgiumi liège-i üzemében beszüntette a termelést, míg egy másik, az Acciaierie d’Italia Genovában (Olaszország) található üzeme (a továbbiakban: Acciaierie) pénzügyi nehézségek miatt évek óta nem működik teljes mértékben.

(138)

Végezetül a Trivium kiemelte, hogy az Egyesült Királyság üzemeinek kapacitását nem szabad beszámítani az uniós kapacitásba, mivel az Egyesült Királyság 2021 óta nem tagállam, és rámutatott arra, hogy az egyik uniós gyártónál meghibásodott az elektrolitikus úton króm-oxiddal bevont acélt előállító gyártósor. Mivel az elektrolitikus úton króm-oxiddal bevont acélt és az ónnal lemezelt termékeket gyakran használják ugyanazokban az alkalmazásokban (nevezetesen az élelmiszerkonzervek gyártásában), ez az ónnal lemezelt termékek iránti kereslet növekedését eredményezte az Unióban.

(139)

Az Eurofer vitatta a Trivium által előterjesztett érveket, és példákat hozott a Liberty 2024. évi nyilvános nyilatkozataira (16), amelyek szerint a Liberty felülvizsgálja tevékenységét létesítményeinek szerkezetátalakítása vagy esetleges elidegenítése céljából, bizonyítva, hogy a leállított kapacitások ismét elérhetővé válhatnak. Az Eurofer hozzátette, hogy még ha nem is ez lenne a helyzet, és a létesítményeket teljesen bezárnák, ez rövid távon nem gyakorolna érdemi hatást az ellátás rendelkezésre állására, mivel a Liberty a teljes uniós kapacitásnak csak kis részét teszi ki.

(140)

Az Eurofer hasonló állításokat fogalmazott meg az Acciaierie genovai üzemével kapcsolatban, és olyan sajtóközleményekre mutatott rá, amelyek szerint a vállalat még 2023-ban is termelt (17).

(141)

A Bizottság e tekintetben emlékeztetett arra, hogy a vizsgálat csak az alaprendelet 5. cikkének (4) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazatra vonatkozik, az Egyesült Királyság pedig harmadik ország. Hasonlóképpen ez a vizsgálat csak az eljárás megindításáról szóló értesítés 2. szakaszában meghatározott vizsgált termékre terjed ki (18). Ezért a kapacitásadatok nem tartalmazzák sem az Egyesült Királyságban található kapacitásokat, sem az elektrolitikus úton króm-oxiddal bevont acél gyártásához kapcsolódó uniós kapacitásokat.

(142)

A Bizottság arra is emlékeztetett, hogy az ideiglenes rendelet 5. táblázatában szereplő kapacitási adatok maguktól az uniós gyártóktól származnak; nevezetesen a makrogazdasági kérdőívre adott válaszokból, amelyeket a Bizottság a vizsgálat végleges szakaszában ellenőrzött.

(143)

A kapacitásra vonatkozó adatok így ellenőrzött adatokból származnak, és a felek nem terjesztettek elő olyan bizonyítékot, amely kétségbe vonná e számadatok pontosságát.

(144)

A Bizottság megerősítette, hogy a Liberty és az Acciairie d’Italia kapacitásának megfelelő részét is hozzáadta a teljes kapacitásra vonatkozó számadatokhoz. Az a tény, hogy ezek a vállalatok az érintett időszakban csökkentették vagy visszafogták a termelést, nem jelenti azt, hogy ez a kapacitás nem létezik. A Bizottság legjobb tudomása szerint, és amint arra az Eurofer rámutatott, a gyártósorokat nem bontották le, és elvben újraindíthatók, ha a piaci feltételek javulnak (19). Ezért ezeket bele kell számítani a teljes uniós termelési kapacitásba.

(145)

Továbbá e két vállalat együttes termelési kapacitása összesen [250–350] ezer tonna évente. Ezért még ha nem is számítaná be őket a teljes uniós kapacitásba, ez nem változtatna lényegesen a Bizottságnak az ideiglenes rendelet (383) preambulumbekezdésében foglalt következtetésén, amelyet a Trivium vitatott. Ez azt jelenti, hogy a teljes uniós termelési kapacitás még a legerősebb keresletet mutató a 2020. évben is [650–750] ezer tonnával haladná meg a teljes uniós keresletet, ebből pedig nem lehet az ellátási hiány kockázatára következtetni.

(146)

A fentiek alapján a Bizottság megalapozatlannak találta és elutasította a Trivium állításait, és megerősítette az ideiglenes rendelet (255)–(257) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseket.

(147)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a CISA azt állította, hogy a Bizottság nem tett különbséget a névleges kapacitás és a tényleges kapacitáskihasználás vagy működési készenlét között, ami félrevezető képet fest az uniós kínálat rendelkezésre állásáról. A CISA kiemelte, hogy a Liberty nyilvánosan elismerte a szerkezetátalakítás vagy elidegenítés szükségességét, az Acciaierie működését pedig régóta fennálló pénzügyi nehézségek gátolják. Az, hogy ezek a létesítmények ténylegesen megkezdhessék termelésüket, jelentős tőkét, időt és szabályozási folyamatokat igényelne, amelyek korlátozzák a termelési kapacitás valós elérhetőségét az Unióban.

(148)

A Bizottság egyáltalán nem állította, hogy ezek a kapacitások azonnal rendelkezésre állnak a termeléshez. A fenti (144) preambulumbekezdésben már körvonalazott módon viszont, bár ezek a létesítmények jelenleg nem gyártanak ónnal lemezelt termékeket, a piaci feltételek javulása esetén elvben újraindíthatók, még akkor is, ha ez a folyamat esetlegesen időigényes.

(149)

Továbbá, amint arra a Bizottság a fenti (145) preambulumbekezdésben már rámutatott, a teljes uniós termelési kapacitás a 2020. évi keresleti csúcs idején a Liberty és az Acciaierie üzemeinek figyelembevétele nélkül is [650–750] ezer tonnával haladta meg a teljes uniós keresletet, ami nem az ellátási hiány kockázatát jelzi.

(150)

A Bizottság ezért elutasította a CISA állításait.

4.4.2.2.   Az értékesítés mennyisége és piaci részesedése

(151)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően a Steelforce azzal érvelt, hogy az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése 2023 és a vizsgálati időszak között enyhe növekedést mutatott, ami azt jelzi, hogy a tendencia meredeksége mérséklődött, és arra utal, hogy a piaci részesedésnek a figyelembe vett időszakban megfigyelt csökkenése a jövőben nem fog folytatódni. A Steelforce állítása szerint a Bizottság nem fejtette ki, hogy az uniós gazdasági ágazat jövőbeli kisebb további eróziója miért indokolná az intervenciót.

(152)

A 2023. április 1. és 2024. március 31. közötti vizsgálati időszak jelentős átfedésben volt a 2023. évvel. Ezért az az érv, hogy a piaci részesedés csökkenésének meredeksége mérséklődött, félrevezető, és a jövőre vonatkozó egyszerű extrapolációra nem alkalmas. A Bizottság elemzése a teljes figyelembe vett időszakra kiterjedt, amely a piaci részesedés jelentős, 14 %-os csökkenését mutatta, míg a Kínából érkező behozatal ugyanebben az időszakban 125 %-kal nőtt. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(153)

További észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (258)–(260) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

4.4.2.3.   Növekedés

(154)

Észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (261)–(267) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

4.4.2.4.   Foglalkoztatás és termelékenység

(155)

Észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (268)–(271) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

4.4.2.5.   A dömpingkülönbözet nagysága és a korábbi dömpingelt behozatal hatásaiból való felépülés

(156)

Észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (272) és (273) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

4.4.3.   Mikrogazdasági mutatók

4.4.3.1.   Árak és az árakat befolyásoló tényezők

(157)

Tekintettel arra, hogy a Bizottság a fenti (131)–(134) preambulumbekezdésben elutasította a CISA árlenyomásra és árerózióra vonatkozó állításait, valamint egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (274)–(279) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

4.4.3.2.   Munkaerőköltség

(158)

Észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (280) és (281) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

4.4.3.3.   Készletek

(159)

Észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (282)–(284) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

4.4.3.4.   Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, a beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség

(160)

Észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (285)–(292) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

4.5.   A kárra vonatkozó következtetés

(161)

A Steelforce vitatta a Bizottság azon következtetését, hogy az uniós gazdasági ágazatot kár érte. A Steelforce rámutatott arra, hogy az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése jelentős, mintegy 70 %-os maradt, és a figyelembe vett időszak alatt több mint kétszerese volt a kínai behozatal piaci részesedésének. A Steelforce azt állította, hogy ennek fényében a piaci részesedés 11 százalékpontos, 78 %-ról 67 %-ra történő csökkentése nem tekinthető „jelentősnek”, mivel nem vezet a meglévő piaci erőviszonyok jelentős romlásához.

(162)

A Steelforce továbbá kifejtette, hogy az alaprendelet 3. cikkének (1) bekezdése szerint nem elegendő, ha a Bizottság megállapítja az uniós gazdasági ágazatot ért kár mértékét; a megállapított kárnak „jelentősnek” kell lennie.

(163)

A Bizottság e tekintetben emlékeztetett arra, hogy bár az alaprendelet 3. cikkének (1) bekezdése valóban előírja, hogy a Bizottságnak jelentős kár fennállását kell megállapítania, ennek kritériumait nem határozza meg, így a kár jelentős voltának megítélését a Bizottság mérlegelésére bízza.

(164)

Ezt szem előtt tartva a Bizottság emlékeztetett arra, hogy a jelentős kár akkor is megállapítható, ha az uniós gazdasági ágazat az uniós piaci részesedés nagy részét mondhatja magáénak, ugyanakkor – amint azt az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése kifejezetten előírja – egyetlen kármutató nem feltétlenül nyújt döntő iránymutatást. A Bizottság a piaci részesedések mellett az összes többi kármutató és piaci fejlemény együttes vizsgálata alapján jutott arra a következtetésre, hogy az uniós gazdasági ágazatot jelentős kár érte. Végezetül a Bizottság az uniós gazdasági ágazat piaci részesedésének 11 százalékpontos csökkenését jelentősnek tekinti.

(165)

A Bizottság ezért elutasította a Steelforce érvelését, és megerősítette a (293)–(305) preambulumbekezdésben foglalt következtetéseit, amelyek szerint az uniós gazdasági ágazatot az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében jelentős kár érte.

(166)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a CISA azt állította, hogy a Bizottság nem elemezte érdemben, hogy az uniós gazdasági ágazat piaci részesedésének 11 százalékpontos csökkenése a helyzet alaprendeletben előírt jelentős romlását tükrözi-e. A CISA felvetette, hogy az ónnal lemezelt termékek piaca kapcsán, amely állítása szerint hanyatlással és strukturális változásokkal jellemezhető, az elemzés során tekintettel kellett volna lenni az arányosságra.

(167)

A Bizottság megállapította, hogy a CISA állításai láthatóan figyelmen kívül hagyták a Bizottság által végzett elemzés nagy részét. A fenti (164) preambulumbekezdésben említettek szerint a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a piaci részesedés 11 százalékpontos csökkenése jelentős. Az ideiglenes rendelet (258)–(267), (295)–(297), (300), (303), (308)–(320), (330)–(336) és (350)–(355) preambulumbekezdése részletesen elemezte a piaci részesedések alakulását más mutatók, például a kereslet és az egyéb piaci erők alakulásának összefüggésében, és azt többek között az alábbi (170), valamint (176)–(182) preambulumbekezdés a felek észrevételeire figyelemmel részletesebben is kifejti. A Bizottság ezért megalapozatlannak találta és elutasította a CISA állításait.

