<!DOCTYPE html PUBLIC "yes" "xhtml1-strict.dtd">
<html xmlns="http://www.w3.org/1999/xhtml">
<!--GENDOC2XHTML # converter_version: 1.2.15-->
  <head>
    <title>2026-10-202610C101202501310-00-TRA-DOC-HU-ARRET-C-0131-25-202609584-07_00</title>
    <meta content="text/html; charset=utf-8" http-equiv="Content-Type"/>
    <meta content="true" name="ParExtraits_2021"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGeneratedDate"/>
    <meta content="0" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_ContentBits"/>
    <meta content="Commission Use" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Name"/>
    <meta content="hu-HU" name="Gendoc_Lang"/>
    <meta content="" name="Gendoc_GenerationDate"/>
    <meta content="" name="IsFlattened"/>
    <meta content="1" name="NumProc"/>
    <meta content="Final" name="Gendoc_EditionType"/>
    <meta content="0001" name="Gendoc_CaseNumberSuite"/>
    <meta content="21/10/2026 11:53:15" name="Gendoc_LastVerificationDate"/>
    <meta content="" name="Gendoc_ProcedureNumber"/>
    <meta content="hu" name="Gendoc_LangCode"/>
    <meta content="ARR" name="TypeDoc"/>
    <meta content="UlYutt8SLCAdV7kADxmFtWueIVBuT5Puife/09u3pZ1Q33aiGfYdSIhix+kJsDq0XFeSLuZpVkdFUqOAKQvLwGLsnuPlS9939jaHU73+sw4H/pwFvtsINO06w6RTs9TN9mF8vZLd1X9GrO74CMhhpMf0UyIjVY2fMD7hHixFPLs=" name="GenDocUID"/>
    <meta content="P" name="TypeProc"/>
    <meta content="" name="CreateCustomParts"/>
    <meta content="OK" name="ReadyToPublish"/>
    <meta content="svc_wsgendoc" name="Gendoc_User"/>
    <meta content="10, 3, 0, 1" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Tag"/>
    <meta content="" name="EP_Mode"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGenerated"/>
    <meta content="" name="Gendoc_Vademecum"/>
    <meta content="true" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Enabled"/>
    <meta content="e4d34ddd-1dbb-4c38-a9c6-4ab511c0e4fb" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_ActionId"/>
    <meta content="0131" name="NumeroOrdre"/>
    <meta content="2025" name="Annee"/>
    <meta content="P" name="Gendoc_ProcedureType"/>
    <meta content="" name="EP_Version"/>
    <meta content="HU" name="Langue"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGeneratedUser"/>
    <meta content="b24c8b06-522c-46fe-9080-70926f8dddb1" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_SiteId"/>
    <meta content="FAST_document_go_ok" name="Gendoc_LastVerificationStatus"/>
    <meta content="ARR_C" name="Gendoc_GendocTemplateType"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlockFlatP"/>
    <meta content="GenDoc 16-09-26 12:03:04" name="Created"/>
    <meta content="" name="Canevas3_Vademecum"/>
    <meta content="2026-10-13T12:01:37Z" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_SetDate"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlock"/>
    <meta content="" name="Gendoc_CaseYear"/>
    <meta content="false" name="Generation_In_Progress"/>
    <meta content="C" name="Juridiction"/>
    <meta content="a34374a2e81c4e918017a1e5dbdfca2a" name="DocumentIdentifier"/>
    <meta content="0131" name="Gendoc_CaseNumber"/>
    <meta content="ImportedWithoutSource" name="SdlIdentifier"/>
    <meta content="RP" name="NatureAff"/>
    <meta content="RP" name="Gendoc_CaseNature"/>
    <meta content="0001" name="NumSuite"/>
    <meta content="C" name="Gendoc_Juridiction"/>
    <meta content="Standard" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Method"/>
  </head>
  <body>
    <div style="header">
      <div id="rId24" style="first"/>
      <div id="rId20" style="even">2026. 10. 01‑jei ítélet – C‑131/25. sz. ügy</div>
      <div id="rId21" style="default">Dris</div>
    </div>
    <p class="C19Centre" id="para-1" title="page-1">
      A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (ötödik tanács)
    </p>
    <p class="C19Centre" id="para-2" title="page-1">
      2026. október 1. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-1" href="#t-1">*</a>
</span>)
    </p>
    <p class="C71Indicateur" id="para-3" title="page-1">
      „Előzetes döntéshozatal – Uniós polgárság – EUMSZ 18. és EUMSZ 21. cikk – A hátrányos megkülönböztetés tilalmának elve – A felsőoktatásba történő bejutás lehetősége – Az orvosi tanulmányok első évfolyamára történő beiratkozás – A külföldi illetőségű diákokra vonatkozó kvótarendszer – Orvosi tanulmányokra jelentkező személy, aki középiskolai tanulmányait az érintett tagállamban végezte, miközben egy másik tagállamban rendelkezett lakóhellyel”
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-4" title="page-1">
      A C‑131/25. sz. ügyben,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-5" title="page-1">
      az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Conseil d’État (államtanács, Belgium) a Bírósághoz 2025. február 10‑én érkezett, 2025. január 28‑i határozatával terjesztett elő az
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-6" title="page-1">
      Axel Dris
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-7" title="page-1">
      és
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-8" title="page-1">
      a Gouvernement de la Communauté française
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-9" title="page-1">
      között folyamatban lévő eljárásban,
    </p>
    <p class="C19Centre" id="para-10" title="page-1">
      A BÍRÓSÁG (ötödik tanács),
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-11" title="page-1">
      tagjai: M. L. Arastey Sahún tanácselnök, J. Passer, E. Regan (előadó), D. Gratsias és B. Smulders bírák,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-12" title="page-1">
      főtanácsnok: J. Richard de la Tour,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-13" title="page-1">
      hivatalvezető: R. Şereş tanácsos,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-14" title="page-1">
      tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2026. január 14‑i tárgyalásra,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-15" title="page-1">
      figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Axel Dris személyesen,</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">a belga kormány képviseletében M. Jacobs, C. Pochet és M. Van Regemorter, meghatalmazotti minőségben, segítőjük: M. Nihoul avocat,</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">az Európai Bizottság képviseletében S. Delaude, M. Konstantinidis, E. Montaguti és H. van Vliet, meghatalmazotti minőségben,</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-19" title="page-1">
      a főtanácsnok indítványának a 2026. április 16‑i tárgyaláson történt meghallgatását követően,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-20" title="page-1">
      meghozta a következő
    </p>
    <p class="C75Debutdesmotifs" id="para-21" title="page-1">
      Ítéletet
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az EUMSZ 18. cikk első bekezdésének, az EUMSZ 21. cikk (1) bekezdésének, az EUMSZ 165. cikk (1) bekezdésének és (2) bekezdése második franciabekezdésének, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartája 14. cikke (1) bekezdésének az értelmezésére vonatkozik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E kérelmet a luxemburgi állampolgár Axel Dris és a Communauté française de Belgique (belgiumi Francia Közösség; a továbbiakban: Francia Közösség) között az orvosi és fogorvosi tanulmányok alapképzésére való felvételi vizsgát (a továbbiakban: felvételi vizsga) lefolytató bizottság azon határozata tárgyában folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő, amely szerint nem állítja ki számára a Francia Közösség valamely egyetemén az orvostudományi tanulmányok alapképzésének első évfolyamára történő beiratkozáshoz szükséges, a felvételi vizsga sikeres teljesítését tanúsító igazolást.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Jogi háttér</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A nemzetközi jog</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">3</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Gouvernement de la Communauté française de Belgique (a belgiumi Francia Közösség kormánya) és a Luxemburgi Nagyhercegség kormánya között 2017. július 17‑én Brüsszelben aláírt, az orvosi képzések terén folytatott egyetemi együttműködésről szóló külön megállapodás (Mémorial A 2017., 733. szám; a továbbiakban: a Francia Közösség kormánya és a Luxemburgi Nagyhercegség kormánya közötti megállapodás) 2. cikke értelmében:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-27" title="page-1">
      „A Luxemburgi Egyetem legfeljebb 15 diákja, akik a Luxemburgi Nagyhercegség középfokú oktatási intézménye által kiállított középiskolai bizonyítvánnyal rendelkeznek, és megfelelnek a Luxemburgi Egyetem dokumentumok által igazolt felvételi követelményeinek, az első ciklusú orvosi és fogorvosi képzést a Francia Közösség valamely egyetemén folytathatják.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-28" title="page-1">
      E diákokat a Luxemburgi Egyetem választja ki azok közül, akik az adott évben sikeresen elvégezték az »Élettudományok bachelor fokozat – orvostudományi szak« első évfolyamát, és megfelelő rangsorolást értek el azon az év végi vizsgán, amelyen a helyek kiosztására – az összesített átlag alapján, érdem szerinti sorrendben – sor kerül.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-29" title="page-1">
      Az együttműködés operatív szabályait a Luxemburgi Egyetem és a belgiumi Francia Közösség érintett egyetemei között létrejött különleges intézményközi megállapodások határozzák meg.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az uniós jog</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az EUM‑Szerződés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">4</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az EUMSZ 18. cikk első bekezdése így rendelkezik:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-33" title="page-1">
      „A Szerződések alkalmazási körében és az azokban foglalt különös rendelkezések sérelme nélkül, tilos az állampolgárság alapján történő bármely megkülönböztetés.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">5</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az EUMSZ 21. cikk (1) bekezdése szerint:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-35" title="page-1">
      „A Szerződésekben és a végrehajtásukra hozott intézkedésekben megállapított korlátozásokkal és feltételekkel minden uniós polgárnak joga van a tagállamok területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A belga jog</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2006. június 16‑i rendelet</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">6</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A bizonyos, első ciklusú felsőoktatási képzéseken részt vevő diákok számát szabályozó, 2006. június 16‑i francia közösségi rendelet (Moniteur belge, 2006. július 6., 34055. o.) alapügyre alkalmazandó változatának (a továbbiakban: 2006. június 16‑i rendelet) 1. cikke a következőképpen rendelkezik:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-39" title="page-1">
      „E rendelet alkalmazásában belföldi illetőségű diák az, aki a felsőoktatási intézménybe való beiratkozásakor igazolja, hogy állandó lakóhelye Belgiumban található, és megfelel a következő feltételek egyikének:
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-40" title="page-1">
      1° jogosult állandó jelleggel Belgiumban tartózkodni;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-41" title="page-1">
      2° a felsőoktatási intézménybe való beiratkozásakor legalább 15 hónapja van állandó lakóhelye Belgiumban, és ott munkaviszony keretében vagy önálló munkavállalóként szakmai tevékenységet végez, vagy valamelyik belga hatóságtól revenu de remplacement‑t [jövedelemhelyettesítő társadalombiztosítási támogatás] kap;
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-42" title="page-1">
      […]
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-43" title="page-1">
      7° a felsőoktatási intézménybe való beiratkozásakor állandó lakóhelye legalább 3 éve Belgiumban van;
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-44" title="page-1">
      […]
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-45" title="page-1">