5.   OK-OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉS

5.1.   A dömpingelt behozatal hatásai

(168)

A CISA azt állította, hogy hibás volt a Bizottság azon következtetése, amely szerint a kár oka a dömpingelt behozatal volt. A CISA konkrétan azt állította, hogy a növekvő behozatalt a Bizottság nem helyezte megfelelő kontextusba a Covid19-világjárvány idején korlátozott kereskedelemre és megnövekedett keresletre tekintettel. A CISA azt állította, hogy a behozatali volumennek az ideiglenes rendelet (237)–(239) preambulumbekezdésében tárgyalt növekedése kiszámítható korrekció volt a korlátozott kereskedelem és a megnövekedett kereslet időszakát követően.

(169)

A CISA megismételte a kínai behozatal áraival kapcsolatos észrevételeit is, jelezve, hogy azok a figyelembe vett időszak alatt is emelkedtek, további érveket vagy bizonyítékokat azonban nem terjesztett elő arra vonatkozóan, hogy ez miért érvénytelenítené a Bizottságnak a dömpingelt kínai behozatal és az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kár közötti ok-okozati összefüggésre vonatkozó következtetéseit.

(170)

A CISA fenti (168) preambulumbekezdésben szereplő állításai azonban nyilvánvalóan valótlanok. A Bizottság tekintettel volt a figyelembe vett időszakban uralkodó piaci viszonyokra, és a behozatali volumenek és a piaci részesedések alakulását e viszonyok – nevezetesen az ellátási láncok zavarai (20) és a Covid19-világjárványnak a kereslet alakulására gyakorolt hatásai (21) – kontextusába helyezte. A CISA e tényezők kölcsönhatására vonatkozó álláspontja nem tért el lényegesen a Bizottság által levont következtetésektől.

(171)

A Bizottság hasonlóképpen rámutatott arra, hogy a kínai behozatal árainak alakulását és annak az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kárral való kölcsönhatását az ideiglenes rendelet (241)–(250) és (319)–(320) preambulumbekezdése már elemezte.

(172)

A Bizottság ezért elutasította a CISA érveit, és fenntartotta az ideiglenes rendelet (307)–(320) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit.

5.2.   Egyéb tényezők hatásai

5.2.1.   Felhasználás

(173)

A Steelforce azzal érvelt, hogy az uniós gazdasági ágazat által tapasztalt termeléscsökkenés legalább részben a globálisan és az EU-ban egyaránt csökkenő kereslet következménye. Amint azt a Bizottság az ideiglenes rendelet 2. táblázatában bemutatta, az uniós kereslet 2020 és a vizsgálati időszak között 25 %-kal csökkent. A világviszonylatban csökkenő kereslet további bizonyítéka az, hogy ugyanebben az időszakban az exportvolumen is 24 %-kal csökkent. A csökkenő termelés ezért nem róható fel a Kínából származó behozatalnak.

(174)

A CISA azzal a sommás állítással élt, hogy az ok-okozati elemzésnek figyelembe kell vennie a csökkenő keresletnek az értékesítési volumenre és az árkiigazításokra gyakorolt hatását.

(175)

Ami a Steelforce érvét illeti, a Bizottság rámutatott, hogy ezt a tényezőt valójában figyelembe vette. A Bizottság elismerte, hogy az uniós gazdasági ágazatban várható volt a szűkülő piacon bizonyos értékesítési és termelési volumenek elveszítése (22). Amint azt többek között az ideiglenes rendelet (327) preambulumbekezdése is mutatja, az uniós gazdasági ágazat uniós értékesítési volumenének 36 %-os csökkenése közel 50 %-kal meghaladta az uniós felhasználás figyelembe vett időszak alatti visszaesését.

(176)

Ugyanakkor a kínai behozatal volumene a piac szűkülése mellett is tovább nőtt. A szűkülő piacon valamennyi volumen többé-kevésbé egyenlő mértékű csökkenésére lehet számítani. A kínai gyártók nemcsak növelték exportvolumenüket, hanem az uniós gyártók kárára a piaci részesedésüket is növelték (lásd az ideiglenes rendelet (263) és (264) preambulumbekezdését).

(177)

A Bizottság emlékeztetett arra, hogy ez a növekvő volumen egyúttal dömpingelt árakon érkezett az Unióba, amelyek 2023-ban és a vizsgálati időszakban alákínáltak az uniós gazdasági ágazat árainak, és lenyomták azokat.

(178)

Amint arra a Bizottság az ideiglenes rendelet (320) preambulumbekezdésében már rámutatott, az egyéb harmadik országokból érkező behozatalhoz viszonyított volumene és piaci részesedése miatt egyértelműen a kínai behozatal gyakorolta a legnagyobb befolyást a piaci árképzésre.

(179)

A Bizottság ezért elutasította a Steelforce és a CISA érveit, és megerősítette az ideiglenes rendelet (323)–(329) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit.

5.2.2.   A harmadik országokból érkező behozatal

(180)

A CISA újfent azzal az állítással élt, hogy a Bizottság nem értékelte, hogy a harmadik országokból érkező behozatal hozzájárult-e az árversenyhez és a piaci részesedés változásaihoz, különösen mivel a Bizottság az ideiglenes rendelet (330) preambulumbekezdésében elismerte, hogy behozatal más forrásokból, például Koreából és Törökországból is érkezett az Unióba, de nem értékelte, hogy ezek a behozatalok hozzájárultak-e az árversenyhez és a piaci részesedés változásaihoz.

(181)

Az ideiglenes rendelet (333) preambulumbekezdésében foglaltak szerint azonban az egyéb harmadik országokból – többek között Koreából és Törökországból – érkező behozatal volumene és piaci részesedése alacsony volt és jelentősen csökkent a figyelembe vett időszakban, ezért nem gyakorolhatott jelentős hatást az uniós gazdasági ágazatra. Ezért a Bizottság megalapozatlannak találta a CISA állítását.

(182)

Ezért ellentétes értelmű érdemi észrevétel hiányában a Bizottság fenntartotta az ideiglenes rendelet (330)–(336) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit.

5.2.3.   Az uniós gazdasági ágazat exportteljesítménye

(183)

A CISA újfent azzal az állítással élt, hogy a Bizottság nem értékelte megfelelően, hogy a csökkenő export milyen módon járult hozzá az uniós gazdasági ágazatot ért kárhoz.

(184)

A CISA nem terjesztett elő érvet vagy magyarázatot arra vonatkozóan, hogy miért vélte így. A Bizottság ezért megalapozatlannak találta és elutasította ezt az állítást.

(185)

Ezért ellentétes értelmű érdemi észrevétel hiányában a Bizottság fenntartotta az ideiglenes rendelet (337)–(342) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit.

5.2.4.   Termelési és beruházási költségek

(186)

A CISA újfent azzal az állítással élt, hogy a Bizottság nem értékelte megfelelően, hogy az előállítási költségek növekedése milyen módon járult hozzá az uniós gazdasági ágazatot ért kárhoz. A CISA nem adott elő érvet vagy magyarázatot arra vonatkozóan, hogy miért vélte így. A Bizottság ezért megalapozatlannak találta és elutasította a CISA állítását.

(187)

Az MPE hasonlóképpen arra utalt, hogy az előállítási költségek növekedése szorosan összefügg az uniós gazdasági ágazat teljesítményével mind a belföldi, mind az exportpiacokon. Az MPE felvetése szerint a Bizottságnak bizonyítania kellett volna, hogy az uniós gazdasági ágazatot ért kárt nem a növekvő előállítási költségek okozták.

(188)

A Steelforce ezzel szemben fenntartotta azon álláspontját, hogy az uniós gazdasági ágazatot ért kár fő oka a beruházások növelése volt; ennek kapcsán konkrétan azzal érvelt, hogy az ideiglenes rendelet (291), (346) és (347) preambulumbekezdésében foglalt bizottsági elemzés e tekintetben nem megfelelő.

(189)

A Steelforce azt állította, hogy a beruházások célja lényegtelen, mivel egyértelműen befolyásolják az uniós gyártók pénzügyi helyzetét.

(190)

Az Eurofer ezekre az állításokra válaszolva azzal érvelt, hogy a karbantartási célú beruházások minden vállalkozás számára szükséges lépést jelentenek, emellett az uniós jogszabályok előírják a környezetvédelmi célok elérését célzó beruházásokat. Ez utóbbi magyarázza, hogy a nehéz piaci környezet dacára miért került sor a beruházásokra. Az Eurofer azzal is érvelt, hogy a környezetvédelmi beruházásokhoz kapcsolódó költségek nem tekinthetők az ok-okozati összefüggést cáfoló tényezőnek, mivel a Bizottság a kárkülönbözet-számításaiban a jövőbeli környezetvédelmi megfelelési költségeket is figyelembe veszi.

(191)

Ami az MPE által felhozott állításokat illeti, a Bizottság rámutatott, hogy a kár- és ok-okozati elemzésében valójában figyelembe vette a növekvő előállítási költségeket és annak más tényezőkkel való kölcsönhatását (23). Az MPE nem bizonyította, hogy elemzésének valamely része miért lett volna hibás, és hogy más mutatók alakulása miért tulajdonítható inkább a növekvő előállítási költségeknek. Például, ha az előállítási költségek lennének az uniós gazdasági ágazat teljesítményének fő előrejelzői, amint azt az MPE javasolta, az uniós gazdasági ágazat nem érhetne el jövedelmezőséget 2022-ben, vagyis abban az évben, amikor a teljes figyelembe vett időszakban a második legmagasabb előállítási költséggel járt, míg az összes többi évben veszteséges maradt.

(192)

Ami a növekvő beruházásokkal kapcsolatos állításokat illeti, a Bizottság emlékeztetett arra, hogy – amint azt az ideiglenes rendelet (291) preambulumbekezdése kifejti – a beruházások növekedése szinte teljes egészében egyetlen uniós gyártónak tulajdonítható, amely az egyik nagyolvasztóján elvégzendő rendszeres karbantartásnak tudható be, míg a beruházások fennmaradó része szinte kizárólag a környezetvédelmi megfelelés érdekében történt. Az egyéb beruházások, különösen a másik két gyártó beruházásai lényegében változatlanok maradtak a figyelembe vett időszakban.

(193)

mivel a fent ismertetett alapvető eszközök fenntartása minden vállalat számára alapvető fontosságú bármilyen érdemi tevékenység fenntartásához, ugyanakkor a környezetvédelmi megfelelési költségek jogszabályokon alapulnak, a Bizottság fenntartotta azon álláspontját, hogy a beruházások ilyen mértékű növekedése nem tekinthető az uniós gazdasági ágazat által saját magának okozott kárnak. Nem olyan üzleti döntésről van szó, amelyet észszerűen el lehetne halasztani. Az a tény, hogy – amint arra az Eurofer rámutatott – ezeket a beruházásokat nehéz piaci környezetben valósították meg, szintén e következtetés mellett szól.

(194)

Mindazonáltal a Bizottság úgy szimulálta a jövedelmezőségi adatokat, hogy az uniós gazdasági ágazat összesített költségeiből eltávolította a) a legnagyobb részesedéssel rendelkező egyetlen gyártó beruházásait, valamint b) a mintában szereplő mindhárom uniós gyártó összes beruházását. A jövedelmezőségi tendenciák mindkét forgatókönyv szerint változatlanok maradnak, és az uniós gazdasági ágazat 2020-ban, 2021-ben, 2023-ban és a vizsgálati időszakban is veszteséges maradt.

(195)

Ez azt mutatta, hogy az uniós gazdasági ágazatot ért kár fő mozgatórugója nem a beruházások voltak – még ha a figyelembe vett időszakban nem is került volna sor beruházásokra, az uniós gazdasági ágazat jövedelmezőségi helyzete nem változott volna lényegesen.

(196)

A fentiek alapján és a beruházások által az uniós gazdasági ágazat jövedelmezőségére gyakorolt hatás fent ismertetett további elemzését követően a Bizottság fenntartotta azon következtetését, hogy sem a növekedő előállítási költségek, sem a beruházások nem tekinthetők az uniós gazdasági ágazatot ért kár fő okának.