      Az első bekezdés 1° pontja értelmében vett, »állandó tartózkodáshoz való jog« alatt az Európai Unió valamely más tagállamának állampolgára esetében az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról[, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről] szóló, 2004. április 29‑i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv [(HL 2004. L 158., 77. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 5. kötet, 46. o.; helyesbítés: HL 2009. L 274., 47. o.)] 16. és 17. cikkében biztosított jogot kell érteni.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2017. március 29‑i rendelet</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">7</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Francia Közösségnek az orvosi és fogorvosi tanulmányokról szóló, 2017. március 29‑i rendelete (Moniteur belge, 2017. április 14., 51063. o.) alapügyre alkalmazandó változata (a továbbiakban: 2017. március 29‑i rendelet) 1. cikkének 1. §‑a következőket írja elő:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-48" title="page-1">
      „Csak azok a diákok folytathatják az első ciklusú orvosi és az első ciklusú fogorvosi tanulmányokat a képzés befejezését igazoló oklevél megszerzése céljából, akik teljesítik a felsőfokú tanulmányok első ciklusához való hozzáférésnek a Francia Közösségnek a felsőoktatás rendszerének és a tanulmányok tudományos megszervezésének meghatározásáról szóló, 2013. november 7‑i rendelete [(Moniteur belge, 2013. december 18., 99347. o.)] 107. cikkében meghatározott általános feltételeit, illetve, akik az első ciklusú orvosi és/vagy fogorvosi tanulmányokra vonatkozó felvételi vizsga sikeres letételéről szóló igazolással rendelkeznek (a továbbiakban: felvételi vizsga).”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">8</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E rendelet 6. cikke az alábbiakat írja elő:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-50" title="page-1">
      „1. § A felvételi vizsgabizottság elnöke legkésőbb a tanácskozást követő 3 napon belül közli a pályázókkal a vizsga eredményeit a [Kutatási és Felsőoktatási Akadémia, Belgium (ARES)] közvetítésével, és továbbítja a sikeres jelöltek listáját az első ciklusú orvosi és/vagy fogorvosi tanulmányok szervezésére jogosult és azokat megszervező egyetemi intézményeknek.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-51" title="page-1">
      A felvételi vizsgabizottság legkésőbb a vizsga megtartását követő 10 napon belül az ARES‑en keresztül kiállítja a sikeres jelentkezők számára a felvételi vizsga sikeres teljesítésére vonatkozó igazolást. Az egyéb felvételi feltételek sérelme nélkül az ezen igazolással rendelkező diák a 3. cikk 1. §‑ának megfelelően beiratkozik a vizsgajelentkezés során megjelölt felsőoktatási intézménybe.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-52" title="page-1">
      A felvételi vizsga sikeres teljesítésére vonatkozó ezen igazolás kizárólag a következő tanévre történő beiratkozásra érvényes. Az igazolás személyhez kötött és átruházhatatlan. A felvételi vizsgabizottság által megfelelően értékelt vis maior esetén ez az igazolás két egymást követő tanévben is érvényesíthető.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-53" title="page-1">
      2. § A felvételi vizsgabizottság a döntéshozatal során a következő rendszert alkalmazza: minden szakra vonatkozóan megállapít egy T számot, amely megegyezik az 1. cikkben említett felvételi vizsgát sikeresen teljesítő jelentkezők összlétszámával, valamint szakonként egy NR számot, amely megegyezik a felvételi vizsgát sikeresen teljesítő, és a 2006. június 16‑i rendelet 1. cikke értelmében belföldi illetőségű diáknak nem minősülő jelentkezők összlétszámával.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-54" title="page-1">
      Amennyiben az ezen NR és T szám közötti arány meghaladja a 30%‑ot, a felvételi vizsgabizottság rangsort állít fel a felvételi vizsgát sikeresen teljesítő, de nem belföldi illetőségű jelentkezők között, hogy kijelölhesse azokat, akiknek a sikeres teljesítésről igazolást állít ki. A vizsgabizottság ezeket a jelentkezőket a felvételi vizsgán elért összesített pontszámok csökkenő sorrendjében rangsorolja. A felvételi vizsgát sikeresen teljesítő, megfelelő rangsorolást elért jelentkezőknek a vizsgabizottság igazolást ad a sikeres teljesítésről addig a pontig, amíg a belföldi illetőségű diákoknak nem tekinthető jelentkezők aránya az összes sikeres jelentkező 30%‑ának nem felel meg.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-55" title="page-1">
      Az eljárás végén minden szakon L számot állapítanak meg, amely megegyezik a vizsga sikeres teljesítéséről szóló igazolással rendelkező diákok számával.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">9</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az említett rendelet 17bis. cikke értelmében:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-57" title="page-1">
      „A jelen rendelet 1–7. cikke nem alkalmazható azokra a diákokra, akik – a [Francia Közösség kormánya és Luxemburgi Nagyhercegség kormánya között létrejött megállapodás] végrehajtása keretében – az első ciklusú orvosi képzést valamely egyetemen jogosultak tovább folytatni.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">10</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A. Dris luxemburgi állampolgár, aki a Luxemburgi Nagyhercegségben a Belga Királysággal határos településen lakik. Középiskolai tanulmányait egy Arlonban (Belgium) található oktatási intézményben folytatta.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">11</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2022. július 5‑én sikeresen teljesítette a 2017. március 29‑i rendelet 1. cikke szerinti orvosi és fogorvosi felvételi vizsgát.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">12</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mivel azonban nem tekinthető a 2006. június 16‑i rendelet 1. cikke értelmében vett belföldi illetőségű diáknak, A. Drisre a 2017. március 29‑i rendelet 6. cikkének 2. §‑a értelmében a külföldi illetőségű diákokra alkalmazandó kvótarendszer (a továbbiakban: a külföldi illetőségű diákokra vonatkozó kvótarendszer) vonatkozott, többek között az első ciklusú orvostudományi tanulmányok első évfolyamára történő beiratkozás tekintetében. Az elért pontszáma és az e diákok közötti rangsor alapján a felvételi vizsgabizottság úgy határozott, hogy nem állítja ki számára a Francia Közösség valamely egyetemére való beiratkozásához az ilyen tanulmányok megkezdése céljából szükséges, a vizsga sikeres letételére vonatkozó igazolást.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">13</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2022. szeptember 12‑én keresetet nyújtott be a kérdést előterjesztő bírósághoz, a Conseil d’État‑hoz (államtanács, Belgium), elsődlegesen egyrészt a felvételi vizsga sikeres letételére vonatkozó igazolást megtagadó határozat végrehajtásának rendkívüli sürgősséggel történő felfüggesztése, másrészt pedig az említett határozat megsemmisítése iránt. A felfüggesztés iránti kérelmét a 2022. szeptember 27‑i ítélet elutasította.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">14</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E bíróság előtt A. Dris elsősorban azt állítja, hogy a Belgiumban kiállított középiskolai érettségi bizonyítvánnyal rendelkező luxemburgi állampolgárként indokolatlanul eltérő bánásmódban részesül a diákok három csoportjához képest. Úgy véli, hogy először is hátrányos megkülönböztetés áll fenn a Luxemburgban kiállított középiskolai érettségi bizonyítvánnyal rendelkező luxemburgi állampolgárokhoz képest, akik e ténynél fogva az első ciklusú orvostudományi képzést a Francia Közösség valamely egyetemén folytathatják, másodszor a Belgiumban kiállított középiskolai érettségi bizonyítvánnyal rendelkező diákokhoz képest, akik, mivel a 2006. június 16‑i rendelet 1. cikke értelmében belföldi illetőségűnek minősülnek, nem tartoznak a külföldi illetőségű diákokra vonatkozó kvótarendszer hatálya alá, harmadszor pedig a Luxemburgban kiállított középiskolai érettségi bizonyítvánnyal rendelkező diákokhoz képest, akik, mivel ezen 1. cikk értelmében belföldi illetőségűeknek minősülnek, szintén nem tartoznak e kvótarendszer hatálya alá.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">15</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodsorban A. Dris arra hivatkozik, hogy a 2006. június 16‑i rendelet 1. cikke, a 2017. március 29‑i rendelet 1., 6. és 17bis. cikke, valamint a Francia Közösség kormánya és a Luxemburgi Nagyhercegség kormánya közötti megállapodást jóváhagyó 2017. december 20‑i rendelet sérti többek között az EUMSZ 18. cikk első bekezdését és az EUMSZ 21. cikk (1) bekezdését, mivel e nemzeti rendelkezések nem veszik figyelembe a határ menti ingázó diákok helyzetét a felvételi vizsga tekintetében, különösen a luxemburgi hallgatók javára megállapított különös szabályozásra figyelemmel.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">16</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben A. Dris szerint egyrészt a helyzete hasonló egy olyan luxemburgi hallgató helyzetéhez, aki Luxemburgban kezdi meg az orvosi tanulmányok első évfolyamát, mivel e tekintetben minden felvételi feltételnek megfelel.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">17</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másrészt összehasonlítható helyzetben van az alapügyben szóban forgó nemzeti szabályozás értelmében belföldi illetőségűnek tekintett diákokkal, mivel iskolai tanulmányait teljes egészében Belgiumban végezte, és fő – különösen személyes és szociális – kötődései e tagállamban találhatók.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">18</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kérdést előterjesztő bíróság, rámutatva arra, hogy az alapeljárás felperesének a jelen ítélet 15. pontjában említett megállapodásban foglalt, az orvosi tanulmányaikat a Luxemburgi Egyetemen megkezdő hallgatók tekintetében előírt különös szabályozás vitatásához fűződő érdeke közvetett és hipotetikus jellegű, úgy véli, hogy a Bírósághoz kell fordulnia azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy a külföldi illetőségű diákokra vonatkozó – az alapeljárás felpereséhez hasonló helyzetben lévő jelentkezőkre alkalmazandó – kvótarendszer összeegyeztethető‑e az uniós joggal, különösen az EUMSZ 18. cikk első bekezdésével és az EUMSZ 21. cikk (1) bekezdésével.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">19</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E körülmények között a Conseil d’État (államtanács) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjeszti a Bíróság elé:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-69" title="page-1">
      „Úgy kell‑e értelmezni az EUMSZ 18. cikk első albekezdését és az EUMSZ 21. cikk (1) bekezdését – akár önmagában, akár az [EUMSZ] 165. cikk (1) bekezdésével és (2) bekezdésének második franciabekezdésével, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartája 14. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben –, hogy e rendelkezésekkel ellentétes a »külföldi illetőségű« diákokra vonatkozó olyan kvótarendszer, mint amelyet a [2006. június 16‑i] rendelet 1. cikke és a [2017. március 29‑i] rendelet 1., 6. és 17bis. cikke vezetett be az orvosi egyetemi tanulmányokhoz való hozzáférés tekintetében a minőségi orvosi ellátás fenntartása, valamint a képzés során a felügyelet minőségére és a közegészségügy védelmére vonatkozó célkitűzések biztosítása érdekében azon külföldi illetőségű diákok magas arányára tekintettel, akik a teljes orvosi képzés befejeztével elhagyják a területet?”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">20</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Elöljáróban emlékeztetni kell arra elsősorban, hogy a nemzeti bíróság által saját felelősségére meghatározott jogszabályi és ténybeli háttér alapján – amelynek helytállóságát a Bíróság nem vizsgálhatja – az uniós jog értelmezésére vonatkozóan előterjesztett kérdések releváns voltát vélelmezni kell. A nemzeti bíróságok által előterjesztett előzetes döntéshozatal iránti kérelem Bíróság általi elutasítása csak abban az esetben lehetséges, amennyiben nyilvánvaló, hogy az uniós jog értelmezése, amelyet a nemzeti bíróság kért, nem függ össze az alapeljárás tényállásával vagy tárgyával, illetve ha a szóban forgó probléma hipotetikus jellegű, vagy a Bíróság nem rendelkezik azon ténybeli és jogi elemek ismeretével, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a feltett kérdéseket hatékonyan megválaszolja (lásd: 2000. július 13‑i Idéal tourisme ítélet, C‑36/99, EU:C:2000:405, 20. pont; 2025. november 13‑i Oti ítélet, C‑525/23, EU:C:2025:877, 38. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">21</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyben az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés annyiban, amennyiben a 2017. március 29‑i rendelet 17bis. cikkét érinti, arra vonatkozik, hogy az orvosi tanulmányaikat a Luxemburgi Egyetemen megkezdő egyes hallgatók a belgiumi Francia Közösség kormánya és a Luxemburgi Nagyhercegség kormánya között létrejött megállapodás értelmében milyen feltételek mellett folyathatják a Francia Közösség egyik egyetemén az első ciklusú orvostudományi képzést.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">22</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Márpedig, amint arra a kérdést előterjesztő bíróság rámutat, ez a helyzet eltér az alapügyben szóban forgó helyzettől, mivel az a 2006. június 16‑i rendelet 1. cikkében, valamint a 2017. március 29‑i rendelet 1. és 6. cikkében szabályozott, a Francia Közösség valamely egyetemén az első ciklusú orvostudományi tanulmányok első évfolyamára történő beiratkozás feltételeire vonatkozik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">23</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Következésképpen az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés elfogadhatatlan annyiban, amennyiben a jelen ítélet 21. pontjában említett, az alapeljárásban nem alkalmazandó nemzeti rendelkezés uniós joggal való összeegyeztethetőségére vonatkozik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">24</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodsorban megjegyzendő, hogy a kérdést előterjesztő bírósághoz olyan keresetet nyújtottak be, amelyben az alapeljárás felperese azt kifogásolja, hogy a helyzetére a külföldi illetőségű diákokra vonatkozó kvótarendszert alkalmazzák, mivel – noha Luxemburgban lakik – a tanulmányait Belgiumban végezte, és egy belga oktatási intézmény által kiállított érettségi bizonyítvánnyal rendelkezik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">25</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E körülmények között úgy kell tekinteni, hogy kérdésével e kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy az EUMSZ 18. cikk első bekezdését és az EUMSZ 21. cikk (1) bekezdését úgy kell‑e értelmezni, hogy azokkal ellentétes az olyan tagállami szabályozás, amely az orvosi tanulmányok első évfolyamára történő beiratkozást illetően a külföldi illetőségű diákokra vonatkozó kvótarendszer hatálya alá vonja azokat a jelentkezőket, akik iskolai tanulmányaik jelentős részét e tagállamban végezték, és ott állítottak ki részükre középiskolai érettségi bizonyítványt, miközben egy másik tagállamban laktak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">26</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben megjegyzendő, hogy a 2010. április 13‑i Bressol és társai ítélet (C‑73/08, a továbbiakban: Bressol és társai ítélet, EU:C:2010:181) alapjául szolgáló ügyben, amely többek között a jelen ügyben szóban forgó orvosi tanulmányoktól eltérő különböző orvosi és paramedicinális képzésekre vonatkozott, a Bíróságnak már határoznia kellett az alapügyben szóban forgó nemzeti szabályozás korábban alkalmazandó változatáról.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">27</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ebben az ítéletben, valamint későbbi ítélkezési gyakorlatában a Bíróság emlékeztetett arra, hogy bár az EUMSZ 165. cikk (1) bekezdése értelmében a tagállamok rendelkeznek hatáskörrel az oktatás tartalmára és oktatási rendszereik szervezeti felépítésére vonatkozóan, e hatáskör gyakorlása során kötelesek tiszteletben tartani az uniós jogot, különösen a Szerződésnek a tagállamok területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogra vonatkozó rendelkezéseit (lásd ebben az értelemben: Bressol és társai ítélet, 28. pont; 2015. február 26‑i Martens ítélet, C‑359/13, EU:C:2015:118, 23. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">28</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A tagállamok tehát szabadon dönthetnek arról, hogy a képzésekre való szabad bejutáson alapuló – a beiratkozásra jogosult diákok számát nem korlátozó – vagy a diákokat szelektáló, szabályozott bejutáson alapuló oktatási rendszert vezetnek be. Onnantól kezdve azonban, hogy döntöttek ezen rendszerek egyike vagy a vegyes rendszer mellett, a választott megoldásra vonatkozó részletszabályoknak tiszteletben kell tartaniuk az uniós jogot, és különösen az állampolgárság alapján történő hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvét (Bressol és társai ítélet, 29. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">29</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben a Bíróság ítélkezési gyakorlatából kitűnik, hogy minden uniós polgár hivatkozhat az állampolgárság alapján történő hátrányos megkülönböztetést tilalmát kimondó EUMSZ 18. cikkre minden olyan helyzetben, amely az uniós jog tárgyi hatálya alá tartozik; ilyen helyzet az EUMSZ 21. cikkben biztosított, a tagállamok területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jog gyakorlása (Bressol és társai ítélet, 31. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; 2018. november 13‑i Raugevicius ítélet, C‑247/17, EU:C:2018:898, 44. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">30</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Így az alapeljárás felpereséhez hasonló diákok hivatkozhatnak az EUMSZ 18. és EUMSZ 21. cikkben biztosított, a tagállamok területén való szabad, az állampolgárságukon alapuló közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetéstől mentes mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogukra (Bressol és társai ítélet, 33. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">31</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben valamely nemzeti szabályozás tiltott közvetett hátrányosan megkülönböztetőnek tekintendő – kivéve ha azt objektív okok igazolják, és ha arányos az elérni kívánt céllal –, amennyiben jellegénél fogva inkább a más tagállamok állampolgárait érintheti, mint az adott tagállam saját állampolgárait, következésképpen fennáll annak a veszélye, hogy különösen ez előbbieket hozza hátrányosabb helyzetbe (lásd ebben az értelemben: Bressol és társai ítélet, 41. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">32</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyben az alapügyben szóban forgóhoz hasonló nemzeti szabályozás azáltal, hogy a külföldi illetőségű diákokra vonatkozóan kvótarendszert ír elő, és ennélfogva korlátozza többek között e hallgatók orvosi tanulmányokhoz való hozzáférését, eltérő bánásmódot teremt a belföldi és a külföldi illetőségű diákok között.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">33</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Márpedig a lakóhelyre vonatkozó feltételt könnyebben teljesítik a belföldi illetőségű állampolgárok, akik leggyakrabban abban a tagállamban rendelkeznek lakóhellyel – a jelen esetben Belgiumban –, amelynek állampolgárai, mint más tagállamok állampolgárai, akiknek a lakóhelye főszabály szerint egy másik tagállamban található. Ez annál is inkább így van, ha az alapügyben szóban forgó nemzeti szabályozáshoz hasonlóan a „belföldi illetőségű diák” minőség nemcsak azt követeli meg, hogy az állandó lakóhely Belgiumban legyen, hanem emellett azt is, hogy teljesüljön az e szabályozásban előírt valamely más feltétel, mégpedig a Belgiumban való állandó tartózkodáshoz való jogosultság. Ebből következik, hogy az alapügyben szóban forgóhoz hasonló nemzeti szabályozás jellegénél fogva inkább a Belga Királyságtól eltérő tagállamok állampolgárait, mintsem e tagállam állampolgárait érintheti, és így különösen az előbbieket hozza hátrányos helyzetbe (lásd ebben az értelemben: Bressol és társai ítélet, 45. és 46. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">34</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Következésképpen a jelen ítélet 31. pontjában felidézett megfontolásoknak megfelelően az alapügyben szóban forgóhoz hasonló nemzeti szabályozás által bevezetett eltérő bánásmód állampolgárságon alapuló közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősül, amely tilos, kivéve ha az objektív módon igazolható, és az elérni kívánt céllal arányos. Vagyis alkalmasnak kell lennie valamely jogszerű cél elérésének biztosítására, és nem haladhatja meg az e cél eléréséhez szükséges mértéket (lásd ebben az értelemben: 2024. július 29‑i CU és ND [Szociális ellátás – Közvetett hátrányos megkülönböztetés] ítélet, C‑112/22 és C‑223/22, EU:C:2024:636, 53. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">35</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Elsősorban az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy az alapügyben szóban forgó szabályozás célja a minőségi orvosi ellátás fenntartása, a képzés során a felügyelet minőségének biztosítása és a közegészség védelme.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">36</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben megjegyzendő, hogy e szabályozás korábbi változata, amelyet – amint arra a jelen ítélet 26. pontja emlékeztet – a Bíróságnak a Bressol és társai ítélet alapjául szolgáló ügyben kellett elbírálnia, ugyanezekre a célokra irányult. E tekintetben a Bíróság pontosította, hogy a képzés minőségére vonatkozó igazoló okok egybeesnek a közegészség védelmével kapcsolatos okokkal, mivel az érintett képzések mindegyike ilyen tárgyú, amint az az alapügyben szóban forgó nemzeti szabályozás tárgyát képező orvosi tanulmányok esetére is igaz (lásd ebben az értelemben: Bressol és társai ítélet, 54. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">37</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Egyébiránt a Bíróság kimondta, hogy a közvetetten az állampolgárságon alapuló eltérő bánásmód igazolható a minőségi, kiegyensúlyozott és mindenki számára hozzáférhető orvosi ellátás fenntartására irányuló céllal, amennyiben az hozzájárul a magas szintű közegészség‑védelem megvalósításához (Bressol és társai ítélet, 62. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">38</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mivel a külföldi illetőségű diákokra vonatkozóan az alapügyben szóban forgó nemzeti szabályozásban előírt kvótarendszer ilyen jogszerű célt követ, másodsorban azt kell értékelni, hogy arányos‑e e célhoz képest a jelen ítélet 34. pontjában felidézett elvekre tekintettel.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">39</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Először is meg kell állapítani, hogy fennállnak‑e a közegészség védelmét érintő bizonyított kockázatok, mivel ennek megállapítása képezi azt az előfeltételt, amelytől e szabályozás esetlegesen arányos jellege függ.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">40</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben az egészségügyi szolgáltatásnak az érintett területen való rendelkezésre állását illetően a Bíróság kimondta, hogy el kell ismerni, hogy az egészségügyi szakemberek hiánya súlyos problémákat okozhat a közegészség‑védelem számára, és hogy e veszélyek megelőzése megköveteli, hogy az alapügyben szóban forgóhoz hasonló nemzeti szabályozásban szereplő felsőfokú tanulmányok során elsajátítható orvosi szakma gyakorlásához elegendő számú diplomás telepedjen le e területen (lásd ebben az értelemben: Bressol és társai ítélet, 68. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">41</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mindemellett a nemzeti hatóságok feladata annak bizonyítása, hogy a közegészség védelmét érintő ilyen veszély ténylegesen fennáll. Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint ugyanis a valamely alapvető szabadság korlátozásának igazolására alkalmas célra hivatkozni kívánó tagállamnak bizonyítania kell, hogy az érintett intézkedés megfelel az arányosság elvéből eredő követelményeknek, és az e tagállam által felhozható igazoló okokhoz csatolni kell ezen intézkedésnek az e cél elérésére való alkalmasságára és szükségességére vonatkozó elemzést, valamint a tagállam érvelését alátámasztó konkrét bizonyítékokat (lásd ebben az értelemben: Bressol és társai ítélet, 71. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; 2025. július 10‑i INTERZERO és társai ítélet, C‑254/23, EU:C:2025:569, 101. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">42</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben a Bíróság kimondta, hogy a közegészség védelmét érintő veszélyt illetően az ilyen elemzésnek többek között tartalmaznia kell, hogy mennyi diplomásnak kell a Francia Közösségben letelepednie orvosi vagy paramedicinális foglalkozás gyakorlása céljából ahhoz, hogy a közegészségügyi ellátás a kellő mértékben biztosítva legyen. Ez az elemzés nem szorítkozhat arra, hogy ismerteti a diákok egyik és másik csoportjára – az érintett diákoknak a felsőfokú tanulmányaik megkezdése előtti lakóhelye szerinti államtól függően – vonatkozó számadatokat, különösen arra a következtetésre alapozva, hogy tanulmányai végeztével valamennyi külföldi illetőségű diák abban az államban fog letelepedni az alapeljárásokban szóban forgó foglalkozások egyike gyakorlása céljából, amelyben a tanulmányai megkezdése előtt lakóhelye volt. Következésképpen az említett elemzésnek figyelembe kell vennie, hogy a külföldi illetőségű diákok csoportja milyen hatást gyakorol az annak garantálására irányuló célra, hogy a Francia Közösségben elegendő számú szakember álljon rendelkezésre. Ezenkívül figyelembe kell venni egyrészt azt a lehetőséget, hogy a belföldi illetőségű diákok úgy döntenek, hogy a tanulmányaik végeztével a Belga Királyságtól eltérő tagállamban gyakorolják foglalkozásukat, másrészt pedig azt, hogy milyen arányban telepednek le az említett foglalkozások gyakorlása céljából a Francia Közösségben olyanok, akik korábban nem ott végezték felsőfokú tanulmányaikat (lásd ebben az értelemben: Bressol és társai ítélet, 72. és 73. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">43</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor, amennyiben megállapítást nyer, hogy a közegészség védelmét érintő ilyen veszély ténylegesen fennáll, a jelen ítélet 39. pontjában felidézett elveknek megfelelően meg kellene állapítani, hogy a külföldi illetőségű diákokra vonatkozóan az alapügyben szóban forgóhoz hasonló tagállami szabályozásban előírt kvótarendszer alkalmasnak tekinthető‑e arra, hogy biztosítsa a közegészség védelmére irányuló cél megvalósulását, amennyiben az ilyen kvóta ténylegesen emelheti azon diplomások számát, akik idővel készek lesznek arra, hogy biztosítsák e tagállam területén az egészségügyi ellátást (lásd ebben az értelemben: Bressol és társai ítélet, 75. és 76. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">44</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben – a kérdést előterjesztő bíróság által elvégzendő vizsgálatra is figyelemmel – nem tűnik kizártnak, hogy – amint azt a belga kormány állítja – a külföldi illetőségű diákokra vonatkozó kvótarendszer velejárója, vagyis az, hogy az orvosi tanulmányok első évfolyamára csak bizonyos számú diák iratkozhat be, akik felsőfokú tanulmányaik megkezdése előtt megfelelnek a lakóhelyre vonatkozó feltételnek, amely bizonyíthatja a belga társadalomhoz fűződő valós és tényleges kötődés meglétét, hozzájárul az annak biztosítására irányuló célkitűzés megvalósításához, hogy a Francia Közösség valamely egyetemén folytatott tanulmányaik befejeztével a tanulmányok során elsajátítható orvosi szakma gyakorlásához elegendő számú diplomás telepedjen le a Francia Közösség területén.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">45</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság ítélkezési gyakorlatából ugyanis az következik, hogy feltételezhető, hogy a felsőfokú tanulmányok befejeztével valamely tagállamban való munkavállalás valószínűsége nagyobb a felsőfokú tanulmányaik megkezdésekor ebben az államban lakóhellyel rendelkező hallgatók tekintetében, mint a külföldi illetőségű hallgatók esetében (lásd ebben az értelemben: 2013. június 20‑i Giersch és társai ítélet, C‑20/12, EU:C:2013:411, 67. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">46</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Harmadszor, amint az a jelen ítélet 34. pontjában felidézett elvekből következik, az alapügyben szóban forgóhoz hasonló nemzeti szabályozás nem haladhatja meg a közegészség védelmére irányuló, hivatkozott cél eléréséhez szükséges mértéket.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">47</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Amint az az előzetes döntéshozatal iránti kérelemből kitűnik, a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő jogvita azt a konkrét kérdést veti fel, hogy ez a helyzet áll‑e fenn az olyan tagállami szabályozás esetében, amelyből az következik, hogy az alapügyben szereplőhöz hasonló kvótarendszer hatálya alá tartozó külföldi illetőségű diákok kategóriájába tartoznak azok a jelentkezők, akik iskolai tanulmányaik jelentős részét e tagállamban végezték, és ott szereztek érettségi bizonyítványt, miközben egy másik tagállamban rendelkeztek lakóhellyel.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">48</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben a Bíróság ítélkezési gyakorlatából kitűnik, hogy a lakóhelyre vonatkozó feltétel aránytalan lehet, ha túlzott jellegű, amennyiben indokolatlanul részesít előnyben egy olyan tényezőt, amely a valós és tényleges kötődés fokára nem szükségszerűen az egyetlen jellemző tényező (lásd ebben az értelemben: 2013. június 20‑i Giersch és társai ítélet, C‑20/12, EU:C:2013:411, 72. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">49</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben a 2005. március 15‑i Bidar ítélet (C‑209/03, EU:C:2005:169) 61. és 62. pontjából az következik, hogy az a tény, hogy valamely diák a középfokú tanulmányainak jelentős részét valamely tagállamban végezte, bizonyíthatja azt, hogy e diák valós kapcsolatot alakított ki e tagállam társadalmával.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">50</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ugyanis, amint arra a főtanácsnok az indítványának 46. pontjában rámutatott, egyrészt önmagában a valamely tagállam oktatási rendszerébe való beilleszkedés, másrészt pedig az e rendszeren belüli tanulmányok folytatásához szorosan kapcsolódó iskolán kívüli tevékenységek végzése és szociális kapcsolatok kiépítése az érintett tanuló vagy diák e tagállamhoz fűződő valós és tényleges kötődését bizonyíthatja.