5.2.5.   Az uniós gyártók és felhasználók között megkötött hosszú távú szerződések

(197)

A Steelforce megismételte azon érvét, amely szerint az uniós gyártók saját maguknak okoztak kárt azzal az üzleti döntésükkel, hogy a vevőikkel, azaz az ónnal lemezelt termékek felhasználóival továbbra is hosszú távú szerződéseket alkalmaznak. A Steelforce azzal érvelt, hogy a Bizottság az ideiglenes rendeletben nem fejtette ki, hogy ez a gyakorlat miért ne lenne megváltoztatható, ugyanis a felhasználóknak nincs ellenére, hogy nem uniós gyártóktól vásároljanak ónnal lemezelt termékeket.

(198)

Válaszul az Eurofer megismételte, hogy a hosszú távú szerződések piaci normáját a szupermarketek az értékláncok egészében érvényesítik az árképzés kiszámíthatósága érdekében, a kínai exportőrök pedig ezt az adottságot úgy használják ki, hogy azonnali értékesítések révén alákínálnak az uniós gyártóknak, és így végül piaci részesedést szereznek.

(199)

A Steelforce az ellenérvekre reagálva megismételte azon érvét, amely szerint az uniós gyártók saját üzleti döntése volt az, hogy nem térnek át maguk is az azonnali értékesítésre (a nem uniós gyártók ugyanis egyértelműen együttműködhetnek a felhasználókkal ilyen szerződések keretében).

(200)

A Bizottság emlékeztetett arra, hogy valójában kifejtette, hogy az uniós gyártók miért nem módosíthatják egyoldalúan az uniós ellátási láncokon belüli éves szerződések szintjét. Amint azt az ideiglenes rendelet (322) preambulumbekezdése kifejti, és az Eurofer az ellenérvében megismételte, az Unióban működő nagyobb kiskereskedők (szupermarketek) évente kialkudott árakat kérnek a konzerv élelmiszereket beszállítóktól, amelyek viszont ugyanezt igénylik a dobozok beszállítóitól is, amelyek megint csak ugyanezt igénylik az ónnal lemezelt termékek uniós gyártóitól.

(201)

Nem nyújtottak be olyan új bizonyítékot, amely hibát jelezne a Bizottság ezzel kapcsolatos következtetéseiben. Ezt szem előtt tartva és figyelembe véve, hogy a Bizottság az aktában olyan bizonyítékokkal rendelkezik, amelyek igazolják, hogy az uniós gyártókkal kötött éves szerződések piaci normának minősülnek, míg a kínai exportőrök általában azonnali megrendeléseket kapnak, a Bizottság fenntartotta az ideiglenes rendelet (321), (322), (348) és (349) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit.

(202)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a CISA és a Steelforce nem értett egyet a Bizottságnak az éves szerződések ok-okozati elemzésben való relevanciájára vonatkozó következtetéseivel.

(203)

A Steelforce azt állította, hogy bár az uniós gyártókkal kötött éves szerződések piaci normának minősülnek, sem a Bizottságnak, sem az érdekelt feleknek nem sikerült magyarázatot adniuk arra, hogy az uniós gazdasági ágazat miért lenne köteles éves szerződéseket alkalmazni, miközben a felhasználók egyértelműen elfogadják, hogy a kínai gyártókkal az azonnali piacon kössenek üzletet.

(204)

A CISA másfelől rámutatott arra, hogy az uniós gazdasági ágazat termelési költségeinek növekedése áremeléssel nem ellensúlyozható. A CISA állítása szerint nem az árakat leszorító kínai behozatal okozott kárt az uniós gazdasági ágazatnak, hanem annak az ellátási láncon belüli strukturális pozicionálása. Miután a felhasználó ágazatok arra kényszerítik az uniós gazdasági ágazatot, hogy éves szerződések alapján értékesítsen, kevés tere marad a szükséges árkiigazításoknak.

(205)

Amint azt a Bizottság az ideiglenes rendelet (322) preambulumbekezdésében és a fenti (200) preambulumbekezdésben már kifejtette, az éves szerződések olyan általános piaci várakozások, amelyeket az élelmiszer-áruházaktól kezdve a felhasználó vállalkozások a teljes értéklánc mentén érvényesítenek. A kiskereskedelmi áruházláncok az év során kiszámítható árképzést igényelnek. Ugyanakkor a töltőüzemek tevékenysége nagymértékben függ az éves betakarítás időzítésétől és mennyiségétől. Tevékenységük jellegéből adódóan a töltőüzemek tehát kiszámíthatóságot igényelnek azon üresdoboz-mennyiség és annak szállítási ideje tekintetében, amelyre egy adott évben szükségük van ahhoz, hogy az élelmiszert a betakarítást követően időben be tudják tölteni. Ez azt is jelenti, hogy a konzervdobozgyártóknak ugyanolyan kiszámítható ellátásra van szükségük az ónnal lemezelt termékekből ahhoz, hogy időben előállíthassák a tőlük várt dobozmennyiséget. E sajátossága miatt a piac számára előnyös a szállítások kiszámíthatósága és az, hogy a megrendelések nagy része helyi ellátási láncokban teljesüljön, amelyek rövidebb átfutási idővel rendelkeznek, és kevésbé hajlamosak a zavarokra. Ez természetesen általános piaci nyomást gyakorol az uniós gyártókra, hogy a legtöbb konzervdobozgyártó vevőjükkel éves szerződést kössenek.

(206)

mivel a kínálat nagy része ennélfogva a mennyiségek és az árak tekintetében biztosított, a konzervdobozgyártók dönthetnek úgy is, hogy az ónnal lemezelt termékekből bizonyos mennyiséget az azonnali piacon, alacsonyabb áron szereznek be Kínából és más harmadik országokból. Ezért a felhasználó vállalkozások igényeinek és az értékláncon belüli racionális gazdasági magatartásuk sajátos jellege magyarázza, hogy a piac miért részesíti előnyben az uniós gyártókkal kötött éves szerződéseket amellett, hogy eltűri a Kínából származó azonnali piaci értékesítést is.

(207)

A Bizottság továbbá rámutatott: a Steelforce érvelése szerint az uniós gyártók valamilyen okból mintha olyan kereskedelmi feltételeket fogadnának el, amelyek miatt a működésük veszteséges. A Bizottság számára nem volt világos, és a Steelforce sem fejtette ki, hogy racionális gazdasági szereplőként az uniós gyártók miért döntenének ilyen üzletmenet mellett.

(208)

A Bizottság rámutatott arra, hogy ha el is fogadja a CISA érvét, a jövedelmezőség hiánya csak egyike az ok-okozati elemzésben vizsgált elemeknek. Az ideiglenes rendelet (350)–(354) preambulumbekezdésében foglaltak szerint az ok-okozati összefüggésre vonatkozó következtetés a piaci részesedés csökkenésén, az áralákínáláson, az árlenyomáson és az árerózión alapul.

(209)

Amint az bizonyítást nyert, az uniós gyártók a figyelembe vett időszak szinte minden évében veszítettek piaci részesedésükből a kínai behozatallal szemben, amelynek értékesítése az uniós gazdasági ágazat árai alá kínáló árakon, árlenyomást és áreróziót okozva történt.

(210)

Végezetül az uniós gazdasági ágazatnak az ellátási láncon belüli strukturális pozicionálása önmagában nem jelent problémát. Ha nem növekedne a dömpingelt áron érkező kínai behozatal volumene, az uniós gazdasági ágazatnak módja nyílna jobb feltételeket kialkudni a szerződéseiben. Amint az az ideiglenes rendelet 3. és 4. táblázatából kitűnik, a Kínából érkező behozatal volumene és piaci részesedése 2022-ben, 2023-ban és a vizsgálati időszakban nőtt, miközben ára 2023-ban és a vizsgálati időszakban csökkent. Ahhoz, hogy versenyezzen a tisztességtelenül árazott behozatallal és a piacon maradjon, az uniós gazdasági ágazat kénytelen volt rosszabb feltételeket elfogadni.

(211)

Amint azt többek között az ideiglenes rendelet (274)–(279) preambulumbekezdése kifejti, az e behozatal okozta árlenyomás miatt az uniós gazdasági ágazat veszteséges értékesítésre kényszerült. Ez egyértelműen kiderül abból, hogy az uniós gazdasági ágazat, miután 2022-ben termelési költségei felett tudott értékesíteni, 2023-ban és a vizsgálati időszakban annak ellenére csökkentette árait, hogy a termelési költségek 2023-ban tovább emelkedtek (ideiglenes rendelet, 8. táblázat).

(212)

A Bizottság ezért megalapozatlannak találta és elutasította a CISA érvelését.

5.3.   Az ok-okozati összefüggésre vonatkozó következtetés

(213)

A fenti 5.1. és 5.2. szakaszban kifejtettek szerint a Bizottság elemezte az érdekelt felek által a Bizottság ok-okozati elemzésével kapcsolatban az ideiglenes rendelet alapján tett valamennyi észrevételt. Nem terjesztettek elő olyan új bizonyítékot vagy érvet, amely indokolná a Bizottság e tekintetben levont következtetéseinek megváltoztatását.

(214)

A Bizottság ezért megerősítette az ideiglenes rendelet (350)–(354) preambulumbekezdésében tett ténymegállapításait, és fenntartotta azt a következtetését, hogy az érintett országból érkező dömpingelt behozatal jelentős kárt okozott az uniós gazdasági ágazatnak, és az egyéb tényezők – akár külön-külön, akár együttesen vizsgálva – nem gyengítették a jelentős kár és a dömpingelt behozatal közötti ok-okozati összefüggést.

(215)

Az érdekelt felek végső tájékoztatásával kapcsolatos észrevételeiben a CISA nem értett egyet a Bizottság ok-okozati összefüggésre vonatkozó ténymegállapításaival, különösen az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumenének csökkenésére és a növekvő beruházások hatására vonatkozó bizottsági következtetésekkel. A CISA azzal érvelt, hogy bár a Kínából érkező behozatal eredményezhetett bizonyos fokú versenykényszert, a rendelkezésre álló bizonyítékok nem támasztják alá azt a következtetést, hogy az az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kár meghatározó vagy lényeges oka lenne.

(216)

mivel a CISA nem nyújtott be új bizonyítékot vagy érvet e következtetés alátámasztására, a Bizottság megalapozatlannak találta és elutasította ezt az állítást, és fenntartotta a fenti (214) preambulumbekezdésben levont következtetését.

6.   AZ INTÉZKEDÉSEK SZINTJE

(217)

Észrevételek hiányában a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (355) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit.

6.1.   Kárkülönbözet

(218)

Észrevételek hiányában a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (356)–(361) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit.

(219)

A kárkülönbözeteket a fizetendő vámok figyelembevételével újraszámította. A kár megszüntetéséhez szükséges mérték meghatározása az „egyéb együttműködő vállalatok” és a „Kínai Népköztársaságból származó minden más behozatal” kategóriába tartozó vállalatok esetében ugyanúgy történt, mint az ugyanezen vállalatokhoz tartozó dömpingkülönbözet megállapítása (lásd az ideiglenes rendelet (220)–(227) preambulumbekezdését).

Vállalat

Dömpingkülönbözet (%)

Kárkülönbözet (%)

Baosteel-csoport:

—

Baoshan Iron & Steel Co., Ltd.

—

WISCO-Nippon Steel Tinplate Co., Ltd

13,1

46,2

Shougang Jingtang United Iron & Steel Co., Ltd.

46,7

62,4

A mintában nem szereplő egyéb együttműködő vállalatok

24,5

52,0

A Kínai Népköztársaságból származó minden más behozatal

62,3

71,7

6.2.   Az uniós gazdasági ágazatot érő kár megszüntetéséhez elegendő különbözet vizsgálata

(220)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben foglaltak szerint a panaszos elegendő bizonyítékot szolgáltatott a Bizottságnak arra vonatkozóan, hogy az érintett országban a vizsgált termék esetében nyersanyagpiaci torzulások állnak fenn. Ezért a jelen vizsgálat keretében a Bizottság az alaprendelet 7. cikkének (2a) bekezdésével összhangban elemezte ezeket az állítólagos torzulásokat annak megállapítása érdekében, hogy a kár megszüntetéséhez elegendő lenne-e a dömpingkülönbözetnél alacsonyabb vám kivetése.

(221)

A kár megszüntetéséhez elegendő különbözetek azonban még a felülvizsgált különbözetek mellett is magasabbak maradtak, mint a dömpingkülönbözetek. A Bizottság ezért e szempont vizsgálatát nem tartotta szükségesnek.

6.3.   Az intézkedések szintjére vonatkozó következtetés

(222)

A fenti értékelés alapján a végleges dömpingellenes vámokat az alaprendelet 7. cikkének (2) bekezdésével összhangban az alábbiak szerint indokolt megállapítani:

Vállalat

Végleges dömpingellenes vám (%)

Baosteel-csoport:

—

Baoshan Iron & Steel Co., Ltd.

—

WISCO-Nippon Steel Tinplate Co., Ltd

13,1

Shougang Jingtang United Iron & Steel Co., Ltd.

46,7

A mintában nem szereplő egyéb együttműködő vállalatok

24,5

A Kínai Népköztársaságból származó minden más behozatal

62,3

7.   UNIÓS ÉRDEK

(223)

Az ideiglenes rendelettel kapcsolatos észrevételeiben több érdekelt fél vitatta a Bizottságnak az uniós érdekre vonatkozó következtetéseit.

7.1.   Az uniós gazdasági ágazat érdeke

(224)

Az ideiglenes rendelettel kapcsolatos észrevételeiben a Steelforce azt állította, hogy a dömpingellenes vámok az uniós dobozgyártó létesítmények bezárását eredményezik. Ez tönkretenné az uniós gyártók fő piacát, ami azt jelenti, hogy a dömpingellenes vámok ellentétesek az uniós gazdasági ágazat érdekeivel.

(225)

Ez az érv azon a feltételezésen alapul, hogy a vámok felhasználókra gyakorolt hatása olyan mértékben káros lenne, hogy a dobozgyártás összeomlásához vezetne az Unióban. Amint azonban az alábbi 7.3. szakaszban szereplő elemzés mutatja, nem nyert bizonyítást, hogy ez a forgatókönyv valószínűsíthetően megvalósulna.

(226)

Erre tekintettel, továbbá egyéb észrevételek hiányában a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (368)–(370) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit.

7.2.   A független importőrök és kereskedők érdeke

(227)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően a Steelforce azt állította, hogy a Bizottság tévesen értékelte az importőrök érdekeit. A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az ónnal lemezelt termékek behozatala a Steelforce-csoport forgalmának csekély részét teszi ki, míg a kérdőívre válaszoló önálló jogalany, a Steelforce Packaging BV sokkal súlyosabban érintett.

(228)

A Bizottság tisztázta, hogy a Steelforce Packaging BV valóban csak egy vállalat a Steelforce-csoporton belül, míg az ideiglenes rendelet (373) és (374) preambulumbekezdésében foglalt bizottsági következtetések a Steelforce-csoport egészére vonatkoztak.

(229)

Ez azonban nem érvényteleníti az említett preambulumbekezdésekben levont következtetéseket. A Bizottság kérdőívei (különösen a forgalomra és a jövedelmezőségre vonatkozóan) a teljes uniós tevékenység szintjén kértek adatokat, éppen annak érdekében, hogy pontos képet lehessen alkotni az uniós importőr általános helyzetét érő hatásokról.

(230)

Az előzőek fényében és tekintettel arra, hogy más importőr vagy kereskedő nem jelentkezett, hogy ellenezze a vámokat, a Bizottság fenntartotta azt a következtetését, hogy a vámok valószínűleg nem gyakorolnak jelentős negatív hatást az importőrök és kereskedők helyzetére az Unióban.

(231)

Az érdekelt felek végső tájékoztatásával kapcsolatos észrevételeiben a Steelforce azzal érvelt, hogy amennyiben a Bizottság a Steelforce-tól gyűjtött adatok alapján kíván következtetéseket levonni arra vonatkozóan, hogy a dömpingellenes vámok milyen hatást gyakorolhatnak az importőrökre, ezeket a következtetéseket a teljes Steelforce csoport helyett a Steelforce Packaging BV – a Steelforce csoport ónnal lemezelt termékeket importáló tagja – teljes uniós tevékenységére kell alapozni.

(232)

A CISA hasonlóképpen azt állította, hogy a Bizottságnak nem csoportszinten, hanem a gazdálkodó egységek szintjén kell értékelnie a vámok hatását.

(233)

A Bizottság azonban a Steelforce-tól gyűjtött adatokból nem vont le következtetéseket a vámok más importőrökre gyakorolt hatásáról. Az ideiglenes rendelet (371)–(374) preambulumbekezdésében és a fenti (227)–(230) preambulumbekezdésben levont következtetések kizárólag a Steelforce-ra vonatkoztak. Az elemzésből, amely valóban a Steelforce kérdőívre adott válaszában bemutatott teljes teljesítményét vizsgálta, nem derült ki, hogy a vámok jelentős hatást fognak gyakorolni a vállalatra.

(234)

Ennek kapcsán a Bizottság nem talált érvényes indokot arra, hogy újraértékelje megközelítését, és kizárólag a Steelforce Packaging BV teljesítményét vizsgálja. Amint azt a kérdőívre adott válasz és a helyszíni ellenőrzés során gyűjtött bizonyítékok egyértelművé tették, a Steelforce csoport több Unión belül működő tagja vett részt bizonyos mértékben az ónnal lemezelt termékek behozatalában és viszonteladásában, és a vonatkozó adatokat csoportszinten konszolidálták. A vizsgálat során megállapított tényekkel ellentétes lenne a hatást csupán valamelyik elkülönített csoporttagra vonatkozóan értékelni.

(235)

Ami általánosságban az importőröket illeti, az ideiglenes rendelet (375) preambulumbekezdésében és a fenti (231) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a Bizottság nem juthatott más következtetésre, mint hogy a vámok nem gyakorolnának jelentős hatást rájuk, mivel a Steelforce kivételével egyetlen más importőr sem jelentkezett, hogy ellenezze a vámokat, továbbá egyetlen fél sem terjesztett elő érveket arra vonatkozóan, hogy az egyenlő versenyfeltételek helyreállítása miként befolyásolná hátrányosan az importőr versenypozícióját.

7.3.   A felhasználók, fogyasztók vagy beszállítók érdeke

7.3.1.   Az ellátás rendelkezésre állására és megbízhatóságára vonatkozó állítások

(236)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően a Steelforce és az MPE megismételte azon állításait, hogy az uniós gazdasági ágazat nem megbízható beszerzési forrás, mivel a felhasználók gyakran szembesülnek az uniós gyártók késedelmes szállításával. A Steelforce egy korábbi beadványában hivatkozott azokra az e-mailekre, amelyek az uniós gyártók szállításainak jelentős késedelmére utaltak, és megjegyezte, hogy a Massilly érvelése szerint az ónnal lemezelt termékek uniós gyártói korlátozott kapacitással és nagyon szigorú előrejelzési politikával rendelkeznek, megtiltva a mennyiségtől való eltérést és a magasabb árakat. Az MPE bizonyítékként a tagjaitól érkezett e-mail üzeneteket nyújtott be. Az MPE azt is megismételte, hogy a vámok az ónnal lemezelt termékek elégtelen kínálatát eredményezik az Unióban. A CISA támogatta ezeket az észrevételeket.

(237)

A Steelforce továbbá azzal érvelt, hogy a feldolgozóipar termelési ütemterve a Kínából érkező behozataltól függően tartható. Az MPE fenntartotta, hogy a downstream csomagolóipar számára nem lenne megvalósítható, hogy visszatérjen más harmadik országokból származó kínálathoz, mivel az uniós gazdasági ágazaton kívül Kína messze a legnagyobb beszerzési forrás.

(238)

Az Eurofer ezekre az állításokra válaszolva azzal érvelt, hogy az uniós és kínai kapacitást leszámítva globálisan [8–13] millió tonnás működési kapacitás irányítható az uniós piacra.

(239)

A Steelforce azzal érvelt, hogy ez a kapacitás nem vette figyelembe a harmadik országokban vagy azok kereskedelmi partnereinél jelentkező keresletet, amely ennélfogva nem átirányítható az Unióba.

(240)

Az MPE továbbá azt állította, hogy a védintézkedések és a dömpingellenes intézkedések együttes hatása jelentős problémákat fog okozni az uniós fém csomagolóipar számára mind a készletek rendelkezésre állása, mind az előállítási költségek növekedése tekintetében.

(241)

A dömpingellenes intézkedések célja nem az érintett országból érkező behozatal megállítása, hanem annak biztosítása, hogy azok tisztességes árakon lépjenek be az uniós piacra. A vámok felhasználókra gyakorolt hatását ennek fényében kell értékelni.

(242)

A Bizottság ezért nem tudta elfogadni azokat az érveket, amelyek szerint a vámok kivetése ellátási hiányt fog eredményezni az Unióban. Emellett, amint azt az ideiglenes rendelet (383) preambulumbekezdése már ismerteti (és azt a fenti (145) preambulumbekezdés részletesebben kifejti), még abban a rendkívül valószínűtlen forgatókönyvben is, hogy az Unióba irányuló összes behozatal megszűnne, az Unióban elegendő kapacitás áll rendelkezésre a teljes uniós kereslet kielégítéséhez. Ezenkívül számos más beszerzési forrás is rendelkezésre áll harmadik országokból.

(243)

Emellett, bár az MPE kimutatta, hogy egyes tagjai késedelmet szenvedtek az uniós gyártóktól érkező szállítások terén, a Bizottság nem tudja elfogadni azt az érvet, hogy ez csak a Kínából érkező behozatallal orvosolható. A Bizottság ebben a vizsgálatban megállapította, hogy az uniós szállítási idők a Kínából érkező szállításokhoz képest sokkal rövidebbek, ugyanakkor néhány felhasználó kiemelte az uniós gyártók magas szintű megbízhatóságát.

(244)

Ami az MPE-nek a fenti (240) preambulumbekezdésben szereplő érvét illeti, a Bizottság emlékeztetett arra, hogy a védintézkedések (24) ideiglenes mechanizmusnak minősülnek, emellett a védintézkedési mechanizmus keretében fizetendő vámok nem halmozódnak az e vizsgálatból eredő dömpingellenes vámokkal. Ezért ez az érv megalapozatlan volt.

(245)

Az érdekelt felek végső tájékoztatásával kapcsolatos észrevételeiben a CISA a Liberty és az Acciaierie termelési kapacitásának rendelkezésre állására vonatkozó, a fenti (147)–(150) preambulumbekezdésben már elemzett érveit kiterjesztette az uniós érdek elemzésére. A CISA állítása szerint a kapacitások gyors újraindítása nem reális elvárás, ezért fennáll az ellátási hiány kockázata.

(246)

A Steelforce és az MPE megismételte azzal kapcsolatos észrevételeit, hogy az Unióban nincs időben érkező, rendszeres ellátás. Az MPE emlékeztetett azokra az általa bemutatott bizonyítékokra, amelyek szerint több tagjához is késve érkeztek az uniós gyártók szállításai, kifogásolta továbbá, hogy a Bizottság előtt mintha nagyobb súlya lenne olyan más felhasználók véleményének, akik az uniós gyártók megbízhatóságát emelik ki. A Steelforce retorikai éllel tette fel a kérdést, hogy a rendelkezésre álló uniós kapacitásfelesleget miért nem használják fel az uniós felhasználóknak történő megbízható szállításokra, rámutatva az MPE egyre hosszabb átfutási időkre vonatkozó bizonyítékaira, amelyek azt mutatják, hogy ez a tendencia 2022-tól kezdődően romlott.

(247)

Amint arra a fenti (149) és (145) preambulumbekezdésben már rámutattunk, a teljes uniós termelési kapacitás a figyelembe vett időszak valamennyi évében akkor is meghaladta a teljes uniós keresletet, ha az uniós termelési kapacitásra vonatkozó adatokban a Liberty és az Acciaierie üzemei nem szerepelnek. A Bizottság ezért nem találta helytállónak és elutasította a CISA érvét.