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">51</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ebben az összefüggésben pontosítani kell, hogy a valamely tagállamhoz való, az e tagállamban folytatott iskoláztatásból eredő valós és tényleges kötődés fokát nem teszi kérdésessé önmagában az, hogy az alapeljárás felpereséhez hasonlóan az érintett diákok a lakóhely szerinti tagállamból a középiskolai tanulmányaik helye szerinti tagállamba utaznak. Következésképpen ugyanez vonatkozik annak valószínűségére is, hogy az ilyen kötődést kialakító személyek a felsőfokú tanulmányaik befejeztével az utóbbi tagállamban vállalnak munkát.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">52</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben ugyanis megjegyzendő, hogy a felsőfokú tanulmányokhoz pénzügyi támogatást nyújtó nemzeti szabályozásra vonatkozó, 2013. június 20‑i Giersch és társai ítéletben (C‑20/12, EU:C:2013:411) a Bíróság kimondta, hogy az e szabályozás által létrehozott rendszer túlságosan kizáró jellegű, mivel az említett szabályozás azáltal, hogy a hallgatónak az érintett tagállam, vagyis a Luxemburgi Nagyhercegség területén való előzetes lakóhelyére vonatkozó feltételt írt elő, olyan tényezőt részesít előnyben, amely nem feltétlenül az egyetlen jellemzője az érintett személy és e tagállam közötti kapcsolat valós szintjének. A Bíróság úgy ítélte meg, hogy annak észszerű valószínűsége, hogy az érintett támogatásban részesülő diák a mind Luxemburgban, mind pedig más országban folytatott felsőfokú tanulmányokat követően munkavégzés céljából visszatér Luxemburgba, megállapítható e diáknak a Luxemburghoz fűződő elegendő kötődése alapján, amely abból ered, hogy az említett diák a Luxemburgi Nagyhercegséggel határos valamely tagállamban él egyedül vagy szüleivel, akik továbbra is biztosítják a megélhetését, és hogy szülei határ menti ingázóként Luxemburgban dolgoznak, és ez utóbbi tagállam közelében élnek (lásd ebben az értelemben: 2013. június 20‑i Giersch és társai ítélet, C‑20/12, EU:C:2013:411, 75–77., és 82. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">53</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E megfontolások akkor is relevánsak, ha az érintett tagállamhoz fűződő kötődésének az ott végzett tevékenységek miatti valós és tényleges foka abból ered, hogy maguk a diákok az említett tagállamba utaznak, ahol az alapeljárás felpereséhez hasonlóan a tanulmányaik jelentős részét végzik, és ott szerzik meg érettségi bizonyítványukat.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">54</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Márpedig a Bíróság rendelkezésére álló iratokból, valamint a tárgyaláson lefolytatott vitákból kitűnik, hogy az alapügyben szóban forgó nemzeti szabályozás keretében nem vették figyelembe, hogy a közegészség védelmére irányuló cél eléréséhez a Belga Királysághoz fűződő valós és tényleges kötődés fennállása az e szabályozásban szereplő, lakóhelyre vonatkozó feltételtől eltérő feltétel alapján is megállapítható lenne.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">55</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Következésképpen az alapügyben szóban forgóhoz hasonló tagállami szabályozás, amely az orvosi tanulmányok első évfolyamára történő beiratkozást illetően kizárólag a lakóhelyre vonatkozó feltétel alapján vezet be kvótát a külföldi illetőségű diákokra vonatkozóan, és ennek alapján eltérő bánásmódot alkalmaz egyfelől a belföldi, másfelől pedig a külföldi illetőségű diákok között, anélkül, hogy ez utóbbiak esetében figyelembe kellene venni az e tagállamhoz fűződő, abból eredő valós és tényleges kötődés fokát, hogy iskolai tanulmányaik jelentős részét az említett tagállamban végezték, és ott szereztek érettségi bizonyítványt, meghaladja az ilyen jogszerű cél eléréséhez szükséges mértéket.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">56</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ebből következik, hogy az alapügyben szóban forgóhoz hasonló nemzeti szabályozás nem felel meg az arányosság elvéből eredő követelményeknek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">57</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fenti megfontolásokra tekintettel az előterjesztett kérdésre azt a választ kell adni, hogy az EUMSZ 18. cikk első bekezdését és az EUMSZ 21. cikk (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azokkal ellentétes az olyan tagállami szabályozás, amely az orvosi tanulmányok első évfolyamára történő beiratkozást illetően a külföldi illetőségű diákokra vonatkozó kvótarendszer hatálya alá vonja azokat a jelentkezőket, akik iskolai tanulmányaik jelentős részét e tagállamban végezték, és ott állítottak ki részükre középiskolai érettségi bizonyítványt, miközben egy másik tagállamban laktak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A költségekről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">58</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C41DispositifIntroduction" id="para-111" title="page-1">
      A fenti indokok alapján a Bíróság (ötödik tanács) a következőképpen határozott:
    </p>
    <p class="C30Dispositifalinea" id="para-112" title="page-1">
      Az EUMSZ 18. cikk első bekezdését és az EUMSZ 21. cikk (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azokkal ellentétes az olyan tagállami szabályozás, amely az orvosi tanulmányok első évfolyamára történő beiratkozást illetően a külföldi illetőségű diákokra vonatkozó kvótarendszer hatálya alá vonja azokat a jelentkezőket, akik iskolai tanulmányaik jelentős részét e tagállamban végezték, és ott állítottak ki részükre középiskolai érettségi bizonyítványt, miközben egy másik tagállamban laktak.
    </p>
    <div class="signatures">
<p class="C77Signatures" id="para-113" title="page-1">
<span class="signatory">Aláírások</span>
</p>
</div>
    <div/>
  <hr class="note"/>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-1" href="#c-1">*</a>
</span>) Az eljárás nyelve: francia.</p>
</body>
</html>