(248)

Az MPE észrevételeivel kapcsolatban a Bizottság egyértelművé tette, hogy nem ad nagyobb hitelt egyes felhasználók véleményének az MPE tagjaihoz képest. Ehelyett a Bizottság a fenti (243) preambulumbekezdésben azt állapította meg, hogy az MPE egyes tagjai által bizonyított ellátási problémákból – különösen ha más felhasználók az uniós gazdasági ágazat megbízhatóságát méltatják – nem lehet általánosságban arra következtetni, hogy az uniós gazdasági ágazat ne lenne képes időben és megfelelően szállítani ónnal lemezelt termékeket.

(249)

Még ha ez igaz is lenne, a Bizottság számára a (243) preambulumbekezdésben már jelzett módon nem volt világos, hogy a még hosszabb szállítási idővel érkező kínai behozatalra vonatkozó dömpingellenes vámok kivetésének mellőzése miként segíthetne megoldani ezt a problémát.

(250)

Végezetül a Steelforce érvét illetően a Bizottság rámutatott, hogy 2022-ben az uniós kereslet, valamint az uniós gyártók termelési és értékesítési mennyiségei mind magasabbak voltak, mint 2023-ban és a vizsgálati időszakban. Az MPE Steelforce által hivatkozott adatai alapján azonban 2022-ben is az tűnt a legvalószínűbbnek, hogy az uniós gazdasági ágazat szállít határidőre és teljes mennyiségben. A határidőre és teljes mennyiségben teljesített szállítások csak 2023-ban és a vizsgálati időszakban kezdtek megfogyatkozni, ahogy az uniós piacra egyre nagyobb volumenben érkezett a dömpingelt behozatal, amely miatt az uniós gazdasági ágazat veszített a piaci részesedéséből, és egyre bizonytalanabb pénzügyi helyzetbe került. Ez nem támasztja alá azt az állítást, hogy az uniós gazdasági ágazat a megszokott (nagyobb) kereslet esetén ne tudná időben ellátni a vevőit.

7.3.2.   A dömpingellenes vámoknak a feldolgozóiparra gyakorolt hatására vonatkozó állítások

(251)

A Steelforce, a Massilly, a Trivium, az MPE és a CISA nem értett egyet a Bizottság arra vonatkozó értékelésével, hogy a vámok milyen hatással lesznek a downstream ágazatokra.

(252)

Az MPE állítása szerint a Bizottság arra vonatkozó következtetései, hogy a dömpingellenes vámok milyen módon befolyásolják a Trivium és a Massily gyártási költségeit, nem terjeszthetők ki minden felhasználóra, mivel a Trivium és a Massilly az összes ónnal lemezelt termékük viszonylag kis részét szerzi be Kínából. Az MPE megjegyezte, hogy pontosabb összkép rajzolódna ki akkor, ha ezeket a számításokat azzal a feltételezéssel végeznék el, hogy a fémcsomagolás-gyártók az ónnal lemezelt termékeik átlagosan 23,4 %-át szerzik be Kínából, összhangban a kínai behozatal vizsgálati időszak alatti piaci részesedésével. Feltételezve azt is, hogy az ónnal lemezelt termékek a felhasználó előállítási költségeinek 50 %-át teszik ki, az így elvégzett számítások 5–6 %-kal növelik a teljes előállítási költséget.

(253)

Hasonlóképpen a helyszíni ellenőrzés során a Massilly kimutatta, hogy a vámok hatása többnyire csak bizonyos létesítményeit érinti, de sokkal nagyobb mértékben, mint amit a Bizottság az ideiglenes rendelet (384)–(387) preambulumbekezdésében megállapított.

(254)

A Steelforce ezzel szemben azt állította, hogy még a dobozgyártók költségeinek 2 %-os növekedése is jelentős egy ilyen árérzékeny ágazat számára, és hatással lesz versenyképességére. A Steelforce megismételte a Massily által az ideiglenes szakaszban megfogalmazott azon állításokat is, amelyek szerint a vámok a teljes downstream értékláncot érintik, beleértve az élelmiszeripart is. A Steelforce megjegyezte, hogy bár az uniós gazdasági ágazat teljes munkaidős egyenértékben kifejezve mintegy 5 000–6 000 főt foglalkoztatott, az MPE önmagában több mint 66 000 közvetlen alkalmazottról számolt be az Unióban működő fémdobozgyártó tagjainál, így az uniós érdek jelentős mértékben érintett. A konzervdoboz-gyártók vásárlói ugyanis még gyorsabban térnek át az óndobozokról más típusú (PET vagy műanyag) csomagolásokra, míg az élelmiszerekkel már megtöltött konzervdobozok behozatala tovább növeli a downstream értékláncokra nehezedő nyomást. A CISA támogatta ezeket az állításokat.

(255)

A Steelforce azzal érvelt, hogy az elektrolitikus úton króm-oxiddal bevont acélra vonatkozó dömpingellenes vizsgálat olyan esetre példa, amikor azt követően, hogy a Bizottság végleges dömpingellenes vámot vetett ki (25), a külföldi versenykényszernek kitett downstream (dobozgyártó) értéklánc visszaesett, ami az elektrolitikus úton króm-oxiddal bevont acél iránti kereslet csökkenését eredményezte.

(256)

Az MPE végül azt állította, hogy a teljes downstream láncot védeni kell, ellenkező esetben a vámok veszélyeztetnék a csomagolóipar versenyképességét, különösen az üres dobozok és dobozalkotórészek Unióba irányuló, egyre növekvő behozatala fényében.

(257)

Az MPE fenti (252) preambulumbekezdésben foglalt állítását illetően a Bizottság emlékeztetett arra, hogy következtetéseinek levonása során az aktában szereplő bizonyítékokra támaszkodott. E tekintetben a Bizottság becslései és az ideiglenes rendelet (386) preambulumbekezdéséből levont következtetései valóban a Trivium és a Massilly kérdőívre adott válaszaiban szereplő átfogó, részletes adatokon alapulnak, amelyek ellenőrzésére utólag kerül sor.

(258)

Másrészt, még ha az MPE számításai pontosak voltak is, az MPE nem szolgáltatott bizonyítékot vagy konkrét példákat arra vonatkozóan, hogy a felhasználók előállítási költségei között ilyen magas lenne az ónnal lemezelt termékek aránya, miközben azok ilyen jelentős részét importálják Kínából. Az sem bizonyított, hogy a felhasználók portfóliójában ne lennének az óndobozokon kívül más termékek, amely esetben a vámoknak a teljes üzleti tevékenységükre gyakorolt hatása kevésbé lenne hangsúlyos. Épp ellenkezőleg: a kérdőívre válaszoló mindkét felhasználó portfóliójában található más termék is.

(259)

Végezetül, ha voltak olyan felhasználók, amelyeknek az előállítási költségein belül sokkal nagyobb az ónnal lemezelt termékek aránya, és amelyek szintén sokkal nagyobb részben szereznek be Kínából, ennélfogva a vámok jelentősebb mértékben érintenék őket, feltételezhető, hogy jelentkeztek volna és együttműködtek volna a vizsgálat során annak bizonyítása érdekében, hogy a vámok valóban káros hatással lesznek üzleti tevékenységükre. Ez azonban nincs így.

(260)

Ami a Massilly fenti (253) preambulumbekezdésben szereplő állítását illeti, bár a Massilly valóban bizonyította, hogy üzleti tevékenységének bizonyos részeit a vámok súlyosabban érintik, mint másokat, ez nem érvényteleníti a Bizottságnak az említett felhasználóval kapcsolatban levont következtetéseit. A fenti (229) preambulumbekezdésben már kifejtett módon a Bizottság az üzleti tevékenység egyes részei helyett a teljes uniós tevékenység szintjén értékelte a vámok hatását, hogy képet kapjon egy uniós felhasználó általános helyzetét érő hatásokról.

(261)

Ami a downstream iparágakkal szembeni versenykényszert érintő érveket illeti, a Bizottság ezen állítások alátámasztására érzékeny és ellenőrizetlen adatokat tartalmazó beszámolót kapott. Az ismertető utalt a különböző anyagokból (többek között ónból és műanyagból) készült csomagolások közötti árkülönbség alakulására, valamint a különböző anyagokból (többek között ónból és műanyagból) készült csomagolások piaci részesedésében 2020 óta bekövetkezett változásokra. Az ismertető Eurostat-adatokat is tartalmazott, amelyek bemutatták az óndobozok és alkotórészeik (fedelek, kupakok és hasonlók) behozatalának alakulását. Végezetül az ismertető anekdotikus bizonyítékokat tartalmazott, amelyek bizonyítják a feltöltési műveletek külföldre történő áthelyezését.

(262)

Az ismertetőben bemutatott tendenciák nem utaltak arra, hogy a vámok kivetése következtében a downstream értékláncok felbomlása következne be. Emellett, amint azt az ideiglenes rendelet 4., 8. és 12. táblázata mutatja, az ónnal lemezelt termékek árai a figyelembe vett időszak évei közül 2022-ben voltak a legmagasabbak.

(263)

Ugyanígy noha a Steelforce ismert tényként állítota, hogy a downstream piacok az elektrolitikus úton króm-oxiddal bevont acélra vonatkozó vizsgálatot követően a versengő külföldi termékek miatti leküzdhetetlen nyomás alá kerültek, ezt érdemi bizonyítékokkal nem támasztotta alá. A Steelforce egy olasz élelmiszergyártó, a Del Monte nyilvános nyilatkozataira hivatkozott, amely új létesítményt nyitott Indiában (26). Ez az egyetlen példa – amely még a létesítmény megnyitásának okait sem mutatta be – nem tekinthető elegendőnek annak megállapításához, hogy az elektrolitikus úton króm-oxiddal bevont acélra vonatkozó vizsgálat a versengő külföldi termékek miatti leküzdhetetlen nyomást eredményezett volna.

(264)

Végezetül, ami az MPE azon állítását illeti, hogy a teljes downstream értékláncot védeni kell, a Bizottság megjegyezte, hogy az Eurostat adatai valóban azt mutatják, hogy az óndobozok és alkotórészeik (topok, kupakok és hasonlók) Unióba irányuló behozatala nőtt.

(265)

Az üres dobozok esetében elmondható, hogy bár a Kínából érkező behozatal növekszik, volument tekintve csak a harmadik helyet foglalja el az Egyesült Királyság és Törökország után. Emellett 2020 és 2024 között a behozatali volumen összességében nagyjából változatlan maradt (mivel az Egyesült Királyságból érkező behozatal ugyanilyen jelentős mértékben csökkent), ezért nem lehet megállapítani, hogy ezek a behozatalok káros hatással voltak-e az uniós felhasználók, azaz az óndobozok gyártóinak piaci részesedésére.

(266)

Ezzel szemben a Kínából származó, ónból készült alkotórészek behozatala jelentősen nőtt, és 2020 óta a behozatal legnagyobb részét teszi ki (a behozatal következő két legnagyobb forrása Törökország és az Egyesült Királyság).

(267)

Mindenesetre úgy tűnik, hogy ezek a növekvő tendenciák már néhány évvel ezelőtt elkezdődtek, ennélfogva függetlenek a folyamatban lévő vizsgálattól. Semmi nem utal arra, hogy az ónnal lemezelt termékekre kivetett dömpingellenes vámok elmaradása megállítaná vagy visszafordítaná azokat. Ezenkívül a konzervdobozok és az ónból készült alkotórészek nem tartoznak a jelenlegi vizsgálat termékkörébe, ezért annak részeként a Bizottság az MPE javaslatával szemben nem vethet ki vámot a továbbfeldolgozott termékekre.

(268)

Az érdekelt felek végső tájékoztatásával kapcsolatos észrevételeiben a CISA azt állította, hogy a Bizottságnak csak két vállalattól – a Triviumtól és a Massillytól – származó információk alapján levont következtetései nem feltétlenül reprezentatívak a tágabb ágazatra nézve, különös tekintettel e két felhasználó méretére. A CISA továbbá általánosságban azzal érvelt, hogy a Bizottságnak a vámok felhasználókra gyakorolt hatására vonatkozó elemzése nem megfelelő a termelési költségekre gyakorolt hatás, valamint az uniós és exportpiacokon jelentkező versenykényszer szempontjából.

(269)

Az MPE ezzel szemben megismételte állításait az élelmiszer-csomagolás értékláncában aktív felhasználókra nehezedő versenykényszerrel kapcsolatban, amely i. a főként Kínából származó félkész fémcsomagolási termékek, valamint töltött élelmiszerkonzervek és aeroszolok olcsó behozatala, továbbá ii. az alternatív csomagolóanyagok (például műanyagok) miatt jelentkezik. Ennek eredményeként a fémcsomagolási ágazat árérzékeny, ami megakadályozza abban, hogy elviselje vagy a fogyasztókra hárítsa a termelési költségeknek a dömpingellenes vámok kivetése miatti növekedését.

(270)

Az MPE továbbá azt állította, hogy a Bizottság (258)–(259) preambulumbekezdésben levont következtetései spekulatív érveken alapulnak; noha egyes felhasználók portfóliójában akár más termékek is szerepelhetnének, az MPE ezt e vizsgálat szempontjából irrelevánsnak találta. Az MPE hasonlóképpen azt állította, hogy a felhasználók részvétele a dömpingellenes vizsgálatokban és ebben az ügyben azért alacsony, mert a Bizottság nem vette kellőképpen figyelembe aggályaikat.

(271)

A CISA azonban nem adott elő érveket arra vonatkozóan, hogy más analitikai módszerek hogyan tették volna megfelelőbbé a Bizottság elemzését, és nem terjesztett elő olyan új bizonyítékot sem, amely megkérdőjelezné a Bizottság korábbi következtetéseit.

(272)

Az MPE ugyancsak nem nyújtott be új bizonyítékokat korábbi állításainak alátámasztására. A Bizottság azonban rámutatott arra, hogy gondosan megvizsgálta az összes érdekelt fél – köztük az importőrök és a felhasználók – által benyújtott valamennyi bizonyítékot és érvet.

(273)

A vizsgálat során megállapítást nyert a dömping és a kár fennállása, valamint a kettő közötti ok-okozati összefüggés. A Bizottság ebben az összefüggésben elemezte a más érdekelt felek – köztük az MPE, a felhasználók és az importőrök – által az uniós érdekkel kapcsolatban rendelkezésére bocsátott információkat és bizonyítékokat. Ez a két felhasználó, a Massily és a Trivium által a kérdőívre adott kimerítő válaszokra is kiterjedt. Kimerítő – emellett a Massily esetében ellenőrzött – adataik alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy e felhasználók számára a vámok nem járnának jelentős hátránnyal.

(274)

Bár a Bizottság megvizsgálta a rendelkezésére bocsátott valamennyi információt, egyetlen felhasználótól sem kapott ellenőrizhető bizonyítékot annak alátámasztására, hogy az súlyosan ki lenne téve a Kínából érkező behozatalnak, és ebből következően a dömpingellenes vámok kivetésével járó aránytalan hatásnak. Az együttműködés hiányának okaira vonatkozóan levezetett érveléssel nem igazolható, hogy a felhasználókat ténylegesen jelentősen hátrány éri, és az nem is helyettesítheti a felhasználóktól származó tényleges és átfogó, az ilyen hatások bizonyításához szükséges bizonyítékokat.

(275)

Az előzőekben már kifejtett módon az elektrolitikus úton króm-oxiddal bevont acélra vonatkozó vizsgálat utóhatásával, illetve a csomagolóágazat figyelembe vett időszak alatti helyzetével kapcsolatban a Bizottság rendelkezésére álló bizonyítékok alapján nem valószínűsíthető, hogy a felhasználó ágazatokat jelentős hátrány érné a vámok kivetése miatt, még akkor sem, ha ez növelné az ónnal lemezelt termékek árát az Unióban. A fenti (262) preambulumbekezdésben már említett módon az ónnal lemezelt termékek ára 2022-ben volt a legmagasabb. A Bizottsághoz benyújtott bizonyítékok egyike sem mutatott jelentős romlást az ónnal lemezelt termékek felhasználói ágazatainak piaci pozícióiban vagy teljesítményében ebben az évben.

(276)

Ezért az ügyben közreműködő érdekelt felek által benyújtott bizonyítékok alapján a Bizottság nem tudta megállapítani, hogy az intézkedések olyan negatív hatást gyakorolnának a felhasználó ágazatokra, amely meghaladná az uniós gyártók káros dömpinggel szembeni védelmének szükségességét.

7.3.3.   A vámoknak az uniós környezetvédelmi politikákra gyakorolt hatására vonatkozó állítások

(277)

A Steelforce azt állította, hogy a Bizottság nem vette kellőképpen figyelembe a vámoknak az uniós környezetvédelmi politikákra gyakorolt hatását. A Steelforce kifogásolta az ideiglenes rendelet (389) preambulumbekezdésében foglalt következtetést, miszerint a Bizottság nem rendelkezett elegendő bizonyítékkal annak megállapításához, hogy a vámok kivetése negatívan befolyásolná az Unió környezetvédelmi politikáját. A Steelforce azt állította, hogy elegendő bizonyítékot nyújtott be, és hogy a Bizottság köteles ezt tovább vizsgálni.

(278)

A Bizottság nem értett egyet ezzel az értékeléssel, mivel valamennyi érdekelt fél csupán azt állította, hogy a vámok kivetése drámai elmozdulást fog eredményezni az óncsomagolásról más típusú (kevésbé környezetbarát) csomagolásokra, ezáltal aláásva az Unió környezetvédelmi céljait.

(279)

A fenti 7.3.2. szakaszban kifejtettek szerint azonban nem nyújtottak be meggyőző bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a dömpingellenes vámok kivetése ilyen hatással járna. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(280)

Az érdekelt felek végső tájékoztatásával kapcsolatos észrevételeiben a CISA, az MPE és a Steelforce megismételte korábbi állításait, amelyek szerint a Kínából származó, ónnal lemezelt termékek behozatalára kivetett dömpingellenes vámok összeegyeztethetetlenek az Unió környezetvédelmi politikájával.

(281)

Az ismételten előadott érvek azonban azon a feltételezésen alapultak, hogy a Bizottság megítélése szerint a vámok kivetése az ónnal lemezelt termékek más anyagokkal való jelentős helyettesítéséhez vezetne a csomagolási ágazatban. Mivel a Bizottság nem vonta vissza az ezzel a ponttal kapcsolatos korábbi következtetéseit (lásd a fenti 7.3.2. alszakaszt), az ismételten előadott érveket nem tekintette helytállónak.

7.4.   Az uniós érdekre vonatkozó következtetés

(282)

A Bizottság – amint azt az ideiglenes rendelet (391) preambulumbekezdése már jelezte – emlékeztetett arra, hogy az ónnal lemezelt termékek uniós ágazata bizonytalan helyzetben van. Az uniós gazdasági ágazat a figyelembe vett időszak nagy részében veszteséges, ezzel szemben az együttműködő importőr és a kitöltött kérdőívet benyújtó mindkét felhasználó nyereséges volt.

(283)

A fentiek fényében a Bizottság fenntartotta azt az álláspontját, hogy nem állnak fenn olyan kényszerítő okok, amelyek alapján arra lehetne következtetni, hogy a Kínából származó, ónnal lemezelt termékek behozatalára vonatkozó intézkedések bevezetése ellentétes volna az uniós érdekkel.

8.   VÉGLEGES DÖMPINGELLENES INTÉZKEDÉSEK

8.1.   Végleges intézkedések

(284)

A dömpinggel, a kárral, az ok-okozati összefüggéssel, az intézkedések szintjével és az uniós érdekkel kapcsolatos következtetéseket figyelembe véve az alaprendelet 9. cikkének (4) bekezdésével összhangban végleges dömpingellenes intézkedéseket kell bevezetni annak megakadályozása érdekében, hogy az érintett termék dömpingelt behozatala további kárt okozzon az uniós gazdasági ágazatnak.

8.2.   Az intézkedések formája

(285)

Az ideiglenes rendelettel kapcsolatos észrevételeiben a vámok felhasználókra gyakorolt hatásának enyhítése érdekében az MPE kérte a vámok formájának rögzített vámokra vagy minimum importárra módosítását.

(286)

Az Eurofer ellenezte ezt a javaslatot, és azt állította, hogy az intézkedések rögzített vámként vagy minimális importárként történő bevezetése azzal a kockázattal jár, hogy az intézkedések teljesen hatástalanná válnak, figyelembe véve az energia- és nyersanyagköltségek általános ingadozását, amelyet különösen az Amerikai Egyesült Államokkal folytatott esetleges kereskedelmi háború, valamint az Ukrajnában és a Közel-Keleten zajló konfliktusok jelenlegi politikai körülményei tovább súlyosbítanak. Másrészt az Eurofer azt állította, hogy a rögzített vám vagy a minimális importár károsabb lehet a felhasználókra nézve, mivel a vizsgálati időszakban az árak viszonylag magasak voltak.

(287)

A Bizottság e tekintetben megjegyezte, hogy az MPE nem támasztotta alá, hogy a vámok formájának rögzített vámokra vagy minimális importárra történő módosítása hogyan csökkentené a vámok felhasználókra gyakorolt hatását. A Bizottság megállapította, hogy az importárak valóban csökkentek a vizsgálati időszakot követően. Ez arra enged következtetni, hogy – legalábbis rövid távon – a vámok formájának értékvámokról rögzített vámokra vagy a vizsgálati időszakban érvényes értékek alapján kiszámított minimális importárra történő megváltoztatása valójában az értékvámokhoz képest még drágábbá tenné a behozatalt.

(288)

A Bizottság ezért a jelen ügyben az értékvámokat tekintette az intézkedések legmegfelelőbb formájának, amely megteremti a legoptimálisabb egyensúlyt a felhasználók érdekei és az uniós gazdasági ágazatnak a dömpingelt behozatallal szembeni védelem iránti igénye között.

(289)

A fentiek alapján a végleges dömpingellenes vám vámtételei a vámfizetés nélküli, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve a következők:

Vállalat

Dömpingkülönbözet (%)

Kárkülönbözet (%)

Végleges dömpingellenes vám (%)

Baosteel-csoport:

—

Baoshan Iron & Steel Co., Ltd.

—

WISCO-Nippon Steel Tinplate Co., Ltd.

13,1

46,2

13,1

Shougang Jingtang United Iron & Steel Co., Ltd.

46,8

62,4

46,8

A mellékletben felsorolt egyéb együttműködő vállalatok

24,6

52,0

24,6

Minden egyéb, Kínából származó behozatal

62,3

71,7

62,3

(290)

Az e rendeletben egyes meghatározott vállalatok számára megállapított egyedi dömpingellenes vámtételek a vizsgálat ténymegállapításain alapulnak. Ezért a jelen vizsgálat során e vállalatok tekintetében megállapított helyzetet tükrözik. Ezek a vámtételek kizárólag az érintett országból származó és a megnevezett jogalanyok által gyártott vizsgált termék behozatalára vonatkoznak. Az e rendelet rendelkező részében kifejezetten nem említett egyéb vállalat által – ideértve a kifejezetten említett vállalatokhoz kapcsolódó egységeket is – előállított érintett termékek behozatalára a kedvezményes vámtételek nem alkalmazhatók, így azokra „a Kínai Népköztársaságból származó minden más behozatalra” alkalmazandó vámok vonatkoznak.

(291)

Ha a későbbiek folyamán egy vállalat módosítja a jogalany nevét, kérelmezheti az egyedi dömpingellenes vámtételek alkalmazását. A kérelmet a Bizottsághoz kell intézni (27). A kérelemnek tartalmaznia kell minden olyan releváns információt, amely alapján bizonyítható, hogy a változás nem érinti a vállalatnak a rá vonatkozó vámtételre való jogosultságát. Ha a vállalat nevének megváltozása nem érinti a vállalatra vonatkozó vámtétel igénybevételére való jogosultságot, a névváltoztatásról a Bizottság rendeletet tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(292)

A vámtételek közötti különbségből adódó, az intézkedések kijátszásával kapcsolatos kockázat lehető legkisebbre csökkentése érdekében különleges intézkedésekkel szükséges biztosítani az egyedi dömpingellenes vámok alkalmazását. Az egyedi dömpingellenes vámok alkalmazásának feltétele, hogy érvényes kereskedelmi számlát kell bemutatni a tagállamok vámhatóságainak. A számlának meg kell felelnie az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek. Az ilyen számla bemutatásáig a behozatalra „a Kínai Népköztársaságból származó minden más behozatal” esetében alkalmazandó dömpingellenes vámot kell alkalmazni.

(293)

Bár a számla bemutatása szükséges ahhoz, hogy a tagállamok vámhatóságai az egyedi dömpingellenes vámtételeket alkalmazhassák a behozatalra, a vámhatóságoknak nem kizárólag a számlát kell figyelembe venniük. Ugyanis, még ha a bemutatott számla teljesíti is az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében előírt összes követelményt, a tagállamok vámhatóságainak akkor is el kell végezniük a szokásos ellenőrzéseket, és – minden más esethez hasonlóan – további dokumentumokat (fuvarokmányokat stb.) is bekérhetnek a nyilatkozatban foglalt adatok pontosságának ellenőrzése céljából, valamint annak érdekében, hogy az adott vámtétel alkalmazása a vámjognak megfelelően indokolt legyen.

(294)

Amennyiben – különösen a dömpingellenes intézkedések bevezetését követően – az alacsonyabb egyedi vámtételű vállalatoktól érkező export mennyisége jelentősen megnő, ez a mennyiségbeli növekedés önmagában is tekinthető az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése szerinti, a kereskedelem szerkezetében az intézkedések bevezetése nyomán bekövetkezett változásnak. Ilyenkor a jogszabályi feltételek teljesülése esetén kijátszásellenes vizsgálat indítható. Ez a vizsgálat irányulhat annak megállapítására, hogy szükség van-e az egyedi vámtétel(ek) eltörlésére és ebből következően országos hatályú vám kivetésére.

(295)

A dömpingellenes vámok megfelelő érvényesítése érdekében a Kínai Népköztársaságból származó összes többi behozatalra vonatkozó dömpingellenes vám nemcsak az e vizsgálatban nem együttműködő exportáló gyártókra alkalmazandó, hanem azokra a gyártókra is, amelyek a vizsgálati időszakban nem exportáltak az Unióba.

(296)

Azok az exportáló gyártók, amelyek a vizsgálati időszakban nem exportálták az érintett terméket az Unióba, kérelmezhetik, hogy a Bizottság a mintában nem szereplő együttműködő vállalatok számára megállapított dömpingellenes vám hatálya alá vonja őket. A Bizottságnak három feltétel teljesülése esetén kell helyt adnia a kérelemnek. Az új exportáló gyártónak a következőket kell igazolnia: i. a vizsgálati időszakban nem exportálta az Unióba az érintett terméket, ii. nem áll kapcsolatban olyan exportáló gyártóval, amely exportálta az Unióba az érintett terméket, és iii. a későbbiekben exportálta az érintett terméket, vagy vállalt visszavonhatatlan szerződéses kötelezettséget arra, hogy az érintett terméket jelentős mennyiségben exportálja.

(297)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően az Eurofer a fenti (294) preambulumbekezdéssel kapcsolatban arra vonatkozó nyilatkozattételre kérte a Bizottságot, hogy hivatalból kijátszásellenes ügyet indít, mivel a Bizottság hozzáfér az említett preambulumbekezdésben vázolt valamennyi releváns adathoz.

(298)

Az MPE ezzel szemben megismételte a Bizottsághoz intézett azon kérését, hogy a felhasználókra gyakorolt hatás minimalizálása érdekében módosítsa a vámok formáját.

(299)

Az Eurofer kérelmével kapcsolatban a Bizottság megjegyezte, hogy egy folyamatban lévő vizsgálat keretében semmilyen típusú jövőbeli vizsgálat megindítását nem vélelmezheti. A fenti (294) preambulumbekezdésben foglaltak szerint kijátszásellenes vizsgálat csak akkor indítható, ha az alaprendelet 13. cikkében foglalt valamennyi feltétel teljesül. Az Eurofer állításával ellentétben, a 13. cikk értelmében a Bizottság nem gyűjt adatokat vagy bizonyítékot olyan gyakorlatra, eljárásra vagy munkára vonatkozóan, amelynek a vám kivetésén kívül semmilyen más megfelelő magyarázata vagy gazdasági indoka nincs. Minden esetleges vizsgálat a vonatkozó ügy saját érdemére tekintettel indul. A Bizottság ezért elutasította az Eurofer kérelmét.

(300)

Az MPE-nek a vámok formája módosítására irányuló ismételt kérését illetően a Bizottság megfelelő egyensúlyt kívánt teremteni az európai gazdasági ágazatok érdekei között, ugyanakkor nem bizonyított, hogy a vámok formájának módosítása ebben az esetben segítené a felhasználókat. A fenti (287) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint az importárak a vizsgálati időszakot követően csökkentek. Az értékvámról mértékvámra vagy minimális importárra való áttérés valójában az értékvámokhoz képest még drágábbá tenné a behozatalt, legalábbis rövid távon.

8.3.   Az ideiglenes vám végleges beszedése

(301)

Tekintettel a megállapított dömpingkülönbözetekre és figyelembe véve az uniós gazdasági ágazatnak okozott kár mértékét, az ideiglenes rendelettel kivetett ideiglenes dömpingellenes vám formájában biztosított összegeket az e rendeletben megállapított mértékéig véglegesen be kell szedni.

8.4.   Visszaható hatály

(302)

A fenti 1.2. szakaszban említett módon a Bizottság nyilvántartásba-vételi kötelezettséget vezetett be a vizsgált termék behozatalára.

(303)

A vizsgálat végleges szakaszában a Bizottság megvizsgálta, hogy a végleges vámok visszaható hatályú beszedéséhez teljesültek-e az alaprendelet 10. cikkének (4) bekezdésében foglalt kritériumok.

(304)

A Bizottság a Surveillance adatai alapján elemezte, hogy – az alaprendelet 10. cikke (4) bekezdésének d) pontja értelmében – sor került-e a vizsgálati időszakban kárt okozó behozatal szintjén túlmenően a behozatal jelentős mértékű további növekedésére. Ehhez az elemzéshez a Bizottság a következőket hasonlította össze:

(1)

az eljárás megindítását követő első teljes hónap és a nyilvántartásba vétel teljes hónapja közötti (2024. június – 2024. október) átlagos havi behozatalt a vizsgálati időszak azonos hónapjaiban érkező átlagos havi behozatallal;

(2)

az eljárás megindítását követő első teljes hónap és az ideiglenes vámok bevezetésének teljes hónapja közötti (2024. június – 2025. január) átlagos havi behozatalt a vizsgálati időszak azonos hónapjaiban érkező átlagos havi behozatallal;

(3)

az eljárás megindítását követő első teljes hónap és a nyilvántartásba vétel teljes hónapja közötti (2024. június – 2024. október) átlagos havi behozatalt a teljes vizsgálati időszak alatti átlagos havi behozatallal; valamint

(4)

az eljárás megindítását követő első teljes hónap és az ideiglenes vámok bevezetésének teljes hónapja közötti (2024. június – 2025. január) átlagos havi behozatalt a teljes vizsgálati időszak alatti átlagos havi behozatallal.

(305)

A fent vázolt négy összehasonlítás egyike sem mutatta a behozatal további jelentős növekedését a vizsgálati időszak alatt kárt okozó behozatal szintjén felül.

(306)

Következésképpen a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a visszamenőleges hatályú beszedés feltételei nem teljesülnek.

9.   ZÁRÓ RENDELKEZÉS

(307)

Az (EU) 2019/159 bizottsági végrehajtási rendelettel (28) a Bizottság hároméves időtartamra védintézkedést vezetett be egyes acéltermékek vonatkozásában. Az (EU) 2024/1782 bizottsági végrehajtási rendelettel (29) a Bizottság 2026. június 30-ig meghosszabbította a védintézkedést. Az érintett termék a védintézkedés hatálya alá tartozó termékkategóriák egyike. Emiatt abban az esetben, ha a védintézkedés keretében megállapított vámkontingenseket túllépik, ugyanazon behozatalokra a vámkontingens túllépése esetén fizetendő vámot és a dömpingellenes vámot egyaránt meg kell fizetni. Mivel a dömpingellenes intézkedések és a védintézkedések ilyen jellegű kumulatív hatásai a kívánatosnál nagyobb mértékben befolyásolhatják a kereskedelmet, a Bizottság úgy határozott, hogy a védővám alkalmazásának időtartama alatt az érintett termék után a dömpingellenes vámot és a vámkontingens túllépése esetén fizetendő vámot nem kell egyidejűleg beszedni.

(308)

Ez azt jelenti, hogy abban az esetben, ha az érintett termékre alkalmazandóvá válik az (EU) 2019/159 végrehajtási rendelet 1. cikkének (6) bekezdése alapján a vámkontingens túllépése esetén fizetendő vám, és e vám vámtétele nagyobb az e rendelet szerinti dömpingellenes vámoknál, kizárólag az (EU) 2019/159 végrehajtási rendelet 1. cikkének (6) bekezdése alapján a vámkontingens túllépése esetén fizetendő vámot kell beszedni. A védintézkedések és a dömpingellenes vámok egyidejű alkalmazásának időszakában az e rendelet alapján kivetett vámok beszedését fel kell függeszteni. Abban az esetben, ha az (EU) 2019/159 végrehajtási rendelet 1. cikkének (6) bekezdésében említett, a vámkontingens túllépése esetén fizetendő vám alkalmazandóvá válik az érintett termékre, és e vám vámtétele kisebb az e rendelet szerinti dömpingellenes vámoknál, az (EU) 2019/159 végrehajtási rendelet 1. cikkének (6) bekezdése alapján a vámkontingens túllépése esetén fizetendő vámot, valamint az e vám és az e rendelet szerinti dömpingellenes vámok szintjének nagyobbika közötti különbözetet kell beszedni. A dömpingellenes vám nem beszedett részét fel kell függeszteni.

(309)

Figyelembe véve az (EU, Euratom) 2024/2509 európai parlamenti és tanácsi rendelet (30) 109. cikkét, az Európai Unió Bíróságának ítéletében előírt visszatérítés esetén az Európai Központi Bank irányadó refinanszírozási műveleteire alkalmazott, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában minden egyes hónap első naptári napján közzétett kamatlábbal megegyező mértékű késedelmi kamat fizetendő.

(310)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az alaprendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1)   A Bizottság végleges dömpingellenes vámot vet ki a Kínai Népköztársaságból származó, jelenleg a 7210 11 00 , 7210 12 , ex 7210 70 , 7210 90 40 , ex 7210 90 80 , 7212 10 és ex 7212 40 KN-kódok (TARIC-kódok: 7210 70 10 15, 7210 70 80 20, 7210 70 80 92, 7210 90 80 20, 7212 40 20 10, 7212 40 80 12, 7212 40 80 30, 7212 40 80 80 és 7212 40 80 85) alá tartozó, vasból vagy ötvözetlen acélból készült ónművi síkhengerelt termékek (ónnal bevonva vagy lemezelve, műanyaggal bevonva és/vagy lakkozva is) behozatalára.

(2)   Az (1) bekezdésben meghatározott, az alábbiakban felsorolt vállalatok által gyártott termékekre vonatkozó, a vámfizetés előtti, uniós határparitáson számított nettó árra alkalmazandó végleges dömpingellenes vámtételek a következők:

Vállalat

Végleges dömpingellenes vám

TARIC-kiegészítő kód

Baosteel-csoport:

—

Baoshan Iron & Steel Co., Ltd.

—

WISCO-Nippon Steel Tinplate Co., Ltd.

13,1  %

89LB

Shougang Jingtang United Iron & Steel Co., Ltd.

46,8  %

89LC

A mellékletben felsorolt egyéb együttműködő vállalatok

24,6  %

 

Minden egyéb, Kínából származó behozatal

62,3  %

8999

(3)   A (2) bekezdésben megnevezett vállalatok számára meghatározott egyedi vámtételek alkalmazásának feltétele, hogy a tagállamok vámhatóságainak olyan érvényes kereskedelmi számlát mutassanak be, amelyen szerepel a számlát kibocsátó vállalat név és beosztás szerint azonosított tisztségviselője által keltezett és aláírt következő nyilatkozat: „Alulírott igazolom, hogy az e számla tárgyát képező, az Európai Unióba történő kivitelre értékesített (mennyiség) (érintett termék)-t a(z) (vállalat neve és címe) (TARIC-kiegészítő kód) állította elő a Kínai Népköztársaságban. Kijelentem, hogy az e számlán szereplő adatok hiánytalanok és megfelelnek a valóságnak.” Az ilyen számla bemutatásáig a Kínai Népköztársaságból származó minden más behozatalra vonatkozó vámot kell alkalmazni.

(4)   Eltérő rendelkezés hiányában a vámokra vonatkozó hatályos rendelkezések alkalmazandók.

2. cikk

A Kínai Népköztársaságból származó, vasból vagy ötvözetlen acélból készült ónművi síkhengerelt termékek (ónnal bevonva vagy lemezelve, műanyaggal bevonva és/vagy lakkozva is) behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről szóló (EU) 2025/81 végrehajtási rendelettel ideiglenes dömpingellenes vám formájában biztosított összegeket véglegesen be kell szedni. A dömpingellenes vám végleges vámtételeit meghaladóan biztosított összegeket fel kell szabadítani.

3. cikk

Az 1. cikk (2) bekezdése módosítható új, a Kínai Népköztársaságban működő exportáló gyártók felvételével, amelyeket a mintában nem szereplő együttműködő vállalatok számára megállapított megfelelő súlyozott átlagos dömpingellenes vámtétel hatálya alá kell vonni. Az új exportáló gyártónak igazolnia kell a következőket:

a)

a 2023. április 1-jétől 2024. március 31-ig tartó vizsgálati időszakban nem exportálta az 1. cikk (1) bekezdésében megnevezett árut;

b)

nem áll kapcsolatban egyetlen olyan exportőrrel vagy gyártóval sem, amely az e rendelettel bevezetett intézkedések hatálya alá tartozik, és amely együttműködhetett volna az eredeti vizsgálatban; valamint

c)

a vizsgálati időszak vége után exportálta ténylegesen az érintett terméket, vagy vállalt visszavonhatatlan szerződéses kötelezettséget arra, hogy jelentős mennyiséget exportál az Unióba.

4. cikk

(1)   Abban az esetben, ha az (EU) 2019/159 végrehajtási rendelet 1. cikkének (6) bekezdésében említett, a vámkontingens túllépése esetén fizetendő vám alkalmazandóvá válik az 1. cikk (1) bekezdésében említett, vasból vagy ötvözetlen acélból készült, ónművi síkhengerelt termékekre (ónnal bevonva vagy lemezelve, műanyaggal bevonva és/vagy lakkozva is), és mértéke meghaladja az 1. cikk (2) bekezdése szerinti dömpingellenes vámot, kizárólag az (EU) 2019/159 végrehajtási rendelet 1. cikkének (6) bekezdése alapján a vámkontingens túllépése esetén fizetendő vámot kell beszedni.

(2)   Az (1) bekezdés alkalmazásának időszakában az e rendelettel kivetett vámok beszedését fel kell függeszteni.

(3)   Abban az esetben, ha az (EU) 2019/159 végrehajtási rendelet 1. cikkének (6) bekezdésében említett, a vámkontingens túllépése esetén fizetendő vám alkalmazandóvá válik az 1. cikk (1) bekezdésében említett, vasból vagy ötvözetlen acélból készült, ónművi síkhengerelt termékekre (ónnal bevonva vagy lemezelve, műanyaggal bevonva és/vagy lakkozva is), és mértékét az 1. cikk (2) bekezdése szerinti dömpingellenes vámnál alacsonyabban állapítják meg, az (EU) 2019/159 végrehajtási rendelet 1. cikkének (6) bekezdése alapján a vámkontingens túllépése esetén fizetendő vámot, valamint az e vám és az 1. cikk (2) bekezdésében meghatározott dömpingellenes vám magasabbika közötti különbözetet kell beszedni.

(4)   A dömpingellenes vámnak az (3) bekezdés alapján nem beszedett részét fel kell függeszteni.

(5)   A (2) és (4) bekezdés szerinti felfüggesztés időbeli hatálya az (EU) 2019/159 végrehajtási rendelet 1. cikkének (6) bekezdése alapján a vámkontingens túllépése esetén fizetendő vám alkalmazásának időtartamára korlátozódik.

5. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2025. május 27-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN


(1)   HL L 176., 2016.6.30., 21. o.

(2)   HL C, C/2024/3112, 2024.5.16., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2024/3112/oj.

(3)  A Bizottság (EU) 2024/2731 végrehajtási rendelete (2024. október 24.) a Kínai Népköztársaságból származó, vasból vagy ötvözetlen acélból készült, ónnal lemezelt vagy bevont síkhengerelt termékek behozatalára vonatkozó nyilvántartásbavételi kötelezettség bevezetéséről (HL L, 2024/2731, 2024.10.25., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2024/2731/oj).

(4)  A Bizottság (EU) 2025/81 végrehajtási rendelete (2025. január 13.) a Kínai Népköztársaságból származó, vasból vagy ötvözetlen acélból készült, ónnal lemezelt vagy azzal bevont síkhengerelt termékek (ónozott lemez) behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről (HL L, 2025/81, 2025.1.14., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2025/81/oj).

(5)  A WTO Fellebbezési Testületének jelentése: Egyesült Államok – Dömpingellenes és kiegyenlítő vámok (Kína), 354. bekezdés.

(6)   http://www.cmr-co.com/ (legutóbbi hozzáférés: 2025. február 28.).

(7)   https://gmk.center/en/news/chinas-new-state-owned-company-has-begun-negotiations-with-major-iron-ore-suppliers/#:~:text=China%20Mineral%20Resources%20Group%20(CMRG,materials%20for%20the%20next%20year (legutóbbi hozzáférés: 2025. február 28.).

(8)   http://www.sasac.gov.cn/n2588030/n2588924/c25601477/content.html (legutóbbi hozzáférés: 2025. február 28.).

(9)   http://www.cmr-co.com/whoWeAre (legutóbbi hozzáférés: 2025. február 28.).

(10)  A Bizottság (EU) 2022/2247 végrehajtási rendelete (2022. november 15.) a Kínai Népköztársaságból és Brazíliából származó, elektrolitikus úton króm-oxiddal bevont acéltermékek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről (HL L 295., 2022.11.16., 7. o.), (61)–(62) preambulumbekezdés.

(11)  A Bizottság (EU) 2022/58 végrehajtási rendelete (2022. január 14.) a Kínai Népköztársaságból, Japánból, a Koreai Köztársaságból, az Oroszországi Föderációból és az Amerikai Egyesült Államokból származó egyes szilícium-elektromos acélból készült szemcseorientált síkhengerelt termékek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről (HL L 10., 2022.1.17., 17. o.), (138)–(141) preambulumbekezdés.

(12)  A Bizottság (EU) 2022/802 végrehajtási rendelete (2022. május 20.) a Kínai Népköztársaságból és Brazíliából származó, elektrolitikus úton króm-oxiddal bevont acéltermékek behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről (HL L 143., 2022.5.23., 11. o.), 2. táblázat.

(13)   https://leadersteel.my/wp-content/uploads/2024/05/LEAS02-Annual-Report-2023.pdf.

(14)   A Fellebbezési Testület jelentése: Egyesült Államok – Egyes, Japánból származó melegen hengerelt acéltermékekre vonatkozó dömpingellenes intézkedések, WT/DS184/AB/R, 2001. július 24., 204–207. pont.

(15)  Ugyanott, 204. pont.

(16)  Lásd: https://libertysteelgroup.com/liberty-triggers-strategic-review-of-western-european-downstream-businesses/ (legutóbbi megtekintés: 2025. március 10.).

(17)  Lásd: https://www.steelradar.com/en/haber/acciaierie-ditalia-produced-3-million-steels-in-2023/ (legutóbbi megtekintés: 2025. március 10.).

(18)   HL C, C/2024/3112, 2024.5.16., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2024/3112/oj.

(19)  Újabb kiadványok szerint ugyanakkor az Acciairie 2025-ben a termelés növelését tervezi, lásd: https://eurometal.net/acciaierie-ditalia-to-increase-taranto-production-this-year/ (legutóbbi megtekintés: 2025. március 10.).

(20)  Lásd többek között az ideiglenes rendelet (265), (266) és (311) preambulumbekezdését.

(21)  Lásd többek között az ideiglenes rendelet (235), (300) és (323) preambulumbekezdését.

(22)  Lásd az ideiglenes rendelet (329) preambulumbekezdését.

(23)  Lásd többek között az ideiglenes rendelet (248), (249), (298) és (371) preambulumbekezdését, valamint teljes 5.2.4. szakaszát.

(24)  A Bizottság (EU) 2024/1782 végrehajtási rendelete (2024. június 24.) az (EU) 2019/159 bizottsági végrehajtási rendeletnek az egyes acéltermékek behozatalára vonatkozó védintézkedés meghosszabbítása érdekében történő módosításáról (HL L 2024/1782, 2024.6.25., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2024/1782/oj).

(25)  (EU) 2022/2247 végrehajtási rendelet.

(26)   https://www.delmontefoods.in/our-culture (legutóbbi hozzáférés: 2025. március 11.).

(27)  E-mail: TRADE-TDI-NAME-CHANGE-REQUESTS@ec.europa.eu; European Commission, Directorate-General for Trade, Directorate G, Rue de la Loi/Wetstraat 170, 1040 Bruxelles/Brussel, BELGIQUE/BELGIË.

(28)  A Bizottság (EU) 2019/159 végrehajtási rendelete (2019. január 31.) az egyes acéltermékek behozatalára vonatkozó végleges védintézkedések bevezetéséről (HL L 31., 2019.2.1., 27. o.).

(29)  A Bizottság (EU) 2024/1782 végrehajtási rendelete (2024. június 24.) az (EU) 2019/159 bizottsági végrehajtási rendeletnek az egyes acéltermékek behozatalára vonatkozó védintézkedés meghosszabbítása érdekében történő módosításáról (HL L, 2024/1782, 2024.6.25., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2024/1782/oj).

(30)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2024/2509 rendelete (2024. szeptember 23.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról (HL L, 2024/2509, 2024.9.26., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/2509/oj).


MELLÉKLET

A MINTÁBAN NEM SZEREPLŐ KÍNAI EGYÜTTMŰKÖDŐ EXPORTÁLÓ GYÁRTÓK

Vállalat neve

TARIC-kiegészítő kód

Jiangsu Youfu Sheet Technology Co., Ltd.

89LD

Hesteel Group Hengshui Strip Processing Co., Ltd. and Handan Steel Group Hengshui Cold Rolling Steel Co., Ltd.

89LE

Handan Jintai Packing Material Co., Ltd.

89LF

Jiangsu Suxun New Material Co., Ltd.

89LG

Jiangyin Ruihe Metal Products Co., Ltd.

89LH

GDH Zhongyue (Qinhuangdao) Tinplate Industrial Co., Ltd. and GDH Zhongyue (Zhongshan) Tinplate Industry Co., Ltd.

89LI


ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2025/1042/oj

ISSN 1977-0731 (electronic edition)